.

,,.
!

BODOR FERENCNE

8. kiad:h

MUSZAKI KIADO, BUDAPEST

A KOZMfTIKAI !PAR FOGA�

20

ponra cgyn.cr UV-hmcbm v.i.gy lufQ7W,C\ Sttdhziljuk. (A luf0?.6 akkor en el a cC:jit, ha a

ftmc..!iktizdkct lcga.libb 20 percig fi'izulk.) ,
A,, ecseteket h:,.n.rui.l..t utin mouuk ki. a kovclkcx6 h,uznih.ng uruuk Nconugnol
oldatban.
A pako[U. & a lcmo$0tililit mindcn hasznilat uWI forrO vizzd, mosogw)su:rrcl
cimiuuk mcg. , .
A borogal0had6kct, manlrokat, stlvaaokat forfO viud, �rt6tknlt6 h.atilu mo-
lchu:rrcl kd[ itmosnunk, de ajinlatos mindcnnap ki is f6zni.mk..

A vendBgek es magunk egeszsegenek vedelme A BOR ANATOMIAJA

Embm:irnink �f magunk e�gtnck mcg<w�� Crddcibcn a kovctkC7.6kcc kell b�:an.l, !\ kulmctiku, a lcgnagyobti fclilletU szervill'lkcln, a b6ron veg7.i muaktjil.t. Az cgy� ktlL·
nunk: mclikai mUvclctck lora.Jl a b6r!ln lizikai, kfrni:u, bioldmiai viltoti.soku hcaunk lClrc,
a} Lb.as belcgdu:l nc nolgtljunk ki! Jlycnkor lapinlatosan kiildjUk a vcndegec OJ"YOS- edrt fcnrcs, hogy anat6mitjit, Clcm.ni folyamatait mcgismcrjUk.
ho�J H, a kczdcnd6 b6rijn bcccgstgct vagy bet�gn� utal6 l'Unctckct �diink, pl. A b6r clharirolja s:z.crvriccUnkct a ktilviHgt6J, de ds6dlcgcs vl!dclmi vonab is:& seewe-
eemek, valamint uimw, i!:[cuani foiyamarb� is renl vnz.. A felwrolt funkci6nak mq,fc·
gcnnyn gyulladhokat, virus okoua h6lyagos b6rbclcg,cgckcr (hclpenc, go�bis bUcbc- lelOCn olym ui:ivctckb6l cpul fd, amclyck' a kill� haijsokJw ncmbcn cllcn:illO,,k, a .i.
tq¢&ct sib.), a vcnd4ct m:m keulhctjuk, kolelcu�gUnk orvosho:z: kU!dcm. A felscrcl- benntik lcjJmdd6 fo!yun.l.lok hozzijMulnak a SZCl"Ve'-'Ct uvanalan mUkOd6ehn. A b6r
rak Onmagunkra is vonatkoznak-. (latinul dcrma, stimos sukl«inyvbcn [atin m:ve o[vuhac6) htrom (6 n'tegb6l ill. amc·
,) KeidCskor nc h.ajoljunk a vcndtgcin.k.rel rgy
nemc.sa.k a vend� cglndgCt, hwcm a Jyckct a rCtcgckct fcl�plt6 stoVctek nerint killOniriink el. F6 l'Crcgci 6 n c:gya l'l!ltgcket
sajiitegbtstg<Jnkel is v&ljok. fcl�p!t6 n<ivctek a kovctkczc!k:
,-
a) Hinuc!tcg (l:am neve: epidermal: ti:lbbri!tcg\'I, clmlru5od6 laphUTI
h) lrhuCccg (lann neve: cuds): lu.u0$tos ktit6s-dlvct
,) Bl5ralja (la.tin neve subcuci.s): l:w.ronos kut&zOver + uCmOvet
A bi! fdi!pr�bcn mCg Wl. b6rfi.lggclCkek is llszt veeeek, llyenek a bile mirigy,::i:
a r:iggyu. 6 a verejlCkrnirigyck, a St.cir CS" a lu)rtim.

A b6r kcrc.i:umcmertock semuikus kCpcc a 2. ibra (I. 22. o.) nemltltrri.

A H.AMRETEG RESZLETES JELLEMZESE

A himrCtegct ttibbrC,cgtl dna.rlliodO laphUTI Cpfti (el. A hinlrCtcg scma.tikm kCp(t a J.
ibra (I. 22. o.) ncmlCltcti.
A bdr himrbcge bt a.lrCtcgbOJ ill. rulcgci alulr6l (clfc!C haladva a. kZ.�l:ckcz.lllc.:

I. BWlis reeeg, la tin ncvc: stratum b:ualc vagy germinativum

2. ToskCS rileg, blin ncve: marum �pinl»um
3. Szcmcs6 rCleg, latin ncvc: scracwn granulmum
4. FenyJ,5 lCteg, [atm ncvc· matum lucidum
5. SzarulCleg, latm n�ve: stratum corneum
 22 A s6R ANAT6,V1IAI r'.:LtrirESE
·-----
Vorllr.i..mirigy
F"!l'!l)'Uffl'rigy
Sz&IUu6
lrt..:.rilag
Ho�·il6
l2moulta
v.. enok
2. 6bro. A bCr kerentmetsxete
ca!/o,.,""'.....,.,,,
. :;._K!!bl.bn,ttji.�
H""'
3. cibro. A hOmrele9 semotikus kepe
I
L---.
24 A B6R ANAT6MIAI FElEPiTESE
---------------
A s:z:arureteg
A 5l..vurtr(g ,obb scjtso!OS rereg. A scjtcknek sejun-gluk nines. A sejeek cgymishot, a
lw.ilis �eg felt norosan illcszkednek, ;. kilh•iU.g felt h:i.ladva in:onhui cS?'rc bdbbak, a
fdnlmc kcrUlve levillna.k. A sejrek kl:lWrt vi:m:hot hasonle ktlte!anyig ta.liJhu6,. a.mcly �
sejteker az ab6 scjnorban ninrc cgymishcn tap�:uja. Lcgjcllcm26b� an rag.al. a eere-
nndok, amclyek nfingolipidek, barrier funkci6t JS clJamtk, u clsu.rusodas sortn kCp·
z&lnck. A szarusejtck kCnraita.lmUak, kU!JO h;u:lsokka.l szcm�n rcndklVUI cllcn.ill6ak.
Anyaguk a krrnrlll. amcly v/7.bcn ncm old6d6 vhfehCrjc, de v(z hatidra cr6scn m�ui·
zad, csak fchCrjcbom6 enzimek, a tOmCnycbb himold6 nvak, hlgok kt�k old.lJlJ. El-
leni!IO kCp<'ssCg<' miarrvcdelmi ncrepct rOlt be a. blSrOn �UldnOst:n.a. vc:gyr ��ri.sok c:llen
n}'Ujt \·«ldmct. A keratin Clm:.ni kdru..lmCnyck koaon hldr:i.:;ilr. Hldr.i.liclOJil u elsea-
rurod:is sorin kdc:tkei6 vll.mcgkOt6 faktorok.o:lli koszbnhcri A vl2.mc:gk6t6 fuktorok a
ke:ratinhol. ka.pc.solodna.k A u.anlrCreg fobzinfo bOrfcbzini emulziO, mJaldon�tppen
hidrofil lipid lalilhal6. Az emulno zslrcs fizis:lt az elsearuscdas sor:in kclcrkcJ.O vl�-
rU anjagok, valamint a bdr fdsz!nfre keruld faggy.l a.dja. Vizcs f�isi-na.k kia.Wtitas:;lb.n a
ve:rejt& vc.l. rCw.. A b6rfdszlni emulziO zslrcs fazrsa adja a 'oor lip�ldkopenl"t, a bc:.nn�
lalilhal6 ufiuvak, v:i.lamint a. vc:rejtO::kbe:n oldon :lllapotban !Cv6 kisc:bb nfoatomsumu
brbonsavdt a b6l $3vkopenytt alkcrjak. A lipoid-, valammc a nvkbpcny a szcrverer vC-
ddmtt nolgilja.
A HAMRETI:GBEN LEJATSZODO LEGFONTOSABB
BIOKEMIAI FOLYAMATOK
l:Jcuani is kczmetikar s:i:c:mpontbol a hamreeegben lc:Jits:i:6d6 biokenua foly.imalok kO-
zill 22 elsaarusodas Cs a f!!Stikkipz6; biokCmiai folyam:i.tai a legfontosabba.k.
Az elszarusodCls folyamata
Tudjuk, hogy i b6r hamtC[egc lc:g".Js6 rClegCllck, a baz:llis tl!.tegnc:k oszt6disi Ur,,in k�lel-
kc:iik. Al o.nl6d6 .sejrck I fcls-dn felt haladva tObbfC!e viltozist seenvedoek. E VlUl=ok
a kbvc:tkc:l.6k:
I a.lalu vallOlasok,
2. Jzc:rkcz.eli v.i..ltoiilok � biokCmi:ii viltoiisok.
Ntu.Ok mcg figyc:lmcsen a 3. ibrit! A2. :I.bra alapjin Irjuk le az c:lszarusodis folyam.in a
se:jcckbe:n �gbemc:n6 alaki CS sz.ed«:leti vilroiisok.a.t!
A keratin - a naru llllyaga - ldntuta.L:ull viufchb:jc:.
• Mil yen anyagb6l keJetkc:tlk. a keratin a siatukepi� sorin?
• G}'Ujuiik Osszc az cddig t.wultak alapjin, .milycn anyagok keletkeznek a
keratin nc:vii vhfrhhjCll lclviil az cln..uu.sodh foly..rnin!
Az elszxrusodds biokemm foh•.un;i.t.ib;ui "-. 2. tibl�nrfnn r.l.lilhal6 kiindul6 anyagok
voz.nc:k l"CSl.t, ill. az ott fd:;orolt ;Cgtc:rmCkek kelc:tk�lnc:k.
A HA'v\R!:TEG RfSZLEl�S)�LtE,\I-Z-E_E _
·------2-3
A bazCllis r8teg
A batilis rCccg- amine az :ihr.ib6l is k.itlinik- c:gy scjrsoros hc:ngerh.imse:Jtckb6l ill. A scj-
tek cgymissal szoroun i/lcnkcdnek. hulltmvonal mcmCU k..apcsol6dna.k :u lrh:uCrcghc:l.
A he:ngerh.ims�jrl'k plaz,uija kCntanalmU. E kforanalmU p!uma a sc:ir kbzoni illo-
mailyban is mc:gtal;il/m6. Neve: tollOJibrillllm A [onofibrillumoku mtr a bad.lis rCrcg
alacri irh2tCte:gbcn is megfigydhc:cjtik dekcronmikr=k6ppal. A:i. any;ig folytonm�g,h
tc:h:lr a b6r kCt rClegc: kOzijn e ktma.mtlmll plazma adji, amdync:k az dn:uusod,is fo!ya-
mat:lban jclcnrc!s szerepc: van Ai 3br:ib6l a2 is kitl'.lnik. hogy a hengcrh:itnf<'Jlc:k se:junag-
J� ldcrr apr6 kis p,gmenl.'izcmofk hdycikcdnc:k d A pigmc:nnz�moik a bOr ninCt ad-
jik, amdyck anyaga a mtMmn ncVU feho:frje. A melanin !CherjeszimCzi.l sor:in kclctke:lik,
de: ncm a hengc:rh.imscJ[C:kben, hililem a hmgerhamsejtck koum cal:llhatO hacszOg .i.lakll
fmCkkCpzO scjtckbc:n, amc:lyckc:t meiallodtdlmtrft ncvczimk.
A tii,ke, reteg
A tilskCS tc!rcg: rcibb sejuoro�. K6bhUTisc:jlck Cplnk fel, amdyck ncm szorosan iUw.ke:d-
nek cgym�hoz. A �jtc:k plazm.ij:lban 6. a scjr ktiidtri :U!om:inyban j6l mcgfigyc:lhcOOk a
tonofibrillumok. Elcktrorunikros:ik6pos megfigyclCSt:k ffoyt derfrcttck ..rra is, hogy a la-
z:in cgym�s mellcu c:lhdyczked6 scjteket k:i.lcium- (Ca2•) ionok, CS ncgadv ionok hp-
csoljfr bssu:.. E fdfe:dc:z<':s a hamrCteg allapocinak megh.itiroz.:i.ciban fomos. MagyarUa-
COt ad arra, a kozmccikusok ,!.ha! gyakran ripaszta.lc kc:Jlcmcden b6rctlnetre, amikor a
bt:.rfdtilc:ten scira:,. k,::,rpapikkclye:k figydhm5k mc:g, CS emiatt a b6rfclulet Crdc:s rapinr:i-
;ti. A piciens Cg6, viszkctO �nlmil panankodik. Ezck a tlinc:tck a ttc:rvcic:l
anyagcscrc-
folyamata.inak zavarin ural.nak:. A sicrve:t<'tben a fdc:sleges negadv ionok a k.akiumio-
noldtal vlzben oldhataclin vc:gyUktc:ket kcpcinek, amdyc:k a b6r fdnlnCtc: kenilve: lciala-
kltj;ik ll lcirr kcllc:mct.!en tlincteke:t. A tUskCs rCcc:g scjrjcin SCJch::lrtya-megvasugodisok is
talil.llu6k .Ezck a dnmoMmdlr, amclyek a sejtek kbzOni anyagcserc-fo!yamatok lcbonyo-
Jfr;U:iba.n, vala.mmt a sc:jcck Os.u:ccamlstban jtm.an.a.lc .ncrcpel. A ctlsk6; rCrcg sejtjci ki>-
zlin tln. l.tingtrham-srjtti< is talithat6k, amclyck fagociciln.Lk. Szc:rc:ptik a bOr vCdekcz6�-
bc:n fumos. Elpwmiq.ik ,1 h.imba kc:riiJO vegyi anyagokat, o. baktfowmobr.t, de ll k.iroso-
don hi!.msejteket is.
A szemcses ri,teg
A ncmcsCs r&:c:get laph:imse:jtc:k Cpfcik fd. A scjrckbcn a sejunagok uugorodottak.. A ci-
topl.mnikban apr6 nc:m�k ligydh<'tOk mc:g. A szcmcsek Mlyaga kinwralmU fc:hCrje.
Neve: kemtohyalin, ami narncllianyag. Sejtjei cgy sorhrn hdy�zkc:dnek el, egyrruishoz
n.orosabba.n iUcszkednck, mint a dbk6 rCtcg .scj,je:i .
A fenylO reteg
A ffoy!6 rCrcget fcleplt� scj:ck !nphimscjtck, dcsejtmagot iwn tlirtalmunak, lc:h:ir val6-
dl scjmek mir nem is tc:kinthc:rdk. A sc:jtc:k s:iorosan illc:szkl'dnc:k c:gymishoi, bc:rmtik
ffoy,:Or6 a.nyag, a:,. eltidin nevU fehfrjc lal:ilhat6. Az elcidin nimfo kcnrulalmll, n.aru-
e!ISa.ny.i.g A ft'nyl6 rCteg csup:in a rcnyCrc:n Cs a talpon ul.ilhar6. Misuu c: r6cgct a lc:frc;u(
Herint nem figydhequk mcg.
A HAMRETEGBEN lEJATSZ6D6 BIOK(MIAI �OlYAMATOK ---- 25
2. ,'cbi6zal
Kiind�l6)l crnyugok !ls vegtermtkek crz elszariuod6s biokCmioi folycmotClbon
-,-- . --�----l,
I Kbibtnlll t.,,...�.&c V.�,....,�leikj
! Tono'i�'lv"' (S-tor,.:,l."U plcimal :�hJ,., l KetcM j
.��·�.��:�=-�f.h�j�1-- --·------
-•-•--�"*-o o-,.->'-cccc,--cc--i� .• --.------ ·- v,�fol.lorcl
:�=Oll)'CgOk '11
�=====f======·=
·= - ==-·:]
A kcr.il.W k.ipzOde:lc:. A kCnta,rtamll plamla, a ionofibriUum nagy ,nc:nnyisCgbcn m-
ai.lmu wzrrrn ac:vi.i aminosavat. A cinmn kCmami.l.mU, jdkmdi gyOke a tiulyulr
(-SH). Az dszamsodi. sodn c:nzimcksc:gic,�gCvel, oxid.ici6v:d a cisi.tcinbOI cimillkdcl-
ka.lk. imc:ly LJl6bbi \TintCll aminolav. irllcmtiljc: :1 dm,ulfidhid(-S- S--). Az adakul:.is
n:.i.kci6eg)-'c:nlcte.
A ti:rk�letc:s Olsu:t�tclU keratmban mmdig cintin neni aminosav lalilhal6. Anukor az
dsiarll.sodisban i:avar t:imad, a kcletkeW kcratJnba.n Clsncin nc:v(l ;uninosav is jdcu �n.
amdy jc:!!egutc:s bllrbcteg:;Cget oko:t, pl. a pikkdysOmOrt.
A vivucgkOl6 faktorok. Mc:gta.nultuk, hQgy a. kcuun hidralki6j:.iban van nerepuk
Val6�zinllleg az c!S"Zarusod6 Sl'Jtck scjlmagjaiOOl kdctkc:znck. A b6r �l.:irvritc:gCflc:k vfl.-
mcgkOt6 faktorai: a iudwsslgu mtgkdtlfaluor - natur.i.l moisturismg factor (rdvidLteS"e
NMF) -. vala.minL a umftgrt !zlnhldrtfrfakror (rl>vidlt6c SSzF). Mindkcn6 vfzbcn j6l ol-
d6dik, killcln6,cn !Ugos kOzegben. E lulajdomfgokkal m,gyarUhal6, llogy mOJdis ul:in
b6rilnk felillcrc: k.isSC frdess� vilik, hlll.6d.ik. Ha n.app�nna\ lisw.lkodunk, a fakcorok �
b6rb6l klold6dnak, a ker�tin hidmici6j� tJ!ikkcn, c:scdcg meg is szUnik. A [clrtak ok.oi-
uk u emlirctt rlinetekct. Normal k!itUlmi!nyck koia« a vfunc:gkOtd fakrorok r!ivid id6
mUlva UjrakCpz6dnck, a keratin hidratkiOja Ujb6l rokCbcs lcn. A kCr faluor cgycb tubj-
duns:i.gaiban az.onban dtCI egymist6l.
A oc:dve:uCget megk.ilt3 fa.ktor tulajdonsaga.i. Nedvniv6, uu liigrOS7k6poi, v[z-
me:gt:m6 ktpc�si!:ge az.onban kiai. Nern �Cgcs anyag, aminosavakb6l, pminb.izisok-
b6[, n:hrium-, k:ihu.m·, kakium-, magntzmm-idoridokb6l, -fo$z(�tokb6l, -citritokbol.
-lakdrnkb6l, -formlirokb6l, karbamldb6l i! hU.gpavb6l ill.
A scmlegc.l szCnhidrit faktor jcllemziii. KevC!bc hignmk6prn;, de: viunegc:m6 kC-
pcs.sCgc: nagy SZO!OCukor (gluk6z), v:il:imlnr tcjcukot (laku',z) C! aminocukrok kcvc:(?!\«l.
 26 --------------�
A !36R ANAT6MIAI FELEPiTESE
bO) Ml Mrncrs<!gcst:11 dclillitorc vitm.cgkbrd f:i.ktorobr tarralrnaz, ilyen pl. a Hygro�x,
amdr armnosavakar, ghko!okac, cukrm rarralrnaz.
A ccratn.idok. N:1.gy rnolckulaci:lmcgt'.l, viaszckhoe hasonl6 a.nyagok, a szfingolip1dck
csoporrja!ba tartoznak Hidro6! rCnUk is van. Ai elsurumd.6 scj1 uinanalmll fchCrjCbdl
(� lipoprotcidckbril) kelerkeznek, a Golgi-h:il6iat hozza ]Cm:. A bOrfdszini cmul:ii6 alko-
r6rtnc.
Al. elszarusodas son.Il a sejrek viuanalma \5 jdcnt5sm csdkken. A [ibliz.arb6] is k.iti.i-
mk, mig a ba:zil1s rt1�bcn 70% a vfz, addig a sururCicgbcn mir csak I 0%. A bOr viztar-
talma a l:hh:mtlan videad.U {tra.nscpiteli.Uis wo1,cr lou .. TEW!.) sorin csokkcn E folya-
mar a szerveaec hiiszabilyo-dsiho1. jirul honit
A:t cloia.rcsodin u 1bu!yincLJli sugaral<, a himkCpr.O anyagok: A-vicamin, himk�p·dl
savak srb. fokouak.
A festekkepxes
A b6r festekanyaga, :a melanin nevil fchfrje a himttrcg leg3.ISO rCrcgCben, ;1 bazilis rereg-
ben, a mdanacidkban keletkezik ft>hCrjeszimCzi! sorin.
A bor fcscCbnyag.inak, :a pigrncnrnek h:leckezCS"Chez egy gyiirUs aminosavra, a feml-
a.laninr:. van szttk.stg, ami ennmaikus oxidki6val alakul tobb lepesben mclaninnt
A fesctkkCp"lis bonyohlt folyamac, ]foycg.i:t a k6vet.kwS fo\yam:nabra sumUlreri:
i--·--·----- �,en/16.ze
, rno.tim!,ze
dop11·oxidOze
i en:tim �n�im onzim
I Fenil-alanln � rirozin � dimu-fenil-alanin Melanin
c,,, Cu's [DOAAJ c,,
A fo!yJJilat eavanalanul euyhen IUgos kozegben megy vtgbe. Pa. oxi<l,kiOt segit6 enzr-
mek mG.k&:16-Chcz rtz(Il)ionokn. van siuksCg. Arncnnyibcn az cnzimck mi'.lkodCsc gi-
rnlt, vagy himold6, a b6rbc j6l feln!v6d6 anyagokar, pl. nchhfirmonokat junarunk a
bdr mClycOb rCtcgcibc,:. fcsu!kkCpz6 csckken. E tapasatalamak a ftstCkkCpzCsi rendelle-
nessCgek kezelesekor van jebu6s szerepc.
A mel-.rnin oxid.i/6szerek har:i.tir1 ;ifmdcn :rnyagg.i lesz, igy .1 b6r h.tlv.tny{clwr6.
A fenCkk�pi!'id�sc az iboly:izmili suguak gyorsltjik.
Bd56 elvalai.a.isU m1ri�ink koziil a hipofim, a mel!&vestk, valamint a ncmi rruri-
gyek jiuianak n�b.ilyo26 su:rcpet a pigmcn1 mntC?isCCl(:n.
AZ JRHARETEG RESZLETES JELLEMZESE
/u irhareeegee lazarosros kotOswvct 4!plt1 fd. td1.i[ koc.sony:4 alapillominybol, valaminr
ro!tokbo! es sejres i1Jomallyb6l ill.
A kocsonyii; alapillominy. Anyaga gCls1en1, ll:lgy vizmcgkotO k�pcssigi1 anyag:
ke-
mia.Jlig !6 tOmeg,!ben dermaransav, amely a hralurcnsav nirmuCh, nulF.iwluc is rartal-
mu. Oiyan feberje, ;1.1ndy cuk.toc is ram.l m:1:,. Vink.o1.i1W miau g.irolja :a pol:l.ris
anya- gol.:, valarrum az ronok vindodisi1, meg.ibd:ilyou.a a fcn6z6ck tov.ite,jcd6fa, a
szerve-
zctet k:iro�h6 anyag,ikat lokali1.tllja. tu 2.bpillominyban :l.gy;i.:,.odnak be a ronok, vala-
28
------- ----------- --------
A rcrikul:izis reregben ra.lilhat6 a.:t. irha vasr�gabb c1ckblil :1.116 hil6z:ara, amir lllltdll
hlui/6- w.malt nevczilnk. A kucin Crh:116uc fllggdlcgcscn cJbdyczkcJ6 crckkel carr
k:.pcso!aco1 a sU1bpapitliI1s Crhi!Ozmal.
A &ORALIA RESZLETES JELLEMZESE
A:i. irh:l.rtrcg U. :1. bOralja kOzOct ninu o!yan Cln har:ir, mim a h:1.mrc!tcg Cl az irha kozocc.
A bdra.lj:1.ban i lu.uosto.1 kotfozOvct rostja.i vastagabb kbtcgckcr .t.lkotnak. A
ro.1rkOtcgck
koWtci hc!ugokac zs(rsejcck tciltik ki, :1.mdyck gyakran lr.br.r.}<ckc1, .16c zs!rp:izn:l.t i! �lko,-
na.k. A b6ra1jiban ral:l.lhat6 1.sfrnOvct mcnnyisCgc tcsrrijankcnc vihozik, de fiigg
�1.
cgyfo tlctkorit6!, ncmfo1l, C!ctm6djit6! sch.
Fonro! szcrcpc van a b6ra.lja zsfrszl:lvcdnck az arc is a cc.st c:m(tikai vona.la.in� k.ialaki-
Wi:1.ban ii. A bdralja Crintkezika tcscUnkct fc!Cplt6 tllbhi s:zi:ivmcl i.s, pl. izmokka.l, cson·
tokkal. A:z. l!dntkczCsi fcllllerekcn a bdralja nyllMkony, ruga!ma.1. E rCrcg anyagcscrCjCben
a umbltlltdn lrhdlhat jitstik surepct. A .rzubkutin Crhi.16z:1.r kapuolacban van :u irha Cr·
halOzuiva.L Az irha 6 a b6nlja hacirin ,alillu.tO a vfo:rckkcl Crintkcz6 csOVcs mirig)', a
vcrcjrCkmirigy. A b6ralj£b61 indulnak ki a n6rsti.l;i.k, :1.mdyck a himcredcC11
n.5rtiln6- bcn helyctkccl.nck c!. A n6rtiln6khbz faggy,lmirigyck kapc10\6d11ak,
amelyck d:l.gar6
bogy6s mirigyck. A figgyi.imirigyek azonban ncm a b6r:i.!j:l.ban cal:l.lhar6k .. hil!lcm az irha
fe!sd cgyh.u:madtban. A b6r mirigycit Cs a sz6rtu.!1.6t k0t6sulvcri cok vc.rzi ktirul.
A b6raljiban ,ck kis !ima.itomstbvccbO[ i.ll6 ny:i.libot ta!Alunk, amclyck :i. niirtu.rz6k-
h6t kapcsol6dn..k. A simai?omnyal:i.bokar hajmcrev[t6 izmocslcl.kn..k ncvctzOk. A haj-
rncrev(t6 itmoc.sk�k Ossichlit6d.isa a faggyumirigyek i!tal termc!t faggyu kiildt6cbcn
j:hnik sze,epet, de n�mertl!kU 0$stchU26d:I.Juk hatila!a a .rz6rsz:1.l:..k fclcmdkcdbctnck.
A sza1siilak fclcmclkcd�si!t a kOznydv 1Udh6mck ncveii, amcly mindig idcgi izg:i,lmak,
pl. hidcg h11.ri.s..1ra. k6vctkczik Cl(:. A bllral)iban is talillm6k idegvlp-
.Od6ck.
A &OR VEREREI
A bllr vCrcrci hil6zacoka.r alkocn..k, h.i.l6zataik a b6r fehzi11Cvd p:1.rhuza.m�
hclynkcd- nck cl. A.z. cgyc1 hli!Oz:uokat fllggOlcges lefuWU. crek k.1:lrik ooze. Az
Crhil6utoka.t alkot6
crck vasrag.stga a fclsz(n fcl� twadva cgyrc a<Skken. A b6r Crhilduc:l.nak clhelya.kedisCc
a4. ibras-zcmleltcti.
A.z. egyes Crluildzatok kOtOl a lcgfomosabb a .rzubpapilliiris Crhil6tat, amelyet apr6 haj-
n:l.lcrck al.kotnak. Bclillllk a b:1.m-irha, a papillik felC kis hajszi.1Cika6ok nyulnak.
A hajsti.ltrcrck fal:l.nak nagy at. :herc.12c6kcpw�c. !gy seglcstgukkcl tOrttnik :i. him 6 u
irha kDiOtti g:l.:tcscre, v:ilamint a tipanyagok Cl a bomlisrcrmo!kek kicsertlodi:!se is.
Hae haisdlerck megfclc!Oen tellrcttek vi!rrcl, a b6r \ldc ninG. Norm.ti Clettani kcirill-
mi:!nyck kdz6tt azonban ncm mindcn hajmi!,fr unalmu folyo!kony k6t6st0vetct, vo!rr.
A.z cgye.� h1inil!11arti!ri.l..k 6 haj1zalfr,,"nik. kOzOtr szimos olyan l!rsu.lra.1t
calalhar6,
a.mdy norrni.1 kdru.lmfoyek k6z0tt Wt. Mclcg, ibo!yintuli sug:i.rak,
vCrbll1o!gfokoz6 anyagok hatisira. az U!es haj1zilo!rna.ka.1zokba is vCr kcriil, amit a bor
kipirul� Jdcz. Ek·
kor c hajnilo!rszaka.12ok 1s bckapcsol6dnak a vtrkcringC!be, (gy a b6r :i.nyagcserCje foko.
z6dik.
A bajnilerck kilhd hac:1.sokra cl is cmycdhctnck, OSxzc is hllz6clhauiak. E jdcnsCgct u
crck rigulidnak, iU. szl1kill6cnck ncva.zilk.
/41. IRHARETEG RESZLETES.JEL�EMZES� 27
mint a scjrck. A rosroka luuosros k6t6s1.0vcrrc jcUemz&:n. nagyobb menny1segbcn
vm- nak Jelen, mint a !>Cjtck.
A ronok jeUcwzb;c, A borbcn h:1.romfClc rosr ralilha.t6: a kol!llgin ro1rok, tt r/llsttikllJ
rosrok, valaminr a r�rilwlarir rostok. A koUagfo roscok mcnnyistgc a �nagyobb. Anya-
guk .i kollastn. :uncly duzzadO kCpcsSCgU vV:fche!Je, vft.megan:6 kl!pcsso!gc is kin1n6.
E rostok lefutin ffrfi:i.knal C5 n6knl!! ktilOnbOz6. A fCrfiaknal a rosrok p:izhwam.O!ak, a
n6knCI cgyrrnist kr:�szta.5k. A cdlulit kialaku!isiban c kti.lcinhsi':gnck is Jclcm61 surepe
van. A kollagfo rosmk komoly szereper jimana.k a b6r mcch:i.nikaI h:u.isok clleni VCdd-
mebcn.
JU cla.u.tikus rostok. N.igy vi:.:megkciu'.i kipcssegii vcgyulerbO!, az dms:rmhtiL Cpul-
nck fel, amcly i b6r rugalmassigir adja. Sdmuk sokkal kucbb i lxirbcn, mint a kolla-
gtn rosmkC. Az 8�t folyamin az dasztikus rosrok vfzfclvev6 kCpeuCge fokozamsan
C50kkcn, mcrr cgyrc tbbb lipid r.tkOdik a rosrokra, cnnckk6vc1lu:ittbcn nok megv�1a-
godnak, rugalm:us:lguk fokourosan CS()kkcn, rgy alak.ul ki a b6r rincosodisa, pcryhudi-
sige 1s.
A rct.iku.li.ris rostok vagy rio:rostok. TulajdonkCppen a koUagfo rostok cl6anyagai,
amclyck nllvcdi!.kei vw.ik ki:lru.l a b6r fiiggell"keit, vCrercit.
A sejtdc jcllCDllCSc: Ht/ytti/l srjtrk "'fibrocitdk, hiuujttk - mttalrromlfLidk, id!SZA!ws
vdndonl"juk a hfr:n"oritdlt, valamint vdndorujttk • a vlr feh�r vCrscjrjei (limfocitak) 6 a
fl'JtlkholdoW ujltlt .. ltromcfor Jqt�k lchemek.
A htlynif6u;ultszercpcr Jitszana.k :l. romend:;icr balakrd..s1ban, de kCpcsck mcgfdd6
kbrillmtn�kkbz6n zsfrsejrckki!v:l.ln1. A fiaralabb sej(ck, ha niikscges, Ori:isstjrckk.C lcn-
nek, amclyek fagoc1tik, igy a vtdekcz6bc:n 1.im.anak szercpct.
A hlzdstjttk noro! bpaoladnn vannak u idegrcndszem:l. Jdcgimpulzusok hat:l.s:l.ta
bd6liik hi.ntarnin, hcp:uin Cs ncrotonin szabadul fd. A hinmnin mcgvalroztacja az Crfa-
bk .itcresnOkcpc:5$CgCt, nercper j.itszik 3 ku.lonbtiz6 gyulladisos folyaroatok kialakul:W.-
ban. A heparin mcgakadilyoua a vi!ralvadist, a su:rotonin Crclglt6 haWU.
Az idifsuikos vdndomjttk sok lizos1.0m:it ranalm:ri:nak, fomosak :1. k:l.ros anyagok mC-
rcgtcltnfrbebcn.
A fthirvimjttk fagocir:1.lnak, il!ctvc a k6rokol0k elleni immunnnyagokac 1crmdnck.
A ft,l;kliord020 u;ttka bor f�1o!kany:igk a rndanim W"talmazz.ik. A ,.._,mhijon, szi-
JOn, cmldbimb6kon, vtgbtlnyll:1.s korul calalhac6k. A felsorolr lcmo!!zek szinC1
adjik.
Ha mtgfigydjtlk Ujra a 1ank611yv 2. :ibrij:l.1, l:ithatjuk, hogy a blir himro![cgc
Clesen, hull..imvonal mcncfo ktilbnul d v: 1rhari[cgr6I. A kCr li[cg Ugy illeszkcciJ.k
cgym:ishoz,
mint a fog35kcrckck. Az irh:1. u:imos pat:inyi lciemdkcd�sscl, neml)ksOkkcl (papillik)
nyomul a him fclC, a h:im ny,.\lvin�1 pcd!ga n�OICSOk mCl�Cse1bc hatolva tolcik ki a
rcnddkez6Ulue ill6 tcrcc. A nemOlcsOk ktr sorb:t rcndczod.vc himleccf illcorn2.k, amt.·
l�k ra.jzolat:i. cgyc!ncnktnc v:ilt01.6 Cs jclleg:,ttes. Ez :1. r.ajzolat �d� :u ujjlenyomarot. E rC-
rcgc[ n:imm nakkbnyv Jz:emtilntis vagy ptlpllldril rlteg,,ek n�vc-Li. A h:lm-irh;i h,n:ir hul-
limos fds-zinc fon1os ncrepct 10lt be. Biz1osicia a bor n)'Ul�konys.lg:l.t, tch:l.t a b6rt
Cr!5 mcchanik.ai har:i.sok dlcn nl'\lj1 �ddmct. A szcmOkSOs rc!tcgnck :i. him c-
J.plil:is:ib:u1 is
fonlo.; siercpc van. Ala[ra haJSl-:1.lfrhilOiat, az Un szubpapilhl.ris trbil6zac calilhar6 S.:-
gir,CgCvel ozm6zis i1 diffuz16 licj;in jutMk el :i h:1.m UIV.1..ltalan mi'.lkodCSc!hez
szUksl!gc.1
1:ip:myagok, ill. a h:imban keletkciO boml:lstcrmthk a
su:rvrn::1bc.
A 2 3br.in mcgfigydhctjuk azc IS, bogy :i. szemOlcsdk egy r6zi!bcn idegvtgzcldCsck is
1al�!hac6k
.
Az irha rostj:oinak v,magsiga jdcntO!icn v.ilto1ik A boralja fdC cgy.-e v:mag:i.hbaklci
viln�k a ro,rnk. ,-'\.z irln vasragabb rosfokbdl il!ri rlnC1 milmld,it iiugnek nevczziik.
A BOR rc�GEI 29
Huj,n>le,\ac,ol
't"�����g:��-!::.I.:::'I"II
t�
:J!!J' ���I.."�
" .
S.ul.lulon
em61ow1
4. Obro. A bor Yererei
A hajszilcrck kitigul:1.3a sz.inctn fok()ua a b6r an)'agcserCji!1. Ha. azonbui a
hajnilc1ek nagyon kitllguloak- ami ktllsd hacisokra, pl. ni.lwtc ibolyint\lli sug.ird:s,
izgac6 vcgyilk-
cck, k6mkoz6k lm:dr� k6vetke1.ik be - az cr5scn cigult Crfa!akon kercsuill olran
mcnnyi!l!g(l vtrsavO �mn.lik a bor szi:ivctci ki:IZC, hogy a bor c tcrillctcn d=<ltti vilik,
frintCSC f:l.jd:alma.ss;i, .n,nc vtir&.s( CS fclszinc mclcggc lcsz. Gyulladii alakul ki.
Jcgyeuil.kmcg:
A_ sruU:i.d:l.s l stcrvczet v6zjdz6 6. vidcketC$i rc�:�ja. mcrr cgyri�t a v;r�:-
1 kimviri;!dval olyan any:i.gok kcrillnek a .n.Ovctekbc, amclyck elhatiro!j:l.k a
k���
mcg·
Isodort S"ZOvetn!.rz1 az eg�cs SZOvctck16I, rn:lsrCSZt a nervczer RES tejtjci
1
nUnrcrik a gyu!Jadil.n kivilc6 okokar. !
A hidcg Osru:h,itz.1 a v(rcrck falk A virctck 0Mtchuz.6d:lsi is clernyedCsi k�pcs!i!gc
ce:1cllnk £Ua.nd6 h6rnCnCklcu'.:nek biz1osltisi.hoz j:1.rul hon!.
A szubkutin 6 a ku1in frh:1.16tatot lllirdbhJldult is kisl!ri. A kutin
Cfhil6zaib61
:iguoak le azok a nyirokJiajnAkrck, amdf(k a �pilli.kban vakor, vtgzodnck. A nyl,ok-
crck fa!i.na.k :1.mmriikCpcSSCflc nagyohb. mint a vefcrekC, fo r"lacbruk a bomlasmmCkck
sz.i.lli1is.i.. A nyirok ira.m.lWt a ma.m: W, a vC1b6scg fokoua.
A BOR IDEGEJ
A b6rbc sdmtal:ui idcgros1 hatol be, ,rnclyfk on �.lgn.na.k, ts a vCrethal6z;uokhoz ha·
sonM;,iu ki�lak.i1jik a .nubkudn, ) kut.in Cs :i nubpapillilri$ fon.ttokat. A ros1ok
1"gf:l.c.�k�i az irha papillii a!m r.lilha16k. Alak1uk, elnevez6ilk kulonhl'IZO (5. �br�).
Ily"1\ek. a Mcitmcr-fC!e ICS[C�skCk, _a Ya1cr--P.�ccim-fCle frtCkclOccsrecskik, a K,auic-
28 A e6R ANAT6.V.AI FELEPirESE
·------ -------
A mikulirfa rCccgbcn talilh:i.t6 az irha v;m�gabb c,ckbOI ill6 hal6ura, amic kut4n Jr/,,i/,;-
uinu& m:vczi:.nk. A klu:in UhilOz;i.t filggdlcgcsc:n dhdyak«l6 crckkd tut k:.paob.roc a
nub�pilliris Crbilciz.ual..
A BORAUA RESZLETES JELLEMZESE
k. irha.rirq; ls a b6n.lj:i. kotiin nines o!yan Cb huir, rninr a himrCtcg CJ u uh; kown
.'. bora.liilnn .a lsaarosros kmfozovct rmtjai vsstagabb kotcgckcr .&.!kotna.k. A rosrkbtegek
kinoni htugolu.[ zslrsejtek toltik ki, :undj'<"k gpkran kbcr.yckcl, s6r u(rpimir i) alkor-
nik. A b6n.lj:lb:zn W:ilhu6 i.sirnOvn mcnnyisCgc mtd.j:znkCnc \'iltotik, de Rigg :i7
cgytn &rkocic6l, ncmCrtil, Clcun6djit6! srb.
Pontes $"Zcn::pc nn a bor:a.lja isirSZOvctt!ndr. az arc es a test eluCub.i vonafainak kialaki-
tid.ban ii. A b6r.i.lja C:rimkuik a tesrtlnker fdCplt6 tlibhi szi>vcncl is, pl. izmokkal, aun-
loldcal. ftu. CrimkOOi fdulcrekcn a bOra.lj:i. nyu.]Ckony, rugalmas. E rCteg anyagaen!jCbcn
a w,blllltdn lrhdlkatj;lmik ncrqx:t. A nubki.llin trhil6:ut kapcsolatban van .u. irha er-
llal6uui.val. Ai irha es ;_ b6r..lja hacirin lalilhat6 a vercrckkel bintka6 CSOYe.s mirigy, a
vercjtlkmirigy. A b6ialjib6l indulnak ki a u6utilak, amelyek a hamcrcdc:ni u6niisz6-
bc:n hdyc:lkednc:k el A .$7.0nfiszi'lkhoz. faggy,lmirigyck hpcsol6dnak, amdyc:k cligar6
bogy6s mirigyck. A f-aggyU:nirigyck azcnban nem 3 b6raljiban raUJhac6k:. hanem .u. irha
fclsO c:gyh;uma<liban. A bOr mirigyeit b a .ruirtii.rt6t kot&wvcri wk vcszi k6riil.
A b6raljiban sck kis simlUoIJl57.0VClbol :i.ll6 nyalibot taU.lunk, amdyck a szlinum'lk-
hOZ. bpaol6dnak. A .s.imaizomny:ilibakal hajmcrcvitO iunocskiknak nc:vcuiik. A haj-
mc:rcviuS iunoalclk imzclniZDdisa a faggyumirigyek iltal termelt faggytl kifirirlsibc:n
jits:r.ik seerepet, de n;gymen.&a o=ebuzodhuk hal�ira a n6mala.k. fdcmdkc:dhemdc.
A nJlrn.i!ak fdemdkcdi:dt a kOioyclv ltidb6mek ncvezi, amdy min.dig idegi iigalmak,
pl. hideg hacis.in. �ik be. A btinJjiban is talilhal6k idegvtgwdbdi:.
A BOR VEREREI
A bllr vfrcrci hil6umht alkomak, h:i.l6utaik a heir fclnlncvcl pirhUUJnruan helycrkcd-
nek: d. Az cgyc.i h:l.l6l..Uobt fugg5lcges lefuWU erck k&ik &nc. A,. frhil6u.roht alkot6
erek v:ut.lgdlla a fclszin fdt haladva cgyre csakken. A b6t �rh:l.l6ucinak clhclyalmi6':c
:i. -4. ib!'ll .szcrnliltcti.
Az cgya l'rhaldz.atok koenl a legfontosabb a nubpa.pi.lliris Clh4.!6nt, amdyc:t apt6 haj-
uilc:,ck ill.otnak. Bcl6luk a him-irha, a papillak fdC kis h;ju4Mlka6ok nyul=k.
A hajscilbcrck fal4nak nagy az :iterc�zu'ikCpemgc, !gy �tstgilkkd [tirtfoik a him CS az
irha klbiiui gizcscrc, valamlm a l�pallyagok 6; a bom\i.!{crmClr.ck k.ic$Cn!l6d6c is.
Ha c haj5l;l.[erck megfdd&n rcllrenck venel, a b6r Ude stin£l. Normal Clcnani kdni.l-
mfoyc:k kOiiitt azonban ncm minden hajsl:.il<:l tanalmu folyo!kony kOt6n0vcret, vfrr.
Ai. cgyc! hajnilo!l.rtl'riik CS hajmilfrvCnik k0l6tr sliJJl0$ olyan Crsukan lalilhn6,
:undy normal kOriilmfoyck ki:i:ron ziIL Mcleg, ibolyUmili sug;rak, v(rb&Cgfokoz6
any:igok hari.sin. .u. iires hajsi.:ilbsukaszokba is vCr keriil, amic a bor ltipirul™ jda.. Ek-
kor c hajsdlCm:ak=lr. i5 bckapaol6clnak a vCrkc:ring6bc, igy a b6r anyagacll:jc: foko-
z6dik.
A hajszilcrck kti.l.KI ha.l;lSOkca d is crnycdhctnck, 6ssz.c is hUz6dhaU\ak. E jdcosCgct az.
crck cigulirioak, iU. nl'.lkti.l6cnd ncvi:u.il.k..
30 .t:.. B()R .t.NAT6MIAI FELEPiTESE
Vatar·Pcxcm,·k:lo
lt,tecol:,
5. Cbro. A bOr idegv&g:iodl!sei
bunk6k, a Ruffini·tmck. E v�gficskik roscjai vclllshilvdyt tam.lmunak. Nthiny
�Ubhovclyt llC"m tanalmu6 rou, egCSU:n a him fcls6 rcncig. a narurCtcgig is bchatol.
Ugy-Jnilycn rosrok vcnik kllri.il a sz&tuszllktc is. A fclsorolt idcgvigi6dCsek mO.kod.CSCc
az akarar.lagos idcgrcndszer nabalyozu.
A b6r mirigyeic, a h;.jmclcvitd izmocskibc, vCrcrdr crupan idcgrostos vb,;z6dCSC:k
sub.llyoui.k.. Euk a. vegelatfv idcgrcndszcr rkzci.
A BOR MIRIGYEI
Bllrilnk irh:i.!C�cn kl't font0$ ffiiligy talillm6: t vtrcjtCkmirigy 6 a F.r.ggytlmirigy (3.
rib!Wt). Mindkcn6 kuls6 dvi!aw:UU mirigy, amclyck vilad&tcrmcltsrc alWmas klib-
hirnscjrckb6l fyiilnek fd. Alakjuk, vi!adcluetmcltttik mddja, Jgy az .lllaluk rcrmelt v4l.i.-
dCk dmccctde is ldi.lonboz6.
3. tabl6zat
A vereit!!kmirigy Cl o fogg)'UTllirigy jellem:r.eM!
I
· '· faggyumlrll)'
�irhai.l,5eeyha,rna&6ban
! Holy-
-td..ci� -- 6>.etliT,l:ri
�-
: A v6k,,M iep,eoe,,ok ,"6djc,
�c:::::::=::::=._ -
A vereitekmirigy jellemzese
Cstivcs mirigy, amcly ll irha. b6raljaharirir6l crcd, on gombolyagot alkm, majd a6VC
v;i.l¥2. ttir a Mm fdt. A viladik lermcl6c ncrinr k.is Cs oagy �rcjttkrmrigyct ko.l6nhllzle-
u.ink mc:g.
29
4. Obro. A borvererei
A hajuilerck k.itigulUa si.intc!n fok::nza a bllr afl},;igcserCjb.. Ha azonban a hajszilelck
nagyon kicigulnak - ami kUUll h�cisolcra, pl. tu.Iron ibolyinui.li sug:in.is, iz.gat6 vcgyil.lc-
lck., lrorokoz6!c haras.ir.l kovctkeiik be - .u. ec6scn ciguk C!F.tlakon kcrouii.l olran
mennyidgil virsavfl .ira.rnlik. a b6r Sli:lvclci ktizi, hogy a bor c teriikten dunadll4. v;i.lik,
Crintcc f:iiwJmaui, nine v6r6$sl: 6 fdninc mdcggt kn. Gyulhd.:ls al2'cul ki.
Jc:gyeuiikmeg:
A_ �ad.U a u.crvnc:t v6zjdW 6; vCdcka6i r�ja, mat cgyrhn a. l·:r-�:-l
kis2lvirgirival olyan a.nyagok kerU!nck ;_ �dcbc. amdyek. dha.rirolj:ik a k��� I
u cg�cs $l.0Vctdulll, misrCSlt a. szcrvc:z.cr RES .lejtJci mcg· l
wdotl �vcrru?.t
nilnmlk a. gyulladilt kivilt6 okokar. !
A hidcg &s:zchliw :i. v(rerck fa.Ut. A vircrck Om.dllh.6disi ts demycdtsi kcpemgc
!es[tink iUandd h6mtrSCl<lclCock biuosltmhoi: jrn:ll hou.i.
A uubkutin CS a kudn Crhi!Oumr llliroJibi,,lldut is luscri. A kufin Crhi!OUlb6l
:ig:nnak le arok a nyirokhajsdkrck, amdyc:k :a papillilb.m vakon vcpodnck. A nyi,ok-
erck falina:k itercn.rOko!pew!gc nagyohb, mint :i. vtrerckf, fO fdadaruk a boml�nclmCkck
sdllitis'il. A nyirok inmJ;(sjr a ma.5ll.W, a vl'rb&tg fokou.a.
A BOR IDEGEI
A b6rbc .r,.:imtalan idcgrosl halol be, amcly'"kou �ztr.:igunak, Cs a VCr6-hil6ulOkhoz h.i.·
sonl6.i.u ki.l.l:ik.iljik a nubkut:in, a kutin 6 a s-i.ubp�i\l.l.ris fona.tobL A rostok
\'Cgfkslcii az irha papilUi aim lililhal6k.. A!akjuk, dnevn6Uk ku!Oohi\t6 (S. ibta).
llrcnck a Meismer·fl'lc: lalc�ke'k, .a Vatcr-c>accini-ftlc CfUkd6tc:m:csk(k, a. l<rawt:-
A B6R MIRlGYEI 3l
--�------------
--------- -----·. -----
tr} A kis verejtCkmirigy mefokttn mirigy, lehoil On:i.ll6 viladckot tcrmcl, arncly
ncm kevcccdik ;_ scjtck plurnJj,v:i.l. /+. viladCk a him feln.!nCre kcrill. ViladCka
viui$l� folyadtk, vnc:!ynck t\mctl'tclc
yfa . kb. 99%
n:itrium-k.Jorid kb. l %
k.i.!; Slenuomszirnll karbonsavak: icjsav, v;.jnv, valcriinuv stb.
N-larralmll bomlasccnnCkck: k..rb.unld, hllgysav.
A v:i.ladCk pH-frttkc 3 ... 5.
Kivilant6 tevtkenysigt: folyamaro.s. Mak&IC.SCnck sub:i.lyodsiba.n a vcgctatlv idc:g-
rc:ndStcr jiuzik m:rcpcr, lgy minden vercj,Ckmirigy gudag idcghil6unal rendclkeiik.
Tevtken}'RgMI a ncrvcur h6nabilyolis;.ban, a bomlincrm�kek lcivilasuhaban
ven tenr. Savas kCmh:irisU viladeh a. bor savtaka.roj:i.[ alkocja, aminck fontos 5terepc
van :i..szcrvcu:l �j luclsok. ruamint a k6rokoz6k d[mi vtddrnCbc:n. Azihala kivilan-
tott vii v.tl6ulmllc:g a bcirfcln.ini cmub.i6 viza fhinr U adj a.
/,J A nagy veujtlkmirigy ;.poktin ffiiligy, amc:ly iinill6 v4.ladCkor is rcrmc!, de a
fc:hcpcdll scjrek plumJja isktvcrcdik ll vib.diklul. A viladCk a n6rtil.n6bc kcrul.
A nagy �rcjtCkmirigy vila.dtka ccjn.crOcn uvaros, ffilinck 6sncrtldc:
viz kb. 99%
n:ilrium-klorid kb. I%
kis nClmomstirn.ll kubons,va.k: tcjnv, vajnv, v:a.lc:iinnv stb
N-lanalmtl bomJtncrmel.c:k: ka.rba.mid, hllgysav, fi:hfrji!:k.
A vabdCk pH-Cm!ke 5,5 ... 6.
/+. oJgy vercJtikmillgyck f6lcga h:lilalokban, valamior:lllcmi slervc:k kbmyClr.Cn lalil-
hardk. Csak a pubcmUba.n kc:zd.ik kivil:uu6 tcvik.cnysCgukct Az. cmbcrntl nines i!yen
I szc:rcpuk. a.a. illarvi!:i.gban .uonb:i.n nagy surcpct j:l.ts:zma.k a fajokon bclti.li kiil6nbl>l6
ncmO cgycdck cgymiua ral:il:l.$4.ban. Mu.kodisukc:l .i. v�tadv idcgrcndncren kivill, :.
bdso clvila.sirtsLI mirigyck (hipoflzis, meUCkvcsemirigyc:k, ncmi mirigyek) nabilyou.4.k.
Tudnunk kcll, hogy a,. c mirigyek ilta.! tcrrnelr v.Uadl'k a bor fdsz!nfre kcfillvc szagtalan,
awnban mllgas N-la.rWmd alkot6rt.nei miart gyornn bomlik, (gy kdlcmcclcn naguYi
valik, tehir k<llmcrik.,i hib.4.r okcn.
A faggylJmirigy jellemzl!se
El:igu6 bogy6� mirigy, a.mely 6nall6 vihdikoc oc:m ccrmd; � valadl'lcit, a fagg)"Vt a. fclrc--
pcd6 leicc:k plazm:l.ja adja. A2. ilycn mirigyckct. mim a faggyllmirigy, holokrin mirigy.:k-
nck oevazuk. A f.iggytlmirigy ldibhimscjtjeinck. inlalmlisic faggy(ivi a 6. !bra ncmlCI-
 r
32 c:..:'0=.:.ANAT6/JJAl
FEL�PiTE5E
6. Clbra. A fagg)'UVCI olokul1'.ll folyamata
A nggyij osru:u!rdc:
sok g!iccrin-6m:r
kcv6 nah:id uirsav,
kolcsucrin,
fell<'rjtk,
Mvinyi SOk,
lcismennymg(ivh..
A faggyu fdfolytkony, isiros, egynemG anyag. A £.ggyiimirigy a .n6rtiiswkh!n kap·
aol6d.ik, vtladCka a nl5rtiis'l(in kcrcmill kcrUl a bor fi:!nlnCrc. Kifiril.lM a lcrmd6d6
faggyu nyomisa, valaminr a hajmcrevlt6 iimocskik ti.sluhilz6dita segre. A F.i.gg}'Umiri-
gyck :n cgCn testen mcgtal:Hhat6k, kivCtel a tcnyfr, a talp, u ajak Cs a koromigy b6rc.
A homlokon, orron, illon, sugycsonton, hiton sclnluk nagyobb, eeekec a lesrdjakal
.tebonhocis tutdjalm� is ncveuUk. A faggyWl\irigyek tcvCkcnMCt a. vegenov ideg-
n::��rcn kivu.l jdcm&cn bcfolyiloljak a bcls6 c!vil=d.sll m.irigyck, kii!Onbscn a ncmi
rrungydc. A:,. tll�uk mmdt hormpnok dlcntCrcsm hamik mukod�e, az onuogfo
hormonok atikkcmilc, a himjcUcgGck (pl. progrcsucron) fokouJk I mukodcst.
A &ggy,.lmi_rigyck akriviWa jdcntclsen mcgn6 a pubcnislno, majd a kJimaxban aOk-
kcn. A fagg)'Umirigycltncrcpe pontosm ncm tintlllm. A faggyu allc.or6rCstc a bar fcls,.l-
nen {alillm6 u!rktlpcnynck. Mcgakad:llyoua a b6rfcln.ln tUhott ncdvcscd6ct, hou.ij:S.-
rul a ncrveu.r k6rokoz6lt cHcni vCddnu!hcz. Gimlja a b<lr vlzrarralm:inak CSOk.kcmi�t is,
fgy ha a r:a.ggyu kcUI> mcnnyiso!gbcn ts minfi!Cgbcn kerul a b6r fdnintrc, :i. blil bJno·
nyos, puha rapint:l.sU.
A SZOR ES A SZORTUSZO JEUEMZESE,
SZERKEZETE
Tut�nkct a rcstrijaknak mcgfdd6cn rtlvidcl>b vagy hossubb, knlllnb�h6 v.urar;dgii mir
borlqa. Az cgbi r�m bcborCul vCkony SWm.ib.kat pihuZOrnck vagy lanug6nak ne-
vcu.iik: � fcj b6m bclakar6, ham.ti, vuragabb n6rsz.il;UI. but.CS$�C a haj. A m:mi Crb
uWl kikJl6d6 JZ6rsu.labr ncmi n6nctnek newuiik.
B� n cgycs lz6rtlpusok killonbozd memUck. fdCpir6Uk aw nos. Valamcnnyl 3 v.6r-
tilm'ibcn foglal helyee. A n0min6 kialakulisa hosszU fcjlodb ercdmCnyc. A c0n.dt•jlod6
A 66R ANAT6MIAI !=ElEPhESE
rrund:isa m!lkiil. E mJ;,jdons.ig:t ii� kc,·,unnilak kU\on!ege:s rcndci;OdAfvcl magy.uil·
h3r6.
Az clcmi kcratinnil cgy kCpulctbcli hcngcrp:tlisr mcntfo folcckcrcdik. HatOm clcmi
kcrarinuilacska p,·Dtojibrilimnot:tlkot. A prorofibrillumokban a keratinsrilacslcik kfu.ol·
ri reree koaonyis :tlap.illominy tohi ki. A prolofibrillwnok tovibbszcrvc:&inck. ·Iizcn-
egy protofibrillum alkot cgy tljabb c:gylegcl, amil m,ltrofibrilltmmak ncvcziink. A mikro-
fihri\lumokban a prolofibril!umok Ugy hclyalccdnc:k c:l, mint a kdbelkoregben J ldbdck:
kcrt6 kllzillilk k6ttpcn talilhn6. A hajsdl il a m'lrual nagy lchcrblr6 kipcssegc: c killO·
niis fclCpitemigCvel magyarimatO. A mikrofibrillumokbw is kocsony.is :tlapanyag tl:llti
lei a ccrcr. A mlm:i.l, a hijsd.J vaslagd.gllm6\ fi.lgg, hogy hiny miktofibrillum ncrvcl.6-
dik a ktsobbick sor:in kibclim:riicn hajsu.llt A miluofibrillumok kOWni tcm is kooo·
ny:h al�pillolniny rOlti lci. Tudjuk, hogy a koaonyis alapanyagoknik nagy a vinanal·
ma. Ha kil!s6 hatisokta (pl. vegync:r) v(uan:z.lmuk csokkcn, a SWruil rugalmatla.nnii,
l6rikcnnyt vilik. A kocsony:l.s :i.lap.illomli.nyban a ru'irszilak, a hajnibl.:: fcslebnyaga, a
mcbnin is mcglalillm6.
Az egymis..1:i..l fonadtlcot :ilkm6 mikrofibrillumobt, Y:lb.mint a kocsonyis alaptllo-
minyt - rnim a fakergct - amo,f Jrmuinvcui klinU, ami a haj ld.l.lsl! re5lic adp.. Amikor
a szi5r.nilWt n(ncclcnitjilk vagy a Sl.cmplUik ninCr mcgv.i.ltoziaiju.k, fdticlcnUI gondol·
nunk kdl a.rra, hogy ai amorfkcr:i.tinb6! :lll6 szlSrstll kuls6 rinir cnyhen Ill.gas kemhati-
sU, illctve fclulctaktiv anyagok se:g(rslg�d feUnJcsuk. Az amorfkcruinb6l ;ill6 kulslS l6l.
a SZ.Orszil bcls6 rc.S'l.fodc veddmC[ szolgllja.
Minden ni'lrrtlsZ.6hdl. h3jmcrcvil6 i:unocsk.ik, valamim faggyllmirigyck es nagy vert-j·
tCkmirigyck csatlakoz.nak.
A KOROM
A kOJ'Om a legutols6 ujjpercct vCdi'I, cnyhen kiclomborod6 naru!cmci;, .imit nimfo
kerarin Cpir fcl. Ai ujjp,ercck vedd�t nolgalja. Riszcit a 8. ibrin figrclhctjiik mcg.
8. Obro. A kOrOm
A BOR FUNKCIOI
A bi'lr lC.ttbnk rabr6jl, :uni ncmc.si.k dhat:lrolja ru:rvczcriinket :i. killviligi6l, hancm
bcnnc oly:in clctfol)'2mlmk mcnnck vegbe, amclydt hottlj.irulni.k a Sl.CTVezt:I cgCS™!gcs
mUkod6ehcz is. A killvilig halis;a.i clkn "Cdclmi vonal, de az cgycs ncrvrcndncrckkcl
va.l6 n.oros bpaolatai ,cvfo rCS?r vcn a !ti�aszcislxm, l h6subilyaz:l.sban, a !cgttsbcn.
A szOR Es A SZ6RTU Sl6 JHLEMZE .SE, SZFR Kl:.LC:IE 33
··--------- ------·---- -
,u,::in..a himn!_rcg bmyolmllt ill. irhilb� il;,. b6l:tljH,J, /gy jml loi:m: . . cs,.'isurU lu!plcl, �
.nOnunG, ammck ncrkczctc, fclCp{tCSc ercdttCt lguolja (7. {bra.)
A a6ncn'.i u6rrlin,; lcg�j.in hfrom, cgylrnUr6l j6l elkl\ldnlild lc'tcg figyc!hcc6 n,cg: a
kUl.s6 6 bcls6 gyokcthllvcly, vahmint a kulikula.
A ltiilsi:Jikirhiwdya bazilis ts ii riuk6 rCccgb6l icclcikacrr. a �lsl!JOkirliiiwlJ·az eJ.
szarwod6 rt�otk, :i. iltmCSCS Cs a fCl!yl6 ricegnck fdcl mcg. A JrmikulA, .unic
�r&:skfodc JS nt:VC"l'.link, fogazimcnkn bpaol6dik a hajnilhoz. Ai ibrib6l a.z i$ kini-
nik, hogy a bd'l6 gyOkCrhtivcly 6: a kutiku!a oak a sz.6rrtlru5 ab6liZahsuban fordul d6,
a fc�n ft�C haladv.i. fukoiatosan dciinik. A h6r fclszlv6 szercpe ncmpontjab6l cnnck
nagy JclcntosCge van, rncrr a hat6=p.gak.it a hlir mClycbh rl':trgcibc a nlirrOn.Ci nyilis:i.in
kcrcszm/ kdnnyen be rudjuk jun:i.tnl.
7, 6bro, A n:6rlun6
_A b.6raljiban a �cli6 gytlk�rhn�ly kibol;osodis:ll>6l kclctkezik a hajhagyma, a kOtO-
nov:u credeld hai�cmtllalSt vcnl k6trc. A"hajszcmO!cshlSz"'vCrcrck ts idcgck furnak.
A halncml>(cs f:lcm rcsz_cn gyou o.m6disra kipcs alapscjcckct figyclhctilnk mcg, a.mc-
l�kcr ln_auu:ullckock l5 ncvullnk A matrix scjtck him crcdcll'.ick, u.ono� lul:i.jdons.i,
gu�. r:iint a b6r l'.:imr_etcgi!nck bualls scjljci. Tipanyagcllitlluk fiigg a hajsu.mOlcs vclr-
cll:itisitdl. A mamxscilek fcladar.i a ruimilak ktplisc.
A l�rsz.il blir fclcni rlrut sz..ili rtnnck, a b6,bcn lcv6 r6:u!t gycikcri l6'z.nck ncvaziik.
A _mill r6:l a, b6r fdn{ntvd 45"-os nOgct 1. .ir be. A su:mOldOk.ncd6 csipc.m, u
cpil.il�cQket �zcrt a ual irinyinak mcgfdd6cn Ugy kcll tilrtmu.nk, hogy az � bl!r fclsdnC-
vd 'iS -01.ruigc1 a.lkoswn.
A n6nti/ anyaga �i••uCn keratin, a.rmrlil rndju.k, hogy a surwCtcgct is alkolja. A him
su.ru,ercgtn� kc,aunlit6! ab� kUIOnbcizik, hogy mfg u alaktalan, adciig a u.Orsu.lat
fc!tphl! �craun nilat allr.ot. A .nomil mk-iOk clcmi kcminlz..ilauka .ru.bil)'Ol su.rvclO-
d�l JOn letre. Tapa.iz�acb6l cudjuk, hogy ha a hajn.lJ v.isragdgil, ann;UI. r�httblr6
kcpcsscgCvcl cn.neh:uonlfquk, a.kko1 rcndki\'U! nagy rcrhct kCpcs ci¥isdni honzis1;Uf. ki-
A B6R FUNKCIOI 35
·-----'------
az idegi rc�kcnysCgbcn. Kozm�Uka.'. ncmpontb6l talffl lcgfomonhb funktj6ja fd.ttiv6
nc:rcpe. �mmck lcgh��gevd a bor sup�t:nck, cgesu�gtnck s«mpomjib6l fonros hu6-
myagok Jutnak be a b6r cgycs rtccgcibc.
A bOI' vedelmi s2'erepe
A b6rr n�':l� -�ros hll:l.s t,i, amclyck lchctnclc fizilui, vcgyi slb. crcdclllck. A k6r-
oko:Wk mll!lirdpu 1s vcsztlyezmn& =rvctctilnk«, h3 bOn.ink ncm vidcnc dlcnUk.. Y�-
dclmi fc:!adacait u cgycs kirol hatisok cllcn a b6rr fclCpltO .novccck CS azok. alkot6inak
Omchangolr milkod6c socin larja cl. .
A bOrc C,6 fuika.i b-atUOkat hirom aoportba sorolhatjuk. amdyck:
mechanika.i harisok,
fCnyhouisok,
h6haniisolc.
A mcc:banikai lia.dsok cUcni vCdclcm
Tapantalatb6l mdj� hogy a b6ri.mk ;l2. er07.i6s !luUOknak (bp:i.ris, vakaris), nyiijtis-
nak, nyom�sn:i.k, uta: okoua. kirosodisnak cgy btz.onyos hawig c:llcn.il.l.
Ai �r6:.u6.,; ha�Uok cllcn a sumrheg spcciilis fcltpfcCSc, dlcn.il.l6 a.ny:iga, :i. ken.tin,
valarrum a �ts rCtc� aJ!and6 onwdis.t n)'Ujr vcddmct. /u ut6bbin:ak ldmonha6,
hogy :ucr6l..l6s hath mmu kirosodis ncm harol u irhiba, CS ez. muad:i.ru:l6 nyom h:ltra-
hagyisa nelkUI gyogyul.
A n}'UjW, nyomis dkn u. irha papilli.ris !"Ct� nyUjt v6::lclmc.t, de u irha ts a hl'lral-
ja ros�cndszcn: is jc:lcnr& nc:rcper j:l.tszik a nllio« igfoybcvfrc:l cllcni v�dckw:sbcn. Ai
dantik�s rosloknak k�nOnhcrd, hogy a b6r c h:r.ta5olc urin visnanycri crcdcci :i.Jakjk
� b.6r.alJa z.sirsul'."!"• mmt cgy ru�m:i.s p4.rnl fclfogfa a C!lmpa cnkOzolc olr:ozra nyomisc
cs utesf, de a ha; ,s dsu vcu - bir k,scbb mirtikbcn - u ilycn harisok clleni vcddcm-
ben. A korom .u ujjvtgckcc vl!di.
A bOr v.!dckn&c: • fcnyhatisok elltn
A �r fdulctCt C!<'i.sugank kali.il az iboly:S.rmlli (ultraiboly:i. = UY) sug:ua!t kCmiai-bioke-
muu vtlmt.isokac indJcmak be :l. ncrvcutbcn, clin e sugarakar ktmia.i sugarilkna.k is nc·
vcll.uk. k alnluk lcuchozon biokimiai viltot:ls:ok a su:rvc:i:ct RiJna,a lchctnek haszno-
sak: pl. D-viwnin k.Cpzts scrlr:cnrC:Sc, fcru5dcnfr6 h:r.c:l.s, a ncrvncr viidckczil rcndnete-
nck (a RES �n�ci) akliviu.lisa. Arug:h"Usazonban lwos is !chct, mcngyulladisos fo-
lramuokat is bcmdfthar. A gyullidisos folyamarok bclnditidban a gyulladaskdr6 ibo-
lyinnili suglrlknak van ncrcpc, c sugarak huUimhoma 240 ... 3l0 nanom�[Cr (nm).
A kiros .uga.rak dlcn a b6r h:l.mrtrcgc n)'Ujc vMclmer. Harisukn. ll. baztlls tClCg scjtjci
gyorubban ouiodna.k, iehir fokozodik a h:lmktpzCs. Ha azonban � Jtjrck lcvil:lsa v.ilco-
uclm marad, =ufclhalmoz6d:is jbn l.!rc, amelycn a frny nii:st6l6dik. A pigmcnlkep-
zCs is fc!gyo�ul. A bdr fcslikanyaga, a rnchmin, fdhalmol.6dvin a b6rbcn, mcgak.adi-
!you.a a gyul!ad:Ukdr6 sugara.k beharol:Wt a 57.ervC?.ctbc, kl.il6llbS<::n aldwr, ha a b6n fo-
kollrosan szoluarjuk az lbolyJ.nctlli mginishoz, mikozbcn a hlmban ffoydnydO :my:i-
gokis klp,.6dnck, pl.: uroldnsav.
 36 A a6R ANAT6MIAI fE:i.PirEs:
- ------------
A l,6,. h6sz.igctd6 nercpc
A szaruretegct felfpit6 kerann 6 a b6r.Jja l..llifSWllt:rc mm. h,5v.:u:l0. H6c.Uol6 rulajdon-
dguk rCvCn megabdilyomk a kil.lvi� rde a mfru:krdcn h6lc.disl, u:hil hideg id('lben
van fomos m:n::puk. I lidcgben a ha;macvfu5 iunoalcik is &.nchUZDdn;.k. amelyek ha-
tisan a h.r,gyiimirigyc,k is tObb fagg)'Ut kiildcnck a bar fduinfo:. A ligj!j'U fdstinre kc-
r0l6c a. b6r lipo;dt:i.lur6jinak mcgv:i.si.agodisihoz veeee, ami RinU:n ho.nigecdl!, de
mcgaka.dilyou.a a D6r vizra.na.lm:in.i.k dpiro\gint is, zmdy a :ru-rva.ec jclcm& lchil.l6.t-
hct veeetne.
A h6r hl5hatisnk ellem vcddmc!bcn a vciejtckrnirigyd,; ts bOr vcrerei ii 5l.cn:pc:l jirsl.a-
na.lr.. Miikod6Ukn3J a h6su:bilyot6 fdad.uokrni.l rCSlJcle.!cn foglili.ozunk.
A b6r fut"cpc • k6ruko_Mk d.lca.i vldt:lcmbcn
A lcvcg6hcn, lusrnyaccilnkbcn sz.imos., a navcum lw-0$hQ mihoorganiunus taltlha,-
l6. Ha a ncrv=tbc kcrillnck, megbctegcd.tsekcl okomU. Mrilnk ds6rcndil vMelmi
vonal cllcnuk. A puinyi Cll5lCnyck cllcn a himrCrcg lpeciJlis vegyu.lctei, onc6din, vab·
mint u irhutteg RES �ejljei n)'Ujlanak v&ldmet. A himrt'.tcgbcn a sururitcg, a s;i.vl:l.lci..
r6, l lipQidk6pcny es ae illa.nd6 himlti vcn rfut :l. k6rokoz6k dkni vedelemben, amc-
lye! lllll9gillltrrilivldbnllkllcvailnk. Ez a bor lcifclC irinyu)6 vb:leka:6c.
A korokowk �mlcga vagy enyhCn hlgru kbugben sz.aporodnlk, onl6clUulur a ned-
vc:5 kllieg leg{t.i. A him legfd56 ritegc vluugelly, ami cgyu!n.t :l. .RUwCtr:g alacsony vli.-
tart:ilin;iv:a.l, m:UlCnl a !.ip<iidkOpen)' vlu:mhO (hidrof6b) ruJajdon�gival magyarnh;i.·
r6. A b6r savkOpenyc gicolja a k6rokot6k sz.apQlodaJic. A b6r feb:tlnin bUltriumfl6n.
mlilh:u6. JcU,:gzclc, kcpvisd6i a cvrinr bakrfriumok, amc.lyek norm:U \c:(lriUmfoyck ki:i·
:Z�lt - a ldrtak miart - .nCmik".
Jcgytttiikmcg:
Ovakodjunk a b6r fclizra.w.t.l6l! Ha a b6n Iii.go,; kCmhlWLi. anyagollil kcidjuk,
gondc»�odjunk UQMal mnU k!n6mb&ft6i!r6!, men dmul.uuha gyengiti ax
I �--------------------�
llutogitt 5lcrilid.ci6t. . j
A bdr SCrillbckor k6rokot6k jut:hunilk be a bllr melyebb ritegribc. Ekkor :l. b6r bcfc.lC
irinyul6 vCdckcZ.CSC, crqplry/,u;idjll n)'Ujt vcdel.mel. N. irharttcget alkot6 luaroslos k6l6-
n6vel ,cjtjei vagy bekebdezik a k6rolr.ol6k.:u, vagy dknanyagok2l termdnck cUcnUk.
A k6rokotok ellen termdr cUcnany;,gok vCriram Utjin a ncrvcur mi!: r6uibc is eljllt-
nak. Foruos s:zcrepc v.rn ,l; k6rok0Wk cUcni kiizddcmbcn a koaonyi.s 2.lapillominyball
jclcnl�6 hU1I1mmsa1111tUr is. A lurvncc tch:l.c a b6r ilkocOrcsu:i ilul vilik vtdem':.
A bOr vcdcke'Ule a� huUok ellcn
A vegyi haWOk cllen a himrC,cg lcgfds6 rClcgci, z ffoyl6 rilq; 6 a surun!teg, ill. :i.zczck·
bcn ta!ilhatO .:i.nyagok (lr.craiin, ulrok, savak) vedik .:i. ucrvactct.
Mine! mC!ycbbcn ta!:ilh.il0k a sarun!rcg sr:jt:iorai, annal szorosabban illc;zkcdnck
cgymishol., igy u. anyagok itharolh;a cgyrc gihohabb.l, vilik. A viz is :u clckuo!imk ncm
r
38 A Sc'.'>R ANAT6MIA1 FEU':PiTESE
matos. de a vercjcCk lcrmdednck sc�ge Riggi kiU.si'! h.SmCNl!k.leru'il. A dis.nimilicic.l
so,:tn kclcclc.czd alabnyagok nigy mdegbcn gyou:l.bban liivo:zn:ik a szcrvo:-.mb6l a foki>-
lombb vcrcjtckM fo!yt:in. A fokozom.bh vcrejt�kcz.ksc! jfr6 vf'l.ventcs�g slllyCSOkkc-
n�shez Vl."at. EgCrut:grs ember nimar.:i. a g6zfilrd6, :i. sz.aun:i. hasmos, mcrt a s-zcrve-,r:l
fdfrinul6�tnolg:i.lja, sicrcpct jimik n Orcgr:di!s dfoni kiluiclembcn. A nagyubb szCp·
s�g.sulonokban naun:i. is ralilliacO. A n.iv- � Crrcndneri megbcccgcd�kbcn �zcnvcdl!k·
nek a natrna uonb.ui soha.sem ajfolhac6. A c�ltorcvcrcjc�kcz6 kilos is lehcc, mm hali-
s:S.r:i. a m:rvczctbcn sOhiiny Jiphet fd, ami ,osnul(ClCt, =m�lcM.ll.tC'itokotlm.
A bOr hO,zabalyozO sz.erepe
A nervczctbm lejits:l00.6 hioktmi:i..i folyamatok sorin h6 nabadu! fd. A kclcdo:un h,5
cgy rb?C ;i. h6i�nyl6 ilctuni folyurmok uvamJansigih<n nllkst:ga, misilc. riszc v:i.gy a
slcrvcutbcn t:iro\Odik, wgy a kllrnyczctbe kcrUI :u idcgrcndncr ho5subilyoz6 revCluny·
segc alr:l! E hlluab:i.lymll rc:vCkcnysCg 3 b6riin i-crcutul valOiul mcg, amctrbm :i. vCr·
crck, a vc:rc:lu!kmirigyek jitnanak szcrcpel. A hli.n \iitharalbn vizlc:i.dW, a suru, ;i
lipoldklSpcny, a bdra.lja uitmivect:nck h6szigctd5 kCpesscgc sem dhanyagoih.:i.to.
Megranulruk, hogy mcleghen :i. b6rvfrcrci ltitllgulnik, hidcg hatisfra vinom Ossuhll·
z6dnik. E mlajdondguk mi:i.cc kornycictilhidc - a kiili-6 h6mfr�kkn6l filgg6en, v.il-
loitllthDt6 fdiiletUk mian - kUltsnboz6 mcnnyisegu hOr kCpcsck lcadni.
Tudjuk, hogy na.gy mc!�bcn :i. l:itham.llu:i vl7.lcadis k!lvcckczrCben ,. him n.irw.bb:i
vililc, c-tt'.rt gondoskoc:l.nunk �U ann:ik kcll6 mlnCkO :Ulandll hidraiici6jil6l.
A ccra.mi<lok csOkkcncik a rulzou vb.lr:ll.d:l5l. A narurClcgnck. a Jipoidktlpcnynck, :i. �r-
...!ja ulmbvctfock mim hOS"ligetr:lllnek kil!Ontssen n�gy hidcgben v:i.n fomo5 szrrcpe a
szervnct htlmCr.lCklelCndc.biiloslrisib:i.n.
A b�r IElgxO szerepe
Ha sok:i.t lan6ikodunk tiszta, hcgyvidCkl lcvcglln, b6rlink odCv� v:ilik. H:. viszonc
hosnU ideig fihtOs, lcw-g6clcn hclyisi!gckbcn ca.u6:tkodunk. borUnk c\6bb-utObb mrg·
slnyli :m, sipadai, �k6vi v.ilik. A v:I.IWU.S a kOVcl.kn6vel ma.gyaruhuO: a szcrvculnck
C!cruni foly:i.maruh0l. jclcm& mcnnyisi!gil o.lligforc v:i.n nuksCgc. Az ClctfonmssigU
oxigCn a l�g:z6szervrcnd�r. val:unint a �r Utjin juc a s.rovecckbc, ahol fclh:annil6dik. Ai
oxigfonck ily m6don val6 fclvi!ccl�, rz/n.wi llgw,uk ncvczzilk.. A bllr h:i.mrbcgc non ban
ki!pes kOi.vctlcnill is mcgkomi :u. oxii;Cnt, :i.mclyet :u. on: lcj�m.6dll folymiatokhoi is
hann:i.l. kt. ox.igCn himscjcdt ih:i.l v-.J6 fdv(rdc: a bir/tp1. A Jdnak. �rint a szefVClct a
uovr:ti i!s a b6rlt:gi:� :i.ltal fct'.!czi oxigfonU.ksCglclCr. A b6r!tgzCmc:k uonhan :u cmbc:mt:I
sokkal kilebb sl.crcpe van, mu:c u :i.laaonyabb rmdil sl.i:r\'czecck.nCl, p!. ar. illatok.nil.
Ha egy bi!ka bG,Cl nirad6 J:Lkk. Y.1gy fcsrtkrtlcggcl vonjuk be, az ,Ular rOYid id5 mii.lva
clpuszrul. Ha ugyanez embcrcn rBrlirmc. :i.kkor csak r=u.llCu&I pm:m;kodn:a.
A b6r himrClcgcben lejim6d6 biokCmiai folyamatok (pl. dsl:l.rulodas. fcsli!kkCpul·
di!s) oxigCilt igfoyl6 rcakci6k, amdy�k z:i.vartal:l.llsiga :i. him kcll6 mi!ni!k,j oxigCilclhhi-
.�;lr6l Rigg. A b6r mirigycinck v:l.fadCkccmlcli!lc i� oxigCnem6ul5 foly.:i.mar. A fdwrolrak
oi,;igCnig�nyt:r :i. b6rltg'Us fc:deli. Ha a bllrli!gi:6 galoh- hclyiclen kounccilcumok alk.al-
mu;iu. le�cg6su:llnycz&<lCl srb. mi:m -, :i. fclsmolc folyam:i.rok u,•,ll"[ szcnvrdnek, :i. b6c
sipadui, fukov::i. korin i.ittgcd6vt vilhar, Mit .uiros-scborrhoci., b6c ablculhar ki. llycn·
A 86R FUNKC161
37
jumak � a bd,bOi, de a.OOr fd�iriCr,:- k,:-ril.ld ,l;nya.5ok scm jul,.�I,: a hiir m�lrcbl, n!crgci-
bc. F g�ihac.i.!. l•agy b:l.merfunkcl6 nonlr.m ncn, cgycdcn rtieg S�Jitj:i., hanem a him egC-
nCllck_ .:i.lJ:ipot.i�6/ llagymfrti!kbe_n fuggll rufa.Jd�m:ig. A 57-MU!Ctcg dh:i.l( scjtjeinek scjr·
h.l.rr:yai, :i. ben�'.'k l�l�har6 keratin, :i. btlrfdsl.llll cmul.z,i, ulros ftz.is.i.t idO lipoiclkopcny.
:l. bllr savc�ola (a�t ku!dnb�u5, k.uebh-n3g:Nbb ill'lmomsrJmU k.:irbomav:i.k kn·ert-
kCb6l ill) ldelll0$ vccldmec �luosic a vcgyi hubok dlen .•4,, szcrvezetef kitosit6 v,:-r:,-i
;i.ny;igokk:i.J a fdsoro_ll:lk rcakc,Oba IC:pndr, ll/. bcnnlikfizilcai ,·iJroWoLir idnnek dti, de
a Langcrh:im-ft!lc sc;tck revCkeny5tgc lsvt'ddmct nytlJt.
A 5ll\'a.k l:l a IUgok k�rosit6 hati�3i cl!cn ;i. bor keralinl:l.ban, lipold- 6 .s;ivtakuOJ�ban a
4. t.il>l.l.urb:.n ldrc vi.lloziruk mcllnck vi!gbc.
4.1�6zot
Sovok es IUgok k6roJ hot6so o bOrro
JcgycuUkmcg:
H:i. cgyfu,rma koncentciciOjii. uv CS IUg kcrill ;;i b6rrc, a sav ldr�ic6 hir{r.i na·
gyobb rncrrCkU !Q7,.
��:i�indig koit>mboslrcnilnlc keU, ha IUgos vagy er6.cbbcn sav:u lny;igoklul
A bOr kivCllasztO szerepe
Tudjuk, hogy .t n.ervi:zcibcn lcjim6d6 icbonro anyagacrc-folyam2rok (disszimilici6)
,orfo bomlismmi!lcck, a ncrveiet .sziin:l.ra lwos anyagok kdetkcwck. A k !ctkez6
bomliistcrmCkck. a. ncrvcict lcivtluu6 rcndn.erc u:glt.st!gi!vd civoznak. A ki::ila.su6
�:i�
ncrvrcndner tag)'-! a veSCk, val:unint a verejti!kmirigyck is. A v<:Rk I bomHuc 'Jc k ·
mcnnyis�Ct vtl:antjik ki. A vcrr:jtCkmirigyek. kiv:iluu6 tcvikcnysege je::i::ci,c�:
�a a v�k kiva.l:anl6 lcvikenySCge c.�Ok.kcn, vagy sii.lronbb clctekbcn me iinik :a
�erelrtknmlgyek fc,lad:i.t:i. jdcnl6s mfrtCkbcn mcgn6, :u tlta(uk kivJfa.luo�'Crt ,ik
omclCrde, mcnnylstgc is mcgvlltotik.. Hyenkor fokozon i•e:cjuikais:6l br:loZC[Jnk.
A, f?kown l'cr9tCkczCS rn�edi a sr.crvczctct az ()nmfrgcz6 cllcn. mk csctbcn e jdenSC
hl'la fcl az orvos figyclrnit a =dt:gi:den�igrc, :i. nc:rvczei SO-vit. hhtirtid.nalc t.z , S
TBC-fcmSzisrc 6 az cndokrin mingyek mlikodCsi uv:i.ralra. A fokozott vcre tCk �.u,,
egCsuC�a ember sz:l.mira .ha.szno.s 1s lehct Eloseglti a nlakanyagok gyorubb e\r�v:zas:f:z
de elzkOz.c lchet:. fogy6kurinak l5. Tudiuk, hogy a vcrcjr!:kmlrigyek icvt'kcn�Cge foly:l.'.
A S6R FUNKCIOI
39
lrnr u idla, :.i �·:i.�ja st.tlvClein.ck oxigfodlirha is CSOkkeo, ami all fukozu ,. b6r kuo-
sodisit, ls haiszil�rr�gulaiok ,iclc�nek mcg � bl!rOn, nine dpadtti !en. Ktlrnyc:u:tunk,
fgy a lcveglS cgyrc JObban kirorodlk, :i. molondci6 kclvctkeuCben Cs a kUmyczcrvcddcm
hiinya �cc.·� o�gcn P.6tl:isua Un. 0JC.lgi!nm:ankobr a.lka.lm:nunk, amclyck h:aci.s.in a
b6rbcn_ lcJlm6dO clcnanr fo!yamacok nonn:i.lid!6dnak, vegs6 loron n OrcgcdCsi fo!ya·
matok ti J;issabban mcnnck vi!gbc.
Jegye:z:,iik mcg:
Munlclnk sor£n a b6rlcgz6r6l gondoslco<lnunk kdl. Olyan &sLctCtch'.i kotm�ti·
kumokka.l kezdjlllc. p:i.cicnseikct, :unelyck nern giroljik a b6r!Cgz6a! Kcruljtik a
n�gy fcd6ktpcsseg(I anpgok tau6s alb!m:uisil! Mindcnkoc blvjulc fcl picicn·
scmk figydmCt ;i. iegfurd6zts fomos.d.gin, amdyhcz n.ipi f8..cgy Ora idllcanamra
h�gyj.ik lcvcg6zni ucb&ilket.
A bOr erzO szerope
A b6r frW- ts moigarc'.iro5tjai a gerincvc\6b6l ctrdnek. Rtgr:ll, mim tudjuk, Li.gy vtl,Ck,
hogy bi:wnyos idegvCgt.6dCsck bizonyos Cncfek kozvct!rCsi!rc alkalmasak.. Mai cud:i.sunk
surint, va.l:i.mcnnyi id�egwi:l6: �:i..lamcnnyi ing« kcizvcdl6ctc lctpcs. Tudnunk kdl,
�:i�l�.nyom:l.ssal, raplnrwa.l, h6lngcrcldul mmben a �r cn&eny.si!ge tcscclja.n�m
A bi'!ron �nldi f:ijdalo� is cObb(t:lt_ lehet, pl. mlr6- hdyilcgj6l meghar:lro:ihat6 -, de
lchc( �g6 aJdalom IS, aml mir ltfocrlcd&, kcvCsbc lolr.aliz:lk Ai. ellSbbit a vellSshllvcllyt-l
rcnd_clkel.ti, az utObbit a vdfuhUvr:Uyd nem tr:nddk.el6 idegvcgrod6ck tovibbltjik.
J\ ,fiJ�:i.lomfrzCS mCnike A:igg a h6merscklcu6l. mclcgbcn a fijdalomCn6 fokoz:O<!ik,
mlg hldcg hacim:i. CS<Skken. �rt :l. �ius borog:l.dsoknak nagy szcrepc khcc a. gyu!Jad.;i.
sos folya.matokh! cgyim Jir6 ald:i.lomfrz�s atlkkenr�lCben is. A viszkcu!.sr is
f:lijdalomi!rt6 idcgvCgzOdCsck lwzveUtik.
A bOr felszivO sxerepe
A b6n�c '"'�l6 a.i_lrag� jdcmllS rCnc oak a bt'lr fclulctfo frjt.i ki hatisit. Akadalyt.al:i.nul
c.s.ak gozOk, lll. guok Jutn..k. be ,l; b6r mC�bb l'Clcgcibe. Mas ;l.nyagok bo,bc jutidr rclbb
l'Cnyet6 bcfolyiso/ja. A fclszlvodiu bcfoly.i.sol6 a!nya:6k :i. k3vctk�-z6k:
a)a b6rrc ki:riilll anyagok szcrkc:zctc Cs azok fiiik.ai, k�mi:ai lul:ajdonsiga.i;
b) a bll, n.uurCtcgfoek ncdvels�grartalma:
r) � Jl.arulCtcgsejuora.in:i.k harricdi.mkciOji az ado a anyaggal sumbcn;
d)a �6niisz6, a faggytimirigy Cs igcn kis mfrlCkbcll a vur:jtClunirigy lrcrc:su6kC:pcui!-
gt, :i.ml u cgycs any.igoklcal rumbcn ktlli:inMl6.
A tovibbiakmn 4 kozmetikiban h:i.sznil.:i.tos legfomos.abb myag.:i..ink OOrbc va.l6 fdnl·
v6d�s�r, b6rbc valO bcjutisinak lchrl6s�eell viu�ljuk.
A viz. & a poliris ILllyagok feU:tiYOdis.a. Ai; Cle, n�mpomjib6l, de kozmctik:ai uem·
ponrb6l i� kgfontoSllbb an�unk a viz. Molelcul:Li pol.irisa.k. E mlajdonsiga jdcnt6:scn