Csereszerződés1

(ingatlanra, értékkülönbözet-fizetéssel)2

Amely létrejött egyrészről:

családi és utóneve:3 ...............................................................................................
születési családi és utóneve: .................................................................................
születési hely és idő: .............................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .......................................................................
állandó lakcíme: ...................................................................................................
személyi azonosítója: ...........................................................................................
és:
családi és utóneve: ................................................................................................
születési családi és utóneve: .................................................................................
születési hely és idő: .............................................................................................
anyja születési családi és utóneve: ........................................................................
állandó lakcíme: ....................................................................................................
személyi azonosítója: ...........................................................................................,
mint eladók (a továbbiakban: Eladók),

másrészről:
családi és utóneve: ................................................................................................
születési családi és utóneve: .................................................................................
születési hely és idő: .............................................................................................
anyja születési családi és utóneve: ........................................................................
állandó lakcíme: ....................................................................................................
személyi azonosítója: ...........................................................................................,
mint vevő (a továbbiakban: Vevő)

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:4

1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:234. §-a értelmében, ha a felek dolgok
tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel
szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél
szolgáltatása tekintetében. A Ptk. 6:215. § (2) bekezdése szerint ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés
írásba foglalása szükséges.
2
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés a)
pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból álló
okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen mintában az oldalszámozást az irat ún. előnézeti képének a
megjelenítésére tekintettel nem tüntettük fel, de annak kötelezettségére e helyütt hívjuk fel a figyelmet.) Az Ügyvédi tv.
43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia. Ezen követelmény
alkalmazása mellőzhető, ha a papír alapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme
nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon
alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el [Ügyvédi tv. 43. § (4) bekezdés].
3
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a
továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A természetes-személyazonosító adatokat a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.
törvény 4. § (4) bekezdése rögzíti. Ha valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet, akkor a szerződésben
az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat kell feltüntetni.
4
Az Inytv. 32. § (1) bekezdése jelöli meg azokat az adatokat, amelyeket a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson (nem pedig ahhoz, hogy érvényes adásvételi szerződésnek
minősüljön) – tartalmaznia kell.
 1. Az Eladók ............ – ............. arányban tulajdonosai a ............ hrsz. alatt nyilvántartott, 5
természetben ............................................ szám alatti, „lakás” besorolású, .... négyzetméter
alapterületű társasházi ingatlannak a közös tulajdonban maradó részekből hozzá tartozó ...................
eszmei hányadrésszel, valamint az alapító okirat szerint hozzátartozó mellékhelyiségekkel.6

2. A Vevő kizárólagos tulajdonát képezi a ............. hrsz. alatt nyilvántartott,

természetben ....................................... szám alatti, „lakás” besorolású, .... négyzetméter alapterületű
társasházi ingatlan a közös tulajdonban maradó részekből hozzá tartozó ................... eszmei
hányadrésszel, valamint az alapító okirat szerinti hozzátartozó mellékhelyiségekkel.

3. Az okiratot szerkesztő ügyvéd tájékoztatja a szerződő Feleket, hogy az ingatlanokra

vonatkozóan a .... napján lehívott nem hiteles tulajdonilap-másolatok tanúsága szerint a fenti adatok
az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyeznek. A tulajdonilap-másolatokon elintézetlen széljegy
nincs.

4. A felek megállapodnak abban, hogy az 1. és 2. pontban megjelölt ingatlanok tulajdonjogát a

jelen szerződéssel egymásnak kölcsönösen eladják, illetve megveszik. Ennek megfelelően az 1.
pont alatt megjelölt ingatlan tulajdonjogát 1/1 arányban a Vevő, a 2. pont alatt megjelölt ingatlan
tulajdonjogát pedig egymás közötti ........ – ....... arányban 7 az Eladók vásárolják meg. A felek
kijelentik, hogy a jelen szerződés tárgyát képező ingatlanokat kölcsönösen megtekintették, egymást
az ingatlanok minden lényeges sajátosságáról a szerződéskötést megelőzően részletesen
tájékoztatták.

5. A felek az 1. pont alatt megjelölt, az Eladók tulajdonát képező ingatlan vételárát – az általuk
elfogadott értékbecslés alapján – ................. Ft-ban, azaz ............................ forintban, a 2. pont alatt
megjelölt, a Vevő tulajdonát képező ingatlan vételárát pedig ................. Ft-ban,
azaz ............................ forintban határozzák meg. A felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös
tulajdonátruházás folytán az Eladókat ....................... Ft, azaz .............................. forint
értékkülönbözet megfizetése terheli, amelyet az Eladók a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg,
egy összegben a Vevő kezéhez teljesítenek. A Vevő a szerződés aláírásával ezen összeg hiánytalan
átvételét elismeri és nyugtázza.

6. A felek a kölcsönösen átruházott ingatlanok per-, igény- és tehermentességért szavatolnak.

5
Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló
okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a település megjelölése, az
ingatlan fekvése (belterület, külterület) és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni.
6
A szerződés polgári jog szerinti létéhez elegendő az ingatlannak, mint a szerződés tárgyának bármilyen, egyértelmű
azonosításra alkalmas megjelölése. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre azonban csak akkor alkalmas a belföldön
kiállított okirat, ha az tartalmazza az érintett ingatlan pontos megjelölését a település neve és az ingatlan helyrajzi száma
szerint, valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot [Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pont].
7
A tulajdoni arányokat az eladók belső jogviszonyuk alapján határozhatják meg. Ha a szerződés nem rögzíti a tulajdoni
arányokat, a Ptk. 5:73. § (2) bekezdése alapján a hányadokat egyenlőnek kell tekinteni.
 7. A felek az ingatlanok birtokát a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egymásra átruházzák, s
e naptól kezdődően viselik a tulajdonukba kerülő ingatlan terheit, és élvezik annak hasznait. 8 A
felek kijelentik, hogy az ingatlanokat teljesen kiürített, a megtekintett állapotnak megfelelő
minőségben adják át és kölcsönösen kötelezik magukat, hogy az ingatlanokból 3 munkanapon belül
végleges jelleggel kijelentkeznek. A felek a mai napon együttesen ellenőrzik az ingatlanokban a
fogyasztásmérők állását. A felek a birtok átruházásának a napjától kötelesek a tulajdonukba kerülő
ingatlanra vonatkozóan felmerülő közüzemi díjakat megfizetni. A felek rögzítik, hogy a jelen
szerződés aláírásával egyidejűleg kölcsönösen átadják egymásnak az ingatlanok kulcsait.

8. A felek a jelen szerződés aláírásával kölcsönös, feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásukat

adják ahhoz, hogy az 1. pont alatt megjelölt ingatlanra a Vevő 1/1 arányban, az Eladók pedig a 2.
pont alatt megjelölt ingatlanra, egymás közötti ............. – ........... arányban tulajdonjogukat az
ingatlan-nyilvántartásba, adásvétellel vegyes csere jogcímén bejegyeztessék.9

9. A felek kijelentik, hogy mindannyian cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárok, a

tulajdonjog átruházását, illetve megszerzését jogszabályi rendelkezések nem zárják ki és nem
korlátozzák.

10. A felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés elkészítésével felmerülő költségeket a
Vevő és az Eladók fele-fele arányban viselik.

11. Az Eladók kijelentik, hogy az 1. pont alatt megjelölt ingatlan rendelkezik az épületek
energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti
tanúsítvánnyal, amelynek azonosító kódja: ........... A tanúsítvány átvételét a Vevő a jelen szerződés
aláírásával elismeri és nyugtázza.

12. A Vevő kijelenti, hogy a 2. pont alatt megjelölt ingatlan rendelkezik az épületek energetikai
jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti tanúsítvánnyal,
amelynek azonosító kódja: ............. A tanúsítvány átvételét az Eladók a jelen szerződés aláírásával
elismerik és nyugtázzák.10

13. A szerződő felek ezennel megbízzák és egyben meghatalmazzák a .......................... Ügyvédi

Irodát (székhelye: ..................................) .................................. ügyvéd önálló ügyintézése mellett a
jelen okirat megszerkesztésével, ellenjegyzésével és azzal, hogy a tulajdonjog bejegyzésekkel
kapcsolatos összes ügyintézésben – beleértve az illetékes földhivatal előtti eljárást is – a feleket akár
együttesen, akár önállóan is teljes jogkörrel képviselje.

14. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény csereszerződésre és ingatlan-adásvételre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

8
A Ptk. 6:215. § (2) bekezdése értelmében, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog
átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. A Ptk. 6:217. §-a értelmében, ha az eladó az adásvétel
tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre
átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a
kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni
9
Az Inytv. 29. §-a szerint a tulajdonjog bejegyzésére olyan okirat alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult bejegyzési engedélyét tartalmazza. A
bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is
megadhatja. Ha például a vételár kifizetésére a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban kerül sor, akkor indokolt a
bejegyzési engedélyt kihagyni a szerződésből, s azt külön okiratban, a vételár kifizetésekor kiadni. Az Inytv. 32. § (1)
bekezdés f) pontja értelmében a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául
szolgálhasson – tartalmaznia kell a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát.
10
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés.
 A felek a jelen szerződést – annak elolvasása és értelmezése után –, mint akaratukkal mindenben
megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írták alá.

Kelt: ............................................ (helység), ... év ... hó ... napján11

......................................
Eladó

..................................... ...................................................
Eladó Vevő12

Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........napján:

............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:13 ………………..

…………… ügyvéd nyilatkozom, hogy a jelen szerződés 13. pontjában foglalt meghatalmazást
elfogadom.14

Kelt: ........................ (helység), ....... év ....................... hó ......... napján

……………………………………
…………………. ügyvéd
meghatalmazott

11
Az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerint a belföldön kiállított magánokirat csak akkor szolgálhat bejegyzés alapjául, ha
kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje.
12
A belföldön kiállított okirat akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha tartalmazza a feleknek az okirat
alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását [Inytv. 32. § (2) bekezdés g) pont], az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés c)
pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a feleknek alá kell
írniuk. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM
rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 69. §-a alapján az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a
szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket, például
eladó, vevő, haszonélvező.
13
A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a
szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a
készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve [Inytv. 32. §
(3) bekezdés]. Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosítószáma, az ellenjegyzés ténye,
továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett
elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is (Inytv. vhr. 71. §).
14
Az Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell
foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított
meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.