1.

Tétel
Közlésfolyamat, kommunikáció

A közlésfolyamat funkciói és tényezői

Közlésfolyamat=kommunikáció: latin eredetű szó, jelentése: összeköttetés. Az emberek közötti

érintkezésnek azt a fajtáját nevezzük kommunikációnak, amely jelek segítségével történik.

Jadobson-féle modell
1.az információ elindítója vagy feladója: aki vagy ami beszél vagy közöl valamit
2.címzett vagy vevő, akinek az üzenetet szánták
3.közvetítő közeg vagy csatorna: az információ továbbításának eszköze
4.közlemény, továbbított információ tárgya, tartalma
5.kódnak nevezzük a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemeit, melyeket a résztvevők
kölcsönösen ismernek
6.a kontextus a kommunikációs közeg amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését

Közlésfolyamat funkciói
1.emotív = érzelmi funkció: az üzenetekkel kapcsolatos érzelmeket, indulatokat, hangulatokat fejez ki.
Nyelvi kifejezőeszközei az indulatszavak.
2.felhívó: a címzett befolyásolására szolgál. Nyelvi formái: megszólítás, felszólítás, meghívás
3.fatikus = kapcsolattartó: a közlésfolyamat létrehozását, fenntartását, meghosszabbítását célozza.
Kifejezőeszközök: köszönés, megszólítás, bemutatás
4.metanyelvi funkció: a nyelv segítségével a nyelvről való beszéld valósul meg.
5.poétikai = esztétikai funkció: hordozója az üzenet, melynek nyelvi megformálásával esztétikai hatást is
elérhetünk, szépirodalmi szövegekre jellemző.

A nyelv gondolataink, érzelmeink, akaratunk kifejezésének eszköze. Tehát ismereteink legfőbb forrása,
további fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az ember a múltból átörökíti azokat az ismereteket,
amelyeket elődeink tudtak. A nyelv is hosszú fejlődés eredménye, ma is fejlődik, változik. E fejlődést a
nyelv belső törvényei szabályozzák. A nyelv fejlődése az egyén életében is végbemegy. Az anyanyelv, amit a
gyermek anyjától tanul. Ezt tudjuk legjobban, ezen gondolkodunk, ezt használjuk legszívesebben.
Végigkíséri használóját élete során. Igényes használata nemzeti létünk feltétele. A nyelv mint eszköz az
egész társadalom tulajdona. Ezt a közös tulajdont az egyes ember egyéni módon használja fel. A beszéd tehát
egyéni jellegű.

Közlésfolyamat

- bármely jelrendszer emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása

–információ:egyoldalú tájékoztatás
– a közlésfolyamat mozgásba lendíti az információt két fél között

A közlésfolyamat funkciói

- nem elszigetelten, hanem keveredve jelennek meg

– az arány alapján lehet eldönteni, hogy melyik domináns

Alapfunkciók

- tájékoztató (referenciális): vélemény-, gondolatközlés a valóságról, ill. egyéb dolgokról

– kifejező (expresszív): belső tartalom, általában érzelem kifejezése
– jellegzetes forma: E/1 „én-líra”, vallomások
– felhívó (konatív): hallgató befolyásolását szolgáló törekvés
– általában E/2, magázás, jellemző a felszólító mód és a megszólítás

Kiegészítő funkciók
- kapcsolatfenntartó (fatikus): befogadás megkönnyítése, felek viszonyának tisztázása
– gyakori a közlésfolyamat elején és végén
– pl. köszönő formulák, szokásos kérdések, közhelyek
– értelmező (metanyelvi): nyelvi megformálásra feltett kérdések
– esztétikai (poétai, művészi): a nyelvi megformáltságra irányítja a figyelmet – pl. szépirodalom
– fontos szerephez jut az üzenet nyelve; közlés gazdagítása

A közlésfolyamat tényezői

- beszélő (adó) közölni akar valamit; gondolatait megformálja és kódolja

– hallgató (címzett) befogadja az üzenetet – észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat
– a közlésfolyamat alkotó folyamat mindkét fél részéről
– alapkövetelmény: mindkét fél által ismert kódrendszer (nyelv), a valóság egy közös része
– csatorna: a kapcsolattartás közege, pl. hanghullámokat közvetítő levegő, telefon, fax, e-mail
– beszédhelyzet: kommunikáció során a beszélők között kialakuló aktuális viszonyok
– üzenet: a kommunikáció tárgya; a kódolt (elmondott), majd dekódolt (megértett) információ

A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközei

Gesztusnyelv

- mondanivalót kísérő külső jelenségek: gesztikuláció, mimika, testtartás

– lehet ösztönös (pl. nevetés) vagy tanult (pl. fejrázás)
– meghatározzák a társadalmi szokások és a beszédhelyzet

- szerepe

-hallgató tájékoztatása a beszélő érzelmi állapotáról

-szavak, mondatok hatásának felerősítése vagy gyengítése
-megkérdőjelezheti a megnyilatkozás őszinteségét
-szavak helyettesítése, további üzenet küldése