Ajándékozási szerződés1

(ingatlan ajándékozása haszonélvezet alapításával, kiskorú javára)2

Amely létrejött egyrészről:

........................................................... (születési családi és utóneve: ....................................., születési
hely és idő: .............................., anyja születési családi és utóneve: ....................................................,
személyi azonosítója: ................................, állandó lakcíme: .........................................3), mint
Ajándékozó1

és
............................................................ (születési családi és utóneve: .....................................,
születési hely és idő: ................................., anyja születési családi és
utóneve: ...................................................., személyi azonosítója: ................................, állandó
lakcíme: .................................................................), mint Ajándékozó2,
mint ajándékozók (a továbbiakban együtt: Ajándékozók);4

másrészről:
............................................................ (születési családi és utóneve: .................................., születési
hely és idő: ................................., anyja születési családi és
utóneve: ...................................................., személyi azonosítója: ................................, állandó
lakcíme: ..................................................................), mint megajándékozott (a továbbiakban:
Megajándékozott), akinek törvényes képviselője: ............................................................ (születési
családi és utóneve: ....................................., születési hely és idő: ................................., anyja
születési családi és utóneve: ...................................................., személyi
azonosítója: ................................, állandó lakcíme: .......................................................................)

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:

1
Az ajándékozási szerződés általános szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ptk. 6:235–6:237. §-ai tartalmazzák.
2
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés a)
pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból álló
okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen mintában az oldalszámozást az irat ún. előnézeti képének a
megjelenítésére tekintettel nem tüntettük fel, de annak kötelezettségére e helyütt hívjuk fel a figyelmet.)
3
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.
4
Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell
ellátnia. Ezen követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papír alapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi
össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített
vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el [Ügyvédi
tv. 43. § (4) bekezdés].
 1. Az Ajándékozók egymás között ......................... arányban tulajdonosai
a ........................................ ingatlan-nyilvántartásban ............... hrsz. alatt felvett,
természetben ......................................... szám alatt található, .... négyzetméter
alapterületű, ........................................... társasházi öröklakásnak, a közös tulajdonban maradó
részekből hozzá tartozó .................. eszmei hányadrésszel (a továbbiakban: Ingatlan). 5 Az okiratot
szerkesztő ügyvéd tájékoztatja a szerződő feleket, hogy az Ingatlanra vonatkozóan a ...... napján
lehívott nem hiteles tulajdonilap-másolat tanúsága szerint a fenti adatok az ingatlan-nyilvántartási
adatokkal megegyeznek. A tulajdonilap-másolaton elintézetlen széljegy nincs.

2. Az Ajándékozók az 1. pontban körülírt Ingatlant a 3. pontban jelölt teherrel a

Megajándékozottnak ajándékozzák, akinek nevében törvényes képviselője6 az ajándékot elfogadja.

3. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ajándékozás tárgyát képező Ingatlanra

egyidejűleg az Ajándékozók saját maguk javára, az egész Ingatlanra vonatkozó és az Ajándékozókat
közösen illető, holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítanak.7

4. A Megajándékozott jelen szerződés aláírásával végleges, feltétlen és visszavonhatatlan

hozzájárulását adja ahhoz, hogy tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az Ajándékozók, mint
Haszonélvezők holtig tartó haszonélvezeti joga az Ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.8

5. Az Ajándékozók az Ingatlant eddig is birtokolták, és ezt követően – a 3. pontban alapított –

haszonélvezeti joguk alapján változatlanul annak birtokában maradnak, így birtokállapottal
kapcsolatos elszámolási igény a felek között nem merül fel.

6. A szerződő felek a tulajdonjog átruházásán túl megállapodnak az ingatlan birtokának

átruházásában is, ennek keretén belül rögzítik, hogy a birtokátruházás a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:3. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy valósul
meg, hogy az átruházó fél az ingatlant továbbra is birtokában tartja.9

7. A szerződő felek az 1. pontban megjelölt Ingatlan tehermentes értékét ..................... Ft-ban,

5
A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a
lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól
függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg [Ptk. 5:85. § (4) bekezdés].
6
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozataira vonatkozóan lásd a Ptk. 2:12. §-át és
a 2:15. §-át.
7
Haszonélvezeti jog alapítható egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei
hányadára, az ingatlannak területnagyságban vagy természetben kifejezett részére vagy az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogra [az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.)
10. § (1) bekezdés]. Tehát egy dolgon egyszerre több haszonélvezeti jog is fennállhat, azonban
egyidejűleg csak szerződéssel és egymásra figyelemmel alapított haszonélvezeti jogok
gyakorolhatók, szemben például az örökléssel létrejövő és egymással versengő özvegyi
haszonélvezeti jogokkal, amelyek csak egymást követő sorrendben érvényesülhetnek.
8
Lásd az Inytv. 32. § (1) bekezdés f) pontját. A 2281/2010. számú Közigazgatási Elvi Határozat
értelmében az ajándékozási szerződésben nem az ajándékozóknak, hanem a
megajándékozottnak kell nyilatkoznia az egyidejűleg keletkező haszonélvezeti jog
bejegyzéséhez való hozzájárulásról (KGD2011. 20).
9
Az átruházáson alapuló tulajdonszerzéshez az erre irányuló érvényes szerződésen (itt:
ajándékozási szerződésen) túl szükséges a feleknek a birtok átruházására vonatkozó, kifejezett
nyilatkozattal megvalósuló megállapodása és annak alapján a dolog feletti tényleges
hatalomnak az átengedése, ingatlan estében pedig a tulajdonjognak az ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzése [Ptk. 6:235. § (2) bekezdés].
azaz .............................. forintban, a 3. pontban alapított haszonélvezeti joggal terhelten
pedig ........................ Ft-ban, azaz ...................................... forintban állapítják meg.10

8. Az Ajándékozók a haszonélvezeti joguk gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai

szerint kötelesek eljárni, viselik a dolog fenntartásával járó terheket, beleértve a rendkívüli javítási
és helyreállítási költségeket is,11 terhelik őket a dolog használatával kapcsolatos költségek és viselik
a dologhoz fűződő közterheket is. Az Ajándékozók, mint haszonélvezők a tulajdonos hozzájárulása
nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatják meg,
illetve a dolgot annyiban alakíthatják át vagy változtathatják meg lényegesen, amennyiben a dolog
gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás
követelményeivel ellentétes.12

9. Az Ajándékozók a jelen szerződés aláírásával feltétlen, végleges és visszavonhatatlan

hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Megajándékozott az 1. pontban megjelölt, külön tulajdonban
álló öröklakás és az ahhoz kapcsolódó társasházi közös tulajdoni ........ eszmei hányadrész
tekintetében 1/1 arányú tulajdonjogát ajándékozás (Ptk. 6:235. §) jogcímén – az Ajándékozókat a 3.
pont szerint őket közösen illető, az ingatlan egészére kiterjedő, holtig tartó haszonélvezeti jog
egyidejű bejegyzésével a Ptk. 5:146. § (1) bekezdése alapján – az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyeztesse.13

10. Az Ajándékozók kijelentik, hogy az ingatlan per- és igénymentes, valamint szavatolnak azért,
hogy a jelen szerződéssel alapított haszonélvezeti jog kivételével tehermentes.14

11. A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.,
különösen annak ajándékozásra vonatkozó (Ptk. 6:235–6:237. §), valamint a haszonélvezetről szóló
rendelkezéseit (Ptk. 5:146–5:155. §) tekintik irányadónak.

12. A szerződő felek kijelentik, hogy a Megajándékozott kiskorúságára tekintettel jelen szerződés
érvényességéhez az illetékes Gyámhatóság jóváhagyását beszerzik.15
10
Az ajándékozási illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Itv.) 12. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával kell kiszámítani, azzal, hogy a haszonélvezet,
illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt), vagy ilyen teher egyidejű alapításával
megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet,
használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek,
használatnak az Itv. 72. §-a szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell
alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg
[Itv. 15. § (4) bekezdés].
11
A Ptk. 5:149. § (3) bekezdése szerint a haszonélvező nem köteles viselni a rendkívüli
javítások és helyreállítások költségét, de a szerződési szabadság elve alapján a felek jogosultak
ettől eltérően megállapodni.
12
Ptk. 5:149. § (2) bekezdés.
13
A bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozó szabályokat az Inytv. 29. §-a, 32. § (3)
bekezdése, a kötelező jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket pedig az Inytv. 26. § (2)
bekezdése tartalmazza. Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény bejegyzését, illetve törlését
az Inytv. vhr. 1. számú mellékletét képező formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell
kérelmezni 2006. január 1-je óta.
14
A jogszavatosság szabályait a Ptk. a szerződések közös szabályai között (Ptk. 6:175–6:178. §)
tárgyalja, azonban ezek a rendelkezések visszterhes ügyletekre irányadók, ajándékozási
szerződés esetében – annak ingyenes jellegére tekintettel – nem alkalmazhatók. Azonban a
Ptk. nem tartalmazza a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 581. §-ában található szabályt, miszerint az ajándékozó
jogszavatossági felelőssége csak akkor állt fenn, ha az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul járt el. Az ajándékozó felelősségét érintően különös rendelkezés a kártérítési
felelősségéhez kapcsolódik (Ptk. 6:147. §).
15
Bár a Ptk. 2:15. § (2) bekezdése kivételképpen fogalmazza meg a gyámhatósági jóváhagyás,
mint érvényességi feltétel alól azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli
 13. A szerződő felek kijelentik, hogy a Megajándékozott kivételével mindannyian cselekvőképes,
nagykorú magyar állampolgárok, az ingatlan tulajdonjogának átruházását és annak megszerzését
jogszabályi rendelkezések nem akadályozzák és nem korlátozzák. 16

14. A szerződő felek ezennel megbízzák, és egyben meghatalmazzák a .... Ügyvédi Irodát
(székhelye: ...) ... ügyvéd önálló ügyintézése mellett a jelen okirat megszerkesztésével,
ellenjegyzésével és azzal, hogy az Ingatlanajándékozási szerződéssel és a haszonélvezeti jog
alapításával kapcsolatos összes ügyintézésben – beleértve az illetékes földhivatal előtti eljárást is –
a feleket akár együttesen, akár önállóan is teljes jogkörrel képviselje.

Alulírott szerződő felek, illetve képviselőik a jelen szerződést, amely készült ..... eredeti
példányban, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, saját kezűleg jóváhagyólag írták alá.17

Kelt: .............................................. (helység), ... év ... hó ... napján

...................................................................... ...................................................................
Ajándékozó1, úgy is, mint Ajándékozó2, úgy is, mint
haszonélvezeti jogosult (név feltüntetésével) haszonélvezeti jogosult (név feltüntetésével)

............................................
Megajándékozott képviseletében
törvényes képviselője (név feltüntetésével)

Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........napján:

............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:18 ………………..

…………… ügyvéd nyilatkozom, hogy a jelen szerződés 14. pontjában foglalt meghatalmazást
elfogadom.19

Kelt: ........................ (helység), ....... év ....................... hó ......... napján

megszerzésével egyidejűleg kerül sor az ingatlan haszonélvezettel való megterhelésére,

azonban az irányadó földhivatali és gyámhatósági gyakorlat ezt a jóváhagyást a szerződés
érvényességéhez és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségéhez haszonélvezet
fenntartásával való ajándékozás esetében is megkívánja.
16
A bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell a szerződő felek
állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatát [Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pont].
17
Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – a feleknek alá kell írniuk.
18
Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá
az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az
aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi [Ügyvédi tv. 43. § (3) bekezdés].
19
Az Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell
foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított
meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
……………………………………
…………………. ügyvéd
meghatalmazott