Egyházak, politika és ideológia a Horthy korszak Magyarországán

A magyar lakosság vallási megoszlása és változásai:

- Mo-n 1910-ben kötelező volt nyilatkozni mindenkinek, hogy milyen a vallása.

- 2001-es népszámlásás: mindenki maga dönti el, hogy nyilatkozik-e.

Azok a tényezők, melyek módosítják a lakosság vallási megoszlását:

1,. Különböző vallási közösségek eltérő természetes szaporulata:

- Katolikusoknál magas a szaporulat  5,6,7, gyerek volt egy katolikus családban.
- Reformátusoknál alacsony a természetes szaporulat  átlagosan 3gyerek van, de van
ahol csak egy.
- Egykézés: Ahol csak egy gyerek van.
- Baranya megye: egykézés jellemző.
- Főleg a módosabbakra jellemző az egykézés,mert nem aprózódik a föld,az egész
birtokot csak egy gyerek örökli. A fiú egyke lányt is vegyen el, mert növekszik a
birtokállomány.

2., Migráció: országhatárokon túlnyúló migráció.

- Az országból ki- és beköltözés módosította a vallási megoszlást.

3., Áttérések: másik vallásra való áttérés.

- A keresztényeknél az áttérés oka a házzasságkötés
- Vegyes házasság is voltmindenki megmarad saját vallásánál.
- Reverzális kötelezvény: katolikus egyház megköveteli, hogy írásba foglalják, hogy
gyermeküket katolikusnak fogják nevelni.
- Nem nemet követ: Anya vallását a lánya követi, apa vallását a fia.
- Zsidóság körében nagyobb az áttérés.
- Ha zsidóval köt házasságot keresztény, akkor át kell térnie a keresztény hitre.

1930-as évek:

- Jobbra tolódás figyelhető meg Gömbös Gyula alatt.

- Antiszemitizmus megerősödik.
- Faji védő volt Gömbös.
- Kibékül a zsidókkal, ha hajlandóak együttműködni vele.
- 1938-tól zsidóságot diszkrimináló törvények.
- 1938, 1939, 1941: zsidó törvények: megnő a keresztény hitre való áttérés.
- 1934-1940 végéig 23.533 zsidó tért át valamelyik egyházba Mo-on.

4., Az ország területi változásai:

- Ez a legjelentősebb.
- Trianon: 1920 június 4-én alá kell írni a magyar küldöttségnek a trianoni
békediktátumot.
- 283 ezer km2 a történelmi ország területe.
- Nyugat –Magyarország kerül Ausztriához.
- Felvidék, Kárpátalja Csehszlovákiához.
- Erdély Romániához.
- Partium, Bánát K-i fele Szerb Horvát Szlovén királysághoz.
 - A hivatalos magyar külpolitikának az elveszett területek visszacsatolása volt a céljuk.
- A vallási közösségeket felekezeteknek hívták.
- Az 50-es évek után kikopott a szóhasználatból.
- Ma már mindenre azt mondják, hogy egyház.
- Mindegyik vallási felekezet veszteségeket szenved az elcsatolások miatt.

- Római katolikusok:
- Aránya megnövekszik 1910-ről 1920-ra.

- Görög katolikusok veszteségének oka:

- Kárpátalja elcsatolása, Erdélyben is sok görög katolikus élt azt is elcsatolták.

- Reformátusok:
- Nő az arányukmaradtak református tömbök a Tiszántúlon.
- A Duna- Tisza- Köze között jelentős a reformátusok aránya.
- D-Dunántúl K-i része és Pápa környékén is.
- A trianoni határok között maradtak a reformátusok.

- Evangélikusok veszteségének oka:

- A felvidéki szlovák evangélikusok elcsatolása
- Dél –erdélyi szászok elcsatolása.

- Ortodoxok óriási veszteségének oka:

- Erdélyi románok elcsatolása.
- A déli területeken pedig a szerbek elcsatolása.

- Unitáriusok vesztesége:
- 16.században Erdélyben alakult ki.
- Erdélyi unitáriusok elcsatolása.

- Izraeliták:
- Budapesten rengeteg zsidó élt, Szegeden kb. 5000 zsidó élt.
- Ezek mind megmaradtak az országban.

- Egyéb:
- A többi pici vallási közösségek, pl. ateista nem változott 1910-ben és 1920-ban sem.

A magyar külpolitika:

Területi visszacsatolás:

1., - 1938 november 2 I. Bécsi döntés: A Felvidék déli része, Kátpátalja déli sávja
visszakerül Mo-hoz.
- Mo visszakap 11.927 km2 területet és 1millió 50 ezer lakost 86%-a magyar

2., - 1939 márc. 15: teljes Kárpátalja visszakerül12 ezer km2 és 670 ezer lakos
- 10%-a magyar.
3., - 1940 aug. 30: II. Bécsi döntés: É- Erdély, Székelyföld visszakerül Mo-hoz.
- 43.591 km2,és 2.5millió lakos. 52%-a magyar.
4., - 1941 ápr. 11: A Bácska déli része, Baranyai háromszög, Mura-köz visszakerül.
- 11.417 km2 és 1millió 30 ezer lakos39%-a magyar.

- Római katolikusok: 1941-ben csökken az arányuk

- Görög katolikusok: 1941-re megnő az arányuk
- Reformátusok: 1941-re csökken az arányuk
- Evangélikusok: nem térnek vissza az evangélikus szlovákok és a szászok sem
Magyarországra.
- Ortodoxok: mérsékelt növekedés figyelhető meg 1941-re.
- Unitáriusok: növekszik az arányuk.
- Izraelita: csökken az arányuk kikeresztelkednek.

- Párizsi béke: 1947 febr.10: visszaállítják a trianoni országhatárokat.

- Pozsonyi hídfő: Pozsonnyal szemben lévő 5 falu

- Nem a teljes Pozsonyi hídfőt kapta meg Csehszlovákia.
- Horvátjár, Oroszvár, Dunacsun 43 km2ezzel tovább csökken Mo területe.

- Azokat deportálják, akik zsidó származásúak voltak.

- 1944-ben 800 ezer magyar állampolgár minősül zsidónak.
- Nyilasok vérengzése és a munkaszolgálat következtében jelentősen csökkennek a
zsidók.
- 450 ezer zsidó magyar állampolgár hal meg a holokaustban.

- A római és a görög katolikusok mind a római pápa fennhatósága alá tartoznak.

- A görög katolikusok ortodoxok voltak, később csatlakoztak a római pápához.
- A pápa megengedte, hogy a görögök megőrizzék ortodox szertartásaikat.
- Bizonyos egyházfegyelmi eltérések voltak köztük.
- Megengedte, hogy a görög katolikusok papjai nősüljenek.
- Unitus: egyesültrégen unitusnak nevezték.
 - 1910-ben a mo-i összlakosságnak a 63%-a katolikus
- 1920-ban66.1%
- 1941-ben66,6%
- 1949-ben70,5%

- Protestánsokhoz tartozik: református, evangélikus, unitárius

- Hittani alapelveik megegyeznek.
- Egyházszervezeti felépítésük hasonlít
- 1910-ben a mo-i összlakosságnak a 21,8%-a protestáns
- 1920-ban27,3%
- 1941-ben24,4%
- 1949-ben27,2%

Történelmi keresztény egyházak:

- római és görög katolikus, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, ortodoxok.

Egyéb kategóriába:
- Keresztény jellegű kis közösségek ,szektákjehova, nazarinusok, adventisták,
metodisták.

Izraeliták:
- Nem soroljuk őket egyik csoportban sem.
- Zsidó egyház sincs.
- Akik Jézus Krisztust tekintik alapítónak ,azokat nevezzük egyháznak.
- Nincs zsidó templom, hanem zsinagóga van.
- Egyetlen templomuk van, a Jeruzsálemi templom.
- ott lehet csak áldozatot bemutatni.
- Kr. u. 70-ben elpusztultszerintük akkor épül újjá a templom, amikor eljön a
messiás. Addig nem lehet újjáépíteni a templomot, amíg el nem jön a messiás.
- Csak a siratófal maradt meg.
- Nincsenek zsidó papok, csak rabbik.
- Csak akkor voltak zsidó papok, amikor még fennállt a templom.
 - Ortodoxeia: helyes tanításebből származik az ortodox kifejezés.
- Jelentése: helyesen hívő, igaz hitű.

- Görög-keleti: a görög jelző arra utal, hogy a szertartás görög nyelvű és Bizáncban
tartották, a keleti pedig arra utal, hogy Kelet-Európában terjedtek el az ortodox
egyházak.

- Orosz ortodox: pravoszlav

- A zsidóságnak is van ortodox ága:

- szigorúan ragaszkodnak a régi hagyományokhoz pl.: szombat ünneplése, sertéshús
fogyasztása tilos.
- 613 előírás van, amit be kell tartani.
- Régi öltözködési szokásaikat is betartják.

- Neológ zsidóság: Újító, új felfogású

- Nem tartják be olyan szigorúan a régi hagyományokat, csak a legfontosabbakat.
- Ugyanolyan ruhába járnak, mint környezetük  asszimilálódnak.
- Neológoknál orgonát használnak.

Felekezetek jogi helyzete:

- 1895 évi 43. tvcikk határozta meg.
- Kötelező polgári házasság , anyakönyvvezetés.
- Magyar állampolgárok vallásszabadságot élveznek.
- Kiskorúaknak szüleik vallását kell követniük.

3 csoport jogi helyzet alapján:

Bevett vallások:
- legjobb helyzetben vannak.
- Teljes vallásszabadságot élveznek.
- Támogatást kapnak az államtól: anyagi, politikai.
- Előjogokat kapnak: felsőházban automatikus képviseletet kapnak.
- Helyi önkormányzati testületben képviselve voltak
- Az iskolákban a tábori lelkészek tanították a bevett felekezeteket.
 - Ide tartoztak a történelmi keresztény egyházak + az izraeliták.

1895 évi 42. tvcikk: Zsidó vallás recepciója:

- A zsidó vallás jogi szempontból = a történelmi keresztény egyházakkal.
- Religio recepta: bevett vallás

Elismert felekezetek:
- Szabadon működhetnek
- Előjoguk nincs
- Nem kapnak anyagi, politikai, pénzbeli támogatást
- Ide tartoznak: baptista, iszlám felekezetmohamedánok

El nem ismert felekezetek:

- Szabadon nem működhetnek
- A rendőröknek jelen kellett lenniük a szertartásaikon.
- Ide tartoznak: a szektákjehova tanúi, metodisták

- Felekezetek 3 fázisú koordinált rendszere jellemző a Horthy korszakra.

- 1942 évi 8. tvcikk: A zsidó felekezetet bevettből visszaminősítik elismertté.

- A felekezetek 3 fázisú koordinált rendszere 1947-ig állt fenn.

- 1947 évi 33 tvcikk: megszünteti a bevett felekezetek jogi kategóriáját.

- 1947 után: Elismert és el nem ismert felekezetek vannak

- Ha elismeri a magyar állam törvényeit, akkor minősíti az állam elismertnek a

felekezetet. Esküt kellett tenniük.

- A Horthy korszakban az összlakosság 2/3- a katolikus.

- Protestánsok 27%
- Felülreprezentáltak voltak a Horthy korszak közéletében, a vezető tisztségekben.
 - Oka: a protestáns egyházak nagyobb hangsúlyt tettek az iskoláztatásra , mint a
katolikusok.
- Magasabb szakképzetséget szereztek a protestánsok.
- A közéletben, politikában aktívabbak, ez az ellenreformációból indul ki.
- A katolikus egyház elkényelmesedik.
- A protestáns rendek rá vannak kényszerítve, hogy a létükért küzdjenek az 1600-as
évektől.

Két vezető tisztség:

- Az Államfő és a Kormányfő

- Horthy Miklós: református kormányzó

- Gróf Bethlen István 1921-1931 miniszterelnök –református
- Gömbös Gyula 1932-1936 miniszterelnök-evangélikus
- Darányi Kálmán 1936-1938 miniszterelnök- református
- Utána katolikusok voltak és 1921 előtt is.

- 25 év alatt 16 évig a vezető állami tisztségeket protestánsok töltötték be.

- Neobarokk jelző: sokat adtak a korban a külsőségekre.

- Reprezentáció fontos volt.
- Szegfű Gyula találta ki a neobarokk jelzőt a Horthy korszakra
- A katolikus egyházban élnek tovább a feudális jellegű szokások.
- A barokkos pompa legjobban a katolikusoknál él tovább.

A 3 nagy történelmi egyház befolyása:

- Végrehajtó hatalom, törvényhozás, hadsereg, közigazgatásban

Végrehajtó hatalom:
- Minisztériumok: vallás és közoktatásügyi minisztérium, népjóléti minisztérium.
- I. Katolikus ügyosztály
- II. Protestáns ügyosztály
- III. Művészeti és tudománypolitikai ügyek
- IV. Felsőoktatás ügyeivel foglalkozó
- V. Középiskolák ügyeivel foglalkozó
- VI. Polgári és kereskedelmi iskolák, ipariskolák ügyeivel foglalkozó
- VII. Szakiskolák, gyógyítva nevelő iskolák ügyeivel foglalkozó
- VIII. Iskolán kívüli népművelés ügye, óvodák, elemi népiskolák.

- Szokásjog alapján a mindenkori kultuszminiszternek katolikusnak kell lennie.

- Az I. Ügyosztálynak mindig katolikus pap volt a vezetője: általában az esztergomi

kanonok.
- A II. Ügyosztálynak református vagy evangélikus vallású a vezetője
- A katolikus pap tanárokat nevez ki a többi ügyosztály vezetőjévé.

Népjóléti minisztérium:
- A 30-as évek elejéig volt, aztán felszámolták.
- Katolikus pap volt a népjóléti miniszter
- Vass József hosszabb ideig népjóléti miniszter
- Ernszt Sándor is.
- Katolikus papként politizáltak.
- Ker. Nemzeti Egység párt, később Egyesülés Pártjában voltak.
- 1922-ben Bethlen létrehozza az Egységes Kormánypártot a Nagyatádi és a KNEP-ből.
- A 20-as évek nagy mamut pártja.
- KNEP-ből kerültek a népjóléti tárca élére.

Hadsereg:
- dualizmus idején: közös hadsereg( K und K), és önálló magyar hadsereg volt.
- Tábori lelkészi szolgálat volt a közös hadseregben.
- Az önálló magyar hadsereg tagjai a laktanyán kívül gyakorolhatják a vallásukat.
- Horthy nemzeti hadseregében megszervezik a tábori lelkészi szolgálatot.
- A tábori lelkészek tiszti rangot kapnak, a hadseregtől pedig fizetést kapnak.
- Később a magyar hadsereg is gyakorolhatja vallását a laktanyában.
- 1920: katolikus tábori püspökség létrehozása, később protestáns tábori püspökség
létrehozása.
Törvényhozás:
- 1920-1926 a Nemzetgyűlés a magyar törvényhozó testület.
- 1927-1945-ig a törvényhozó testület neve: Országgyűlés és 2 kamarával működött.
- A Nemzetgyűlés képviselőház lesz 1927-től.
- 2. kamara a felsőház.
- Nemzetgyűlésben mindig vannak pap képviselőkFelsőházban biztosan volt helyük.
- Bethlen politikai törvényhozási féket épít be a Felsőházban.
- 1926 évi 22. tvcikk intézkedik a felsőház létrehozásáról.
- A felsőháznak joga van törvény kezdeményezésre.
- Az alsóházban elfogadott törvény fel kell, hogy menjen a felsőházba
- Onnan a törvény a kormányzóhoz megykihirdetési záradékkal rendeli el a
törvényt.
- Felsőház joga: Kétszer küldheti vissza azt a törvényt, amivel nem ért egyet.
- Ha a kormányzó nem ért egyet a törvénnyel, akkor először egyszer, majd később
kétszer visszaküldheti az alsóházhoz.
- 1937. évi 27 tvcikk: kiterjesztik a felsőház jogkörét: kétszeri visszaküldés után a két
ház együttes ülést tart, amelyen együttesen szavaznak.

- 1926. évi 22 tvcikk: Előírja, hogy kik milyen módon kerülhetnek be a felsőházba
- 1. örökös jogon való bekerülés:
- Habsburg Lotaringiai család, akik állandó jelleggel Mo-on élnek.
- 2. Hivatal vagy méltóság alapján:
- 16 világi méltóság, 33 egyházi méltóság
- mindenkori miniszterelnök, hadsereg vezérkari főnöke, 2 legmagasabb rangú
bíróság vezetői, Nemzeti Bank elnökeezek mind a felsőház tagjai lehetnek.
- 3. Kormányzói kinevezéssel juthatnak be:
- 40 helyet biztosított, 40 embert nevezhetett ki Horthy felsőházi tagnak.
- 4. választással:
- A magyar arisztokrata családok férfi tagjai szavaznak arra, hogy maguk közül ki
kerüljön be a felsőházba.
- Szavazással 152 fő kerülhetett be a felsőházba.
- Minden vármegye 1 tagot juttathat be a felsőházba.
- Vitézi szék egy embert juttathat be
 - Ipari kamara, Kereskedelmi Kamara- 1-1 embert választhat.
- Tudományegyetem: Minden egyetem 1 embert küldhet.
- Tudományos Akadémiának is 1 küldöttje volt.

- Összes bevett felekezet kapott helyet a felsőházban:

- Katolikus egyházi vezetők közül: 3 érsek automatikusan a felsőház tagja
- A 3 érsek mellett működő kanonoki testület is felsőházi tag.
- 8 megyés püspök: 7 római katolikus, 1 görög katolikus.
- Legnagyobb szerzetesrendek elöljárói: pannonhalmi bencés főapát, premontrei
kanonok rend 2 ágának( Csorna, jászóvári) vezetője, cisztercita rend zirci apátja,
Piarista rend országos vezetője
- Reformátusoknak: 6 hely jutott a felsőházban
- 2 rangidős püspök, egyetemes felügyelőjük, kerületi rangidős felügyelő.
- Unitáriusok: egy képviselő jut be, a rangidős
- Ortodoxok: 1 jut be, a mindenkori ortodox-szerb budai püspök.
- Izraeliták: 2 képviselő jut be, ortodox ág egy rabbija, neológ ág egy rabbija
- 1939-ben a felsőházban 42 az egyházi méltóság száma a felsőházbanez 17%kb.
minden 6.tag egyházi képviselő a felsőházban.
- 1940-ben 49 egyházi méltóság van a Felsőházban.

Zsidó törvények:
- Több jogszabály, melyek látványosan sújtották a zsidókat.
- 1920. évi 25 tvcikk: Numerus Clausus
-  A felsőoktatási intézményeknél, a felvételiző tudása, nemzethűsége, erkölcsi
megbízhatósága.
- Olyan arányban vegyenek fel hallgatókat, mely az adott népcsoport
összlakosságának aránya.
-  A szegényebb zsidókat érintette, főleg hátrányosan, a gazdag zsidó kiküldhette
gyermekét külföldre.
-  nem hívjuk zsidó törvénynek.
I. Zsidó törvény: 1938. évi 15. tv
- 1938. május 29-én lépett érvénybe a törvény
- Zsidónak tekintendő az, a ki az izraelita felekezet tagja.
- Szabad értelmiségi pályákon munkakamarákat kell felállítani.- újságírás,ügyvédek,
mérnökök, színművészet, orvos. 
- 20 % lehetett maximum a zsidó munkavállalók aránya ezeken a pályákon.
- 10 főnél többet foglalkoztató ipari vállalatok, üzleteknél maximum 20% lehetett a
zsidók aránya.

- 1930-as népszámlálási adatsor:

- 5, 1% zsidó volt a magyar összlakosságból
- orvosok 55, 2 %-a zsidó
- ügyvédek 49, 2%
- mérnökök 30, 4%
- ipari vállalkozók 11%
- ügynök 75, 1%
- banktisztviselők 59, 4%
- mg-i dolgozók 0, 3%
- tudósok, írók 31, 7%
- festőművészek 14, 7%
- zenész 25%
- színész26, 7%
- önálló kereskedő 51, 3%
- könyvelő 59, 5%

II. Zsidó törvény:1939. évi 4. tv

- 1939. május 5-én lépett érvénybe
- faji alapon határozza meg, hogy ki számít zsidónak.
- Izraelita felekezet tagja, és szülei közül egy vagy nagyszülei közül kettő zsidó
-  akkor zsidónak számítanak
- Zsidó egyáltalán nem lehetett állami vagy közintézményben alkalmazott.
- A korábbi 20%-ból 6%ra csökkentik az értelmiségi pályákon az arányukat.
- Nem vezethetnek színházat
 - Ipari, kereskedelmi pénzintézetben 12%-ban lehetett a zsidók aránya.
- Közszállításból 1943-tól kezdve a zsidók 6 %-ban részesedhetnek.
- Állami monopólium alá eső árukkal nem foglalkozhat zsidószeszes áru, dohányáru.
- Nem folytathat olyan tevékenységet, melyhez hatósági engedély kell gyógyszertárat
nem vezethetett.
- Külföldi zsidó nem szerezhet magyar állampolgárságot.

III. Zsidó törvény:1941. évi 15. tv.

- életbe lépett 1941. aug. 8-án.
- Tilos a zsidók és nem zsidók közötti házasság
- Házasságon kívüli nemi kapcsolatot is tiltja.

- Első két zsidó törvényt megszavazták a felsőházban, de a harmadikat nem.

- II. zsidó törvény vitája: evangélikusok, reformátusok, katolikusok tiltakozása.
- Az államnak nincs joga beleszólni abba, hogy keresztény embereket zsidónak
minősítsen, mert ha már egyszer megkeresztelkedett, akkor keresztény.
- Gróf Teleki Pál a miniszterelnök 1939-ben.
- Nem szavazzák meg a II. zsidó törvényt az egyháziakTeleki leakar mondani
- az egyházi vezetők mégis megszavazzák a II. zsidó törvényt.
- A III. zsidó törvény az általános emberi jogokat is sérti az egyházi vezetők szerint,
- Nem szavazták meg a III. zsidó törvényt.
- Volt egy két olyan egyházi személy, aki félt és beteget jelentett a szavazás idejében,
vagy kiment a teremből és nem szavazott.
- Serédi Jusztinián esztergomi érsek a katolikus püspökkari konferencián külön kitér
erre a problémára , hogy páran nem mertek szavazni

Közigazgatás:
Területi közigazgatás rendszerében a legmagasabb rangú közigazgatási egységek:
- Főváros, vármegyék, törvényhatósági jogú városoklegnagyobb önállósággal
rendelkeztek. Közvetlenül a belügyminisztérium alá tartoztak Szeged, Debrecen,
Miskolc, Győr törvényhatósági jogú városok  A középkorban ezek szabad királyi
városok voltak.
- 1929, 1930: két olyan közigazgatási reformtörvény születik meg, melyek a
fővárosnak, vármegyéknek, törvényhatósági jogú városoknak a szerkezetét
megváltoztatják.
- 1929. évi 30. tv: vármegyék, törvényhatósági jogú városok közigazgatását változtatja
meg.
- 1930. évi 18. tv: főváros önkormányzatát reformálja meg.
- A törvényhatósági bizottságok a legmagasabb rangú helyi önkormányzati testületek.
- Törvényhatósági bizottság tagjai: 50%-ot választottak és 50% virilista volt.
- Virilista: aki a legtöbb adót fizetők közé tartozik.
- 1929-es 30.tv: 40%-40%-ra lecsökkent az arányuk:a megmaradt 20%-ot a
törvény határozta meg, hogy kik kerülhetnek be a törvényhatósági bizottságba.tiszti
orvos, kereskedelmi, ipari kamara részéről, egyházi személyek, bevett felekezetekből
is.
-  A közigazgatásban megnő a katolikus, evangélikus, református egyház befolyása.

Egyházi főbirtokok:
- 1935-ös adat szerint:
- A római és a görög katolikusoknak 877. 294 katasztrális hold földbirtokuk volt.
- Ez a föld egyházi tulajdonban volt, kultuszminiszter kezeli, a befolyó jövedelmet
katolikus célokra fordítják.
-  1 millió katasztrális hold a katolikusoké.
- Az ország összes megművelhető területe 16 millió katasztrális hold.
- az összterület 6%-a katolikus föld.
-  ezeken a birtokokon sok paraszt dolgozika parasztok munkaadója a katolikus
egyház.

- A református és evangélikus egyháznak kevesebb földjük volt 102. 755

- Ebből 21.055 az evangélikusoké.

Oktatásügy:
- 1948-ig sok egyházi iskola működött.
- 1930-as évek adatai: polgári iskolák, szakiskolákkevés van egyházi tulajdonban.
- Egyetemek: nem voltak egyházi tulajdonban.
- Elemi népiskolák 67%-a egyházi intézmény (4643)
- Középiskoláknak 52%-a, főleg gimnáziumok vannak egyházi tulajdonban.

- Fasori Evangélikus GimnáziumHíres a Horthy korszakban

- Pannonhalmi Bencés Gimnázium: katolikus
- Debreceni Református Kollégium: református
- ezeket 1948-ban államosítjákÓriási színvonalesés

- A Horthy korszakban 16 főiskola volt az egyház befolyása alatt.

- 4 Tudományegyetem működött: Debrecen, Pécs, Szeged, Bp.
- Debrecen: református hittudományi kar, Pécs: evangélikus hittudományi kar, Bp.:
katolikus hittudományi kar.
- az egyházak határozták meg a tananyagot.
- Érettségiig kötelező a hittan tanulása.
- A hittan nagyon fontos tantárgy volt a Horthy korszakban.

Kulturális élet:
- lap és könyvkiadás
- kulturális egyesületek munkája

- saját nyomdája volt az egyháznak.

- katolikusok kiadtak: folyóiratot, évkönyvet, napilap, hetilap
- reformátusok, evangélikusok: napilapjuk nem volt, de a többi igen.
-  több száz fajta lap jelent meg.

Egyházakban működő kulturális egyesületek:

- katolikus egyház kulturális egyesülete:
- Szent István Akadémia
- Aquinói Szent Tamás – bölcselettel fogl.
- Pázmány Egyesület- katolikus írókat tömöríti
- Szent István Társuat- Katolikus egyház országos könyvkiadójaminden évben volt
közgyűléseáltalában az esztergomi érsek tartotta az előadást.
- Protestánsok közös Kulturális Egyesülete:
- Magyar Protestáns Irodalmi Társaság
- Kálvin szövetség- reformátusoké
- Országos Luther Szövetség- evangélikusoké

Szociális tevékenység:
- karitatív tevékenységkatolikus elnevezés
- belmissziói tevékenység- protestánsoknálkulturális, hitbuzgalmi, ifjúsági
tevékenység is beletartozott
- Az egyházban működtek szociális egyesületeka nők végezték szabad idejükben
- Katolikusoké:
- Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége
- Szent Vince Szeretethölgyeinek Egyesülete
- Szent Terézke Egyesület
- Protestánsoké:
- Országos Református Szeretetszövetség
- Nagypénteki Református Társaság
- Evangélikus Nőegyesületek
- Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület

- Kiknek a fő hivatás a szociális tevékenység:

- apácák: katolikus egyházban tevékenykedtek
- diakonisszák: protestáns egyházban szociális tevékenységet végző nők. Diakonissza
anyaházakban laktak, nem kellett szüzességi fogadalmat tenniük.
- Mindegyik egyháznak volt kórháza, szegényháza, árvaháza.
- Árvaházak:
- 1920-as évek vége: 1346 árva gyermekről gondoskodnak1/3-ról az egyházban
gondoskodnak.
- Állami kórházakban is dolgoztak az apácák.

Egyházak hitbuzgalmi tevékenysége:

- Mária Kongregáció , Rózsafüzér Társulatok felnőtteket tömörít
- Szívgárda, Szívtestőrség elemi, polgári, középiskolások tömörítése
- Emericana: Katolikus Diákegyesület ( Szent Imre latin neve)
- KALOT társadalmi jellegű tevékenység, a katolikusoké
- KALÁSZ
- KALOT: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete
- KALÁSZ: Katolikus Leánykörök Szövetsége
- paraszt fiatalokat szerveztek be
- a 40-es években 60 ezer tagja volt a KALÁSZ-nak, és 500 ezer a KALOT-nak.

KALOT:
- 1930-as évek közepén Szegeden kezdték szervezni.
- Nagy Töhötöm és Kerkai Jenő jezsuiták voltak a szervezők.egész országra kiterjedt
- 1939-ben Bp.-re költöztek.
- 4 célt fogalmaztak meg:
- Katolikus parasztok hitének elmélyítése
- Nemzettudatuk erősítése
- Mezőgazdasági ismeret növelése
- Magyar falvakban a magyar parasztság körében megakadályozni a szélső politika felé
közeledésüket.
- Népiskolai hálózatot hoztak létreitt képezték ki a KALOT tagokat.

Protestánsok belmissziói tevékenysége:

- Belmissziói hitbuzgalmi tevékenység:
- Lórántffy Zsuzsanna Egyesületnőket tömörített.
- Bethánia Egylet: reformátusok és később evangélikusok is tevékenykedtek.
- KIE: Keresztény Ifjúsági Egyesület kulturális tevékenység
- Belmisziói ifjúsági tevékenység:
- Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége: = SGD
- itt ifjúsági munka, kulturális tevékenység és politikai jellegű tevékenység folyt.
- 1943 aug. 23-29: Szárszói konferencia az SGD üdülőtelepén folyt.
- Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség
- ORLE: Országos Református Lelkész Egyesület
Katolikus, Református, Evangélikus egyházak szervezete:

Katolikus szervezetek:
- Világi papok
- Szerzetesek
- egymástól függetlenül működtek mindkettő a római pápa alá van rendelve.
Világi papság szervezetének felépítése:
- legkisebb szervezeti egység: leány (filia)
- nem önállóhozzá van csatolva a plébániához
- Plébánia:
- önállóak
- papi vezetője: a plébános
- a plébánosok munkáját a káplánok segítik
- káplánok: frissen felszentelt papok
- Esperesség: papi vezetője: esperes
- Főesperesség: papi vezetője: főesperes
- Egyházmegye: papi vezetője: megyés püspök
- Főegyházmegye: papi vezetője: érsek
- 3 érsekség működött a Horthy korszakban: mindhárom római katolikusEsztergomi,
Kalocsai, Egri.
- Erdély: görög katolikus érsekségGyulafehérvár - Fogarasi
- Esztergomi érsekség a legnagyobb tekintélyűhercegprímásnak hívták az esztergomi
érseket
- 1947-től világi fórumokon nem használhatták a hercegi címeket.
- 1950-től csak prímásnak hívták
- Bíborosi méltóságot is kap az esztergomi érsek.
- Csernoch János: 1913-1927-ig esztergomi érsek
- Serédi Jusztinián: 1927-1945-ig esztergomi érsek
Csernoch János:
- 1913-1927-ig esztergomi érsek
- A történelmi magyarországi utolsó hercegprímása
- Egyházmegyéket elcsatoltak az 1920-as évek elején és féltek ,hogy a katolikus egyház
működésképtelenné válik
- Csernoch intézkedett, hogy rendbe hozza a veszteségeketsikerült biztosítani a
katolikus egyházszervezet tovább működését.
- Történelmi érdeme Csernochnak, hogy talpra állította a katolikus egyházat.
- Kitűnő politikus volt, megértette, hogy össze kell fogni a katolikusoknak és a
protestánsoknak a keresztény történelmi Magyarország érdekében.
- Ő koronázta meg IV. Károlyt.

Serédi Jusztinián:
- 1927- 1945-ig esztergomi érsek
- eredetileg bencés
- kánon jogász
- nem volt olyan jó politikus, mint Csernoch
- Serédi mélységesen lenézte a protestánsokat
- Politikai összefogás szempontjából nem volt okos magatartása
- Nem lépett fel a 30-as 40es évek fordulóján a nácizmussal, fasizmussal, nyilasokkal
szemben.

Prohászka Ottokár:
- 1905-1927-ig székesfehérvári megyés püspök
- Szerinte a magyarországi katolikus egyháznak meg kell újulnifeudális
maradványokat el kell hagynialkalmazkodni kell a 20. század következményeihez.
- Emiatt sok ellensége lett.
- 3 művét a Vatikánban a tiltott könyvek listájára tették (indexre tették)
- egri érsek és a jezsuiták áskálódtak ellene
- az index ügy Prohászka modernizációs lendületét megtörte.
- A 20-as években konzervatívvá vált.
- Széles műveltségű, jó szónok.
- Rajongtak érte a katolikusok
- Protestánsokkal a békére, együttműködésre törekedett
- Politikai, ideológiai tevékenysége jelentős
- Egyik fő kidolgozója a Horthy korszak állami ideológiájának.

Glattfelder Gyula:
- Csanádi megyés püspökTemesváron
- Egyházmegyéje 3 részre szakadt
- Temesvár Romániához került2.rész Jugoszláviához került, 3.rész Mo-on maradt.
- Glattfelder Temesváron maradt.
- Román hatóságok kiutasítják az országból 1923-ban
-  átjött egyházmegyéjének mo-i részére.
- Makón, majd Szegeden élt.
- Püspöki székhelye: Szeged
- A katolikus egyház neobarokk jellegét képviselte
- Szent Imre Kollégiumok hálózatát hozta létreBp., Pécs, Szegeden

Hanauer Árpád István:

- váci megyés püspök
- alföldi tanyasi katolikus lakosság lelki pásztori gondozását ( basztorációját ) vette
kezébe.
- Tanyasi központokban kápolnákat építtetett.
- Anyasi iskoláknak a tantermeit elkérte, hogy misét tartson

Gróf Zichy Gyula: kalocsai érsek

Gróf Mikes János: szombathelyi megyés püspök
- mindketten Habsburg pártiak voltak
- 1918feldarabolják a Monarchiát, Történelmi Mo-ot
- a királyság államformáját vissza akarják állítani
- 1919-1920: 2 nagy politikai tábor:
- legitimisták: habsburgpártiak (karlisták)
- szabad királyválasztók (megszűnt a Pragmatica Sanctio érvényessége, a magyar trón
üressé vált.)
- Az Antant a szabad királyválasztók mellett voksolt.
 - Elvi legitimizmus álláspontján volt a katolikus püspöki kar továbbra is a habsburgot
tekintették uralkodójuknak, de akkor jöjjön vissza az uralkodó, ha a külpolitikai és a
belpolitikai helyzet megfelelő lesz.
- Zichy és Mikes szerint azonnal vissza kell hozni a habsburg IV. Károlyt
- Prohászka és Zadravecz István katolikus tábori püspök sem akarta visszahozni a
habsburgokat.
- 1921: 2 királypuccs: IV. Károly kétszer próbálkozott visszajönni, de nem sikerült.
- Mikes János püspöki palotájából indult ki a puccs.
- Második királypuccs Sopronban voltpest felé mentekHorthy-ék mozgósították
seregüket1921. okt. 23: Budaörsnél ütköztek meg.Horthy javára dőlt el.
- Tihanyba, majd Madeira szigetére vitték IV. Károlyt.
- Bethlen a miniszterelnök 1921-ben
- 1921 nov. 6-án a nemzetgyűlés elfogadta IV. Károly és a Habsburg- Lotaringiai Ház
jogairól szóló habsburg trónfosztást.
- Zichy és Mikes szemében Horthy egy senki volt.
- KNEP köré tömörültek a legitimisták, többségük katolikus.
- Kisgazdapárt: szabad királyválasztók, protestánsok.

Szerzetesrendek:
- Felépítése:
- Rendház, vagy kolostorvezetője: házfőnök
- (Apát: legrégebbi rendháznál fordul elő)
- Rendtartomány (Provincia)vezetője: tartományfőnök (provinciális)
- Világközpont  vezetője: generális
- A szerzetesrendek világközpontjai Olaszországban vannak, de főleg Rómában.
- Bencéseknek Monte Casinoban van a világközpontja.

- Horthy korszakban jelentősen megnőtt a szerzetesek száma, új szerzetesrendek is

megjelentek.
- Magyar alapítású új szerzetesrendek:
- Szociális Testvérek Társasága: apácarend
- Jézus Szíve Népleányok Társasága: apácarend
- 1930: Trianoni ország területre vonatkozik
- 4456 apáca élt 1945-ben 7520 apáca van már.
- 39 fajta apácarend működött.
- 1930: 1496 férfi szerzetes1945: 2459 férfi szerzetes
- 1930: kb. 6000 1945: kb 10.000 szerzetes van
- 1930: katolikus világi pap kb. 3000  a világi papok fele annyian vannak, mint a
szerzetesek.

Tevékenységük alapján:

Férfi szerzetesek:
- Tanító rendek: bencések, piaristák, ciszterciták, premontreiek
- Lelki pásztorkodással, hitoktatással: ferencesek, jezsuiták
- Betegápoló rendek: Irgalmas rendiek
- Kontemplatív rendek: elmélkedő, szemlélődő rendek  fő hivatásuk az imádkozás,
Biblia olvasása: karmeliták, pálosok másik ága

Apácarendek:
- Tanító rendek: Angolkisasszonyok, Miasszonyunkról nevezett Szegény
iskolanővérekKalocsa egyik központjuk, másik Szeged
- Betegápoló rendek: Szatmári irgalmas Nővérek
- Tanítással és betegápolással is foglalkoztak: Isteni Megváltó Leányai, Páli Szent Vince
Szeretetleányai1945-ban a legnépesebb, 1500 tagja volt.
- Szociális tevékenységet végzők: Szociális Missziótársulat, Szociális Testvérek
Társasága.
- Hitoktatással és lelki gondozással foglalkozók: Jézus Szíve Népleányok Társasága,
Unum testvérek.
- Kontemplatív csoport: Engesztelő Szűz Mária Társasága, karmeliták női ága: Sarutlan
Karmelita Nővérek.
Jezsuiták:
Kerkai Jenő
Nagy Töhötöm KALOT vezetői

Bangha Béla:
- Jezsuita szerzetes
- Katolikus író, újságíró, lapszerkesztő, hitszónok
- 20-as évek elején jelentős ideológiai munkásságot is kifejtett
- Keresztény nemzeti gondolatnak egyik megalapozója
- Gyakorlati szervezőkészsége kimagasló

Piaristák:
- Sík Sándor
- Irodalomtörténész, költő
- Egyetemi professzorSzte Btk

- Schütz Antal:
- Egyetemi professzorkatolikus teológiát tanított a Bp.-i Tudományegyetemen

Bencések:
- Serédi Jusztinián:
- 1927-től esztergomi érsek

- Kelemen Krizosztom:
- Pannonhalmi főapát
- 1944-45-ben sok üldözöttnek és bujdosónak segített.

Domonkosok:
- Horváth Sándor
- tudós a Katolikus egyház hivatalos filozófiájának, a neotomizmusnak a tudósa
- Zadravecz István
- Alsóvárosi kolostorban Szegeden szerzetes
- 1919: tiszti különítményekkel, Horthyval jó kapcsolata van
- katolikus tábori püspökséget vezette 1920-tól
- 1925-ös frank hamisításba belekeveredett
- ( 1925: hamis 1000 frankosokat akart beváltani Jankovics Arisztidmagas tisztségű
emberek voltak benne a hamisításbanwindischgratz Lajos, Teleki Pál, Nádasy Imre:
Országos Rendőrfőkapitány Zadravecz lakásán voltak a megbeszélések. Telekit,
Zadraveczet nem tartóztatták le, de le kellett mondania a katolikus tábori
püspökségről.)

Cisztercita rend:
- Békefi Remig
- Zirci apát, egyháztörténész
- 1927-től tagja a Felsőháznak

- Mécs László
- Premontrei zerzetes
- Legnépszerűbb katolikus költő

- Schlachta Margit
- Szociális Testvérek Társasága főnöke
- 1919-20 elején: Katolikus Politika Nőmozgalmat alapítneve: Keresztény Női
Táborez beleolvad a KNEP-be.
- ennek a pártnak az alelnöke lett.
- 1920: KNEP képviselőjelöltjeként indul
- először ő került be női képviselőként a parlamentbe
- 1922-es nemzetgyűlési választáson már nem indul
- 1944-45 üldözöttek védelméért sokat tett.
- 1944. dec. a nyilasok lebuktatták a rendházat az egyik tagot, Salkaházi Sárát a
Dunába lőtték. ( boldoggá avatták 2006-ban.)
- Országgyűlési képviselő Schlachta
- 1948-ban emigráltKülföldön halt meg.
Evangélikus és református egyházszervezet és kiemelkedő egyéniségei:

- Leányegyház (fiókegyház) legkisebb, de nem önálló

- Gyülekezet, egyházközségönállő egység

- Lelki vezető: lelkész, lelki pásztor
- segédlelkész segíti munkájában
- a lelkész mellett ott áll a presbitérium

- Presbitérium:
- A protestáns gyülekezeteket vezető világi hívőkből választott testület.
- A lelkészt elküldheti a presbitérium
- A presbitériumnak van egy világi vezetője
- reformátusoknál: gyülekezeti gondnok
- evangélikusoknál: gyülekezeti felügyelő

- Egyházmegye (esperesség)
- Lelki vezető: esperes
- vezetője:
- reformátusoknál: egyházmegyei tanácsvezető: egyházmegyei gondnok.
- evangélikusoknál: egyházmegyei presbitériumvezető: egyházmegyei felügyelő

- Egyházkerület:
- Élén a püspök
- Vezető testülete:
- Reformárusoknál: egyházkerületi tanácsvilági vezetője: egyházkerületi főgondnok
- Evangélikusoknál: egyházkerületi presbitériumvezető: egyházkerületi felügyelő

- Országos Egyház:
- Két vezető testülete van:
- Reformátusoknál:
- Országos zsinat: világi és lelkészi tagjai, világi elnöke és lelkészi elnöke is van.
- Református egyház legfőbb törvényhozó testületetavaszi és őszi ülésszak.
- Egyetemes Konvent: gyakorlati, mindennapi problémák intézője
- Lelkészi Elnökök: Baltazár Dezső, majd Ravasz László
- Világi elnökök: Dókus Ernő, Balogh Jenő
- Evangélikusoknál:
- Egyetemes Gyűlés: mindennapi problémák intézője
- Egyetemes Zsinat: legfőbb törvényhozó testülethosszú évekig nem működik, de
mikor összehívják, akkor folyamatosan működik.világi és lelkészi tagjai is vannak
- Világi elnöke: Evangélikus Egyház Egyetemes Egyházi és Iskolai Felügyelője=
Egyetemes Felyügyelő: Báró Radvánszky Albert1923-1948
- Lelkészi vezetője: a rangidős püspök: Geduly Henrik, Kapi Béla

Négy darab egyházkerület:

- Reformátusoké:
- Dunamelléki EgyházkerületBp.a központ, Kálvin tér
- DunántúlilegtekintélyesebbDebrecen a központja
- Tiszán inneni
- Tiszán túli
- Evangélikusoké:
- Bányai EgyházkerületBp. a központ, Deák tér
- Dunán inneni
- Dunán túliGyőr központ
- Tiszai

A lelkészek és a segédlelkészek száma:

- A református egyházban:
- 1928-as adat: 1042 lelkész, 265 segédlelkész
- evangélikusoknál:
- 1928-as adat: 290 lelkész, 37 segédlelkész
Református egyházvezetők:
Baltazár Dezső:
- A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke1911-1936-ig.
- 1917: Református Országos Zsinat lelkészi elnöke
- 1918: Református Egyetemes Konvent lelkészi elnöke
- Liberális szemléletű
- Kritizálta az állami vezetést (fehér terrort, Nagyatádi - féle földreformot, Bethlen
kormány gazdasági és szociálpolitikáját.)
- Antiszemitizmus minden formáját elítéli
- (1932: Gömbös idején jobbra tolódás figyelhető megbékejobbot nyújt azoknak a
zsidóknak, akik támogatják politikáját.)
- Baltazár demonstráló programja
Ravasz László:
- Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke1921-1948-ig
- Konzervatív beállítottságú
- Nem igen kritizálta a kormányt
- 1936- a Református egyház lelkészi vezetője
- nagy műveltségű, igehirdető, szónok
- a belmissziói egyesületeket szervesen beépítette a református egyház testébe.
- Ravasz felismeri, hogy a mindennapi élet a belmissziós egyesületekben zajlik
- Fél, hogy kettészakad a református egyház
- Javaslata, hogy a belmissziós egyesületeket szervesen be kell építeni az
egyházszervezetbe.
- „ A belmissziót egyházasítani kell, az egyházat pedig belmissziósítani kell.”
- Ifj. Révész Imre:
- Debreceni református püspök 1938-1949
- Egyháztörténet író
- 1948-as megegyezés fő kimunkálója a pártállamot elismerik törvényesen, cserébe a
reformátusok szabanon gyakorolhatják a vallásukat
- 1949 után mindenfajta egyházi tisztségéről lemond
 Szabó Aladár:
- a magyarországi református belmisszió atyja
- 1944-ben halt meg.

Victor János:
- Ő is sokat tett a belmissziós egyesületek elterjedéséért
- Teológai tanár Budapesten.
- Ökumenikus törekvések képviselője különböző keresztény egyházak gyakorlati
békés együttműködése
- II. Vatikáni zsinatig( 1960-as évek) a katolikus egyház elzárkózik az ökumenikus
törekvésektől.
Makkai Sándor:
- 1926-1936-ig Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
- 1936-ban lemond püspöki tisztségéről
- Debrecenben telepedett le
- Teológiai tanár, regényíró

Evangélikus egyházvezetők:
Báró Radvánszky Albert:
- 1923-1948-ig az Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője
Kapi Béla
- 1916-1948-ig a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspökeGyőr a központja
- tudós típus
- nem szeretett beavatkozni a politikai életbe
Prőhle Károly és
Karner Károly:
- tekintélyes teológusok
- A Pécsi Tudományegyetem Sopronban működő hittudományi karán tanítottak
A Horthy Korszak hivatalos állami ideológiája, a keresztény nemzeti gondolat:

- Más néven: keresztény nemzeti eszme, keresztény nemzeti ideológia

- 1919 augvesztett háború után, idegen megszállás
- a politikai ideológiai élet forr, pezseg Magyarországon
- pártok alakulnak nagy számban
- Keresztény nemzeti gondolatkonzervatív
- Ernszt Sándor: KNEP egyik vezetője

Keresztény nemzeti kurzus:

- Belpolitikai berendezkedésnek az államai rendszer neve (1923-ig használják)
- Nem szabad összekeverni a keresztény nemzeti ideológiával

Keresztény jelző:
- A rendszer kifejezi a polgári liberalizmus és a baloldali szocializmus elutasítását,
konzervatív hagyományokhoz való ragaszkodását

Nemzeti jelző:
- a polgári kozmopolitizmus és baloldali internacionalizmus ellen irányul
- fő külpolitikai törekvése a revízió

A történelmi csoport érdekeit szolgálják:

- Arisztokrácia
- keresztény úri középosztály

- 3.csoport: nagypolgári csoport(nagytőkés, merkantil csoport)

- nem igazán ért egyet a keresztény nemzeti gondolattal
A hivatalos állami ideológia jellemzője:
- Baloldali munkásmozgalom ellenesség
- Forradalom ellenesség
- Antiliberalizmus
- Antiszemitizmus
- Területi revíziós törekvések támogatása

A hivatalos állami ideológiának 3 ága alakul ki:

- 1. Szegedi gondolatFajvédő ideológialegkeményebb jobboldali irányzat

- Fő vezére: Szabó Dezső író, újságíró
- Vezérkönyve: Az elsodort falu (1919. május)
- 2. Egyházi Újkonzervatív irányzat
- Fő vezére: Prohászka Ottokár
- Vezérkönyve: Kultúra és terror (1918. október)
- Bangha Béla
- Vezérkönyve: Magyarország újjáépítése és a kereszténység (1919 ősze)
- 3. Antiliberális Újkonzervatív irányzat
- Fő vezére: Szekfű Gyula
- Vezérkönyve: Három nemzedék (1919)

Szegedi Gondolat képviselői:

- Szabó Dezső
- Lendvai István
- Zsilinszky Endre
- Milofay István
- Gömbös Gyula

Szegedi Gondolat:
- Gömbös szerint 1923-ban a Szegedi gondolat 2 legfontosabb alkotóeleme a
következő:
- Keresztény gondolat - amit mi röviden fajvédelemnek nevezünk
- És az agrárius gondolat
- A Szegedi gondolat képviselői nemzeti forradalomként értelmezik az ellenforradalmat
és nemzeti újjászületésként.
- A Szegedi gondolat képviselői a keresztény úri középosztályból származnak (dzsentri,
tiszti, államhivatalnoki réteg.)
- Céljuk: hogy a saját rétegei kerüljenek a gazdasági, politikai élet vezető pozícióiba.
- Durva antiszemitizmus jellemző rájuk
- Keresztény nemzeti jelzőt is használnak, de inkább a nemzet jelzőt használják.
- Gömbös szerint: „Nemzet minden, ami nem zsidó.”
- „Antikapitalista vonás”  az a tőke rossz, amely zsidó kezében van.
- Ez az irányzat bírálja legjobban a liberalizmust
- Szerintük az őszi rózsás forradalom is a liberálisok bűne
- És a liberálisok játszották át a hatalmat a bolsevikoknak.
- A parlamentáris berendezkedést elvetették.
- Katonai diktatúrát akartak
- Szélsőségesen nacionalisták, irredenták
- Fajértelmezésük szélsőséges, de annyira nem, mint a náciké.
- Szerintük: van a keresztény faj, amely magasabb rendű, mint a zsidó faj.
- Egyházi Újkonzervatív irányzatára és az Anti liberális Újkonzervatív irányzatra is
hatott a Szegedi Gondolat.

- 1923-ra kiéleződött az ellentét az irányzatok képviselői között:

- Ellentétek:
- Bethlen István miniszterelnök parlamentáris berendezkedést akart, a Szegedi gondolat
pedig katonai diktatúrát akart.
- Bethlen békés revízióra törekedett, Gömbös pedig fegyveres revíziót követelt.
- Bethlen külföldi kölcsönnel valósította meg a gazdasági stabilizációt.

- 1923 aug.2-án Bethlen felszólította Gömböséketválaszthatnak, vagy csatlakoznak

Bethlen mérsékelt csoportjához, vagy kilépnek a kormánypártból.
- Gömbösék 7-en kiléptek a kormánypártból
-  1923 végén saját pártot alapítottak Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt, más
néven Fajvédő Párt
- 1923-ban a Szegedi gondolatot kiszorítják a Keresztény Nemzeti Gondolatból
- már csak 2 irányzata maradt meg.
- Bethlen szerette volna, ha egyesül a két irányzat
-  közeledett is egymáshoz a két irányzat, de később a 30-as évekre az eltávolodás
volt a jellemző.
- A két irányzat alirányzatokra bomlott.

Szabó Dezső:
- A Szegedi gondolat vezére
- Kiváló író, újságíró
- 1879-1945-ig élt. 1945. január 13-án halt meg az ostromlott Bp.-en.
- 1918: Őszi rózsás forradalmat örömmel üdvözli, de 1919-ben kiábrándul belőle, mert
nem a nép helyzetének a javítására törekednek.
- Azután a bolsevik forradalomra vár, de a bolsevik uralomból is kiábrándul.
- Formálisan tagja az írói direktóriumnak.

- Az elsodort falu című regénye:

- Éles hangvételű pamflet azok ellen, akikről úgy érzi, hogy korlátozták a magyar
életlehetőséget.
- A magyar nemzetet a magyar parasztsággal azonosította
- A parasztságot tartotta nemzetfenntartó erőnek
- Szabó úgy érzi, hogy a magyar a németek, zsidók elnyomásától szenved.
- Őszi rózsás forradalomról az a véleménye, hogy hiába hirdet szép elveket, valójában
csak egy szűk társadalmi csoportnak az érdekeit szolgálják.
- A zsidóság Mo.-on többet akar magának a hatalomból, mint amennyi igazságosan neki
járna.
-  a gazdasági hatalom már a kezükben van, de a politikai hatalmat is meg akarják
szerezni.
- 1919. aug. teljes erejével támogatja az ellenforradalmat hitt az ígéreteknek, hogy
javítani fogják a parasztság helyzetét.
-  de később látta, hogy az ígért reformok elmaradnak.
- Megvalósult a Nagyatádi –féle földreform, de az is kritizálta.
 - 1923-ra a bethleni konszolidált rendszert görénykurzusnak titulálta.
- 1925-ben megjelenik a Segítség! Című regénye. kemény kritika az ellenforradalmi
rendszerről.
- 1925-től nem kívánatos személlyé válik állami körökben.
- Elszakadt később a jobboldaltól, közeledne a baloldalhoz, de ők nem bocsátják meg,
amit 1919-20-ban tett.
- 1930-as években szembe fordul a nácikkal és a nyilasokkal.
- Szerinte a németek és a zsidók veszélyesek a magyarságra.
- Elismerte, hogy a zsidóságnak van olyan csoportja, mely hajlandó
asszimilálódni.Prohászka hatott rá
- A 30-as évek végére demokratikusabb irányba mozdult el.

Egyházi Újkonzervatív Irányzat:

- mérsékeltebb, mint a Szegedi Gondolat
- jobban kidolgozott ideológiailag
- teológiai érvekkel alátámasztott
- Ez az irányzat a történelmi keresztény egyházak valláserkölcsi tanításának politikai
megfogalmazása.
- Prohászka Ottokár, Bangha Béla a képviselői.
- Reformátusok és evangélikusok is egyetértenek velük.
- Jellemző:
- Forradalom ellenesség
- Baloldali munkásmozgalom ellenesség
- Antimarxista
- ezek mind mérsékeltebben érvényesülnek
- területi revíziót támogatják

Prohászka Ottokár:
- 1858-1927-ig élt
- 1905- székesfehérvári megyés püspök
- 1880-as évek: szociális érzékenységével tűnik fel.
- Katolikus egyház modernizálásának szükségességét hangoztatta
- Le kell vetkőzni a feudális maradványokat, ha nem akarunk visszaszorulni a
sekrestyékbe
- emiatt voltak rossz akarói pl. az egri érsek
- 3 művét a tiltott könyvek listájára tették
- ezután megtörik a modernizációs törekvései, és konzervatívvá válik
- Azt mondja: „Írásokkal írásokat fordítsatok szembe”
- Marx, Engels műveit elolvasta.
- Elfogadta az őszi rózsás forradalmat.
- A katolikus egyház nevében hajlandó lett volna tárgyalni Kun Béláékkal.
- Az ellenforradalmi körökkel tárgyalt szellemi irányítója is lett.
- 1918. okt. Kultúra és terror című műve.
- Kultúra: kereszténység építő jellegére,tartalmára utal.
- Terror: baloldali munkásmozgalom erőszakos osztályharcos magatartására utal.
- Kemény kritikával illeti a dialektikus és történelmi materalizmust
- Szerinte csak a nemzeti érzéssel összefort kereszténységgel lehet kijutni a háborúból.
- Keresztény kultúr programot fogalmaz meg.
- „ A csőd után revideáljuk kultúr céljainkat és új cégér után nézünk.
- A kereszténységnek vannak lényegi részei: a dogmákezeket nem szabad
megváltoztatni.
- Vannak olyan elemek, amelyek bármikor megváltoztathatóakegyház mindennapi
viszonya.
- A túl elavult elemeket el kell hagyni.
- Új kultúr programot kell megfogalmazni.
- Keresztény szocializmusban látja azt a pártot, amely megvalósíthatja a keresztény által
adott programot.
- Keresztény szocializmus az a politikai erő, mely a munkásság érdekképviseletét akarja
ellátni, de megmarad vallási alapon.
- Szociáldemokráciának van egy pozitív tulajdonsága: munkások
érdekképviselete.Viszont amivel nem ért egyet: baloldali munkásmozgalom ateista.
- Keresztény nemzeti jelszó megalapozója
- Ez a műve a 20-as években olyan népszerű, mint az elsodort falu.
- Ő fogalmazta meg a Nemzeti ébredés tételét.
-  a 19-es ellenforradalomban az öntudatra ébredt magyar nemzeti lélek küzd az
elpusztítására törekvő destruktív irányzatokkal.
- 1919 aug.-i ellenforradalom mellé állt Prohászka.
-  mélységesen csalódott a bolsevista diktatúrában.
-  a kiutat a keresztény nemzeti út követésében látta.
- 1919 aug: püspöki körlevelet ad ki, melyben figyelmeztette Hortyt, hogy ne véres
megtorlás következzen, hanem bírósági ítélet útján történő számonkérés legyen
mégis bekövetkezett a fehér terror.
- 1920: A Keresztény Nemzeti Párt élén indult a nemzetgyűlési választásokon.
- 1920-1922: Nemzetgyűlési képviselő
- Követelte a zsidóság megrendszabályozását.
- A szociáldemokrata mozgalom betiltását követelte.
- Őszi rózsás forradalmat és a Tanácsköztársaságot is elítélte.
- Antiszemita volt, de jóval mérsékeltebben, mint Gömbösék.
- Mo-t félti a zsidóság egy részétől.
- Mo-i zsidóság 2 csoportja: destruktív zsidó csoport, és a másik csoport sorsközösséget
vállal Mo-gal.
- Nemzet kifejezés helyett használja a faj szót.
- Hungarizmus: ellopták Prohászkától Szálasiék ezt a kifejezést.
- A hungarizmus Prohászka számára: a destruktív zsidóság elleni szellemi, politikai
küzdelem a magyar nemzet jövőéért végzett munkálkodás.
- 1919-20-ban az ellenforradalmat támogatta1921 elejére csalódik, kiábrándul, mert
az ígéretek elmaradnak.
- 1922 visszavonult az aktív politikai élettől.
- Konferencia beszédét folytatja Budapesti Egyetemi templomban minden évben 1
héten keresztül. Célja: a bp-i lakosokat visszavezetni a katolikus egyházhoz.
- 1927-ben halt meg agyvérzésben.
- Utolsó mondata: „ Én a poklot talán nem teremtettem volna meg.”
 Tételek:

- 1. Mo lakosságának vallási megoszlása, annak módosulásai.

- A nagy nemzetközi politikai események hatása a hazai népesség vallási megoszlására
- Az egyes vallások híveinek területi elkelyezkedése, felekezet csoportosítása.

- 2. Mo-i felekezetek jogi helyzete

- A történelmi keresztény egyházak szerepe az ellenforradalmi rendszer végrehajtó,
közigazgatási, törvényhozó, hadsereg hatalmi ágaiban.
- Zsidó törvények, Történelmi keresztény egyházak.

- 3. Az egyházi földbirtok nagysága.

- Történelmi keresztény egyház szerepe a közoktatásban, kulturális életben.
- Az egyházak szociális tevékenysége, egyház szervezete, egyesületek.

- 4. Katolikus egyház szervezeti felépítése a Horthy korszakban

- A kor nevezetes katolikus egyházi személyiségei.

- 5. A református és evangélikus egyház szervezetének jellegzetességei az

ellenforradalmi rendszer idején.
- A protestáns egyházak kiemelkedő személyiségei.

- 6. Szegedi Gondolat kialakulása, fő jellemzője és elkülönülése a keresztény nemzeti

ideológiától.
- Szabó Dezső eszmetörténeti hatása.

- 7. Prohászka Ottokár ideológiai munkássága és szerepe a Keresztény Nemzeti

Gondolat egyházi Újkonzervativizmus irányzatának létrejöttében.