A Tozsdei Kereskedes Alapjai KBC Equitas PDF

KBC EQUITAS
A TŐZSDEI KERESKEDÉS
ALAPJAI
Tőzsdei oktatóanyag a KBC Equitas ügyfelei részére

A kézirat zárása: 2014.07.03.
A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI
OKTATÓANYAG
Tartalom
Bevezető....................................................................................................................................................................... 1
1. Ismerkedés a tőzsdével ................................................................................................................................. 3
1.1. A tőzsde ..................................................................................................................................................... 4
1.2. A részvény ................................................................................................................................................. 5
1.3. A tőzsdei kereskedés szereplői ......................................................................................................... 8
1.4. A Budapesti Értéktőzsde .................................................................................................................... 11
2. Tőzsdei termékek kereskedése ................................................................................................................ 15
2.1. Tőzsdei alaptermékek ......................................................................................................................... 16
2.2. Befektetési alapok és strukturált termékek ................................................................................ 18
2.3. Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek ..................................................................... 20
3. A kereskedési ötlet........................................................................................................................................ 21
3.1. Technikai elemzés ................................................................................................................................ 23
3.2. Fundamentális elemzés ...................................................................................................................... 24
3.3. Hírlevelek ................................................................................................................................................. 25
4. Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban ........................................................................................................ 30
4.1. Megbízástípusok .................................................................................................................................. 30
4.2. Kockázatkezelés .................................................................................................................................... 35
4.3. Gyakorlati példa .................................................................................................................................... 38
5. Összefoglaló .................................................................................................................................................... 42
1
OKTATÓANYAG
Üdvözöljük a tőzsde világában!

Az, hogy jelen kiadványunkat kezében tartja, azt jelenti, hogy már csak egy apró lépésre van
attól, hogy Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának, a K&H Bankot is magába
foglaló KBC csoportnak leányvállalatánál tőzsdézzen. A KBC Equitas a KBC Securities
Magyarországi Fióktelepének internetes szolgáltatása, a számlanyitást követően Önnek
lehetősége nyílik, hogy a nálunk elhelyezett pénzével egyszerűen és gyorsan kereskedjen a
világ tőzsdéin.
A tőzsdézésről
Azokat, akik eddig úgy gondolták, hogy a tőzsdézés gyerekjáték, amely gyors és könnyű
meggazdagodással kecsegtet, ki kell ábrándítanunk. A tőzsdézés igenis kockázatos
tevékenység, ahol csak azok tudnak tartósan nyereségesek maradni, akik kellő energiát
fektetnek ebbe a tevékenységbe.
A jó hír az, hogy a tőzsdézés tanulható, mi több, hasznos és értékes elfoglaltságot tud
szerezni azoknak, akik kedvelik az intellektuális kihívásokat. Megfelelő tájékozottság mellett, a
szükséges tudás birtokában, szigorú kockázatkezelés mellett pedig jelentős, a
kockázatmentesnek tartott termékekhez képest (pl.: bankbetét) kiemelkedő hozamokat
lehet elérni tőzsdei befektetésekkel.
A tőzsde nem kaszinó, sokkal inkább hasonlít sakkpartik sorozatához, és arra sarkall
bennünket, hogy minél jobban megismerjük a minket körülvevő világot.
Mi kell a tőzsdézéshez?
A tőzsdézéshez a következő eszközökre lesz szüksége:
 1 kényelmes fotel
 1 számítógép internetkapcsolattal
 1 számla a KBC Equitas-nál
 Józan ész
 Megfelelő tudás
Az első négy eszköz egyszerűen elérhető, jelen kiadványunkkal az ötödik tényezőhöz

szeretnénk hozzájárulni; szeretnénk azokat az alapvető ismereteket átadni, amelyek
feltétlenül szükségesek a részvények kereskedéséhez, és a hírleveleinkben is szereplő piaci
információk megértéséhez. A tőzsdézés minden csínját-bínját nem lehet könyvből elsajátítani,
valószínűleg szükség lesz arra is, hogy meghallgasson néhányat ügyfeleink számára ingyenes
szemináriumaink, vagy webináriumaink közül (részletek honlapunkon).
Tapasztalt oktatóink nagyon sokat tudnak segíteni, de ahhoz, hogy valaki feketeöves
tőzsdebajnok lehessen, sok gyakorlati tapasztalat megszerzésére van szüksége. Annak
érdekében, hogy Ön erre a gyakorlatra szert tehessen, mindenekelőtt az első kereskedésig
kell eljutnia! Kezdjük is el!
2
OKTATÓANYAG
1 ISMERKEDÉS A TŐZSDÉVEL
„Az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz.

Akár részvényekről, akár zokniról beszélünk, a
minőségi árut szeretem megvenni, amikor le
van értékelve.”
Warren Buffett - 39 Mrd $
3
OKTATÓANYAG
1. Ismerkedés a tőzsdével
1.1. A tőzsde
A tőzsde kialakulása
A tőzsdék eredetileg azért jöttek létre, hogy egy helyen koncentrálják bizonyos termékek
keresleti és kínálati oldalát.
Noha a hitelezés intézményét már a mezopotámiaiak is ismerték, a kereskedők

koncentrálása csak a középkorban vette kezdetét. A XIII. században a korszak
pénzügyi központjának számító Bruges-ben jött létre a tőzsdék elődjének számító
börze, ahol Robert van der Buerze háza előtt gyűltek össze a kereskedők üzletkötésre.
Később a gazdaság fejlődésével újabb és újabb tőzsdék nyitották meg kapuikat a
kereskedni kívánók előtt a világ számos gazdasági csomópontján.
A tőzsdéknek kiemelkedő jelentősége volt az elmúlt évszázadokban a gazdaság

működése során, gondoljunk csak bele, hogy például tőzsde nélkül egy XIX. századbeli
molnárnak milyen feladatot jelentett volna megtalálni a legkedvezőbb árú búzát.
A tőzsde egy olyan koncentrált piac (rengeteg

vevővel és eladóval), ahol sztenderdizált, azaz
egységesített termékek kereslete és kínálata
találkozik egymással. Mivel az azonos típusú
szabványosított tőzsdei termékek között nincs
minőségi eltérés, a keresleti és kínálati oldal
közötti egyensúlyt az egyetlen szabadon mozgó
termékjellemző, az árfolyam folyamatos változása
biztosítja.
Az évek során az árutőzsdék jelentősége egyre

A tőzsdék elődjének épülete:
inkább csökkent, és a világ fejlődésével Ter Beurze - Bruges, Belgium
párhuzamosan egyre fejlettebb termékek
kereskedésére nyíltak meg a parkettek.
A tőzsde napjainkban
A világ tőzsdéin manapság a legkülönfélébb sztenderdizált termékekkel lehet kereskedni.

Léteznek árutőzsdék, ahol többek között olajjal, vagy éppen búzával kereskednek a
jelenlevők, míg egyes speciális tőzsdéken akár áram vagy Co2 kvóta is gazdát cserélhet.
4
OKTATÓANYAG
A KBC Equitas fő profilját az értéktőzsdék adják, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb

értékpapírokkal lehet kereskedni, ezek között is a részvény az az alaptermék, amely a
legnagyobb figyelmet kapja.
A múlt század elejével ellentétben ma már nem szükséges a részvények fizikai birtoklása,
hiszen az értékpapírok elszámolása a világ tőzsdéin elektronikusan történik
(dematerializáció). Ennek köszönhetően a világ majdnem minden tőzsdéjéről kiszorult a nyílt
kikiáltású kereskedés is, ahol a brókerek bekiabálva kötötték meg ügyleteiket. Az
értéktőzsdék elektronikus kereskedésének lehetőségét felhasználva az online befektetési
szolgáltatók, mint például a KBC Equitas, a tőzsdézés lehetőségét széles tömegek számára
teszik elérhetővé.
A világ értéktőzsdéin már szinte mindenhol

elektronikusan történik a részvénykereskedelem
nyilvántartása, amelynek során a vevők és eladók
üzletkötése villámgyorsan történik meg, méghozzá
teljesen anonim módon. A szereplők
megnövekedett számának köszönhetően a tőzsdék
forgalma is jelentősen megnőtt az elmúlt
évtizedekben.
Egy értéktőzsdén minél több szereplő van jelen,

annál több egymáshoz közel eső vételi vagy eladási
ajánlat érkezik a jegyzett értékpapírokra. Ez Egy letűnt kor emlékei – A New York-i tőzsde
parkettje az elektronikus elszámolás előtt
folytonossá és pezsgővé teszi az árfolyam alakulását
az adott piacon, és nagyobb forgalmat, azaz
likviditást biztosít.
1.2. A részvény
A részvény olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke a részvényt
kibocsátó vállalat alaptőkéjének egy fixen meghatározott része. Ennek két
következménye is van: egyrészt a részvényesek mind tulajdonosai az adott vállalatnak,
másrészt egy vállalat részvényeinek árfolyama kéz a kézben jár a vállalat teljes piaci értékével.
Egy tőzsdei vállalat piaci értékét könnyedén kiszámolhatjuk, hiszen csak meg kell szoroznunk
a kibocsátott részvények számát a részvényárfolyammal.
A részvények névértékének semmi köze sincs az árfolyamhoz, leegyszerűsítve azt

mondhatjuk, hogy a névérték az a pénz, amit a vállalat alapításakor befizet az alapító minden
egyes részvény után az alaptőkébe. Az árfolyam ezzel szemben az a pénz, amennyiért egy
darab részvényt később (egy hónap, egy év, vagy akár több évtized után) az alapító el tud
adni a másodpiacon. Ha a vállalat időközben hanyatlott, akkor valószínűleg már annyit sem ér
5
OKTATÓANYAG
majd egy részvény, mint amennyi a névértéke. Ha viszont sokat fejlődött időközben a vállalat,
akkor jó eséllyel többet ér már a részvény, mint a névértéke.
Ha a vállalat életében annak a piaci értékére vonatkozó pozitív vagy negatív változás várható,
vagy következik be (például egy nagy profitot hozó, sikeres új termék bevezetése), akkor a
vállalat értéke, így részvényeinek árfolyama is változik. Jó hírek és kilátások esetén a
részvényárfolyam gyakran növekedésnek, rossz hírek esetén pedig csökkenésnek indul.
A piac a rendelkezésre álló információkat megpróbálja beépíteni a részvények

árfolyamába. Ennek ellenére mégis jelentős eltérések adódhatnak a befektetőknek a
vállalat értékére vonatkozó egyéni szubjektív értékítélete, és a vállalat részvényeinek
aktuális piaci árfolyama között.
Egy részvény pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyairól a részvény kereskedési könyvéből

tájékozódhatunk.
A kereskedési könyv
A tőzsdén jegyzett részvényekre befutó ajánlatokat (milyen áron mekkora mennyiséget

vennének vagy adnának el az ajánlattevők) a kereskedési könyv tartalmazza. A kereskedési
könyv egyik oldalán a vételi ajánlatok, másik oldalán pedig az eladási ajánlatok találhatók. A
kereskedési könyv felső sorában általában a legkedvezőbb ajánlatok szerepelnek, a vételi
oldalon ez a legmagasabb, az eladási oldalon pedig a legalacsonyabb árat jelenti. A tőzsdék a
részvények kereskedési könyveiből általában csak a legjobb néhány ajánlatot hozzák
nyilvánosságra. A Budapesti Értéktőzsdén például ötös mélységben érhető el a kereskedési
könyv, de akadnak olyan piacok, ahol akár az első tíz vagy húsz legjobb ajánlatot is láthatjuk
az egyes oldalakon.
Amint a könyvbe egy olyan ajánlat érkezik, amelynek a kereskedési könyv ellenkező oldalán
megfelel egy ellentétes irányú ajánlat, az ügylet a megfelelő mennyiségben megköttetik, és
az ajánlatok a kereskedési könyvből kikerülnek, mivel teljesültek.
Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből
6
OKTATÓANYAG
Hogyan kereshetünk pénzt részvényekkel?
A részvényeket a tőkepiaci szereplők azért vásárolják, mert tulajdonlásuktól hasznot

remélnek. A részvények árfolyamainak bizonytalansága miatt azonban a részvények
magasabb kockázatot rejtenek. A részvények árfolyama azért kevésbé kiszámítható, mert
előre nem látható tényezők is hatnak rá. (Ha például részesedést vásárolunk egy olyan
gyárban, ami később egy természeti katasztrófa következtében megsemmisül, akkor
befektetett pénzünk elveszett.) A vállalt kockázatért cserébe a befektetők részvényeiktől
magasabb hozamot várnak el, mint az úgynevezett kockázatmentes befektetésektől (pl.:
bankbetétektől).
A részvényeken elért hozam két forrásból származhat:
 a vállalat által a részvényeseknek fizetett osztalékból,

 a részvényeken elért árfolyamnyereségből.
Bizonyos vállalatok osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak, mintegy „megköszönve” a

részvényesnek a vállalat finanszírozását. Azon vállalatok részvényeit, amelyek leginkább így
kívánják tulajdonosaikat jutalmazni, osztalékfizető részvényeknek hívjuk. Számos olyan
vállalat van, amely erre a mechanizmusra rendezkedett be (pl.: Magyar Telekom).
Amennyiben a megfelelő időpontban a nevünkön szerepel az adott részvény, a kifizetett
osztalék jóváírásra kerül a számlánkon (figyeljünk azonban a t+3 napos elszámolásra, erről
később bővebben is írunk).
A vállalatok másik csoportja az üzletmenet által megtermelt készpénzt nem fizeti ki

osztalékként a tulajdonosoknak, hanem inkább a további növekedés érdekében befekteti azt.
Ha a növekedés, az értékteremtés sikeres, akkor a tulajdonosok jutalma a vállalat értékének, s
ezen keresztül a részvények árfolyamának emelkedése lesz. Ezeket a részvényeket
növekedési részvényeknek hívjuk.
Long és short pozíciók
A részvények árfolyam-növekedéséből (long pozíció) úgy tudunk profitálni, ha a

részvényeket olcsón vesszük meg, majd pedig drágán adjuk el.
Ha azonban az árfolyamok csökkenésére számítunk, akkor ebből is tudunk profitálni egy

ellentétes irányú kötéssel (short pozíció).
Short pozíció, vagy más néven shortolás esetén ugyanúgy olcsón veszünk és drágán eladunk,
azonban a két művelet sorrendjét felcseréljük: először adunk el drágán, és csak ezután
veszünk olcsón. A klasszikus short ügylet úgy kivitelezhető, hogy kölcsönkérjük az adott
vállalat részvényét egy olyan tulajdonostól, aki azt hosszabb távon tartani kívánja. Miután
hozzánk került a papír, eladjuk, majd ha leesett az árfolyama, akkor olcsóbban
visszavásároljuk és visszaszolgáltatjuk a kölcsönadónak. Az eladási ár és a visszavásárlási
ár különbségét zsebre tesszük.
7
OKTATÓANYAG
A klasszikus shortolás ma már ritkább, az ügylettípus ETF-ekkel, certifikátokkal és egyéb

tőkeáttételes termékekkel kereskedhető le, amelyekről később még szót ejtünk.
1.3. A tőzsdei kereskedés szereplői

Az értéktőzsdék a tőkepiac kereskedési platformját jelentik, amelyeken keresztül az egyéni
vagy intézményi magtakarítások a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe áramlanak.
A pénzügyi közvetítőrendszer szerkezete
A tőkepiacon megjelenő szereplők legfontosabb csoportjai a megtakarítások tulajdonosai,

azaz a befektetők, valamint maguk a befektetési célpontok, a vállalatok, akik kibocsátóként
vannak jelen a tőkepiacon, például a részvényeikkel.
Mivel a tőzsde egy magas bizalmat feltételező intézmény, ahová nem tud bárki csak úgy
besétálni és üzletelni, további szereplőkre is szükség van. A kereskedést közvetítők
(befektetési szolgáltatók, azaz brókercégek), és további szereplők (értéktőzsdék,
elszámolóházak) is segítik, akik a befektetők vételi és eladási megbízásait tudják teljesíteni és
nyilvántartani, adminisztrálni.
A tőzsdei kereskedés szereplői:
 befektetők (magánszemélyek, intézmények)

 kibocsátók (részvénytársaságok, amelyek részvényeit lehet kereskedni)
 közvetítők (befektetési szolgáltatók, brókercégek)
 további szereplők (értéktőzsdék, elszámolóházak)
8
OKTATÓANYAG
Befektetők
Az egyéni és az intézményi megtakarítások a tőzsdén közvetlenül és közvetve is

megjelenhetnek, ahogyan ez a fenti ábrán is látható.
A befektetőknek lehetőségük van pénzüket közvetlenül a tőzsdén elhelyezni (brókercégük

segítségével), de természetesen nem csak vásárlóként, hanem eladóként is megjelenhetnek a
részvénypiacon. A piaci mozgásokra értékpapír-portfóliójuk elemeinek változtatásával (vétel,
eladás) tudnak reagálni, ezáltal is törekedve a magasabb nyereség elérésére.
A megtakarítások azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, különböző

befektetési termékeken keresztül (befektetési alapok, nyugdíjalapok és
biztosítótársaságok) is megjelenhetnek a tőzsdéken.
A közvetett tőzsdei befektetések előnyei közé tartozik, hogy a portfólió menedzselését az

alapkezelők szakemberei végzik helyettünk. Másik oldalról azonban fontos megjegyezni,
hogy az alapok kezelése jelentős, sokszor az ügyfelek számára nem látható költségeket
tartalmaz, amelyet végső soron a befektetőknek kell megfizetniük.
Kibocsátók
Kibocsátói szerepkörben a nyilvános részvénytársaságok részvényeikkel képviseltetik

magukat a tőzsdén. A világ tőzsdéin vállalatok tízezreinek részvényei forognak, az egyes
cégek tehát bizonyos szempontból versenyeznek a befektetők megtakarításaiért, a
finanszírozásért.
A tőke azokhoz a vállalatokhoz vándorol, akik sikeresen és átláthatóan működnek, vonzó, de

hiteles víziót vázolnak fel, kellő jövedelemtermelő-képességgel rendelkeznek, s ezáltal
megfelelő hozamot biztosítanak a részvényeseknek.
Közvetítők
Amennyiben a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos tevékenységeket szeretnénk végezni

(számlanyitás, pénzelhelyezés, megbízás), szükségünk van egy megbízott brókercégre, mint
közvetítőre, aki a nevünkben eljárhat. A közvetítő lehet egy klasszikus bróker, akit
felhívhatunk, ha üzletelni szeretnénk, de lehet egy befektetési szolgáltató internetes
szolgáltatása is.
A hagyományos brókerekkel szemben az online bróker szolgáltatás előnyei közé tartozik,

hogy közvetlenül, gyorsabban és jóval kedvezőbb áron lehet kereskedni, mivel mi magunk
indítjuk a megbízásokat. Az offline brókerek hagyományos előnyét (tippek, információk) már
a megfelelő elemzői háttérrel bíró online szolgáltatók is tudják biztosítani.
A KBC Equitas például kiterjedt szakembergárdájával biztosítja ügyfeleinek a kereskedéshez

szükséges információkat és elemzéseket napról napra.
9
OKTATÓANYAG
További szereplők
Az értéktőzsdéknek is kiemelt szerepe van a kereskedésben, ugyanis ők jegyzik a különböző

vállalatok részvényeit, és az ő elektronikus rendszereik teszik lehetővé az értékpapírok
kereskedését.
A részvények dematerializációja (a korábbi, kinyomtatott fizikai részvények helyett

elektronikus jelek kibocsátása) és a globális információáramlás élénkülésének következtében
egyre kevésbé hangsúlyosak a lokális értéktőzsdék, ugyanis egy internetkapcsolattal
manapság már a világ bármely pontjáról lehet kereskedni tetszőleges parketteken az ott
jegyzett részvényekkel. A KBC Equitas rendszereiből több mint 20 tőzsde érhető el, amelynek
következtében a világ szinte bármely értékpapírjával kereskedhetünk.
Fontos kiemelni még az elszámolóházak jelentőségét, akik a tranzakciók tényleges

elszámolására, a pénz és az értékpapír kockázatmentes cseréjére vállalnak garanciát.
Magyarországon a KELER biztosítja a tranzakciók biztonságát t+3 napos könyvelés mellett.
A t+3 napos elszámolás azt jelenti, hogy egy tőzsdei üzlet megkötése után a valós elszámolás
csak három nappal később történik meg. Vásárlás esetén az ügyletkötés utáni harmadik
napon emeli le az elszámolóház a pénzt a számlánkról és helyezi el cserébe a megvásárolt
értékpapírt. Eladásnál ugyanez a helyzet, csak ott az eladott értékpapírt emelik le számlánkról
a harmadik napon, s helyezik el cserébe annak ellenértékét.
Példa: Ha például minden pénzünket OTP részvényekbe fektettük, akkor hiába adjuk el
OTP részvényeinket, az ellenértéket nem vehetjük fel számlánkról rögtön az üzlet
megkötése után, csak a kötést követő harmadik napon, amikor már az ügylet
elszámolása is megtörtént. Természetesen egy részvény eladása után azonnal
vehetünk egy másikat a befolyt pénzből, hiszen az eladást követő vételnek ugyanúgy
t+3 napos az elszámolása. Arra azonban figyelnünk kell, hogy az elszámolási periódus
hossza nem minden tőzsdén ugyanolyan. A Frankfurti Értéktőzsde például a
budapestinél egy nappal rövidebb elszámolási periódussal dolgozik (t+2).
Tipp: Osztalékfizetés esetén is figyelnünk kell a csúsztatott elszámolásra. Minden

tőzsdei vállalat közzéteszi osztalékfizetés előtt, hogy pontosan melyik napon állapítja
meg, hogy ki kap az osztalékból. Ha részesülni szeretnénk, akkor fontos, hogy ezen a
napon már a számlánkon legyen a részvény, tehát az elszámolásnak is meg kell
történnie ezen időpont előtt, nem elég, ha csak az üzletkötés megtörténik.
10
OKTATÓANYAG
1.4. A Budapesti Értéktőzsde
Történet
A magyar tőzsde, a BÉT elődje 1864-ben kezdte

meg működését Pesten, a kor nemzetközi
jelentőségű tőzsdéjeként. A második világháborút
követő több mint 40 éves szünetelést követően
kapuit 1990-ben nyitotta újra meg, és 1995-ig
nyílt kikiáltásos rendszerben működött a
kereskedelem. A kereskedési zaj 1999-ben ült el
végleg a BÉT kereskedési termében, amikor az
A Tőzsdepalota a Szabadság téren az 1910-es
azonnali piac mellett már a határidős piac
években
elektronikus távkereskedési platformja is elindult.
Nyitvatartás, kereskedési időszakok
A világ értéktőzsdéihez hasonlóan a BÉT sincs állandóan nyitva, fix nyitvatartással működik,
különböző kereskedési időszakokkal, amelyek a következők:
Ebben az időszakban zajlik a kereskedési könyvek feltöltése

eladási és vételi ajánlatokkal, a befektetők szabadon
tehetnek be és vehetnek ki ajánlatokat, üzletkötés azonban
még nem történik.
8:30-9:00 Nyitó szakasz
A szakasz végén, 9:00 és 9:02 között egy véletlenszerűen
kiválasztott időpontban a tőzsde az addig beérkezett
ajánlatokat egyetlen áron párosítja úgy, hogy a lehető
legnagyobb mennyiségű értékpapír cseréljen gazdát. Az így
kialakult ár lesz a nyitóár.
9:02-17:00 Szabad szakasz A megbízások beérkezése és folyamatos teljesülése.
A záróár meghatározásához szükséges ajánlatokat gyűjti

ebben a szakaszban a tőzsde. A nyitó szakaszhoz
17:00-17:05 Záró szakasz hasonlóan működik ez a szakasz is, az ajánlatok párosítása
véletlenszerű időpontban történik 17:05 és 17:06 között. A
párosításban kialakuló ár lesz a záróár.
Záróáras Ebben a szakaszban már csak a kialakult záróáron

17:06-17:10
szakasz lehetséges a kereskedés egészen 17:10-ig.
11
OKTATÓANYAG
A BÉT kereskedési időszakai
A legtöbb hazai kibocsátó részvénye a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) található meg, azonban
ezek a társaságok sok szempontból, így méretben is jelentősen különbözhetnek egymástól.
A BÉT részvényszekciójának az „A kategóriája” rejti azokat a nagyobb kapitalizációjú

társaságokat, amelyek részvényei likvidebbek (forgalmasabbak), és szélesebb befektetői
körrel rendelkeznek. A több mint tucatnyi részvény közül is kiemelkednek a hazai blue chip-
ek, azaz a legnagyobb forgalmú papírok.
A blue chip elnevezés az amerikai IT szegmensből ered, mivel a 90-es években a legtöbb tech
cég logója kék színben pompázott.
Vessünk egy pillantást a hazai blue chip-ekre, a BÉT négy legnagyobb szereplőjére!
1.4.1. OTP
1949-ben alapították az OTP-t, amelynek jogutódját 1995-ben vezették be a BÉT-

re. Jelenleg 280 millió darab 100 forint névértékű részvényből áll a bank jegyzett
tőkéje, azonban a társaság piaci kapitalizációja jelenlegi 4000 forint körüli
árfolyamának köszönhetően nagyjából 1135 milliárd forint.
Az OTP nem csak határainkon belül működik, kilenc országban van érdekeltsége,
teljesítményét mégis leginkább a magyar operáció határozza meg. A régió egyik leglikvidebb
részvényének tartják az OTP-t, napi 6-7 milliárd forintnyi jelenlegi forgalmával a magyar
piacon is kiemelkedő az érdeklődés a papír iránt. Ha egy alapkezelő a közép-európai régió
felé szeretné növelni a kitettségét, akkor az OTP részvénye jó választás, ami a régióban
zajló folyamatokat a megfelelő likviditás mellett követi le.
12
OKTATÓANYAG
1.4.2. MOL
A MOL Közép-Európa egyik legjelentősebb integrált olajipari vállalata,

amelynek papírjait 1995-ben vezették be a BÉT részvényei közé. A több mint
egymillió, 1 000 Ft-os névértékű részvény árfolyama jelenleg 19 000 Ft körül
mozog, így a társaság piaci kapitalizációja közel 2000 milliárd forint.
A MOL integrált olajcégként működik, tehát van kutatás és kitermelés, finomítás és

kereskedelmi üzletága, mindemellett pedig még a gáz üzletben és a vegyiparban is érdekelt.
A társaságnak Oroszországban, Kazahsztánban, és Irak kurdisztáni régiójában is vannak
érdekeltségei. A vállalat 5 finomítóval és 2 petrolkémiai üzemmel is rendelkezik. A finomítók
közül kettő, a dunai és a pozsonyi rendkívül fejlettnek számít.
1.4.3. Magyar Telekom
A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, amelyet közel 60

százalékban a német Deutsche Telekom AG birtokol. A Magyar Telekom
jogelődjét, a Matáv részvényeit 1997-ben vezették be a tőzsdére. A vállalat piaci
kapitalizációja 408 milliárd forint, a részvénnyel pedig 400 forint körül
kereskednek jelenleg.
A társaság a lakossági szolgáltatásait T-Home és T-Mobile márkanév alatt népszerűsíti, míg T-

Systems néven vállalati ügyfeleinek szállít informatikai megoldásokat.
A részvény klasszikus osztalékfizető papírnak minősül, éves eredményéből jelentős

mértékben juttat vissza készpénzt a befektetőknek. Emiatt a tőzsdézők általában kiemelt
figyelmet szentelnek az osztalék fenntarthatóságának. Az árazás szempontjából pedig sok
esetben az állampapírhozamokkal hasonlítják össze a részvény osztalékhozamát.
1.4.4. Richter
Magyarország egyik legfontosabb gyógyszergyára, a Richter Gedeon több mint

110 éves múlttal rendelkezik. A társaság 756 milliárd forintos kapitalizációval
rendelkezik, amellyel a BÉT harmadik legnagyobb vállalata. A részvényeket
1994-ben vezették be a budapesti piacra, a papír jelenleg 40 000 forint
környékén mozog.
A Richter elsősorban a központi idegrendszerhez, illetve a nőgyógyászati betegségek

kezeléséhez gyárt és fejleszt készítményeket. Közel 1000 fős kutató-fejlesztő létszámmal
rendelkezik. A társaság termékei a kiterjedt elosztási hálózat révén a világ több mint 100
országába eljutnak.
13
OKTATÓANYAG
További társaságok
A négy blue chip részvényt a KBC Equitas intézményi fundamentális elemzői folyamatosan
követik, és rendszerint hosszú távú fundamentális ajánlásokkal látják el a papírokat.
Elemzőink azonban a blue chip-ek mellett számos egyéb hazai és nemzetközi vállalatot is
követnek. Néhány példa a hazaiak közül:
 Állami Nyomda: A kelet-közép-európai régió második legnagyobb árbevétellel

rendelkező biztonsági nyomdája. A vállalat üzleti, biztonsági és szerencsejáték
nyomtatványok készítése mellett plasztikkártya-gyártással is foglalkozik.
 CIG Pannónia: A 2007 októberében, magyar magányszemélyek által alapított

biztosító jelenleg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában rendelkezik
érdekeltséggel.
 Graphisoft Park SE: A vállalat tulajdonában lévő óbudai Graphisoft Park

irodakomplexum fejlesztése és bérbeadása/hasznosítása alkotja a cég fő profilját.
 Masterplast: Az 1997-ben alapított vállalat szigetelőanyagok gyártásával és

értékesítésével foglalkozik.
14
OKTATÓANYAG
TŐZSDEI TERMÉKEK
2.
KERESKEDÉSE
„Azok, akik most nem fektetik be pénzüket,

mind óriási lehetőséget hagynak ki.”
Carlos Slim - 69 Mrd $
15
OKTATÓANYAG
2. Tőzsdei termékek kereskedése

A világ értéktőzsdéin, így a KBC Equitas rendszereiben is számos termék kereskedése
biztosított, azonban a termékek között jelentős különbségek vannak a befektetés célszerű
időtávja és a termékek kockázata szempontjából.
Jó hír, hogy minden időtávra és minden kockázatvállalási hajlandóságra tudunk megfelelő

termékeket biztosítani. A legfontosabb tőkepiaci termékeket a következő csoportosítás
mentén mutatjuk be:
 Tőzsdei alaptermékek (részvények, kötvények)

 Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek (például certifikátok)
 Határidős és egyéb tőkeáttételes termékek (Futures, TDT, CFD, Forex)
2.1. Tőzsdei alaptermékek

Egy kezdő tőzsdéző számára a klasszikus alaptermék egyértelműen a részvény, de ezen túl
érdemes megismerkedni a kötvényekkel is.
2.1.1. Részvények
A részvények konstrukciójáról már korábban szót ejtettünk, most a kereskedés szempontjából

fogjuk ennek a terméknek a főbb sajátosságait áttekinteni.
A részvény egyik legfontosabb jellemzője maga az árfolyam, ami a keresleti és kínálati

viszonyokat tükrözi. A részvények értéke nem csak hosszútávon változhat jelentős
mértékben, hanem rövidtávon, akár napon belül is. A befektető személyiségétől, befektetési
stílustól függően egészen eltérő időtávokon lehet a részvényekkel kereskedni.
A daytraderek napon belül kereskednek a részvényekkel, és tőzsdezáráskor jellemzően

nem is hagynak számlájukon nyitott pozíciót.
Tipp: A KBC Equitas rendszereiben a daytrade ügyletek díjszabása kedvezőbb, így

érdemes minden rövidtávú tranzakciónál ezt a megbízástípust használni. Ha napon
belül nem értékesítjük az adott részvényt, automatikusan a normál árszabás lép életbe.
Ezzel szemben vannak, akik hosszú távon fektetnek be egy-egy kiemelkedően működő
vállalat hosszú távú növekedési vízióiba, és csak évek vagy akár évtizedek múlva zárják
nyitott pozícióikat.
Warren Buffett, a legendás befektető, kizárólag a hosszú távú, értékalapú befektetési

stratégiában hisz, és csak olyan cégek részvényeibe fektet, ahol a teljes vállalatot
hajlandó lenne megvenni. Megközelítését némiképp igazolja, hogy befektetési cége 46
év alatt átlagosan 20,2% éves hozamot ért el, ami azt is jelenti, hogy kezdeti vagyonát
eddig közel 500-szorosára növelte.
16
OKTATÓANYAG
Az árfolyam és a befektetési időtáv mellett a részvények kockázata is fontos tényező. A

kockázat egy részvény esetében azt is jelenti, hogy annak árfolyama milyen mértékű
kilengéseket mutat. Az árfolyamok ingadozását volatilitásnak nevezzük.
A volatilis részvények árfolyamgrafikonja nagyobb elmozdulásokat mutat, míg a kevésbé

kockázatos részvények árfolyamára kevésbé hatnak a környezeti változások. A volatilitás
iparágfüggő specifikum is, például a klasszikus közmű vállalatok részvényei kevésbé kitettek
az adott gazdaság teljesítményének, mint az ipari, vagy egyes szolgáltatási szektorok (pl.:
fuvarozók, bankok) vállalatai.
2.1.2. Kötvények
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát,

hogy a kötvény névértékét egy előre meghatározott kamattal együtt egy meghatározott
időpontban visszafizeti a hitelezőnek. A kibocsátók különbözőek lehetnek (állam,
önkormányzat, bank, vállalat), azonban a legnagyobb jelentősége mégis az állampapíroknak
van. Az állampapírok azért fontos szereplői a befektetési színtérnek, mivel ugyan alacsonyabb
mértékű, de mégis kockázatmentes (állam által garantált) hozamot tudnak befektetőiknek
biztosítani.
Az állampapíroknak két fontosabb típusa van:
 államkötvények
 diszkont kincstárjegyek
Az állampapírok közül az államkötvények képviselik a közép- és hosszú távú befektetési

lehetőségeket (3, 5, 10 és 15 éves futamidő), míg a diszkont kincstárjegyek a rövidebb
időtávra befektetők (3, 6, 12 hónap) számára lehetnek vonzó célpontok.
Az állampapírokat sokan kockázatmentes befektetésnek tartják, mert egy állam végső

esetben a saját fizetőeszközéből annyit tud nyomtatni, amennyit csak szeretne, így elvileg
nem történhet meg, hogy nem tudja visszafizetni a hitelezőktől (kötvényesektől) kölcsönvett
összeget. A történelemben ettől függetlenül volt már példa néhány államcsődre, így
nyilvánvaló, hogy az állampapír sem teljesen kockázatmentes befektetés.
Az állampapíroknál a vállalati kötvények már egy jóval kockázatosabb befektetési

eszközosztályt képviselnek, de még mindig kevésbé kockázatosat, mint a részvények.
A vállalati kötvények azért kevésbé kockázatosak a részvényeknél, mert a kibocsátó

garantálja, hogy kamatostul visszafizeti a befektető által a kötvény megvásárlásával
kölcsönadott összeget, míg a részvénynél ilyen garanciát nem kapunk. Ráadásul egy
társaság felszámolása esetén a megmaradt vagyon szétosztási rangsorában a hitelezők
(kötvényesek) előrébb szerepelnek, mint a tulajdonosok (részvényesek).
17
OKTATÓANYAG
A KBC Equitas rendszereiben természetesen állampapírokat is vásárolhatnak az ügyfelek,

valamint elérhetőek tőzsdén forgó vállalati kötvények is.
2.2. Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek

A tőkepiacon nem csak arra van lehetőség, hogy egyedi részvényeket vásároljunk külön-
külön, hanem lehetőségünk van arra is, hogy akár egyszerre több tőkepiaci termékből álló
csomagot, egy teljes portfóliót vásároljunk meg egyszerre befektetési alapok, ETF-ek vagy
strukturált termékek (például certifikátok) formájában. Ezek a termékek bár nagyon fontosak,
nem feltétlenül kezdő tőzsdézőknek valók, így ebben a kiadványban kevésbé részletesen
tárgyaljuk tulajdonságaikat. Ügyfeleink számára ingyenes oktatásainkon azonban részletesen
foglalkozunk az ETF-ek, a befektetési alapok és a strukturált termékek jellemzőivel is, ha
valakit részletesebben érdekelnek ezek az eszközök, érdemes meghallgatni előadásainkat!
2.2.1. Befektetési alapok
A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben egyszerre sok befektető
helyezi el a pénzét, megosztva a befektetések költségeit és kockázatait, részesülve a
befektetésekből származó nyereségből. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét befektetési
politikájuknak megfelelően helyezik el (a vállalni kívánt kockázati szintnek és időtávnak
megfelelően) bankbetétekben, kötvényekben és részvényekben.
A befektetési alapokat az alapkezelők kezelik az egyéni befektetők helyett, akiknek csak azt
kell eldönteniük, hogy melyik alapokba szeretnék pénzüket fektetni. A KBC Equitas
rendszereiben több alapkezelő különböző befektetési alapja is elérhető.
2.2.2. ETF-ek
Bizonyos befektetési alapokat közvetlenül a tőzsdén is lehet kereskedni, ezeket ETF-nek

(Exchange Traded Fund) hívjuk. Az ETF-ek olyan lejárat nélküli alapok, amelyeknek befektetési
jegyei a tőzsdén forognak.
Az ETF-ek eredetileg részvényindexek összetételét képezték le (ha például a BUX

emelkedésére szeretnénk spekulálni, sokkal egyszerűbb megvásárolni a BUX ETF-et, mint
összeállítani a megfelelő súlyozású portfóliót az indexet alkotó részvényekből), de számos
egyéb mögöttes termék mozgását képesek lekövetni az alapok árfolyamai (régiók,
országok, nyersanyagpiacok, szektorok).
Az ETF-ekkel ráadásul lehet shortolni, tehát árfolyamcsökkenésre spekulálni (a short ETF-ek

árfolyama akkor nő, ha az alapterméké csökken), sőt, léteznek tőkeáttételes ETF-ek, amelyek
a mögöttes termék napi elmozdulásának többszörösét ígérik egy adott napra. Az ETF még
abban különbözik jelentősen a befektetési alapoktól, hogy árfolyama napon belül is mozog,
vagyonkezelési díja pedig jellemzően alacsonyabb.
18
OKTATÓANYAG
Shortolás: S&P short ETF (pirossal) és az S&P500 (kékkel)
2.2.3. Certifikátok
A certifikátok hasonlítanak némiképp az ETF-ekre, ugyanis a certifikátok értékének alakulása

is egy mögöttes terméktől függ. Ez lehet részvénypiaci index, nyersanyag, deviza vagy akár
egyedi részvény is.
A különbség a két befektetési forma között, hogy míg a valódi ETF-ek esetében ténylegesen a
tulajdonunkba kerülhetnek a megvásárolt portfólióban szereplő értékpapírok, a certifikátok
esetében csak egy kibocsátó általi ígérvényt kapunk az érték kifizetésére. Ezáltal a
certifikátok kereskedése olcsóbb lehet (nincs például vagyonkezelési díj), azonban az
ígérvény miatt a partnerkockázat is magasabb. (Ha például a certifikát kibocsátója csődbe
megy, akkor pénzünket nagy valószínűséggel elvesztettük, hisz aki nekünk ígérvényt adott,
nem lesz képes teljesíteni azt.)
Az ETF-ekhez hasonló módon a certifikátokkal is tudunk shortolni (a short irányú certifikátok

árfolyama akkor emelkedik, amikor az alapterméké csökken), és tőkeáttétellel kereskedni. A
certifikátok között igen jelentős a többszörös tőkeáttétellel bíró, úgynevezett turbó
certifikátok aránya.
Tőkeáttétel: Tőkeáttételes DAX long certifikát (világoskék) és a DAX (sötétkék)
19
OKTATÓANYAG
2.3. Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek

A tőkeáttételes befektetés kiemelt kockázattal bír, így kezdő befektetőként nem célszerű ilyen
termékekkel próbálkozni, javasolt ezek kipróbálása előtt az alaptermékekkel kapcsolatosan
széleskörű tapasztalatokra szert tenni. Éppen ezért jelen kiadványban nem foglalkozunk
részletesen a tőkeáttételes kereskedéssel, csak néhány alapvető tudnivalót tekintünk át.
Az ETF-eken és certifikátokon túl is számos lehetősége van arra a befektetőknek, hogy

tőkeáttétel használatával kereskedjenek. Ilyenek például:
 Technikai daytrade – részvény napon belüli árfolyamváltozása

 Határidős kereskedés – tőzsdei alaptermék (jellemzően áru vagy tőzsdei index) ára egy
jövőbeli időpontban
 CFD – tetszőleges értékpapír árfolyamváltozása
 Forex – devizák árfolyamának változása
Ezekről a termékekről azt kell tudni, hogy nem csak befektetett tőkénket kockáztatjuk,
hanem egy kedvezőtlen irányú és mértékű árfolyam-elmozdulás esetén akár további
pénzeszközök bevonására is szükség lehet.
Tőkeáttételes kereskedés
A tőkeáttétellel történő kereskedés azt jelenti, hogy nagyobb befektetést eszközölünk,

mint amennyi pénzünk van.
A KBC Equitas rendszereiben a technikai daytrade termékkel például megtehetjük, hogy

egymillió forintnyi készpénzből négymillió forintnak megfelelő OTP részvényt vásárolunk. Ez
esetben négyszeres tőkeáttétellel kereskedünk. Ha az OTP részvény ára 10 százalékot
emelkedik, az nekünk a négymillió forintos csomagon 400 ezer forintos hasznot hoz. Ez a
befektetett egymillió forintra vetítve 40 százalékos hozam, ami sokkal jobb, mintha
tőkeáttétel nélkül kereskedtünk volna, hiszen akkor csak 10%-os nyereséget értünk volna
el.
A tőkeáttétel persze kétélű fegyver, hiszen nem csak a nyereséget, a veszteséget is

felnagyítja. 10 százalékos OTP esés esetén a fenti példában 40 százalékot veszítettünk volna.
20
OKTATÓANYAG
3. A KERESKEDÉSI ÖTLET
„Leginkább az ösztöneimre és az évek során

gyűjtött tapasztalatomra bízom, hogy mikor
érdemes részvényt vásárolni. Mások ezt
intuíciónak hívják”
Alisher Usmanov – 18,1 Mrd $
21
OKTATÓANYAG
3. A kereskedési ötlet
Ha szeretnénk a tőzsdén sikeresen szerepelni, nem hagyatkozhatunk pusztán a
megérzéseinkre, meglapozott kereskedési ötletekre is szükségünk lesz. A feladatunk tehát az,
hogy kiválasszunk egy olyan instrumentumot, amely egy megfelelő beszállási pont
mellett ígéretes befektetési sztorit rejt magában. Ezután már csak annyi feladatunk van,
hogy egy olyan tranzakciót kössünk, amellyel az általunk feltételezett árfolyamváltozás
bekövetkezése nyereséget jelenthet számunkra.
Hogyan találjuk meg a megfelelő célpontot?
A megfelelő befektetések megtalálásához nagyon gyakran elegendő a józan paraszti ész,

annyi ugyanakkor bizonyos, hogy követnünk kell a nagyvilág eseményeit és híreit, mert
aki bezárkózva, információktól elszigetelten él, az nyilván a megfelelő következtetéseket sem
tudja levonni.
Nehéz feladat lenne az összes tőzsdén jelen levő vállalatot teljes mélységben megismerni, és
folyamatosan figyelemmel kísérni világszerte, erre még a legprofibb és legnagyobb
befektetők sem képesek. A KBC Equitas fontosnak tartja azonban, hogy a magyar
részvénypiacon jelen levő vállalatokat és a legnagyobb nemzetközi cégeket egyaránt
figyelemmel kísérje.
A kiemelt cégek árfolyamának alakulását folyamatosan nyomon követjük és elemezzük, a

híreket pedig, amelyek hatással lehetnek a nagyvilág piacaira és a vizsgált papírokra, nem
csak követjük, hanem napi két alkalommal összegyűjtjük, és elküldjük ügyfeleinknek hírlevél
formájában. Segítünk ügyfeleinknek megszűrni azokat a híreket, amelyek igazán fontosak a
befektetések és a tőzsdék szempontjából.
A beszállási pontok alapjai a következő források lehetnek:
 technikai elemzés – az egyes eszközök árfolyamából rajzolt grafikon mintázatai

 fundamentális elemzés – az egyes eszközök becsült valós értékének eltérése az
árfolyamtól
 hírek - friss információk, újdonságok
A technikai elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a részvényárfolyamba

már minden információ beépült, s az árfolyamokat a befektetői pszichológia mozgatja.
Ők rövid- és hosszútávon is csak az egyes eszközök árfolyamából rajzolható grafikont
vizsgálják, s keresik azokat a mintázatokat és alakzatokat, amelyek mentén a befektetők
szerintük hasonlóan reagálnak.
A fundamentális elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, miszerint az árfolyam

hosszú távon igazodik az adott eszköz, például egy vállalat tényleges értékéhez
(fundamentumhoz), még ha rövidtávon lényeges eltérések is lehetnek. Hosszú távon az
22
OKTATÓANYAG
elemzők azokat a célpontokat keresik, amelyek árfolyamukat tekintve jelentősen

alulértékeltek a tőlük elvárt jövedelemtermelő képességhez képest.
A legfrissebb piaci információk következtében is történhetnek jelentős elmozdulások. Sok

információ ugyanis nem, nem a megfelelő súllyal, vagy csak késve kerül beárazásra a
részvények árfolyamába, úgyhogy az ebből fakadó egyensúlytalanságokat is ki lehet
használni rövidtávon.
Hírleveleinkben törekszünk arra, hogy minden elemzés és hír a kellő időben és a kellő
terjedelemben jusson el ügyfeleinkhez.
Annak érdekében, hogy ügyfeleink értelmezni tudják elemzéseinket, az alábbiakban nagyon

röviden bemutatjuk a technikai és fundamentális elemzést is. Terjedelmi korlátok miatt a
részletekbe itt és most nem tudunk belemenni, de tapasztalt oktatóink mindkét elemzési
ágról sűrűn tartanak kezdő és haladó oktatásokat is, ezekre érdemes eljönni.
3.1. Technikai elemzés

A befektetői pszichológiának jelentős hatása lehet a részvények árfolyammozgására. Mivel
azonos helyzetekben a befektetők hasonló jelenségekre számítanak a piaci mozgások
tekintetében, a jelenségek önbeteljesítő jóslatként nagyon sok esetben be is következnek.
Ezek a várakozások leginkább az árfolyam mozgására irányulnak speciális szintek közelében.

Ilyen speciális szintek lehetnek a következők:
 Az árfolyam korábbi minimum és maximum szintjei,

 Kerek számok,
 Mozgóátlagok (20, 50, vagy 200 napos átlaga az árfolyamnak),
 Fibonacci szintek (a minimum és maximum szintek közötti speciális vonalak).
Ezek a szintek azért jelentősek, mert gyakran tudnak támaszként vagy ellenállásként
viselkedni.
A támaszok és ellenállások olyan szinteket jelentenek a grafikonon, amelyeket az árfolyam

tartósan nem tud áttörni. Míg a támasz alulról támasztja a grafikont, addig az ellenállás
felfelé nem engedi áttörni az árfolyamot. A támasz érdekessége, hogy ha az árfolyam nem
pattan fel róluk, hanem áttöri azt, akkor utána gyakran ellenállási szintként viselkedik. (Az
ellenállásra ez ugyanígy igaz fordítva).
23
OKTATÓANYAG
Támasz szint (pirossal) a Goldman Sachs árfolyam-grafikonján
Támaszok és ellenállások a felsorolt szinteken túl lehetnek egyéb speciális vonalak, például a
minimum vagy maximum értékeket összekötő trendvonalak.
Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, beszállási pontként szolgálhat például, ha egy árfolyam

áttöri többszöri próbálkozás után az ellenállást fölfelé, de azt is kedvező jelnek
vehetjük, ha az árfolyam alulról metszi valamelyik mozgóátlagot, esetleg egy rövidebb
távú mozgóátlag alulról metsz egy hosszabb távú mozgóátlagot úgy, hogy közben az
árfolyam a mozgóátlagok felett tartózkodik.
A technikai elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!
3.2. Fundamentális elemzés

Egy vállalat tényleges értékét nem tudjuk pontosan meghatározni, ugyanis a vállalatok
értéke teljesen szubjektív és időben is változó tényező. Egy vállalat értéke leginkább attól
függ, hogy ki, mikor és mennyi pénzt hajlandó adni érte. Ahhoz azonban, hogy megítéljük
egy vállalat értékét, azt kell látnunk, hogy tulajdonosi szempontból mennyire értékes
nekünk a vállalat, ami leggyakrabban arra vezethető vissza, hogy mekkora
jövedelemtermelő képességgel bír.
A fundamentális elemzés tehát a vállalatok pénzügyi mutatóit vizsgálja, és leginkább arra a

kérdésre keresi a választ, hogy a részvényes mekkora jövedelemre tehet majd szert a jövőben
abból, hogy az adott részvényt tulajdonolja.
A fundamentális elemzők eszköztára rendkívül sokrétű, ugyanis ők azok, akik nyomon

követik a vállalatok értékének alakulását, a vállalat vagy egyéb hiteles intézmények által
közzétett források és hírek alapján.
A nagyobb részvények esetében az elemzők előrejelzéseket készítenek a vállalatok

jelentéseiben közölt legfontosabb számokra vonatkozóan, sőt, fair értéket is
megfogalmaznak a részvényárfolyamra nézve. A piac általában a várakozásokat is beépíti az
24
OKTATÓANYAG
árfolyamba, ezért lehetséges az, hogy például egy üzleti szempontból sikeres negyedéves
jelentés után is esni tud egy részvény árfolyama, ha az adat elmarad a piaci várakozásoktól. A
múlt eseményeinél azonban a jövőre vonatkozó elvárások az árfolyam alakulásában sokkal
fontosabbak. Gondoljunk csak bele, amikor autót veszünk, akkor sem arra vagyunk
kíváncsiak, hogy hogyan szolgált az autó a korábbi tulajdonosánál, nekünk az számít, hogy
bennünket hogyan szolgál majd. Így van ez a részvényekkel és a vállalatokkal is: nem az a
fontos, hogy két éve mekkora volt a profit, hanem hogy mekkora lesz a jövőben!
Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, jó célpont lehet egy alulértékelt papír, azonban azt tudni
kell, hogy az alul- vagy felülértékeltség még önmagában nem ad okot az elmozdulásra.
A vállalatok vezetőitől származó információkat pedig kezeljük némi kételkedéssel,
tudniillik a menedzsment a legtöbb esetben hivatalból optimista.
A fundamentális elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!
3.3. Hírlevelek
Annak érdekében, hogy ügyfeleinket a naprakészen tartsuk, a nagyvilág eseményeiről és a
tőzsdei vállalatokat érintő eseményekről hírleveleket küldünk, amelyekben a legfrissebb
hírek, elemzések és kereskedési tippek találhatóak meg.
3.3.1. Hírek
A legfontosabb híreket három különböző típusú hírlevélben osztjuk meg:
 Vekker – reggeli hírlevél

 Stopper – délutáni hírlevél
 Szikra – rendkívüli hírlevél
A Vekker hírlevelet tőzsdenyitás előtt küldjük ki minden nap, benne a legfrissebb hírek
kivonatával, régiónként csoportosítva (Magyarország, Nyugat-Európa, USA, Közép-Kelet
Európa (CEE) régió, Ázsia), és egy extra technikai elemzés grafikonnal (chart-tal) ellátva.
A hírlevélben mindezek mellett láthatóak a legfontosabb tőzsdei indexek előző napi záró
értékei, és a napi legfontosabb események listája.
25
OKTATÓANYAG
A Stopper hírlevelet tőzsdezárás előtt küldjük ki minden nap a napi fejlemények

kivonatával, a Vekkerhez hasonlóan régiónként csoportosítva, és egy extra technikai chart-
tal ellátva.
Szikra elnevezésű hírlevelünket csak speciális alkalmakkor küldjük ki, jellemzően olyan
esetekben, amikor egy, a tőzsdékre és a részvénypiacra nagy hatással bíró információ lát
napvilágot, amely jelentős időértékkel is bír (pl.: MNB kamatdöntés, rendkívüli bejelentések).
3.3.2. Elemzések
A hírek összegyűjtésén és a piaci információk aggregálásán kívül elemzéseket is készítünk

ügyfeleinknek, amelyek a befektetői döntésekben komoly segítséget nyújthatnak:
 Vonalzó – technikai elemzések

 Mérleg – fundamentális elemzések
Vonalzó elnevezésű hírlevelünk technikai elemzéseket tartalmaz szektoronként

összegyűjtve. Legyen szó akár francia bankokról, akár globális szépségipari cégekről,
26
OKTATÓANYAG
megpróbálunk minden alkalommal egy csokornyi olyan, a rendszereinkben kereskedhető

vállalatot gyűjteni, amelyek izgalmas technikai sztorit rejtenek magukban. Az egyedi
elemzések optimista és pesszimista forgatókönyvek esetén is tartalmazzák azokat a főbb
szinteket, amelyek a potenciális árfolyamszinteket kijelölhetik.
Mérleg elnevezésű hírlevelünk tartalmazhat a kereskedéshez kapcsolódó általános

fundamentális információkat, azonban leggyakrabban egyedi részvényekhez biztosítunk
hasznos háttérelemzéseket, tipikusan akkor, amikor valamilyen esemény elbillentheti a
részvények árfolyamát. Ezek az események lehetnek sokfélék (pl.: gyorsjelentés, bejelentések,
rendkívüli hírek, stb), azonban elemzéseinkben minden esetben törekszünk arra, hogy teljes
képet fessünk az adott eseményről, a pozitív, a negatív és a semleges tényezőket egyaránt
felvonultatva.
3.3.3. Kereskedési tippek
Radar hírleveleinkben kereskedési ötleteket kínálunk ügyfeleinknek, azokban az esetekben,

amikor olyan befektetési sztorit látunk kibontakozni, amely technikai és fundamentális
oldalról egyaránt megalapozottnak tűnik.
Ezekben a hírlevelekben leírjuk, melyek azok a tényezők, amelyek optimizmusra adnak okot,
és melyek azok, amelyek árnyalhatják a képet. A fundamentális alapokon túlmenően
technikai alapú stratégiát is ajánlunk ügyfeleink figyelmébe, jelezve az ajánlott vételi és
stop-loss szintet, és a célárfolyamot.
27
OKTATÓANYAG
28
OKTATÓANYAG
TŐZSDEI KERESKEDÉS A
4.
GYAKORLATBAN
„Pusztán azért vagyok gazdag, mert tudom,

mikor tévedek. A hibáim felismerése segített
túlélni.”
Soros György - 22 Mrd $
29
OKTATÓANYAG
4. Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban

Ha kiválasztottuk a megfelelő célpontot, és azt is tudjuk, hogy melyik értékpapírral
szeretnénk profitálni az adott termék árfolyamának változásából, már csak a megfelelő
megbízás benyújtása a feladatunk. Ezt a KBC Equitas kereskedési rendszerein belül saját-
kezűleg tudjuk megtenni, ezáltal lényegesen csökkentve a tőzsdei kereskedés költségeit.
A megbízások beadásánál a komolyabb veszteségek elkerülése érdekében rendkívül fontos a

kockázatkezelés minden esetben!
4.1. Megbízástípusok
Amikor tőzsdei megbízást adunk be, az semmi többet nem jelent annál, mintsem hogy
ajánlatunkkal az adott értékpapír kereskedési könyvében mi is megjelenünk a vételi vagy
az eladási ajánlatok között.
Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből
Ha mi adjuk be a legjobb vételi vagy eladási ajánlatot, akkor rögtön a könyv tetejére
kerülünk, ha azonban olyan ajánlatot adnánk be, amelyet a másik oldalon szereplő legjobb
ajánlatok árban és mennyiségben is fedeznek, ajánlatunk a teljesülést követően azonnal el is
tűnik az ajánlati könyvből az ellenoldali ajánlattal egyetemben.
A tőzsdei megbízásoknak a következő típusai léteznek a KBC Equitas kereskedési

rendszereiben:
 Piaci áras megbízás

 Limitáras megbízás
 Stop megbízás
4.1.1. Piaci áras megbízás
A piaci áras megbízás esetében az árat nem mi adjuk meg, hanem piaci áron, tehát a
legkedvezőbb ajánlatok szintjén vásároljuk meg, vagy adjuk el a kívánt mennyiséget. A
megbízás tehát az ajánlati könyvben lévő legjobb árakon (akár több különböző ár is lehet)
valósul meg a megadott mennyiség teljesüléséig.
30
OKTATÓANYAG
Példa: Vegyük alapul a már korábban látott kereskedési könyvet, és tételezzük fel, hogy
1000 db OTP részvényt szeretnénk venni.
Ekkor a következő kötés fog teljesülni vételi megbízásunk és az eladási oldal legkedvezőbb
ajánlatai (fentről lefelé haladva) alapján:
 507 db részvényt veszünk 3 237 Ft-on

Összesen 1000 db részvényt vettünk meg 3 237 766 Ft-ért, az átlagos vételi ár így ~3 237,8 Ft.
4.1.2. Limitáras megbízás
A limitáras megbízás esetében az általunk vásárolni, vagy eladni kívánt mennyiség mellett
meg kell adnunk egy limitárat is. Limit vételnél azt határozzuk meg, mennyi pénzt vagyunk
hajlandóak adni maximum az adott papírért, míg limit eladásnál az általunk elfogadható
minimális árszintet határozzuk meg, amiért papírjainkat még eladjuk. A bent levő ajánlatok
függvényében elképzelhető, hogy ajánlatunk csak részben, vagy egyáltalán nem teljesül.
Példa: 1000 db OTP részvényt szeretnénk vásárolni, azonban limitárnak megadunk egy 3238
Ft-os szintet, ugyanis ennél többet egy részvényért sem szeretnénk fizetni.
31
OKTATÓANYAG
Ebben az esetben az eladási oldal legkedvezőbb ajánlatain elindulva (fentről lefelé) a következő
kötések fognak teljesülni:
 507 db részvényt veszünk 3 237 Ft-on,

 220 db részvényt veszünk 3 238 Ft-on,
 több ajánlat a limitárunk alatt nem szerepel a könyvben.
Így 727 db részvényhez jutottunk hozzá 2 353 519 Ft-ért, az átlagos vételi ár így ~3237,3 Ft.
A hiányzó 273 db részvényt a bent levő ajánlatok mellett nem tudjuk megvásárolni, így ez a
megbízás a kereskedési könyv vételi oldalának tetejére kerül be az általunk limitárként
megadott 3238 Ft-on, és arra várunk, hogy limit árunknak megfelelő, vagy annál kedvezőbb
ajánlat fusson be a kereskedési könyv eladási oldalára.
4.1.3. Stop megbízás
A stop megbízás tulajdonképpen egy piaci vagy egy limitáras megbízás, de kiegészül még
egy funkcióval: megadhatunk neki egy aktiválási árat is. Az ajánlatunk így csak akkor kerül
majd be valójában a kereskedési könyvbe, ha az árfolyam megérinti az aktiválási árunkat.
Onnantól kezdve a megbízásunk már tényleg egy normál piaci vagy limitáras ajánlatként
funkcionál. A KBC Equitas kereskedési rendszereiben csak a stop limit megbízás érhető el,
mivel a stop piaci ajánlat gyakran megtévesztheti az ügyfeleket.
A stop-limit eladási megbízás (más néven stop-loss) veszteségünk limitálására alkalmas

abban az esetben, ha az árfolyam mégsem abba az irányba mozdulna el, amerre elképzeltük.
Ha a részvény árfolyama eléri az általunk meghatározott stop szintet, eladási megbízásunk
aktiválódik, hogy a további veszteségek elkerülése érdekében a pozíciónkat lezárja.
A stop-loss megbízás lényege, hogy megvédjen bennünket a nem várt veszteségektől. Kiváló
például arra az esetre is, ha elutazunk, vagy más okból huzamosabb ideig nem tudjuk figyelni
a tőzsdét, de mindenközben van olyan részvényünk, amelytől nem akarunk megválni. Egyfajta
biztosításként ilyenkor érdemes lehet betenni egy stop-loss megbízást az utazásunk idejére,
hogy ha távollétünkben valami rossz dolog történne a részvényünkkel, akkor az árfolyam
esésére (az általunk kiválasztott aktiválási ár elérése esetén) automatikusan eladással reagál a
rendszer.
A KBC Equitas szakértői azt vallják, hogy valójában nem csak ilyen esetben, hanem minden
pozíció nyitás esetén érdemes tőkénket stop-loss megbízással védeni, de ez már egy olyan
kereskedéstechnikai kérdés, amellyel részletesebben az ügyfeleink számára ingyenes
oktatásainkon foglalkozunk.
Amennyiben az aktiválási ár és a limit ár túl közel helyezkednek el egymáshoz,

előfordulhat, hogy az árfolyam „átugorja” a két szint közötti területet, és a megbízás
nem, vagy csak részben teljesül.
32
OKTATÓANYAG
Példa: Tekintsük továbbra is az előző kereskedési könyvet: 6 000 db OTP részvényünk van, az
árfolyam emelkedésére számítottunk, azonban az árfolyam csökkenni kezdett, és elérte 3 231
Ft-ra beállított aktiválási árunkat, ahol a stop-loss életbe lép. (Limitárnak 3 220 Ft-ot állítottunk
be)
Ebben az esetben a kereskedési könyv vételi oldala alapján a következő kötések teljesülnek:
 165 db részvényt adunk el 3 231 Ft-ért,

 további 5 656 db részvényt adunk el 3 230 Ft-ért,
 maradék 179 részvényünkért csak 3 226 Ft-os áron tudjuk eladni.
6 000 db részvényünket tehát összesen 19 379 449 Ft-ért tudtuk eladni, az átlagos eladási ár
így ~3 229,9, ami az aktiválási árunknál alacsonyabb.
(Ha limit árnak is a 3 230 Ft-ot állítottuk volna be, összesen 165+5 656=5 821 db részvényt
tudnánk csak eladni, 179 db maradék részvényünk a kereskedési könyv eladási oldalára kerülne
be, és várnunk kellene a teljesülésre)
Kevésbé likvid értékpapírok esetén - ha kevés ajánlat szerepel a kereskedési könyvben -

előfordulhat, hogy pozíciónktól stop-loss szintünknél (aktiválási szint) csak jóval
kedvezőtlenebb árfolyamon tudunk megszabadulni, míg egy forgalmas papír esetében
elképzelhető, hogy a teljes pakktól a stop-loss szintünkön szabadulunk meg, amennyiben a
kereskedési könyvben ezen a szinten egy nagyobb mennyiségű ellentétes irányú ajánlat
szerepel.
4.1.4. Megbízások érvényessége
A vételi és eladási megbízások, vagyis az ajánlatok háromféleképpen tűnhetnek el a

kereskedési könyvből, a megbízás teljesülésével, a megbízás visszavonásával, vagy a
megbízás érvényességének lejártával. A megbízásoknak többféle érvényességi feltételt
adhatunk meg:
 Előre meghatározott ideig (a KBC Equitasnál alapértelmezett napi megbízás, vagy egy
előre meghatározott dátumig)
33
OKTATÓANYAG
 Visszavonásig (az adott megbízás a teljesülésig vagy a visszavonásig szerepel a

kereskedési könyvben)
A KBC Equitas online kereskedési rendszerében, a WebBrokerben a következő felület jelenik

meg értékpapír vásárlásakor:
A megbízás típusának (piaci vagy limit), a tőzsde, majd az értékpapír kiválasztása után
megadhatjuk a vásárolni kívánt darabszámot, és limitáras megbízás esetén a limitárat. A
rendszer tájékoztatásul közli az értékpapír azonosító kódját (ISIN), és hogy az adott papírnál
mekkora lehet a minimális elmozdulás mértéke (lépésköz).
A megbízási felület mellett lehetőségünk van megadni az ajánlat érvényességét, itt

jelölhetjük meg, hogy stop megbízást szeretnénk adni, s itt adhatjuk meg a stop megbízás
aktiválási árát is.
Amint kiválasztottuk a kereskedési rendszerben azt az értékpapírt, amire megbízást

szeretnénk adni, a rendszer megjeleníti az adott papír kereskedési könyvét, ami segíthet
bennünket a kívánt limitár, vagy stop aktiválási ár meghatározásában.
34
OKTATÓANYAG
4.2. Kockázatkezelés
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy felelőtlen tőzsdézéssel, megfelelő kockázatkezelés nélkül
rengeteg pénzt lehet veszíteni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, aki tőzsdézésre
vállalkozik. Az alábbiakban azt tekintjük röviden át, hogy milyen alapvető kellékei vannak a
kockázatkezelésnek, de egyben hangsúlyozzuk, hogy a felelős kockázatkezelés nem merül ki
ennyiben, további részleteket az ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink.
Pontosság
Kézenfekvőnek tűnik, mégis nagy bosszúságot okozhat, ha megbízásunkat nem azokkal a

feltételekkel adjuk be figyelmetlenségből, ahogyan szerettük volna. Nagyon fontos tehát,
hogy a megbízásunkat benyújtás előtt duplán ellenőrizzük, hogy valóban megegyezik-e
elképzeléseinkkel.
Stop-loss
Pozíciónkon mindig használjunk stop-loss-t! Elképzelhető, hogy 100 esetből csak egyszer
lesz rá szükségünk, azonban ebben az esetben nagy veszteségektől tud minket
megmenteni.
A szintet lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy az árfolyam technikai képe is megfelelően
alátámassza azt.
Érdemes stop-loss szintünket úgy beállítani, hogy ne veszíthessünk sokat, de egy

kisebb leszúrás se üthessen ki minket pozíciónkból. Sokat segíthet, ha nem a
kiválasztott technikai szintre, hanem egy hajszálnyival alatta (short esetén felette)
helyezzük el a megbízást, így ha a szinten fordul az árfolyam, még pozícióban
maradunk.
Fontos, hogy kockázatunkat beállítsuk: a reálisan elvárt hozam szintje, azaz a célárfolyam
(amelyet általában a fundamentális, vagy a technikai elemzés alapján határozunk meg)
legalább a stop-loss szint távolságának kétszeresére helyezkedjen el a kötési árfolyamtól, de
inkább még távolabb. Ezt hívják úgy, hogy ideális hozam-kockázat arány.
Hozam-kockázat arány
Könnyen ki tudjuk számolni, hogy ha például üzleteinknek csak 50 százaléka végződik

nyereséggel, akkor ahhoz, hogy hosszú távon se fogyjon a tőkénk, egy-egy pozíció átlagos
nyereségének legalább akkorának kell lennie (költségektől eltekintve), mint egy átlagos
veszteségnek.
Ha már csak az esetek harmadában végződik nyereséggel egy pozíciónk, akkor az átlagos
nyereségünknek legalább kétszer akkorának kell lennie, mint egy átlagos veszteségünknek, s
ez még mindig csak ahhoz elég, hogy pénzünknél maradjunk.
35
OKTATÓANYAG
Mivel az árfolyamok alakulását előre nem látható tényezők is befolyásolják, ezért nincs
olyan befektető, akinek mindig minden pozíciója nyereséggel végződne. Sőt, a befektetők
többsége a tapasztalatok szerint még 50 százalékos arányt sem képes elérni. Éppen ezért a
KBC Equitas szakértői szerint olyan pozíciókat érdemes inkább nyitnunk, ahol a várható
hozam mértéke legalább kétszer nagyobb, mint a kockázat – tehát a stop-loss bekövetkezése
esetén fellépő veszteség - várható mértéke.
Minden esetben válasszunk olyan beszállási pontokat, ahol a hozam-kockázat arány

legalább kétszeres! Szerencsére sok esetben akár háromszoros vagy annál magasabb
arányokat is el lehet érni.
Pozíciók lezárása
Ha túlzottan lecsökken (egy long pozíció esetén) az árfolyam, akkor a pozíció az általunk
beállított stop-loss miatt kiütődik, azonban ha az általunk kitűzött szintre emelkedik az
árfolyam, nem feltétlenül kell lezárnunk a pozíciót. A további növekedésben bízva
lehetőségünk van arra, hogy stop-loss szintünk megemelésével bebiztosítsuk magunknak
az elért, de még nem realizált árfolyamnyereség egy részét, és pozíciónk nyitva
hagyásával lehetőséget adjunk magunknak további hozamokra. (Short pozíció esetén
fordítva.)
Kockázatkezelési aranyszabályok
Végezetül szeretnénk megosztani néhány aranyszabályt, amelyek alkalmazásával a tőzsdei

kereskedésből fakadó kockázatok nagy része jelentősen csökkenthető:
 Akkor nyissunk pozíciót, ha tudjuk, mekkora profitot van esélyünk elérni, és mi az a

veszteségszint, ahol biztosan kiszállunk! Ehhez tartsuk is magunkat!
 Döntsük el, milyen időtávon szeretnénk befektetni!
 Egy trendet követni sokkal könnyebb, mint megtalálni a trend fordulópontját, ezért
gyengülő trendben lévő eszközöket nem feltétlenül érdemes vásárolni, erősödő
trendben lévő eszközöket pedig nem feltétlenül érdemes shortolni.
 Ha ellenünk megy a piac, ne bízzunk a változásban, hanem bízzuk magunkat a stop-
loss szintünkre!
 Zárjuk ki érzelmeinket, és tanuljunk hibáinkból, elvégre mindenkinek vannak vesztes
pozíciói!
 Nem kell folyamatosan kereskedni, nyitott pozíciók nélkül figyelni a piacokat is egy
pozíció!
 A tőkeáttétel csak profiknak való!
 A kenyérrevalóból tőzsdézni tilos!
A felelős kockázatkezelés természetesen nem merül ki ennyiben, további részleteket az

ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink.
36
OKTATÓANYAG
37
OKTATÓANYAG
4.3. Gyakorlati példa

Végezetül nézzük meg egy példán keresztül, hogyan néz ki egy konkrét kereskedési ötlet, és
hogyan lehet egy ilyen ötletet a gyakorlatban is megvalósítani.
Esettanulmányunk alapját egy 2012 júliusi „Radar” hírlevélben megírt kereskedési ötlet
képezi, amely annyiban speciális, hogy egy külföldi részvényre, az AEGON-ra fogalmaz meg
vételi ajánlást, így példánk segítségével a külföldi kereskedésbe is bepillantást nyerhetünk.
A Radar-ban megfogalmazott elemzésünk összefoglalója a következőképpen fest (a teljes

elemzés megosztásától terjedelmi korlátok miatt most eltekintünk):
A kereskedési ötleten felbuzdulva 1000 db Aegon részvényt szeretnénk vásárolni 3,6 eurós
árfolyamon. Ezt az online kereskedési rendszerünkben a következőképpen tehetjük meg:
38
OKTATÓANYAG
1. Bejelentkezünk a WebBroker felületére a www.kbcequitas.hu oldalról Digipass-unk

segítségével
2. A Tőzsdei megbízások menüpont alatt kiválasztjuk a Vétel Normál almenüpontot
3. Kiválasztjuk a tőzsdék közül a legördülő

menüből Amszterdam-ot, az értékpapírok közül
pedig az AEGON-t. Ezután megadjuk a
darabszámot (1000 db), és a limitárat, mivel
3,6 eurónál nem szeretnénk drágábban vásárolni
ebből a részvényből.
4. A Rendben gombra kattintva egy megerősítő

felületre jutunk, ahol láthatjuk ajánlatunk
részleteit, illetve az ügylet Várható költségeit.
Equitas Start díjcsomag esetén az Euronext
Amsterdam tőzsdén 0,35%-ért kereskedhetünk,
így a megbízás 12,6 euróba fog nekünk kerülni.
5. Amennyiben számlánkhoz kapcsolódó devizaszámlánkon nincs elég euró, de

rendelkezünk más pénznemmel (például forinttal), akkor a megbízás benyújtásakor a
39
OKTATÓANYAG
rendszer megkérdez bennünket, hogy szeretnénk-e, ha automatikusan váltana nekünk

eurót a többi deviza számlánkról.
Tegyük fel, hogy az ügylet beadásakor az EUR/HUF eladási árfolyam 290 Ft, és minden
megbízás a limitáron (3,6 €) teljesült, így ügyletünk 1 044 000 Ft-ba került, 3 654 Ft
jutalék mellett (12,6 €). (Ábra: 1. Részvényvásárlás)
4. Részvények eladása
1. Részvényvásárlás
3. Stop-loss emelés
2. Stop-loss emelés
Az AEGON árfolyamának időbeli alakulása, és a kereskedés fontosabb lépései
6. Kockázataink kezelése érdekében egy stop-loss ajánlatot is azonnal beadunk. A Tőzsdei

megbízások közül kiválasztjuk az Eladás Normál menüpontot, ahol a vételhez hasonlóan
az Aegon papírjait választjuk ki a kellő mennyiségben Limit megbízásként. Aktiválási
árnak megadjuk a 3,2 eurós szintet, limitárnak pedig például a 3 eurós szintet. Az ajánlat
beadása előtt beállítjuk, hogy az visszavonásig legyen érvényes, ugyanis ha
alapértelmezetten napi érvényességű stop-loss ajánlatot adnánk be, akkor csak egy
napig élveznénk a stop-loss által nyújtott védettséget, utána az ajánlat törlődne a
rendszerből.
40
OKTATÓANYAG
7. Az Aegon árfolyama kedvezően alakul, egy hónappal a kereskedési ötlet elküldését

követően újabb „Radar” érkezik egy javaslattal, hogy a közel 20%-os emelkedés után az
eddig szerzett profitunkat biztosítsuk be a stop-loss szint emelésével (3,69€). (Ábra: 2.
Stop-loss emelés)
Miután az árfolyam a növekedés helyett ezt követően oldalazni kezdett el, a következő
„Radar” javaslata alapján még feljebb húzzuk a stop-loss szintet, a 10%-os hozamot
bebiztosító 3,94 euróra. (Ábra: 3. Stop-loss emelés)
8. Két hónappal az eredeti kereskedési ötletet követően, 2012 augusztusában az Aegon

árfolyama eléri a 4,5 eurós célárat. Az aktuális „Radar” azt ajánlja, hogy pozíciónk nyitva
tartása mellett biztosítsuk be eddigi hozamunkat stop-loss szintünk emelésével (Ábra:
legfelső piros vonal). Ezzel szemben mi úgy döntünk, hogy 4,5 euróért megválunk
részvényeinktől. (Ábra: 4. Részvények eladása) Ha megtartottuk volna a pozíciót, akkor a
4,24 euróra elhelyezett stop-loss megbízásunk adta volna el a papírjainkat szeptember
közepén.
A Tőzsdei megbízások menüpont Eladás Normál almenüjére kattintva eladhatjuk

részvényeinket. 1000 db részvényünket 4,5 euróért tudjuk eladni, összesen 4 500 euró
értékben.
Tegyük fel, hogy a devizaárfolyam változásán semmilyen veszteségünk vagy nyereségünk

nem keletkezett. A vételi 290 Ft-os EUR/HUF keresztárfolyammal számolva részvényeinkért
1 305 000 Ft-ot kaptunk, 4 567 Ft jutalék mellett (15,75 €).
Eredmény:
 1 044 000 Ft befektetett tőkénken 2 hónap alatt 25%-os hozamot értünk el,
 Profitunk mértéke 261 000 Ft, a kereskedési jutalék mindösszesen 8 221 Ft
41
OKTATÓANYAG
5. ÖSSZEFOGLALÓ
42
OKTATÓANYAG
5. Összefoglaló
A kiadvány elolvasása után már ismerjük az alapokat, tisztában vagyunk vele, hogyan épül fel
a tőkepiac, és hogy mi hogyan tudunk megjelenni a tőzsde világában. Azt is tudjuk, hogy
milyen termékekkel tudunk a kereskedésbe belevágni, az ideális célpontot hogyan tudjuk
kiválasztani, és hogyan tudjuk a megbízásokat beadni, és kockázatainkat mérsékelni a
gyakorlatban.
Láthatjuk tehát, hogy a tőzsdei kereskedés egyáltalán nem boszorkányság, hanem egy
tanulható tevékenység, amellyel belépőt válthatunk a tőkepiacon szereplő vállalatok és
események rendkívül izgalmas világába.
Természetesen az itt leírtak még csak alapszintű tudást adnak, s ezért annak érdekében, hogy
a KBC Equitas ügyfelei ne érezzék magukat egyedül a befektetések komplex világában,
igyekszünk minél több segítséget nyújtani a tőzsdézéshez oktatóanyagaink, hírleveleink,
ingyenes oktatásaink és ügyfélszolgálatunk segítségével.
Bízunk benne, hogy sikerült megosztanunk a kereskedés elkezdéséhez szükséges

legfontosabb információkat.
Most Ön következik. Indulhat a kereskedés!
Ha még esetleg nem rendelkezne számlával, regisztráljon honlapunkon! Ezek után

ügyfélszolgálatunkra, illetve a K&H Bank kijelölt fiókjaiba már csak egy rövid időre kell
bejönnie, hogy aláírja a számlanyitáshoz szükséges papírokat.
Sok sikert!
A KBC Equitas csapata
A jelen oktatóanyagban található információk, számszerű adatok és elemzések általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerzők
magánvéleményét tükrözik, amelyek nem minősülnek a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti
befektetési elemzésnek, sem a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásnak, illetve értékpapír jegyzésére, vételére, eladására
vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak. A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem vállal felelősséget az
oktatóanyagban szereplő információk felhasználásáért.
A jelen dokumentumban található információk bizalmasak és jogilag védettek, azokat kizárólag a címzett, illetve az általa
meghatalmazott(ak) ismerhetik meg. Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve
kizárólag a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen dokumentum tartalmát
egynél több másolatban rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni,
sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
43

A Tozsdei Kereskedes Alapjai KBC Equitas PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Tozsdei Kereskedes Alapjai KBC Equitas PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KBC EQUITAS

Tőzsdei oktatóanyag a KBC Equitas ügyfelei részére

Üdvözöljük a tőzsde világában!

Az első négy eszköz egyszerűen elérhető, jelen kiadványunkkal az ötödik tényezőhöz

„Az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz.

Warren Buffett - 39 Mrd $

Noha a hitelezés intézményét már a mezopotámiaiak is ismerték, a kereskedők

A tőzsdéknek kiemelkedő jelentősége volt az elmúlt évszázadokban a gazdaság

A tőzsde egy olyan koncentrált piac (rengeteg

Az évek során az árutőzsdék jelentősége egyre

A világ tőzsdéin manapság a legkülönfélébb sztenderdizált termékekkel lehet kereskedni.

A KBC Equitas fő profilját az értéktőzsdék adják, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb

A világ értéktőzsdéin már szinte mindenhol

Egy értéktőzsdén minél több szereplő van jelen,

A részvények névértékének semmi köze sincs az árfolyamhoz, leegyszerűsítve azt

A piac a rendelkezésre álló információkat megpróbálja beépíteni a részvények

Egy részvény pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyairól a részvény kereskedési könyvéből

A tőzsdén jegyzett részvényekre befutó ajánlatokat (milyen áron mekkora mennyiséget

Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből

Hogyan kereshetünk pénzt részvényekkel?

A részvényeket a tőkepiaci szereplők azért vásárolják, mert tulajdonlásuktól hasznot

A részvényeken elért hozam két forrásból származhat:

 a vállalat által a részvényeseknek fizetett osztalékból,

Bizonyos vállalatok osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak, mintegy „megköszönve” a

A vállalatok másik csoportja az üzletmenet által megtermelt készpénzt nem fizeti ki

Long és short pozíciók

A részvények árfolyam-növekedéséből (long pozíció) úgy tudunk profitálni, ha a

Ha azonban az árfolyamok csökkenésére számítunk, akkor ebből is tudunk profitálni egy

A klasszikus shortolás ma már ritkább, az ügylettípus ETF-ekkel, certifikátokkal és egyéb

1.3. A tőzsdei kereskedés szereplői

A pénzügyi közvetítőrendszer szerkezete

A tőkepiacon megjelenő szereplők legfontosabb csoportjai a megtakarítások tulajdonosai,

A tőzsdei kereskedés szereplői:

 befektetők (magánszemélyek, intézmények)

Az egyéni és az intézményi megtakarítások a tőzsdén közvetlenül és közvetve is

A befektetőknek lehetőségük van pénzüket közvetlenül a tőzsdén elhelyezni (brókercégük

A megtakarítások azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, különböző

A közvetett tőzsdei befektetések előnyei közé tartozik, hogy a portfólió menedzselését az

Kibocsátói szerepkörben a nyilvános részvénytársaságok részvényeikkel képviseltetik

A tőke azokhoz a vállalatokhoz vándorol, akik sikeresen és átláthatóan működnek, vonzó, de

Amennyiben a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos tevékenységeket szeretnénk végezni

A hagyományos brókerekkel szemben az online bróker szolgáltatás előnyei közé tartozik,

A KBC Equitas például kiterjedt szakembergárdájával biztosítja ügyfeleinek a kereskedéshez

Az értéktőzsdéknek is kiemelt szerepe van a kereskedésben, ugyanis ők jegyzik a különböző

A részvények dematerializációja (a korábbi, kinyomtatott fizikai részvények helyett

Fontos kiemelni még az elszámolóházak jelentőségét, akik a tranzakciók tényleges

Tipp: Osztalékfizetés esetén is figyelnünk kell a csúsztatott elszámolásra. Minden

1.4. A Budapesti Értéktőzsde

A magyar tőzsde, a BÉT elődje 1864-ben kezdte

Nyitvatartás, kereskedési időszakok

Ebben az időszakban zajlik a kereskedési könyvek feltöltése

9:02-17:00 Szabad szakasz A megbízások beérkezése és folyamatos teljesülése.

A záróár meghatározásához szükséges ajánlatokat gyűjti

Záróáras Ebben a szakaszban már csak a kialakult záróáron

A BÉT kereskedési időszakai

A BÉT részvényszekciójának az „A kategóriája” rejti azokat a nagyobb kapitalizációjú

1949-ben alapították az OTP-t, amelynek jogutódját 1995-ben vezették be a BÉT-

A MOL Közép-Európa egyik legjelentősebb integrált olajipari vállalata,

A MOL integrált olajcégként működik, tehát van kutatás és kitermelés, finomítás és

1.4.3. Magyar Telekom

A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, amelyet közel 60

A társaság a lakossági szolgáltatásait T-Home és T-Mobile márkanév alatt népszerűsíti, míg T-

A részvény klasszikus osztalékfizető papírnak minősül, éves eredményéből jelentős