Képletgyűjtemény Matematika EP1 vizsgára

Nevezetes sorozathatárértékek Nevezetes függvényhatárértékek

limn→∞ q n = 0 ha |q| < 1 limx→0 sinx x = 1 limx→0 tan x
x = 1
x
n k
limx→∞ 1 + x1 = e limx→0 (1 + x)1/x = e


limn→∞ q n = 0 ha |q| < 1 és k ∈ N
loga (1+x) 1
nk ≪ en ≪ n! ≪ nn amint n → ∞ ha k ∈ N limx→0 x = ln a ha a > 0 és a 6= 1
ax −1
ahol an ≪ bn azt jelenti, hogy limn→∞ abnn = 0 limx→0 x = ln a ha a > 0 és a 6= 1

n µ
limn→∞ 1 + n1 = e limx→0 (1+x) x
−1
= µ ahol µ∈R
sin2 x + cos2 x = 1 Differenciálási szabályok
sin(x ± y) = sin x cos y ± cos x sin y (cu)′ = cu′ (c konstans)
′ ′ ′
cos(x ± y) = cos x cos y ∓ sin x sin y (u + v) = u + v
tan x±tan y
tan(x ± y) = 1∓tan x·tan y (uv)′ = u′ v + uv ′
u ′ ′ ′
= u v−uv


sin 2x = 2 sin x cos x v v2
df dg
cos 2x = cos2 x − sin2 x d
dx f (g(x)) = dg dx
2 tan x
tan 2x = 1−tan 2x Integrálási szabályok
2 1−cos 2x
cos2 x = 1+cos 2x
R R
sin x = 2 , 2 cf dx = c f dx (c konstans)
sin x + sin y = 2 sin x+y x−y
R R R
2 cos 2 (f + g) dx = f dx + g dx
x+y x−y
f (ax + b) dx = a1 F (ax + b) + c
R
sin x − sin y = 2 cos 2 sin 2
cos x + cos y = 2 cos x+y 2 cos 2
x−y
ahol F az f primitı́v függvénye
cos x − cos y = −2 sin x+y x−y
f (g(x))g ′ (x) dx = F (g(x)) + c
R
2 sin 2
1
sin x cos y = 2 [sin(x + y) + sin(x − y)] ahol F az f primitı́v függvénye
α+1
cos x cos y = 21 [cos(x + y) + cos(x − y)] f f dx = fα+1 + c, ha α 6= −1
R α ′
R f′
sin x sin y = − 21 [cos(x + y) − cos(x − y)] dx = ln |f | + c
x −x
ex +e−x
R f ′
sinh x = e −e uv dx = uv − u′ v dx
R
2 , cosh x = 2
cosh2 x − sinh2 x = 1 Nevezetes helyettesı́tések
sinh 2x = 2 sinh x cosh x R(ex ) ex = t
√ √
cosh 2x = cosh2 x + sinh2 x R( ax +  b) ax + b = t
√ √
cosh2 x = cosh 2x+1
2 , sinh2 x = cosh 2x−1
2 R √ax+b
cx+d
√ax+b
cx+d
=t
R(sin x, cos x) sin x, cos x, tan x, tan x2 = t
√
Deriváltak R(x, a2 − x2 ) x = a sin t, x = a cos t
′
√
(sinh x) = cosh x R(x, a2 + x2 ) x = a sinh t
√
(cosh x)′ = sinh x R(x, x2 − a2 ) x = a cosh t
1
(loga x)′ = x ln a Integrálok
α+1
α ′ α−1
xα dx = xα+1 + c
R
(x ) = αx (α 6= −1)
(ex )′ = ex eax dx = a1 eax + c
R
x
(ax )′ = ax ln(a) ax dx = lna a + c
R

(sin x)′ = cos x

R
cos x dx = sin x + c
(cos x)′ = − sin x
R
sin x dx = − cos x + c
(tan x)′ = cos12 x 1
R
cos2 x dx = tan x + c
(cot x)′ = − sin12 x 1
R
sin2 x
dx = − cot x + c
(ln x)′ = x1 1
R
x dx = ln |x| + c
1 √ dx
(arc sin x)′ = √1−x = arc sin xa + c
R
2 a2 −x2
1 dx 1 x
(arc tan x)′ = 1+x
R
2 x2 +a2 = a arc tan a + c
1 √ dx
(ar sinh x)′ = √1+x = ar sinh xa + c
R
2 x2 +a2
(ar cosh x)′ = √ 1 √ dx = ar cosh xa + c
R
x2 −1 x2 −a2
1 dx 1 x
ha  xa  < 1
 
(ar tanh x)′ = 1−x
R
2 a2 −x2 = a ar tanh a + c,
1 dx 1 x
ha  xa  > 1
 
(ar coth x)′ = 1−x
R
2 a2 −x2 = a ar coth a + c,
1
(arc cos x)′ = − √1−x
R
2 tan x dx = − ln | cos x| + c
1
(arc cot x)′ = − 1+x
R
2 cot x dx = ln | sin x| + c

1
 Integrálás alkalmazásai
Rb Rt 1 ϕ2 2
f (x) dx = t12 y(t) dx(t)
R
Terület: T = a dt dt = 2 ϕ1 q r (ϕ)dϕ
Rbp R t2 dx(t)
2 dy(t)
2 R ϕ2 q dr(ϕ)
2
′ 2
Sı́kgörbe ı́vhossza: s = a 1 + (f (x)) dx = t1 + dt = r2 (ϕ) + dϕ
dt dt ϕ1 dϕ
Rb 2 R t2 2 dx(t)
Forgástest térfogata: V = π a f (x) dx = π t1 y (t) dt dt
q
Rb Rt dx(t)
2
2
+ dy(t)
p
Forgástest felszı́ne: A = 2π a f (x) 1 + (f ′ (x))2 dx = 2π t12 y(t) dt dt dt
Rb 1
Rb 2
xf (x) dx f (x) dx
Sı́kidom súlypontjának koordinátái: xs = Rab
f (x) dx
, ys = 2
R ba
f (x) dx
a a

Vektortér (V vektortér, ha minden u, v, w ∈ V és λ, µ ∈ R esetén teljesülnek az alábbiak)

u+v ∈V λu ∈ V
u+v =v+u (λµ)u = λ(µu)
(u + v) + w = u + (v + w) 1 ∈ R-re 1u = u
létezik 0 ∈ V , hogy u + 0 = u (λ + µ)u = λu + µu
minden u ∈ V -hez létezik −u ∈ V , hogy u + (−u) = 0 λ(u + v) = λu + λv

Determináns
 
 a11 a12 . . . a1n 
   
a a . . . a
a  
 11 a12  21 22 2n
  Pn i+j

 = a11 a22 − a12 a21  . . . . =
j=1 (−1) aij |Aij |
a21 a22  . . . .

 . . . . 
 
 
an1 an2 . . . ann 
ahol |Aij| az aij elem sorának
 és oszlopának elhagyásával kapott aldetermináns.
   
a1 b1 i
 j k  a2 b 3 − a3 b 2
Az a = a2  és b = b2  R3 -beli vektorok vektoriális szorzata a × b = a1 a2 a3  = −a1 b3 + a3 b1 .
       
 
 a3  b3  a1 b2 − a2 b 1
 b1 b2 b3 
   
a1 b1 c1 a a a 
 1 2 3
  3
Az a = a2 , b = b2  és c = c2  R -beli vektorok vegyesszorzata a b c = (a × b)c =  b1 b2 b3 .
     
 
a3 b3 c3  c1 c2 c3 

Mátrix inverze
 T
|A11 | −|A12 | . . . (−1)1+n |A1n |
 −|A21 | |A22 | . . . (−1)2+n |A2n |
 
adj(A)
A−1 = ahol adj(A) =  .. .. .. .. 
det(A) 
 . . . .


(−1)n+1 |An1 | (−1)n+2 |An2 | . . . (−1)2n |Ann |

Koordinátageometria

A v vektor felbontása az u vektorral párhuzamos és arra merőleges komponensekre:

hv, ui hv, ui
v = v p + v m , ahol v p ||u és v m ⊥u, akkor v p = u és v = v − u.
kuk2 p m kuk2
Az (x1 , y1 , z1 ) és (x2 , y2 , z2 ) pontok távolsága R3 -ben (x2 − x1 )2 + (y2 − y1 )2 + (z2 − z1 )2 .
Az (x1 , y1 , z1 ) pont és az n1 (x − x0 ) + n2 (y − y0 ) + n3 (z − z0 ) = 0 egyenletű sı́k előjeles távolsága
n1 (x1 − x0 ) + n2 (y1 − y0 ) + n3 (z1 − z0 )
p .
n21 + n22 + n23