Nemzeti énekeink

A Himnusz és a Szózat összehasonlítása

Egyezések:
1. Minkettő nemzeti jelkép pl.: zászló, címer, korona, jogar
2. Mindkettő a reformkor alkotása
3. Műfajuk: óda -> magasztos, ünnepélyes hangvételű mű
4. Alapkérdése: érdemel-e jobb jövőt a magyarság?
5. Idő és érték szembesítő verstípus: az idősíkokhoz érték kategóriákat rendel
6. Szerkezetük: A B Av
Tétel bizonylat / cáfolás tétel
7. Keretes szerkezet
8. A hivatkozott történelmi személyek: Árpád, Attila, Mátyás

Eltérések
Himnusz 1829 Szózat 1836
Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály
1. Hangulat: pesszimista - - Pesszimista
2. Cím: műfajjelölő. Istenhez szól, végsőmenedék. A magyarsághoz szól
3. Alcím: a magyar nép zivataros századaiból ---------------
A 17. Sz.-tól a történelmi tragédiákat Isten
Büntetésének tekinti, védekezés- cenzúra
4. A keret változása: áldást- szánalmat kér Elején: egyenes szórend, egyforma
nyomaték
Ereszkedő hangulat Végén: fordított szórend "Légy híve"
Ez az állítmány nyomatékos
Cselekvésre buzdít
5. Kereten belüli arányok: 2 3 4 5 6 7 Jobb kor
++- - - - vagy
Dicső múlt Tragikus jelen nagyszerű halál
Tragikus múlt
6. Ismétlődések: bérc, hon vér, magzat, vár "Az nem lehet"
A reménytelenséget erősíti A reményt erősíti
7. Ritmus: - ︶ trochaikus, szomorú, ereszkedő ︶ - jambikus vidám, emelkedő

Az eltérések okai
1. Két különböző költő egyéniség, Kölcsey depressziós, Vörösmarty nyugodt
2. A keletkezési idő: 1823 szükség van a reformokra, de nem lát végrehajtó társadalmi erőt
Arisztokrácia - udvar hű, kis és középnemesség- feudális, polgárság- nincs
Parasztság - nem forradalmi
1836 két reformországgyűlés, a király szétzavarja a második országgyűlést
Erdély országgyűlés 1835
Megzenésítés: Erkel Ferenc, Egressy Béni