20.

: Mutassa be a rendszerváltás időszakát és a demokratikus államszervezet felépítését

Magyarországon!
• A rendszerváltás fogalma és a Kádár-korszak utolsó évei
• A rendszerváltás kezdeti eseményei és a reformkommunisták
• A rendszerváltás megvalósítása és törvényei
• Az első szabad választások és az új magyar államszervezet
I. A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal
részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom
diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását
átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá,
magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.
A Kádár-korszak utolsó évtizede:
• A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám
a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország
titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok
(úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig
Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival.
• Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail
Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos
lezárásához.
II. A rendszerváltás első eseményei:
• Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken találkoztak a hazai ellenzék népi és
urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum is (1987)
• Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985
júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta
meg később, 1988/89 során a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
• Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ,
a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)
Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:
• Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik:
Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988
május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből
az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
• Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett
átadnia a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt
miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.
III. A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:
• Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új
alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új
formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván.
Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött
a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
• Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos
törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált
a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált.
(Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)
• Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált:
Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát.
• A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen
megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár
nyugatra "menekülését".Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.
IV. A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:
• A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait,
többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény).
Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án
kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
• Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így
hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt
is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-
ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.
Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:
• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és
200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után
juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk, így a képviselők egy része a
pártlistákról (93 fő), másik része pedig egyéni választókerületekben (106 fő) győzve juthat az országgyűlésbe.
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.
A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves
időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként
Európa teljes jogú államává vált. (NATO tagság: 1999 -től, Európai Uniós tagságunk: 2004 óta.)