CD

co
HERMÁN OTTÓ
A MAGYAR PÁSZTOROK
NYELVKINCSE
i> x^^

^ BUDAPEST, 19!
KIADJA
A K.M.TERMÉSZETTUDOMÁNYI
4.

á
E TÁRSULAT.
 Purchased for the

LiBRARY of the

UNIVERSITY OF TORONTO

from the

KATHLEEN MADILL BEQUEST

 TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT,
MEGINDULT 1872-BEN.
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADO-VALLALAT
A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.

LXXXIX.

HERMÁN OTTÓ

A MAGYAR PÁSZTOROK
NYELVKINCSE

A XV. (1914-1916. EVI) CZIKLUS

ELS KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA.
^ü-^^^^é^^'/f-^
A MAGYAROK NAGY SFOGLALKOZÁSA

MAGYAR PÁSZTOROK
NYELVKINCSE

A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERZETTÉ

HERMÁN OTTÓ

HÁROM KÉPPEL ÉS HÁROM SZÖVEG HAJZZAL

BUDAPEST
HORNYÁNSZKY VIKTOR CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDV. KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
 íme, második kötete indul útjára /annak az érdekes
munkának, a melyre csak olyan kutató vállalkozhatott, mint
Hermán Ottó, a ki mélységes szeretettel rajong a magyar
népért, mert ismeri értékes tulajdonságait és küzdött egy
merészen kitzött czélért, a melynek eléréséhez vezet uta-

kat és módokat lankadatlan kitartással jelölte ki és követte.

Bámulatos ihlettség megelevenítette munkakedvét, meg-
sokszorozta energiáját és a feje felett sokasodó idnek még
mindég rendületlen önbizalommal kiáltja oda: „akarom!"
Hermán Ottónak valóban alapos oka van akarni.
A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejébl
kíván annyit a mennyit lehet, élnkbe varázsolni, de úgy,
hogy állításaiban ne csak az ábrándozok higyjenek, hanem
azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a
ki sohasem szeretett kitaposott utakon járni, amagyar nép
eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Sok híres

eldje ehnent hazánk határain kívül messzire, hogy fel-

fedezze a magyarok shazáját. Sok becses nyelvészeti és
egyéb adatokat gyjtöttek össze, de az shaza helyét
kijelölniök nem sikerült, mert hiányzott az összehasonlító
eljárásnak egyik feleme.
Hermán Ottó nem hagyta el hazánkat, hanem fel-

kereste itthon az sfoglalkozókat és itt kereste fel az össze-

hasonlító eljárás hiányzó felemét. Éles szemével meg-
figyelte a hajlékot, berendezését, a halászatot, az állat-

tenyésztést, az eszközöket, a szervezetet, a szókincset, a

köztörténet adatait stb. s ezeket összehasonlítva azzal, a mi
más, különösen keleti népeknél ismeretes, megtalálni ipar-
 ELOSZO

kodott az útjelzket, melyek megmutatják majdan az utat

a magyarság eredete felé.

Mily nagy szeretet, mily ers bizalom vállalkozásának

sikerében, hajthatta öt évtizedeken át, hogy sokszor lemondva
mindenrl, a mit a mveltségben elfinomult ember meg-
szokott, erdn, mezn, tó és folyam partján együtt éljen
azokkal a magyarokkal, a kik az sfoglalkozásokban sokat
megrizhettek az siségbl.
Kutatásainak, gyjtéseinek újabb eredményeként közli
most „i4 magyar pásztorok nyelvkincse'-'' czím munkáját.
Úgy látszik, mintha ez a kötet tárgy és közfelfogás
szerint inkább a nyelvészet, mint a természettudományok
körébe tartoznék. Ámde az sfoglalkozások már azért is, mert
az emberi lét alapfeltételei, a szó magasabb értelmében véve,
természettudományi szempontok alá tartoznak; a viszony
kifejezje a nyelv, ennek hivatott kutatója és alkalmazója
pedig az, a ki az sfoglalkozásokat tüzetesen tanulmányozza.
Viszont a nyelvis, mint magasra fejlett emberi tulaj

donság, természettudományi alapokon nyugszik: de a nyelv-

nek szerkezetét, szabályait, a rokon vonások alapján szár-

mazását, a nyelvész kutatja, és így a két, inkább csak

megszokás szerint különnemnek látszó szak, alapjában véve

egybeesik. Ezért úgy vélem, hogy a Kir. Magy. Természet-

tudományi Társulat jó szolgálatot tett a nyelvtudomány
ügyének is akkor, a mikor e szótár megjelenését biztosította.
Hermán Ottó munkáját négy kötetre tervezte; kett
már elkészült, a hátralev részt most rendezi sajtó alá.

Vajha nemcsak vasakarata, hanem vasegészsége is

lenne, hogy hatalmas tervét végrehajthassa.

Kelt Budapesten, 1914. augusztus havában.

Dr. Ilosvay Lajos,

a Kir. Magy. Természettudományi Társulat
elnöke.
A MAGYAR PÁSZTOROK NYELVKINCSE

1*
 ;

EI.OLJARO SZO.

„A magyarok nagy sfoglalkozása" czímü, 1909-ben

kiadott eltanulmányt, els beszámolóval nyitottam meg.
Ennek vége felé a még hátralev részeket soroltam el.
És ekkor így nyilatkoztam:
„Arra a kérdésre, elbirom-e mindezt végezni? egy
szónyi feleletem van: akarom!''
Azóta is mindég ennek a szónak hatalma alatt állottam

mert ez az ers szó fogadalom is volt. Elgondolkoztam,

nem is egyszer, az életid mind rohamosabb tünéséröl,
öreg embernél az életer fogyásáról, mely szerves kap-
csolatban van az életmködés lassú, de folytonos leáldo-
zásával. De az komoly eltökéléssel kimondott
egyszer
,,akarom /" ott lángolt lelki szemem eltt, kitartásra serkentett
a legsúlyosabb helyzetben is, annyira, hogy a midn a
szélhdés kiütötte a tollat a kezembl, keményen meg-
állottam és úgyszólván már órák múlva hozzáfogtam az
írásgyakorlatokhoz — és íme ismét írok, mert akarok!
A mit itt nyújtok, az a magyarok nagy sfoglalkozá-
sából ered szószedet, melynek kisebb része eredeti gyjtés,
nagyobb része irodalmi forrásaink kiírása, nem szótári
rendben, hanem fogalomkörök szerint való csoportosításban
s a betrendnek csak a fogalomkörben, azon bell való

alkalmazásával.
VI ELLJÁRÓ SZÓ

Ez az egyetlen mód arra, hogy necsak az egyes

szavakkal, hanem összefüggésben ezeknek értelmén túl és

ezeknek segítségével az ösfoglalkozás lényével és jelent-

ségével is foglalkozzunk, megismerkedjünk.
Ebben gyökerezik a kiadvány egyik eredetisége.
A másik eredetiséget abban látom, hogy a kiadvány
azon van, hogy a természetrajzi elemek szakszeren meg-
határozva legyenek.
Mindenki, a ki különösen újabb szótárirodalmunkat
ismeri, tudja, hogy a természetrajzi elemek szakszer
meghatározásának hiánya vagy megbízhatatlansága, meny-
nyire csökkenti a szótár használhatóságát, alapjában véve
tehát míveldési hivatását, a melyet ilyen forrásmtöl meg-
tagadni nem lehet, éppen azért követelni is kell.

Mint sokszorosan úttör vállalkozás, hozzá oly népies

foglalkozás körében, mely átalakulóban, sokszorosan le-

áldozóban van — és tekintve a csökken életert — érzem is

e rész hiányait, a melyeket, a mennyire lehet, pótolni

fiatalabb erk lesznek hivatva. És bizonyára akadnak is,

mert nyelvkincs mentésérl van szó, tehát a nemzet életének

legsarkalatosabb elemérl. Ez hatalmas rúgó.
E rész jelentségét a „Kiindulás" szakasza fejti ki,

a hol azok is fel vannak sorolva, a kik gyarapítólag mködtek

közre. Itt alább adom azoknak a neveit, a kik a meglátoga-
tott pontokon szíves vendéglátó gazdáim és kalauzaim voltak.
Ezeknek helységek szerint való felsorolása egyszersmind
kifejtje utazásaimnak ; de nem adja az egyes pontról való
kirándulásoknak sorozatát, mert ez nagyon messze veze-
tett volna.
A jegyzék a következ, megjegyezve, hogy a *-gal
jelzett pontokkal csak leveleztem ; a f azt jelenti, hogy az
illet azóta meghalt; a számban nem vagyok biztos.

íme, a sorozat:
 ELLJÁRÓ SZÓ vri

1. Abrudbánya (és aDetonata): 14. Bukkösd:

Boér Béla, polgármester. t Jeszenszky Ferencz.

2. Alsórajk :
15. Csáklyó iU. Tavarna:
Koller István. Szets Béla.

3. Andornak :
16. Csász p.:
Hebrony Alajos, t Németh Albert.

Mocsáry Lajos. 17. Császta:

Gaal Gaszton.
4. *Apahida:
Orosz Endre. 18. Csenger:
t Böszörményi Endre.
5. Barcs :

Spúr Jánosné úmö. 19. Csik-Gyimes és Csongrád:

Wagner János.
6. Bécs:
Heger Ferencz, 20. Csokonya:
Hoernes Mór, Széchenyi Géza gróf.
Takáts Sándor, 21. Csúza:
Thallóczy Lajos. Csányi Sándor.
7. Békés: 22. Dárda:
Csuta Lajos, révész, Czingelly Árpád,
tWenkheim Frigyes gróf. Szegszárdi Ferencz.
8. Berlin: 23. Debreczen:
Krause Edward. Haranghy György,
9. Berzencze :
Király Gyula,
Babócsay, tiszttartó. Kovács József, polgármester,
fSimonffy Imre,
10. Biharilye:
t Széli Farkas,
Molnár Károly, juhász,
Zoltai Lajos.
Szabadhegyi Géza.
24. * Dinnyéshát-puszta :

11. Biharudvari :

Chernél István.
Thomm Béla dr.
25. Diszel:
12. Brassó (és Bucses): Saary testvérek.
Benedek Gyula,
26. Ecsedí láp:
Förder Sándor,
Márk Dezs, Domahidy István.

Méhely Lajos, 27. Erdélyiek:

fRombauer Emil, t Ugrón Sándor,
Zakariás. Wass Béla gróf.

13. Budapest: 28. *Erddi uradalom:

fBorovszky Samu, Galka István juhász,
Czerva Frigyes, Rábay Dezs.
Koszkol Jen, 29. Felstárkány:
Vezényi Elemér, Gesztes Lajos,
fWartha Vincze dr. Samassa János.
VIII ELLJÁRÓ SZÓ

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38

39.

40.

41.

42.

43.

44.
 ELÖLJÁRÓ SZÓ IX

56. London : 69. *Rava:

Kropf Lajos. József Mihály.

57. Márkusfalva: 70. *Rea:

fMáriássy Ferencz. Buda Ádám.
58. Mernye : 71. Sárbogárd .

t Bertalan Alajos. Id Madarász József.

59. Mezkövesd : 72. Somogy :

Bónis Bertalan. Kacsóh Pál,

60. Muraszombat :
fKund Jen,
Buzetti János, halász,
Makfalvay Géza, 1914-ben

Czipott Zoltán dr.,

fispán,

Kiss Elemér dr.,

fSzécheny Imre gróf,
Lukács Gábor dr.,
Vasdinnyey Aladár.
Olajos Gábor, 73. * Sopron:
Sinkovics Elek, Bunker J. N.
Sinkovics Kálmán,
74. * Szabolcs:
Üy Károly.
flbrányi Zsigmond,
61. Nádudvar :
Józsa András dr.
Fazekas Lajos,
Ludány Géza. 75. Szanda-puszta :

fWodianer Albert báró.

62 Nagyenyed :

fCsató János, alispán, 76. Szarajevó :

flmreh Károly, Reiser Othmár.

Szász József — 1914-ben 77. Szeged :

fispán.
Kovács János,
63. Nagyszalonta :
fPálfi Antal, nagytanyás,
Erdélyi Gyula, fReizner János,
Kertmeghy Sándor, t Szabó Ferencz, tanyás.
Lovassy Ferencz, Tömörkény István^
Nagy József. tVneki Pál,

64. Németüjvár :
Zámbó György.
Dömötör Lajos. 78. Székelyudvarhely :

65. Nova :
D'Iemár Károly.
Viosz Ferencz. Szentmiklós-puszta
79. :

66. Ollár : Des Echerolles-Kruspér Sán-

fSzily Dezs, dor,
Szily Kálmán. Szalay Péter.

67. Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. 80. Szolnok :

fBeniczky Ferencz, fispán. Kreutzer Balázs,

Halász Jen. Lengyel Antal.

68. Peszéradacs : 81. Szombathely :

tKlempay Elek. fBeissig Ede.

X

82.

83.

84.

85.

86.

87.
 : :

ELLJÁRÓ SZÓ XI

119. Iharosberény, 139. szöd.

120. Jászkunság, 140. Pilishegy — Szász Józseffel,
121. Javorina havas, — Túrócziak- 1. 76.,
kal, 1. 81. 141. Pusztapödöri.
122. Kába, 142. Rajk.
123. Kemend,
143. Skit, a Brassóiakkal,
124. Királyhalma,
144. Stana,
125. Kiskundorozsma,
145. Szabadszállás,
126 "Kiskunhalas,
146. Szenna,
127. Köveskál,
147. Szentmiklós (Somogy),
128. *Kupfalva,
148. Szoboszló.
129. *Lóvész.

149. Taszár,
130. Magyaratád,
150. Tiszaabádszalók,
131. Merény,
151. Törcsvár.
132. Meztúr,
133. Mocsolád. 152. *Vacsarcsi,

134. Nagydobsza, 153. Vadé,

135. Nagyfalud; 154. Várfala,
136. Nagygécz, 155. Virágosvölgy.
137. Nyíregyháza.
156. Zalaapáti,
138. Orczi, 157. Zseliczség.

Az erdélyi részekben tüzetes kutatást végzett és

végeztetett

f PuNGüR Gyula a következ helyeken

158. Apácza, 162. Ilyefalva,

159. Bodzamente, 163. Málnás,
160. Erdszengyei, 164. Markod,
161. Hatodhegy, 165. Selye.

Ez a sorozat mutatja a kutatás helyrajzi kiterje-

dését is.

A halottaknak a szív mélyébl fakadó kegyeletem

felmutatása után, még külön is meg kell emlékeznem
azokról, a kik kiváló módon, magyaros és okos ven-
dégszeretetüket is gyakorolva, hathatósan elmozdítot-
ták mködésemet és azokról, a kik osztoztak a fára-

dozásban.
XII ELLJÁRÓ SZÓ

Hálám és köszönetem legels sorban illeti dr. semsei

Semsey Andort, a kinek neve ott, a hol nemesnek, szép-

nek, a haza üdvére szolgálónak csendben, feltnés nélkül
való felkarolásáról van már régen fogalommá vált.
szó,

Nekem nem az anyagi részvétel, hanem az a tudat, hogy

mködésemet ismeri és helyesli, adta meg a legnehezebb
helyzetekben is azt
, az erkölcsi alapot, a melyen bizton és
nyugton megállapodhattam és tovább mködhettem, mindég
hségesen kitartva az legkedvesebb tárgya mellett: a
természettudományok szolgálatában. A második, ki vele
sokszor és sokban szövetséges és a magyaros megfontoltság
mintaképe, buzdító és mérsékl egy személyben, az Szily
Kálmán, a kivel a sors kedvezése igazán jó órában hozott
össze és tette lehetvé, hogy nagy szerveztehetsége kereté-
ben megszolgálhattam a mind hatalmasabban fejld és
kiható kir. Magyar Természettudományi Társulatot, a mely
ma már igazán „a maga lábán jár". Életem büszkesége és
megnyugvása ez — és ezt Szily Kálmán hséges kitartásának
és barátságának köszönöm.
A kiknek köszönhetem, hogy mélyebben betekinthet-
tem a nagy sfoglalkozásba, azok a következk: Wass
Béla gr. Szentgotthárdon, az erdélyi Mezség szívében;
f Wenkheim Frigyes gr., egykor képvisel társam, ki
uradalmainak Békés város mellett elterjed részében és
távolabb is, mi könnyebben elérhet volt, magasra fej-
a
lett, de a régit mégis jól fentartó, nagy gazdaságát teljesen

feltárta; f Wodianer Albert báró, ki Szanda pusztájával

hasonlóképpen tett Des Echerolles-Kruspér Sándor Szt.-

;

Miklós pusztáján, Lovassy Ferencz Nagyszalonta körül

ugyanezt tették; Ivády Béla, egykoron képviseltársam,
törzse fészkét, Ivádot, nyitotta meg elttem és mély betekin-
tést engedett a mátravidéki „hadak'' szerfölött érdekes és
tanúságos viszonyaiba. Igen kitn vezetim és tájékoztatóim
 ;

ELLJÁRÓ SZÓ XIII

voltak Karczagon Madarász Imre, egykor képviseltársam,

református esperes; Debreczenben : Zoltai Lajos elsrangú
fáradhatatlan gyjt íBertalan Alajos, a kegyes-
és kutató;
rend kitn jószágkormányzója, buzgó ethnografus Mer-
nyén; Imre Gábor dr.. Hajdúhadház orvosa és Simon Károly,
tanítója; Szily Dezs OUáron, Klempay Elek Peszéradacson,
Zámbó György Szegeden, Nagy Károly, református pap.
Vámfaluban, különösen a rovások köri és ugyanezekben
a jeles kutató Fischer Károly, ki gyjteményét átengedte
továbbá Lkhoczkv Vilmos, egykori képviseltársam, Turócz-
szentmártonban; D'Iemár Károly derék útitársam, a Székely-
földön végzett nagy gyalogolásban Bónis Bertalan f-
;

szolgabíró Mezkövesden és Tardon Baksay Sándor, a refor-

;

mátusok püspöke, Kúnszentmiklósony kirl a „Kiindulásban''

külön is megemlékszem Madarassy László, a nomád
;

pásztorság kutatója; Vutskits György tanár Keszthelyen, a

halászatban író társam és végi Kropf Lajos, ki mint ma-
gyar mérnök, Londonban megtelepedve, sokszor beutazta
az Indiákat és rendkívül becses anyagot szerzett a puliról.
A szókincs rendezésében és a „correctura" nehéz munká-
jában teljes odaadással Schenk Jakab adjunktus és Hámori
Mihály gondnok urak támogattak; a revízióban Gorka
Sándor dr. els titkár úr. És le keU tennem a kegye-
letes megemlékezés koszorúját még három tisztelt és kedves

tájékoztatóm sírjára: az egyik márkusfalvi Máriássy Febencz,

a szepességi úr nemes prototypje; a másik Kada Elek,
Kecskemét város méltán híres polgármestere, az alföldi
róna mintamagyarja és végre a harmadik Ibrányi Zsigmond
a Tiszamellék igazi, régi úrvadásza.
De igaz! a sor csak akkor lesz teljes, ha még meg-
emlékszem vezetim és tájékoztatóim családjairól, a kik oly
kedves figyelemmel voltak irántam — végi pedig meg-
emlékszem életem hséges párjáról, ki — a míg le nem
XIV ELLJÁRÓ SZÓ

tört — osztozott fáradalmaimban és buzgón gyjtötte nyel-

vünk tiszta, népies elemeit. Hála és köszönet mindeneknek!
Ez azonban még nem végbúcsú, mert e szerény kötet
után következik a néprajzi és néptani rész.
Még most is ki merem mondani: akarom!
Írtam Budapesten, 1914 január hónapban.

Hermán Ottó.
 TARTALOM.
Oldal Oldal

ELÖLJÁRÓ SZÓ V Rétikasza 19

Vesszbárka 19
A KIINDULÁS 1 Kiolvasás 20
Ázsiai homoksivatag ... 3 Idöjóslás 21
Hédin Sven 3 Pásztorlelkület 22
Stein Aurél 3 Önérzet . 23
Pumpelli 3 Nyomorúság 26
A nyelvkincs ...... 4 Henczegés 26
Az ember eredete ... . 4 Gyöngédség 27
Az eredet 4 A ló szeretete 27
A valóság 5 Lovasbetyár 29
sfoglalkozás A petri gulyás 30
Ratzel véréréivé 6 Csikósnóták 31
Tagányi véleménye .... 8 Pásztorszerelem 32
Horváth Ignácz anyaga . . 8 Ellentét 33
Takáts Sándor véleménye . . 9 A káromlás 33
Pusztítók 9 A bölcseség 34
Szilaj pásztorság .... 9 Példabeszédek, közmondások 34
A tulipán 10 A szószedet eredete ... 51
Mikes Kelemen ..... 11 A szószedet beosztása . . 53
Színhatás 11 Irodalmi források .... 54
Kirgiz és tulipán .... 12 Segítk 55
Magyar és tulipán .... 13 Sorrend 56
Pásztomyelv 13 Függelékek 58
Bitang, Petfinél 13 Rövidítések és jelek ... 59
Bitang karó 13 A szószedet 65
Nyájajuhász, képpel. ... 14 A ház és tája 65
Telepedés, rakodás .... 14 Járómvek és részek ... 85
Juhsorrend 14 Lófogat és szerszám . . . 106
Változatok 15 Debreczeni lefogatok . . . 110
Kcnda és változatok ... 15 Debreczeni kocsi és igásszekér 112
Nehéz ustor ...... 15 Lóhajtás 113
Ló szre 16 A ház és szérje .... 114
A kutya 16 Eke 114
Ember és kutya 16 Iga és befogás 117
Kutya, elnevezés 17 Ökörfogat és hajtás . . . 123
Pásztor 18 Hangelemek 126
Tolókasza 19 Rovás 127
XVI TARTALOM

Oldal Oldal
Mérték ..132 Disznókerget . . . . . 571
Vágószerszám 134 Disznóhívás 573
Kasza és sarló 138 Disznómondókák ... 575
Ironga, képpel 141 A szamár neve 577
Hangszer 143 A szamárról. Vegyes . . 577
Pásztorszervezet 145 Élsdiek 578
Pásztortanya ...... 177 A lónál 578
Eszköz és ruha 209 A szarvasmarhánál .... 579
Ostor, ustor 220 A juhnál 580
Pásztorkonyha .... 225 A disznónál 582
Edény 234 A kutyánál 582
Tzhely .232 Népies felfogás 583
Jószág 243 A kutya szótára 584
iSzín, ill. szr 253 A kutya szre 591
Hangok 254 A kutya szólása 592
Coitus 256 Kutyaszólítás 593
Betegség, orvoslás .... 260 A puli, képpel 596
A föld és a nyíl 262 Terelés 597
A nyíl 284 Puliszótár 597
Kút és kopolya ..... 289 Pulinevek ....... 597
A ló szótára ...... 298 Bajszi puli 599
A ló szre 338 A pumi 599
A ló bélyege 357 Kutyanevek 599
Lónevek 359 A macska 622
Szarvasmarha szótára . . 385 ISMERET 624
Tej és termékei 434 Pásztorcsillagászat .... 624
Szarvasmarha szre . . . 439 Tájékozás 631
Szarvállások 453 Idjárás, idjóslás .... 632
Szarvasmarhanevek .... 461 Pásztorállattan 636
Bikanevek 462 Pásztormadártan .... 643
Tehénnevek 463 Madárszótár 646
Ökörnevek 469 Madárnévrendszer .... 658
Bivaly . 490 Fa- és bokorismeret . . . 665
A juh szótára 493 Pásztorfüvészet 671
Juh szre 521 Vegyes 687
Juhnevek 522 FÜGGELÉKEK 693
Füljeg>^ek 324 I. Tót anyag, Petényitl . 695
Juhtej termékei 526 Tót elemek, Istvánffitól . 695
Juh hangelemei 538 Állatnevek, Lányitól . . 696
Kecske szótára 539 II. Oláh anyag, leginkább
Kecske szre 539 Moldovdntl 697
Kecske hangelemei .... 540 m. Halászat 711
A disznó szótára .... 540
Disznó szre 563 Helyreigazítások ..... 737
Disznónevek 565 Szómutató 741
 1. A KIINDULÁS,

2. A PÁSZTOMYELV HAJLÉKONYSÁGA,
3. PÁ8ZT0RLELKÜLBT és

4. BÖLCSESÉG.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincsc.

 :

1. A KIINDULÁS.

Az 1909-ik évben kiadott eltanulmány, mely a magya- Ázsiai homok-

rok nagy ösfoglalkozásának történetelötti (praehistorikus) „Pdin sven

elemeit és köztörténetét tárgyalta/ „els beszámolóval"
kezddött. Az anyag gyjtése közben, 1903-ban azonban
megjelent Hédin Sven els, kétkötetes müve, mely az Ázsia
szívében megtett tízezer kilométernyi utat tárgyalta^ és
késbben 1908-ban megjelent Stein Aurél els tanulmánya,
az ugyancsak Ázsia szívében a futóhomokba temetett váro-
sokról.^ Ezek a müvek egész lényemet ragadták meg, a mi
nagyon is érthet, mert hiszen a nemzet sfoglalkozásait
kutatva, folytonosan felötlöttek a Bels-Ázsiából származó
analógiák. A hatás abban érte el csúcsát, a midn Sven
Hédin nél olvastam és rajzban láttam a Lopnor sívó
homokjából napfényre került díszítéses farészeket, a melyek
szembeszök módon egyeztek és egyeznek a Zala és Somogy
legmagyarabb pásztorainál dívó díszítési alakzatokkal.*
Különösen ez az egyezés bírt reá, hogy a beszámolóhoz
függeléket csatoljak, a melyet következ szavakkal végzek
„Azonban Stein Aurél —
és itt hozzáteszem Sven :
stein Auréi.

Hédin —
kutatásai, a gyönyör eredmény daczára, még
Pumpelli

csak els érintését jelentik a sivatagok világának. Föl kell

tennünk, hogy ott, a korszakok menete rendén, kultúrák

Hermán Ottó A magyarok nagy sfoglalkozása stb. Eltanul-

1 :

mány. Budapest, 1909. Hornyánszky Viktor.

* Hédin Sven lm Herzen von Asien etc. Leipzig. Brockhaus.
:

I. II. 1903.
' Stein Aurél: Homokba temetett városok. Átdolgozta Halász
Gyula. Budapest, 1908.
* Hermán Ottó : Éltanulmány XX. lap.
1*
 4 HERMÁN OTTÓ

temetkeztek egymás fölé és szerintem —

ott nyugszik —
a magyarok „Öshazája^^ és onnan ered e nép nagy fej-
lettsége".
Nemcsak azon az alapon, a melyet Ázsia szívének
hanem azért
kutatói nyújtottak, is,mert a kultúrák temet-
kezésének föltevését, PuMPELLi R., Turkesztánban folytatott
kutatásaival még
százötvennél is több várossal növelte.^
Ám ezeknek tárgyalása nem erre a helyre való sorra ;

következik ez majd az utolsó kötetben, a mikor az ethno-

graphiai és ethnológiai alapok kifejtésérl lesz szó. Ez a
kötet a maga egészében a nyelvkincsnek van szánva és a
mit eddig érintettem, az csak némi szerves kapcsolat
helyreállítása érdekében van mondva.
A nyelvkincs. Ez a szó „7íz/e/y/cmc.s", óriási szemhatárt varázsol lel-
:

künk szeme elé. Óriási volta nemcsak a térre, hanem a

mélységre is van értve. Szorosan véve, meg kellene ragad-
nunk a ma beszél embert állatiságának állapotában és
abban a pillanatban, a melyben az els tagolt hangot hal-
latja s azt a fogalom els csirájával kapcsolja egybe. És
azután: az emberré alakuló lényt követnünk kellene fej-
ldése útján, nyomról-nyomra haladásában, elhajlásában,
;

st visszaesésében és sülyedésében is, eladdig a törzsig,

annak elágazásáig, a melynek neve, mert szava „ma^í/ör".
A kifejtett sorozatra csak gondolva is, agyunk veleje
mintha megrendülne és azután összehúzódnék, mert mint-
egy ösztönszeren érzi, hogy bármelyik részét veszi el a
sorozatnak: a bizonytalanság meredezik reája; minden
ingadozik és a hol biztos feleletet várunk, szembetalálko-
zunk a kétség kérdjelével, a bizonytalansággal?
^e^red^íe''
Ercdetilcg melyik állatalakból fejldött az ember? —
íme, itt a bizonytalanság els kérdjele! A földkerekség
melyik pontján vette kezdetét ? Mikor ? Ha fejldött, mely
.

ok indította a fejldés folyamatát? Milyen okok hatottak

közre, hogy irányt vegyen? Mi volt a korszakok meneté-
ben az irány vagy irányok tartalma, lényege, változása —
az okok oka, az eredmény? — elég!

^ PuMPELLi R. : Exploration in Turkestan. Carnegie Inst. Wa-

shington, 1905. Gliniat and History.
 A KIINDULÁS 5

Azt az embert, a ki már a fejldés útján van és halad

— bármily kezdetleges legyen is az értelmi fok és ennél-
fogva a haladás —
ezt az embert már fel bírjuk fogni;
,

el bírjuk képzelni a különbségeket, a melyek már akkor

is egyénröl-egyénre föléledtek és megnyilatkoztak; azt is
fel bírjuk fogni, hogy a közös sajátosságot, a legkezdetle-
gesebb társadalmi alakulat csiráit elvetették: de a kiindu-
lást, az okok okát, azt az ember számára a titok sr
leple fedi, melyet az eredettl fogva gyarló ember, föl
nem lebbenthet. Hozzá sem férhet, mert hiszen saját ere-
detérl van szó, a melylyel szemben, er helyett, csak
gyengeséget, látás helyett csak vakságot érezhet: mert
saját lénye megfejtésében önnönmaga fölé nem emelkedhet.
E tehetetlenségbl meríti hatalmát a föltevés, a mely
azután a tudás helyett felépíti trónusát és uralkodik azo-
kon, a kik visszariadnak a tudásért folyó harcztól. Már
pedig ez a harcz az egyedüli, mely nyomról-nyomra több
és több világosságot teremt s mely reátanította az igazi
tudásra vágyó embert a kutatás módszerének Meszelésére,
alkalmazására, ezáltal a valóság alapján tények megalapí-
tására — és reátanította az önbírálatra is.

Ezekután a helyzet most már íery alakul : mert az ^em a hu, ha-
•^ *='*^
nem a valóság.
eredet, a kimdulás, a kezdet kezdete a kutató emberi elme
számára titok és az is marad, nem ezt kell feszegetni,
mert szükségképpen tévedésekhez vezet, hanem változtatni
kell a módszeren, a kiindulás elvén: nem a sötétség, a
bizonytalanság alapjából kell indulni az eredet meghatá-
rozása felé, mert ez nem vezethet a czélhoz, hanem a
megfogható és meghatározható valósággal kell, mint szö-
vétnekkel indulni és bevilágítani messze multak bizony-
talanságába, homályába, mert ez az egyetlen mód, a mely
a homályból világosságra vezethet.
A magyarok eredetének kérdését a megfogható és meg-
határozható valóság alapján megragadva, a feladat igy alakul : •

1. Meg kell határozni azokat a foglalkozási

° ágakat,
o a
»
legrégibb
foglalkozások.
„^
a melyektol a nemzet elete és fennmaradása lényegesen
függött, lehetleg még függ.
2. Megkell határozni azokat a mozzanatokat, a melyek
az ületö foglalkozási ágak üzésére lényegesek voltak.
 6 HERMÁN OTTÓ

3. A foglalkozási ágak történeti elemeit szigorúan

viszonyítani kell a jelen, vagy a legközelebbi múlt ponto-
san meghatározható elemeivel, mert ez teszi lehetvé,
hogy szilárd talajon haladhassunk.
Az sfoglalkozások két ágazatában eddig végzett
kutatások tanuságtételei így állíthatók fel:
1. A halászat si elemeinek az élkkel való egybe-

vetésébl szerintem a következ tétel szrdött le:

Bár honnan jött légyen a magyarság mostani helyére^
halászó helyrl kellett jönnie; az irányt véve, ez észak-
keletrl délnyugot felé tartott} Tanítja a mód, a szerszám.
2. Az állattenyésztés és az állattartás, röviden egybe-

foglalva a pásztorélet si elemeinek az élkkel való egybe-

:

vetésébl minden kétséget kizáróan a vándor nomád — —

jelleg állapítható meg; az irányt véve, ez is északkeletrl
délnyugot felé tartott. Erre az utóbbi tételre a régiségbl
vett elemek az eltanulmány kötetében,^ különösen a szity-
tyákkal való egybevetésbl derülnek ki. A lehet teljes
tárgyi bizonyítás a munka utolsó kötetének marad fenntartva.
A jelen kötet a nyelvkincsnek van szánva, a melyben
már gy is nagy jellemz er nyilatkozik meg, ha a
kutató csupán a „uerba valent iisu" régi tételt fogadja is
elvül és nem mélyed a szavak eredetének bonczolásába.
Vállalkozásom természeténél fogva, engem a szavak él
értelme vezérel és kell, hogy ez vezéreljen; mert az élet
lényeges jelenségeinek azonosságáról, ennek megállapítá-
sáról, az egészrl van szó. A nyelvészeti vizsgálat késbbi
feladat és másokra tartozik. Én az én helyzetemben Ratzel
meghatározását^ tartom helyesnek és irányadónak, hogy
t. i. a kölcsönvev és a kölcsönadó elemek egykoron tar-

tósan érintkeztek és hogy innen származik a nyelvi anyag

kölcsönös átvétele, majd szerves összef orradása.
Ratzel
ügy a miut öunönmaguukat ismerjük, tudjuk s itt —
a népet értve —
hogy alig képzelhet nemzet, mely köny-
1 A magyar halászai könyve, a Kir. Magyar Természettudományi
Társulat megbízásából írta Hermán Ottó, két kötet, Budapest, 1887.
* A magyarok nagy sfoglalkozása. Eltanulmányok. Irta Hermán
Ottó, egy kötet, Budapest, 1909.
3 Ratzel, dr. Friedrich : Völkerkunde, Leipzig, 1888.
 A KIINDULÁS 7

nyebben elfogadná az idegen szót, könnyebben beforrasz-

taná nyelve egyetemébe, mint éppen a magyar.
saját
Éppen azért az átvételeknek a kimutatott súlyt tulajdoní-
tani nem lehet. És alig van nemzet, mely könnyebben
elhagyogatná azt, a mi tárgyi ethnographiai tekintetben
si kincs, mint éppen a magyar. Ez nem mint megrovás
van mondva; söt ellenkezleg: ez az illeszked tulajdon-
ság nem kis mértékben megkönnyíti az egészben csekély
számú nemzet megmaradhatását, mert nem alkot tárgyi
ellentéteket ott, a hol hatalmas elemek áramlata úgyis
ostromolja. De ennek viszont az a gonosz oldala van,
hogy a sajátosságok eltnése, vagy elmosódása nagyon
is megnehezíti a kutató munkáját.
Ez az elmosódás volt oka annak a mohóságnak, a 2?k°kSsÍ
melylyel az sfoglalkozások kutatására és ebben a magyar
néprajzra vetettem magamat, melylyel legelbb a halá-
szatot ragadtam meg s fejlesztettem a mig: „A magyar f
halászat könyve" czímig. Utóbb átmentem a nagy sfog-
lalkozásra, a pásztoréletre.
Az egész mködésben, mint vezércsillag az világított
elttem, hogy ezekben az sfoglalkozásokban, melyeket a
legtipikusabb magyar elem zött, maradhatott meg és ~
maradt is —
legtöbb az si jellegbl, mely mint ilyen, a
nemzet messze múltjára sugárzik vissza el, az eredet felé.—
Az els lépést 1885-ben tettem, az els magyar orszá-
gos kiállítás alkalmával. A bemutatott halászati szerszám-
gyjtemény alkotta meg a magyar tárgyi néprajz alapját
is, méltatásban részesült, ki is adtam katalógusát, kis
könyv alakjában, három nyelven.^
A kik akkor mellém állottak: dr. Semsey Andor és
SziLY Kálmán, ma is velem tartanak. Akkoron teljes férfi-
erben voltunk, ma rajtunk az aggság de a magyar ; érzü-
let nem gyengült.

^ I. si nyomok a magyar népies halászatban. 34 rajzzal. Buda-

pest, 1885.
II. Vestiges des temps préhistoriques des Hongrois d'aprés leurs
engins de peche populaires actuels. U. o. 1885.
III. UrgeschichtUche Spuren in den Geráten der ungarischen
volkslümlichen Fischerci. ü. o. 1885.
 8 HERMÁN OTTÓ

Tartozom Baross Gábor emlékének annak kijelen-

tésével, hogy czélzatomat azonnal megértette és helyeselte.
E kis könyböl, mint mustármagból sarjadzott a ma
már lüktet magyar tárgyi néprajz, a melylyel mindaddig
senki sem foglalkozott.
A hol még a dologra nézve bizonyos kétségek lap-
pangtak, azok eloszlottak az 1896-ik évi országos ezredéves
kiállításon bemutatott gyjtemény hatása alatt, mely az
évezred határán, 1900-ban Parisban is megtette hatását és
ittBudapesten a meghívott külföldi szaktudósok részérl
külön elismerésben részesült.
véíSye. Ekkor írta nekem történeti tudományunk ers harczosa,
Tagányi Károly, kiben a kutatás sorrendje iránt kétségek
éltek, 1897. évi márczius 27-ike alatt, önkéntes elhatározás-
ból, a következ szavakat: „Tanulmánya^ teljesen meggy-
zött arról, hogy itt (nálunk) els sorban a pusztuló ethno-
graphiai anyag haladéktalan megmentésére van szükség.
Tökéletesen igaz s ennélfogva a levéltári anyag felkutatása
teljesen másodrend dolog^^.
Aviszonyok azonban nagyon kedveztek a vállal-
kozásnak. A míg magam számos jóemberemtl és Darányi
Ignágz, akkori földmívelésügyi miniszter intézkedésétl
támogatva újból és újból kirándulhattam az ország külön-
böz részeibe közvetlen kutatások megtételére, a tárgyi és
nyelvi anyag felgyüjtése érdekében, addig éppen Tagányi
KÁROLY irányítása mellett, a páratlan szorgalmú, fájdalom oly
""'^''^irtéíf
" tragikus véget Horváth Ignácz, halomra gyjtötte a
ért
történeti adatokat, úgy, hogy lehetvé vált —
már sürgetk
megnyugtatására is — a történeti anyag rendezése, bevezetése
s egy külön kötetben való kiadása, mely kötetnek czíme a
következ „A magyarok nagy sfoglalkozása. Eltanulmá-
:

nyok stb." 1909.

E kötetben benne van minden, a mit akkor, a szintén
tlem megállapított semberre vonatkozólag megtudtunk,
a mi tehát Magyarországra, mint területre nézve, störténeti,
a palaeoüth kor emberére vonatkozott és a mi Európa
areopágusa eltt be is vált. Benne van az is, a mi a

1 „Az sfoglalkozások. Halászat és pásztorélet stb." 1898.

 A KIINDULÁS 9

Skythák, vagy magyarán: ,,8zittyát' nomádságából a görög

írók tanúsága alapján ide vonható, és benne van a viszo-
nyítás a szittya és a magyar nomádság elemei között is;
végre benne van az, a mi a IX-dik századtól kezdve a
XEX-dik századig bezárólag, mint okiratos történet bevehet
volt és így a köztörténetet alkotta meg.
De mindezeknek daczára érezni lehetett az anyagban ^^{^{^ ^^^^^
kifejezett folytonosság szakadozottságát, melynek okát
buzgó, a népies elemek iránt oly fogékony történetírónk,
Takáts Sándor, így fejtette ki: „A XVI-dik és XVII-dik
században a népesség legmagyarabb része állattenyésztéssel
foglalkozott. A XVII-dik század végén ez majdnem teljesen
megsemmisült. A XVIII-dik században a földmívelés sorra
elhódítja a földet az állattenyésztés ell. Mivel pedig a régi
állattenyésztés emlékeit nem jegyezték föl, tömérdek szó,
kifejezés, szokás feledésbe ment, megsemmisült".
A történeti igazság itt annak megállapítását követeh, xViTsíázad?
hogy az állattenyésztés rettent pusztulását nem az akkoron ^*" -

már szorongatott török okozta, mert ez eredettl fogva

már saját érdekében is jól meg tudott férni a magyar nép-
pel; hanem okozta az a kegyetlen gyülevészség, a mely a
szent kereszt és a keresztyénség védelmének örve alatt,
végig dúlta, végig sarczolta és harácsolta Magyarországot.
De mind ennek daczára mondom, a megsemmisülés
nem vehet a szó legszorosabb értelmében olyannak, mert
fennállott akkoron a magyar Alföld nádas, gyékényes, mo-
csaras, ingó lápoktól, szikektl, homokoktól megszakított
világa, kész és be nem vehet menedéke a siserahadtól
és egyébtl szorongatott magyarságnak, a mely a termé-
szetnyujtotta védelmet mesterileg fel tudta használni, mert
vérében volt, mert az siségbl hozta át a saját javára. És
ez a világ nemcsak az embernek, hanem vagyonának, gulyái-
nak, méneseinek és egyéb nyájának is biztos menedéke volt.
Innen kelt azután az a pásztorság, a melynek nevét a páslío?Íág.
közelmúltig is a „szilaj" jelezvel illették. Ezek a pásztorok
rizték a „szilaj jószágot", a mely jelz inkább az álla-
potra, mint a tulajdonságra vonatkozott, mert azt jelen-
tette, hogy a pásztor és a jószág éven át nem látott fedelet,
hajlékot ; nem került tet alá, hanem kiállotta a szabadban
 10 HERMÁN OTTÓ

az id minden viszontagságát s így istenigazában kke-

ményre edzdött.
Ennek a pásztorságnak senki sem írta meg történetét,
senki sem kutatta, gyjtötte össze nyelvkincsét, a melynek
az egész helyzetnél fogva, éppen oly gazdagnak, mint
sajátosnak kellett lennie ; ez tehát veszteség.És ha valami
kevés még megkerülhet, úgy mindenesetre a törvényható-
ságok régi gazdasági, bitang és egyéb jegyzkönyveibl
fog kerülni, a melyek eleddig kevesebb becsben állottak
nem egy történetíró szemében, a ki a hatalom fényében
látja a nemzet életét s kicsinyli, kevesli azt a színtájat, a
mely telve van munkával, verejtékkel, áldozattal és szen-
vedéssel —de éppen azért a nemzet életét jelenti.
LeunilSá"
Mieltt hogy most már a szószedet némi elemzésére
áttérnék, álljon itt —
némely eljárás menetére —
egy példa,
mely alkalmas a messze múltba is bevilágítani. A példát
a tulipán szolgáltatja, melyet Linné ,jTiiIipn^' név alatt veze-
tett be füvészete rendszerébe. Magát a nevet véve, a min-

dég megbízható Db. Johannes Leunis ezt így származtatja:^

„Soll von Tulipánt abgeleitet sein, worunter die Türkén
ihren Turbán (Kopfbedeckung) verstehen, oder von ioXótttj,
welches Knáuel und auch eine Kürbisart (Türkenbund^)
bezeichnet". A magyar népnél a tulipán nemcsak ismeretes,
még a legény szeretje is „rózsám, tulipántom"' hanem —
mint díszítmény teljesen a nép vérében van: ezernyi alak-
zatban mint hímzett díszítmény, mint festett, faragott alakzat
fordul el, sokszorosan stilizálva. A legmagyarabb mester-
ségekben a legkülönbözbb tárgyakon ott a tulipán; szcs-
nél, szrszabónál, szíjgyártónál szerte dívik; st még a
közelmúltban a magyar sarut készít csizmadia is kiverte
készítménye sarkára a kecskerágó bokor ^ sárga fájából
készített szögekkel a tulipánt, e nélkül nem is tartotta min-
denkori remeklését tökéletesnejt. Az iparfejlesztés legújabb
mozgalma is e virág jegyében indult.

1 Leunis Joh. : „Synopsis der Pflanzenkunde" etc. etc. Hanno-

ver, 1877. n. p. 1111. Note 10.
^ U. o. p. 645, § 426. Cucurbita verrucosa L. Note 6.
3 Evonymus europaeus L.
 A KIINDULÁS 11

Honnan e jelenség?
GoMBocz Zoltán, ki az ifjabb magyar nyelvész- gárda oomSnái
legelejéhez tartozik, hozzám intézett levelében így származ-
tatja a tulipán nevet: „Á szó se a persa dülbend, dúlbend,
a köznyelvben tiilbend is =
turbán és tulipán. Innen átke-
rült az olaszba: tulipano (velenczei ol. dulipán, tulipán,
piemonti bolognai tulipán); az olaszból a magyarba".^ Ez
lényegben egyezik Leunis nézetével, ki szintén a turbánt
hozza fel. Áz eredet tehát keleti. Á magyar egyes elfor-
dulás más sorba tartozik nem társas.
:

Vegyük most már más oldalról, hogy a fajhoz jussunk

Itt elsnek üdvözölhetjük II. Kákóczy Ferencz hségesét,
ki urával a számkivetést megosztotta, a kedves levélírót:
Mikes Kelement. Ez 1739-ben küldetésben Bukarestbl ^•'^^^ '^^'^•"^"•
Jászba lovagolt és az utóbbi helyrl június 21-én ezt írja:
„Gyönyörség volt a mi utazásunk és egy menyasszony gyö-
nyörséggel járhatott volna velünk, mert Bukaresttl fogva
egész Jászig, csak a sok külömb-külömbféle szép virágon
járt volna; mindenütt a mezk be voltának terítve virágok-
kal, hogy csak a szegfre és a tulipánra léptek lovaink".
A fajra nézve azután a kiváló füvész, Degen Árpád dr. or. oegen.
— kinek revízióiért nagy hálával tartozom —
1910 szep-
tember 23-án kelt levelében így nyilatkozott: „Minthogy
annak a vidéknek flórája ismeretlen, csak sejtem, hogy a
faj a Tulipa Biebersteiniana E. et S. lehetett. Á szegfüvek
közül Mikes csak a legkorábban virítót láthatta, a mezeit
(Dianthus campestris M. B.), a rétit (D. pratensis M. B.), vagy
a homokit (D. sabuletorum Heuff.); ezek közül a legutóbbi
nyílik legkorábban".
Következik most már néhány szó a színhatásról.
Errl Rozkosny, Oroszországról írott mvében ^ így színhatás.
nyilatkozik: „Minthogy a puszták világában a télbl a
tavaszba való átmenet hirtelen, a pusztát csakhamar ellepi
a friss, buja f, melynek jelleget kölcsönöz a Kowyl azaz: —
árvaleány haj, Stipa pennata —
e mellett milliónyi millió
;

tulipán nyitja színes kelyhét és adja a szín tengerét."

^ Levélben és a Magyar Nyelv 2 263. igen tüzetesen.

:

* Rozkosny: „Rusland, Land und Leute IV.*

 12 HERMÁN OTTÓ

Aimásy.
~
A színeket megnevezi Almásy György dr.^ „A midn
— írja — a tulipán (Tulipa altaica) éppen virágozni kez-
.
dett — a hét folyam tájain —
daczára a kissé nyomasztó
egyhangúságnak, az ezernyi ezer, karcsú száron ül sárga
vagy piros virág igen kedvesen festett, mintha valami nagy,
sznyeg volna a pusztákra kiterítve".
tarka, piros-sárga és zöld
Radde. Radde,^ a hírcs utazó a tulipánözön színérl és be-
nyomásáról így ír: „Perekoptól és Tsungártól északra
alkalmam volt óriási tulipánmezket szemlélhetni. Az két-
ségtelen, hogy a vadtulipán-mezk "a legpompásabb láto-

mányt alkotják. A színek oly tiszták és változatosak, hogy

ily színpompa a társásán él növényeknél csak ritkán
szemlélhet. Az általános, világos-chrómsárga színt, mely a
tulipánoknál leginkább uralkodik, sokszorosan felváltja az
ég czinóhervörös vagy a karmazsin szín. Ritka a halavány
viola és még ritkább a fehér Azonban a mily remek e
. . .

tünemény, oly múlékony is. Sokszor elég egy déli óra

melege, hsége, hogy beláthatatlan terület színpompáját
tönkretegye. A tünemény legfeljebb 3—4 napon át ragyog,
tetz e tetzés után a szárazföldre konyulnak s a széles
;

levelek hamar elszáradnak. Már május közepén csak nagy

fáradsággal bírtam a tulipánok nyomát a fben felfedezni".
Kirgiz és A múlt XlX-ik — —
század szerzi nagy kedvvel
írnak arról, mennyire vágyik a Kirgiz, hogy telel helyérl
a puszta szabadságába kivonulhasson, a tavasz pompájába,
melynek ragyogó elemét a vad tulipán alkotja. A pompát
látva, a Kirgiz nagy kedvében meghempereg a virág-
sznyegen, mint az arktikus tájak népe a vakító fehérség
friss hóban . . .

Magyar és El kcll fogaduuuk azt, hogy a Magyarok egykoron

és tartósan alá voltak vetve Ázsia pusztáin a színpompa
hatalmas benyomásának, bevették az alaki részt is lelkü-
letükbe és az egymást követ nemzedékek azt egymásra
átörökítették. így maradt meg a nemes virág a nép lelkü-
letében és mvészetében mind e mai napig.
De az eredeti magyar név, melyik volt és hova lett?

^ Almásy György dr.: „Ázsia szívében* stb. Budapest, 1903.

* Radde: „Versuch eiiier PflanzenphysiognomikTauricns",p. 220.
 :

A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA 13

Az Új területen megtelepedve, itt tavaszkor nem

köszöntötte a népet a tulipánszönyeg s a név elhalványo-
dott. Az papok, a kik a magyarságnál történeti
olasz
szerepet játszottak, ismerték a kerti tulipánt s a nép —
elfogadta a nevet, a melyhez kötött alakzattal és színnel,
lelke si soron telve volt.
A természet hatalmával mindig számolnunk kell!
Ezekután következik az sfoglalkozások szószedetének
jellemzése.
Ez a szószedet nem szótár, a szó közönségesen bevett
értelmében, mely egyetlen szósorozatot alkot, mely az
A betvel kezddik és a Z betvel végzdik, s a melynek
tagozatai a betk rendje, egymásutánja szerint alakulnak,
a mikor minden szó lehetleg csak a maga értelmét szol-
gálja és a vonatkozások a lehet legszkebb körre szorít-
koznak.

2. A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA.

Az sfoglalkozások szószedete más. Itt az egyes szó a peíS.

maga egy határozott fgalmat
jelentésével beleilleszkedik
alkotó körbe, a mely körben a szavak összessége a kör
egységes fogalmát megállapítja. A bitang szó egymagára
nézve nem kimerít, az sfoglalkozásban azonban szük-
séges. Az emberre nézve meghatározta a magyar Alföld
legjobb ismerje, Petfi Sándor, a „ Talpra magyar^^ czím
riadójának egyetlen sorával, helyesebben e sor két sza-
vával :

SeJionnai bitang ember

Ez az emberre vonatkozólag kimeríti a közkelet fogalmat.

A magyar pásztorságnak és a bitang jegyzkönyvet kezel
hatóságnak, következ nyelvkincse van a bitang kifejezésére
barangoló, csatangoló, csavargó, eltévedett, kóborló, kószáló,
tilosbajáró, urahagyott, uratlan, uravesztett,
A
meghatározást élesebbé teszi az a körülmény, hogy Bitang karó.

a nomád állapot egyik legjellemzbb maradványa, a bugacz-

monostori cserény mögött, idmben is, keményen le volt
 :

14 HERMÁN OTTÓ

verve a bitangkaróy mely arra szolgált, hogy a eserény

közelébe jutott kóborló, tehát bitang jószágot hozzákössék,
míg gazdája akadt vagy —
nem akadt. Egy mellékhivatása
a bitangkarónak pedig az volt, hogy a szegénylegény is
hozzákösse lovát, a míg a cserényben mulatott. A legszaba-
tosabb meghatározást pedig az nyújtja, hogy a Kiskunság
némely pontján a karónak neve egyszeren bitó volt.
Nyájajuhász. Beléereszkedve a juhászatba, a következ szószede-
tekhez jutunk! az alapfelosztás ez: fejs juhász, ellet
juhász, bárányos, medd juhász, ürüs, kosos- és végre
nyájajuhász. Az utóbbinál meg kell állapodnunk, mert a
közelmúltig a legtisztább nomád volt. Kecskemét táján a
homokok körül, tehát az ázsiaival analóg területen, legel-
tette nagy, kizárólagosan ürükböl álló nyáját; volt teljes
bojtárszervezet mellett, harminczig való szamara, mely a
czókmókot felváltva hordta.
A területet kiszemelte a számadó bojtár, ki legott
kopolyaásáshoz fogott, hogy mikorra a nyáj és a számadó
megérkezik, legyen ivóvize embernek, jószágnak mind
közönségesen.
Teiepedés - A mikoT a nyáj megérkezett, a számadó a legalkal-
masabb helyen letüzte az ásót, kivette a ragyogóra csiszolt
ivókolompját s reáborította a letüzött ásónyél végére: ez
volt a helyfoglalás jele.^
Evvel letelepedtek, fztek és legeltettek, a míg a
legel jó volt. Elérkezvén a helyváltozás ideje, a számadó
levette az ivókolompot, kiadta a rendeletet: „rakodjatok V^

mire a szamár teher alá került s az elvonulás megtörtént.*

Ennek még részletei vannak, a melyek majd az utolsó
kötetben lesznek eladva ha megérem.—
Juh sorrend. Már Meztúrou így oszlik meg a tagoltság : bárány-
falka, tokjófolka, ürüfalka, heverfalka, közös-
kosfalka,
falka. A falka egyazon tulajdonosé, mint Szllssy-falka,
Arany-falka; az összesített falkák alkotják a nyájat.
Kor szerint a sorrend Kun-Szent-Miklóson így alakul
bárány, jerkebárány, kosbárány, toklyó, még nem —
^
Kada Elelc elhunyt jóemberem megállapítása.
2 U. attól.
 A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA 15

fogant — apácza = medd; czanga, fiaveszteit, ürü — met-

szett; kos, juh.
Az erdélyi részben a tagozódás, a nyelvi változatok változatok.

és az idegenség benyomulása miatt így alakul: anyajuh,

kos, bayka, berbécs a metszett ürü a latin veruex-hl
idomítva;^ berke, birke, biszke, bürge, bürge juh, czáger,
czajger, czanga, czikjuh, czire, csanga, diszké, diszké johó,
diszké juh, diszké juhacska, diszkó, döszke, düszke, fej, fejs
juh, fürtös juh, göncz, gubás juh, gyeles, ih, ihocska, jerke,
jarka, johó, johók, juhocska, {kaptyil), {kellány), (kerlan),
(kirlán), (killán) ; kostoklyó, (mátor), (mihóra), (miora),
(mióra), (mijora), {mijöra), {millora), (millóra), möndöle,
möndölecske, (nyivor), (oaie-buccie), öreg juh, (pleketor), suta
juh, száradott juh, szarvas juh, sztronga juh, üvecs, yeh,
A rekesztett nevek idegenek, de használatban vannak.
Már most is meg lehet vallani, hogy itt a nyelvnek b
forrása buzog és összefüggésben adva, világosságot terjeszt.
folytassuk még egy kevéssé.
De
A
disznóra vonatkozó sorozat a kan, kocza, malacz,
süld és ártány-njdl nincs kimerítve, mert a tagozódás
így alakul: artán malacz, artán süld, artány már —
1247-ben —
disznófén, göbe, gönne, gönne malacz, gönne
süld, kancsi, malacz, mancsi, süld, süd, süd, süjd,
süld, sütk, ver disznyo, ver malacz, wi zildew disznó,
(süldén), választási, a csecstl elválasztott; de kiválasztott is.
Ehhez a sorozathoz illeszkedik a pásztorszervezet, j!jj;'o4y^
például Nagyszalontán: kondás-számadó, kanos, koczás,
sülds, malaczos, ártányos, fiadzös, kutriczás.
És ha legfbb terelszerszámját, az ostort vesszük, ^ehéz ustor.

akkor ennek neve nehézustor és ha a nyelén kezdjük, a

mesterszavak így alakulnak:
Karszij, nyel ennek fogóvége, dereka, telkesvége ezen
kengyel, telek, forgó, ostortöve, rajta pillangó, következik
az ostor dereka, tcsapója, csapója, legvégén sudara. Karikás
az ostor akkor, a mikor a töve és telke közt karika van,
vagy karikák vannak.

^ Ezt a származást az újabbkori írók elhanyagolták, majd ürünek,

majd kosnak vették.
 16 HERMÁN OTTÓ

Ló szre. A színérzék élessége megnyilatkozik, például, a lovak

színeinek, helyesen: szrének megkülönböztetésében. így
a ló leggyakoribb szörszíne a pej, változatai pedig nagyjából
ezek: aranij-, barna-, fakó-, meggy-, mocskos-, mogyoró-,
piros-, sölét-, szattyán-, tüzes-, világos-pej.
A nyereg mesterszavai ezek: Kápa, nyeregbunda,
körösztvas, körösztvaskötés, szárnya, izzasztóbre, felrántója,
vakcsattja, hevedere, kengyelvasa, kengyelszíja, és még:
szügy ellje, farmatringja.
A marha szarvállása: balcsákó, bodor, búváros, csákó, cso-
bán, fönnálló, hegyes, kajla, kupak, lant, molyos, pörge, senye,
sodró, szélescsákó, villás stb. szinte kimeríthetetlen sorozat.
A kutya. A magyarságra nézve legjellemzbb az, hogy mindent
megnevez ; áll ez az egészre és részleteire. Lovának, ökré-
nek, juhának, disznójának meg van a maga neve ; a kutya
elnevezéseiben pedig egész kedélyvilága nyilatkozik meg.
Mieltt hogy erre vonatkozólag mutatványt adnék, van
külön megjegyzésem a kutyára nézve.
A társadalom, mondjuk városi része, érezheten elfor-
dult a kutyától. Közbiztonságát reábízza aközrend hivatalos
reire, a kik lehetnek válogatott, kötelességtudó emberek,
de szimatjuk és hallásuk a kutyáéhoz képest, mint mondani
szoktuk, semmi. A két tulajdonsághoz csatlakozik a har-
madik, mondhatni az ébren való alvás: a legkisebb nesz
és a házrz talpon van és hangot ad. Erre képtelen a
közbiztonság legpéldásabb re és a legfinomabb, leg-
szilárdabb angol lakat vagy zárókészülék.
Ember és kutya. Hehn Viktor^ helyeseu mondja, hogy a kutya minden-
esetre az az állat, mely az emberhez abban a megmér-
hetetlen múltban, elsnek csatlakozott, és tegyük hozzá,
teljesen alávetette magát gazdája indulatjának. Követte a
forró égövtl a sarkok örök jegéig, hségét nem törte
meg a legrettenetesebb inség sem, megosztotta és meg-
osztja gazdájával a jólétet és a végs nyomort és nem- —
csak gazdáját, hanem egész családját, minden bizalmas
ismersét szeretetébe és oltalmába fogadja.

1 Hehn V. Culturpflanzen und Haustiere in ihrem Übergang

aus Asien nach Európa, 1902, p. 454.
 A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA 17

Kutya nélkül a legjobb pásztor sem vállalhatna fele-

lsséget a reábízott nagy értékekért, a melyeket egy egy
gulya, egy egy nyáj képvisel.
A kutya nemcsak terel, hanem védje is az éber-
ségére bátorságára bizott nyájnak, és azt a kevés
és
nyugodalmat, a melyet a pásztor talál, a melyre teste reá-
szorul, a kutya éberségének és hangadó tulajdonságának
köszönheti.
A pásztor ezekért meg is becsüU kutyáját.
Az bizonyos, hogy a kutya sajátos betegsége a veszett-
ség rettenetes baj és jaj annak, a ki áldozatul esik neki.
A mióta azonban a zseniális franczia, Pasteur, megtalálta
és a társadalom javára foganatba vette biztos eljárását, a
baj terjedelemben folyton csökken. És végtére is mik :

azok az elszórt esetek és áldozataik a modern, tömegeket

irtó és valóban rettenetes betegségekhez képest, a melyek
országok statisztikai kimutatásaiban a halálozások rovatait
megtöltik!? s a melyek ellen nincs orvosság!?
A magyar pásztor és a közrend ember is, kutyáját Elnevezés.

hivatásához illen nevezi meg. A derék komondort nem

nevezi soha például: Vigan-n3.k és a semmifajta csahost,
például: Dwiá-nak.
Az lévén a hite, hogy ha folyónak a nevén szólítja
komondorját, úgy ez nem vesz meg, ehhez képest kifej-
ldött az a hit, hogy a folyónévnek véd hatalma van a
veszettség ellen s ilyen neveket adott java ebeinek, kik
erejüknél fogva különösen veszedelmesek voltak. Kapcso-
latos ez a hit a veszettségnek azzal a tünetével, hogy az ,

eb akkor irtózik a víztl. Tehát a nevek ilyenek Berettyó, :

Bodrog, Dráva, Duna, Maros, Sajó, Sió, Szamos, Tisza —

leggyakrabban —
Tatros, Tömös stb. Abból az idbl, —
a mikor a magyar még
Olaszországba vitték kato-
fiúkat
náskodni, kerültek a magyar kutyák sorába az Arnó,
Tebró, Rénó stb. Urak szájáról felszedett nevek: Hector,
Lord, Pamina —
a XIX. században igen elterjedt Plútó, — ,

Szultán^ st Wasszer. —
Humoros magyar nevek: Nemaz,
Mitvisz, Migondja; a divatot gúnyolok: Krinolin, Tunika,
Viklér. — Egyebek: Akármi, Halgass, Hallódé, Jeszesz, -—
valami Jézust emleget németre szabva Kabát, Kaczabány, :

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 2

 18 HERMÁN OTTÓ

orosz téli felölt, fhelyein: Kaczabáj, Kávé,

az Alföld
Kalács, Kiaz, Kivigyáz, Klapecz, tót fiú;Hurka, Hallgass,
Mitlátsz, Mi zörög, Nemaz, Talddde találd el; Teperly, —
Veddrád stb. Az e nevekbl származó sok furcsa helyzet
nagy mulatsága a bojtárságnak.
Kriza János „Vadrózsáiban" a régi kiadás 391. olda-
lán 171 kutyanév van kimutatva, köztük a ffolyók, mint
a Királyhágón innen; ott van aztán Becsület, a Prikulics
és hasonlók.
A magyar pásztor legnevezetesebb terel pásztorebe:
a puli és mellette a pincsi is, a szószedetben van jellemezve

és külön tárgyalást kíván.

Az egész névadásból kicsillan a tréfa, a humor és a
tisztesség tudása.^
Pásztor. Itt meg kell jegyeznem, hogy noha a magyarság
mindenkor állattenyészt — történetileg a végs határig,
tehát 890-ig vissamenve, már rendezett viszonyokra valló
áUapotban volt^ — a pásztorra egyetemes magyar elnevezése
nem volt. A latin pastor nevet a latinítás korában kapta és
ezt a nép elfogadta. Az elnevezések rendszere egyezett az
állatfaj tenyésztett csoportjának lényegével; de tovább is

tagozódott. Kor és állapot szerint ötféle pásztora is volt

egyazon állatfajnak, mindegyik névleg megkülönböztetve.
Betrendben a sor így alakul: 1. Ártányos, 2. Bárányos,
3. Bikás, 4. Bivalyos, 5. Csikós, 6. Csdör Ös, 7. Csr kés,
8. Ellet, Esztrengás, 10. Falkás, 11. Fejs, 12. Garabós,
9.

13. Göbölyös, 14. Gulyás, 15. Kanász, 16. Kanos, 17. Kecskés,
18. Kondás, 19. Koczás, 20. Kosos, 21. Malaczos, 22. Medds,

^ Érdekesség okából álljon itt az a tizenkét kutyanév, a raelj'et

Dalsb, a budapesti állatkertben, 1913 telén tartózkodott karaszjoki
lapp karaván vezetje, kérésemre Cerva pRiGYEsnek, régi jó emberem-
nek, tollba mondott: Biana =
kutya (Frus J. A.: „Lexicon Lapponi-
cum 1887; Baena, génit. Baednaga) —
Tzoaaris, Girgés, Roomni, Ranni,
Tschinges, Digaae, Dzlko, Tsaopis, Baalefi, Doarischi, Tschama, Chopi.
Erre a névsorra ug3'^an bajosan alapította volna egykori Sajnovics
János a lapp-magyar nyelvazonosságát. Megjegyzem, hogy Angliában
megtelepedett hazánkfia, Kropf L. szerint, az eb neve Indiaszerte Aíz/Za;
Munkácsi B. szerint Vogul: kiitiiiv, Mordvin: l<uiu, Perm: Au/z, Votják:
kucapi, Észt: kuts (Árja és kaukázusi elemek stb. 1901).
a Eltanulmány, 1909, p. 118.
 ,

A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA 19

23. Nyájas, 24. Ökrös, 25. Rideg, 26. Srés,"^ 27, Sülds, 28.
Tehenes, 29. 77/205, 30. Í//í5, 31. Ürüs, 32. Í/5^5.
Hogy mennyire vegyültek a pásztori nevek a magyar-
ság társadalmi szervezetébe, ezt a Csongrád, Bács, Bodrog,
Borsod és Zemplén megyék XVI-ik századbeli dézsma laj-
stromaiból vett sorozat vüágítja meg, ú. m. Bacsa, Bacsó,
:

Bakos, Bárán, Bárány, Bárányos, Barmos, Bial, Bika, Bikás,

Borjas, Bujtár, Csikó, Csikós, Csikósantal, Csordás, Disznós,
Ell, Gebelyes, Göböly, Gubás, Gulyás, Hámos, Ihász, Jármos,
Juhász, Juhos, Kajla, Kajsza, Kajtór, Kanverö, Kecskés, Kos,
Lovas, Lovász, Nyilas, Ökrös, Ökres, Pásztor, Patkó, Patkós,
Tuloy, Üszs. A Nyilas a lópata talpán lev nyilra vagy nyirre,
a kajla szarvállásra, a kajtár tulajdonságra vonatkozik. Ezek
közül nem is egy nemes családnév volt és ma is az.
Hogy már egy-két sajátosabb szerszámmal is meg- Toiókasza.

ismerkedjünk, itt van az Ecsedi Láp tolókaszája, még pedig

a tyukodi forma; java magyar szerszám, a mely kiskéve-
számra nyesi és dönti a nádat. Ennek a nevezetes magyar
szerszámnak van: tolórúdja, tolókávája, tolóvasa, nádtartója,
keresztfája, köpüje, vendéggúzszsa és ellengúzszsa. Ez tehát
nem sújtva, hanem tolva kaszál. —
A réti kasza már ^^- Réti kasza.

szólván anthropomorph elemeket jelez elnevezéseivel, van:

orra, ormója, lanája, sarka, kaszacsapója, nyele, kacscsa,
öle, nyaha, makkja, örve, ékje.
Élesen jellemz arra a módra nézve, mely a magyar vesszbárka,

népet az elnevezésekben vezeti, a keszthelyi vesszbárka,

vagy rijt, a rejtvel azonos jelentés. Ez egy hasas, töl-
cséres, vesszbl való haltartó. Mesterszavai a következk,
van: szádja, nyaka —
ez a kett együtt tölcsérformájú —
\Qií\ szövése, dereka, fara, peczke és tenyere. Az anthropo-
morph elem a szád =
száj-, nyak-, derék és a far, a—
legnevezetesebb pedig a tenyér, a mely, ha hal van a
bárkában, a száira jön, mert kerek deszka, mely mint az
ember tenyere befogja a bárka szádját == száját.
Most lényegesen más irányba kell térnünk, mely a
pásztor ismeretkörét, annak értékét fejti ki. Egész életével
a természetbe helyezve, annak jelenségei közvetetlenül

1 A göbölj'ös és srés egy és ugyanaz.

2*
 .

20 HERMÁN OTTÓ

érintik, hatnak érzékeire s ezeken át értelmére és hatalmas

anyagi érdek is kapcsolódik hozzájuk. Nagy felelsség
súlya alatt mködve, eltte áll a két kérdés mi használ, mi :

—
nem használ, st káros? Megakarja ismerni keresi a módját.
A kiolvasás.
A pásztor látta saját vagy gazdája állatjának a test
bizonyos részén való kisebesedését; jobban odaszegezve
éles szemét, észrevette, hogy a seb evesedik és az evesedés
váladékában nyüvek mozgolódnak. A rovarok fejldésének
és átalakulásának szövevényén nem birt eszével áthatolni
s ez reávezette, hogy az alapjában ismeretlen baj ellen
hittel ésbabonával védekezzék. A pondrók kiolvasásának
szakasza a néphitnek igen nevezetes része, a fajmagyar-
ságéban azonban van nagy furfang, de nagy tudás is.
Mezkövesd telivér matyó pásztora így felelt a felesé-
gemnek a kiolvasás kérdésére: „Van hetvenkilenczféle is,
ilyenféle: visszájára olvasni 9-tl l-ig:
Kilenez nem de nyolcz; nyolcz nem
kilencz,
nyolcz, de hét; hét nem de hat; hat nem hat, de
hét,
öt; öt nem öt, de négy; négy nem négy, de három;
három nem három, de kett kett nem kett, de egy.
;

Erre kihull a pondró".

A furfang abban áll, hogy ha a kiolvasó egyetlen
szóban botlik, vége a hatásnak. A ki pedig valamikor
kutyából olvasta ki a pondrót, az többé ki nem olvashat
semmit, mert j,elhecsielenediW
Voltak azonban, a maguk körében messze vidéken
híres kiolvasok, a kik jó pénzért, látatlanban és teljes
biztossággal gyakorolták a kiolvasást és a laikust ugyancsak
ámulatba ejtették. Nekem az eljárást nemes Túrkeve városa
egykori számadó gulyása, Finta Miklós, ki nagyon ragasz-
kodott hozzám és semmitsem rejtegetett, így magyarázta
meg: „a kiolvasó apróra kikérdi a gazdától, vagy pásztor-
tól, mifajta az állat? hányadfüves? mióta nyüves és aztán

azt mondja, menjen haza, megcsinálom, hogy p. o. mához

egy hétre kihull a pondró, szóval határidt mond és zsebre
teszi a kialkudott bért. És abban az idben csakugyan
kihull a pondró. A tudományos magyarázat nagyon egyszer,
világos és biztos: a kiolvasó pontosan ismeri a parasiták
megjelenése idejét, épp oly pontosan ismeri az átalakulás
 A PÁSZTORNYELV HAJLÉKONYSÁGA 21

— metamorphosis —
menetét és ha a megjelenés idejét
megtudja, megmondhatja, egy két nap ingadozással, a meg-
szállott állatból való kitakarodást is. Ez tehát tiszta sor és
fényes bizonyítéka a magyar pásztor nagyszabású meg-
figyel tehetségén túl, éleselméjüségének is. Ez a magyar
síkság pásztorának lelki tulajdonsága.
Túl a Dunán és egyáltalában a dombosabb-hegyesebb
vidéken a lelkület más. A babona a nyugoti szomszédból
árad be a magyarság közé és —
mi trés-tagadás van
benne — ers része van a vallásnak is. Általánosan ismeretes
az, hogy a stíriai, tiroli, ausztriai köznép Európa legbabo-
násabb elemei közé tartozik és a mi német elemeinkkel
érintkezve, azokra hatással van.
Egy másik sorozat az idjóslás. Ezt, a hogyan a faj-
magyar síksági pásztor tudja és valóságos
gyakorolja,
népies meteorológia, részben igen finom megfigyeléssel
és semmi babonával vagy képtelenséggel.
Karczag városának nekem igen kedves emlék pász- Mjósiás.

torai, kik akkoron bizony még ázsiai, sziki területeken

legeltettek s kiknek számadója így kiáltott a kisbojtárra:
„Gyerök! hóczi a láfejemet, hadd üjjek reá!" mert hát
abban a nagy fátlanságban a lókoponya volt a pásztor-
ember széke, hát azok a még sokban érintetlen pásztor-
emberek az idöjóslás következ sorát mondták toUamba:
1. Ha srn vannak a csillagok: es leszen.
2. Ha a csillagok futosnak: szél lesz.
3. Ha a Dunáról — délnyugatról — nagy füst
száll föl és délnek húzódik: nagy es, förge-
teg, vagy havazás lesz.
4. Ha a leveli béka (Hyla arborea L.) hápog es lesz.
:

5. Ha a daru (Grus) kiált: es lesz.

6. Ha a lengyel ludak (Anser albifrons) lefelé (dél-
nek) mennek: förgeteges id lesz.
7. Ha a lengyel lúd /*ó7/e/e (északnak) megy e/í;e5Zöf /e/.
:

8. Ha éjszakról hangzik a harang s a vadlúd

(Anser fabalis) délre vonul hideg lesz.
:

9. Ha a ló gyakran prüszköl: es lesz.

10. Ha a szamár elhagyja a juhokat és a nyékhez
(karámhoz) húzódik: nagy es lesz.
 22 HERMÁN OTTÓ

11. Ha a fecske az emberhez közel röpül: es lesz.

12. Ha télen a tehén a sarat rázza a körmérl:
nagy hideg lesz.
13. Ha a hold vörös: szél leszen.
14. Ha a kutyaugatás és a harangszó délkeletrl
hallszik: es lesz.

Látható, hogy ezekben a pásztorregulákban elsbben

is éles nyilatkozik meg. A pásztor megfigyeli a
figyelés
leveli béka hápogását, a darumadár kiáltását, a fecske
röpülését, a tehén, a szamár magatartását és legkivált a
vadludak tömegeinek ide-oda vonulását, a mely utóbbiból
a kivont tanulság rendkívül figyelemreméltó, hogy t. i.

mikor északra vonulnak — a hidegek felé — nálunk

itt

„elvész a téV\ megfordítva pedig feláll a hideg. A harang-

szó hallása, úgy a kutyaugatásé is, a levegég állapotával
változik és lehet jele az idjárás változásának Szóval: is.

itt a megfigyelés élessége és bsége, hozzá a magyar-

is

ság józan felfogása nyilatkozik meg ritka fény nyel.

A magyar pásztorságnak megvan a maga csillagászata,
füvészete, állattana és madarászata. Ezeket itt éppen csak föl-
említem.
Lehetne ez elég a szószedet bevezetéséül, mint annak
az elleges bizonyítéka is, hogy a magyar pásztorságban
rendkívüli elemmel állunk szemben, melynek észbeli fej-
lettségemás népek pásztorainak fejlettségénél sokkal több
és annál értékesebb, mert valóban si soron szerezte és
hozta át idnkig; a mi pedig annál fényesebb, minél
bizonyosabb az, hogy a magyarság mindég forgatagban,
nagy érdekek tülekedésében állva, még államot is birt
szervezni és ezredéven át fenntartani, akkor, a mikor sok
ersebb nép elhanyatlott, részben el is pusztult.

3. PASZTORLELKCLET.
Egy pillantást kell vetnünk a magyar pásztor lelkü-
letébe, inkább lelkébe. Itt isoly sajátosságra bukkanunk, a
mint más népek pásztorainál hiába keresünk.
A magyar pásztor lelkületének legtisztább megnyilat-
 ; ; ;

PASZTORLELKULET 23

kozása költi formában történik s önérzete magaslatán

állva, az alföldigulyás így festi helyzetét és érzését; meg
kell azonban jegyezni, hogy itt a vers származása a máso-
dik sorba tartozik, mert még ha némely vers a népies
hangot csak utánozná is, az a körülmény, hogy a pász-
torok szájából közvetlenül van véve, bizonyítja, hogy a
lelkületnek megfelelt, így erre jellemz és teljes érték.
Kezdjük tehát az önérzetes gulyással:

Gulya fogja küri szekrényemet. Az önérzet.

Hat komondor rködik amellet,

Sem betyártól, sem vadtól nem félek,
Pásztorsoron szabadon megélek.

Hogyha megf bográcsos ebédem.

Körülüli vélem a cselédem
Hat bujtárnak vagyok fejedelme,
Ugy is hínak „Gazdám ú kigyelme!"
:

Ugy jóllakom fordított kásával.

Mint a báró rosszparádéjával
Olyat iszom zsíros csobányomból,
Mint a báró arany poharából.

Ha jóllaktam környékez az álom,

Vetett ágyam a gyepen találom
Olyat alszom bokrok árnyékában,
Mint a báró parádés szobában.

(Nincs is nékem egyéb vesztességem.

Csakhogy k a az én feleségem
. . .
;

Eszembe jut régi legénységem,

Még az élet sem esik jól nékem).

Az utolsó négy sor kivételével bemondta Kis Gergely,

számadó gulyás H.-Hadházon; az utolsó négy sort leg-
kedvesebb és legtiszteltebb magyar papomnak, Baksay
Sándor ref. püspöknek köszönöm, ki népe lelkületének,
így költészetének is legalaposabb ismerje és méltatója.
Ez a költemény, noha egésznek látszik, mégis csak
töredék. Állítólag az egész Mátyásy József müve, ki a
 ;

24 HERMÁN OTTÓ

XVIII —XlX-ik század fordulóján mködött, Izsákon szü-

letett és 1849-ben, 84 éves korában Kecskeméten meghalt.
Kiadott müvei azonban nem tartalmaznak népies elemeket.
A költemény újabbkori forrása egy 1826-ból származó
kézirat, mely Kecskeméten látott napvilágot.^ Harminczhét
strófája végignépies és nem foglal magában Kazinczy
eltti nehézkes elemeket, mint Mátyásy kiadott müvei.
A költemény számos töredéke sok népdalba be van szve,
részben megváltoztatva.
Erre ki kellett térni, mert egyik, irodalomtörténetileg
megszentelt változata, az Erdélyi János népköltési, még
kiadatlan gyjteménybe tartozva, a Kisfaludy Társaság
részérl a Magyar Tudományos Akadémiában van letétben.^
Ebben van Petfi SÁNDOR-nak sajátkezüleg írott változata,
mely itt következik:

NÉPDALOK.

Nem bánom hogy parasztnak születtem,

Csak azért,hogy zsiros gulyás lettem;
Úgy jól lakom fordított kásával,
Mint a goróf roszparádéjával.

Ha látom a fergeteg idejét,

Lehajtom a kalapomnak szélét
Kifordítom a subámat szrre,
Úgy állok ki a záporesre.

Ha megunom magam a pusztába,

^ megyek a csárdába;
Szépen szólok a csaplárosnénak,
Hogy hozzon bort jó borivójának.

1 Kecskeméti Lapok, 1880, 31-ik szám. A czím

„A megeléged :

güjás dalja" Mátyásy Józseftl. Csillag alatt „E költeményt, melyet

:

elhunyt költnk egy rébéri barátjánál ídzése emlékére írt, érdekes-

nek tartották közölni egy 1826-ból maradt kézirat után".
^ Erdélyi János Népdalok és mondák I— Hl. kötelének kéz-
:

irati anyaga a M. Tud. Akadémiában 35 sz. Petfi: Népdalok 1. sz.

A figyelmeztetést dr. Sebestyén Gyula úrnak köszönöm.
3 Két szó, javítás miatt, nekem olvashatatlan.
 : : ;

PASZTORLELKULET 25

Az én lovam százforintos fakó,

Repül, csak úgy szikrázik a patkó;
Mint én, az is igaz magyar fajta.
X}Tilat is elkorbácsolok rajta.

Hat bojtárnak vagyok fejedelme,

így tisztelnek: gazd' uram kelme;
Gulya keríti he cserényemet,
Húsz komondor estrázsál engemet.

Még azt mondják, nincs asztalom, székem

Gorófnénak sincs olyan, mint nékem
Enyém minden halom és tó partja.
Eszem, iszom, a hol kedvem tartja.

Még azt mondják nekem az irigyek:

Ihatom én, mert loptam eleget.
Nem kívánok én annak egyebet:
Soh'se lássa a csillagos eget.
vagy
Azt felelem én azoknak vissza:
Hogy van annak, a ki meg nem issza.

Egy papírszeleten szintén Petfi kezétl az imént

közlött költemény második versszakának következ vál-
tozata áll:

Ha érzem a fergetegnek erejét,

Lehúzom a kalapomnak elejét;

Úgy kinézem a rósz idt alóla,
Hogy a jég is visszapattog róla.

Ennek a strófának változatsora evvel még nincs be-

fejezve, így a„Kecskeméti Lapokban" közlött versekben ez
strófa így hangzik

Ha látom a fergeteg idejét,

Kigyüröm a süvegem tetejét;

Fel sem veszem a felht alóla.
Még a jég is visszapattog róla.

Hajdú-Hadházon pedig kiszakítva, mint töredék, ez a

formája volt:
 ; ; ! :

26 HERMÁN OTTÓ

Ha látom a fergeteg elejét,

Lehúzom a kalapom tetejét-,

Úgy nézem a rósz idt alóla,

Még a jég is visszapattog róla.

Ez a hadházi változat a leghelyesebb, mert a síkság

embere nagy látókörrel bír s ezért már messzirl látja a
förgeteg közeledését, mely különösen akkor megkapó,
a mikor két oldalt a verfény játszik.
A nép szellemének ez a folytonos ébersége, úgy a
mint egyazon kép módosulásaiban nyilvánul, a néplélek
él voltáról tesz tanúságot és vonzóvá teszi a vele való
foglalkozást.
Haladjunk immár tovább egy lényegesen más pásztor-
alakhoz.
A kormányzós nagy uradalom pásztora bezzeg nagyon
szerényre ajozza fel kobzát és így énekel:

Nyomorúság Ocsó itt a pásztor, Ha szalonnáért megy,

Mert nincs becsületje, A félfontra rakják
Mert a gazda eltt Hogyha búzát adnak,
Mind hunczut a neve. A rossz alját adják.
Ha van valamije, Mirdenkép keserves,
Azt mondják, hogy lopta. Szegény pásztor sorja;
Ha nincsen semmije: Akárhogy fordítja.
Hogy elkorhelykodta Sohasem megy jóra
Ha kenyérért mégyen,
Kissebbit választják, (Békés).

De mikor Kecskemét síkján a csikósbujtár lovára pat-

tant és melle kitágult a puszta levegjétl, ily dalra fakadt

Henczegés. ^^ ^^í^^s bujtár vagyok:

Paripám a papné,
Nyergöm a rektorné,
Pokróczom a kasznárné;
Hevederem Julcsa,
Kengyelvasam Marcsa, *
Kantárszáram Klára,
Farmatringom Sára:
Csókom utoljára!
 ; ;

PÁSZTORLELKÜLET 27

Ezek a bojtárok körülbelül a magyar faj virágát alkot-

ják: deli, szép legények, lábszár-csontjuk sajátos hajlásánál
fogva remek lovasok.
Más hangot ad a pásztoroló gulyás nótája.
Mintha a harang szava adná meg az alapját:

A nagy Dombainé asszonyom a gyöngédség.

Gulyása vagyok én,
Háromszázhat darab
Tinóját rzm én;
Szépen szól a pörge tinó
Harangja,
Kisasszonyom az ablaknál
Hallgatja.

Nem lehet szebben és gyöngédebben

kifejezni azt, a
mit az a pásztor kisasszonya iránt s ez ö iránta érez, mint
teszi ebben a rövidke versben a gulyás.
De a ló! A ló nemcsak a magyar csikós, vagy a
pásztor, hanem minden vérbeli magyar ember szemében
az állatok országának a koronája.
Noha a Kirgiz lova a mi volt parlagi lovunkhoz
képest csúnya, a Kirgiz szemében mégis minden szépnek
a foglalatja, a melytl semmi árért és semmiért sem válnék
meg. Hogyne szeretné a magyar is, az egykori lovasnomád
ivadék, a maga szép lovát, a mely minden körülmények
között szeretetének tárgya marad, mert ez vérében van?
A Bácska gazdag Svábja, a Fertmellék Németje, a Felföld
úri birtokosa, mind magyar kocsisra bízza lovait, mert ez
nemcsak ért hozzá, hanem szereti is.
A viszonyt ez a rövidke költemény fejezi ki:

Volt egy lovam, ha magam rá a ió szeretete.

Vetettem
Száz mérföldre maradt a szél
Megettem
Debreczeni szabadságon
Eladtam,
Áldomáskor csakhogy meg nem
Sirattam.
 :

28 HERMÁN OTTÓ

Kedves rózsám kelebihe^

Az ára,
Neki adtam pántlikára,
Ruhára.
Ne szorongasd azt a bankót
Jó lélek.
Ad az isten még többet is,

Ha élek!

Rendkívül fontos és érdekes az a különbség, mely a

mostkori ázsiai lovasnomád és az egykori magyar lovas-
nomád között fennáll. A Kirgiz semennyiért és senki
kedvéért, a magyar egyedül szeretjéért válik meg a
lovától. És itt nyilatkozik meg az a más népekhez képest
mélyenjáró különbség, a mely a magyart a nhöz való
viszonyában jellemzi s a melyet a szerelem mámora után
ez a mondás teljesen kifejez Regina domus mulier —
:

a mely azonban nem csorbítja a férfi uralkodó helyzetét,

mert a magyar asszony feleség, kinek ura van. Ez mindent
megmond. Hogy mit érez még a betyár is a szerelem
hevében, ezt legszebben megmondta Séta Pista, a híres
somogyi betyár, ígyen:

Betyár vagyok. Séta Pista a nevem.

Hét regement katona sem bír velem;
Nem is félek, mert
van nekem koronám
Szeret engem az én gyönge violám.'

A ló a lovasbetyárt is megnemesíti. A gyalogbetyár,

az „kapezabetyár" s a lovasbetyár világban megvetés tárgya,
holott a lovasbetyár anép felfogásában elkelséget ölt
s az a büntet Codex értelmében
cselekedetei csak
bnök, ellenben a nép felfogása szerint virtus számba
mennek, akárcsak a portyázó Turkmén, vagy a barantázó
Kirgiz felfogása szerint a „kirándulások". Nem is aljas a
miénk, mint a ,,Bayrischer Hiesel'', vagy a tót Dovec.

^ Következetesen így: „kelebibe" mondják.

* Kisfaludy-Társaság Népköltési Gyjteménye
A VIII. köt. Dunán-
túli gyjtés Dr. Sebestyén Gyulától p. 298.
 : ;

PÁSZTORLELKÜLET 29

A betyárnóták részleteiben, nem is egyszer, a népies

lyra valóságos gyöngyszemeire akadhatni, melyek a magyar-
ság lelkületére nemesen jellemzk. Lássuk csak:

Hej ! egy se betyár, ki gyalog jár, a lovas betyár.

Hej! ki bodor lovon nem jár!

Lám az enyém bodor-deres:
Egész világ engem keres.

Az erdbe, nagy erdbe,

Rajtamütött a vármegye;
Ki fokossal, ki baltával.
Ki a maga szerszámjával.

Nyisd ki rózsám leveles kis kapudat.

Hadd kössem be fáradt fakó lovamat
Adjál neki szénát, zabot
Úgyse mulat harmadnapot
(Szatmár.) Tenálad.

Meg kell vallani, hogy a költemény akár népies, akár

ügyes utánzat, valóságos gyöngy s különösen a harmadik
versszak valóban az.
Egészen más hangnemben, de szintén ékesen szól a
következ
. BETYÁR NÓTA.
Most gyüttem Szatmárról, Csak egy maradt rajta,
Szatmár városából, — Az is kotyog rajta;
Hej ismernek már a lányok
! Hej ! kovács jó czimborám.
Lovam járásáról! Igazítsd meg rajta!
«

Magam vagyok Palkó, Kesej egyik lába,

Lovam neve Szajkó; A homlokán hóka:
Hej! mind a négy lábáról Hej! hogyha tudtam vóna
Lehullott a patkó! Szebbet loptam vóna!
(Szatmár.)

Anépies felfogás a sikeres betyárkodás iránt nyilat-

kozik Rózsa Sándorról is, a kirl kiváló anatómusunk:
Lenhossék Mihály tanár, a koponyaalkat ^ és küls benyomás

^ Az eredeti koponya Professor Lenhossék Mihály intézetében,

fényképét majd a következ kötetben kiadom. Az alak hiteles képe

kufsteini rabsága korából nálam van.
 :

30 HERMÁN OTTÓ

alapján úgy ítélt, hogy nincsen bennök semmi aljasságra

valló elem, a népies közfelfogás tehát különösen 1849-ben
és ezután, hst láthatott benne. Erre vaU a következ két
nóta is:
I.

Mikor Eózsa Sándor Arany a kantárja,

Felült a lovára, Ezüst a zabiája.
Aranyrojtos b gatyája Sárga rézzel van kiverve
Lobogott utánna. . A nyerög kapája.

Röpülj lován repülj

Félegyháza fell,
Röpülj le Gondi Modolhó,
Maga van egyedül.

n.
NÓTA RÓZSA SÁNDORRÓL.
Rózsa Sándor fölül a nyerögbe,
De szép csákó ragyog a fejébe!
Nemzetiszín pántlika van rajta,
Kossuth Lajos neve ragyog rajta.

Letörött a bécsi torony gombja,

Rózsa Sándor lova vizet inna,
Erigy rózsám húzzál neki vizet:
Rózsa Sándor Csehországba siet.

(Mind a kett Szeged.)

Ez a szabad csapat ideje volt.

k magyar pásztorok demokrácziáját a következ kis
dal festi találóan:
Nem vagyok én úri nemzetségbl való.
Nem köll néköm selyempaplan takaró.
Beérm én libatollas dunnával,
Piros végre hajtott czifra czihával.
(Kecskemét.)

De van kivétel is, mert a híres petri gulyás így dalol

nagy önérzetesen
Én vagyok a petri gulyás,
Én rzöm a gulyát, nem más,
A bojtárom vízen, sáron,
Magam a paplanos ágyon.
 ! ;!!

PASZTORLELKÜLET 31

A bánatnak szava ismét így zokog:

Megégett a szentpéteri cserény,

Beleégett barna gulyás legény
Beleégett három pár ruhája,
Számadónak jó irhás subája.

Számadónak nincsen abban karja,

Párját veszi szögedi vásárba,
De a szegény barna gulyás legény,
Régen a cserénybe égett szegény.

Szke kis lány kerüli a gulyát.

De nem hallja szeretje szavát;
Szke kis lány hiába kerülöd.
Mert megégett, ki tégöd szeretött.
(Szolnok körül.)

A csikós a legszabadabb pásztor ós áll a mondás;

„A csikós tanyája a ló hátán van;'^ inkább csak szít vala-
mely cserényhez. A csikós lószeretete ós egósz lónye
szerint ázsiai nomádlovas. ím Qgj kót nótája:

CSIKÓS NÓTA.

Csikós leszek, az apám se vót gulyás,

Ostor fityeg oldalomon karikás.
Ostoromat kivágom a ló után.
Úgy sétálok barna babám udvarán.
Rézsarkantyúm lovam vékonyába vágom.
Repül velem mint madár a rónákon.
(Bihar Szentmiklós.)

CSIKÓS NÓTA.

Lóra csikós lóra!

Elszaladt a ménös.
A nagy major mellett — csuhaj la
Porol már a nyergös — ihajla
Nem tehetk rúla
Mert mög vagyok fogva —
Van néköm bujtárom — csuhajla!
Maj' számol az rúla — ihajla
(Kecskemét.)
 : : ; ! : : ; ;

82 HERMÁN OTTÓ

Csikós és a lova

CSIKÓS NÓTA.
Az én luvam szabadon jár, El se lopják,más gazdára
Nem bánja : Se vágyik.
Betyár lúra nem kell békó. Éhen szomjan egyet szolgál
Sem pányva. Halálig!
(Bihar Szentmiklós.)

CSIKÓS NÓTA.
Nem kell az én lovam hátára nyerög.
Nem is úgy termött ez a betyárgyerök
Úgy segéljen !nem is ér egy fakovát,
A ki szrin meg nem üli a lovát.
(Bihar Szentmiklós.)

Pásztor szerelem Ezt már az elzkbl megismerhettük.

!

Á nemesen jellemz az, hogy a magyar pásztor szerelme

forró, de mindig illedelmes. Nem ismeri a léha szót és az
allúziókat. Az indulattól sarkalva öl, de nem gyaláz meg.
A két nem vonzódását szépen fejezi ki a békési
kis nóta
Fehér gulyám kolompja szól a réten,
Gazdag kis lány izent nekem a héten
Szegény legény ha jó szíved szeretne.
!

Gazdagságom mind a tiéd lehetne.

(Békés).

E sorozat záradékául álljon itt egy Bihar- Szentmiklósról

és egy ismeretlen helyrl való négysoros
Gyócs a gatyám, patyolat az ingem.
Nem vettem, mert babám varrta ingyen
Azért is az én kedves kis babám.
Csikósné lesz az alföldi rónán.
(Bihar Szentmiklós).

A minap egy bokor mellett

Három juhom hatot ellett
Van már juhom van bárányom
Szerethetsz már kis angyalom

Még egy pár szó legyen a tájnak szentelve, melynek

leírása, ha pásztorelme szülte, remek:
 : ; ! ;

PÁSZtORLELKÜLET 33

Hej puszta, puszta, nagy bugaczi puszta,

Olyan vagy te mint a mönnyég maga!
Halandó szöm be nem láthat tégöd,
Csikós, gulyás, futóbetyár nem éri a végöd !

Messzi látom a karcsú kútágast.

Magos gémjén gomb helyett ül a sas
Furulyaszó hallik le a dombról,
Hosszú kürtszó az itató kútról.
(Kecskemét).

Az egész sorozatnak befejezése legyen az az ellentét,

mely végs kifejldésében a pásztor és a betyár sorsát
élesen jellemzi. Hogy a két alakot egymás mellé teszem,
az onnan van, mert a legtöbb betyár pásztorsorból kél;
de ha egyszer kiszakadt, vissza nem térhet többé soha,
míg a pásztor békében éri meg öregségét.
A pásztorember így végzi napját:
Esteledik, alkonyodik, Leterítem a subámat,
Setét van a pusztában, Rágyújtok a pipámra.
Szépen hallik falu alatt Rágondolok az én régi
Az én gulyám kolompja. Babámra
(Békés).

Evvel szemben a betyár így látja helyzetét és sorsá-

nak végs kifejldését:
Megátkozott engem az édesanyám.
Hogy ne legyen se országom, se hazám
Tüskebokor legyen az én lakásom
Ott se legyen soha megmaradásom.

A KÁROMLÁS.
Mint minden dolognak, úgy a pásztorság lelkületének
is megvan a maga színe és a maga visszája. Ha az örömben
és a bánatban, a szerelemben és a gylöletben a költi
formáig emelkedik, az ellenkezje az illetlenség és ez is
akad. A legkirívóbb pedig a káromlás vagy közönséges ,

szólás szerint, a káromkodás, a miben különösen a XIX.

század els felében valóságos „virtuozitást" fejtett ki a
kanász és csürhés népség és különösképpen az úrkocsis
társadalom. És ha a tót száz, st ezer istent — sto, tisic

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 3

34 HERMÁN OTTÓ

bohou —
kavart fel, a magyar a hetvenhetedik ós jelzs
nagyapjával érte be. Ez azonban a nép helyzetének újabb-
kori változásával és a népnevelés terjedésével lényegesen
alább hagyott.

4. A BÖLCSESÉG.
A magyar pásztor éppen úgy, mint a magyar nép
bölcsesége a példabeszédben nyilatkozik fényesen és éle-
sen. A mi a következkben adva van, az a pásztor szem-
léldése azok fölött az állatok fölött, a melyek gondjára
vannak bízva. A felfogás mélységére nézve legyen elég
egy példa. A bugaezi pusztán járva, egy üszre bukkan-
tunk, a mely a pásztor közeledtére nagyon kezdett resz-
ketni. Arra a kérdésemre: miért reszket úgy az állat? a
vezet számadó példabeszéddel azt felelte „Nem úgy fázik, :

a hogy röszket", azaz: tetteti a reszketést „töszi mer —

fél, mög azért is, hogy sajnáltassa magát, van ám annak

is magához való esze". Az ostorral való könny érintés

egészen más formában mutatta meg az állatot: felvágta a
farkát és usgyé!

• ^-
PÉLDABESZÉDEK
ÉS
KÖZMONDÁSOK SORA.^
I. Pásztor. III. Jószág. 9. Gulya. V. Kecske. VIII. Öszvér.
II. Ló. 1. Bika. 10. BivaL 1. Bak.
1. Öszvér.
1. Csdör. 2. Komor. IV. Juh. 2. Kecske.
2. Ménló. 3. Tehén. 1. Juhász. VI. Disznó.
IX Kutya.
3. Kancza. 4. Borjú. 2. Kos. 1. Kan.

4. Csikó. 5. Tinó. 3. Juh. 2. Disznó. 1. Komondor.

5. Ló. 6. Ökör. 4. Birka. 3. Maiacz. 2. Kuvasz.
6. Paripa. 7. Barom. 5. Bárány. VII. Szamár. 3. Kutya.
7. Fakó. 8. Marha. 6. Ürü. 1. Szamár. 4. Eb.

I. Pásztor. nélkül eszi meg a farkas a

bárányt.
Ahol lágy a pásztor, gyapjat sz ik . . Eben múlt pásztorság, falu végén
a farkas. dögöt rág.
Csak a pásztor vétke, ha tudta Min a pásztor, olyan a juh.

1 Vö. Balla.01 Mór Magyar Példabeszédek

: stb. Szarvas, 1850.
 PÉLDABESZÉDEK ÉS KÖZMONDASOK SORA

II. A ló. Abrakját hordozó lónak nem túrós

1. Csdör. a háta. (* Túrós-túrhelyes, kiseb-
zett; a sebhelyeken gyógyulás
A jó csdör vagy megsántul, vagy
megvakul.
után fehér szr n s ekkor
mintha túróval meghintették
Tudja két kézre ugratni a cs-
volna a ló hátát).
dört.
Addig zárd be az ólat, míg el
2. Mónló. nem lopták a lovat.
A jó ménló vagy megsántul, vagy A fogadott lónak rövidebb a
megvakul. mértföld.
A ménló ritkán rúgja meg a A hadakozásban jobb lovadat az
kanczát. ellenség sövényéhez, mint a
Ménló mellett kancza falja fel az magadéhoz kötni.
abrakot. A herélt ló is néha megcsikózik.

3. Kancza.
A herélt lovat a talpáról szokták
fejni.
Jobb a kancza csikóstul.
A hol a fék, ott a ló is.
Kanczarúgás nem oly fájós. A hol nincsen ló, a szamár is
Nem oda kancza a búzába. elkel. (*Analogonja: Ha ló nincs,
4. Csikó. szamár is jó.)
Adjuk meg a módját, mint a Ajándék lónak ne nézd a fogát
Páliak a csikó herélésnek.
(* a korát).

Bojtorjános csikóból válik a jó

A jó lónak zabla kell, nem ostor.
paripa (*a szilaj pásztorság A jó lovat nem az ostor, hanem
maradványa, mikor a csikó a zabola vezeti.
farka tele volt ragadva bojtor- A ki a serény lovat sarkantyúzza,

jánnal) — Arctium Lappá L. czigánykézre szánta.

Délczeg csikóból válik a jó paripa. A kinek lova nincs, Bécsben is

Csikó is anjja mellett húz. gyalog jár.

Ha a csikót korán befogod, ha- Akkor abrakolja a lovat, mikor

mar romlik. harczra indul.
Kicsiny csikó nagy derestl, Há- Akkor vet lakatot az istállóra,
mot húzni tanúi restül. mikor már kilopták a lovat.
Nála minden nap csikót billegez- A kutyának nj jön a fú, ha lovai
nek (*a lókötés korából). eldöglenek.

Rossz csikóból is lehet még jó ló. Állva alszik, mint a ló.

A ló állva álmodik.
5. Ló és Faripa (herélt). A lófarkot is lehet lefelé szoktatni.
A bélyeges lóra is felül a czigány. A ló fia is csak ló lesz.
Abrakját hordozó lónak nem törik A ló is megbotlik, noha négy lába
föl a háta. van.

A csillag a szerz jegye és pótlást jelent.

36 HERMÁN OTTÓ

A ló is szépre nyerít. Ha lovadat jól tartod, magadnak

A ló is szokásból rugdos. használsz.
A ló kötfékkel jár. Ha lovad nincs, talpad készen
A lónyerítés is öröm. legyen.
A lovat nem szréért, hanem Haza jár, mint a Büki lova az
sörényéért becsülik. abrakra.
A lusta ló indítja ugyan a kocsit, Herélt lónak csak egy a lába.
de abban is hagyja. Hitvány lovat szállja meg leg-
A lusta ló is farka eltt jár. inkább a légy.
A nyavalya lóháton jön, gyalog Igen tud a varga lovat patkolni.
megy. (A baj gyorsan jön, de Ijedtében lova helyett tehenét
lassan múlik.) kantározza.
A rost ló mindig jobban hízik. Jobb a lovat az ellenség sövényé-
A rost ló sarkantyúval jó. hez, mint a maga karójához
A tanult lónak nem kell sarkantyú. kötni.
A vén ló is megnyeríti az abrakot. Jobban csúszik ott a nyereg, mint
Azt a lovat ütik, a mely legjob- aló.
ban húz. Jók a lovai, de rossz a kocsisa.
Béna, sánta, kehes ló, szekeres Jól tud szántani a czigány lován.
lónak mind jó. Ki gyalog igér, lóháton meg nem
Bízik, mint a katona a lovában. állja.

Bolond, a ki eb után a lovat el- Kirúgott a hámból. (Alt. a lóról

veszti. véve.)
Bolond, a ki egy zabszemért a ló Könnyebb a ló mellett gyalogolni,
seggibe búvik. mint szavakat fontolgatni.
Bolond lomha, ördög lova. Könny ló után a szekeret tolni.
Búsuljon a ló, elég nagy a feje. Könny Szt. Mihály lovát abrak
Egészségére válik a czigánylónak nélkül tartani.
a rakoncza. Közös lónak túrós a háta. (*A hátas
Egyszer megcserélt ló könnyen lóra vonatkozik, a nyereg törés
ismét cserébe megy. helyén fehér szr n.)
Elragadták a lovak. Leszokott az abrakról a czigány
Én lovat árulok, te meg bele- lova (*megdöglött éhen).
szúrsz. Liptói sajtot ad, hogy lovat
Esze nélkül van, mint a Muczák nyerjen.
lova. Lófarkából csinálj magadnak sza-
Fáradt ló is elbb jár a farkánál. kált.

Fáradt lónak a farka is nehéz. Lófarkánál kantároz a félénk

Fehér, mint a Szvatopluk lova. katona.
Gazda szeme hizlalja a lovat. Lóhalálában siet.

Gyakran a vén lovon verik agyon Lónak, lúdnak, leánynak nem jó

a farkast. hinni.
Ha a ló rugdos, végy el az abrakból. Lóról szamárra.
 PÉLDABESZÉDEK ES KÖZMONDÁSOK SORA 37

Lóval imádkozik. mind megtalálta a lovait, csak

Lovon jött, gyalog ment. a sárgát nem, mert rajta ült).
Lószúkiben alkalmasint nyargal- Rost, mint a kolompos ló. (*A ha-
hat Jeruzsálembe. rangos, mely vezet.)
Lusta lónak korbács az abrakja. Simon bíró hajtja a lovakat.
Margit asszony, deres ló, ritkán Sípot ajándékoz, hogy lovat nyer-
válik abból jó. jen.
Más szemetén él, mint a Toldi Sok jó ló szakad meg a hámban,
Miklós lova. míg erkölcsét kitanulják.
Még lova sincs, már a kantáron Szemes kocsis, szemes ló, kerék
búsul. számra igen jó.
Megröstül a jó ló is, ha nem Szemesnek a játék, vaknak az
abrakolják. alamizsna, czigánynak a vak ló.
Megrúgta a Szent Mihály lova. Szemesnek áll vaknak az
a világ,
Megszokta, mint a czigányló a alamizsna, czigánynak a vak ló.
korbácsot. Szürke lótól sohasem kérnek
Megültették vele a falovat. vámot.
Megválik, kinek a lova futósabb. Tengdik, mint Toldi Miklós lova
Megverlek, mint az igás lovat. a szeméten.
Minden czigány a maga lovát Tz az esze, mint a Bari czigány
dicséri. lovának.
Mosolygós asszonynak, görhés Úgy ért hozzá, mint a ló az
lónak, világos felhnek nem abéczéhez.
kell hinni. Vak ember lova nem igen hízik.
Nagyobb a ló az istállónál. Vén lóból nehéz poroszkát csinálni
Néha a jó ló is ezigánykézre kerül. (*a poroszka = a német Pass-
Nem csoda, ha a vak ló meg- gánger, hintázó járású a régi-
botUk. ségben a nk hátaslova).
Nem ebre bízzák a lóhalált. Visszafogta a ló száját.
Nem mindenkor nevet a vak ló. Zabla nélkül aló, sohasem leszen jó.
Nem rúg patkót a bakkancsos Zabola, fék, ostor a délczeg lovat
lova. is megtöri.
Nincs esze, mint a lónak.
Nyakas lónak nyakába vetik a 6. Paripa.
pány\át. A jó paripa is megbotlik néha.
Nyomtató lónak nem kötik be a A ki lator paripán ül, zabolából itat.
száját. Büszke, mint a paripa.
Ostoba, mint a ló. Csiga paripán jár. (*Azaz: lassú.)
Öklelj csákó kurva asszony lovát, Jó paripa mellett szépen jár a
ha isten fia vagy. csikó.
Pap fékei lovat, ördög a bnös. Jó paripa nem hajt az ebugatásra.
Rajta ül a lovon s mégis keresi Már hízott legyen a paripa, mikor
(*helyesen : a sárgán, mert már táborba szállasz.
 HERMÁN OTTÓ

Nehezen hízik a paripa, a kinek 3. Tehén.

vak az ura. A mely tehén sokat bg, kevés
Paripa, fegyver, feleség nem kö-
tejet bocsát.
zös jószág.
A tehén csikót ellett.
Ritka, mint a huszár paripa nél-
A tehén farka is lóg, mégsem
. kül.
esik le.
7. Fakó. A tehén szarva közt keresi a t-
A fakó is húz, de a fakót is gyét.

húzzák. Az akkor volt, a mikor a tehén

Többet költ fakóra, mint érdemli megborj ázott.
fara. Azt se tudom szegényt ki tehene :

borja. (Lebecsülés.)
III. Jószág. Derék dolog három tehén csorda.
Gazda szeme hizlalja a jószágot. Egyik tehén a másikat nyalja.
Eltaláltad a tehén szarva közt a
1. Bika, tgyét.
Az esett bikát a gyermek is rug-
Fekete tehénnek is fehér a teje.

dossa. Ha egy tehén fosos, az egész csor-

Az irigy nyelv bika alá is borjút

dát be akarná keverni. (Mikor

tehet. olyan ember gázol a mások

Benn van már a bika a búzában, becsületében, akinek magának

csak a farka áll ki.
se tiszta az élete.)

Bika alatt is borjút keres. Jaj annak a háznak, hol tehén

Ers, mint a bika. bikának vethet jármot a nya-
Gyakran megveszik rajta a bika- kába.

pénzt. Kinek tehene nincs, kecskét fejjen.

Kerüld a bikát a mikor a földet Messzeországot járt be, mint a
hányja. tehénfark : egyik farpofától a

Nehéz a bikát járomba fogni. másikig.

Nehéz bikákon szántani. Minden tehén a magaborj át nyalj a.

Öklels bikának széna a szarván. Tehenet nyergelsz.
Nyakas, mint a vad bika. Tudjuk micsoda tehén alatt szo-
pott.
Rost, mint a metszett bika.
Szabados, mint a falu bikája. 4. Borjú.
(Nyr. II: 143.)
A borjúnak, a míg szopik, nincs
Volt keleté a bikacsöknek. (*Ha
neve.
verekedésre került a sor.)
A kinek nem borja nem nyalja.
(Eger, M. Ny. X:91.)
2. Komor.
Anyja után szalad a borjú. (Anyás
Oly kedve van mint a komornak gyerekre alkalmazzák.)
a járomban. (* Komor = rosszul Azt gondoltam borjú röpül.
herélt bika.) Bámul mint a borjú az új kapura.
 PÉLDABESZÉDEK ÉS KÖZMONDÁSOK SORA 39

Borjúnyíró pénteken. (Sok he- Búsul, mint a kinek hat ökrét

lyen : holnap után, kis kedden, ellopták.
bornyúnyúzó pénteken.) Czifra mint a remek ökör. (*A czéh-
Borjút keresett, ökröt vesztett. rendszer idejében a mesterré
(Aprósággal bíbeldik és ezalatt avatásra szánt Ökröt felszala-
nagyot mulaszt.) goztak, ez volt a remekökör.)
Borjú vezeti a tehenet. (Gyerek Egy ökör nem gulya.
okosabb akar lenni anyjánál.) Ers, mint az ökör.
Föltartja az orrát, mint a zámolyi Gazdag ember kövér ökröt hizlal.
borjú. Ha egy ökör nekiveti magát a
Ha borjait megeszed, keveset szán- Tiszának, a többi is utána úszik.
tasz a szkén. Ha tudná az ökör az erejét, nem
Kinek nem borja, ne nyalja. törné fel nyakát az iga.
Megjáratták vele a borjútánczot. Hegyes szarvii ökörnek letörik a
Nem sokat ugrál az éhes borjú. szarvát.
(*Nem úgy fázik ahogy röszket. Hever ökör után nem vetnek
Borjúról, üszrl, Bugacz-Mo- holdot.
nostor.) Idegen ökör hazafelé bg.
Ne nyald, ha nem borj ad. Igyál ökör, tó víz.
Ostoba, mint a borjú. Lefelé n, mint az ökör farka.
Otthon kedvére nevelt gyermek, Megnyomta a csszökör a lábát.
végre borjúból ökörré válik. Nehezen tanúi a vén ökör.
Szép a borjú, nyilván kövér tehén Nekidl az asztalnak, mint az
alatt szopott. ökör a járomnak.
Szint' annyi borjúbrt visznek a Nem illeti a konyhaökröt kos,
vásárra, mint ökörbrt. bot, járomszeg.
Nem úgy keresik a hatökröt.
5. Tinó. Nyomtató ökörnek fel ne kösd a
száját.
Jármas tinónak béres ostor. Tol-
Ostoba, mint az ökör.
nám. Nyr. 6:83.
Ökör húzza az igát, ló lakik jól
Tanulj tinó, ökör lesz belled.
a zabban.
Ökörnyállal takaródzik (*ökörnyál
6. Ökör.
az szkor repül pókfonal).
A fáradt ökör jobban rakogatja Ökör szánt a zab alá, de a ló

a lábát. eszi meg.

Alán, mint az ökörfark. Ökörtl szamártanács.
A rest ökör is nyerget kivan. Ökörtl tanúi a tinó.
A vén ökör mélyebben tiporja a Ökrök nélkül csak a gönczöl sze-
sarat. kere fordul.
Az ökör csak ökör, ha Bécsbe Ökrön dederunt,szamárontulerunt.
hajtják is. Ökröt is azt tartják legjobbnak,
Az ökrök farába verte a káncziót. a kit le akarnak vágni.
 „ :

40 HERMÁN OTTÓ

Ökröt searván, embert szaván. Két pofára esik, mint a juhász-

Szomjas ökörnek a zavaros víz bojtár.

.
is jó. Nem mind juhász, a kinek botja
Úgy mintha ökörbrt húz-
alszik, van.
nának a jégen (hortyog). 2. Kos.

Gyapjáért szokták a kost is meg-

7. Barom.
nyírni.
A mértékletlenségnek a barmok 3. Juh.
is határt szabnak
A jó juh nem sokat béget, de
Szrmentiben simogasd a barmot.
sok gyapjút ad.
A juhok is a békés legelést sze-
8. Marha.
retik.

A szegényember marhája hizlalja A juhot nyírni, nem nyúzni kell.

a gazdagot. A mely juh a bárányt szereti, az
Jó marhának könny jó vevt a kost nem gylöli.
találni. A mely juh sokat bekeg, kevés
Kinek esze nincs, nagy marhája gyapjat ád.
sincs. A min a pásztor, olyan a juh.
Kurabarátság, marhaszaporaság Az olvasott juhot is megeszi a
hamar oda van. farkas.
Szépen döglik a marha, olcsó lesz Egy rtihös juh az egész nyájat
a br. megvesztegeti.
Egy rühes juh, egész nyájat
9. Gulya.
veszteget.
Nagy gulyája van a ránczában. Elballag a juh maga, de ritkán
(Sok a bolhája.) tér maga vissza.
Gyapjáért szokták a juhot meg-
10. Bival. nyírni.

A bival, ha csak sóhajt is, mesz- Ha a juh szomorúan legel, dög-

sze fú. rováson van.

Csak akkor szólj, mikor a bivaly Jó a juhot hajtani is, fejni is.
f . . . ik, — akkor is csak azt Jobb a juh bárányostul.
iszom nagyanyám ! (kotynyeles Köhög, mint a vén juh.
gyermeknek). Könnyen ballag a juh, de nehezen
Lusta bi válnak vasvilla a korbácsa. tér vissza.
Megszokta, mint a juh a sót.

Rossz juh, a ki a maga gyapját

IV. A juh.
nem bírja.
1. Juhász.
4. Birka.
A min a juhász olyan a bundája.
Az asztrológus isnéha felejtkezik ;
A vén birka eléli a téli takar-
juhász tudja, ha az id változik. mányt, kikeletkor döglik el.
 PÉLDABESZÉDEK ÉS KÖZMONDÁSOK SORA 41

5. Bárány. Büdös, mint a bak.

A hol kevés a bárány, nehezeb- Bakot tett kertésznek.
ben esik, ha vész. Bízik,mint a bak a szarvához.
A mészáros nem könyörül a bá- Büdös, mint a bak.
rányon. Egyik bakot fej, a másik rostát
Ártatlan mint a bárány. tart alája.
Csak akkor nem eszi a farkas a Megadták a bak árát.
bárányt, mikor el nem éri. Mindég egy bakot nyúz.
Farkas is a bárányok kövérét Nehezen lesz abból bakszekér.
szereti. Sok bakot megnyúznak addig.
Farkasnak mondják : Paternoster, Ugrál, mint a kecskebak.
azt feleli: bárányláb.
Farkasnak'sohasem lesz bárány fia. 2. Kecske.
Fél, mint farkastól a bárány. A fél kecskébl válik a rossz
Kis bárányból válik a nagy kos. kertész.
Könnyii a báránynak vérét venni. A kecske akkor rugdalódzik legjob-
Könny a bárányt megszelídíteni. ban, a mikor meg akar dögleni.
Még a bárányban is van méreg. Anyja csalogatja a kecskegedt a
Nehéz a bárányt farkassal össze- kertbe.
békéltetni. Apró barom a kecske.
Nyakametszett báránynak sóhaj- Azt szeretné, hogy a kecske is
tás a vége. jóllaknék, a káposzta is meg-
Oly kellemes a szava, mint az maradna !

erdei fülemülének, mely a bá- Fut a kecske, fehérlik a fara.

rányokat nyakgatja. Ha valaki elf magát, így
. . .ja
Pásztor vétke, ha tudta nélkül szépíti a dolgot: Csak kecske-
eszi meg a farkas a bárányt. prüsszentés volt!
Ritka bárány kullancs nélkül. Kecskéhez ne menj gyapjúért.
Sok bárányt elhord addig a farkas. (Rava, Udvarhelym. J. M.)
Sok bárányt visz el a farkas, a Kecskék közt bak a bika.
míg a verembe kerül. Kecskelábra kapott.
Sok húsvéti bárányt megevett. Kecskepásztorságról uraságra
Úgy szereti a farkas a bárányt menni.
hogy megeszi. Kecske sem menne vásárra, ha
meg nem ütnék az inát.
6. ürü. Kecskét kertésszé,farkast juhásszá
Használ, mint agárnak az ürü. tenni.
Képes, hogy kecske, mert kurta a
V. Kecske. farka.
1. Bak. Nem bízzák kecskére a káposztát.
A baktól rizkedj, mert seggre Siet, mint a kecske a zanót után.
taszít. Szereti, mint a kecske a kést.
Bakot ltt. Vén kecske is megnyalja a sót.
42 HERMÁN OTTÓ

VI. Disznó. Ha szárnya lenne, legjobb madár

volna a disznó.
1. Kan.
Ha tudná a disznó, miért hizlal-
A falu kanját is olykor megölik ják, megdöglenék bujában.
de csak válik más helyébe. Hitvány disznónak a bre se jó.
Jobb a disznó malaczostul.
2. Disznó.
Jó, hogy a disznónak szarva
A disznó is néha búzalisztet eszik. nincsen.
A disznó megeszi a makkot, de Ki disznó után indul, mocsárba jut.
nem néz föl a fára. (Mert a Kövér, mint a disznó.
lehuUottat eszi.) Lustább a disznónál, mert ez
A disznó sem mozsdik, mégis megveti az almot.
meghízik. Még a disznóalmot is el akarj a adni.
A gazdagnak is kett az orra- Meglesz disznónyíró szombaton.
lyuka, mint szegény ember Megszokta, mint a disznó a po-
disznajának. csétát.
A ki korpa közé keveredik, meg- Mindent orrára vesz, mint a
eszi a disznó. disznó.
Akkor volt szép a disznó, mikor Minél rühösebb a disznó, annál
malacz volt. inkább vakaródzik.
A nagy disznó mellett apraja is Moslékot a disznónak szoktak tar-
elkel. tani.
Bakonyi röfögés, farkasnak ret- Nehéz disznót a mocsárról el-

tegés. szoktatni.
Disznó a pocsolyába örömest Nem disznónak való a gyömbér
visszatér. makktól is meghízik.
Disznó a száj árul szép (tokás, Nem disznó orrára való az arany
kövér emberrl [Eger.]). M. perecz.
Ny. X. 91. Nem döglik meg a disznó a maga
Disznónak, fösvénynek, holtuk álmától.
után hasznuk. Nem hintik a disznó elébe a
Disznónak fürd a mocsár. gyömbért.
Disznón gyapjat keres. Nem riztem vele disznót.
Disznóólra, cserépfedél. Nem szokás disznót nyírni.
Disznó orra, aranyperecz. Oláh után szokik a disznó.
Disznót ebért nem adok. Összeröfögnek, mint a bakonyi
Egy disznót perzselnek. disznók.
Éhes disznó makkal álmodik. Ösztövéres disznó makkról álma-
Eszes disznó, mely gyökeret ránt. dozik.
Föltartja az orrát, mint az érsek
3. Malacz.
disznaja.
Hallgat, mint a hugygyó disznó Ágál, mint a pótrás malacz a ga-
a búzában. rasos kötelén.
 PÉLDABESZÉDEK ES KÖZMONDÁSOK SORA 43

A hitvány malaez makk alá jár. Füles paripa = szamár.

A hol malaczot ígérnek, zsákkal Ha a szamárra kerül,
koldus
forgolódjál. sebesebben megyén, mint az
Békési malaez kilencz is elfér egy úr, ha lovon ül.
ólban. Ha nagy füle volna, éppen esaesi
Egy malaez nem csürhe. lenne.
Farkas szájából ritkán esik ki Igen kell a szamárnak a hegedú-
nyálazatlan a malaez. szó.
Mentl koszosabb a malaez, annál Kitetszik, mint juhok közül a
jobban vakaródzik. szamár.
Okos, mint a tordai malaez. (Far- Könnyebb a szamárhátra, mint a
ral megy a vályúnak.) paripára felkapni.
Összebújnak, mint a szegény em- Már többször hallottam szamár-
ber malaez ai. rívást.
Szegény ember hamar megszám- Megismerni a szamarat rívásáról.
lálhatja malaczait. Mden szamár a maga terhét érti.
Szegény háztól, ösztövér malaez. Minden szamár a maga terhét
Minden koszos malaez megtalálja tudja, mily nehéz.
a maga dörgöldz fáját (Eger). Nehéz a szamarat kutyaságra
M. Nyr. 10:91. tanítani.
Nem érti a szamár a szép szót.
4. Mangalieza.
Nem illeti a szamarat a vörös
Kövér, mint a mangalieza. nyereg.
Nem illik szamárra a bársony

VII. Szamár. nyereg.

Nem lehet a szamárra asztagot
1. Szamár.
rakni.
Abéczére tanítja a szamarat. Nem szamárra való a kantár.
A szamár aranylanton is szamár- Ordításról ismerik meg a sza-
nótát penget. marat.
A szamár fejét nem szokták meg- Ostoba, mint a szamár.
szappanozni. Elvásárol ismerik meg a szamarat.
A szamár is kedves, a hol ló nincs. Rost, mint a rt szamara.
A szamár is oroszlánnak látszik Sokat a szamár is leráz.

a tudatlan szemében. Sok szamár hord bársonynyerget.

A szamár többre becsüli a szal- Szamár állott a ló elibe.
mát az aranynál. Szamarat fülérl, oroszlánt kör-
Döglött oroszlánt a szamár is mérl, rókát farkáról, ebet
megrúgja. szrérl, madarat tolláról, bolon-

Elszenvedi a szamár a verést, dot beszédjérl ismerik fel.

csak adjanak enni. Szamár is kedves, a hol ló nincs.

Eminens, mint juhok közt a Szamárrívás, ebugatás nem messze
szamár. ér.
44 HERMÁN OTTÓ

Szamár se bírja az asztagot. A kutya, ha meg nem eszi is a

Vörös nyereg nem illeti a sza- dögöt, legalább körülheveri.
marat. A kutya is a szegényt hamar
megugatja.
VIII. Öszvér. A kutya is melegednék a tznél,

1. öszvér. ha orrát nem féltené.

A kutya is szokásból ugat.
Konok, mint az öszvér. A kutyának is csak eb a kölyke.
A kutya néha jó kedvébl is
IX. Kutya. ugat.
1. Komondor. A kutya nem nyúl, ha mindjárt
A komondor nem sokat tördik,
vörhenyes színe van is.

ha a kis kutya megugatja.

A lelánczolt kutya csak
marja azt

Kétfelé tekint, ha agg komondor meg, ki hozzá közelít.

ugat.
A mely kutyát éri a k, az rivan-
nik el.
Nosza eb után komondor.
(Német : Wenn man unter die

2. Kuvasz. Hunde wirft, welchen es trifft

der schreit. Ball. 269.)

A mely kuvasz egyszer általússza
a Dunát, másszor megpró-
is
A mely kutyát megakarnak ölni,

veszett hírét költik.

bálja. (Kicsi vétekrúl nagyra
lépni könny. Ball. 269.)
Egy kutya mindegy. =
Kuvasz szénán fekszik, de abból
Fekete kutya, tarka eb, mind
nem eszik, de azért morog az
egy ördög.
ökörre.
Fenhordja a fejét, mint a kutya,
mikor tejes fazékhoz ütötték
3. Kutya. az orrát.
A félénk kutyának hasa alatt a Ha a kutyából egyet megütnek,
farka. szétmennek; a disznók pedig
Akár fehér, akár fekete, elég az, összeröhegnek.
hogy kutya. Ha a kutya meg nem marhatja
A konczot el nem ejti nyálazat- az embert, a követ rágja.
lan a kutya. Ball. 267. Ha a kutyának oly szarva volna,
A kutya a maga víszhangját is mint a mérge, senki se marad-
megugatja. hatna mellette.
A kutya egy kon ezért a prédi- Ha a kutya tutul (vonít) és föl-

kácziót is elhagyja. tartja az orrát : tz lesz ; ha

A kutya el nem hagyja az uga- lefelé : halottat érez. Arács,
tást. Zalám. Nyr. 22. 474.
A kutya, ha asztalra húzod is Hamarább utoléri a hazugot, mint
fejét, asztal alá búvik. a sánta kutyát.
A kutya ha más nincs, a holdat Iparkodik, mint a szögver ku-
ugatja. tyája — Ferenczi J. Szeged —A
 PELDABKSZKDEK ES KÖZMONDÁSOK SORA 45

szögverók Szegeden betanított Kutyahazugságnak eb a hitele.

kutyát alkalmaztak a kerék Ball. 269.
hajtására, mely összeköttetés- Kutyahit. Azaz: pogány.
ben volt a fújtatóval : a kutya Kutyálkodik. Nyr. 28 : 90.
bent állott a kerékben s a lába Kutyának kutyó a fia, kecskének
folytonosan járt így jött a kerék ; ged.
mozgásba. A közmondást arra Kutyának legkedvesebb falatja a
alkalmazzák, ki csak kény- dög.
szerít eszköz alkalmazása foly- Kutyának se jó az els kölyke.
tán iparkodik dolgát végezni. Kutyapeczér nem nagy úr.
Nyr. I. 179. Kutya se teszi be maga után az
Jobb él kutya a holt oroszlánnál. atót.

Besser ein lebender Capuciner, Németül : Hunde und Edelleute

als ein todter Papst. lassen die Thür offen. Ball. 267.
Ki kutyával hál, bolhásán kél Kutyát Eredete Szirmay
fogni.
fel. szerint hogy els Henrik,
az,
Német Wer mit Hunden
: schláft, német császár, midn a ma-
steht mit Flöhen auf. gyarok az elde által vállalt
Angol : do. évi adót követelték, azoknak az
Olasz : do. adó helyett egy rühös kutyát
Kis embertl kutya sem fél. küldött, min a magyarok fel-
Kis kutya nagy koncz. indulván, roppant sereggel Hen-
Kis kutyától a macska sem fél. rikre rajtaütöttek, de ettl oly
Kitett magáért, mint a Taczi hatalmasan visszaverettek, hogy
kutya az utczáért. a német írók tanúsága szerint,
Ki vagyon, mint a kutyaikra a 50 ezer magyar elesett. Innen,
hóbóí. ha valaki szándékát el nem
Könny a lánczolt kutyával békét érve, kudarczot vallott, azt
tartani. mondták, hogy „kutyát fogott".
Köntös ujjába való kutya. St „kudarczot vallani" is annyi
(Máskép ölebecske). lenne, mint „kutyaarczot val-
Latin Melitaeus catulus. Ball. 267.
: lani". Ball. 268.
*Kusti, kutya, ne ugass Ne ugasd
! Kutya természet. Kutya vér.
a guzsajast ! (t. i. a látogatóba Kutya tettnek eb a jutalma.
jöv legényt.) Kutya ugatását elhordja a szél.
Kutyaábrázatból nem vauk orcza. V. Ugat a kutya, de elhordja a
Kutya farkassal össze nem szö- szél.
vetkezik. Kutyául van. Nyr. 28:90.
Kutyafej (tatár). Nyr. 28 : 90. Kutya után ugat a kutya, bár
Kutyafósülés. Nyr. 28 90. : semmi oka ne legyen.
Kutyafül. Nyr. 28:90. Német Bellet ein Hund, so klaffe
:

Kutya gyomor a csontot is meg- sie allé. Ball. 267.

emészti. Kutya után ugat a kutya. >>-^
46 HERMÁN OTTÓ

Német : Was vom Hund kommt, Rossz kutya az, mely megugatja
bellt gern. Ball. 268. a maga vaczkát.
Kutya van a kertben. (Valaki ti- Se kutya, se peták.
losban jár.) Ball. 266. Sokára ér a sánta kutya Bu-
Leforrázott kutya az estl is dára.
fél. Sokat a kutya farkára sem lehet
Begossene Hunde fürchten das kötni.
Wasser. Sokat hízelkedik a kutya, de nem
Magyarnak a kutyája sem vereti hisznek neki.
magát örömest. Sok kutya nyúl halála.
Makutyi —
Hol mondja nép? — Szép volna, ha kutyák megbékül-
„ma kutyául vagyok" összevo- hetnének.
nása. Jókai is használja. Nyr. Tele van kutyasággal, mint a duda
27:574. satrafékkel.
Megszorult, mint a recsenyédi Ugat belle a halál kutyája.
kutya. (Árvíz idején addig okos- Veres kutya, veres ló, veres em-
kodott, míg végtére is egy a ber, egy se jó.
vízbl még kiálló boglyatetre Volt része a kutyaportióban =
szorult s ott vonított és nyo- neki is kijutott az ütlegekbl.
morgott.)
Míg a kutya szarik, elfut addig
4. Eb.
a nyúl.
Franczia : Tandis que le chien Ácsorog, mint a jászok ebe a
pisse, le loup s' enfuit. dombon.
Német Wabrend der Hund
: sch . .
.,
Addig játszik az eb, míg kutyó.
lauft der Hasé in den Busch. A hamarkodó ebnek vakok a
Ball. 266. kölykei.
Mintha csak egy tarka kutya volna A jó ebet nem ütik agyon egy
a világon. túróért.
Es gibt mehr als einen bunten Egy hegyes túróért agyon nem
Huud. Ball. 268. verik az ebet. T. i.: Hajó szol-

Nem csak egy kutyának neve gád van, ne adj ki rajta mind-
Fari. járt els vétkeért.
Nem csak egy vörös kutya van Az eb is haragszik, ha az orrát
a világon. Ball. 268. bántják.
Nem kutyából soha szalonna,
lesz Bagzó ebnek sok lyuka vagyon.
ha megperzselik is. Ball. 93.
Nem szokás a kutyát megper- Bolond, ki eb után lovát el-

zselni. veszti.
Örvvel ers a kutya. Bolond, kit a megkötött eb meg-
Rátartja magát, mint az Adorján harap.
kutyája. Bolondság eb után lovat vesztem.
Róka koma, kutya sógor. Csak eb a kutya.
 PÉLDABESZÉDEK ÉS KÖZMONDÁSOK SORA 47

Eb a bárka hal nélkül, T. i. Ebül Eben gubát. Kunos Ignácz sze-

van, mitsem ér a bárka hal rint Kis-Azsiában (Nyr. 22 4) :

nélkül. eb jelent gubát, subát.

Eb a bika tehén nélkül. R. Prikkel Marián szerint (Nyr.
Eb a csikós suba nélkül. 24 71) guba jelent kutyát
:

Eb a gatya ráncz nélkül. [„Fanos ebnek gubás eb a

Eb a juhász bunda nélkül. társa"].
Eb a német kutya nélkül. Némedi D. ígymagyarázza a nép
Eb az oláh disznó nélkül. ajkáról: „Két ember találkozott
Éb az olasz famacska nélkül. egyszer, zsák a hátukon. Az
"Ball. 87. egyiknek a zsákjában zörgött,
jB&adta, Ebaátékz. Blasphemat, a másikéban izgett-mozgott
maledicit. Sándor I. Öszve eb- valami.
adtázta. Kreszn. 1831. — Mit visz kentek?
Eb' agja. Kis gyermekek nyava- — Diót! Hát kentek?
lyájok. Comedones. P. P. Nagy — Malaczot!
ehetség. Sz. D. Ezen nyava- — Cseréljünk
lyát okozza, a br alatt term — Cseréljünk
szr-féreg. Lásd Házi Orvossá- Megcseréltek. Megörült mindegyik
gok Váczon 1821. p. 45. a cserének, mert rá akarták
Kreszn. 1831. szedni egymást. De bosszúságra
Eb' ágyából esett. Kreszn. 1831. vált az örömük, mikor odébb-
Éb, a' ki nem barát. Kreszn. állva a zsákot kioldották,
1831. mert az egyik malacz helyett
Eb a kutyával egy alomba, nem kutyát, a másik meg dió he-
egy járomba illenek. lyett gubát, gub ácsot talált a
Eb' annya' terhe. Közmond. zsákjában. (?) Némedi Dezs.
Kreszn. 1831. Nyr. 32 : 577.
Eb-apának kutya fia. Közmond. Eben gubát cserél, általános.
Kreszn. 1831. Eben gubát cserélt.
„Eb csont beheged." Közmond. Egy gubás kocsis ebet akart
Kreszn. 1831. *Még jobb: be- lopni. Hogy könnyebben megfog-
forr. hassa, ledobta gubáját s a kutya
Ebcsont összeforr. Nyr. 28 90. : mozgolódása közt ott is felej-
Eb-ebód. —
Kreszn. 1831. — tette. Haza jvén a kutya ura,
Prandium caninum. A' hol bor ebét ugyan nem, de a gubát
nincs Pázmány Préd. p. 389. a kocsi mellett lelte. A gazda
Ebek harminczadj ára került. Nyr. visszajöttét messzirl látván a
28:90. tolvaj nem mert visszamenni
:

Eb eladóban hagyla. Kr. gubájáért. Midn másnap kér-

Eb-ellette. — Kreszn. — Catulus dezték tle pajtásai, hová tette
Vajda 2. k. p. 225. * = eb- gubáját? az igazat megvallani
adta. szégyellvén, azt felelte, hogy
48 HEHMAN OTTÓ

az éjjel ezt az ebet cserélte a Fázik, mint az eb.

gubán. Ball. 92. Ha jó volnék, eddig az ebek is
Eben múlt pás25torság falu végén megettek volna.
dögöt rág. Hátulsót harapják az ebek.
Eb- erkölcs. — Kreszn. — Cj^ii- Játszik mint az eb a farkával.
cus ; cynaedus, Sándor I. Jó kölyökbl válik jó eb.
Ebet szrérl, madarat tolláról, Katonának szép a neve, eb az élete.
embert társáról. Kés a vén ebet tánczra tanítani.
Ebet szrérl, rókát farkáról meg- Kés bánat, eb gondolat. Kreszn.
ismerheted V. — Két ebnek is lehet egy neve.
Megismerni ebet a szrérl. Ball. Ki ebet akar tartani, korpája le-
92. gyen.
Eb-fa. — Kreszn. — Rhamnus Ki más ebét kötve tartja, köte-
frangula Sándor ; I. alias ebesfa. lét találja.

Eb faj. — Kreszn. — Genus ca- Kínban van, mint az Undi eb a

ninum, ortus de scorto. kalodában.
Eb-fej. — Kreszn. — C3moce- Könnyebb utóiérni a hazugot,
phalus V. Simia inuus, Sándor mint a sánta ebet.
I. A népnél kutyafej tatár. „Majd föl fújja az ebek dalját."
Eb-fogak. — Kreszn. — Dentes Közmondás, Kreszn. 1831.
canini. Még az ebnek sem jó az els
Eb-gallér. — Kreszn. — Collare kölyke.
caninum. Örv. Sándor Istv. Megrágják a konczot, ebnek ve-
Ebhájjal kenték az alfelét a. m. tik a csontot.
hamis. Kreszn. Megugratták alatta a kan ebet,
Eb-hal. — Kreszn. — Piscis ca- vagy
pitosus, mugil. Molnár Albert. Meglódították az ebet. Ball. 92.
P. P. Squallus. Hayfisch. Sán- Messze Buda sánta ebnek.
dor I. Nagy a feje, mint a belédi ebnek.
*Umbra canina ; Cottus gobio. A Nehéz a konczot eb szájából ki-

békaporonty = ebihal. vonni.

Eb halállal veszszen el. Kreszn. Nem egy ebnek kurta a neve.
Eb harminczad — Kreszn. — Ball. 93.
Sors adversa. Ne tarts ebet, ha kenyérhajad
Az ebek' harminczadjára húzzák. nincs.
Eb hátán meg fordult. Kreszn. Ne tarts ebet, ha konyhád nincs.
Eb marad a kutya mindenkor. Ne tarts ebet, ha korpád sincs.

Ball. 267. Ball. 93.

Ebre hájat. Nyr. 28:90. Nosza eb után komondor.
Ebura fakó ! Elterjedve, de bi- Nyalakodik mint az eb.
zonytalan értelm ; leginkább Nyújtózik mint az eb a pozdorján.
csúfondáros rászólás. Ott az ebed, a pap rétjén. A
Farkával az eb is parancsol. kutya ott tartózkodik, a hol
 PÉLDABESZÉDEK ÉS KÖZMONDÁSOK SORA 49

valamit ehetik. A rétre nem Siet, mint a talpa-égett eb.

sokat szoktak hordani, ugyan Süveges asszony ebszokás.
azért a kutyát ottan hiába ke- Szereti, mint az eb a gereben-
resed. E közmondással tehát nyalást.
akkor él az ember, ha valamit mint eb a macskát.
Szereti,
állítani hall, a minek hitelt Több ebnek neve fari. Ball. 93.
adni nem tud és körülbelül Ugy néz rá, mint az ebre.
ann3dt tesz, mint: „azt másnak Úgy sétál, mint a kunok ebe a
mondjad, a ki hiszi" én oly ke- homokon. Szirmay, Adagia.
véssé hiszem, mint hogy a kutya Vess az ebnek, csórja farkát.
a réten tartózkodik. Ball. 92. Ball. 93.
Ragadozó, mint a kapzsi eb.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

A SZÓSZEDET EREDETE
És

BEOSZTÁSA
 A SZÓSZEDET BEOSZTÁSA.

A szószedet, mint már érintettem, nem y,szólár'^, nem

szavak gyjteménye, a melyek betrendet követnek és
egy vagy több nyelven a szónak, csupán csak a szorosan
vett egyenl értékét adják.
Aszószedet fogalomköröket igyekszik felkarolni, e ^ ís^ök"""
köröket részlet és összefüggés szerint meghatározni és a
fogalomkörön belül betrendben könnyen hozzáférhetvé
tenni. A szószedet második része a szómutató, a mely
minden egyes szónak helyét így jelentését is megmondja
annak, a ki keresi.
A magyarázatokra és tudományos meghatározásokra
a lehetségig gondot fordítottam.
A forrásokat véve, elssorban állanak az eredeti
'
^ ^^rr/sok,
gyújtok.
gyjtések, a melyeket számos utamon magam végeztem,
úgy a Királyhágón inneni, mint a túli részen. A szorosab-
ban vett erdélyi részben, régi meghitt és ragaszkodó
emberem, néhai Plngur Gyula és négy tanítványa, ú. m.:
József Mihály (Rava, Udvarhelym.), József János (Firtos-
váralja, Udvarhelym.), Kovács Lajos (Gyergyószentmiklós)
és WaGxNer János (Csík-Ghimes és késbb a Királyhágón
innenre jve Csongrádon) gyjtött ezek a Csángók közé
: ;

is benyomulva, igen lényegesen hozzájárultak a szószedet

anyagához. Punglr maga számos kiírást is végezett.
Nagyon is érthet, hogy mindezek a nép szájáról
való közvetlen gyjtések, nem nyújthattak elégséges anyagot,
a melybl a fogalomkörök megalkothatok lettek volna,
mert a feladatnak megvannak a maga nehézségei, melyek
a megbízható elemek ritkaságában, az utánjárás ezer
akadályában gyökereznek. Magam is csak egy ember
voltam, a kinek a szószedésen kívül, az sfoglalkozás
 54 HERMÁN OTTÓ

történetén túl, még egész tárgyi és értelmi szövevényt

kellett szétfejtenem és áttekinthet rendbe hoznom. Be is
láttam — elég korán, hogy majdan
a feladat — és csak
a —
nagy munka nagy felosztásával, nemzedékekre való kiterjesz-
volna elérhet; de emberileg tökéletesen már
tést értve,
akkor sem, mert az sfoglalkozások részben átalakuló-
ban, részben teljes elhanyatlásban vannak, a mi na-
gyon érezheten reáhat a nyelvre, éppen legsajátosabb
részében.
Irodalmi Folyamoduom meglev, részben gazdag
kellett tehát a
és becses nyelvforrásokhoz, a melyekben nem oly czél-
zattal gyltek ugyan a szavak, mint a mely engem ser-
kentett munkásságra, de a czél mégis a nyelv gyarapítása,
a történeti és népies elemek biztosítása volt, így bevált.
Szótárak. Sok és bccscs anyagot, melynek történeti értéke van,
nyújtott a SzAMOTA-ZoLNAi-féle „Oklevél Szótár"; ezt az
anyagot lényegesen gyarapították az igen buzgó Takáts
Sándor levéltári kiírásai, a melyeket a legnagyobb liberali-
tással rendelkezésemre bocsátott. Ebben az irányban sok
becses adalékot nyújtott a sohasem nyugvó Tagányi Károly
és leghívebb, ragaszkodó emberem, az oly szomorú véget
ért Horváth Ignácz is. Ilyen úton jutottam az országos
levéltár sok becses anyagához. B
forrásul és sok magya-
rázattal szolgáltak régi szótáraink és régi irataink is.

így a szótárak közül Szenczi Molnár Albert 1621

:

Páriz-Pápai 1708; Páriz-PApai-Bod 1767; Márton József

1803. A szószedetek közül: a Beszterczei szószedet, mely a
XV. századból való; az ugyanebbl a századból való
Schlaegli szójegíjzék Szikszai Fabricius Balázs lo90-iki
;

szójegyzéke, az srégi Verantius Faustüs: Dictionarium

pentaglossum (kiadva 1834) és egyike a legrégiebbeknek,
;

a „Lexicon Joaniüs M urmeln^\ in quo Latina rerum vocabula

in suos digesta classes cum Germanica et Hungarica inter-
pretatione 1533. Editio Szamota, 1896
A dolog természeténél fogva, fforrást alkotott a két
tájszótár, ú. m. az 1838-iki „Magyar tájszótár, kiadta a
:

Magyar Tudós Társaság" és ennek Szinnyey József gon-

dozta új, b kiadása, mely a Magyar Nyelvr gyüjtelékeit
beolvasztotta. Ezeket az sforrásból, a M. Nyelvrbl
 A SZÓSZEDET BEOSZTÁSA 55

vettem át. Újabbkori szótárirodalmunkra egyetlen meg-

jegyzést kell tennem, hogy nem fektet kell súlyt a ter-
mészetrajziak pontos meghatározására, pedig ismétlem, ha
valamiben, úgy ebben nyilatkoznék meg a haladás.
A szószedet derekát azonban megalkották azok a ki- segítk,

írások, a melyek hatalmas és virágzó nyelvészeti folyó-

irataink a „Magyar Nyelvr'', máig 40 kiaknázott évfolyama
:

— és a „Magyar Nyelv'' máig 9 évfolyama nyújtottak, —

a melyeknek kiírását, szerény díj ellenében, a ma már
doktor Lambrecht Kálmán, önkéntesen elvállalta és telje-
sítette, a mely munkáért természetesen a felelsség is
terheli. A nyolczvanadik életév küszöbére érve, még sok
feladattalszemben állva, a szószedet kegyes olvasói elnézk
lesznek, ha erre szükség volna, ezt kérem és reménylem is.
Tisztán érzem, hogy az emberit megtettem. A kiket mint
kiválóbb segíttársaimat még megnevezni kedves köteles-
ségem, ezek a következk Schenk Jakab adjunktus, sok
;

kiírásért és eredeti gyjtésért is Kupa Árpád, ezer szóért

;

és ezer útbaigazításért, de leginkább mégis ragaszkodásáért,

mely egyformán h
maradt a Kunpuszta perzsel ver-
fényén és a legkegyetlenebb síksági förgetegben.
A két legjellemzbb, azért legfbb terület pásztor-
ságára nézve kedvezett a szerencse. A Hortobágy ra vonat-
kozólag hálával tartozom Kovács József, Debreczen nemes
városa polgármesterének, Zoltai Lajos, múzeumi rnek,
ennek sok más, becses adalékért is legújabban Túri ;

Mészáros IsTvÁNnak, ki nagyon alapos kutatást végzett s

egyrészét kéziratban engedte át. Bugacz-Monostorra, illetleg
Kecskemétre nézve nagy hálára kötelezett néhai Kada Elek,
a város nagyérdem polgármestere, ki igazán forró sze-
retettel viseltetett a népies foglalkozások iránt és sokat
mentett meg a feledéstl.
Ezen a helyen lerovom tartozásomat egy elköltözött
barátom Bessenyei Széll Farkas iránt is, ki rajongó híve
volt mindennek, a mi magyar és a mi népies; neki
köszönhettem azt a szép és fontos okmányt, mely az „El-
tanulmány" 378—385. oldalán olvasható és a „Nádudvari
rend" czímet viseli. Az okmány származása ott mint néhai
Hentaller LAJostól való van adva, pedig Széll Farkas
56 HERMÁN OTTÓ

ajándéka. A helyreigazítást megfogadtam és íme teljesítet-

tem. A két halott már régen megbékült.
Evvel azt hiszem, nem részletesen ugyan, de fbb
vonásaiban adva van az anyag eredete; adható tehát a
csoportosítás és rendje is.

AZ SFOGLALKOZÁSOK SZÓSZEDETÉNEK
SORRENDJE.
A
szószedet 14 szakaszra és ebben 78 czímre oszlik
hozzájárul még I— IIL függelék. A sorrend tehát így alakul

I. A ház és tája. 20. Eszköz, ruha.

1. A ház és tája. 21. Ostor.

2. Járómvek és részek. 22. Pásztorkonyha.

3. Fogat és szerszám. 23. Tzhely.
4. Debreczeni lófogatok. 24. Edény.
5. Debreczeni lószerszám.
6. Debreczeni kocsi és igás- IV. A jószág.
szekér.
25. Jószág.
7. Lóhajtás.
26. Szín.
8. Debreczeni taliga.
27. Hangok.
II. A ház és szérje. 28. Coitus.
9. Eke. 29. Betegség.
10. Iga és befogás.
11. Ökörfogat és hajtás.
V. A föld.
12. Hangelemek.
13. Rovás és mérték.
30. A föld, a nyíl.

14. Vágószerszám. 31. Kút és a kopolya.

15. Kasza, sarló.

16. Ironga VI. A ló.

17. Hangszer. 32. Ló szótára.

III. Pásztorszervezet. 33. Ló szre.
18. Pásztorszervezet. 34. Bélyege.
19. Pásztortanya. 35. Lónevek.
 A SZÓSZEDET SORRENDJE 57

VII. Szarvasmarha. 60. Juhnál.

36. Szarvasmarha szótára. 61. Disznónál.

37. Tej és termékei. 62. Kutyánál.

38. Szarvasmarha szre.
XII. A kutya.
39. Szarvállások.

40. Szarvasmarha nevek.

63. A kutya szótára.

41. Bivaly.
64. A kutya szre.
65. A kutya szólása.
VIII. A juh. 66. Kutya szólítás.

67. Puli.
42. A juh szótára.
43. Juh szre. 68. Pumi.

44. Juh nevek. 69. Kutyanevek.

45. Füljegyek.
XIII. A macska.
45/a Juhtej termékei.
70. Macskanevek.
46. Juh hangelemei.
47. Kecske. XIV. Ismeret.
71. Pásztorcsillagászat.
IX. A disznó.
72. Tájékozódás.
48. Disznó szótára. 73. Pásztor idjárás és id-
49. Disznó szre.
jóslás.
50. Disznó nevek. 74. Pásztor állattan.
51. Disznó kerget. 75. Pásztor madártan.
52. Disznó hívása. 76. Madár névrendszer.
53. Disznó mondókák. 77. Fa és bokor ismeret.
78. Pásztor füvészet.
X. Szamár és öszvér.

54. Szamár ós öszvér szótára. I. FÜGGELÉK

55. Szamár szre. Tót anyag.
56. Szamár neve.
57. Szamárról, vegyes. II. FÜGGELÉK:
Oláh anyag.
XI. Élsdiek.

58. A lónál. III. FÜGGELÉK:

59. Szarvasmarhánál. Halászat.
58 HERMÁN OTTÓ: A SZÓSZEDET SORRENDJE

Mieltt, hogy a szószedet kifejtéséhez hozzáfognék,

néhány szóval jellemeznem kell a három függeléket, mely
a szószedetet bezárja.
Az els függelék jobbadán azt a tót anyagot adja, a
melyet a buzgó Lányi Béla Liptó megyében szerzett, a
mely élénken mutatja a magyar hatást a tót ösfoglalkozás
körében is. Ez nem a sokszorosan felhánytorgatott magya-
rosításnak következménye, mely nincs is, hanem teljesen
önkénytes dolog: a tetszés kifolyása.
A második függelék adja az ösfoglalkozás oláh anyagát,
azt,a melynek magyar eredete kétségtelen. A forrás dr. Mol-
DovÁN Gergely kolozsvári egyetemi tanár megállapításaiból
van merítve, tehát oly férfiútól származik, a ki az erdély-
részi oláhságnak vérébl eredt, annak legalaposabb ismerje
és legpártatlanabb méltatója. Hogy miért fektetek én e
függelékre kiváló súlyt, az onnan van, mert teljesen meg-
bizonyosodtam abban, hogy az oláhságnak a rómaiaktól
való származtatása tévedés, melynek tudományos értéke
nem lehet. A legvégsbb levont tanulság az, hogy az
oláhok a Balkánon ma is él vlach — pXa/oC — elemnek
ivadékaiy melyek a múltban majdnem kizárólag juhászok
voltak és elterjedésök a magyar részekben arra vezethet
vissza, hogy Magyarországon a pásztor sohasem volt
jobbágy, hanem szabadon költözködött oda, a hol téresebb
és jobb legelre talált, a mint ezt Petrovay György alapos
felfogása — „Századok" 1911, 8. füzet, 623. lap — bizonyítja.
Teljesen kétségtelen, hogy p>.ax, Walach és oláh
Ylach,
egy és ugyanaz és a latin elemek Ratzel tételére vezet-
hetk vissza, a rum un névvel együtt.
És semmi kétség, hogy az oláh a magyar szabad
költözködéstl vett lendületet elterjedésére. Ennek történeti
kifejtése az egész m záradéka leszen, nagyrészben készen
is van.
A harmadik függelék lehet teljességben adja a halászat
mesterszótárának pótlékát, a melynek anyaga „A magyar
halászat könyve" megjelenése óta (1887) felgylt, úgy,
hogy a halászat mesterszótára a kor színvonalán áU.
 RÖVIDÍTÉSEK ES JELEK.
A = SZILY KÁLMÁN.
O = Chernél István.
* = Hermán Ottó.
* = PuNGUR Gyula.
c = tót : cs:

= tót : ó.

Arany Tsz. == Arany János: Toldi szerelme. 1879.

b. = bivaly.

Ball. = Ballagi Mór : Új teljes magyar és német szótár, Budapest

1881, 1857, 1867, 1872 és példabeszédek stb. Szarvas, 1850.
B. Sz. D. = Baróti Szabó Dávid : Kisded szótár. Kassa, 1792.
Békessy == Békessy László : A sertéstenyésztés vezérelvei, gazdák
részére. 1871.

Bszsz. = A beszterczei szószedet. Latin-magyar nyelvemlék a XV.

századból. Kiadta Finály Henrik. Budapest, 1892.

B. Zs. = BÁTKY Zsigmond: A halászó keszegfalvi ember. (A magy.

Nemzeti Múzeum népr. oszt. Értesítje. 1893. 1 — 2. ftiz. p. 3.)

Cihac = CiHAc: „Dictionaire d'etymologie dacoroumaine." Frankfurt,

1870—1879.
Com. Jan. = Amos Comenius : Janua Linguae Latináé. Kolozs-
vár, 1673.

CsK. = Csanád és Kál falu egyezsége a közös határgyepú fell.

1628. M. Gazd! tört. Szemle IV. 2. 1897.

Cz. F. = CzuczoR Gergely és Fogarassy János : A magyar nyelv
szótára. Pest, 1862—1874.
Debrivt. Széli Farkas = Debreczen város jegyzkönyveibl, Széll
Farkas kijegyzései. Nyelvtud. Közlemények XXIV. 337—345.
Megjelent a M. Nyelvrben és az Oklevél szótárban is.
60 HERMÁN OTTÓ

Dely = Dely Mátyás és József : Gyakorlati s elméleti sertés tenyész-

tés. Pest, 1867.

Dorner = Dorner Béla levelei.

Dudás = Dudás Lajos polgárm. Zentán, in litt.

E.Q. =Ei8ENMAYER SÁNDOR és GöBEL Celestin: Állatgyógyászat. Pest, 1867.

E. 1. = EcBEDi István : A nomád pásztor enyhelyek a Hortobágyi

pusztán. 1913. stb.

Englb.= Engelbrecht Károly A szarvasmarha. Pest, 1872. :

F.= Földi János Természeti história a Linné systemája

: 1801. szerint.

H. A. = Herrmann Antal Adalékok a rováshoz. Ethnographia

:

XV. 3. 4. 1904.

H. I. = Halász Ignácz kiírásai.

Hazai Okm. = Hazai okmánytár. — Gyr, Budapest, 1865, 1891. I VIII.

H. O. M. H. K. = Hermán Ottó A magyar halászat könyve. 1887. :

Jánosy = Jánosy Gusztáv: Megszabadított Jeruzsálem. 1874.

j. = juh.
je. = jelek.
jk. = jegyzkönyv debreczeni, kiskunfélegyházai stb.

Jk. = Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának

J.

eredményei. III. 2. rész : A balatonmelléki lakosság néprajza. 1902.

k. = kecske.
kk. = közkelet.
Kkfélegyh. = Kiskunfélegyháza.
KI. = Különlenyomat.
Kol. és Óv. = KoLOzsvÁRY és Óváry : Magyar Jogtörténeti emlékek.
A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyjteménye. Buda-
pest, 1885.

K. pü. levt. = Közös pénzügyi levéltár (fleg Takáts Sándor adatai).

Kr. V. Kreszn, = Kresznerics Ferencz: Magyar Szótár. Budán, 1831.

Kriza = Kriza János : Vadrózsák. Székely népköltési gyjtemény.

Kolozsvár, 1863.
Kupa = Kupa Árpád in litt.

Lipp. P. Kert = Lippai János : Pozsonyi Kert. 1664 — 1667.

Lz. = Lázár István Alsófejérmegye magyar népe. Nagyenyed, 1896.
:

m. = megye.
M. = Malonyay Dezs tárczaczikkei. Bud. Hirl.
 RÖVIDÍTÉSEK ÉS JKLEK 61

M. A. = SzENCzi Molnár Albert: Dictionariumhungarico-latinum. 1621.

M. Qazd. tört. Sz. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle I. 1894.

M. = MÁRTON József: Magyar német és Német magyar szókönyv. 1803.

J.

MNy. = Magyar Nyelv. Szerkeszti Szily Kálmán és Gombocz Zoltán.

I— IX. 1905 óta.

M. ó. = Madarassy László : „Nomád pásztorkodás a kecskeméti

pusztaságon" 1912.

Magyar Szó = napilap 1904, 143. sz. „Hogyan ismerjük meg a

magyar lovat?"
Misk. V. Miskolczi = Franzius. Miskolczi : Egy jeles vadkert. 1769.

Moldován = Moldován Gergely dr. : Alsófehérvármegye román népe.

Nagyenyed, 1899.
Mon. == Monostory Károly: A sertéstenyésztés alapvonalai. Bpest, 1897.

Mtsz. = Magyar Tájszótár. Budapest, 1892.

Mnk. = Munkácsi Bernát dolgozatai az Ethnographia 1901 — 1905. köt.

nn. = Nem népies.

Nyr. = Magyar Nyelvr. Szerk. Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond.
Ny. 3 43 =
I. stb. kötet 43-ik
: 3-ik oldal.

NytSz. = M. Nyelvtörténeti Szótár. 1890—1893.

NyK. = Nyelvtudományi Közlemények.
ö. = ökör.
Oklsz. = SzAMOTA Zolnai Magyar Oklevélszótár.
Orsz. = Országos
Ivt. levéltár.

Orsz. = Országos
Ivt. d. diplomatica. levéltár,

Pb. = példabeszéd.
P. Gy. = PuNGüR Gyula.
PP. = Páriz-Pápai Ferencz Dictionarium latino-hungaricum. 1708.
:

PPBod. = Pariz-Pápai Bod. 1767. Cibinii.

Préw. Tib. == Przewalszkij Reisen in Tibet. 1834.

R. P. = II. Rákóczy Ferencz : Instructio pro spectabili ac generoso

Stephano Kálmánczai, universarum fiscalitatum Maramarosiensium
praefecto. M. Gazd. t. Szemle. IV. 2. 1897.
RMNy. = Bégi Magyar Nyelvemlékek (Döbrentei G.) Buda, 1838
1840, a M. Ny. Sz. és Oki. Sz.-ból idézve.

RMK. = Bégi Magyar Költk Tára (SzHíASy Áron) 1877. I—V., a

M. Ny. Sz.-ból idézve.
62 HERMÁN OTTÓ: RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK

Réthy = Réthy Lábzló dr. : Az oláh nyelv és nemzet megalakulása.

Nagybecskerek, 1890.
Schl. sz. j. = A schlágli magyar szójegyzék a XV-ik sz. elsó negyedé-
bl. Kiadta Szamota István. Budapest, 1894.
Sch. = ScHENK Jakab gyjtése.
S. I. = SÁNDOR Sokféle XII. darab, Bécsben, 1808.
István.

Simics = Károly Kirgiz pásztorlakások. Ethnogr.

SiMics : 1903. Ért.

Sz. D. = Baróti Szabó Dávid B. D. 1. Sz.

Sz. P. B. = Fabriczius Balázs latin-magyar szójegyzéke,

SziKszAi

1590. Közzétette Melich János. 1906.

Sz. K. = Szabó Károly (forrás az illet helyen).

Szt. és Sztripszky = Sztripszky Hiador : Adatok Erdély shalászatá-
hoz. Ethnogr. Ért. 1903. 6. és czikk a Pesti Hírlapban.

Sz. Z. = Szamota és Zolnai : Magyar Oklevélszótár. Z. Oki. Sz.

t. = tehén.

Tolnay = Wolstein Amadeus János fordítása Tolnay Sándortól. 1786.

T. M. = TuRi Mészáros István czikkei, Magyar Nyelv. VIII. köt. 1912.
T. M. = TuRi Mészáros István kéziratai. Nyelvtud. Társ.
I. irat-

tára. 1914.

T. S. ^= Takáts Sándor kiírásai.

Tseh. Márton = Ts. M. Lovakat orvosló könyv. Pest, 1797.
Tsz. = Magyar Táj szótár. Kiadta a Magyar Tudós Társaság.
Budán, 1838.
TTK. = Természettudományi Közlöny ; megindította Szily Kálmán.
1872.

üjfalvy = Carl v. Ujfalvy, Florenz. Zentralbl. für Anthropologie.

IX. 2. 105.

"ütsz. = Új tájszótár, Szinnyei JózsEEPtl.

TTrb. et Conscrpt. == Urbaria et Consciptiones. Orsz. Levt.

Vadr. = Kriza : Vadrózsák 1. Kriza alatt.

Vámb. M. e. = Vámbéry Ármin : A magyarok eredete. Budapest, 1882.

Ver. = Verantius Faustüs Dictionarium pentaglossum. 1595.

: (1834.)

Z. L. = Zoltai Lajos A Hortobágy-Debreczen. 1911. és levelek.

:

Zl. = Zlamál Vilmos Barmászat Pest, 1861.

: stb.
 A SZ08ZEDET
HÁROM FÜGGELÉKKEL
 A szószf:det.

I. A HÁZ ÉS TÁJA. Ágas — Csúza, Baranya m. —

A ház és tája. az oszlop, ha felül nem is kétágú,
pl. kerítéságas, kapuágas. *Már
*
Ablak — Ver. 35. — Fenestra, a szó — ágas, maga mondja,
dalmát: Prozor, Oblok. hogy a meghatározás téves. Nyr.
* Ablak-homlok — Székelyf., 18:46.
Ütsz. I. 3. — az ablakmélyedés
Aggaték —
1. Zala és Vasm.
fels ívezete. * Szemöldök.
— fogas. „Vedd le az aggatékról
* Ablak-szem Sopron m. — a szrömet", „Akaszd fel a sip-
Répcze m., Palóczság, Deésakna, kámat az aggatékra". — 2. Gömör
Eszék vid., Ütsz. I. 3. az — m. — fogadott gyermek.
ablak üvegtáblája. *Ez nem az si
forma, mert ez, üveg helyett, a Ágos — Gyr és Veszprém, m.,
„lantorna^, a hólyag volt. A lám-
— kétfelé ágazó a mire a szín fa,

páson is ez volt üveg helyett hullató gerendája van rátéve. Nyr.

akad még ma is, 1. Lantorna. 35 433.:

* Ablak-tányér — Udvarhely., SAgyfa— Székelyf., Ütsz. I. 13.

Ütsz. I. 3. — ablaktábla. — a szarvazatban az épület tetejét
* Ablak-tölgy — Csik m. : Gyer-
összefoglaló fa.

gyó-Remete., Ütsz. I. 4. — az Ajtó — Ver. 38. — Fores,

ablak oldalfája. olasz : Porta, német : Thür, dal-
Abora, abara, aborha Tsz. — mát: Vrata. *Ez a tót kapu, az
szerint —
széna- v. takarmány- ajtó: Dvere.
tartó és védalkotmány, mely 4
Ajtó-fejfa — Palóczság., Ütsz.
vastag karóból v. faoszlopból és
I. 21. — ajtófélfa.
följebb V. lejjebb csúsztatható
könny födélbl áll. Szláv ere- * Ajtófélfa — kk. — az ajtó
det. Ószl. óbora = sepimentum. két oszlopoldala. Az ajtót meg-
Nyr. 27 344. : — Beregszász. Nyr. alkotja a két ajtófélfa, a szemöl-
27 95. Négy földbeásott oszlopon
: dökfa és a küszöb, együttvéve
emelhet-sülyeszthet háztet. — keret, a melybe a tulajdonképpeni
Szatmár. Ua. Nyr. 24:431. ajtó illesztve van.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelv kincse. 5

 .

Ajtóragasztó 66 Butka

—
Ajtóragasztó 1. ajtófélfa. lás g.) felrakva a gazdasági esz-

Ajtó-retecz — Fels-Somogy. közök. Ma: szekérszín.

Maróth puszta., Ütsz. 21. — I. * Azsag —

Székelyföld süt- —
ajtózár * kulcs nélkül. kemenczét tisztogató eszköz, pe-
S Ajtószár- fa — rség, Vas m.. metefbl vagy kukoricza hantjá-
Csúza, Baranya m., Ütsz. I. 21. ból való.
— ajtófélfa.
Banya-kemencze — Somogy
*Ajtó szemöldöke — Maros- m., Mtsz. I. 98. — sárral tapasz-
vásárhely vidéke — az ajtókeret tott parasztkemencze, boglya-
fels része. kemencze.
* Ajtupelhe-lik — rség. Vas
Boglya — Szúrnyeg, Zemplén
m.. Ütsz. I. 21. — kulcslyuk.
m., Mtsz. I. 149. — boglyaalakú
(*A „pelhe" nyilván pléh =blech,
sárkemencze.
sokszorosan a zár neve.)

Akna — Dunántúl., Ütsz. I.

Boldog-anya Heves m. —
Karancs vid., Gömör m., Mtsz. I.
23. — kémény.
156. —
a mestergerendát tartó
* Állás — Háromszék m.. Ütsz. I. faoszlop a parasztházakban.
33. — a csr földje fölött a két
íBordój, —
bordi Moldovai
gerendafára csinált széna- ga-
bonatartó hely, csürpadlás. Palócz-
v.
csángók. Mtsz. I. 163. — = bor-
dély : hitvány kunyhó, viskó, putri.
ság : fészer. Nyr. 22 480. :

Állásfa — Málnás. Háromszék., í Bordély — Székelyf., Mtsz;

—
*

a csúrfdje fels, padlásrészé-

I. 163. — hitvány kunyhó, viskó,
putri.
nek bels felén elhelyezett víz-
szintes gerendák, melyekre kévés *Boronafa, úsztatott — Lz. —
gabonát raknak. — Vö. csúrfdje. faházépítésre, a fából való fala-

Angor — Hétfalu. Brassó m.,

zat be van „vájkolva", boronálva.
— mészárszék. *Nyilvána peczér Botló — Kis-Kún-Halas. Mtsz.
területe, az Anger, Schindanger, I. 173. — a kapunyílás közepén
szász réven jutott a magyarba. lev vastag czövek, a melyre be-
Nyr. 21 : 144. csukáskor a kapuszárnyak sarkát

Anyaágas — Szabolcs m., — fölteszik.

czuláp, szuláp, czulák. Nyr. 17 414. :

* Búbos kemencze — Lz. —
— Háromszék m.. Ütsz. kény érsütkemencze
í Árnyék
I. 54. — félszer, szín. Butik, budik — Dunántúl.
*Árnyókalja — Málnás, Három- Mtsz.I. 202. — kis kunyhó.* Idegen,
szék m., — a csúr fedett, de el
nyilván a butique, mely katona-
soron jutott a nyelvbe.
nem zárt része. (Vö. Csúr.) Itt

vannak elhelyezve, beállítva, fel- * Butka — Abauj m. — Bútka

aggatva vagy hiú gerendáira (pad- — Rozsnyó. — Butyka — Szny.
 ;

Bukkfa-tégla 67 Csrkapu

Gyr m., Mtsz. I. 202. - bódé. í Cserepes — Selye, Maros-

*A német Bude. torda m., — kályha. Részei:
ftit, 2. kályha, kályha
Bükkfa-tégla
í Málnás, Há- — 1.

Ponk, tzhely,
3. fa,

romszék —
bükkdeszkából vágott
4.

szája, 7.
5.

puczok k, 8. gócz láb,

6. katlan

téfflaalakú darabok. Régente evvel

9. kémény. Vö. kemencze mege és
fedték a tett.
Mtsz. I. 296.
Bütü — Székelység — vége * Cseresznek, cseresznyék —
valaminek, pl. házbtitü. Nyr.
Gömör m.. Heves m., Mtsz. I.
2 426.
:

297. — kemencze füstfogója, nyi-

* Cselesznek — Pográny és tott kürtje.

vid. Nyitra m., Mtsz. I. 297. — * Csorgató — Balatonmell., Mtsz.

kémen eze eleje, szája környéke. I. 347. — házeresz csorgója.

*Csemp, csempe, esempely — íCsornok — tornácz. Székely

szó. Tsz. 76.
Székelyf., Udvarhelym., Három-
szék m., Csík m.. Moldvai csáng., *Cs, csü — Rimaszombat.,
Mtsz. I. 284. — kályha. Mtsz. I. 351. — kemencze sütje.
„Tedd a csúbe a pecsenyét, haggy
* Csempe: kályha. — Sz. D., süjjön meg. *Ez a német Rre,
Kr. 81 : 33., Mtsz. I. 284. — kályha- az újkori takaréktzhely tartozéka
cserép.
és sokszorosan Rérnyi vagy Rér.
* Csepegés — Székelyf., Mtsz.
*Csurgaté — Veszprém m.,
I. 288. — ház-eresz. „Maradj a
Mtsz. I. 347. — házeresz csurgója.
csepegés alatt, ott nem ér az es".
* CsüUik (== csr-lik, csr-lyuk)
* Csepeg — Debreczen., Mtsz. — Karancs Mtsz. 377. — csr.
vid., 1.

288. — házeresz csurgója

íCsr — Málnás, Háromszék
1. 1.

ereszalja, hová a víz lecsurog.

m. — Részei
2.
Arnyékalja (ma :

Csereklye — Orbán B., A Szé- szekérszín). Odor, Csrfdje, Is-

kelyföld. — létrát pótló ágas fa. tálló, Disznópajta. A ház udva-
3:85. Nyr. 37:90. rán áll.

*Cserény — Lz. — vesszbl *Csür agya — Málnás, Három-

font, tapasztott boltozat a búbos szék m., — a hijunak az üln
kemencze fölött. — Csöreny -^ felüli része. „Az üln fejel van
Baranya m., Kis-Kún-Halas., Kecs- a csr agya."
kemét konyhaajtón lev vessz-
:
í Csrfdje — Málnás — a
félajtó. Mtsz. 1 : 295. ; — Göcsej :
csr szérje.
léczajtó. Mtsz. 1:295.; Vercze
és vö. Mtsz. L, 294—295.
1.
* Csrkapu — Málnás, Három-
szék m., — a csr csrfdjének
» Cserép — Ver. 118. — dal- mells oldalán lev nagykapu. Vö.
mát : Csryp. *Tót crep. csiírfödje kapuja, csr, csrfdje.
5*
 —

Cuchya Eszterha

*Cuchya— Ver. 108. Tugurium. Dufart, dúfart — kapualja.

Német Paurnhauss, dalmát:
: Cser- — (Tsz.) Német durchfahrtból.
ga. * Kunyhó. A Cuchya emlékeztet Nyr. 24 : 159.
a szláv konyhára, mely Kuchina. * Duzzogó — Hódmez-Vásár-
*Czépus — Málnásfürd — hely. Mtsz. I 446. —
kemencze
padkája.
a tzhely földbe vert falába. Ebben
czépusszeg.
* Eblak — Gyrvid., Nyr. 5 522., :

*Czikó — Baranya m., Szla- Ütsz. I. — ablak.

3.
vónia., Mtsz. I. 234. — kuczkó,
— Bihar — a boglya-
Elte
sut, kemencze mögé, kemencze.
S Szlavónia, Mtsz. 1. 234. — ke-
kemenczének sárból tapasztott
ajtaja. *Vö. Tév. Nyr. 4:44.
mencze.

Czímzés — M. Zalaapáti — * Épség — Csík m., Háromszék

a koszorúgerenda alatt, a ház két

m. — épület.

oldalán, téglából rakva. * Vájjon í Eresz — Kemenesalja — ház

nem Gesimse-e? fedele, héja. Csíkszék : pitvar,

*Czövek (Zeuvek) — Ver. 25.

csarnok. Gömör, Székelyföld : ház

— Cuneus.
fedeléhez való
m. :
ragasztók.
folyosó, házfedél kiálló része.
Tolna

Czuláp — Patóháza, Szabolcs Tsz. 109.

m. —
sasfa, ágas. Nyr. 19 333. :

*Erez — Kézdi-szék., Tsz. 109.

Túrkeve fa- vagy téglából rakott
oszlop. Nyr. 3:229.
:

A tót: stlp
— a lakóház *Erez pitvara. —
hibásan van adva, mert a szé-
= oszlop. kelyek Eresznek mondják.
Czüjek — Somogy — czövek.
i Erkély — Ver. 76. — Per-
Nyr. 2:375.
gula. Olasz: Altana. Ném. Erker. :

* Deák-sövény — Tisza-Dob. Eskája, rétya — Baranya m.

Mtsz. I. 388. — vesszbl vagy Tud. Gyjt. 1826.— létra. * Nyil-

nádból, fonás nélkül készült kerí- ván a Scalaból : eskola, rétya

tés, melynek vége a földbe
alsó = létra, a német Leiter. Nyr.
van ásva s a közepe táján meg 34 483. :

van korczolva.
Espély — Tsz. — faszeg, a
Diák-lésza — Barkóság — mellyel a sátor ponyváit össze-
függélyes fonású kerítés. * Nyilván foglalják. Német speil : stábchen-
egy a tiszadobi Deák-sövénnyel, bl* Osztrákul Speidl. Nyr. 24: 100.
1. azt. Nyr. 32:521. *
Eszterha — Mtsz. 515 — 516.
Dikó — Rimaszombat, Gömör — 1. háztet, 2. eresz, 3. eresz-
m. — az ólban készült fekv- alja. Tótul : sztrecha. Változatait
hely a kocsis számára. *Szalma- lásd a Mtsz. 1. 515. *Pápa vidéke
fonatú. Nvr. 22:383. — házeresz, mely a gátrt fedi.
Eszterha-alja 69 Gádor

í Eszterha-alja — Komárom., Föls-küszöb — Csúza, Ba-

Mtsz. I. 516. — ereszalja. ranya m., Mtsz. I. 634. — szem-
Eszterja — Balatonmellék — öldökfa.

házeresz, a fedélnek a falból ell »Förgöl — Székelység. Nyr.

s hátul kiálló része. Hullató 31:114. és 34:107. — pajta
(Kemenesalja). Tsz. 112. Tótul: ajtaján lev fahorog, faretesz.
sztrecha.

Észtem — Rábaköz — gát

$Füke — Baranya m.. Tsz.

az árvíz ellen. Nyr. 3 : 280.

— vakablak.

Fül-ajtó — Nyikó, Udvarhely

*Fal — Ver. 73. ^ Faries. m. — helyesebben hül-ajtó. Lécz-
Fecskesár
* Berzencze, So- — bl van készítve s istállókra al-
mogy. —
házépít anyag agyag, :
kalmazzák (pinczékre is), hogy a
szalmával jól összetaposva. Igazán friss leveg bemehessen, nehogy

a füsti fecskétl eltanulva, ugyan- az állatok meg füljen eh. L. Vercze

is. Nyr. 17:32 és 86.
így a Hajdúságon is.

SFélodru — Székelj^., Tsz. Fülke — Gömör m., Tsz. —

119. — p. 0. olyan csr, melynek parasztházaknál kemencze mel-
csak egyik felébe — odorba — lett gyömbérnek stb. szánt hely.
lehet gabonát rakni másik felében
van.
;

íFürgetü — rség., Tsz. 131.

istálló
— ajtó-sasra közepénél fogva
* Félszer — Kemenesalja., Tsz. szegezett kis fa, melynek akár-
119. — szín, kocsitartó épület. melyik végével be lehet az ajtót
*Fergentyü — Szüágyság — zárni. A retesz és kelencs másféle
zárok. * Helyesen: betámasztó.
fakilincs, fazár.

Fészer
* Baranyám. — szin. — Fütö —
Selye, Maros-Torda
Kecskemét, Tsz. 121. Fészerszín, m. — pléhkemencze a cserepes
színalja. és a fal között. Vö. cserepes.

Fogas — Bölön.
Háromszék m. * Újkori.
— zsámoly, melynek deszkalap-
jába függlegesen egy-két arasznyi Gabona-ház — Ver. 42. —
vesszk vannak ersítve. A juhok- Granarium. Dalmát : Hambar.
* Magyarul Hombár.
nak való szénát teszik belé, hogy
az istállóban el ne gazolódjék. íGádér-fa (= gádorfa) Rép- —
Nyr. 34 : 104.
cze mell., Sopron m., Mtsz. I.
* Fordító — Kis-Kúnság. Deb- 666. — földre fektetett gerenda,
reczen, Bodrogköz, Székelyföld, mely a tomáczot az udvartól el-

Erdély., Mtsz. L 620. — fakilincs. választja.

* Forgó-karika — Heves m., Gádor, gádor, gátr Du- —

Mtsz. I. 622. — érczkarika. nántúl, Pográny és vid., Nyitra
Ganéj helye 70 Gusba

m., Beret, Abauj m., Mtsz. L SGócz alja — Pest-alja, Ke-

— ereszalja, tornácz, folyosó. mencze alja. Székely szó. Tsz.
*Pinczetorka. 138. Maros-Torda m.,
Selye, —
* Ganéj helye — Ver. 101. — a góczláb kályha alatti része. Vö.
Cserepes.
Sterquüinum. Német: Mistgrube.
Dalmát : Gnoischye. *Góez láb — Selye, Maros-

Garággya — Bihar — trágyá- Torda m. — a kályha oszlopa

fából faragva. Vö. Cserepes.
ból s szalmából összehordott felöl
magas kerítés. Nyr. 4 44. : *Gog kemencze.— Innen —
gog-mege, gog-alja, másutt pest-
* Gát — lésza, sövény. Barkó
mege, pest-alja. „Ülj be a pest
szó. Tsz. 135.
alá", másutt „agog alá". Székely
* Gátr — Pápa vidéke, Tsz. szavak. Tsz. 138.
135. — az a része a lakásnak,
*Góré — 1. kukoriczatartó
mely az udvarra nyúló eszterha
hely. 2. Szl- vagy kukoricza-
alatt szárazon áll.
pásztor kunyhója. Balaton mel-
*Géber — Lz. — a német léke. — Négy magas oszlopon
Giebeltl. L. Vértelek. álló menedékhely, benne hálnak.

— Debreczen, Kállay gyújt. —

Gunyhó, halász-
*Geráda Mtsz. I.
góré, halászkunyhó, kaliba. Pa-
677. — eresz, tornácz.
lóczság. — Szl-, dinnye- és
Géréndü — rség — gerenda. kukoriczacssznek földbl vagy
Nyr. 2:374. fából épitett vigyázóhelye. Szeged,
Kecskemét, Tsz. 139.
* Gerezd — Kezdi szék. Tsz.
137. — faépület borona végeinek Góró — Orosztony, Zala m. —
egymásba rovatása, az épületek kukoriczaszárító, magas, léczes
szegletein. pajta. Vö. Góré. Nyr. 24:384.

Gicza : házfödésre való apró Göböríteni — Balaton, Tud.

zsupp, ketts zsupp. Tsz. I. 695. Gyújt. 1839. — hevenyében össze-
— Szent-Gál, Veszprém m., Nyr. tákolni egy kis épületet. Nyr.
3 : 89. — háztett fed zsúp. 34 484. :

„Házat giczázni."
S Grádics — Ver. 94. — Scala,
Giozázni — Szent-Gál, Vesz- Laiter.
prém m., Nyr. 3 : 89. — „házat
Gudu — Nagyajta, Háromszék
g." Vö. Gicza.
m. — földbeásott vályucska vagy
Gicza-zsupp ^— M.-Zalaapáti gödröcske, itató tyúkok számára.
— a kontyos tet gerinczén. Nyr. 34 : 104.

* Góczal tüzelhely. Szé- Gusba

í — olyan fa, melyre
kelyf.. Tsz. 138. tzre járó üstöt szoktak akasz-
 — : :

Gúzsba n Hilajtó

tani. — Székelyi'., Csíkszék, Tsz. • Ház — Ver. 30. — Domus.

144. L. gúzsba. Olasz : Casa, német : Haus, dal-
mát Kuchya, *kuca. Ház — —
— Lóvész,
:

í Gúzsba Csík m. szoba. — Barkó szó, Palóczság,

üsttartó. Részei : guzsbafa, ebbl Tsz. 157. Székelyföldön is : pl.
kinyulik a gúzsba karja, végére ódalház = mellékszoba. Ház —
van illesztve a guzsbavas; fels Málnás, Háromszék m. — Részei
éle rovátkolt. Ideakasztják az tüzel, sütkemencze, kürt, raj-
üstöt, sarokfa. A közepén lev tája (létra), ágy, asztal, pad, tu-
furadékban áll a guzsbafa. — lipános láda, pohárszék, kemencze,
Gúzsba — Csík megye, Gyergyó- ajtó (bels ajtó), levélajtó (rács-
ban — koUát. Tsz. 145. L. Gusba. ajtó : félajtónyi magas). Egyetlen

*Gyaka — a szalmafedelet
ajtó vezet be a liázba (ereszbe),
le-

csíptet karó. Innen gyakázni. —

ktségkamara, kicsi ház, nagy
ház, ftés.
Székelyf. Szénaboglyán átjáró
pózna. Szúrom gyak. Székely S Ház bütüje — Székelyf.,
szó stb. Tsz. 146. Mtsz. I. 209. — ház vége.

íGyámol — (yamol), karó. — $ Házikó — Ver. — Casa. —

Ver. 101. Statumen. Német : Pfal, Ház — Casa — Haus, Hixa
Rabstack. Dalmát : Kolacz taklya. (dalmát). *Chiza, tót.

— Ver. 40. — Fulcrum. PPBod. * Ház-szarvazat —a zsindely e-

támasztó. zetlen szarufák az épület tetejére
— Székely Tsz. 158.
felállítva. szó.

* Hágcsó — kertek * kerítéséhez

*Hí, — a padlás
híj fölötti
alkalmazott lépcs. — Székelyf.,
üresség. — Vas m. — Híj —
padlás. — Marczalmellék, Pápa,
Baranya m.. Tsz. 151.

*Hágszé — padlás. — Baranya Tsz. 161, 162.

m.. Tsz. 151. Hidlás — Tokaj — deszka-

padló az istállóban. Nyr. 19 383.
—
:

í Hajlék — Ver. 104. Ta- L. Híd. — Hidlás — Abauj m.

beruaculum, Német : Hütte. — Istállópadló. Nyr. 33:22.

Háska — Csepreg — kerítés, *Hiju — Málnás, Háromszék

palánk. Tsz. háskó. Nyr. 2 : 372. m., — padlás. Az ereszbl (vö.
ház) a tüzel mellett jobbfell álló
»Háskó — hágcsó. — Balaton- rajtáim, (létrán) megy fel az em-
mellék. Lásd az egész czikket a
ber egy nagy, széles téglaalakú
Tájszótár 157. lapján.
nyíláson át a hijuba. A nyílás fel-

Határ
S Ver. — 1 19. — Dalmát es lenyíló ajtaja : lappancs. Hiju-
ban gabonát tartanak,
Ktár. Jelenben : nagy határ
trágya is = összehordott tr. *Hilajtó — Lz. — L. Vercze.
 :

Hiugerendázat 72 Kaloda

* Hiugerendázat Lz. — — Jazoly— Kolozsvár, glossz.

szaru-, rak- vagy horgasfák ösz- 1577. — praesepe. TJ Nyr. 36:261.
Jazoly karó — Kolozsv. glossz.
szessége.

Hórdó-rájtoja — Szászfalu, Há- 1577. — vacerra. Cc.a Nyr. 36 261. :

romszék m.
használt szekéroldal. Nyr. 36
— gabonahordáskor
326.
Kabala — Almás, Háromszék
m, — a csempekemencze fels
:

* Hi-ajtó — Székelyf., Mtsz. része, mely egy farámán nyug-

I. 562. — pitvar, istálló, pincze szik. Nyr. 36 326.
:

küls léczajtója. L. Vercze.

—
íKájha csempe helyett ke-
Iskája — Baranya-Szent-L- menczének való cserép. Székelyf.,
rincz — létra, hágcsó. * Nyilván Tsz. 184.

a latin : scala. Nyr. 17 : 335 és * Kakasül — Általánosan —

2 : 237. a szaru-, rak- vagy horgasfákat

Isparáez — a lajtorjákat a az összeérés alatt ersít ke-

szirthez ersít támasz. Német resztfa. Sokszorosan tyúkok alvó-

SpreizeUl. Nyr. 24:252. helye.

í Istálló — Ver. 18. — Caula. *Kakó — egy szeggel meg-

Német : Schafstall.
szegzett s a csr farának zsúpjába
beléakasztott (leszorító) rúd v.
*Istáló — Málnás, Háromszék pózna. — Székelyf., Tsz. 185.
m. —
A csr széls szakasza
szarvasmarhák és juhok számára. * Kaláka — (vendégséggel ösz-
Padlását gyermekkarvastagságú, szekötött társas, tömeges segítség.
fiatal fenyszálak képezik perje, :
Van arató, szénagyjt, fahordó,
istállóperje maguk a fenyszálak : fonó stb. kaláka). —
Lásd a Tsz.
perjefák. Az istálló padlásürege 185. Székelyföld. Van házépít
istálló odva. kaláka is : ettl megkülönbözte-

— tend az a segítség, melyet Gyer-

*Istáló odva Málnás, Há-
gyóban az gazdának a köz-
elégett
romszék m., a csr istálló szaka-
ségbeliek, házának rögtönös
a
szának padlása.
felépítésére anyag- és kézimunka-
*Istálóperje Málnás, Há- — adásban élelmezés nélkül nyúj-
romszék m., a csr istállójá-— tanak.
nak padlásgerendái. Gyermekkar-
vastagságú fiatal fenyszálak. Vö.
* Kaliba — kunyhó. Kaliba —
tr ; kalibába esni : trbe csalni.
perje, csr, istálló.
Székelyf., *tulajdonképen^aíi6a=
í Járompácza — Málnás, Há- baj, „sok galibát csinálni" stb.

romszék m., vö. odor járom páczáj a. Tót. Tsz. 186.

Vö. odor.
* Kaloda — ház fedelét szorító
Mászol (yazlo) — Ver. 81. — ketts fa. — Balatonmellék. —
Praesepium. Dalmát : Yaszlo. Szeggel összeszegzett s a csr
Kályha 73 Kemencze

tetején keresztül ve tett két rúd. » Kapuzába — kapuláb. Szé-

Székelyf., Tsz. 187. — Káloda kelyf., Tsz. 192.
— 1. a szalmatett átfogó ketts * Kapuzábé — kapubálvány.
lécz. Balaton. 2. Ekeló, az eké- Székelyf., Tsz. 192.
nek kétágú Szé-
A méhkas
csVisztatófája.
alsó deszka-
íKaró — Ver. 109. — Vallus;
kelyf. 3.
keremetje. Háromszék. 4. bognár-
ein Pfahl. Ver. 73. — Palus.

múszó. 5. Bödönhajón. Tsz. I. 1026. * Karócska — Ver. 75. — Pa-

xillus.
* Kályha — csempe, kemencze.
— Székely szó. *A németnél
* Károgó Tyúkod —
a ház —
Eacheln, Kachelofen. Tsz. 187. ormán álló formás fa, a melyet
a varjak szeretnek; ott kárognak.
Kályha-fa
* Selye, Maros-— — —
Torda m. —
a cserepesnek az a
*Kas
kos.
Ver. 119. dalmát:

fából készült rámája, a melyen

a kályha össze van rakva. * Katlan — üst- v. rézfazék
helye. Balaton m., Tsz. 195.
Kandi — kíváncsi orrozat nagy
—
;

ólon, a melyben takarmányt tarta-

« Katlan száda szája. Szé-
kelyf., Tsz. 195.
nak. Nvr. 12 : 527.

Kapu — Ver. 80. Porta.

« Katlan szája Selye, Maros- —
Torda m. —
a katlan nyílása a
*Kapubábány — kapugyámoló- katlan falán.
fa, vastag dúcz, melyhez a kapu
* Katlantámasztó — allgemei-
szárnyai ersíttetnek. „Búcsút vett
ner Nothnagel. Gyrm. Tsz. 195.
a kapúbábányától. — Pápa vid.

Tsz. 192. * Általánosan : a kapu- Katroc — Devecser, Baranya —

félfától.
ketrec. Nyr. 18 : 479.

Kapubábony — Kapubálvány, Kemence pofája — Mátra-

kapufa, kapufélfa, kapulábfel, vidék — a kemencze szája. Nyr.

kapuzába, kapuzábé — a kapu 24 : 431.

oldalfája. * Kemencze — Málnás, Három-

S Kapubálvány (Thorsáule). Szé-
szék m. — Részei: kemenczéfán
nyugszik a fels rész: csempe-
kelyf. Vö. kapubábány. Tsz. 192.
kemencze (cserépkemencze) ; ke-
* Kapufa — Ver. 110. — Valvae. menrzelábT'd van ersítve a ke-
*Torsaule. menczefa, alsó vége, a pes faijába
nyúlik a puczok, pócz, melyre a
Kapufélfa 1. kapubálvány.
kemencze tüzelfa végét támaszt-
kapuzábé.
ják; puczoklik, mint a pestalja,
* Kapulábfél — kapuláb, kapu- ez is k- V. földbl van rakva,
fa (Thorsáule). — Székelyf., Tsz. jól megtapasztva és meszelve;
192. sod (sut) a kemencze fején túl.
Kemenczefej 74 Kuczorgó

Ver. 15, 119. —

Caminus. Dalmát: szék — kerítés oszlopa. Nyr.
Kamenicza. Ver. 38. Fornax. Né- 36 : 327.
met: Ofen, dalmát: Feech. *Magy.
*Ketrecz — 1. istálló s csr
Pest.
eltt polyvát, kostot tartó hely.
*
Kemenczefej — a kemencze 2. Tyúkok ólja, Székelyf. Baromfi-
azon része, merrl a tz ég; ezzel hizlaló. Balaton mell.. Tsz. 204.
átellenben hátul kemenczeláb az
í Kicsi ház — Málnás, Három-
a fa vagy vas, a mely kályhák
szék m. — a rendes lakószoba.
alá tétetik, káholy- v. kemenczefa.
Vö. nagyház, ház.
Székelyf., Tsz. 200. A Tájszótár
e helyen zavarosan szól! *Kollát — Vacsárcsi, Csík m.
— szolgafa. Részei kollátfa (guzs-
« Kemencze mege — Selye,
bafa), kolldt karja (gúzsba karja),
:

Maros-Torda m. — a cserepes
kollátvas (guzsbavas), czövek v.
(1. 0.) háta és a fal között lev
sarokczövek : sarokfa.
keskeny köz.
Kolodába — M.-Zalaapáti —
* Kemény — padka a kályha
szokás agyagfalat verni.
mellett. Sziget vidéke, Baranya,
Tsz. 200. *Kolyiba — kaliba — Barkó
szó. Tsz. 211.
í Kémény —
— Infu- Ver. 49.
mibuhim. Dalmát: Dimnya. — Ké- * Konyha — Ver. 25. — Culina.
mény — Lóvész, Csík m. — szikla- Olasz: Cucina, német: Kuchel,
kövekbl összerakott tzhely. Mel- dalmát: Kuhinya.

lette áll a gúzsba. Vö. guzsha. Kölyök

* — zavarnak, fazárnak
A kémény felett drót van ki- bels része. — Palóczság, Tsz. 119.
melyre üstöt akasztanak.
szalmafedél —
feszítve,
*
Kötött álta-
*Újkori.
lános —
ha egész zsúpokat rak-
* Kendszeg — Málnás, Három- nak, illetleg kötnek a hiúgeren-
szék m. — Régente ezen voltak dázatra.
kendk, boká-
elhelyezve a szép
lyok, tányérok, kalánok. Ma már
SKtségkamara — Málnás, Há-
nyoma sincs. *Ma fogas.
romszék m. — éléskamra. *Az
elköltenivalóról. Vö. ház.
Kerékjászol — Gyr m. — —
*Kuczik kemencze oldala a
szénatartó
3 : 427.
az istállóban. Nyr.
tzhelynél, puszik. — Bodrogköz,
Szatmár vid., Tsz. 122.
* Kertelés — Lz. — a házról,
*Kuczk6 — a kályha melletti
ha cserény- v. sövényfonatú.
szeglet. Sopron. — Kuczik, sut,
* Kertelt vessz — moldvai zug : angulus. Tolna m., Tsz. 122.
csángók — fonott vessz. Nyr. í Kuczorgó — törpe ház, mely-
31 : 84.
ben fel sem állliatni. — Kállay
Kértsas — Szászfalu, Három- gyjt. Tsz. 122.
 :

Kudar 75 Leétra

*Kudar — kemencze v. kályha Lajtergya. — Szepezd, Zala m.

öble. Kemenesalja, Tsz. 123. — „Hun van a lajtergya?" „Itt
* Kuszkó — kályha mellett való van azisztérgya alatt." Házeresz,
—
Kemenesalja. — Kuszlik,
Nyr. 17 190. Dobronak, Hetes
:
szeglet.
létra, Nyr. 15 : 190.
kuczik, sutton, sarok, zugoly, szor-
dék. Balaton mell., Tsz. 227—228. Lajtergya — Tolna m. — létra.

* Kuszlik — kuczkó, kályha- Nyr. 6:323.

zug. Marczalmell., Tsz. 228.
Lajtorgya, lajtergya — Sze-
$ Küszöbláb — Székelyi., Mtsz. pez ', Zala m. — lajtorja. Nyr.
I. 1268. — 1. ajtófélfa. 17 : 236.

Lfábbítófej — Székelyf., Kriza Lajtorja, létra — lojtra. Újszl.

— a lábbítók hátulsó végei ebbe leiter, szerb : lotra, lengy. : létra,

illesztvék. Nyr. 1 : 281. rutén : l'itra, lytra, iujtra, ófn. :

leitara, litv. leitere, Nyr. 16

«Lábitó — Székelység, Nyr.
*Ver. 94.
:

Scala. Német
:

Leiter.
20.

31 : 115. — létra. Xyr. 34 : 107.,

:

Sárköz, Nyr. 32 462., Csúza, Ba- : *Lantorja — ablak hólyagból

ranya m., Nyr. 18:478., Mohács, az oláhoknál. Erdélyi szó. *A
Nyr. 27 111., Dunántúl, Nyr.
: német Laterne, a latin Laterna.
5 : 228., Lozsád, Hunyad m., Nyr. Tsz. 233.
22 336., Rétfalu, Szlavónia, Nyr.
34 487.
:

— — — Lantorna — Ver. 54. Laterna ;

Lábító
: Borsod m.
olasz : Lanterna, ném. : Latern
A vásárra járó emberek a szekér
;

dalmát; Szvichnicza. *A hólyag

baloldalára egy hosszú rudat köt-
is, a mely az üveget pótolta,
nek, hogy arra ráléphessenek,
„lantorna" volt.
mikor a szekérre akarnak ülni v.
arról le akarnak szállni. Nyr. *Lappan«s — házból a pinczébe
18:515. szolgáló felemelhet ajtó, vagy a

Lábtó — Beregszász — létra.

madárfogó (lecsapódó) ajtaja. Szé-

Rétolya — uo. — ma: betúát- ikelyf.. — Lappancs —

Tsz. 234.
Málnás, Háromszék m. — a hijuba
vetés. „Lajtorja". Abaúj m., Nyr.
36:431. vezet nyílás csapóajtaja.

Lajmó — Bacsfa, Csallóköz — Láptó — Tisza-Dada — létra.

talpas létra egy szál fenybl. Nyr. 27 : 45.

Nyr. 16:92. Leb — Háromszék m. — a ke-

Lajtárja — Szkefalva, Kis- mencze hlevegje. A nyári h-
Küküll m. — létra, lajtorja. Nyr. ségben látható léglebegés is lehy
14 47. :
melyben néha délibáb is játszik.

Lajtergya — Fels-Somogy — Nyr. 2 : 523.

lajtorja. Nyr. 10 : 190. Fejér m. Leétra — Szilágy m. — létra.

— létra, Nvr. 10 : 187. Nvr. 6 473. :
 ; ;

Lésza 76 Odo

Lésza — Mátyusföld — a p- egyben a bács —

itt major v.

zsövény srallérja. Nyr. 20 : 326. majoros —

hálóhelye.

*Lészás kert — felül befedett íMak — Bánffy-Hunyad, Mtsz.

sövénykert. Székelyf., Tsz. 240. I. 1387. — régi szabású fakulcs-
Létarja — Szolnok-Doboka m. nak három kiálló foga, melyet a
— létra. „A létarja elbillent s el- vaskulcsnál tollnak neveznek. Vö.
estem. « Nyr. 10:239. Nyr. 12:380.

Létorja — Derczen, Bereg m. Makk — Tsz. peterke alatt — az

— létra. Nyr. 20 432. : épület boronafáj a végének, be-
* Levélajtó — félajtó, vercze.
véséssel készült makkja, mely a
kivésett fába szolgál. Nyr. 13 : 91.
Székelyf., Tsz. 240.

Leveles kapu — sok helyen — Makkos karika — Patakfalva,

léczkapu, kerített udvarba szol- Udvarhely m. ^ vaskarika, a
gáló. melylyel a megrepedt kaszanyelet
összefoglalják. Nyr. 34 105.
Lézs — M.-Zalaapáti — tz-
:

fal a ház ormán, 1. Vértelek. * Mally —

kemencze malylya

— — = kemencze oldala, bell. Tisza-

Lobba ía Dunántúl. A mente. Tsz. 249.
mezei munkások a kis gyerekeket
lepedben kecskelábakra függesz- * Mestergerenda — a padlás

tik, hogy alugyék. *A leped így

gerendái alatt keresztbe húzott,

ringó bölcs. Nyr. 16 : 239. ersít gerenda. Székelyf. Tsz.

259. Országosan használva.
* Macska — Szürnyeg, Zemplén *Mór — szalmás sárból rakott
m., Mtsz. I. 1377. — a tzhelyen fal, fecske-rakás. — Kemenesalja
az a vas, melyre a fát rakják. Sopron m. Tsz. 261.

*Macskafa —
Székelyf. Há- ;

— Málnás,
romszék m., Mtsz. I. 1377. — *
Nagy ház
—
Három-
=
szék m. fogadószoba
szarufákat összefoglaló fa, kakas-
*„tiszta szoba", vö. kicsi ház, ház.
ül.
*Majerpank— Lz. — a fels *Nyoszolyó — szalmából fonott
gerendakeret = koszorú. Megvan ágy, lésza. — Balatonmell.,* vö.
Dikó., Tsz. 271.
az alföldi szélmalomnál is. * Nyil-
ván a „Mauerbank".
Odal — Göcsej — lajtorját,
* — Ver. 81. — Praedium.
Major lábtót is jelent ; t, i. a szekér

Majorház — Selye, Maros-

* fogas oldalát lajtorja gyanánt is

Torda m. — juhászok hajléka használják. Lajtorját rendesen

réturhanak nevezik. Nyr. 12 47. :
ágasok közé foglalva; deszkafal-
ból, szalmafedéllel. A székelyföld *Odo — udu, odv, odu. Szé-
juhászainál a sajtkészít kunyhó. kelyf., Tsz. 273.
 : :

Odor 77 Pemetefa

» Odor —
odu mellékosztály a : szolgáló ágasfa, sokszor ers ka-
csrben stb. —
Székelyi., Tsz. 273. rón vízszintesen álló kerék.

*Odor — Málnás csr zárt —

ípaczok — rövid fácskák, me-
szakasza, melynek csak a csr
lyeket a szarufák végéhez szegez-
födje felli oldala van szabadon
nek, hogy a házfedél horpadtabb
hagyva.
legyen. Bodrogköz (* homályos).
* Odor fája — Málnás — az Tsz. 281.
Odort a csúrfödtl elválasztó ge-
*Pad — Heves m.. Dinnyéshát
rendázat.
— padlás, hiu. lA Tsz. 280-ik
*Odor fala — Málnás, Három- lapján, nem világos.
szék m. — vö. odor, odor fája.
*Fadika — padocska alacsony
—
;

SOdor járompáczája Málnás, túzhely. — Baranya m., Tsz. 281.

Háromszék m. az odor falát —
Padimentom-kövecske — Czeg-
(fáját) és búzatartó fát összeköt
lédi Istv. : n. Rákóczi Gy. stb.
ágas, vö. járompácza, odor.
1661 = kavics padló. Nyr. 30 326.
*Ó1 — — Barkó — :

Padka — Lz. — a búbos

istálló. szó.
*
Ormánság, Palóczság., Tsz. 274.
kemencze alapja.
SOlló — szelementartó fa. Ba-
* Padlás — —
Ver. 120. dal-
latonmell., Tsz. 274. Lásd uo.
mát : Pod. *Tót: Pojd.
ollóba venni.

*Orrozat — pitvar, eresz, er-

í Pad-szék — Ver. 94. —
— Scabellum. Német : Banckle.
kély. Sz. D., Ksz. 62:21.
Pajta — (paita), csr (cheür)
Ostoru — Székelység — létrát
»

pótló ágas fa* = ösztörú. Nyr.

— Ver. 72. — Palearium. Olasz
Pagliavo. Dalmát Poyata. :

5 424.
:

Pajta — Lz. —
Oszlop — Ver. 78 Püa. Dal-
Hét- istálló.
*
falú : istálló. Nyr. 3 : 373. Orbán
mát: Sztuulp. Német: Seul. *Tót:
B. : istálló. Nyr. 37 : 93.
stlp.

Osztom — Orbán B. Székely-

Parizáta — Patóháza, Szatmár

föld — létrát pótló ágasfa. Erd-

m., — recze, léczkerítés. Nyr.
19 : 379.
kön használják. Rákos tájékán
osztom. Köpeczen perjyelág. Tor- :
* Pártázat — Balatonmell. =
ján : cserekje. Siklódon : csáklya. kályha karimája. Tsz. 286.
Vö. Ösztörú. Nyr. 37 : 93.
*Patics — Altalános — hasí-
Ottszorú — Sárköz — létra. tott husáng, mely a tapasztott
L. Osztorú. Vö. Ösztörú. Nyr. falú háznak bels vázát adja.
32 463. :

*Peraetefa Bodrogköz — —
* Ösztörú — Alföld — köcsögök sütkemenczét tisztogató szalma-
szárítására, leölt állatok bontására sepr. Tsz. 290.
 :

Pemeteg 78 Póznakankó

í Pemeteg — Csíkszék — fára — Lásd a Tájszótárban Peskedni,

kötött szalmatekercs, melylyel a pest alja kezdetú czikkeket is.

sütkemenczét kiseprik. Tsz. 290.

Pincze —
általánosan a ház- —
Pelvás — Fúr, Komárom m. — nak a földbe ásott része.
pajta, a pelyva, polyvától. Nyr.
18 : 528.
» Pincze — Ver. 18. — Cel-
larium ; dalm. Pivnicze. Német
*Pemet —
Pápa vidéke, Ba- Keller. Oláh
:

Ptyemnicze.
ranya —
sütkemencze tisztogató-
:

eszköz. íPitar — konyha — Csallóköz.

íPelyvakutyó — Vas m., Mar-
Tsz. 299. — Székelyföldön is.

czalmell. — a pajtákhoz ragasz- *Pitár — Lz. — a ház köze-

tatni szokott ólforma rekesz, hová pén, nyári konyha is.

a pelyvát töltik s tartják. Tsz. 290.

* Pitvar — Ver. 112. — Vesti-
SPereje — Székelyf. — az hulum. Vö. Pitar.
fels padlása, melyen a
istálló

széna Tsz. 292.

* Póczik v. polczik Vas m., —
áll.
Gyr m.. Pápa vid.. Tsz. leg- —
*Perenge — a fedelén keresz- inkább sárból csinált s a házak,
tül vetett két, egymással össze- vagy kályha eltt lev ülés.
szegzett rúd. — Székelyföld. Tsz. 301.
Kállay gyújt.. Tsz. 187. Perentél uo.
Póklya — Öri-Szent-Péter —
Perje Székelyf.— 1. Az istálló — fenyfából hasogatott léczecskék.
fels padlása karóból vagy vessz- Gyertya helyett égetik. A póklya-
bl csinálva. —
2. A csúrben az tartó fel-letolható czifra állvány,

állás is perjé-nek neveztetik. Tsz. vége vasból, a melybe a léczecskét

292. — * Málnás, Háromszék m., ersítik. Nyr. 34 221. *= fáklya. :

vö. *A pásztor-
Istállóperje. — í Polyva-kutyó — Vas m., Tsz.
fúvészetben egy fú neve Poa. :
— polyvatartó fészer. Tsz. 302.
*Perjefák — Málnás, Három-
*Ponczik — Gyalu, Kolozs m.,
szék — az Istállóperje (1. o.), fia-
Nyr. 31: 115. — a túzhely része,
tal fenyszálak.
hova a fát támasztják.
SPernyeszteni — bepernyesz-
—
teni — Balatonmell. — Pápa
íPonk
—
Selye, Maros-Torda

vid. — gizzel-gazzal befúteni.

m. tüzelfa végének fel-

póczolására szolgál. Vö. puczok,

Tsz. 293.
majorház.
íPest Tsz. —
Székelyf. — —
sut tüzelhely háta; kemencze, = * Pózna — Balatonmell.
szalmaházat s kazalt lenyomtató
de magában nem használják, csak
sudara s fa. Tsz. 305.
összetételekben pest mellett, pest:

alatt, pest megett. Tsz. 293—294. * Póznakankó szalmafedeles

 :

Puczik 79 Reteszf

épületnek farán, fenn a hegyzési- Raj tója — Hajdú, Szovát —

nél lev pózna, zavaros. Székelyf., létra, vö. lajtorja. Nyr. 26 : 189.
Tsz. 185: Kakó.
Rajtója — Szászfalu — lajtorja.
í Puczik — Gyalu, Kolozs m. Nyr. 36:326.
Nyr. 31:115. — Kuczkó.
Rakni — Ver. 102. — Struere,
Puczik V. poczik, puczok, pu-
— Olasz: edificare. Német: Bauen =
czik, puczuk. Székelyf., Tsz.
építeni.
Ülhely a sutban, kemencze mege
stb. —
„A várat s arany midalliá- Rakócza — Barkóság — istálló-

kat nem a puczikban keresik !" — beli polcz. Nyr. 32 : 524.

Székely közmondás. Tsz. 308.

Ramasz — Tatrangi csángók,
Puczok — Hatod, Háromszék Erdély —
úgy nevezik egy levá-
m. — tzhely az Esztena ajtó- gott faderéknak mintegy 90 cm
hoz közel álló sarokban, pázsintos hosszú darabokba ródalt részeit,
földbl verve. melyek aztán felhasogattatnak ka-
Puczok k— Selye, Maros-
zalfákká. Nyr. 2 : 523.

Torda m. — a katlan szája eltti Rámpa — Vág - Királyfalva,

póez, sár, k téglából. Erre
v.
Nyitra vid. palócz — korlát az át-
támasztják a tüzelfa végét. Vö. járóknál. Nyr. 33 : 466. *=Rampe.
cserepes.

Putri: huruba, földben kiásott

Rázott szalmafedél — Lz. —
ha a szalmát villával rakják a
hajlék, kutya. Sz. D., Ksz. 63 : 19.

*A huruba nyilván a tót hrob = sír.

hiugerendázatra.

— — Rekesz — rekesztek — Ke-

Rács Kömör lajtorja-
menesalja — ól, záradék. Tsz.
alakú készülék, melyben szénát
313.
tartanak a jászol fölött. Nyr.
12 : 564. Rendfa-ház — Somogy, Zalám.,
Rag aj ja — Kis-Kun-Halas — nyg. rész. —
Az a farakás, me-
a ház padlásának az a része, hol lyet a gazdák télen át szép rend-

a tet a falat éri. Nyr. 15 : 380. ben összeraknak, hogy nyáron át

jól megszáradva, annál alkalma-
Rag alja — Balatonmell. — sabb legyen a tüzelésre. Kk., —
a padlásnak a koszorúfák mellett
Félegyháza —
vasúti munkások
lev alacsonyabb része. Tsz. 310.
így nevezik a kunyhóalakba ra-
— Dombóvár, Tolna m., a tet
kott keményfát. Nyr. 25 187. :

és padlásalkotta lapszög. Nyr.

25 : 192. Retesz — Ver. 68. — Obex.
Német Dalmát
S Rajtája — Málnás, Háromszék :

*
Riegel, Schloss.
Magyar: závár.
m. —
létra. Az ereszbl a lap-
Zavor.

pancson át a hijuba vezet, vö. Reteszf — Székelység —

lajtorja. függ lakat. Nyr. 2:471.
Rétlya 80 Sorogja

Rétlya — Mátravidék — létra. a mire a ponyvát terítik. Tsz. 325.

Nyr. 22:335. — *Ver. 106. — Tentorium. Dal-

Rétlya — Szarvas-Gede, Job- mát : Sátor. Német : Zeit. — Sátor,

Szurdok-Püspöki, Csecse,
s különösen sátorfa országosan
bágyi,
Apcz, Ecseg, Nógrád m. — létra.
használt kifejezés. „Elhordta a
sátorfát". *„ Felszedte a sátorfá-
Nyr. 33:301.

— ját" = elment.
Rétoja Zselyk, Besztercze
m. —
létra. Nyr. 18 576. :
* Sátoroskodni — Hajdúság —
Rétolya — Lábtó.
1.
hízelkedni; alkalmasint a pulyka-
kakas sátrozásától véve.
Réttya — Sellye, Somogy m.
SSeráglya — —
— létra. Nyr. 26 48. :

vesszbl
Marczalmell.

Rétyá, rétlá — Ipolyság, Hont

nak használják.
font cserény,
vercze. Tsz.
ajtó-

m. — létra. Nyr. 19:94.

327.
L.

Rudas — Túrkeve — a pet-

*Sikárlaiii — Székelyf. — mi-
renczékbl rakott me- kis boglya,
kor a házat megtapasztják, s
lyet rúdra szedve visznek a nagy
ennek repedékeit azután híg sár-
boglyához. Nyr. 3 : 229.
ral bekenik: ez asikárlás. Tsz. 329.

S Sarok — Ver. 80. — Fostis.

Sikárló : marhaganéj, lúgzott ha-

Német: Tliürpíbst = ajtósarok.

muból s agyagból készült híg
kenedék továbbá híg sár a si-
íSarokfa —
Lóvész, Csík m.,
kárlásra ;
;

uo., sikárló, a ki siká-

közepén kivájt korong, melyben rol. Uo.
a guzsbafa áll, vö. gúzsba.
*Silák — Székelyf. — gyenge
íSas — a kert deszkáit meg- tzvilág estve lefekvés után a
ersít oszlopok; továbbá az ajtó
házban. Silákolni uo. — csak alig
és ablak oldaloszlopai. Székelyi.,
tüzelni, * máshol: pislá.:olni. Tsz.
Tsz. 325. — Sopron m. — „az
329, 330
a karika, a kibe a zablak akasz-
tóját teszik". Nyr. 6:373.
Skárpa v. kárpa — Abauj m.
— kkerítés. Nyr. 33 24.
*Sasfa — Lz. — a sövényház
:

szegleteit, ajtó és ablak nyílásait

*Sod — tz melletti kormos
fal. Tsz. 332.
alkotó gerendázat.

Sasuka — Hetes, Zala m. — *Sod alja — tüzelhely.

az vaskapcsának az a kis
ajtó íSordék, szurdék, sutton —
karikája, a melyen a lakat karját kályha megett lev hely, kuczkó.
húzzák át. Somogyban Sasolm, : Göcsej. Tsz. 333.
Szlávban Zastava (== összekötte-
:
Sorogja Kiskászon, Három- —
tés). Nyr. 19:576.
szék m. — jászol fölé alkalma-
* Sátor — Szt.-György völgye — zott létra-féle, mely a szénát
ponyva-sátorfa. — Pápa vid. — tartja. Nyr. 36 328.
:
 :

Sörény 81 Szenel

Sörény, csörény — Csúza, Szalufa — Csallóköz — szamfa.

Baranya m. — léczajtó. L. vercze. Tsz. Nyr. 1:332.
Nyr. 18 382. Vö. cserény.
:

*Szamotlás — Kászonszék, Tsz.

Sörény
S — Baranya m. Kis- ;
340. — szarufa állásának szél-
Kun-Halas ; Kecskemét. Mtsz. I. koszorú fába való beeresztése.
295. = cserény vesszajtó a
—
konyliabej aratnál.
:

íSzap — Palóczság, Tsz.

kemencze Barkó szó.,
oldala.
* Sövény — — Sepes.
Ver. 96.
Tsz. — kemencze, ennek részei:
* Fonott-sövény. PPBod. — Zaun. szap alja, koczik, cseresznek. Tsz.
* Sövényház — Lz. — L. Ker- 340.
telés.
*Szap-al — Palóczság. Tsz. 341.
Spór — M.-Zalaapáti — „Spar- — kemencze oldala mellett való
herd'. Spór takaréktz-
V. pór: pad.
hely. Bihar, Palóczság, Debreczen,
Erdély. Tsz. II. 428. Vö. sparherd,
*Szár — Baranya m. Cz. F. —
góré, kukoriczatartó.
* nagyon elterjedt.

Sprácz : lajtorja. Ex német:

* Szarufa — Lz. — L. horgasfa
stb. *Ver. 107. Tignus, Tignum.
spreize. Karinth. osztrák: spreitz'n.
Vö. Isprác, prác. Nyr. 24:501. *Szeg — Balatonmell., Tsz. —
— ttizelhely.
*Sut alja
házsor, p. 0. fölszeg, alszeg, közép-
szeg. — Göcsejben sok falut s^íö'ö'nek
*Sutton — Balatonmell., Tsz. neveznek Paizsszög, Kust}' ánszög
:

— kuszkó, sarok. — Kemenes- stb. Tsz. 342. Szeg, a Szilágyságban

alja. Tsz. — szegelet a rejtett teszen felet, részt, s csak össze-
házban. Suttony — rség. Tsz. 337. tételekben használtatik alszeg, fel- :

szeg =a község alsórésze, fels-

*Száda — Székelyi. — szája része.
a kemenczének, katlannak, bar-
langnak stb.-^Tsz. 338.
* Szekérszin — Málnás, Három-
szék m. Vö. árnyékalja.
S Szállás — Ver. 100 — istálló.
Stabulum. Olasz : Stalla. Német Szelemen — Résznek, Göcsej

Stal, Herberg. Dalmát : Sztala,

— a ház gerendázatának része.

Sztaan. A szelemenfák azok a vékonyabb

ágak, melyek a ra^ra, mint ge-
Szalma
í Ver. — 121. Dal- rinczre rádülnek. Nyr. 12 : 189.
mát Szlama.
:

* Szelemen — Kállay gyújt.,

*
Szalmafedél általánosan — — Tsz. — eresz az épületen. — Szé-
ha a fedöanyag szalma. kelyi'., Barkó szó — gerenda, mely
Szalonnás kamra
*
Lz. — — ágasokon van. Tsz. 343.
a tornácz végében bedeszkáz ás- « Szenel — Balatonmell. —
sál megalkotva. kandalló. Tsz. 344.
Hermán Ottó: A mag^yar pásztorok nyelvkincse. 6
Szer ^2 Tóp

*Szer — Pápa vid., Tsz. — sor, * Támasztó-istápok — Ver. 42.

házsor ; balszer, jobbszer : bal- — Grallae. Német : Staltzen.
felli, jobbfelli házsor alszer,
felszer stb. Tsz. 345.
;

*Taráta —
Kemenesalja, Pápa
vid., Balaton mell. elhagyott, —
Szkára — moldvai csángó — pusztulásnak indult udvar, kert,
lajtorja. Ered. oláhból : scará. ház. Tsz. 358.
Nyr. 30 181.
:

Tarogja — Szeged — létra,

* Szoba — Palóczság. Tsz. — lajtorja nem használatos. * Nyil-
padlás, vö. ház. Tsz. 349. ván saroglya. Nyr. 7 236. :

* Szomogy — Kemenesalja, Tsz. * Tatarozni — Balatonmell. Tsz.

— épület alja, belseje, koszorú- — javítni, igazítni p. o. házat,
zatja. (Talán a háztet alja, fedelet, stb. Tsz. 359. Országosan
koszorúzatja). Tsz. 350. használt szó.

*Szucsu alja — Székelyf., Tsz. * Tégla, zsindel (sindel) — Ver.

— kemencze alja. Tsz. 352. 105. — Tegula. Ném. : Tack-Zie-

*Szuglya — Kemenesalja, Tsz.

gel. Dalmát : Simla.

— kályha melléke. Tsz. 352. *Tet — Málnás, Háromszék

*Szurdék v. szubulyék — Szé- m. — Az épületeket azeltt bükk-
kelyf., Tsz. — szeglethely ; kunyhó
fatéglával (1. 0.) fedték; ma már
zsindely v. cseréppel fedik. Ver.
V. kis ház. Tsz. 353.
25. Culmen.
*Szurdik — Kállay gyújt.. Tsz.
— kuczkó, kuczik, kemencze
* Tév — Lz. — a mivel a búbos
kemencze szádját betámasztják.
mögötti hely. Tsz. 353.

Szuszok
* —
Gömör m., Palócz- Tlny — hol ? Nyr. 12 : 528. —
ság, Szatmár m., (Szilágy m.) — kerítés.

gabonatartó nagy szekrény. Tsz. Tok — Ludashalma, Hortobágy,

353. MNy. Vin:282. — az ajtó és
* Szusztora — Székelyf., Tsz. ablak kerete.
— viasz seprejébl csinált mécs,
Tombácz — Közép-Baranya —
*a kenyér bevetésénél szolgál.
kapuszár ; Szegeden család neve.
Tsz. 353.
Nyr. 3:327.
*Szuvat — Székelyf. — tz- —
Tomó Pannonhalma kere- —
helyrl, ház oldaláról megégve v.
ken járó gyermekfekhely, melyet
száradva lehuUadozó tapaszföld.
nappalra ágy alá tolnak. Nyr.
Tsz. 354.
12:188.

* Talpfa — Lz. — a sövény- Tóp — M.-Zalaapáti — küszöb,

ház alsó kerete. pl. ablak fels-tpja*= szemöldöke.
 :;

Tornácz 83 Vercze

Tornácz — Lz. — a ház hosz- * — Ver. 37. — Focus.

Tzhely
szában és az utczára esó részen
tTzhely — Selye, Maros-Torda
m. — a cserepesnek
is. Oszlopos, födött hely,
emel-(1. o.)
Tczik — Kassa vidék — sár- kedett alapja, kb. 20 cm magas.
ból tapasztott, fehérre meszelt Kbl rakva és sárral összeta-
padka, melyet nyáron ülhelynek pasztva, ú. m. a ponk is.

használnak. Nyr. 18:431.

— — S Tzhely-ponk— Selye, Maros-

Tczike Hegyalja sárból
Torda m. — Vö. ponk; cserepes.
készült ülke a ház eltt. Nyr.
24 480.
:
Udvar — Szkefalva, K.-Kü-
*Ttés — Málnás, Háromszék küU m. — nemesi kúria. Nyr.
m. — folyosó. Vö. ház. 15:284. íVer. — Cavaedium:
17.

*Türem vagy törem — Pápa dalmát: *Dvor. Ver. 25. — Guria.

vid. — omladék, falnak megrom-
Üsztürü — Zilah — ágas-bogas
lott része. Tsz. 372.
fatörzs V. szegekkel kivert faáll-
íTüszhely — Málnásfürd — vány a lóhere szállítására. Vö.
pásztoroké, részei czépus, czépus-: Ösztör. Nyr. 28:232.
szeg, üstrúd, zsendiczefzüst.

* — Málnás, Háromszék — Vájkolás

Tüzel
— Kis-Solymos. — Lz.
m. — a mögötte
tapasztás. L. vakolás is.
sütökemenczé- álló

velegyütt a ház ereszének több Vakolás — Lz. egy a itt

mint Vs-át foglalja el. Részei tapasztassál.

katlan, felül betapasztott üsttel.

A katlan nyílása a tüzelbe szol-

Varáta — vrata — kapu, tót.

Nyr. 35:289.
gál puczok téglapócz, melyre a
;

tüzelfa végét támasztják ke- ;

*Vasmaeska — Selye, Maros-
mencze száda (szája) tüzel alja, ;
Torda m. —
a tüzelfa hátulsó
téglából, k- V. földbl rakva, ta- végének felpóczolására szolgál.
pasztva és meszelve térdel lik ;
Vö. ponk, puczok.
a gazdasszony a kenyér beveté-
sekor ide dugja a lábát; üstrúd *Vendégüst — Lz. — kis üst,

(szolgafa) ; üstrúdtartó ; üstrúd mely a „katlan" fölött lánczon

karja, erre akasztják az üstöt függ.
faszeg tartja az üstrúd karját Verécze — Bihar —
kis léczes
magasabban v. alacsonyabban ajtó. Tsz., vercze. Nyr. 3 232. :

tüzel kéménye tüzel fels része.

;

Alakilag megegyezik a guzsbá-yal. * Verem — Ver. 95.— Scrops.

— Scrobs PPBod. S — Fovea.
Ver. 39.
Tüzelhely
* Vacsárcsi, Csík
m. —
kövekbl összerakva; néha * Vercze — Kállay gyújt. —
vályogból és sárral összeragasztva félajtó farostélylyal. Tsz. 383., 1.

és kitapasztva; könyökös forma. Verécze.

6*
Verczke 84 Zsüpolni

Verczke — Fúr, Komárom Zárló-fa — Mátyusföld, Bod-

m. — udvar- v. kerti deszkaajtó. rogköz — a fazávároknak a nyelve,
Nyr. 18:528. a mi az ütközbe belecsappanva,
Vérté
* —
Barkó szó, Tsz. — az ajtót becsukja. Szegez-fa —
ház homloka, 1. vértelek. Tsz. 383.
Bodrogköz —
ennek a zárnak a
kulcsa annyi szeg van belefúrva,
;

Vértelek — * Diósgyr, Barkó a hány rovátkája van a záróié-

szó — a padon elzárt hely. A nak. Nyr. 17 : 555.
ház homlokzata, melyet a fedél
A alakra alkot nyilván abból a
í Závár, fazár — Barkó szó,

korból való,
;

mikor az ellenség
Göcsej — fakilincs, fából készült
zár. Tsz. 390.
leütött fejét ott tzték ki. A nép
már nem tudja rendeltetését. Tsz. * Závár (zavor) Ver. 122. — —
383. Dalmát: Zatvor, „zárd be", ellen-

*Vert ház Lz. — földbl

tétje az Otvor = n\ifiá ki!

vert falakkal. * Zavara — Székelyf. — haso-

fenybl
Vigyor
* Göcsej —
két egy- — gatott készitett
melyet a kettsen lerakott karók
kerítés,

máshoz szabott deszka vagy padló

közül könnyen ki lehet szedni s
között maradt vagy támadt hasa-
így átjárót nyitni. Tsz. 390.
dék, üreg. A vert falnak való.
Tsz. 385. *Zomogyalja ^ Kemenesalja

* Viskó — Székelyf., Balaton

— lásd ragalja. Tsz. 392.

mell. — kisded, alacsony ház. Zugla — Tallós, Mátyusföld —

Tsz. 387. zsákutcza. Nyr. 16:382.

* Vityilló — viskó, kunyhó. Al- *Zsendéj — Székelyf. zsm-

föld, Tsz. 388. dely. Tsz. 394.

Vóró — Szt.-Lrincz, Baranya

* Zsideez — Székelyf. — magas
m. — varrófa, koszorúfa (épüle- mart alatti lakóhely. Tsz. 395.

teknél). Nyr. 17 : 381. Zsindel (sindel), tégla — Ver.

105. — Tegula. Német: Tackziegel.
*Zábé — Székelyf. — lásd
kapu-zábé, kapu-láb, kabu-bálvány * Zsúp — Székelyf., Erdély —
stb. Tsz. 389. kicsépelt kéve, egybekötött szalma-
csomó. Tsz. 397. Van különben
Zakota — Nagybánya, Szatmár nemcsak szalmazsúp, hanem nád-
m. —
szalmából, törekhl földbe zsúp, kórézsúp (= kukoriczaszá-
vert karók közé rakott fal, az rakból). — Zsúp — stipula. Ab
ólaknál, hogy ezek télen át mele- kfnémet: schoub, kfnémet: schob.
gebbek legyenek. Nyr. 15 191. :
Nyr. 24:404.

Zám hol ? — véghely. Nyr. ^Zsúpolni — Székelyf. — szal-

12 : 528. mával fedni. Tsz. 397.
Ágasfa 85 Aljszo g

Járómvek és részek. Ajanca-szekór — ajancha-sze-

kér, Beszt. szószed. Porosz lengyel
A Ágasfa — a nyujtószárny.
vidéken : oynitz-wagen. Tagányi
Nyr. 29 : 187.
szerint a szláv ojnice v. ojnicaból
A Ágasgyr — a fojtókarika. ered : villaalakú rúd egylovas
Nyr. 29 : 187. taligákon v. kocsikon. Deichsel-

A Ágaspánt — az ágasfákat
icagen (egy) rudas szekér. Oynicz-
equus, equus dysel vei rympfert
szilárdító, hajlított vaspánt. Nyr.
XIV. sz. Kropf L. Nyr.' 28: 87.
29 187. :

*A megfejtés az, hogy szlávban

Ágasszög — Vas m. — a hátsó — tótban —
oye vagy oje a szé-
tengely ágasát a nyújtóhoz ersít két- rúdja, ez a szekér tehát ruda <

szög. Nyr. 30 : 100. szekér, azaz Deichselwagen, és

:

Ágastartó — Csongrád — alkal- logice az equus dysel (=Deichsel),

mazzák a szekér hátulsó tenge- az Ojnicz-equus-Deichsel) magya-
lyere, hogy a szekéroldal a kerék- rul a rudas 16 = Deichselpferd.
kel ne érintkezzék. Nyr. 9 : 89. A „vei rympfert '*
nem ide tarto-

*Ágos — Bugaez-Monostor — zik, mert az a gyeplösnek felel

meg.
villavégú karó a taliga rúdjának
föltámasztására. Aksa Lz. —
karó, melyet a —
A Agy — kocsikerék közepe, a
rakodó szekér négy sarkába dug-
nak. Más néven czepusa (oláh).
melybe a tengelyszára szolgál.
*A debreczeni rakoncza.
Vö. fej, kerékagy, kerékfej. Nyr.
29 : 187. Al-cserény Kecskemét a — —
A Agycsap — a küllt az agyba szekér fenekén a két deszka.
ersít csap. Nyr. 29 : 187.
Nyr. 19:46.

A Agykarika — a kerékagyat *Alj — Csíkszék, már XVII. sz.

repedés ellen véd vasgyúrü. Nyr. — meredek helyrl való hordás-

29 187. Némedi, Tolna m.
:
— t- kor a szekér után kötött friss
karika. Nyr. 29:382. vágású fenyfa, a kerékköt bocs-
kor helyett; máskép ^farkaW^,
A Agypersely — a persely. Nyr.
1. azt.
29:187.

— A Alj 1. szekéralja. Nyr. 29:

A Agypuska a puska, 1.
185.
puska. N>T. 29 : 187.

A Agy torka —a
kerékagy bel-
A Aljszög — a förgettyút, ván-
kost és tengely tkét forgatható
seje. Vö. végiglyuk. Nyr. 29 187. :

módon összeköt, közepükön át-

Agyvégkarika — Csongrád m., ütött szög, azért aljszög, mert a
Hantházapuszta — a kerékagy szekér alját tartja össze ; vö. de-
küls felén lev karika. MNy. rékszög, csinszög, nyujtószög. Nyr.
1 : 139. 29 : 186.
 ;

ÁUó-föIhércz 86 Billankó

AÁUó-fölhércz — az olyan f., Bakonta — Hétfalu, Brassó m.

a melyet a fölhérczszög mozdu- — erdl szánnak az a nyujtvá-
latlanul rögzít a rúd tövéhez. Nyr. nya, hova a terhet teszik. Nyr.
29 : 186. 16 : 478.

A Alsó marokvas — az olyan Bakos — Barkóság — szánkó-

marokvas, a mely alul ersíti a zásnál a szánkó végén áHó. Njrr.

fatengelyt. Nyr. 29 : 187. 32 520. :

Alsó oldalfa — Szentes — a Bakszán, négyesszán Beth- —

szekéroldal alsó gerendája. Nyr. lenfalva, Udvarhely m. ökröt —
29:381. és lovat fognak bele. Nyr. 34 277. :

A Alsó sallangó — az alsó villa- Bakszekér — Répcze- Szent-

tartó karika. Nyr. 29 : 188. György, Vas m. — egykerek
A Alsószár — a szekéroldal
targoncza. Nyr. 18 480. :

vagy lajtorja alsó gerendája. Nyr. Banári-koesin— M. Kecske- ó.

29 :'l87. mét — képletesen = gyalogosan.

AAlsövény — a szekérderék Bércze — Hont és Bars m. —
alja V. feneke, ha nem tömör, a hámfa. Nyr. 29:382.
csupán egy-két lazán egymás
Bézsa, birzsa — moldvai csángó
mellé fektetett deszkából áll. Nyr.
— bérkocsi. Oláhból; bírja. Nyr.
29 : 187.
30:179.
Atyafitagadó — Apátfalva, Mát- Biga — kétkerekes taliga és
ravid. — kétkerek taliga, tréfás.
nem kétlovas szekér. „1 den. vei
Nyr. 24:288.
denariata panis debetur de biga

Bacsiszta ^ Tokaj, Hegyalja.

ferrata de non ferrata nisi obulus
debetur." (1252.) Th. vamlt taliga
— Ezt az eszközt a szekér ten-
1 den. vámot fiz., fakó taliga Vs
gelyeire szokták tenni, a levett
den. vámot fiz. „Currus vassatus
oldal helyébe, a midn is a lcsök
diversisrerumgeneribus oneratus"
helyett az oldaldeszkát a bacsiszta
Fejér CDIX. 111:47. 1359. Fakó
négy rakonczája tartja. Nyr. 23:
szekér : currus ligneus sine ferra-
239.
mento MA., PPBod. Kropf. Nyr.
Bak — németül bock, pl. der 28 87. :

bock auf dem Wagen. Nyr. 24 : 59.

*Bilial-szekér — Háromszék
Bakkszekér — Zilah — két- m. — bivalyhúzta szekér. Mtsz.
kerek taliga, mit az emberek I. 138.
húznak. Nyr. 28:231.
Billankó — Váraszszó, palócz
Bakócza — 1. bakszán, ven- vidék — az a fa, amire a lógós
dégszán, Cserhát, Háromszék m. ló hámfájának kötelét kötik ;
„////-

2. egy ló után való kis lószekér, lankó minden, a mi lóg, billangó-

Torda-Aranyos m. MNy. 1 428. : zik." Nvr. 26:383.

 ;

Birfa 87 Csoklya

Birfa —
Bereg iii. szekér- — Cseptety-ág — Palóczság —
oldal, melynek egyes fokait záp- a szekérnid kétágú része az els
nak hívják. Nyr. 6 : 425. tengely alatt. Nyr. 22 : 33.

* Bogárhátú szekér — 1. pony- Csetenyés szekér Kalota- —

vás sz. szeg —
ezzel hozzák este haza a
menyasszonyt. Gyarmathy Zsigáné
A Boka — ersíti a küllt a
„A fiatal pap" ez. regényében.
talpba. Nyr. 29 : 187.
Nyr. 16 : 142.
Borfa — Fels-Örvidék — desz- Csikojtó — Szentes — két-
kás szekéren az oldalnak a teher
három lánczszembl és egy kariká-
tartására szolgáló alsó fája. Nyr.
ból álló szerkezet, a tézslának a
32 : 176.
rúdfej hez való ragasztására. (L.
Burcsik —
Zala és Vas m. — járom kategóriában.) Nyr. 29 381. :

erny, fedél a szekéren. MNy. I:

SCsikoltó — Szilágyság — a
378. a rúdhoz
tézslát foglaló láncz
ABütü —a szekéroldal szárai- (négyes ökörfogatnál).
nak végei. Nyr. 29 : 188.
Csín — Szily K. szerint —
bonyolódott rész, szerkezet. „Egy
Cságatyú — Szentes — görbe öreg nyári szekér csínjával 5 forint
vas, mely a vánkus bal végébl
nyári el-csín 1 frt; utolsó csín
a vezérbe (1. o.) hajlik, a hol rajta
84 dénár." II. Rákóczi Ferencz
lyukak vannak és egy szög, úgy
limitatiója 1706. Uo. „Öreg fakó
hogy a csás kereket elébb v. hát-
szekér 3 frt;els csín 60 d., utolsó
rább lehet váltani. Nyr. 17 45.
:

csín 42 d. Fakó kocsi csín 1 frt

Csap — ersíti a küllt az 30 els csín 30 dr., utolsó csín 24
dr.,

agyba. Vö. agycsap. Nyr. 29:187. dr. Egy pár taligakerék tengelyes-
tül 60 d.; csín nélkül 48 d." Csín
Csáskerék — Szentes — 1. a Lévay J. szerint: Els csín: nyújtó
cságattyú magyarázatában, külön- (achsenstok) rúd 2 szárnya, símely,
ben a bal kerék. Nyr. 17 45. :
fergettyú és juha (joha). Hátulsó

Csásnyila — Szentes — a ke- csín: símely, nyújtó 3 ága. (L.

réktengely baloldali tengelynyila; Asbóth Nyr. 28 481—491).

: L.
* a baloldali ökör is csásökör. Nyr. bven Szily: Nyr. 28 250. :
—
29 : 381. A Csín — Szentes — összefoglaló
csap pl. kocsin, hordón. Nyr. 29
ACsatlás — a fölhérczet a rúd- 281. L. szekércsínja. Nyr. 29 :
:

185.
szárnyakhoz ersít görbült vas-
rúd. Ha nem vezetik a rúdszárnyig,
A Csínszög — az alszög. (Csín-

hátulsó része „csészében" = kari-

szög azért, mert a csínt tartja
össze.) Nyr. 29 186.
kában végzdik, a melyet a ten-
:

gelyszáron helyeznek el. Nyr. Csoklya — Hétfalu, Brassó m. —

29 : 186. fáthordó gyalogszán. Nyr. 21 : 144.
 :

Csótánfa 88 Ekhó

Csótánfa — Fels rvidék — (Diligence) az egykori postakocsira

deszkás szekérnél a két fels szabva. Nvr. 29:334.
oldalfa; ezekre aggatják az össze-
A Derékkötés a hasló. Nyr.
tartó lánczokat. Nyr. 32 : 176.
29 : 187.
Csörény — Csurgó, Somogy m. Dérékszég Csík m. az a — —
— a kocsi hátulsó oldala = *a
szeg, mely a szekér hátsó felét
kas fara. Nyr. 21 : 143.
az elshöz köti. Nyr. 7:41.
*Csuszkó —
Szeged lejtn — A Derékszög — az aljszög. Nyr.
leereszked kocsi kereke alá illesz-
29:186. (Vas m. Nyr. 30:100:
tett vas V. fadarab. * Rendes neve
dérikszég.)
bocskor és talabor. Mtsz. 1 : 371.

— A Derékszögtok — a foglaló.
Csúszóvas Németi, Tolna
Nyr. 29 186.
m. —
a kerékköt. * Talabor. Nyr.
:

29 382.
:
Digó —
Ada, Bács m. olasz —
munkások kétkerek kocsija. Nyr.
A Csúsztató — a vánkos és
27 412. (A talián munkás digós
:

förgetty között a vánkoshoz és

uo. Nyr. 27 : 468.)
rúdszárnyakhoz eltil-hátul lekötött
vasrúd; ugyancsak ez a neve a Dragacs — Ada, Bács m. —
förgetty alsó lapjára ersített, láda nélküli talicska, targoncza.
kopást megakadályozó vaslemez- Szlávos. Nyr. 27:477.
nek, a melyet csusztatópántnak
Drékszég — Csík m. — a
is neveznek. Nyr. 29 : 186.
szekér els tengelyét és nyújtóját
Csusztatópánt 1. csúsztató. ersíti össze. Nyr. 26 : 331.

ACsütke — Erdély — a szekér- ADurung — Némedi, Tolna m.

oldal két széls zápja. Nyr. 29 188. :
— a szekéroldalszárai. Nyr. 29

Czúg — Barkóság — elfogat.

382.

Nyr. 32:521. ADülése — van a keréknek,

Czuppánt — Vas m. — vas-

illetve küllinek. Vö. hajtása. Nyr.
29 187. :

lemezek, a melyek a vánkost a

tenghöz ersítik. (A czuppánt
szó megvan a szélmalomban is;
AÉha — a juha. Nyr. 29 185. :

czuppánt = czugpánt = Zugband.) Éha — Kis-Kun-Halas — a kocsi

Nyr. 30 : 100. bels részében lev keresztfa (a

régi joh változata). Nyr. 14 :

Darabonca — Hertelendyfalva 478.

— csángó-talicska (* egykerek).
Ekhó Debreczen —
szekér- —
Nyr. 28 : 523.
erny, négy lábon a szekér két
Délézsán — Érmellék — széna- oldalához ersítve. * Visszhangos

V. pelyvahordó kétkerek kocsi. — Echó — mert felfogja a zajt.

* Nyilván tréfás, a delizsánczra Nyr. 11 : 189.
 ;
:

Ekhós szekér 89 Fels szár

*£khó8 szekér - általánosan Fallat — Csík m. — oldaról

— fedeles szekér, az „ec]ió"-tól a szekér, mikor lejts helyen
„mer ersen hallik benne a zaj." megy. * Nyilván farol. Nyr. 26 332. :

Brrel vagy gyékénynyel fedve, a

fedél négy rúdon áll.
Fallik — a szán oldalas úton.
— Székelyf. * Nyilván farol.
—
:

AEllentartó a nyaklószög. (Farlik.) Nyr. 25 46,:

Nyr. 29 185. :

AFamüves — Rákóczi Ferencz

Elágas — Alsófehér m. — a 1706. évi rimaszombati limita-
rúdágas. Nyr. 23 : 576. tiója — kerékgyártó. Nyr. 29
A Elüls —
vagy elüls
alj 185.

csin, a szekér elülfekv frésze, Farhécz — Hétfalu, Brassó m.

forog, ellentétben a rögzített há- — ferhécz. *A rúd végén ke-
tulsó alj-al. Nyr. 29 : 185. resztbeálló, vasalt fa, melyhez a
Eplény — Szentes, Csongrád hámfák kapcsolódnak, vasalása a
m. — a szántó alsövénye, kett két els kerékhez szolgál. Fel-
van : els és hátulsó keresztben hágásra is szolgál. Nyr. 16 : 478.
a szán talpára, erre jönnek a AFarik — Vas m. — farék
deszkák s ezekbe vannak ersítve ez tartja a nyújtó végét szorosan
a rakonezák Nyr. 16 94. —
is. :
a hátsó tengelyben. Nyr. 30 100.
— Szilágyság — a szán-
:

• Eplény
talpakra ersített keresztpallók.
Farkaló — 1. Alj.
*

— Veszprém — szán- A Fej — a kerék agya. Nyr.

Eplényes
29 : 187.
kó, melynek elöl kiálló rúdja van.
Nyr. 15*^:334. Fejall — Göcsej — falj, de
nem hanem csak
Epli" vagy empli" — Zilah — vánkos,
értelemben használva. Pl. :
átvitt
Szekér
szánon. Két talp van, azon négy
fejall : a rakodott szekérnek egyik
láb s a két talpat összeköti a
szárnyát, csúcsát jelenti ;
föld
négylábon keresztülálló epli^. Erre
fejall: a földnek keresztben szán-
jön a kas vagy deszka. (Vö.
tott széle. Nyr. 12:46.
epléinj, székely.) Nyr. 28 232.
Félló — egyes
:

ló a kocsi eltt,
A Ersít — a szálkavas. Nyr. ad normám félszem, félkéz stb.
29 187.
:

Félló talyiga — „Apám uram

Fakószekér — már a régiség- kocsija." Hódmezvásárhely, MNy.
ben is a vasalatlan — a szegény- n : 136.

ség szekere. Vö. biga. Fels oldalfa — Szentes —a

Fakutya — Zilah —a szekér-
szekéroldal fels gerendája. Nyr.

kerék
29 381. :
megkötésére használt kis
faválu, 1. bocskor, talabór. Nyr. A Fels szár —a lajtorja fels
28 232.
: gerendája. Nyr. 29:187.
Felyhercz 90 Furik

Pelyherez — Mezszilvás, me- A Fölhágó — a hágcsó. Nyr.

zségi oláh — felhércz. L. far- 29 : 187.
héez. Nyr. 37:220.
Pölhécz, fhécz — Czegléd —
AFenék — a szekérderék tömör a melyen a szekéren a kisefák
alja. Vö. alsövény. Nyr. 29 : 187. lógnak. Nyr. 22:375.

Pent — a küll. Nyr. 29 : 187. A Fölhércz — ^ a rudat töve

APergety — Szentes — a för- táján keresztez, a hámfákat tartó

rúd. Csatlás ersíti a rúdszárnyak-
gettyú. Nyr. 29:381.
hoz kétoldalt, fölhérczszög fog-
Perhécz —a német vorholz\)ó\. lalja a rúd tövéhez. Vö. förhécz,
L. forhécz. Nyr. 24:207.
mozgó — f., álló — f., .förhéncz.

AFérhécz — Hont és Bars m. Nyr. 29 : 186.

— a fölhércz. Nyr. 29 : 382. AFölhérczhorog —a fölhércz

APog — Erdély— a zápl Nyr. végén kiálló horog, a hámfa hám-

29 : 188. tkarikájának tartására. Vö. för-
héczkapocs. Nyr. 29 186.
Pogantos hintó ötödik vas- — :

fogantos hintó. Monaki Mihály A Fölhérczszög —a fölhérczet

1651. invent. Nagybánya, v. levtár. a rúd tövéhez foglaló szög. Nyr.

Nyr. 24:575. 29 : 186.

*Pogas — Bölön — létraszerú A Föls sallangó — a fels

szerkezet a széna számára. A villatartó karika. Nyr. 29 : 188.

német Raufe. A Förgettyú — az elüls sze-

APoglaló — jobb fajtájú sze- kéraljnak alapgerendája, mely a

kéren a förgettyú, vánkos és ten- szekéroldalt és a feneket tartja.
gelytke közepén átütött hüvelyes Vö. fürgentyú, fürget. Nyr.

vas, a derékszög tartására. Vö. 29 : 186.

derékszögtok. Nyr. 29 : 186. AFörhécz — a fölhércz. Nyr.

Pojtó karika — Csík m. —a 29 : 186.

tengely végén van ; a tengelyt és AFörhéczkapocs a fölhércz-

a párnát kapcsolja össze. Nyr. horog. Nyr. 29 : 186.

26 332.
:
— APojtókarika — a Förhéncz — Vas m. — a föl-
nyújtót és ágasfáit a nyújtó mells hércz. Nyr. 30 : 100.
végén összeköt vaskarika. Vö.
ágasgyr. Nyr. 29 187. :
Furik — Gömör m. a. m. —
targoncza. Talán Fuhrwerkbl ?
APojtópánt — a tkepánt. Nyr. Cz.F. Furik — Miskolcz — talicska.
29 : 186. Talicska uo. = egykerek, két
Porgátáü —
Erd. Érczhegység, nyéllel ellátott láda. Ettl a
móczok —
forgató. A gyepln és Targoncza abban különbözik, hogy
a nyaklón lev vaskarika. Nyr. ennek csak hátsaraglyájavan, de
34:251. ládája nincs. Furik német ere-
Furmányos szekér 91 Han

detú, tót kicsinyít ik képzvel. szekéren. *A rúd két ágát össze-

Nyr. 26 : 227. — Púrik — Gömör kapcsolja. Nyr. 34:484.
m. — egykerek targoncza. Né-
metbl — Fur — tótba, innen A Hágcsó — a hátsó csatlás-

magyarba átvéve. Xyr. 22 431.

:
hoz ersített fölhágó. NyT. 29:
187.
Furmányos szekér — Tarczal
— a lengyelek nagy társzekere. Hajlok — kocsitet. M. elem
é.-szláv nyelvekben. Nyr. 17 304.
A félmúltban az országos forga-
:

lomban az volt, a mi ma a vasút. Hajszásnyila Szentes — —

Nyr. 17 : 565. a keréktengely jobboldali tengely-
AFürgentyü — a förgettyú. nyila a jobboldalra fogott ökör
;

Nyr. 29 : 186. is hajszásökör. *A lónál a jobb-

Fürgete — Balatonmell., Tud. oldali lógós is hajszáslógós. NyT.

29:381.^
Gyjt. 1839. — szekéren. *A fer-
getyú. Nyr. 34:484. — Fürgete, A Hajtása — van a keréknek,
Gyuha — BalatomelL, Tud. Gyjt. ül. küllinek. Vö. dlése van. Nyr.
1839. — szekéren. *A fergety 29 : 187.

és a joha. Nyr. 34 : 531. Hámfa — a fölhérczhorgon

AFürget — Vas m. — aför- vagy förhéczkapcson a hámt-
getty. Nyr. 30 : 100. táska fcs hámtkarika közvetíté-
sével megersített, a lovak hámját
Fürget — Be-Sárkány, Rá-
leng
baköz — ötödik kerék a kocsi-
tartó
bércze. Nyr. 29
fa. Vö. kisafa, késafa,
: 186.
nál. Nyr. 18:48.
Hámfakarika — Némedi, Tolna
AFürhéez — Szentes — a
m. — ez köti össze a hámfát a
szentesiek két f.-t különböztetnek förhéczczel. Nyr. 29 : 382.
meg, elsöf.-ei éshátulsót. (Négyesy.)
De melyik a hátulsó? *A fel- Hámfapánt — Szentes — a

hágó, a melynek vasalása a há-

hámttáska. Nyr. 29:381.
tulsó tengelyhez fzdik. Vö. A Hámtkarika — a hámt-
hágcsó. Nyr. 29:381. táskát a fölhérczhoroggal össze-
kapcsoló karika. Vö. ragasztó-
Görbefa — Szentes — a sa- karika. Nyr. 29 : 186.
roglya oldalfája. Nyr. 29
A Hámttáska — a hámfa köze-
: 381.

Gyeplütartó Szentes — a — pén lev brkarika, a mely a

szekér fels oldalfáján, a mells hámtkarikát tartja. Vö. húzó-
vége táján, a lcs eltt C alak- tarsoly, hámfapánt, tasli. Nyr.
ban felhajló vasalás. Nyr. 29 381. : 29 : 186.

AGynha — a juha. Nyr. Hant — négykerek bányász-

29 185.
: Gyuha— — Balatonmell., taliga. Szép. szász Kundból. Nyr.
Tud. Gyjt. 1839. — juhafa a 24 250.
:
 ;
:

Haráb ^_ 92 Káré

Háráb — moldvai csángószekér. *Hóperecz — Avas, Szatmár

Nyr. 31:84. m. — pereczalakú, a hó tetején

AHasló — a szekérderekat a
való járásra. Hegyi téli közle-

nyújtóhoz szegez vagy ersít,

kedési eszköz. A német Schnee-
schuli.
így szilárdító gerenda vagy láncz
azért hasló, mert a szekér hasa- Hosszú fürgetyü Némedi, —
táján van. Vö. derékkötés. Nyr. Tolna m. —
lcs nélküli kocsin
29 : 187. — Hasló — Balatonmell., a hosszú rakoncza. Nyr. 29 382. :

Tud. Gyújt. 1839. — a szekéren A Húzótarsoly — a hámtütáska.

= fenék. Nyr. 34:532.
Nyr. 29 : 186.
A Hátsóágas a nyujtószárny.
Hrgész - Csikszentdomokos
Nyr. 29 : 187.
—a ki a szekeret rúdjánál fogva
' A Hátsó csatlás — személy- kormányozza. Nyr. 32 326. :

szállításra is szolgáló szekéren,

a hasló végeibl kiinduló és a Igás szekér
* általánosan — —
hátsó tengelyszárra csészével il- a gazdasághoz való szekér lovas —
leszked, lefelé görbül vasrúd, és ökrös.
a mely, a mellett, hogy növeli a Alha — a juha, joha. Nyr.
szekér szilárdságát, a fölszállás- 29 : 185.
hoz szolgáló hágcsó alakítására
is módot nyújt. Vö. hátulsó csat-
In — Szatmár vidéke — a
szekéroldal ina, zápja. Nyr. 34 382. :

lás. Nyr. 29 : 187.

A Hátulsó alj — vagy csín, a Ju — több helyen Mtsz. — a juha.

Juh — Mtsz. — a juha.
szekér hátulsó, rögzített frésze,
Juh
ellentétben a forgó elüls aljjal,
— Barkósás: — szekérrész, az ún.
vagy csínnal. Nyr. 29 : 185.
ötödik kerék. Vö. joh. Nyr. 32 : 522.
Hátulsó csatlás — Szentes — A Juha — a rúdágasokat össze-
a hátsó csatlás. Nyr. 29 381. :

köt lécz. Vö. iha, gyuha,éha, léha-

Hecsko — Baranya m. — a fa, zilia, ju, juh, léha. Nyr. 29 : 185.
talicska hevedere. Nyr. 2 : 184.
Juha — Túrkeve — a rúd-
Hétel — Markaz, Gyöngyös szárnya végén keresztüllev rész,
körül — elfogat 24 órára. Nyr. 1. joh. Nyr.
27 44.:

Hintyó — Gömör m. — hintó, AKaflantyú —a ragasztószög.

Nyr. 29: 185.
kocsi (Fels-Balog) kizárólag a
rugós. Nyr. 22 : 479. Kanczaoldal M. ó. Kecske- —
Homlokdeszka — Negyed — mét —
olyan szekér, a melynek
oldalában nincsen kereszt.
akis saroglyát helyettesít deszka-
lap a szekér elején. Nyr. 23 Káré — Érsekújvár — két-
576. kerek taliga, feneke és oldalai
 ; ;

Káré 93 Késefa

berczékkel vannak ellátva, ember A Kerékköt — kötél, gerenda-

húzza. Nyr. 8 282.
: Mátyásföld, V. kapcsosláncz, a mely a lejtn
Nyr. 20 : 325. Uo. — Káré = lefelé haladó kereket köti. Vö.
kétkerek szekér. A német Kar- kocsisára, talpálló, talabor, csúszó-
renbl. vas, kerékkötvas. Nyr. 29 : 187.

Káré — a német Karren-höl. Kerékkötvas — Némedi, Tolna

Nyr. 24:297. m. — a kerékköt. * Bocskor is.

A Karikás marokvas az — Nyr. 29 : 382.

olyan marokvas, a mely körbe- A Kerékszög — a vastengely

futva, ersíti a fatengelyt. Nyr. marokvasát a tengelyszárhoz köt
29 : 187. szög. Vö. végszög. Nyr. 29 187. :

Karucza — Zilali — kis szekér, A Keresztfa lcstelen sze- —

parasztszekér, targoncza. Oláh szó kereken a szekéroldalakat, na-
eredete a német Karren. Megvan az gyobb megterlieléskor összetartó
erdélyi részben és a moldovai rudak. Vö. köt. Nyr. 29 : 188.
csángóknál. Njt. 28:232.
Kerík-kéve — Lozsád — a
Kasfar — Tokaj — a szekér- küll. Nyr. 23 96. :

kas hátulsó része. Nyr. 24 48. :

AKésafa — a hámfa. Nyr.

Kászli — Dombóvár, Tolna m. 29 : 186.
— egylovas kis szán. *A német Késefa — Hegyalja — nagy
Kasztl. Nyr. 27:47. hámfa, melyet elfogatoknál liasz-

Kázlo — Hetes, Zala m. — nálnak s melyen két kisebb hámfa

kázlofa. A szekéroldal fogait ne- van megersítve. *A debreczeni

vezik így. Nyr. 19 : 143. keresztes. Nyr. 6 425. Kése- :
—
Kenyeres taliga — Bugacz — fán járni —
Pázmány „Jobb :

a papnak késefán járni, mint jám-

1. a bugacz-monostori cserény
bor házasságban élni**. A kése fán
mellett. *Ösfogl. 1898., pag. 30.,
járó nyilván a lógós lovat jelenti,
1. Taliga. A m. sf. kör. színes
melynek nem kell a többi két ló-
tábla.
val a kocsi terhét húzni. Pallas
• Kéreg — Moldvai csángók — Lexicon stb. „Hámfa'' = „A lógós
a szekér feneke, oldala, csinálják istrángját a kisafára kapcsolják."
„kertelt vesszbl, doszkából, hárs- Pázmány világosan a lógóskodást
héjból". Nyr. 31 : 84. értette mondásában. Az Ütsz.

A Kerékagy — a kerék agya tévesen adja a kisafa magyaráza-

(1. 0.). Nyr. 29 : 187. tát, mintha ez a négyesfogatban

csak a két els lóé volna vala-
A Kerékfal — a talp. Nyr.
mennyi ló kisafánál fogva húz
:

29 : 187.
a két els ló kisafája a keresz-
A Kerékfej — a kerék agya. tesen van megersítve. A lógós
Nyr. 29 : 187. ezen kívül jár.
 : :;
:

Késleg .
94 Kocsi

Késleg — Csíkszentdomokos — Kis saroglya — Szentes — az

a felhámozott lovat v. a rúdhoz elüls s., *a melyrl a kocsis hajt.
fogott, járomban lev marhákat Nyr. 29:381.
(külön, a szekérhez nem fogva) Kóbor Erdély szekér— —
hajtani. Nyr. 32:327. födele. Német elem a m. nyelv-

Kisafa — Résznek, Göcsej — ben. *Az eredet franczia, a Cou-

hámfa, melyet akkor használnak, vert ; a német az á2:yburkot ne-
ha négy lovat hosszára fognak, vezte „£'í)^|)erdecken-"nek = Cou-
az els lovak strágját (istrángját) vert-Decken, mi pleonasmus. A
a kisafához kötik, azért kisafás Kóbor így a Coiivert szüleménye.
a *A magyarázat nem
nevük. Nyr. 23 : 154. és 16 : 526.
találó,mert valamennyi ló kisa- Kóboros — Székelység — er-
fánál fogva húz v. kisafán jár. nys pl. szekér. Vö. Kóbor. Nyr.
Nyr. 12 188. Kisafa
:
—
Lovas- — 2 470.
berény, Fejér m. a lógós ló— :

Koc Hont m. —
tót kocsi. — :

hámfája *és valamennyié. Nyr.

Kocik Uo. - kocsis. * Magyar
17 576. Nagy-kúnság. Nyr. 16
: :

elem a tót nyelvben. Nyr. 29 331. :

332.
Kocsi — Fejér m. — a járómú,
Kisafn Mezszilvás, mez-
ha lovak húzzák v. szamarak s
oláh 37:
ségi késefa. Nyr.
négy kereke van Szekér uo. ; —
221.
— ha ökrök húzzák Kordé ;
—
AKisefa — Szentes. — Négyesy uo. —
ha csak kétkerek Taliga ;

szerint a szekérnek hámfája van — uo. — szántásnál fordul el

és nem kisefáj a, mert ez afféle *„az eke taligája" ; különben el-
szabad fürhécz, a mely leakaszt- terjedt szállító kétkerek alkotm.
ható, de hozzá is ragasztható eké- Talicska — uo. —
egykerek,
hez, boronához, vontatókocsihoz ember tolja s deszkákból össze-
stb. ; van két hámfája. Nyr. 29 Dragacs
állított taliga uo. ; — —
381. *A kisefa és változatai azo- Ua., ha léczekbl van készítve.
nosak a hámfával, szabadon lógók, Nyr. 10 187. Kocsi :Szen- — —
hogy a húzóistrángok ráburkol- tes — a lovas szekér, v. lószekér.
hatók legyenek. Nyr. 29 186. :
Nyr. 29:381. Kocsi Kis- — —
Kisefa keresztes — Szentes — Kun-Halas minden négykerek—
járószerszám, ha ló vonja ha ökör ;
ketteshámfa, levehet. Ezekre ve-
vonja : szekér a neve. Nyr. 15
tik az istrángot *két külön dolog,
a kisafához az istráng, a keresz-
143. —
Kocsi Riedl Frigyes —
teshez a kisafa kapcsolódik. Vö.
— német Kutsche, franczia
:

coche, spanyol : coche (kocse),

Kisafán járni. Nyr. 17 46. :

olasz : cocchio, angol : coach, len-

Eisig —
Bánfty-Hunyad ki- — gyel : kocz, flamand : goetse, svéd:
segítrúd négyes v. hatos ökör- kusk. Conclusio : a kocsi szó, mint
fogatoknál. Nyr. 28 426. : ezt Cornides fejtegette magyar
 : :

Kocsi eredete 95 Körp, körpöly

szó, „a mely a XV. században Kólya — Mátravidék — két-

(*Már 1267-ben!) valószínleg a kerek talyiga. Nyr. 22 288.:

komáromi Kocs helységtói vette Kólyika — Szt.-Erzsébet, pa-

nevét", mely a magyar kocsi-
lócz vidék — talyiga. Nyr. 26
gyártás székhelye volt. Nyr. 11
384.
103. — Kocsi — Szentes — a
lovas fogat *járómúve, de nevezik Koncz fakóján — M. ó. Kecs-

lószekérnek is. Nyr.. 29 381. :

— kemét — képletesen: gyalog.

Kocsi — Bugacz, T. M. I. — lo- Konicza — Hétfalu, Brassó m.

vasalkalmatosság. — Kocsi — — gyalogszánka. Nyr. 16 526. :

szórólSzamota István. Nyr. 24:

554—556.
• Kordé — kétkerek szekér,
leptika. Balatonmell., Göcsej. Két-
Kocsi eredete — Coch, Kocs kerek taliga. Marczalmell., Tsz.
községtl, innen a tót koc, német 114. Vö. kordélni, uo. Kis-Kún-
Kutsche. Réthei Prikkel M. Nyr. Halas — kétkerek kocsi =
27 385—388.
:
* taliga. Nyr. 15:186.

A Kocsisaru — a kerékköt, Kotyiga, kocsiga — moldvai

talabór. Nyr. 29 : 187. csángó — szekér. Ered oláhból
cotigá, kétkerek taliga, félkocsi.
Kocsitámasztó —Némedi, Tolna
m. —
a macska. Nyr. 29 382. :
Nyr. 30 : 180.

Kóla — Heves m. — kordé,

Kölöktézsla — Szentes — a
rendes tézsla alatt nyúlik el s
káré (szerb szó). Nyr. 27 : 524.
arra szolgál, hogy az els pár
Kólé — Mátyásföld — két- ökörnek közvetlen kapcsolata le-
kerek taliga, feneke és oldalai gyen a rúddal s ne rongálják a
deszkákból vannak összeállítva, hátulsó pár ökröt oly esetekben,
kis ló V. szamár húzza. Nyr. 20 : ha nem egyszerre húznak vagy
325. Érsekújvár, Nyr. 8:282. indítanak, kanyarodnak ; e nélkül
a hátsó pár ökör nyakára húznák
Kolesz — Török-Szent-Miklós
a jármot vagy félrerántanák ket.
— kétkerek kocsi egy lóra.
Nyr. 29:382.
*A tót koleso = kerékbl. Nyr.
31 : 52. Tokaj — kétkerek ta- AKölyökrúd — „az olyan
lyiga, kordé. Nyr. 24 48.:
tézslaféle, mely az elüls ökörpár
nyakának tehermentesítése végett
Kolesz —
Ónod vid., Borsod (négyökrös fogatnál) a hátulsó
m. —
nagy ökrös szekér, magas rúd felehosszaságáig visszanyúlik
deszkaoldalakkal; rendesen törek- és ersíttetik meg." Nyr.
így
hordásra használják. *A tót ko- 29 : 185.
lesoból. Nyr. 17 383.
:

Körp, körpöly — Balaton-

KoUa — Tiszamente — két- mell., Tud. Gyjt. 1839. — a
kerek taliga. Nyr. 26 140. : szekérrúd elejére ersített fa.
Körpöly 96 Lcsbl hámfa
melybe az igatartó nyakszeg jár. létra mintájára készült. Nyr.
Nyr. 34:485. 29 : 187.

Körpöly — az ökörszekér rúd- Laptika Veszprém — Pápa,

jának orrára szegezett fa, melybe m. — kétkerek
min a kocsi,
egy az igáttartó nyakszeg jár. gyöpmester az elhullott marhát
(Tsz.) Német : körhel, kerbel ; szép. hordja ki. Nyr. 16 : 527.
szász karbeibl. Nyr. 24 300.
: :

Léha — Hétfalu, Brassó m.,

A Köt — a keresztfa. Nyr. Háromszék m., Mtsz. — a juha,
29 : 188. 1. azt.

Középs záp — . Vas m. — a ALéhafa a juha. Nyr.

szekéroldal zápjait összeköt, a 29 : 185.
szekéroldalak közt, azokkal pár-
huzamosan haladó lécz. Nyr.
Lensika — Kemenesalja, Tud.

29 : 100.
Gyjt. 1829. —kétkerek taliga,
leptika. Nyr. 34:485.
A Kupás marokvas — a fa-
1.

tengelyt végén teljesen fed s így Leptike — Obecse, Bács m. —

ersít marokvas. Nyr. 29 : 187. kétkerek taliga. Nyr. 29 190.
:

Ui. Kecskemét, Nyr. 10 381. Sop-

A Kutya — a ragasztószög.
ron, Nyr. 2 : 560. Dunántúl, Nyr.
:

Nyr. 29 : 185.
5 : 228. L. laptika.
$ Kutya — Szilágyság — vályú- — —
Lisza Nyitra palócz
szerüleg kivájt fadarab, melyet
= vesszbl font szekéroldal. *Egy
kerékkötül használtak volt ;

a lészával, ez pedig nyilván a

Már rég kiment
talabor, talpaló.
a divatból s ma a neve is csak
tót Ijeskatól = Mogyorófa, Corylus
avellana L. ered, melynek vesszeje
öreg embereknél ismeretes, *L.
a legkitnbb a fonásra. Nyr.
bocskor, talabór. A 60-as években
28 496. :

voltak vasból késztilt ilyen kerék-

kötk is, ma is vannak. ALógázó fölhércz —a mozgó

A Küll — a kerék talpát az

fölhércz. Nyr. 29 : 186.

agytól kifeszít karfák. Vö. fent. ALes — a szekéroldalt tá-

Nyr. 29 : 187. masztó görbített farúd. Részei a
A Küllkarika — a tkarika. lcsfej és a lcs szára és lcs-

Nyr. 29 187. vasa, a melyhez a lcskarikák

:

járulnak. Nyr. 29 : 186. — Lcs —

Lajt — Dombóvár, Tolna m. szláv eredet ; a tót lévcból.

— négykerek vízhordó szekér, Elfordul már M. A.-ban. Nyr.

mely egy terheskocsira vaspán- 27 322. :

tokkal ersített hordóból áll. Nyr. Lcsbl hámfa - Hódmez-

27 47. :
vásárhely. — Az egyszeri pap
A Lajtorja — a szekéroldal. lcsöt akart csinálni s hámfa lett

Lajtorja azért, mert a közönséges belle. Használjuk, mikor nem

Lcsfej 97 Megközölni

esik meg,
^ a mit akarunk. Nyr. Nyr. 29 : 187. — Marokvas —
2:239. Hol? — A fatengelyt a végén

A Lcsfej — a lcs fels vége.

az alatta lev vas, a marokvas,
egészen körülfogja, mintegy mar-
Nyr. 29 : 188.
kolja, így az egész vas hasonlít
A Lcsfoglaló — a lesszár egy alkarhoz, mely végignjoilik a
alsó végének vasalása. Vö. lcs- tengely alatt s annak végét a
kámva. Nyr. 29 188. :
kéz, azaz marok markolja. Török

A Lcsgúzs — a szekéroldal Bertalan. Nyr. 4 : 29.

fels szárára ersített, a lcsöt

Mázas (mázsás?) szekér —
tartó hurok. *Gúzs vagy vas-
„Currus magnus summarius vulgo
kapocs. Nyr. 29 : 188.
mázas szekér'' 1435. Decret. Sigism.
ALcskámva — a lcsfoglaló, Summarius ==ieheThoTáó, innen a
*a mely a lcsfejet a szekér- német Saumthier és magyar szamár.
oldalhoz csatolja. Nyr. 29 188. Kropf. Nyr. 28:87. Máza, —
—
:

mázas szekér szamár. Zsig-

ALcsös kocsi — az, amelynek mond 1435. oki. és 1405. decr.
szekér oldalait lcs tartja. Nyr. „extunc, si currus, in quibus
29 : 187. huiusmodi Ballae etc. pondéra
ALesszem — a lcsfoglaló adferentur, magni, onerati, vulgo

végén lev karika, ezzel illik a Mása dicti existerint. 1280. Kún
tengelyszárra, a marokvas perem- László adománylevele : „Nos La-
karikája mögé. Nyr. 29 188. :
dislaus . . . volentes Monasterio
B. Virginis de Kompold suc-
A Lcstál — a lcsfej be-
Tributum
currere, concessimus . . .
. . .

vágása, a melyben a lcsgúzs ordinandum taliter, quod de quo-

fekszik. Nyr. 29 188.
:
libet curru salifero unum sal, et

Lúszekér — Szilágysomlyó — de uno curru qui Mása, vocatur

lószekér, mert lehetne ökrös is.

unum pondus etc . . . Mázas szekér

Nyr. 16:286. Pest-Pilis-Solt-Kis- (mázsás) teherviv társzekér le-

Kún m. Nyr. 26 : 188. hetett. A súlyról, a melyet elbírt,
kapta nevét. Szamár az olasz

A Macska — akadályozza meg somaro. (Középlatin sagma, salma, :

a fölfelé haladó szekér kerekét sauma : onus, sarcina ; ^ sag-

a visszagördülésben. Vö. kocsi- marius, sahnarius, sommarius,
támasztó. Nyr. 29 : 187. summarius.) Tolnai Nyr. 28: 131.

A Marokvas — fatengelynél a Megközölni, megközletni vala-

tengely szárának végét megpán- mit —Csík m. a szekérrel —
toló vasalás. Féleségei: alsó-, úgy járni, hogy a vagy más k
karikás-, szárnyas-, kupásmarok- útban lev tárgy a két igás és a
vas. Vastengelyen a marokvasat négy kerék közt maradjon el.
kerékszög köti a tengelyszárhoz. Nyr. 10:330.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.
Mozgó-fölhércz 98 Pating

AMozgó-fölhórcz — az olyan trudes v. hypomochlium, hanem

fölhércz, a melyet a fölhérczszög „pertica foeni pressoria, in curru
nem rögzít a rúd tövéhez moz- rustica" uo. Kreszn. v. druck-
dulatlanul. Vö. lógázó-fölliércz. stange, heubaum. Ball. *Az a rúd,
Nyr. 29 : 186. a melylyel a felrakott szénát
lenyomják, hogy ne szóródjék.
Nagy saroglya — Szentes — Nyr. 28:171.
a hátulsó saroglya. L. azt. Nyr.
29 381.
:
A Nyújtó — az elüls és hátulsó
szekéraljat összeköt két, illetve
Negj loúú zeker — Kolozs-
háromágú rúd. Agai a nyújtó-
vári glossz. 1577. — quadriiugus.
szárnyak. Nyr. 26 : 185.
* Négylovas szekér. Nyr. 36 : 416.

— — ANjrujtószárny — a nyújtókét
Négyel Cz. F. 1. így oldalsó ága. Vö. ágasfa, hátsóágas,
nevezik néhutt a szokottabb nev utóágas. Nyr. 29 : 187.
kisefát, (*azaz keresztest) vagyis
a négylovas kocsi rúdjára akasz- ANyujtószög — az aljszög,

tott hámfákat, melyek elé a két azért nyujtószögnek nevezve, mert

els lovat fogják. Négyelnek a nyújtót is a csín vázrészeihez

mondják, mert csak akkor hasz- ersíti. Nyr. 29 : 186.

nálják, midn négy lovat fognak

be. 2. Hosszú szíj ostor, melylyel Oldalfa ^ Szentes — a saroglya
négy ökröt hajtanak, 1. bakos.
rámájának széls kerete. Vö. görbe-
fa. Nyr. 29:381.
A Négyel — négyesfogatoknál
a rúdvégszögre akasztott förhécz Oldalzáp — Szentes — a záp.

hámfái. Nyr. 29 : 187.

Nyr. 29:381.

— Orszok (orszak) — Székelyf.,

Négyel ostor 1. Cz. F.
Erdély — rúdágast helyettesít fa
Nyakló — Pápa, Veszprém m.
a szán orrán. Oláh elem a m.
— a mivel a kocsirudat a ló
nyelvben. Nyr. 23 : 483.
nyakára akasztják. Nyr. 16 528. :

— Nyakló —
Kis-Kún Halas. — Ökörrúd — Bölön, Háromszék
*1. Az a szíj, melylyel az ostor m. —
szekérrúd, *Nem elégséges
a nyélre van kötve. 2. A melylyel magyarázat. Nyr. 34 106. :

a kocsirudat a ló nyakához er-

sítik. Nyr. 15:283. A Pánt — a rúdt szalagos

A Nyaklószög — a rúdfej alsó vasalása. Nyr. 29 : 185.

részén álló szög. Vö. ellentartó.

.
A Párna — a vánkos. Nyr.
Nyr. 29 : 185. 29 : 186.

Nyárs — Karczag — rakoncza. Pating — Kis-Kun-Halas — az

Nyr. 26:46. ekét és összeköt láncz
taligát
ANyomórúd — a rudalló. Nyr. V, gúzs. L. Csík m. Nyr. 12 189. :

29 : 188. — Nyomó-rúd — nem és 15:333.

Patting 99 Rokincza

Patting — Lz. — (szláv) ers A Ráfszög — a ráfot, azaz

szíjú, a lcsöt a szekérlajtorjákhoz kerékabroncsot a talphoz köt
köti. szög. Vö. sínszég. Nyr. 29 : 187.

Pengkarika — Tokaj — a Eagaszt — Tiszadob — a rendes

szekértengelyen lev lapos karika, fogathoz még egy másat hozzá-
mely peng, s a kerékagyat a csatol. Nyr. 27 45.:

szegtl védi. Nyr. 19 432. :

Ragasztókarika — a hámt-
A Persely — porzsol, pörsöly karika. Nyr. 29 : 186. ;

MTsz. A kerékagy vasbélése (a A Ragasztószög — a rúdfej en

kerékagy torkában). Vö. agyper- felül kiálló, hajlított vasszög, a
sely. Nyr. 29 : 187. melyhez a tézslát ragasztják. Vö.

Pisafa — Csúza, Baranya m. — kaflantjaí, kutya, rúdszeg. Nyr.

sokszor 1. kisafa = hámfa. Njt.

29 : 185.

18 335.
:
A Rákláb — a derékszöget a
foglaló fölött megersít vas meg-
* Ponyvás szekér — Borsod m. felel a csavar „ mutter "-jának.
;

— ponyvával fedett. A meszesek- Nyr. 29 : 186.

nél használatos. L. bogárhátú. A
fedele emlékeztet p. o. a cserebogár
íRakoneza — Szilágyság —a
szán eplényeinek végeibe ersített
fedszárnyainak domborúságára.
négy záp, mely a szán kasát
Posztorong — moldvai csángó tartja. — Rakoncza — Nagykun-
— láncz a szekéren, a mely a ság — a szekér 4 sarkára tzött
rudat tartja = *tartóláncz. Nyr. 4 rúd *arra való, hogy a szénát,
30 172.
: . gabonakeresztet magasra lehessen

Porzsol — Baja MTsz. — a

felrakni. Nyr. 16 : 474. — A Ra-
persely.
koncza — az elüls szekéralj
förgettyújének és a hátsó alj
Proozáp — moldvai csángó — vánkosfáj ának végeire ersített,
ökörszekér rúdja. Eredeti oláhból: fából vagy vasból való, fölfelé
pro^ap: rúdtartó, husáng. Nyr. álló rudak. Lcs nélküli kocsin a
30:181. szekéroldal föls szárán túlmen-

A Puska — a kerékagy torkának nek, lcsös kocsinál rövidebben

vasbélése, kopás eUen véd. (Hosszú- és ekkor csak az alsó szárán
falu, Brassó m. Mtsz. piska). Nyr. oldalt lev hüvelybe akasztják

29 187. bele. Nyr. 29 186. Rakoncza

: —
:

— m. elem az oláhban. Lexicon

Báf — a keréktalp abroncsa; Budense. Nyr. 17 467. :

a német Reif. Vö. sín. Nyr. 29 187.

:
Rókancza — Csík m. — ra-

ARáfsróf — a ráfot, azaz

koncza. L. Mtsz. Nyr. 32 52. :

kerékabroncsot a talphoz rögzít Rokincza — 1. rakoncza. Nyr.

csavar. Nyr. 29 : 187. 5 : 129.
7*
 ,

Rúd 100 Saroglya

A Rúd — a szekér elüls, ki- Rúdszeg — Némedi, Tolna m.

nyúló rúdja, a melyhez a lovat — a ragasztószög. Njr. 29 : 382.
fogják *s a mely a szekeret kor-
Rúd tolva — Székelység —
mányozza. Nyr. 29 185. :
rúd szárnya, a tövénél való ketté-
ARúdágas — a szekérrúd tövé- válás. Nyr. 31:114.
hez ill két ágas. Vö. rúdszárny ARúdtöve — a szekér rúdjá-
ágasa, rúdszárnya, elágas. Nyr. nak vastag, szekérfelöli vége. Nyr.
29 : 185. 29 185. Vas megyében rúdtöv.
: :

ARudalló —
szénásszekéren a Nyr. 30 : 100.

széna lekötésére használt rúd. Vö. A Rúdvég a rúdfej. Nyr.

rudazó, nyomórúd. Nyr. 29 : 188. 29 : 185.

A Rudazó a rudalló, nyomó- ARúdvégkarika — a rúdfej

rúd. 29:88. végén lev karika, a tézsla csi-

koltó lánczának, a rúdhoz való

ARudazókötél — a rudazó le-
kapcsolására. Vö. sikoltyú, csikoltó
kötésére szolgál. Nyr. 29 : 188. karika. Nyr. 29 : 185.

A Rúdfej — a szekér rúdjának

— —
Sallangó N.-Kúnság a
elüls, megvasalt vége. Vö. rúd-
szekérnél az a vaspálcza, mely
orr, rúdvég, rúdhegy. (Szentesen
— Nyr. 39 : 381 — csak az ökör-
az oldalt és felhérczet összetartja.
Nyr. 2:326.
szekérnek vanrúdfeje; a kocsinak
rúdvége, rúdorra.) A rúdfej abban Samu — Szentes — a vontató
különbözik a többi rúdvégzdés- alatt a rudasfát tartó fa. Nyr.
tl — rúdorr és rúdvégtl — 6 : 232.
hogy felül rövid kiágazása van, *Saraglya Edvi Illés Pál — —
az így keletkez -= alakú rúdvég a hová a szénát rakják etetéskor;
két ágán keresztül jár a ragasztó- a német : Schrageu és tót : Sragla.
szög (a melyhez a tézslát ragaszt-
*A Nyr. 27 177. téved, mikor a :

ják). Nyr. 29 : 185. tótból sragle —

jövevénynek —
Rúdhegy — Némedi, Tolna m. mondja. Különben van a szekér
— a rúdfej. Nyr. 29:382. végében az elrekeszt, az elején
az ül saraglya.
A Rúdorr — a rúdfej, a melyre A Saroglya — Hont és Bars m.,
a gyeplt akasztják. Nyr. 29 : 185.
Nyr. 29 : 187. Saraglya — a sze-
A Rúd szára — a rúd középs kérderék mells és hátsó, léczbl
Nyr. része. 29 : 185. alkotott zárórésze. Az elüls s. a

A Rúdszárny ágasa — a rúd-

kis — , a hátulsó a nagy- saroglya.
(A kis-saroglyát gyakran a hom-
ágas. Nyr. 29 : 185.
lokdeszka helyettesíti). Saroglya
Rúdszámyo — Vas m. — a a németben: Schragen. Nyr. 39:
rúdágas. Nyr. 30 : 100. 382.
Saroglya alsófája 101 Szaglás talicska

Saroglya alsófája Szentes — — *L. csíkolto, mely a tézslát a rúd-

a saroglyaráma vízszintes alsó- hoz köti. Nyr. 2:280.
fája. Nyr. 29:381. ASikoltyü — a rúdvégkarika.
ASaroglyacsatló — a saroglya Nyr. 29 : 185.
láneza, a melylyel a saroglyát a
Símej — Tokaj — tengely-
fels saroglyakarikához kapcsol-
vánkos, a rúd szárnya a tengely
ják. Nyr. 29 : 188.
és símej közt van. Njt. 24 : 240.
Saroglya felsfája Szentes — ASimely — a vánkos.
— a saroglya rámájának vízszin-
29:186.
Nyr.

tes felsfája. Nyr. 29 381. :

A Sin — a kerék talpának ab-

A Saroglyakapocs — a szekér- roncsa. Vö. ráf. Nyr. 29 : 187. —
oldal alsó oldalszárának bütüin
Vas m., (Síny) Nyr. 30 : 100.
lev, a saroglyák bekapcsolására
szolgáló karikák. Vö. saroglya-
Sing — 1. elle ; 2. ráf, vasból

tartó. Nyr. 29 : 188.

a kereken. Német : schiene. Nyr.
24 396.
ASaroglyakarika a szekér- — :

—
Sinszég Némedi, Tolna m.
oldal fels szárának bütüire er-
sített, a saroglya lánczát tartó
— a ráfszög. Nyr. 29:382.

karikák. Nyr. 29 : 188. ASipkarika — a kerékagyat

Saroglya középsfája — Szen- repedés ellen véd kívülrl körül-

tes — a saroglyaráma alsó- és

vev vasgyúrü. Vö. széleskarika.

felsfája között futó

Nyr. 29 : 187.
vízszintes
lécz. Nyr. 29:381. Siraglé — Hajdú m. — oláh

Saroglyalevél — Szentes — a
— saroglya. Nyr. 25
. : 300.

saroglya zápjai, a hasonlat a nyi- Sírin — Zenta — a szekérnek

tott könyv leveleirl van véve. vesszbl font oldaM *= a kas.
Nyr. 29:381. Eredete nyilván a cserény. Nyr.
Saroglyapáleza — Szentes — 18 383.
:

a saroglya zápjai. Nyr. 29 : 381. Sliccz — kocsirész (* melyik?)

A Saroglyaráma — a saroglya Német: schlitz. Nyr. 24:396.
kerete, benne a zápok. Vö. oldalfa, Soroglyás talicska. M. ó., Kecs-
görbefa. Nyr. 29 : 188. kemét — egykerek, az isztronga-
Saroglyatartó — Szentes — kerítés és a tej hordásra.

a saroglyakapocs. Nyr. 29 : 381. Steszli — Csiliz-Radvány, Gyr

Serággyo — Fejér m. — sa-
m. — a teszli, eredete a német
stoszen, Stössel. Nyr. 23 : 577.
roglya a kocsin ; ehhez hasonló
kis konyhaajtó. Nyr. 10 : 188.
Szaglás talicska — Kemenes-
Siketü karika — Szentgyörgy- alja, Nemes-Magasi, Vas m. —
völgy, Zala m. — fölvonócsiga. bakszekér, * bakos taliga. Nyr.
Vö. Tsz. sikoltyú, sikotyú, sikatytyú- 19 : 191.
 : ;

Szálkavas 102 Szügyell

A Szálkavas — fatengelynek, ökörszekér. Nyr. 29 381. :

— Sze-
helyesebben szólva félig vasalt kérfajták — Gyergyó — fakó-
tengelynek vasalása. Vö. Ersít. szekér, félvágásszekér, hordósze-
Nyr. 29 : 187. kér, kóbérésszekér *az igás ki-

A Szárnyas marokvas — az
maradt. Nyr. 34:322. Szekér —
olyan marokvas, a mely két ol-
— Bugacz. T. M. 1. — ökrös
alkalmatosság.
dalt (szárnyakkal) ersíti a fa-

tengelyt. Nyr. 29 : 187. A Szekéralja — szekércsínja,

—
Bugacz-Monostor — a szekér frésze, van elüls alj

a taliga rúdján, a melynél fogva V. csín és hátulsó alj v. csín.

a taligát a szekér után kötik = Nyr. 29 : 185.

ragasztószeg. ASzekércsinja — a szekéralja.

í Szekér — e. h. szekér. — Csík Nyr. 29 : 185.

m. — szekér részei : Nyújtó, ra- A Szekérderék a tengelye- —

koncza, küll, füréncz, füréncz- ken nyugvó fels szekérrész
pácza, teng, pengú, ütköz, sár- benne a szekérkas. Nyr. 29 187. :

kánykarika, lcs, hámfa, kisafa,

gyuha, sín, agy, üklú, v. üklely.
* Szekérkas — általánosan — a
*A rúd és az oldal kimaradt. szekérderék vesszbl font bélése.

Tsz. 343. Szentes — az ökrös-

A Szekéroldal — a szekér két
fogat, vö. ökörszekér. Nyr. 29 381. :
fels, párhuzamos oldalgerendája
— Szekér — Sellye, Somogy m.
(Vas m. Nyr. 30 100. ódófa). Nyr.
— Részei: rúd, kerék, tengi,
29 : 186—187.
:

fürgete, nyútó, ódá, kis ágas, lcs,

sarágja, fölhécz, juha, rakoncza. A Szekéroldal pántja — a szom-
Nyr. 26 : 48. — Egészvágás sze- szédos zápokat összeköt, a szekér-
kér — Székelyf. —
nagy lajtor- oldal száraival párhuzamos lécz.

jás, buta szénahordó szekér. Fél- Nyr. 29 : 188.

vágás szekér Kisebb, erdlésre

Széles karika — Némedi, Tolna
V. trágyahordásra használt sze-
m. — a sípkarika. Nyr. 29 382.
kér. Nyr. 23:524. Szekér — :

— szán, tengely, nyereg, ostor a *Szin, szin-al — Székelyf.,

honfoglalásnál is régibb szók. Tolna m. — szekér v. egyéb szá-
Nyereg, ostor finn ugorban is meg- mára való fedett hely. Pápa vi-

van szán, tengely talán török

;
dékén: sziny. Tsz. 347.
eredet. Nyújtó, juhafa, késafa,
hintó, régi m. szavak. Nyújtó ex
Szinely — Szentes a ten-
gelytke. Nyr. 29:381.
nyújt. Juhafa ex juh, joh bels- =
rész gyomor. Késafa 1. Nyr. 25 Szügyell — Szentes — ket-
280. Hintó =
ex hintázó kocsi. ts karika a lószekér-rúd végén;
Nyr. 27 38. Szekér
: —
Szen- — belehúzzák a ketts nyaklót. Nyr.
tes —
az ökrösfogat, gyakran 29:382.
 : —

Tajicska 103 Tengelycsap

Tajicska — Nkúnság em- — pásztor, a ki a gazdaságot el-

beri erre készült kétkerek kézi látja; a Hortobágyon már nincs

kocsi. is taligás. Bugacz-Monostoron az

Tajiga V. kordé — uo. — két- a pásztor, a ki a cserényben gaz-

dálkodik lakos.
kerek egylovas kocsi. Nyr. 16
:

524. A Talp — a kerék talpa, azaz

* Talabor — Székelyf. — válú- kerülete. Vö. kerékfal, tóp. Nyr.

29 : 187.
szerüleg kivájt fadarab, melyet a
lejtn lefelé való menetnél kerék- ATalpalló — a kerékköt. Nyr.
kötül szoktak volt használni, 1. 29 : 187.
Tsz. 355. — Talabor
bocskor.
— Székelység — talpaló. í Talpaló — Székelyf. —fából
(alabor)
készült kerékköt ; nagyobb for-
A kerék alá talabort vet. Tsz.,
galmú helyeken vasból készült
Kr. Nyr. 2 : 471. — ATalabor — = talabor, *1.
is

Bocskor. Tsz. 356.

a kerékköt. Nyr. 29 187.
—
:

Tángyérkarika — Csík m.
Talicska — Csallóköz — desz- vaskarika a tengelyen belül, hogy
kából készült egykerek szállító
a súrlódás kisebb legyen. Nyr.
eszköz.
26 428.
:

Taliga — uo. — kétkerek Targancs Monor tar-

emberhúzta kocsi (Kún László 2:oncza.
szekere). Nyr. 16 140.
:

Tergenye — Debreczen — ter-

* Taliga — Debreczen és álta- genyés szamár : teherhordó szamár
lánosan — kétkerek alkotmány, * nyerge. Nyr. 11:477.
melyet a ló, két rúd közé fogva,
húz. Különben lcsös-oldalas. Nyil- *Targoncza, talicska — Szé-

ván ázsiai eredet, egy az árba

kelyf., Tsz. 358. — kétkerek
V. arába járómvel teljes analó- szekér, koldulószekér.
;

gonja pedig az orosz telega. MNy. Targoncza talyiga =

Hajdú. —
VI: 6. KI. Szovát —
kétkerek kocsi. Nyr.
* — Bugacz-Monostor, de
Taliga
24 584.
:

Hortobágy — kétkerek, fede-

is Tasli — Szentes — a hámt-
les, zárt alkotmány, a melyben az táska. Nyr. 29:381.
eleség állott, innen Kenyeres fa-
Telega, Kibitka, Arába —
liga; a cserényszekér után volt
Ázsia, Kisázsia és Oroszország
kötve, egyrudas, ágasfára feltá-
kétkerek járómvek.
masztva. * Kecskemét, *Kis-Kún-
Félegyháza, * Csongrád, 1799., 1. — Némedi, Tolna
Tengelyág
Taligás. m. — a tengelytke. Nyr. 29 382. :

Taligás — Bugacz-Monostor, A Tengelycsap - a tengely-

Debreczen, Hortobágy — az a szár. Nyr. 29: 186.
 —

Tengelyderék 104 Türet

A Tengelyderék — a kerék- ATézsla — az a vendégrúd, a

tengely középs része, dereka, melyhez a négyes ökörfogatnál
két oldalán a tengelyszárak szol- az els pár fogva van. Nyr.
gálnak az agyba. Vö. teng. Nyr. 29 : 185.
29 : 186.
Tézsla, ténzsola — Lz. Alsó-
ATengelyfa — a tengelytke. fehér m. — szekérrúd. Nyr.
29 : 186. 22:418. — * Tézsla, tézsolya

— — Székelyf., Balatonmell., Ke-

— menesalja, rség, Tsz. 363. —
A Tengelynyila Szentes
a tengely szár, a tengely bal-
*A négyes ökörfogatnál az els
oldali nyila ; csás nyila ; a jobb-
párnak való rúd, a melyet a
oldali : hajszásnyila. Nyr. 29 : 186.
csikoltó köt a szekérrúdhoz.

ATengelyszáx — a tengely-
Tezsola — Sirok, Heves m.
deréknak a kerékagyba szolgáló
szekérrúd. L. tézsla. Nyr. 27 44. :

nyúlványa. Vö. tengelycsap, ten-

gelynyila. Nyr. 29 186.
Thaliga, taliga — Kolozsvári
:

glosszák, 1577. — bigae, biro-

A Tengelytke — a kerekek ten- tum. C*, tibiale (!) Cc". Thaligas.
gelydereka fölött fekv, a vánkost no. — carrucarius, bigarius U^
tartó gerenda. Fatengelyeknél a Nyr. 36:70.
tengelytke és a kerék tengelye
azonos. Vö. szinely, tengelyág,
Tóp — Vas m. — a kerék
talpa. Nyr. 30 : 100.
tengelyfa, tkefa, tengelyderék.
Nyr. 29 : 186. íTorboncza — Székelyf., Tsz.
366. — targoncza.
Tengelyvégszeg, tengelyvas-
szeg —
Szatmár m. a szekér — ATkarika — az agyat repe-

része. Nyr. 34:383. dés ellen véd vasgyürü a küllk

mellett. Vö. küllkarika, agy-
Teng — Vas m. *

— a ten- karika. Nyr. 29 : 187.

gelyderék. Nyr. 30 : 100.
A Tkefa — a tengelyike.
Ténzsala Lz. —
Két szöres — Nyr. 29 : 186.
vlszen egy fittykalbászt. (Két
AÍkepánt — foglalja össze
szarvasmarha közt a ténzsala.) az elüls és hátulsó szekér aljban
Találós mese. tengelytkét.
a vánkost és Vö.

*Tergenye — Alföld — sza- fojtópánt. Nyr. 29 : 186.

márnyereg, melyre átérhet rakják. Történetes hely

* Göcsej, —
Tészli — Vas m. — a tengely Tsz. 369. —
veszedelmes hely,
hol a szekér könnyen felfordulhat.
végét körülvev és a lcsöt tartó
vastok. Nyr. 30 : 100. Negyeden í Türet — Balatonmell., Tsz.
is teszli, ab steszli = német 372. —a szénásszekeren több (?)

Stosen. Nyr. 23 : 577. türetek vannak s a türetek száma

Ujstye 105^ Záp

szerint drágább is. (Talán : csomó- Vasvillatartó — Szentes — a

rétegek ?) viUatartó. Nyr. 29:381.

Ujstye — moldvai csángó — A Végiglyuk — a kerékagy

kocsirúd. *A szláv oje-bl. Nyr.

torka kitn; néphumor. Nyr.
29 : 187.
30 173.
:

Utóágas — Alsófehér m. — A Végskarika — a kerékagyat

a nyujtószárnya. Nyr. 23 : 576.
repedés ellen véd vasgyúrú. Nyr.
29 : 187.
*klely, ükl — rség — az
— a kerékszög. Njt.
a szöglet, hol a kocsirúd a ten-
A Végszög
29 : 187.
gely alatt kétfelé ágazik. Tsz. 375.

lisdeszka — Vas m. — ülés- A Vendégoldal — szénás- és

szalmásszekérre, annak kereszt-
deszka, a kocsi V. szekér elején
fáira fektetett gerendák, hogy a
a szekéroldalakra akasztott ko-
szekeret szélesítsék. Arany Toldi-
csisülés. Nyr. 30 100.
:

jában: „Szörny vendégoldal reng

Ütköz — Vas m. — védi a araszos vállán". Nyr. 29 : 188.
„puska" végét a kopástól. Nyr.
30 100.
:
A Vendégoldalgúzs — a ven-
dégoldalakat összeköt hurok.

A Vakszög — a vasrakoncza
Nyr. 29 : 188.

felersítésére és támasztására Vezér — Zilah — a szán orrá-

szolgáló, a förgettyúbe, illetve a nál az a rész, melyhez a rudat
vánkosfába behajtott szög. Nyr. ersítik. Nyr. 28:233.
29 186.
—
:

A Villatartó karika a sze-

A Vánkos — a tengelyderék kéroldal fels szárán lev, széna-
fölött szekérszéltiben fekv, ell villát tartó karika ;
párja az alsó
a förgettyút, hátul a szekérfene- oldalszár hátsó részére esik. Vö.
ket tartó gerenda. Vö. simely, Alsó-, föls sallangó. Nyr. 29 188. :

vánkosfa, zsámoly, párna. Nyr.

29 : 186. Vgyi — Tisza-Dob — még
pedig a kelés vgyi (közepe bel-
A Vánkosfa — a vánkos. Nyr. seje) ; a vetél vgyi, a mozdulat-
29 : 186. lan tengely, a melyen a csíve

Vánkus — Szentes — a tajiga

forog ; a rúd vgyi a rúd töve, a
melyen rúdszeg megy keresztül.
tengelye fölött lev vastagabb fa,
Nyr. 27:46.
melyen a gerendely vége nyug-
Nyr. 17:45.
szik.
SZáp — Szatmár vid. — egy íz

A Vasalás — a rúdon vaii vasa- a szekéroldalban. Tsz. 390. Tokaj :

lás a rúdfej en és a rúdtövén pán- 1. romlott (tojás), 2. a szekérol-

tok. Nyr. 29 : 185. dal keresztfája. Nyr. 24:335.
Záp 106 Gyepls

A Záp — a lajtorja vagyis sze- *Egyszéltibe Debreczen — a —

kéroldal alsó- és felsszárát és a szekérrúdhoz értve, keresztbe egy-
saroglya rámát összeköt rudak. sorba fogott lovak. MNy. VI 6. KI. :

Vö. fog, csütke, oldalzáp, saroglya-

Eljárók — Drávavid. és Ba-
levél, saroglyapálcza. Nyr, 29 : 187.
ranya m. — a kocsi elé fogott
Zéha — Mtsz. a juha. L. azt. lovak. *Csak a négyesfogat elöl-
járóinak felel meg. Nyr. 7:477.
Zeplény — Sárköz — a szánkó — Debreczen —
*Embertüls
egyik része. L. eplény. (*„Az ep-
lógós, a csoportos lófogatban a
lény" helyett „a Zeplény"). Nyr.
balfell befogott lógós. Vö. lógós.
32:464.
Szekérnél, taligánál egyaránt.
Ziha — a juha. Nyr. 29 : 185.

A Zsámoly a vánkos. Njnr.

* Farbr — Debreczen — a
29 : 186. két nyeregkápa közötti, a melyre
a felülés történik. MNy. VI 6 KI. :

Lófogat és szerszám. Félló —

Hódmezvásárhely —
egyesló a kocsi eltt. PóUó- —
Bés — Csallóköz, Bacsfa — taliga —
Apámuram kocsija. MNy.
* Helyes köz-
balról befogott ló. II 136.
: *Ad normám félkéz,
felfogás szerint a nyerges. L. azt. félláb, félszem stb. tipikus ma- ;

Nyr. 16:47. gyar.

Bottartó — Bugacz, T. M. — I. * Felrántó — Debreczen — kes-

derékszíjon vaskarika, a csikós keny szíj,mely a hevedert meg-
használja, ha lóra száll. feszíti. MNy. VI: 6. KI.

*CsatlóláDcz Debreczen — — Fogókötel ^ 1. ponyváskötél.

hosszúláncz, a melynél fogva a * Fokostartó — Debreczen —

lógósok húznak. a lónyereg elüls részén egy br-
hurok, melybe a fokos jár. MNy.
* Csattosdarabok — Debreczen
— felcsattolásokra szolgáló szíjak VI: 6 KI.

a lónyergen. MNy. VI : 6. KI.

Gamó — Bugacz, T. M. I.
—
*Czímeres — általánosan — horog, a vasfazék felakasztására.
derék van czímeresökör, czíme-
;

Gönczi békó — Bugacz — T.

resszád, czímeresfogat (a
czeni) stb. MNy. VI : 12.
debre-
KI.
M. I. — kulcscsal zárható.

— — ko- Gyepls — Kolozsvári glosszák,

Czölömp
*

loncz, a mit a
Keszthely
kutya nyakára
1577. — antecessarius B. * A né-
gyes fogatnál az ellfogott bal-
kötnek.
oldali ló. Nyr. 39 : 179

*Dzségór — Kis-Kun-Halas — * Gyepls — általánosan — a

zsiger. négyes fogatoknál, de a többi
Gyepls lovak 107 Keresztfa

csoportnál is az ell befogott jobbról a rudas. Ell középen

balfelU ló. balról a gyepls, jobbról az ostor-

Gyepls lovak — NytSz. — hegyes ; balról a gyepls mellett

az embertülsö-, jobbról az ostor-
funales equi PPBod. *A négyes-
hegyes mellett a hajszás lánczos.
fogatban az elljáró baloldali ló;
MNy. \T:11. KI.
helyesen van adva : Ballagi 1873.
Hont és Bars m. Nyr. 29:32. * Hetes — Debreczen — fogat.
Balatonmell,. 1839. Mtsz. Cz. F. Ell egyszíltibe négy, hátul három
magyarázat. ló, a nomenclaturát lásd a hatos
fogatnál. MNy. VI: 11. KI.
*Hajszás Debreczen — lógós, — * Heveder
Debreczen — —
a hármasfogatú taligában a jobb- tenyérnél is szélesebb szíj, mely
oldali, rúdon kívül fogott ló, mely
a nyerget a ló hátán megersíti.
hajszás, mert a taligás johb keze MNy. 6 : 6. KI.
ügyében vagyis a jobbkézben
tartott ostor alatt jár; tehát haj-
*Hittyes — Debreczen — a
négyesfogat bizonyos formája, a
szolható. MNy. VI— 7. KI.
midn a kocsis nem nyeregbl,
*Hánifa — általánosan — az, hanem a saroglyából hajt.
a melyhez a lógosok istrángja
szolgál. L. kisafa, kisefa.
*Hittyesre fogott négyes —
ill.
Debreczen két ló ell kisafá- —
* Hármas — Debreczen — fogat, hoz, kett a rúd mellé fogva. Ez
a három ló egysorban, egyszíltibe nemzetközi forma is. Hátul a rúd
fogva. A rudat véve balról a meUett balra a nyerges, jobbra a
nyerges, jobbról a rudas, ez rudas ell balra a gyepls,
;

utóbbi mellett a lógós, mely külön jobbra az ostorhegyes, mert az

kisafához fogva a tengelyhez ostor csak a hegyével éri. MNy.
megersített csatlóláncznál fogva VI : 9. KI. és Nyr. 3 : 36. Hajdú m.
húz. MNy. VI 7. KI. :

* Hármasfogatú — Debreczen
* Kengyel Debreczen a — —
— taliga; a középs ló, nyerges,
mibe a lovas fel- és leszálláskor
s lovaglás közben beteszi, iUetve
a két rúd között jár, erre dúl a
a két
betéve tartja a lábát. MNy. VI 6. KI. :
teher, rudat heveder köti
össze s ez nehezedik a nyeregre. * Debreczen
Kengyelszíj — —
MNy. \l 7 : KI. a mely a kengyelt a nyereghez

*Hatlóláncz — Debreczen — ersíti. MNy. VI: 6. KI.

eredetileg a hatosfogatnak sajátos * Keresztes Debreczen — —

láncza, mely átment a többi népes- két összeszíjazott hámfa, a mely-
fogatra is. hez az elljáró lovak, gyepls,
* Hatos — Debreczen — fogat.
ostorhegyes, fogva vannak.

Ell egyszíltibe négy, a rúd mel- * Keresztfa — Debreczen —a

lett két ló : balról a nyerges. lónyereg els kapáján. Néha vas-
Kettes 108 Nyeregfa

ból,néha sárgarézbl, de azért lónak fognak be. Gal de lágáü =

mindig kereszt/a. MNy. VI 6. KI. : lógoló. Nyr. 34:256.

* Kettes — Debreczen — fogat, *Láiiczos — Debreczen — az

egy rúd mellé két ló jobbról- embertülsö, az ötös fogatban, mely-
balról befogva. MNy. VI : 7. KI. nek hámfája a hátlótartó hosszú
lánczhoz van kapcsolva, mely az
*Kézts — Patonyszél, Alsó-
els tengelyhez szolgál. MNy. VI
Csallóköz — a rudas ló. Vö. azt.
11. KI. Ellentétben a lógósokhoz,
:

Hel3rreigazítja a Nyr. 1 : 231 és

a melyek a hátulsó tengelynél
12 : 142 adatát. A „bels" Heves
fogva húznak. MNy. 6:11. KI.
megye, johhról befogott ló. Mtsz.
115, a 7'udas. L. azt. Ugyanez a Lóggós — Kis-Kun-Halas —a
Mtsz. 116 alatt jobbról felhozott kocsi harmadik
elé fogott ló.

ló is. Rendesen csak kettt fognak be.

*Kisafa — sok helyen — 1.

„Hiszen szeretné bággyadt szamár-
nak csak lógón útfélen járni. Czó
Hámfa, Kisefa.
rúd mellé csak." (Matkó: B. Csák
Kisefás — Cz. F. — Midn 275.) Nyr. 15 : 238.
négy ló van a kocsi elé fogva, a
rúd jobboldalán járó ló neve
Lógó — Bagota, Komárom m.
rudas, az elébe fogotté pedig
— így nevezik a harmadik lovat,
mely nem a kocsirúd mellett,
kisefás vagy ostorhegyes ; a rúd
melyen
hanem egyik ló mellett áll. Nyr.
baloldalán járóé, több
25:478.
vidék szokása szerint a kocsis ül,

nyerges, az eltte iávóé ideáig gyep- * Lógós — általánosan — a

ls. * Helyes. csoportos lófogatoknál, küls olda-

Kocsi — István ifj. kir., 1267.

lon, külön hámfához (kisafához)

— „ad nos properare debeas

fogott ló. Van etnbertüls és hajszás
—
lógós, 1. azokat. Logös (ló) m.
apparatibus bellicis super totidem
elem a tótban: logosz, lokosz,
cochy iugalibus vehendis et bene
rutén: lögösnyj, szerb-horvát:
vasatis, jól vasalt kocsi. Nyr.
logov. Nyr. 17:447.
8:551.

*Koppaiitóra — Debreczen és Lógós út — Ballagi — „a szekér-

több vidéken — a rúd mellett út mellett azon útvonal, a melyen
kett, nyerges és rudas, ezek a lógós ló szokott menni". 1873.

eltt egy ló, mely szántáskor a *Lóiiyereg — 1. Nyereg.

barázdában jár. A tótságon sok-
szorosan, hátul két ökör, ell egy
Lovagló kantár — Bugacz,
T. M. I.
ló, a fogat neve na vidlicki. :

MNy. VI 13. KI. :

* Nyeregfa — Debreczen — a
Lagáü — Erd. Érczhegység, ^ faalkotmánya. MNy. VI
lónyereg :

móczok — lógó, melyet harmadik 6. KI.

 :

Nyeregkápa 109 Rudas

*Nyeregkápa Debreczen — — * Ostorhegyes — általános —

els és hátulsó; a nyereg két a négyes lefogatnál, az els sor-
kiálló része, a mely közé a felülés ban jobbfell befogott ló, melyet
történik. MNy. VI 6. KI. : a kocsis csak ostorhegy gyei ér-
het
* Nyerges — Debreczen — az
el.

égy rúd mellé fogott két ló közül Ostorhegyes ló — Kreszn. —

a baloldali — a bakról vagy a gyepls ló mellett való. S. I.

saroglyából véve — még akkor Helyesen még : Cz. F., Ballagi,

is, ha nincs nyereg a hátán. Az 1873.

elnevezés állandó, helyhez kötött,

akárhány lóból álljon is a fogat.
* ötös — Debreczen — fogat
MNy. VI 7. KI. : Vas m., Nyr. — 1. nyeregbl hajtva. Ez a tipikus
30:99 — a balról befogott ló.
debreczeni fogat: ell három,
Helyesen még: Cz. F., Balaton- hátul a rúd mellett két ló, még
mellék, Mtsz. 1839., Hont és Bars pedig a rúdtól balra a nyerges,

m., Nyr. 29 : 382., Ballagi 1873. jobbról a rwíías; ell balra ^.gyepls,

Nyerges — NytSz. — ephippia- jobbra az ostorhegyes, a gyepls-

rius, ephippiatus, stratarius M. A. tl balra az emberttils lánczos,

(gesattelt, satteltragend) Nyer- mely külön hámfán az els ten-
gesió clitellarius Pesti: Nom. III.
gelyhez csatolt hosszú láncznál
102 equus sellarius, ephippiarius fogva húz. MNy. VI : 11. KI. —
PPBod. cadit in nergues pótok 1268 2. Hosszúgyeplöre, francziásan

(Wenzel III. 195). Az sárga louat hajtva: a saroglyából. Két sor ló,

fékestül hámostul, zekeres mér- hátul három a rúd mellett, balról

gessel hagiom Thamasnak RMNy. a nyerges, jobbról a rudas, e mel-

il, 302. lett a lógós, külön kisafához fogva.
Ell balra a gyepls, jobbra az
Nyolczas
* Debreczen —
ell — ostorhegyes MNy. VI : 9. KI.
is, a rúd mellett is egyszéltibe
négy-négy ló. A nomenclaturát 1. Pányváskötél — Bugacz T. M.
a hatos fogatnál. MNy. VI: 11. KI. I. — hosszú kötél, a végén hurok,
— Ötletes fogat egyszéltiben. Az lefogásra.
adat néhai Széli Farkastól való.
Sokan kétségbevonták de a gazda ;
* Rudas Debreczen — az —
felelete Sz. F. kérdésére: már egy rúd mellé fogott két ló közül
mire való az a sok ló? Azer mer a jobboldali a bakról vagy —
van! Rávall a debreczeni tipikus saraglyából véve. Az elnevezés
önérzetre s ez valóvá avatja Sz. állandó helyhez kötött, akárhány
F. adatát. MNy. VI : 12. KI. lóból álljon is a fogat. MNy.
VI : 7. KI. — Kudas — Ballagi,
* Oldalbr — Debreczen — a 1873. — kocsiba befogott két ló

farbrnek a lónyereg oldalára leér közül az, a melyik jobbfelül áll.

része. MNy. VI 6. KI. : Helyesen még : Balatonmellék,

 : : : —

Rudas 110 Koppantra

Tsz. 1839.Vas m., Nyr. 30:99. E.-t.-lánczos — Gyepls — Ostorh.,

Hont és Bars m., Nyr. 29 382. : Lógós —Nyerges —Rudas,
Cz. F., hozzá a népdal: Eketaliga,
Eke.
Állj meg Jancsi,itt van már a csárda,
Ihatnék a rudas lovam, a sárga.
— NytSz. — Hármas szekórfogat — Debr.
Rudas temonis ;
f. — alakzata
stangen. Rudas lovak: equi jugales,
Nyerges— Rudas— Hajszáslógós,
jugatorii, jugarii PPBod. Az én
Szekér.
lovaim az rudas sánta, az két
gyermek ló ertlen az keh miatt. Háromfogatú taliga — Debr. f.

Lev. T. II. 30. Ha te üdvözülsz,

— alakzata:

az én rudas lovam is üdvözül. E.-t.-l. —Nyerges — Hajszás-lógós,

Thaly Adal. I. 80. Taliga.

Hatos fogat — Debr. — alak-

f.
* Seggbr 1. farbr.
zata:
*Szíltire fogott négyes — E.-t.-L— Gyepls— Ostorh.—H.-l.,
Debreczen — fogat. Középen, a Nyerges —Rudas,
rúd mellett halról a nyerges, Szekér.
jobbról a rudas. A nyergestl balra
—
Hegyesre fogott 1. Koppan-
az emberftílsö, a rudastól jobbra
tóra.
a hajszás -lógós. MNy. VI 9. KI.
— —
:

Hetes fogat Debr. f.

Vasbékó — Bugacz, T. M. I. — ritka, alakzata:

ló lábára való. E.-t.-lánczos-Gyepls-O.-h.-H.-l.,

Nyerges —Rudas—Lógós,
Szekér.
Debreczeni lefogatok.
(Rövidítések: Debr. 1. f. == debre- Kétfogatú taliga — Debr. f.

czeni lófogat, E.-t.-l. =^ embertüls-

=
ostorhegyes, H.-l.=
— alakzata
lógós, O.-h.
hajszáslógós.)
Nyerges —Hajszás-lógós,
Taliga.

Egyfogatú taliga — Debr. f.

Ketts szekérfogat — Debr. f
— alakzata : Nyerges, taliga.
alakzata
.

Egyszíltibe — Debr. sz. — ha Nyerges — Rudas,

kettnél több lovat egysorba Szekér.
fognak.
Koppantra — Debr. vidéki f.

Elrefogni — Debr. sz. — ha — kisebb ervel szántásra való;

a lovak két sorban, négyes, alakzata
ötös stb. fogat, vannak befogva. Gyepls,
Nyerges Rudas,—
Franeziás hatos — Debr. — f. Eketaliga,
fogat, szántásra, alakzata: Eke.
 —

Lógóra fogott hatos 111 Hám

Lógóra fogott hatos — Debr. f. Saraglyából hajtott — Debr.
alakzata : sz. — az a fogat, a mikor a
E.-t.-lánczos— Gyepls — Ostorh. kocsis sem ül nyeregbe.
Nyerges — Rudas — Lógós,
Szekér. Debreczeni lószerszám.
Négyes szekérfogat — Debr. f. (Rövidítés: Debr. 1.)

alakzata: 1. elrefogva; liittyes v.

Álladzó tekerés — Debr. — 1.
francziás hosszú gyeplre, sarog-
a csikósféken, a forgó karikát
lyából hajtva:
tartja.
Gyepls — Ostorhegyes,
Nyerges — Rudas, Átalvet — Debr. — 1. 1. csikós-

Szekér. nyereg.

2. egyszéltihen fogva :
Csikósfék — Debr. 1. — jel-
E.-t.-lógós— Nyerges— Rudas— H.-L,
lemzi a homlokszíj hiánya, a mi
Szekér. a ló fejének sajátos jelleget ad;
Nyeregbl hajtott — Debr. sz. különben részei: Fejszíj, pofa-
— az a kétsoros fogat, a mikor szíjak, orodzó, abladzó, forgó-
a kocsis, a nyeregben ülve, hajt. karika, kikötszíj, pofasallang,
Nyolczas fogat — Debr. f. — lyukasztott díszítéssel, zabla.

a teljesnomenclatúrát adja két sor- Csikósnyereg Debr. 1. — —

ban elrefogva; alakzata: csak mint általvet egy pokrócz-
E.-t.-lán. -Gyepls— O.-h.—H.-lán., darab, hozzácsatolt kengyelekkel.
E.-t.-lógós— Nyerges-Rudas-H.-l.,
Szekér. Fék — Debr. 1. — a kantár

Ötös fogat — Debr. f. — népies formáinak neve, vö. sze-

keresfék, csikósfék és nyergesfék
1. saroglyából hajtott, alakzata:
V. kantár.
Lánczos— Gyepls— Ostorhegyes -
Nyerges^Rudas, Pékfej — Debr. 1. a fék
Szekér. fülmögötti része.
2. nyeregbl hajtott, ez a világ- Fékszár — Debr. 1. — az a
hír tipikus fogat; alakzata: rövidebb mely a nyergen
szíj, ül
Lánczos— Gyepls — Ostorhegyes, kocsishoz a zablátói megy.
Nyerges —Rudas,
Szekér. Gyepl — Debr. 1. — az a
3. lógóra fogott, alakzata: hosszú szíj, mely a zablátói in-

Gyepls — Ostorhegyes, dulva a kocsis kezébe jut.

Nyerges — Rudas— Lógós, — brbl alkotva

Hám — Debr.
Szekér. — nn.
1.

a melynél fogva a ló a szekeret

Ragasztani — Debr. — sz. húzza. Részei Hámhúzó, a szügy-
:

annyi mint hozzácsatolni, kariká- nek szolgáló rész. Csülök, amelybe

val a ragasztószeghez akasztani a az istráng fzdik. Nyakszíj, a ló
keresztest kétsoros fogatnál. nyakán átvetve. Vállszíj, a ló vál-
 :

Kantár 112 Felhérczkrika

lát övedzi. Hátszíj, a ló hátán Debreczeni kocsi és

vonul. Hámtáska, az istráng szá- igásszekér.
mára. Czombtáska, vagy tompor-
(Rövidítés : Debr. k. i. sz.)
táska. Hasló, alulról tartja a há-

Abrakostarisznya — Debr.
mot. Istráng kenderbl.
sz.

Kantár — Debr. 1. — Z. L.
— etetéskor az abrakadásra szol-

szerint a szemellös, simlideres = gál ; a ló fejére akasztható ; a

szekér tartozéka.
Schirmleder úri készség, nn.

Kikötszár — Debr. 1. — a Alsó oldalfa — Debr. sz. — Z.L.

forgókarikából indul.
Csatlófa — Debr. sz. — fe-
Nyereg — Debr. 1. — úgy a szíti a derékkötlánczot.
szekeres, a taligás fuvarozásnál
Csatlós — Debr. sz. — a fel-
szerepel. Részei: Els nyeregkápa hércz vasalása, mely a rúd szár-
V. nyeregf. Hátsó nyeregkápa v.
nyához szolgál.
nyeregfü. Farbr, ülésre való. Nye-
regszárny V. oldalbr. Heveder, Csobán — Debr. sz. — víz-

a nyereg lekötésére. Lekötszíj tartó faedény, a szekér rendes

ua. Vakcsatt, mert nincs peczke. tartozéka.

Felrántószíj, a bevarrott vakcsat-

Derókkötlánez — Debr. sz.
ton. Csattos kengyelszíj.
Keresztfa v. keresztrész. Csattos-
Kengyel.
— teherrakodás esetén a szekér-
oldalak összehúzására szolgál.
darabok. Farmatring, a ló farka
alatt. Fokostartó, ma fékszárnak Egyrúdú szekér — Debr. —
való. Nyeregbunda, a farbrön. Z. L.
Izzasztó, a nyereg alatt.
Els tengely — Debr. sz.
Nyergesfék — Debr. — a sze- 1.
Z. L., két keréknek.
keresféktl a félkörben futó órádzó
különbözteti meg. Vö. szekeresfék. Fejszetartó — Debr. sz. —a
hosszúnyelü fejszének szolgál; a
Ostor — Debr. 1. — részei szekér tartozéka.
Ostornyél. Ostortelek. Suhogó.
PeUiércz — Debr. sz. — mely
Szekeresfék —
Debr. 1. — a rudat töve táján keresztezi, a
kocsi szélességénél valamivel
Részei: Fék feje. Pofaszíj. Homlok-
hosszabb rúd. Z. L.
szíj, szironyos díszítéssel. Homlok-

sallangó. Keresztszíj. Zablatartó Felhérczkapocs — Debr. sz.

szíjak. Zabla és karikái. Fapeczek, — a felhércz két végén alkal-

mint zablatartó. Álladzó. Tartalék- mazott vasalás. Z. L.
szíj. Szíjtartókarikák.Pofasallangó.
Felhórczkarika — Debr. sz. —
Szemell — Debr. 1. — tulaj- a melyen a többes fogatoknál a
donképpen szemellenz. L. Kantár. lánezos ló lánczát átbujtatják.
Fels oldalfa 113 No, gy!
Fels oldalfa — Debr. sz. — Rúdvég — Debr. sz. — a rúd-
Z. L., a melyet a lcsök támasz- tvel ellenkez, vékonyabb rész,
tanak. rajta a ragasztóvasalás.

Gúzs — Debr. sz. — az, a Sallangó — Debr. sz. — a

melylyel a vendégoldal a szekér- melyre a csobán, szeredás, vakaró,
oldalra van beakasztva. abrakostarisznya és a csikóbrös
kulacs van akasztva mind a
Hámfa — Debr. sz. — a mely- kér tartozéka.
; sze-

hez a lovat az istrángnál fogva

befogják. Vö. kisafa stb. Szeredás — Debr. sz. — ele-

Hátsó tengely — Debr. sz. — séges tarisznya, a debreczeni sze-

kér rendes tartozéka.
Z. L., két hátulsó keréknek.

Keresztes — — Vakaró tarisznya — Debr. sz.

Debr. sz. az
a rész, melyhez az elrefogott
—a ló tisztítására való szerszám-
mal, a debreczeni szekér rendes
lovak a kisefánál fogva húznak.
tartozéka.

Lcs — Debr. sz. — Z. L., a Vasperecz — Debr. sz. — nagy

szekéroldalak támasztására. beakasztó karika a keresztesen.

Lcsf — Debr. sz. — a négy Vendégoldal — Debr. sz. —

lcs fels vége, mely a fels növeli a szekér szélességét s gúzs-
oldalfát támasztja. Z, L. zsal van akasztva a szekéroldalra.

Leskarika — Debr. sz. — a Zápok — Debr. sz. — a fels-

bal lcsön a többágú vasvilla
és alsó összeköt lé-
oldalfákat
nyelének befogadására. czek elölrl haladva, van els,
;

Nyaklószeg — Debr. — a rúd

sz.
második és harmadik záp. Z. L.

végén a ragasztószeg mögött áll.

Lóhajtás.
Ragasztószeg — Debr. sz. — Debreczen.
a rúd végén, a keresztes beakasz- *Gyü te! — Debreczen — in-
tására szolgál. dító szó, a lefogatnál. MNy.
Eakoncza — Debr. sz. — emeli VI: 6. KI.

a szekeret takarmány és gabona-

s

hordáskor jön alkalmazásba ; de

*Hahó — Debreczen — tartóz-
tató szó a lóhajtásnál. MNy.
az is, a mely a szekéroldalakat
VI: 6. KI.
alul tartja.

Rúdszámy — — *Hó — Debreczen — meg-

Debr. sz. a
állító szó a lefogatnál. MNy.
rúdnak a szekér alá njló ágas
VI: 6. KI.
része.

Rúdtöve — Debr. sz. — a sze- No, gy — Debreczen —

! in-
kér felé es vastagabb vége. dítószó alófogatnál. MNy. VI: 6. KI.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 8

Aljdeszka 114 Eke kabala

Debreczeni taliga. eke nagyobb, vagy kisebb fogásra

(Rövidítés : Debr. t.). igazíttatik. Székely szó. Tsz. 58.

Aljdeszka — Debr. t. — a Cságattyu — Nagykunság —

taliga feneke. az eketaligán az a görbe vas,

Hasló láncz — Debr. t.

— mely az eke irányát szabályozza,
hasa 1. cságató. Nyr. 16 190.
mely a taligás ló alatt :

elmenve, tartja a két rudat. íCsigóté — a tézsla végét

Heveder — Debr. — a nyer-t.

az ekerúddal összefoglaló fa-csatt.
—
Balatonmell. Tsz. 70. Csikóié
gen átvetve szolgál.
foglaló, melylyel a rudat a szánhoz
Keresztszóp Debr. t. a— — foglalják. Marczalmell. Tsz. 71.
mely a taliga két rúdját együtt Csikótó — Palóczság — sikol-
tartja.
tyu; az ekét a rúdhoz tartó fa-
Kétrúdú — Debr. t. — a két- szög. Nyr. 23 : 384.
kerek taliga.
Csoroszlya Oklsz. 1587: E^
Rúdtartó szíj — Debr. t. — a lapos was es keth chorozla hozza.
ló nyergérl lecsüngve, tartja a 1594: Ket lapos vas chorozliastol.

rudat. 1597: Ekére való szeles es czorozla

vasak. 1638 : Lemez vas. Cziorosz-
Saroglya — Nyírség — a taligán lia vas. — Csoroszlya — ált. —
is van. az a késszer vas, mely az ekevas
lésdeszka — Debr. t. — 1.
eltt irányt vág.

alj deszka. Czank ^- Tszg. — szeg, a

melylyel az ekét mélyebbre eresz-

II. A HÁZ ÉS SZÉRJE. tik vagy kijjebb emelik. Német

Zange-hó\. Ny. 24 : 102.
Eke.
— Czioroszlia — Sz. F. B. —
*Anda-monya Csík m.,
Ütsz. I. 42 — ekeszeg.
Culter praecisorius.

Anya-szarv
* Heves m., — Egy ekebeli — Hódmezvásár-
Ütsz. I. 46 —
az eke nagyobbik hely. — A pór nép így fejezi ki,
szarva, melybe a gerendely vége ha sok gyermeke van; egy eke-

van befoglalva. heli hat, mivel ennyi ökröt szok-

tak szántáskor az eke elé fogni.
Átlaló — Csík m. — összeköt, Nyr. 2 : 189.
ekekabala MNy.
átfogó
1 : 282.
pl. átlalója.
Ekefejelés — Oklsz., 1521. —
Eodem die Ekefeyelesre. Az eke-
Corman — Erd. Érczhegység. fej javítása.
móczok —
kormány, az ekén a *Eke kabala — Csíkszék —
kormány vas. Nyr. 34 151. :
ekeló. Tsz. 104. A székelyföld
íCságató — szántó taliga hor- nagy részén Marostordaés Udvar-
:

gas löjtforma rúdja, melylyel az hely megyékben kabala, 1. ekeló.

Ekekíssjg 115 Geréndély

Ekekissig — Ermellék — az Eketalp — Kolozsv. glossz.,

ekéhez tartozó összes szerszám. 1577. — buris D. dentale G^,
Nyr. 29:334. bentale C^. Nyr. 36:418.

íEkeló — ekének kétágú csúsz- Ekezarwa — Kolozsv. glossz.,

tatófája. Balatonmell., Tsz. 104. 1577. — buris D^. Nyr. 36 : 69. —
A székelyeknél kabala. L. azt. Eke (zarwa) — Kolozsv. glossz.,

— 1577. — V. ö. szarv. Nyr. 36 : 19.

Ekelú Veszprém
Olaszfalu,
m. — V-alakú faeszköz, melyen Élleli — Háromszék m. — a
az ekét vontatják. L. ekeló, eke- kovács a használat által meg-
kabala. Nyr. 17:46. tompult szántóvasat. Nyr. 4 427. :

Ekepénz —
Oklsz., 1568. — Észtéke — RépczemeU., Sop-
De singula média sessione soluunt ron m. — ösztöke, az ekevasra
pecuniam wlgo eke pénz vocatam rátapadó föld letisztítására szol-
semel in anno. Az adó egy gáló fanyeles vas. Nyr. 2 518. :

neme.
Eosztóke Sz. F. B. — Sti-

Eke részei — Marót puszta. mulus.

Fels-Somogy. — Ekeesoroszla,
Ezteke — Kolozsv. glossz.,
eketormány, laposvas, ekeszarva,
— 1577. — trula Cc,. Nyr. 36 175.
Nyr. 10 : 190. — Eke részei
:

Sellye, Somogy m. — görönd, Felkaboláz — Csíkszentdomo-

lapisvas, csótár, ködök, körösz- kos — az ekét ráköti a kabolára,
szög, két szarva, rúd, cságaté, indulásra. Nyr. 32:326.
tengi, kerék. Nyr. 26 48. :

Piókszarv — Heves m., 1840.,

Ekés ember — Oklsz., 1596. Mtsz. — az eke kisebbik szarva.
— Minden ekés ember ad egy-
egy kalangya búzát. Szuhay: Az Gabona Beregszász — az —
egyliázlátogatás p. 138. 1598. Min- ekénél a talyiga helyett használt
den ekés ember egy kalangya kétágú fa. L. kabala, ekeló. Nyr.
búzát ad, manip. 32, félekés 29:539., 30:300.
felényit, azaz 16 kéve búzát stb.
Géréndéj — Szentes — az
Aratrum habens, faciens.
eke fgerendája, a német Grindel.

Ekeszaru — Kolozsv. glossz.,

Nyr. 17:45.

1577. — stiva. AaS *a melynél Gerendely — Tokaj — az eke

fogva a szántó ember az ekét gerendája (átv.). L. Géréndély.
fogja. Nyr. 36:416. Nyr. 23 : 384.

Eketaliga — kétkerek alkot- Gerendely — axis, axe ;

pflug-
mány, a mely az eke húzására, haupt, pflugsterze (NySz.). 1. Azon
szállítására szolgál. Van rúdja, hosszú görbe fa, a melyre az
tengelye, kereke. ekefej van illesztve. 2. A nagy
8*
 :

Gólya 116 Lemes vas

malomkerék tengelye. 3. A bor- Kormánydeszka — Tokaj —

sajtó vm. része. A német grindel, az ekében, *mely a kihasított
grendel, osztr. bajor grindlböl. földet fordítja. Nyr. 19 : 383.
Nyr. 24:247.
Kormány-f kórmán-f. Ko- —
Gólya — Halas — kabola, máromszentpéter kórmán-fú, Me- ;

eke-ló. L. ekeló, e. kabala. Nyr. ztúr az eke egyik része ehhez

:
;

23 48.
: van ersítve a kormánylemez és
ez utóbbihoz az ekevas. Pest
Halkad — Székelyföld — az
m. Meztúr, Komáromszentpéter,
eke után a föld, ha nem omlik
Hajdú m. MNy. V 141. :

össze, hanem nagy halkakban

(darab) fordul fel. Nyr. 25:47. Ködök — Tokaj — az ekében
a szántóvasnak az a része, mely
Iga — Jugum. 1558.
Oklsz. — a gerendelyhez van ersítve. Nyr.
Három eke wasawal talygayawal 19 : 383.
igayawal és mynden zerzamawal
Kdökszeg Uo. mely a — —
eghetembe.
kdökvasat a gerendelyhez fogja.
Kabola — Szatmár m. azon— Nyr. 24:48.

két darab fából, háromszögalakra Kdökvas — Tokaj — az eke-

(egyik oldala njdtott marad), ké- vas öntött része. Nyr. 24 48. :

szített egyszer eszköz, melyre

szántáskor az ekét, boronát külö- Lapos vas — Oklsz. — vomer.
nös módon szokták ráfektetni s 1521: Ferrum arabilem wlgo
rajta csúsztatva szállítani ki a Laposwas. 1553 ; Quattuor vome-
mezre s onnan haza. Vö. Kabola, res lapos was. 1566 : Portiones
ekeló. Nyr. 14:427 és 28:233. ferri lapos was. 1587: Eg lapis
was
- Csík m. — az
és k^th
1594: Kétlapos vas chorozliastol.
chorozla hozza.

eke géréndéjben az a szeg, mely

az ekét a taligával összeköti. Lemez Oklsz. vomer. — —
Nyr. 7:236. Egy Lemes nádiastul az
1558 :

Kakasszög — Kis-Kún-Halas
Ember wasabul ha nadlya, öth
— mely az ekét és a göröndt
kraiczarth wehessen a kovács.
M. Gazd. tört. Sz. VI. 137. 1566
foglalja össze. Nyr. 15 : 142.
Eke három. Azokhoz lemes wagon
Kalabina Gömör m., Karancs három Chotar négy. Ezteke há-
-
vid., Mtsz. ekeló. Vö. Kabola.
rom Ekenadfwro egy. Vö. Asboth.
* Kéntelen csúszó — ekeka- Nyr. 31:171. Lemez csoroszlya, =
bala. Tsz. 200. Eredethelye nincs
Lemes vas — Zárka Máximái
megadva ; talán székelyföldi.
Pest, 1807. — „Lemes vasát
«Koppantóra — mikor az (ekérl van hihetleg lapos
szó,
ekébe a két rudas ló eleibe egy vas) asztal gyanánt maga elibe
harmadik van fogva. Szilágyság. fordítván. 100-ik maxima. Talán
 :

Lemezvas 117 Afa

lemez vas? Ny. 1:378, 2:376, illesztenek. Tsz. 295. Vö. az idé-
25 285.
: zett hely egész czikkével. L. pe-

Lemezvas — Oklsz. 1638. — terkézni czikket is.

Lemezvas. Czioroszliavas. Vö. As-

Sámyes — Sopron m. —
both. Nyr. 31 : 172., 173.
sárvas, 1. ösztöke. Nyr. 6 : 373.

Macska — Patóháza, Szatmár Suka —

Zselyk, Besztereze m.
m. — szántáskor az ekét s — kerüleke nem váltható eke.
;

taligát összeköt szerszám. Nyr. Nyr. 18:576.

18 432.
:

Tiézsla — Nyitra palócz —

Marokvas — Lexlcon Budense
ökrös *ha négy ökör
ekerúdja,
p. 59. — lamina ferrea, qua medio-
húzza. Nyr. 28:497.
lus rotae interius munitur; eiser-
nes blech, womit der radfack in- Üsztöke — Bars m. — az ekét
wendig beschlagen wird. M. elem tisztító vas. L. Ösztöke. Njr.
az oláhban. Nyr. 17 : 372. 10 : 138.

Megtorkolni Tsz. tor- — —

ekében a gaz meg-
kolni alatt az
Vezér — Szentes — az eke-

torkolik =
megakad, felgylik.
taliga rúdja. Njrr. 17 : 45.

Nyr. 13:92.

Iga és befogás.
* Ösztöke — eketisztító, Ör-
ség, 1. észteké. Tsz. 280. Befogás rendje.

*Pating — Székelyf. — a mivel Befogás — a mi a lónál a hám,

az az ökörnél az iga vagy járom,
az ekét a taligához fogják (szíj-
mely a szekérrúd végére van al-
V. gúzskötél). Tsz. 288. Régebben
kalmazva, mindig két ökör be-
a lcsöt is a szekéroldalhoz pating-
gal — ers, vastag festetlen br-
fogására szolgál, tehát páros. A
karika — ersítették oda a Szé-
négyes és hatos fogatnál kisegít

kelyföldön. — Pating — Tokaj

rúd jön alkalmazásba, a tézsla

— vasgúzs, mely az ekét a

YSigjténzsola,jnely a esik olt ólánez-
czal a rúdhoz van ragasztva, így
taligához köti. Nyr. 12:189.,
szabadon mozgó; igája szintén pá-
24 : 192.
ros s a rúdrészszel a nyak-
Patting — Tokaj — gúzs, mely szeggel függ össze. Minden ökör-
az ekegerendelyt a taligához szo- párhoz külön iga és külön tézsla
rítja. Nyr. 19:432. kell.

* Péterke — Székelyf. — a
borona fájának vésett vége Áfa — Némedi, Tolna m. —
makkja, melyet a sasfának vagy alfa. Nyr. 29:382. Sárköz Nyr.
talpfának megfelel vésményébe 32 461. :
 :

Afa 118 Dérzsola

Áfa, "ófa — Gyr és Veszprém és móczok. (Torda-Aranyos m.).

m. — az alfa. Nyr. 35 : 435. L. béfa.

Aj-fa — Székelyf., Ütsz.

í I. 25. Bolfó — Mezszilvás — mez-
— a járom alsó keresztfája, al-fa. ségi oláh-bélfa a jármon. L. héfa.
Gyergyó. Nyr. 34:322. Nyr. 37:220.

Áldeszká — Nógrád m. — alfa. Bordicza — szinonimje a járom

Nyr. 33:303. két béfájának, 1. azt. Miklosich
magyarázata nem áll meg.
Alfa — Leánykút, Temes m. — többi
Helyes a Nyr. 4:42. Székelység,
a rúdhoz ersített, vízszintesen
járomhélfa. Nyr. 34: 322., Gyergyó,
haladó alsó lécz. L. fa. — Al-fa járomhélfa. Njo*. 34 83., Gyergyó,
— (ajfa Székelyf., Tsz.) — a já-
járomközfa. Vö. járomszög.
:

rom alsó keresztfája (Kis-Kun-Ha-

las. Nyr. 14 : 236. ; 15 : 28. ; Szé-
Cujet' oláh —
cövek a já- —
kelyf., Nyr. 2 : 380. ; hely nélkül.
romnál. Arad s Bihar m. L. csi-
Nyr. 2:380.). Mtsz. I. 25.
koltószeg. Nyr. 17:117.

Beel deszka — Sz. F. B. — Csígattyú szeg — Sopron m.

Dentale. — a legnagyobb járomszeg. Nyr.

Béfa — az a függlegesen álló,

6 373.
:

szarvszerú fa, mely az ökör nyaká- Csikótó — általánosan — az

nak rúdfelli oldalát fogja, vö. já- a csatlóláncz, mely a négyes ökör-
romszeg. Székelyf., Tsz., hely nél- fogatnál a tézslát a rúdhoz köti
kül mint bélfa. Sárköz, Nyr. 32 s a csikoltószeggel megersíti.
461, héfa. Némedi, Tolna m., Nyr. Nyr. 9 183., Meztúr : csikótó. Nyr.
29 382. Ercsi, Pest m., forrás nél-
:
9 : 182., Szilágyság : csikoltó. Nyr.
kül, héfa. Vas m., Nyr. 30 : 100., 2 : Répczemellék
518., csikótó. :

léfa. Gyr és Veszprém m., Nyr. Sz. M. A. Czikoltó vinculum lig-

—
:

35 : 435., Uéfa. — Béfa, beéfa neum, in conjugatione Jogorum

Sárköz, Tolna m. — bélfa, belfa bovinum. Sz. M. A. Csikoltószeg,
az iga bels két szarvalakra álló clavus ligneus, vinculi jugalis.
fája, *mely az ökör nyakának
egyik rúdfelli oldalát fogja. Vö. Czikoltoszeg — Sz. M. A. —
járomszeg. Nyr. 33 336. :
Clavus ligneus vinculi jugalis.

Béldészkk — Nógrád m. — 1.
*Decz — Kézdivásárhely — 1.

béfa. Nyr. 33 : 303. béfa.

Bélfeíé — Erd. Érczhegység,

Dérzsola — Hetes, Zala m. —
móczok — bélfa, 1. béfa. Nyr.
az igához tartozó rúd, mely szán-
34 146.
:

táskor és boronáláskor a rudat

Belfjaúá — oláh-járom béfája. helyettesíti, *egy a tézsolával, 1.

Njrr. 17 : 116. Magyarorsz. részek azt. Nyr. 19 : 142.

Eszköz 119 Járom

Eszköz — Csallóköz — igás "ófa = az alsófa, b^éfa — uo. —

fogat. Nn. Nyr. 16 : 47. , a 2 I
fa, járom: iga, nyakszeg: a
középs. Nyr. 35 435. :

Fa — 1. áfa, béfa; szolgafa;

Igabéfa — Répczemellék, Sop-
végfa; ajtófélfa, szemöldökfa.
ron — így nevezik azon 2 függé-
Pej — 1. rúdfej; tézsla feje; lyes fát, mely az igának fels és
ustorfej. alsó darabját összetartja, Nyr.

Pelfa — Gyergyó — a nyakfa

2 : 518., *s a
kának befelé es oldala illeszke-
melyhez az ökör nya-

V. járomfa. Nyr. 34 322. :

dik. Vas m. Nyr. 30 100. L. béfa. :

Pias-tézsola — Csík m. — a
Igafa — Némedi, Tolna m. —
hátsó fogatnak az a befogó tézs-
járom. Nyr. 29:382.
lája,melynek els felén a két
els fogat felersítésére egy szeg- Iga-ófa — Nagylózs, Sopron
gel ellátott fakampó van. Vö. m. — az igának alsó vízszintes
csikójtyú, csikótó. Nyr. 32 : 406. fája = alfa. Nyr. 30:444.

Fölakasztotta az igát a szegre Iga-ósófa — Vas m. — az

— kifogyott a szarvasmarhája. alfa (alsófa). Nyr. 30 : 100.

rség. Nyr. 1 : 462. Vas m.

Igaszég a járom- — —
szög, *mely a jármot a rúdhoz
Gerendelyrud — Sz. F. B. fzi. Nyr. 30 100. :

— Temo.
* Járom — Miklosich — iugum,
Hó — Mátyásföld — iga. Hó ószlovén jarimü, új szlovén jarem.
: :

wellé! kiált a mátyusföldi az Vö. igo. Nyr. 11:222. Sz. F. B.

ökörre, *hogy az igába menjen. Jugum. Nyr. 35:435 Gyr és
Nyr. 12:527. Veszprém m., iga. Nyr. 34 322 :

Gyergyó, járom. — Leánykút, Te-

Iga — Vas m. — A fels víz- mesm. — arúdféjhez ersített és az
szintes fa iga\ alsó vízszintes fa alfával párhuzamos fels vízszint
igaósófa. A kettt 2 igahéfa köti haladó lécz. Összetételekben 1.

össze, melyek az igahéfaszéggel járomszeg. — Pinka-Mindszent —

vannak az igához kapcsolva. Az iga- részei: van Nyakafája, béfája,
szeg a marha nyakát zárj a az igába, sioga, rúdszöge, alsófája. —
nyakszég pedig a szekérrúd végét, Gyergyó — járompácza két (a
a rúdfejet kapcsolja az igához. küls), hordicza (a két bels), ajfa
Nyr. 30 100. : Iga — — Miklosich ^= aljfa, felfa ebben lyuk, melybe
iugum, joch — ószlovén: Vö. igo. a köz jár és a közbe j a küsz-
jarim. A jukko == a gót
finn küllö. Nyr. 34:322. — Göndör
jukk. Nyr. 11:220. Dunántúl: Domokos járma Kadicsfalván.
„A német fórosoknak igás a lovuk Malonyay: A magyar nép mvé-
szerszáma". Nyr. 16 190. Iga : — szete, n. köt., 225. lap, 353. ábra.
— Gyr és Veszprém m. áfa; — Járom áll 6 darabból: járómív,
Járotnalja 120 Köz

2 bordicza = *béfa, 2 járomszeg. Járompácza Gyergyó a — —

Bordiczának van szarva. *Az alfa két küls járomszög, *mely a
kimaradt. befogott ökör nyakának küls
Emelem ágas . . . járom; oldalát fogja. Nyr. 34 : 322.
szrös ökörnyak;
taszítom
allóbelebütykös
. . .

Járomszeg.
Járom részei — Nógrád m. —
Szatmár m.,
. . .

mese. Nyr.
hat helyen ; áldészká = áfa, bél-

15:331.
találós
dészká = béfa, járomf, nyák-
szög. Nyr. 33:303.
* Járomalj a — Kézdivásárhely
— alsófa.
Járomszeg —
Leánykút, Temes

Járomdércze
1.

Szászfalu, Há- — m. —a járom legszéls, függ-

romszék m. a járom közepén — leges alkotórésze: vasszeg, mely

a járom és alfán átütve az ökör
kétfelé görbül két fadarab. Nyr.
nyakát a béfa és a járomszeg
36 326. :

közé zárja. L. szeg, 1. járompácza.

Járomfa — Némedi, Tolnám. — Sz. F. B. radius. Nyr. 29:382.
az ökör nyakán van. Nyr. 29 382.
:
Tolna m. járomszeg. Járomszög
Járom-fa — a mestergerendá- — Ercsi.
hoz vagy a keresztgerendához
Járom-tézsla — kisegít járom-
szegezett álló gerenda. Sárospatak,
rúd, mely mellé a négyes
a
Nyr. 17:527.
ökörfogat els párja van fogva.
Járom V. igafa — Némedi, Bereg-Rákos, Bereg m. vid. Pap
Tolna m. — a szekér járuléka, Károly. MTsz. I. 981.
melynél fogva a jószág a szekeret
húzza. Részei: az ökör nyakán Kiszáradt a járma = eldöglött
van a kétszer görbített járomfa, a marhája. Székelyf. Nyr. 2 : 232.
evvel párhuzamos alul az dfa, e
Kölyökrúd — az olyan tézsla-
kett között van a két lyukkal féle,mely az elüls ökörpár
ellátott függleges héfa, a mely-
nyakának tehermentesítése végett
nél fogva az egész igafát meg- rúd felehosszaságáig
a hátulsó
bévitik. Az ökör nyakát egészen visszanyúlik s így ersíttetik meg.
körülzárják a két járomszeggel s
Nyr. 29 : 186.
az egész jármot a nyakszpggel
ersítik a rúd végéhez. Nyr.
íKörpöl — az a fa-csat, mely

29 382. :
a taligarudat a tézsolával össze-

*Járomfej — Kézdivásárhely — köti. rség. Tsz. 120. Vö. körpöly.

1. nyakfa. *Körpöly — az ökörszekér rúd-

Járomf — Nógrád m. — jának orrára szegezett fa, melybe
nyakfa. Nyr. 33:303. jár egy az igát tartó nyakszeg.
Balaton mell. Tsz. 121.
Járomív — Székelyf. — a
járom fels íve, járom szoros Köz — Gyergyó — a felfa v.

értelemben. járomfa lyukába illik; talán a

Küszkfill 121 Sikoltyú

nyakszög? Közéjük jön a küsz- tag szög, végén lapos, szögletes

küll. Nem világos. Nyr. 34 322. : lyuk van, melybe egy kétréten
összehajtott vaslemez jár, ez a
Küszküll Csíkm. „azon — — rákláb. Két végét szétnyitják
két mely a jármot a rúdhoz
fa,
azért, hogy a lyukból ki ne hull-
ersít ún. vonószíj két végén
jon s a nagy szeget is a kihullás-
keresztül szuratik (Közküllbl)".
tól védje. Ilyen rákláb-szeget
Nem világos. Gyergyó ú. 1.
más szerszámokba is szoktak
egy a ténzsolával. Nyr. 8 : 93,
ersíteni, de mindenhol egy na-
34:83, 34:322 és köz.
gyobb szeg végébe (sasóka, 1.

Nyakai — Sárköz, Tolna m. — Mtsz.). Nyr. 32 : 52.

a járom fels részének, vagyis az Réstéü — Erd. Érczhegység,

igának ívalakú hajlásai, másutt móczok — ereszt a járomnál.
járomfa. *Vö. felfa. Nyr. 32 : 461. Nyr. 34:315.
Nyr. 33 : 335.
Rúd — Leánykút, Temes m.
Nyakszeg. — Leánykút, Temes — az alfán túl ér rúd.
m. — a rúdfejet a járomhoz
Rúdfej
* — a szekérrúdnak a
ersít kampós vasszeg. L. szeg.
jármon túl rúd.
— Nyak-szeg — (nyakszög): az
kiálló része, 1.

a fa V. vasszeg, a melylyel az Rúdvégkarika csikoltó ka- —

igát a szekérrúdhoz v. a tézsolá- rika. *A csikoltó karika a tén-
hoz csatolják. Balatonmell. Tsz.; zsolán van. Nyr. 29 : 185.
Heves m., Csépa. Nyr. 22:478.
Mtsz. I. 1530. Nyr. 35 : 435, Gyr Sikojtyu — Csík m. — szarvas-
ésVeszprém m. : nyakszég. Nyr. marha négyes fogatnál 1 méter
30 100, Vas m.
; : nyakszeg, Nyr. hosszú, magamagából faragott
29:382, Tolna m.: nijakszeg. Tsz. horoggal ellátott, fából készült
268 Balatonmell. nyakszeg. Ercsi vonóeszköz, melynek hátsó vége
és Nógrád m. : nyakszög. a szekérrúdra van ersítve, az
els végére pedig a fahorognál
"Ófa — Gyr és Veszprém m. fogva az elsfogat vonórúdját
— alfa- Nyr. 35 435. : ersítik. Ennek használatával a
négyesfogat megfordulása kisebb
Ósófa — Vas m. — 1. iga-
körben, kevesebb helyen történ-
ósófa. *Afa (alfa), Nyr. 30:100.
hetik. *Nem sikoltyú, hanem
*Pálcza — Kézdi-Vásárhely — ténzsola,
32 : 53.
1. azt. Vö. Csikoltó. Nyr.

1. szög, járomszög, mely az ökör

nyakának kifelé álló oldalát fogja. Sikoltyú — Oklsz. — Vinculum
L. Járompácza. catenarum, temonum. 1444 óta
személynév. 1513 Vomeres ad
:

Rákláb — Csík m. — az igás aratra duo, chykolfhe ferrea

szekérrúd szárnyában lev vas- quatuor. 1520 : Ad currum wlgo
 ;; :

Szeg 122 Tézsola

Chykoltho de ferro feci parare. tézsla feje, tézsla rúdja, tézsla

1569 : Breues catenae ferreae csikojtó, Járom-
tézsla csikajtó.
chykotho vocatae. 1597 : Tesla tézsla : kisegít jároiRTÚd, a mely
czikotesiül. 1658 : Két szke jó meUé a négyes ökörfogat els
ökör harangostul, tézslástól, jár- párja van fojva. (Bereg m.,
mostól, kötelestl, sikotiostól. Bereg-Rákos vid. Pap Károly.)
Mtsz. I. 981. — 1. Anégyes v. hatos
Ssseg — 1. járomszeg, nyak- ökörfogatnál használt toldalékrúd
szeg, ikszeg, tsikolto-szeg, 1.
V.elrúd (négyesfogatnál a szekér-
azokat. rúdhoz van akasztva, hatosfogat-
*Szék — Kézdi-Vásárhely. — nál az els a szekérrúdhoz, a máso-
L. Rúdszög. dik pedig az els toldalékrúdhoz).
2. Az a hosszú rúd, a mely mellé
Tesla — Sz. F. B. — Temosula. szántáskor és boronáláskor az
*A négyes ökörfogatnál az els igás marhát fogják. Mtsz. U. 728.
párnak _való rúd a ténzsola. Alsó- : — Tézsla — Csallóköz — sze-
Baranya: Tezsla. Nyr. 11:382. kérrúd. Tézslás ökör. Van lánczos
Egyéb nevei: dérzsola Hetes, t., szántó t., nyelves t. Tsz. Nyr.
Zala m. ; flas tézsola Csík m. 1 : 332. — Tézsla — Leánykút,
gerendelyrúd Sz. F. B. ; kölyökrúd Temes m. — a kisegít járom
Szily ; m. (téves)
sikojtyú Csík rúdja.
tesla Sz. F. B. temosula; tézsla

Alsó-Baranya, Leánykút járom

Tézsla-fa — 1. Tézsla. — Mtsz.
;

11. 728.
tézsla Bereg m. tesla rúd Sz. F. ;

B. ; t^sola Kolozsv. glossz. 1577. Tézsla csikojtó — Leánykút,

tézsla Csallóköz ; tézsola Székelys., Temes m. — a kisegít jármot a
Csík m. hátsó járomhoz ersít láncz. L.

Tesla rúd — Sz. F. B. — tézsla csikajtó, csikojtó, csikajtó,

tsikoltú, tsikoltú szeg.
Histoboeus vei Histoboe. Temo,
Portica jugalis. PPBod. Tézsla-fej — Ercsi — ezt a

Tesola — Kolozsv. glossz. 1577.

tézslarúddal tézslaA;anA:a (több)

— temo. Nyr. 36 420. :

köti össze.

Tézsla Oklsz. —
Temo. — Tézsla feje — Leánykút, Te-

1552 Juga cum attinenciis thes-

:
mes m. — a kisegít járom rúd-
feje. L. fej.
layival. 1586 : Vagion egy tesla
kinec uegebe uas lancz vagion. Tézsla-fej — a tézsla eleje, a
1658: Két szke jó ökör haran- melybe a jármot a nyakszeggel
gostul, tézslástól, jármostól, köte- belefoglalják (Csallóköz, Kecske-
lestl, sikotiostól. mét Csaplár Benedek Czegléd
: ;

Tézsla — Leánykút, Temesm.

Bosvay Vümos). Mtsz. E. 728.
— négy ökör befogása esetén Tézsola — Székelység ta-
kisegít járom. Összetétekben 1. liga rúdja. Nyr. 4:328.
 : : : :

Tézsola-f 123 Magyar ökörfogat

Tézsola-f — Orbán B., A Szé- Megnevezett négyesek:

kelyföld — azon felfelé hajlított Agyas — Szeles,
fa, melynek segítségével a járom —Daru,
Villás
a rúdhoz van essítve 1 108. : Szekér.
* Hozzáteend, hogy az els páré.
Továbbá
Nyr. 37:93. Hattyú —Vidra,
Tézsola lábú — Háromszék — Gatyás —Inges.
kinek lába elre, kifelé görbül Pásztor—Bojtár,
és széjjel áU. Nyr. 4:431. Rigó — Kárász.

Tsikoltú —
PP. —
Vinculum Csárdás— Buár,
ligneum in conjunctione jugorum — Szarvas.
Csákó
borinorum, ein hölzernes Bánd,
das das Ochsen-Joch zusammen- Bobé — Halász,
bindet. Zsombó — Pénzes.

Tsikoltó-szeg — PP. — Clavus Gyr—Meggyes,

ligneus vincuH jugulis, eüi Joch- Göndör — Pirók.
Stecken. ViUám — Gyertyás,
Pásztor — Fütykös.

Ökörfogat és hajtás. Csákó — Bicskás,

Gatyás — Tornyos.
Hely szerint
Bojtos —Vizsla,
Csás = balra fogott.
Hajas —Peng.
Hajszás = jobbra fogott.
Forrás — Zsombó,
Magyar ökörfogat. A rendes, Babér — Szke.
teljes fogat négy, a rendkívüU hat
ökör, a közönséges iga két ökör Vezér — Virág
s ez a szekérrúd mellé fogva, a Huszár — Kajla
mikor a csoport így alakul stb.

—
Rudas csás Rudas hajszás,
Láder —Viktor,
Szekér.
Rudas — Piktor.
A négyes fogat:
Csel — Mozsár,
Els csás —Els hajszás. Lepke — Káplár.
Rudas csás —Rudas hajszás, ÉrmeUék,Nyr.29:532.
Szekér.

A hatos fogat
—Timár,
Viklér

Els csás —Els hajszás, Körmös —Perge.

Második csás —Második hajszás. Boros — Kardos
Rudas csás —Rudas hajszás, Szegén — Fogoly.
Szekér. Nyr. 4:240.
Csá 124 Hajszás

Két-két összefogott ökör neve Csel V. csálé ! — Hódos, Arad

sokszor rímel, vagy alliteral, vagy m. —
ökörterel = balra. Nyr.
egyébként rokonjelentésü, így: 26 239.
:

Zsandár Betyár, — —
Hullám — Villám, O „Csel hó ne!" Puszta-

Csöng — Pöng, Dinnyéshát — „Isten áldjon, hó

Dongó — Fátyó. ne!^

ne,

Njrr. Marót puszta, Somogy.

Vagy:
íFarta! — Zilah —= farolj!

Lader —Viktor, azaz a farral oldalt menj

: 1 A terel
Rudas —Piktor. rendesen a tenyerével ráüt az
ökör tomporára.
Gatyás—Inges együtt jár.

Pásztor—Bojtár szintén. Párta te — Marosvásárhely —

ökörterel szó = arrébb.
lépj oldalt,
Hattyú — Vidra viziek Nyr. 27:480.
stb.
Partova !
— Miskolczi G. p. 10
Csá! — Gyergyó —Ficzkó ! ökör- — „a barmok a mondásra melly
biztató. Nyr. 34:260. hamar engednek".

*Csá — Csukó jobbra ieveli a

\

— Háromszék m.
Csákó ökröt.
Háj ez, hjcz
balról befogott
balról jobbra tereli az ökröt. Nyr.
Csá-hó nye —
Csík-Szt.-Mihály 5:37.
— ökörterel a balról levnek.
—
Hajcz-nye! Csíkszentdomo-
Nyr. 30:493.
kos —
ökörterel balra. Nyr. =
* Csali terel szó. L. Csá. 32 : 326.

Csalié, csali — Pápa vid. — Haj ki! — Szt.-Pál ökör-

ökörterel szó = jobbra. Nyr. szólítás. Nyr. 3 : 44.
36 38.
—
:

— Haj -na Meztúr Virág-—

*Csá ne! —Marosvásárhely Bumbó! Ökörindító. Nyr. 8 144. :

ökörhajtó szó = balról jobbra.

— Hétfalu —
* Hajsz! — általánosan — be-
Csá nye ! Csahó
fogott ökörirányítás. L. hajszás.
ökörterel = jobbra! Nyr. 38 143. — Hajsz — Lombár! balra
:
* tereli

*Csás — általánosan a balról a jobbról befogott Lombár hajszos

befogott ökör, megfelel a lefogat- ökröt. — Hódos, Arad m. —

nál a nyergesnek. ökörterel szó ^ jobbra! Nyr.

26 239.
Csel — Alföld — ökörterel
:

szó. Szólás: „Cselre áll abajusza" * Hajszás — általánosan — a

= egyik fele le, a másik fel. jobbról befogott ökör, megfelel a
Mtsz. I. 283. lófos^atnál a rudasnak.
 :

Hi elé nye! 125 Ne te!

m elé nye! Hétfalu— — Hózad nye! — Mezszilvás —

indítás. Nyr. 38 143. : oláh ökörterel szó (magyar elem).

*Hikk — Vas m. — igavonónak

Nyr. 37:221.

balra. Nyr. 30:99. Hk V. hkte hk! — Zilah

Hik-meg — Beösárkány, Ba-

Nyr. 28 : 286 — hátráltat (hköltet
ranya m. — ökörhátráltató. Nyr.
szarvasmarhát). Kis -Kún- Halas.
Nyr. 15:282.
18 : 94.

Hó! — Hétfalu — ökörterelés

*Hök me! — Marosvásárhely

= megállítás. Nyr. 38 : 143.

— ökörterel szó = hátrálj. Nyr.
27 480.
Hó-ha! — Meztúr — ökör-
:

megállító szó. Nyr. 8 144.

Hk még nye! — Udvarhely
:

m. — ökröt hátráltató Nyr. szó.

Hó ide — Hoide-ne — Udvar- !
9 236.
— ökörhajtás. Nyr. 12
:

hely m. : 477.
íH's ne! csó, hó bé, hí odább,
Hojs hid'is kájlac ökörterel — hí megide csá! Ökörterelk —
(magyar elem oláhban). Nyr. 17 Rava^ Udvarhely m.
163.
Hujde — Gyergyó — Bolokán!
Hók — Marosvásárhely
ide ne !

ökörbiztató. Nyr. 34:260.

— ökörhajtószó = johhról halra.
Nyr. 27:480. Hujde nye — Csík-Szent-Mihály
— ökörterel a jobbról levnek.
*Hokk — Vas m. — igavonónak Nyr. 30:493.
= balra Nyr. 30 : 99.
— —
*Humég Vas m.
*Hó me! — Marosvásárhely — tatás az igába. Nyr. 30:99.
hátrál-

ökörhajtó szó = jobbról balra.

Nyr. 27 480. :
Húmeg! — Vas m. — ökörterel
szó: hátráltató. Nyr. 30:99.
Hó meg ide! — Hétfalu —
ökörterel = balra. Nyr. 38 : 143. Hüköltetés — sokfelé — az
igások hátráltatása. Nyr. 36 : 334.
Hó meg ide nye! Csík-Szent-
Mihály — ökörterel a fordulónál. Körha te! — Hódos, Arad m.
Nyr. 30:493. — ökörszólítás = „tedd a járomba
Ho mellé! — Mátyusföld — a nyakad!" Nyr. 26:239.
= igába! kiált az ökrész az ökör- Kerhó! — Balatonmell. — a
nek. Nyr. 12:527. marhaigába való szólítása. Tsz.
Hosz — Pápa vid. — ökörterel 202.
szó = balra. Nyr. 36 38.
Jámbor me! — Hétfalu
:

Hódéra-csáxa — Székelység — —Me, ökörhivogatás. Nyr. 38 143. :

„hajszra csáléra". Nyr. 2:427.

, Hó vissza nye! — .Hétfalu — Ne te — Écs — tehénszólítás. !

ökörterelés = hátra. Nyr. 38 143. Nyr. 36:334. :

 ! : !

Az ördög gyzi 126 Beczcze-beczcze

Hangelemek. Me-is-me! — Háromszék, orbai

járás - tehénhivogatás.Nyr.7:190.
Szarvasmarha.

* Az ördög gyzi ! — Borsod m. Me só ! — Csík-Szt.-Mihály —

— szól a bika bömbölve, ha sok
tehénhivogató. Nyr. 30:493.

tehenet adtak a csordába. *Ml-hály — Szabolcs m. —

bika szava els szótag mély, ; az
Bén — rség, Vas m. — bg a második egy oktávával maga-
(tehén). A marhák nagyon béták. sabb. Vö. Nyr. 4:88.
Bej ok, bész, bén, béjunk, bétok,
bénák. Nyr. 12 380. rség, Nyr.
Né-bocze-né-né — Veszprém
12 : 381.
:

„A borgya után bén".

m — tehénhivogató.
, Njr. 6 : 284.

*Bg — általánosan — a
Ökör V. tehén hívása — Szür-
szarvasmarha hangadása. Vö. Nyr.
nyeg — haj ! haj ki ! haj fel ne !

hajrá hú húha hai ha ne prok

! ! ! !
7 335.
:

prok ne csá csálé csálé csá

Böhel —
Csíkszentdomokos
!
csálé ne haj ne hök
!

hök
! !

— marhát kerget szó. Nyr. 32 te fartó ná(h) ná boczi ná(h)!

! !
!

!
! !

324. prücski ne bg, bömböl. Nyr. !

*Brüimyög — Csík-Szt.-György 10 279. :

— a tehén mikor félhangon szól

— —
Ptró Forró-Encs ökör-
a borja után.
hajtó szó. Nyr. 28:422.

Eu-e ! — Kunság — ha a marha Ptr — Kalotaszeg — ökör-

elbódorog, a keres pásztor, mire biztató szó, így : Ptr, el Csákó !

megpillantja, ökölbe szorítja a ke- Mozsár Há bide ! Szilaj ! Nye !

zét, hogy csak hüvelykujja áll Nyr. 27:233.

felfelé, akkor leguggol és az ököl-
lel magafelé intve odakiált a fi-
*Tala be, hajj be — marhát- !

gyel marhának : „Eu-e-Eu-e ! Az

hajtó szó. — Kállay gyújt. Tsz. 355.
állat megszakításokkal közeledik. Tala-el-te! — Meztúr — te-

Szemere Lászlótól. hénhívás. Nyr. 8 : 144.

Tala-te — Meztúr — tehén-

Hoj-ki-boczi-te — Meztúr — hívás. Nyr. 8
!

: 144.
tehénhívás. Nyr. 8 : 144.
Tprücs-bé Drávamellék ! — —
Hé nye! — Csík-Szt.-Mihály marhahajtó szó. Nyr. 61 87. :

— tehénterelés. Nyr. 30 : 493.

Borjú.
Hojsz-esali-bokros — Vesz-
—
prém m. — tehénhivogató. Nyr.
*Bécce né-ne-ne — Vas m.
borjúhivogató. Nyr. 30:99.
6 284.
:

Beczcze-beozoze — Adánd,
*Me-ide-me! — Rava, Udvar- Somogy m. — borjúhívás. Nyr.
hely m. — ökör-, tehénhivogató. 5:431.
 ! :

Beczcze-ne, beczcze 127 Rovás

Beczcze-ne, beczcze — Sz.-Gál Prücsike-me memeke Hét-

! !
—
— borjúhívás. Nyr. 3 : 44. falu —
borjúhivogató. Nyr 38 143. :

*Boczi, boczi tarka Prücsi -prücsi-prücsi ! — Ma-

Se füle, se farka stb. rosvásárhely — borjúhívás. Nyr.
Népdal, országszerte. 27 480.:

Böcze-ne ! böczikém-ne !
— Pücsi-pucsi; pucsike! — Ud-
Fejér m. — borjúhivogató. Nyr.
varhely m. .
— borjúhívás. Nyr.
10 : 188.
12:477.
Borjú — Vadr. 513. — bg,
csacsog, brünynyög, midn anyjá- Tála be!— Ádánd, Somogy
hoz vágyik. m. — borjúbehajtás. Nyr. 5 431. :

— Udvarhely
Tala-ki — Ádánd, Somogy
!

m. — borjúkihajtás. Nyr. 5:431.

Hí, hí eló-csá!
m. — ökör-, tehénhajtás. Nyr.
Szt.-Gál, Nyr. 3 : 44.
12 : 477.
*Tala-ki-te — Kisújszállás —
Kicike-Kicike-gici-gici-gici !
— borjúterelkiáltás.
Csík-Szt.-Mihály — borjúhivás. Nyr.
30:493.
*Tprücsi-me-me ! tprücsi-me-
me! — Rava, Udvarhely m.
Kogy-el !
— Csík-Szt.-Domo-
kos— borjúhajtó szó. Nyr. 32 : 327. * Trücs-be, prücs-be !
— Kállay
Kuty-ki ! prücs ki Maros- ! — gyújt. — borjútbehajtó szólás.

vásárhely — borjúzés. Nyr. 27 :

Tsz. 370.

480.
Rovás.
Me-kicsike-me !
— Hétfalú — Általánosan véve a rovás az
borjúhivogató. Nyr. 38 : 143. analfabetizmus idejében az egész
közéletre kiható elszámolás, n3dl-
Ne-beczi-ne Pannonhalma vántartás, ellenrzés eszköze volt,
- Nyr. 12 : 336. melynek gyakorlata abban állott,
hogy a rovókéssel bizonyos konven-
*Prü-bé — prücsi-bé, prticsi- cziónális jegyeket róttak alkalmas
bé-ne, prücski, kuty-ki. Maros- pálczákra. Az adás-vevésben, a
vásárhely, borjúkerget. hitelben, ellenrzésben, közérvény-

Prücsi-bé ! ne !
— Marosvásár- ben a rovásfa és számos
állott

hely — borjúkergetés. Nyr. 27 szólásmódban érvényesült.

találó

480. Valakinek sok „bne van a rová-

son^, innen „rovott multú^, meg-
Prücsi-é prücsi ki
! Hét- !
— róni valakit, felróni valakinek
falu — borjúüz. Nyr. 8 143. :
valamit, leróni a tartozást, mind
Prücsi-nye Csík-Szt.-Mihály ! — a rovástól és mveletétl ered-
— borjúzés. Nyr. 30:493. nek. A duhaj nóta így mondja
 ;
: ;

Bárányrovás 128 Hajók

Korcsmárosné bort ide a kupámba, utána az ürü, legutolsók a kosok.

Hadd igyék a szegény legény Agasegyháza.
[bújában
Rvja a rézfokosom nyelére
fel Bürgerovás — Bugacz — 1.

Hány itcze bor fogyott el már Birgerovás.

[kedvembe.
Kiváló értékkel és jelentséggel Czinkus — Erdélyi részek,
bírt a rovás a pásztoréletben, XVIII. végesz. —
a hasított ro-
hol a nyáj és szolgálmánya s vásnak az adósánál maradt része
minden járandóság rováson tar- a pásztoroknál is a gazdának
tatott nyilván és számoltatott el. adott, ellenrz rész.
A számrendszer ötös = quinárius
volt s a kéz öt ujján alapult. Disznórovás —
Dobos Sándor
— ell vannak a kanok, ezek
Bárányrovás Alföld — és Du- után az öreg disznók, ezek után
nántúl, Zala, Somogy — fából az ártányok, ezek után a süldk,
faragott páros, apró szerszámok, legvégül a malaczok. A süldk
házieszközök, párban az de a rendszerint két csoportot alkotnak
egyik mindig nagyobb. Elléskor ú. m. a választási, a melyek te-
a nagyobb felet az anya, a kiseb- nyésztésre vannak szánva s az
bet a bárány nyakára kötötték, eladók.
hogy az anyajuh és a bárány
összeadhatók legyenek. A jó juhász * Figurafa — Bihar-Ilye — 1.

az volt, a ki harmadnapon már Bárányrovás. A juhász helyesen

rovás nélkül is összeadta az jegyezte meg, hogy „a lumerust
anyajuhot bárányával. L. Bárány- a sitét akolban nem látom, de a
szoktató. figurafát kitapogatom". Akkor t.i.
már
* Bárány szoktató — Kunság — ráfestették a
és a bárányra.
számot ajuhra

1. Bárányrovás. V. ö. figurafa.

* Beróni — XVII. század, Kassa Gérézdelni —

Háromszék m.
város artikulusaiban 1688-ban — — bemélyül rovátkákat húzni
írásban megállapította, hogy valamin. Nyr. 5 : 36.

„annak berótt régi módja és szo- Qulyarovás — Bugacz — a

kása szerint." frovás, a melyre a gulya egész
* Billeg — Szeged-Csöngöle — állománya, az állatok neme, kora
és a tulajdonos szerint fel van
a rováson az a jegy, mely a
róva a nemet és illetleg a kort
juhfalka gazdáját jelenti. Újabban ;

az egymásután tünteti fel. így a

már tintával írva, monogramm-
baromrovásnál els helyen áll a
szer.
bika, azután következik a tehén stb.
Birgerovás —
Dobos Sándor
— „elöl van az öreg birge, a Hajók — Hétfalu — faro vas-
másik oldalon ell a bárány, kor kihullott forgács. Nyr. 3 524. :
Hasított rovás 129 Nyugtató

* Hasított rovás Bugacz- — *Hopmoringon szurkolás —

Monostbr —
külön minden gazda Bihar-llye — a rovással való el-

8zániára rajta van a számadó

; számolásról azt mondta a juhász :

rovásának illet része, a gazda „akkor a még hop-

pásztorok
jegyével együtt s akkor ketté móringon szurkoltak". A szurkolás
van hasítva; az egyik fele a abban állott, hogy drótalakzatokat
gazda, a másik fele a számadó olvasztott szurokba mártották s

kezén marad mint ellenrzés és a juhok orrára vagy pofájára

elszámolás is. L. Czinkus. nyomták.

— * Hosszú rovás — Erdélyi ré-

Hasított rovás
—
behozatala
szek — a XVIII.
végén század
H. A. Rovás. 1799 : A Guber-
és XIX. század legelején, azok
niiim felterjesztése Ö Felségéhez.
a rovások, a melyeken a közsé-
„Parem eontroUeriam proponit
gek adója négy oldalra felróva
praefectus de Huttern in proto-
szedetett de a pásztorrovás is,
;

coUo suo diurnalo, quod pagum

a melyen a gazdák, juhaik és
Jelenbach in eo, ut loco longarum
illetményeik fel voltak róva.
unilateralium et penes judices
asservari solitarum incisuram
simpliciores et quoad quemlibet
*Kés allya fa — PP. — a
rovás, mert kés alól kerül ki.
eontribuentem distinctare fissaeque
quorum una pars apud judicem et
*Koczka — Bihar-llye L—
altéra apud eontribuentem ipsrnn
Bárányrovás, már betkkel és
asservatur vulgo Czinkus dictae
számokkal ellátott, lyukasztott
incisurae introducantur, et in his
fakoczkák, a juhok és bárányok
compositis incisuris quaelibet ad-
nyakára kötve.
ministratio comotetur. 1800 : Kör-
rendelet a magyar és székely Köt — H. A. Rovás, Vö.
törvényhatóságokhoz: „az kétfelé hasított rovás. 1801.
hasított rovásoknak is azon hely-
ségekben, a hol a lakosok írástu- Lerovás — általánosan — a
datlanok, behozása elrendeltetik." pásztor mikor beszámolt, a
a
1801 : Pasztóhi szolgabíró. Nagy rovás számait a kés keresztmet-
Cserged, felterjesztése a fbíró- szésével látja el, a mi a be-
hoz. A hasított rovások elle^inyi- számolástjelenti, a múvelet gulyás
latkozik, mert a bírák nehezen nyelven a számok „elhúzása".
tudják összeszerkeszteni s ha a „Le is kéne már faragni a rovást."
köt egy id múlva
elszakad, Nyr. 27:91.
senki sem tud a rovásokon el-
igazodni, holott az uzusban volt Nyugtató Bereg —
vala- —
hosszú rováson 50 — 60, st 100 mely rovásnak a másolata, melyet
esztend múlva is biztos volt az a pásztor vagy a pénzkölcsönadó
eligazodás. az adósnak ad.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse 9
 ;

Okörhúgyvonal 130 Rovás

Okörhúgyvonal — Peszér, Rováncs — Dalnok, Háromszék

Adacs —a rovást nem hasították, m. — használják, mikor egy ellen-
hanem -^^^^^ vonalra kettéfré- rz közeg vagy felsbb hatóság
szelték. megvizsgál valamely közpénztárt.
Nem Nyr. 27
Ökörrovás — Bngacz — a
lehet népies. : 233.

melyre az ökörgulya állománya Rovar — Vörösmarthy Mihály

van felróva. VI. 177. — Rákóczi Ferencz értel-
mében: a jegyz.
Összeróni — Bugacz — a tke-
rovásokat a gulyarovásra. Vö. * Rovás — Békés m. — szám-
Tkerovás és gulyarovás. rendszer: Mogyorósi István „het-
vennyolczba forduló" kanász az
Páros rovás M. ó. Kecs- — uradalom utolsó rovásos pásztora
kemét —
melynek mind a két a rendszert így adta:
felére egy vágással róvtak s

azután az egyik fél a pásztornál |/XAX(l=oláh)al.cztonigy:

maradt, a másik a gazdának 50 Ám 1000
j 5 ^0
jutott. így keletkezett a hasított
rovás is.
= 111 1 / a'hüvelyK megktLÍ^r
Rávás — Mezszilvás, mezségi
oláh — rovás. Nyr. 37:222.

Kávar§, ráva§ Erd. Ercz- Ez a magyar quinárius szám-

hegység, móczok rovás. Nyr. rendszer !

34:315.
Rovás v. ravás — 1. crena,

Ravó [rovó] —
„A nagyságos tessera, talea == bacillus incisus
személyek szégyenlik a számtartó = Kerbholz, Kerbe.
írások megvizsgálását, mintha * Rovás — általánosan — bacil-
gyalázatot tennének magokon, ha lus incisus = a számokkal való
nyomozzák a rofwí, a viczegazdát." nyilvántartás régi módj a. A magyar
Nyr. 24:317. rovás a quinárius számrendszeren

Ró — ált. — Czuczornál: „Éles

alapult
alapítva. L.
s a kéz
elbb!
öt
—
ujjára
* Rovás
volt
—
eszközzel bizonyos kemény testen
általánosan — alkalmas fa, a
metszést tegyen, hézagot, vonalat
vés; betket, számjegyeket róni
melyre a pásztor — de más — is

a számszerinti nyilvántartást alkal-

fába, botra".
mas jegyekkel felrótta, vagy met-

Roó, rovó — moldvai csángó- szette.— Rovás — Bugacz- *

kés; már csak ritkán hallani. Monostor — van Számadó rovás :

A rovás, mint az írás helyettesí- 1. Hasított rovás;

azt. — 1. azt.

tje még járja az írásnemtudóknál. Rovás — Oklsz. — Tessera —

Nyr. 30 : 172. 1469 Sebasciani Rouas. Soproni
Rov᧠131 Rovat

Oki. n. 456. 1544 Attam szenaert minálunk kétfelé hasított pálezika,

:

kit rauasra hortak eé hétig. Az melyen haránt bevágásokat rová- :

mészáros rauasra hordót húst. sokat tesznek, úgy, hogy mind a

két felén meglegyenek. A bevágá-
Bovás —
magyar elem a tót-
ban —
y,Má mnoho na r óvási"' = sok jelzik po. a mészárosnál a
vett húst, korcsmában az iczczé-
sok van a rováson. Nyr. 33 572. :

ket, a fuvarok számát, szüretnél

Kovásba venni — Monum. a lehordott csöbröket stb. ; a rová-
Hung. Hist. VII. p. 244. Híd- — sok szerint jár azután a fizetés.
végi Mikó Ferenez mondja: „Meg- A rovásfa egyik felét rendesen a
verték a (Mihály) vajdát Szt. munkaadó, hitelez, m.ásikát a
Mihály havának 10-ik napján hét- munkás, adós tartja meg; ellen-
fn délben, azután halomba hány- rzésül a két felet összeteszik s
ták a testeket. Enyedi ember akkor a rovásoknak egyezniök
vette rovásban, kilenezezer fekszik kell. Népdal: „Rójja fel a réz-
az öregebbik halomban, a kisebbik- fokosom nyelére. Hány icce bort
ben kétezer, kiket közel tájban ittam meg már hitelbe". Németül:
összehordottanak". Áll a marha- einem etwas ankerben, bei jemand
állománjTÓl is. auf dem Kerbholze stehen. Maga
Rovásírás — Csókán Pál — a „Buchstabe" = „bet" jelen-
tése is eredetileg bükk pálezika
leghatározottabban állítja, hogy
Hódmezvásárhelyen se 1903 kö-
volt. Nyr. 25 : 500. — *A ro-
vás rendszere legmagasabb fej-
rül, se régebben soha nem hasz-
ldését a magyarság állattartá-
nálták a rovásírást. „Van ugyan
sában érte el, hol az állatállo-
számrovás ma de az csak szám-
is,

jegyeket helyettesít és nem egyéb mány faj, nem és kor szerint —

részben igen elmésen és mindég
a római V, X, L, M jegyek
I,

változatainál és eltorzított másai-

pontosan volt — és részben még
mais van kimutatva és ellenrizve;
nál. Nyr. 82:352.
kifejlesztette a nagy anyagi érték,
Rováson van —
nem az állító- mely az állatállományban összpon-
lagos hun székely írásra mutat '

tosult, a gyakorló a pontosság

vissza, hanem arra a középkori
volt.
szokásra, mely szerint az adó-
fizetést pálczára rovott vonaUal
* Rovás, öszvejáró — tehát hasí-
tott. II. Rákóczi Ferenez, 1704
jelezték. Innen az accisa szó is

= ad cisa (rovásra). Nyr. 17 : 263.

p. 73.

— felróni vkinek Rovásra fel = — T. L. —

„Rováson van
menteni a marhát, nyilvántartás
vmit (leróni, megróni)". Régi igen
végett.
sok népnél elterjedt módja a fel-
jegyzésnek, fapálczikákra való Rovat — újkori értelemben
bevágásokkal, kivált a pogány- — po. gazdasági, törvényszéki stb.

világban, de még ma is. Rovásfa rovat.

9*
 :

Rovatai 132 Egy nap Járó föld

Rovatai — Csík m. — a pótadó, Tinórovás — Bugacz — rend-

a mit kirónak. szerint külön mutatja ki a tinókat,
a melyek ökröknek vannak szánva.
* Rovátka — egyenes bevágás,
innen: rovátkol, rovátkolat, rovát- Tkerovás — Bugacz — az, a
kos, rovatik, rovátkos, rovatékos, melyet a számadó gulyás a tulaj-
rovátkolás. donosnak ad nyugtatóul, hogy
jószágát szám- és kor szerint
Rovatolás —
rovat szerint való
vette. A tkerovás hosszában ketté-
át-

elrendezés, ellenrzés stb.

hasítva, tehát páros, az egyik fele

Rovó — ált. — az eszköz, a a pásztor kezében marad, a másik

mivel rónak; de a személy is a fele a gazdának jut. A felrovás,

kigyakorolja; a régiségben királyi, a két felet összeillesztve történik.

országos, rovó gyakran ravó alak- A tkerovások mind a frovásra
ban. Már 1541-ben „Mathias János, átmásoltatnak.
felsége ravója". Rovó, ravó
praefectus tributorum = adórovó, Mérték.
innen rováspénz
: = bizonyos kulcs Arasz — palmus, legtöbbször a
szerint kivetett adó, melyet az letüzött hüvelyk-, nevendék-, néha
illetre rárónak. kisujj kifeszítésének átér távol-
sága (átlag 22 cm).
* Számadó rovás — Bugacz-
Monostor — négy, hat, ritkán
Bakarasz — a mennyit a
hüvelyk- és mutatóujj feszítve átér
nyolczszegletes méternél is hosz-
(átlag 17 cm).
szabb, gyalult, két ujjnyi vastag-
ságú fa, a melyre a számadó Bucsér — 1. kópicz.
gulyás a kezére bízott egész
Czolt —
stb.
zoll (körülbelül 3 cm).
állatállományt, gazdák szerint fel-
Á szó Középbaranyában él. Nyr.
ró vj a. A felrovás a kéztl ered
3 : 282.
quinarius számrendszeren alapul.
A gazdák jegye az írás elterjedése Egy csipetnyi — a mennyit a
óta „monogrammszerú". Vö. gulya- hüvelyk-, a mutató- és a középs-
rovás. ujj foghat ; a sónál a hüvelyk- és

Számbaszedés — Bugacz — a mutató is elég.

a jószágnak felrovása. Egy

khajtásnsri a meddig —
egy férfi egy alkalmas követ el-
Szólások —
Fischer K. fel — hajintani bír.
vagy róva, rovásod van, rovásom
van ellened, majd rovásra veszlek Egy marékkal a mennyit a —
— felrólak, lerovom tartozásomat.
marék foghat —
módjával, mert

Ród az orrodra. Nyr. 27 91. Sok :

„a ki sokat markol, keveset szorít".

van a rováson, uo. * Rovott ember, Egy nap járó föld — ameddig
rovott múltú, rovott élet ember. egy megtermett férfi egy nap
Már megtelt a rovásod. alatt el bír menni.
 :::

Felönt 133 Porczió

Felönt Somogy m. — — V* Köpércze —

Bihar m. a —
pozsonyi mér. Nyr. 2 375. : véka nyolczadrésze. Nyr. 3 232. :

— Szíhalom, Borsod
Ficska íKörtvély — Cursor in statera
m. — \\ véka. Nyr. 24 432. romane. Tisza mell. Tsz. 121.
:

Pinák — Sopron m. — pozsonyi

Az egykarú mérlegnek — Schlag
mérnek Vg-át mér faedény. Tud.
— a gömböly súlyozója.
Gyújt. 1848. Nyr. 35:41. Fejér Kupa = két iteze (Va kupa egy
m., kis véka. Nyr. 5 : 36. itcze). Vö. Tsz. Székelység. Nyr.

Pont
• — Ver.
108. — Trutina;
2 470. :

Wag. Bilanx.
13. — Pont (Funth) — „Hat lukna árpa"
— Ver. 55. — Libra. Német ein —Lukna :
mérték. Milyen ? Nyr. 5 205. :

Pfund ; ein Wag. Mérleg és súly

okiratokban.
értelemben; ma is él.

Fuka — Bihar m. a véka — Marok — német : Faust lómér- :

nyolczada. Nagykunság, Nyr. 3 ték, a földtl a 7nar éléig; (átlag

232. 10 cm).

*
Mázsa — Hatod, Háromszék
*Kankó — Hatod, Háromszék
m. — egykarú vasmérleg, részei:
m. — a mázsa (1. o.) rúdjának
mázsa rúdja, kankó, mázsa botja,
kampója (mázsa = félkarú mér-
mázsa tálja. Vö. slag, fontos tál,
leg).
kompona. * Máskülönben 100 font.
Kópicz — Vas m., Somogy m. — • Mázsa botja — Hatod, Há-
szalmából font mély kosár, mely-
romszék m. — a mázsa (1. o.)
ben lisztet tartanak. Nyr. 16
súlyozója.
239. rség — nagy, szalmából
font véka. Tsz. Nyr. 2 : 562. L. Mér — Somogy m. — Vs

Bucsér. pozsonyi mér. Nyr. 2 : 376.

Korecz — „Hat koreez zab". Métyelnek — mondják Heves

Koreez a. m. modiiis = véka. Tó- m.-ben a métert. Nyr. 7 286. :

tul: korec. Nyr. 5:210. Minczér — Magyar-Soók, Nyitra

Kbbol véka — Kolozsv. glossz.,
m. Tata. Mtsz. I. 1458. — körtés
1577. —
modius P^. A német mérleg (münzer).
Kübel tulaj donképen négy véka.
;

öl — német : Klafter, igy hat

Nyr. 36:422.
suk = láb.
Köbü és köböl — Répezemel- Öreg mér — „Minden eszten-
lék, Sopron m. — mér. Nyr. dben eg^Tiek hat öreg mér búza".
2 560.
:

Kszeg, 1723. (436) MNy. 183.

Köpóce — Mezvári, Bereg m.
— 10— 13. L. nagyságú edény. 5 Porczió — Selye, Maros-Torda
Nyr. 27:523. m. — Egy porczió : régi mérték
 "

Röf 134 Bárd

s leginkább a pálinkamérésnél AkoUo fa — Bazin vára in-

használták egy porczió pálinka.
: venta riuma 1586. Szt.-György-
A mostani mérték szerint kb. vára levt. Nyr. 16 : 132.
egy deczi.
Ar§áu — Erdélyi Erczhegység,

Rf = mint sing, a tót : „ríf

móczok — 1. ásó, 2. alsó (kártya).
Nyr. 34 : 145.
nyilván a magyarból átvéve, a
német: Elle.
*Balaska — Somogy m. —
Sing —
német: Elle. A kife- balta, pásztorok fegyvere. A Wlach
szített karon a hüvelyk hegyétl eredet „walaska^, a juhászok
a mell közepéig mérve (kb. 60 cm). „ Walasi"" fegyvere. A név sokfelé
Keme-
Suk — ein Schuk, egy láb,
elterjedt és idomult.
nesalja, Szepezd, Zala m., Göcsej,
Ui.

iigy mérve, hogy a két ököl az

Veszprém, Fels-Somogy, Balaton-
elálló hüvelykkel érintkezik (át-
mellék. Ütsz. I. 90, Nemes-Ma-
lag 30 cm).
gasi,Vas m. Nyr. 19 191. Tsz. :

Szájtli — Répczemellék, Sop- 1838 31. Majd hosszúnak, majd

:

ron m. — messzely. Német: Seitl. rövidnek mondva. L. Walaska.

Nyr. 2:561.
Balta — meglehetsen általá-
Szapu — Mátyusföld — gabona- nos — kisebb fejsze s inkább
mér faedény ; három mércze. fegyver, mint : a kanászbalta, kon-
Nyr. 20:328. dásbalta, mely fok nélkül való és
Szindzsák —
Bukovina egy — alakilag a rézkorival azonos, ju-

messzely (fél römpöly). Nyr. 6 525. :

hászbalta, mely szintén sajátos
alak és p^ax-forma, innen Walaska,
Vasas — Somogy m. — egy Balaska, vö. Balaska és Walaska,
pozsonyi mér. * Derék i;íi5abron- st maga a balta is ide vonható.
csos méredény volt, * az abroncs-
— baltácska, alakilag.
Balticka
ról vasas. Nyr. 2 : 377.
M. elem a tótban. Nyr. 33 571.
:

Verdung — Veszprém m. — %Baltika — Szreg, Torontál

fél messzely, messzely, *az itcze
Német = m.. Ütsz. I. 93. — baltácska.
negyedrésze. vierting.
Nyr. 5:523., 24:402. * Baracska — Kálmáncsa, So-
mogy =Balaska.
Vödör — Székelység — 16
* Walaska.
ni., Ütsz. I. 90.

kupa, leginkább bormérték, sok

helyen veder. Nyr. 2 472. :
Bárd — Oklsz. — 1. Ascia,
beil, 2. azon erdrész, mely egy
bárddal egy nap alatt kivágható.
Vágószerszám.
1214: que uulgo Bárd
Silue
Agús-kapa — Barkóság — két- dicitur. Tagányi Erd. oklvt.
Vö.
ágú kapa. *Agas kapa a trágyára I. XIII. 1499 Silvis fogotherdew
:

való. Nyr.32:520. vei Bardalysi appelatis. 1309

 — ;

Bikanyüzó 135 Ganajvágó

Vsiim securis in communi silua Csokány — Tatrangi csángók,

qui uulgariter bardiií'd dicitur. Erdély — csákány. Tsz. csok-
Zala m. — íBárd — Ver. 10. mány. Nyr. 2:476.
Ascia.
íCsokmán — Baranya-Szt.-
Bikanyúzó Nagykunság — — Lrincz, Mtsz. I. 337. — fejsze.
a fanyel tót bicska tréfás neve.
Nyr. 16 : 142. Szekszárdon: bugyii.
*Csokmány — Sziget vid. —
faragófejsze. Máléfejsze. Sárköz,
Nyr. 11:527.
Tsz. 74.
Bizsok — Jk. J Balatonmell. .,
— Somogy — ékfejsze.
pásztornál = bicsak bicska. v.
Csornák
Nyr. 2:375, * Somogy m. Mtsz.
Somogy Tsz. I. 141. *Csokonya.
I. 339.
Bárándi puszta Tsz. I. 141.

* B^óta — Palóczság, Ütsz. I. Éles igyekezet — Ori-Szt.-

93. — Balta. Péter — a favágó baltája. Nyr.

34:221.
*Bóta — Dergecs, Zala m.;
Somogy m. ; Szentgál, Veszprém El" kés — Kvágóörs, Rév-
m. ; Eszék vid. ; Rima és Balog- fülöp, Zala m. — ölökés. Nyr.
völgy, Gömör m. ; Hont m.. Ütsz. 19 : 48.

I. 93. — Balta.
Erdölfejsze — Oklsz. —
»Botoska — Keszthely, Mtsz. securis arboraria. . 1545 : Vöttem
L 174. — kézi balta. eg' erdöllö feyszet.

* Budák — Majláthfalva, Arad * Fejsze ^Ver. 95. — Securis,

m., Mtsz I. 188. — fejsze.
Fésze — Székelység fejsze.
Bugyii — Somogy — kis kés- L. Kr. Nyr. 4:93.
fajta. Nyr. 3 140.
:

*Pésze — Szilágyság — fejsze.

*Buti — Szeremle, Pest m.,
— 0. Sz. — 1635:
Mtsz. I. 202. — fejsze. Sárköz.
Fokos
„Egy pallos, a ki félig fokos"".
Nyr. 32:461.
Cambuca.
* Csákány — Bakony, Koch út- Fokoska — Árva
m. tót —
leírásában — fokosnak, de fej- kis fejsze v. a juhászok fokosa.
szének is leírva ; kanászok fegy- Nyr. 25:507.
vere.
Füty — Marosvásárhely —
Csákány Miklosich —reut- — fanyel bicsok. Nyr. 15 : 239.
haue, stockhammer ószlovén ; :

cekanü; meissel, új szlovén: cakan; Ganaj vágó — Oklsz. — 1548 :

hammerbeil, lengyel : czekan Ligones sünt ut wlgo dicitur gana

streitkolben. Nyr. 11:118. vago.
 : :

Gwraboló 136 Köpe

Gwraboló — széles kapa. — Kapácska — Oklsz. — 1597 :

Bazin vára inventáriumából. 1586 Sátorhoz való hituan kapaezka.

Szt.-György
'
város levéltára. Nyr.
Kapafok Oklsz.— 1700 Egy — :

16 : 132.
kapa forrasztásátul s jó kapafok
Hókon — Olaszfalu, Veszprém csinálásátul adjanak egy polturát.

m. — baltaféle. L. Hókony. Nyr.

M. Gazd. tört. Sz. I. 84.

17 : 46. Kapanyél — Oklsz. — 1700 : A

* Hókony — Pápa vid. — balta kapanyélnek az ára kettnek le- :

szen egy poltura. M. Gazd. tört.

neme. * Nagyon Hacke-ízü. Tsz.
165. Tisza-Adony, Bereg m. Nyr. Sz. I. 84. Mondás, „Ha isten
akarja elsül a kapanyél is".
26 477,
: mint halaszték. Nyr.
24 254 a német hackenbl. Gyr-
: Kés
í — Ver. 25. — Culter. —
vidék. Nyr. 6 : 272. — Hókony Kés — culter, részei : késpenge,
— Bny, Gyr m. — kisebbnemú foka, éle, hegye, nyele.
fejsze, melylyel fél kézzel farag-
Kés foka — Kecskemét — a
nak. Evvel ellentétben a favágó
kés nyelének vége, * tévedés, mert
f,= öreg Veszprémben a
fejsze.
a kés foka szemben van a kés
hókony = balatka, a pásztorembe- élével, tehát a tompa rész. Nyr.
rek fejszéje = Nyr. 15 285.
balta. :

19 46. :

* Horgos fejsze — Lóvész, * Késtok — Karczag — pász-

Csik m. — válut vájnak vele. toroké ; van hüvelye és kupakja.

Irtókapa —
Szina, Somogy
Kétágú kapa — Oklsz. — 1587
m. —
keskeny pengéj kapa. Irtó kapa. Tooth kapa. Keth agho
— a ganaj
kapa. 1638: Ketagu kapa
Szatmárban kapafejsze. Nyr. 19
: :

eltakarítására.
382.

— spatha, meissel, scbröt- KQt feize — Kolozsv.

elAv gl.
Ispót
eisen. Ervágó vasszerszám. Ném. •
1577. — bipennis, hellebart, oder
byhet C,. Nyr. 36 : 176.
spnt-U\. Nyr. 24:252.
Kloszér — Kopács, Drávamel-
Juhászbalta ált. — Vö. Ba- lék — nádsarló. Nyr. 16:430.
laska és Balta. *Ugyanaz a mi a halászok „ka-
szurja", mely a kasza- orrából, ké-
Kaczér — Csurgó, Somogy m. szül. Ui. Csúza, Baranya m. Nyr.
— húsvágó fejsze. Nyr. 29 : 336.
16 : 430.
Kanászbalta — 1. Balta alatt.
Kondásbalta -^ Kanászbalta.
Kapa — Kolozsv. glossz., 1577. L. Balta.
— ligo. Nyr. 36 :
65.^
Köpe — Be-Sárkány, Rába-
Kapa — részei : Nógrád m., köz — a fejsze háta, foka. Nyr.
(hat. helyen) nyél, fok, kapaf. 18 : 94. Kfnémet : kipfe = spitze-

Nyr. 33:303. ból. Nyr. 24:300.

 ;
:
:

Kötfejsze 137 Sarro vei methele kes

Kötfejsze — Oklsz. — 1549: Penge —

ex plenge késvas,
Keoteo feyze (/?mí?<or, azóta gyakori. kardvas. Mert a nyeletlen kés

Kulya fejsze Oklsz. — — hányás által peng. Xyr. 28 28. :

1566 Bwbos feyze. Kwlya feyze.

:
Pias — Dunántúl — csákán-
Kúrúcska — Beregszász — kapa. így magyarosították meg a
csáklya. *a Krückére emlékeztet. kerti munkások a kertésztl hal-

Nyr. 36 : 94. lott franczia pioche szót. Xyr.

*Kusztora — túl a Dunán — 16 240.:

faragóbicska, a melylyel a pász- Pilinga — Székesfejérvár —

torok fricskáinak. a kés pengéje. Xyr. 7 : 187.

Lapátásó — Visnye, Somogy íPilingya — a kusztora kés

m. —
olyan ásó, a milyennel a vasa. Pápa vidék. Tsz. 296.
szért szokták tisztogatni de
különben ásásra nem való. Xyr.
;

Pofás fejsze — Göcsej — mikor

életlen, vastag a fejsze. Xyr. 6
17 : 333.
180.
Lapos kapa Oklsz. 1638: — —
Lapos kapa. 1669 Öreg lapos : Rámásfürész — Csúza, Ba-
kapa 21 dénár. M. Gazd. tört. ranya m. — *a keretes kézifrész.
Sz. I. 91. 1700: Fizessenek 4 ?í7- Xyr. 18:382.
pos kapáknak és csákányoknak
élesítésétl 1 polturánál többet Sarló — Oklsz. — Silicula.

nem. Uo. 84. 1702 : Lapos kapát 1295 óta hely- és személjiiév
7. vettem den 34. fi. 2. 18. Adal. 1532 : Unum wlgo sarro. 1552
Zemplén m. Tört. VI. 45. Húsz sarro. 1566 : Say^ro tyzen-

Lipityánka — Bátyú, Bereg m. kett. 1597 Kaza sarro fogas

— lapos ásó. Nyr. 34 : 382.

sarro.

Sarlópénz Oklsz. —
Falcia- —
Málé fejsze — Sárköz — kuko- lis. 1468 Quibusdam pecuniis
:

riczaszár-vágó fejsze. Xyr. 32: 463. racione dictarum decimarum pro-

Metelo oUo — Sz. F. B. — ueniendis que wlgo Sarlopeíiz
Forfex. appellarentur. 1551 Pecunie Sar- :

lopenz vocate. 1553 : Extranei et

Ortókapa — Kassa csákány. inquilisni metentes sarlopenz sol-
Nyr. 19 : 190. uent. 1557 : Pecunie sarlopenz
vocate etiam quattuor vei
Ösztöke — Oklsz. — sarculum vltra fuerint et
si

ad vnam partém
stimulus. 1275/1323: Quorum vnus
mersuerint soluuntur duntaxat.
vocatur Estuge Veszprém. 1279:
Kese filü Estyuge Alsóörs. 1566: Sarro -vei methele kes (!)
—
Eke három. Azokhoz lemes wagon Kolozsv. glossz. 1577. — secula
három Chotar négy Esteke három. falx. Xyr. 36 69.
:
 : :

Sora van 138 Fen-k

Sora van — Csík m. — min- Kasza, sarló.
den éles szerszámnak, késnek,
fejszének, kaszának, mikor ujon Ballóka — Pográny, Nyitra m.
köszörülik, az éle szélén látsza-
— palócz. A kaszanyél fogantyúja.
nak a leköszörült fémszilánkok, Lósy.

ez az élnek a sora. Nyr. 32 : 53. * Bankó — Balaton vid. Mtsz.

Suba — M. — a bizsók pen-

I. 1397. — kaszának jobbkézbelí
véd fogantyúja.
gét fátok, hogy „kárt ne
tegyen a tarisznyában". Bárándi
puszta. Suba: ebben az értelem-
Csapó — Bny, Gyr m. —
aratáskor a kaszára ersített, haj-
ben új, de magyar.
lított pálcza, mely a gabona szá-
Szalukapa —
Szt.-Lrincz, Ba- rát szépen letakarja. Nyr. 16 143.
ranya m. —
keresztfejsze, vakaró- Debreczen. Nyr. 7 : 137. L. bankó.
:

fejsze. Nyr. 17:380.

Szeles elo kapa — Sz. F. B. Déréc — Hétfalu, Brassó m. —

— Bipalium. 1. kasza fokán a fölhajló párkány,
kasza megnádalása. Oláh elem
* Szívó-kés — Kállay gyújt.
2.

a m. Oláhban
Tsz. 349. — kétnyelú vonókés.
clires =
nyelvben.
ausbesserung.
:

Nyr. 22
dres,

Szívó-szék. Uo. vonószék.

337.
Szórö meczókes — Sz. F. B.
Derécz — — kasza
— Falx vinatoria, putatoria.
megnádalás. Nyr. 5 330.
Hétfalu
:

Szólb szed kes — Sz. F. B.

— Falcul a. Déréez — Hétfalu, Brassó m.
— a kasza fokán a felhajló pár-
Topor — Szegszárd-Palánk — kány. Tsz. Kasza megnádalása.
rövidnyelú, *szélesélú bárd, geren- Nyr. 16:478.
dák megfaragásához való.Szlávnak
527 Topor
látszik. Nyr. 1 1 : Se- — — Éles ügyekezet — Ori-Szt.-
regélyes — kis szekercze. * Téve- Péter — kasza. Nyr. 33 : 57.
dés, mert szélesélú bárd. L. Topor,
Elo horgát kaza, sorro —
Szegszárd. Nyr. 19
piell.
: 288.
kerékgyártó fejsze. Tsz. 368.
* Balaton
Kolozsv. glossz. 1577. — falx
procurva Tg. Nyr. 36 262. :

Valaska — Pozsony m. — Els-kasza — Barkóság — el-

Nyr. 8:471. L. Balaska, Walaska. 52L
ször kaszált széna. Nyr. 32 :

Ui. Nyitra, Vágkirályfalva. Njrr.

33 466. Balatonmell. Ütsz.

; I. 90. Fen — Beszt. szójegyz. — cos.
(Fintok : Melich az Alföldön ka-
"Walaska Valaska és Ba-
1.
sza fen-t is hallott). Nyr. 22 : 180.
laska. A diminutivumok, mint
Balticka, Baltika, Baracska mind í Fen-k — Ver. 24. — cos;
idetartoznak, 1. azokat. olasz : cote.
Fenkw 139 Kaszál

Fenkw — Kolozsv. glossz. 1577. * Kasza — Pinka-Mindszenten —

— cos F3. Kaza kw. Uo. cos fal- orra, penéje, orma, nyaka, kari-
caria F3. Nyr. 36 : 66, kája, ékje, nyele, kiskampója,

Fentér, fentok — Szatmár m. nagykampója. — * Kasza — Ber-

— fenk tokja. Nyr. 10 430. :
zenczén, Somogy m. — högyi,
oromgya, pönöggye, sorka, kari-
Pinkü — Meztúr — fenk. kájo, nagymankója, kismankója,
Fiútok. Uo. a miben a fenk áll.
nyele, köböle, ékje. — * Kasza —
Nyr. 9:479. Tyúkodon — pengéje, pántja,

Fintok — N.-Kunság — fen- horga, csapója-sujtó, mankóközi-

tok ; kaszak tokja. Nyr. 16 : 237. öle, nagymankója, kismankója,
orra. — *
Kasza — Málnáson,
Gorzsa — törött kasza, nyélbe Háromszék m. nyaka, éle, —
alkalmazva, kóróvágásra való. páncza, makkja, mankója, nyele.
— Kasza — kétszín — keszke-
*Kaezor — Kiskunfélegyháza nvel játszik és két kaszával ka-
— a kasza orrából készült szl- szál Nyr. 24:414.
metszkés.
Kasza alja — Oklsz. — prati
Kalló — Csík m. — a kézfej- pars, quae uno die una falcé
tl hónaljig ér külön ujj, melyet desecari potest. 1597 : Reeth 15,
aratáskor a karra húznak, hogy kasza allya = kaszáló rész, me-
az ingujj ne kopjék. Nyr. 7 236. : lyet egy nap, egy kaszával le-

Kanta — Csík m. — a kasza- kaszálhat.

nyél fogantyúja. Nyr. 7 : 236. Kaszafen —

Mátravidék —
kaszafénk. Nyr. 24 384.
Kasza — Oklsz. — 1478. óta
:

személynév is. 1634 Egy szecska :

Kaszafén —
erdélyrészi köz-

metteo láda, kasza nélkül. *Ver. mondás Elkopik az ember, mint

:

119. Falx. Dalmát: Kossá.

a kaszafén(k). Nyr. 6:461. Zala
35.,
— Kasza — Gyr-
Veszprém és
m. Zenta : kaszak, fenk. Nyr.
m. — b"ókkonkacs, a nagy kacs,
19:528., 18:383.

csikóláh, gömböly kis kacs, kis- Kaszajég — Mánd — éles jég.

örv, padosörv : a nyélen lev két Nyr. 19:335.
karika, pipa : a takarót a kasza- * Kasza kü — Tyúkod — a kasza
nyélre ersíti, pöcs (i), kis szeg a
vetélalakú fénköve.
pados örvön, takaró, gereblye for-
májú. Nyr. 35 435. * Kasza — — Kaszaküpü, Kaszasutu Sár- —
Csík-Tapolczán
:

— részei : Hegyi,
falva, Háromszék m. fenktok. —
Nyr. 36:327.
sarka, fáncza, nyaka, karikája,
czókja-ék, nagykanta, kicsikanta. Kaszál — Oklsz. — 1519 : Est
— * Kasza — Csokonyán — orra, quoddam pratum fessile quod XV.
ormója, csírje-nyaka, kisbankója, homines falcant vno die wlgo
nagybankója, karikája, ékje. — XV. ember kazalya. 1581 : Szt.
 ;

Kaszálás 140 Solló

János nap után, ha kaszáló fú némileg különbözik attól a sarló-

lészen rajta (t. i. a parlagon). tól, a mely eredetileg sarlónak
Székely Oklvt. V. 126. íVer. 34. készült." * Frecskay tévedett: a
falcare. Dalmát : kossiti. kasza selejtjébl készült görbe,

Kaszálás — Oklsz. — 1330— sima él sarló fre való, a fogas

sarló fogacsos élú könnyedén hajlí-
1505 : Ad quendam locum Kazalas
tottsarló érett, szalmás gabonának.
vocatum. 1599 Minden barmat-
:

lan ember egy-egy napi kaszál-

* Kaszatok — Tyúkod — így:
lással tartozik. Szuhay B., Az egy- a kasza fénkövének tokja. * Szé-
házlátogatás. Miskolcz, 1900 : 148. kelyföld, fénkövet tartó fa- vagy
Kaszálás = Foenisecium, PPBod. csontkupa. Tsz. 195.
1767. * Kaszatok — Málnás, Három-
Kaszálópénz — Oklsz. — 1578: szék m. — az a fából szárúból v.

Kazalo penzth dánt. készült edényszerü eszköz, mely-

ben vízben tartják a fénkövet.
* Kasza-mankó — kasza nyelé-
Kankócsk áfánál fogva akasztják
ben lev horgasfa fogantyú. = a kaszatokot a derékkötre.
Székelyi'. Tsz. 194—195.

Kaszapénz Oklsz. — 1492: — Kászó — oláh szó — kasza

koszösk ua. kaszál. Nyr. 16 : 45.
Kazapenz communiter soluetur
médium florenum sin autem fal- Kaza vei zarlo — Kolözsv.
canerunt dominó terrestri nichil glossz. — 1577 : falx, ein sichel

soluetur. 1507 : Kazapenz denarX. J,. Nyr. 36 : 65.

1519 : De quolibet fumo jobagio- *Kaszúr — Alföld — kaszából

nali soluunt prouisori qui vocantur készült, nyélre ersített vágó-
kazapynz. szerszám.
Kaszás — Oklsz. — 1336 óta Képezni — Somogy m. —
gyakori személy-, hely- és fog- kaszával aratni s nem sarlóval,
lalkozásnév. Foenisector. mert az ezzel való aratás az
* Kaszás adó — 1631. Vas igazi aratás. Nyr. 19 : 287.

megye tanuvallatása —a legel- Keringeni — Hétfalu — ka-

használatért négy tehén után egy szálni. Nyr. 3 : 373.
kaszás járt az uradalomnak, a Kikandász — Csíkszentdomokos
Nádasdy és Gyórfi családoknak. — a kasza hegyével kivájja a
Kaszasarló — Oklsz. — 1597: gödörben lev füvet. Nyr. 32 326. :

Kaza sarro 3, Fogas sarro 4.

Koma
kaszás Szabolcs — —
^ Frecskay szerint : kaszagyártás a ki ingyen segít kaszálni, gyen-
közben az olyan kaszát, a mely gén kaszál. Nyr. 9 136. :

hátsó végén kihasadt, a selejtbe

vetik és ebbl megrövidítéssel Solló — Segesvár — sarló.

sarlótvernek ki. Az ilyen sarlót Nyr. 9 44. : Ui. Székelység, Nyr.

nevezik kaszasarlónak, a mely 4:328. Háromszék, Nyr. 9:236.
 Ilik kép.

CSONT- CSAKLYÁN IRONGÁLÓ MAGYAR FIÚK.

A 141-IK OLDALHOZ.
Sóró 141 Csudör

Sóró — Ormányság — (som) szeges bot segítségével a jégen

sarló. Nyr. 3 : 230. Ui. Dráva- sebesen csúszni. Csíkszék, Tsz. 59.
mellék, Nyr. 6 43. Kopács, Nyr, : A Csáklyázni szót az 50-es évek-
17:44. Innen: sórs, Numenius ben használták még Marosszéken
arquatiis (a sarlósorrú gojzer v. is == korcsolyázni.

polimadár).
* Csicsonkázni — Zilah —
Sorró Erdvidék. Nyr. csúszkálni. Nyr. 14 : 287.
í) : 236.
Csilikány óznak — Hegyhát —
* Szárvágó — Kkfélegyh. „a gyermekek, mikor karót dugnak
1. Kaszúr és Gorzsa, a a földbe és azon csórják magukat".
orrából készülnek. Nyr. 1:467.

Toklyó — Hont m. — kasza

S Csiszokázni — csuszánkodni
csuszolni a jégen. Erdély, Tsz. 74.
fénk tokja. Tsz. II. 748.

*Tokmány — Szeged-Csöngöle *Csontcsáklya — Kézdi-Szt.-

— tülök, a kasza fénkövének

Lélek —a ló két középcsontjából
készült korcsolya. Dr. Barabás
való. Ui. rség, Kemenesalja.
Sándor.
Barkóság, Palóczság, Balatonmell.,
Tsz. 365. Zenta, Nyr. 38:143. * Csoszkorondani — Turócz m^
Karczag, Nyr. 26 46.
: Szucsák, Mtsz. I. 371 — csúszkálni (jégen).
Nyr. 18 576.
: Somogy, Nyr. 10 :

íCsuszánkodik— Erdély? Mtsz.

477. Csúza, Nyr. 18 429. Kiskun-
halas, Nyr.
:

I. 371. — csuszkái (jégen).

15 : 473.
*Csuszkondik — Nógrád m.,_

Ironga. Mtsz. I. — csuszkái.

371.

Brhidázni Érsekújvár — — *Csuszkora — Csallóköz. Mtsz.

a vékony, még ropogós jég hátán I. 371. — csuszka. Ironga? Vö.

csúszkálva Ballagi Mnyszt.

keresztülszaladgálni.
Nyr. 7:40. *Csuszkorál — Sopron m.,,
CsaUóköz, Mtsz. 371.
Csáklya — csontkorcsolya a
I.

—
ló metatarsusából. Zilah, korcsolya.
Csuszkorányi Mosón m. —
Nyr. 14:287. jégen csúszni. Nyr. 10 382. :

* Csáklya, csákja — Zilah,

Csuszkorondik — Gömör m.,
*

Erdély, Mtsz. 371. — csuszkái (jégen).

I.
Székelyi., Mtsz. I. 259.
— korcsolya, korcsolyának hasz- *Csuszkotol — Háromszék m.
nált csont V, fa. Mtsz. 371. — csuszkái.
I.

*Csáklyabot — 1. Iszánkodóbot. »Csuszpitol — Gyr m., Mtsz.

íCsáklyázni — — I. 371. — csuszkái.

Zilah kor-
csolyázni. Nyr. 14:287.— Csák- Csüdöz — Székelyf., Mtsz. —
í

lyázni — lószárcsontokon, vas- I. 375. — lócsonton korcsolyázik.

 : :

Glics 142 Kuszkorondani

Glics —
Csík m. fakor- — Irontani — Kunszentm ártón —
csolya. Gyerekek a talpukra kötve csúszni a jégen. Nyr. 33 : 178.
úgy használják, mint az aczél-
korcsolyát. * Szepességi szász szó
Iszánk Csík m, —sima jég, —
Glitschen = jégen csúszkálni.
melyen csuszkáinak. Nyr. 26 428. :

Nyr. 26 : 427. *Iszánkodni — Csík-Madaras

*Gusztony — Alföld — 1.
— jégen csúszkálni. (Iszánk, uo.

Iszánkodóbot. — *Gusztony — csuszkálóhely a jégen). Nyr. 20

47. Ui. Nyr. 9:377. Makó, Csík-
vasszeg, bot v. pálcza végében.
Gusztonyos bot. Meggusztonyozta szék, Kecskemét, Tsz. 178. Hajdú
= megszurkálta. Tsz. 145. Szeged.
m., Nyr. 7 : 235. (Szeged). Hétfalu,
Nyr. 34:83. Gyergyó, Nyr. 34:
*A csontkorcsolya hajtóbotja. Nyr.
83. Alföld, Nyr. 13:577.
7 235.
:

—
* Iszánkodóbot — Kézdi-Szt.-
lUangatnyi
— jégen
Nyitra, p aló ez Lélek — a csontkorcsolyához való
csúszni. Nyr. 28 496.
:

szeges tolóbot, 1. Gusztony.

lUanka — Nógrád m. — kis
szánkó Nyr. 15 : 143. Kanyargatni — Hetes, Zala m.
— csúszkálni a jégen. Nyr. 19: 143.
niankázni — Kvár vidék,
Ipoly völgy — csúszkálni jégen. Korcsija — Szeged — korcsolya,
Nagyszótár szerint Alsó-Nyitra- értve alatta azirongát. Nyr. 7 : 236.

völgyben : ülangat, Nyr. 16 : 476.

Korcsoja — Kézdivásárhely,
Nógrád m., Nyr. 15 : 143.
Háromszék m. — kis szánkó.
Illonkázni — Ipolyság, Hont m. Nyr. 29:431.
— csúszkálni jégen. Nyr. 19 46. :

Korcsolázni — T. S. Kecske-
Iringa — Bács m. csuszkáló- mét, 1685. — kóborolni: „Ha
hely. Nyr. 16 : 144. valaki vasárnapokon szekereivel
ide-oda korcsolyázik, büntetése
Iringál — Hatvan vid. — csusz- 12 frt".
kái a jégen. Ui. Bács m., Nyr.
9:378, 27:44. í Korcsolya — kézi, kis szán
bikfa deszkából készítve, rúdja,
Iringolni, iringálni — Jász-
eplénje nincs. Korcsolyázni: mi-
Ladány — jégen csúszkálni. Nyr.
kor a gyermekek ilyen szánnal
26 : 188.
a hegyoldalon leereszkednek, vagy
Irintani — Szarvas-Gede, Nóg- egymást húzzák. (Korcsolya =
rád m. — csúszkálni a jégen. hordót leereszt eszköz). Székelyf.,
Sokszor irontani. Ve. Hatvan. Tsz. 113.
Nyr. 33 : 178.
* Kuszkorondani — Rimaszom-
*Irongálni csontkorcsolyán bat, Mtsz. I. 371. — csuszkoron-
csúszni. dani, csúszkálni (jégen).
Megsíkul 143 Furolya fia

*Megsíkul — Kézdi-Szt.-Lélek Sisinkázni — Marosvásárhely

— a csontesáklyahasználattól a — jégen csúszkálni. Nyr. 9 428. :

jégen = sima, sík lapra kopik.

Slutylfa — Losoncz, 1858. —
Sikaaidozik —
Szilágysomlyó
fakorcsolya. Nyr. 14 : 287.

jégen csuszkái. Nyr. 16 287. :

Hangszer.
Sikanyózni — Akna-Szlatina.
Máramaros m. — jégen csúszkálni. * Billeget — Somogy m., Mtsz.
Nyr. 36:34. — hatlyukú síp.

Sikárkó — Tokaj — csúszkáló. íBordó-sip — Erd vidék, Mtsz.

Sikárkozik, uo. csuszkái. Nyr. — duda.
24 240.
:

• Sikárkozni — Bodrogköz, Tsz. *Csampolya — Székely szó.

•329. —
jégen csúszkálni. —
Si-
Tsz. — duda, vö. csimpolya.

kárkozni —
Abauj m., Bereg- * Csimpolya — 1. Zilah, Szé-
szász —
jégen csúszkálni. Nyr. kelyf. — duda. 2. Apa-Nagyfalu,
33:24, 26:523. Szolnok-Doboka m., Udvarhely m.,
Sikonka — Apa-Nagyfalu, Sz.- tilinkó. 3. Székelyf., Mtsz. Kis
Doboka m. — jég, melyen a gyer- dob, melyet az ujjak hegyével
mekek csúszkálni szoktak. Nyr. vernek.

15 382.
— szerte a
:

*Duda magyarság-
'Sikonkázni — Székelyf. — jé- nál is — lényegileg a római tibia
gen csúszkálni. Tsz. 329. Maros-
gemina, levegtömlvel. Vö. csim-
vásárhely = irongálni.
polya.
Sikonkodni — Udvarhely m.
Dünnyögni — Bodrogköz, Tsz.
— irongálni. —
í

sípfuvás, furulyázás mellett a

Simulkázik — Hegyalja — torkával az orron át zúgni.
csuszkái a jégen. Nyr. 24 479. :

Simulkázni — Rozsnyó — csusz- *Fakürt — Oklsz. — 1581:

„Keth eoregh hozzu fa kwrth^.
káLui a jégen. Simulka erre alkal-
mas jég. Nyr. 8 : 566. *Pujera —
Gyetva vidék, Zó-

Sink^ó — Palóczság — jég-

lyom m. —
három hanglyukas,
közel embernyi síp, melyet ven-
csuszkáló sink^óznyi, uo. jégen
dégcsövön fújnak meg. (A magyar
csúszkálni. Nyr. 22 : 79.
sfoglalkozások körébl. TTK.
Sinkózás — T.-Szt.-Miklós — 1900 : 271.).
csúszkálás. Nyr. 31 : 52.
Furolya fia — Lisznyai Kálmán.
Sinkózik — Rimaszombat — Új palócz dalok. 1858. p. 146.
csuszkái a jégen, másutt iringál. Nyr. 19 : 140. — v. tilinkó, itt =
Nyr. 17:574. (fzfa) síp.
 7
;
:

Furuglya 141 Széltl-szélig^

* Furuglya — Somogy — több hüvelyk összeérése, azután egy^

helyen a tilinkó. Vö. furulya. két ujj és egy hüvelykujj széles-

Furulya — általánosan — a sége szerint csoportosulnak. Ha

tilinkó. Horger A. oláh jövevény- készítje kiskez, a hang maga-

szónak tartja. Nyr. 31 546.

sabb és fordítva. (A magyar s-
:

foglalkozások körébl. TTK. 1900

*
Fúvószipka — Ló vész, Csik 270.)
m. —
a kürtön az a kis cs, a
melyen megfújják. Vö. vendégcs. * Kanászkürt Somogy, Zala —
Fzfasip — általánosan — a
— rendesen ökörszarvából, dísz
nélkül való tülök.
fz, leginkább gyenge hajtásából
készitett síp. Petfi: „Lovagolok *Kürt — Lóvész, Csík m. —
füzfasípot fújva". * Tavaszkor, Egy és fél, 2 m hosszú, fából

mikor nedvbe szökken a fúz készült, nyírfakéreggel körül-

— Salix — héja lecsavarható, hogy csavart hangszer; vastagabb végén

csövet alkot, a mibl könnyen 10 — 12 cm, a vékonyabbon 5 —

készül a síp. cm átmérj ; ezen van a fúvó-
szipka.
íGajda — Újvidék, Mtsz. —
duda. * Szláv, hangfest. Nünü — Csík m., Tsz. Keme-
— — nesalja, Tsz. — nádból vagy h-
$Gajdás Újvidék, Mtsz.
bér (== lopótökhébér) szárból ké-
dudás. *L. Gajda.
szült síp.

*
Harántsíp — Pápa vid., Tsz. Nyékl — Barkóság, Borsod
— fuvola. m., Nyr. 32 524 és Komoróczy
:

Havasi kürt
* Máramaros, — Miklós in litt. — Baromfi lábszár-
Ung —
a havasok vidékén, a
csontjából készült, vadcsalogató

íiatal hársfa kérgébl alkotott, síp,különösen a vadorzók kezén.

a nyír- v. meggyfa kérgével körül- Úgy készül, mint a fzfasíp.

Nyelvcsapjának és a nyéklcsont-
csavart, a fejlettebb fokon ketté-
hasított fatörzsbl vájt abroncsok-
nak hosszától függ hangja.
kal egybefoglalt öbl kürt, leg-
Síp — általánosan — fúvó-
újabban bádogból is készül. (A
hangszer. Ver. 37. fistula, tibia
magyar sfoglalkozások körébl.
német: Pfeiff, dalmát: svrha>
TTK. 1900 271. [Nyr. 26 170 sze-
: :

szvirale.
rint havasi kürtöt használnak a
sziléziai goralok is.]) Üvegbl Sípborda Alexics —
magyar ;

készül az üvegkürt.
elem az oláhban. Nyr. 17:468,
tömlsíp, duda.
*Hosszifuruglya — Somogy — SSipos — Ver. 107. — Tihicen.
hosszú, ötlyukú fúvóhangszer, ti-

linkó,hangja méla, a pásztor * Széltl-szélig — Ropoly puszta>

belé dünnyög. Hossza öt ököl
is Somogy m. —a furuglya, tilinká
és négy ujj hanglyukai a két
; kimérésénél az egész hossza.
 ;
:

Szült 145 Amaxobíf

Szült — Moldvai csángó III. PÁSZTORSZERVEZET.

furulya. Nyr. 31:86.
Pásztorszervezet.

Tárogató — szerte * szer- *Bugacz-Monostor. Pásztorok

kezete kétes. 1895-ben. Gulyások:
Arva-Tóth,
Tilinka — Székelyi., Tsz. —
nem a tilinkó, hanem fíízfasíp.

*Tilinkó — Alföldszerte álta-

lánosan — hatlyukú síp; a juhá-
szok bodzából maguk készítették
hossza két ököl, a lianglyukak
ujjbegy szélességre egymástól ne- ;

ve hangfest. Erdélyben ez a
furulya, Dunántúl furuglya.

Timbura — Székelyf., Eted

Malonyay — tambura.

Tömlsíp — a régiségben
1577, Kolozsv. glossz., Nyr. 36
368 tömlsíp, töml syp
; — duda.
NySz. 11:1575.)

* Tülök — Alföldszerte —
szaruból készült kürt, rendesén a
csordás használja.

Türkölni — Kiskunhalas, Nyr.

15:474; Tisza-Szt.-Imre, Nyr. 9:
137. — tülköt fújni. * Türkölni
= kürtölni.
* Üvegkürt — Székelység —
üveghutában, rendesen Bükszádon
fujt havasi kürt. (A magyar s-
foglalkozások körébl TTK. 1900:
271.)Az üveghuta megsznésével
eltnt a kürt.

* Vendégcs —
Gyetva vid.,
Zólyom —
a fuj érán, az a cs,
a melyen megfújják a hangszert,
mert hosszúsága miatt a fúvó
nem éri el máskép a síp végét.
 :. ::

Ángária 146 Bébíró

Ab á\iala == fedeles szekér.

: Vö. Forró Encs, Abauj m., Nyr. 31
Eltanulmányok 89, 102. 83. — Számadó juhász. (Moldvai

* Ángária — Alföld — pász-

csángóknál, Nyr. 31 : 83 ; öreg
ember.)
torok kialkudott vagy szokásos
járandósága. Bacsus — Tisza-Szent-Imre,
Anya-juhász — Hortobágy, Nyr. 9 : 137. — számadó juhász.
MNy. VIII : 236. — több gazda egy Bacza — Nógrád m., Nyr. 4
nyájba, falkába vert jószágát rzi. 425, 33 : 561. —számadó juhász.
* Armentarius — XVIII. század Helyesen : Baca, a tótoknál.
— equorum = csikós.
Bárányos Tk. Balatonmell., —
* Árvául — T. S., Kecskemét, Meztúr, MNy. VI 279. a bá- :
—
1702. — elhagyva, gazdátlan rányfalka rzje.
„Király István úr nem árvául
Barmatlan ember — 1599.
fogta fel azon telel és nyaraló
Oklsz. — a kinek nincs barma,
helyeket, hanem bekéredzett stb."
azaz marhája. „Minden barmat-
*Árvául felfogni — 1702. lan ember egy-egy napi kaszálás-
Kecskemét — telel és nyaraló sal tartozik (a prédikátornak).
helyet, ha el voltak hagyatva, Minden b. e. tartozik aratással a
elfoglalni. prédikátornak".

— — Barmos ember — régebben —

*Bács általánosan a
a pásztor, de inkább a marha
számadó juhász, a tótságon „Baca"
gazdája. 1581, Gyergyó. (T. S.
A régiségben, Oklsz., 1590 ill.
Bud. Hirl. 1904. 35.) 1599: „A
1692 óta. Bács alakja inkább a
barmos ember egy-egy napi széna-
székely ségnél, bacsó alakja az
hordással tartozik". (A prédiká-
Alföldön él. Szólás : Szkefalva,
tornak.) Oklsz.
K.-Küküll m., Nyr. 15:335.
^ Három napig magának fej a bács".
Barom pásztor — Kolozsv.

— — glossz. 1577. Nyr. 36 : 366. — ba-

Bacsa Palóczság, Tsz.
rom paztor ; Sz. F. B. „barom va^
:

göUnicz völgyi németeknél. Nyr.

ökör pásztor, a marhák rzje.
25 299. a : bács.

Bacsó* sok helyen a— — * Barom tzsér — T. S. Nyr.

számadó juhász, a Palóczságban.

32 : 54. — a XVI., XVH. század-
ban marhakeresked.
Nyr. 22:528. Bacsó. (Gyalu, Ko-
lozs m., Nyr. 31:115; vagyon- Basu — Moldvai csángó, Nyr.
talan parasztember is). 31 : 83. — öreg ember (egyébként
Bacsó gazda Barkóság, Nyr. — számadó juhász.).

32 520. —
számadó juhászgazda.
:
* Bébíró — 1748. Karatna köz-
*Bacsu — Karczag — juhász- ség, Csallóköz, Nyr. 16:432. —
kunyhó, ha sajt készül benne. az, a ki másutt lakik és bír, de
 : :

Becsflpénz 147 Bíró

itt is van birtoka s itt is van joga, * Betyár-befogadásért 100 bot, is-

pl. legeltetési, erdlni. Vö. idebíró. métlés esetén, katonának adatik.

*Becsüpónz 1715. Feselnek — Betyár béres — Félegyháza,

falu —
a mi a kár becslése után Nyr. 6 : 134. — az, a ki csak té-
a kárvallottnak jár. len béreskedik.

Berbécses — Lz. — herélt * Betyárkenyér — Békés —

kosok pásztora. * Magyarán Ürü- régentén a pásztorok kenyérillet-
pásztor V. Ürüs. ményét mindég egy kenyérrel
Béres — általánosan — az megpótolt'ák, hogy adhassanak a
oláhban és az erdélyi Elrczhegy- jelentkez szegénylegényeknek,
ség móczainál (Nyr. 16 : 354 és betyároknak s így azokat kielé-
34 147.) Hont m., gítve, a rablástól visszatartsák.
: biri^ ; tót. Nyr.
29 331.
: bíres, szolgaember, a ki Bgyéres — Mezszilvás, oláh,
bérért, azaz pénzért dolgozik. A Nyr. 37 : 220. — béres.
régiségben 1387 óta személy- és
Bialos — bivalyos. 1.
foglalkozásnév. Oklsz. Grossin-
ger 120. és Ny. Sz. ökör, st
I. Bihalos — Dunántúl, Nyr. 16 :

juhpásztornak veszi. Vö. bgyéres.

is 190. — bivalyos. 1.

Bérespénz — 1525. Oklsz. — Bika gujás — Hortobágy, T.

„Tam jobagiones, quam inquilini M., MNy. VHI:236. — az a gu-
annuatim tenentur soluere quod lyás, a ki csak bikákat riz.
Béres pénz dicitur" úrbéri illeték,
Birkapiczér Zalaapáti, M.
adónem. - birkapeczér.
* Berótt — 1688. Kassa arti-
— Komárom, Du-
culusai — a fizetést régi berótt
*Birkások
— Szászországból a merino-
nántúl
mód szerint szedjenek; beróvott,
juhtenyésztésre betelepített szak-
régen rováson kimutatott
értk, — nem pásztorok —
fizetés.
Ko-
Vö. Eltanulmányok 202.
márom megyében birkáscsaládok
Berszán — Csíkszentdomokos, Békefy — azeltt Friedrich, Mille
Nyr. 32 : 324. — herszány. Szé- — — azeltt
azeltt Meil, Hencz
kelyi. (Orbán B. II. 23, 101, 104.) Sauer, Mihályi — azeltt Micheler
Nyr. 37 : 190. havasi oláh pásztor. és Herbst. Ilyen családok még:
Berszány — 1. berszán. mányoki KoUer, Kégl és mások.
— A legtöbb meghonosodott s nemes-
Betyár
—
Szentesen, Nyr.
rang sze-
6
séget nyert. A tótban — Nyr. 17 :

179.
rint csikós,
urasági cseléd ;

béres és birkaúsztató
253. — birkás. Vö. bürgés.

közt áll. Csongrádban,

Mtsz. a Bíró — általánosan — uradal-
béresek mellett szolgáló ostoros. makban vagy községek gazda-
Betyár a régiségben ntelent je- ságaiban a felügyel. Van: esztena-
lentett. Eltanulmányok 363. — bíró, fabíró, fúbíró, pajtabíró,
10*
 ; :

Bíros 148 Botozás

pusztabíró, szénabíró, székbíró, * Bojtár — általánosan — a

szúrübíró, tkebíró, határbíró, me- számadópásztor segítje. Van
zbíró, pásztorbíró. öregbojtár, csikósbojtár, gulyás-

Biros — Zsolna vid., tót, Nyr.

bojtár, juhászbojtár, tinósbojtár,

26:422. — béres.
üszsbojtár, kanászbojtár stb. T.
S. szerint egy a dunántúli voy-
* Bitang — általánosan — a dárvdl = ispán. (Nyr. 32 154.) :

csavargó ember s a kárbamen, Kossuth Lajos Romagnából közli,

idegen jószág, innen bitang ember, mint olasz tájszót hoitario : =
bitang marha, bitangolás stb. Sze- ökörpásztor (Nyr. 13 : 563) ; Mik-
geden 1723-ban. (Nyr. 30:252. a losich szláv eredetnek tartja
középfelnémetbl származtatja (Nyr. 11:117., vö. Nyr. 17:253
tréfásan Bitt' Dank-ból.). Kecske- és 37 : 101.) ; Grossingernél — I :

mét, ua. Bitang jegyzkönyvei, 120. — bubulcus. Vö. bujtár.

kitn források.

— Bojtos — Hortobágy, T. M.,

Bitangban élni
—
* XVII. sz.
MNy. VIII : 236. — a bojtár.
törvénytelenül.

* Bitang ember — 1794. Bihar

Bojtosné — Hortobágy, T. M.,

m. statútuma —
a tilosban járó
MNy. VIII — bojtárné.
: 237.

rossz ember. L. csapongó is. Vö. Borjúpásztor — általánosan —

Eltanulmányok 267. a régiségben 1554 óta — Oklsz.
* Bitang karó — Btigacz-Mo-
— Benedictus Bornyw pastor ;

nostor — a cserény mögött levert

1692. Borjúpásztor stb. — a bor-
jak rá^je.
karó, a melyhez a bitang marhát
kötötték ; de az ellátogató sze- * Boros kenyér — Kecskemét
génylegények lovaikát is, a míg régisége — gyógyszer a bevert
mulattak, a b. k.-hoz fzték. fejekre, kivált a pásztorokéra.

* Bitang marha — általánosan Botos —

Balatonmell., Mtsz. —
— a tilosban járó, kártokozó ide- cssz, mezpásztor, mert bottal
gen jószág. riz. T. S. szerint a XVI., XVII.
* Bivalyos — mindenütt, a hol században a bottal terel marha-
bivalyt tartanak — a bivalyok hajtók, szemben az ostorral te-

gondozója, ápolója, terelje. A rel ostorosokkal. (Eltanulmá-

régiségben 1692 óta. — Oklsz. — nyok 178.)

„Két bialosnak külön-külön pénz Botos ispán — Barkóság, Nyr.

fl. 3, búza cub. 4". 32:521. — oklevélnélküli, tehát
Bocskoros — Barkóság, Nyr. nem iskolázott gazdatiszt.
32:520. — szllpásztor.
*Botozás —
XVIII. sz., Bihar
*Bocsolázni — Kecskemét régi- m. statútuma 1792. A pásztor —
ségébl — beleszédülni a vere- kap elsízben 12, másodízben 24
kedésbe. botütést; a nemes ugyanazért els-
 ::

Boum pastor 149 Csapongó ember

ízben 2 Rfrt, másodízben 4 Rfrtot *Bubulcus — Anonymusnál I.

fizet. Vö. Eltanulmányok 266. fejezet — gulyás értelmében.

*Boum pastor — XVIII. szá- Bucciu — oláhban, Nyr. 37

zad — gulyás. 468. — vágóhídi mészáros.

BöUér —
általánosan — köz- Budár — Szeged, Mtsz., Kis-
rendbl való, nem tanult disznó- kunhalas, Nyr. 14 286. : — szll-
öl. A régiségben 1469 óta, Oklsz. pásztor.
Beller stb. Sokszor a pásztor- Buddog— Jászság, Nyr. 29
rendbl való. 47.— a cssz járásáról czammog. :

*Brgyüjt — T. S., 1594,

Buger — Felssomogy, Nyr.
Kecskemét. — A régiségben az
8:432. — kaszás tót.
elhullott állatok brével beszá-
molt a pásztor és a brgyújt Bujtár — némely helyen Sze- ;

ezeket szedte össze. „Kék lovat, ged, 1727. — bojtár.

bitangot adtak, hogy azon járjon Büki — Fehér m., Nyr. 26

n brgyjt", vagyis bitangolva 524. — mezcssz.

Bürgés — több helyen — a

talált, hamuszín lovat. *

* — XVLl. század 1630,

Branista bürge rzje, tehát birkás.
a fogarasvidéki tanuvallatásban —
tilos, tilalmazott értelmében ; a *Cioban —
juhász, balkáni szó.

szláv „braniti" = tilalmazni, ol- Az oláh == vlach pásztornak

talmazni értelmében ; „ hrana = nincs hazája, "hegyek hátán halad

kapu is, lehet kapu re,

tehát a nyájjal, a merre jó legel van;
védje is". Vö. Eltanulmányok a székelységnél „Csobán".

211. * Custos equatiae — XIII. század

*Bramstér — XVII. sz. 1636,

H. I. — csikós értelmében, kü-

a fogarasi praevarikáczióban — lönben ménes re.

cssz, a szláv braniti = védeni * Custos pecorum —

XI. század
Titán. (Vö. Eltanulmányok 197.) — barompásztor vagy r =
Brégó — Ercsi, Fejér m. Nyr. gulyás.

26 80.
:
— kisbéres. Vö. bregós. Csamangó — Kecskemét, Nyr.
4 284. — kutyapeczér.
Bregócs — Némedi, Tolna m.,
:

Nyr. 32 26 38.
* Csapongó — Bihar, 1792. —
: 119, Enying, Nyr. :

— kisbéres. Vö. bregós.

a bitang, kóborló, csavargó ember.
Vö. Eltanul-
Vö. bitang ember.
Bregós — Gesztesi járás, Ko- mányok 267.
márom m., Mtsz. — öregbéres. * Csapongó ember — 1. Bitang
Némedin Bregócs, a. m. kisbéres.
ember.
Ilyen értelemben közli R. Prikkel
Sehonnai bitang ember,
Marián is (Nyr. 26:38.). Vö. A ki ha kell, halni nem mer,
l)regó, bregócs. stb. Petfi.
Csatás 150 Csordás-gyerek

Csatás — Székelyföld, Udvar- Csiszár — Szentes, Nyr. 8:187

hely m., Háromszék m., Mtsz. — és általánosan — marhakeres-
csordar (a csata
éjjeli re, 1. ked. Gencs, Szatmár m., Mtsz.
szarvasmarha alatt). lótolvaj. Vö. lócsiszár.

— Göcsej, Tsz. rség,

Cserdás Csobán — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 4 — csordás.
: 521. Nyr. 22 295,: Uzon, Háromszék
Cserényalja — Biigacz-Monos-
* m., Mtsz. ; Tatrangi csángó, Nyr.
tor — tagjai Számadó, a cse- : 1. 2 : 476 ; moldvai csángó, Nyr.
rény feje. 2. Lakos, ki a cserény 30 : 179. — juhász, az oláh cioban.
gazdaságát látja el; nem legel- De jelent edényt is (1. Edény
tet. 3. Bujtár, több : 1-s, 2-ik, categoria) és Hétfalun, Csík és
3-ik, 4-ik ezek között. 4. Óreg- Udvarhely m., nagy juhászkutyát
bujtár, alatta az ifjabb bujtárok. is. Vö. Csobány.
5. Kisbujtár, a borjúkat rzi. A Csobány — Erdély több helyén
második reggel fzéshez lát.
— juhász. Vö. csobán, oláhos.
Csetres — Balatonfüred —
pásztorgyerek. Nyr. 37 428.
* Csontot zörgvé tenni —
:

Kecskemét régisége — vereke-

*Csihés — T. S. — hívatlan
désben a legyzöttrl : „zörgött
segít, jöttment. Debreczenben,
a csontja, úgy megverte".
Nyr. 34 524, béres.
:

Csikós — — Csordahajtó — Vép, Vas m.,.

lovak rzje ;
általánosan
hajtóeszköze a bot
a
Nyr. 30:446. — az az utcza, a
melyen a csordát hajtják.
és a karikás. Van : számadó
csikós, csikósbojtár, czifra csikós, * Csordapásztor — T. S. —
renyhe csikós. 1384 óta a köz- röviden csordás, teheneket legel-
renden gyakori családnév (Oklsz.) tet, estére a helységbetér pász-
„Chykos". tor. A régiségben, Oklsz., 1497
Csikósbojtár — általánosan — óta személynév Anthonio Chorda- :

a számadó csikós mellett szol-

pazthor. 1596 : csordapásztor.

gáló lórz.
Csordás — általánosan — az
Csikósné Hortobágy, T. M.— estére hazajáró fejs vagy tejel
MNy. Vin:237. a csikós fe- — jószág pásztora, rzje. A régi-
lesége. ségben, Oklsz., 1400 óta személy-
* Csikósszervezet — Kkfélegy- név Gliordas. Az erdélyi Ercz-
:

háza — 1 számadó, 3 bojtár. hegység móczainál, Nyr. 34 151. :

csurdar. Grossingernél 1 120.

C sírás —
Szlls-Györök, So-
boarius seu bubulcus. Vö. csordás.
:

mogy m., Nyr. 22:238. az —

urasági tehenek gulyása (mert Csordás-gyerek Hortobágy^ —
ott az uraság gulyája csira, azaz T. M., MNy. Vin 236. a csor« :
—
svájczi tehenekbl állott). dás segítje.
Csordós 151 Disznópásztor

Csordós — RépczemelL, Sop- Czéh — általánosan — az egy

ron 111., Nyr. 2 : 518. — csorduós. foglalkozást zk társulata. A sza-
Be-Sárkány, Rábaköz, Nyr. 18:47, bad ipar törvénybe foglalásakor —
csordás. 1884 XVII. : — helyükbe
t.-cz.

Csoringár — Szilágy m., Mtsz.

ipartestületek léptek. A czéh ren-
— bojtár. (Pungur szerint nem desen iparosemberekbl állott, de
pásztorczéheket is ismerünk 1635,
magyar.)
illetve 1649 óta. Vö. Eltanulmá-
* Cssz — Kecskemét és álta-
nyok 188., 192.
lánosan — a pnsztán felügyel,
a piisztagazdának alárendelve. A Czifra- csikós — Hortobágy, T.
régiségben, Oklsz., 1903 óta Cheuz, M., MNy. Vni:236. — a czifra
Cliewz stb. ménes rzje.
* Cssz-bíró Oklsz. 1668- — — Czifracsikósné — Hortobágy,
ban „Nagy András, Csz biró".
: T. M., MNy. Vm : 237. — a czifra-
A csszök felügyelje. csikós felesége.

Csukás — Szilágy m. — csikós. sCzihos —

Udvarhely m. —
Nyr. 7 : 381. lólopásban segédkez. * Nyilván ez
Csürbiró — a régiségben, csiholta a szikrát, hogy a lovak

Oklsz. — 1692 : Csürbiró ; a ga- megriadjanak.

bonaház tiszttartója.
*Czimbora — T. S., Kecske-
*Csürhés — szerte — disznó- mét, 1837. Nyr. 32 : 154. — rész-
pásztor, a ki a helység sertéseit vényes értelemben. „Fogadták a
reggel kihajtja, este hazatereli. gazdák a czimborát telelre is."
A csrhessél szemben a kondás „Czimbora!" — igy szólítja meg
éven át kint marad. az öregebb vagy rangids pásztor
a fiatalabbat. (Hortobágy, MNy.
Csürhés kanász Kiskunfél- — VIII : 237.)
egyháza 1781—1801. évi jegyz-
könyve —
a csürhét hajtó pász- Czinczár —
Kiskunhalas, Zenta,
torember. Bács m., Mtsz. Ada, Bács m., ;

Csrös — a régiségben, Oklsz.

Nyr. 27 412. : — nem tanult, kon-
tár mészáros hentes.
— 1601 óta személynév is.
v.

Czanga-juhász — Hortobágy,
* Disznó rz — Oklsz., 1505 :

T. M., MNy. VIII : 236. — ju- „Benedikto Dyzno Ewrzeiv'' —

hász, *a fiavesztett anyajuhok tehát a sertések rzje.
pásztora.
Disznópásztor — általánosan
Czárán — moldvai csángó, — a disznók rzje. A régiség-
Nyr. 30 179. : — munkás ; az ben 1544 óta — Oklsz. — dizno
oláhban ^aran = paraszt, föld- paztor, 1588: Dyzno paztor. 1692:
mves. disznópásztor ; kolozsvári glossz.
 ; :

Disznós ember 152 Esztrengás juhász

1577., Nyr. 36:366., dizno paz- Elzköd — Barkóság, Nyr.

tor ; Sz. F. B. : disznó pásztor. 32 521.
: — az, a ki szekérrel,
mindig elhagyni törekszik
Disznós ember — 1581. Oklsz. lóval
az eltte haladót.
— „Ha disznót találnak a tilal-

masban és kárt tészen, meg- *Els bujtár — Bugacz-Mo-

fizesse disznós emfeer a hajtópénzzel nostor — az, a ki éjjel lóhátról

együtt", tehát vagy az, a kinek legeltet.

disznaja van, vagy a disznópásztor. Elszoritani — 1612-ben — az

Dodos — Tatrangi csángó, Er- utakat, vagyis : keskenyíteni.

dély, Nyr. 2 524. — juhászféle

: * Eltudni — T. S., Kecskemét,
ember gúnyneve. 1739. — elbocsátani, eltagadni
„igenis felfogadtuk a gazdát, de
*Egy bot — XVIII. század, úgy, hogy mindenkor eltudhassuk
1791. Segesvár erdrendtartása — magunk melll".
értelemben „ne külön, kisebb
ily

nyájakban, hanem = — Építeni

egy hot alatt
— * T. S., Kecskemét

törvénytelen gyermeket de ;

egypásztor alatt legeljen a marha";

németül :• „unter einem Stáb".
földet is megépíteni = berendezni.
Vö. Eltanulmányok 297. *Eques serviens — XVIII. szá-
— Szeged — az a
zad — lovas szolga.^

bojtár, a kin az éjjeli rzés sora *Equitantes — XI. század —

van, azaz : az éjjeli rzésben soros. lovászok, equites is, más helyen
Agazones. Az elbbiek a bakony-
-^Kecskemét, XVII. sz. béli apátság jószágainak és va-
T. S. — [használat értelmében
gyonának 1086-iki összeírásában.
pusztákat élni, földeket élni.

Elesküdni
* T. S., Kecske- — Erdbiró — Háromszék m.,

mét —
a tulajdonjogot esküvel
Nyr. 17 : 137. — a községi erd
bebizonyítani, elesküdte ökrét = felügyelje.

megtalálta és esküvel szerezte Esztenabiró Háromszék m., —

vissza. Mtsz. —
a juhfej tanya felügye-
lje. Vö. Mró,
Elkacsmarni — 1. kacsmarni.
*Esztenás —
az a juhász, a
* Ellet pásztor — T. S. —a ki a juhokat az Észten ában feji.
ki a tenyésztést intézte.
Esztrengás juhász — Meztúr,
*Ellets — Meztúr, MNy. VI: MNy. VI: 279., Hortobágy, MNy.
279. — az a pásztor, a ki az ell
Vili : 236. — fejs juhász, a ki a
jószágot kezeli. vagyis az
juhokat esztrengálja,
EUets-juhász Hortobágy, — esztrengába kergetve, megfeji és
T. M., MNy. Vin:236. a ki — a tejet feldolgozza. Vö. fejs
elleti a birkát. juhász.
Fabiró 153 Fkenéz

Fabiró — Kisvárda, Szabolcs *Fej8 juhász — 1772. Hajdú-

111. és Eted, Udvarhely iii., Nyr. ság és Alföldszerte — a ki fejs
17:137., 138. — erdfelügyel, nyájat riz és tejét feldolgozza.
fabecsl (Borszörcsök, Veszprém * Fejs pásztor — T. S. — ki
m., Nyr. 17 : 138.). Vö. bíró.
az anyabaromgulyák körül a tej-
*Falkás pásztor T. — S. — gazdaságot folytatta.
ki egy gazdának jószágát = fal-
*Peldgraff — XVII. század
káját legelteti.
vasvári és fraknói rend 1668. —
Falu lába — Barkóság, Nyr. a ki a határ rendjét intézte s a
32 521.:
— a kisbíró, a ki a köz- pásztorok fölött állott. (1649-ben
ségi végzéseket, a pásztorokét is
vasvármegyei pásztorok czéh-
kidobolta, tehát összejárta a falut.
levelében : ^mezei gróf''.)Y'ó. El-
Falu szabadítás a régiség- — tanulmányok 224.
'

ben is —
vö. Hajtópénz. A „sza- * Felel pásztor — XVII. szá-
badítás" a legeltetés kezdhetésére
zad 1688. — székely falu törvé-
vonatkozik.
nyében = számadó pásztor.
Fandi — Erdély és Máramaros, * Felfogadás — Kecskemét —
Nyr. 4:284. — kutyapeczér.
a pásztorokról szegdtetés értel-
*Parkaskéve — T. S., Kecs- mében.
kemét, XVII. század, Nyr. 32 154.
— pennaticum, tulaj donképen pen-
:

*Pelhóhérolni — Kecskemét
napénz == írásdíja, vagy bírság;
régisége — kegyetlenül megverni.
nem világos. Rokon a „farkas- Félnyirtékes gazda — Lz. —
poenitentia". L. RMK. IV. 341. az a juhászgazda, a ki a tizen-

Parkpénz — Be-Sárkány, Rá- hatodik versen kap egy fejést

baköz, Nyr. 18 47. : — farkapíz, vagy egy sajtot.

borravaló, a melyet a ló- vagy *Fiadzós —

Nagyszalonta —
disznókeresked cselédje a vev- a fiadzó anyadisznók pásztora.
tl az állat hazavezetéseért vagy
hajtásáért kap.
Fogadott béres — 1577. Ko-
lozsv. glossz., Nyr. 36 130. —
*Fejjuliász — Kecskemét, Al- mercenarius.
:

földszerte — a ki anyanyájat r-
zött, fejt és sajtot készített. L.
* Fogott bíró — XVII. század,

Nyáj aj uh ász. Gömör m. — köztiszteletben álló

ember, kit vitás esetekben bírói
*Fej pakulár — Márkod, Ma-
ros-Torda m. — fejjuhász, boj-
tisztre felkértek.

tár. Vö. pakulár. *A pakulár ab Formondor — Érsekújvár, Nyr.

baculo, tehát : botos. 26 284.
:
— határbíró, a csszök
* Fejs gulyás T. S. ki a — — felügyelje — a német Vor mun-
dér. Vö. Fürmender.
szarvasmarha, tehéngulya tejgaz-
daságát viszi. Fkenéz — 1. kenéz.
 :

Fkerul 154 Gulyás

*Fkerül — XVII. század — *Gonasz — Kohl, Útleírás —

a közönséges kertilnél rangosabb. kanász. Kohl, nagyon mulatsá-

* Fölépíteni — Vas m., XVII.

gosan a Gonasz't a gonosztól szár-

század — conformálni, azaz

maztatja,
németek
azt mondja, hogy a
ejtik „kanász "-nak s ez
czéhbe tenni. Nádasdy F. utasí-
rossz.
tása. Vö. Eltanulmányok 192.
*Gosztina — XVII. század —
Futamodott legény
* Kecs- — a legeltetésre befogadott idegen
kemét régisége nekibúsult, — jószág ; de a vendégül befoga-
nekivadult, futóban lev legény.
dott jószág legeltetéseért való díj

*Fübér — Kecskemét és álta- is. A szMv gostina = vendégség-

lánosan — a legel használatáért tl így. Fogarasvidéki tanuvalla-
fizetett pénzösszeg. tás 1630. (Cihac II : 126, góstiná.)
Vö. Eltanulmányok 210. Vö.
Fbíró — Háromszék m., Nyr.
gosztinázás.
16 137. — az erdei kaszáló-
,
^,

—
:

helyek felügyelje. Vö. bíró. *Gosztinázás XVII. század,

fogarasvidéki tanuvallatás — ide-
*Fürmender — Kassa város gen állatokat legeltetésre díj el-
statútuma 1687 — gyám, a német lenében felvállalni, tehát vendégül
„Vormünder" után.Vö. formondor. látni, A szláv Gost-Host = vendég,
*Füvelhadnagy — XVI. sz.
gostina-hostina vendégség, de la-

lólegeltetés rendje — a ki a koma is. Vö. gosztina.

pány\án legel lovak dolgában Göbölyös — T. S., Grossinger

ellenrködött, a praesidiariusok
1 : 120 és általánosan — ki a
fgyüjtését szabályozta. A rend hízó szarvasmarhát az istállóban
alapja egy ló, egy vezeték fú.
:
gondozza. Sima, Somogy m., Nyr.
A vezeték az a kötél, a melynél 19 : 381, göbölös. Vö. srés.
fogva a lovat vezették a mai
—
;

kötfék. Vö. Eltanulmányok 225. *Göbölypásztor — T. S.

hízó szarvasmarhát rz. Vö.

Gáes — Kézdi-Polyán, Csík göbölyös.
m., Nyr. 28 : 46. — juhász. (Talán *Göböl3rtartó — 1712, Kecs-
rokon a hács-nl.)
kemét, T. S. — marhakeresked,
*Garabi csikós - T. S. — ? ki göbölylyel kereskedett.

* Gazdarend — Kecskemét, Gujásbojtár — Hortobágy, T.

1754, a város régi jegyzkönyvei- U.,MNy. VIII 236. a szarvas-:
—
bl — a gazdák rendtartása. marha pásztora, a számadógulyás
* Gazdaság — Vacsárcsi és más alárendeltje.

helyeken — a gazdák összessége, * Gulyás —

országszerte a —
a kik juhaikat pásztorolásra szarvasmarha pásztora, éven át
összeadják. kint legeltetje; ha a gulyáért
 : :

Gyalog szer 155 Hajtogató

a felels, akkor számadó gulyás. rácz csempészekkel is. A régi-

Sok helyen giijásivak ejtik. Gros- —
ségben 1500 1510 óta, Oklsz.
singernél 1 : 120, gulás. A régi- Fontos adat az 1514. évi Oklsz.
ségben 1588 óta, Oklsz., Gulyás. „Item Statútum est, quod pro
Hont megyei tótoknál, Nyr. 29 Pecudum aut Pecorum conser-
331, gulás ; az északi szláv nyel- vacione in terris Aliorum Nemo
vekben magyar elem : gular. Rusticorum eciam Liberarum vei
(H. I., Nyr. 17 : 303.) Van még a aliarum Ciuitatum Regiarum do-
számadó gulyáson kívül : gujás- mos seu Casas decetero Campe-
bojtár, bikagujás stb. — Szervezet straies siue Tuguria communi
— Kkfélegyh. — 1 számadó vocabulo Za/?«asnuncupatatenere
gulyás, 1 öregbojt?;^ 4 bojtár, aut conseruare possit, vt per hoc
1 lakos. malicia Haydonum cesset et de-
pereat. Praeterea quod Bubulci
Gyalog szer— Oklsz. — 1683:
wlgari sermone Haydones nun-
„Barma nincsen, csak gyalog
cupati etc. 1524 : Pastoribus Jiay-
szerben szolgál az marhátlanság
donihns, qui duxerunt quatuor
miatt". — Gyalogszer — Székely- boues. Ezekbl kitnik, hogy a
ség, Mtsz. — gyalog, kézi nap-
hajdúk hivatás szerint jószág-
szám, a ki végzi, az a gyalog-
hajtók voltak és mint ilyenek
szeres, uo.
edzett úgy szilaj voltuknál fogva
* Gyalogszeres — 1800. — a válhattak oly vitézekké, a mink-
kinek nincs marhája, napszámos- nek közhit és história ismeri.
forma, mert gyalogszerrel jár. A —
* Hajtó XVII. század. T. S.
Mind
régiségben,
gialogh szeres s mind marhás
Oklsz., 1668 :

— marhahajcsár, egy a botossal,

német szájon Hejdo, Hejdogg,
ember. 1684 marhás és gyalog- :

utóbb többesben Haydoggen és

szeres jobbágy.
Heyduggen alakra romlott s a
* Gyermeképítés — T. S. — magyar mint „Hajdút" vette
ha a pásztorember törvénytelen vissza. A Székelyföldön Nyr. 25 :

gyermeket „épített", borjút adott 47., mezszilvási oláhságnál uo.

a „fattyat vetett lánynak". 37:221. és erdélyi Érczhegység
móczainál uo. 34:252. mezr, —
Gyülekezet-gazda — Barkóság, határpásztor, a ki a tilosból mar-
Nyr. 32:522. — tréfás elnevezése
hát hajt. Vö. hajdú.
a pásztorgazdának.
*Hajtóczédula — Debreczen —
* Hajdú — T. S. szerint, Nyr.
a legeltetésre jogosító hatósági

22 87.:
— Bécsben Heyto, Heydo,
bizonyító okmány.

die Haytok, Heytok a XVI. század * Hajtogató — XVII. század,

okmányaiban Heydoggen, Ochsen- T. S. —a ki a kiszakadozó mar-
treiber, Ochsenknecht helyett de ; hát helyreterelte. Kecskeméten
sokszor szinonym a horvát és 1673 : „juhokat hajtogató".
 :

Hajtópénz 156 Hentes

*Hajtópénz — a marhát hajtó 137, 138. — a ki a határpász-

pásztor bére, melyet bitangolás- torok, csszök fölött áll.

kor megvettek a hajtón pász-

1581-ben.
ül.

„Ha vala-
* Hatos — (1800, Marosszék
toron, p.
mely ember
0.

éjjel juhát falu híre

erdvéd javaslata) — azok a
gyalogszeres emberek, a kik há-
nélkül, falu szabadítása elótt a
tukon viszik ki a száraz ágat,
tilalmasban behajtja, annak bír-
almot az erdbl. Az eredeti ok-
sága flór. 1, az hajtópénz mináen
levélben íráshibából háros áll. A
10 juhtól 1 pénz". 1715: Fesel-
„hátiteher" most is mérték az
nek, Kecskemét.
erdészeti rendtartásban. MNy. II.
*Hallomást vallani —Kecske- 1908. Vö. Eltanulmányok 319.
mét régisége —
mások elbeszélése
—
Hegybíró Hont m., Nyr.
után vallani. Vö. Látomást vallani.
6 : 232, több helyen Mtsz. — a
*Hamargatni — T. S. — sür- szUk felügyelje, aszllcsszök
getni. feje. A szó a szUhegyrl van
véve.
Handgrof— T. S. XVI— XVH.
század —a magyar marhatzsé- Helbsóteni — Ózd, Baranya-
rek „honti gróf "-ja, ki a közve- m., Nyr. 27:478. — állásában

títést vitte s a taksákat beszedte. megersíteni „minnyá pásztort

L. Hontigoróf. T. S. szerint újab- helbsétöttek".

ban „Hansgraf". *Helyös embör Kecskemét —
Hantos — Lipta-Gerge, Nyr.
— 1602-ik évi jegyzkönyv 225.

50:301. — hentes.
old. „Elsben vetöttük az 10 f.
=
adoth helyös embörre" csalá-
Hanycssz — Nagy-Lózs, Sop- dos embör, ellentétje a rideg em-
ron m., Nyr. 30 444 — hanysági: bernek.
<?ssz.
Hendzsór — Kecskemét, Nyr.
*Harmadfües Balatonmell. — 35:91. — hentes.
— a harmadfre kel, elhasi
—
Hentellér néhol, Debreczen-
juhok pásztora.
ben, Nyr. 35:90. hentéler; —
*Háros — 1800, Marosszék — disznóöl hentes, a hentel disz- =
személy, „marhátlan gyalogszeres nót öl szóból. A régiségben 1587.
pásztor". A Dunának van Buda- — Oklsz. — Quicumque opus lanio-
pest mellett egy „Háros" szigete. num vei mactationis personarum
Az oklevélben a háros toUhiba in ordine Hentéler vocata exer-
Jiátos helyett. Vö. hatos. A szó cere voluerit. 1656 : Az hentellér
azokra vonatkozik, a kik hátukon meszarok keozt.
hordták fájukat.
vitték,
Hentes — általánosan móczok-
*Határbiró — 1748, Karatna nál is, — disznóöl.
Nyr. 34 253. :

Jcözs., Háromszék m., Nyr. 17 A régiségben 1619. — Oklsz. —

 ;

Hentesszer 157 Iratos szolga

^az mészárosok instancziájára az * Hozzá! — Kecskemét régi-

hentes szer, a hova a húst kell sége — kiáltás, ha marhatolvajok
felhordani és árulni, az hentesek- támadták a pásztorokat kiáltásra ;

nek legyen helye" (Debreczen). a pásztorok összefutottak és neki-

Itt a hentes szer = hentes sor, támadtak a tolvajoknak.
a vásáron.
Humni — Szeged körül —
Hentesszer — 1. hentes. pásztorszó, annyi mint hunyni,,
* Hevederpénz — 1635. Gömöri azaz : aludni.

juhászszabadság, a Wesselényi *Ht — Szeged-Csöngöle —

rendjében -- a» sajton kívül kész- 1. Tejes.
pénz adó nyilván a széles br-
heveder —
;

öv a tót opaszok — Hüvetér — Pozsony m., MNy,

után, a melyben a pénz számára

1 : 378. — szllpásztor.

külön zseb volt és van. Vö. El-

tanulmányok
*Idebiró — 1727. Szemerja
189.
falu —a ki másliol lakik és itt is
Hidlós — hidó. 1.
bír. Vö. Bébíró. Vö. Eltanulmá-
Hidó — Beret, Abauj m., Nyr. nyok 278.
2 : 423., Kóvár vid., Ipolyvölgye, * Igazítani — Vas m., 1649,
Xyr. 16 : 476., Szihalom, Borsod XVII. század — igazolni. Nádasdy
m., Nyr. 24:432. — hidlós, Gö- F. utasítása.
csej, Tsz., kidós. Vas m., Mtsz.,
ostorosgyerek, a ki a szántásnál
* Igazságlevél — Csongrád,

a lovat, (Szihalmon az ökröt)

1799. — pásztorok igazoló irata;
a község elöljárósága állította ki.
hajtja.
Vö. Eltanulmányok 232.
— hidó.
Hidós 1.

*Hltiés — 1748. Nagy-Baczon

Ihász — Nagy-Lózs, Sopron m..
rség, Nyr. 4 52L
falu — eskütétel, eskü
Nyr. 30 443., : :

vizs- alatti

Vö. Eltanulmányok 295.

Kállay gyújt.. Tsz. — juhász. A
gálat.
régiségben. — Oklsz. — 1400 óta
* Holla — 1565., Miksa király gyakori személynév : ihaz.
erdrendtartásában. A tót Hola,
a Holi = meztelentl, a hava- *Interkapor — T. S. XVI—
soknak a törpefeny-öv fölötti
XVII. század — tzsérek szava,
mely „Unterkáufert" jelentett
kopasz része, egyértelm a Szé-
kely Havassal. Legelterület.
ennek is díj járt.

*Honti goróf — T. S. — a
* Intés — Kecskemét régisége
bécsi Handgróf, a ki a marha-
— húsz botütés annak a pásztor-
kereskedést igazgatta. L. Hand- nak, a ki kóborolt.

graf. * Iratos szolga — 1661. A

*Hozó — H.-Hadháza — a boj- keszthelyi rendtartásban — „a
tár, a ki a kér által bekért ele- császár iratos szolgáinak" a legel-
séget kihozza. L. Kér. tetés meg volt engedve : a kik
 ;

Ispán 158 Juhos

kilétüket császár iratával bizonyí- czanga-, ellets-, fejs- v. esztren-

tották. Vö. Eltanulmányok 221. gás-, magyar juhász ; számadó
bojtár és kisbojtár.
Ispán —
általánosan a gazda- —
ságok felügyelje. Munkácsi B. sze- Juhászczéh — a régiségben —
rint, Nyr. 31 : 34. az iráni spmi szó. a juhászok társulata (M. Gazd.

*Isztronga-lík-lábú — Kiskun- tört. Sz. IV. 2. 94.).

halas — pásztoroknál (
) lábú em- *Juhászdézsma — M. Gazd.
ber, a juh-isztronga nyílásáról tört. Sz. IV. 93. — Gömörben,
véve, másképp dongalábú. 1606-ban bizonyítva van, hogy a

Jargaló — 1564. Oklsz. — juhászok emberemlékezet óta se

nyargaló
bárányaik, sem vetésük után nem
; lovasszolga.
fizettek ; adtak a kir. dézsmások-
* Jegyváltás — T. S. Kecske- nak két sajtot és egy hevedert —
mét — pásztoroknál jegykendvel opaszok? —
vagy az utóbbi he-
és czifra gatyamadzaggal járt. lyett 6 pénzt.

*Jobagio campestris XIII. — *Juhászrend.ek — J. Balaton-

század —
mezei jobbágy, mint mell. — az összeszoktatott kate-
pásztor is. góriák szerint : Kosos, Ürüs, Bir-
kás, Harmadfües (elhasi), Tok-
* Jós — Háromszék m., Nyr. 5 :

Bárányos.
37., 28 292.
: — Juhos, Szily Kál- lyós.

mán szerint. * Juhászszabadalom — M. Gazd.

* Jószágos — Kecskemét, tört. Sz. IV. 92. — „Valaszká
1673.
Sloboda" Gömörben, talán 1848-ig.
— tulajdonos értelmében, t. i. az,
A krasznahorkai és csetneki juhá-
a kié a jószág. A juhász rend-
szok már 1635-ben alkottak tár-
tartás eredeti szövegének 6. pont-
sulatot.
jában így „ Jószágossént valaha-
—
:

kor tapasztaltatik", a „séwí" lapsus * Juhászszervezet Békés —

calami ként helyett. Vö. Eltanul- Számadó, Bojtár, Kisbojtár, Ellet,
mányok 368. Fejs, Kosos, Bárányos, Ürüs,
Medd, Nyájajuhász.
* Juhász — általános — az, a
ki a juhot rzi. Sz. F. B. : juhaaz. Juhásztat — Debreczen, Nyr.
1400. — Oklsz. — Ihaz; majd 7 : 329. — megszelídít. Vö. meg-
Jwhaz, Juhaz stb. A hontmegyei juhászodik.
tótoknál. Nyr. 29:331. juhás. H.
szerint magyar elem az északi
Juh-czinozár — Szeged vid.,
I.

szláv nyelvekben (Nyr. 17

Mtsz. — juh-vágó, juhokkal ke-
: 304.)
resked ember.
Komárom megyében a hosszú-
szr magyar juh rzje. A Hor- Juhos — a régiségben, 1341
tobágyon, MNy. VIII: 236. van: óta, Oklsz. — az a gazda, a ki-
számadó juhász, nyáj-, anya-. nek juha van.
Juhos gazda 159 Kárlátni

* Juhos gazda — Kecskemét, Kanászfattyú — Hortobágy,

1673. évi szabályzat — a kinek T. M., MNy. Vm : 236. — gyerek-
juha van. Vö. Eltanulmányok 368. sorban lev disznópásztor.

Juh-pásztor —
a régiségben, Kanászgyerek — Hortobágy,
Bszsz. yeh paztor. Ver. 71. Jih
:
T. M.,MNy. Vin : 236. — gyerek-
pásztor — opilio, vagyis juhász. sorban lev disznópásztor.

*Kacsmarm — Kiskunhalas, * Kanászszervezet N.-Sza- —

Nyr. 15: 142. — elkaparítani, lopni. lonta — Számadó, Bojtárok: Kanos,
Ékacsmarni, Halas, Túrkeve, Zala Koczás, Sds, Malaczos, Fiadzós,
Mtsz. Ua. Szólás Halason, Mtsz. Kutriczás. — F.-Szt.-Miklós, Bi-
„Ha húst köUött kacsmarni, ára har — Számadó,
Számadóboj-
a Dávid szörnyen kantáros vót". tár, Súds, Koczás, Kanos, Ma-

*Kaczifántos — Somogy m. — laczbojtár. —

Fels-Tárkány —
hetyke, kényes, rátartós különösen ;
1 Számadó, Bojtár, „a mennyi
kellett".
kanászokról ;
gyakori, nem is ve-
szik gúnynak. (Baranyában is él. * —
Kanos általánosan uradal- —
Mtsz.^ makban az a pásztor, a ki a sertés-
*Kalangyász — 1715. Feselnek kanokat gondozta.
falu — az, a ki a kalangyák kö- * Kantáros — K.-K.-Halas —
zött, tehát bitangban legeltetve, ügyes, alkalmazkodó legény. Kan-
azokban kárt teszen. Vö. Elta- táros bojtár: ügyes bojtár.
nulmányok 272, 314. * Kappan — Kecskemét XIX.
* Kanász — sok helyen — az század eleje — ntlen juhászok,
a disznópásztor, a ki a tenyész- kik télen kisebb, köralak sánczok
téshez értett, ezt és különösen a közt tanyáztak (KadaElek). *Ezek
kanokat gondozta. L. Kanos. A a köralakú sánczok tulaj donképen
kanász szó a régiségben 1141 — nyékek.
1161 óta szerepel Oklsz. mint — — * Kapusember — 1748 Karatna
személynév is Kanaz stb. A ka-
:

nász évszámra kint rzi a serté-

község —a ki a tanorok kapuját
nyitja. Vö. Eltanulmányok 273.
seket (Hatvan, Nyr. 33 176.). A :

tótság is átvette (Nyr. 17 : 444.) Kár — Tisza-Dob, Nyr. 19 : 47.,

Mondóka, Körmenden. Nyr. 2 469. :

általánosan — a pásztorok nyelvén

„A ki minket meggyaláz a jószág kártétele vetésben, vete-

Pokuba legyen kanász ményben. „Kárba van a jószág"
Ott se legyen egyebe a m. vetésbe ment a jószág s ott
Csak e kuli tehene". kárt okoz; tilosba megy.
(A pokuba = pokolban). * Kárlátni —1748 Karatna falu
Kanászbojtár Hortobágy, — — a kárt ahhoz ért emberekkel
T. M., MNy. VIII 236. a ka- :
— megnézetni. Vö. Eltanulmányok
nász segítje. 274.
 :

Káromkodás 160 Kilakní

* Káromkodás — Kecskemét a gazdáktól földjeik, vagy az

régisége — tilalom alatt volt. utczák sorrendje szerint beszedje.
Volt a gulyához kenyeresgazda,
Kártélyozó —
rség, Vas m.
nyáj juh ász-kenyeresgazda. Elta-
Nyr. 2 472: —
az, a ki a mezn
nulmányok 382, 383, 384. Vö.
lop, vagy marháját tilosba ereszti,
pénzesgazda.
azaz kárt tesz.
* Kenyérsor Békés az — —
Kecskepásztor Sz. F. B., — öreg Mogyorósi kanász így kezdte r
Ver. 16. —
a kecskék rzje. „Mikor /cewí/érsorfea bemegyek" =
Vö. kecskés. mikor rajtam a sor stb.
* — XVII. század, álta-
Kecskés
*Kér H. -Hadház — a —
lános— a kecskepásztor. Monoron számadó gulyás, a ki a gazdákat
— Nyr. 6 234. — gúnynév, Magyar-
:

feljárja, hogy eleségadásra sor-

Péeskán — Nyr. 5 286. — család- :

rendszerint felkérje. L. hozó.

név.

* Kenéz — a régiségben — pász- Kerül — Szentes, Nyr. 10

toroknál számadó pásztor. Ilyen

430 — cssz.

értelemben használja az Oklsz. Két-tejesgazda Lz. min- — —

1570: „Kenezius singios
anno den renden kétszer kapja a rendes
tempore stronga vnnm
soliiit fejést.
agnum et caseum". Horvátország *Kéz alá — általánosan — a
1758. törvényében: „knézii domini
jószágot a pásztor rzése alá
comisssarii" (Eltanulmányok 285,
adni.
816.) A délszlávoknál fejedelem,
a tótoknál kíiaz =-- pap. A kenéz
* Kezes — Hatod, Háromszék
a szláv szó lágyítása. — Takáts m. — jótálló, a kit a juhász állít

szerint MNy. II. 23, 25. — a

a községbeli juhosgazgák elé, hogy
vlachus és rutén pásztorszékhelyek anyagi biztosítékuk legyen a juhász
élén kenézek és soltészok állottak. kezére bízott juhokért.
Krajnán (Máramaros m.) 1610-ben Kezes csikós — Kkfélegyh.
van fkenéz. Erdszáda 1583. évi 1750. évi jegyzökönyvében —
összeírása felsorol : fkenézt, mar- „kezes csikós conventio"?
hával szolgáló kenézt, gyalogsze-
res kenézt, henye kenéz gazdákat,
* Kezet beadni a közbírák- —
adófizet kenézeket és szolgáló nak egyezségek ünnepélyes meg-
;

kenézeket. ersítése, a „mely ellen semmi-

— nem törvénybeli remedium, se

* Kenyeresgazda 1796 Nád-
contradictio, inhibitio, repulsio, se
udvar, Kunság —
a XVIII. szá-
bírókérés, avagy tilalom nem
zadban az volt, a kit a gazdák
obstálhat". P. 86. Cs. K. 1628.
Compossessoratusa a végett válasz-
tott, hogy a pásztorokat kenyérrel Kilakni — Kunszentmárton,
és egyéb élelemmel ellássa, azt Nyr. 3 : 30. — „kilakik a pusztán"
Kisbéres 161 Kos

= állandóan kint él, kint tartóz- Konász Marosvásárhely, Nyr.

kodik. 33 : 176. - a kanász.

Kisbéres — sok helyen — *Konesorgó 1748 Csongrád —

béresgyerek. 1517. Oklsz. Andrea m. stat. —
bitang, csavargó értel-
Kysberes. mében. (Eltanulmányok 261).
Kis-bojtár — Hortobágy, T. M., Kondár —
Föls-Nyék, Tolna
MXy. VIII: 236. — bojtárgyerek. m. Nyr. 6 274; Bars m. Mtsz.
:
—
*Kisbujtár — Bugacz - kondás.
borjak rzje bojtár gyerek. * Kondás általánosan a— —
Kiskondás — Tatrangi csángó, disznókonda rzje, a ki nyáron
Erdély, Nyr. 2 525. — gúnyneve
:
át kint él a jószággal a legeln

annak, a ki „mindég betyáros és csak sszel hajtja a helységbe.

ingbe jár". (Nyr. 33 176. Hatvan vidékérl a

:

kondás szót a csürhés értelmé-

*Koczás — Puszta-Szent-Miklós, vel magyarázza tévesen.) Az oláh-
Bihar m. — a nstény disznók ban: kondás (Nyr. 17:163.), tót-
pásztora.
ban: kondás (Nyr. 17 446), rutén: :

Kommenczió — sok helyen — kondás (Nyr. 25 298) mindkettbe : ;

a latin conventio ; a pásztoroknál a magyarságból került. Túrkeve,

egyezség a fizetés dolgában; sok- Ecseg pusztán a kondások Gömör-
szorosan a pénzbeli és természet- bl valók voltak ; fegyverük a bor-
ben való fizetést is értik alatta. sodi és hevesi formával azonos ba-

Komplár, kompolár — a régi-

laska. A kondással szemben a
ségben, Nyr. 35:289., Oklsz. — csürhés naponta hazahajt.

kompanista, a tzsérek társgaz- Kondász — Pápa vid. Tsz.;

dája. 1469 Petro Kompolár; 1522 Csallóköz, Nyr. 1 : 280. Háromszék
Gregorius Compolar. L. komplár- m., Nyr. 33 : 176. — a kondás.
ság.
*Korcsolyás — 1658 Nagy-
* Kompiáros — T. S. — «tigy-
bánya a városi statútumban —
nök"-féle; de leginkább „kom-
csszféle ember, a ki a bitangoló
panista". (Eltanulmányok 178.)
legelt
marhát behajthatta, a
* Komplárság— T. S. XVI., XVII. rizte. Vö. Eltanulmányok 221.

század — kompanistaság, tkések Kos — Alattya, Jász-Nagy-Kun-

143 — juhász
szava, mely a társas vásárlást
Szolnok m., Nyr. 10 :

jelentette, de a föld felvállalóinál

gúnyneve gyermekkorában a többi
;

is dívott. Ilyen értelemben 1667

gyermekkel játszva, fejüket össze-
(Oklsz.) „Farkas Márton komplár-
ütötték s mivel, mint ersebb,
ságra fordította (Debreczen) város
minden gyermeket legyzött, rajta
földet". Vö. Eltanulmányok 178.
maradt a kos név. A kos öklelé-
Kompolár — 1. komplár. sérl vétetett.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse 11
Kosos 162 Lábaserd cssz

* — Debreczen, Jk. Bala-

Kosos marhahajtó, általánosan hajtó
tonmellék — a kosnyáj pásztora. értelemben használják.

Kospásztor — Kkfélegyh. Me- ;

Kupecz — több helyen állat-

ztúr, MNy. VI: 279. — a ki a keresked, pl. lókupecz, disznó-

kosokat legeltette. kupecz. Tót szó.

Kospétér — Nagy - Lengyel, Kurrencs — Göcsej — csordás.

Göcsej, Nyr. 10 : 191. — Hofstetter Nyr. 2:474.

nevú ember magyarosított neve. Kurta-gulyás — Kiskunhalas,

*Kótyavetyé8 T. S. —
a ki — Nyr. 22 142. :
— 50—60 marha
gulyása. Vö. kurtagulya (szarvas-
a marhát árverés útján vette.
marha alatt).

Kotyós ember — Gyergyó,

*Kurtakoresmárulás Kecs- —
Marosszék, Nyr. 34 262. : — fuva-
kemét régisége korhelykedés.—
ros; talán kótyagosságáról így
nevezve. Kuszmér — Debreczen, Nyr.
Köpecz — Kalotaszeg, Nyr. 28 35 91.
:
— köszmér, uo. kuszmir, ;

Oklsz. a régiségben, — marhakeres-

:

426. —
keresked ember: „oda
van köpeczkedni" = marhával ked, a ki azonban csak kicsiny-
kereskedni. A tótból : kupec = ben kereskedik. 1702 Debreczen:
„A kuszmérokrul vagyon sokszori
keresked.
végezés, ha rajta kapják, a bá-
Köpeczkedni — Kalotaszeg, rány húst tlük el vehetik".
Nyr. 28:426 — marhával keres- (Sárosi tótoknál, Nyr. 34:479.
kedni. kuszmér =
szcs.) Vö. köszmér.
. * Köszmér — XVII. század T. *Ez utóbbi tévedés, mert a tót-
S. — marhakeresked. Debreczen- ságon a szcs = kuswir, ez pedig
ben 1714-ben van 12 köszmér. nyilván a német Kürschner.

(ZoltaiNyr. 35:91.) Vö. Eltanul- Kutricza — Nagyszalonta —

mányok 178. 1. kuszmér is.
alacsony ól, a melyben az anya-
* Követés — 1635: Szatmár m. disznók fiadzanak.

tanuvallatása. (Eltanulmányok *Kutriczás — Nagyszalonta —

213.) — „Az nyomást szabadoson a fiadzó disznók rzje.
járhatták; az Krasznán túl az
*Különkenyeres 1615 — —
erd6 fell követés által járhat-
a Pelscz város és Szalócz falu
tak" *szerint, a szabadon járáson
közti perben, fogott bírák ítéle-
kívül valószínleg soros vagy
tében : az az ember, a ki a maga
szerre legelés is.
kenyerén élt, tehát önálló volt.
Krabat — 1548 óta a XVI. Eltanulmányok 207.
században a bécsi királyi és ka-
marai rendeletekben. T. S., Nyr. Lábaserd cssz — Cserhát,
32 87.
:
—
Kroát, horvát horvát ; Mtsz. — az az erdcssz, a ki
 ;

Lakos 163 Lótanitó

csak a védelmi teendk teljesíté- *Lignatió — XVII. század —

sével van megbízva. a faizás, a latin lignum = fától.

Lakos
* —
Kiskunhalas, Kecs- *Lixa — XII. század — a
kemét —
az a bojtár, a ki a legalsóbbrendú szolga ; pásztor-
cserényben maradt, vitte a gazda- kodva is.

ságot, fzött, beoltotta a tarhót,

*Lóbeli ügy — Meztúr — a
összegyjtötte a száraz tzeget,
lókötk szava, mikor a törvény-
fejte a teheneket ; tisztán tartotta
nyel összeütköztek ; lóbeli sor is.
a cserény környékét, de mikor
a gulya a cserényhez jött és le-
*Lóc8Íszár — általánosan —
hevert, a pásztorok pedig alvásra lókeresked. A Kiskunságban
tértek, a lakos ügyelt a jószágra
Nyr. 3 : 565., lókínzó, lónyúzó.

is. L. Talyigás, Tanyás. *Lódoktor — általánosan —

*Lappangtató — T. S., XVI.,
állatorvos.

XVII. század — marhatolvaj, *Lóf — székely szó — a szé-

„marlialappangtató". kelyek régi szervezetében a má-
sodik rend, mely saját lován és
*Látó — Baja, Nyr. 33 531.:

saját költségén tartozott a had-

T. S., MNy. 1:356. — a bécsi
ban szolgálni, lehetett hadnagy gyá,
„Beschatier'* , a ki az eladó
béke idején székbíróvá. (Eltanul-
marhákat megvizsgálta, mieltt
mányok 157.)
tovább hajthatták de a látó itt-

hon is megvolt
;

ellenrz, fel-
s
Lófség — 1463, Marosszék —
ügyel tisztet végzett, mint hús- :
a székelység második rendje,

látó, borlátó, sárlátó, révlátó mely saját lován és költségén

(analogonja: malombíró, csúrbíró, végezte katonai kötelezettségét.

czéhbíró, majorbíró, révbíró). A (Eltanulmányok 151, 157.)

látó szó a meglát = megvizsgál Lóhajtó — 1577, Kolozsv. glossz.,

igébl. Nyr. 36 227. :
—
kocsis értelmé-

Látomást
* vallani —
Kecske- ben.

mét régisége — mint szemtanú. *Lóköt — általánosan — ló-

Vö. Hallomást vallani. tolvaj, de a cselekvés nem meg-
Legeltet pásztor — Sz. F. B, bélyegz, hanem virtus, a lovas
— az, a ki a jószágot legeltette. nomád eredetet bizonyító elem.

* Legény — Munkácsi — alán

*Lókupecz — általánosan —
lókeresked.
elem : juvenis, adolescens stb.,

a régiségben legnen. Lópásztor — Bszsz. — low

— pastor : lovak rzje.

*Leváltam T. S., Kecske-
mét az—akasztófáról a jó Lótanitó — a régiségben —
juhászt, vagy váltsággal kiszaba- a lovat nevel lovász. 1623 : „Az
dítani a jó pásztort. ló-tanítót gyakran magához hi-

11*
Lótör 164 Marhakár

vassá, megfenyegesse, lásson igen m.— gulyás de ez a meghatározás

;

jól hozzájok és tanítsa ket szé- alighanem téves, mert majoros

pen". 1476 óta, Oklsz., személy- rendesen a juhászok fembere^
név is: Lothaneytho. a ki a fejesre ügyel fel. így:

Lótör — Kopács, Drávamell.,

nyárádmenti székely juhászok,.

Nyr. 16:431, 6 : 374. — lóherél ;

Maros-Torda m.; Márkod, Maros-
Torda m. Selye, Maros-Torda m.
;

a törésrl vagyis herélésrl.

Lóval bánó — Oklsz., 1548. — '^Malaczbojtár — P.-Szent-

„Lowalbano" = aki a lovat kezeli. Miklós, Bihar m. —a malaczok

mellett rköd
Lóval imádkozni — hiábavaló
bojtár.
*

törekvés. Malaczos — a régiségben,.

Lovaslegény — 1265 „jobagio- Oklsz. —a ki a malaczokat gon-

nes equestres, qui vulgariter lo-

dozza. 1453 : Malachwser Ma- =
vaslegen nuncupantur" lovász. ;
laczosér ; disznók hever patakja.
Nyr. 8:551. Malmot vágni Kecskemét —
Lovász — T. S. — lóistálló XVIL sz.
régisége, XVI., ve- —
körül foglalkozó, idomító. Sz. F. rekedéskor az ellenfelet felemelve
B., louasz. földhöz vágni. (Nyr. 32 : 90. Szá-

*Lóvá tenni valakit, — álta-

zadok, 1907:55.)

lánosan — rászedni. Marhabánó — Rimaszombat,.

*Lovazón — 1236 : a magyar Gömör m., Nyr. 17 573.

:
— marha-
lovász latinizálása : „terras per gondozó falusi ember, a ki a
városi tehenesgazdákhoz reggel-
Lovazones (Agazones) ablatus.
este bejár, a városbaa tehene-
Eltanulmányok 127.
ket ellátni. A
Barkóságban, Nyr.
*Lózsián — Szabolcs — ló-
32:523, marhát gyógyítani tudó
zsivány = lóköt.
ember.

Magyar juhász — Hortobágy, * Marha-gyógyitó Edvi Illés

T. M., MNy. VIII: 236. — a az, Pál — állatorvos.

ki a magyar juhokat rzi. A Marhagyüjt — T. S. — a
rangsorban hátrább áll; *a bir-
ki a gazdák „tkéit" összeszedi és
kás elébe vág.
összetereli.
*Majorbiró — 1648. I. Rákóczi
Marhakár Oklsz. 1683 — —
György rendje — a majorban
„Az országnak nagyobb része a
:

az, a mi az udvarbíró az udvar- kimenvén

török parancsolatjából
ban sok helyen csúrbíró. Erdély, marhakár-
;
Gyrhez, sok ember s
egyértelm a számadóval. Oklsz.
övének meg"* a marhában
ral j Itt
1637. 1. Szkotár.
esett kárt jelenti. Különben or-
* Majoros — több helyen, a szágosan rendesen a marha kár-
Mtsz. szerint Szirákon, Nógrád tétele.
 ; :

Marha kuszmír 165 Ménespásztor

Marha kuszmír — Debreczen, Megjuhászodik — általánosan

1712., Oklsz. — marhakeresked. — megfélemlik, lecsendesedik.

^Marhaloppangtató — XVL, Megkanászodik — Háromszék

XVII. század T. S. — marhasik- m., Nyr. 33 : 176. — m. meg-
a.

kasztó. Vö. Eltanulmányok 178. juhászodik.

Marhás — Oklsz. — a ki-

* Meglakni a pusztát Kecs- —
nek marhája van. 1467 Andreas :
az,
kemét régisége —
a pusztán meg-
maradni, a helyet megtartani.
Marhas. 1668: Mind gialogh szeres
s mind marhás ember. A marhás Meglátni — T. S., MNy. 1 : 356.
ember, ha tsak két ökre van is, — megvizsgálni ; innen húslátó,
fizet két kereszt búzát, 16 kévé- borlátó stb.
jével. 1711 : A mely rétek vágy- Megtézslázni — sok helyen —
nak, azokban a marhátlan embe- ökröt járommal (tézslával) ellátni.
rek tartoznak délig kaszálni, a A régiségben átvitték a kalodával
marhás emberek behordani. A való büntetésre : 1722. — Oklsz.
marhás ember fuvarral szolgált — Borsod m. : „megtézslázták"
a marhátlan gyalogszerrel, mun- a. m. kalodába zárták.
kával.
*Megunszolás — T. S. XVI.,
* Marhás gazda — Kecskemét XVII. század — tzsérek szava,
a régiségben — annyi mint va- úgy látszik a megintés, a melyért
gyonos, innen marhásabb = jobb- asztalpénzt fizettek. Eltanulmá-
módú, marhátlan == szegény. Vö. nyok 178.
marhás. * Megváltozni — T. S. XVI.,
Marhátlan gazda
* Kecske- — X\H. század — megváltani ér-

mét —
1. Marhás gazda. telmében a tzsér czéhbe beadta
;

magát, lefizette a körösztpénzt és

. Marhavev — 1577. kolozsvári
evvel „megváltozott"-
glosszák, Nyr. 36 423. — marha
veuö.
:

Megzöcskölni
* Kecskeméti —
régiség —
agyba-fbe verni, meg-
* Medd juhász — Kecskemét dögönyözni, kárt tenni egymásban.
— a ki a fiavesztett vagy más
—
okból nem tejel juhokat legel- Méneshajtó — Sz. F. B.

tette ; oláhlakta vidéken ez amedd menés haito = csikós.

pakulár. Ménespásztor — általánosan

*
Medd
pakulár Márkod, — a r-égiségben — a lovak pásztora,

Maros-Torda m. —
juhászbojtár,
vagyis csikós. Oklsz., 1425: Pet-
rus Menespazthor. 1544 attam
medd
:

a ki a juhokat és a bárá-
az menés pásztornak flór II. Ko-
nyokat legelteti. Vö. pakulár.
lozsv. glossz., 1577., Nyr. 36
*Megárúlni —
1615. Gyr, T. 366. menés paztor. 1584: Mynes
S. —
megalkudni értelemben is. paztor Pöre János. 1588 : Menés
 :; ;

Mens 166 Nyájkondás

-paztor. 1728 : Miskolcz, „Protes- Monitor = int-ti ered, mert a

tál solemniter az Menés Pásztor juhokat intésre eresztgeti.
hogy Actor Uram Danyi
arrtil,

nev szolgája az Lónak gondgyát

Móré — Lz. —a nagy turmát
visellye és nygben vesse, mivel
rz pakulár segítje.

hogy idegeny és igen szök is Mulgetor — Lz. — fej pász-

volna azon ló, az Menésben meg tor. *A latin Mulgere = fejni
sem maradna, Debreczenben, szótól ered. Vö. Monyótor.
XVIIl. század elején ménespász-
M. Gazd.
tor. (Z. L., tört. Sz. XII.
* Nemtelen — XVIIL század
1905. 2.)
Csongrád m. statútuma 1799. —
Mens — Sopron (Tud. Gyújt. a ki nem nemes ; kártételkor azt
1840.) Nyr. 34 485. csavargó.: — megbotozták, a nemes fizetett. Sz.

(Pásztorok nevezik mensnek.) F. B. szerint : nemtelen = paraszt,

az ignobilis.
Mészár Oklsz. — 1453 — :

Mezaar (Somogy m., helys.) *Nyájajuhász 1772. Hajdú- —

1650: „Az henteller meszarok". Kecskemét, Alföld
ság, az a —
A m. mészáros, *a tót meso hús, = számadó juhász, a ki nem fejs
mesjar = mészáros. Henteller = juhot, hanen ürüket vagy medd-
hentes. ket legeltetett, tehát nem fejt, sem
nem Ez
Mészáros általánosan — — sajtot
vább volt
l^észített.

nomád. (Eltanulmá-
legto-

marhaöl. A régiségben 1405 óta

nyok 242.) Vö. nyáj juhász, fej-
Oklsz. Vö. Mészár.
juh,ász.

Mezei gróf — Vas m., 1649.

— 1750 Kiskun-
— Nádasdy Ferencz utasításában :
* Nyáj juhász

félegyháza Kecskemét 1773 :

:

;
„marhapásztorok vagy mezei gró-
1796: Nádudvar; Meztúr, MNy.
fok". Vö. Eltanulmányok 192.
VI 279 Hortobágy (T. M.) MNy.
: :

Mezbiró — sok helyen — a VIII : 236. — az, a ki több gazda

mez felügyelje. Vö. bíró. falkájából alakított nyájat legel-

tet. (Eltanulmányok 382.) Vö.

Mokány — Lz. — havasi oláh, nyájajuhász, számadó juhász.
* innen Mokány ló = havasi fajta.
Nyájkanász Hortobágy, (T. —
Monyator — Székelység, Nyr. 4 M.) MNy. VIII: 236. számadó —
236., Erdély, Nyr. 23 438., Hatod,
disznópásztor, a tenyésztésre szánt
:

Háromszék m., (P. Gy.) monyo- ;

kanok rzje.
disznók, különösen
tor —
Orbán Balázs, Székelyf.,
(I. 80.) Nyr. 37 : 92., munator Mtsz. Nyájkondás — Hortobágy, (T.

— az a juhpásztor, a ki a fej M.) MNy. VIII: 236. — számadó

juhokat a fej likon át a sztrungába disznópásztor, a ki éven át kint
bocsátja. A szó nyilván a latin legel kondát riz.
Oculált kondás 167 Öreg csikósbojtár

* — Sárospa-
Oculált kondás Ökör csordás — Kiskunfél-
tak, 1719. — a „külföldi" kondás, egyháza, 1749. évi jegyzkönyve
kit a makktermés becslésére el- — az ökörcsorda rzje.
a kebli kondások
hívtak;
közé
tehát
szemzett. Eltanulmányok
* Ökörgulyás — Kába — az
ökörgulya pásztora.
235.

*Oculatio — Sárospatak, 1719. Ökör pásztor — 1577. Kolozsv.

68. — ekewr
— szegdtetés, 1. oculált kondás.
glossz.,
pastor ;
Nyr. 36
Sz. F. B. baro
:

va^ ókor
*Opilio — Anonymus I. fejezet pásztor ; Bszsz. ekur paztor ; Ver.
— juhász. Eltanulmányok 118. 14. ökör pásztor; a latinságban
már Anonymusnál hubulcus (El-
Orozni
* — Kecskemét, a régi-
tanulmányok ökröket
ségben — ellopni. Vö. orság.
geltet.
117.) le-

*Orság — T. S. Kecskemét — Ökörtzsér — 1557. Oklsz. —

egyértelm a lopással. Vö. orozni. „Neque Negociatores wulgari Ser-
mone Hungarico idiomate Ew-
*
Ostoros —
általánosan az — et
kewr Thewzer vocati soliti nun-
ostorral bánó pásztor, rendesen
quam ad Officium laniorum se se
béres gyerek. T. S. szerint a XVI.,
intromittere et illis vti et gaudere
XVII. században a marhahajtás-
valeant atque possint" ökrökkel
nál ostorral terelk, szemben a
keresked, marhakupecz.
bottal terel botosokkal. (Elta-
nulmányok 178.) Vö. ustoros. Ökrész — Olaszfalu, Veszprém
m., 17 47., ökrisz, Bacsfa,
*Oszkotár — 1633. a kománai
Njrr.

Csallóköz, Nyr.
:

16:92. — az
összeírás — kondás, disznópász-
ökrök pásztora.
tor, de az Oklsz. szerint juhász
is.Az oszkotár szó a szláv skutár — ökrész.
Ökrisz 1.

magyaros alakja. (Eltanulmányok Ökrös — Olaszfalu, Veszprém

187.) Vö. oszkotárság, skutar, sku- m., Nyr. 17:47. — az ökrök
társág, szkotár. pásztora.

Oszkotárság — 1637. Oklsz. * Öregbojtár — Bugacz-Monos-

— „Uadnak három oszkotarsagh tor, öregbujtár uo. és általánosan
allya sereg Juhok. Els oszkotar- — gulyánál, kondánál és ménes-
sagh alatt vagyon feyeös Juh 226. nél a bojtárok feje, alárendelve
Medd eöregh juh 24. Második a számadónak. Van tehát öreg
szkotarsagh allya maiorsagh Juh. csikósbojtár (a ménesnél) és öreg-
Eöregh bárányos Juh 78. Ez idej bojtár a kondánál és gulyánál.
kos barany 35 etc". Oszkotárság
tehát itt juhpásztortanyát jelent.
* Öregbujtár — 1. öregbojtár.

A szó a szláv skutar, skutárság *Öreg csikósbojtár — Kecske-

magyarosítása. Vö. Oszkotár. mét, Bugacz-Monostor — a esi-
 :

reggazda 168 Pásztor

kósboj tárok feje, alárendelve a 9:428; Székelyf., Tsz., Nyr. 23:

számadó csikósnak. Vö. öregbojtár. 483; Selye, Maros-Torda m., P. Gy.
* Öreggazda — Kecskemét — — juhászbojtár ; oláhosan pakulár

a régiségben az a választott gazda,

a latin baculus = bot-tói, tehát

a ki a pásztorok fölött állott és

hotos, mert bottal riz. A régi-
ségben 1692 óta Oklsz. (Vö. El-
gondoskodott ellátásukról, gazdá-
tanulmányok 196.) Márkodon, Ma-
ról gazdára szedve be a járulékot.
ros-Torda m., P. Gy. szerint van
Katholikusok és reformátusok kü-
lön-külön. Az öreggazdát a tanács fej pakulár, medd pakulár és
pakuláríiúk. Vö. pakurar.
bízta meg a pásztorok fölfoga-
dásával. Vö. tkegazda, tkés- íPakulárfiú — Márkod, Maros-
gazda. Torda m. — juhászbojtárgyerek;
Öregrend ember — Ege, Ud- az oláhosított latin baculus = bot-
varhely m., Nyr. 29 : 190. — öreg tól, mert bottal riz.
ember (60 éven túl). Pakurar — Lz. — még olá-
* rzet — Kecskemét — rizés, hosabban pakuraru. Uo. a paku-
ilyen alkalmazásban : „magán r- lár, 1. 0.

zet", megkülönböztetésül a hiva- Paraszt ember — Sz. F. B. —

tásos pásztorral való rzéstl. Kis- Rusticus, agrestis homo.
kunfélegyháza, 1781—1801.
jegyzkönyvei
évi
„r-
* Paraszt tiszt 1674. Nagy- —
zett".
is említik az
szllsi rendtartás parasztsor- —
ból való cssz vagy kerül. (El-
rz — moldvai csángó, Nyr. tanulmányok 223.)
31 85 — rz-pásztor.
:

— XVII. század
Összehajt 1632. Oklsz. — — —*Pascuatio
legeltetés.
„Ha penigh valamelyik Jobagy-
Pásztor — általánosan — a ló,
nak any Disznaja ninczen, hogy
szarvasmarha, disznó, juh stb.
tizre kelnek, az olyember más-
sal vagy harmanis eöszue haitiak
rzje, legeltetje, gondozója. A
régiségben 1095 óta Oklsz. 1095 :

disznojokat es ugy adnak tizedet

Aratores in cupan Poscuba zartou
de valto pénzel nem tartoznak", itt

tehát összehajt = egy kondába

Ratun Scelleres Paztur Lopü tunc
bókon woiadi. 1240 Pazthor- :

verni a disznókat.
hatara 1370 óta személynév. 1522
Öszvér rz — Sz. F. B. — Ad
;

terras arabiles Pazthormezeye

eöszuer órzö, az öszvérek pásztora. vocatas. A kolozsvári glosszák
Öszvérpásztor — Bszsz : ezuer szerint Nyr. 36 : 366., pastor, ba-

pasfor ; Sz. F. B. : oszuerrel hano rom paztor, dizno paztor, menés

— mulio, azaz az öszvér rzje. paztor. Miklosich szerint ószlovén-
ben pastyrí, uj szlovénben pastir
*Pakulár — Erdély, általáno- (Nyr. 11 : 363.). — *Pásztor — T.
san ; Lz. Marosvásárhely, Nyr. S., Kecskemét — megkülönböz-
 —

Pásztorbíró 169 Pénzesgazda

tetve : ménespásztor, csikós, gu- Pásztorkodni 1692. Oklsz. —

lyás, göbölypásztor, lovász, ökör- — rizni „szlpásztoroknak, :

pásztor, csordapásztor, nyájjuliász, mikor pásztorkodnak".

kospásztor, fejs juhász, ellet *Pásztorolás a régiségben — —
pásztor, medd juhász, sztrenga-
a. m. legeltetés. L. pásztorolni.
hajtó, garabó csikós, bojtár,
rideg legény, falkás pásztor, *Pásztorolni — a régiségben
göbölyös, kondás, csikós boj-
— legeltetni. 1581. Oklsz. „Ha
tár, szénázó-, szalmázó -legény, valaki lovát vagy egyébféle bar-

marhagyújt, ökrész, srepásztor, mát a csóvás parlagon pásztor ol-

srés. tatja vagy rá köti Sz. János na-
pig, 3 girán maradjon". 1610
Pásztorbíró — 1649. Vas m., 1718 : Marosszék constitutiója : az
Nádasdy Ferencz utasítása (El- határokat pásztor alják 1744
—
. . . ; :

tanulmányok 192.) az els Csík-Gyergyó és Kászonszék con-

valóságos pásztorczéhben annak stitutioi : a pásztorok kikelettl
elöljárója.
hó leestig .tartoznak pásztorolni a
* Pásztor elé adni — a lábas-
marhát. (Eltanulmányok 218,

jószágot = legeltetés végett reá- 261.) 1719: kiknek juhait hagyá

bízni,hogy szemmel, azaz maga pásztorolni. (Cantionale Catholicum
:

eltt tartsa. (Eltanulmányok 163, p. 368., Nyr. 30:430.) Vö. pász-

torolás.
196, 260.)

* Pásztor eleiben adni — Pásztorok rendje

* Bugacz, —
Kraszna m., Statut. 1739., ma is
T. I. M. —
Marhánál: Számadó

általános — a pásztor elébe adni,

gujás. Öreg huj tár. Második buj-
tár. Harmadik bujtár, Kis bujtár.
hogy a rábízott jószág mindég
Lakos. Lónál Számadó csikós. :

szeme eltt legyen. (Eltanulmá-

Öreg bujtár. Második bujtár, Har-
nyok 260.) pásztor elé adni.
;

madik, kis csikós bojtár. Bang

Pásztorember — Kecskemét, szerint : Gulyás, Csikós, Juhász,
XVII. század, T. S., Nyr. 32 154. : Kanász.
— Ménespásztor, Csikós, Gulyás, *Pásztoros 1581. Oklsz. — —
Göbölypásztor, Lovász, Ökörpász- „Az tilalmasban ha valami bar-
tor, Csordapásztor, Ny áj juhász, mot találnak, \idi pásztoros leszen
Kospásztor, Fejs juhász. Fejs is, behajtsák". Fásztoros tehát =
pásztor. Ellet pásztor, Medd pásztor, rizete alatt lev, nem
juhász, Sztrengahajtó, Garabó bitang marha.
csikós.
Rideg
Bojtár
legény,
(v.

Falkás
voydár)
pásztor,
1. o.,
* Pásztorszervezet — Kába —
Ökörgulyás, Üszgulyás, Borjú-
Göbölyös, Kondás, Fejs gulyás.
pásztor, Bojtár, Csordás.
Csikósbojtár, Szénázó-, Szalmázó-
legény, Marhagyújt, Ökrész, Pénzesgazda — 1796. Nád-
Srepásztor v. Srés. udvar a régiségben — a gazdák
Persecutor 170 Rántmester

választottja, a ki a pásztorok el- takra, vályúkra és vedrekre, szár-

tartására -szánt pénzt beszedte, nyékokra, felvette a széksóseprés
fizette és elszámolt. (Eltanulmá- dézmáját, a „nyalatkodó" pász-
nyok 382, 383, 384.) Külön-külön torra hat botütést mérethetett, a
volt a gulyának pénzes gazdája, pusztázó hadnagyokat és csszö-
csikós pénzesgazda. Vö. kenyeres- ket utasította.
gazda. Alföld.
* Pusztagazda — Kecskemét,
* Persecutor — 1794. Eltanul- 1821 — a városnak a pusztán
mányok 258. — csendbiztos, ható- való megbízottja.
sági lovastiszt, a ki a közrendre
ügyelt.
* Pusztázó — 1750, Szeged

— statútuma — lovas mezr. (El-

*PÍ8tor 1169. Eltanulmá-
tanulmányok Vö. pusztázó
nyok 124. — „septem domos pi-
hadnagy.
278.)

storum = kenyérsüt, kenyeres.

Pógár embör —
Balatonmell.,
Pusztázó hadnagyok
* Kecs- —
Somogy m. —
paraszt földmíves.
kemét, 1821. —
a biztonság és
rend fenntartására hivatott fegy-
Nyr. 16:477.
veres lovasok, kik a pusztázó
Pogonyics — Lz. — marha- legények fölött rendelkeztek köz- ;

hajtó kis gyermek. Oláh szó. vetlenül a pusztabírónak voltak

*Poszogó —
Kiskunhalas — alárendelve. Vö. pusztázó.
fingó, aszamárháton járó juhász
*Pusztenmeister — XVIII. sz.,
csúfneve „A poszogó juhászkoma
:

mögülte a Bertalant" (a szamarat).

Székesfejérvár, Ditz — a juhász-
czéhet alkotó külföldi (német)
Pudar — Dunántúl — pásztor. juhászmesterek, egygyek a bir-
Nyr. 5:228. kásokkal. (Eltanulmányok 253.)

*Puhánes — Puszta-Dinnyés-
hát,Heves m. — a kisbéres. *Rácz — T. S. — a török ki-

*Purzsás — Debreczen — er-

verése után sok rácz pásztorko-
dott az alföldön ; ezeknek jellem-
délyi juhos emberek, kik nyájaik-
zését úgy adta a magyarság:
kal télire bevonultak, hogy Deb-
„Ebtül szakadt rácz pogány".
reczen körül a takarmány fölös-
(Eltanulmányok 176.)
legét felhasználják. (Fényes Elek
M. 0. geogr. szótára 1851.) Baczó — Eger vid. — gúnyo-
*Pusztabiró — Kecskemét, san : paraszt. Nyr. 17 : 477.
1829. — széles hatáskörrel bíró
Bajtár — lovas ; a német Rei-
város-gazdája, a pusztákon a leg-
ter. Nyr. 24:392.
nagyobb méltóság; ügyelt a ha-
tárra, a határdombokra, a legel- * Rántmester — T. S., Közös
tetés rendjére, bírságot szabott p. ü. min. levéltár 1619. — annyi
ki és szedett be, felügyelt a ku- mint a német Rentmeister.
 :

Rátarti 171 Rideg legény

* Rátarti — Kiskunhalas és ál- munkás, részes és napszámos él.

^talánosan — a hetyke pásztorról. (Eltanulmányok 363.) Vö. rédeg,
Bédeg — Visnye, Somogy m. rideg adó, rideg ember, rideg

— ntelen ember. Vö. rideg. Nyr.

betyár, rideg legény.

17 : 334. *Ridegh adó Kecskemét — —

*Regia T. S. —
1640. ki- — 1660. évi jegyzkönyv 163. old.

rályi okmány, mely a marhának „Faragó János Ridegh adót Tall. 2

a vásárra való indítását megen- Soluit".Az adónak egy neme, a
gedte. Salvus conductus. (Elta- melyet a rideg emberek fizettek.
nulmányok 181.) L. rideg.

*Rend— 1719, Kraszna m. * Rideg betyár — Kecskemét,

statútuma — a ki a bitangoló Nyr. 3 : 84, 222; Eltanulmányok
marhát behajtja; a mai rendr ér- 363 — ntelen rideg; azaz ifjú-

telmében. (Eltanulmányok 298.) ságát szolgálatban töltött, férfi-

korában ntelen maradt mezei

Renyhecsikós — Hortobágy,
munkás, részes vagy napszámos.
T. M., MNy. Wll : 236 — a mezei A ntelenséget a rideg is jelzi,
munka szünetelésekor legelre ki-
mert rideg az, a kinek se csa-
csapott, hever kanczák és herélt
ládja, se telke, se rendes szolgá-
lovak (azaz a renyheménes) r-
lata nincs, de jelenti a betyár szó
zje.
is, a mely a régiségben = n-
Renyhecsikósné Hortobágy, — telen. Vö. rideg.
T. M., MNy. Vni 237 a renyhe- :
— * Rideg ember — 1734, Kecs-
csikós felesége.
kemét, T. S. : „ridegh embör'' —
* Rideg — Szeged — 1727 decz. az, a kinek senkije sincs, ridegen
20-iki tanácsülésbl: „Determinál- él. Ez „jobbágysági jussal nem
tatott, hogy az egész városnak élhetett". Vö. rideg.
lakossal, civisei, sellérjei, jövevé-
nyei és ridegjei proxime con-
Rideg gulás —
Rábaköz, MTsz.
•

scrib áltassanak" stb. Reizner J.

— a gulya rzje, ellentétben a
fejssel.
in litt. és azt gyanítja, hogy id-
legesen felfogadott pásztort jelent- * Rideg legény — Kecskemét,
hetett. Hermán Ottó szerint tz- XVII. század, T. S. — család nél-
hely nélkül valóra vonatkozott, a küli ember, a ki ifjúságát szol-
kinek se telke, se családja, se gálatban töltötte, aztán is ntlen
rendes szolgálata nem (El-
volt. maradt, nyáron mint mezei mun-
tanulmányok 231.) — Rideg. Kecs- kás és részes, télen mint nap-
keméten a XVII XVIII. század- — számos tisztességesen megélt. Bi-
ban rideg, rideg legény, rideg deg legény az a pásztor is, a ki
betyár az olyan ntelen, család- a rideg marhát (1. szarvasmarha-
talan ember, a ki ifjúságát szol- categoria) legeltette. (Eltanulmá-
gálatban töltötte és mint mezei nyok 363.) Kecskemét, 1649. —
Ridegül lakni 172 Szabad legények

Rideg legény 1651. évi jegyz- Itt tehát skotárság juhásztanyát

könyve 59. oldalán : „Bidegh le- jelent; az oláh skutár magyaro-^
gények számtartása" stb. Vö. rideg. sítása. Vö. oszkotárság.

Ridegül lakni
* 1677, Kecs- — Soros —
Szeged az a boj- —
kemét, T. S. —
„Pandúr Mihály tár, a kin az éjjeli rzés sora van;
ridegül is lakott Tóth Mihály- 1. Eszakás. Soros — Szatmár —
. .

nál".
.

Ridegül lakni tehát a. m. m., Nyr. 11 285 a kint háló

: —
szegdés nélkül lakni valakinél. pásztor mellé a gazdák a faluból

ridegnek az a jelentése, felváltva mást és mást rendelnek

Itt a
hogy se telke, se háza nem volt, rül a ki sor szerint kimegy, az
;

a soros.
így másnál lakott.

Rikkancs — Göcsej, Nyr. 5:

* Srepásztor — T. S. — ki a
35; Baranya m., Tsz. — kanász; hízott marhát rizte. Vö. srés.
a rikkantástól. Seregélyesen — *Srés — általánosan — a
Nyr. 10 : 189 — tehénpásztort hízó szarvasmarha rzje, mert
jelent. sre =
hízó szarva;Smarha. Más-

*Ring — kecskeméti régiség ként srepásztor és göbölyös.

— verekedéskor a „ringre le- *Subulcus — Anonymusnál, I.

rántani", nyilván a német Ring, fej. — kanász. (Eltanulmányok

Ringen átvitt értelmében, mint 118.)
verekedés helye is.
*Surbankó — Szeged, de más-
*Séda — T. S., XVI—XVII. hol is — siheder gyerek, rende-

század — hajtási tzsérek szava,

sen nyájak körül.

a marhahajtásra vonatkozó ok- * bujtár — Kiskun-

Suttyó
mány. A latin Scheda = czédula. halas — újdonsült, tapasztalatlan.
PPBod.
*Sds — szerte — a süldk,
*Series-rzés — 1748, Karatna azaz fiatal és elhasú disznók
község (Eltanulmányok 273.) — pásztora.
mikor pásztor nem akadt, 10 em- —
*Sülds 1. súds.
ber seriest alkotott s egymás után,
sorrend szerint pásztorkodott, 1.
Szabadhajtás — 1603 — a
Szerre rzés, szerrzés.
marháé, ki az országból, melyet
*Skutár —
1633-iki kománai illeték nem terhelt. (Eltanulmá-
összeírás(Eltanulmányok 187.) — nyok 174.)
kondás, disznópásztor; magyaro- * Szabad legények — 1661,
sítva oszkotár. Vö. szkotár.
Keszthely rendtartása — ha a
Skutárság — 1637, OklSz. — császár iratosai között legeltettek,
„Uadnak három oszkotársag allya évi egy garast fizettek minden
seregh Juhok Második szkotar-
. . . öreg marha után. (Eltanulmá-
sagh allya maiorsagh Juh etc". nyok 221.)
 ;

Szájpénz 173 Szavaty

* Szájpénz — Kecskemét — * Számadó kondás — ország-

mint bírságot a város perceptora szerte — az a pásztor, a ki fele-
a kecskeméti Cyprián vásárkor ls a kezére bízott kondáért. Vö.
szedte be, a jószág száma szerint. számadó.

Szállásadó — Nyr. 8:552 — * Számadó pásztor — a Király-

1251 : „filii jobagionum qui vulgo hágón innen általánosan — a az,
zalasodov dicuntur". kire a gulya, konda, nyáj bízva

*Szalmázó legény T. S. — — van, ki arról felel. L. Felel pász-

tor. Vö. számadó szolga.
a ki nagy marhaállomány körül
a szalmát mint takarmányt vagy Számadó szolga — a régiség-
almot kezeli. Vö. szénázó legény. ben, MNy. II 75, 1576 : „Jo —
* Számadó — országszerte — Georgy Captalanban keteth leuele,
a pásztoroknál az, a ki a gazdá- hogy wgy lakyk az ioszagban, mint
val szemben felels és a kezére Zamado zolgam'', az a szolga, a ki
bízott jószágról számot adni tar- felelt, számot adott a kezére bí-
tozik. Innen : számadó gulyás, zott jószágról. Vö. számadó pász-
csikós, juhász, kondás. Bugacz- tor.

Monostoron a számadó a cserény ^ Szamárhajtó — Ver. 5. —

feje.Arad m. oláhjainál sámádu- Agaso (asinorum).
sag =
számadóság. Nyr. 17 60. :

— —
Vö. számadó bojtár — csikós
;
* Szamárpásztor Bszsz.

— gulyás; — juhász; — kondás ;

agaso. Vö. szamárhajtó.

— pásztor. Számozkodik — Rimaszombat

* — Hortobágy,
Számadó bojtár
Nyr. 17 : 574. — leszámol, a pl.

Puszta-Szent-Miklós, Bihar — az
gazda a béressel év végén.

,els bojtár. *Szarcsolni (!) — 1649, Vas

* Számadó csikós — ország- Nádasdy Ferencz
m., utasítása.

szerte — az a pásztor, a ki fele- Eltanulmányok 195. — eh. sar-

ls a kezére bízott ménesért. Vö. czolni.

számadó. Szavatos — a régiségben —

* Számadó gulyás — ország- jótálló. A régiségben : 1239 —
szerte ; számadó gujás — sok he- Oklsz. — cum expeditore quod di-

lyen — az a pásztor, a ki fele- citur Zuodus; 1468— uo. — ven-

ls a kezére bízott gulyáért. Vö. ditores suos wlgo Zowathus; 1769
számadó. — Csanád m. statut., Eltanulmá-
* Számadó juhász — ország-
nyok 264. — „a pásztorok . . .

szerte — az a pásztor, a ki fe-

olyan szavatosokra hivatkoznak,

lels a kezére bízott juhnyáj ért.

a kik ilyenekül nem tekinthetk
Meztúron — MNy. VII 279 :
— stb.". Vö. szavaty.

a nyájjuhász is számadó pásztor. * Szavaty — T. S., XVI. szá-

Vö. számadó. zad — ilyen alkalmazásban : „A
Szék-disznópásztor 174 Taligás

legtöbb marhát oda hajtották, a szkotár = juhász, kecskés. Magya-

honnét a legtöbb szavaty futamo- ros alakja oszkotár, a szláv
dott^ — tehát biztosíték, ajánlat, skutarhóX. Vö. Oszkotár, skutar.
jó ár, kereslet. Széli Farkas sze-
rint szavaty= szavatos = zuvat * Szolgarend — 1754, Kecske-
(Nyr. 26 Melich a
: 56).avagy, sz
mét, jegyzkönyv — a birtok-
zavagy, zuvat = jogszokás szava-
talan, rendesen bérért szolgáló
proletariátus.
kat szláv eredetnek tartja (Nyr.
27 : 289). *Szón megállani — 1672,

* Szék-disznópásztor 1733, — Gyr — szándékánál megmaradni,

Aranyosszék —
a széknek saját
szavát állani.

disznópásztora. (Eltanulmányok * Sztrengahajtó — T. S. — a

236.) ki az Esztrangánál fejeskor a

Szekeres — általánosan — juhokat a fejpásztor keze alá

pásztor, a ki szekérrel fuvaroz.

terelte. Sztrenga = Esztrenga.
(L. Pásztorhajlékok alatt.) Vö.
Az oláhban is megvan : sekiras.
Monyátor.
(Nyr. 17:62.)

— * Sztrongahajtó —a sztrenga-
* Szemre híni Kecskemét
hajtó.
régisége — bíróság elé idézni.
Szúró — Tiszadob — a kisebb
*Szénázó legény T. S. — — vágómarhát, borjút, birkát, ser-
a ki nagy marhaállomány körül tést, leszúró, öl mészáros. Nyr.
a szénát hordja. Vö. szalmázó 27 45. :

legény.

* Szerpásztor — XVII. század

Tagpásztor — Királyf., Kis-

az, a ki másokkal sorrendben küküll m., Nyr. 33 : 247. — cssz,

a ki egy tagot riz. (Tag Mtsz.
végezte a pásztorkodást. Vö.
szerrl- szerre pásztorolás.
= egy darabban lev szántóföld,
tagosításkor jutott határrész.)
*Szerrl-szerre pásztorolás —
Bereczk, 1802. Eltanulmányok Tahó —
Adánd, Somogy m.,

338. — sorrendben, egymást fel-

Nyr. 28:335; Baranyám., Nyr.
váltó pásztorolás. Vö. Szerpásztor,
14 142: a. m. pásztorember,
;

juhász, béres, különben buta.

szeriesrzés.

Szkotár —
a régiségben — Tajigás — 1. talyigás.

1637 Oklsz. „Ezekett bárányokat,

:
* Taligás — Debreczen — az,
kecskéket stb, miuel karos uolt a ki a taligát kezelte. A Hor-
az baranyozas miatt be haytatni tobágy nomád pásztorainál a ta-
Fogarasban, az Leblekj sieteös ligás vitte a vonuló nyájak után
polgárok az szkotarral eggywt az eleséget, volt a gazda. Úgy,
connumeraltak s nekwnk az mayor a mint a mozgó állapot meg-
biro igy atta szambán" itt tehát sznt, a taligás kunyhót kapott,
 ; ;:

Talyigás 175 Tzsér

ott gazdálkodott és gazdálkodik Tehenész — Gömör m.. Torna,
de a neve ebben az állapotban Tsz., tehenész — Fejér m., Nyr.
is és ma is taligás. 10 : 188, a tehenek rzje, gon-
* Talyigás — Hortobágy — dozója.

„tájig ás^ az a ki aa pásztor, Tehenisz 1. tehenész.

tanyán gazdálkodik. Kecskeméten
cserényben. A Hor-
Tehénpásztor — Székelyf.,
„lakos"
tobágyon
a
a nomád pásztorság
Tolna m.. Tsz., sok helyen — a
tehenek rzje.
maradványa, de ott már csak a
szó ; a taliga használata ott a * Termetes kéz — Kecskemét
pásztoroknál megsznt. Kecske- régisége — ers kéz.
méten még megvan. A talyigás *Tilalomrontók — 1742, Mis-
teendi fzés, mosogatás, seprés,
:
kolcz — a kik a tilalmat nem
fejés, vályumosás, dögszállítás, tartják tiszteletben. (Eltanul-
vízhúzás és mialatt a pásztorok mányok 282.)
pihennek, esznek, a jószágra való
ügyelés. Idvel bojtár, st számadó
*Tinó gulyás Lengyeltóti — —
a ki az uradalom tinóit rzi.
is válhat belle. Vö. MNy. VHI:

236 és Eltanulmányok 375. Vö. Toklyós —

Jk., Balatonmell.,

Tanyás. — egyesztends bárányok vagy

* Tanyás — Kiskunhalas — birkák rzje.
a tanyán gazdálkodó pásztor, *Tollcsiszár — a régiségben
ugyanaz, a mi a Hortobágyon a — ki a kócsag, daru és egyéb
talyigás, Kecskeméten a lakos. ékes tollal kereskedett.
h. azokat.
Tkegazda — Meztúr, MNy.
* Társul bocsátani — 1672, VI : 279. — az a választott gazda,
Gyr — társul fogadni. a kit a közös falkát tartó juhos-
* Tartás — a régiségben és
gazdák maguk közül megbíztak
általánosan — a pásztornak ter- a falka és a juhász felügyeleté-

mészetiekben vel. Vö. Tkésgazda.

való illetménye,
mint kenyér, szalonna, fzelék, * Tkésgazda — Bugacz-Mo-
só stb. nostor, Kecskemét — tökegazda.

Tehénosordás 1750, Kis- — Meztúr, az öreggazda, 1. o.

kunfélegyháza jegyzkönyv, Hor-

tobágy, MNy. VIII 236. —
* Tzsér — a régiségben, ál-
a fejs- :

talánosan. (Eltanulmányok 178.)

tehenek rzje.
— marhakupecz. 1419 óta, Oklsz.,
Tehenes — Csallóköz, Nyr. gyakori személynév, pl. 1442
16 : 140. általánosan —a tehenek Tewser György. (Nyr. 5 : 510.)
rzje. A régiségben, Oklsz.,1296 : 1670: Debreczen, Oklsz., tösir
Thehuenustelke, 1344: Tehenus- a németben Tauscher (Nyr. 24
teluk, 1429: Egidio Thehenes. 410.) ; az erdélyi Erczhegység
 "

Tzsérség 176 Zsózsó

móczainál téujer, pl. t'éujer de oi, nem tapasztaltak e . . kóborló

de boí = juh, ökörkeresked. (Nyr. embereket vagy bitang marhákat.
34:318.) * Vigyázó csikós Hortobágy, —
* Tzsérség — T. S. — marha- (Eltanulmányok 376.) a csdör- —
kereskedés is. ménes mellett, állandóan künn-
Tulkos — a régiségben is — lakik.

személynév. 1453 : Oklsz. ; új

Zahin — Alföldszerte és Dunán-
korban Kémeren, Szilágy m., Nyr.
Kecskemét
túl általánosan, Mtsz.,
29 192, juvencos habens.
:

régiségében jómódú vagy is —

Ustoros — Fejér m. — osto- dúsgazdag ember. „Némely jó-
rosgyerek (a béres mellett), hajtó. módú zahin ember." (Hornyik
Nyr. 10:188. kézirat.) Vaskosát, köpczöset is

Kecskemét polgár-
jelent (Mtsz.).
*nneptörés — Kecskemét
ságában a zahinok a dúsgazdagok
régisége — részeg fvel az ün-
rétege, a „marhás" gazdák, a
nepet rontani.
kik egész pusztákat béreltek és
*Üngulyás — Kába — az birtak, a melyeken saját gulyáik,
iink pásztora. Ün és Üsz az méneseik és nyájaik legeltek.
egy. (Eltanulmányok 363.) Vö. Za-

*rüs — Jk., Balatonmell. — hinyos.

az tirüjuhok pásztora. Zahinyos Füzes-Abony — —

rátartós ember. Nyr. 8 509.
—
:

*Vákáliii Kecskemét
— az el nem
1685,
foglalt nyaralókról.
Zendes —
Homoródszentmár-
ton, Udvarhely m., Nyr. 25 429 :

Vákáncsos — Debreczen, Nyr. — egy szántó neve, ma Endes.

35 93 :
— erdei kaszálókban lakó, A monda szerint a tatárjárás ide-
a város fiatal erdültetvényeit jén az a hely zengett a tábor-
mvel család. szekerektl ; innen eredne a név.
Város csordása — Oklsz. — Zsellér — a régiségben is —
1668 : Varos Csordása = a város Sz. F. B. : sellyer : inquilinus.
csordáját legeltet pásztor. 1682-ben — Bars m. — zsellér.

Viae boariae XVII. sz. — — (Eltanulmányok 227.) Nyr. 24 :

külön utak, a melyeken a barmot 403 szerint a német Seldner, Söld-

vásárra vagy a külföldre, leg- ner, Einwohner.
inkább Bécsbe terelték. (El- Zsitár — Lz. ; Háromszék m.,
tanulmányok 182.) Nyr. 25 : 383 ; Lozsád, Hunyad
Vigyázó —
1792, Bihar; (El-
m., Nyr. 23 : 144; Klézse, Moldva,

tanulmányok 267.) felügyel. — csángó, Nyr. 7 : 477 ; Székelyf.,

„A pásztorok aránt kirendelte- Mtsz. — határpásztor, cssz.

tend vigyázók hetenként a bírák- Zsózsó — Csallóköz — herél.

nak jelentést tegyenek, ha ... . Nyr. 1 : 333.
 ;

Abara 177 Akol

Pásztortanya. de jelenti általában a villásan

Abara — Sziny érváralj a, Szat-

végzd fát, pl. Törökbecsén —
már m., Nyr. 15 188. az abora :
— Nyr. 9 : 92. — köcsögtartó ;
gé-
mes kútnál a gémet tartó oszlop.
(1. 0.).

— Ajtó — Ludashalma, Hortobágy,

Ablak Ludashalma, Horto-
bágy, MNy. VIII 282. vályog- :
— MNy. VIII 284. :
—
fejlett pásztor-
kunyhón, van tokja (ez a keret),
ból vert, vagy deszkából, téglából
küszöbe és szemöldökfája, a melyet
épült, tehát már fejlett, újkori
Arany is ismer:
kunyhón, pl. a ludashalmi csikós-
Toldi pedig bement, sötét volt a
tanyán áll íoA:ból (ez a keret) és
[házba.
benne ablakszemekhi (üveg) vagy Bele vágta fejét a szemöldökfába.
rostélyhóX.
A szemöldökfa hasonlat, mert az
Ablakszem — Ludashalma, Hor- ember szemöldöke magasságában
tobágy, MNy. VIII 282. — az ab-
:
van* és alakilag is megfelel.
* Eredetileg hólyag =
laküveg.
lantorna, 1. a házsorozatban.
Aklos — Csallóköz — lóólas.
Nyr. 1 : 231.
Abora — Máramaros m. Krassó ;

Akó — Malonyay;
Mtsz. — abara — Szi-
Zalaapáti,
és vid.,
188.; aborha
akó — Palóczság, Nyr. 22 : 480.
nyérváralja, Nyr. 15
— Bereg m., Mtsz.
:

— négyoszlo- — akol. Zalaapátin az öreg Tütt

szerint „gané az ódala, falábon
pos, emelhet és sülyeszthet te-
tet".
tvel biró széna- v. takarmány-
tartó alkotmány. *Akoj — Bölön; Zalaapáti, Ma-
í — Bereg m. északi
Aborha
lonyay; Székelyf., Tsz. — akol.
vid., — = abora Mtsz. (1. o.). Akol — M. Kecskemét —
ó.,

csak kis részben

Abrakos pincze — 1549, Ta-
fedett, télire
trágyával és ízikkel körülbástyá-
káts MMy. H 127. — az a
S., :

zott alkotmány, mint: lóakol, ba-

pincze, a hol az abrakosok (1.
romakol, juhakol és csürheakol.
pásztorság szervezete alatt) szá-
mára az élelmiczikkeket tartot- *Akol — általánosan — fedett,

ták másképp kenyeres v. prae-

;
de fedetlen alkotmány is, lábas-
bendás pincze. jószág tartására. Leginkább juh-

Ág —
Kecskemét, Kada Elek
akol íoTmáhan. Zoltai szerint Fegy-

in litt. 1905 febr. 1. a szár- — verneken, Ondód-puszta egy ré-

nyék fala. Szólásban Gazd- :

— szén
gulya
(Debreczenhez tartozva), a
legeltetésén kívül helyet
uram! elpusztult a szárnyék egyik
ménesnek is. (M. Gazd.
ága Melyik ?
!
— A fels ága. — adott a
tört. Sz. Xn. 1905. 4.) A régi-
*Agas — általánosan — az a ségben Oklsz. 1095. uilla que uo-
villásan végzd fa, a mely a sze- catur ocol; 1240 körül Nyrocol
lement támasztja (1. szelemen) (Nyirakol); 1256. Nyrokol; 1291.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 12

 ;: :

Állás 178 Árnyék

Okulfenére 1292. Okulfenevhath

; ;
pásztorcserény állítási és vonulási
1307. Nyrokol; 1317. Okol; 1346. rendje: ménes, gulya, gúnyás sze-
Nyrakal; 1367. Akolwelgh (Akol- kér, cserényes szekér taligával,
völgy) ; 1367. Akaluta (Akoluta) apró lábasjószág. (Eltanulmányok
1380. Akulalya; 1471. Ipsos Equa- 109.)

ces conseruasset in tribus conser-

uatoriis sew angariis wlgo akol;
*Állófa — Bugacz-Monostor,
Kiskunfélegyháza, Szeged-Csön-
1476. Pro suis pecoribus habitacu-
lum sew custodiam wlgo akol vo-
göle. Kiskunhalas — a cserény
eltt leásott magas, hántott ágas-
catum erexisset 1517. Stacionem
;

(nyár)-fa ; használtak ilyet a cs-

equorum vulgari sermone akol vo-
szök is, a hol tanyát ütöttek; st
catum 1520 körül Pecorariis quo-
;

még a 40-es években is a csár-

que vulgariter Akol dictis; 1539.
dák eltt megvolt az állófa: ehhez
De disponendo akol pro equaciis ;

1716. marha akoly. 1577. — Ko-

kötötte a lovas népség, lovas be-
idben
lozsvári glossz., Nyr. 36 : 17. — tyárság hátaslovát; újabb
erdvédelem folytán csak hosszú
akol = ein schaffstal. Sz. F. B.
az
pózna, csúcsán csóvának megha-
„gödölye es Barany akol". Miklo-
gyott ágakkal. Régi idben tekint.
sich szerint új szlovénben okol;
Vö.gólya,rfa, messzelátó, gulyifa,
rumun: okol (Nyr. 11 : 71.). Vö. akó,
lókaró, láz.
akoj, okaj, okoly, kollát. A horto-
b ágy-ludashalmi csikóstanyának is * Anyaszárnyék — Karczag,
tartozéka az akol vagy kollát en- ; Kába —
a karám verfényes
nek bels részébe, az úgynevezett része ; meleg, a juhokat a szél
kis kollátba terelik a lovat, hogy ellen védi. L. Juhászkarám.
könnyebben megfoghassák.
Arába — Ázsia — a kétkerek
Állás — általánosan — az a taliga; orosz telega ; magyar ta-

hely, a hol a jószág pihen. 1634. liga.

— Oklsz. —
Egi hiazat alat va-
Arczalj aszol — Nagykunság,
gion Disznók ola. Borink ola. Te-
Nyr. 3 : 233. — az, a melynek
henek állása eöt riszben. Vö. há-
mindkét oldalára lehet lovat állí-
latóállás. (Székelyföldön, Mtsz. ál-
tani (arczczal egymásnak) ellen-
lás = csúrpadlás.)
téte a félszerjászol.
;

* Állítás — Kiskunság — öreg Argal— Nyék 1. alatt.

Kormos István 87 éves gulyás
szerint XIX. század elején a cse- Árnyék — Velenczei tó. Fehér
rény kéthetenként cserélt helyet. m., Szllösgyörök, Somogy m.,

A gulya hátul ment s gyalog te- Mtsz. — széltl, fagytól védett

relték. A gulyáscserény állítás- hely. Székelyföldön és Háromszék

rendje ez volt: Ell: kocsi a cse- m., Mtsz. : félszer, szín. „Béfekütt

rénynyel, utána : a taliga, hátul a tehén az éccakára az árnyék

a gulya. — Pusztaszeren teljes alá, megváltozik az üd." „Ta-
Árnyék alja 179 Bujdosó pásztorok

szítsd bé ezt a szekeret az árnyék Salamon Péter, az esztena fej

alá." pásztorának bemondása.

Árnyék alja — Székelység, BiUeg peczek — sok helyen

Mtsz. — félszer, szín. önmköd készülék az ajtó ki-

Aszaló cserény a régiség- — támasztására.

ben és Kemenesalján, Vas m., * Bitangkaró — Alföld — a

Tsz. : = gyümölcsszárító.
cserény p ásztorcser ény mögött levert karó,
1597. — Oklsz. — „apró azalo a melyhez a bitangolva talált jó-
ezerének^. szágot kötötték. Vö. bitó. A be-
köszönt szegénylegénység ehhez
*Bacsú ^
Karczag a juhász- — kötötte lovát.
kunyhó, a melyben a bács lakik
és dolgozik.
*Bitó — Szeged-Csöngöle — 1.

Bitangkaró.
*Bak — sok helyen — czölöp, Bitófa —
Kálmáncsa, Somogy
oszlop ; ez tartja pl. juhakolban
m., Mtsz., Baranya m., Nyr. 6 :

a sráglákat.
474 — jelzoszlop az Ormány-
—
;

*Bárányketrecz Hortobágy ságban, Nyr. 7 524., tilalomfa.

:

— a juhászok fejaklának az a
ketrecze, a melyben a bárányo- Bivalyakol — már 1246—1263
kat tartják. Vö. Dranka. körül — Oklsz. : Byolokol de co-
mitatu Dobica. Zimmermann Wer-
Baromállás — E. J., Hortobágy ner: Urkundenbuch z. Geschichte
— ezt a levert dörgölzfa jelezi. der Deutschen in Siebenbürgen.

Baromél — Csallóköz; barom- 1892, L, p. 72.

ill Naszvad, Komárom m., Mtsz. Bogárhátú kunyhó általá- —

— legel. nosan —
az olyan, a melynek

Baromjászol 1634, Oklsz. — — fonott fedele domború s így a

bogár hátára emlékeztet.
„Azon Czürös kertben vagion egy
hoszu baromiaszol". *Borjúozüvek — Bugacz-Mo-
* Baromkert — Csíkszentmár- nostor — az állófa és cserény
ton — nyék. (Nyr. 34 : 108. akol- közötti téren bevert négy fejes

nak magyarázza.) czövek, a melyhez a borjúkat

míg a tehenet
Baromól —már a régiségben,
kötötték, fejték.

Oklsz. — 1683. „Három szakaszt-

: Borjúól — a régiségben Oklsz.
ban való barom ólak". — 1211 Juxta cuius ripam in
:

loco qui dicitur Bureuohul est

*Berszán esztena Vacsárcsi, — méta; 1594: Borjus
Csík m. —
oláhoké. Egy gazdáé,
oll.

ki juhait vagy maga pásztorolja, Bujdosó pásztorok — Com.

vagy bacsókkal pásztoroltatja. Vö. Jan. — „Vagi pastores pascua
gazdasági esztena, drék esztena. mutantes, mapalda sive magaida
12*
Bttrdé 180 Cserénysátor

sua carris circumvehnnt", ez nyil- zölt, egyéb jelentéseit 1. a Mtsz.-

ván a cserényköltöztetésre vo- ban, így: Udvarhely m. -ben szobai
natkozik. kemencze bels fala, sövénykapu,
konyhaajtó, vesszbl
*Búrdó — Alsórákos, Nagy- kis
kerítés, véka, saroglya,
font
szekér-
KüküU m. — földbeásott
félig
oldal, szikrafogó szabadtzhelyen,
kunyhó, putri. (Nyr. 34:103.)
vesszbl font parasztházpadlás^
Háromszék m., Mtsz., viskó, putri,
gyümölcsszárító stb. Az oláh is
az oláhok hurubája.
átvette (az aszalócserény fo-

Butik (budik) — Dunántúl, galmat). Nyr. 17:321. — Cse-

Nyr. 5 : 128. — kis kunyhó. rény — belsejében van : Tüzel,
Szógavas, Piszkavas, Túzfogó

Catur — Sátor. 1.
vas. Favágó tke, Elesiges láda.
Dohán láda. Vizes pad. Nye-
Catyr — Almássy' in 1904, litt.
regpad, Pócz, Vasfazék, Vas-
VII.29. — Ázsiában szártoknál
kanál, Fzkanál, Keverkanál,
a sátor, egyébként palatka. Kanáltartó, Késtartó, Sótartó v.

Cergá — törökben, Alexics, Sósgurguja, Falakat, Csobojó,

Nyr. 19 408 — csergesátor. Tö- Iszák (báránybr), Atalvet, Sikár

—
:

rökbl magyarba és oláhba. Ülszékek.

(faedényre). *Cse-
rény szérjén van az AUófa,
Cetwer — 1. Sátor.
Fejágas, Borjúkaró, Sózó, Ke-
:

Csárda vö. sátor. nyeres taliga.

Csavarás — Ludashalom, Hor- *Cserénykaró Bugacz-Mo- —

tobágy, (T. M.) MNy. VIH 282. — :
nostor —
a melyhez a cserény
kolbász alakú szalmatekercs, (kö- süvénye kötve van.
römrúgó) a lovak háta mögött az * Cserénykorez — Kiskunhalas
istállóban.
— a sövényfal fonásának széle.

*Cserény — Bugacz-Monostor, Cserényköltöztetés — Oom.

Kecskemét,Félegyháza, Dorozsma,
Szeged, Halas — fedetlen, vessz- Jan. — már 1643-ban, 1. Bujdosó
pásztorok. A Benjámin
Szilágyi
bl táblásán fonott pásztorlakás,
István fordítása szerint „A buj- :

lovaknak való szárnyékkai, melyet

dosó pásztorok á legelé mezoeket
a pásztorok még a XIX. század
megváltoztatván, az oe kalibájokat
els felében is legelrl-legelre
avagy kunnyójokat taligán hor-
költöztettek. 1848-on innen las-
dozzák ide s tova."
sanként állandóbbá vált, palánkos
lett és helyen-közön félfedelet is Cserénysátor
* Bugacz-Mo- —
kapott. (A Hortobágyon nem volt nostor —
a vándorcserénynek
meg, csak a csirin szót ismerik. fedett sarka, a melyben a szám-
MNy. VIII: 282.) Szabatos sfog- adó ládája és becsesebb czók-
lalkozási meghatározása a fent kö- mókja áll.
 ;

Csikós-kunyhó 181 Csöröglö

* Csikós-kunyhó — Szeged — Csilsátor — Tömörkény, Sze-

bogárhátú. Részei : Ágas, Szele- gedi Napló, 1898, Hl: 6. Nyr.
men, Horogfa, Karczé = korcz. 27:222. — vászonsátor. Vö.
Diittyán.

Csikóstanya — Hortobágy, Csiríny — Bugacz, T. M. I. —

MNy. VIII 282.
: —a XX. század- mozgó pásztorlakás. Van Vessz-
:

ban a csikósok vályogból vert csiriny, Sövény-csiríny, Deszka-

hajléka. Ludashalmon, a Hor- csiríny.
tobágyon vannak vályogból vert
oldalfalai, két vége, két tzfala
Csirínysátor — Bugacz, T. M.

{vértelke), teteje, eresze, ereszajja,

I. —a cserény egyik sarkát fed
deszkázat, mely alatt a számadó
egyik végéhez ragasztva szénás
ládája és becsesebb holmija van.
hódé. Ez a csikóstanya kétosztatú
áll szoba- és istállóból, köztük fal, Csóva — általánosan — ágasfa,
rajta ajtó (ennek tokja [kerete], csúcsán ágakból csóva ; rend-
küszöbe és szemöldökfája), ablaka szerint tilalomjel. Vö. Csóvás,
{ennek tokjában ablakszeme vagy csóvázott.
rostélya). A
szobában evöszékek,
— a régiségben — csó-
Csóvás
kenyérpócz és edény állnak. Az
vával megtilalmazott föld. 1581,
istállóban több ágas duczfa tartja
Oklsz. : „Ha valaki lovát vagy
a csdöröket egymástól elválasztó
egyébféle barmát a csóvás par-
rudakat, az ú. n. strájfákat.
lagon pásztor oltatja vagy rá köti
Str áj fa-karikák lánczán lógnak a
sz. János napig, 3 girán marad-
strájfák a jászol és duczfa között.
gyon. Minden tilalmasbeli csóvás
Fonás az ágasok és str áj fák
szénaf vagy parlag ha lészen,
szalmafonása. A jászolhoz vagy
de senki semmi birodalmával rá
zablóhoz lánczkarikával vagy fék-
nem mehet az bírák híre nélkül".
karikával kötik az állatot ; a jászol
Vö. Csóva.
•eltt stand a ló állóhelye. A
stand és a fal közötti rész a ló * Csóvázott — Jakab puszta,

, háta mögött a placz ; a kett Szabadszállás — az ágasfa,

határán csavarás, azaz kolbász- csúcsán ágakból csóva. Vö. Csóva.
alakú szalmatekercs (körömrúgó)
Csdörös bódé — Hortobágy,
húzódik végig. A lovak fara fölött
(T. M.), MNy. \in:282. — fa-
<?süng táblás szalmafonat a yor-
falazatú tets építmény szobával
fogó. Szerszámfogas X?íYÍ]?i cú\6- dí.

és istállóval, kanfaros. A csdö-

sok szerszámait. A tanya teteje-
rök és csikósaik hajléka,
nk részei belül a majorpáng, a
horog fák, kakas-ülk, folyógerendák Csöröglö — Sárköz, Tolnám.,
és szelemen, kívül a gerincz, szeges Nyr. 33 338.
:
— sátorkészítés,
és koporsó. A tanya mellett áll fiatal menyecske els lebetegedé-
az akol, a hágatódeszka és a gané- sekor, átvitt értelemben a keresz-
domb. tel is.
 :

Csúcsos sátor 182 Disznóól

* Csúcsos sátor — Simics — marhajárás ; mondás „czapon

két méternyi kört körülfogó, halad a barom a kútho".
három csúcsban összefutó s ott
Czerkó —Nagykunság, Nyr.
háncskötéllel összetartott rúdból
2 : 135, Tisza-Örs, Mtsz. nádból —
alakított sátor, kéregtakaróval a
V. kukoriczaszárból csinált kunyhó.
kirgizeknél. Közel áll a kabai
kontyoskunyhóhoz stb. L. seggen- Czuezálni— Zala m., Nyr.
ül. 28 523. : — sátorfákat leverni.
CsüUik — Karancs vid., Mtsz.
*Delel — általánosan — legel
— csürlik = csr.
gulya, ménes, déli pihen helye,
Csr — általánosan — gabona- rendesen itató is ; kérdzhely.
tartó ház. A régiségben 1493,
Oklsz. : Vnum magnum stabulum
:

*Déli szárny Nádudvar a — —

juhászkarám déli szárnya, a
wlgo chyr pro conseruendis fru-
melybl a kontyos kunyhó is meg
gibus. Zarwfath pro chyr, 1577,
van alkotva.
Kolozsv. glossz., Nyr. 36 19., :

czwr vei ystalo. 1637 Az czür- : Déllel — Balatonmell., Tsz.

nek tetein ket plehes gombos -^ a delel (talán inkább déll).
vytorla. 1638 : Czür, mellnek ol-
*Déll — sok helyen — kö-
dala tapasztos ket fell oldalul
zönségesen delel, a kút körüli
való fiokiaval, hei azattiaval és
hely, a hol gulya, vagy ménes is,
vitorláival. A németben Schinre
itatás után megpihent, a gulya
= bedeckter Ort. (Nyr. 24 : 158.)
kérdzött.
* Scheuer.
*Deszka-libitárus — Hatod,
Csürheakol — Kunszentmiklós Háromszék m. Három, ketts,—
— a csürhe hálóhelye, fedett
függleges deszkaheveder közé
alkotmány.
úgy van befoglalva három deszka,
Csrkert — Háromszék m., a végein és közepén, hogy min-
Mtsz. — baromudvar. denik deszka között majdnem

Csüröskert —
Székelyf., Mtsz.
egy deszka szélesség köz marad.
— szér. A régiségben 1634
Vö. libitárus.

Oklsz. Az czüröskerthen vagon eöt Disznó akoj — Bölön, Három-

abora. 1638 : Cziüröskert. 1683 : szék m., Nyr. 34 104. — diszny-
:

Egy mayor haz cswrösk érti vei zakój. Oroszfalu, uo. Nyr. 36 326,
:

együtt. helyesen disznóakol = sertéséi.

*Czangakarám — Karczag — Disznóól — általánosan — a

a karámnak az a része, a mely- nyugvóhelye. A
sertések éjjeli
ben a fiavesztett vagy medd,
régiségben 1577, Kolozsv. glossz.,
nem tejel juhokat tartják.
Nyr. 36:19, 365—67, dysnool,
*Czap — Bugacz-Monostor — dizno oll, dysno ol. Sz. F. B.
a keskeny, gyalogösvényszerú dizno ool. 1228: Nyr. 7:415,
 :

Disznópajta 183 Enyhely

méta vádit adhinc ad gyznoowl; esztena fej pásztorának bemon-

1307 : —
Oklsz. Méta vulgariter dása.
Gyznouolfew nuncupata.
Dúczfa —
Ludashalom, Hor-
Disznópajta — Székelyf. Mtsz. tobágy, MNy. VIII: 282. a —
— sertésól. — Disznópajta — *
csikóstanya istállójában a stráj-
Málnás, Háromszék m. — a csr fákat tartó ágasok.
oldalsó szakasza. Egymás mellett
Duttyán — Dugonics : Példa-
kett áll. Föléjük tet alá apróbb
beszédek és jeles mondások
terményeket raknak.
könyve, 11:4; Szeged vid. tanyai
Disznós ól — Csúza és BéUye, népnél. Tömörkény, Szegedi Napló
Baranya m. — sertésól. Nyr. 18 1898. in:6. — vászonból való
93 és 16 : 134. sátorponyva ; régebben Csilsátor-

*Disztókarám — Kába — bo-

nak nevezték. (L. Nyr. 27:87,
=
222.) Arab-törökben diikian
gáncsból alkotott körkarám, ka-
zárt hely délszlávosan dutyán.
puval, három dörgölfával, kuny- ;

hóval, melyet sáncz

sertések számára, igazi
kerített;
praehi-
Elemózsiás taliga M. ó., —
storikus alkotmány.
Kecskemét —
az, a mi a kenye-

res taliga.
Dobogó — általánosan — az
— Székelység — a telek
*Élet
a kis deszkap adolat, a melyre a
házastul, udvarostul."
juhot fejeskor állítják.

— Almássy in Ellet — Sárospatak, Mátyás-

Dom litt., 1904,
Bodrogköz. Ónod Bor-
29. — a kirgizeknél
föld, vid.,
Vn. ház, de
sod m., Székelyf., Nyr. 17 554
:
;

nomád sátor is, rendesen jurt.

Gyr 473
m., Nyr. 25 Kecske- : ;

A Dom szláv, ill. latin.

mét, már a régiségben Kecske-
* Dörgöldz fa — Hajdúság mét 1673. évi szabályzat — az a
— a gulyás kunyhója körül be- védett hely, a hova a juhokat
vert karók, a melyekhez a jószág elléskor vitték. Vö. Fogadtató. (Az

dörgöldzik. ellet juhoknál, fiadzó disznóknál

használatos;)
*Dranka — Hortobágy, M.), (T.

MNy. Vin : 282. — négyszögletes Eny — Alföld — az a hely,

birka- és juhakol, drankákból a mely véd, enyhet ád. Már a

építve. „Ott van abba a drankába XVI. században elfordul íróknál
a bárá"; a dranka a tót Stranka, (Nyr. 17:11.). Hermán Ottó:
tehát tót elem, alapjában oldal- Magyar halászat könyve, p. 782.,

rekesz. „a pumaharcsa tkében fa eny-

hében lakozik". Vö. Enyhely.
. íDrék esztena — Vacsárcsi,
Csík m. — több gazdából álló * Enyhely — Az Ahföldön, Kun-
társulat esztenája. Vö. Gazda- szentmiklóson tizenkét nádkévébl
sági esztena, Salamon Péter az vagy deszkából háromélre készí-
 ;

Enyhet ád 184 Esztina

tett, a szobasarokra emlékeztet Eltanulmányok 276. Erd. Okltár

mozgó pásztorhajlék a sz árnyék- ; 1 : 344, moldvai csángó, Nyr. 30 :

nak és karámnak (Karczag) az 179, Bukovina, Nyr. 6:472. —

a része, a hová a szél nem jut- az a felállítható és szétszedhet,
hat a pásztorok itt tartózkodnak,
;
kerítésszerü alkotmány, a melybe
Puszta-Bojáron a földbe dugott a juhokat fejés eltt behajtják s

karókból alakított szélfogó. A a „fiók" részen egyenként ki-

pásztorhajlékon kívül enyhely eregetve megfejik. Itt készül a

minden olyan a szél, es, hó, sajt is ;
gyakran itt is hál a juh-
nap heve ellen véd hely, a mely nyáj. Tót: stena = fal; oláhban
enyhet ád. (Ilyen értelemben ál- stina. A magyar esztena a stena
talános Mtsz.) L. Simonyi: Nyr. lágyítása. (Kolozs m., Bánfihunyad
17:11.; Négyesy: Nyr. 17: mellett fekszik Esztána, Sztána
203—211. Enyhfely —
Alföld — falu. Nyr. 9 : 502.) Vö. sztronga,
az az egyszer alkotmány, a hol * Esz-
esztrenga, esztina, isztina. —
a pásztor árnyékot : enyhet talál. tena —
Hatod, Háromszék m. —
Innen : faenyhibe, házenyhibe stb. Hossza és szélessége két-két öl.
Magassága egy öl a fedél nélkül,
* Enyhet ád — Bugacz-Monos- mely háromnegyedölnél nem emel-
tor — a szárnyék a jószágnak,
kedik magasabban. Oldalai gyalu-
azaz : véd, különösen a széljárás
latlan deszkából valók, ágasok
ellen.
közé szorítva. Fedele vékony
Eresz — általánosan — házon deszka. Ajtaja deszkából, heve-
a tetnek a fal elé nyúló része. derekkel van összefoglalva, sorkon

Ereszaj ja — általánosan — (sarok) forog, vasból készült ki-

lincscsel befelé nyílik. Részei:
ereszalja, vagyis a tet kiugró
1. küszöb, 2. küszöbláb, 3. kü-
része alatti védett terület.
szöblábboríték.
* Erny — Szeged-Csöngöle — *
Esztena berendezései Va- —
az isztronga fedett részén. csárcsi. Csík m. üst, káva —
Estálló — Hetes, Nyr. 2 44 : (sajtforma), sajtruha, sajtnyomó
Palóczság, Nyr. 22:33, 28:495; deszka, sajtnyomó k, ordaszed
Székelyf., Mtsz. — istálló, de kalán, Ótós kalán, Fejvidrek,
néhol pajta, csr értelmében is. Savós sétár, ordamér sétár,

— 1 kupástól 2 kupásig. kupa

1 =
* Északi szárny Nádudvar
ordafz kicsi teken,
— a juhászkarám északnak nyúló
IVs
kalántartó kosár.
1., üst,

szárnya a leghidegebb, itt áll a

szamár.
;

*Eszterága Hortobágy — —
Ösztörú. Mert ez hórihorgas,
Észtena Székelyf., —
Nyr.
1.

a gólya is Eszterág.
22:437. Kozma, már a régiség-
ben, 1620: Ménaság, Mindszent stb. Esztina — Kalotaszeg — az
székelyfalvak. 1715 : Feselnek, esztena. Nyr. 22:437.
 —

Esztrenga 185 Fej lik

*Esztrenga — általánosan — kanfaros, a csdörösbódé, t. i.

az a felállítható és szétszedhet széle, hossza egy és nem tz-

kerítésszerú alkotmány, a melybe falra van építve. (Debreczenben
a juhokat fejés eltt behajtják is Mtsz.)
s a „fiók" részen egyenkint ki-
eregetve megfejik. Száldoboson,
* Fecskerakás — H.-Hadház —
szalmával elegyes sárral való ház-
Udvarhely m., Nyr. 4 : 93, eszt-
építés. Füstifecske technikája.
mnga. Karczagon a kunkarám-
nak része. Általánosan a sajtot *Peeskesár — Berzencze —
készít juhászoknál az egész szalmával vegyített sár, mint
alkotmány, a melyben a juhokat építési anyag.
tartják. A régiségben 1554 óta
szerepel sztronga alakban
Fecskevakolás — Heves m.,
1619 Oklsz., Eztrenga. Esztrenga
:
(1. o.).
1840, Mtsz. — a falra csak rá-

az oláh strunga. Vö. esziena, esz-

csapkodott, de el nem simított
vakolat ; a fecskefészek ripacsos-
tina, isztina, isztronga, osztronga,
ságáról véve.
sztena, sztina, sztronga, sztrunga,
továbbá esztenázni {juh alatt), ész- * Fejágas — Kiskunhalas —
ten ás, sztrengahajtó és sztronga- egy a Bugacz-Monostoron dívó
hajtó {pásztorság szervezete alatt). állófával az utóbbi helyen az
—
;

Vö. Fejkarám.
Esztrenga — í állófa mellett leásott kisebb ágasfa,
Márkod, Maros-Torda m. a — a melyhez a fejstehenet fejés
fejkosáron lev hézag, hol a közben kötötték.
fejni való juhokat kihúzza a
fejpásztor. Vö. Fiók. *Fejágos — Bugacz-Monostor
* Etet — Jk. Balatonmell. — a— az állófa mellett kisebb ágasfa,
melyhez a fejstehenet kö-
a juhakolban „létraszerú, két
tötték ; az ágak tárgyak akasz-
hosszú durung közt elhelyezett
tására is szolgáltak.
fogakhói áll, oly távolságban egy-
mástól, hogy a juh orra befér- *Pejakol — Hortobágy —
jen ;
6 — 8 fog után jön egy záp, juhászat, van : Szárnyékja, Si-

a fogak vékonyak, hengeresek, lépje —Zleb (tót elem),Drankája

a zápok szélesek és laposak. Az Stranka (tót elem), Bárányket-
etet hosszában van a válú, a recze.
melybe az abrak, zab jön." L.
*Fej karám — Karczag —
Juhakol.
a karámnak az a része, a mely-
* Ev szék — Hortobágy — a ben a fej, telel birkák vannak,
vasalóban kerek kivágással a tehát az esztrenga.
bogrács számára, négylábú,
kezéskor körülüli a pásztorság.
ét-
íFej lik — Hatod, Három-
szék m. — nyílás a kosár libi-

Farhajtásos — Kungyörgy, tárusán, a melyen a juhot fejesre

Hortobágy, MNy. VIH : 282. — v. kibocsátják. Úgy áll el, hogy a
 !

Fejszék 186 Födi 61

libitárus 1 —2 fogát kiveszik. Vö. nem bírtak kiugrálni, az anya-

Kosár és Fiók, emse igen. L. Fiadzó és fiasztó-

* — Hatod, Három-
Fejszék gödör és fogadtató. Ez a gödör-
szék m. — 20 — 25 cm magas,
fiasztó messze néz a nomádság
20—35 cm széles; 35 — 40 cm múltjába.

hosszú szék. Vö. Fejtöke, Ültöké. * Fiasztógödör — Hortobágy —

Fiasztó.
* Fejtöké — Hatod, Három-
1.

szék m. — Vö. ültöke, Fejszék. *Fiók —

Karczag, Meztúr,
MNy. VI: 279. a fejkarámon —
Fékkarika Lánczkarika. vagy esztrengán az a kibúvó, a
Félszerjászol — Nagykunság, melyen a tejel juhot kiszorítják,
Nyr. 3 : 233. — az olyan, a mely- hogy megfejhet legyen a fiók ;

V. fióka mellett kuczorog a fejs

nek csak egyik oldalára lehet
lovat állítani, szemben az arczal- juhász és itt fej.

jászoUal. *Fiók szék — Karczag a —

Fészkótatni — Balatonmell., mire a fej juhász leül, mikor a

Somogy m., Nyr. 16 : 477. — czö- juhot feji. Rendesen lókoponya

löpbeveréskor a czölöpöt a földbe volt. Kiáltás : Bujtár ! hóczi a
fúrni = fészkeltetni. székemet =
lókoponyát. Tréfá-
!

san Hoczide a lúfejemet, hadd

*Fiadzó — Somogy m. — a
üjjek rá
:

kutricza mellett is; szkített hely,

a hol az emsék fiadzanak 1.
* Fogadtató — Meztúr, MNy.
Fiasztó, Kutricza,
;

fiasztógödör,
VI : 279. — kis zárt ketrecz, a juh-

disznóknál az színben, a hová elles után zárták

kecz. (A fiadzó
az fiával, ha gyenge
anyajuhot
ellet juhoknál használatos, de
lényegileg ugyanaz.) volt vagy nem akarta szoptatni
fiát. Kábán ugyanaz mint fiasztó,
*Fiaskarám Karczag — — a avval a magyarázattal „Ebben :

karámnak kunyhószerú, fedett hever a kocza, hogy a malaczok

része, avédelemre szoruló bárá- szopni tanuljanak".
nyok tanyája; ha nincs bárány,
juhászlakás is.
Folyógerenda — általánosan —
keresztgerenda, pl. a ludashalmi
*Fiasztató — Pusztasztmiklós,
csikóstanya házán, amajorpánkra
Bihar m., Zilah, Nyr. 28 : 187., Sá-
fektetve.
rospatak, Mtsz. — kis rekesz az
ólban, a hol az emsék fiadzanak. Fonás — Ludashalom, Horto-

Vö. Fiadzó. bágy, MNy. VIII : 282. — a csikós-

tanya istállójában az ágasok és
* Fiasztó — Hortobágy, Puszta-
strájfák szalmafonása.
Szanda — síralakú gödör, alom-
mal, a melybe az emsék fiadzot- *Fdi ól — Félegyháza — a
tak : a honnan a kis malaczok cserény mellett malaczoknak ásva,
 ;

Frgöl 187 Gugyész

benne födött vaczok és földi ól, hogy a szél el ne vigye. Szalmá-

messze bevilágít a nomádságba. ból sodorják.

*Förgöl — Udvarhely — fa- Gerincz általánosan

retesz, istállón. Nyr. 31. tet éle.

*Püalja — Karczag — kuko- Gógán — Dánántúl, Székely-

riczaszárból készült, kötött párna ség, Nyr. 9 : 525., Mtsz. — vessz-
= fejalja. Vö. Ülszék. bl font, sárral betapasztott ké-

Füst — E. L, Kunság — a
mény V. szikrafogó. Udvarhely m.
ugyanilyen a kemencze.
kiveszben lev kerek, hegyes
pásztorkunyhó. * Gólya— Ecseg-puszta, Kun-
* Füstöl — Szeged-Csöngöle ság — ágasfa, méterig, a pász-öt

— szilárdan épített alkotmány, torkunyhó mellett ; arra való volt,

alul tüzelvel, félj ül füstölpolczo- hogy a pásztor a tetejérl a rét-

zattal ; a gomolyasajt megfüstö- ségben szemlélhesse a gulyát. L.
lésére ; van : füstölszája, szele- Allófa, messzelátó. A földmívelés-

lje és tüzellyuka. ben emel, a melylyel szénát, szal-

mát raknak a kazalra. (Érmei-
* Füstülszáj — 1. Füstöl.
lék, Nyr. 29 334., Heves m. Nyr.
:

27 524.)
Ganédomb — Ludashalom,
:

Hortobágy, MNy. VIII 282. :

— az Góré — általánosan — napra-
a hely a csikóstanya közelében, forgószárból vagy léczbl tákolt,

a hol a lóganajat halmozzák. olykor szalmával fedett kunyhó

cssznek, kukoriczának. Fels-
*Gángó — Ecseg-puszta — a Csallóközön (Nyr. 8 333.) : = göré.
szolgafa. Különben kurtítható,
A régiségben, 1587. Oklsz.: „Az
hosszabbítható faszerszám, a bog-
goreban wagion egy aztal".
rács akasztására.

Garádjás akol Heves m., — Gödölyeakol — Szily, Nyr.

Nyr. 27 527. garáddal, azaz

:
— 18 33.
:
— kecskeistálló, a mely-
ben gödölyék vannak.
léczkerítéssel kerített akol ; télen
dudvával rakják körül. *Gugyecz — Peszér-Adacs —
Gazdahely — Adánd, Somogy
melléképület, a putri alaprajza

m., Nyr. 28 334. : — a meghatá-

néha
szerint építve és a földbe beásva
sertéséi, néha majorság
rozás így szól : „gazdahell : a hun
ketrecze ; de tehénistálló is. Min-
nagy jószág van".
denesetre si építmény. L. Gur-
* Gazdasági esztena — Va- gyecz, gugyész, gurda, gurgyal,
csárcsi. Csík m. —vö. Drékesztena. gurgyi, kotyecz, gurdon, gurgyesz,

Gazkötél — Pusztaszentmik-
*
gurgyal.

lós, Bihar m. — a mivel a boglya- Gugyész — Adánd, Somogy m.,

kunyhón a szalmát megkötik. Nyr. 28 : 333. — kis szamáristálló,
 :

GugyoU 188 Gyalogszék

Budapesti Hirlap XI : 133. (Nyr. appellata. In domo Gwrdal vocata.

22:233.) „a konvencziós marhák Vö. Gugyecz.
szintén földbe vájt sötét gugye-
Gurdon — Szigetköz, Gyr m.,
szekben voltak elhelyezve". L.
Nyr. 19 :
— szalmakazal
190. aljá-
Gugyecz.
ban szerszámok
hagyott üreg
GugyoUó — Félegyháza — számára. Rokonhangzású és alaki-
kunyhó. Nyr. 4 559. :
lag is rokon a gurdával.

Gulaakó — Somogy m. — gulya- Gurgyal — Cz. Nyr. 26: F.,

akol, azaz tehénistálló. Nyr. 11 :40.

154. — alacsony kunyhó mely- (a
ben csak gurnyadva, görnyedve
Guliba — általánosan — kis lehet járni). Vö. Gugyecz.
kunyhó. Nyr. 20 így szár-
Gurgyecz — Tisza-Duna közén
: 19.,
*
maztatja: gu[nyhó + gajlyiba. Is-
— részben a földbeásott skunyhó.
meri Zárka Maximáiban 1807.
L. Gurda. Gugyecz, nyilván a gur-
(Nyr. 15:285.)

Gulyás kunyhó Hortobágy, — Gurgyesz — Székesfehérvár,

(T. M.) MNy. VIII: 282. fából — Mtsz. — viskó, rozzant ház ; de
szegezik össze vagy vályogból
lehet az is, hogy a gugyecz.
verik.

Gulyástanya Hortobágy, — Gurgyi — Hatvan vid., Nyr.

M.), MNy. VIH 282. :

(T.
25 : 575. — kerített hely a takar-
mány számára; helyesen a gugyecz
Gulyi fa —
Heves m., 1840., volna.
Mtsz. —
kukoriczacssz ágasfája,
Gumyó — Gerencsér palócz,
a melyre felhágva, az egész föl- Nyitra vid. kunyhó. Nyr. 33:461.
det áttekinti.
Gutyesz — Vaál, Fejér m.,
* Gúnyapad — Bugaez-Monos-
Nyr. 18 573. — a gugyecz Nyr. (a
tor — deszkapad a cserény be-
:

ugyan kunyhóníxk mondja, de pon-

járó oldalán, a gúnya helye. definitiója gugyecz lehet).
tos

* Gúnyaszárító — Bocsár — Szarvas Gábor kutya ku- =

„így is nevezik az dllófát^ ez té- tyácska = kunyhóból vezeti le a
vedés, mert ez a fej ágasra vo- szerb analógiával : camac = csó-

natkozik. nak, magyarosítva csámesz : ; kut-

— Palóczság — kunyhó. jicza = kunyhócska, magyarosítva

Gunyhó
kutyesz = gutyecz. (Nyr. 18
Nyr. 22 : 35.
567.) Vö. Gugyecz.
Gurda — a régiségben — gur- * Gyalogsári — Hortobágy —
gustiolum, a mai gurgyecz, azaz a
az ösztörú.
putri, alaprajza szerint a földbe be-
ásott pásztorhajlék. 1516 : Oklsz. *Qyalogszék — Hortobágy, T.
In prefata domo subulci Gworda M. I. — alacsony négylábú székek
 :

Gyep ^ 189 Hiú

a vasalóban az étkez pásztorok földhöz czövekelik, a fedélrészt

számára. A régiségben 1566 — kötelekkel feszítik ki; a sátortól
Oklsz. — „Három galogh zek". kis távolságra rudakra rakva és
a földhöz karikákkal
Gyep — általánosan, 1. dr.
A nomádoknak ez a fekete
ersítve.

Sebestyén, Ny. 28 466. : — sövény- sátra

tibeti

(Przewalskij : Schwarzes
kerítés, *nem elég, mert gyep-
Zeit) óriási, magas lábakon moz-
sáncz, eltér stb. is.
dulatlanul álló pókra emlékeztet.

Hágató deszka — ált. — a

A sátor helyét 4 —5 láb magas
faUal kerítik körül. Vö. Négyszög-
esikóstanya közelében az az alkal-
let sátor.
matosság, hogy a csdör a kan-
czával szembenállva a deszka által Héba — Szent-Gál, Veszprém
elválasztva annál inkább tzbe m., Nyr. 2 : 185. — a padlása (ab:
jöjjön és hágjon. a hiúba).

Hágó — Kupa in litt. 1904 Hevertet —

Ormányság, Ba-
szept. 10 — a veremház (1. o.) ranya m., Nyr. 9 285. disznó- : —
lejárata. hevertet, azaz fert.

Hajzás —
Kapnik, vö. Nyr. Híd — Munkácsi — alán elem
2 : 183, Szolnok-Doboka m., MTsz. pons. Innen az ól és istáUó
— épületfedél. Mdlása (?)

Hálás — Szilágyság, Nyr. 9 : 477. Hidas — Dunántúl általánosan,

— a marha éjjeli nyugvóhelye. Gömör és Nógrád m., Nyr. 5 : 181.,
7:139., 19:381., 17 46., 22 479.
*Hálató állás — Hortobágy — és Mtsz. — gerendákkal padlózott
: :

az a hely, a hol a gulya éjen disznóól, hogy tisztogatni lehessen.

régiségben 1584 — Oklsz. —
át pihen.
A
* Hamvas — Túrkeve — régi „az hydasban hyzlalnak disznót
formájú, kerített, tapasztott süt- ötöth". 1597 uo. — —
hizlaló
fz alkotmány, két kemenczével hidas. 1750 — Wagner Phraseolo-
és négy katlannal. Aboglyakemen- gia, N3rr. 22 505. — Egyéb
: je-
czék kupolaalakúak. De az Alföl- lentése hídbér, komp, hídhajó
dön durva leped is, a melybe a (MNy. 1:464.). Vö. Hidlás.
ftésre szolgáló szalmát kötik
*Hidlás — Hortobágy — a juh-
(Mtsz.).
karám fiókjában arra szolgáló
Hasovány — Göcsej, Nyr. 2 : deszka, hogy a juh fejeskor azon
437. — hasogatott fából készült álljon, általánosan gerendákkal
kerítés. padlózott alkotmány, hogy lovat

Hatszöglet sátor — Huc et

és tehenet istállóban tisztogatni

Gabet — a si-fanok vagy keleti

lehessen (Mtsz.). Vö. Hidas.

tibetiek vékony vászonsátra, bels Hiú — általánosan — padlás.

támasz nélkül. Alsó hat sarkát a Vö. Héba.
 :

Hizló ól 190 Jászol

Hizló ól — Adámos, Kis-Ktiküll cupatur; 1352: Stallou; 1545: Es-

m., Nyr. 33. Hídvég, Háromszék tallo; 1594: istálló; 1637: Suppal
m., Nyr. 34 : 105. — disznóhíz- fedett istálló. Különben semmi
laló ól. kétség, hogy magyar lágyítással

Hízó —
Rimaszombat, Gömör
a Stabulum-tól ered éppen úgy,

m., Buzita, Abauj m. Mtsz. — mint a német Stall.

disznóhízlaló hely. Iszling — Arács, Zalám. ; Fert-

Mtsz.; Némedi, Tolna m.,
Hízó pajta — Székelyf., Tsz.
mell.,
Nyr. 23 119 — kis rekesz, fás-
-
— disznóhízlaló pajta.
:

kamra, tyúkól. Rokon az izikkel.

Hodály — Somogy m. és Alföld-

*Isztina — Erdély, havasok, Ka-
szerte — juhtartásra alkalmas
lotaszeg, Nyr. 22 437. — juhász-
:

akol. Az oláhban odae. Nyr. 30 kunyhó, az oláh Stina. A szókez-

180. Szinnyei szerint török =-
det lágyítása megfelel a magyar
magyar :=- szláv =:- oláh. Nyr.
nyelv szellemének. Az eredet
23 : 6. Balassa szerint törökbl nyilván tót : stena = fal. Vö.
szláv és oláhba, innen magyarba Esztena. L. Iztina.
került. Nyr. 23 130.
*Isztronga — Szeged-Csöngöle
:

*Horogfa Szeged- Csöngié, — — fejkarám; van: fejje = fiók,

Hortobágy, MNy. VIH 282. a :
— hídlása. Vö. Esztrenga, Sztronga.
csikóskunyhón az,

formáját határozza
a mely a fedél
meg (olló). L.
Itató tanya — a régiségben —
folyó mentén az a hely, a hol a
Rakfa.
jószágot itatják. 1589: — Oklsz.
Huruba — Székelyf., Nyr. 2 : — „Az eggyyk itató toniara az
427., Nagybánya, Szatmár m., bwdös uyz rea zoretotta uolna az
Nyr. 23 : 57., Zilah, Nyr. 28 : 187., halat".
Erdély Mtsz., moldvai csángóknál:
— *Izik — 1353-ban — spelunca,
hurha (Mtsz.) putri részben a
vulgo Izikuk nyilván többes szám-
földbe ásva, tót szó: hrob = sír-
;

ban; maga az építmény részben

gödör.
a földbe vájt mai „verem" lehe-
mely még ma is sokszoro-
Istálló — általánosan — a
tett,

san eleségtartó kamra; de cseléd-

lábasjószág, ló, tehén, ökör éjjeli
lakás is. Vö. Iszling.
hajléka; Ludashalmon (MNy. VIII:
282.) a csikóstanya egyik szobája, * Iztina —
Márkod, Maros-Torda
a hol a lovakat tartják. Az er- m. —a hol a juhokat fejik. Vö.
délyi —
Erczhegység móczainál Fejkosár.
Nyr. 34 — csak a
: 255. lóistállót
— Székelység, Nyr. 2:
Jászó
nevezik maláü-nok, a többi mar-
háét ^o^aía-nak. — A régiségben,
427. — jászol.

1291 — Oklsz. — Stabulum eius-

:
* Jászol — Bugacz-Monostor és
dem quod Sfallo uulgariter nun- általánosan — létraszerú és vá-
 — ; :

Jászü 191^ Kanfarú

lyús etet alkotmány alúszárnyék- Kajiba v. kajba — Zilah, Nyr.

ban, a lovak számára. Vö. nyári 28 : 187. — pásztorkunyhó.
jászol, zabló.
Kakasül — Ludashalom, Hor-
Jászú —
Veszprém m., Nyr. 5 : tobágy, MNy. YLll 282. — a : esi-

470. Pannonhalma, Nyr. 12 187.

; : kóstanya tetején az ollókötések.
Palóczság, Nyr. 22:75. jászol. — Kalabina — Rimaszombat, Nyr.
*Juliakol — sok helyen — a 5 : 272., 182. — sátor és sátorfa.
kizárólag juhoknak épített, terje- (Gömör m. ekeló.)
delmes, fedeles akol, belül srág-
Kaliba — sok helyen — kunyhó.
lákkal van rekesztékekre fel-
A régiségben, 1496: — Oklsz. —
osztva, a melyeket hakok tarta-
Aut in silua aut extra siluam edi-
nak. L. Etet.
ficasset sibj thabernaculum wlgo
* Juhászkarám — Kába — egy kályha. 1577, Kolozsvári glossz.

a hajdúsági szárnyékkai ^> <^ : — — Nyr. 36 : 261. — kaliba, koliba.

mellette tapasztott kunyhó; ré- íMálnásfürd a sztinán kívül —
szek : tüzelszárnyék, medd- két ágasra támaszkodó fél szalma-
szárnyék, anyaszárnyék, szamár fedél.
helye. Vö. Karám.
Kalodafa — Nyitrai palócz,
Juhkarám — Ugocsa m., Nyr. Nyr. 28:496., BalatonmeU., Szé-
15 :
— karám.
574. 1. kelyf., Mtsz. (és Nyr. 27 224.) :
—
Juhoda — Szendr, Borsod m., a szalmatett átfogó ketts lécz.

16 35. — juh-
(Kresznerics szótárába Nyr. i. h.
Nyr. 11 : 236., :

szerint egy röjtöki

bejegyezte
hodály, vagyis juh akol.
[Sopron m.] ember, hogy házon
Juhól — a régiségben, 1208 és kazalon van k.).
1359. Oklsz. ; Bszsz. — a mai
—
juhakol.
Kamó Tolmács, Nógrád m.,

— Nyr. 16 46. — ágbog, ágasfa.

Juhszállás — 1588., Oklsz.
*Gamó, gajmó.
:

„az reghi,/w^^ szállások'' — a mai

juhakol.
Kandi — Gyr és Veszprém
m., Nyr. 35 434. — az istállóban
Juhszín — Csallóköz, Nyr.
kerékjászol;
:

de kútkávaalakú
15 : 279. ; Meztúr, MNy. VI 279. :
takarmánytartó is. (Vö. Nyr. 12
— juhakol.
527.)
Jurt — Ázsia nomádjainál — Kungyörgy, Hor-
Kanfaros —
nemezsátor ; visszatükrözdik a
tobágy, J^INy. 282 a kun- Vm :
—
dunántúli nagyon ritka tatárház györgyi csdörösbódé elre le-
alkotmányában, melynek félkör csapott fedele. Vö. Kanfarú.
elcsarnoka jurtszerú.
* Kanfarú H.-Hadház — a —
Kaiba — Háromszék m., Mtsz. ház elre lecsapott fedele. Vö.
— kaliba. Kanfaros, Farhajtásos.
 ; <

Kappantanya 192 Kecskeakol

Kappantanya — Kecskemét, birkák vannak. A nádudvari ju-

Kada Elek in litt. — a ntlen hászkarám részei : Északi-, déli-,
juhászok, ú. n. „kappanok", Kecs- keleti-, nyugoti-sz árnya, a délibl
keméten a XIX. sz. elején kör- a kunyhó is megvan
kontyos
alakú sánczokban tanyáztak, a alkotva. Juhászkarám van em-
melyeknek bejáratával szemben lítve Borsod m. (Nyr. 16:35.),
putri volt ; az egész tanya tehát Ugocsa m. (Nyr. 15 574.), gulya :

putri, nyékkel. (Vö. H. 0. MNy. és ménes számára. Tokaj -Hegy-

1 : 25.) alja (Nyr. 24:48.) és Borsod m.
* Karám — Karczag, Nádud- (i. h.). Kecskeméten a karám
var, Pusztaszentmiklós, Túrkeve, szót nem ismerik. Meztúron
Ecsegpuszta és sok helyen — (MNy. VI 279.) és a Hortobá-
:

gyon nádból verik (MNy. VIII:

kerítés, a
át
melyben a jószág éjen
tartózkodik. A tót Kram és 282.), utóbbi
alakú, de
helyen yV,X'
van körkarám is (Peszér-
> —
Chram. A régiségben 1737 : Oklsz.,
mondván, hogy Adacson). Az irodalomban hasz-
Szeged, azt is

karámhul ki- nálja Szenvey (Messzinai hölgy

akár ízrül ízre az
hányná fatensnek marháját. Az 154.; Nyr. 24:475.) és Tompa
osztrák -bajorban is megvan: (uo.). Vö. Juhászkarám, karán,

kramm = ein kleines Beháltniss

körkarám, léczkár, korlát, léczka,
lésza, lészka, kosár, mapalia.
beiBergbauen und Schmelzhütten
zum aufbewahren der Gerát- Karán — Szatmár vid., Visk,
schaften (Nyr. 24:297.). Ilyen
Máramaros m., Mtsz. — karám.
értelemben, Lz. szénégetk kuny- :
(Tsz. szerint disznóól.)
hója. Ösfoglalkozási értelmében
véve Pusztaszentmiklóson, Bihar *Karczé — Szeged — karczél.

m., ízikbl van kerítésszerúen, Uo. Nyr. 1 : 425., a korcz. Kun-

szilárdan rakva; vastag, ember- Dorozsma.
magasságú, az egyik sarkon tágas
kapu. Túrkeve, Ecsegpusztán tu-
* Katlan — Alföldszerte — ta-
pasztott boglyaalakú tzhely felül
lajdonképpen szárnyék a juhok
nagy lyuk, a bogrács elhelyezé-
számára, három szárnyú, nádból,
sére, oldalt három vagy négy
korczra kötött alkotmány, mely
ívesnyílás a tüzelésre.
a nyájat a szél ellen védi. A
karczagijuhászkarám nádból való, — Somogy — ketrecz.
*Katrocz
részei Napkeleti szárnyék, reg-
Katroczsráglya —
:

Ba- Jk.,
geli nap felé Anyaszárnyékja, a
latonmell. — a juhakolban külön
;

széltl védett rész ; Mátraszár-

rekesztek a fiavesztett juh szá-
ny ékj a, a Mátra szelének kitéve
Fiaskarám, fedett, kunyhószerú;
mára, hogy más bárányt elfo-

gadjon.
Czangakarám, fiavesztett és
medd anyajuhok helye; Fej- Kecskeakol — Sz. F. B. —
karám, a melyben a fej, tejel keczke akol = caprile.
 :

Kecskeístálló 193 Kollát

Eecskeistálló — Ver. 16. — rajzát. L. Stephen Sommier „Un

caprile. estate Siberia" Firenze, 1885. p.

Kecz — általánosan — rekesz, 518, 519.

elkerített hely. Hajdú, Szabolcs Kigyóverem — Túrkeve, Kupa

m., Mtsz. ; Szatmár m., Nyr. 10 Á. in litt,, 1904. IX. 10. — domb-
430., 18: 187.,281.;Bodrogköz,Nyr. hátakba vájt, szabálytalan, néha
17 554.
: ; Tiszadob, Nyr. 20 285. :
kör alakú, nem mély, magtárul
disznófiadztató rekesz ; Fekete- szolgáló verem ; a nyúlveremmel
patak, Ugocsa m., Nyr. 34:382. együtt a legsibb formának lát-
szénatartó az istállóban ; Somogy szik. Vö. Kútverem.
m. Nyr. 9 283 : : borjuketrecz.
Kiháló — Székelység ^ éjjeli
Keczes ól — Somogy m., Nyr. szállás marhalegeltetéskor. Nyr.
10 430.
:
— az a disznóól, a 2 : 470.
melyben több kecz van.
— Ludashalom, Hor-
Kis kollát
* Keleti szárnya Nádudvar — tobágy, 282. — rekesz
MNy. VIII :

— a juhászkarámnak a keletnek az akolban = koUátban.

Kitámasztani — általánosan —
néz szárnya.

* Kenyeres polcz — Túrkeve, billeg peczekkel az ajtót, hogy

Ecsegpuszta —a kontyoskunyhó- nyitva maradjon.
ban deszkapolcz, a melyen a * Kitámasztó — Hortobágy —
kenyeret tartják.
bevert, felül beróvottczövekben,
* Kenyeres taliga — Bugacz- keresztszegen forgó peczek, egye-
Monostor —a cserényhez tartozó netlen súlyozással, úgy hogy a
födeles eleségtartó taliga, a kö- vékonyabb = könnyebb vég fenáll.
zönséges födetlentl megkülön- Ajtónyitáskor ennek alsó széle
böztetve. Vonulásnál a cserényes megbillenti a peczket, a mely —
szekér után van kötve. L. El- visszaesve — kitámasztja az ajtót.
tanulmányok p. 105. Kunyhón, vasalón dívik.

Kerités — Kert. 1.
Kocsin — Lozsád, Hunyad m.
Kert — Munkácsi —
alán — ól, istálló. Nyr. 23 : 96, 200.

elem septunn, septimentum, hor-

:

Kojiba — Abauj m. — kalyiba,

tus, általában kerített hely. Úgy azaz kunyhó. Nyr. 33 : 23.
látszik, hogy a kecskeméti kert
a legelvel kapcsolatban a sep- Kóléca — Csíkszentdomokos,
tunnra vág. Nyr. 32 : 324. — a ház oldalához

*Kétosztatti — általánosan — ragasztott kis szín.

az olyan ház, tanya, lakóhely, a íKoliba — Moldvai csángók —

melynek két külön lakosztálya van. kunyhó. Nyr. 31 : 84.

Kibitke — Simics — a kirgi- * Kollát — Hortobágy, Ludas-

zek csúcsos kéregkunyhója; jó halom, MNy. Vin : 282. — vastag
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvk incse. lö
 .

Kolyiba 194 Kosár

rudakból való korlát, mely a vasa- a nádból formált kolbász, a mely-

lót a marhák dörgöldzése ellen lyel a nádsövényzetet vagy fala-
védi. zatot megersítik (korczvessz-

Kolyiba — Palóczság — kunyhó vel). L, Karczé.

Nyr. 22 : 76. *Korozfa Tyúkod az, a — —

Komámyék — Csíkszentdomo- mit a kunyhókon másutt lécznek

kos, Nyr. 32 : 327., Gerend Torda- neveznek, a mi a szarufát ke-

577. — juh-
resztezi.
Aranyos m., Nyr. 23 :

fej hely. A tót komaríiik. Korczoló fat — Hortobágy —

Komárnyik — Lz. — a juh-
csak a mióta vasdróttal korczol-

ázalék készítésére szolgáló üst

nak, legújabbkori, — hasonlít a
hálóköttúhöz.
helye a stina közepén. Tót elem.

Kondás-tanya — Hortobágy, *Korezvessz — Hortobágy és

T. M., MNy. VIII 282, — a kon- szerte — a vasaló korczának kö-

dás lakása az aklokkal.

:

téséhez való rakotytya — Genista

— — vessz ; de fz is.
* Kontyoskunyhó Túrkeve,
Ecseg-puszta, Nádudvar — nád- Korlát — általánosan, sok he-
ból kötött kerek, csúcsos, a csú- lyen kollát — bekerített hely lo-

cson szénából csavart kötéllel vak, juhok szá-

szarvasmarha,
körülkötött, peczekkel keresztül- mára. Néhol a karámot is így
ütött konty — alacsony bejárású nevezik. (L. Mtsz., MNy. V : 141.,

hegyes kunyhó, váz helyett csak Nyr. 16 : 35.) A régiségben nyék.

korczozva, ez rekettyevesszvel
Kosár — Hatod, Háromszék
szilárdan kötve. Gulyásnak és csi-
m. — nagy, négyszög udvar,
kósnak való.
melynek kerítése lihitarusokból
Koplaló — E. L, Hortobágy — van összeállítva. Rendesen min-
három leásott ágas keresztülfek- den gazda szokott adni egy libi-
tetett gerendával a fejstehenek t árust, sokszor azonban a kas
megkötésére. összes libitarusai a bács tulajdo-

Kopolya — Alföld, Dunántúl nai. Ez esetben a bács a

— vízállás, itatótócsa; a XVI., gazdáktól bizonyos megfelel bért
XVII. században két-két szállás kap. A kosárnak az esztená-

között. Vö. Szállás különben id- ;

val szemben
(1. 0.) es oldalán

legesen ásott kút is.

szokott végbemenni a fejés. E
czélra az egyik libitarus megfele-
Koporsó —
Ludashalom. Hor-
len van berendezve, a mennyi-
tobágy, MNy. Vin 282. a :
— ben egy, esetleg két foga ki van
csikóstanya teteje, a szegest bo-
véve s az így támadt hézagon,
*A koporsó nem a szegest,
rítva.
fejölikon, egyenként jönnek, ill.
hanem a gerinczet borítja.
a monyator (1. o.) által bocsáttat-
*Korcz — sok helyen — az nak ki a juhok, melyeket az ott
 :

Kost 195 Kunyhóverem

fejöszéken\. fejötökén (1. o.) ül bács sokszor 40 50 lépés átmérj —

(1. 0.) egymás után megfej az eltte karám, kapuval szarvasmarha ;

a földön fekv viderhe (1. o.), mely- számára. Vö. Karám.

nek madzagai közé van csíptetve
a fejöcsupor arra való, hogy
Közfa — Sopron m., Nyr. 25

a tej
(1. o.)

habzását akadályozza. A ko-

526 — az istállóban a lovakat
egymástól elválasztó leng rúd.
sár úgy van hogy
összeállítva,
Vö. Strájfa.
2 — 2 libitarusnak a vége egymás
mellé illesztetik s két karóval ösz- Kuburcz — Csallóköz, Nyr.
szefoglaltatik. E karók fels végei 1 : 280. és Mtsz. — sár és sár-
gúzszsal vannak összekötve. A ko- kemencze.
sár belseje, udvara két részre
Kujhó — Gömör m., Nyr. 22:
van
sokkal.
osztva, ugyancsak libitaru-
Az egyik részbe a fej-
576 — kunyhó.

ket, a másikba a meddiket (1. o.) Kulina — E. L, Hortobágy —

szokták ereszteni. Vö. libitarus. a fedett hodálynak vagy akolnak
*A tótoknál is megvan a „kosjar", az a része, a hol a pásztor lakik:
ül. „kosjarisko". — * Kosár — talán a tót: „kuhina" = konyha.
Málnásfürd — az a sztinán kívül
Kulipingyom — Mátyusföld,
melybe a juhokat
álló kerítés,
zárják. Körülbelül kétméteres da-
Nyr. 20 : 326. és szerte — viskó.
A név tréfás és a viskó hitvány-
rabokból (= „kosarakból") össze-
ságára vonatkozik. A konyhalati-
Minden juhosgazda ad
állítva.

hozzá egy darabot. Kosár — — nításban a culus = anus, ennek

tájékán lev szrökre sokszor rá-
Bereg m., Nyr. 27 279. szét- :
— száradó merda függnek „pen- —
bontható, áthelyezhet karám,
dere", ezek a részek a culipen-
galyból és tövisbl, marhák szá-
dianok, magyarítva kulipingyók.
mára. A föld trágyáztatásához
használják s a mvelet: kosara- Kulipintyom — Ipolyság, Hon
zás. Vö. Léczka. m.,Mtsz. — viskó. L. Kulipingyom.
*Kóst — 1803, Középszolnok * Kunyhó — Tyúkod — seggen-
— erdei nyék, marhák tartására ül, ell-hátul ágas, él fzbl ki-
szolgáló kerítés (Verhau). (El- zöldülve körül van árkolva; nád-
;

tanulmányok 335.) alkotmány.

Kotécz — Erdély — ól, fleg *Kunyhófa — Csúza — rakfa;

sertéséi, de tyúkól, kunyhó is. lásd uromfa is, tulajdonképpen
Vö. Kotyecz. oromfa = szelemen.

Kotyecz — Erdélyszerte — Kunyhóház — Gerencsér, Nyitra

sertéséi. Vö. Gugyecz. m.,palócz,Nyr. 33 : 461. — kunyhó.
*Körkarám — Peszér-Adacs — Kunyhóverem - Túrkeve, Kupa
vályogból rakott fallal kerített, in litt. 1904. IX. 10. — vagy tubus:
13*
 ;
:; ::

Kwnny 196 Lebotolni

hét-nyolczméteres vályog- vagy Németi, Abaúj-Torna m., Nyr. 31

.tömöttfalú építmény. Nö. veremház. 351 — tyúkól ; tót szó, kúra =
Kunnyó — E. L, Hortobágy — tyúk.

kunyhó helyett. Küszöb — általánosan — az

ajtófélfákat összeköt lécz
Kuripintyó — Kassa vid., Mtsz.
gerenda.
alul

— viskó. L. Kulipingyom.
V.

— • Küszöbláb — Hatod, Három-

Kusornyó Félegyháza, Nyr.
szék — az esztena ajtajának ajtó-
4 559. Nagykrös, Nyr. 24 335.
: ; :

félfája. Vö. esztena, küszöbláb-

Halas, Mindszent, Csongrád m.,
boríték.
Szentes, Mtsz. — (rzse-)kunyhó.

—
* Küszöblábboriték — Hatod,
Kuszlil
—
Dunántúl, Nyr. 5 :

Háromszék — az esztena ajtajá-

181. viskó.
nak szemöldökfája. Vö. esztena,
*Kutricza — Puszta- Szanda, küszöbláb. * Hibás, mert a szem-

Bihar m., Nyr. 3 : 232., Puszta- öldökfa mindig az ajtó fels ösz-
Dinnyéshát, de Somogyszerte is szekötje.
— sertésfiadzó, alacsony ól, benne
rekeszt és fiasztó. (Az oláhban, JLábas — Heves m., Mtsz. —
Nyr. 3 : 232. : kotra.) disznóhízlaló-ól.

Kútverem — Túrkeve, Kupa *Lábfa Somogy— a pásztor- —

in litt. 1904 szept. 10. — szúk-
kunyhókban az, a mi máshol az
szájú, nagyhasú, mint a túri korsó,
ágasfa. Háromszékben és Kézdi-
ha kicsi a hasa, fonnyadtnak mond- vásárhelyen marhanyúz ásnál a
ják. Ösi magtár. Akadnak száza-
marha lábát fölnyilazó, alátá-
dosok is, csak megfeketedett szem-
masztó ágasfa (Mtsz.).
mel. Ezeket használat eltt meg-
füstölik. Az ilyen vermeket elbb Láda Peszér-Adacs 1.

pelyvával, majd vesszvel, utol- Szekrény.

jára földréteggel borítják. Vö. tu- Lakhangyi — Kiskunhalas, Nyr.
bus kunyhóverem, sír- v. szük-
V.
15 : 237. — V. lakhandi — földbe
ségverem, kígyó-, nyiílverem, ve- ásott, náddal, gazzal födött pusztai
remház. lakás, tehát veremház.
Kutyácska — a régiségben — Lambó — Csallóköz, Nyr. 1
gurgustiolum,
1597. —
Oklsz. Zalma hazach-
azaz
—
itt vaczok
280. — csszhágcsó.

kaya awagy kwtyachkaya. *Látófa — 1. Gólya, Állófa, Örfa.

Kutyecz — Alföld — három- Láz — Hegyalja, MNy. 1:378.

ágú, a földbe is mélyed putri — a kukoriczacsösz rfája.
néha gugyecz — a gurgustiumból. * Lebotolni —
Szeged — az
Kuznyik Hidas, Tornyos, álló fáról az ágakat levágni.
 :

Léczka 197 Majofház

— Bereg m., Nyr. 27

Léczka Lóistálló — általánosan — a
279. — szétbontható, áthelyezhet lovak éjjeli hajléka. A régiség-
karám (léczekból összeróva). Ha a ben, 1597 : Oklsz. Az lo Istalonak

földet juhokkal részenként akar- fele vekonj nadal födöth az töbj

ják niegtr ágyáztatni, akkor hasz- puzta, Egj kw kémen bene azis
nálják a müvelet léczkázás. (Ha
;
törödöth.
a kerítés galyból és tövisbl ké- *Lókaró — Kiskunfélegyháza
szül, neve kosár.) Vö. Léczkár, — az állófa, melyhez lovat kötnek.
Lésza, Lészka.
*Lókert — 1632., T. S. —
* Léczkár — Ivád — szétbont- kerített lelegel.
áthelyezhet karám. Vö.
ható,
Léczka.
*Lókoponya — Karczag —
általánosan mint pásztorszék dí-
Lésza — általánosan — pász-
vott ;a mióta a dögöt temetik s
toroknál nád- V. galy-, vessz-
a lókoponya ritka, nádzsupot
kerítés (karám) a jószág körül-
vagy kukoriczaszárat nyalábba
kerítésére. Vö. léczka. (A halá-
kötve használnak. L. Fúalja,
szatban vejsze szárnya, 1. H. 0.:
Ülszék.
Magyar Halászat Könyve és Mtsz.)

— Lóól — a régiségben — ló-

Lészka Hatvan vid., Nyr.
istálló. 1297: Oklsz., Luoul.
25 575 — juhkarám. Vö. Léczka.
:

— *Lószámyók — Kiskunfélegy-
íLibitarus
—
Hatod, Három-
háza — a cserény része, lovak
szék m. a kosár (1. o.) keríté-
beállítása.
sét alkotó létraszerkezet. Részei:
egyenes
záp, Uhitarus zápja, fogak,
*Lúszárnyék — Bugacz-Mo-
hámozott vagy hámozatlan vastag nostor — a cserény toldalékja a

mogyoróvesszbl, lovak beállítására.

libitarus fels
álla, libitarus alsó álla : két vége Lútanya — Kopács, Drávamell.,
a zápokon vésett lyukon megy Nyr. 16 431.
:
— a ménes éjjeli
át. Vö. kosár. A kosár a libita- helye, azonos a lósz árnyékkal.
rusokból úgy van összeállítva,
hogy 2 —2 libitarusnak a vége Macskafa — Erdély, Mtsz.,
egymás mellé illesztetik s két karó- Nyitrai palócz, Nyr. 28 496. :
—
val összefoglaltatik. E karók fels a szalmakunyhó kalodája. Vö.
végei gúzszsal vannak összekötve. Kalodafa.
A libitarusok lehetnek deszkából
— Márkod, Marostorda
» Major
is. L. Deszkalihitarus.
m. — juhásztanya az épülettel s
* Libitarus álla — Hatod, Há- a közelében lev juhfej- és éjje-
romszék m. — fels és alsó lécze. lezteleppel együtt.

Lóakol — a régiségben — ló- * Majorház —

Márkod, Maros-
istálló. Oklsz. 1193: lovacol (1. Nyr. torda m. — szétszedhet épület,
23 329. : is) ; 1319 : luocul. ácsolt munka. Hossza két öl, szé-
 ;

Majorház 198 Megépíteni

lessége kb. IV2 öl. Magassága, a Levegnek és világosságnak elég

fedelet belé nem számítva, egy öl. utat nyitnak az eszterhéjnál és
Anyaga : a talpfák és oldalágasok, fedél végénlev deszkázat hézagai.
tölgy, a fedélágasok vékony feny- — Majorház —
Selye, Maros-
gerendácskák ; épp így a padlás- torda m. —
Agasok közé foglalt
gerendák is. Oldalak, falak feny- deszkafallal és szalmafedéllel.
deszkából. Fedél: fenyléczeken Részei : Tüzel, Üstakasztó, Ki-
íenjzsindely. A talpfák, oldal- és rinta. Sajtfacsaró, Agy, Szekrény.
fedélágasok egymásba
vannak A koszorúgerendázaton szikra-
vésményekkel eresztve. Az oldal- fogó, sajtpóczok.
ágasok válus vésményeibe illesz-
Majorpáng — általánosan —
kednek végeikkel az oldal-fal-
a ház falának tetején végigfutó,
deszkák, melyek egymással páron-
a folyógerendákat és az egész
ként vannak hevederrel egymáshoz
tett tartó Megvan a
gerenda.
ersítve. A zsindelyezett fedél
szélmalomban is. A német „Mauer-
négy-négy részbl áll : a fal-oldal
bank".
három egymás mellé illesztett lap-
ból áll két-két deszkával, a fels Malacztartó — Mátyusföld,
két és fél deszkából, melyek Nyr. 20 : 326. — rekesz a disznó-
végeikkel az épület négy szög- ólban.

letén az oldalágasokba vannak Mapalia —

MNy. 1:361. —
eresztve. Az oldalágasok alól a Molnár Albert szótárába beírt
talpfába, felül a koszorúgeren- egykorú jegyzet szerint karám, =
dázatba vannak ersítve, emebbe kal3dba.
van eresztve a
számszerint három pár.
fedélzet ágasa,
Á geren-
Marhaakol — általánosan —
marhaistálló ; már 1716-ban, Oklsz.
dák, ágasok egymással vashorgok-
marha akoly.
kal vannak szilárdul összekap-
csolva. Majorház két oldala: Marhasátor — Iharos-Berény,
oldalágasok, deszkafal három ha- Somogy m. — a nyékes pásztor-
sábja, lapja, közepén léczheve- kunyhónak fedeles része, a mely
derrel összeersített deszkákból, alatt a beteg jószágot tartják.
végeikkel az ágasokba csíptetve, * Mátra szárnyék Karczag —
koszorúgerenda, talpgerenda. A — a karámnak a szép idben
padlót a föld nyers talaja képezi, oda ellátszó Mátra hideg szelének
mely azonban szépen egyengetve kitett szárnya.
még
s talán sikálva
Padlás nincs, ezért a fedél ürege
is van.
* Meddszárnyék — Kába —
ajuhászkarámban, a hol a medd
egybeolvad a falazat üregével
juhokat tartják,
1. Czangakarám.
az épület egész belvilága tágas,
kényelmes, szells és bár ablak * Megépíteni — 1701, Kecske-
nincs, nappal elég világos még mét — épületekkel ellátni a telelót
akkor is, ha az ajtó nincs nyitva. (de gyereket is).
 !

Ménesakol 199 Nyugoti szárnya

Ménesakol —a régiségben — len alakú, korczolt, fedetlen al-

lóistálló ; 1388 : Oklsz., Ad quen- kotmány, szemben a téli putri
dam locum Menés akul vocatum ;
ajtajával, a melyben a szilaj

1429 : Terre Menés akol. pásztor kiválasztott jószágot tar-

Ménestartó szállás — Sz. F. B.

tott.Az analógia megvan a Kaspi
környék kirgizeinél, hol a zeml-
*Mereglye Bugacz-Monostor — janka =
putri, a rudaskar ám
a sövényén azok az
cserény = nádnyék. L. Szárnyék. A nyék
ujjnyi fúzvesszk, a melyek közé fformai 1. árokkal és föld-
:

a szövésre való vesszk fonatnak, hányással körülfogott kerek nád-

szövetnek ; a kiálló végekre van alkotmány, télen tapasztva. Nagy-
az apró tárgy : rovás és egyéb kunság, Kecskemét tája, mint a
akasztva. Egyéb jelentését fleg putri járuléka. 2. Ugyanilyen, de
halászatban 1. H. 0. Magyar ha- szárnynyal, Nagykunság, a verem-
lászat könyve és Mtsz. ház járuléka. 3. Árokkal és föld-
* Messzelátó — Kunság és hányással, néha vályogfallal körül-
Zenta, Nyr. 38 : 141. — a gólya. fogott terület pásztorépitmény ék-
L. Örfa, Állófa. kel. Hortobágy, Igar. 4. Rudakból
összealkotott korlátszer alkot-
* Napkeleti szárny — Karczag mány. 5. Nádfalazatokból szárny-
— a Karámnak napkelet felé szerén összealkotott, szél ellen
nyiló része, ebben van a tüzel- véd alkotmányésekkor szárnyék.
hely. (L. bven H. 0. MNy. 1 24—28.) :

Négyszög sátor — Pfzew.

M. J. 1803 és Ballagi 1857, 1867
németben Neckenmarkt
Tib. 144. — a tibeti nomádok
szerint
A régiségben 1193; Negk (Vö.
yak szrbl való embermagasságú
H. 0. i. h.) Horváth Mihálynál a
nemezsátra; alapja három karó, ol-
hét nemzetség fejei Nyék, Tar-
:

dalfalak leczövekelve, fedélrésze

ján, Kara, Kaza, Kund, Ung,
közepén füstlyuk, ez egyúttal ab-
Megyer. Szegeden : Nyr. 30 387., :

lak középen agyagtzhely. Több

;

folyó mellett fekv erd. Nem

sátor együtt adja a falut. Vö.
ismerik a nyék szót : Kecskemét,
Hatszöglet sátor.
Tiszaszeg, Csengd (Pest m.),
Nomád lakások — Huc et Mátraalja (Borsod m.), Bábolna
Gabet, Finsch 1. a in litt. — (Komárom m.), Nyr. 30 386. és
:

mongol hatszöglet
jurt, si-fan Pálfa, Kemenesalja. Nyr. 30 : 546.
sátort és négyszöglet sátort.
* Nyeregpad — Bugacz-Monos-
Nyári jászol
* — Pusztaszent- tor — a cserény lószárnyékában
miklós, Bihar m. — létraszer, a nyeregnek való pad.
kerekeken járó.
*NyTigoti szárnya — Nádudvar
*Nyék — Nagykunság nád- — — a juhászkarámnak a nyugat-
ból alkotott, kerek, vagy rendet- I nak néz része.
 ; — :

Nyül verem 200

Nyúlverem — Túrkeve, Kupa valmagasabb ágaskaró, vagy ilyen

in litt. 1904, IX. 10. — vizenys karón rossz kerék, a mire az esett
talajba vájt, alig egy m mély, vagy megölt állatot lenyúzás és ta-
felül szélesebb szájú verem ; a golás végett a horgasinnál fogva
kígyóveremmel a legsibb for- felakasztják. Vö. eszterága, gya-
mának látszik. logsári. Jelent általában ágasfát,
edény stb. felakasztására (Mtsz.)
Odor — Székelység, Nyr. 5 : 90. és a Hegyalján a kukoriczacssz

és Mtsz. — a csúr oldalrekesze rfáját (MNy. 1 378.). Ösztörú

: —
és maga a csúr. — Oklsz. — Clausura, stagnum,
Voíumus
Óka — Gyöngyös, Nyr. 2 : 181.
fossatum, insula. 1233
etiam ut populus
:

nec
— ól, helyesen akol.
ad incidendas indagines, nec ad
ecclesíe,

Okaj — Gerend, Torda-Aranyos clausuram aqua ultra bobét quod

m., Nyr. 23 : 577. — juhakol. uulgo dícitur yztru alquaquam
Okoly — Moldvai csángó, Mtsz. uUomodo cogatur 1264 Que íre. :

— akol. quidem Janó a incípit et

terra
orditur a plaga septemtrionali
*Ó1 — általánosan — fedett
iuxta clausuram domini Regis
építmény, háziállatok tartására
vstrov nuncupatum et uergit ver-
van disznóól, tyúkól stb. A pa-
sus Rabam. Wenzel VIII: 111.
lóczságban ^ól. Nyr. 22 : 78.
Ösztörú — 1279—1291 : Latitudo
*01dalfa — Tyúkod — a pász- uero eiusdem ab Wztro inquoatur
torkunyhón a szaru v. rakfa. et uadit usque magnam wallem.
1282—1379: Ad stagnum
Oldalfal — Ludashalom, Hor-
nominatum. 1320 In loco Oztrou
vztro

tobágy, MNy. VIII: 282. — a

dicto duo jugera. *Az azonosság
:

vályogból vert csikóstanyán.

nem meggyz.
Osztronga — Pusztafalu, Abauj Ösztörú vas —
Túrkeve, Nyr. 3
m., Mtsz. — az esztrenga. L. azt
473. a nádas házak tetejének s. élé-
és Sztrunga, isztronga stb.
hez ill deszkákat odaszorító vas.
Ököról — Bszsz. — „eker-ol" =
ököristálló. Pajta — általánosan — desz-

*rfa — Orosi-puszta, Bihar, kából tákolt akol, ól, istálló. ? Szé-

Geszt tájékán — a rétség idejé- kelyföld, csúr. Kállay gyújt. = is-

ben a rét szélére állított magas tálló, ól kotyecz.

ágasfa, hova a számadó

állófa,
Palánk — általánosan — kerí-
felhágott, hogy betekintsen a palánk, pa-
tés ; az oláhban is
rétbe merre jár a gulya. Vö.
lánta (Nyr. 16:16.). SBaranyam.,
:

AUófa, Ösztörú.
Pápavid., Balatonmell., Székelyf.,
*Ösztörü —
Hortobágy, Debre- hasogatott fából rakott kerítés.
czen, Nyr. 23 335. embernél jó-
:
— Tsz. 282.
 ? ;

Falatka 201 Rüdkarám

Falatka — Almássy in litt. Pözsövény —

Tallós, Mátyus-
1904. YLl. 29. — Ázsiában a sátor. föld — vesszkéve-sövény. Nyr.
Vö. Catyr. 16 : 334.

í Faléta, — Kerkamell. — sátor- *Puruttyán — Kiskunhalas —

ponyva ;
penyva — penyva hol tartani a cserényt, azaz : rendet-
Tsz. 325. lenül.

Pasta — Hajdu-Szovát — szóll- Putri — sok helyen — föld-

kunyhó. Nyr. 24:587. kunyhó, földbeásott izik ; Túrke-
Pihéskunyhó Hajdúság — — vén, Kupa in litt, 1904. Hl. 27.

a kontyoskunyhó, mert a „konty" szemben a putrival áll a nyék

nádbojtokból áll, a melyeken a (Vö. H. 0. MNy. 1 24.) a putri- : ;

mag pihés. nak megfelel a kirgiz zemljanka,

a nyéknek a rúdkarám. A putri-
Plaoz — Ludashalom, Horto-
nak éles gerinczú teteje van s
bágy, MNy. VIII 282. :
— az istálló-
ebben különbözik a veremháztól,
ban a lovak mögötti tér. * Né-
a melynek teteje maga a föld.
met szó.
Foiatá — Erdélyi Érezhegység *Rakfa — sok helyen — a
mócz, Nyr. 34 255. — tehén- : v. házfödél formáját adó fa, mely a
ököristálló ; a lovaké istaláú. szelemenre támaszkodik. L. Ho-
*Polyvás — Szeged, Pálfi-tanya rogfa, Kunyhófa, Szarufa, Oldalfa.
— tányiricz asz árból (Helianthus)
Rakó — Csíkszentdomokos,
épült kis szín, szalmának, poly- Nyr. 32 328.
:
— a csúrpadlás
vának. Vö. Tutajra építeni. polczai, a hová a szénát rakják.
Porfogó —
Ludashalom, Hor- * Rekeszt — Puszta-Szanda —
tobágy, MNy. VIII: 282. az — 1. Kutricza, a disznók fiadzóhelye.
istállóban a lovak fara fölött le-
csüng táblás szalmafonat. *Rend — Pusztaszentmiklós,
Bihar m. — az a gerenda, mely
Porgolád — Csallóköz és Er- a kunyhóban a földre ersítve a
dély, Mtsz. — vesszfonatú kerí- fekvhelyet a tz felé határolja.
tés a mezn ;
porgolár és porgo- L. Vaczoktartó.
lát alakban is. Vö. Porgoládkapu.
Rostély — Ludashalma, Hor-
Porgoládkapu — XVII. század, tobágy, MNy. Vni:282. az —
Gömör m., MNy. 1 : 413. és T. S. ablakon, üveg helyett. Idegen,
1632., Mtsz. —
vesszfonatú me- rács helyett.
határkapú az olasz pergolato ==
zei
lugasozás után ;
porgolát és por-
Rúdkarám — Simics — a Volga
árterén, tekints rúdkarámok van-
goláckapú alakban is él.
nak, vihartets pásztorlakással
Fölé — Ormányság kilincs, a rúdkarám kerek, rúdkerítés
závár. Nyr. 1 : 379. karám ; a pásztor helye a karám
 ;

Rükarr 202 Sátort vonni

bejáratánál van, itt emelkedik a Almássy (in litt. 1904. VII. 29.)
tekinthágcsó, ülkével (emlé- tatár : = cihár dur = 4 osz-
cátyr
keztet a tonnárára). Az egész víz- lop, a perzsában, a hol cihár,
zel kerített dombon áll. A rúd- cehár, cár = oroszban satjor
4.; ;

karám tehát megfelel a nyéknek törökben Analógia csárda

üj, ev. :

ha zemljanka is áll vele szem- a csárdákból = perzsa car = 4.

ben, ez a putrinak s így az egész Törökben (Vámbéry Magyarok :

a putris nyéknek. A hágcsó az eredete 299.) sátor = catma és

p.
ülkével az állófa fejlett formája. catir V. cator a cat sat tbl, v.

a mely = összehajtani
Rükarr — Przewalszkij — a
ben a török üm, tam szóval = k-
(ellentét-

karatangusoknál a sátor.
ház. Finsch (in litt.) a törököt
tschadyrnak írja. Töröktl vehette
*Sallasch az erdélyi szá- — a lengyel is : szater, szatr, szatra
szoknál, hontmegyei tótoknál, Nyr. 17 497. tót a magyartól
Nyr. 29 332. a régiségben
:
— (ui.). A
: ;

régiségben ismeri a Fe-

oláh juhásztanya, mindég a Wal- rencz-legenda Nyr. 1 : 220 ; 1200
lach == juhpásztor oláh szóval óta helynevekben. Oklsz. és 1484:
kapcsolatban. Vö. szállás.
Nos comparauimus et enumus a
általánosan kerítés magistro Johanno Sathormesiher
oszlopa. dicto vnum tentorium wlgariter
Sathor vocatum. Fej érmegyében,
Sasfa általánosan — kerítés Sárbogárdon sátor = aputri be-
oszlopa.
járója (máshol garad) ; Bugacz-
Sasolás — Tallós, Mátyusföld, Monostoron a cserény fedett sarka,
Nyr. 16 382, : a pözsövény — a hol a számadó ládája áll.
pereme, ívben font túzvesszkbl
alkotva. Sátorásó lapát — 1556. Oklsz.
— „sathor aso homorw lapath^,
Sasolni — Tallós, Mátyusföld, amelylyel a sátor czölöpeit be-
Nyr. 16 : 382. — a pözsövény ásták.
peremét beszegni.
Sátorgat — Hegyalja, Abauj
Sátor — általánosan — rudak- m., Mtsz. — áztatott kenderkévét
ból és borítószövetbl alkotott szárítás végett sátorformára föl-
védszerkezet régen a nomád ;
állítva. Vö. Sátorit.
lakás. A mongoloknál Sátra (Prze-
walszkij) oroszul satyúr, mint Sátorit —
Fülek, Karancs vid,
—
;

mongol átvétel de oroszból is ;

a. m. sátorgat. Nyr. 22 95. :

származtatva cetwer négyes,

: = Sátoros — a régiségben Oklsz.
innen catur, a négy sátorfára vo-
natkoztatva. Az orosz magyará-
— 1265 óta helynév.

zat Sziíy Kálmántól való, ki Sátort vonni — Szkeli János

tifliszi Poggenpohltól veÉte (in litt.). beodrai öreg földmves szerint —
 ::

§atra 203 Strájfa-karika

sátort állítani „Kossuth Lajos

: Sorok — Zenta, Dudás L. in
sátort vont Uj-Szeged mellett". Htt. 1904. VII. 25. — sorban álló

tanyák. Nevüket nagyobb gazdák-

Sátra — 1. Sátor. §atrá alak
tól nyerték, a kik régen teleped-
él az erdélyi Erczhegység móczai-
tek meg s családjaik, ott szapo-
nál is. Nyr. 34:317.
rodva, helyt maradtak s új tanyá-
Satyúr — 1. Sátor. kat építettek. A sorok leginkább a
* Seggenül — sok helyen — közlegelk szélein állanak. Zentai
tanyákon a köv. sorok vannak
a csszkunyhó, mert emlékeztet
1. Riegerek sora. 2. Kopaszok
az ül Hajduhadházon
kutyára.
sora. 3. Híres sor. 4. Sándorfalvi
gulyáskunyhó, benne „szekrény".
gunaros. 5. Patócsok sora, Kevin.
A kunyhó körül van sánczolva,
sáncz
6. Likasi-uti bels gunaros. 7. Tor-
bejáróját korlát védi, a
nyosi sor. 8. Kadvánok sora.
eltt sok dörgölzkaró (dör-
gölfa). Csúzán, Baranya m. Mtsz.
9. Küls gunaros. A több sor nem
seggenül bab = nem futó bab.
föl
szemben, hanem egymás mögé
építkezik a legrégibb hadirend.
— Dunántúl, Cz. F.
:

*Selleiicz
— a szárnyék.
* Sövényfal — Kiskunhalas —
a rekettyevesszbl font egyes
Sertefa — Czegléd, Mtsz. — rész, a melybl a cserényt össze-
a nádtet szélén kissé kiálló lé-
állították. L. Süvény.
czekbe szúrt fák, a melyek a nád-
szegély tartódeszkáját támasztják *Srágla — sok helyen — sa-
roglya, a melylyel a juhakolt re-
meg. 1740: Oklsz., Gerendának
avagy Sertefának írva. keszekre osztják, bakokon nyug-
szik. Nyr. 24 397. srág = lécz-
—
: :

Sertevas — Czegléd, Mtsz. kerítés.

a nádtet szélén kissé kiálló
czekbe szúrt vasak a nádszegély
lé-
Stand — Ludashalom, MNy.

tartódeszkájának támasztására.
VIII : 282., de szerte is — a lovak
állóhelye az istállóban. Német.
Silapos — Somogy, Nyr. 2
377 :

—
— nagyereszú (ház) innen a nagy-
*Stena 1. Esztena.

karimájú kalap: silapos kalap, a Stina 1. Esztena.

német Schlapphut.
Strájfa — Ludashalom, MNy.,
*Silép — Hortobágy — a fej- VII : 282., de szerte is, Nyr. 24
akol része ; a tót zleb. 398. — istállóban az állatokat

Sír — Túrkeve, Kupa in litt.

egymástól elválasztó rúd. Vö.

1904. IX. 10. — vagy szükség-

közfa.

verem : kútformájú ásott verem, Strájfa-karika — Ludashalom,

gabonatartásra; rossz, mert a Hortobágy, MNy. VIH 282 — :

gabona könnyen megdohosodik lánczain lógnak a strájfák a já-

benne. Vö. kútverem. szol és duczfa közt.
 : : ;

Süvény 204 Szár

* Süvény — Bugacz-Monostor — a magyarok a marhát a szállások

a cserény vesszfalazata. L. Sö- nádfödelével és sásával tartják
vényfal. két-két szállás között kopolya ál-

lott. — A régiségben — OklSz. —

Szabad konyha — Meztúr, 1211 óta helynév; 1367: Zallas
Nyr. 10 : 568. — nyitott vályog- patacha. 1514 : Statútum est quod
túzhely a konyhában. pro Pecudum aut Pecorum con-
Szabad vaczok — E. L, Hor-
seruacione interris Aliorum Nemo
tobágy — puszta hálóhelye a jó- Rusticorum eciam Liberarum vei
szágnak, a melyet semmi sem véd. aliarum ciuitatum Regiarum do-
nus seu Casas decatero Campe-
Szakasz — Gyr, Veszprém m., Tuguria communi vo-
strales siue
Nyr. 35 434. — rész, szoba; ahány
cabulo Zallaas nuncupata tenere
:

szoba van, annyi szakaszból áll a

aut conseruare possit, vt per hoc
ház. 1683 :
— Oklsz. — „három
malicia Harydonum cesseret et
szakasztban való barom ólak".
depreat. 1573 : Zallas vei ouile.
* Szakasztó cserény — 1577., 1724 : pecoribus . . . ex arundini-
Oklsz. — Három zakaztho cheren bus et exiguis structuris in Hun-
= vesszfonás, a melyre a ke- gária vulgo szállás vocatis locis,

nyeret kirakják, mieltt a süt- integro anno pecora teneri asso-

kemenczébe vetik. lerent. — A szállás magyar elem

majdnem valamennyi keleteurópai
* Szálas — a régiségben zallaas, nyelvben a pásztortanyák jelölé-
1565. Miksa kir. erdrendtartásá- sére szolgál, NjTT. 67 101. Az
—
:

ban a magyar szállás, mint erdélyi szászoknál : Salasch. —

juhásztanya, a tót és oláh pász- * Szállás — Vacsárcsi, Csík m.
torok átvették a szót : salas, plur. — juhásztanya minden felszere-
salase. léssel s az elhelyezkedésre és

Szállás — általánosan — ju- tartózkodásra szolgáló egész terü-

hásztanya, a hol a tejgazdaság lettel, mely lehetleg a legel-
és sajtkészítés folyik. A tót és terület középpontját teszi. — Szál-
oláh pásztorok átvették a szót lás — Hortobágy, T. M. —
I.

salas (Nyr. 16 : 422., 15 : 506., Megígett a hortobágjd állás,

26 : 231., 32 : 155.). Kecskeméten A lovamnak hol találjak szállást.

Pásztornóták.
a XVI., XVII. században (T. S.,

Nyr. 32 : 155.) kemény telek ide- *Igen jó meghatározás.

jén a szilaj jószág számára nád-
Szamárhelye
* Kába a — —
ból és gazból tákolt menedék.
juhászkarám része, az északi
1598-ban — uo. — a gazdák kér-
szélnek kitéve.
ték, a város adta, s a ki kapta,
el is hagyhatta; ezeket mások- *Szár —
Bugacz-Monostor —
nak osztották. Augsburgi marha- a háromszárnyú szárnyéknak egy-
kereskedk szerint kemény télen egy szárnya.
 —:

Szárnyék 205 Szolgafa

* — Nagykunság, de
Szárnyék háznál, kunyhónál az a gerenda
egyebütt — két nyéknek
is vagy rúd, a mely a tet gerinczét
szárral való egybefoglalása — a) (b alkotja meg. L. Uromfa.
itt a 6 a két nyék, az összeköt-
Szelep —
Mánd, Szatmár m.,
vonal
korczolt
a szár.
mely a jó-
alkotmány,
Nádból alkotott
Nyr. 19 : 285. háztet-
383, 11 : —
alakú kunyhó, tehát olyan, mint
szágot a szél ellen védi. A három-
a magyar csszkunyhó.
ágú szárnyék a három szél
irányálioz van alkalmazva. Kecske- Szemöldökfa — Ludashalma,
méten a háromosztatú szárnyék Hortobágy, MNy. VIH : 282. — az
(Kada, in litt. 1904. IX. 25.), a ajtófélfákat fölül összetartó ge-
mikor is a az anyaszárnyék, mert renda. Arany:
a jószágot a K. Ny. E. széltl Toldi pedig bement, sötét volt a
védi. Túrkevén a szárnyék részei [házba
Bele vágta fejét a szemöldökfába.
Kisfias, Mátraszárnyék, Napkeleti
szárnyék, Czéhe, Czangás (Kupa Szénás bódé — Ludashalma,
in litt. 1905. II. 21.) a szárny Hortobágy, xMNy. VIII 282. :
— a
neve Lehet egyszeren
itt áp. |

csikóstanya végéhez építve.

alakú is; új abban deszkából készül.
A szárnyék véd értelmét át- Szerszámfogas — általánosan

viszik a szrre is, ha a tüzet a

— az istállóban, a melyre a

szél ellen védi ; st a marhát szerszámot akasztják.

véd erdcskére is. Vö. Nyék és í Szikrafogó — Selye, Maros-
Sellencz. torda m. —
tüzel feletti a
* Szarufa — sok helyen — a 1-50X1 ni vesszfonat, fels ol-
szelemen és koszorúgerendára dalán megtapasztva; ez a két
támaszkodó födéltartó fa. L.Rakfa, egymásba szögell koszorúgeren-
Horogfa. dán és emezekre átfogószeren
fektetett szikrafogó rúdon fekszik.
Szekeres ló állás — 1634.,
Oklsz. — „Azon vendigh fogadó * Szikrafogó rúd — Selye,
haz mellet vagion egy hoszu Marostorda m. — Vö. Szikrafogó.
Ló
Istálo,
itt
szekeres
nyitott szekérszín.
állas"' tehát
Szín — általánosan — nyitott
istálló, pl. szekérszín, tehénszín;
* Szekrény — Hajdúság — a közelmúltban játékszín, el a
pásztoroknál az a kisebb-nagyobb színházig.
melyben az eleséget és
láda, a
Szoba — Ludashalma, Hor-
a czók-mókot tartják. Megvan
Peszér-Adacs körül is, hol neve
tobágy, MNy. VIH: 282. — a
vályogból vert csikóstanyában az
„láda". Mezkövesd.
a lakóosztály, a hol a csikósok
* Szelel — ]. Füstöl. hálnak, holmijuk áll.

* Szelemen általánosan * Szolgafa — Nádudvar — vas-

 :; :

Szópa 206 Targoncza

höl, becsapható ; a számadó meg- tempore stronga (sztrongálás ide-

felel kérdésre ezt felelte : „Hát jén); 1619: ztronga. 1621 : stronga.
kérem, van fából való szolgafa
Szükségverem — 1. Sír.
is, e' meg vasból való; de má
mink csak Szolgafának
azt
mondjuk". Ez tehát analogonja
is
Tag —
általánosan egy da- —
rabban lev szántóföld (tagosítás-
az „újmódi vasból való fejfának^.
kor jutott határrész). Nagykállón,
Vö. gángó.
Nyr. 12 429., tanya : is.
— Nyitrai palócz, Nyr.
Szópa
Talpfa — több helyen, Mtsz.
33:467. — pajta; a sopa, a tót
német Schoppen, Schupfen.
— faház alapgerendája: 1683.
Oklsz. „vagyon egy jó öregh uj
Szoptatóketrecz — Puszta-
* csr, mellyet talp fajatul foghva
szentmiklós — a juhakolban építetett".

Tanórok — fleg Székelység,

keskeny, hogy a bárány szorosan

Mtsz. — rét kerítése, innen Tanó-

együtt legyen az anyajuhhal s
így tanuljon szopni.
rok kapu, uo. vetéskapu, falu-
Sztina — Málnásfürd. — Részei végi kapu, mely a a küls falut
helül: 1. kirinta, 2. szr, 3. cse- határtól elválasztja.
ber, 4. sajtnyomtató, 5. sajt-
Tanya — általánosan — pász-
deszkácska, 6. túzely, 7. czé-
toroknál a lakóhely minden járu-
pus, 8. czépusszeg, 9. üstrúd,
lékával. Halászoknál 1. H. 0., M.
10. zsendiczefzüst, 11. vidrek,
H. K. ; tótban tana, stán, stá-
12. ordaszürkalán, 13. lisztes-
nek. Nyr. 17:499. — Tanya — *

Pálíi-tanya —
kalán (fából faragva), 14. tej oltó
Szeged, állatjai
(ez is kalán), 15. karika (sajt-
Szarvasmarha, Ló, Sertés, Birka,
karika szitakéregbl), 16. tek-
Tyúk, Kacsa, Lúd, Kutya, Macska,
ncske, 17. ejtel, 18. savós kártya
Galamb, vadócz, a mely maga
(kártyus), 19. kalántartó kosa-
keresi eledelét.
racska, 20. sajtpócz, 21. sajtágas.
Részei kívül : 22. kaliba, 23. kosár,
* Tanyázni Bihar-Udvari — —
24. csereklye. Vö. Isztina. szárazmalom alatt, pásztoreny-
helyeken beszélgetve idt tölteni.
*Sztrenga — 1. Esztrenga.
Tányértartó szeg— Hortobágy,
*Sztronga 1616. Munkácsi — T. M. I. — a vasaló bels korczába
rend —
hordozható kerítés, ju- beszúrt szegekrl lógnak le a
hoknak, hol fejik is. L. Isztronga, tányérok.
Esztrenga, Sztrunga;
„staul" mely azonos a régi
az oláh
Tapaszos 1638. Oklsz. — —
és él „stal" szóval. Vö.
„istal"
(Elta-
csr, melinek oldala tapaszos =
tehát vályoggal tapasztott.
nulmányok 184.) 1554. Oklsz.
Ztronga ; 1567 : ztronga ; 1569 :
* Targoncza — Szeged az —
oues majores in Ztronga 1570 a horgas, hajlott rúd, a melyre a
 !

Tehénszin 207 Udor

bográcsot és a csörgkocsit is Tonya — Csík m. Nyr. 26 428. :

akasztják, hogy a vállon vihessék. — erdei major, azaz tanya; fel-

Ezenkívül rudas tolókocsit is jelent. vigyázója a tonyás.

Tehénszín — 1594. Oklsz. — * Topos — Szeged, Pálfi-tanya

„Thehen zin, tehén zen"' tehén- — az ágasfa : „a szelement két
istálló. topos tartja". Ormányságban, Nyr.

Tejes* —
Szeged-Csöngöle — 1 : 380., top V. táp.

a juhászház hátulsó részében, mé- Tubus — Túrkeve, Kupa in

lyen leásva, hogy a tejet hvösen litt. 1904. IX. 10. — vagy kunyhó-
tartsa. A ház belsejétl leped verem, 1. 0.

választja el. Tulipintyom Félegyháza, —

Ték — Hol ? Nyr. 12 : 528. — Nyr. 4 559. kulipingyom, azaz
: —
kerítés. hitvány viskó.

Tekints rúdkarám Simics

* Tutajra építeni — Szeged,
- 1. rúdkarám. Pálíi-tanya — mikor a tányéricza-
szárat egymás mellé rakva heve-
Telek általánosan — — darab derléczczel átfogják, a mi a
föld, fleg házhely, de a ház
tutajra emlékeztet. Vö. Polyvás.
összes melléképületeivel is. Kis-
kunhalason, Nyr. 15 429. telek == :
* Tüzellyuk Szeged, — Csön-
a mvelés alatt álló föld és a gié 1. —
Füstöl.
ganaj is (teleköl == ganéj jal be- * Tüzel szárnyék — Kába —
ken). Kutyatelek : az a hely, a a juhászkarámnak az a része, a
hol a kutyák ganaj óznak. L, Os- tzhely
hol a áll : napkeleti.
tortelek is.
Tzfal
Ludashalma, Hor- —
*Telel —
Kecskemét, 1775. tobágy, Vin:282. a MNy. —
a juhok, gulyák telelésére szol- vályogból vert csikóstanya tet
gáló egész alkalmatosság, már a alatti homlokfala, azaz a vértelek.
régiségben. (Eltanulmányok 360.)
* Tyúkól — Hortobágy — nád-
Tény — Hol ? Nyr. 12 : 528. — ból készített, korczczal kötött
kerítés. házikó, benne pár karó ülrúdnak
Tik-ój — Zsombor, Udvarhely áttolva. — Tyúkól — karczagi
*

m., Nyr. 34 : 106. — tyúkól, tyúk- karámok — földbeásott gödör, rá-

ketrecz. hányt náddal fedve ; a pásztor-
tyúk ász áthoz Arra a kér-
Tik-okó — Ózd, Baranya m.,
désre —
való.
Mit tartanak ebben ?
Nyr. 27:479. — tyúkakol, azaz
felelet
:

: — Tyúk vaot a míg tyú-

tyúkketrecz.
kunk vaot
Tinó-tanya — Hortobágy, T. M.,
MNy. Vm : 282. — tinógulyások SUdor Székelyf. csrben — —
hajléka. lev gabonáshely =Odor. Tsz. 373.
 ;

Uromfa 208 Zemljanka

*üromfa — Csúza — „oromfa", Verem — Munkíícsi — alán

egyebütt szelemen. L. Kunyhófa. elem : fona, crypta = gödör,
* Ülszék — Karczag —
mint
barlang, verem, sírgödör. Borsod-
Ostoroson az a hegyoldal, a
a fúalja, 1. azt; de lókoponya
a melybe barlanglakások mélyed-
helyett széknek használva. Vö.
nek, a Verempart. Veremfajták
Fúalja, Lókoponya.
Túrkevén tubus v. kunyhóverem
* Üstök — Somogy —a pász-
:

sír- vagy szükségv., kút-, nyúl-,

torkunyhókon a kirúgó fedélrész, kígyóverem és veremház.
melyet külön lábfa tart. Munkácsi
szerint alán elem coma. Ló :
Veremház — Túrkeve, Kupa
üstöke, pásztorkunyhó üstöke, em- in litt. 1904. V. 17. — a földbe
ber üstöke is.
vájt verem, lakásul szolgál: teteje
a föld (szemben a putrival, a
* Vaczok — Szeged — mélyített, melynek /\ teteje van). Keletre
sokszor fedett fekvhelye az álla- dl dombokba vájják. Tartozéka
toknak Karczagon a karám mellett
;
gyakran a nyék is. A veremház
a földbe ásott, fedett gödör a nyáj- lejárata: hágcsó.

örz kutyák számára, tyúkól is.

—
* Verm Szeged, Pálfi-tanya
*Vaczoktaxtó — Pusztaszent- — putriszerü alkotmány termé-
miklós, Bihar — 1. Rend. nyek tartására,

* Vasaló —
Hortobágy patkó- — Villáncs — Székelység, Nyr.
vagy körtealaprajzú, kúpos, ki- 2 472. és Mtsz.
:
— éjjeli pász-
vájt, lópatához hasonló, fedetlen tortz.
nádalkotmány, szolgafás túzhely-
lyel rendesen három korczra
Villáncsol — Mtsz. — pislog
a tz, halványan világít a reves fa.
kötve ; ev- és gyalogszékekkel.
A fels korczban czövekekkel, Vizesbádog — Hortobágy, T.

tányérok fel akasztására, iszákok M. I. — újkori, régentén híres

és zacskóknak valók. Csobolyóval, túri cserépkorsó csecses füllel, leg-

újabban ivóbádoggal. Itt gazdál- inkább pedig mázatlan cserép-

kodik a „taligás". Az egész konyha, korsó, mely hvösen tartotta a
étkezhely. Van ajtaja, ajtófél- vizet ; ú. n. vászonkorsó.
és szemöldökfája, küszöbe, közé-
pen a tüzelhely bodonkával a *Záp — Hatod, Háromszék m.
szolgafa befogadására. — V. libitárus zápja. Vö. Libitárus.

Vasfazék Hortobágy — — egy- Zehána — Háromszék m., Nyr.

értelm a bográcscsal. 23 535. :
— juhhúsvágó szín (kü-
Vége — Ludashalma, Horto-
lönben zsírjából kifzött kecske-

bágy, MNy. Vm : 282. — a vályog- hús is).

ból vert csikóstanya oldalfalait Zemljanka — Simics — a halom

bezáró két vályogfal. lejtjébe ásott földalatti putri
Zsombó 209 Butyikos bot

(kirgizeknél) ; az orosz szó, föld- Báránysuba — Oklsz. — 1523:

ben lev lakást jelent. Vestes pergamal et Baran suba.

* Zsombó — Kiskunhalas — Orsz. Ivt. d. 26—312.

kiszárított zsombék, pásztorok Baszárka — Közép Baranya -

ülkéje gyalogszék helyett

; ; a — vászontarisznya, szíjtartón. Tsz.
Hajdúság némely helyén is. Nyr. 2:236.

* Bityikós bot — Székelyf.,

Eszköz, ruha.
Marosszék — bunkós bot. (Bi-
Acskó — Alföld — tulajdon- tyikó = butikó : bütyök, bog.
képpen zacskó. A szó úgy kelet- Átvitt értelemben : a dolog hityi-

hogy „a tacskó" „a^ acskó"

kezett, kója = a dolog nehéz része,
lett éppen, mint a zászló-ászló. nehéz oldala).

L. Bacskó.
*Bojász — Orosháza ; Pocsaj,
* Aczél — széltében — a mivel a Bihar m., Mtsz. 1 : 151. — kutat,
pásztor a kován tüzet csihol a keres, tarlóz.
taplóba.
Borjú-czövek — Hortobágy, T.
* Arasz — Ver. 73. — Palmus. M., MNy. VIII: 283. — fejeskor
Mérték. ehhez kötik a borjút, míg az
anyját fejik. *Ui. Bugacz-Monos-
Arzsak — Csallóköz — dorong, toron is.
megarzsakolni megverni. Nyr.
— — a pász-
:

1:231. *Bot Lengyeltóti

torbot mindig görbe, mert ez, el-
Átalvet — Zilah — középen hajítva, nem megyén „bökre",
nyitott s ott vállra függesztett tehát nem tesz kárt a marhában;
melynek egyik ága
tarisznya, elül, az egyenes bökre megy. Hor-
másik hátul csüng. * Lovon, sza- tobágy, T. M., MNy. VHI : 283.
máron a háton átvetve
lóg le. Nyr. 14 : 286.
kétoldalt
*Botóka — Lóvész, Csík m. —
A legkeményebb fa görcsös részé-

Babó — Udvarhely m. — juh- bl készített ver.

szrbl készített lomos utazó- * Bökre — Lengyeltóti —
pokrócz. Fehér v. szürke. Nyr. menni, t. i. az elhajtott pásztor-
17 432.
:
bot, ha egyenes; 1. Bot.

Bacskó — Szolnokdoboka m. íBörczül — Vas m., Mtsz. I:

— zacskó. Nyr. 11:188. 181. — botot úgy hajít el, hogy

*Bajszolóva8 — nyeles karima-

a földet a végeivel váltakozólag
érintve bukfenczezzék.
vas, melylyel az ökör orrára fe-
kete festéket nyomtak, hogy a * Butyikos bot Székelyf.,—
felhajtott gulya „jól fessen". Mtsz. 1 : 204. — bunkós bot. (F-
Kecskemét, Kada Elek. ként a pásztorok botját hívják így.)

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 14

Bürök, bürög 210 Csusza

í Bürök, bürög — Szeged, Bi- * Csillagos bicska — Debreczen,

har m., Mtsz. 1 : 208. — burok. illetleg Hortobágy — ipari ké-
szítmény, becsapható késsel és
í — Kiskanizsa, Zala m.,
Csáfér reteszesen hozzáilleszthet, szin-
Mtsz. 256. — furkós 1 : bot. tén becsapható villával. Nyelét

Csahol — Gyöngyös — kohá-

berakott ékes rézcsillagok ékesí-
tik s két fajtája van : far villás,
ból tüzet csihol. Nyr. 2 : 180.
ha a villa a nyél végérl és
Csapáng — Szatmár m., Mtsz. oldalvillás, ha oldalról van be-
1 : 268. — nagy bot, rudacska. reteszelve.

Csapópénz — Csíkszentdomo- Csinetér — Csík m. egy —

kos — borravaló kocsisnak. Az feketés kovaféle k, melyet jó
ostor csapójától. Nyr. 32 : 325. kova hiányában túzütésre hasz-

Csaptatu Hetes, Zala m. — — nálnak. Nyr. 10: 227. í Csíkszent-

györgy, Mtsz. 1 : 322.
csaptató. Karvastagságú két-két és
fé\ m. hosszú, többnyire gyertyán- * Csippel-czuppal — Somogy
farúd. Kötelet v. lánczot szoríta- m. — apránként.
nak vele. Nyr. 19 : 142.
íCsontika — 1. rség, Zala-
Csatóka — Gyergyó-Ditró — szentgyörgyvölgye — pipagyujtó
sallang, fityeg, appendix. Nyr. fácska V. vékony fenyszilánk.
12 : 281. 2. Göcsej, rség,
Ormányság,
Mtsz. feny-fáklyának el
343.
Csató-patóka — Csíkszentdo-
nem
1 :

égett maradékrésze.
mokos — apró szerszám. Nyr.
32 325. :
Csöngetyü — általánosan —
kis harang; rendesen
*Csehel — Székelyi., Mtsz. I.
tokra kötik, díszül.
ifjú álla-

281. — csihol == aczél és kovával.

Csuha Nógrád m. — — szúr,
*CsUiar — Vas m. nagy bot. melynek mindkét ujja be van
Nyr. 30:99. varrva ; „Mi
* innen a kérdés :

Csihol — Nagybánya, Szatmár van a csuhújban?" Nyr. 6:273.

m. — aczél- s kovával való tz- t Csuklya — a szrnek hegyes,
gerjesztés míveletének elnevezése.
fejrehúzható gallérja; a pakulá-
Nyr. 13:578.
rok néha eleségöket is hordozzák
Csikós-czövek — Hortobágy, benne. Kézdiszéki szó. Gucullus,
T. M., MNy. Vm:283. Balatonmell. Szúr, Székely szó,

Csikósnyereg T. M., MNy. — Tsz. 78.

Vm 283. —
kápa nélkül, kincs-
:
* Csusza — Szeged — a ma-
esei (pokróczdarab), errl két szij gyar pásztorbocskor, onnan, mert
és egy-egy kengyelvas lóg le. A a füvön való járástól talpa nagyon
prics katonamúszó. simává lesz és csúszik.
Csfiszö 211 Evszék

Csüsz — Patóháza, Szatmár — irhaködmen. A „ködmen'' csak

m. — oldal brtarisznya az oláhok- derékig de ezt már ért, nem
nál. Nyr. 18:431. viselik s újabban daku v. ködmen
mindegy. Nyr. 14 476.
SCzedele — Háromszék m.,
:

Zeke, Csík m., Szokmán, Gyergyó iDallos— Szentes, Mtsz. 1:383.

— durva gyapjúszövetbl, czondrá- — (tréf.) suba.
ból készült, térdigér felölt vagy
szúr (= szúrkankó, H. A cze-
íDederúja — Szentes, Mtsz.

dele a tót cegidlo = szúr,

0.).

mely
1 : 389. — (tréf.) suba.
'

nemezbl való, tarisznyának is * Derékra való — Hortobágy —

szolgál. Tsz. 84. mellény.

*Czelke — Vas m. — rövid, *Dészú Hatod, — Háromszék

vastag bot. Nyr. 30 99. Veszp-
:
m. —
pásztortüsz.
rémben furkósbot, fütykös. N3rr.

5 330. íDob — Fels-Lok, Csík m.,

:

csángó — fatörzs. Vö. Karosszék.

Czeplék — Gyr m. — cze-
lke. Nyr. 8:522. Dobó — Kopács, Drávamell.
— Csihol.
Czihol
— két drb. faabrincs, mely félkör-
1.
ben van összehajlítva a kett s
Czirka — Nyitra m., Nyr. egymáshoz mintegy 20 cm-nyire
28 496. — gyújtó. Tót jövevény-
:
összekötve és ritkán behálózva
szó sirka = gyújtó
: kénbl). zsineggel {sira
hordanak szalmát ; ezzel
Nyr. 33 : 562. a marhák és lovak alá. Nyr.

Czojta Kiskunhalas — — rúd, 16 : 284.

nehéz bot. Nyr. 15 189. : * Dohányzacskó Nagy-Gécz, —

Czókmók — általánosan — a
Szatmár m. —
macskabr, szépen
pásztorember mindenféle apróbb
sallangozva. A gulyás — talán

tulajdona.
babonából — semmi áron sem
adta.
Czondra — Székelység ^—
czondra nemezbl készült zeke. *Dorozmás — Somogy — érdes.
A Nyr. magyarázata: gatya, té-
vedés. Nyr. 2 : 426. *Eevádúnyi — Somogy — el-

vállalni.

Daku Nagykunság — köd- — *Eroze-purczája — Somogy —

mön. Nyr. 16 236. Daku, Szege- :
csínja-bínja.
den sárgára festett gyermek-
felölt, báránybrbl. Nyr. 2:43.
Evszék — általánosan — a
cserénynél és a vasalónál nagyobb
Dóka, Tsz., rövid ködmen, Dokány,
négylábú szék, kerek lyukkal, a
Csallóköz, kabát, Nyr. 1 : 123.
melybe a bográcsot evéskor be-
*Dakúködmen — Kiskunhalas állítják.

14*
 ::

Fejes-bocskor 212 Gúnya

* Fejes-bocskor — Csongrád^ Ganaj Oklsz. —

Excremen- —
Mtsz. 1 : 558. — lábszárig szíjas tum. 1544 Az ganeit az uduarrol
:

bocskor. kiuitték. 1594: Az zeoleo boitas

Fejzsombó — Kecskemét — es ganey nekwl szwkös.

ha a fejjuhász szék helyett Ganajhányó villa — Oklsz. —

zsombékot használ. 1587 Ganey hauo was
: wella.

Félktós — Csíkszentdomokos Garagulya — Bny, Gyr m.

a csizma torka. Nyr. 32 : 325. — 1*5 m hosszú egyenes rúd,

*Pésütartó — Szeged, Pálfi-

melynek két végén lev két ho-
tanya — egy darab lófark az
rogra két vedret akasztanak s

vállon visznek vele vizet. Nyr.

ajtófélfához szegezve. Ebbe vágj ák
16 : 144.
belé használat után a fésút. Igazi
lovasnomád „toilette". Gatyamadzag — T. S. —
Foglantyú — Székelyf. — a czifra, a pásztoroknál a jegy-

késen és aczélon olyan fogantyú, kend mellett az eljegyzés jele

volt.
melynél fogva szíjra lehet kötni.
Nyr. 25:46. * Gémvilla — Túrkeve, Ecseg-

Püaj — E. L, Hortobágy — puszta — a kanalasgém csré-

fej alj a = párna, de a pásztornál
nek alsó kávájából való ; evésnél
használatos villa.
deszka is.

Pztü — Barkóság, Borsod Guba — Oklsz. — 1387 : Vnum

m. — gatyamadzaghúzó, a disznó burum (?) quod wlgo Guha dicitur.

hátulsó lábszárcsontjának a köt- 1440 Quatuor Stamina lane wlgo

:

csontjából (szárkapocs) készül. A negregguba. 1496 Induto super :

kötcsontot simára tisztítják, csi-

se quodam Buro wlgo Ghwha.

szolják, egyikvégén kissé meg- 1528 : Ad véstem gtvba. 1548

hegyezik, másik végén pedig Eg gwha. Hosszú júhszrbl készül
hosszúkás lyukat vágnak rajta. ma is. — Guba — ruhanévrl
Komoróczy Miklós in litt.
vett személy- v. helynév. Árpád-
kori oklevelekben. L. Malonyay,
*Gajló — Túrkeve — régi, Bud. Hirl. 1908., VIH. 29.
már kiveszett csikószerszám ; bot,
Gulyás pásztori — Kecskemét,
a végén vaskarikával, a nyereg- Nyr. 32 90.
XVI., XVII. sz., T. S., :

bl való, tereléskor az elhajított — bot. * Mindig meggyfa, mert

bot fölszedésére való csikósszer-
kérge szép piros.
szám.
Gúnya — általánosan a pász-
Gajmó — Hont m. — gamó,
torember ruházata. — * Gúnya
kamó. * Juhászbot. Nyr. 6 : 182. — Nagyszalonta — pásztoroké
Gamó — Hajdú-Szoboszló — Lékri (rekli). Szúr, rajta szúr-
juhászbot. Nyr. 27:43. ósat, szúrszíj, Kapnis csizma,
 — — :

Gunyacz 213 Iszák

Gatya, ezen korcz, Ümög, Kalap. MNy. Vin : 283. — hajítófa. Vö.
„Kapni" az orrán külön burok, a Hajintóbot.
német Kappe. Bugacz. T. M. L, — Hajítófa — Hortobágy, T. M.,
ruha.
MNy. Vm : 283. — vö. hajítóbot,
Qunyacz T.-Becse — paraszt- hajintóbot. „Mingyán meghajító-
szúr. Nyr. 9:92. fázlak, ha szót nem fogaczcz".

Gurgula — Székelység — fa- Harang — Alföld általánosan

sótartó. Nyr. 2:427. a kolomp, csöngetyú.

Gyalogszék — általánosan — Harangos — általánosan — 1.

kis négylábú székek, evéskor Kolompos.

használják.
Háti br — Oklsz. — A Mtsz.
Gyapjú
* — Ver. 53. — Lana. szerint „kanászok juhbrkacza-
Német WoU : ; Dalmát : Vuna. gánya", a melyet a szúr alatt arra

Gyékény (Gykiny)
* Ver. 101. — fordítanak a merrl a szél fuj.
,

— Storea. Német Decken, Ma- :

1759 : Háti brt lopott el. Debre-
tzen Dalmát Sztura.
; Gyékény — czeni jegyzkönyv, NyK. XXVI:
Ver. 105. — Teges. Német: Decken. 337. A háti br ma is él, szél el-
len szolgál. Ismerte Tóth Béla.
Gyolcs — Oklsz. — 1303:
„Deinde uadit ad Mezeuteluk et
Hát suba — Oklsz. — 1555
Haat swba Maal swba, * a máiból
postea transit lacum qui dicitur
készült.
Malechua golchu''. 1400: „Aquam
que vocatur Ergyolch. Tovább *Heszekusza — Somogy m. —
1421 u-ygyolch, 1426: Kevesgyolch.
:
tarka-barka.
Ezenkívül : „ Kylsewgyolchfenek, * Husáng — több a botnál, ke-
Gyochfenek". vesebb a rúdnál.
í Gyujtószálka Hatod, Há- — Hütykösbot Hortobágy, T. —
romszék m. —
gyufa. Nedves id- M., MNy. Vni:283. fogóján —
ben járja még az aczél, kova és dúdorodás.
tapló is.

— — Ing váltság Oklsz. 1545— — :

*Gyürcseszár Szeged
Czani vramnak imeg valczagatol
parasztpipába való, hitvány fekete-
attam.
gyúrübokorból való pipaszár.
Irhássuba — általánosan —
* Hajasbot — Kecskemét — ren- kidolgozott báránybrbl varrott,

desen furkós, meggyfabot, mely- szrös fels.

nek kérge szépen megpirosodik. Iszák — Kiskunhalas — egész-
ben
— Hortobágy, T. M.,
Hajintóbot
(végigmetszetlen) lehúzott

MNy. Vin 283. — vö. hajítóbot.

birkabr, melyet a pásztorok kü-
:

lönféle eleség eltartására használ-

Hajítóbot — Hortobágy, T. M., nak. Nyr. 15 : 142.
Ivóharang 214 Katyus

lyóharang — általánosan — kalán, tej oltó kalán a falra

pohárrá alakított kolomp. vannak akasztva.

Ivótülök — Hortobágy — te- *Kalézó(I) Somogy m. —

liénszarvból alakítva, hosszú szí- lót-fut.

jon iógva, merítésre való. * Kampó — Karczag — juhász-

bot, rajta vas, réz, néha pakfong
Juhászati eszközök
* Hatod, — kampó, arra való, hogy a juhász
Háromszék m. —
Ordas kalán,
a juhot a hátulsó lábánál fogva
Szr szita, Juhnyíró olló (fogója
„kifoghassa". Botja legtöbbször
foncsikával van körültekerve). — válogatott, göcsös somfa. A pe-
Selye —
Maros-Torda m. ju- — dum se. — Kampó Nádud- —
hászat eszköze Káva, Sajtkáva,
:
var — juhászbot, van: Kampója,
Savós cseber, Kártya, Ordafz Horga, Köpüje, Botja, Karikája.
üst. Ordas kalán, Puíszkafz — Kampó — Hortobágy, T. M.,
fazék, Puiszkakever fa.
MNy. VIH: 283. — Részei : Nyele,
* Juhászkampó — Túl a Dunán Köpüje, Kankalikja. *A püspök-
— a barkóczafa ága ; nagyon fé- pálcza ettl vette eredetét.

nyesre kopik. Karosszék — Fels-Lok, Csík

«

m. — csángó, két oldalkarral, egy

*Kajraó — horgasvégú bot, dohhói, fatörzsbl úgy kifaragva,
minvel a bárányokat kifogják. hogy küls részén alól és oldal-
Beké gyújt. Tsz. 184. karjain a kéreg is rajta van
Kákó — Túrkeve görbe — hagyva; a négy láb bele van ékelve.
fahorog, melyre a dohánypórékát Egy embeí számára való. * Ki-

szárítás végett kötözik. Szeged okoskodva. —

Karosszék v. szék
táján kuka. Nyr. 3:472. — Lóvész, Csík m. ell két, —
hátúi egy lábbal. Egy drb termé-
Kalafínta — Székelység — szetesen görbült faderékból fa-
boronahorog, az az eszköz, mely- ragva. Ülkéje kisimítva, alsó és
lyel a boronát a vonómarhák után hátsó lapja kérgesen hagyva.
akasztják (a Nyárád alsó völgyé- * Kiokoskodva.

ben Háromszékben azt mondják,

— Túrkeve, Ecseg-
;

a kit meg akarnak verni : meg- * Kásakavaró

kalafintázlak). Nyr. 8:474. puszta — püspöki pedum, pász-
torbotalakú, jó arasznyi hosszú-
«Kalános — Hatod, Háromszék ságú vasszerszám, a kása kava-
m. — kalán- és ordamérkupa- rásához való.A kavárórész lapos,
készítk. a másik vége füles ; szára kis-
»Kalántartó —
Málnásftird — ujj nyi vastagságú, csavart.
kosaracska, benne eveszközök,
pléhkanál, ev fakanál
Kasziba— Lz. — kaszáslábú ().
kés, stb.

áUanak. Ordaszúr kalán, lisztes Katyus — Lz. — kerge, bolond

 :

Kavaró 215 Koromvas

(mente captus). * Minduntalan zök- ráznaságáért, mindazáltal bejött

ken az elméje. a városba. Debreczeni Jegyzk^
* Kavaró —
Bugacz-Monostor
NyK. XXVI.
tarhonyakavarásra való, ékesen Kittel — Oklsz. — zwilUch.
faragott, lapiczkás fa ; fogóvégén 1522: Pastori porcorum V vlnis
oly ékítménynyel, hogy a bogrács kyttel = vászonkabát.
fülére akasztható.
*Koha — Békés — kova; már
Kecskeláb — Oklsz. — 1549 csak késfenésre szolgált; tüzet
Ferramentum, uulgo kechkelah „masinával" gerjesztettek.
vasalás = * hasított vég, mint a Kolomp —
Bugacz, T. M. I. —
kecske körme.
nagykolomp, harang, cseng, csen-
Kent bot — Szentes — az al- getyú: mind kisebbed sor. L.
földi pásztornép félelmetes üt- Harang.
szerszáma, így készül: leginkább Kolompos — ált. — az az
ers meggyfa-hajtást embermagas- állat, a mely a kolompot viseli s
ságú, egyenes botnak vágta a evvel vezérli a nyájat, ménest
pásztor, rajta hagyva héját is. Ezt stb. az emberrl, a ki a rosszban
mindennap megkente hájjal vagy ell jár.
zsírral s napra tette. E kenést
addig folytatta, míg a bot zsírral
Koloncz ált. —
a kutya —
nyakára kötött, néha faragott fa,
teljesen át nem szívódott. Nem
tört, nehéz, hajlékony és felfogta a
mely a futásban gátolja. Mintha
a német Klotztól eredne, mert
kard- v. baltavágást is. Nyr. 2 : 137.
tényleg a „német világban" 1850
- Alföld — pipára s körül lett kötelezvé.
egyéb kis eszközre mondják, ha
egybe van foglalva. Nyr. 4 329. Kondít —
Oklsz. 1423: Cle- —
:

mente Kondoytho „kondító =

Késze — Csúza, Baranya m. — Kelemen", ergo: ostoros.
lapos, hajlított vas, fanyéllel; ké-
ményvakaró formájára. A válú
Kopis — Ormánság — görbe
bot. Nyr. 2 : 137.
fenekét tisztítják vele Nyr. 18:237.
Kostök ált.— —
a kos testi-
— pásztor túziszer- culusbrébl készített dohánytartó.
számtartója.
Kotak — Szentes — túziszer-
Ketrán — Tatrangi csángók, szám. Nyr. 6:232.
Erdély — gyufa. Nyr. 2 : 477.
— —
*Kova széltibe tzk.
Kircséj — Hétfalu, Brassó m. Ui. Tsz. 118.
— vas-ék. Nyr. 21:528.
Körömvas —
a kovácsok, k-
Kiszarvaz- — Oklsz. — 1754 : faragók, kfejtk bizonyos vas-
Az els rendbeli Incattus tavaly is eszköze. Hol? és mire való? Nyr.
kiszarvaztatott, kicsap attatott pa- 4 : 192.
Kuka 216 Pásztorszfir

*Kuka — Dárda — juhász- * Megrögzült — Somogy m. —

kampó. megzabált.

Kuna — Udvarhely m. — kicsi *Merekje —

Szilágyság —
aczél. Nyr. 8:471. szalmát vagy szénát rakó rúd
magas kazlaknál.
Kutyivátor -7 Nyitra-Bodok,
palócz — lókapa. Nyr. 33 465.
: *Meriosk — Karancsalja —
Kürtös — Oklsz. — 1683: Egy szépen, sokszor díszesen faragott
ivóedények fából, sok alakú fülek-
kürtös süt kemencze (= kémé-
kel, melyet a pásztorok a tarisz-
nyes H. 0.).
nyán viselnek.

Lábító —
Oklsz. 1435: — —
Nyílpuska, nyílvessz Pálfa,
Versusdictampossessionem Zekel-
hyd usque Maklahüho (hágcsó).
Kemenesalja —
gyermekjáték.
Nyilván az si lövszerszám le-
Károlyi Oklvt. II. 163.
származottja. Nyr. 30 534. :

Lapiczka —
Pannonhalma —
lapátalakú keverfa. Nyr. 12 187 :
Oeél — Mezszilvás, mezségi

«Lapittó deszka — Lóvész,

oláh — acél. * Tótul: ocel. Nyr.

Csik m. — tésztalapításra. Erre

37 221.
:

teszik ki a megftt puliszkát is.

Pányva — Oklsz. 1532: —
Lazsnak — Kunszentmiklós — Pro nygh et ponwa. 1544: Keth-
oly takaró, melyet a birkák ki- ewfek Pannywa Tanistra. 1545:
sebbzett vagy csupasz hátára al- Az louaknak panuanak estrango-
kalmaznak. * Régente a teher le- kat. 1552 Pro nygh et panwa dati
:

borítására való takaró. Nyr. 15:47. sünt estrang zal trés. Hosszú kötél,
lovat kiczövekel, kifogókötél.
Lel be! — Heves m., NyFüz.
16. sz. 50. — a tyúkokat e sza- * Parittya — Ver. 40. — Funda;
vakkal terelik az ólba pásztor ék is. olasz: Tromba; német: Sling,
*Schleuder; dalmát: Prachia.
íMacsuka — Székelyf. Tsz. — Hatod,
247. — bunkó. Macsukás, matyuka í Pásztor felszerelése
bot, különösen a pásztoroké.
— dész = tüsz, Háromszék m.
tubákos zacskó = dohányzacskó.
Marosszék, általán a Székely-
s

földön; de oláh eredet Pásztorszr — Hortobágy, T.

lesz.

*Máglcsa — Somogy m. — M., MNy. Vin:237. — Van:

nyaka, gallérja, aj ja, ujjai, ró-
támaszték.
zsája több: színes czifra varra-
Magyar búr — E. I. Hortobágy tok, gombja: a rózsák szélére
— a szamár tergenyéje alá tar- varrt, ötkoronás nagyságú színes
tozik; juhbr. díszít szövetdarabka szíjjá és
*Mast — Somogy m. — most. ennek csattja.
 ;

Pecek 217 Szer

Pecek — Csíkszentdomokos — í Sólya — Ver. 93. — Sanda-

csatt nyelve. Nyr. 32 328.
: lium. *Sandale, bocskor, saru.

Pemét — Szt.-Gál,Veszprém í Sótartó —

Lóvész, Csík m. —
m. — pemet; szénvonópemét egy darab keményfából vájva.
helyett szényvonó. Nyr. 2 185.
—
: :

Suba Tóga pellita. Brsuba.

íPóráz — Ver. 120. — dalmát: 1290 óta gyakori.
Povraz, * német: Strick, magyar:
kötél. Subapénz Oklsz. —
1588: —
Minden iobbagi ad suba pénzt dé-
Pörg —
Bugacz, T. M. I. — nár 4V2.
a disznó nyakán kis kolomp.

Pörtet —
Hegyhát hotot, — Sujokbot — Zilah — nagy fa-
bunkó, mivel a fejsze fokát ütik
mikor valaki eldohja s az forogva
fahasításkor. Nyr. 28 : 232.
repül. Nyr. 1 : 467.

» Puliszkaszel — Lövész, Csík *Sveeka — Dárda csörgs —

magyar csikós kezé-
m. —
részei: czérna, csapócska
pásztorbot,
ben is e név alatt.
hámozott vesszbl egyenletesen
hajlítva, íjforma. * Szarva — Kemenesalja, Tsz.
341. — puskapor-tartó.
*Ráe8Íliolni — Szeged táján — — — kovácsolt,
a pipára = rágyújtani aczél, kova
örv
hosszútüskés örv a komondor nya-
ált.

taplóval. Lótolvaj oknál: belopa-

kára, hogy a farkas harapásától
kodni sötét éjjel a lovak közé,
védje.
hogy a lovak a hirtelen villanó
fénytl megriadjanak, zavart tá- »Szék — Lóvész, Csík m. —
masztva, a lókötnek az elkötést Göcsös fenygerenda-végböl ha-
megkönnyítsék. sítva. Üllapja sima, alsó része
kérges marad. Négy lába van.
Bénfa — Zenta — kétlábú
fogas, hüsfelakasztásra. Nyr. 38:
Szenes — Baranya m., Tsz.
142.
344. — kis, négyszeg erszény,
pipások tüzszerszám-tartója. L.
Reng — Zemplén m. — vászon- Készség.
ból vagy lepedbl hevenyészett
bölcs, melyben a gyermeket a íSzénszitó — Székelyf., Tsz.

mezn ringálják. Nyr. 4 : 522.

344. — vaskalán (a szénkeze-
léshez).

Saru — a régiségben — szár- íSzer — Székelyf., Tsz. 345. —

ral bíró lábbeli == csizma. rend, sor. „Se szere, se száma"

— = rendetlenül és sokszor. „Rétad

van a szer" = rajtad van a
*Sikolyáz Somogy si-
sor,
koltoz.
te következel. *A szer sokértelm
*Soláta — Somogy — saláta. de alapjában sorrendet jelent és
 , —

Szer 218 Törl szr

egymásutánt is, járt vele a szer- a vadat a szántóföldtl távoltart-

rovás, mely kimutatta, ki rótta le sák.Oláhok mondták be. Vö. Kó-
a reáes részt ? így, ha nem volt tis, a taka —
hangfest. A lovas
pásztor, a gazdák szerre rizték katonáknál is dívik, bizonyos m-
a csordát, csürhét, lovat, vagyis veletek j élezésére.

megállapodtak, mikor és ki, s Tanyisztra — tarisznya, már

milyen sorrendben végzi az r- 1544-ben. L. Pányva alatt.
zést ez volt a szerre rzés.
:

» — Ver. 38. Fomentum.

Tapló
íSzer — Székelyf., Tsz. 345. — *Tavalidén — Somogy — ta-
eszköz, mszer, szerszám. *A gyó- vai ilyenkor.
gyító s mérges szer
*Telekes bocskor — sok helyen
is.

*Szíkikova Karczag — 1. — — mely hosszú, a lábszár körül te-

Terméskova. Leginkább a szike- kert szíjjal volt felkötve. Pásztor-
ken legeltet juhászok találják viselet.
záporesk után, melyek e kova- Tergenye — Alföld — a sza-
szilánkokat kimossák. A pászto- már nyerge, nincs kapája, hanem
rok ersen hiszik, hogy ott te- szarva van.
remnek. Sok a paleolith-szilánk,
nyílhegy körte.
* Terméskova — Kunság — a
sziki pásztorságnál a tzk, mely
* Szikraver — Erdély — a rendesen praehistorikus kovaszi-
túziszerszám aczélja. lánk vagy nyílhegy s a melyrl
Szlószék — Ormánság — fa- a pásztor hiszi, hogy a sziken

ragószék. Nyr. 9 : 285. terem. Es után szedik. A pász-

torok ezt kovának használják.
*Szívanó — Bodrogköz, Tsz.
Vö. Szíkikova.
348. — szénvonó.
Tet V. bóha — Gyr vidék —
Szurka -piszka Barkóság, — kis ék. Nyr. 5 522.
Borsod m. —
pipaszurkáló a lúd
:

— Alföld — a szalonná-
Tisztás
sarkantyújából (kulcscsont), vagy
nak való tiszta vászonzacskó.
sülddisznó lábszárának kötcsont-
jából (szárkapocs). Komoróczy Mik- íTobzás — Kemenesalja, Tsz.
lós in litt. 365. — mellékék.

*Szür = szer — Pápa vid.. Topló — palóczoknál — tapló.

Tsz. 354. Nyr. 32 : 347.

*Szüvés —
Peszér-Adács — a Törl szr — Oklsz. — pan-
bocskor fej varrata. nus detersorius. 1524 : Grisium
pro tergendis equis wlgo thewr-
*Taka — Avas, Szatmár — leiv zewrnek. 1528 : Wlgo therlew
két karó között madzagon függ zer equis. Ikerle>r zeiir circa
jávorfadeszka — lm hosszú — equos. 1552 : Pro therleo z>rr de-

melyet a kotisokkal vernek, hogy dimus vnam vlnam grisli.

Trök 219 Zsirbasfilt

Trök — Kiskunhalas, Nyr. *Ümög — Somogy m. — ing.

15 : 473. — árforma, de ennél
nagyobb szerszám tengerit irdal- ;
í Vakaró — Ver. 101. — Stn-
nak vele morzsoláskor. *Függelék- giles. Dalmát: cseszadlo.
csont, brvarrásnál lyukak tágítá-
sára való. Vanna — Oklsz. — alveus.
1596 Wreos wanna. 1619
íTubákos zacskó Hatod, — :

ronza egy korczos vannaval.

: Bo-

Háromszék m. dohányzacskó. —
*A Királyhágón innen a tubák do- Vasbíkó —
Hortobágy, T. M.,
hánypor, melyet az orrba tömtek. MNy. VIH 284. vaslbéklyó.
: —
*Tükörfa —
Zala, Somogy — *Vaskalán — Székelyf. — vas-
kerek vagy négyszöglet, szét- lapát, melylyel az ég szenet,
tolható vagy nyitható, szépen fa- forró hamut stb. kezelik.
ragott és sokszor mvészi díszí-
tés pásztorszerszám, az egyik Vassikoltyú — Oklsz. — 1520
felében tükör, a másikban lapos körül Waschykoltho Vehiculum
vájás bajuszpedrvel. Ornamenti- cordam. Nógrád m. 1566: Egy
kailag, de különben is rendkívül was chykothe. Nagykanizsa. 1567 :

fontos pásztorkészítmény. Was c-hykotho. 1568: Stimuli ferrei

Was chykoto. Ónod. Vinculum
Tüszkü — Veszprém — tzk, ferreum catenarium temonum.
kova. Nyr. 2 : 135.
*A téslakapcsolásra való.
Tzköves — Tokod, Esztergom — Kállay-gyjtemény
m., 1881-ben — dl neve. Nyr. — Vonyigó *

vonyogó. Balatonmell., szénát

35 : 238.
vagy szalmát, a kazalból húzó
Tzszr — Kiskunhalas, Nyr. kampós vas. Tsz. 388. A székely-
15 474.
: — kis zacskó, melyben az földön régebben ez az eszköz fá-
aczél, koha, tapló áll. Vö. Készség. ból volt készítve.

Tüzüt szerszám — Oklsz. —

chalybs. 1544 : Uöttem az útra eg Zacskó — általánosan — leg-
tz üt szerszamot. inkább dohány és száraz eleség

Tzvas, tüzvasz — moldvai

tartására. Vö. Acskó, Bacskó.

csángó — aczéldarab a kova SZar — Schl. sz. j. szar.

mellé. Nyr. 30 : 173, 177. croceus.

Tyz ythe kw — Kolozsv.glossz., Zeenwono — Kolozsv. glossz.,

1577. — silex Z\ Tz üt k. 1577. rutabulum y^. Nyr. 36:71.
Nyr. 36:66.
Zsírbasült — Tiszaujlak, Ugo-
Ugark — Nagyszalonta — a csa m. — bunkós bot,
fütykös
kova, tzk, ha kiássák vagy ki- zsírral hogy szíjjas le-
kezelve,
szántják ; rendesen skori. gyen. Nyr. 27:383.
 .

Ostor, ustor 220 Fej

Ostor, ustor. 191., * Szilágyság — az ostorral

*Babka — Ivád — a karikás

csapkodni, hadonászni.

ustor része; tót elem. Cserdíteni — Nagykunság,

Bakló — Egerszeg, Malonyay

Nyr. 16 : 191., Nagykálló, Nyr. 12 :

— a kocsisostor, talán, mert bak-

430.,
lyen
Rimaszombat, Mtsz. sok he-
— az ostorral pattantani.
ról hajtanak vele.

Bakos — Abauj, Ung, Zemplén

Csergét — Debreczen, Nyr. 7 :

m., Nyr. 17 : 243. — hosszú ostor, 137.— a csordás ostorával pattog.

melylyel a négyes fogatot hajtják Csundi — Fehér m., Nyr. 9 :

bakról kenderbl készült és „kuli-

;
284., Veszprém m., Nyr. 5:330.
mázzal" jól kikenik. (Kotaj és — rövidnyelú kanászostor.
Demecser, Nyr. 28 : 123., rövid- Csürcsavarintó — Pápa, Veszp-
nyelú, vékonyvasú fokos.) Vö. rém m., Nagykrös, Nyr. 21 : 95.,
Bakos-ostor. 141. — ostorjáték.
Bakos-ostor — Abauj, Ung, *Czifraság — Mezkövesd —
Zemplén m., Nyr. 17 : 273., Gömör az ostor czifrasága = apró sal-
m., Nyr. 17 : 136. — hosszú ostor, langjai.
melylyel a négyesfogatot bakról
= bakos-ostor. *Szümyeg, *Czímeres — Hortobágy, de
hajtják
Zemplén m., Ütsz.
másutt is — derék, rangos p. o.

czímeres nád ; de czímeres ostor

Biszuszka — Moldvai csángó is, a melyik ékesebb. Nádudva-
— ostor. Nyr. 30 171.
: ron : az ostor czímere. Czímeres

*Bojt — Nagygécz, Szatmár ökör.

m., Hortobágy (T. M.) MNy. VIII

Derék — Puszta-Szanda, Nóg-
:

283. — a suhogó az ostor végén.

*

Nyr. 33:303. — az os-

rád m.,
Bokor — 1. Pillangó. tor dereka. L. o.

Csandarit — Csíkszentdomo-
Durgat — Csúza, Baranya m.,

kos, Nyr. 32 325. : — cserdít

Nyr. 18 94. :
— ostorral pattog.
Hangutánzó.
(ostort V. ostorral.).

* — Hortobágyon és
Csapó ál- — Dobronak, Hetes, Nyr.
Estáp
talánosan — a karikás ostorvége, 15 : 44. — ostor
190., 2 vessz: : v.
rendesen lószr; ez csördít vagy „majd megestápollak" = megrak-
kondít. Mtsz. szerint van kender- lak ostorral.
csapó, selyemcsapó, brcsapó.
Észten — Székelység, Nyr. 14:
(Kösd az ostor végére a patkó-
szeget.) Vö. Sudár, Sugár.
47. — ökörhajtó vessz, ha végén
t V. szeg van : szömös észten.
Csápolni — Szabolcs m., Nyr.
33:364., Tokaj Hegyalja, Nyr. *Fej — Hortobágy — a kari-
23 : 288., Nagykunság, Nyr. 16 : kásnyél feje, a hol a telek ízül
 ;

Foganték 221 Korbács

Poganték — Balatonmellék, Kancsika — M. ó., Kecskemét

Jankó — az ostor nyelének fogó- — a karikás ; 1849 óta az orosz
vége. kancsukától, a melytl a nép és

Fogó — Balatonniell., Jankó — jószága sokat szenvedett. L. Nehéz

ustor.
az ostor nyelének fogóvége.

* Fogó vég — sok helyen — az *Karczé Korcz.

ostor nyelének alsó része, a hol * Karikás — általánosan — a

megfogják. pásztorok hosszú, fonott, forgó-
*Fonó8 —
Hortobágy kari- — karikán járó ostora, a melynél az
kás vagy nehéz ustor: Apró fo- ostorfej és telek közt karikasor
nás 12 ágra. Kígyóhát 16, 18— van beiktatva. Helyes neve: „nehéz
24-ig. Egyszer 8 ustor''.
ág.

* Forgó — 1. Rézforgó. Karikásostor — Hortobágy,

Forgó karika
* széltibe — — MNy. Vni : 283. — ostorkarikás,
v.

vasból vagy rézbl, arra való,

„lúbúrbül és hasi brbül vagy
hogy a karikás ne csavarodjék.
kötébúl font" ostor. Ma már csak
telkes karikás ostorokat használ-
Vö. Rézforgó.
nak. A régiségben, 1577., Oklsz.
* Fzni — Karczag — fonni
értelmében „Megfúzöm a sal- *Karszij — Hortobágy, Békés
—
:

langszíjat kígyóhátra". L. Sallang- a karikásnyél fogóvégén, ha-

szíj. sított sallang, amelyet a pásztor
a karjára fz, hogy az ostort
*Gomb — Pusztaszanda — megtarthassa.
hurkolt csomó az ostoron.
* Kígyóhát — Karczag és Hor-
* Hadaró — Mezkövesd — a tobágy — a karikásfonásnak az
karikáson az ostor vastag töve a formája, a mikor a fonat a
oly viszonyban van a nyéllel, kígyó hátára — tulajdonképpen
mint a csépl hadarója a cséppel. hasára emlékeztet.

*Hadarótelke — Mezkövesd * Kígyóhátra Alföld —

fonott —
— a karikásnak, a mely a nyél- ostor, ha a fonás menete a kígyó
hez köti. /vaslemezeire emlékeztet.

*Ha8Í — H.-Böszörmény a — * Kondítani — Bessenyey György

hasról való, nyersen kikészített — a karikással, a csikósról, de
br, melybl az ostorfonáshoz kondásról is.
szükséges szíjak kerülnek.
Korbács — általánosan —
*Hegy — általánosan — az
brbl
*

font s régente szarvas- v.

ostor hegye = vékony vége.
zlábnyélre ersített rövid, vastag
*Högyi — Szandapuszta = az ostor lovasember, de olykor kocsis
;

ostor hegye. is használja.

 ;::

Korcz 222 Nyolczág-fonás

* Korcz — általánosan — rán- karikái vannak. Van : Karszíja,

czos fzés. Nyele, ennek. Fogóvége, Dereka,

Körömszedés — Csík m., Nyr.

Telkes vége vagy nyélnyaka,

9 525.
:
— parasztpárbaj, ostorral
Kengyele, Telke, Forgója, Ostora,

megvívva.
ennék töve a pillengkkel. Dereka,
Tcsapója, Csapója, Sudara.
* Kötés — Pusztaszanda — az
ostornak az a része, a melynél
*Nyak — Puszta-Szanda — az
ostornak a nyélhez ill része.
az ostort a nyélhez kötik. L.
Ostortelek. * Nyakló — Nagygécz — a

Kukela — Ordas, Kalocsa vid.,

szatmári oláhos ostoron az a szíj-

Nyr. 31 : 286. — rövidnyelü és

hurok, a melylyel az ostor a fara-

kötelú, végén csomózott ostor, a

gott, nyakszer ostornyél fejhez
kapcsolva van. Vö. Ostortelek,
melyet itatáskor használ a pásztor.
Telek.
*Kukuriczaszem — Karczagés * Nyakló s nehéz ustor — Nagy-
másutt — a karikásfonásnak az
gécz — az, a melynél az ostor
a formája, a mikorafonat a szemes
a faragott ostornyél fejéhez szíj-
kukoriczacsre emlékeztet.
hurokkal = van er-
nyaklóval

Lágyell — Kiskunhalas, Nyr.

sítve ; a nyaklós megersítés szláv
forma. Vö. Telkes. Vö. Ostortelek,
15 : 237. ; Kecskemét, Nyr. 19 46. :

Majsa, Nyr. 9 526.

: — négy-hat
Telek.

ökör hajtására szolgáló ostor nyele. * Nyalkaság — Nagygécz, Szat-

már m. — a nehéz ostoron a
*Megfüzm — Karczag — a pillangók ; 1. azt.

sallangot, ostort, fonatos kötéssel,

*Nyél — általánosan — vagy
melyhez csak pásztorok értenek.
ostornyél: az ostor nyele. Ennek
van dereka, fogó vége, nyél-
Négyell — Halas, Nyr. 9
feje,

czifrája, karszíja.
526., Heves m.. Nyelv. Füz. XVI
— Nagyszalonta —
:

51. — hosszú négy ökörre való *Nyélczifra

ostor. Csík megyében, Nyr. 26 az ostor nyelének czifrázott, fara-
428., az a rúd, a mely mellé né- gott része.

gyesben szántáskor, a két els * Nyélfej — több helyen — az

tulkot, ökröt fogják. (Uo. négyesl ostor nyelének vastag fogóvége.
is.) Megfelel a tézsolának. Vö. Ostornyélfú.
Négyeiül Székelyf., —
Nyr. * Nyélnyak Békés —
az os- —
27 47. : —
megverni (négy ell vei.). tor nyelének vékony része, a hová
* Nehéz ustor — sok helyen — a telek lesz ersítve.

karikás ostor. Pásztorszájon a *Nyolczág-fonás Hortobágy —

nehéz ustor a „karikásnak" — a nehéz ustornak vagy kari-
igazi neve. Karikás, ha díszül kásnak nyolcz keskeny szíjból
 :

Nyüstölni 223 Sugár

való fonása. Van 12-tes és több, *Ostomyélf — Nagyszalonta

24-ig. az ostornyél feje.

Nyüstölni — Tiszadob, Nyr. Ostor sudara

* sok helyen — —
27 : 45. — tréfásan ostorral csap- : a sudár =
vékonyabb vég, a
dosni : „Eleget nyüstöli a szegény melyhez a suhogó van fzve.
párát, még se húz".
—
Ostortelek — sok helyen
Ostor — általánosan — hajtó- a ieleky a hol az ostor a nyélhez

eszköz pásztoroknál a rövidnyelú kapcsolódik.

;

nehéz ustor v. karikás, kocsisok-

nál a hosszúnyelú kocsisostor.
* Pillangó — Alföld — Kisúj-
szálláson, Mezkövesden, pilleng
Csukcsoknál oschtol sanskrit
á^trá, vogul
:

: astier
;

(Munkácsi,
is — a karikáson rövid, három-
Nyr. 31 Sok helyen osíormaga
szög sallangok, díszítésül ;ha
: 38.).
több van „bokrot" alkot.
az ostorkötél v. ostorszíj, illetve
annak közepe
hossza, : dereka.
* Rézforgó — Nagy-Gécz, Szat-
í Ostor-adó — Ver. 63. — már — a karikásostor telkén két,
Mulcta. Német : ein Straff, buess. lazán kapcsolt karika, arra való,
Ostorderék
* Nádudvar, — hogy az ostor össze ne csavaród-
Mezkövesd, Békés m. a kari- — hassék.

kás ostor hosszának közepetája, Rittyen — Udvarhely m., Nyr.

dereka. 16 : 94. — az ostor : pattan. Hang-
* Ostorfej — Mezkövesd, Nád- utánzó.

udvar — a karikás ostornak a * Rudas — Szandapuszta — a

nyélhez ízül része. tcsapó.
Ostorhegyet futtatni Hód- —
mezvásárhely, Nyr. 2 420. — Sallang — Nádudvar, Kába,
Szólás : „ostorhegyet futtat", mi-
:

Pusztaszanda — rojtszeren vá-

gott bór, ékességül az ostornyélre.
kor az ostorhegye éri, ösztökéli.

Ostor-karikás — Hortobágy — * Sallangszíj — Karczag — az

a karikásostor, nehéz ostor. a keskenyre vágott br, a mibl
a karikást fonják, vagy „fzik".
*Ostomyak ^- Békés — az
ostornak a nyélhez közeles része. Sasóka v. szolga Balaton- —
Ostomyakló — Székelyf., Mtsz., mell., Jankó —
az ostor része
(melyik ?)
Csíkszentdomokos, Nyr. 32 : 328.
— a nyakló. Sudár — általánosan — a

Ostornyél — általánosan — csapó. L. azt.

az ostor nyele ; rendesen faragva. * Sugár — Kiskunfélegyháza,

„Jó fogású ostornyél". Nagykun- Nagyszalonta — a karikáson a
ság, Nyr. 3 : 368. csapó. L. 0. (Az oláhban sugjar.
 ;

Suhogó 224 UstOf

Nyr. Nagyszalontán a
17 497.)
: Telek — általánosan — az a
sugár macska- v. kutyabrbl ketts szíj, a melylyel az ostort
készül, mely nagyon tartós. nyeléhez ersítik, tulaj donképen
a megersítés helye.
Suhogó — Szeged, Tolna m.,
Tsz. Hortobágy, MNy. VIII 284.
* Telekfogó — Puszta-Szanda
;

az ostor csapója (1. o.),

:

de Tolna
— karika, ez fogja a nyélen a
telket.
megyében „vékony hosszú ostor
is, mely csóválva suhog". Telektartó — Hortobágy —a
karikás ostor, feje nyelének vége.
Sújtó — Balatonmell. Jankó
— az ostor suhogója. Teleng — Pápa, Veszprém m.,
Nyr. 16 576., Be-Sárkány, Rába-
Suttyanik — Lesencze-Istvánd, köz,
:

Nyr. 18:238. — a telek,

Zala m., Nyr. 16 — az ostor
: 94. :
1. azt.
pattan, suhog.
Telenk — BalatonmeU., Jankó
* Szíj csapó — Békés, Nád- — a telek.

udvar — karikásostor vékonyabb * Telkes nehéz ustor — álta-

tája, a mely már a csapó eltt lánosan — telkes karikás ostor

van és szíjból készül, nem fonott. a telkes megersítés magyar
forma, szemben a szláv nyaklóssal.
Szijkarikás — Hortobágy, MNy.
Vin:284. — marhabrbl szíj-
Telkes ostor sok helyen — —
gyártók által font karikás.
a Palóczságban telekes ostor, Nyr.
28 414. :
—
az olyan ostor, a mely-
*Szijnyakló — a nyaklós ne- nél az ostorszíj v. kötél, szíjjal,
héz ustornak az a szíja, a mely azaz telekkel van a nyélhez er-
az ustort a nyélhez ersíti (hu- sítve, szemben a Telketlen ostor-
rokszerúleg.) ral, Palóczságban teleketlen ostor

uo.,a mely egyenesen a nyélre

* Szijtelek Kába a telek
van hurkolva. Vö. Nyaklós nehéz
a karikáson.
ustor.
Szitel — Nyitra, palócz, Nyr.
Telleg — Répczemell., Sopron
28 497.
:
— az ostor nyeléhez
m., Nyr. 2:561., 4:29. — a
kötött madzag, rövidítve szíjte-
telek ; németes.
lek\)6\.
*Tcsapó — Nádudvar — a
Szolga — Balatonmell., Jankó karikás ostor vékonyabb vége, a
— vagy sasóka : az ostor része melyhez a csapó kapcsolva van.
(melyik ?)
*Tcsapó — Kába, Nagysza-
Szömös észten — Székelység, lonta, Békés m. — 1. Tcsapó.
Nyr. 14 47. : — szemes észten =
végén tvel, szeggel ellátott ökör- * Ustor — sok helyen — os-
hajtó vessz. tor ; Ivádon a karikás. Ustor je-
Ustorhegy 225 Csimbókos leves

lenti még magát a kötél -v. szíj- Biracs — Hont m.,Nyr.26 174., :

ostort is, nyél nélkül. 27 : 87. — ugyanaz, mint a

* Ustorhegy — Ivád — a ka-
csiripiszli. L, 0.

rikás hegyes vége, a csapó után Birkapaprikás Hortobágy, —

következik. T. M. I. —
*A birka behozatala

*üstorkarika — Ivád — a mely eltt juhpaprikás volt.

az ostoresavarodást lehetetlenné Bocskoros málé — Ada, Bács

teszi, általánosan forgó. m., Nyr. 27 : 412. — kukoricza-
málé, a mely alá kenyérlisztbl

Pásztorkonyha. aljat = bocskort készítenek.

Bodon — Hortobágy, M. T. I.
Angyalbögyör — Körmend, — ételhordóedény.
Vas m., MNy. 1:93. — bur-
—
* Bodzavirág-leves Karczag
gonyás tésztából készült galuska-
féle.
— pásztorétel.

Árvaleves —
Lozsád, Hunyad
Bogrács — Hortobágy, T. M. I.

m. MNy. 1:281., Zilah, Szilágy

— vas fzedény, melyet fülénél

m., uo. — u. n. hamisleves, va-

fogva akönyökös szolgafára akasz-

gyis olyan, a melyben nem ftt

tanak a tz fölé, vagy az átló
szolgafáról lelógó kankalékra.
hús (Zilahon zsíros tepertvel vagy
szalonnazsírban pörkölt hagymá- Borjúkötél — Hortobágy, T. M. I.

val megízesítve.) Vö. Arvatészta. — étel neve.

Arvatészta — Zilah, Somogy Borjútöml — Hortobágy, T.

m., MNy. 1:281. M. I. — egészben lenyúzott gyenge
*Ázalék —
1772. Hajdúság — borjú brébl készült töml, ruha-

fzelék a nyájjuhász járandósága,

nemre, dohányra.
„kenyér, ahhoz való dzalék". — Abaúj m. — juh-
*Borondza
túró ^ brindza.
Bálmos — Székelység, Mára-
Bundásgölödin — Ada, Bács
412. — tréfásan a
marossziget és Moldva : Klézse,
m., Nyr. 27
Mtsz. — kukoriczalisztbl juhíró-
sült burgonya.
:

val készült étel. Az oláhban

Gombocz, MNy. 1 257., balmo^, Burjános — Csíkszentdomokos,
— ftt saláta disznó-
:

balmu^. Nyr. 32 : 325.

í — Székelyf., Mtsz. —
Bél-hús
hússal.

vesepecsenye = bélszín. —
Gömör, Heves m.,
Csavirga
Bélpecsenye — Erdély, Mtsz. N3rr. 25 287. : gyönge bor. —
— vesepecsenye. Csimbókos leves — Beregszász,
•Bélszín — Kolozsvár, Mtsz. — Nyr. 36 : 93. — sóskaleves. (A Nyr.
vesepecsenye. magyarázata téves lehet, mert cs.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvki icse. l

 ;

Csiripiszlí 226 Görh, görhöny

valószínleg csipedettet jelent, Délebéd —

általánosan a —
tehát azt a sóskalevest, a mely- napközben való fétkezés. A jószág
ben csipetkés tészta van. delelésével egybeesik és rendesen
szalonnázásból
Csiripiszli — Ó- és Újszny,
áll.

Komárom m., Nyr. 26 : 128., 174. Domikát — Kassa, Nyr. 19 189.

:

— Csírázott búzából készült pép, — juhtúrós leves, a tótoknál

a melyet cserépedényben pirosra Demikat.
sütnek. L. még Biracs, Keltés,
Szaladós. *Eetöllni — Kiskunhalas —
valami étellel jóllakni, eltelni.
Csiromálé — Ada, Bács m.,
Nyr. 27 : 87. — ugyanaz, mint a * —
Éhnyál Kiskunhalas mely —
csiripiszlí. L. 0. valamely szagra, vagy valamely
ételnek már fölemlítésére is össze-
Csoban — Hortobágy, T. M. I.
fut és kicsordul.
— 1. Csobolyó.
—
— Hortobágy, *Élés, eledel — Ver. 19.
Csobolyó T. M. I.
Cibm^ia.
— kulacsforma, lapított, ivóvíz-
tartó faedény.
SÉtek — Ver. 20., 26. — Dapes.
Bort ez csobolyóba, az kecske-
[tömlben Fehér eczetes — Hortobágy,
Kenyeret hoz amaz bikkfateke- T. M. L — rántott hagymaleves
[nben. füstölt disznóhússal.
Arany.
Csöröge — 1. Perez. Fejér — Székelység, Tsz. —
szalonna. „Hány ujjnyi fejérje
Czakompak — Hortobágy, T. volt a sertésednek?"
M. I. —
kásából, kolompérból és
lebbencsbl fzött levetlen étel.
* Fordított kása — Kecskemét,
* Különben katonai mszó: Sack Hortobágy, T. M. I. és általánosan

und Pack, azaz mindenestül. — oly srre tepertyvel

ftt,
rakott kása, hogy a bográcsból
Czibere — Oklsz. — 1475-ben ki lehetett fordítani. Karimáskása
tehén neve máskülönben sa-
is;
alatt is járta.
vanyú lé; jusculum acetosum.
Fröstök — Hortobágy, M. T. I.

Czkös czipó — Gombocz, MNy. — reggeli, a német „Frühstück"

1 : 161. — éleszts, kovászolt czipó. Gvadányinál : fölöstököm.
Czk (P. P. tzk), nyugati me-
gyékben cájg, a német (bajor-
Gabonás kása — Bugacz, T.
osztrák) Zeug = éleszt szóból.
M. I. — kása tarhonyával.

Dalma — Alföld, Székelyf.,

Görhe — 1. Görh.
(Gombocz MNy. I : 256) — töltött- Görh, görhöny — Nyr. 11 : 92.
káposzta, illetve a töltelék. — 1. Poroja.
 ;
.

Guba 227 Kovrics

Guba — Gömör m., Nyr. 30:300. *Kása — általánosan — a kö-

— 1. Kruczon3dka. leskása. Panicum miliaceum L.,

Gugyi — Hortobágy, T. M. I.
nagyon kiadós, kedvelt pásztor-
— pálinka.
eledel volt most leáldozóban van.
;

Legfbb formája a fordított kása:

Gujásos — Hortobágy, T. M. I.
súrúre fve, úgy hogy a bogrács-
— gulyáshús. ból kifordítható és szelhet ; já-
Gujásos hús — Hortobágy, T. ruléka túró vagy tepertyú.
M. I. — lére hagyott húsétel.
Kásás kóbász — Sárvár vid..
Csak marha- vagy juhhúsból fzik.
Vas m., Nyr. 26 : 192. — kásás
Gulás — Árva m., Nyr. tót, kolbász.
25 506, : — gulyáshús. Keltés — Bars m., Csallóköz,
Gürüczi — Hortobágy, T. M. — I.
Nyr. 26 : 174. — kötés, kötis ;

nudli (sic formára nyújtott tészta. Pozsony m., német uo. götisch :
!)

nyitrai tót Nyr. 25:514.: keltys

Tepsibe lerakják s kemenczében
megsütik, aztán szétszakgatják s
csírázott búzából késztilt pép.
forró vízzel leöntik, a megdagadt Vö. Csiripiszli.

tésztából zsírral, túróval levetlen Kemény tarhonya — Bugacz,

ételt készítenek (Hajdúnánás). T. M. I. — levetlen étel.

* Handóka — Karczag kása-

Kenyerez —
Hortobágy, T. M.

leves. Vö. Kotyleves.

I. —mikor hideg ételt eszik a
pásztor, akkor kenyerez.
Hasán tekercs — Hortobágy,
Keszcze — Csallóköz, Nyr.
T. M. I. — ételnév, szamárkötél.
1:279. — szilvafzet.
Hasán sodrítja az asszonyféle a
kötélformára kinyújtott tésztát Kolompár — Hortobágy, T. M.
tekercsesé. I. — Solanum tuberosum L.

Húsos kóbász — Sárvár vid., hát öcsém, Juttka

Éppen most búvik be a kemencze-
Vas m., Nyr. 26 : 192: -- húsos
[lyukba,
kolbász. Sült kolompért szed ki, pofázza
befelé . .

Irdalt — Szeged — irdalt

Petfi.
szalonna = megvagdalt. Ütsz.
*A német Krummbim' magyarí-
1 : 952.
tása.

Kanalas — általánosan — át- * Kotyleves Karczag — — kása-

lyukgatott deszka, ma már bádog, leves. Vö. Handóka.
kanalak betzésére.
Kovrics —.Hétfalú, MNy. 1: 162.
Kaneczetes — Hortobágy, T. — perecz. Gombocz szerint oláh
M. I. — rántott hagymaleves. eredet, ahol covrig -< szláv
Vö. Fehér eczetes. kovriga = kerek kenyér.
15*
 ; ::

Kölödör 228 Ódalas

Kölödör — Alföld, MNy. 1 258. : — Hortobágy, T. M. I. — kerekre

— gölödény; Gombocz Zoltán nyújtott, napon megszárított szét-
szerint az osztrák-bajor Knödel. tördelt tészta.

Kötés — 1. Keltés. Lefzött —

M. ó., Kecskemét
Kruczonyika — Szernye, Be- — megfzött, röviden ftthús. :

reg m., Nyr. 30 300. :

— kenyér- Lúdnyak — Nádudvar, T. M.
tésztából apróra gömbölyített, sü- I. — gürüczi.
a melyet megzsirozva,
tött eledel,

megtúrózva költenek el. Gömör Mácsik — Dunántúl, MNy.

megyében ez guha. 1 : 258. — Gombocz szerint tulaj-

— Fels-Somogy, Nyr.
Kudari
donképpen mákcsík (csíkmák)

10 190.
:
— savós leves.
ma metéltet, itt-ott csipedettet
jelent. Van mákos mácsik, diós
*Kukercza — Köpecz — or-
mácsik.
das lé.
Maláj — Brassó, MNy. 1 257.
Kúra — Püspökladány, T. M. — köleskása. Gombocz szerint az
:

I. — Gürüczi.
oláh málaiu = köles, kölesliszt.

*Lacsulia — Karczag — nynj- Málé — általánosan — a ku-

tott, tépett és szárított tészta, koricza, Zea Mays L. és különö-

lébe fzve ; 1. Lebbencs ; de sok sen a kukoriczalisztbl tejjel

más helyen is. Poroszló, T. M. I.

vagy vízzel sütött lepényféle. M.
*A gyjt szerint laczuha. A. és PPBod. málé. Gombocz :

MNy. oláh
Lágy só — Debreczen, ill.
szerint
málaiu —
1 : 257., az
köles-
Hortobágy — az rölt ksó. liszt.
kukoriczaliszt,

Lakozás — M. Kecskemét
—
ó.,
Mamaliga Erdélyi magyar- —
vigadalma.
a pásztorok elszámolás utáni
ság, MNy. 1 257. puliszkaféle
:
— ;

Gombocz szerint az oláh mámá- :

Lángel — Hortobágy, T. M. ligá (szerb mamaljuga kisorosz

: ;

I. — *a lángos. mamalyga; újgörög: [la^iakíyxa.)

Lángos — általános — kenyér-
sütéskor a kész tésztából alakí-
Nyúlkenyér — Jk. Balaton-
mell., Szepezd, Zala m., Nyr.
tott lepény hirtelen lángon sütve
és megzsírozva.
17 : 237. —
kenyérmaradék, a
melyet a pásztor gyerekeinek
* Laska — Gombocz, MNy. I:
visz, ha hazamegy „madár- =
259. — persa lakse. Népiesen a
látta kenyér". (Arany János
magyarban is van laksa, laska
„Családi kör".)
helyett ; a tót lokse is.

* Lebbencs — Kunság — lére Ódalas — Sárvár vid.. Vas m.,

és öreg == srlevesszer pász-
; N>T. 26 : 192.— a disznóoldal
torétel. Vö. Lacsuha. Lebbencs — 1 sülve.
 »

Odvas méz 229 Pompos

Odvas méz — Ada, Bács m. a máj jut; máshoz nem nyúl-

Nyr. 27 412. : — a régiségtl már hatnak.)
szinte barna méz.
Paprikás krumpli — Bugacz,
Órgya — Sárvár Vas m., vid., T. M. I. — a paprika a jellemz.
Nyr. 26 192. — a disznó orjából
készült étel.
:

* Pásztorkonyha — ezekbl
áll: Kondér, Bogrács, Szolgafa,
Öhön — Hortobágy, T. M. Gyalogszék, Evszék, Kavarok. I.

— slampucz, ételnév.
Paszuj — Hortobágy, T. M.
Öreg kása — Hortobágy, T.
I.

M. — Fordított kása.
I. 1.
— Phaseolus vulgáris L.

Pecsenye — Baranya m.. Tsz. *

Pampuska — Egyek, Hajdú — szalonna. *A sült hús. tót

m., T. M. — ételnév. *Sült I.

tót, a mostani fánk. Perez — Balatonmell., Tsz. —

kisütött szalonnának salakja, más-
*Paprikás — Szeged — zsír-
képp csörgé-nek, töpörtö-nek is
jára lefzött húsétel. Paprikás-
nevezik.
fzés : A birkát bográcsra hányik.
Alúra töszik a fejit, ekkörü Pergelt tésztaleves — Horto-
a dzségért, mánmint : a májat, bágy, T. M. I.

tüdt, rá a a
czopákot,
szívet,
aztán a
gégéjit
nyakát
Peszmeg — peszmet — Nyr,

bogrács óldaláhó a csontjával

; a
ki-
27 367, MNy. 1 162.
: kétszer- : —
sült. Mikes szerint örmény nemzeti
fele forgatva az ódalast, azé',
eledel. Kunos Ignácz a törökbl
hogy hozzá ne kapja, mer' akkó'
származtatja.
kozmás lönne a közepibe gyün ;

a többi hús, de mind kétfalatnyira Pirított tésztaleves — Horto-

darabévá, a legtetejibe oztán a bágy T. M. 1.

sós, borsos és paprikás kenyér- Pogácsa — általános — a pa-

béllel ttött hurka, akár a ko- lóczságban: bogácsa, Bszsz. Schl.
szorú. Mikor a hús fseje rözög, sz. Calepinusnál azimus, kouaz
j., :

akkó' mán az aj ja mögftt. Akkó' nelkwl való kinyer. Gombocz sze-

mög k fordítanyi. hogy a hurka
rint a latin focacia, panis focacius.
essön alú, a fej meg föj. Hanem MNy. 1:161.
a húsfordításnak is fogása van.
Azt ukk' mögtönni, hogy a mint Pokronta — Gombocz, MNy.
a bográcsot a füliné fogvást mög-
1 : 161. — Schl, szsz. hamuban
sült kenyér. Szláv eredet; a
rázinti az embör, akkó' kettt-
cseh: pokruta.
hármat maga felé vet rajta, de
úgy ám, hogy eddarab se essön Pompos — Dunántúl, Mtsz. —
ki belüle. Mikó' oztán még edda- czipó, vakarcs, kenyértésztából
rabig ftt, akkó' mán lhet önni. sütött vastag lepény. (Hont m.
(A bojtároknak csak a tüd, meg állítólag fánk.) Gombocz szerint
 :

Poroja 230 Szemörcsökgaluska

talán a tót: pampúch, pampuska. nymjai: sóskupa, sósbödön, sós-

MNy. 1 : 162. tülök, sósgurgulya.

Poroja — Szeged, Nyr. 11 92. Sótartó — Hortobágy, :

T. M. I.

— kukoriczalisztbl sütött pogácsa — elnytt csizmaszárból csinált

V. lepény: a görh,prósza ugyanez. töml.

— Bugacz, T. M. Suplencz — Bugacz, T. M. I.

Pörkölt hús
— tarhoonyás krumpli, levetlen I.

Pöszmételeves — Hortobágy, étel == slampucz a Hortobágyon.

T. M. — disznóhússal. A pösz-
I.
Szalados — Sopron m., Nyr.
méte: Ribes grossularia L.
25 : 514., Vas m.. Tolna m., Pest
Prósza, porosza, porócza, prohe m., Komárom m., Mtsz. — ki-

— Dunántúl, MNy. I : 257. — csiráztatott búzából készült lágy,

kukoriczalisztbl sütött pogácsa v. édes sütemény. B. Sz. D. is ismeri;

lepény. A cseh: proso. Vö. poroja. Gombocz a cseh-tót slad-\)ó\ szár-
maztatja. MNy. 1 258.
Puliszka — Gombocz szerint :

MNy. 1 : 257. — szláv eredet szó Szalonnabürke — Bárándi-

poliska = staubmehl, * vízbe ftt

puszta, Malonyay.

kukoriczaliszt. Szalonnás zacskó — Hortobágy,

T. M. I.

Ránguss — Hortobágy, T. M. I.
— Hortobágy, T.
Szalonnázni
— rerángoss = pálinka, a tót = M. — Szólás Jól beszalonnáz-
I. :

tunk = szalonnával jóllaktunk.

palenka, égetett.

Sajt — a szó Gombocz szerint, Szamárkötél — Nádudvar —

MNy. I :165. — a honfoglalás ételnév. T. M. I.

eltti török hatás emléke. A csu- Száraz hús — M. ó., Kecskemét

vaszban: t'séyét. — elbb jól megftt, azután a
Savanyú — Hortobágy, T. M. I.
napon megszárított hús. Pásztor-
— „fzzetek savanyút!" eledel.

— Hortobágy,
Siflileves T. M. I.
Szárított hús — Bugacz, T. M. I.

— hitvány leves.
— a csontról lefejtett, megfzött
és gyékényen megszárított hús,
Slampucz — Hortobágy, T. M. I.
melyet azután felaprózva a tar-
— levesben krumplis tészta. A honyába kevertek.
pásztorok kedves étele. *Krumpli
a Krummbirnbl. Vö. Kolompér. Szemörcsökgaluska — Szé-

— kelyf., Tsz. — összevagdalt sza-

Sóbaftt Szucsák, Kolozs
lonnából, tehénhúsból, tojás sárgá-
m. *és az egész erdélyi részben,
lisztlángban göm-
jából készült,
Nyr. 18 — ftt marhahús.
: 516.
bölyre faragott, levesbe fzött
Sósszelencze — M. Kecs- ó., galuska. (Gombocz MNy. 1:259.,
kemét — pásztor-sótartó szino- ; régen zömörcsök.) Gombát is j elent.
Szeredás 231 Zsírozó

Szeredás —
Hortobágy, T. M. I. Tom — M. ó. Kecskemét —
— szrszövésú tarisznya. tor helyett, a melyet a pásztorok

SSzolánna — Göcsej, Tsz. — nevezetes alkalommal, mint: lo-

vak, birkák usztatása, csikónyírás,

szalonna.
marhabillegezés
*Szörzötthús — Kecskemét — stb. tartanak.

nem igaz úton szerezve. Töpört — általánosan — ki-

olvasztott disznózsír, szalonna ma-
*Tarhó — Alföld — édesen radéka.
altatott tej.

=
Gombocz szerint a
Tutaj OS — Bugacz, T. M. I. —
tót tvaroh tehéntúró. Peisker
tarhonya tört krumplival.
189 szerint a turkotatár tvarogz.

Tarhonya
* általánosan — — *Tvarog'b — tarhó, turkotatár
szó. Peisker 189. A tót Tvaroh,
tojással keményre gyúrott tészta
Gombocz Zoltán szerint.
úgy felmorzsolva, hogy árpakása-
nagyságú szemet alkot, ekkor az * Vakaró — általánosan — ke-
árnyékban j ól megszárítva kitn, ;
nyérsütéskor a teknhöz tapadt
kiadós eledel, igazi konzerv. Gom- tészta vakarékjából sütött, meg-
bocz MNy. 1 : 259., a szláv trhana^ túrózott, vastag lepényféle.
perzsa terykne.
* Vasásó — Bugaczmonostor —
Tarló — a régiségben — így a szolgafának hegyes vasalása.
is a tarhó, azt.
1.
* Vasfazék — Bugaczmonostor
Tekercs — Debreczen, T. M. I.
— a bogrács. — Vasfazék —
— 1. Hasántekercs. Hortobágy, T. M. I. — 1. Bogrács.
Tekercsig — Egyek, T. M. I.
Vetrecze — 1. tej és termékei
— gtirüczi.
categoriában.
STeperty — Székelyf., Tsz.
Villáskés — Hortobágy, T. M. I.
-
— a szalonnának a zsír olvasztás — egy nyelén becsapható.
után megmaradó része. Vö. Perez.
Vizes bádog — Hortobágy, T.
Térdentekercs — 1. Szamár- M. I. — bádog ivóedény, újkori
kötél.
a régi cserépedény helyett.
Tésztáskása — Hortobágy, T.
Zabaréz — Barkóság, Nyr.
M. I. —
lebbencsbl és kásából 32 : 525. — forrázott korpa- vagy
fzött levetlen étel.
zabliszt: disznó eledele.
Tokány
* Erdélyszerte — — Zsikora — Patóháza, Szatmár
zsírba és hagymába vetett felaprí- m., Nyr. 18 : 432. — a tepert.
tott hús. Vámbéry szerint a kirgiz
talkan ; Gombocz szerint oláh
Zsiradék — Bugacz, T. M. I. —
tocaná —MNy. 1 255. Szucsá-
: — szalonna, általában zsír.

kon (Kolozs m. Nyr. 18 : 575.) és Zsírozó — Hortobágy, T. M. I.

Somogy m., Tsz. gulyáshúsféle. — szalonna.

 ;

Tzhely 232 Kutyagerincz

Tzhely. Gúzs — voieda, gúzsba : üstfa,

)a: üsttartófa a tz felett;
- Aszok — Barkaszó, Bereg m.
gúzsadt: meggörbült. Nyr. 11 :

—
: két hasáb fa, a melyre tz-
169.
gyújtáskor a forgácsot és fákat
keresztbe teszik. „Nem lehet a Gúzsba — Erdély — üsthorog.
tz mert vékony az
alá gyújtani, Oláh elem a m. nyelvben. Nyr.
ászok". Nyr. 27:478. 22:537. Gúzsba — Tatrangi —
csángók, Erdély üsthorog. Tsz. —
Ételhordó bot — Hortobágy, gúzsba és gúsba. Nyr. 2 477. :

T. M. I. — ölnyi hosszú mely- bot,

— Bugacz-Monos-
* Gyalogszék
nek két rovátkos végére akaszt-
ják kantárnál fogva az ételes
tor — alacsony, négylábú, pad-
alakú székek, a bogrács körüli
edényt.
letelepedésre valók, egy cserény-
Evkanál — Hortobágy, T. M. ben 4—6 drb.
I. — kerekfejú vaskanál. Fakana-
lat nem használ a pásztorság. *Kákó — Hortobágy — 1.

Szolgafa. — Kákó — Hortobágy,

*Fzfa — H.-Hadház, Békés T. M. I. — felakasztható láncz,
— a szolgafa. végén horoggal. Erre akasztják a
vasfazekat a forró étellel, ekkor:
Fzkanál — Hortobágy, T. M. hütökákó.
I. — hosszúnyelú, kerekfejú vas-
kanál. *
Katlan —
H.-Hadház a —
* Furkó —
Bugacz-Monostor — gyepbe beásva,
ménjrnyel.
tüzelvel és ké-

egy méternyi nyelén göcsös fa-

tuskó, a karók beverésére való. —
Kirimáes Háromszék Hilib,

m. — piszkafa pásztortüzek élesz-

— Bugacz-Monostor —
;

*Gamó tésére való rúd. Kirimancs-fa,

fahorog, a melyre a vasfazekat uo. ua. Nyr. 38 : 237.
akasztják. M. ó. Kecskemét.
Kiteperni a tüzet — Baranya
Gangó —
Meztúr szolga- — m. — feléleszteni a t. (*talán
fáról, kéménybl lelógó kötél vé- eloltani ?). Nyr. 2 : 184.
gén lev fahorog, a bográcsot
akasztják rá a fzés alatt. Nyr. Kondér — 0. Sz. — 1594:
10 477.
:
„Égh eoregh vas fazék kondér''

nagy bogrács, üst.

*Gángó — Túrkeve, Ecseg-
puszta három-négy fokos szolgafa, * Kutyagerincz — Somogy, Zala
a kunyhóban való fzéskor. Ez és Alföld — egyforma, szakos
kötélen lóg s erre akasztják a fácskákból összetett fakoszorú
tz fölé a bográcsot. arra való, hogy az abroszra te-
Nyárs 233 Üsfa

gyek s ezt a bogrács kormától gyes, a rövidebb száron a végén

védjék. Régentén faluvégen, pusz- rovátkos, ers
melyet a túz fa,

tákon sok ebnek fehérített gerincze mellé leszúrnak melyre a bog- s

hevergetett s az óvó szerszám rácsot fülénél fogva a túz fölé

csakugyan erre emlékeztetett. akasztják. — Szolgafa — Mez-
túr — felyül összetákolt s a föl-
* Nyárs — Ver. 68. — Ohelus. dön szélylyelálló három karóból
^émet: Spiess. Dalmát: Rasany. készült alkotmány, melyrl gan-
— — gos kötél lóg le. A pásztorok
Parázsesiptet Alföld
használják a bogrács felakasztá-
régen fából, újabban vasból él-
szén fogására való.
sára. Nyr. 10 : 569. — í Szolgafa
— Matics Imre — az a két ágas-
Pároskés — Hortobágy, M. T. I. fa, melyre a gulyásos bográcsot
— a kett összejár. Késes munka. akasztják. Tsz. 350.

Piszkavas — M. Kecskemét ó., Szolgavas Kecskemét — —

— vékony vas a túz felpiszkálá- vagy vasszolga ugyanaz, a mi a
sára, egyszersmind arra való, hogy szolgafa, 1. azt.
az ajtó elé leszúrva, azt elzárja.
Tonvadni —
Füzesgyarmat, Gö-
* Sikár — Bugaezmonostor — mör m. —
A pásztorok a mezn
czirókból — Holcus — kötött csu- sokszor elteszik késbbre a tüzet
tak, a vasfazék tisztítására való. úgy, hogy elföldelik s a parázs

*Szen — Ormánság, Tsz. 344. — csak belülrl lassan ég; ekkor

parázstúz ; szén. mondják a gyereknek, a ki a túz
körül marad: „Csak tonvadjon
Szógafa — Hortobágy, T. M. I.
az a túz, vigyázz reá!" Nyr.
— fzfa. 35 : 141.
Akasztott egy bográts húst a
szógafára. Gvadányi. Kiskunhalas,
Tüzelk — Pusztaangyalháza
*

Nyr. 15 : 428.
— szabadok; a széljáráshoz képest
a szárnyékban változtatják a
*Szolgafa — Bugaezmonostor
helyet.
— a nagy vasfazéknak, kondor-
nak való könyökös, a földbe szol-
*Tzhúzó — Somogy — túz-

gáló végen hegyesre vasalt fa; a igazításra való pásztorszerszám.

vasalás neve vasásó. M. ó. Kecs- *Tzpaly — Gömör m., Torna,

kemét „hold fogytán vágott gala- Tsz. 372. — túzhely.
gonya" — Crataegus oxyacantha
L. — könyökös
* természetesen Üsfa — Szárazpatak, Nagy-
fa, melynek hegyes vége a földbe nyujtód, Háromszék m. — vasból
szolgál ; rovátkos vége a bogrács- készült horog, mely az üstöt a
fül beakasztására való. — * Szol- túz fölött Hiába vasból
tartja.

gafa — Túrkeve, Ecseg-puszta — való, neve mégis csak üst/a, mu-

könyökös, a hosszabb száron he- tatva a fejldést. Nyr. 36 : 328.
üst 234 Bokolyó

SÜst — Székelyföld, Tsz. 375. — Bátta, Tolna m.,

íBendis
— bográncs. Mtsz. — bends.
I. 117.

Üst-forgó — Nagy aj ta, Három- Bend, bönd — Dunántúl,

*

szék m. — sarkon forduló fa- v. Mtsz. 117. — bszájú hasas

I.

vaseszköz, melynek a karjára korsó. (Vö. bandó, bendi, bends,

akasztják az üstöt. Nyr. 34 : 107. bangyos.)

Marosvásár-
Üstláb, üstkar — * Bends — Ormányság, Bara-
hely —
m. szolgafa, szolgavas,
a. nya m., Mtsz. I. 117. bszájú —
vas szolgafa. Nyr. 25 327. :
hasas korsó. (Vö. Bangyos, Bendi,
Bend,
Válgém — Hortobágy, T. M. I.
Bandó.)

—
"

ételhordó bot. * Kitn és jel- t Bester — Hétfalu, Brassó m.,

lemz a magyar észjárásra: a Mtsz. I. — borstör.
168.

hasonlatot a kút gémjérl és a Boeskás -.-Középbaranya —

gémmadárról vette! csobolyó. Nyr. 3 : 282. *A Bocka
tót szó. Somogyszentbalázs és vi-
Edény. déke — dézsa, melyben a mos-
lékot tartják. Nyr. 36 : 142.
* Aranka— Felcsík, Nyr. 31:115.
— Csupor. *Bodán Hortobágy —Cso- —
Átalag — Csík — kisebb hordó- bán és Csobolyó is, víztartó fa-
edény.
alakú faedény, hordócska. Nyr.
6 : 471. *Bogoly6 — Erdvidék. Mtsz.
I. — csobolyó,
154. légej.
*Bandó — Pellérd, Baranya
m., Ütsz. I. 95. — bszájú hasas Bokáj — Gyergyóditró — karcsú
korsó.
edény (pokál), néha : kis csupor,
Nyr. 12 281. * Karcsú, ékes kor-
*Bangyos — Baranyasztlrincz, sók, díszül a
:

kendszegre és ün-
Utsz.1 : 97. — bszájú hasas korsó. nepkor mézes bornak valók. Mtsz.
Vö. Bandó.
I. 153, Ormánság, Nyr. 2 473. :

í Bégre — Palóczság; Szikszó, Göcsej, Mtsz. I. 153. Ui. Csurgó,

Abaúj m., Gömör m.; Eger és Somogy m. Kemenesalja, Tsz.
vidéke, Mtsz. I. 176. — bögre. I. 153. Munkácsi B. Nyr. 11:141.

íBegrike — Nógrád m., Mtsz. *Bokálla-korsó — Kemenes-

I. 177. — bögrike; bögrécske. alja, Vas m., Mtsz. I. 153. —
Bendés v. bönd — Közép- cserépkorsó.

baranya — korsó (vízhordó) Tsz.

Bokolyó — Oklsz. — 1731:
bend, bends. Nyr. 2 : 237.
Egy bokolyó haltól pedig, mivel
íBendi — Ormányság, Baranya háton hozza szombaton és köz-
m., Mtsz. I. 117. — bszájú hasas nap, a vásárpénz 1 den. M. Gazd.
korsó. tört. Sz. \^. 87., 1. Csobolyó.
 : = 9

Borbolyó, borboló 235 Bugyugós-korsó

S Borbolyó, borboló — Bács- Bucsi — Somogy m. — bucska,

falu, Hétfalu, Brassó m. Mtsz. csobolyó, kis hordó, lapos. Nyr.
I. 163. — csobolyó, légej, ivóvíz- 2:375. íMtsz. I. 187.
tartó faedény. Hétfalu, mezre —
hordozható víztartóedény. Nyr.
«Budé —
Lóvész, Csík m.

3 : 523.
kártyafonnájú és nagyságú 7 —
1. rtart. fületlen faedény.
Borhordóedény — Sz. F. B.
SBudulék — Székelyf., Mtsz.
— Vas vinarium.
1. 189. — víztartó faedény. L.
í Borstör — fa- vagy cserép- Budulló.
mozsárka, Mtsz. I. 168. — 1. Boss- SBudulló — Lóvész, Csík m.
tör, Bester, Bostör, Böstörú 10 — 12 1. úrtart. lapos, kávás ab-
változatokat. roncsos víztartó faedény, van :

Bortóltb desa füle, szipkája. Ez a fels lapba

Sz. F. B.
Dolium.
beilleszthet. A tele edénybl ezen
keresztül töltik ki a vizet és ezzel
*Bo8stör — Háromszék m. isznak. — * Budulló — Fels-Lok,
— borstör. Csík m., csángó — víztartó faedény,
Bóta — m. Háromszék — mindkét végén befenekelve; hen-
fenyfa víztartó, tréfás nevén
geres. Egyik végén van füle s fene-

vizes tarisznya. Kádármunka, la-

kén kij áró szipkája csapj a, csöve.
pos. Nyr. 4 : 561. Budzsi — Ormánság — ivó-

S Bdre — Erdély, Mtsz I. 176.

edény. Nyr. 1 : 424.

— bögre. Bugyoga — Eépczemell., Sop-

ron m. —
nagyobb korsó, mely-
* Bgre — Dráva mell., Mtsz.
ben a mezei munkásoknak vizet
I. 176. — bögre.
visznek. Nyr. 2 : 517., rség, kis

*Bgyke — Kemenesalja, korsó. Nyr. 12:381.

Vas m., Mtsz. I. 110. — kkorsó, 5 Bugyogó, bugyoga — Dunán-

köcsög. túl, Mtsz. I. 193. — szükszájú,

*Bngy8 —
Baranyaszentl- füles, csecseskorsó (töltéskor

rincz, Ormányság, Baranya m., „bugyborékol" H. 0.). Résznek,

Mtsz. I. 117. — bends, korsó. Göcsej, kis korsó. Alföld bütykös.
Másutt bucska. Nyr. 12 188.
—
:

»Brge Dunántúl, Mtsz. I.

176. — bögre. Bugyogós — Tatrangi csángók,

Erdély — korsó. Tsz. bütykös.
*Böstr — Balatonmell., Sza- Nyr. 2:476., Hétfalú, bhasú,
lonta, Szilágy m.. Hétfalú, Brassó szknyakú, cserépedény. Nyr.
m. — borstör. 3 : 523.

*Bstrü — Göcsej, rség, * Bugyugós-korsó — Kiska-

Mtsz. 1. 168. — borstör. nizsa, Zala m., Mtsz. I. 193. —
 ::

Bukán 286 Csobán

szúkszájú, füles, csecses korsó. Cserpák — Oklsz. — merít

(Vö. butykós). * Csörg korsó. faedény. 1731 : Sernek való sza-
Léhok Cserpák Vottkás
* Bukán — Szentes, Mtsz. I.
lad.
hordók
3.

Cserpák
6.

Miskolcz,
153. — Bokal: cserépkorsó.
MNy. I.
2.

276., sörfzház
6.

esz-

*Bukolyós-korsó — Pográny közei közt. *Tót. — Cserpák —

és vid., Nyitra m., Mtsz. I. 154. a tót crpak, merítt jelent, leg-
— szúkszájú korsó. inkább betódult víz kihányására.
Abauj m., Nyr. 33:562., Arad,
Burdu, burdo általános — — Szatmár, Kasa, Zemplén, Bereg,
töml. Szinnyei török jövevény- Gömör m.. Heves m., Nyr. 27 : 95.,
szónak tartja. Nyr. 22 : 339. Hét-
stb. Sátoraljaújhely, Mtsz. I. 299.
falu, juhbr, melybe a túrót eltöl-

tik, * töml. Nyr. 5:329. Cserpka — Miklosich — Schöpf-

gefáss, forrásból merít edény
s Butykós — Dunántúl, Gömör (Kreszn.) cserpák kobak, kupa
—
:

és Torna m., Mtsz. I. 204. (Tsz.) ószlovén : crüpati : haurire ;

öblöshasú. bugyogós
szúkszájú, crpalo haustrum tót
ószlovén : : ;

korsó. Szilágy- és Szatmár me- cerpak: merít. Nyr. 11:119.

gyékben szúknyakú pálinkás
korsócska.
:

*Csinep — Szabadszállás, Ja-

kab-puszta — a csobolyóba szol-

Csanak v. csinik-csanak — gáló nádsíp, 1. azt.

jelenti a kalotaszegi parasztház- *Csipor — Csík m., Három-

ban a czifra fogasokra fölakasz- szék m., Zajzon, Hétfalu, Brassó
tott kancsókat, s a mi oda nem m., Mtsz. I. 368. — csupor.
a falba vert szögekre, a nagy
fér,
tükör köré elhelyezett tángyérok
* Csobán — Karczag — fából
való, kerek, lapos ivóedény, mely-
és tálak összességét. Nyr. 27 : 186.
*A halászatban a kis lapátforma
bl nádon, nádsípon át isznak.
Csobány, Tsz. 74., Nagykunság,
fakanál, a melylyel a csónakból
Nyr. 16:191., Szatmár, Nyr. 14:
a vizet kihányják.
96., Szabolcs m., Nyr. 16:383.,
*
Csatlós — Zilah, Udvarhely Palóczság, Nyr. 24 : 191., Nagy-
m., Háromszék m., Mtsz. I. 276. szalonta, Nyr. 8 : 130., Kiskunság,
— kancsó, kulacs. Mtsz. I. 335., Répczemell., Mtsz.

Csempész — Gyr m., Fehér

I. 335. — Csobán, csobány, cso-
*

m., Mtsz. I. 285. — kétfülú cse-

báncz — Miklosich — urceus,
lágel, ószlovén cbami, cvnnii ;

répedény.
szerb : dzhan ; cseh : cháu ; rumun
*Cserhák — Eger, Mtsz. I. zhanku ; ventosa. Nyr. 11 : 120. —
299. — cserpák : mereget edény, Csobán — Oklsz. — Culigna.
mereget csöbör, * vízhányásra 1559 : Vnum choban ligneum.
való; tót. 1590 : Keth choban. Vö. Fa csobán.
Csobáncz 237 Czyobolio

*Csobáncz — Komárom, Mtsz. Csör-kosárka M. fz- — —

I. 336. — csobolyó. vesszbl font kosár. Tolnamegyei
íCsobilló — Somogy m., Mtsz.
Sárköz.

I. 336.— csobolyó, víztartóedény. — Szatmár m., Mtsz.

*Csubujó
Csobojó — Bács m. — na-
I. — csobolyó viztartóedény.
336. :

gyobb kulacs, melyben az aratók íCsucsorka — Háromszék m.,

vizet tartanak. Xyr. 5:471. Mtsz. 362. — korsónak
I. ki-

* Csobolyó — Túrkeve, Ecseg- álló hegyes ajka, *csecscse.

puszta — lapos, kerek hordócska- * Csúcsos-fazék — Piszék vid.,

féle, rendesen vasfüllel. Víztartó, Ormányság. Mtsz. I. 362. —
a melybl nádsíppal szívják a vi- köcsög.
Vö. Csobán. Csobolló, Vas m.,
zet.

Csobolya, Kiskunhalas, Mtsz. I.

*
Csutora — 1. Pécs — mezei
munkások és pásztorok lapos víz-
336., Csobojó, Bács m., Nyr. 5 :

tartó hordócskája (csobolyó, légej).

Somogy m., Nyr.
471.,
2:238.,
Csobilló,
Kecskemét, Nyr. 10:
— 2. Gyr m.. Kiskunhalas, Kecs-
kemét vid., Rimaszombat, Szé-
380., Tsz. 74., Baranya m., Nyr.
kelyf., Háromszék m., Mtsz. I. 373.
3 565., Gömör m., Nyr. 22 383.,
:

Nyr. 12:190., * Szeged, Csöngié,

:

— pipaszár szopókája. 3. kulacs.

Gyöngyös, Nyr. 2 : 180., Palócz- *

Csücskés-korsó — Callóköz,
ság, Nyr. 22 : 38. — Csobolyó — Komárom, Mtsz. I. 374. — szük-
Oklsz. — Cirnea. 1329: Prope szájú, füles, csecses korsó.
locum vinee desolate chobolow
dicte Zalai Okm. 239. 1557:
*Csücsörke — Háromszék m.,
Ketkbles
I.

chyobolyot. 1594Vagion
Mtsz. I. 375. — korsónak kiálló
hegyes ajka, *csecscse.
egy choboUo. V. Facsobolyó.

*Csoborló — Sopron *Czepe — Kiskunhalas, Mtsz.

I. 336. — csobolyó: víztartóedény.

m., Mtsz.
I. 224. — kancsó.

Cziczés- korsó — Deregny,

»Csopor — Erdvidék, Mtsz. Zemplén m., Mtsz. I. 228. =
I. 367. — csupor.
csecses korsó.
Csorbolyó — Hont m. — Czióbor Sz. F. B. Tina
kisebb edény. Nyr. 5:426.
(PPBod.: „boros edények, bor-
* Csöböll — Somogy m., Mtsz. hordó és tsebernek mondja).
I. 336. — csobolyó : víztartó-
Czobr rud — Sz. F. B. —
edény.
Baculus gestatorius, *a melyet
Csömpe — Komárom m. — csöbör = dézsa két fülén keresztül
nagy cserépcsésze. Nyr. 4 235. :
dugnak.

Csör-kosár — karra való Czyobolio — Sz. F. B. — Óbba.

kosár. Baranya, Csúza, Tsz. I. 358. * Csobolyó, lapos.
 ;

Dacskó 238 Iszák

Dacskó — Ormánság — zacskó. * Pék-szotyor — Székelyf., Mtsz.

Tsz. Nyr. 1 : 379. I. 566. — kasornya, ételhordó-

*Deberke —
Deregny, Zemp-
kantár.

lénin.,Nagybánya és vid., Malom, Fólköböl — Oklsz. — 1596:

Szolnok -Doboka m., Székelyi., A csordapásztor félköblöt adott,

Mtsz. I. 388. — alul szélesebb, ha a prédikátor barmát nem rzötte.

fölülszkebb, hordócska alakú fa- Szuhay: Az egyházlátogatás, p.
edény, melyben túrót, sajtot, vajat, 139.
zsírt, szilvaízt stb. eff. tartanak.
«Gambács — ajkas korsó. Tót
* Dézsa — Kiskunhalas — nagy szó, Gömör m. palócz. Tsz. 133.
víztartóedény, kétfül, kádár- *A „gamba" = ajak tót szótól.
munka.
5 Gébre, göbre —
Hont és Komá-
Dobonka — Székelység — víz- rom m. Palóczság
; Érsekiíjvár,
;

tartó faedény, olyan mint a korsó. Mtsz. I. 176. — bögre.

Nyr. 4 42. :
— t Selye, Maros-Torda
Göbre = bögre,
m. — vízhordó faedény, oldalán
*

Palóczság. Tsz.
kis fazék.

füllel.

— Szeged — fából készült *Qönd — Háromszék m., Mtsz.

Dorkó —
I. 117. bend.
ivóedény, kupa. Nyr. 2 43. :

*Döbörke — Erdély, Mtsz. I.

Homokkorsó, bokállakorsó —
388. — deberke: túró, vaj stb. Kemenesalja, Nemesmagasi, Vas
tartására való faedény. m. —
megkülönböztetve a festett
korsótól, mert ennek olyan színe
DuduUó — Ormánság — szájas- van, mint a fejéritetlen vászonnak
korsó. Vö. BuduUó. Nyr. 1 : 424. kb. egy iczczés. Nyr. 19 : 191.

Fa
csobán Oklsz. 1597: — — *Ht — Tyúkod gödör, a —
Faczoban, 1608: Faa choban. Vö. melyben a csörgkorsó áll, hogy
a víz friss maradjon.
csobán. L. Facsobolyó.

Pacsobolyó Oklsz. 1638:— — * Iszák — általánosan — egé-

*Fa cziobolio. Lapos kerek víz- szen hasítás nélkül lehúzott juhbr-
tartó edény fából, rövid dongák- bl készült szalonnatartó zacskó,
ból fenékkel és beönt lyukkal. szák, nyilván ih = juh és szák ; de
A vizet csvel, szivókával szívják. nagy töml is a gúnya csomagolá-
sára, mikor a juhászság tovább-
» Fazék -köt — Nagybánya,
— Kiskunhalas —
Szatmár m., Mtsz. I. 552. — vonult. * Iszák

az öreg Gál Lajos szerint tulaj-

kasornya. Fazékhordó kantár.
donképpen ihszák az ih juhtól, ^
Fej sajtár — Oklsz. — Mulctra. mint a pásztor neve Ihász. A szák
1559: Parua scaphia föyö seter. különben =
Sack. íMarczal mell.
1587: Fey seyter. ketts, ell-hátul lógó koldus-
 :

Ivóharang 239 Kasornya

tarisznya. Göcsej. Vö. Atalvet. capsayatt (capellum) Ferencz-le-

Tsz. 178. genda p. 83; capsayat hatara

Ivóharang — Alföld — kolorap- uettuen Ferencz-1. p. 84. *A kapsza

tót szó. Szarvas G., Nyr. 1 : 222.
ból alakított ivó pásztoredény; a
földbeütött ásó nyele végére bo- Karafina — Göcsej — széles,
rítva a nyájajuhásznál helyfogla- öblös szájú üveg. Nyr. 6 : 180.
lás jele volt. *Die Karaffe.

*Ivóka — Alsótárkány — fából Kárment — Szepezd, Zala m.

faragott ivóedény, a pásztortarisz- — jó széles faedény, melybe azt
nyán lóg; sokszor csínos mú. az edényt teszik, a melyet meg
akarnak tölteni valamivel. A mi
*Ivókolomp — Kecskemét — ebbl kifoly, megmarad a kár-
a juhász fényesre zsurolt ivóko- mentben. Nyr. 17 191. :

lompot Mikor a juhász tanyát

tart.

ütött, leszúrja az ásót s ennek

Kárt — Oklsz. — culigna ; höl-
zernes trinkgeschirr. 1535 : Lignei
nyele végére borítja a bojtár az
ivókolompot. A homokokon való
cantari karth dicti. 1549 : Kaarth
seu cantari maiores lignei. 1638
vándor pásztorság idejébl való.
Kada Elek in litt. 1. Ivóharang. Fakupa vagy kart. A mai „kártya'^
= fakanta. *Palóczság, kanna,
*Káforka — Kiskunhalas — kártika, kiskanna. Tsz. 194.
pásztorok ivófaedénye.
Kártos fakupa — Akna-
» Kancsó — Lóvész, Csík m. — Szlatina,
V.

Máramaros — vízhordó
vö. Korsó.
fakánna. Nyr. 36:34. í^ Székelyf.,
í Kandér — kupferner oder kártya, dobonkó, légely. Tsz. 194.
eiserner Késsel réz- v. vaskandér,
;
Kártus — Szatmár m. — me-
Székelyf., kondér, Kecskemét, Tsz.
rít veder, kanta. Nyr. 25 383. :

189. Én a Székelyföldön legtöbbször

Földes, Szabolcs m., bormér fa-
kondér-nak hallottam, s értenek
edény, Nyr. 3:37.
alatta nagy kétfülú s a szája felé
szúkül cserépedényt ugorkás, = Kártya — Háromszék m. —
zsíros kondért. hosszúkás, fazékalakú fa vizes-
edény. Nyr. 5 90. A Királyhágón
» Kanta — szájas, fa ivóedény.
innen: kanta.
:

í Székelyf., víz-
Dunántúl, Tsz. 190.
merít faedény. Tsz. 194.
5 Kántár— Selye, Maros-Torda íKártyus — kanna. Székely
m. — edényhordó kantár, szilfa-
szó. Tsz. 194. Szilágy és Szatmár
háncsból kötve.
megyékben.
Kapinya — Ormánság — merítö- Kasornya — Oklsz. — corbis
edény. Nyr. 8:47.
ciborum. 1637 : Ket kasornya.
Kapsza — (szl. kapsa tarisznya)
: *Hám, ételes fazekak vitelére,
. . . „ueue egy nemy zegennek kantár is. * Székely szó, kötött
 — .

Kászú 240 Légei

kas, melyben ételt hordanak. Kbl — Sz.F.B. Amphora.

Tsz. 194. A német Kübel.

Kászú — Selye, Marostorda Köcsög — bögyöke, kkorsó.

— cseresznyefakéregbl készült Kemenesalja. Tsz. 119.
nagy tarisznya * sajtnak, túrónak. Köcsöge — nagyobb cserép-
Innen a híres kaszutúró. Nyr. edény, melyben vajat, zsírt tar-
2 427.
:
tanak. Beké gyújt. Köcsök, zsír-

Kaszutúró 1. Kászú. tartó cserépedény. Balatonmell.

Tsz. 119.
* Ketts-zsák (kettetis-Xaak).
Ver. 59. — Mantica = átalvet,
*Kubucz —
szalmakosár, tojás-

Erdélyben.
Gömör m.. Tsz. 122.
tartásra.

Kóficz — Csepreg — olyan

Kulac — Hont m., tót — kulacs.
Kétséges magyar jövevényszó.
véka, mely gömbalakúlag van
Nyr. 29:331.
fonva és kicsiny szája van. Ken-
dermagot tartanak benne. Tsz. Kulacs —
Gömör m., Torna,
Nyr. 2:372. Kecskemét, Csutura, Dunántúl,

— Moldvai csángók,
*Koncsu
Székelyf., Kemenesalja * boros- —
edény. Tsz. 124.
Nyr. 31:87. — kancsó.
*Kupa — Hevesmegye, Diny-
sKondér — csoboUó. Baranya nyéshát — kanna. — Kupa —
m. — nagy fazék, öblös edény. Oklsz. — 1448 1635: Egy
óta.
Kemenesalja. Szatmár m. *Nagy összejáró kupától, a kiben czifra
tej forr aló üst. Tsz. ember orczákkal megékesíttetett,
Konpir — Kisháza, Bihar m. avagy virágos kívül-belül. M. Gazd.
vízmelegít bádogüst. Nyr. 25 575. tört.Sz. Vin:474.
:

Korcos — Oklsz. — ein sechstel *Kupujka — Karczag — kivájt

és megszárított, tojástartásra való
scheffel fassend. 1619 Boronza :

tök. Ui. Gyékénybl szépen fonva

egy korczos vannaval. * rmérték.
— Alföld, Kisújszállás — sokszor
Korsó — vékony és szoros- urna alak.
nyakú. Sz. F. B., Guttus.

— — Lazsnak — Gyr
és Veszprém
* Korsó Lóvész, Csík m.
m. —
leped, a miben a ta-
fekete cserép, két-négy, 1. víz-
karmányt az istállóba viszik.
tartó, kézi használatra. Vö . Kancsó * Kecskemét. Nyájajuhászatban a

*Kosornya — kötkas; 1. kasor- szamárteher lebontására való volt.

nya. Kállay gyújt. : kantár is. Tsz. Képletesen: „meglazsnakolni" =
116. veréssel elborítani. Nyr. 35:433.

*Kossó korsó. Székelyf., Tsz. Légej — Lz. — átalag forma

116. víztartó faedény. * Leginkább fekv
 ' ;:
:

Légely, Négely 241 Rocska

forma, innen a német Lagl. Hét- vagy cs, a melyen át a pásztor

falu, B ácsfalu — vizesedény, 1. a vizet szíva issza.
564.
Borbolyó. Nyr. 3 :

* Négely — légely, dobonka.

»Légely, Négely — facsobán, Székely szó. Tsz. 266.
vízhordóedény. Székelyf. Tsz. 236.
Vö. Légej. Zilah, Nyr. 14 : 334.
*Nider —
vizmerö, Sz. F. B. —
Háromszék Nyr. 5 : 90. — Légely urna, omula. Sajtóhiba uider h.,

— Oklsz. — butellia. 1560: Eg Melich.

negel aprólék marha. 1594: Korsó,

legeölli, hoáon. 1595: Anguilla egy
Opalka — Vágsellye, Magyar-

neghel stb. — Légely, óbba stb.

sók, Nyitra m. — vesszbl font
abrakolókosár. Nyr. 15 : 518.
csobolyó. Erd. szász
Szepes. szász
: legel-h6\.
Vö. opalko Taksony, Pozsony —
bl. Osztr.-bajor:
: lagel-, lögel-, legei-

lagel, lagl-ból.
m. —
hárskéregbl háncsból =
fonott nagy abrakolókosár. Nyr.
Nyr. 24 303. :

15 190. *Mind a két forma tót.

:

Lék — a német leck-hl. Nyr.

24 : 303. Spalaczk — csutura. Székely

Lélöklik — Kiskunlialas — szó. Tsz. 282., * kulacsforma, lapos

kis lyuk a kulacs v. csobolyó

edény; alakilag innen ered a

nyakán, hogy a leveg belemehes- „palaczkféreg" = poloska.

sen, mikor isznak. Nyr. 15 237. : Pitli — Sárköz — lóitatóedény.
Lendzsi — Dunántúl — korsó. Ui. Törökbecse, Ipolyság. Tót ere-

Nyr. 5 : 228. det. Nyr. 32 : 463.

Lóitatócseber — Oklsz. — Putina — Beregszász — liszt-

1638: Loo itató czieher. tartó faedény. Nyr. 26 : 523.

Puttón — Sz. F. B. — Oeno-

SMaronna — Eszék vid. Tsz. pohrum. *Háti faedény.
253. — kis kancsó.
Puttonhordó Sz. F. B. — —
Mericske — Kecskemét — Staphilophoros. *Szlhordó edény.
meregetedény *a merítéstl. L.
Ivóharang. Nyr. 12 : 283. Rocska — tót jövevény —
Merké — Baranya m. — füles egyfül vízhordó faedény. Tót
fapohár. Nyr. 5 : 331.
rocka. Nyr. 27 : 177. Ásboth 0.
szerint fordítva áll a dolog. Nyr.
* Nádsíp — Túrkeve, Ecseg- 27:218. — Rocska —Bihar m.,
puszta — czímeres nádszálnak Nyr. 4 : 182. ; Csongrád, uo. 6 373. :

két btök közötti része, mint cs, Gömör m., uo. 23 : 95. ; Nádudvar,
a melylyel a csobolyóból a vizet Hajdú m., uo. 8 234. faedény, : —
felszívják. — *Nád8ip — Kecs- a melybe fejnek. Barsban (Nyr.
kemét, [Karczag — a csobolyó- 10: 138.) lóitató. Makón (uo.9:377.)
vagy csobányba szolgáló nádszál disznóetet. Törökbecsén (uo. 9
Hermán Oltó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 16
 :

Simicza 242 Válü

93.) vízmerít edény. Borsodban íSzotyor — Székelyf., Tsz.

vízhordó faedény. Vö. zsajtár, 351. — Szatyor, gyékénybl font
tót szó, melyet a faedényes tótok táska.
lehozogadtak s a névvel együtt
*Szütyk Szilágyság
elterjesztettek.
tarisznya.

Simicza — Somogy — fa- Szüty — Perkáta, Fejér m. —

palaczk, szláv. Nyr. 2 : 377. kisebb zsák. Nyr. 3 : 36.

Sirány — Dunántúl — kis

* Tálas — Balatonmell,, Gömör
fazék, a kibe az ételt hordják (!);
m., Bodrogköz — edénytartó, tál-
a tótságon az éjjeli edény ! Nyr.
tartó. Tsz. 356.
5 : 182.

— Totyka — Csallóköz — ká-

Szájas Szentgál, Veszprém
forka, vizesedény. Nyr. 1 333.
— szájas korsó. Nyr. 2 : 185.
:

Vas m., Tsz. 338.

Váláu — Erd. Erczhegység,
Száj j OS — Fejér m. — széles- móczok — válú. Nyr. 34 320. :

szájú korsó a másikat (keskeny

V. kisszájút)
;

egyszeren korsónak Váló — Abauj m. — válú.

mondják. Nyr. 10 189. Vö. Szájas. :
Nyr. 33:24.

Szalonnás iszák
í Kiskun- — Válú — Oklsz. — truUa. 1430

— Quoddam vas ligneum wlgo iv(dw

halas idétlen hornyának egész-
dictum stb. 1510 körül : Pro
ben lehúzott brébl készült tartó,
equis ívaaUv laboravit. Körösi
szalonna számára való.
Sándor, Nyr. 16:63. olasz köl-

í Szekrény — Selye, Maros- csönvételnek tartja : vaglio, való :

tor da — egyik szélén vájúzott, vak rostából háziállatokat is ab-

bükkfalapokból összeeresztett fe- rakoltatnak Olaszországban. Régi

deles láda. Vö. Szekrényláda, szótárainkban váló is ismeretes.

Majorház. De válú nem rosta v. rostaalakú

etetedény, hanem „levágott és
*Szeredás Szilágyság — — egész hosszában kivájt fatörzs,
gyapjúból vagy kecskeszrbl font melynek üregébl a marhát, lovat,
tarisznya. — Szeredás — Bihar — sertést stb. szokták itatni." (Bal-
tarisznya. A szerdai hetivásárra lagi.) Régen is ezt jelentette, mert
viszi magával a paraszt. Nyr. Molnár Alb., Páriz P. truUa, trul-
3 : 232. leum, canalis, wassertrognak for-
* Szipka — Fels-Lok, Csík m., dítják. Van malomválú is (Szabó Dá-
csángó. Vö. Budulló. vid szerint selép) a tót zleb = csa-
torna s rendeltetése más, mint az
*Szivóka — Hortobágy 1. abrak v. itatóválúé (így Károlyi bib-

Nádsíp. liája, Mózes I. k. 30., 38.). Munkácsi

 ::

Vatalé 243 Baléta

szerint a válú azon forrásból ke- Vízmerharang — M. ó., Al-

rült hozzánk, honnan a barom- föld — 1. Ivóharang.
tenyésztésre vonatkozó legtöbb
Vódor — Sz. F. B. — Vrna.
primitív mveltség szavunk, t. i.

a törökségbl. Nyr. 16:261. M. Vodbr, vagy merni való edény

elem a tótban : válov, válovcok,
— Sz. F. B. Mergus oris, —
válovéc. Csehben : válov, válovec, hydria quam non nuUi situlam
válovek. Nyr. 17 : 500. Válú van :
vocant, vulgo tamen dicitur.

disznóvályúy madárválú a kalitká-

ban, abrakolóválú lovak számára,
* Zsétár — Heves m.. Dinnyéshát
ifatóválú stb. Nyr. 16 : 63.
— sajtár, fából való fejedény;
a tót Sochtar.
Vatalé — Melich szerint a
román vU'élahból = /fecsA;ebrbl IV. A JÓSZÁG.
készülttöml, ered. Megvan a
müncheni Codexben stb. Nyr. A jószágról.
25 116—120. Vatalé Csalló- — —
—
:

köz — fából késztilt vízhordó- Álláspénz Gyöngyös város

edény, (csobolyó), munkások hasz- levéltárából való okiratban —
nálják. Nyr. 16 : 140. Pozsony :
helypénz. „Determináltatott, hogy

Nyr. 8 471.
: Székelység : Nyr. valakik az itten leend sokadal-
2 471.
: Komárom, Sopron: Vatolaj. makra küls helyekrl eladni való
Nyr. 24 : 180. Sopron: Nyr. 6 : 373. marhákat bé hajtonak minden :

— Vatalé — Oklsz. — óbba, marhátúi álláspénzt, úgy mint

lagena. 1586 : Egy hituan vataley. —
4 4 pénzeket Birák Uráimék

1587 : Ket watolait lemonyak- kezéhez letegyenek. " Nyr. 9 413. :

nak. * Árulni — T. Gyr S., v. lev.-

Veder — Oklsz. — urna.

tár, 1615. — megalkudni : „hozd
be a marhát, ha megárulhatok
1525 Vnum veder emi. 1544
:

veled, meg is veszem".

Vöttem eg vödör cikot. 1587
Wödörre walo ket karyka fog- Aprómarha — Veszprém m.,
hateyawal egéüth. 1597 Vödör :
MNy. I. 281. :
— juh, sertés.
vasastól az kankalekon. Az kan- Rendes értelme baromfi. Cz. F.
kalek vegén vas horog.
Asztalpénz - T. S., XVI—XVII.
* Vendel — Ivád — a bödön. század, B. H. 1904. 35. — a mit
a tzsérek a megunszolás után
Vider — víz hordó. Sz. F. B. fizettek.

Hydria. * Málnásfürd, kisebb,

nagyobb dézsa. Baléta — Alföld — czédula,
melyet a fogyasztási hivatalban
í Vízhordóedény — Márkod, adnak a juh- és sertésvágóknak.
Maros-Torda m. — ?? Nyr. 2 : 424.
16*
 — :

Barmok járása 244 Brök

Barmok járása — Kiskunfél- * Bitangkaró — Bugacz-Monos-
egyháza jzk. 1781—1801. tor — a cserény mögött volt le-

verve ehhez kötötték a bitang-

Baromjáró föld Oklsz. — — ;

ban talált marhát de a betyárok ;

1588 Kwlen három yaro föld, Orsz.

:
is lovaikat.
Ivt. Urb et Conser 64., 35. 1697

Ott volt a marháknak delli, de Bitang marha Kiskunfél- —

telel sohasem volt, hanem harom- egyháza jzk. 1781—1801. 1.
járó föld. Pascuum. Bitang jószág.

Bgcslevél — Barkóság — mezei *Bitangolni — a régiségben

kártételekrl felvett hivatalos jz-

és ma is — állatról felügyelet
nélkül járva kárbamenni. Ember-
könyv. Nyr. 32:520.
rl = csavarogni.
* Behajtani — általánosan — Sehonnai bitang ember
a jószágot a legelrl haza. De
megbírságolás végett is. Petfi.

Behajtás — Oklsz. — 1752: Bitangságba venni — Deb-

Bé is hajtsák (a tilosban járó reczeni Ellenr, 1897 okt. 6. —
marhákat) és az behajtást tiszt- a. m, a bitang jószágok közé fel-

tartónak értésére adják azonnal. venni vagyis gondját viselni a

M. Gazd. tört. Sz. VI 140.
: bitang állatnak, míg gazdája meg-
kerül. „Földes községben egy drb.
Beszaladás Oklsz. 1613 — — koros pej kancza, félszem és
1696 Minden esztendben sok
:

egy 10 éves sárga kancza véte-

embereknek sok károk esnek sz-
tett hitangságba ; ki nem sajátítás
ljekben, barmainknak bészaladá-
esetén elárvereztetnek". Elöljáró-
sok miatt. M. Gazd. tört. Sz.
ság hirdetménye. Nyr. 26 558. :
—
VII 410. :

Bitangságba venni Hajdúság —

Bír — Erd. Erczhegység, m óczok — A gazdátlan, kóbor jószág bi-
— bér. Bir de drum útbér, Bir tangságba esik, b. kerül ha be- ;

de pádure erdbér. Nyr. 34 147. :

hajtják a községházára bitang- :

ságban fogott (gazdátlan állat).

Bitang jószág — uratlan ba- Nyr. 27:87.
rom ; barangoló (bitangoló), csa-
— —
Bogároztatni T. S. a
tangoló (csavargó), eltévelyedett,
marhát a réteken, azaz : legel-
kóborló (kószáló), tévelyg, tilos-
tetni ; képletesen.
ban (erdn-mezn keresztül) járó,
nrahagyott v. uraveszett marha. Brök — Nyr. 38:263. — Egy
Egyes törvényhatóságok b, m.-nak pár f br. Egy pár
ne gyed tinó
nevezik azokat az állatokat is, a harmadf tinó br. Harmadf
melyeket közigazgatási úton el- üszü brt hármat egy párban
koboznak (elkobzott marha). Nyr. számlálván párban. Harmadf
27 185.
: csikó br. Rugot{t) csikó br. Dög
 :

Busa 245 Elé adni

birke bre. Egy dög

kosnak . . . Szarvasmarhára cíurdá = csorda
magyar juh kosnak bre. Ma- . . . vonatkozik. Nyr. 34 : 150.
gyar juh toklónak a bre. Birka « Dalin — Bszsz. — simarius
toklónak a bre. „Az 1794-dik
(jelentése ismeretlen; summarius,
Esztendben Böjt más Havának a régi sagmariusból átalakult szó
hetedik, és több következend
teherhordó állatot jelent. Fn.).
napjaiban tartatott Tekéntetes Ne-
mes Bács Vármegyének Köz- Deg — Oklsz. — 1. Dög. A deg
Gyülésében fel Olvastatott és hely- czigányforma.

ben hagyatott Mester-Emberek Dög -^ Oklsz. 1240 mint —

kézi Munkai bérének, és némú személynév: „Demutur De^r*.
nem hozzátartozó Materialék * Dögbr — általánosan napjain-
árának meghatározására rendel-
tetett Deputationak Munkája".
kig is — az elhullott állatról le-

nyúzott br, melyet a pásztor a

Eredetije a Bács-Bodrogvárme-
gazdának felmutatni tartozott. A
gyei Történelmi Társulat irat-
levágott fül, orr, bélyeg felmu-
tárában.
tatása nem igazolta a pásztort.
Busa — kövér, köpczös, nagy- * Döggel számolni — Kecske-
fejú.
mét, 1821. — így számolni tilos
volt. Ha a marha elhullott,bré-
*Csikerósz — Göcsej, Mtsz. I.
ben kellett hagyni, míg hatósági
312. — böngészve, csipegetve,
megbízott, ill. a tulajdonos nem
szálalva, gyér növényzet ugaron
látta.
v. parlagon legel a jószág.
*Dzégér — Kiskunhalas — a
*Csipe — 1737 Debreczen — zsiger : máj, tüd, szív, gége.
csip helyett. Z. L.

« Csíps — Heves m., Mtsz.

*Egy bot — 1791. Segesvár

328. — sovány, kiálló csípj

I.
város — alatt : „unter einem Stáb",
annyi mint egy pásztor alatt.
(állat).

Elakaszt — Perkáta, Nyr. 2

• Csukerész — Székelyi"., Mtsz.
519., nem perkátai, Nyr. 10 189.,
I. 312. — csikerész : böngészve,
1. még Nyr. 16 10. — terel er- :
:

csipegetve legel stb.

szakosan és rossz szándékkal.
Czablatni — Erdvidék — ti- „Nem akasztottam el senki gu-
lalmasba járni. Talán a zabióX lyáját".

ered : zabba járni, zablatni. Be- *Elállani — 1672. Gyr — a

nedek Elek. N>T. 9:41. marha melll = kilépni a társ-
Cziopor — Erd. Erczhegység,
üzletbl.

móczok — csoport. Un cíopor de *Elé adni — általánosan —a

oi = egy csoport juh. Un cíopor jószágot a pásztor elé, hogy foly-
de porci = egy csoport disznó. ton szemmel tarthassa.
 :

Elébe adni 246 Falka

* Elébe adni — általánosan — «Em — lactens, sugens =

a pásztornak, a jószágot = rá- szopó. Csöcs-em : infans lactens
bízni, mert a jó pásztor a jószág Csöcs-szopó. Kr. I. 124.
után szeme eltt tartja.
jár,
* Esett — Alföld-szerte — ál-
f* Eleibe — általánosan — a latról, ha megdöglik ; esett birka,
pásztor eleibe adni a jószágot, esett disznó stb. Elfogyasztották.
hoLgy szeme eltt tartsa.

— — Esett állatok húsa Pfzew. —

* Ellegel Hortobágy ha
Mong. p. 48. A Lámák (mongol)
a jószág mozogva legel.
nem eszik a ló- és tevehúst, de
* Elterül Hortobágy ha — — sem k, sem földieik nem vetik
a jószág téres helyen eloszolva meg az esett állatok húsát, külö-
legel. nösen ha az állatok kissé kövé-

*Eltilalmaztatiii — 1792. Bi-

rek. *Akárcsak a karczagi szike-

har — kitiltani, eltiltani valami

ken.

legeltl, erdtl. Ésszecsukorít — Csíkszentdo-

— mokos — marhát egy csomóban

* Eltudni 1739. Kecskemét
hajt. Nyr. 32 325.
— valakit valaki melll vagy
:

valakik közül, módjával kizárni. Étkés — Beret — egészséges,

jógyomrú, jól emészt pL tehén,
Eme — femina, femella, animál, sertés stb. Nyr. 2 : 475.
femineum, vei mater, nutrix. S. I.

Kr. I. 124. Lásd ebbe a régi Fajt —

Veszprém — állatra,
szócsaládba tartozó : emik, emli, növényre mondják: jó fajt, rossz
eml stb. szókat. fajt = jófajú, rosszfajú. Fajta ér-

*Emes — 1. Mammata. 2. Ál-

telemben. Nyr. 25 : 474.

mos anyjának tulajdonneve. íJwesíí Falka — Oklsz. — frustum,

(Anonymusiml Cap. 3.) Kr. I. 124. portio stb., pásztoroknál rendesen

*Emik — lactat', szopik, szopja.

egy gazdának kisebb számú jó-
— — —
szága. Falka Vas m.
Emii : lactat. (Pesthy) ^= szoptat.
frustum, darab, rész. „A búzám-
Emle Ubera. „Boldogok a méhek,
:

nak égy fókaját eladom". Nyr.

melyek nem szültek és az emlék,
melyek, melyek nem emlettenek."
21 28. :Falka — Lz. tömeg, — —
általános értelemben. Falkapénz,
Pázm. Kr. I. 124. emlk, me- = falkagúnya. — Falka — Kom-
lyek nem szoptattanak. L. Eml.
játhy Pál „Szent Pál levelei"
*Eml — Ver. 43. — Habena, 1532 — „Arabyaba es Damas-
Olasz : Redine, Német : der Zugi, comba egy falkayg predicallotta
Dalmát * Vzdenicza. Tévedés, mert
: az Chrystosth" p. 248. tehát egy
nem eml, hanem gyepl. * Eml — falkáig = egy darabig. A MNySz.
— Com. Jan. mamilla. (= — szerint falka == pars temporis,
onilw) : mamilla. Schl. 37G. aliquod tempus, eine zeit láng.
 ;

Far _247 Ganajoz

Vö. német ein hischen. Jelenté- 37. A régiségben a drágaság

sében megváltozott szó. Nyr. kincs = marha; ettl különbözteti
18 : 449. meg a felkel jelz a jószágot.

*Par kk. Podex. * Föltekinteni — Szeged — a

Pékes-penez — 1240 — IV. jószágot, új nyelven: szemlét tar-

Béla: „statuimus quod ydem po- tani, számba venni.

puli nec descensiim comiti, nec Fölválasztás — Kiskunfélegy-
liberos denarios, nec bovem, nec háza jzk. 1781—1801. „Moldvay
fekespenez soluant". Nyr. 7 : 415. Kanczák föl választása."
* Felfogni — T. S. Kecskemét SFüjel — Vas m., Mtsz. I. 659.
1701 — „a telelt felfogta, meg- — füvei: legel.
építette s csinálta, szántotta, törte,
*Fköröm — Lengyeltóti —
telekesítette".
a kisköröm, a mely csak a füvet
* Felhajtani — általánosan — éri.

a marháról, legelre, erdbe, vá-

*Fült —
a koponya fülmögötti
sárra stb.
része. Kondásoknál a disznót a
* Kecskemét
Felolvasás — — kondásbaltával úgy kellett „fül-
a jószágot felolvasni megszám- = tövön sújtani", hogy holtan ro-
lálni, ellenrzés értelmében. gyott össze.

* Felszabadulni — általánosan
Fül-vásár — Székelyf , Mtsz.

— pásztornyelven: a tilalom alól.

I. 653. = fülsár.

Fóka — Répczemellék, Sopron

* Füvei — Kiskunság; Ónod,

m. — falka, egy rész

Borsod m.; Bodrogköz, Szolnok-
:

doboka m.; Székelyföld; Vas m.,

Gabona egy
Csibék egy fókája.
fókája,
Mtsz. I. 659. — legel.

Nyr. 2 : 518. Füvelni = legelni.

Foltba verni — T. S. — az Gamba — ajak, alsó ajak, kü-

eladó marhát elhajtás végett össze- lönösen a duzzadt. Palóczság
terelni.
Rimaszombat, Rozsnyó; Bars és
Fölkel marha — Oklsz. — Hont m., Mtsz. I. 673. *Sült tót.
1604 Az Embernek ha
feolkeleo záloga uagion,
zalagos
azt hoz-
* Ganaj Ver. 36. —
Fimus. —
Német: Mist. Dalmát: Gnoy.
zak el ; ha nincz feolkeleo záloga
peczetelliek ki hazából, mind ad- Ganajoz — Oklsz. — 1588. Az
digh az migh veget eri dolgának. káposztás kerthet kertelik, ganez-
Azután megh nem ualtliatia azon zak, be wltetik. 1712 körül. Az
beczwn, hanem eoreokben eoue oltoványokat hasonlóképen irto-

lezen akar eoreokseg akar fel- gassák s tövét kapálják, s gana-

keleo Marha. M. Jogt. Emi. 35. jozzák, hogy a kert tisztuljon.
Ganajoztatás 248 Kárban kapni

kövérebb füvet teremjen. M. Gazd. ^In — ér; Moldvai csángók.

tört. Sz. VII. 416. Nyr. 31 : 84.

Ganajoztatás — Oklsz. — 1636. Jámbor —

Kába vidékén —
A szántóföldek ganaj oztatását vagy
a. m. együgy, bárgyú ember.
másik földeken min-
egyik, vagy
Nyr. 25:426.*Szelíd, jó, az állatról.
den esztendben continuálja. M.
Gazd. tört. Sz. I. 271. Járatni — T. S. — a jószágot

Gémpénz — T. S. XVI—XVII. csordán, gulyán.

század — ezt a tzsérek fizették Jargaló pénz Oklsz. —

1578. —
marháik itatása után, a gémes- Unumhominemcaptinassent super
kutak használatáért. quem florenos 12 accipere pro

Gerdsa — Kóvár vid., Ipoly-

mulcta uulgo jargálo pynzth uult.

völgye, Mtsz. — gerincz.

I. 689. * Járni —a régiségben [sokszo-
Gerhas — Mátyusföld — sovány. rosan — a legelt = legeltetni.

Nyr: 20 324. :
* Görhes formában is.
Jártast — Csikszentdomokos —
Gyalogszer — XVI. sz. — így lépésben haladni. Nyr. 32 : 326.
szolgál a marhátlan ember. Vö.
Marhátlan.
* Jártatni — 1715. Feselnek
falu — a szolgát a marha után;
Gyuha — (átv. ért.) gyomor, legeltetni. — Jártatni — XVI.
begy. Tele már a gyuhám (= gyom- század, 1635. — egy adott területet
rom). Kr. I. 208. * Nyilván egy a nyájjal legeltetni. L. Szabadítás.
Joh-ha\.
Jovlt — Kóvár vidék, Ipoly-

Hajla — Csík m. — sugár- völgy — javít. Allatokra vonat-

növésü, pálczavastagságú, leg- kozólag : hizlal. Nyr. 16 : 476.
gyakrabban mogyoró- v.füzvessz,
melylyel abroncsozni s néha mar- «Kalobálni — lovas katonáknál
hát is hajtani szoktak. Nyr. 7 : 139. kotiskákkal vmi darab deszkán
jelt verni, abrakolási jelt adni.
í Hajszolni — Szilágyság — Bodrogköz. Tsz. 187.
kergetni. „Ne hajszold a jószágot."
Kárban kapni —
1613—1696.
* Hajtani — Karczag — kinek „Az kerülk, vagy egyéb rendbeli
jószágát legelteted helyett: Kinek emberek is, kik kárban kapják a
hajtól. marliákat, tehát pünkösdig min-

*Horpasz —
általánosan — a den baromtúl nappal egy pénz,
éjjel 2 pénz, pünkösd után penig
csíp eltti tájék.
mindaddig, míg az tarló és rét
Hujjogatni — T. S. — a jó-
fel nem szabadulnak, az bíró és
szágot szóval terelni.
község akaratjábul nappal 2 pénz,
Hunyal = honalja. Moldvai éjjel is 2 pénz. M. Gazd. tört.
csángók. Nyr. 31 : 87. Sz. VII. 411.
Kéz alá 249 Madárhüsú

*Kéz alá — sokszorosan a ré- •Kodozni — erre-arra eledelt

giségben — marhát stb. a pász- keresni. „Eme puszta sovány he-
tor keze alá adni, rábízni. lyen kodoztak szegény lovaink —
nem kaptak füvet", = a marhá-
Kiállítás — Kecskemét 1821
nak
— összeállítás helyett t. i. mé-
;
étel nélkül
Tsz. 209.
lenni.
Kodoz ennivalót keres-
:
Székelyf.

nesek, gulyák összeállítása. A ki-

gél. Kodozik : éhezik : Székelyf.
állított egységek csak akkor kezd-
hették meg a legeltetést, mikor *Kurtafalka — Kecskemét^
a száj pénz le volt fizetve. 1721. — a birtokosok kötelesek
voltak jószágaikat a fennálló négy
*Kicsapni — 1719. Krasznam.,
gulyához, méneshez adni s így
ill.
de általánosan is — a jószágot tilos volt, hogy saját jószágukból
minden felügyelet nélkül legelre
falkát alakítva, ezt külön legel-
bocsátani.
tessék : ezek voltak a tiltott kurta-

*Kifigg — 1748. Karatna köz- falkák.

ség — kirúgó, kijáró jószág, mely *Kdök — Lengyeltóti — a

a falu kerítésén kívül jár. köldök.

* Kihajtani — általánosan — *Líábasjószág — országszerte

a jószágot a legelre.
— a szárnyassal szemben ú, m.
* Kihaladott — 1825.Tordam. szarvasmarha, juh, sertés. A ló
— a marha, a mely a telelést különálló kivétel. Tompa ismer
elvégezte, abból „kihaladott". lábas- és fejsjószágot. Nyr. 20 271. :

* Kipányvázni — általánosan — *Lappangtatni — T. S., Kecs-

az állatot hosszabb-rövidebb kö- kemét — a jószágot; tilos módon
télnél fogva czövekhez ersíteni, rejtegetni.

hogy a területet, a kötél hosszá- Látó — a régiségben — az a

hoz képest, körben legelhesse. hatósági megbízott, a ki a marha-

*KÍ8 fw — Schl. sz. j. kis

kereskedést ellenrizte. L. Látó-
pénz.
f, fonti culum.

Kiszakasztás — — Látópénz —
T. S. XVI.— XVE.

lábasjószág, különösen
sok helyen
marha-
sz. —
a tzsérek a vizsgálónak,
látónak fizették. L. Látó.
lopás; kiszakasztás, a gulyából
elrabolni.
* Legel —
Tiszamente a —
köd a réten, kaszálón, mezn, de
*Kitárlani — 1748. Korotna a vizén is, mikor vékony réteg-
község — a kaput kinyitni = ki-
ben mintegy odatapad s csak las-
tárni.
san száll tova.
* Kiverni — 1729. Esztergom v.
— a jószágot a legelre = ki- Madárhúsú — Csúza, Baranya
hajtani. m. — sovány. Nyr. 18 286. :
 : :

Makkolás 250 Nyotnaszt

Makkolás —
Kiskunfélegyháza getni. Nyr. 16:526. *Az esztren-
jzk. 1781—1801. a sertés — gáról, mert az korlátot szab a
makkal való hizlalása. belé zárt jószágnak.

Maxha — Komjáthy Benedek, Megfordít — Oklsz. — 1721

1532. — vagyon, jószág. Nyr. Hahogy valaki valami marhát jó-
18 495.
:
szágában tapasztal, le ne légyen
Marhaindítás — XVII. század szabad vágni avagy lúni, hanem
a legelkrl a vásárra. az biró házához tartozik hajtani,
meg-
Marhajáró föld Oklsz. — — az biró pedig tartozik kárát
fordétani. M. Gazd. tört. Sz.
1701 ohatot marhajáró földnek
:

VII. 128.
kell hagyni. M. Gazd. tört. Sz. IX.
9. Ohat, a debreczeni határ része. — 1812. Erdélyi
*Megfordítás
törvény— megtérítés értelmében.
Marhátlan — Oklsz. — 1670
Az debreczeni ember, ha rni Mégkesül — Csúza, Baranya
akar, idején szert fogjon, szénát m. — megfakul, kopik. Nyr.
vigyen s hét számra rjön, hogy 18 : 286.

sem az vidéki sem az itt

örls, * Megnyúzni — Ver. 27. —
való marhátalan ember meg ne deglubere.
fogyatkozzék. Debreczen, NyK.
26 843. 1711. Az mely rétek vágy-
:
Megócsódik — 1. Ócsódik.

nak azokban a marhátlan emberek Megunszolás — 1. Unszolás,

tartoznak délig kaszálni, a mar- Asztalpénz.
hás emberek behordani. Szuhay :
*Megvilágtalanodni — T. S.,
Az egyházlátogatás 167. Kecskemét — a jószágról = el-

Marhátlanság — Oklsz. — veszni.

1683 : Barma nincsen csak gya- Murdalló — Balaton — állat-

log szerben szolgál a marhátlan- hús; állathulla. Nyr. 31:51.
ság miatt.

Márka rend
irántiKiskun- — Nyáj — Pf zew. Mong. p. 50. —
félegyháza jzk. 1781—1801. — A nyájak szabadon, minden fel-
Csordákra és Csürhés eleibe tar- ügyelet nélkül járnak s az itató-
tozandó Márkák iránti rend (* ta- nál találkoznak. *A szilaj pász-

lán Marhák?). torkodás idejében nálunk is így

Megcsapni a jószágot — Kis- volt.

kunhalas — visszafordítani, vissza- * Nyílcsülök — Lengyeltóti —

terelni. Nyr. 19 : 335. csúd, a hátulsó lábcsont, a me-
lyen a trök van, ennek neve nyílik.
Megesztringol — l^óvár vidék,
Ipolyvölgy — jól elver. A Bala- Nyomaszt — Balaton, Tud.
ton és Pápa vidékén megesztren- Gyjt. 1839. —
hajszolt állatot
gálni: kordán tartani, megker- elfog. Nyr. 34:532.
Ócsódik 251 Szénaf

Ócsódik — T. S. — olcsóvá * Sereg — Ver. 5. — Agmen.

lesz a marha. *Allatsereg értelmében is. *Ca-

Ocsu — 1. Ucsó.
terva. Ver. 17., német: Schar.

Ököradó —
A székely „alkot-
* Szabadítani — X\II. század

mány" a hadviselés kötelezettsé-

1635. — így: „az úr szabadította
ket a tilalmasra" és .,a tilalmas
gén és a királynak némely ese-
tekben kiszolgáltatott ököradón
jártatásra nem szabadított".

kivül, minden más adófizetéstl

* Szabadítás — a régiségben is

mentesíté a székelyt. Orbán Ba- — tilalom alól feloldani.

lázs után Malonyay 2 25. : * Szájpénz — Kecskemét ere-

*rzet — Kecskemét — a dettl fogva, felemlítve 1773.,

jószág rzetben í^^an = rizet 1821. — a legelre kiadott min-

alatt áll. den egyes jószág után járó ille-

téknek neve „szájpénz" volt. így
* Összeverni — 1816. Hajdúság, rótták ki a bitangoláson kapott
de másutt is — a jószágot a jószág után is a bírságot.
legeln több birtokosét egybe-
foglalni.
t. i.
Szakaszt — Oklsz. — Partior,
divido 1715. Erdeit ne usurpál-

Pánk — pók. Moldvai csángók. hassák, mint az eltt volt, ezután

Nyr. 31:87. is úgy legyen. Szakasszanak nékiek

szántó- és kaszálóföldet s ma-
• Poklája, burok v. bürök — gunk marháinak is szakasszanak.
Székelyf., Tsz. 302. ~ burok,
M. Gazd. tört. Sz. IX. 26.
(secundaé) Bihar megyében bürög.
;

Számosjószág
* Debreczen —
Pokolszökés Szatmár m. — — — az, a mely a legelre be van
mérges kelés. Nyr. 25 383. :
írva, így számot teszen, mert
*Poszka Kaposvár— — hit- számot kapott a lajstromban.
vány emberrl és állatról. Szárazallya — Mátravidék —
alom. Nyr. 22:384.
Rédia — Nagykálló — marha-
levél. Nyr. 12 430. *Szél alá —
Karczag — menni
=
:

széllel menni.
Bémonda — Gyönk, Tolna m.
— komisz. Nyr. 25:288. *A lo-
*Szél ellen legelni — Kiskun-
vaknál a még tanulatlan ló ; a halas — a jószág legelve szél el-

franczia remonteriól ered, a lova- len halad, fontos akkor, a mikor

sítás viszonylatában : „remonter keresni kell.

un régiment" = egy ezredet ló- Szénaabrak — Kiskunfélegy-

val ellátni. háza, jzk., 1781—1801.

Rémunda — Mátynsföld — Szénaf — Oklsz. — Foenum.

rendetlen, átvitt értelemben. L. 1349 óta. Erdélyben fterm ha-
Remonda. Nyr. 20:328. tárrész.
 :;

Széna-portio 252 Tutuska

Széna-portio — Kiskunfélegy- az állatok fülét színes jegy gyei

háza jzk., 1781—1801 — a most- látják el. A jegyek pontokból
kori „adag". vannak csoportosítva, a pontokat
« Szopni — Ver. 53. — lactere. tk szúrják be, a mely tk fes-

'Szoptatni — Ver. 53. — tékbe vannak mártva. Valóságos

„tátovázás". Behozta gr. Wenck-
lactare.
heim Frigyes.
* Szrén-szálán elveszett —
Pápa vid., Tsz. 352. hirtelen — Tilajgat — Kunság — a ti-

és teljesen eltnt, a marháról losba szabadult jószágot szép

véve. csendesen visszahajtja az istál-

* Szügy — kk. — a két els lóba. Nyr. 14 526. :

láb köze, pectus equi. Tilalomszegés — Oklsz. —

Szülés — Hidas és Tornyos- 1581 : Minden esztendben a hütös
németi, Abaujtorna m., Nyr. 31 bírák a falut megfeleltessék, a
351. ; szüllés. Rimaszombat, Nyr. falu is ahoz embert válaszszon
17 : 374. ; szülessig — Répczeszent- és valamint a falu megfelel, írva
györgy. Vas m., Nyr. 18 : 575. legyen és úgy bntessenek min-
takarmány a marha számára. deneket; valami barmot pedig
kijelelnek tilalom szegesre, annak
*
Takarmány — Balatonmell.,
birsága 12 dénár. Székely, Oki.
Tsz. 355. — marhák számára V. 127.
télire eltett táplálék. Ma már
országosan használt szó.
íTincselni — Székelyf. — hiz-
Telek Bács m. — Ada, — lalni. Tincsödni, Székelyf.,
Tsz. 364. Ezt a szót nem
hízni.
hallot-
trágya, ganaj, ha rakásba van
tam ; talán Csíkból való.
gyjtve, másképpen határ is.
Nyr. 27:413. * Tiporni — országosan — a
*Teleltetés — 1838., Mára- jószág tiporja a lábával a füvet,
maros, de egyebütt is — a jó- földet.

szágnak télen át való tartása; e STörek —

Székelyf., Szilágy
czélra idegen jószágot is vállal-
m. a —
gabonának apróra töre-
tak: telelre befogadták. Te- — dezett szalmája (ilyet szoktak
leltetés -^ T. S., Kecskemét, marháknak alomul yetni).
éjjelre a
1596. — egy télen át való tartás.
Tsz. 369. —
Törek Oklsz. — —
Tenyészet T. S., Kecskemét,
* — spicarum et straminumfragmenta.
1701. —
a mai szaporulat helyett. 1524 Georgius Tewrek, Michaelis
:

*TeritöniSzeged —
a jó- — tewrek. 1594 Theorek vagyon egy
:

rakassál.
szágot szétoszlatni, hogy az egyest
meg lehessen nézni. S Tutuska — Barkó szó —
Tétovázó vas — Békés — apróbb ganéjrakás a mezn. Tsz.
fogószerü készülék, a melylyel 371.
Ucsó 253 Homályszin

SUcsó — Székelyi. — gabona- nyugati marhafajt jelent; e vidé-

alja, nyomtatáskor a szemetes ken a nép nem használja. Tö-
huUadéka. Vö. Ucsu, Ocsú. Tsz. 373. mörkényi István, Nyr. 32 295. :

íUcsu — 1. Ucsó.

— Ciecergalamb — Eger, Tud.

Unszolás T. S., XVI— XVII. Gyújt. 1838. — háta hosszában
sz. — megsürgetés. L. Asztalpénz. fehér, többi része vörhenyeges v.

iVehem — Murm. 1533. — fekete. Nyr. 35 : 43.

pullus. Csókaszem — Székelység —

Vékonya — Edvi Illés Pál — világoskék szem. Nyr. 28 : 94.

1. Horpasz.
Fecske-hasú — Barkóság —
*
Verdik — Szilágyság — ved- fehérhasú fekete állat. Nyr. 32 521. :

lik; szrrl és tollról is.

Fehér — Englb. — az albino-
* Verni — Alföld — a jószágról szerú és a kékes. Az albinosze-
általában: kihajtani, elválasztani,
rúnél a szr gyérebb, festanyag-
pl. a legelre kiverni „az anya-
nélküli, a br halovány rózsaszín,
barmokbatinókat verni", az ökör-
a körmök világosak, a farkbojt
csordákat szétverni = feloszlatni
fehér, a szarv töve sárga. A ké-
stb.
kesnél a szr festanyaga kékes,
Visszaindit — Oklsz. — 1717. a br szürkés, a köröm szürkés-
Midn Estvére még a nap fent fekete, a szarvt szürkés, a szarv
volt, itattni hajtotta volna a fatens hegye, orrtükre, szempilla fekete.
szolgája, és Eöcse az ökröket, a Ha a kékes marhának orrtükre
vizrül visszaindítván az Istaló felé világos, szeme, szre, pérája vi-
semmiképpen be nem hajthatták lágos, a szarvak sárgásak, akkor
sokáig. Borsod m. jegyzk. nevük : kesely.

* Zrzavar — Kecskemét, 1760. Galambszinek — Szeged —

szabályzat — tétovázás nélkül fakó, fehér, fekete, kék, májas,
eleget tenni. rozsdás v. rezsdás, sárga, pöttyös,
vörös. Nyr. 32 : 295. L. Ciccer.
Szín.
Gengeszin — Losoncz vidék —
Állatok színe — Szeged — rózsaszín. Nyr. 30 : 301.
fehér, fekete, sárga, szürke, pej,
deres, vasderes, almáspej, almás-
Gyilán — Csík m. — ölyves
állat, olyan t. i., melynek nyaka
szürke, tarka, kesej, vörös (tehén,
más színú, mint testének egyéb
kutya) lóra ezt nem haUotta,
része. Nyr. 7 : 139.
pedig „vörös kutya, vörös ló, vörös
embör egy se jó" közmondásban Homályszin — Kecskemét —
megvan ; tarka tehenet svájczer- fehéres barna, bizonytalan. Nyr.
nek mondják. Borzsderes, mely 19 46.
:
Iromba 254 Bg
Iromba —
a. m. tarka. Iromba- Sikári szr állat — Halas —
tyúk, (Szabó Dávid 1792.) olyan a melynek nem bodor a szre,
szín, mint a petymeg. Iromba, hanem egyenes, mint a sikárfú.
Sándor I. 1808. maculosus, = Sikari, uo. sovány, szikár. Nyr.
striatus stb. Népnyelven a. m. tar- 23 : 239.
kás, babos, pettyegetett kender-
Szamár-színek — Marosvásár-
magos (tyúk, csirke, kakas) ; tarka
hely — fekete, szürke, egérszrú.
szrújbarnacsíkos szürke (macska).
Nyr. 32:295.
Nyr. 35 114. — Iromba — Lexi-
con Budense
:

p.508. — kender- Szurmos — néhol — a magyar

magos maculosus, sparsus, va- bika szemetáj a, nyaka és szügye
=
:

rius gefleckt, gesprenkelt. M. kormos.

;

elem az oláhban. Alexics Gy. Nyr. Szr-lúd — Fülek, Karancs

17 371:
— Iromba — Kisújszál- vid. — hamvas, szürke. Nyr. 22 95. :

—
Tyúkszínek — Gyöngyös —
lás barna csíkosszürke. I.

macska barna csíkkal sávolt,

:

fehér, fekete, kendérmagos, ham-

szürke macska. Nyr. 20 191. :

vas, sárga, pettyes. Nyr. 32 : 294.

Patóháza, Szatmár m., habos vad-
galambszín csirke. Nyr. 19 334., :
— Tyúkszínek Zovány, Sz.- —
Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy m.
Besnyd, Szabolcs m., szürkés
szín fekete sávokkal vegyítve
— kendermagos, fehér, fekete.
Nyr. 32:295.
pl. iromba macska. Nyr. 12 48. :

Nagykunság, tarka szr macska.

Hangok.
Nyr. 16:286.
Beéget — Nagy Istv. Mart.

Kesely — vö. Fehér.

Cöron. Kr. — béget, borjú, bárány.
Keselyédik — Kapnik — meg- Bég — Heltai Mes. M.
fakul, színe kopik. Nyr. 2 235.
Béget — PPBod., Nyt. — bá-
:

rány, juh, Csongrád, a juh =

Kokasszín — Komárom m. bürge == birka.
tatai járás — kendermagos, sárga,
gyöngyös. Nyr. 32 294. :
Bekeg — BMsz. — mekeg,
kecskérl. Km. Dug., Kr., a juh.

Roska — Háromszék m. — Berreg — BMsz. — kutya,

pirosszr állat. Oláh elem a m. farkas. SCsíkgyímes, csángó. W.
nyelvben. Nyr. 23 : 488. J., juh és bárány.

Sárga vei ordas — SBg — Firtos-Váralj a, Udvar-

glossz. 1877. — flavens vei flavus

Kolozsv.
hely m., J. — a juh.
J. 1. A te-

hén, Csongrád ; tehén, Csík-Gyí-

I,. Nyr. 36:368.
mes. A szarvasmarha, Firtos-

Savószem — Székelység — Váralja. A tehén, ökör, bika ; Rava,

fejérre elvékonyuló világos szem. Udvarhely m. 2. A disznó ; Firtos-

Nyr. 28:94. Váralja. A disznó; Rava, Udvar-

Bget 255^ Nyivákol

hely m. Kár. Bibi., Érdy C, Kaffog — Kr. — Kaff. 1.

mugio, balo. Kr., mugit, boát.

Kahol — Kr. — S. I. latrát.

Bget — M. A. — Kr., inugit.

SKattog — D. Kr. — fogá-
Sz.
Bömböl — Com. Jan. — biká- val csattogtat, dentibus strepit.
Rava, Udvarhely m., Csongrád,
ról.

Firtos-Váralja, ha ingerült. M. A.
Mekeg — Kr. — a kecske.
*A kecskérl általánosan így.
Az oroszlán, Sylv. Ujt. Ha a csor-
Szorosan hangfest.
dában sok a tehén, a bika azt
bömböli Az ördög gyzi, bú. Al-
:
Mekken — Kr. — kecskemódra
föld, ugyanott, kiáltása Mi háj. : — szól.

Bong — Nyt. mugio. *Möczörög — Firtos-Váralja,

Udvarhely m. J. J. — a czáp
Bönget— M. A., PPBod., Nyt.
párzáskor.
— mugio. M. A., Kr., mugit.

*Börönköl Csángó, Csík- Nyaf — Kr. — kutya. *Nyif-

Gyimes W. J. a bika, mikor nyaf, mikor vadat hajt.

haragos. * — Rava, Udvarhely

Nyafog
m., I.— a kutyakölyök.
M.
Disznóröhögés — PP., 1708.
*Nyahog — Nyr. 22. — nyafog.
— grummitus. * Helyesen röfögés. :

Palóczság.

Gágog — a liba. Csik-Gyímes. Nyavikol Csongrád — a —

Csángók és általánosan. macska. * Helyesebben: nyivákol.

Gajdol — lármáz, kiabál, ék- Nyerít — Kr. — hinnit. *A ló-

telenül énekel stb. Dunántúl, ról, kizárólag. ,.

Nagykunság, Nagybánya, Bereg-

Nyervog — Csongrád — a
Rákos. Mtsz. I. 668. Gajdorál:
macska.
ua. Gajdorász ua. Gajdol tót
szó == dudál.
: :

Nyikorgók — Eder — gannio,

grunnio. Ich belle wie ein Fuchs,
* Görög — Csik-Gyimes, csángó grunze.
W. J. — a disznó.
íNyirbákol — Fülek, Nyr. 22.

Herreg — BMsz. — kutya, — nyafog.

farkas =^ berreg. Nyírét — Kr. — a lóról mond-
* — a mikor megijed.
Horkan ló,
ják, midn kergetik és hangot ád.
* Másképp: nyerít.
SHortyan — M. A. Káldi Prov. —
— ronchissat, stetit.
Nyírnak — Sz. D., Kr.
kutya- vagy macskakölykök.

Kaff — Kr. — a fogak össze- Nyivákol —

Szilágyság —
verésébl elálló liang. kutya- és macskakölykök.
 : ;

Nyívog 256 Bereg

Nyivog — Szilágyság — kutya- •Ugat —

Csík-Gyímes, csángó,
és macskakölykek. —
*Rava, W. J. —
a kutya. Általánosan.
Udvarhely m., I. M., a kutyakölök.

*Nyivvog —
nyávog. — * Visít — Firtos-Váralj Udvar- a.
Nyr. 21.
Várpalota, Veszprém ni.
hely m., J. J.— a disznó.
— M. — grunnit. * Vonít — Csík-Gyímes, csángó,
Nyöfög A., Kr.
W. J, — a kutya. Altalános.
Nyökörög — D. Kr. —
marha.
Sz.
* Vonyít — Csongrád, W. J. —
a kutya.
Nyöszörög — Sz. D. Kr. —
marlia. *A beteg. Coitus.

* Ordít — Csík-Gyímes, csángó, *Bagoz, bagzik — Mtsz. —

W. I. — a kutya. Inkább a * coitus, kutya, macska, nyúl, far-
farkas. kas, róka, hal ; Somogy, Fehér,
Baranya, Zemplén m., Palóczok,
Orgonál
* —
Rava, Udvarhely Csallóköz. Baíjzani, Miskolcz, 266.,
m., L M. —
vonít a kutya. Ha a
békáról. Bagzás, Miskolcz 302.,
kutya orgonál, vagy halál, vagy
Nyt. 164., coitus. Bagzik, M. A.,
vész j a házra. *Vagy tz van.
coitus. Bagzik, macska, nyúl;
Csongrád.
* Röfög — Rava, Udvarhely m.,
LM. —
a disznó, ha a malacza Bagzódik M. A. coitus.

veszélyben van. *U. i. Firtos- Vár- Baiisik — Nyr. 2L coitus

alj a, Csik-Gyímes és mondhatni Karancs vidéke.
általánosan.
Bakik —
Nyr..2L — coitus;
Böfögni — Eder — grunnire. Karancs vidéke. Bakik, Karancs
Röhög — Com. Jan., Njt. — vid. Mtsz. Bakik, Kresznerics.
disznóról. Baklat — Mtsz. — coitus, kutya,
* Sikolt — Rava, Udvarhely m., macska, farkas ; Székelyföld, Há-

LM. — a malacz, a disznó, ha romszék.

megfogják, vagy ölik. *L. Visít. Baklatni — B. M. N. — coitus.

*Sipol — Rava, Udvarhely m.,

Székelyföld, kutyáról, macskáról.

L M. — az ökör és bika, mikor Bakzani — általános — coitus.

a bömbölés után fülhasítóan bg.

Benderész — Mtsz. — coitus,
*Sír — Rava, Udvarhely m., kakasról, Háromszék.
LM. —a malacz, ha éhes. Vö. S Bereg — Rava, Udvarhely m.
Bg, Visít.
— a kecskék és a juhok sszel
íTprünnyög — Rava, Udvar- beregnek. Bereg, a juh, Csík-
hely m., L M. — a tehén, mikor Gyímes, Csongrád, hereg ; Barcs,
a hornya közelébe jut. Vas, 109., a juh, hereg, Mtsz. Szé-
 : ;

Beregtet 257 Folyat

kelyf. ; hereg, a macska, Rava, Burrog — a disznó. Három-

Udvarhely m. szék m., Nyr. 4 561., mikor : ersen

Beregtet — Háromszék m.
búg.

Mtsz. — coitus. Bütyköl — Békés m., Mtsz.

1. 210. — (coit), a disznó.
Berget — Háromszék m., Mtsz.
— coitus. Czaflat — Zilah — koslat,

í Berreg —
Gyergyószentmiklós,
kóriczál. Nyr. 22:223. Irodalmi
adat újkori szépirodalomból. Nyr.
Kovács L. jelentése, 1898. IX. 28.
— a juh és a kecske közösülése.
28 280.
:

A kecske berreghetnék. A czáp

megberregte.
*
Faját — Kisküküllö m., Mtsz.
I. 615. — fojat, folyat, * leginkább
Bikik — Karancs vid. coitus. kanczáról és tehénrl.
Nyr. 21:21. Ui. Mtsz.
Fékni — Sima, Somogy m.,

Bislet — Mtsz. — coitus, un- Nyr. 19:381. — coitus, megfékte

talan jön-megy, ide s tova koslat, a kakas a tikot.

kutyafélék. Kovászna, Három- Fislat — Mtsz. — coitus.

szék m.
Fislet — Mtsz. — coitus.
Bisletni — Székelyi, coitus
—
» Fojat Rava, Udvarhely m.,
macskáról.
József M. tanító gyújt. — tehén.
*Börög Firtos- Váralj a, Ud- Sztirnyeg, Zemplén m., Mtsz.,
varhely m. - párosodik a juh, Nyr. 12:384.
a kecske.
*Fójat — Székelyf., Mtsz. I.

Börrög Székelyf., Mtsz. — 615. — folyat.

coitus.
*Foj áthatnék — Firtos-Vár-
Búg — Tokaj -Hegy Nyr. alj a,
alja. Udvarhely m. - a coitust
23 : 287. — a sertés, mikor páro-
kívánja (a tehén).
sodik. * Csongrád, Lengyeltóti,
Somogy, Csík-Gyimes. Sz. D., *Fojatik — Gyergyószentmiklós
Kr., Rava, Udvarhely m. — (coit vacca cum tauro).

Búgat Abauj a kan- íFolat -^ Somogy m., Mtsz.

disznó. I. 615. — folyat.

* Búghatnék — Gyergyószent- íFolyat — Somogy m.; Rima-

miklós, K. L. — a gje disznó). (9 szombat ; Szürnyeg, Zemplén m.
Szkefalva,
— Firtos-Váralj Udvar-
Búgik a.
Szatmár
m.
vid. ;

—
Kis-

hely m., — a disznó.

J. J.
küküllö Székelyf. ; páro-
sodik, üzekedik (tehén). Csongrád,
Búgni — Pethe. Hári Maj. § 6. a bika. Gáti T. H. 134., coitus
3. — disznóról. PP. 1708.
coitus, szamárról. — Folyat — S. L,

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse 17

Folyatás 258 Megcziczerélí

Kr. (I. 166.) — equit, subát, catulit, Kakasolódik — Csik-Gyímes,

circum currendo coitum quaerit. csángók — a tyúk, továbbá ga-

Folyatás — Misk. 124.

lamb és minden madár.
coitus. Kancsolni Fülek, Nyr. 12:

Forog — Kr. — coitus, kutyáról. 95. — coitus.

Nyr. 19:382., kutyáról, Szatmár. * Kihágja — Gyergyószentmik-

Fürdik — Dunántúl — a hal

lós — a bika a tehenet. (Ascen-

= ívik, 1. azt.
dit taurus super vaccam.)

íFútos — Rava, Udvarhely m.,

* Kihágta — Gyergyószentmik-

József M. tanító jelentése — a

lós — a bika a tehenet.

tehén. Kóborló — Sz. Kr. — coitus.

D.,

* Fútosik — Gyergyó szentmiklós Koslat — Mtsz. — coitus *a

— coit vacca cum tauro. A bihal kutya. Sz. D., Kr., a kutya. Csong-
közösül. rád, W. J., a kutya. M. A., S. L,

* Futosnak — Csík-Gyimes, Kr., a juh. F. 90., a juh.

csángók — a tehenek. (Coitus.) Koslathatnék

* Rava, Udvar-—
hely m. —
a kutya, ha „rájut a
Gácsérozódik Csongrád — párosulás".
a kacsa.
Koslatni — Székelyf. — coitus,
Ganározódik — Csik-Gyímes, kutyafélékrl.
csángók —a liba.
Koslató — Sz. D., Kr. — coitus.
Görög — Kr. — coitus, disznó-
Közösülés — Misk. 44. — coitus.
ról. Bny, Nyr. 15:285. Gyr,
Fejér m. Nyr. 15 : 285. Kurittoló — Sz. D., Kr. — coitus.
Görögni — Pethe Hári Maj.
Kurittyoló — Sz. Kr. — D.,
6. § 3. — coitus, disznóról.
coitus.
Gunározás — Misk., 302, 310.
— coitus, lúd. Ldörg — Sz. D., Kr. — coitus.
Hág — Kr. — coitus, lóról. Megbaboz — Sopron m., Mtsz.

íHágatás — Rava, Udvarhely

— coitus, kakasról.

m. — tehén, kancza. í Megbúg — Rava, Udvarhely

SHágatni — Gyergyószentmik- m., I. M. — a disznó. Ui. Gyergyó-
lós — „viszik hágatni" a tehenet.
szentmiklós.

Mégbúgat — Palóczság, Gömör

Iszik — Szürnyeg, Zemplén és Nógrád m., Nyr. 22:480. —
m., Nyr. 12 : 384. — coitus, halról. közösül a disznó.

Ivik — Szürnyeg, Zemplén m., Megcziczeréli — Sopron m.,

Nyr. 12:384. — coitus, halról. Mtsz. — coitus, kakasról.
 ;

Megfut 259 Vizslat

S Megfut — Kr. (I. 176.) — í Pereseldnek — Csík-Gyímes,

Megfutott a tehén ; megüzekedett. csángók — a kecskék.

SMegfútossa — Gyergyószent- Peterészni — általános — coitus.

miklós — bika a tehenet.
Ridzik — Szürnyeg, Zemplén
í Meghágja — Gyergyószent- m., Nyr. 12 : 384. — coitus, disz-
miklós — bika a tehenet. *A mén nóról.
a kanczát.
Sarhudás - Misk. 69. — coitus.
t Meghágta — Gyergyószent-
— Sárhudni - Misk. 44. — coitus.
miklós a bika a tehenet.
Sárithatna Szürnyeg, Zemp-
Megistyeldzik — (coit ser o fa)
—
„Gölye megistyeldzött" — Mold- lén
kanczáról.
m., Nyr. 12 : 384. coitus,

vai csángók. Nyr. 31 : 85.

Sárlik — általánosan — a
*Megszökte — Firtos-Váralja, kancza.
Udvarhely m. — a bika a tehe-
net fedezte.
*Szöketés — Rava, Udvarhely
m. — tehén, kancza.
Megtiporodik — {coit gallina,

anas) — Moldvai csángók. Nyr. Tojódzani — Szürnyeg, Zemp-

31:85. lén m., Nyr. 12 384. — coitus,
:

Megtojózza — Sopron m. Mtsz. szárnyas állatokról.

— coitus, kakasról. Tojózik — Csongrád — a

kakas.
Megüzetés — Rava, Udvar-
hely m. — tehén, kancza. * Üzekedik — Balatonmell., Vas
— m. — folyat, párosodásra indul
Megverdik coit cahalla,
tehénfélérl. Tsz. 376. Gyergyó-
equa. — Moldvai csángók. Nyr.
szentmiklós; Fejér m. Nyr. 10: 188.
31 85.:

a tehénrl. F. 79. a kutyáról. —

Ménez S. I., Kr. coitus. í Üzekedik — Csongrád — a
lóról. birka.

Ménzik — Szürnyeg, Zemplén í — Rava, Udvar-

zeti magát
m., Nyr. 12 : 384. — coitus, lóról. hely m. — tehén.
zik — Szürnyeg, Zemplén m,
Nszés — Misk. 266. — — coitus, juhról. Nyr. 12 384.
coitus.
:

Ollózik — Rava, Udvarhely m. ízdik — a birka. Coitus. —

— megollózik: ellik, megellik a Csongrád, Szürnyeg, Zemplén m.

kecske. Nyr. 12 : 384. Moldvai csángók.

Nyr. 31 85.
Összeelegyedni — F 79. — :

coitus, kutyákról. Vizslat — Mtöz. — coitus.

17*
Betegség, orvoslás 260 Légykíkezdés

Betegség, orvoslás. Guga — általánosan — a fej

és nyak találkozása táján a torok
Agygyulladás Encephalitis.
fell kifejld mirigydaganat.
E. G. (ló).
Gyík — Angina. L. Torokgyík.
Büdös sántaság — Alföld —
ha a juhok körmit nem metszik, *Hagymázat — Gross. I. p.

a mélyedésekben felgyülemlett 140. L. Csömör.

szenny megbüdösödik, rothadást, Hashártyagyulladás — Perito-

majd sántaságot okoz, a melybe nitis. E. G. (ló).

Kör-
az
mölés.
állat belepusztulhat, L.
Hasmenés — Diarrhoea. E.
G. (ló).

Csira —
Hydrocephalus inter- Hasrágás— Colica. E. G. (ló).

nus chronicus. E. G. (ló). Húgykórság — Diabetes. E. G.

* Csömör — Gross. I. p. 140. (ló).

— magyar betegség, a sok hús- * Juhbetegségek — Békés. Vér,

evéstl.
Anthrax. Sántaság. Ürüsántaság.
Kábaság, Taenia coenurus
Dermenet — Tetanus, E. G.
L. Hólyagféreg. Nyvesség, Oes-
Sieb.

trus ovis. L. lárvája.

* Emelgets — Nádudvar, Kecs- Juh-himl — „Variola ovis". ZL

kemét, a régiségben — a beteg
jószág, a mely a lábáról leesett, Keh — Tussis, PPBod. — elég-
telen lélegzés. E. G. (ló).
hogy emelgetni kellett ez a pász- ;

tor kötelessége és jóságának egyik *Kíkk — Nagyszalonta —

próbája volt. kékk, gáliczk pora, mint gyógy-

*Emels jószág — Alföld — szer „légykíkezdés" és „szaka-

dás" ellen.
beteg jószág, mely lábáról leesett
s így emelni kell. L. Emelgets. Kolótikus —
M.-Sárköz, Tolna
m. —
a. m. tuberkulotikus.
* Esett jószág — általánosan —
a betegségben elhullott jószág ; a
Kútyíka — Nógrád m. — ha
idben sokszorosan valakinek a szája széle kipállik,
régibb elfo-
gyasztották.Az ázsiai állatte-
arról mondják, hogy „kútyikája
nyészt nomádoknál ez általános
van a száján". * Tóth ól: kut =
szokás.
zug, innen kutyik zugocska, =
tehát: száj zug és nem széle. Más-

Felfúvódás — dobkórság — hol: zabla. Nyr. 6:135.

Timpanitis. E. G. (Marha).
* Légykíkezdés — Nagyszalonta
* Forróság Gross. p. 140. — ha a sebes helyet megköpi a
L. Csömör. légy. L. Kikkú.
 ::

Lépfájás 261 Trokár

Lépfájás — 1. Lépfene. Zl. *Sertósorbáncz — Erysipelas

Lépfene — vérbetegség, an-

suum.
thrax. Zl. S — Bugacz-Monostor — a

Lépüszög — 1. Lépfene. ZL
marha pofáján támadó mérges
kelés.

Májgyulladás — Hepatitis. E. Szájfojás — Aphthae, PPBod.

G. (ló). * Szakadás — Ruptura, legin-
Marhavész — keleti — „pestis kább izom-, ín- és vérérszaka-
bovina orientális". Zl. dás ; az ok : ermúvi. — Sza-
kadás — Nagyszalonta — sebe-
Megnyilalás —
a ló patkolá- sedés. L. Kíkkú.
sánál, mikor a szeg nem a pata
szarujába, hanem az elevenbe
Szédülés — Vertigo, E. G. (ló).

téved. Szégezés — Csúza, Baranya m.

Mellhártyagyulladás
— nyilalás „Szúr
— Pleuri- Nyr. a szégezés".
18:382.
tis. E. G. (ló).

Mirigyek — Adenitis. PPBod. Takonykórság — Mucus equi,

szerint „futosó mirigyek" (ló).
PPBod. (ló).

*Tarjó — Gross. I. 156. —

Nádravérzés — E. G. (ló). morbus: quum vesica feliis in

Nyelvfene — Anthrax linguae. bove tumescit etc. L. Tarjag.

PPBod., pustula ulcus, hólyagcsa,
E. G. (ló).
pattanás, ragya.
Nyírrothadás — a ló patája
Tehénhiml — varioli vaccae.
talprészén lev nyílszerú kiemel-
kedés rothadása. Tetem — csontos képzdmé-
nyek, leginkább a ló lábán mint
Orbáncz — Erysipelas. Zl. ztetem, nyúltetem, holttetem,
(disznó). kaptatetem, gyrútetem közös ;

jellegük az, hogy, a gyrútetem

*Pók — részben a lóláb- kivételével, hosszúkások. Vö. Pók.
csontokon, de leginkább az inak
Torokfájás — T. Nyr. 32 S.,
állományában képzd, a lábakon 156. — szentül hitték a pásztorok,
látható, nem fájdalmas képzd- hogy a fájós torok mindjárt meg-
mények mint a: csánkpók, vápás- gyógyul, ha az ember nyakát
csontpók, inpók, csúzpók, csüdpók,
háromszor a disznóvályúhoz dör-
hüvelypók, érpók, vérpók stb.
zsöli.

*Rihel mesterség — Karczag Torokgyík —Angina, Syranche

— szaruból készített tartók, az
PPBod. —
(sertés).

unguentumot tartják benne, a mi- Trokár — Udvari, Nyr. 15 : 335.

vel a rühes juhot gyógyítják. — háromélú kést magában rejt
Tfidgyuladás 262 Balogtag-féle

rézcsalakú állatorvosi mszer, Mtsz.: „ojan az agyagfd: ha

melylyel a lóherétl fölfuvódott szárad, megaczintosodik".
marhát gyógyítják olyan formán,
Agyagos homok — mely
hogy azt oldalába bocsátják s
annyira kötött, hogy a szél nem
rajta keresztül ömlesztik ki a
kapja fel.
bajt okozó anyagot. A franczia
trocart átvétele. Nyr. 26:511.
* Angyalhullásos — Karczag —
olyan föld, a melyen kiszáradt
Tüdgynladás — Pneumonia,
zsombék van; nagyon rázós, döczö-
E. G. — (ló).
gs =a Sziklapos.

*Vér — Anthrax, 1. Lépfene Apóka — Gömöri palócz, Nyr.

ZL; de más is: ágyékvér, hátvér, 22 480.
:
— Mtsz. szerint homokföld,
vérdaganat. Erre vonatkozik a Nyr. i. h. szerint televény agyag-
pásztorok kifejezése: „a jószág réteg: „Ahogy kimosta a víz a zar-
vérbe döglik". kot, megláccot, hogy milyen apo-

* Vérbe dögleni — Bükkösd — kás a föld".

szarvasmarhabetegség, úgy gyó-

* Area — XI. század — equorum
gyítják, hogy meghasítják a fülit.
regis: a király lovainak szánt
terület,vagy szér. A zaztyi
Vérdaganat — Carbunculus Zl.
apátságnak 1067 körül kelt ala-
* Véredzés — Hortobágy — a pítólevelében. Eltanulmányok
ló brének vérzése, legyek csípé- 120.
sétl.
Atka — Aszóf, Balatonmell.,
*Vér ellen Békés a szem — — Nyr. 26 : 139. — rétmelléki ter-
fölött a homlokon vágnak ke- méketlen, agyaggal vegyes liomok-
resztet. réteg. Vö. Magyar Halászat

Vérhas — Dysenteria, E. G. —
Könyve: atkás fenék = gyökeres,

(ló).
akadékos vízfenék.

Vértályog — 1. Lépfene, Zl.

Avar — Hortobágy, T. M. I. —
avaros k mez, mikor a kiszáradt
Vérvizelés — Haematuria, E. fú est kap és felújul, ez gyepfú.
G. - (ló).

Vesegynladás — Nephritis, E. Bakhát — Szepezd, Zala m.,

G. - (ló). Nyr. 17:144; Kiskunhalas, Kecs-

— kemét, Balatonmell. Mtsz. — föld-

Veszettség Rabies canum,
hát pl. két kerékvágás, vagy a
PPBod.
szlltkesorok közt, de homok-
domb is. L. Markaf útja.
V. A FÖLD.
Balogtag-féle — Pálfa, Ke-
A föld, a nyíl.
menesalja, Nyr. 25 417. :
— Balog
Aczintos — Nagykunság, Nyr. gazda munkásai, ha a tagra men-
16 : 141. kiszáradt föld. Székelyf. nek dolgozni, nem a Balog-féle
Bara 263 Brü
tagot, hanem Balogtag-félét mon- valakinek birodalmába bocsátani.
danak. Tudálékos. (Göcsej és Székelyf. is, Mtsz.)

Bara — Bácska, Nyr. 16 317. : * Bitangban élni — 1669 Ná-

— nádas mocsár és kicsiny esés dasdy Ferencz rendelete — az
sekély patak; a szerb bara = erd tiltott használatáról; meg-
álló víz, mocsár. tilalmazott erdt jogtalanul hasz-
Baranyáim — Baranya m., Nyr. nálni.

2 : 184. — boronálni. Bitangpuszta — M. ó. — a

Barázda — ált. — keskeny, gazdátlan puszta; Kecskemét.
sekély árok; az ekevas szántja
Boglya —
általánosan magas —
a földbe.
halomba rakott széna. Török
Baromél — Csallóköz, Nyr. analogonjait 1. Gombocz, Nyr.
1:231. — legel; vö. Baromél 29 : 54, 134. A hozzá hasonló
Föld, Baromill. kemencze parasztházakban a bog-
* Baromél föld — 1631 — lyakemencze.

legel, a melyért az uraságnak Boglyás kaszáló

* Debreczen —
adó járt. — 3600 D-öles kaszálóterület,
Baromill Naszvad, Komá- — mely egy derék boglya szénát
adott.
rom m., Nyr. 14 283; Mátyusföld, :

Nyr. 20 : 322. — baromél, azaz Bongor — Cs. K. 1628, Udvar-

legel. hely m., Mtsz. — gyümölcsös,

Baromjáró föld
* T. S. — de bokros hely is, a német Baum-
Kecskemét —
a melyen a barom garten.

legel. Borozdafü — Alsófehér m.

Bekompolnl — T. S. — a magyarsága. Lázár 120. — a

legelre szükséges területet föld-

mennyit egy kaszavágás befog

hányással V. más tilalomjellel

egész nyíl hosszán.

elhatárolni. Vö. Fúbocsátás. *Bökvé — Tolnay 1786. —

Beránnya — Hetes, Nyr. 11 : 44.
tenni a földet: göröngyössé.
— borona. Buczka — Alföld — szélhordta
Berek — általánosan — víz- homokalakulat; akad 50 méter
járta rét; vízmenti fiatal erd, magas is. Legtöbbször pusztán
homok, de van sok megállapodott
Beszabadul
* Csík Gyer- —
is, a mikor t. i. a növényzet belép
gyó és Kászónszék konstitucziója
1650 — erdélyiesen felszabadul t.
s állandósítja.

i. a tarló, legeltetés alá. Eltanul- Búkor — Bugacz, T. M. I. —

mányok 220. bokor.

* Birodalom — 1740 Kecskemét, Bürü — Göcsej, rség, Nyr.

T. S. — birtok, tulajdon; a kertet 28 : 133., Somogy Mtsz. — gyalog-
Csalit 264 Csóva

híd: árkon v. patakon átfektetett erd, mert cseplesz = apró. Vö.

gerenda. (Nyr. i. h. szerint dél- Cseplye.
szláv.)
Cseplye —Mátraalja, Borsod m.,
* Csalit — Tolnay, 1786. — bok- Nyr. 30 386. sr, íiatal erd.
:
—
ros hely.
Cser — Duna-Tisza köze, Nyr.
Csapa— általánosan — nyom, pl. 36 : 187. — agyagos, löszös föld.
kerék, nyúl, disznó, szekér csa-
Mtsz. szerint, Arad m., sr tüske-
pája.
bokor.
Csapás általánosan —
nyom, — Csihe — Debreczen Nyr. 35 93. :

marhajárás az erdn, széles út

és Mtsz. — csihés = kisebb
V.
vetéstáblák közt. (L. még H. 0. M.
csomókban lerakott takarmány-v.
H. K.)
kis szekér széna.
*Csás — Kecskemét, a régi-
* Csikér — Karczag — hévizes,
ségben —
a kocsikerék forgásával
álló pocsolya.
való kimérésnél az az ember, a
ki a bal kerék külljére kötött Csomó — Szilágysomlyó, Nyr.
csóvát tartotta szemmel. A szarvas- 16 : 238. — meghatározott nagy-
marhafogatban a balfelli ökör a ságú szénarakás.
csás, innen történt az átvétel. Vö. Csordajárás — régiségben —
Hajszás. a csorda útja ; már 1282., Oklsz.,
* Csávái fehér föld — Edvi Il- Charadajaras.
lés Pál — bizonyos föld, mely í Csordajáró — Mtsz. 1. Csalló-
fels Sopron megyében Csáva — köz Székelyf. csordára járó (mar-
—
;

Stob falunál fordul el. Jó, a te- ha) ; 2. Csallóköz; Székelyf. le-
hén tejelésének elmozdítására. gel, melyet a csorda jár; 3. Há-
Csegely — Csík m.,Nyr. 6 : 525., romszék m., csorda-út, csorda-
Székelység Nyr. 11 :426. és Mtsz. csapás.
— a szántóföldek közé ékalakúan * Csorda-kel — Háromszék m.,
benyúló rét, de ékalakú kaszáló is.
Mtsz. — csordagyülhely.
Csekharaszt — Vép, Vas m., * Csorda-nyom — Oklsz., már
Nyr. 30 446. :
— szántó és ka- 1525-ben: „Quedam via Chorda
száló. Gsekharasztálja — uo. — Nyom apelláta" — rovátkosan ki-
ua. taposott út, mely a csorda egy-
Csenderes hely — PP., Nyr. forma lépésétl ered.
18 : 370. — bokros hely.
Csorda-út — Oklsz., már 1291-
Cseplesz — Székelység Szat- ; ben: „Que via uocatur wlgariter
már m., Mtsz. — apró csenevész Churda uta" — vagy csordajárás.
bokor, erd. * Csóva — általánosan — egy
*Csepleszerd 1808., Udvar- — kötés ág, szalma, nád vagy széna,
helyszék —
növendék vagy sarj- botra, póznára kötve; ma a tila-
 ;
:

Cslle 265 Égevényföld

lom jegye, a régiségben valószí- Delel — általánosan. L. Déll.

nleg az idleges jogszerzés jegye
Delelk — Hortobágy, T. M. I.
is. Osztozásnál, kimérésnél az — a legelrészeken itt-ott ültetett
egységek jelzje. Innen a példa- kis erdk, a fanem az ákácz.
beszéd: „A hol a csóva,ott a ti-
Nagyon rossz idben a juhokat és
lalmas''. A csóva kitzése: kicsó-
birkákat a delelkbe hajtják.
vázás.

Csölle — Naszvad, Komárom

*Déll —
Oklsz. 1436. „Ipsum
vadum non hoc nomine Agyagos
m., Nyr. 4 : 235. — nádkéve.' sed delien'' = delel. Az a hely,
Csörm —
Nagykunság, Mtsz. a hol a legel jószág dél idején
— nádtörmelék; tüzelanyag. megpihen ; rendesen az itatóhe-
Csuha — moldvai csángó, Nyr. lyen. Csík m., Mtsz., déll a szántó- :

30 : 176. — rúd vagy bokor, mint földnek délre fekv lába.

jegy a földmérésnél. Dénár— (Századok, 14:682.),

Csutaj — Mátraalja, Felsbor- Nyr. 17 : 575. — „Kisújszálláson a
sod, Nyr. 30 : 386. — sr, fiatal forintos elnevezés van használat-
erd. ban, a forint 102 dénárral számít-

Czabol — Székelyi'., Mtsz. — tatik, egy forintos föld = 1000"",

itt telekmérték, de értelme ho-
tilosban járva gázolja a vetést.
mályos.
*Czapax — XVIII. sz., 1719,
— Hortobágy, T. M.
Fertszentmiklós — legelrl, a
—
Disznófd I.

a melyen a csürhe járt.

mai „képes", hogy t. i. „négy
határ ötezer juhot (bír) képes ki- Domb — Hortobágy, T. M. I.

tartani" = lat. capax. kisebb halom.

Czelke — Szkedencs, So- *Donatárius — XVII. sz., foga-

mogy m., Nyr. 3 : 140. — bokros rasvidéki tanuvallatás — adomá-
hely; különben furkósbot. mányos, ki adomány utján jutott

Czibakhát — Sárköz, Nyr.

földbirtokhoz.

32 : 461. — dlútak végén a Dl — Oklsz. A régiségben

határkarók vonala, mert czibak = dulew, deley, dellew, dewleye
czövek, itt határkaró (Mtsz.). már 1254-ben: confinium, coUimi-

Czinkushúzás — Székelyföld,
tium. Kemenesalján düW^ö-nek
ejtik. (Nyr. 32 : 510.; szófejtése
Mtsz., Alsófehér m. magyarsága,
Lázár 35. — sorshúzás közös föld Nyr. 32 : 353, 445.)

kiosztásakor.
£bes — Hont, Füzes-Gyarmat,
386. — zsombékos, csa-
Dancza — Meztúr, Nyr. 11 Nyr. 30 :

285. — zsombékos fenék, a mely-

:

litos vízpart, de dl is.

ben hó- és esvíz megáll; idvel Égevényföld Mátyásföld, Nyr. —

jó kaszáló. 20 324.; Csallóköz, Palóczság,
:
 ;

Egy fertály 266^ Faluszer

Mtsz. — homokos v. kavicsos Ér — Hortobágy, T. M. I. —

sovány föld, a mely könnyen ki- vízszakadék kis parttal.
benne a vetés
szárad és
azaz kiég, innen égevény.
kisül,
Erdkar áj — Csitár, nyitrai
palócz, Nyr. 33 : 462. — erdszéle,
Egy fertály — 1. Fertály. a tót kraj = szél, karima. Nyr.

Egy hely — 1. Fertály. 33 467. :

Éjháló — Székelyföld, csángó, Erdlni — Háromszék m., Nyr.

hétfalusi magyar, Malonyay 2 45. :
3:324., 5:36., Udvarhely m.,
— ha a legények a marhával Mtsz. — fát vágni v. gyjteni az

éjjeli legeltetésre vagy favágásra erdn és hazaszállítani. A régi-

kimennek. ségben 1623. Brassó város legel-

Ekényi —
egy ekényi jog az
tetési rendjében a mai faizás ér-
telmében.
Árpádok korában 120 150 hold, —
1. Kötél alatt is. Tagányi F. K. Erdlpénz — Oklsz. — „ge-
p. 31. bühr waldumhauen".
für das

*Élm — XVII. század — a

1480 körül Erdelewpenz flore-
:

legelrl „hogy : azt ne élje akárki"

num 1. Reethpenz florenos 2.
= használni. * Erdpénz — 1637. A j aszói

* Élföld — Kecskemét 1737 Convent tanuvallatása — az erd

T. S. — a kompossessorok szántó- legelésnek taksája.
földje; Veszprém m. élfd = Eresztvény — Hernádvölgy és
szántóföld, Mtsz,
Cserehát, Gömör m., Tarczal,
Els foglalás — sok helyen Paun, Nyitra m., Háromszék, Nyr.
dívott még a XVII-dik században 17 554.
:
— fakadó, sr bokros
is. Az els foglalás törvényét ön- fiatal erd. A régiségben : Kolozs-
kénytelenül egészen szabatosan vári glosszák 1577. (Nyr. 36 : 19.)
mondja ki Debreczen város 1673-i- erezu-en = lucus, silva, nemus.
ki statútuma így : „Az ki az Ele- Oklsz. 1231: Eresteim; 1244, 1296.
pen parlagot felfog, avagy gyepet Ad vnam partiam siluam quod
feltöret, míg élni akarja, élheti vulgo vocabulo erezteuen dicitur
ha eláll mellle, az foghatja fel, stb. Nyr. 6:123. szerint, XIV.,
az ki eléb éri. Tagányi f. k. p. XV. században az az erd, a
12., 13. A székelyeknél törvé- melybe a jószágnak szabad bejá-
nyét a Bogát pusztán így mondták rásavolt. Bátorkeszin hegyhátnak,
ki még 1828-ban is: Kiki annyi Kont-Füzes-Gyarmaton szlhegy-
földet foghat fel, a mennyi neki nek, Leleszen dlnek neve. Nyr.
tetszik, nem de adhatja el s ha 30 386.
:

három évig nem míveli „ha más

elébb beléakaszthatja az ekéjét, *Faluszer — Bereg m., 1556.
nála nélkül marad" t. i. az elbbi. — a sorrend, a mely szerint a
Tagányi f. k. p. 21. nyílföldeket juttatták.
 :

Favágító 267 Forgóföld

*Favágitó — sok helyen — fa- hány véka vetmagot magába

vágóhely. fogadó a föld.

Pehérföld — 1. Csávái fehér- Fertó — Ormányság, Nyr. 7

föld. 525. — egy negyed telek (fertály-
Fejsze — Dósa, Jászkunság,
ból).

(Századok 14 682.) Nyr. 17 576.

: : Fertonpénz Oklsz. 1700 — — :

— egy föld = „egy fejsze

öl föld''. „Minden vidéki emberek, valakik-
nek helyünkben házok nincsen s
* Felfogni — Debreczen, XVII.
dézmaadó szlejek vagyon, ferton-
sz. — mívelés alá venni;
földet:
penzt denar 72 szoktak nagy-
vö. Fúboesátás. Feselnek falu 1715.
ságoknak dézmájok mellé fizetni."
évi constitueioiban (Eltanulmá-
M. Gazd. tört. Sz. VII. 405.
nyok 276.) felfogni: területrl
valami más czélra lefoglalni. Fert — Oklsz. — már 1055-
ben: „Posthec ad elenni humuk
í Kecskemét
Felkérni — a — inde ad harum ferteu''. Késbb
feljelent Szkös) a följelentés
(1.
fertheic, fertheu, ferthoe, fertu. Sá-
fejében „felkérhette", azaz ma-
ros hely pl. itatóhelyeken ; disznó-
gának kérhette a telelkertet.
fert.
* Felnyesés — 1807. törvény- Ficzkó — Mátyusföld, Nyr.
ben — az erdszakaszok felosz- 20 324. :
— egy negyed telek a ;

tása és megjelölése. fertály negyed része. Ilyennek tu-

*Felszabaditani — általánosan lajdonosa ficzkós gazda.
—a tarlót, irtást stb. legeltetésre.
Figur — Felsszentgyörgy (Szá-
683.) Nyr. 17 ^576. —
XVII. század. zadok, XIV :

Férjü — Székelyf., Nyr. 38: „egy kötél földben van 4 figur ^

95. —
„három véka féröjü fd," 45 forintos =
40 hold". Vö. Kö-
azaz három véka vetmagot ma- tél, Forintos.
gába fogadó föld férjü tehát ;
*Fik — Tolnay, 1786. p. 22. —
a. m. belefér. Vö. Fértek.
„a földet fikká teszi". Értelme
Fertály —
általánosan r- — talán az, a mit a Mtsz. közöl a
mérték, de a föld viszonylatában MarczallmeUékrl : „Agyon fikja

telekmérték is. A Mátyusföldön a lovait" = agyonhajtja, azaz

(Nyr. 17:478., 20:324.) egy fer- tönkreteszi, tehát a földet fikká
tály = egy egész telek == Veze- teszi = tönkreteszi, rablógazda-
kényen 58, Tallóson 66 hold. Egy sággal * agyon b..a.

helynek is mondják. Vö. Fertó. *Fok — Hortobágy, T. M. I.

—
Ferté — Oklsz. — 1. Fert. vízszakadék, magas parttal.

Fertekü — Székelység, Nyr. * Forgóföld —

Debreczen a régi-
28 : 95. —
„Hány véka fertekü a ségben —
három-, illetleg hét-
fd?" azaz hány véka féröjü = évenként új osztásra kerül föld.
 . ; ;

Forintos föld 268 Gesztencze

Forintos föld — (Századok XIV : *Füliegyön — Kiskunhalas —

682.) Nyr. 17 : 576. — Jászkiséren jár tavaszkor a jószág, a fú t. 1.

egy katasztrális hold, Kunhegye- kibúvik.

sen 1275 négyszögöl.
= 102 denar), Figur.
Vö. Denar
Fülled — Répczemellék, Sop-
(forintos
ron m., Nyr. 11:518., Alföld és
*Föld — alkalmazás vagy kap- Fehér m., Mtsz. — megmelegszik,
csolat szerint: baromjáró -föld, erjed az összerakott takarmány,
marhaj áró-föld, nyilas- föld széna.

*Földinspector — Debreczen,
*Fmegbocsátás- 1643. Hajdú-
—
XVII. század — a ki a földosztást ság kaszálók kiosztása.

végezte, ellenrizte. Fosztás — Tagányi f. k. és

Földkiosztás — Kecskemét,
Nyr. 24 182.
:
— legel, kaszáló

Kada in litt. 1905. XI. 18. — kiosztása.

„Méreszköze kecskeméti seink- *Fpénz — 1. Fúbér.

nél a kocsikerék volt, a melylyel *Fszakasztás — 1643. Hajdú-

a mérést úgy teljesítették, hogy ság — kaszálóosztás.
a kocsi két els kerekének küll-
*Füvelni — XVII. század —
jére szalmacsóvát kötöttek és meg-
füvet gyjteni (sarlózni?). 1636.,
szabták, hogyhány kerékforgás-
Oklsz. Egy rétecske is vagyon.
nak megfelel földterületet adnak
Az udvarbíró füveli lovát rajta,
át. A kerékforgást a kocsi két
tehát legeltetni is.
oldalán ül polgár ellenrizte.
Vö. szakállal mérni. *Füvelhelyek — 1646. ló-

legeltetési rend — a hol legel-

* Futóhomok — Alföld — leg- tetni lehet ; védve is voltak a fel-
mely a szél hatására meg-
lazább, szántás és szkítés ellen.
mozdul s különböz alakulatokat
teremt.
* Füveskert —
T. S., Kecske-
mét 1600. —
legeltetésre alkalmas
*Fbér — a régiségben 1588., helyek a pusztán, a melyeket a
Oklsz., 1672., Gyr, T. S., 1676. város osztogatott.
szemerei közbirtokosok rendje
Kecskemét —
legeltetésért min-
Füvönosztás — gyepes, füves
pasztákkal való határjelölés az
den darab jószág után fizetett díj.
egyes, kiosztott tagok között.
Vö. Szájpénz.
Tagányi f. k. p. 30., Oklsz. is is-
*Fübocsátás — Kecskemét, T. meri 1297-bl ilyen értelemben
S. — a legelésre szükséges terü- Fyunwztas.
let átengedése ezt kellett
;

fogni, megépíteni, törni, telekesíteni

fel
*Gaz — Szilágyság, Mtsz. —
és bekompolni. 1643-ban a Hajdú- kis erd, cserjés erd.
ságban kaszálóhelyek kiosztását Gesztencze —
Csallóköz, Nyr.
is jelenti. 27 524.
:
—
nádrakás.
 —

Gesztes 269 Halhé

Gesztes — Bábolna, Komárom m. 1728., Kraszna m. 1725. Vö.

m., Nyr. 30 386.
: — több pagony Határgyepú.
együtt.
Gyóta — Ormánság, Baranya
Gezemicze — általánosan — m., Tsz.— legel.
száraz törmelék, pl. a boglya Gyöpszin — Kecskemét —
körül is.
kivágott gyepestéglák, az árkolá-
Göbölyjárás — általánosan — sok kirakására.
a régiségben: Félegyháza, 1781
1801. évi jegyzk., az a legel,
*Hajszos — Kecskemét a régi-
amelyre a hizómarha jár. Hód-
ségben, T. S. — a kocsikerék forgá-
sával való kimérésnél az az em-
mezvásárhelyen, Tud. Gyújt.
ber, a ki a jobb kerék külljére
1819. 11. 37., határrész neve.
kötött csóvát tartotta szemmel.
* Gulya-járás — Hortobágy — Hajszás vagy bajszos az ökör-
1. Járás. fogatban a jobboldali ökör ; innen

Gyaka — Angyalos, Beseny,

vétetett át. Vö. Csás.

Gidófalva, Háromszék m., Nyr. *Hajtópénz — 1581., Gyergyó,

18 : 528. — szalmahordó hegyes Kecskemét — a legel marha
farúd, közepén faszeg. után fizetett taksa, de szerepelt

— (Századok XIV a marhakereskedésben is. El-

Gyalogföld :

tanulmányok 168.
682.), Nyr. 17:516. — egy gya-
logföld Jászapátin = \U sessio, Halesz — Tiszaföldvár, Nyr.
azaz 400 forintos váltsága föld 29 233.
: — Tiszaföldvár tövében
negyedrésze, Jászladányban 12 = keskeny barázdákra osztott föld-
régi hold = 56 katasztrális hold és darab van, mely a község sze-
206 iZ-öl. Értelmezhet úgy is, gényebb lakóinak veteményes-
hogy olyan darab föld, a melyet kertje az egésznek halesz a neve.
;

gyalog (mondjuk 1 nap alatt) Régente ugyanis a Tisza évente

körül lehet járni. elöntötte Földvárt; a területet
mégis bevetették, mondván „ha
* Gyeppénz — T. S., XVI— XVH. :

sz. — tzsérek fizettek marháik

lesz, jó, ha nem, hát nem". Szé-

kesfehérváron szlkert neve.

után.
Fóth és Tápiószele szl, t. i. ha
Gyepszél — Hortobágy, T. M. lesz szl. Gömörben „Hogy ne
I. — határ vége, legszéle. vóna gazdag, mikor két pusztája
Gyepszélén fehérlik Toldi Lrincz van, az egyik ha vóna, a másik
[háza. jó'VÓna. Analógiák mihaszna, :

Arany: Toldi, VI. Neszürjhegy (Szegeden szl-

* Gyep — általánosan — sáncz- hegy), Únomhegy, Ebkérdi csárda,
Mitlátsz (kutyanév).
szerú földhányás, bekerítése, kü-
lönösen a marha bebitangolása Halhé — Ada, Bács m., Nyr.
ellen. Cs. K. 1628, Középszolnok 27:413., Heves m., Mtsz. — ol-
Halogatni 270 Homokzátony

dalra fektetett rend, pl. „a kivi- Határvetós — Ozsdola, Három-

ket halhéra fektettük " = oldalukra, szék m., Nyr. 36:326. — határ-
vagyis úgy, mint a halhéjak =hal- megállapítás (analóg kifejezés:
pikkelyek, egymást félig elfedve. nyílvetés).

Halogatni —
Csíkszentdomokos, Hátashely — általánosan —
Nyr. 32:326. kijárni hálni, — emelkedettebb hely a síkon.
például az esztenába „nyáron
halogatni megyünk".
:

Hatló —
Barkóság, Nyr. 32:
522. —
nehezen járható üt (csak
Halom — Hortobágy, T. M. I. hat ló húzhat rajta).
— kisebb a dombnál és kerek.
— Halom — Osv. 54, Sárrét- Hátság — M. ó., Kecskemét —
domb —
rendeltetése szerint te- húzódó domborulat.
met, rhalom, les, akasztó, ki- *HéYar —
Karczag, de Bihar-
végz a vezérek korában a sátor
;
ban is, B.-Udvari vékony, —
helye is — állítólag.
hólyagos jég, mely recsegve sza-
* Haraszt — általánosan a ré- kadozik be.
giségben is — a mi nem kaszáló, * Heves-puszta — Prónay „Váz-
nem rét, de legelhet növényzet-
— fátlan, napsütéses
latok" 1855.
tel bír, melyet nem kaszálnak,
puszta.
mely tehát szkor kiszárad s ekkor
zörög. * Hidas — T. S., XVI— X\1I.
Nem hiába zörög a haraszt. század — hídpénz v. vám értel-

Közm. mében, tzsérek szava.

Sok helyen: lehullott lomb. Hodáj — Udvarhely m., Nyr.
Haraszton legelni
* XVII. — 6:272. — hold, sok hodájpl.

század —
takarmányszúke idején földje = sok hold
van földje van.

a lehullott lombot föletetni. Homok — Alföld — homok-

*Hát — Debreczen, már a területek, melyek sokszorosan
régiségben is — hátosahb részei gazdasági jelentséggel bírnak s

a Hortobágynak, melyeket szán- különbözk ; van : agyagos-, ka-

tottak, t. i. domborulatok. — vicsos-, meszes- és televényes-

Hát — Hortobágy, T. M. I. —a homok ; végre futóhomok.

föld hatja (így), bizonyos föld- Homokság — Ortelius — „Ho-
terület magasabb fekvés része. mogshag" néven már 1609-ben.
*Határgyep — két helység Kecskemét környezetének homok-
közötti ránczolás. Cs. K. 1628. területei Treitz vizsgálata szerint

p. 83. Vö. Gyep. szelek szórása a Duna völgyébl.

*Határszabaditás XVIII. — sz., Homokzátony — az ártereken

de máig is él a tilalmi — id a homoklerakodások, fképpen
leteltével a legeltetés czéljából. a Duna árterein. Hauer Béla.
 ;

Horh 271 Kalangya

— Dunántúl, Nyr. 21
Horh : 94., Irtás — általánosan — kivá-
Mtsz.— mély (hegyi) út. gott erdn a földben maradt
Horog — Pannonhalma, Nyr. gyökerek sürü bozóthajtása, egé-
19 37. — magas partok között
:
szen fiatal erd is. Nyr. 30 386. :

fekv út. — szerte — az

Irtványos irtás.

Hortobágy — általánosan — Iszkes hely — Zselyk, Besz-

Ohat, Mdta, Znm pusztákból tercze-Naszód m., Nyr. 18 576. — :

ezeknek részei: Halászköz, Macs- északos hely (talán ész aknák néz).
katelek, Faluvéghalom, Pente-
zug, Ludashalom, Hármashalom, Itó — Oklsz. — Itató. Már
Szatmáritelek, Kungyörgyhalom, 1211. Itnuh. Jószággal kapcso-
latban. 1417 „E\vku2/f/ío''= Ökör-
Disznófd, Mátahát, Feketerét, :

Szásztelek, Derzsitelek, Hármasi-

itató. 1456: „Oewkewri/í^o, Wye-

járás, Sárosér, Papegyháza, Má- wkerytho'' = Ököritató. Ugyan-

taitelek, Toronydomb, Ökörföld,
akkor „L0/////0"= Lóitató.
Elep, Nagyálomzug, Kösélyszeg, * Járás — általánosan — a hol
Csunyaföld. Vizek: Kösélyfolyas, a jószág legelve jár : göbölyjárás,
Kadarcsfolyas, Arkusfolyas. Sáros- gulyajárás; minden csapatnak kü-
ér, Hortobágyfolyó. lön a járása; Kecskeméten a

Hóstát — szerte, fleg Kolozs- gulya mellett azonegy járáson

vár, Nyr. 24 251. — külváros, a
:
egy csürhe is jár.

német Hofstadt. * Jászhely — 1746. Jászság —

Hogy — M. ó., Kecskemét tája
— a hol jászok laknak.

— a puszta minden domborulata, Jobbágytelek — 1. Székhely.

a melyrl a víz lefolyik.
*Juhporos Kunság— a —
Imeshold 1492 —
In vérre :
karámban kupaczokba összesöp-
rött, száraz juhtrágya, mely tüze-
autem sessio dimidia soluet mé-
lésre való.
dium cubulum auene: cum eodem
ver habent seminare quod vo-
cant ymes hold (DL. 36992). 1492
;

Kabolaút — Patóháza, Szatmár

Item in autumno et vérre quod-
:

m., Nyr. 18 432.

:
— több össze-
vágó szekérút v. gyalogösvény.
libet aratrum habét arare vnum
juger, quod vocant mezhold. (Uo.) *Kajtor — Aba, Fehér m. —
MNy. 1:377. puszta. Csiás kajtor vasútállomás:

Imola — Székeljrf., Csallóköz,

Csiás család pusztája; Fiáth

Mtsz. — semlyék, ingovány,

kajtor.

szittyó (Juncus.) 1193., Oklsz. * Kalangya Erdély —az a —

aquam imola. 1476., Oklsz,
Inde ab mi a Királyhágón innen gabona-
Secus quendam vallem Imyla- kereszt. 1715 Feselnek falu. L.
macharalio nomine Evzfeir vo- Nyr. 28:439. Asbóth; 28:399.
catum. Melich.
 : :

Kapubirság 272 Kompolás

Kapubírság Oklsz. 1581— — Kepe — általánosan — 1. ga-

Az kapubirság denar 50, ha bonakereszt; ezeknek sora; 3. 2.

valami barom mégyen bé rajta, papnak, kántornak a hívektl

arról valami kár lészen, az kapus szolgáltatott gabona (szalmájában)
ember megfizesse a kárt hajtó- és fa; van: búza-, zab-, fakepe;
pénzzel edgyütt. Székely Oklvt. 4. aratórész : kepére mennek =
V. 124. aratni mennek részért. Nyr. 33

Kapurováspénz Oklsz. — — 22. 1577

36 262.
: :
: Kolozsv. glosszák Nyr.
salarium.
1573: Hozót kapu rauas pénzt
het kaputol (a kapu használatáért; *Kert — Kecskemét, XVII.
a nyilvántartás rováson történt). század, T. S. — a telelk, 1. azt,
vagy tanyaföldek kétfélék voltak,
— Serkes, Gömör m.,
Karaj
ú. m. „Város adománya kert"",
Xyr. 19 — halom, dombocska.
: 45.
melyet
:

a város bérbe adott és

Karóleütés — Alsófehér m. „Pénzes kert"", melyek mint örök-
magyar, Lz. — a föld birtokba- birtokok adás-vevés tárgyai vol-
vételének egyik módja. tak; a kert itt kerített legelt
jelent.
Kaszacsapás — Zilah, Nyr. 28
283. — a lekaszált fnek a földbl Kertfogás
* 1643 Hajdúság —
kiálló hegyes szára. Vö. Csapás. — kertnek való hely foglalás.
A kert kerített legel értelmé-
* Kaszáló — helyesen — pra- ben is.
tum, Wiese. A rétségek eltnése
óta mindinkább rét.
Két ökör megszántható mez6
— Komáromi Csipkés Biblia, T.
Kátyú — sok helyen — sáros 5. 14 : 14. Nyr. 36 : 100. — akkora
mélyedés, járókelnek veszedel- mez, amelyet egy pár ökör egy
mes. nap alatt felszánthat.

Kavicsos homok — mely kavics- *Kicsóvázás — XVI. század —

csal van elegyítve. a hatalmasul vett területet csó-
Kavillás — Szeged, Nyr. 2 : 44. vákkal megjelölni. L. Csóva.
— szi idben a meznek oly
* Kivirágzik — Kunság — a
füves része, a melyben a nyulak
szik, ha a széksótól kifehéredik.
tartózkodnak. „Kavillásban talá-
Vö. Széksós.
lod sszel a nyulat."

- Beret, Abauj m.,

Kocsikerék — vö. földkiosztás.
Kegyetlen
Nyr. 2 : 520. - sr, csalitos hely Komp — általánosan — határ-
az erdben : „kéki kegyetlen, domb, határhányás, halom.
forrai kegyetlen".
* Kompolás — T. S., Kecske-
Keményszík — Kunság — mét — legel- vagy földbekerí-
kemény, nyáron megcserepesedik. tés. Vö. Bekompol.
 —;

Kopározás 273 Láncz

*Kopározá8 — Kassa, 1664 — tározó ; a hány köblös a föld,

legelt területen újból való legel- annyi köböl termést ad.
tetés, azaz kopárra legeltetni.
Könyérváró hogy M. ó., —
Kopasz szik Alföld — — me- —
Kecskemét földhullám, a melyre
rben növény nélkül való, olyan, a pásztorember felhágott, hogy a
mint az „aszfalt", errl söpörték kenyeresszekeret lássa.
egykoron a szíksót. Többnyire víz Kötél —
a földosztásnál mint
alatt áll s csak nyáron szá^^ad ki,
mérték szerepelt; szerepelt 6
ha pedig kocsi megyén rája, akkor 10—12—24—30 stb. öles, de
zököq. Hauer Béla.
ugyanott félkötélnyi jog =
Kopoltat— Patóháza, Szatmár 00 — 75 hold föld, minthogy egy
m., Nyr. 19379. — csépeltet.
: kötélnyi = egy ekényi jog =•
120—150
*Kopolya — Alföld — állandóan
hold. Tagányi f. k. p.

31. Vö. Rúdosztás, Fúkötél. Rima-

megmaradó állóvíz, de idleges
szombatban, Nyr. 26 479., kötél :

ásott kút

—
is.
= kb. 1 hold. Gömör m. (Mtsz.),
*Kóst XIX. század, 1803.,
— egy kötél föld egy hold. Do- =
Középszolnok m. az erdben
rozsmán, uo., egy kötél tanyás
a lopott vagy duggatott marha
oszt. föld =
18 kat. hold; egy
számára készített rejtekhely Er-
— —
;
kötél nyilas =
8 hold egy kötél ;

délyben Mtsz. takarmány. feketeíold= 1200 D-öl.

* Kotú — Sárrét, máshol kátyú — Kövesföld Sz. F. B. — —
sáros, süppedékes, mélyedés ko- ;
köues fold =
calculosus kavicsos. ;

tús hely, süppedékes, veszedelmes

hely; a pákásztudomány fontos
* Közlegel — általánosan —
közös legelje a helységeknek.
tárgya. Tetétlen, Hajdú m. Nyr.
26:238: - rét. * Közönséges — a régiségben

*Kotúsföld — Karczag — egy- mindig —

a közös helyet, így

koron nádas Kotú a nád töve =

itt
közlegel =
közönséges legel

zsombék. Most búzaterm

;

föld, a
közönséges pásztor közös p. stb. =
melybl az eke még kivetegeti a
nádtorzsákat. Vö. Kotú (botanica).
Láb — Alsófehér m. magyar-
sága, Lz., 35. ; Szilágy m., Mtsz.
Kottyanó Túrkeve, Nyr. 3— :
— egy tagban lev nagyobb föld-
472. —
zökken, a kerékvájta birtok.
mélyedés kocsiúton. Vö. Kotyor.
Lábas — Mátraalja, Borsod
Kotyor — Szernye, Bereg m., m., Nyr. 30:386. — lábos; Há-
Nyr. 30 : 300. — kerékvájta mé- romszék m., Mtsz. ; lábán álló,

lyedés a szekérúton, a kottyanás- még le nem aratott gabona, le

tól. „De kotyoros ez az út". nem váe^ott erd.
Köblösföld Bihar, Hajdú m., Láncz — általánosan — egy
Nyr. 36:144. - területmegha- hold föld. Alsófehér m. magyar-
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 18
 — ::

Láp 274 Marha-élés

ságánál (Lz. 35.) ma 10 m., ré- tenyésztésen feküdt, p. 16. Ta-

gente 10 öl széles és dúlhosszú- gányi f. k.

ságú föld. Vö. Fúkötél. * Legelhely — Ver. 74. —

Láp — általánosan — ingóláp, Pascuum.
a melynek felületét vízinövény- Legel mez — 1760., Oklsz.
szövedék borítja ; alatta a mély- — legelhely.
ség. 1261 Oklsz., Terras Lap etc.
:

Lehen — jobbágytelek. (Német:

Lapácz — 1310—1338., Oklsz. geliehenes Gut == kölcsönzött.)
— Ad wallem Lapaz dictam = Nyr. 24:303.

Lirtpénz Oklsz., —
Erdó- —
Lápás — 1468., Oklsz. — Ter- bér. 1520 Tenentur dare pe-
:

ras arabilesLapasweghath vocatas. cunias que vocatur lirth pénz

Lapos— Hortobágy, T. M. — I.
idest erdewber.

vizenys, vízjárta hely. — Lapos *Lófség — székely szó —

— általánosan — csekély mélye- birtok, mely a lófség anyagi
dés hely; 1288: Oklsz. In Lopus- alapját alkotta s úgy látszik 40
telek tria iugera. holdnyi volt.

*Láz — 1838 Máramaros, de Lok — Székelység, Nyr. 11

— völgylapos.
:

egyebütt is — a szláv lázi ; irt-

470., Mtsz.

ványok ; de fensík, erdei tisz- Lonka — Bukovina, Nyr. 6

tás is. 472. — a. m. lunka.
Lazna — Tiszaadony, Vásáros- * Lopott út — Pusztaszentmik-
namény, Bereg m., Nyr. 27:478., lós — rossz, hepehupás.
m., Mtsz. —
Szabolcs
f. „Ide
gizgazos
* Lunka —
Kraszna m., 1719.
hely,
jószágot, hadd
is

legelje le
kell hajtani a
a laz-
— egy a lankással.

nát". Laznahely = kaszálóhely.

Máglya — több helyen, Mtsz.
*Legel — (Tolnay 1786.) — — szénaboglya ; értelme : rakás.
javítás lovak után, a letaposott Magyar földközösség — az
talaj felporhanyítására, ehhez kell sidkbe nyúlik vissza. Fokozat:
— holsteini parasztok szerint — a) els foglalás, b) nyílvetés,
egy ló szarvasmarha; a
után öt
c) nomád gazdaság. Tagányi f. k.
francziák szerint négy ökör és
három tehén. — Legel — Pest
Maláka — a régiségben —
pocsolya: a szláv mlaka. 1254
városa földjei osztatlanok voltak,
mindenki kénye-kedve szerint
1378 : Aquam que Chorna malaka
dicitur. 1347 Vnam aquam palu-
:
használhatta. 1720-ban az egész
határ legelnek van véve. Világo-
dosam Malaka vocatam.
san kivehet, hogy a súly nem » Marha-élés —
Székelyf., Mtsz.
a földmívelésen, hanem az állat- — marhalegel. Marhaélöhely,
Marhanyaraló 275 Nyerénk

Székelyi., ua. Marhajáró, Hegy- Míres —

Ek. felföld, rutén,
alja, Mtsz., ua. Nyr. 25:298. mérés — = kb.
* Marhanyaraló — Kecskemét egy holdnyi terület.
régisége — hely, a hol a marha Monyas szik — Alföld — az
nyáron át legelt. Alföld szikesein kis, féltojásalakú,
* Marhatelel — Kecskemét füves kupaczok, melyek a szikes

régisége — hely, a hol a marha tócsák szélein állanak. Hauer

Béla.
telelt.

Marikkal rakott fd, zsom- Monyókos(föld) — Nagykunság

békos, befüvesedett hely. Vö. — agyag- és szikvegyületú föld,

Monyas szik. mely a vizet nem veszi magába.

Markaf útja — Kiskunhalas, Nyr. 3:281.

Nyr. 15:282. — Markalf útja: Nád — Oklsz. — Arundo.

kocsiúton a két kerékvágás kö-
1282 : Nadmezeu stb. helyne-
rendesen begyöpösöd emel-
zötti,
vekben.
kedés. L. Bakhát.

— Nádas — Hortobágy, T. M. I.
Megépíteni 1. Fübocsátás.
— nád, Arundo, termhely.
Megfordítani Szkefalva, — Elfeküdt már a nap túl a nádas
Kisküküll m., Nyr. 15:283. — [réten.
a csr födj ét agyaggal bevonni. Arany.
Meszes homok — mely mész — Nádas — Oklsz. — arundinosus.
— szemcsés. 1259 : Nadoslaz s helynevekben.

Mez — Hortobágy, T. M. I. Nádderok — Csallóköz — ná-

— a telkeken most jó mez van. das tó. Nyr. 27 524. :

Gazdag legelkön visz az út ke- * Nemes lábföld — Torda — a

[resztül
Ott hever a göböly; nemesek része, ellentétje a pa-
Rekken a hség, azért nem raszt nyíl. Tagánjd f. k. p. 23.
[fogyaszt most
A kövér mezbl. Nomád földközösség — az
Petfi. adott darab földnek kiélése után
— Mez — általánosan — füves való más darabnak mívelés alá
puszta, itt-ott maga a fú is. vétele. Tagánjd f. k. p. 11.

1055: Oklsz.
ezóta gyakori helynév.
„ad bagat mezee""
Nosztok — Nostoc commune
Vauch. L. Vakszík.
Mezpuszta — Oklsz. — 1564: * Nyaraló — 1678., Kecskemét
Az ki zsellér mez pusztára száll, — nyári legel, hol a gulya az
annak négy esztendeig való sza-
egész nyarat kihúzza. L. Telel.
badsága legyen, mind adótúl és
minden rendbeli szolgálatiul. (M. Nyerénk, nyerénkes Udvar- —
Gazd. tört. Sz. I. 70.) hely m. — a mezei út vagy
18*
 :

Nyers és 276 Pap

országút harmat és es után. Ökörmez Sonkád, Erdhát,—

Nyr. 26 : 330. Szatmár m., Nyr. 3 382. a :
—
Nyersés — Szentgyörgyvölgy,
mez azon része, a melyen az
Zala — irtáshely. Nyr. 2:280.
ökröket legeltetik.

Wyiristye — Klézse, Moldva, Ökörtilalmas — 1738., Torda *

Nyr. 5 89. — tarló

: oláhosítás. — legel, mely más jószág eltt
;

*Nyomás — általánosan a van. ré- tiltva

giségben — az a határrész, a
Öl föld — Dósa, Jásznagykun-
is

melyre a barmot azért hajtják

szolnok m., Nyr. 17 : 576. (Száza-
legelni, hogy azt megtrágyázza.
Oláhban nimás, imás. 30
dok XIV : 682.) — egy öl föld

177.) ; a régiségben,
(Nyr.
1425 : Nyr.
szántóföldben = két kat. hold és
124 D öl ; kaszálóban 1422 G öl.
22 362.,
: Terres arabiles ... in

tribus calcaturis nyomás dictis". sz határ — Nagyajta, Három-

1413 : Oklsz., nyumas. szék m., Nyr. ^4 : 106. — a ha-

Nyomós — Kecskemét, Nyr. tárnak azon egyharmad része, a

19:46. — marhalegelö. Vö. Nyo- melybe a tagosítás eltt búzát és
mós föld. rozsot vetettek ; a vetés idejérl
így nevezve. Vö. Tavasz határ.
Nyomós föld — 1612. — az, a
melyet a marha legelve jár,
* Padkás Karczag szik — —
igy nyomot ró és trágyáz. VÖ.
szikes helyek, a melyeken a le-
Nyomás.
futó hólé lapos folyásokat vájt;

Oktál — Mátyusföld, Nyr. 20 :

ezeknek partján üldögél a pásztor,
327. — egy helynek vagy telek- ezért padkás.

nek fele ; Mtsz. szerint sessio

Pagom — Écs, Gyr m., Nyr.
octava: Jallóson 33, Vezekényen
30:386. — pagony.
28 hold ; Horpácson, Sopron m.,
48 mér. Pagon — Rábaköz, Edve, Nyr.
— Orosztony, Zala m., 30:540. — pagony.
Ornyák
Nyr. 24:384. — szúk völgy- Pagony — szerte — bokrosodó
nyilásban lev rét.
erdvágás. Nótában: Halas, Nyr.
* Ökörföld — Debreczen, Hor-
30 386.
:

tobágy, T. M. I. — legeltertilet, Pagonyonihan széles árok

Vadat lesni oda járok,
a melyre csupán jármos ökröket
Még a vadat lesem, várom
lehet legelre hajtani. Megjelenik legott három
* Ökörjáró hely — 1738, Torda Barna kis lány a vágáson.

— ökörlegeltet hely.
Pap — általánosan, Kába, Nyr.
* Ökörkert — 1632., T. S. — 25 : 426. és Mtsz. — a gabona-
kerített ökörlegel. kereszt legfels kévéje. Tréfás.
 : ;

Papné 27j[ Puszta

Papné —
általánosan az — * Pénzeskert — Kecskemét, T.
alatta fekv kévék, számszerint 17. S. — 1. Kert.
Tréfás.
Petrencze — általánosan —
Paraszt — Tokaj, Nyr. 19:432. kis szénarakás, a melybl a bog-
— szántáskor szántatlanul ma- lyát állítják össze.
radt föld.
*Pocsvány — Karczag —
Parlag — általánosan be- posvány.
vetetlen föld.
Poléta — Sárköz, Tud. Gyjt.,
* Párra— Somogy — Parlag.
g 1.
1833., Nyr. 34:486. — sorrend,
*Pascua — a régiségben — a mely szerint robotolnak. (Balétá-
legelk. ból, a mely czédula juhvágóknak

Páska — Rimaszombat, Nyr. a fogyasztási hivatalból. Mtsz.)

5 229.
: — legel, a latin pascua. Porgolád — több helyen —
Tót: pasa. gyepükerítés a mezn, a bitangoló

Páskáczin — Hetes, Nyr. 2 jószág eUen. Már 1613-1696-

373. — legel, a latin pascua; ban. Oklsz.

oláhos alakban. Porgoládkapu — általánosan,

Paskó — Nyitrai palócz, Nyr. T. S., K. p. ü., 1632. — kerí-

32 467.
:
— legel, a tótban pást = tések és gyeptik kapuja, bitangoló
legeltetni. jószág ellen való. Vö. Proglátkapu.

Páskom v. páskom — álta- Porszik — Alföld — melynek

lánosan — legel, pascua. felülete nem kötött, kemény.
Paskony — Komárom m., Nyr. Pózna föld — Jászalsószent-
4 283.
:
— legel, a páskom. györgy (Századok XIV 682.) Nyr. :

Paskum v. páskum — szerte 17 576. :egy pózna föld— négy =

— legel, latin pascua, pascum. kat. hold és 222 d-ö1 ; 24 pózna =
Passág — a régiségben — egy sessio.

mocsaras hely. 1426—1486. Oklsz. * Proglátkapu — a határgye-

„Venissent ad decursam cuius dam pün, úgy készítse, hogy magátul
Riuuli sew loci paludinosi wlgo betevdjék. Cs. K., 1628. p. 84.
pasagh vocati. 1430 Loci palu- : Vö. Porgoládkapu.
dinosi wlgo passagh vocati.
Próstya — szerte — fakerítés
Pást — Barkóság, Palóczság, 1721. Oklsz., kiki tartozik jó so-
Tsz. — pázsit. vént, árkot, próstyát tartani.

Pázsit — általánosan — fú, gyep.

Puszta — Hortobágy, T. M. I.

Pénzesföld. — XVII. század, síkság, róna, nem mindég az. Kiet-

Debreczen —
az, a melyet a gaz- len föld, pusztaföld. Nagy róna,
dák pénz ellenében béreltek. síkság, a hortobágyi nagy róna.
 ;
::

Pusztás 278 Sarabolni

Szólás : Elgyött már megnízni a Rétkert —

1481., Oklsz. —
rónát. — Puszta — általánosan „Duas particulas pratorum Reth-
— síkon fekv szántóföld, legel kert vocatorum".
stb.Oláhban pustá (Nyr. 17 120.);
— Gilvánfalva, Baranya
:

svábban puszte (Nyr. 23:231.); Rezala

Zsolna ióiimj\éi\ pusztosin a is (Nyr.
m., Nyr. 30:386.— irtás.

Rezes — Moldvai csángó, Nyr.

26:423.); Szláv: pustí, pustü

30 171. — helyesen
finn : autia, gót auths (Nyr. 11
: az : részes,
414.). A régiségben 1306—1359.
a kinek egy se a földosztáskor
Puztaság, 1416. Puztha stb.
részt kapott.
(Oklsz.). *A puszta nem sivatag,
hanem gazdaságra alkalmas te- Rigya — Velenczei tó. Fehér
rület. m., Nyr. 17:431. — ladikkal ne-
Pusztás —
a régiségben is — hezen járható zsombékos, bucz-
erdnélküli; 1700: pusztás kás, torzszsal vegyes nádashely.
sík,
* Mások szerint ritkás náddal fel-
lévén sokszor a szUben. 1712
pusztás helyekre vad fákat ültes- vert hely.

senek (Oklsz.).
Róna — Hortobágy, T. M. I. —
ezt a szót Konyi János vezette
* Ráfeküdni — Kecskemét, be az irodalomba. Vö. MNy.
XVII. század, T. S. — a területre: m : 125.
azt elfoglalva tartani.
Red árkok nyílnak, homloka
Begl — Csíkszentdomokos, [rónáján^
Nyr. 32:328., regelö, Csík m., Petfi.
Nyr. 26:428. — legel.
Rovásosföld — (Századok XIV r

*Rét — helyesen — vizes, vagy 682.) Nyr. 17:576. — Túrkevénr

yízjárta hely, sással, náddal és egy rovásosföld váltsága 22 frt
egyéb vízi növénnyel felverve, a voltegy rovásosföld szántóban
; =
latin : Palus, a német : Ried. Vö. nyolcz hold.
Kaszáló. 1223 óta
—
helynevekben
— * Rudas — sok helyen — pet-
gyakori (Oklsz.). Rét Hor-
rencze vagy annál valamivel
tobágy, T. M. I. — régente a gyé-
nagyobb szénacsomó; 12 16 ru- —
kény és nádtermel területeket
dasszéna ad egy boglyát. Az el-
nevezték rétnek. Ezeknek a he-
nevezés onnan ered, hogy ruda-
lyén most sík talajon rövidszárú
kon hordják a boglyarakáshoz a
fú terem. *A rét sokszorosan
szénát.
synomym a kaszálóval.

Réteoske — 1636., Oklsz. — Sarabolni — Dunántúl, Mtsz.

„Egy rétecske is vagyon. Az ud- — füvet, gyepet megnyírni sarló-
varbíró füveli lovát rajta", itt val. Az osztrákbajorban = schrap-
legel az értelme. pen. Nyr. 24:395.
Sarlöpénz 279 Szárnyék

Sarlópénz —
T. S., Kecske- vanios kertnek keörniös körül
mét —
legelhasználat után járó vagion reghi oh sövenie, hasáb
taksa. karokkal állatott lesza nélkül.

Séd — Dunántúl, Mtsz. — fo- Surjás — Mátraalja, Felsbor-

lyás, csermely; 1095 óta hely- sod, Nyr. 30 386. :
— súrú, fiatal
nevekben, Oklsz. erd.

Ség — a régiségben — domb ;

* Szabadítani — a régiségben
1055 óta helynév, Oklsz. is — a határt aratás után legel-
tetésre felszabadítani.
Semlyékes — 1. Zsemlyékes.

— Szabad nyomás Oklsz., 1522. —

Sík Hortobágy, T. M. I.
Omnia pecora de libera terra wlgo
Szennyes is, rongyos is volt az Zabadnyomas dicta abigi et ab-

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

[öreg csárda
duci fecisset — az a határrész,

Arany. a melyre szabad marhát hajtani

legeltetésre.
Sikárf — Alföld, Andropogon — Kecskemét, Nyr.
ischámum L. — az els fúfaj,
Szájbér

mely a futóhomokból alakuló bucz-

37 327. :
— az az összeg, a melyet
a jószág tulajdonosa fizet a városi
kát megszállja és köti. Hauer Béla.
gazdasági hivatalnak a legelre
*Sikór víz — Somogy -sekély víz. kicsapott marháért ; a kifizetésrl

Sió — a Sió-folyó név a csu-

adott nyugta a szájbér-czéáula..

vaszban is meg van sivé = hideg- Szájpénz általánosan

bl eredve: sivé -jó ^ sio azaz fbér.
hideg folyó, ad analógiám Hév -jó Szakállal mérni — Kecskemét,
^ Héjó = meleg folyó. (Pápay, Kada Elek in litt. 1905. XI/18. —
Nyr. 27:367.) a mikor a régiségben a földet

*Sivány— Alföld. L. Sivóhomok. csak úgy gondolomra mérték, erre

mondták, hogy „szakállal van
*Sivóhomok — Alföld — a futó- mérve". Vö. Földkiosztás, Kocsi-
homok legterméketlenebb faja. kerék.
Slag — Szilágy m., Mtsz. slóg Szamoga — Udvari, Szatmár
;

— Csúza, Baranya m., Nyr. 18 382. m., Mtsz.; szomoga — hol? Mtsz.
:

— erdvágás. A német Holzschlag, — vizenys, kákaterm hely. 1425-

röviden Schlag. ben, Oklsz., Silua Gyrv-zomoga.

—
Sövény általánosan vessz- — Arany János Elveszett alkotmány
:

vagy bokorkerítés; Oklsz. 1252. I. ének: szamuka; magyarázata

szerint Avasújváros, Szatmár m.,
helynév 1613—1696. sövényeket
;

nem akarnak tartam, ki miatt szomoga =

csermely.

nagy károkban esünk barmaink * SzárnyékHortobágy a— —

kiszaladásával 1638. Ezen olto-
; nádból kötött alkotmány nevét az
 :

Szecska 280 Sziki növények

újabb idben ültetett, a marha Szik — általánosan; széksós

védelmére szolgáló erdcskére Dunántúl, Halas, Szeged szi- —
vitték át. kes, azaz Na. CO ,nátrium car-
* Szecska általánosan —
zab- — bonat. Féleségei: Mezötiíron, Mtsz.,
Patkós szik, Mészáros szik, Turtó
formára vágott szalma. Tót szó
sekati = vágni. szik ; Gzegléden Átal-szék, Czigány-
szék; a meztúri patkós szik tk.
Szék — általánosan — a szikes a padkás szik, Karczag, 1. azt.
Per alueum
föld; 1095. Oklsz.
*Szikér Karczag — a szike- —
salsuginis que dicitur scequ. 1194:
ken az a sekély árok, a melyet a
Ex inde tendit ad Weguhomoc,
lefutó hólé mosott.
quod est Scecu ; azóta gyakori.
Szikes — Alföld — vagy szé-
Székhely — a régiségben, MNy. kes, széksóval átjárt talaj. L.
1 : 377. — 1492. Primo infesto beati Vakszík, Porszík, Term szik,
Michaelis Archangeli quelibet ses- Virágosszik.
sio quartalis wlgo Sekkel habes
soluere denarios wiennenses 20 — Szikes tócsa — Kunság — a
hol a víz tükröt alkot.
tehát egynegyed jobbágytelek.

— Alföld — a melyen Szikfok — Hortobágy — a hol

* Széksós
a szikes végzdik és víz fakad.
a széksó „kivirágzott", azaz oly
bven van, hogy söpörni lehet. Sziki kaszáló — Kunság —
melyen tavaszkor buja növényzet
*Szem — Edvi Illés Pál — mint terem, mely azonban nyárra egé-
táplálék, mint árpa-, kukoricza-, szen elszárad.
búzaszem.
stb.
Sziki növények — Kunság —
* Széna — Ver. 38. Foenuw. Cripsis aculeata, C. alopecuroides.
Olasz: Fieno. Dalmát: Szeno. Beckmannia cruciformis, Atropis
* Tótul is az. fajok, Festuca pseudoovina, ru-

— — tila, Hordeum Gussoneunum, Cype-

* Szénaf 1758. Torda az,
rus pannonicus, Scirpus maritimus,
a mi a Királyhágón innen a ka-
Ornithogalum tenuifolium, Iris
száló. Erdélyi szó.
spuria, Rumex limosus, Atriplex
Szénaság — Felsboldogasz- microspermium, Schoberia salina-
szonyfalva. Udvarhely m., Nyr. ria, pannonica, Camphorosoma
34 106. : — szénaterm hely. ovata, Salicornia herbacea, Salsola
Ranunculus pedatus, Lepi-
*Szénázni — 1713. Gyr — a
soda,
dium perfoliatam, crassifolium,
juhokat szénával ellátni. Vö. Szal-
Bupleurum tenuissimum, Sedum
mázni.
caespitosum, Trifolium fragiferum,
íSzér — Székelyf., Tsz. — diffusum, angulatum, parviflorum,
csúrföld. Szér, Matics Imre, hol filiforme, striatum, Lotus cornicu-
csépelik V. nyomtatják a gabonát. latus, gracilis, Statice Gmelini,
 ::

Szik kotmany 281 Tanya

Plantago sibirica, maritiina, tenui- Tag — általánosan, Nyr. 25

flora, Aster pannonicus, canus, 515. — egységes földbirtok, tagosí-
Matricaria chainomilla, Artemisia táskorjutott határrész. A kifejezés
monogyna, salina, pontica, Podo- csak újabb korban, a tagosítások
spermum Jaquinianum, Triglochia óta használatos.
maritimum, Salsola Káli, Cori-
Tanárok 1. Tanorok.
spermum nitidum, canescens. Fák:
Tamarix gallica, Ulmus glabra, Tang — Hanva, Gömör m.,
Ulmus montana, Ailantlms glan- Nyr. 27 : 524. — laza, porhanyó
dulosa, Sophora japonica, Kol- „A hol tang a föld, a marha
reuteria paniculata, Salix álba, megtaposná".
Pruinosa dentifolia, Populus álba,
Tanor — Dunántúl, Mtsz. —
Fraxinus excelsior, Gleditschia,
rét kerítés, azaz tanorok.
Robinia, Ulmus effusa, Sambucus
nigra, Syringa vulgáris, Prunus Tanórkapu — Székelyf., Nyr.
spinosa. Bernátsky szerint. 4 : 478., Mtsz. — faluvégi kapu,

*Szik kotmany — Pusztaszent- vetéskapu; a tanorok kapuja, azaz

miklos — kátyú, süppedés.

a falu kerítés v. kaszáló kerítés-
kapuja.
* Sziklapos — Karczag — lapos
terület súrún álló fejnagyságú
* Tanorok — székely szó —
zsombékokkal. Ezen a kocsi hi- falu kerítése, rajta kapu; 1337
hetetlenül ráz, ezért mondja a óta, Oklsz., tornuk, toronok stb.;

magyarkún „angyalhuUásosnak". újabban tanárok (Dunántúl) tano-

rok De jelent kerített kaszálót
Szíkpados föld Szentes, — is.

Székelység, Nyr. 5 424., 26

Csongrád m., Mtsz. az, ame- — is.

428., 32:329.,
:

PPBod.: septum
:

lyen a szik kis padok alakjában

pascuarium.
virágzott ki. Vö. Padkás szik.

*Szíkzöldje — Kunság. Nostoc

Tanorokkapu — Székelység,

commune Vauch. L. Vakszík.

Tsz., Mtsz. — falu kapuja, a
mezkre vezet vetéskapu v.
Szohát — Moldvai csángó, Nyr. kaszáló kapuja. Vö. Porgolátkapu.
30 181. — nyomás, az oláh sohat.
—
:

Tanorokoldal Homoród-
* —
Szkös Kecskemét — „föld- Szent-Márton, Udvarhely m., Nyr.
nélküli szkös" körülírással, ki a
—
25 430. : szántó neve, mellette
kerthez juthatott, ha visszaélést
szép kapu. Az elnevezés onnan
jelentett fel. L. Felkérés.
ered, hogy a kaszáló tanorokkal
*Szüzgyep — Alföld — mely volt körülvéve.
sohasem volt fölszántva. Nyr.
29 : 17.
Tanya — gazdasági — a határ-
ban lev gazdálkodóhely, pászto-
Tábla — Lz. — Egységes, na- roknál a lakóhely és járulékai.
gyobb földterület. A latin fabula. Vö. „A magyar halászat könyve "is.
 ; :

Tanyás 282 Toré

Tanyás — Századok XIV. 683., megtrágyázódnak termékenyek

Nyr. 17 : 576. — Dorozsmán egy lesznek", innen juhtelkes fd.
kötél tanyás oszt. föld = 18 kat.
Telekeríteni — Fúbocsátás.
hold egy kötél nyilas = 8 hold 1.

— Zenta, Nyr.
;

egy kötél fekete föld 1200 C-öl. Telekezett föld

— 18 — megtrágyázott föld.
: 383.
Taplocza Székelység, Nyr.
5 424. — erdei irtott hely, hely-
*Telel — T. Kecskemét S.,

1724 — a pusztákon azok a

:

ség neve is.

helyek, a melyeken a marhát
Taráta — Dunántúl, Mtsz. — télen át tartották. Ellentétje a
kerítés nélküli puszta hely. nyaraló; 1. azt.

Tarló — általánosan — le- * Telelkert— Kecskemét 1775

kaszált szántóföld, 1233/1345 óta, — a pusztán, a juhok teleltetésére
Oklsz., heljrnevekben gyakori. való terület. L. Felkérni.
* Tatárszék — Kába — lapos Tele vényes homok Alföld —
halom, lapos, széles árokkal körül- — könnyen mívelhet, kitnen
véve; begyepesedve. Alkalmasint term, helytmaradó homok. Hauer
tatár táborhely. Béla.

Tavasz-határ — Nagyajta, Há- Tenyeres napszám — Udvar-

romszék m., Nyr. 34 : 106. — a hely m., Mtsz. — gyalog- v.

határnak azon Vn része, a melybe kézinapszám, azaz olyan napszám,

(a tagosítás eltt) tavaszszal török- a melyet fuvar nélkül, szántás
búzát, zabot, haricskát, árpát, nélkül (ökörnapszám) tenyérrel
kölest vetettek. végeztek.

Telek — általánosan — gaz- *Termszík — Alföld — a

dálkodási földdarab, gyakran ház- melyen a szíksó tartalom nem
hely is. MNy. I : 240. szerint zárja ki a termést.
„mint hogy a telkeket kötéllel is Tilos — általánosan — bekerí-
szokták mérni, a kimért föld- tett hely, erd, kaszáló, legel,
területet a mértelekrl lehetett a hol tilos a legeltetés, vadászat;
elnevezni, úgy mint Bácskában a a tótban tilas. Nyr. 17 499. :

hold földet egyszeren láncznak

Tokái — Mátyusföld, Nyr. 17
nevezik ma is. A gazdaságban
523. —
egy helynek vagy egy
van jobbágytelek, telkesgazda,
teleknek fele; Tallóson 33 hold,
háztelek; a szerszámban: ostorte-
Vezekényen 28 hold.
lek, bocskortelek, telekesbocskor.
— — a fundus értelmében
Telek Torgút — Nyr. 24:400. —
1095 óta szerepel. Oklsz. — kapuadó, a német Thorgut.

Telek — Hortobágy, T. M. — I. Toró — Szepezd, Zala m., Nyr.

a legel partosabb része: „a telke- 17 : 191. — torró. — Székelység,
ken most jó mez van". „Juh- Nyr. 4 : 328. — ad normám
tarló,

telkes hely, ezek a helyek, ha sarló-sórró.

Törni 283 Vakszík

Törni 1. Fúbocsátás. kaszálás; a rokonsági fokozatról

Törvénylátás — Oklsz. — véve els az apa, második a

: fiú,

judicatio. — 1581: Ha valaki a

harmadik az unoka.
tilalmasban kárt tétet és meg Útpénz — a régiségben, Nyr.
nem alkuszik az káros emberrel, 8 552.
:
— 1229: uoth penez; 1230
törvénylátásának eltte, ha bírák ut piniz; útadó.
eleiben jutnak, 3 girán maradjon
érette a barmos ember a mi
Üdül — Csík m., Nyr. 31 : 114,

módunk szerint, mivel törvény

34 107.
:
—
a szántóföld fordulója,
mert a míg fordul, pihen s egy
vár rája. Székely Oki. V. 126, 127.
kissé felüdül.
Törvónyrét Oklsz. 1577: — — *ltetni — T. S., K. pü. levt.
Quoddam foenetum in territorio
possessionis Hydwegh quod tenen-
1589 — telepíteni, így: „falut
ültetni".
tur officiali defalcare teorwen reth
vocatur.
Vadlegel — Oklsz. — 1386:
* Tzeg — Hortobágy — a tüze- In monte Vadlegelew (a mely nem
lésre szolgáló, szárított marha- tilalmas).
hulladék. Kecskeméten tözek ;
Vágás — általánosan — kivá-
Szent-Istvánon, Borsod m., teözik.
gott erdrész, de növendékerd
Mtsz.
is. Vö. Slag.
Turjányríz — M. ó. — Ürb,
Vágat — Makó, Kalotaszeg,
Peszéradacs, Balázs baromjáráson
Nyr. 28 : 429. — vágás, azaz
a kopolyából felfakadó fehéres
kivágott erdrész.
víz; fzésre, ivásra alkalmas.
*Vákálni —
T. S., Kecskemét

Ugar — általánosan — beve- 1685— üresedésben lenni nyaraló- ;

tetlenül hagyott szántóföld, régente és telelhelyekrl, a melyeket a

ezzel védték meg a talajt a ki- város osztogatotti a latin vacuum

merülés ellen, hogy egy-két éven = úr.

át ugaron hagyták; újabban ezt Vakbarázda — Ermellék, Nyr.

váltógazdasággal érik el. 29 335.
: — az, a melyet az eke

ügarszer — Nagy aj ta, Három- nem vájt jól kis ezért újra rájár.

szék m., Nyr. 34 : 107. —a határ- * Vakszík Kunság —

a min- —
nak azon Va része, a mely (a tago-
den növényzet nélkül való szik;
sítás eltt) ugaron maradt; szer
a mi itt-ott mégis elfordul az a
t. i. jelent részt is. Vö. sz-,
Nostoc commune Vauch., mely a
tavaszhatár. *Az ugaron maradás
német nép hite szerint a hulló
egymásutánhoz volt kötve, tehát
csillagok orrfuvása ; a kunsági
szerre következett.
pásztor szerint az a szik zöldje,
Unokasarjú —Dombóvár, Tolna melyet a juh mohón felnyal s a
m., Nyr. 25 192. a harmadik
:
— mitl hamar hízik. Vö. Kopasz szik.
 :

Városkert 284 Fölnyílazní

Városkert — Kecskemét, T. S. et Keleb. 1386 Sombokos. *Az

:

^ L. Kert. igazi zsombékot egy Carex-faj

Velálföld — Nyr. 33 : 52., 1597-

alakítja.

ben — község földje.

Nyíl.
Vetéskapu — Székelység — Falu nyílfölde — 1. Nyílföld.
a falu hogy a marha a
végén,
vetésre ne menjen. Vö. Tanórok.
* Felnyilazni — nyilak szerint
felosztani a földeket. Tagányi f.
Nyr. 2:471.
k. p. 8.
*Villangó — T. S., K. pü. levt.
1632. — határ = vitás határ.
Fertn pénz Oklsz. 1594:— —
Az kinek egez nüa vágjon mel-
* Villongó erd — XVII. század, liet ferthon pénznek is hínak iök
1630. — a leleszi convent tanu-
egez niltol 12 pénzt adnak az
vallatásában, vitás értelmében.
ispánnak fel nylthol hat pénzt.
Virágosszík — mikor szfelé a 1600 : Pecuniam fertn pénz voca-
kopasz- vagy vakszík kijegeczese- tam de hortis a singulis portis
dik,hogy a sziksót seperni lehet, denar 11. 1668: Fertn pénz az
akkor mondják, hogy „kivirág- kit hínak.

zott" V. „virágos" a szik. Hauer * Fogni — 1700., Ecsed ur-

Béla.
báriuma, T. S. — foglalni helyett:
Vízfolyás — általánosan — a „A ki nyilast fog, egy öl széná-
hol minden víz lefolyik. val tartozik".

Vonás — Barkóság, Nyr. 32 * Forgó nyilak oly földek, —

525. — határvonal. melyek nyílvetéssel osztattak ki,
— hol ennek, hol másnak
Vontató — Alföld-szerte
jutottak.
Székely jog nemes-
: Jutott pedig
kis széna- v. gabonaboglya.
embernek négy, szabad székely-
Zsambó — Bugaez — T. M. I.
nek kett, darabontnak és job-
— zsombék.
bágynak egy nyíl. Tagányi f. k.
p. 20.
Zökög — Alföld — a nyáron
—
* Földközösség oly terüle-
kiszáradt kopaszszík, ha szekér
tek, a melyek nyilvetés vagy els
szalad rajta. Hauer Béla.
foglalás útján kerültek haszná-
*Zsemlyékes —
1740., Kecske- latra; eredete határozottan si.
mét föld— =
lapos, nedves, süp- Tagányi f. k. Vö. Magyar föld-
peds; Czegléd körül Semlyékes. közösség.

Zsombék — általánosan — * Fölnyilazni — Tagányi f. k.

1. földpúp, 2. káka, 3. nádüstök p. 25. — a földet, nyílvetéssel
gyökérzete, 4. hangyaboly és va- már a régiségben Nagy-
felosztani ;

kondtúrás 1137—1262. Oklsz.

is. bánya XVI. sz. jegyzkönyvében:
Duobus mancipiis scilicet Somboc „a város egy puszta földet fel-
 1 ;:

Fkötél 285 Nyíl

nyilaztatott" (Nyr. 15 : 371.). Jelent jelent s úgy látszik, ez a nyíl, mint

azonban emelrúddal való feltá- földdarab nevének is eredete
masztást is : fölnyilalni. (Kopács, azonban a név eredeti jelentése
Dráva mell., Nyr. 16 : 284.) egészen kiveszett
a köztudatból

— s ma márkeskeny földdarabokat
*Pükötél fúosztáskor hasz-
jelent, melyek nagyobb földterü-
nált mérték, mint helyen-közön
let részei. Nyilakba gabonát rit-
a „láncz". Vö. Rúdosztás. — F- kán vetnek, inkább szénaf vagy
kötél — „fyuketel" a földosztás-
házi szükségletre való vetemé-
nak neve is, vagyis a földosztás-
nyek termelésére használják fel;
kor kapott ny. Tagányi f. k. p. 30.
innen ered: borsónyíl stb. L. még
h. csegej, jugerum, vékás, bo-
*Komplárkodiii — Debreczen, i.

rozdás — Nyíl — Lz. —

XVII. század — kézalatt közö-
stb.

olyan keskeny terület, a mely

sen használni, a níjílas földrl.
nagyobb földdarabok felaprózásá-
Ez tilos volt
ból keletkezett. Pl. családf halála
Nyíl — Oklsz. — 1. sagitta, után az egy tagban maradt néhány
1577 óta, 2. sors, Loos; 1726 nyíl- holdnyi birtokot a testvérek fel-

lal oszt. M. Gazd. tört. Sz. III. osztják egymás között. — Nyíl
91., 3. pars 1418 óta. Vö. Tagányi — Bibarczfalva, Udvarhely m. —
A földk. tört. M. Gazd. tört. Sz. földmérték „Learattam egy nyi-
I. *4. Érczzúzókban a zúzóczölöp lat". Nyr. 35 : 341. — Nyíl —
neve Kendertörben az
nyíl. *5. Gr. Sztár ay-család okit. „In ter-
ütczölöp neve nyíl. Nyíl Lz. — — ris nigris, nec non sex mensuris
Ha közös birtok a föld, akkor a nyl dictis sorté missis" (2 : 199)
nyíl természetesen annál nagyobb, 1418. Ma is használatban van
minél kevesebb az élvezje. Ist- egy nyilas föld. Nyr. 22 : 362. —
vánházán az erdönyilakat három Nyíl — Oklsz. 1594: „Az kinek
öles rúddal mérik; egy rúd a egész nila vagion, meliet ferthon
szélessége, tíz a hosszúsága. Fel- pénznek is hínak vvk, egész niltól

enyeden. Magyarlap ádon. István- 12 pénzt adnak az ispánnak fel

házán stb. az úrbéresek az ura- nylüiol hat pénzt". Vö. Ferton-

dalomtól napszámért vagy a cse- pénz. — *Nyü — XVII. Fels-sz.

lédek konvenczióban kaptak 1 — fehér megye, 1788. — erdterület

földterületet s azt nyilakra osz- is. — Nyíl — 1788., Felsfehér
tották. A kétökrös napszám volt megye — az erd nyilakra volt
a szántás egysége, a négyökrös felosztva; a részek egyenesbe
két nyilat kapott, a kinek ökre egymás mellett kihasítva, mint a
nem volt, tenyér napszámot telje- nyilak a tegezben. — *Nyil —
sített. A kiosztás sors útján, Enye- Verespatak — a székelyektl ered
den és közelében czinkushúzással, zúzókban a vasalt gerenda-zúzók
a marosújvári járásban nyílhúzás- szorosan egymásmellett mköd-
sal történt. Mindkett ugyanegyet nek, nevk: „nyíl"; a zúzok ezek-
 :

Nyilacska 286 Nyilas kaszáló

nek számához képest: 3 nyilas, reczen — 9000 n-öl ; három nyilas

6 nyilas, 12 nyilas. —
— a a legkisebb tanya, 16 nyilas a
Nyíl
közösföld kiosztásra való egy része, legnagyobb. Fényen. — Nyilas
Zemplén. Tagányi — — Hajdúnánás — egyvékás
f. k. p. 7. föld,

Nyíl — Melich szerint — a mert annyit vetnek bele. Ter-

J.

régiségben a szerencse magyar jedelme Hajdúnánáson 400 G-öl.

elnevezése. Pedig a nyíl csak Nyr. 27 141. :Nyilas —
Hajdú- —
eszköz, a melylyel sorsot vetnek, nánás, (1. még Nyr. 27 94, :

tehát szerencsét keresnek, éppen és 140.) — nem föld, szántóföld

úgy, mint a koczkával ezért nyi- ; mérésére, hanem szUskert egyes
lat vetni, nyilat ereszteni stb. kisebb részeire használatos. Egy
(Melich J. Szláv jövevényszavaink nyilas szU cca 20 — 22 sor szl-
I. 1. 1903. p. 8—9.) lt tesz ki. Nyr. 27 225.:
— Nyilas
Nyilacska Oklsz. —
1725: — — Vámosgyörk, Heves m., Nyr. 34
440. — egy dtill neve; közös
„Ezen tövises föld végében Ko-
föld, nyilat húzva apró részekre
zárvár fell egy nyilacska, melyet
senki sem régtül fogva;
osztva adják ki. Nyilas — Szí- —
az alsó végit Dadái
colált
uram maga
halom —
Borsod m. kaszáló- —
rét egy része, mely több emberé.
földihez szántotta." M. Gazd. tört.
187.
Nyr. 24 432. : Nyilas — Tokaj —
Sz. III.
— erd- vagy rétrész. Nyr. 19 384, :

Nyilai — Szatmárhegy — házat — Nyilas —

Kecskemét, Kada
nyilalni. — Nyilai — Dengeleg in litt. 1905. XI/18. —
az erd-
— lovat nyilalni vasaláskor. Nyr. nek tisztás része. Kada szerint
19 : 382. — Nyilai Rábaköz, — nem a „nyíl" (fnév), hanem a
Gyr m., valami nehéz tárgyat 7iyílik igével van kapcsolatban.
hosszú rúddal (emeltyvel: ny) (Ez tévedés.) Vö. Nyilazás. —
fölemelni. Nyr. 15:431. Nyilas — Oklsz. 1. sagittarius,
* Nyilas — kaszálók, borsodi 1343 óta személynév, 2. pars sorté
Bükk, csak használatra a kincstár "obtenta, 1290 óta helynév.
részérl kiosztva. Nyilas — — Nyilas ember — Oklsz. —
Debreczen —
egy nyilas 300 öl 1596 : Nilas embernek kith hinak
hosszú, 30 öl széles, tehát 9000 az ki az nilat fel weszi tartozik
négyszögöl. Debreczeni polgár 16 V2 köböl zabbal.
nyilasnál többet nem bírhatott,
* Nyilasföld — Debreczen a
mert csak 8 lovat foghatott a
régiségben — a nyílvetéssel osz-
szekérbe ; egy ló megmunkált két
tott föld. Vö. Nyílföld. Oklsz. 1694.
nyilast, 8 ló 16-ot. Egy nyilas
után tarthatott 12 nagy, 60 darab
* Nyilas házhely — 1693. Kö-

kis jószágot. Ma a legtöbb egy

zös p. ü. T. S. — sorrendben osz-
tott házhely.
gazdánál 180 drb nagy, 900 drb
kis jószág. Nánásy László köz- Nyilas kaszáló — Oklsz. —
jegyz szerint. — Nyilas — Deb- 1597 : Az Hanon walamy kewes
 : :

Nyilasocska 287 Nyilat húztak

óztál nylas kazalo (melyet nyíl- czédulákot valami edénybe bete-

vetéssel mértek ki hajdan.). szik ; kiki a communitás tagjai
Nyilasocska — Oklsz. — 1597 közül húz belle s kinek melyi-
ket mutatja az általa kihúzott
Az Hanban reth heleth nylasoch-
nyüczédula, azon esztendben an-
kaya wagyon.
nak a nyílnak veszi hasznát",
Nyilas -osztás — az osztásra
ányi f. k. p. 24.
való földet annyi egyenl darabra
— a jobbat kisebbre, a rosszab- * Nyílföld — Bereg m., 1556.
bat nagyobbra osztották, a — — telek után kihasított föld. Vö.
hányan azokra jogot formáltak, Nyilasföld. — Nyílföld T. S.

azután következett a nyílvetés, Nagy Guth, 1556. — Tornosy,

1. azt. Tagányi f. k. Bereg alispánja írja : „mely után

Nyilastag — Bihar és Hajdú

való helyhez annyi nylfwldet ad-

m., Nyr. 36 : 144. — egy bizonyos gyanak, a mennyit az falu zery-

—
ben egy helyhez adnak". Nyíl-
terület.

* — föld — kiosztásra való közös

Nyilast fogni 1706., Ur-
föld, Zemplén. Tagányi f. k. p. 7.
bárium, Ecsed, Közös p. ü. T. S.
— kaszáló nyilast foglalni. Nyílfüvek kaszálók Mára-—
ISyilat vetni — Kolozsv. glossz., marosban —
1622-iki statútuma

1577., Nyr. 36 : 423. — nylat

Máramarossziget városának. Ta-

úetny = sortiri, nilat vessúnk ra,

gányi f. k. p. 26.

igazan meg ózzuk, uo. divamus Nyílhúzás Alsófehér m.

Aag. 1. Nyíl.

Nyilaz Alföld — rét vagy — Nyilat húztak — „a nyíl esek

nádas felosztásakor nyilat vetnek, Bertalanra^, Arany Toldi estéje =
hogy meljdk darab kinek esik, sorsot húztak. P. Erdsi : Az én
ezt nyilazásúak mondják ; a fel- ruhámra nyilat vétenek. Károlyi-
osztott darab pedig nyilas. „Ne- nál „az én köntösömre sorsot veié-
kem ugyan kijutott a nyüazásból, nek^ és „Nyilat vontak az én
mert ugyancsak hitvány nyilas népemre" :

esett". Nyr. 14:527.

„Azután a nyilat húzták ki sorjába,
Nyilazás — Kecskemét, Kada Hogy szép rendbe menjen, ne csak
in litt. 1905. XI. 18. — A föld- [bolondjába".

terület elosztása sorshúzás útján. Daliás Idk 11. ének.

Eszköze a nyílvessz. Vö. Nyilas. „Holnap az ifjú had — rendeli —

[kövessék.
Nyüczédula Magyar- Valkón,— Tízre öreg harczos, nyíllal, egy-
1800-ban így ment végbe a „nyil- [egy essék".
vetés"" : „a kiosztandó föld annyi Buda Halála X. ének.
darabra osztatott, a hány telket = nyílhúzás v. sorsvetés útján
bírógazda volt, „mindenik darabra „Hagyjátok azért, hogy nyü
nyüczédulát készítenek és azon legyen a többi Három közt a
Nyil nagysága 288 Polgári nyíl

sorsot adó — tehát ö is nyilat szoboszló — egyáltalában sors-

ád, s miután megesett a sorshú- húzás, leginkább szalmával, újabb
zás'' stb. A kióvi csatal98 — 199. idben gyufával, egyike rövi-
Ma is húz a nép nyilat, de már debbre van letörve: a ki a hosz-
nem igazit (mint a Gyulafi test- szabbat húzza, az nyer. Szívós
vérek), hanem hosszabb, rövidebb Béla szerint. Vas. Ujs. 1902.
csomós kórószárat, sima vagy cso- 1. szám — örökösök osztozkodá-
mós pálczikát, fejes vagy nem sánál is.

fejes gyújtót stb. Nyilasnak hív- Nyílvonás — 1. Nyílvetés.

ják a sorshúzással valakinek ju-
tott rétet, kaszállót stb. Sokszor Ökörnapszám 1. Polgári
hallani : „Annak három helyen is nyíl.
volt nyilasa'' (Nép.). Nyilaz y. nyilai
= sorsot húz. Kétszer nyilal-
*si foglalás ^ Máramaros-
sziget város 1680. évi statútumá-
tunk (Nép.).
ban „. . . az városnak régi szokása
„Nyilat vetett rám a fináncz,
szerint is : ha valamely embernek
de nem tudott elcsípni". (Nép.)
erd vagyon,
földe mellett bokros
Vö. „A melyre esett az Ur nyila". azt a maga földéhez applicálhatja
Biblia. Lehr. MNy. 1:17. és irthatja, míg egy szekerczéctl

Nyíl nagysága — Helmecz,

elhajíthatná!" Ez szinte bizonyossá

lo67-ben — hat hold ; Kis-Géres

teszi a nyílvetés = lövés foglaló
jelentségét is. Tagányi f. k.,
két-három hold ; Zombor, 1584
egy nyíl =
egy kötél 10 köblös = p. 26.

föld,Zemplén. Tagányi f. k. p. 8.
Paraszt nyil — a nyílvetéssel
Njrílrendszer — voltZemplén- parasztoknak osztott föld illet
ben, Szabolcsban, a Hajdúságban, részei, Torda. Ellentétje a nemes
Miskolcz (nomád forma). Heves m., lábföld. Tagányi f. k., p. 23.
Bihar m., Debreczen, Jászság,
Gyr m., Erdély, Fogaras vidéke, Polgári nyil — Lz. — Nagy-
Enyeden azon bekebelezett pol-.
Hunyad m., Torda m., Partium,
gároknak, kik a közügy munkálásá-
Kraszna m., Középszolnok. Ta-
ban érdemeket szereztek, v. a
gányi f. k.
lakosságot fenyeget veszedelmek
Nyílvetés — közös földek osz- alkalmával kitntek éberségükkel
tásánál a sorsolás, Zemplén. Ta- s elszántságukkal, a községi bir-
gányi, f. k. p. 7. Vö. Nyílvonás. — toktestbl 1200 öles darabot adtak
* Nyílvetés — Debreczen, a ré- haszonélvezetre. Késbb a kérel-
giségben — a kiosztott földnek mezk között kisorsolták. Ma
sorsolása, az siségben az össze- szavazás útján adják, melyért a
adott nyilak,ma bárczák húzá- tulajdonjog elismeréseért 1 frt 40
sával, amelyekre átment a „nyíl" kr. taksát fizetnek. A vidéken és
elnevezés. —
Nyilvetés Hajdú- — valamely nagyobb, legtöbbször kö-
Rüdosztás 289 Bunda

zös földterületmúvelésre kiosztott tartó, Török-Becse; 2. oszlop, pl.

V. bérbe adott egyes parczelláit kapufélfa; 3. a kocsi rúdját két-
jelenti. Ha egy-egy parczella fell összefoglaló horgas fa; 4. a
haszonélvezje lialdokolt, a jog- szár nyelén a villás rész, Komárom,
igénylk tömegesen vonultak ki Hermán 0., Hal. K. Mtsz. I. 10.
ekéjükkel, hogy mihelyt a halál
Ágas füle — Hortobágy, T.
a nyilat gazdátlanná tette, ekéjük
M. I. — az ágas kétfelé álló
beakasztásával azonnal ténylegesen
villája fülre emlékeztet.
hiriokukba venni igyekezzenek,
mert azé lett a haszonélvezet, a Ágos — Gyr és Veszprém m. —
ki elször elfoglalta. Sokszor tett-
kútágas. Nyr. 35 434. Debreczen, :

legességre került a dolog. — Xyr. 7:90.

Polgári nyíl — Lz. — A közös Ájos-kutájó — Orosztony, Zala

V. bérbe vett erdterület vágás m. — kútmester. Xyr. 24:384.
alá került egyes részei; akár
Ásott kút — Sz. F. B. —
sorsolás útján osszák ki egymás
közt a jogosultak, akár árverésen
aasot kut = puteus.

veszik meg, ritkábban pénzért,

Behéj ázott kút — Sz. F. B.
többször ökör-, vagy tenyérnap-
— Be heiazot kut = puteus tes-
számért.
tudinatus* = Káváskút, 1. azt.

Rúdosztás — rúddal való fel- Blána — Alsófejér m. —

a
osztása a nyílföldeknek. L. Fúkötél miyel a kút fala ki van rakva.
és Kötél is. Tagányi f. k.
*Borta — Szolnokdoboka m.,

— — Mtsz. I. 169. — odvas v. kivájt

*Ürgenyilás Debreczen
fatörzszsel bélelt és kvel fedett
a legkisebb tanyánál is kisebb
mezei kút. Vö. Burtaka.
bérlet. Fényes.
Bodonos kút — Somogy. —
Tenyérnapszám — kézi nap- L. Bödönös kút.

szám, megkülönböztetve az igás- Bödön — Beregszász — a

napszámtól ; a nyilas rendszernél kútba helyezett kivájt fatörzs.
is divott. Megakadályozza a bedlést. Nyr.
27 95. Gyr és Veszprém, Nyr.
:

Kút és a kopolya. 35:434. Sopron, Nyr. 34:486.

*Ágas — Heves megye, Dinnyés- Bödönös kút — Somogy m.
hát — a gémeskútnak a földbe — kivájt fával, bödönnel bélelt
szolgáló, föls végén kétágii fája, kút, V. Bodonos kút. Nyr. 19 : 380.
a melyen a gémfa jár. L. Kút. —
Ágas — Beodra, Torontál m. — Bunár — Aracs, Torontál m.
a gémeskút földbe ásott, a gémet
— kút és gémeskút Oláh elem. is.

tartó fája. L. Fordító kocsiágas; Bunda — Gömör m.. Tud.

kunyhóágas. — Ágas: 1. köcsög- Gyújt. 1818. - kút (?) Nyr. 34 : 483.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 19

 —:

Butykó 290 Fert

Butykó — Kalotaszeg — fa- *Csorgóvég — Békés — az

tuskó; a kútgém butykója: az az itatóvályúnak a fertbe szolgáló
idomtalan vastag fadarab, melyet vége, hol a víz lecsapolható. Vö.
a kútgém végére kötnek ; másutt Kút.
koloncz. Nyr. 12:379.
Czibak Tsz. — kútágas —
— szege,mely körül a gém forog.
Csanak Torna, Veszprém
— Német Zwack-N Si^elhl. Nyr. 24
m. kis cserépedény, mezn
103.
lev kutaknál szokott lenni, ivó-
eszköznek használják. * Halászok- »Czíp —.Hétfalu, Brassó m.
nál is merít, melynek nyele van. Mtsz. I. 238. — csorgós-kút.
Nyr. 15:382.

Csatorna — Hortobágy, T. M.
Deszkázat —
Hortobágy, T.

I. — a vályúba szolgál s ebbe

M. I. —
ha a kút öble deszkával
vezeti a dézsából zúdított vizet.
van bélelve.

Csatornakút — Sz. F. B. — Dézsa — Hortobágy, T. M. I.

cyatorna kut = cisterna.

— a kankalékra akasztott merít
faedény.
Csatornás kút — Kolozsv.
Friss mézet neki egy
glossz. 1577., Ifi. Nyr. 36 : 316. — is adott
[dézsával.
chiatomas kut = fons, canalis. Gvadányi.

Cseber, csöbör — Miklosich — A dézsának két füle van, a két

medimnus, zuber, ószlovén : cíhrt; fül között a keresztfa : forgó-
újszlovén: ceher; cseh: cher,dzher, tengely.
zber. Vö. litván: kibirras; német:
Eimer ; latin : chybrio :cum duabus Fakötések — Hortobágy, T.

chybrionibus cerevisiae rumun ; :

M. I. — a deszkás kutat ersít
cubür. Nyr. 11 : 118*; a tót: dzbar. kötések.

Cséve — Fels-Somogy — cs Faküjü — Székelység — kút-

pl. kútnál. Nyr. 8:432. *Takács foglalvány. L. Káva. Nyr. 5 : 376.
mesterszó.
Falazat — Hortobágy, T. M. I.

Cseviee, cévice, csevicce — — ha a kút öble téglával van

savanyú víz, ilyen kút. Tót jöve- kirakva.
vény: sfavica Sauerbrunn —
(Loos). Nyr. 33:562 és 17:238.
* Fert — szerte — sár, a
melyben a bivaly, sertés „fert-
Csiga — 1. Csigáskút.
zik". L. Kút. — Fert — Békés
Csigáskút —
különösen Bara- — a gémeskút vályújának csor-
nyában, hol a gémet csiga helyet- gója fertbe vezet, ers sövény-
tesíti. A csiga ágasfán forog. fonatba foglalva, hogy a marhát
Rendesen gémeskútnak értelme- távoltartsa s a kút környéke ne
zik. Mtsz. I. 309., Nyr. 18 : 93. legyen sáros.
 Furka 291 Hankalékos-küt

Furka — Torontál, Ozora — nek vékonyabb végén a kútostor

ágas; latin elem, fiirca = villa. lóg, vastagabb végén a koloncz
van.
Gárd — Hortobágy, T. M. L
Gémpénz — T. X\l—XVH.
— a kút kerete, gárgya — ezen
század — ezt
S.,

tzsérek fizették
bell van az álló, melyen a víz-
marháik itatása után, a génjes-
húzó ember áll.
kutak használatáért.
Gárd — kút gárgya — Porcsal- G^ermano — Torontál, Ozora,
ma, Szatmár m., kút kávája. Nyr.
20:191. Alföld, Nyr. 13:478.
oláh — gém.

Segesvár, Nyr. 9:44. Gözme — Ormánság — „A szi-

várványos ha fábul van,

Gárdolat —
Tiszaadony, Bereg
mindig
kút,
van gözmével". N>t.
m. —
a kútnak a föld felszíne
7 : 525.
teli

fölött készült deszkarésze, gárgya

= kerítése, foglalatj a. Nyr. 26 476. :
Gulyakút — Székesfehérvár —
kút neve. Nyr. 2 565.
Gárgya — Gyergyó — kútkáva. :

Oláh kölcsönszó. Nyr. 34 82. :

Gulyásdézsa
* — Karczag —
Csík m., Nyr. 7 92. : Szamoshát, a gémeskút vödre. L. Kút.

Nyr. 10:139. Gura bunariului — Torontál,

Gárgyás kút — Oklsz. — Ozora — kútgárgya. Kút 'szája

1638 : Egy fa gargias kut kan- V. torka.

karekiaval. Gárd = gárgya stb. Gyámolok — Hortobágy, T.

a. kút kiálló kerete. M. I. — az ágast tövén támogató,
*Gém — Alföldszerte — 1. Kút rézsünt álló czölöpök. Minden
és Gémeskút. Gyr és Veszprém, ágasnak van négy gyámola.
Nyr. 35 : 434. Aracs, forrás nélkül. Gyémes-kdt Lz. —
Barom- —
Beodra, Torontál. Tsz. 156., rosszul, itató. A gémre deszkát szögeznek,
kankaléknak magyarázza. — Gém hogy az es ne verje.
— Hortobágy, T. M. I. — hosszú,
karcsú gerenda, mely a két fül Hangarék — Szamoshát —
közt a vasszegen billen. kútostor végén lev horgas vas.

* Gémeskút — általánosan — L. Kankalék. Nyr. 10 : 139.

melynek ágasfán gémje jár s Hankalék — Fels-Csallóköz

errl az ostorfája a vedret a — függvény, azon része a kút-
mélységbe ereszti. L. Kút. — ágasnak, melyre a veder van al-

Gémeskút — Hortobágy, T. M. kalmazva, mely a kútba lejár

s

I.— az ágasok száma szerint s a suj tóhoz van alkalmazva (na-

van egyes, ketts, hármas, négyes gyon czifra, azért homályos L. !)

kút. Kankalék. Nyr. 8:377.

OGémfa — Heves m., Dinnyés- Hankalékos-kút — Garam-

hát —a kút járógerendája, mely- völgy, Zeliz vidék — gémeskút.
19*
 ::: ::

Hankalik 292 Kankaiét

„Hankalék" a kútágasra fektetett patak, Nyr. 17 : 527. Járom-tézsla :

gém másutt
; „kankalék"-nak kisegít járomrúd, a mely mellé
mondják és a kútgémen lógó os- a négyes ökörfogat els párja
tort értik rajta. Nyr. 14 : 287. *Az van fogva (Bereg m., Beregrákos
utóbbi volna a helyes, ha a gyjt vid.. Pap Károly). Mtsz. I. 981.

a kútostor vasalását mondta volna

hankaléknak. Kabo — Aracs, Torontál m. —
Hankalik — Vág-Királyfalva,
megfelel a vödörnek.

Nyitra vid., palócz — kútgém. Kallanytyú— Gyr és Veszprém

Nyr. 33:466. *Azaz : a kútostor m. — a vödör fülét fogja a kan-
vasalása. L. Kankalék. — Han- kalékba. Nyr. 35:434.
kalik — Komárom m. — hibásan
OKámva — Heves m., Dinnyés-
kútgémnek magyarázva. Nyr. 4
hát — a kút küls kerete. Csalló-
279. — Kámva
283. L. Kankalék. Ugyanígy
köz, káva. Nyr. 1 :

Nyitra, palócz. Nyr. 28; 495.

— „Megfogta az felhá- ostorfát,
Hankalik — Mátyusföld — gott a kút kámvájára. Ott sunyi
kútveder rúdja. Nyr. 20 325.
:
tekintettel körülnézett, egyet lódí-
* Kútostor, de a Hankalék = tottmagán, s mint a macska, a
Kankalék, 1. azt. kútkáván keresztül az ellenkez
Hankalik Érsekújvár — — oldalon leugrott a földre". Baksay

melyen a kútveder lóg. Nyr. 8 Gy. Ö. 2 184. Nyr. 24 474.

: :

282. *L. Kankalék. Kámváskút — Seregélyes —

*Harog — Pinka-Mindszent — gémeskút. Nyr. 10:189. Föld-
hosszú rúdon kapaalakú fa, ki- feletti foglalattal.

rovással, melybe a vödör füle Kámvo — Gyr és Veszprém

szolgál ; a kútból való vízm érésre. m. — káva. Nyr. 35 434. :

Hetes, Nyr. 2 44., de széna-

húzó is.
: itt
Kankalék
* —
helyesen: a gé-
meskút ostorának a kútba járó
Heveder — Taksony, Pozsony végén való horogvasalás, retesz-
m. — a sujtón lóg s a vedret szel ; a vödör befogadására. Néha
tartja. L. Sújtó. Nyr. 15 : 190. fából is. Somogy, Nyr. 2 : 376.

Horog — B. — kúton
Sz. F. partim. Hortobágy, T. M. I.

való horog = harpax, harpago. Kankalekos — Oklsz. — 1594

Kankalekos kwt vágjon. A mai
Járom — Beodra, Torontál m. gémeskút ostorának vasalásától
— a kútágas két ága közötti fa-
„kankalekos". L. Kút és kankalék.
pálcza, mely körül a gém jár.
1786: Tolnaynál ugyanígy.
Ha e pálcza vasból van, neve
vaspálcza. Járom-fa a mester- : Kankaiét — Erdvidék — a
gerendához V. a keresztgerendá- kút vedrét tartó rúd. Nyr. 8 : 188.
hoz szegezett álló gerenda, Sáros- *A rúd vasalása. L. Kankalék.
Kankalík ^3 Kopolyakút

SKankalík — Vas m., Tsz. 190. 1397 Primo circa quendam locum
:

— kútostor. * Vasalása. L. Kan- Kawaskuth nominatum incepis-

kalék. sent. 1402 : Versus orientem

Kankalin — Nagy-Lózs, Sop-

eundo ad Kawaskuth 1597: Fa
ron m. — kútágas. Nyr. 30 443. :
kauas kut. Befoglalt
színleg gémeskút.
kút, való-

*Azaz : a kútágas gémjén lógó

kútostor vasalása. L. Kankalék. Kereszt —
Kézdivásárhely, Há-

Kankarék — Oklsz. — 1519:

romszék m. a kút fenekén—
elhelyezett deszkából kerekre ké-
sünt septem supra quos
putei
szült alkotmány, mely a vázat
noscitur wlgo kankarék septem
széttartja. L. Koszorú.
esse. 1597 Vödör vasastól az :

kankalékon. Az kankalék végén Keresztfák —

Hortobágy, T.
vashorog (az a vashorog a kan- M. I. —
a melyek a deszkázatot
kalék). 1638 : Egy fa gargias kút a kút öblének falához szorítják.
kankarékjával. L. Kankalék.
Koloncz, kölöncz — 1. kút-
Kankarékgém — Ormánság, gém végére nehezékül ráersített
Nyr. 8 : 47. — *Azaz : a gémeskút tuskó; 2. állat nyakába akasztott
gémjén lógó kútostor vasalása. fadarab, mely az els lábai közé
L. Kankalék. akadva a futásban akadályozza.
Tsz^ Nyr. 24:323.
Kankarik — Meztúr — a kút-
ostor végén lev eszköz, mely a Kompona Udvarhely m.— —
vedret tartja. L. Kankalék. Nyr. kútgém. Diemár K. szóbeli közi.
10 : 285. *A mérlegrl hasonlatképpen véve.

*Kánva — Karczag — a gémes- Kopoja V. kopój akut Sze- —

kút foglalatja, kerítése. L. Káva és ged — ásott kút, a mely nincs
Kút. Fels-Csallóköz, Nyr. 8 : 378. kvel kirakva. L. Kopolya. Nyr.
8 235.
Kárva, gárgya (Szláv). Lz. — :

— a kút bedeszkázott oldala.

* Kopolya —
Kecskemét, 1775.
*A helyes : foglalatja v. kerítése.
— a város jegyzkönyvébl: he-
venyészett kút, melyet ivóvíz
Káva — általánosan — \ fog- nyerése czéljából a pásztorok ás-
lalat: kútkáva; de abroncs is, tak „lapos helyeken", hol már pár
varsa káva, szák kávája „Kawas- ásónyomnyira fakadt fel a víz.
kut^ már 1235-tl fogva. — $Káva, Nomád maradvány.
kútkáva — koszorúforma kerí-
* Kopolyakút — Kecskemét —
tés a kutakon, többnyire fából.
a gulyák és a ménesek itatására
Vas m., Szatmár vid., Tsz. 197.
szolgáló, leginkább homokba ásott
Káváskút — Oklsz. — 1235— kutak, a melyeket helyváltozta-
1270 Uersus orientem eundo ad
: táskor betemettek. Nomád ma-
Kauaskuth. Haz. Okm. VI. 164. radvány.
Koszmacska 294 Kutak

Koszmacska —
Veszprém — van a Csorgó, ez alatt a Fert =
egy háromágú horog, melylyel a sár. Ostornyak, a láncz, mely a
kútba esett vödröket szokták ki- kútostort a gémmel kapcsolj a össze.
húzni. Vasmacskának is mondják — *Kút — Pusztaszentmiklós. Van
Nyr. 15:334. Ágasa, Gémje, Ostora, Gargya,

— Állása, Rovása, Feneke. A kút

Koszorú Beodra, Torontál
a koszorúfa,
m. — a kút fenekén deszkából
alapja
— Kút —
erre jön a
tégla: ez a rovás.
kerekre készített alkotmány, mely
a falakat tartja szét. L. Kereszt.
Marczalmellék — kankalékos, ré-
szei: Ágas; a kút Ménje = gémje,
Koszorúfa — Sz. F. B. — vagy Nyila,Csigája, Sudara (os-
Mutuli, vei mutili. tora) a végén a Kankalék a veder

Kölömp — Hétfalu — a fa-

beakasztására. Tsz. 189 — 190. —
törzsbl kirovott fadarab, nevezik
Kút — Lz. — oldalai blánával

* Nyil-
vannak kirakva, még többször
rakamaznak is. Nyr. 3 373. :

vesszbl fonva és bevájkolva.

ván egy a kolonczczal. L. azt és
Kölöncz. Kútágas — Hortobágy, T. M. I.

Kölöncz — Fels-Somogy — — az a felül ágakra, villásan

oszló ers fa, a melyen a gém
tuskók a kútgémen. L.
Nyr. 10:190.
Koloncz.
jár. Kiskunhalas, kútágast áll =
tótágast áll. Nyr. 15 184.
Kút — kibe esö viz — esott
Egy szomjú kútágas ácsorgott eltte
:

Sz. F. B., Puteus, displuuiatus. — Bencze nyerges lovát a mellé

Kút — Anjoukori okmánytár I. [kötötte.

kötetében 1301—1321. — „ad fon- Arany.

Amott egy nagy ágas
tem putei lanc-kuta uocatum . .
.,
Áll szomorúan, egykor kútágas
aqua kurthu-el-kuthapothoka . . .,
[lehetett
puteus chihyn-kuta . . ., fons do- Mellette a gödör, hanem már be-
man-ciita". Nyr. 7:516. — *Kút [omlott
— Karczag és Alföldszerte — Be is gyepesedett
Elmerengve nézi
gémeskút, a jószág itatására való.
Ez a kútágas a távol délibábot
Részei: Ágas, ebben jár a Gém, Nem tudom mit nézhet rajta hisz
ennek vékonyabb végén lóg az [effélét

Ostor =
a kútba szolgáló vékony Már eleget látott.
Petfi.
rúd, rajta lóg a kankalék; a gém
vastagabb végén van a Koloncz, * Kutak — Kecskeméten, Bugacz-
súlyozó, mely a teli dézsa felhú- monostoron: Balog kútja, Dékány
zását könnyíti; az ostoron lóg a kútja, Droski kútja, Eprös kútja,
Gulyásdézsa, van körösztfája, Ferenczi kútja. Görbeszéki kút,
melybe az ostor vége szolgál, a Hajtski kút. Lestár kútja, Lóho-
kutat keríti a Kánva, a kút mel- moki kút. Sió kút. Szél kútja,
lett van az Itatóvályú, ennek vé- Tassi kút. Templom kút. Új kút.
gében, a hol a fölös víz lefoly. — Szegeden: Agyagvógyi, Zdfás,
 :

Kútásó 205 Ktostor nyaka

Szitafája, Sövényfája. — ^agy- ablakra es kuth kavara való

körösön : Encsikút, Kkút, Kiskút, knek.
Padlóskút. Nyr. 2 : 47. — Gzeylé-
Kútköböl — Székelység — kút-
den : Apáczák kútja, történeti.
kerítés. Nyr. 4 : 183. Bibarczfalva.
Igenyes kút. Város kútja, SzUó Nyr. 35 : 341.
Szalyi kút, Új kút, Bajdora kút,
V.

Kis kút, Tóf kút (gulya kút), Nyr.

Kútköpü — Székelység — kút-
káva. Nyr. 2 470. — Kútköpü,
:

385.
1 :

kútküpü — forrás vagy kútfalul

Kútásó — Sz.F.B. — kut aso == alkalmazott tágasöblú (kiodvaso-
puteariiis. dott vagy kivájt) faderék. Székely-

*Kútbér — Debreczen — az
föld. Tsz. 228a. 229b. Nyr. 2 : 470.
Mtsz. I. 1260.
itatókút használatáért szedett bér,
minden jószág után 10kr. = 20fill Kútküpü —
Paal Gyula, Nyr.

Kút és ostorfa — Ángyom el

2 : 555. —
Krész Kelemen szerint
a. m. kútkáva. Helyes meghatá-
terpeszkedik, bátyám beleeresz
rozás, mert a régi méhes köpüi
kedik. Kecskeméti találós kérdés
is csupa kivájt fatörzsek voltak,
Vö. M. Népk. Gy. II. 352. és M
tehát alkalmasak kutak foglalá-
Nyszet I. 372. 1. (62.) Nyr. 2 : 90
sára is. A szigonynak is van küpüje,
Kútfara —
Beodra, Torontál a melybe a nyél szolgál. A vájat
m. —
a gémnek közvetlen a ko- a lényeges.
loncz eltti része.
Kútleirás — T. M. — elsrend
I.

Kútf, forrás — Sz. F. B. — ÖsvAöwéTkútágashoTihoTgSisgéínrnel

kut f, forrás = fons. Mélyen néz a kútba s benne
vizet

Kút-gárda — Kalotaszeg — Óriás szúnyognak

[kémlel.
képzelné valaki.
kútfoglalat pereme. Nyr. 29 : 479. Mely az öreg földnek vérét most

Kútgárgya — Székelység — Válúnál az ökrök

[szíja ki.
szomjasan
kút foglalatja. Nyr. 4: 183. [delelnek,
Bögölyök hadával háborúrakelnek;
Kútgém — Gömör, Torna és De felült Laczkó béresek nyakára.
általános —a kútágason billen Nincs ki vizet merjen, hosszú
[csatornára.
gerenda.
Arany.
Kútka — Abaúj m. — forrás-
Kútostor Hortobágy, T. M. —
kút feje. Nyr. 33 : 23.
I. —
vékony rúd, mely a kút-
Kútkankarék — Zala m. —a gémrl csüng s a kútba szolgál.
kútostor végén, melybe a vedret * Kútostor — Alföld. L. Kút.
akasztják. Nyr. 8 469.
nyaka — Túrkeve
:

— néhol — kútkáva. — Kútostor

*
Kútkarzat
az a rövid láncz, a melylyel
Kútkáva — Oklsz. 1594. — a kútostor a kút gémjéhez van
Faragoth a faragatlan aitora ersítve. Vö. Kútostor telke.
Kútostor telke 296 Ostorfa

* Kútostor telke — Körösmente sLórugta kút — S. I. Kr. II.

— 1. Kútostor nyaka. A körös- 20. Híppocrene; Múzsák kútja a

menti elnevezés igen jellemz a Helikonliegy alatt. A lórugta kút-
magyarság észjárására nézve. A ból kevesett ivott =a költéshez
gémeskút az ágas és gém viszo- nem igen ért.

nyánál fogva a gémre vág; de

miután a kútba szolgáló vékony Mén — Marczalmell. a kan-
rúd ostorra emlékeztet, az ostort kalékos kút gémje.
pedig a nyélhez a telek kapcsolja,
*Mény — Kemenesalja, Tsz.
ennélfogva a kútostor láncza
már telek.
is
257. — kút gémje.

Kút öble — Hortobágy, T. M.L Mohos kút — Sz. F. B. —

— Puteus muscosus. Ma is, ha a kút-
a kút bels, le^iti része.
építés kötanyaga moha.
Kútródolás Sárköz — kút- —
kánva összerovása. Nyr. 32 462. :
Nyíl — Marczalmell. —a kút
— Tolna m. —
kútgerendák össze- gémje.
rovása. Nyr. 33 : 335.
Nyomaték — Beodra, Toron-
Kútrovás — Kiskunfélegyháza, tál m. — a gém hátsó részére
Palóczság, Göm.ör m. — kútkor- ersített nagyobb kdarab vagy
lát, kútkáva, kútkerítés. Mtsz. I. fatuskó megkönnyíti a vizet húzó
;

1260. — — Érsekújvár
Kútrovás munkáját. L. Súly.
— kútkarzat, foglalat. Nyr. 8 282. :

Nyomtaték — Hétfalu, Raka-

— Kútrovás — Haj dunádudvar — maz, Nyr. 3 373. :

kútkáva. Nyr. 37 : 375.

Kútszája — Hortobágy, T. M. I. Ontora — Udvarhely m. —a

— az állója és kút öble közötti rész. cseber alsó párkánya. Nyr. 17 32. :

*Az ontástól véve.

Kútszér — Sóvárad, Maros-
torda m. — a gémeskút egész Ostor — legtöbb helyen — a
felszerelése. Nyr. 33 : 246. kút ostorfája, mely a kút gémjén
lóg s a kútba szolgál.
*Lápikút Tyúkod — egy — O Ostorfa — Dinnyéshát, Heves
czimeres nádszál, melynek leg-
alsóbb anyabogja nem volt keresz-
m. — a gémeskúton a kútba szol-
gáló rúd. Szeged, Tolna m.. Tsz.
tiüütve
volt levágva,
; alatta a szál résünt élesre
a bog fölött oldalt
276. —
* Ostorfa meregetrúd —
a kútgémen. Szeged, Tolna m.,
lyukak vagy rések. A többi bog
Tsz. 276.
lyukasztva volt. Ezt a nádat ke-
resztülütötték az ingó, vagy lera- Ostorfa — a kútgémrl le-
gadt lápon, hogy a mélység friss függ rúd, a meljTiekvégére
vizét szívhassák = ihassak. Ösi a vödör van akasztva. (Tolna m.,
Norton kút. Szeged. Tsz.) Mtsz. H. 26.
Rocska 297 Valu

—
O Rocska Dinnyéshát, Heves Szivárványos kút — Kun-Majsa
m. —
a gémeskút vedre; Borsod- — szivattyús kút. Nyr. 8:470.
ban a konyhában szolgáló víz- Szója — Törökbecse, Aracs —
hordó faedény. Tót. megfelel gémeskút ágasának.
a
Bovás — Ó-Becse, Bács m. —
a földbl kiálló kútkeret. L. Káva, *Telegraf — Alföld — a leg-
Kánva. régibb magyar T. a gémeskút, a
raelylyel különösen a betyárvilág-
Sáxkoloncz — Hortobágy, T.
ban srn éltek a betyárok és
M. I. — súly a gém vastagabb,
pártolóik. A gém különféle állá-
föld felé járó végén.
sának jelentsége volt.
Csikorog a kiUgém az künn
[udvaron
ott
Tengely — Hortobágy, T. M. I.

Lovait itatja a kocsis éjszakára. — ers vasszeg a füleken keresz-

Petfi. tülütve.

Nagy koloncz köszönget a kút * Törökbori —

Karczag —
[méla gémén. híres kút, három gémje jár, az
Arany. ostorán gulyásdézsa lóg; a gulya
Siba —
Aracs, Torontál m. — itatására való ; még a törökvilág-
megfelel a gémeskút ustorfájának. ból származik, neve a töröknek
*01áh elem; lehet tót is a sibat a bortól való tartózkodására czé-
= ostorral csapni után. loz: ebbl a kútból ivott, mert
Sibie — Torontál-Ozora — vize jó.

ustorfa. L. kútostor. Kút és Siba. Túrj ány víz — Alföld — a

Sír-kút — M. ó. Kecskemét — turjányba ásott kopolya, melynek

felfakadó vize fehéres, de iható.
árokszerú kopolya, hogy a jószág-
nak itatásra szolgáljon. Tyinga — moldvai csángó —
Sudár — Marczalmellék — a kötés a kútban: az ásott kút
kankalékos kút ostora. L. Kút. oldalfala ezekbl áll. Nyr. 30 : 173.

Sudár —
Gyr és Veszprém — Beodra, Torontál
Ustorfa
m. —
egy a kútostorral, ostor- m. — a gémhez láncz közvetítésé-
fával. Nyr. 35 434.
:
vel ersített rúd, melyen a vödör
Sújtó — Taksony, Pozsony m. lóg, mely a kútba merül.
— a kútnak *az ostorfája. Nyr.
15 : 190. Vadra — Torontál-Ozora —
Súly —
Udvarhely m. — vödör.

nyomtatók. *L. Koloncz. Diemár Vajor — Toroczkó — a város

K. szób. közi. utczáján lev itató- és mosókutak.
Szip — Hétfalu, B ácsfalu — Malonyay 2:302.
ess kút, melybl folyvást foly a Valu — Sz. F. B. — Concha,
víz. Nyr. 3:564. TruUa, alueolus.
Vályú 298 Ajosfül

* Vályú — Karczag és szerte a csánk ahoryasinnal, alsó lábszár,

— itatóvályú, mélyen kivájt fa- boka a kapczával, a csüd, a pata,
derék. L. Kút, Fert. Hortobágy, talpán a nyír.
T. M. I.

Gemkútból teletölte vr/?djukat. A ló szótára.

Gvadányi. * Abrak — általánosan — a
Vályiihoz mék, lovam inni kíván. ló jobb eledele, mint: a zab, árpa,
Petfi. melyet a fejre akasztott, átvetett

Vályú — Sz. F. B. — Kut

tarisznyában adnak. Vö. Abrakol,

mellet való valu = canedium,

Megabrakol.
Obrak.
Ver. 120, dalmát:

canalis.

Vaspálcza — Beodra, Torontál Abrakol — általánosan — a

m. — az ágas két ága közötti

ló = abrakot eszik. Vö. Meg-
abrakol.
vaspálcza, mely körül a gém jár.

Vider — Szatmár — veder. Nyr. Abrakoló válú — lovak szá-

mára. Nyr. 16 63. :

15 335.
:

— Ormányság — védér. Abrakostarisznya — általáno-

Vidor
Nyr. 3 230. Csúza, Nyr. 18 429.
: :
san — az a tarisznya, a melyben
az abrakot a ló fejére akasztják,

Zvod — tótul — kút gémje.

úgy, hogy az egész száj-, áll-,

Zwód, zvod lauzici, szerb — — orrrész a tarisznyába jut.

kútostor. Asbóth Oszkár, Nyr. Ag marha — Oklsz. — 1630—

29 70.
: 1648: ne legyen az a ló ag marha
= ne legyen vén.
VI. A LÓ.
Agrat — Erdvidék, Udvarhely
A ló testrészei. Van: feje, m. — megabrakol. Zolnai, MNy.
rajta: füle, fejeéle, homloka ezen: \ I. 139.
üstöke \ orra a likakkal'^ szeme, vak- Aj j ázni — Meztúr, általánosan
szeme; szája, álla, állkapcsa^ nyaka, is — a ló V. tehén alá éjszakára
van: éle, ezen: sörénye, van: nyák- almot rakni. Vö. még szarvasmarha
szirtje, nyakatöve, torokéle, marja, disznókategóriában: almozni,
és
háta, válla, ágyéka, lágyéka, véknya,
mert ajj = alom. Vö. Kiajjazni.
horpasza^ fara, szügye, farka, Nyr. 10:285.
ennek: töve, farkcsíkja, szre;
van vaszora, illetleg
*Ájos — 1742 Debreczen, Tan,

pérája
:

;
f a, . .

az els lábon van lapocz-

.

:
jzk. — így a lóról: „a jobbik
fiilébl, alól ájosan ki van véve",
kája, felsöszára, térgye a térgy-
kalácscsal, alsószára, bokája, ezen
tehát V illetleg /\ formára. Vö.
Ajosfül.
a kapczaszr, patája a koszorúval,
talpán a nyír; a hátulsó lábon a *Ájo8fülü — Csíkszék — ló-

tompor vagy czomb, fels lábszár, ról, „konyafülúvel" azonosnak

 :

Ájoz 299 Balogos

magyarázva, hibás. Az ájos /\ avast = vedlik ; de * a színrl is,

vagy V
szer kivágás a nyíl- lia sötét s fehérrel mintegy szbe-
vessz alján —
vastagabb végén csavarodott.
— levó rovátka, a melybe az íj
húrja beléfekszik. Gyakori tulaj- Bágatni — Veszprém m., Nyr.
donjegy disznónál, juhnál is. 17:575. — kanczát fíklöztetni a
ménnel. * Tulajdonképpen hágafMi,
«Ájoz — Székelyföld, Maros- innen Hágómén =Csdör, 1. azokat.
Torda m. — kifeszíteni a szá- ló

ját, a liba csórét. Ha a kifeszí- Baklós — Palóczság, Nyr. 22

tett szájba a peczek belejut, A 32. — baklaós = fejét folyton le-

alakot látunk. vágó, csökönyös ló. Szólás : Bak-

lóságot kap == csökönyös
*Á11 — Kálmánesa — a ló álla.
(M.-Gyervásárhely, Kalotaszeg,
lesz.

*Állaközi — Kálmánesa — a Nyr. 27 : 527.) Vö. Bakol.

ló állaköze = állkapocs köze.
Bakóczál — 1. Bakol.
Állás — Csíkszentdomokos,
Bakol — Tiszadob, Nyr. 25
Nyr. 32 : 324. — az istállóban két 474. — bakói. Hanva, Sajó völgye,
ló számára való rekesz. Innen
Gömör m., Nyr. 20 : 286., Palócz-
a szólásban: három állás lova
Nyr. 22 bakból,
van =
hat lova van. A j-égi út-
ság,
bakol ;
: 32.,
Borsod m., Mtsz., bakóczál;
uo.,

menti vendéglk mellett fedett,

Tokaj-Hegyalja, Nyr. 23:240., a
tágas szín, a hol a fuvarosok
vastól, szekerestl éjszakáztak.
lo-
ló = bólintgat, fejét le- s föl-

hányja, nyári melegben, de Han-

«ÁUkapcza, állkapocs — Sajó- ván különösen sszel, ha a legyek
völgye, Gömör m., Ütsz. I. 32., csípik vagy nyáron a délln, ivás
Szilágy m., Erdély.. után. Nyr. 24 60. A német bocken-
:

*Anyakaiicza Kiskunfélegy- — ból származtatja. Vö. Baklós, bó-

háza —
nstény ló, mely már ellett.
kol, bóktat, bcsikél,
=
habókol.
*A német bocken hköl.
*Árkáiiy sok helyen — a — *Baksa — Oklsz. — a régi-
hurkos pányvakötél, a melylyel
a lovat kifogják.
ségben, már 1211-ben = csikó.
Család neve is.

Armesszár — Moldvai csángó,

Nyr. 30 179. — ármosszár = Balkéz fell való — Sztripszky
—
:

ló, * nyerges.
hím ló. * Nyilván az equus armen-
tárius = ménesbeli mén. Balog —
Debreczen, 1691. évi
Ármosszár — Armesszár. jegyzkönyve szepls, szürke, —
Avas — Hódmezvásárhely,
balogkörmü ló = befelé álló k.

MNy. n:91. — az állat tavalyi Balogos — Székelység — be-

szre, az avasságról = régiségrl felé álló, p. 0. balogos körm ló,
véve. Szólás : A ló hányja az befelé hajlott körm. Nyr. 14 334. :
Barkorom 300 Bokros

Barköröm — T. S., 1699. — Békóvas — 1548. Oklsz. —

lóról, XVIL század, Debreczen. Beko was = ugyanaz, mint a
„Miud a négy lábára //arkörmú". békó.
Homályos. Nyr. 32 154. :
Bergány — Pellérd, Baranya
Befog — általános — lovat
m., Mtsz. — tüzes (Munkácsi ló.

hámba fogni a kocsi elé. Vö. Be-

B. szerint a Kaukázusban barkán,
fogdos, Betámogat.
burxan = ló. Nyr. 31:33.)

Befogdos — Csúza, Baranya

Betámogat — Ibafa, Baranya
m., Nyr. 18 : 46. — lovat befogni
m., Nyr. 20 46.
:
— lovakat befog.
Vö. Befog.
a kocsi elé.
*Bmyaménes — Heves m.
Béhámoz 1. Hámoz. — hámoslovak ménese
1840, Mtsz.
*Béka —
Csokonya, Hortobágy, (megkülönböztetésül a szilaj ménes-
Kálmáncsa és általánosan —^ a tl).
ló „szárain" az a varrszerú cse- * Bitang ló — Edvi Illés Pál —
repesedés, mely fekvéskor a pata-
mely felügyelet, pásztor nélkül
nyomástól ered és örökldik. A jár-kél. 1469: — Oklsz. — Equum
Bithang. 1569: — uo. —
Nagykunságban kishéka a neve. vnum
Békának nevezik sok lielyen még Bythang seu pecora errabunda.
a pata talpának középs szarú-
A legmagyarabb városok Kecs- —
állománynyal boritott részét is, a
kemét —
ily lovakról Bitang-
melynek helyes neve nyir. Béka jegyzökönyvet vezettek.
a nyír értelmében használatos
Baranya m., Nyr. 33 49 : ; Nagy- Bogár — Szeged, Mtsz. —
kunság, uo. ; Hortobágy, Király
tréfásan: ló. „Dejszen az én
Hegy János XVIL századbeli lcsei
bogaraim kitesznek magokért."
Cisiojában, Nyr. 29:257. „Az * Bogaras — Szeged-Csöngöle
melly Lónak békája vagyon". Vö. — a Gastrus equi nyüvétl — a
Kisbéka, Vadköröm, Kötköröm, ló. Kun-Dorozsma.
Köthely, Kdökköröm, Lótalp —
* Bogáros idö Kálmáncsa
békája.
— jár a ménesre =, a Gastrus
Békó — általánosan — kötél, környékezi a lovat s ekkor nyug-
gúzs, vagy vasbilincs, a melylyel talankodik.
egy lovat mind a két és két * Bokaszár — P.-Szt.-Míklós,
lovat egy-egy ellábánál fogva
Bihar m. — a ló bokabréböl
össze lehet hogy legelve
kötni,
készül a pásztorerszény.
messze ne mehessen. A kötél-
béklyót rendszerint a csüdhöz
* Bókol —
Kálmáncsa a ló —
kötik. A régiségben compes, com-
mikor a fejét fel-le hajtogatja.
pedes 1468 — Oklsz, — Com- Vö. BakoL

pedibus ferreis vulgo Beko. Vö. Bokros — általánosan, 1. Lehr

Nyg, Békóvas. MNy. I. 17. — az a a ló, mely
 :

Bokrosodni 301 Cseberbe hágó

könnyen megijed, a szólás szerint * Csánk —

Csokonya, Hortobágy,
megbokrosodik, tehát ijeds, tüzes, Kálmáncsa, Lengyeltóti és általá-
szilaj. Arany: Nagyidai czigányok nosan —
a ló hátsó lábának az a
„Bokros, mint a jó ló". Tompa: része, mely az ember lábtövének
„De a ló nem bokros, hogy meg- felel meg. Vö. Cság.

Czuczor: „Ménem
ugrott volna".
bokros vére". Baróti Szabó: „Na-
*Csánkgomb — Lengyeltóti —
a hátsó lábon a csánk sarok-
gyon bokros almásszürke lováról
csontjának szabad vége, a mely-
földre lehuUtában". Vö. Bokro-
hez a horgasin kapcsolódik.
sodni.

* Bokrosodni — általánosan — Csánkpók Hutyra lova-— —

lóról, makacskodni, megriadásból kon a csánkízület, ritkábban a
ellenkezni. Vö. Bokros. szárizom inát köriilvev hüvely
gyuladásával kapcsolatban kifej-
Bóktat — Sárköz, Nyr. 32 : 461.
ld csontkinövés, az
— a ló: fejét a melegben le-föl
alkotó egy vagy több csont
ízületet
bels
hajtogatja. Xyr. 24 65.: szerint
oldalán. Vö. Himpók, Inpók, Pók.
bókk a német huck-hol. Vö. Bakol.

Bonta — Gvadányi, Nyr. 35 Csap — 1. Kicsap.

113. — tarka; rendesen disznó-
*Csapásozni — Alföld — el-
ról (buntadisznó), de Gvadányinál
kötött jószágot nyomozni, külö-
„Barna bontacsikót adott alám".
nösen a lóról.
*Talán a Bnt.
*Bcsikél — Hortobágy — a Csapottfarú — Dunántúl, Mtsz.
ló mikor veszteg áll és fejével
— laposfarú ló. Alsólendván, Zala

nagyokat bólint. Vö. Habókol és m., Mtsz., csapottfarú ló az, a

Bakol. melynek farka hosszú lévén, két-
rétúen fel van kötve. *A mely
*Bulyakoncza — Debreczen — lónak fara meredeken le van
a medd kaneza, azaz nstény ló,
csapva.
ha medd.
Csata — Székelyföld, Udvar-
Chykuragathu — Oklsz., 1232. hely m., Mtsz, — csapat: „Csata
— esikórángató. ménes". Vö. a szarvasmarha-ka-
Csabg — Lehr A. szerint tegóriában: Csata.
MNy. 1 : 13. — a ló fogával, ha
* Cseberbe hágó — 1700. Deb-
jóllakott.
reczen, jegyzkönyv, T. S. Nyr.
*Cság — Békés, Orosi-puszta 32 158. — „mindkét lábával cse-
— a ló csánkja.
:

berbe hágó ló" az, a mely lábát

Csakkant — Barkóság, Nyr. magasra emeli, mintha cseberbe
32 521.
:
—
az olyan ló, a mely hágna. Emberre is mondják. H. 0.
* futás közben els lábát a hátsó- Vö. Csöbörbe hágó. Pusztaszanda,
val veri. spanyol ló, a faj tulajdonsága,
 ;

Csecsfog 302 Csiku

melyet az iskolalovasok szépnek Csikócska — Szürnyeg, Zemp-

tartottak. lén m. Nyr. 10 : — kis csikó.
278.

*CsecBfog — Tolnay, 1786. L. * Csikófog — Tolnay, 1786. —

Csikófog. a melyet a csikó leghamarább,
*Cséder — L. Csódör. 4 — 5 éves korában elveszít. Edvi
Pál pontos meghatározása
Csena — Barkóság, Nyr. 32 :
Illés

szerint a két középs kapafog, a

521. — gyenge csikó.
melyet azonban 2'/2 éves korában
Cserepcsik — Kiskunhalas, Nyr. vet ki s helyébe a lófog n. Vö.
14 : 429.; cserepcsíp, Balatonvid., Csecsfog, Lófog.
Mtsz. ; csipcsalap,
—
Ormányság, Nyr.
Csikóherélés — Kiskunfélegy-
7 : 525. a lóherélésnél a here-
háza, jzk. 1781—1801. —a fiatal
zacskók összeszorítására szolgáló
hím ló heréinek kivágása.
csíptetfák. Vö. Mtsz. és Magyar
Halászat Könyve. Csikólép — Hajdú m., Nyr.

Csetkó -- Munnelius, 1533 — 32 : 527. — népies gyógyszer,

„jeles szíversít ijedtségnél a
csikó.
csikólép, az a nyákdugasz, a mely
Csidu— Abaúj m., Nyr. 33 21. :
a világra jött kis csikó orrából
Bodrogköz, Ts^. — kis csikó. az els tüsszentéskor szabadul".
Csíka — Vácz, Mtsz. — kis * Csikónyírás — —
Kiskunhalas
csikó.
másod- és harmadf csikóknál az
Csikaj — Perkáta, Fejér m., üstök és a fark és sörény els
Nyr. 2 : 519. — csikó. nyírása; az üstököt és a sörényt

Csikeri — Baranya m., Szabolcs tbl vágták le, a farkat a farh-

és Pécsbányatelep, Nyr. 28:414.

csík, a fark végs íze, hegyéig ;

— csikó. (Németes kicsinyítés a a meghagyott szrt négy gará-

csikóból.)
dicsra nyírták, hogy a gazda egy
évig még be ne foghassa, a míg
Csikla, csiklya — Hétfalu,
t. i. a szr újból ki nem n; nyí-
Brassó m., Nyr. 5:330, 16:478. rottfarkú lovat befogni szégyen-
— a lóboka forgója. számba ment.
*Csikló — Hajduhadház. L. * Csíkozás — Tolnay, 1786. —
Csüd, Csikla.
a csikó ellése.
Csiklya — Csikla.
1. * Csíkozik — Edvi Illés Pál,
* Csikó — általánosan a ló, kb. Sima, Somogy m., Nyr. 19 380.
:

5 éves koráig, míg a csikó fogai — a kancza, azaz ellik, fiat szül.

megvannak. Csokonyán *4 éves Vö. Csikuz, Csitkózik.

koráig.
Csíku — Északkeleti felföld,

Csikócsa — Szlavónia, Nyr. rutén, Nyr. 25 298. :

— csikó,
33 : 358. — Csikó. nyilván a magyarból véve.
 5
; :.
:

Csikuz 303 Csdör

Csikuz — rség, Vas m., Mtsz. Csitkózik Székelyf., általá- —
— fiat szül a kancza; a csikóz- nosan csitkódzik. Moldvai csángó,
;

ból. Vö. Csikóz. Nyr. 30 : 174., Székelyf., Mtsz. —

Csillag — Lengyeltóti Palócz- *,
fiat szül a nstény ló. Vö. Csíkozik.

ság, Nyr. 23 384. — lójegy a

: :
Csitkuó — Hétfalusi csángó,
ló homlokán kis fehér folt. Vö. Nyr. 37: 11. — csikó.
Csókaláb — sok helyen —
CsiUagos.
*

Csillagos — Hortobágy, T. M. „csókalábat vet a pányva", ha

L, MNy. VIII : 189., Rozsnyó, Gö- nincs forgója s a jószág körül-
mör m., Nyr. 32 452.:
— az a járással összesodorja.
a meljrnek homlokán kis fehér
ló,

van. Vö. Csillag.

Csókaszem — általánosan, 1711
folt
Debrecz^n — a jószágnál és házi-
*Csimbók — Kiskunhalas — állatoknál a csóka szeméhez ha-
a mivé a lószrt kötik; régente sonló kékcsiUagos szem. A kék
az is, a melybe a pásztor saját szín a szem-irisen van. L. Kék ló.
haját kötötte.
állni — Csokonya
— Palóczság, Nógrád m., — Csomóra
*
Csiná
a mikor a legeln vesz- lóról,
Nyr. 24:48., 6:134. — csikó.
teg összeáll.
Csinuská — Nógrád m., Nyr.
Csontorag — Háromszék m.,
7 134. — csikó, beczézés.
Nyr. 22 296. — béna
:
innen : ; :

Csipcsalap — Cserépcsík. csontorag = béna

1. ló ló.

Csíp — Szürnyeg, Zemplén Csöbörbe hágó ló — Gyr m.,

m., Nyr. 10 278. — a csípje.
: Nyr. 3 427. — a mely há-ló : az,

Csira —
tulsó lábát minden lépésnél föl-
Czéra. 1.
kapja. Vö. Cseberbe hágó ló.
Csitkó — Csík m., Nyr. 22:
334., Csíkmadaras, Nyr. 19 527.,
— :
Csd 1. Csüd.

Csíkszentmihály, Nyr. 30 : 493., Csder 1. Csdör.

Gyergyószentmiklós, K. L., Gyer-
Csdje a lónak — Lexicon
gyó, Nyr. 30 : 260., Háromszék m.,
Budense p. 116. — astragallus,
Nyr. 4 561., 7 : : 283., Maros-Torda
talus equi, knöchel, knorren des
m., Nyr. 10 : 48., Rava, Udvarhely
pferdes. M. elem az oláhban.
m., J. M. — ifjú ló kb. 4 — Alexics, Nyr. 17:321.
éves koráig. Vö. Csikó, Szitku,
Csitkuó, Fiatal Csitkó. Csdör — általánosan — hím
*

ló. A régiségben 1521 — Oklsz. —

Csitkódzik — 1. Gsitkózik.
Equum vnum wlgo Czewder, 1541
Csitkós kabala — Gyergyó- Cheder, 1548 : czoeder, 1594
szentmiklós, K. L. — fias nstény ló cheödeör, és equus emissarius.
a kifejezés analogonja : borjas (Simonyi a német zelter-bl szár-
tehén. maztatja. Nyr. 12:435.) — Somogy-
Csdörcsikó 304 Csüngszr

ban, Mtsz. — a ló hímvesszeje. már személynév: Csurra Mihók,

Vö. Armesszár, Cdör, Csdörcsikó, Oklsz.
Csdörménes, Csdörparipa, Mén.
Csurka —
Szürnyeg, Fels-
L. Czdör.
Zemplén m., Nyr. 10:278. ló —
•Csdörcsikó — Kiskunfélegy- testrésze. Oláh családnév Csurku. :

háza, Hortobágy, T. M. MNy.

188. — hím
I.,

A ré-
Csüd — Hortobágy, * Hegyalja,
VIII. fiatal

giségben Kiskunfélegyházi jegyz-

ló.
Miskolcz, Nyr. 17:420. — a ló
és marha patája feletti csukló,
könyv 1781—1801: csdörcsikó.
de általában a metacarpus illetve
Vö. Méncsikó.
metatarsus. A régiségben Debre-
Csdör Ló — Kiskunfélegyházi czen 1708, Nyr. 22 518. Vö. Csög, :

jzök. 1781—1801. — hím ló. Csüg, Csuk, Csr.

* Csdörménes — Dfebreczen
Csüd — 0. Sz. — már 1240
— válogatott apalovakból alkotott körül mint személynév, mint láb-
tenyésztménes.
rész világosan : „1708 Zelizi János
Csdörparipa — Kónyi, Nyr. érsemjéni predicator talált P]rds

22 545.
: „A —
csdörparipák Jánosnénál egy barna pej herélt
kényeken he vertek." Herélt hímló. lovat, els jobb lába csüdben

Csög — Székelyföld, Mtsz. — mer".

„a ló lábcsontja", melyet korcso- *Csüg — Nádudvar, Kiskun-
lyának használnak. halas, Nyr. 14:430., Székelyföld,

Csgös — Csík m., Nyr. 10: Mtsz. — a ló és marha lábán a

330. — a rossz mondják,
lóról pata fölötti csukló. 1666 Debre-
ha lába el van bogosodva. czen: hátulsó lába az csügben

*Csök — Orosipuszta, Nagy-

fejér = kese. Vö. Csüd.

szalonta — a ló hímvesszeje. Vö. *Csüg — 1666, Debreczen, Zl.

Szarvasmarha kategóriában Csék. :
— „hátulsó lába az csügben

Csökkentyü — Kórógy, Szlavó-

— tehát fejér" kese.

nia, Baranya m., Nyr. 3 565. — Csuk — Debreczen, 1667, Nyr.

:

csikó. 22 518. — „Az els, felül felül :

* Csukló — Csokonya, Kál- való lába csükben fejér", a ló

máncsa, Szürnyeg, Zemplén m., csüdje. L. 0. különben Balláb.

Nyr. 10 278. : és általánosan — Csülök — Szólás : Csülökre
a német Gelenk.
állani, csülökre magyar, csülökre
Csúnya — Tolna m., Mtsz. — legények.Nyr. 25 497. Külön- :

vad, megvadult; lóról, bikáról, ben a cssz ösztörú hágcsói.

emberrl mondják. — —
* Csüngszr Nádudvar a
Csura — Csurgó, Somogy m., ló csüdjének lelógó szrözete. L.
Nyr. 21 : 143. — csikó. 1587-ben Kap ez a.
 ;
:
:

Csr a05 Délczeg

Csr — Palóczság, Nyr. 21 : 46. Czuczó— Csíkmadaras, Nyr.

— ^Hisz a mi lovunknak csüriig 19 — gyermeknyelven a
: 527. ló.

se ér, pornak is kicsi oda^ — a Czuczúl — Ormányság, Baranya

ló csüdje. m.. Nyr. 7 525. — a lovat nyelv-
:

Csütben fejér — T. S. — ló. csettentéssel (tsz, tsz) nógatni.

XVII. század, Debreczen. Mai ér- Czúgat — Udvarhely m., Mtsz.

telemben keseláh. — lovat indulásra nógatni. Vö.
Czáfol — Csallóköz, Nyr. 1 Czulálgat.

232. — hátrál a ló. Czulálgat — Szilágy m., Mtsz.

Czéra — Székelyi., Mtsz. — — lovat indulásra nógatni. Vö.
czira, uo. veszedelmes kelés a ló Czúgat.
^Hogyaczéra verjen ki",
fejében. Czurukkol — általánosan —
mondják a lónak v. kecskének hátrál a ló. A német zurückból.
Vö. Csira. (Nyr. 24 : 105.). Vö. Czurukkoltat.
* Cziframénes — Debreczen — Czurukkoltat — általánosan
válogatott kanczákból alkotott te- — lovat hátráltat ; a német zu-
nyészt ménes. (T. M. I. is említi rückból. Vö. Czurukkol.
a Hortobágyról. MNy. \1U : 91.)
Czüvekelni — Csallóköz, Nyr.
Czigánybékó — sok helyen ^ 15 473.
: — a lovat czövekhez ki-
lakat nélkül. L. Gönczi békó. kötni, hogy el ne menjen.

*Czigányosan hajtani — Edvi *

Dajka-far — Udvarhely m,,
Illés Pál — a lovat, vagyis, a ló
Mtsz. — hirtelen hajló, lejts,
vezetése, mászkálása.
nem gömböly fara a lónak.
Czikó — Sz. F. B. — csikó. «Dalm — Schl. sz. j. — sima-
Czira — Czéra. 1. rius,drommodarius. (A latin szó

Czoczó — Csík m., Nyr. 6 524.

ismeretlen a magyarra nézve
;

némi felvilágosítást ad a követ-

Gyergyó, Nyr. 34 : 83. ; Nagykun-
ság, Nyr. 19 : 576. — gyermek-
kez idézet 1335 Duo equi in- : :

domiti item duo emissarii, unus

nyelven a ló.
palefridus quinque equi vulgariter
*Czomb — Kálmáncsa, Orosi dalm dicti et sex equi curriferi.
puszta, általánosan is — a ló
Anj. 0. III. 179. Szamota.) Oklsz.
czombja, vagyis a femur. szerint equus sagmarius.

Czdör— Balatonmell., Mtsz. Déczeg — 1. Délczeg.

Fehér m. Nyr. 9 284. — csdör. :

Dólezeg —
M. A. 1621 — :

Czubukkol Szatmár vid., — déczeg, uo., a ménes, a délczeg-

Nyr. 34 :ló, ha a sár-
483. — a tartásról. Oklsz., 1597 déczeg. :

ban lépked; hangutánzó a czup- Alexics szerint, Nyr. 17:321.,

pogásról. az oláhba a magyarból került.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 20
 — :

Pigdáncs 306 Ephippiarius

Digdancs — Pápa, Veszprém a. m. ellopták. Egyértelm az

m., Nyr. 16 : 527. — dikhancz ;
elkötéssel.
Rimaszombat, Gömör m., Nyr.
Elrúg — általánosan — az
5 271.,
: dikhencz ; Rimaszombat,
anyaló elrúgja a csikót, ha a tej
Nyr. 28: 91., Tokaj, Nyr. 23:336.,
fogytán van. Szólás : Székelyföld
rossz ló, gebe.
Erugott a kanczám Kiskunhalas ;

Dikhancz — 1. Digdancs. a csikót éri'ikta az annya.

Dikhencz — 1. Digdancs. Elszágódozik — Meztúr, Nyr.

*Dobogó—Tseh Márton, 1740.
10 : 569. — a csikó : kiválik a

— ló a ménesbe nem alkalmas.

többi közül és össze-vissza nyar-
galász.
Vö. Szívver.
* Elszakajtani — Kiskunhalas
Egér — Tokaj, Nyr. 23 : 336. a gulyából, ménesbl jószágot ki-
— lóbetegség, mely a szomjúság- szakítani, azaz rabolni. Lovas-
tól ered. Gyógyítása orrát befogva : betyárok módja, kik vágtatva vit-

kergetik. Szólás: „egere van". ték el a prédát. Nomád vonás.

Egész ló — T. S., Nyr. 32 : 159. Elválasztani — Somogy m.,

— mely nincs herélve. 1729. Kecs- Nyr. 3 : 275. — a csikót az any-
kemét, jzk., tehát csdör vagy jától: elszoktatni az anyatejtl.
ménló. Szólás: „csikót, borgyut tttibe

Eingatni — Göcsej (Tud. Gyújt.

k eválasztanyi, nem fottán vagy

1838.), Nyr. 35 : 42. — megker-

ujján".

getni a lovat. Elvetélt csikó — Perkáta, Fe-

Éles vasalás — Tokaj, Nyr. 23 :

jér m., Nyr. 2 : 519. — döglött

336. — a patkolásnak az a módja, anyából kimetszett, de él csikó.

*A meghatározás téves, mert az
a mikor hegyes szöget használ-
elvetélés értelme az embryonak
nak, hogy a ló el ne essen a
az anyaméhbl id eltt való eltá-
jégen.
vozása. Vö. Elvetélt borjú (szarvas-
* Elkötni — általánosan — a marha-kategóriában).
lovat ellopni, azaz a jászoltól el-
oldani és elragadozni. Eme-ló —
S. L, Kreszn —
nstény ló. Az eme (= emse) szó
Ellik — Gyr m., Nyr. 14:527. rendesen a disznónál jelenti a
— a ló, szül. nsténységet onnan vétetett
; át

Eljáró — Drávavidék és Ba-

a lóra is.

ranya, Nyr. 7 : 477. — a kocsi *Emissarius a régiségben —

elé fogott ló. *A négyes fogatnál — a mén, csdör.
az els pár.
Ephippiarius — Finály — nyer-
Elragadozni — 1608. Oklsz. ges; Ephippiatus, Finály, ephip-
„Jó lovaimat elra2:adozták", itt piumot használó, eques. EpMp-
Equa equatialis 307 Farkcsik

pium -ii, Finály, többnyire többes hátulsó felszínén kétoldalt kiemel-

számban, puha lótakaró, nyereg. ked duzzanat" (Mihalkovics). Ló-
nál erre sütik tüzes vassal a bé-
*Equa equatialis — a régiség- lyeget tulaj donjegyül innen ered
ben — niénesbeli anyakancza.
a szólás: jobb farán,
s

bal farán
*Equa subdita a régiség- — bélyeg.
ben —
a mén alá adott kancza: *Parib — Sclil. sz. j., Bszsz. —
„Emissarii cum subditis equabus". paripa, dextarius.
*Equatium — a régiségben, *Fark — általánosan — a ge-
H. I. — ménes. rinczes állatok törzsének az „al-

*Equi equatiales a régiség- — felnyíláson" túl es része, melybe

ben —
ménesbl való tenyész- = a gerinczoszlop folytatódik s iz-

tett lovak. mok mozgatják (Entz). Elnevezé-

sek Lengyeltóti: töve, szára,
*Equus indomitus — XI. szá-
:

lombja, ugyanígy Kálmáncsán és

zad — ló, mely még nem volt
a Hortobágyon ; Csokonyán a lomb
befogva.
neve: farkalambja. (Szarvasmar-
*Equus spado — XIII. szá- hánál ugyanígy).
zad — herélt ló, paripa.
*Park — Pusztaszanda. Van:
*Equus sylvestris — XI. szá- Töve, Farcsíkja, Bojtja.
zad — a szilaj ló, mely a sza- * FarkalambjaCsokonya — —
badban ki is telelt. a fark lombja. Vö. Lomb.
Erkölcsös —
Szatmár m., Nyr. * Farkasfog — Szeged, Csön-
11 : 284. — makran-
csökönyös, gié és általánosan — vagy ebfog
czos ló. Szürnyegen, Zemplén m., a lónál, kutyánál, sertésnél stb.
Mtsz., szólás: „erkölcsös lú ez; az agyar és alsó zápfog között
nem indít a szentnek se, ha eccer egyesével álló fog, a mely csak
belebújik az ördög". egyszer jelenik meg s nem vál-

*Érz in — Tolnay, 1786. — tatik. A lónál a ferdén álló és a

ideg értelemben. szomszédos lágy részeket súroló

zápfogakat farkasfogaknak mond-
Falka — általánosan — a juh- ják, a foghús által takart vagy
nyáj r a, helyenként
a disznóra
igen megntt agyart kihúzzák,
mondják, de Petfi a ménes egy
mert ártalmasnak tartják (Cselkó).
részére is mondja:
Vö. Kiütni a farkasfogat.
Csak jön, csak jön, halk lépést tart
Egyszer a méneshez ugrat *Farkasügetés — általánosan
Kiszakít egy jó nagy falkát — aló járása, mely a kutya oldalgó
Kiskunság, most Isten hozzád. ügetéséhez hasonlít (Hundstrab).
Kisebb számú csoport. * Farkcsik —
Kiskunhalas, Nád-
*Par —
általánosan az ana- — udvar —
a ló farkának végs íze,
tómiában általánosan „a medencze tehát nem a szr. Vö. Farokczímer.
20* •

/
 :

Farokczitner 308 Fogókötél

*Farokczímer — Lengyeltóti — *Fel^ág —

Puszta-Szanda, Nád-
a ló farkának végs íze ; tehát udvar és széltibe a ló mikor —
nem a szr. Vö. Farkcsík. vágtat, két lábbal felváltva egy-
szerre haladva.
* Fartol — Abauj m., Palócz-
ság, Nyr. 20:34. —
a ló, ha fa- *Feszítzabla —
Szeged-Csön-
rával jobbra vagy balra tér = göle —egy darabból való vas-
farol. Átvette a németség és a szerkezet, a melylyel a ló száját
tótság Fart alakban. szétfeszítik, a mikor a farkasfogat

Fedeztetni — Borsod m., Nyr.

kiütik.

9 : 333. és általában — „fedez-

*Fí —
Tseh M. 1740. fú, a —
tetni a kanczát a ménnel" = kö- ló korának meghatározásáról, így:
zösültetni. Vö. Hágatni, Födöztetni.
harmad/ií, negyed/'i, egészen he-

Félcsípejü kancza — Debre- ted/ií a fre, azaz legelremenés-

czen, 1670., T. S., Nyr. 32 : 158. tl. Vö. Fú.

— „fekete, negyedfú félcsípejü
S Fiatal csitkó — Firtos-V ár-
kancza," =^ talán magas csípj.
alja, Udvarhely m., J. J. — fiatal
* Félfül — általánosan — az csikó, a ló 2 —3 éves korában.
egyik fül, éppen ügy, mint fél-

szem stb. Finczol — Székelyf., Nyr. 25

Hámoz.
46. — ficzkándozik a délczeg ló.
Felhámoz 1.
Mtsz. szerint fincál. Vö. Ginczáz.
* Féloldalog ^- Pusztaszentmik-
lós, Bihar — a ló a féloldal két *Fog — általánosan — az állat

lábát egyszerre rakva == Pass- csontszerú elmeszesedett rágó

gánger. szerve. A lónál Edvi Illés Pál

* Félszem — általánosan — szerint van: alul, felül hat kapa-

ezek közöt két középs a
fog,
p. 0. „sötétpej, félszemére vak".
csikófog; ezeket 27* éves korban
*Félszilaj ménes — 1. Fél- kiveti s j a lófog helyette; ekkor
szilaj gulya. (A szarvasmarha- a ló harmadfuves. 37. éves korban
kategóriában.) kiveti a lófogak szomszédságában
Feltódani — Székelyf., Nyr. levket, ekkor negyed füves. 5 éves
25 46. : ha — két ember lovat korában kiváltja a két szélst,
cserél, az olcsóbbikat pénzzel kell
ekkor ötödfüves. Vö. Fúrtfog és
feltoldani, hogy értéke a drágáb- Kiütni.

bikéhoz érjen fel. * Fogókötél — Túrkeve, Ecseg-

*Felül-fél — 1670, Debreczen puszta —
több méteres hüvelyk-
— a ló baloldala, a mely fell a vastagságú kötél, liurokkal; lovak
lovas a nyeregbe száll. Z. L. vetve fogdosására való. L. Pányva
T. S., Nyr. 32 : 158., csókaszemü (azonos a Lassóval). A hurkot
ló, felül fell szárlábú. vaskarikával alakítják.
Folyó epéjfi 309 Gáncs

Folyó epéj
* Tseh Márton, — Futrás — Marosvásárhely, Nyr.
1740. —
ló a ménesbe nem al- 17 566.,
: Gömör m. uo. — az a
kalmas. szalma, v. szénatekercs, a melyet

Forgó — Szürnyeg, Nyr. 10 :

a hosszú útra kelt huszárok,

278. — a ló testrésze.
lovaik számára a nyeregkápához
kötnek. Vö. Mtsz. Alkalmasint a
Födöz — Dunántúl, Mtsz. — német Futter.
hág a csdör, azaz közösül. Vö. Hág.
Födöztet — Szihalom, Borsod
F kor értelmében 1. Fi.

m., Mtsz. — csdörrel hágatni a * Függ nyakú — Tseh Márton,

kanczát, azaz közösültetni. Vö. 1740. — ló a ménesbe nem alkal-

Fedeztetni. mas. Vö. Szomorú.

Fölad — 1595., Oklsz. — az Fül — általánosan — az állat

eladás értelmében: „Barta Jakab- hallószerve és különösen annak
nak az ménes lovat adtam fel küls hangfelfogó kagylója. Vö.
két magyar pénzen". Ajosfülú, Kimetszés, Kónya. Tseh
* Fölkapni — Kiskunhalas — Márton szerint 1740 a hegyes-
a fejit; az ijedez ló, ökör teszi.
fül ló alkalmas a ménesbe.

Fölöltöztetni — Bibarczfalva, *Füvelni — XVII. sz. — lovat

Udvarhely m., Nyr. 35 341. :
— pányvánál, árkánynál vagy veze-
a lovat = felhámozni. téknél fogva legeltetni.

* Fölvágni — Kiskunhalas — Gabancs 1. Gabbancs.

megijedt
a farkat, a
fordítja a farkát s így rohan.
ló felfelé
Gabbanes — Be - Sárkány,
Rábaköz, Nyr. 18:94. Petfinél
Furkós — 1709 Debreczen, gabancs =
rossz ló, gebe.
Nyr. 22 : 519. (Széli F.) — „fekete Gacsos — 1700 Debreczen
herélt ló, az orra fel vagyon
jegyzk., T. S., Nyr. 32 : 158. —
hasítva, a füle is, a lábai furkó-
„jobb lába gacsos" hibás, csomós
s.ik", itt a furkós a m. görcsös.
lábról.

*Fúrtfog -— 1741 Debreczen Gama — Békés m., Mtsz. —

— így: „Hadadról deres, fúrt pókoslábú, nehézjárású ló. Vö.
fogú kancza ló''. Z. L. Úgy lát- Gama-lú.
szik mesterséges jegy. Vén lovak
fogának oly vésése, hogy mint
Gama-lú — Ermellék, Nyr.

fiatalabbaknak látszók,, jobb áron

29 334.
:
— vén gebe. Vö. Gama,
Gamancs.
keljenek el. Kupa A.

Futoshatnék — Gyergyószent- Gamancs — Paks, Tolna m.

miklós, K. L. — közösülne a Mtsz. — gebe. VÖ. Gama.

kancza. (A fútosás rendszerint a Gáncs — Tseh Márton, 1740.
szarvasmarha közösülését jelenti.) — „magával hozott (veleszületett)
 ;: ;

Gángoló 310 Gyermekded ló

gáncs nélkül való ló" itt a gáncs = Gircsás — Czegléd, Nyr. 22 :

testi hiba. 375. — kehes ló.

Gángoló
* Kiskunhalas a — — Girhes —
Czegléd, Nyr. 22 :

kényes nevelés ló, melynek 375. Nagykunság, Nyr. 16 285.

; :

minden könnyen megárt. (Nyr, Palóczság. Nyr. 21:46; gerhes,

14 572.
: tévesen rossz, sovány Apa-Nagyfalu, Szolnok-Doboka m.,
lónak definiálja.) Nyr. 12 429. rossz, sovány ló,
: —
Garas — Oklsz. — a lóval
gebe, görhes.

kapcsolatban az adó egy neme Göcsöre — NytSz. I. 1111. —

1584 Mykoron menesth haytanak,
: gebe.
myndenekttil eg eg Garasth fyzeth-
Gönczibékó — sok helyen —
nek. Ha melette wezetykön wyzy
vasból, lakatrajáró, a ló els
es el vgan vg Garassal
adny,
hogy bitangba
lábára való, ne
tartozik tüle. 1597 Mykor decze- :
menjen.
geth haythnak, myndenykthewl
egy egy garast. *Görbe kabla T. S., 1597, —
Kecskemét —
hibás kanczaló.
Gavallár — Bukovina. Nyr. 6
472. — gavallária. Uo. Ménes.
*Görcsló — Equus macié con-
fectus. S. I., Kr. I. 195.
Gebe — általánosan géhe, Hét-
falu, Brassó m., Nyr.
;

21 478
Görhes ^ Mohács, Nyr. 17 :

ghetbe, erdélyi Érczhegység mócz,

:

112. — rosszul táplált, sovány ló,

Nyr. 34 252. :
— rossz, sovány ló.
gebe. Vö. Girhes.

Vö. Gabbancs, Gama, Gamancs, Graszt — Ada, Bács m., Nyr.

Gebencs, Gerhes, Gernye, Gibercs, 27:412. — ló: „ez a vin graszt
Gircsás, Girhes, Göcsöre.
nem akar húzni".
Gébé — 1. Gebe. *Gunámyakú — Lengyeltóti —
Gebencs — Ordas, Kalocsa a ló, a mikor a nyaka Ívesen
vid., Nyr. 31 : 286. — rossz ló,
hajlott.

gebe. * Gyepls — Debreczen, de

— Girhes.
Gerhes 1.
általánosan is, H. 0., MNy. VI.
54. — négyes fogatban az els
Qemye — Háromszék m., Nyr. sor baloldali lova. 1577-ben a
17 381. — gerincz. Gernye
: = ló
Kolozsvári Glosszák gjeplöswek
sovány ló, gebe, mert gerincze
írja és antecessariusnak magya-
kilátszik.
rázza. (Nyr. 36 : 179.) Kemény
Gibercs — Kiskunfélegyháza, Zsigmond: Rajongók IV. 140. (Nyr.
Nyr. 5 35. : — rossz gebe. ló, 22 275.) „Egyik a horkanó gyep-
:

Ginczáz — Csepreg, Nyr. 2 :

lst tartá".
. . .

372. — a ló: jókedven ficzkán- Gyermekded ló — 1630—48

dozik. Oklsz. — ifjú ló, csikó „hét
 :
:

Gyermekló 311 Hámoz

vagy nyolczad fú" (tehát a míg *Hág — általánosan — közösül

csikófogait nem veszti. Vö. Gyer- a mén v. csdör innen hágómén. ;

mekló. Vö. Hágát, Meghág.

Gyermekló Martonos^ Komá- — *Hágatni — Edvi Illés Pál, ál-

rom m., Nyr. 30 338. és a régi- : talánosan, Palóczság, Nyr. 22 : 35.,
ségben — fiatal lócsikó. 1544 Székelyf., Tsz. — a kanczát a
Az germek louakat. 1556 : Neg zab- csdörrel, fi ásítás végett.
laczka gyermeklora walo, Oklsz. * Hágómén — általánosan —
Pázmány Predik. Kreszn: Egy a hím ló a h ágasról.
botlásért inát el nem vágják a
gyermeklónak. L. Takáts, Nyr. Hagymán ? „Az nyer- — ^
—
32:156. Kecskemét. Vö. Gyer- gesek egy hátas lónak nyereg alá
mekded ló.
való posztó nélkül való hagymánt
16 pénzen adgyanak". (Tört. Tár.
Gyilok — kézdiszéki szó, Tsz. XVHI : 227.), Nyr. 21 38. L. NytSz.
:

— a ló torkában nni szokott

Hajbókol — 1. Habókol.
csomó. Nyr. 24:249., a német
dolchhó] származtatja. A régiség- Hajtós — Pannonhalma, Nyr.
ben : gyolkos, meg is rizte a 12 : 187. — az a lusta és ökör, ló

német dolch alakot. a melyet hajtani kell.

S Gyorsan futó ló — Murm.,

* Hamarja — 1731., Debreczen
1533. — veredus.
— lóról, így : „felül, fell, hátúi
a hamarjárúl darulábforma ... el-
Gyorsan levél visels
* — sütött bélyeg, konyafülú, sere-
Murm. 1533. veredarius. — L. gélyszr . . .". Z. L. A NytSz.
Hírvisel. Nysz. szerint nyíd hamarja = a nyúl

Gyöktet — Rava, Udvarhely

lábának csuklójában egy kis csont

m., J. M. —a ló, mikor nehéz-

vagy inas hús. Közli Cserényi,
1592. évi adatát „Hogy nagy :

kesen halad.
vala lova Masistiusnak, a hamar-

Habaró — Olasztelek, Erd- ját lni találák annak; a ló a

vidék, Nyr. 15 : 575. — a ló

seb miatt eltántorodék.

alsó ajka. Hámol — 1. Hámoz.

Habókál — 1. Habókol. Hámosló — Sz. F. B. — hel-

*Habókol — hámba
ciarius equus, fogott, fel-
Hortobágy, Nád-
szerszámozott ló. L. Igás ló.
udvar, Nagyszalonta, Nyr. 21 282., :

Nagykunság, Nyr. 2 325., 21 : : 90., Hámoz — általánosan; hámol,

habókál, Nagykunság, Nyr. 16 Szabófalva, moldvai csángó, Nyr.
285., 21 :90. hajbókol, Zilah, Nyr. 30 : 175., béhámoz, Udvarhely m.,
28 280. :
— mikor veszteg
a ló, Mtsz. ;
felhámoz, Csallóköz, Mtsz.
-áll és a fejével nagyokat bólint. — hámba fogni a lovat, felszer-
Vö. Bakol, Harangozik. számozni.
 :

Hamut 312 Hergely

Hamut — Oklsz. — Helcium. meg az új füvet. L. Háromfú

*Húzóháin, szügyhám. 1490 : Ha- marha a szarvasmarha-catego-
mwth in quo equi trahunt. 1554 riában.
hamuth vocatum in
Corollarium
quo equi solent currum trahere.
Hasas — Poezos. 1.

1564 Pectoralia equorum helicia

: *Hát — általánosan — az állat
hamut vocata. 1566 Lo nyakba : törzsének a mellel ellentett fels
walo hamoth. 1597 : Harom ne- része ; erre teszik a nyerget.
meth lóhoz való hamuth szakado-
zabloiamal eoszueo. (Kumét,
* Hátas — Kecskemét — kancza,
zot
Mtsz.) Tagányi: Századok 1893:
hátasló = nyereg alatt járó.
Bitang, Jk.
323.

Happoltat — Makó, Nyr. 9: Hátasló — általánosan — Iiá-

377. — lovat, marhát hátrafelé tasló, Sz. F. B., hatasluv, észak-

lépdeltet, hátráltat. keleti felföld rutén, Nyr. 25 298. :

1544 hatás Oklsz., nyerges

Hara — Tiszadob, Nyr. 25 : 474.,
V.
:

lovaglásra szolgáló
lo,

ló.
Nagyszalonta, Mtsz., Ermellék,
Mtsz. — leginkább lósörényból Hátralép ló — Murm., 1533.
készített durva, lótakaró vászon- — hatra lep, mászó, Sz. F. B.
pokrócz. Vö. Lúhara. Equus cespitator.
* Harangos — Kiskunhalas — Hegyesfül üstökös ló — 1668.,
az a ló, a melyre a harangot kö-
Debreczen, jegyzk. Nyr. 22 : 519.,
tik s a mely szerint a ménes
521.
igazodik. Egy a szarvasmarhák
kolomposával. L. Kabola Vezér, * Herélt — Csokonya, Szür-
Vezér, Vezérkancza. nyeg, Nyr. 10:278., Fáb. 504.,

* Harangozik —
Puszta-Szanda herélyt, Tolnay 1786., herélt ló,

— a ló, ha veszteg állva fejével Ver. 16., Hortobágy, MNy. VIII:

189., herélt lú, uo., hereth lo, Schl.,
nagyokat bólint. Vö. Habókol.
í Harmadf ^ Bszsz., Sz. F. B. sz. j., Bszsz., PPB., Sz. F. B. — he-
réitl megfosztott hím ló.Vö.Paripa.
— triennis (lóról), azaz harmad-
szor hajtják legelre, fre, tehát Herélt ló — Herélt. 1.

harmadik évében van. Vö. Har-

Herélt lú — Herélt. 1.
madfüves.
* Harmadfüves — Edvi Illés
*Herélyt — Tolnay, 1786. —
Pál, harmadfüves csikó, Szürnyeg, lierélt, paripa, azaz heréitl meg-
Nyr. 10:278. — a ló életének fosztott hím ló.

harmadik évében, a mikor a csikó-

Hergely — Moldvai csángó, Nyr.
fog helyébe a lófog n ki.
10 203., 23
: :
— ménes. Török-
6.

*Háromfü kancza — T. S. — ben : liargele. hergele ; oláhban:

hároméves, mert háromszor érte lierfi:elie. Vö. Hergia.
 :
;
.

Hérgiá 313 Homlok

Hérgiá — Szlavónia, Nyr. 23 Hím ló — Sz. F. B., Kreszn.,

359. — ménes ; a horvátban 1548., Oklsz. : hymlo — a ló
ergela. Vö. Hergely. hímje, azaz csdör vagy mén.

*Hertelen álló ló — Tseh Már- Himpók — Sima, Somogy m.,

ton, 1740. — valószínleg csökö- Nyr. 19:381., Balatonmell., Tsz.

nyöset jelent, mert Tseh szerint — a ló lábának csánkja alatt

az ilyen ló nem alkalmas a mé- támadt mégcsomósodás, mely

nesbe. sántaságra vezet. Pontos meg-
határozását,!. Csánkpók. Vö. Inpók.
Heveder — az oláh nyelvben
a Lexicon Budense szerint, Nyr. Himpókos — Sima, Somogy
17 371.
:
— döglovat, rideglovat m., Nyr. 19 : 381. — az a ló, a

jelent. Tulaj donképeni értelme öv, melynek himpókja van.

átalvet. * Hímvessz — Orosi-puszta és
Hever — XVII. század. Király általában — az állat s így a ló

Hegyi János, Cisio, Nyr. 29 258. :

penise.
— „Az mely Lónak heverje va- Hinnyog — Nagybánya, Nyr.
gyon", tehát lóbetegség. A Szé- 21:283., Tiszadob, Nyr. 25:474.,
kel>'földön, Mtsz., kólika vagy Székelyföld, Mtsz. — vihog, nyi-
farzsába miatt nem tudván a lá- hog a mén és a kancza pároso-
bán állani, heverész a ló. dáskor vagy egymással játszva.

Hever ló — Lehr A., MNy. Hintázó

* Puszta-Szanda — —
1:61. — az, a melyik nincs hasz- a ló egy oldalon két lábával lép.
nálatban. Vö. Hever ökör. (A német Zelter, Passganger.)

*Hibá8 ló —
Tseh Márton, 1740. Hógat — Kiskunhalas, Mtsz.,
— a ménesbe nem alkalmas 1 :
Csallóköz, Székelyföld, Háromszék

Szalonnanyakú 2. Hertelen álló ;

m., Mtsz.; Csík m., Nyr. 10:330.
;

3. Késtet; 4. Szívver v. dobogó

— h^ogat; Palóczság: kóggat;
5. Taknyos 6. Függnyakú v.
;
Kecskemét, Mtsz.: hó! kiáltással
szomorú 7. Kmonyos 8. Folyó
; ;
megállásra szólít lovat, ökröt.

epéjú; 9. Holttetemes; 10. Tellyes *Hóka — Lengyeltóti, Horto-

körm ; 11. Ha valami növést bágy, MNy. Vin:189. a ló —
magával a világra hozott. homlokán az orrig lenyúló fehér
* Hibátlan Tseh Márton,
ló — csík ; lójegy, hibás magyarázat.

1740. — a ménesbe alkalmas ló

A hóka nagyobb a csillagnál,
kisebb a lámpásnál és a piszránál.
jegyei: 1. tiszta száj; 2. szép
nagy szem ; 3. szép karcsú (szá- *Holt tetem — Tseh Márton,
raz) fej ; 4. liegyes fül ; 5. sima 1740. — L. Kaptatetem. A holt-
lábszár, végre magával hozott tetemes ló ménesbe nem alkalmas.
(veleszületett) gáncs nélkül való. * Homlok — Kálmáncsa, álta-
Hím — 1, Hím ló. lános — a fej szemközötti tája.
 ; :

Horgasín 314 Jártatni

*Horgasiii — Hortobágy, Len- *Igetés — Székelyf., Tsz. 173.

gyeltóti, Orosi-puszta, Székelyföld, — ügetés.
Tsz. — a hátulsó lábon a sarok- Imádkozni — Lóval imád-
csonthoz kapcsolódó ers in. Vö. kozni = hiábavalóság.
H. 0. MNy. II 247.
:

Impok — Inpók. 1.

* Horkan — általánosan — a
*In — 1737., Debreczen —
ló, ha megijed és hangot ad.
„inán pedig . . . bélyeg. Z. L.
Horpasz — Balatonmell., Tsz., *Inpók —
Tseh M., 1740. a —
Sárköz, Nyr. 31 462., Tokaj, Nyr.
:
német Spat. XVII. sz. Király
23 384., általánosan
:
— az állat- Hegyi János Cisio. Nyr. 29 258.
: :

nak ágyék alatti, kétoldali behor- „mikor az Lólábán impok indul".

padása ha az állat jóllakik, meg-
;
Az inpók magyarázatát 1. Csánk-
telik.
pók alatt. Vö. Himpók.
Höjköl — Hköl.
1.
*Inpókosodás — Edvi Illés

Hköl — általánosan ; höjköl : Pál —a lovaknál a lábromlásnak

Angyalos, Besseny, Gidófalva, egy fajtája. Magyarázatát 1. Csánk-
Háromszék m., Nyr. 18:528.; pók alatt.
hköl Esztergom m.
: ; hükköl :
Iromba-járású — Háromszék
Balatonmell., Mtsz. — hátráltatni m., Mtsz. — a ló: iramodó. Az
lovat (v. marhát) szekérrel. Vö. iramodásról.
Hköltet.
Síromba men — Rava, Udvar-
Hköltet — Debreczen, Nyr. hely m., J. M. — a ló, ha lábait
7 : 329 ; hükköltet, Balatonmell. gyorsan szedve halad. (Vö. Iromba-
hükkötet, Szepezd, Zala m., Mtsz. járású.)
— lóval szekeret hátráltatni.
Slromlani — Székelyföld, Tsz.
— Sárköz, Nyr. 32 462.,
Hucsi :
— szapora lépésekkel menni p. o.

Baja, Nyr. 33:530. — csikó. lónak, iramlani.

Huzalom — Ormányság, Nyr. Itató fék — 1548. Oklsz. — fék,

11:477. — húzás: „Majd ha a melynél fogva itatóra vitték a
huzalomba gyönnek a lovak". lovat.

Hükköl — 1. Hköl. Iz-víz — XVII. sz. Király Hegyi

János Cisio 258. „Az
Nyr. 29
Hükköltet — hköltet. 1.
mely Lónak tsépjén avagy tér-
:

Hüvelyk — általánosan —
a dén, avagy bokáján seb esik,
lovak testmértéke, körülbelül 2-5 avagy iz-víz járna ki belle. Az
cm, 4 hüvelyk = egy marok. iz-vizet megállítytya szépen".

Igás ló — általánosan — mun- * Jártatni — Tolnay, 1786. —

kát végz, nem kényelemre való a kanczát és a csikót egészségi
ló. L. Hámos ló. és ersödési szempontból.
 ;; ;:;

Játszik 315 Kanczabör

* Játszik — Puszta-Szanda — a Kacsiba — Mikes, 1717. (Dri-

ló; pajkoskodik. nápoly, okt. 29.) Tör. lev. Abafi

Jeszke — Székelység, MNy. kiadás, 1880 : 6. — „ki jó, ki

I : 17. — ijeds ló.

kacsiba lovakon" jött. Mtsz. a
kacsibát görbének, horgasnak ma-
Jobbkéz fell való Sztripszky gyarázza.
- *nidas.

— Kaczola — Sz. F. B.; PP.

Jó futó ló
Nyr. 36
Kolozsv. glossz.,
317. verediis, — M. A. — nstény ló, azaz kancza.
1577., :

Oklsz. 1545. Kaczola. 1548. Ka-

equus laboriosus.
chyola. 1549. Thatar kaczola. 1584.
*Jólép —Kiskunfélegyháza Öregh kaczola. Arany János : ka-
— a ló mozgásáról == helyesen czolatej = kanczatej. Vö. Kaczola
lép. ló.

Jó lótartó — Nyr. 31 : 55. Kaczola ló — Kreszn. — ns-

örségi község jeUemz elneve- tény ló, kancza. 1594., Oklsz.,
zése: Jó lótartó Kis-Rákos. Eoregh kaczola lo. Comenius
Janua, Nyr. 22 543. „A teher-
— Miirm. 1533.
;

Kabala ; Bszsz. hordó nyergek kacola-lóra tétet-

PP.; 1329—1335. Oklsz., Kabala- nek fel." Vö. Kaczola.
fey; Székelyföld, Tsz.; Firtosvár-
alja,Udvarhely m. JJ.; Gyergyó- Kamfarú ló — Székelység, Tsz.
szentmiklós,K.L. Moldvai csángó, ;
— az, a melynek hirtelen bebü-

Nyr. 31 : 85.; Marosszék, Három- tüzd fara van, mint a kamnak,

szék, Mtsz. ; Kriza, Nyr. 24 : 472. azaz a disznókannak. Vö. Kan-

Nyr. 22 : 543. — nstény ló; a farú. *A háztetrl is.

tótban kobula. Vö. Ekekabala (az Kancza —

M. A., PPB., Firtos-
eke-eategoriában). Vö. Kabla, Ka- váralja, Udvarhely m., J. J.
bala ló, Kabola vezér, Kabalik. Gyergyószentmiklós, K. L. Rava, ;

Kabala ló — Schl. sz. j. 1353. Udvarhely m., J. M. ; Szürnyeg,

— nstény ló. Nyr. 10:278. — nstény, rende-

— Moldvai csángó, Nyr.

Kabalik
sen lóról. 1435: Oklsz., Kancha.

30 173. —:nstény Vö. Kabala. ló.

1584: kancza. XVI. század Új-
ns-
bánya, Nyr. 15 228., kancza,
—
:

Kabla — T. XVI. szá- S. ló.

tény ló.
zad, Kecskemét, nyilván egy a
székely Kabala, tót Kobila, Ko- Kancza borjú (!)
* Kecske- —
bula = kanczával. mét —
fiskális irta be a Bitang
Tulajdonképpen kancza
* Kabola vezér — R. M. K. — Jk.-be.
csikót kellett volna írni, ha lóra
nem „ductor equi" hanem vezér-
vonatkozik.
kancza (mai szó: vezér-ürü). Szily,
Nyr. 28 : 121. Irodalmi adat. *L. Kanczabör — 1637., Oklsz. —
Harangos. nstény ló bre.
 Kanczacsikó 316 Kártol

* Kanczacsikó — általánosan — matikus) útján elállott csont-

nstény csikó. Vö. Kanczacsitkó. szer dudorodás, legtöbbje mozgó.
Kupa A. Heves m., Erdély Mtsz.
Kanczacsitkó — Rava, Udvar- szerint a ló körme fölött a csüd-
hely m,, J. M. — nstény csikó. csontján elül képzdött kemény
Kanczaló — Kr., Sz. F. B., daganat, kinövés (pók). Vö. Kap-
Nyr. 22 : 548. — nstény ló. tás, Kaptatetem.

*Kanczaménes — Kecskemét, * Kaptás — Debreczen, 1741.

Bugacz, T. M. I. — csupa kanczá- — „Bárándi ló, els jobb lába
ból álló, tenyésztésre szánt ménes. kaptás"; kapta: küls erszak
Kancza vehem — Oklsz. — folytán keletkezett csontdudoro-
—
mozog". Kupa A.
Tawaly kancza vehem
1587: = dás, legtöbbje
Balatonmell., Xagy-Igmánd, Er-
kancza csikó; vehem a míg az
anya méhében van.
dély, Mtsz. —
csomós csuklója,
pókoslábú ló. Vö. Kapta, Kapta-
Kanfarú T. S. —
ló, mely- — tetemes.
nek fara mint a kandisznóé le
van csapva XVII. sz. Debreczen;
* Kaptatetem — 1670 Deb-

a Hajdúságban házfedelekrl is.

reczen, Nyr. 22 : 519. — ló,

„szepls, herélt, kaptatetemes,

Vö. Kamfarii.
felül fell való lába". Kaptate-
* Kapafog —
Edvi ülés Pál — tem ridegen (magánosan) fekv,
n ló metszfogai, alul-feltil 6. sohasem mozgó, hússzerú dudoro-
A két középst csikófognak is dás, mely nem ered küls er-
nevezik. szaktól. Kupa A. L. Holttetem,

* Kapálódzik — Székelyf., Tsz. Kapta. (A különbség: kapta =

— vág a ló a lábával. erszaktól ered, kaptatetem =
nem küls erszaktól.)
*Kapcza — Lengyeltóti — a
ló csúdjén lev hosszú szrözet. Káré menni Orbai járás, —
Vö. Kapczás. Háromszék m., Nyr. 25 524. :
—
„káré ment a lovam" == elpusz-
*Kapczás — Debreczen, 1748.
ab kárba ment.
.
— ló, „szíjhátú fakó, két els
tult; :

lába kapczás'', nyilván kaptás Karikásmester — MNy: I. 377.

helyett; — Mezszilvás, oláh, — 1506: „magistro karykas-
N>T. 37 : 221. — kapczás ló, mesther dedit fl. 11". Talán
Székelyf., Mtsz., kaptás az olyan csikós ?
ló V. ökör, a melynek körömházán
Kártol — Nyr. 24 : 296. —
baja van (ez tehát a kaptás 1. o.).
lovat vakar, Ballagi szerint a
Vö Kapta.
német Karden-bl mittels der =
* Kapta — 1741 Debreczen — Kardé rauhen, aufkratzen, strei-
így: „piros pej ló . . . els két lába clien. A magyarság a kártolás
kapta''. Z. L. Küls erszak (trau- alatt a gyapjú fésülését érti.
Kaszál 317 Kimetszés

* Kaszál — Kiskunhalas — a * Késtet — TsehM., 1740. —

csikó magának kaszál = maga ló a ménesbe nem alkalmas ; kés-
keresi táplálékát; már maga legel. leked, lassú ló lehet.

Kecskelábú Hortobágy, T. — Kettyent —

Magyar Egregy,
M., MNy. Ylll. 189. olyan ló, — Baranya m., Mtsz. csikó. —
a melynek hátulsó két lábán a * Kezes ménes — sok helyen
csüd elrebukó állásban van. — a melybl az idomításra alkal-

*Keh — Tseh M., 1740., Kál- mas lovak kerülnek. Kiskunfél-

máncsa, általánosan — lóbeteg- egyháza, 1781 — 1801. évi jegyz-

ség; faja a „száraz keh", oka a könyveiben már említve.
„tüd és máj rothadása". Vö. Kiajjazni — Meztúr, Nyr. 10 :

Kehe. 285. — a ló vagy tehén alá éj-

Kehe — általános, mezszil- szakára rakott almot reggel ki-

vási oláh, Nyr. 37 221.

: ; chelie, hordani.

erdélyi Erczhegység, mócz, Nyr. Kicsapni — Nyr. 16: 10. —a

34 : 149. ; kehi Olaszfalu, Veszp- jószágot a legelre = kihajtani,
rém m., Nyr. 17:46. — igavonó kizavarni. Szólás : „kicsapja ve-
háziállat gyógyíthatatlan lélegzési lünk, hogy mi jártassuk meg"
nehézsége ; fels légutak hurutja, stb.
mirigyek genyes gyuladása (Huty-
Vö. Kehecsomó, Keh, Kehes.
í Kicsi csitkó — Firtos-Váralja,
ra).
Udvarhely m., —
J. J. csikó. fiatal

Kehecsomó — Székelyf., Mtsz. — sok helyen — a

^ ló torkában támadt csomó.
Kifogás
lovat alóköt tolvaj „kifogja a
Kehes — Gyergyó, Nyr. 34: ménesbl", azaz ellopja, elköti,
261., chekes erdélyi Erczhegység,
; leginkább pányvával.
mócz, Nyr. 34:149. 1630— — Kif — Meztúr, Nyr. 10 477, :

1648: kehes ne legyen a ló. — kiizzad, nagy

tajtékzik a ló
Oklsz.
melegben vagy sebes hajtásban.
Kerengbe — (Tolnay, 1786.)
Kimarjul — sok helyen és a
— állani, körbe állani, lovakról,
régiségben is — kisebesedik. 1488
hogy magukat kirúgással védjék. „meg santulth a
körül, Oklsz. ló,

* Keresztcsont — általános — merth lába ky mariulth" XVII. ;

az állat öt keresztcsigolyájának század. Király Hegyi János Cisio, :

összeforradásából keletkez tája Nyr. 29:258., „az melly Lónak

a gerinczoszlopnak, mely a me- ki-marul az lába".
denczecsontokkal ízesül. Kimarni — 1. Kimarjul.

* Kesecsillag — Lengyeltóti — * Kimetszés — 1665., Debreezen

fehér bokájú, homlokán csilla- — a szoboszlai ló fülén. Z. L.,

gos ló. füljegy. Vö. Juh-csoportban.

 :;
;

Kinövés 318 Kónya

Kinövés 1. Növés. pácscsal a feszít zabián át, mert

*Kinyügöziii — Alföld — a
a farkasfogat (1. o.) ártalmasnak
tartják.
lónak két els lábát nygbe vetni,
hogy legelve ne mehessen mesz- Kivájni — Nagykunság, Nyr.
szire. A nyúgbevetni úgy is lehet, 33 49.:
— vésvel patkoláskor
hogy két lovat egyazon nyggel vagy más kovácsszerszámmal ki-
egymáshoz fzik. Vö. Nyg. nyesik, kivájják a ló patakörma

* Kipányvázni — Bugacz-Mo-
alatti fehéres szürke, szarunem
anyagot, a melyen a ló a pata-
nostor, Alföld ; Gömör m., Keme-
nesalja; Tolna m., Tsz. az — körmön kívül közvetlenül jár.

állatot pányvánál fogva czövek- Kocsiló Kocsisió.

hez kötni, hogy körben legelhes-
sen. Göcsejben átvitt az értelme,
* Kocsis — általánosan — a
Tsz.,„kipányváztattam a rétemet"
lovat ápoló és hajtó cseléd. A
azaz póznákat bögdöstettem fel, német-sváb gazdáknál a kocsis
rendszerint magyar.
hogy tudják, meddig az enyém,
meddig a másé. Koesisló — 1552., Oklsz. —
* Kirúg — általánosan — a ló:
kochys lo ;

1558., Oklsz., kochis zekeres

Sz. F. B. : koczis lo
lo
rúg. Szólás : „kirúgni a hámból",
egy vagy mind a két hátulsó lábá- 1549., Oklsz., kwchylo, kochylo,

val.Kirúgni a hámból a ren- = kocsi elé fogott, tehát fuvarozó

des életbl kizökkenni.

vagy teherhúzó ló.

Kisbéka — Finta Miklós be-

Kocsó — Zemplén m., Mtsz. —
csikó.
mondása. Kupa Árpádnak, H. 0.,
MNy. II 247.: az a varrszer — *Koezog — széltiben — a ló,

cserepesedés a ló szárain, a mely mikor lassan, nagy port verve

fekvéskor a patanyomástól ered. fel, üget.
Vö. Béka.
*Koczogás — széltibe — a ló
Kis csikócska Szürnyeg, Nyr. — lassú ügetése. L. Koczog.
10:278. — fiatal csikó.
* Komor ló — Debreczen; Tisza-
*Kis ló — Murm., 1533. — equu- roff, Mtsz. ; Hortobágy, T. M., MNy.
lus, tehát termete szerint kicsi VIII : 189. — a rosszul herélt,
vagy fiatal, azaz : csikó. még ingerlékeny hím ló. A Hor-
Kitörni — Kopács, Drávamell., tobágyon az a hím ló, a melynek
Nyr. 6:374., 16:431. — kiherél csak egyik testiculusa vétetett ki.
lovat. Szólás „tegnap törte ki a
:
Vö. Komor bika (szarvasmarha-
csikónak a tokit". „Tegnap töret- categoria).

tem ki a monyast".
Kónya — általánosan — a fül-
* Kiütni — Szeged, Csöngié rl, mikor lelógó leginkább lóról ;

— a farkasfogat vésvel és kala- fél füle konya = lekonyuló. Deb-

Koppodzik 319 Köthely

reczen, 1762. „kónyaftilú, balfelól 1786., Tolnay, „A körömnek nyírja

darulábferma sütéssel jegyes ló". és szeglete".

* Koppodzik — Hortobágy, Körömfaragó —

1597., Oklsz. —
Piiszta-Szanda, Nádudvar; Nagy- Az kovács házban keöröm faragó
:

kunság, Nyr. 3 : 281. — a ló, stb. vés a ló patakörmének fara-

mikor kettesével szemben össze- gásához.

áll és kölcsönösen koppasztgatja,
Körömfogó — Bethlenfalva,
csipkedi, rágja a marját.
Udvarhely m., Nyr. 33 290. :
—
* Kosorrú — Lengyeltóti, de éles vasfogó az állat patakörmé-
kk. is — a ló, ha feje éle olyan nek nyírására.
mint a kosé.
hajlott,
Körömház — Szürnyeg, Zemp-
Kecskemét
* Koszos ló- — — lén m., Nyr. 10 278. — a lópata
:

nál a szrrl, ha beteg. Bitang Jk. körmének küls része, Nyr. sze-

* Ködök — Kálmáncsa, de álta- rint „tokja".

lánosan is — az állat hasi olda- Körömkerit — 1597., Oklsz.

lán fekv heges behúzódás; a — keorom keriteo kovácsszer-
magzat köldökzsinórjának kiindu- szám a ló patakörmének levágá-
lási helye. sára.

Köldök — 1. Ködök. Körömnyil — Kemenesalja,

Köldökköröm — Kiskunság, MNy. V 141. : — Sztrokay szerint
Finta Miklós öreg számadó be- a nyírt nevezik itt körömnyílnak.
mondása Kupa Árpádnak. MNy.
Körömszedés — Bethlenfalva,
1 : 247. ; ködökköröm, Nagykunság,
Udvarhely m., Nyr. 33 290. —
uo. — az a varrszerú cserepese-
az állat hibásan fejldött, vagy
:

dés a ló szárain, mely fekvéskor

eltorzult körmének oUóval vagy
a patanyomástól ered. Vö. Béka,
körömfogóval való levágása. Szó-
Kisbéka.
lás : körmöt szednek megszedik ;

*Kmonyas — Tseh Márton, az állat körmét.

1740. — ló a ménesbe nem alkal-
Körömvas —
Oklsz., 1552. Fer-
mas, ha töke betegesen kemény.
ramentum kérem was. 1597. Keö-
Körmölni — Körmúnyi. 1.
röm vass. Kovácsszerszám a pata-
Körmünyi — Tolna m., Nyr. köröm vágásához.
523. — lovak patakörmét
6 : le-
Köthely — Solt m., Finta
vágni.
Miklós öreg számadó bemondása
Köröm — általánosan — a Kupa Árpádnak. H. 0., MNy. II :

ló patakörme. 1691. Debreczen, 247. — a béka, azaz az a varr-

Oklsz., „szepls, szürke, balog szerú cserepesedés a ló szárain,
körm ló" ; 1737., Debreczen, Z.L., mely fekvéskor a patanyomástól
„a két lábán fehéres körm ló"; ered. Vö. Béka.
Kötkrötn 320 Lépés

Kötköröm — Bácsbodrog m., Lassú üget ló — Sz. F. B. —

Finta Miklós öreg számadó be- sonipes : lassú iget lo.

mondása Kupa Árpádnak. H. 0.

MNy. II 247. —
az a varrszerú
Lazukál — Nagykunság, Nyr.
:

cserepesedés a lószárain, a mely

16 : 382, — a ló,mikor nem húz.

fekvéskor a patanyomástól ered.

Mtsz. szerint lazukál = tétlen-
kedik, *mert ekkor az istrángok
Vö. Béka.
meglazulnak.
Kunhátas — Tiszamell., Tsz.,
kumhátas, Alföld, Mtsz. — makacs, *Lecsikózás — Edvi Illés Pál
csökönyös ló. NySz.szerintkunász,
— a kancza szülése.

kuntat, a. m. csökönyösködni. * Legyes Szeged-Csöngöle —

*Kúpol — Hortobágy — a mé- — mikor a fejével ersen
a ló,

nes, mikor a lovak fejjel össze- bókol, a farkával csapdos. Kun-

állanak. dorozsma.
* Kurta-ménes —
Kiskunhalas * Legyeskedik — Szeged, Csalló-
— egy birtokosnak a ménese. köz, Csik m., Mtsz. — mikor a
* Kurva — Tolnay, 1787. — a ló a legyektl háborgatva nyug-
kancza, mely idegen ménesbe ki-
talankodik.

csap és idegen ménnek adja alá * Legyes lesz — Kiskunfélegy-

magát. háza — a ló, mikor fejjel össze-

Kusi — Szlavónia, Nyr. 23 : búvik, védekezik a Gastrus-légy

358. — csikó. ellen.

* Lábéle — Karczag — a ló
* Lekonyuló — sok helyen —
hátulsó lábközép csontjának, — 1. Kónya.

metatarsus — függelék csontja. Lekötelezni — Paks, Tolna m,,

Ebbl készül a pásztor ár: a török. Nyr. 19 : 479. — szilaj alovat,

Lábszár —
általánosan az — mely még nem volt kötélen, fekti-

emlsállatok mells végtagjának ben megfogni.

metacarpusa, hátsó végtagjának * Lé-lé — Tisza-Salamonban —
metatarsusa. Tseh Márton 1740 ^- felhívó szócska, ilyen értelem-
szerintsima lábszárú ló alkalmas ben : lé-lé ! amoda egy bitang ló !

a ménesbe.

*Lágy — Tolnay, 1786. — a

Lentet —
Meztúr, Nyr. 9 183. :

ló körme, ekkor rossz átörökld

;
—a ló, ha lassan koczog. Általá-

ban, Mtsz., lomhán járni.

állapot. Ilyen lóról mondja Tolnay,
hogy „még ingyen is drága". Lép — általánosan — a ló s ál-

Lamb — 1. Farkalambja= szre. talában az állat járása. L. Csikólép.

*Lapoczka — általánosan — * Lépés ált^ánosan — aló

az állatok os scapulae-ja. járása.
 ; ;

Lépésbe 321 Lójárás

* Lépésbe — széltében — jár a SLócsitkó — Rava, Udvarhely

ló, lassan egyik lábát felváltva m., J. M. — herélt hím 3 éves ló

a másik elé rakva. koráig.

*Lépésbe mén — Pnszta-Szanda *Lócsorda — Szerencs, Abauj

— a l(') lépésben megy. m., Mtsz. — ménes.
* Lépés ben — halad a ló, lépe- *Lódögében sietni — Szeged,
getve keresztbe szedi a lábát. Csallóköz, Mtsz. — lóhalálában

Lép ló — Sz. F. B. — lep sietni.

lo = gradarins. *Lóf . sz — általánosan — a ló

*Letlen — Fülek, Nógrád m.. hímvesszeje, a penis.
Székelyi., Mtsz. — meg nem Lófiú — Csík m., Mtsz. — ló fi

született, hanem az anyja hasá- — Murm. 1533. — csikó.

ból kivágott és életben maradt
*Lófog — Edvi Illés Pál —
(m/co, bárány, borjú, gyermek).
a ló két középs metsz foga,
Ló — általánosan — lo, Derczen, a mely a 3-ik évben a csikófog
Bereg m., Nyr. 22:432; hl, sok helyébe n.
helyen, Szent-Lrinez,
Baranya
plurálisa
m., Ormányság, Xyr.
Lóf — Székelység — a had-
ban lóháton, a maga költségén
17:380: lohak, lohakok, laak
szolgáló székely. A régiségben
Csököly, Kaposvár mellett, Xyr.
1346 — Oklsz. — Cum Terris
25 : 93: lohak Baranya m., Nyr. ;

Toty Lwfewet. 1367 — Uo. —

3 : 565 : lohok ; Tolna m., Nyr. 5 :

Inter duos fluvios Palyazow et

379 : laak. 1. Equus caballus. L.
Loir-feir vocatos.
2. A ló 3 —4 éves korán túl,
addig csikó : Csokonya, * Gyergyó- * Lóhalálában —
általánosság-
szentmiklós K. L., Rava, Udvar- ban —
sietni ervesztésig, a czélt

hely m., J. M. 3. A herélt him ló mindenáron elérni. Vö. Lódögében.

(v. paripa) Firtosváralja, Udvar- * Lóhátról terelni — Orosi-
hely m, J. J. ; Gyergyószentmiklós, puszta — a csikósok lóhátról
K. L.; Rava, Udvarhely m. J. M. terelnek =
legeltetik a ménest.
A régiségben: 1295 — Oklsz. Vö. „Nádudvari rend". Eltanul-
— Hotlonnoguta ; 1461 — uo. — mányok 378—385.
Bszsz. low; Murm, 1533. Sz.
lo.

F. B.
* Lójárás — a ló lépésben tuegtj :

lassan keresztbe szedi a lábát

Lóállás — Oklsz. — 1524:
koczogva halad : felváltva maga-
Solui lo allaserth. 1544: Széná- hatá-
sabbra szedi a lábát ; üget :

ért, zabért, lo állasért.

rozottabb a koczogásnál ;
felvág :

*Lóbeli sor — Meztúr — a az els és hátulsó lábat felváltva,

hajdan híres lókötk, mikor ügy- ugorva szedi; vágtat: az els
védet vállaltak, mindég így kezd- és hátulsó lábát nagy ugrásokban
ték: „Ekkis lóbeli sorom vóna". szedi. — Lójárás — Pusztaszent-
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 21
 ;
:;
:

Lókaró 322 Lü

miklós — lépés, koczogás, fel- vnum magnum naygba wetew

vágás, féloldalog = Passganger, lorawalo ex Argento.
máshol : örményes (örvényl) ; nem Lórend — Toroczkó, Orbán B.,
rossz !
Nyr. 37 92. :
— a lovak tartása és
Lókaró — M. ó., Kecskemét útiköltség czimén szedett költség.
— a taliga eltt levert karó,
Lótalp békája — Szentes, MNy.
lovak megkötésére. 11 : 137. — a lópata talpának
*Lóköt — általánosan — ló- szaruállom ánynyal borított része.
tolvaj, onnan véve, hogy a tolvaj L. Béka, Nyíl, Nyír.

elköti a ménesbl a lovat.

Lóter — Székelyf., Orbán B.,

*Lóköthely — 1610., Maros- Nyr. 37 — lóteher.

: 42.

szék — a községek határában, *Lótet — általánosan — Gryl-

hova a postálkodók és czirkáló lotalpa vulgáris L., rovar.
tisztviselk lovaikat kipányváz-
Lótok — Csík m., Mtsz. —
hatták és legeltethették. Vö. El-
h;ím. A régiségben,
1487 : Oklsz.,
tanulmányok 186.
Armi wlgo lothok
equi ; 1490
*Lomb — Kálmáncsa, Lengyel- Lothok; 1528: Lwthok.
tóti — az állat farkának lombja, Lótör — Kopács, Drávamell.,
a szabad szrözet. Vö. Farka- Nyr. 6:374., 16 :431. — lóherél.
lambja.
* Lovagolni — Teleki codex,
Lombár — Sopron m., Nyr. 1525 — 1531. —lóra ülve haladni.
34 485., 35 42.
: : — nagy, testes
—
* Lóval imádkozni Kiskun-
ökör vagy ló.
halas — hiábavaló dolog az os-
Lómérték — 1. Marok. toba emberrel a véleményt vagy
Lónyüg — általánosan — ken- jótan ácsot elfogadtatni.
derkötélbl vagy lószrbl való, Lóvám — Oklsz. —
1597 Egy :

a legel lovak lenyúgözésére, pynth chykkal es lowammal tar-

azaz : az ellábak összekapcso- toznak. A csíkhalat mindig r-
lására. mértékkel mérték.
Lópipa — Kisújszállás, Mtsz. * Lovat elkötni — Szeged táján
— szájkosár-féle, melyet a ko- — betyár szájon = ellopni.
vács patkoláskor a lónak orrába
hogy csendesen
* Lcsláb — Pusztaangyalháza
csíptet, álljon.
— a lónál, állatnál az, a mely
— Borsod, Gömör, Abauj,
Lópor térdben szkül, alul szétáll.

Zemplén, Szabolcs m., Mtsz. —

Lú — Beregszász, Nyr. 25 192. :

a ló szrébl ló vakaróval kifésült

Fels-Ör, Vas m., Nyr. 36 46. :

por.
Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10:
Lóravaló — MNy. 1:377. — 278. Zemplén m., Nyr. 4 522.
; :

a régiségben a lószerszám; 1540: Zselyk, Besztercze m., Nyr. 18

 : :

Lúdtalpü Megcsikózni

576. és Mtsz. — ló. Equus cabal- Nem tévesztend össze a maglYSbl^

lus L. a mely szaporító disznót jelent.

Lúdtalpú — T. S., Nyr. 32 Makkancza — L. Magkancza.

158. — ló. XVn. sz., 1678., Deb-
reczen. Valószínleg betegesen Maksa —
Barkóság, Nyr. 32
szélespatájú ló. Lehet telitalpú 523. —
vén anyakancza, a mag
is, a mikor nincs nyírje, nyila szóból, tehát tenyészt jelent.

V. békája. Vö. Telitalpú, Teljes Mar — általánosan — marj:

köröm. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10:
Lúhara — Tiszadob, Nyr. 26: 278., Székelyf. ; mor : Csallóköz,
474. — lótakaró pokrócz. L. Hara. Csík m. morj ; : Csallóköz, Székely-

*Lú után menni — Baja —

föld, Mtsz.; az áUat nyakatövé-
nek fels éle mögött és a hát
lovat legeltetni.
eltt kimagasló gerinczrészlet ; az
els hátcsigolyák tövisnyúlványai
Macsi — Csíkmadaras, Nyr.
hosszabbak a hátsóknál; ezért
19:527., Székelyf.í; Hétfalusi
emelkedik ki a mar.
csángó, Nyr. 37 : 11. — gyermek-
nyelvben és megszólításban csikó. Marok — általánosan — a

Macza — Vas
lovak testmértéke. A marok négy
m., Nyr. 30 : 99.
— csikó.
hüvelyk, körülbelül 10*5 cm.

Maczi — Csurgó, Somogy,

Másodfú ló — Bszsz., masod-

Nyr. 29 336. : ; Kemenesalja, Tsz.

fiw — kétéves, másodfúre kel
— csikó.
ló. L. Fre kelni (disznó-categoria).
Maczkó — Göcsej, Székelj^., Medvemen ló — Dr, Sopron
Tsz. — csikó. (Göcsejben, kis m., Nyr. 30:119. — nehézkes,
parlagi ló.)
czammogó járású ló.

Madáxhúsú — Földes, Szabolcs Megabrakol — általánosan —

m., Nyr. 3 : 181. — sovány a ló, abrakkal megetetni a lovat. Vö.
melyet sehogy sem lehet meg- Abrakol.
hizlalni.
Megbaklik — Gömör m., Nyr.
Magkancza — Paks, Tolna m., 17 : 88. — mebbaklik, uo. 22 : 576.;-
Nyr. 19 : 479. — tenyésztésre ren- meyboka^gyik, Runya, Gömör m.,
nevel nstény ló, a
delt, csikót Nyr. 22 286., a ló megcsökönyö-
:

melyet hámba nem fognak. A södik.

szólásban makkancza. A mag
:

mindenkor a szaporítást jelenti,

Megboka<^gyik — Megbaklik.
1.

így magmarha, magdisznó stb. Megcsapkod — általánosan —

Mag-ló — Erdély, Mtsz. — lovat ostorral érinteni. 1734:
Oklsz., megcsapkod a lóhajtó.
szaporítás végett tartott csdör,
azaz hím ló (Sándor L, Kreszn.). Megcsikózni — Csúza, Baranya
21*
 ;
:

Megcsitkózni a24 Megsárhatni

m., Nyr. 18 286.

: ; Wagner Phra- Megkötni magát — Székelyf.,
seologia, 1750. Nyr. 22:464., Tsz. —
makacsul megállani. Szó-
megcsitkózni ; Gyergyószentmik- lás „megköti magát a ló".
lós, K. L. — az anyalónak fiat
Megnyilal — Megnyilaz. 1.
szülni.
* Megnyilaz — Székelyf., Mtsz.,
Megcsitkózni - 1. Megcsikózni. 1813 „Néma orvos" 87. Nyr.
: p.

Megcsöndesedni — Szentl- 17 : PPBod. 1767 megnyilal,

126. ; ;

rincz, Tolna m. Nyr. 3 : 177. — Dombóvár, Tolna m., Nyr. 25

megállni (lovakkal). 192. Dengeleg, Szatmárm., Mtsz.
;

Koritsánszky, NyT. 33 525 mén- :

—
;

Megdob Mohács, Nyr. 26: nyilal, Palóczság, Nyr. 22 : 77.

330. — megrúg a ló. megnyild', Somogy; Kiskunhalas,
;

Megereszt — Székelyf., Mtsz. MNy. II : 248. — patkoláskor a

lovat a hámból, ökröt az igából patkószeget az elevenbe verni.

kiengedni, hogy legelhessen. Vö. Nyilaz.

*Megfútosni — Gyergyószent- Megpatkolni általánosan — —

miklós, K. L. — közösülni (a a ló patáját, kopás ellen, patkó-

nstény lóról). A fútosás rendesen val megvasalni. 1544 : Oklsz.,

a szarvasmarha közösülését je- megpatkoltak. Sz. F. B. nieg-

patkolni.
lenti.

Meghág — Tolnay, Megrezzen — XVII. sz., Kecs-

tos-Váralja J. J.,
1786., Fir-
Gyergyószent-
kemét, T. S., Nyr. 32 : 90. — meg-
— ijed. A ménes megrezzen, ha pl.
miklós, K. L. a him ló közö-
tolvaj megtámadja.
sülése. Meghágja a monyas a
kanczát. Vö. Hág. Megrúg — általánosan — az
lábának hirtelen mozdulata.
Meghányó ló — Murm. 1533.,
állat
1544 Oklsz., az louak meg rúg-
Sz. F. B. — az, a mely lovasát
tak vala.
:

a földre veti.
*Megsánlott — Tolnay, 1787.—
Meghégat — Alsórákos, Nagy-
kancza, sárlott helyett. Megsár-
küküll m., Nyr. 34 : 105. — lik = sárlik, a nemi ösztön in-
mekhégat; lovat farával visszafelé
gere alattnedvet bocsátani. Lehet
terelget ; a h, vagy hé ! kiál-
sajtóhiba.
tásról.
Megsántul — általánosan —
Megheverni — Zilah, Nyr. 28 :
az állat valami lábhibát kap.
287. —
hengerkezni a földön. 1488 körül, Oklsz., meg santhulth
Szólás „megheveri magát a lú
:
louad.
a fdön".
Megsárhatni Székelyföld, —
Meghköltetni — Háromszék Tsz. —
meghágni a ménnek a
m., Nyr. 5 : 36. — hk kiáltással kanczát. Átvitt értelemben a sár-
hátráltatni a lovat. lástól.
 ;

Megsárlott 325 Ménesriasztás

Megsárlott általánosan a — — Méncsikó

* általánosan — —
kancza, mikor párzási ösztöne a hím ló addig, a míg a csikó-
lecsillapult. foga megvan.

Megsárodzani — Gyergyószent- * Ménes — Alföld — sok bir-

miklós, K. L. — közösülni; a ns- tokos lovát egyesít sereg, mely

tény lóról. Vö. Megsánlott. tavaszkor kihajtva, szig nem tér
vissza, sokszor künn Vö.
Megszedni — a körmöt — 1.
Kurtaménes. Gután, Komárom m.,
telel is.

Körömszedés.
Nyr. 28 524 menés. Hortobágyon,
: :

Megszökni — Gyergyószent- MNy. VIII 91 mines. A régiség-

: :

miklós, K. L.; Moldvai csángó, ben Bszsz., Bécsi Codex 24. 1436.
Nyr. 30 : 174. — közösülni; a hím 1439. Equatium. 1301., Oklsz.,
lóról, meghágni. Szólás : meg- Menüs pathalla. 1517., uo., menés.
szökte a monyas a kabalát = 1521., uo. Equos wlgo Meneseketh.
a ménló a kanczát. Csík megyében, Nyr. 10 : 238. és
a
Megtökélleni — Besárkány,
27
Székelyföldön, Nyr. 2 : 470.,
: 47., Mtsz. : egy lovat is ménes-
Rábaköz, Nyr. 18
lette magát
: 143.
— megcsökönyösödött
; megtökil-
nék neveznek. — Ménes — a
Hortobágyon, T. M. I. szerint van,
a ló.
MNy, VHI : 91., csdörménes, czifra-
Megverdik — Moldvai csángó, ménes, renyhe ménes, városi cs-
Nyr. 31 : 85. — párosodik a ló. dörménes és törzsménes. Petfinél:
Szólás : kabala megverdött.
Csak jön, csak jön, halk lépést tart
*Megzabál Edvi Illés Pál — — Egyszer a méneshez ugrat
Kiszakít egy jó nagy falkát
a ló, ha annyit eszik, hogy meg-
Kiskunság, most Isten hozzád.
árt neki. Emberrl is mondják.
Méneses Heves m., Mtsz.—
Megzabállik - Csíkszentgyörgy, méneses sz.; Kecskemét,
ló, XYll.
Nyr. 10 : 238. — a ló bizonyos T. S., Nyr. 32 90. ménesre : —
betegségbe esik. „A ló is meg- várt, tehát nem hámolt és nem
zabállik, ha izzadtan állva hül le", nyergelt ló.
vagy ha kimelegedve iszik.
Méneses — ló 1. Méneses.
Meló Ménló. * Méneslovak — a régiségben
*Mén — Munkácsi — alán elem „Equi equatiales'-.Sz.F.B. „menés
equus admissarius; ménló, mén-
:

kózöt jarodelczeglo = equus ar-

csikó. Általánosan hím lovat je- mentalis.

lent. Anonymus caput XIX. Bszsz. Ménesriasztás XVII. — sz.

1525., Oklsz., duos equi Thurcales Kecskemét, T. S., Nyr. 32 : 90.

wlgo Men. Már Anonymusnál sok- — ménes gyors terelése. Ha a
a
nejüséget is jelent: Mén Marót. ménes éjjel a vetésbe tévedt,
Nyr. 155—162. Vö. Ménló,
23 : közös ervel terelték el onnan.
Monyas, Monyas ló, Mory". Ezt mondták ménesriasztásnak.
Ménló 326 Növés

Ménló — Firtosváralja, Udvar- Monyasos — Sorokmellék, Vas

hely m., J. J. ; Rava, Udvarhely m., Nyr. 22 : 144. — hím ló tu-

m., J. M.; Edvi Illés Pál; meló, lajdonosa.

Csikgyimesi csángó, W. J. A ré-
Monyl — Háromszék m., Mtsz.
giségben 1577., Kolozsv. glossz.
— hím ló. Vö. Mén.
Nyr. 37: 317.; Sz. F. B.; 1498.,
Septem equaees cum emis-
Oklsz., *Mögadni magát — Alföld —
sario wlgo menlw, 1545., uo.,
szilaj csikóról, tinóról, mikor er-
equum meum menlo hím ló a — ;
szakkal megülik vagy befogják s

latinságban equus admissarius vei addig sanyargatják, míg csak föl

emissarius. nem hagy az ellenállással.

Menni — Lú után menni,

Murga — Csallóköz, Nyr. 1 :

lovat legeltetni.
1.
280.; Székelyföld, Nyr. 2 : 556. —
apró, sovány ló, gebe. A Székely-
Ménzik — Szürnyeg, Zemplén földön elhullott lónak csontváza,
m., Nyr. 12 : 384. — a ló: páro- különösen irongának használt ki-

sodik. száradt lábszár csontja.

Mokány ló — Erdély, Mtsz. és * Nádkéscsikó — Kiskunhalas,

Nyr. 23 : 438. — a havasi moká- Nyr. 8 : 85. — gyenge, hitvány,
nyok kicsiny, zömök, bozontos-
a nádkés vékonyságáról vett ha-
farkú teherhordó lova. Márama-
sonlat.
rosban is megvan, (Kovácsy-Mo-
nostori: A ló és tenyésztése, 386.)
* Nádra — Tolnay, 1786. —
méh (uterus) a lónál.
Moldvay Kancza — Kiskunfél- —
Negyedfüves
egyháza, 1781 — 1801. jegyzkönyv — * Edvi Illés Pál
— feltn, mert moldvai marhát
a4 éves korában, a mikor
ló

negyedfüre kél. Ekkor veti ki a

ismerünk, de moldvai lovat nem.
lófogak szomszédságában lev fo-
Monyas — Csúza, Baranya m., gakat. Vö. Fre kelni (szarvas-
Nyr. 18 : 286.; Csíkszentgyörgy, marha-categoriában).
Nyr. 10:238., 9:43.; Gyergyó-
Német — 1597. Oklsz.
ló
szentmiklós, K. L.; Kiskunhalas,
Nyr. 15 : 282., 23 : 191; Rava, Nérávás — Hétfalu és Tatrang,
Udvarhely m., J. M. Rimócz, Nóg- Brassó m., Nyr. 17 527., 23 440.; : :

Nyén, Háromszék m., Mtsz. —

;

rád m., Nyr. 6 : 273.; Somogy m.,

Nyr. 14:479.; Balatonmell., Gö- fortélyos ló vagy ember. Oláh
csej, Csongrád m., Háromszék m., elem.
Mtsz., Tolnay 1786., Edvi Illés Pál Nstény ló — I. Kancza.
— hím ló. Vö. Mén, Csdör.
*Növés —
Tseh Márton, 1740.
Monyasió — Baranya m., Mtsz.; — a ló, ha
kinövés az állaton ;

Csikgyimesi csángó, W. J., Kreszn. valami növést hozott magával a

— hím ló. Vö. Mén. világra, ménesbe nem alkalmas.
 :

NumusloH 327 Nyiret

Numuslou — 1249. évi okmány, * Nyerges — Vas m., Nyr. 30 :

Nyr. 7 : 318. 99.; Edvi Illés Pál; Kiskunfélegy-

*Nyak — általánosan — az
háza, 1781—1801. évi jegyz-
—
könyve és országosan a sze-
állatnak fejét a törzszsel össze-
kér vagy kocsi elé balkéz fell
köt testtája.
befogott ló. Ha nem bakról, hanem
*Nyakazni — Gyarmathi S. — nyeregbl hajt a kocsis, úgy a
a csikót, megfékezni. nyereg ezen a lovon van.
* Nyakhegy — Hortobágy — Nyerges ló — Kiskunfélegy-
az els csigolya. háza, 1781 — 1801. évi jegyz-
könyve —
nyereggel felszerelt
Nyakszíj — Hortobágy, MNy.
vagy balkéz fell befogott ló.
VHI 283. — a pányvás ló nya-
kán lev
:

szíj; forgó karikáján

* Nyerít — általánosan —a ló

csüng a pányvás kötél, a karika hangjáról. Vö. Nyeheg.

mellett a perg. * Nyihog — Eava, Udvarhely m.,

* Nyargal — általánosan — a
J. M. — a kancza, azaz nyihogó
hangot ad, ha közelít a mén.
ló. A XVI. században a magyar-

ban jargalnok hangzik. Ez Simonyi * Nyilaz — Balatonmell., Tsz.,

szerint török eredet (Nyr. 26 : Vö. H. 0., MNy. n. — a ló lábán

176.). A csagatajban jorga, jorgala a patkószeget az elevenbe verni.
a. m. poroszkáló, poroszkálni. Vö. Megnyilaz.
Budenz az észt karga szóból szár- * Nyílcsülök — Lengyeltóti —
maztatja, a mely annjdt jelent
Vö. Nyíllábszár.
gyorsan futni (Nyr. 26 176.).
A Budenzmagyarázat
:

okoskodó.
* Nyíllábszár — Lengyeltóti,

H. 0.
Somogy m. — a ló hátulsó lábá-
nak metatarsusa = lábközép-
Nyekeg — Ormányság, Baranya csontja az árszer, nyíl függelék-
m., Nyr. 9 : 285; nyehög, Somogy csonttal, az OS calamiformeval. Vö.
m., Mtsz. — nyerít a ló. Trök.
* Nyereg — Orosi-puszta — a *Nyír — Tolnay, 1786. — „A
számadóé, van : Kapája^ Nyereg- körömnek nyírját és szeglel ét

bundája, Körösztvasa, Köröszt- veszteg kell hagjTii". A „szeglet"

vaskötése. Szárnya, Jizzasztó bre, alatt a szélét érti. Tovább : „A

Felrántója, Csattja, Hevedere, Ken- hosszú körömnek lemetszése a
gyelvasa, Kengyelszíja; mint járu- rothadt, evetséges nyírját helyre

lék: Szúgyellje, Farmatringja. hozza". A ló talpán a béka v. nyír.

Nyeregpad — általánosan — — Csikónyírás.

Nyírás 1.

a kecskeméti cserényben a l- Nyiret — Balatonmell., Vas m.,

sz árnyék padja, a melyen a nyer- Fels-Csallóköz, Mtsz. — nyüret,
gek állanak. nyüret; Csallóköz, Fels-Csallóköz,
 ;

Nyiretez 328 Ötödfüves

szúköl hangot ad a ló. Miskolczi czen, Mtsz. és H. 0., MNy. W : 54.

G. p. 140. nyerítés értelmében — négyes fogatban az els sor-
használja. ban jobboldalt, a rudas eltt be-
Nyiretez — Hetes, Dobronak,
fogott ló, a melyet a kocsis csak

Nyr. 3 : 474. — a ló v. szarvas-

ostorhegygyei érinthet. Kemény
Zs. : IV 140. (Nyr.
„Rajongók", :
marha, síró hangot ad.
22 :275,). „Egyik a horkanó gyep-
*Nyirett csikó — Edvi Illés
lst, másik a kirúgó ostorhegyest
Pál — 1. Rúgott csikó, mikor a tartá".
kancza a szopástól elrúgja.
—
Ostorhegyre venni a lovat
* Nyírfa — Udvarhely m., Nyr. általánosan— befogni.
6 : 272. — rossz fehér ló. Szólás :

Ördögjegy — Szürnyeg, Zemp-

Oláhfalun, Udvarhely m., 1891.
lén m., Nyr. 10:278. — a ló
VIII : 11. Pungur Gy.: „Adja keed
lábain a térdhajlás alatt lev var-
oda Están bá'nak délig a kabaláját,
forma. A néphit szerint az ilyen
mett az nyírfája ehejt a hidnál
lovat az ördögök maguknak je-
kidle s ahajt nem tud Udvar-
gyezték el s a lónak fele maga
helyre menni".
az ördög. L. Béka.
Nyg — sok helyen — lószr- rls ménes — 1752., Debre-
fonadékból, kötélbl vagy gúzsból
készített kötés, melyet a ló két
czen — ménes neve, valószínleg
a helyrl a hol járt ; de lehet az
els lábára vetnek, hogy legelve
örvényl járású lovak ménese is.
messze ne távozhasson. A régi-
ségben copulae. L. Békó, a mely * Örményes — Nádudvar — a
vasból van. ló járása : Passgánger, örvényl,

Nygbe vetni — 1728, Mis-

ringató járású.

kolcz — a ló lábát nyggel el- Összeállítani —

* Hortobágy
látni, hogy messze ne menjen. — a ménest tömegbe összeterelni.
A város 1728. évi jegyzkönyvé-
Összebókláz — Paks, Tolna m.,
ben, MNy. 1:277. „Protestál so-
Nyr. 22 430. — összejár : (a ló
lemniter az Menés Pásztor arrúl,
az udvart).
hogy Actor Uram Danyi nevú
szolgája az Lónak gondgyát vi- Ösztövérló — Sz. F. B., Murm.,
sellje és nyüghen vesse, mivel hogy 1533. — sovány, equus pavidus.
idegeny és igen szök is volna
azon ló, az Ménesben meg sem Öszvér Munkácsi —
alán —
maradna". elem régi alakja eszi)ér, ezper
;

(Schl. szószedet) mulus a sza- : =

*Orr — általánosan — az ál- már és ló ivadéka.

Ötödfüves — Edvi Illés Pál

lat szaglószerve. *

Ostorhegyes általánosan — — az ötödfre kel, tehát ötéves

Heves m., Mtsz., különösen Debre- ló ; ekkor váltja ki két széls fogát.
 .

ötön szerezni 829 Pipál

*Ötön szerezni — Alföld, Sár- Pányvás kötél Hortobágy, —

rét — betyár kitétel, annyi mint MNy. VIII 283. —a pány vásló nyak-
:

az öt ujjal elkötni a lovat. szíj ának forgókarikájáu csüng

kötél.
— Orniányság, Baranya
Paczér
m., Nyr. 9 285. — hitvány, kis
: ló.
Papula — 1. Pampula.

Paripa — —
Paczi — Balaton, (Tud. Gyújt.
* általánosan he-

1839.) Nyr. 34:486., 531; Be- rélt hímEquus spado de a

ló, ;

Sárkány, Rábaköz, Xyr. 18 .-191.,

pásztoroknál minden finomabb
Somogy m.. Nyr. 19:287., pajrzi;
hátasló is paripa (pl. Csokonyán).

Somogy m., Nyr. 5 : 425. — csikó, Raván, Udvarhely m., J. M., hím
legtöbb helyen a gyermeknyelvben.
lovat jelent. A régiségben 1528
óta. Oklsz. Vö. Farib. A tót és
Paczizni — Balaton, (Tud. Gyjt. cseh nyelvben parypa. (Nyr. 17
Nyr. 34 486. — lovazni.
:

1839.) :

449.)
lovaeskázni.
Parozka Poroszka.
Pajczi — 1. Paczi.
1.

Pajzányos ló — Szeged, Nyr.

*Párta — Orosi-puszta, de sok
2 92.
:
— de ökör is, a melynek
helyen is — a lábának az a ló

része, a mely közvetlenül a pata

nincs párja s a gazda egy ideig
fölött van s azt pártaszerúen szr-
nem veheti hasznát.
rel köríti.
Pampula —- Kecskemét, Nyr.
10:382., Kiskunhalas. Nyr. 23:
*Pata — általánosan — a pa-

239.; papilla — Kiskunhalas, uo.

tás állatok végtagjának ujjbegyét

— szarvasmarha és ló szája, kü-

fed szaruképzdmény.
lönösen alsó ajka. A tótban pa- * Patkó — általánosan — a ló
pula = nagy száj. (Alföldön, Nyr. patáját a túlságos kopás ellen
15:95., pampula =ló orrczimpája; véd félholdalakú vas. A régiség-
tévesen) a tótból, mely megfelel a ben 1342 óta. Oklsz. A régiség-
német Maulnak. ben lemezszerén borította a talp-
* Pányva — általánosan — több részt. A patkó a tót „Podkova"-

méteres liüvelykvastagságú kötél tól ered, a mely alákovácsolást

hurokkal lovak fogdosására. Vö. jelent magyarságnál „vas", a

;

Fogókötél ; a pásztor talpon állva müvelet „ vasalás •*

veti.
*Péra — Csokonya, Lengyel-
*Pányvás — Kiskunhalas, Hor- tóti és sok helyen — a kancza
tobágy, T. M., MNy. VIII 283. — : ivarnyílása.
a mely nyergelve és pány-
az a ló,
Pihés — Meztúr, Nyr. 10 : 509.
vával ellátva legel mindég
s így — a csikó, ha nagy a szre.
készen áll a pásztor részére, hogy
nyeregben teremhessen s így te- Pipál — Háromszék m., Nyr.
reljen. A Hortobágyon: pányváslú. 3 : 374., Tállya, Zemplén m., Mtsz.,
 :: :::

Pipázik 330 Renyheménes

Gyergyó, Nyr. 34:260. — a ló, lon mindkét lábával lép egyszerre,

ha hségben fejével bólintgat. nem ráz, hanem hintáz.

Pipázik — Meztúr, Nyr. 10: Poroszkáló — Kreszn. — po-

569. — a ló : jár a vékonya, ha roszkálva men ló. L. Poroszka.

jóllakott. * Poroszkáló Kiskunfélegy- —

Pisó — Decs, Sárköz, Nyr. 38 háza —
poroszkálva men ló.
47., Mohács, Nyr. 27 : 111. — csikó, L. Poroszka.
a gyermeknyelvben.
Porozkaló — 0. Sz. — 1545,
*Poczos — Edvi Illés Pál, Ba- 1. Kaczola alatt; oly ló, mely
latonmell., Mtsz. — kancza, mikor kitartóan porozkálva halad, a mai
teherben van. ügetönél apróbb lépés, a port
fölver. Vö. Poroszka.
Pók — általánosan — a ló-

nál, lágy daganat a csánkon. Ma- Pcsikél — Meztúr, Nyr. 10

gyarázatát 1. Csánkpók. Szólás 569. — ;
pöcsikel — Beregszász,
Majláthfalván, Arad m., Mtsz. „A Nyr. 36 94. :
— 1. Bcsikél.
köszvény a lábon pókot vet".
Prüszköl Firtos-Váralja. J. J.,
Vö. Pókos.
Nyr. 7:335. - a ló.

Pókos — Derczen, Bereg m.,

Pfzewalski-ló — Equus Pfze-
Nyr. 20:432., Mezszilvási oláh,
walski Poljakow, Przewalskij ez-
Nyr. 37 : 222., Tokaj, Nyr. 24 : 192.,
redes fedezte fel Közép ázsiában,
Csallóközön J?ai^A:o.s — csánkpókos, legközelebb áll az E. caballushoz.
azaz csomóslábú ló.

*Poledrus — Púder — Barkóság, Nyr. 32

a csikó.
a régiségben
524. — gyenge csikó.

*Poroczka — — Purcsi —
Barkóság, Nyr. 32

Dromedario,
Sz. F. B.
Asturco, gradario.
ló,
524. —
ponny ló.

Vö. Poroszka. Puruttyaló — Nagykrös, Nyr.

— 24 335. — alázatos, szamár-
* Porosz —
a régiségben 1234.
:

módra viselked ló.

neque equos, neque currus, qui
porosz, vocantur. A mai „porosz-
* Pusztai ménes — Tolnay,

káló" ló. Vö. Poroszka.

1786 — az, a mely monyasok,
kanczák és csikókból áll, éjjel-
* Poroszka — Nádudvar, Mar- nappal, télen-nyáron, emberi gond-
czalmell., Mtsz., Murm. 1533; viselés nélkül jár. Ez a szilaj-
Sz. F. B.; Ver. 42; a régiségben ménes fogalma.
1416, Oklsz. poroska; 1545, uo.
porozka; parozka, Schl. szój. — Renyheménes — Debreczen
*

apró lépésben sebesen járó ló, — a mezei munka szünetelésekor

nagy port szokott verni. A német ménesbe vert, hever kanczák és
„Passgánger" is, mikor egy olda- herélt lovak.
 ;:

Rezzen 331 Sáriik

— Megrezzen.
Rezzen 1. les,vnum Rudas alterum Kys
Riasztás — Ménesriasztás. 1.
Kek Holdws.

Ribinczos — Zilah, Nyr. 28 :

*Rúg — általánosan a ló a

285. — ^ribinczos lú" — makran-

hátulsó lábával.

czos ló. Rugó ló — Murm. 1533, Sz.

Rideg fóka —
Fehér m., Nyr. F. B. — equus calcitro.

9 : 284. — a magyarázat szerint * Rúgott csikó Kiskunhalas, —

fiatal csikófalka, de az összetétel
Hortobágy, MNy. MII. 188., Or-
nem helyes, mert a falka rend- mányság, Nyr. 8 : 47., Edvi Illés
szerint marha-, juh- vagy disznó- Pál — az anyától elválasztott,
csapatot jelent. már nem szopó csikó. Ha a
* Rideg jószág — Kecskemét nagyobb csikó szopni akar, az
— melyet télen is az ugarokra anyja elrúgja magától, innen a
hajtanak, nem tenyészt és hasz- rúgott.
nálatban sincsen.

Rideg ló — Tolna m., Mtsz.

Sálik — 1. Sárlik.

— medd, nem szaporító ló. Sállik — 1. Sárlik.

Rideg ménes — Dunántúl, SaUószabású — 1671, Debre-

Mtsz. — herélt lovak ménese. czen, Nyr. 32 : 158., T. S., salló-

Vö. rideg a szarvasmarha cate- hátú ló, XVTI. század, Debreczen.

goriában. Púposhátú, sarlóra emlékeztet.

Rokkant — Kemenesalja, Vas

Vö. Sarlóshátú.

m.. Tsz. — megromlott elejü ló. * Sárhadnak — Csík-Gyimes,

Rozsféreg — Tokaj, Székelyf.,
csángó, W. J. — a lovak, közö-
sülnek.
Mtsz.; X\TI, század Király Hegy
János Lcse, Nyr. 29 259.
Cisio, :
Sárhatnék — Székelyf., Tsz.,

„Az melly Lóban ros féreg vagyon" Firtos-Váralja, J. J. és Rava,

a ló végbelében lev Gastrus Udvarhely m., J, M. —a kancza:
equi és haemorrhoidalis lárvája. közösülne.

Röhög — Firtos-Váralja, J. J.,

Sárhit — Tsz., Szürnyeg, Zemp-
384. — közösülne
Rava, Udvarhely m., J. M. — lén m., Nyr. 12 :

röszög —
rség, Vas m., Nyr. 2 :
a kancza.

473. — a ló, ha abrakot vár Sárhoz — Tsz. — közösülne a

vagy kér; hangutánzó szó. kancza.

Röszög — 1. Röhög. Sárit — Csongrád, W. J., Nagy-

* Rudas — általánosan — a
kálló, Nyr. 12 430. —a : csdör
szekérrúd V. a kancza, ha közösülne.
mellé jobboldalt be-
fogott ló. A régiségben — Oklsz. — * Sárlik — általánosan; sálik,
1327 óta; 1532: duos equos reda- Veszprém m., Nyr. 5 : 523 ; sállik,
 :

Sarlóshátti 332 Szárlábü

Balatonmell., Tsz., Olaszfalu, 1630 — 1648: vigyázni kell, „hogy

Veszprém m., Nyr. 17 47., : Vas az ló ers szájú ne legyen, mert
m., Nyr. 30 99. :
— a kancza az ers szájú ló mer ellenség".
fölébredt a nemi ösztöne s el- Tseh Márton szerint, 1740, tiszta
fogadja a hágó mént. szájú ló alkalmas a ménesbe.
* Sarlóshátú — Puszta- Angyal-
Ersszáju a ló, ha zabiával és
gyeplvel nehezen kormányoz-
háza; sollóliátú, Székelyf.; Mtsz.
ható, van ló, a mely a zablát fogai
púposhátú ló. Vö. Sallószabású.
közé veszi s ekkor nem enged a
* Sarlóslábú — Puszta- Angyal- gyepl rántásának.
háza — ívelt lábú ló.

Sározhatnék — Gyergyószent- Szállábú — Túrkeve, Kupa —

miklós, K. L. — a kancza, közö- vékonyczombú.

sülne. * Szalonnanyak — Tseh Már-

Serény — Szürnyeg, Zemplén ton, 1740. — ha a ló nyakának
m., Nyr. 10 : 278. —a ló sörénye. sörény éle kövér, vastag. „Sza-
lonnanyakú a ménesbe nem
Sérült ló — Bugacz, T. M.
ló
I.
alkalmas."
— rosszul herélt, máshol „komor".
SoUóhátú —
Szamárorrú — T. S. — ló.
Sarlóshátú. 1.
XVII. Böszörmény, ha orra
sz. =
Sor — Lóbeli 1. sor. arczéle a szamáréhoz hasonló.

Sörény — általánosan a régi- ;

Szántó ló — Murm. 1533., Sz.
ségben 1545 óta: serén, serény, F. B. — equus agrárius, azaz
Oklsz. —
a ló nyaka fels élének eke elé fogott ló.
hosszú szrzete.
* Suhintani — Székelyf., Tsz.
*Szár — általánosan — 1. a
mells végtagon a
— vágni a lóra ostorral.
ló lábszára, a
metacarpus, a hátsón metatarsus.
Sunyit —
Dombóvár, Tolna m., 2. Lengyeltótin a farknak is van
Nyr. 27:47. a ló, ha fülét — szára, a ttl a lombig terjed
hátraszegezve, rúgni készül. rész. Szár, jegy, mikor a fejérség
Süge — a régiségben, Nyr. bokán felül a térdig és feljebb
28 : 123. — „Az havasokon sügé- terjed. L. Szárlábú.

vel tolja az ló az havat", talán * Szárazkeh — Tseh Márton,

a szügy.
1740 — lóbetegség; oka „a tüd
*Sürü — Kecskemét — lóról, és a máj rothadása". Vö. Kehe.
ha kicsi, tömzsi. A számadó
csikós szerint: „kis, sürü, nagy- Szarka paripa — Oklsz. — 1594:
„Az istállóban vagion szarka
fej lovak", állítólag az si faj.
paripa" nyilván fehér - fekete-
Kada Elek. ;

tarka, mint a szarkamadár.

Száj — általánosan — az állat
szájnyílása. A régiségben, Oklsz. * Szárlábú — Somogy m. —a
 :

Szarvasbetegség 383 Tajug

ló, ha a keseséget alkotó fejérség * Szilaj ló — általánosan — a

a bokán felül térdig terjed. — mely még sohasem volt elfogva.
Szárlábú — Túrkeve, Kupa — *Szilajménes — Heves m.,
térdig kese (fehér).
Mtsz., általánosan — 1. Szilaj-

*Szarvasbetegség — Kálin áncsa ménös.

— lóbetegség. A ló szomon'i, nem * Szilaj ménös — Kiskunhalas
eszik snyakátnynjtogatva szarvas- — mely még semmire sincs
hoz hasonlít. nevelve s még nem volt istállózva,
Szécsála — Moldvai csángó.
télen-nyáron a szabadban van.

Nyr. 30:181. — lókaparó, az

Vö. Pusztai ménes és szarvasmarha
alatt szilaj gulya.
oláhban: ^esealá.

* Szeglet — Tolnay, 1786 — —Szítkú — Moldvai csángó, Mtsz.

csikó.
„a körömnek szeglete" a ló

patakörmének széle. Szívver — Tseh Márton, 1740

*

— vö. Dobogó; szívbajos, nem

* Szegy — Somogy m., Ber- tenyésztésre való.
zencze; Szent-Gál, Veszprém m.,
Nyr. 3 184. — a ló szügye.
* Szomorú — Tseh Márton,
:

1740 — Vö. Függnyakú.

Szekeres ló — általánosan — Szopornyicza — általánosan —
kocsi V. szekér elé fogott, teher-
különösen lovak takony-
húzó ló. 1558: — Oklsz. — kochis állatok,
kórja. Szólás a Székelyföldön
zekeres lo; Sz. F. B.: hámos
A mely ló sokáig kehes, meg-
vagy szekeres lo.
szopornyiczásodik. Tótos szóalak.
* Szelíd ménes — 1752 Debre-
Szoptatós kancza — Szürnyeg,
ezen — télen istállózott lovakból
Zemplén m., Nyr. 10 : 278., Tolnay
álló ménes.
1786. — az a kancza, a mely
*Szem — általánosan — az még szoptatja a csikót.
állat látószerve. Tseh Márton
szerint — 1740 — szép nagy
Szügy — általánosan — a ló
törzsének eleje, vagyis a nyaktól
szem ló alkalmas a ménesbe.
az ellábak közepéig terjed
* Szétteríteni — Hortobágy — mellrész. Vö. Süge, Szegy, Szügy.
a ménest; nagy térségen szaladni
engedni. Nappalra szól.
Szügy — Be-Sárkány, Rába-
köz, Nyr. 18 238. — a: szügye. ló
* Szíjhátú — Kiskunhalas —
lovaknál, ha a hátán a szamár- *
Tajték — Bszsz. spuma,
jegy: a háton végighúzódó sötét * különösen a lónál.
csík megvan; „szíj hátú fakó".
itt
Tajug — Szalonta, Bihar m.,
* Szilaj csikó — Kiskunhalas — oláh, Nyr. 17:63. — tályog a
mely még sohasem volt elfogva. lónál.
 :

Taknyos 334 Tímál

* Taknyos — általánosan — Teherben van — általánosan —

takonykóros ló, Tseh Márton sze- az anyaállat: visels, hasas. Vö.
rint, 1740, T. ló a ménesbe nem Poczos.
alkalmas. * Telitalpú — általánosan —
Talp — általánosan — a ló az a ló, a melynek patakörme
patáján, annak alsó lapja. Vö. nincs bemélyedve. Vö. Lúdtalpú

Lúdtalpú. = nyíl nélkül való talp.

Tályog — általánosan — fekély, * Teljes köröm — az a pata-

nyílt seb az állaton. Vö. Tajug.

köröm, melynek talpfele lapos,
mélyedés nélkül való. Tseh Már-
—
Tapródik Hegyhát, Körmend, ton szerint 1740 : Tellyes körm
Vas m., Nyr. 27:96. tipeg, — ló a ménesbe nem alkalmas. Egy
topog a ló. a telitalpúval. L. azt.

*Tarsi — 1711, Debreczen, Nyr. Tenyész — 1532, Oklsz. —

22 : 521. — leírásában így:
ló „pi- szaporító ló „duos equuos emis-
ros pej, társi serényú". Z.L. Társi sares wlgo Thenezeketh".
V. tarzsi sörény — Túrkeve —a * Térd — általánosan ; térgy,
rövidre nyírott vagy fejletlen sö-
sok helyen — az állat mells
rény. Kupa.
végtagján az ulna és radius és
Tarzsi — 1. Társi. a metacarpus ízülete.

Tatárbélyeg — 1691 Debre- *Térdes-térgyes Puszta- —

czen, Oklsz. — tulaj donjegy a ló Angyalháza —
a térdben szétálló,
tomporán: „Fejérszürke herélt ló, azaz sarlóslábú ló.

az bal orra hasított, balfell Terhes ló — általánosan, Murm.,

tomporán tatár bilyog", formája 1533. Sz. F. B. — a teherhordó
eddig ismeretlen. kancza.

* Tátos — a népmesék állandó, Terpel — Csíkszendomokos,

csodás lóalakja, mely mindig a Nyr. 32:329. — a ló : aprókat
jónak s nemesnek véd és ment lép ; a Trippeln-re emlékeztet.
szellemeként szerepel. A régi po- * Terülni — Kiskunhalas —
gánykorból ránkmaradt tradiczió- legel ménesrl, mikor legelve
nak egy a népnyelvben él töre- egyenletesen szétoszlik ;
„szépen
déke. Kreszneritsnél tátos ló pro- :
mög vótak tervé a lovak".
teus equus. Az oláh és tót is
Tetem — Kovácsy, Monostori,
átvette. Nyr. 17:499.
131. — a csánk vagy a mells
Tavali — a régiségben — végtag csontkinövései. Van holt-
második éves állat. Sz. F. B. tetem, kaptatetem, gyrstetem,
tauali, másod = f lo biennis. vápástetem.
1231 — Oklsz. ~ tvvly = tavali. Timál — Göcsej, (Tud. Gyjt.
1549 tawaly. Vö. Eltanulmányok 1838.) Nyr. 34 : 531. — ledörgöli
126. pl. a hám a szrt.
 ;

Tócs 335 Ugratni

Tócs — Ege, Udvarhely m.,

Nyr. 27 : 526., Székelyf., Mtsz. —
zabliszt és polyva, vízzel föl-

eresztve ; lóeledel.

* Tompor — 1738, Debreczen

általánosan — a far értelmében,
bélyegzésrl. Z. L.

Toppantyú — Csallóköz, Nyr.

1:332., 5:219. — a patája.ló

* Torpan — sok helyen — a

ló, ha hirtelen, ersen megáll
veszedelemmel szemben megtor-
pant a ló.

*T - a ló

a ló
 ::

üget 336 Vem h e s

Szabadka, Mtsz. — a kanczát — a város és a gazdák csdörei

födöztetni a ménnel. vegyest.

*Üget — a ló, mikor gyorsan Vas — Tiszadob, Nyr. 27:46.,

felváltva keresztbeszedi a lábát. sok helyen — lónál a patkó. Szó-
Vö. Lójárás. lás : Vasban van a lú = meg van
* Ügetni — Döbrent. Codex,
patkolva.

473. 1508. és általánosan — lóról: * Vasalni — általánosan — a

sietve aprókat lépni. A német lólábon a patát vassal ellátni.

Trab, innen magyarra rontva Vasalás a mvelet, egyértelm a

trappolni. tótos patkolással.

Üstök — általánosan — a ló *Vaszara — Ormányság, Nyr.

fülei közül a homlokra lelógó 8 : 47. és sok helyen; vaszor, va-
szrcsomó. 1668-ban, Debreczen, szora, Lengyeltóti — a hím ló

Nyr. 22 : 521., „hegyesfülú, üstö- hímvesszejének brtokja, a ns-

kös ló". tény ivarnyílására is mondják.

— Székelység, Xyr. Vaszor — 1. Vaszara.

Vaczkor ló
2 : 471. — hitvány ló.
Vedlik 1. Veret.

Vadköröm — Szilágyság, Finta — Vegyesménes — Kecskemét *

kanczákból, csikókból és pari-

Miklós öreg számadó bemondása
pákból álló ménes.
Kupa Árpádnak; H. 0. MNy. II:
247. — az a varrszer cserepe- *Vehem — Tolnay, 1786, de
sedés a ló szárain, a mely fek- általánosan kancza terhe,is —a
véskor a patanyomástól ered. Vö. innen: „ha akarom vemhes, ha
Béka. akarom nem vemhes" lovas nem-
* —a
mikor az els
zet példabeszéde. A régiségben
Vágtat ló,
1556 vehem, Oklsz. Erd-
óta:
és hátulsó lábat felváltva és messze
vidék, Háromszék m., Mtsz., Sz.
kinyújtva szedi. L. Lójárás.
F. B. — újonszült csikó.
Vakar — általánosan — vaka-
Vehem br — 1587. Oklsz. —
róval lovat dörzsölni, tisztítani.
wehem br: pellis equulei.

Vakszem — Tiszadob, Nyr. 20 * Véknya — Hortobágy, Kál-

576. — a ló halántékgödrei.
máncsa —
a ló véknya: a hol
* Váll — általánosan — az állat, a has végzdik és a tompor kez-
itt a ló lapoczkatája, a martól a ddik.
könyökig. *Vemhe — Edvi Illés Pál —
Válogatott kancza — Kiskun- az éppen született, még nedves
félegyh. jzk. 1781—1801. csikó.

Városi esdörménes — Hor- * Vemhes — Edvi Illés Pál —

tobágy, T. M. L, MNy. VIII : 91. a kancza, 1. Poczos.
 ;

Vemhét hordozó 337 Zabolázni

* Vemhét hordozó — Tolnay, * Vezetékfüvelés — 1646 —

1786 — a kancza elles eltt. Praesidiariusok legeltetési joga:
Sokszor nehezen felismerhet, in- a hány lóra volt fizetése, annyi
nen: „Ha akarom vemhes, ha lovat bocsáthatott pányvára (ve-
akarom nem vemhes" példabeszéd zeték) legelni, vagyis pányvázha-
az önkény értelmében is. tott ki.

Vemhezik — Veszprém m., Nyr. Vezeték ló — Sz. F.B., Murm.

14 527. — vemhét hord vagy 1533; Oklsz. : wezetek lo (1548),
—
:

éppen szül a ló.

vezetek lo (1552) elljáró ló
vagy pedig az, a melyet zabolánál
*Vón gebe — Firtos-Váralja, és kantárszárnál fogva vezetnek.
Udvarhely m., J. J. — öreg, hit-
Vinnyog — Firtos-Váralja, J. J.
vány ló.
és Udvarhely m., J. M.,
Rava,
* Vén ló — Firtos-Váralj a, Udvar- Csíkgyimes W. J. a ló hangja. —
hely m., J. J. — öreg ló.
Vírhedzik — Nagykunság, Nyr.
*Vér — Kálmáncsa — lóbeteg- 3 : 282. — a ló, ha hátából a
ség. nyeregtöréstl vér serked.
* V éredzik — Nádudvar — a Vitatni — (Tolnay, 1786) —
ló = vérzik, nyeregtöréstl, ér- a farkasok a lovakat vitatják =
szakadástól. támadják. A vívástól.

Veret - Somogy m. (Csapodi), * Vizelés — Kunság — Ha a

Nyr. 18 : 239. — a ló: vedlik = ló nem tud vizelleni, szúzlány
szrt vált. pendelén kell átvezetni és hozzá

*Vós — Szeged, Csöngié — fütyülni.

a mivel a ló farkasfogát kiütik.

*Zabló — Edvi Illés Pál —
* Vezér —
Hortobágy az a — vályú, a hova az abrakot, zabot
ló, a melyen a kolomp van. Vö. — Kemenesalja, Gömör m.
töltik. s

Harangos. — abrakosválú, abrakosláda. Tsz.

*Vezérkancza — általánosan
389.

az a kancza,harang a melyen Zabolából itatni — Faludi

vagy kolomp van. Analogonja a Ferencz, Nyr. 24 : 464. — „a ki
juhászatban a vezérürü. Vö. Ve- lator paripán ül, zabolából itat",

zér, Harangos. azaz itatáskor nem veszi le a

kantárt.
* Vezeték — XVII. sz. — ló-

legeltetés rendje. 1646-ban ,.egy- *Zabolásfék — P.-Szt.-Miklós

egy vezetéket füvelhessen", azaz — 1. Kantár.

a lovat a vezetéknél fogva ki- '^Zabolázni — általánosan —

pányvázhassa s a ló a darabot, zabla segítséggel a lovat fékezni
a mennyire a pányva vagy árkány az emberre is átvíve: féktelen
engedi, lelegelhesse. embert megzabolázni.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 22
 : ::;

Zuvathi 338 Almásszürke

Zuvfetni — Székelyf., Tsz. — Almásfekete Gyöngyösha- —

ló vagy más jószág tolvaja után lász, Heves m., Nyr. 32 294. :
—
kutatni. Vö. Zsuvatni. (az alapszínnél sötétebb karikák,
vannak
Zsuvatni — Székelyf., Tsz. — foltok
MNy. Vm :
rajta).

158., Bugacz, T. M.
Hortobágy,
I.
a m. zuvatni.
Almáskék — a régiségben —
LÓ szre. 1577 : Kolozsvári glosszák, Nyr,
36 : 129., 262., Sz. F. B., Oklsz.
Aczélszürke Hortobágy, 1556 kek lowak. 1586
: almás
MNy. VIII 189. : fénylszürke. Equi cerulei uulgo almaskek dicti.
* Szürke ló, mikor a farán alma-
Agyagsárga Pápa, Nyr.
alakú világosabb foltok vannak.
32 293.
:

Alma — általánosan — a ló
Almáspej — Marosvásárhely,

szrérl Nyr. 32 : 295., Galambok, Zala m.,

(színérl) almaalakú fol-
tozott, a szürke színnel jár.
Nyr. uo.. Szeged uo., Szürnyeg,
Zemplén m., Nyr. 10:278., Hor-
*Almahíme — Schl. sz. j.
— tobágy, MNy. VIII 189. inkább :
—
almahímú, scutellatus (lószín.). fényfoltok. Bugacz, T. M. I.

(Hím, hímes a régi nyelv-

stb.

használatban színest, fként tar-

Almássárga — Szeged, Nyr.

kát jelenthetett).
32 295.
:
— fényfoltos.

Almásszrü — *Rava, J. M. —
Alma kék — Magyar Szó 1904
(szürke szr között barna foltok).
143. —
az almáskék. A nép bizo-
Kevermes, Csanád m., Nyr. 32
nyos szürkét kéknek mond.
294.
* Almapej — Balatonmell. —
J., Almásszürke országosan — —
ló szre, ha a pej szrön alma- ló szre, ha a sötét szrözet a fe-
nagyságú fényfoltok láthatók. hér alapon almanagyságú körökben
íFirtos-Váralja, J. J. sorakozik. * Pusztaszentmiklós, Bi-

* Alma-pettegetett szürke — har ;

* Nagyszalonta ;
* Kiskunfél-

Tolnay, 1786. — lós^n.

egyháza; *Nagyenyed; Pápa, Nyr.
32:293., öreg. fekete foltokkal
Almás — Hódmezvásárhely, ezifrázott. Tata, Nyr. 32 294., Pa-
:

Nyr. 32 : 294. lóczság, uo. — * Almásszürke

Almásderes — *Puszta-Szanda, — Marosvásárhely, Nyr. 32 : 295.

Szilágyság, uo. ; Galambok, Zala
*Békés, Palóczság, Nyr. 32:294.
— kerekded, sötétszürke árnyé-
m.
Ipp,
uo.
Kémer, Szilágy m., Nyr.
; Zovány, Sz.-Nagyfalu,

kolással. Szeged uo.. Gyöngyös uo.

32 295. : Gyöngyös uo. Gyön- ; ;

Almásfakó — Magyar Szó, gyöshalász, Heves m., uo. Szür- ;

1904:143. - fakószr, inkább nyeg, Zemplén m., Nyr. 10:278.;

fényfoltokkal. Hortobágy, MNy. VIII 189. :
 :

Almaszürke 339 Borzderes

* Almaszürke — Tolnay, 1786 Barna — herélt kanfarú — Deb-

— ha az egész test, néha csak reczen, jzk. 1695., T. S. Nyr.
a far almaalakú idomokkal van 32 :
— 158. ló.

jelölve. Az „Apfelschimmel" mása.

Barna — lószr — Hortobágy,
Aranyfakó — Magyar Szó, MNy. VIII : 189. — fényesbama,
1904 : 143. — tüzesebb szín. feketés-, z-, sötét-, szattyánbarna.

*Aranypej Szeged — — ló
Bamapej — XVII. sz., Böször-
szre. Tóth Mór „A Hét" XI. 5.
mény, T. S., Nyr. 32 : 158. ; Hor-
p. 70., állítólag betyárszó. Orosi-
tobágy, Nádudvar
barnába —
puszta, Peszér-Adacs, Pápa, Nyr.
játszó sötétpej, „barnapej, szamár-
32 293. Vö. Világospej. Magyar
:
orrú" 1699: Debreczen, uo., „bar-
;

Szó, 1904:143.
napej görbe".
Aranysárga — Pápa, Nyr. 32 :

— Bugacz, T. M.
Barnasárga
293. — tüzes szín.
I.

* Aranyszín — — Bamatarka — Tardoskedd,

Tolnay, 1786
Nyitra, Nyr. 32 : 294.
pejrl fényes, sötétsárga ló szre,
:

tulajdonképpen tajték- és kender- Bársony fekete — J., Balaton-

farkú fakó. mell. — ló szre, sötét, fénytelen
Aranyszr — sok helyen — fekete.

ló szre, ha a szrözet sárga és

fényes, tüzes. Szili-Sárkány, Sop-
Bogár — szr, szurokfekete.
Szili-Sárkány, Sopron m., Nyr.
ron m., Nyr. 32 293. : ; Gyöngyös
32 294. Szécsány, Nógrád m.,
uo. — Aranyszr fakó, Maros-
:

Nyr. 32:294.
;

vásárhely, Nyr. 32:295.

Bogárfekete Ke vermes, Csa- —
Babos ló — a régiségben — nád m., Nyr. 32 295., Hortobágy, :

tarka színt jelent. PPBod., equiis MNy. VHI 158., Bugacz, T. M. I.

:

maculosus. 1651 Debreczen, Nyr.

—a — tarka.
:

22 518., vörösderes babos ló

:
Bonta régiségben
;

1709: Debreczen, Nyr. 22:518.,

1677 uo., sárga babos ló. Gva-
:

„barna kancza ló, a fara bonta".

dányi (Nyr. 35:119.). „Paripája
szép volt, babos, mint a tigris"
1544 : „Az bonta louat".
Oklsz.
;

van babos ökör is.

Gvadányi (Rontó Pál, Nyr. 35
113.) „barna bonta csikót adott
Barna — íFirtos-Váralja J. J.
alám". (Thaly: Adalékok: 11:41.
íRava J. M. Marosvásárhely, Nyr. bunta disznó.)
32 295.
: ; Szilágyság, uo. ; Gyön-
gyös, uo. — Magyar Szó,
Bontosláb fakó

Barna deres ló — 1686, Deb-

1904 — fakó lába tarka.
: 143. ló,

reczeni Ivt. Széli F. — ha az Borzderes — Gyöngyös, Nyr.

alapszínbe fehér szrök vegyülnek. 32 294. — mint a borz elegyes
:

Nyr. 22:518. szr.

22*
 ;;; ;

Csillag 340 Deres

* Csillag — általánosan — kis Zovány, Sz. -Nagyfalu, Ipp, Kémer,

fehér folt a ló homloka kell Szilágy m., Nyr. 32:295.; Sze-
közepén, kisebb a bókánál és a ged uo. ; Szécsány, Nógrád m.,
holdnál. * Nagyszalonta, * Kiskun- uo. ; Gyöngyös, uo. ; Szürnyeg,
félegyháza, * Lengyeltóti, * Békés, Nyr. 10:278.; Hortobágy, MNy.
* Nádudvar, *Csokonya, Kálmán- VIII : 189.
csa ; Palóczság, Nyr. 32 : 294., Amott megyén egy kis lány
Bugacz, T. M. I. Korsót visz a vállán
Utána megy kapitány
* Csillagos — Puszta-Szanda, Daruszörii paripán.
Kölesd, Tolna m., Nyr. 32 : 294. Népdal.
Eava, J. M. — a csillag a liom-
lok kell közepén van.
Darúszürke — Hortobágy, MNy.
VIII 189. — a daru, Grus grus,
—
:

* Csillagos fej J. Balaton- színéhez hasonló. Bugacz, T. M. I.

mell. — a ló, ha homlokán csil-

lagszer, kicsiny, fehér folt van. Darvas — Szili-Sárkány, Sop-

ron m., Nyr. 32 29.3. — a daru-
—
:

* Csillagos kesely Bugacz- madár szine felé hajló.

Monostor — keselylábú ló, hom-
— —
Dejkó Pálfa, Vas m. pi-
lokán csillag.
ros ló, a pejkó változata, tüzes
* Csókaszem — általánosan — pej szín. Nyr. 25 : 576.
a ló vagy marha, ha a szem-
csillag, mint a csókamadáré, vi-
Deres — Oklsz. — 1610 : ^De-
Komárom, jk.
res szabású" csikó,
lágos elfordul a kutyánál is.
;

Mint emberjelz már 1291-ben:

1678: Debreczen, T. S., Nyr.
32 158., „csókaszemü ló, felülül
:
„Gregorius dictus Deres = deres
hajú. Kecskemét Bitangjegyz-
fell szárlábú".
könyvében is megvan. Geleji Ka-
Czifra — nagyon tarka. Kö- tona István szerint, Nyr. 35 : 116.,
lesd, Tolna m., Nyr. 32 : 294. deres =
dérszr. Mint lószr
Szili-Sárkány, Sopron m. uo. jelz megvan a cseh és tót nyelv-
Fels-Segesd, Somogy m., uo. ben is. (Nyr. 17 : 300.) Kreszne-
Galambok, Zala m. uo. rits szerint deres = equus coloris
murini, azaz egérszürke. — De-
I>aru — Szili- Sárkány, Sopron
res — *Bugaczmonostor, * Nagy-
m., Nyr. 32 293.:
— egyenletes
szalonta, *H.-Hadház, * Puszta-
kékesszürke, mint a darumadár
Szanda, *Peszér-Adacs, *Kál-
tollazata.
máncsa, *Nagyenyed, * Puszta- An-
*Daruszrü — szürke ló. XVII. gyalháza, * Békés, Kölesd, Tolna
sz., Böszörmény, Nyr. 32 158. : m., Nyr. 32 : 294., Palóczság, Nyr.
a daru szinére emlékeztet szürke. 32 294.
: ; Tardoskedd, Nyitra m.,
Bugacz, T. M. L, Kevermes, Csa- Nyr. 32 : 294. ; Szili-Sárkány, Sop-
nád m., Nyr. 32:294.; Szilágy- ron m., uo. *Rava, J. M., Maros-
ság, uo. Galambok, Zala m. uo.
; vásárhely, Nyr. 32 : 295. ; Szilágy-
 ;;
: ;

Deres pej 341 Fakó

ság, Fels-Segesd, Somogy

uo. ; Egérszr fakó — Marosvásár-
m., uo. Galambok, Zala m., uo.
; hely, Nyr. 32 295.
: ; Szeged, uo.
Kemenesalja, uo. Zovány, Sz.- ; — ha sárgás-szürke.
Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy m., * Egérszr szíjhátú — T. S.,
Nyr. 32:295.; Székelyhíd, Nyr.
Nyr. 32 : 158. — XVH.
ló. század.
32 295. Hódmezvásárhely, uo.
: :
Böszörmény. L. Egérszrü és Szíj-
Szécsány, Nógrád m., Nyr. 32 294. :

hátú.
Gyöngyös, uo. Gyöngyöshalász,
—
;

Heves m., uo. (sötétebb mint a

* Egérszürke Nagyenyed.
;

szürke) Ecs, Gyr m., Nyr. 36 * Egészhód =

piszra, különben
333. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr.
;
hold, Mándok, Szabolcs m. ha —
10 278.:
a homlokról a fehér szr az orrig
Deres pej — Debreczen, jzk. terjed.

1639., T. S., Nyr. 32 : 158. — ló ;

* Ezüstszín — Tolnay, 1786 —
ha a pej színbe fehér szrök dér- czombú ló, ha a czombon ilyen
szerúen elegyednek. a szr színe, nem szabatos.

Deres-pókos — Debreczen, jzk. Ezüstszr Kevermes, Csa- —

1693., T. S., Nyr. 32 : 158. — = ló nád m., Nyr. 32 294. :

deresszrú, pókoslábú ló.

Ezüstszürke — Magyar Szó,
Deres szr — Hortobágyon, 1904 : 143.
MNy. VIII: 189. — rozsdás-, sárga-,
vas-, vércse-, veresderes. Ezen- Fakó — országosan — világos
kívül pej-, feketederes (Magyar egyszínén szürkéssárga. Ha a
Szó, 1904:143.): mikor a szrbe fark, sörény és üstök fehér, akkor
mint a dér fehér szrök ele- kenderfarkíi fakó. A régiségben,
gyednek. Oklsz. : gilvus, flavus. 1324: Eis-

Dinka —
Magyar Szó, 1904: dem fokovv et andree. 1549 : Há-
143. — pejszr fajta. rom fakó lo. 1586: Equi cinerici
coloris uulgo fakó dicti. Tolnay,
Egérszrü — országosan — 1786. Megvan magyarból átvéve
a ló szre, ha az egérre emlé- az északi szláv nyelvekben ; tótban
keztet szürke. A régiségben XVII. (Nyr. 17 : 301.). * Bugacz-Monostor,
század. Böszörmény, T. S., Nyr. * Nádudvar, *Orosi-puszta, * Kis-
32 158. :Kecskemét, Bitang- ; kunfélegyháza, *H.-Hadház, *Pta-
jegyzkönyv. * Bugacz-Monostor, ; Szanda, *Kálmáncsa, * Nagyenyed,
*Orosi- puszta, * Puszta -Szanda, Pápa, Nyr. 32 : 293., se piros, se
*Peszér-Adacs, *Kálmáncsa, Tata, sárga. Tata, uo. ; Palóczság, Nyr.
Komárom m., Nyr. 32 : 294. ; Szili- 32 294. : ; Tardoskedd, Nyitra m.,
Sárkány, Sopron m., uo. ; íRava, uo.; Szili-Sárkány, Sopron m.,
J. M.,Kevermes, Csanád m., Nyr. uo. ; *Firtos- Váralj a, J. J. : íRava,
32 294. Szürnyeg, Zemplén m.,
: ; J. M. ; Kevermes, Csanád m., Nyr.
Nyr. 10:278. 32 295.
: ; Marosvásárliely, uo.
 ;:

Fakóbarna szín 342 Fejérszke

Szilágyság", uo. ; Galambok, Zala Fecskehasú — Hortobágy, MNy.

m., uo. ; Zováiiy, Sz. -Nagyfalu, VIII : 189. — fehérhasú pej szr
Ipp, Kémer, Szilágy m., Nyr. ló, Bugacz, T. M. I., ha a has a
32 295.
: ; Székelyhíd, uo. ; Szeged, többi testnél világosabb.
uo. ; Hódmezvásárhely, uo. Gyön- ;
* Fehér — Tolnay, 1786. —
gyös, uo. Gyöngyöshalász, Heves
;
mint ló szre. Kölesd, Tolna m.,
m., uo. ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333.
Nyr. 32 : 294. ; Tardoskedd, Nyitra
Pakóbarna szín — Debreczen, m., uo. ; Szilágyság, uo. ; Galam-
jzk. 1639., T. S., Nyr. 32 : 158. bok, Zala m., uo. ; Zovány, Sz.-
— ló, sötétfakó. Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy m.,
Nyr. 32 295. Hódmezvásárhely,
Fakóderes Kevermes, Csa- — uo. ;
:

Szécsány,
;

Nógrád m., uo.

nád m., Nyr. 32 294. :

Gyöngyös, uo.
Fakó,liódas — Debreczen, jzk. Fehér szürke — * Lengyeltóti,
1649., T. S., Nyr. 32 158. — : ló,
Pápa, Nyr. 32:293.
ha a homlokon a csillagnál na-
gyobb fehér folt = hold van.
* Fejér — Schl. sz. j. — albus
(lószr) *Kálmáncsa, $Firtos-Vár-
Fakópej — * Pusztaszentmik-
alj a, J. J., Rava, J. M., Maros-
lós, Bihar m., * Orosi-puszta, Hor-
vásárhely, Nyr. 32 : 295.
tobágy, MNy. VIII 189.
:

Fejér kék ló — 1643., Debre-

Fakóspej — * Puszta- Angyal- czen, Nyr. 22 : 519. ; 1594 Kecske-
:

háza, Hortobágy, MNy. VHI : 189. mét — „fejér kék lovat bitangot
*Fakó-sültes Kecskemét — — adtak, hogy rajta járjon a br-
szr, ló színe. Bitangjegyzkönyv, gyjt", Nyr. 32 159., ha a fehér
:

ha a szr mintha perzselve volna. szürkés.

Fakószr — Hortobágyon, MNy. Fejér pej — Sz. F. B. — subal-

VIII : 189. — egérszrú, fakó tarka, bus. Magyar Szó, 1904 : 143.

hamvasfakó, rozsdásfakó, sárga- Fejér szépe kancza Debre- —

fakó, világosfakó. Magyar Szó, czen,jzk. 1685., T. S., Nyr. 32
1904 : 143., almás-, arany-, bon- 158. ló —
a szépe szepls,
; =
tosláb-, egérszr-, szamárorrú-, szeplsen foltos.
zsemlyefakó,
szíjhátú-,
sültszrú ló.
zöld ló,
Fejér szepes — Böszörmény,
XVII. század. T. S., Nyr. 22 : 158.
Fakó-tarka — Hortobágy, MNy. — ló = fejér, apró, szeplszer
VHI — lószr. Bugacz, T. M.
: 189. I. foltokkal.

Fátyolfakó — *Bugacz-Monos- Fejér szepls ló — Oklsz.,

tor — szépen fehéresen feleresztve. 1610 : Komáromi jegyzkönyv.

Fátyolsárga — Kevermes, Csa-

Késbb szépe, rövidítve.

nád m., Nyr. 32 295. — serénye :

* Fejérszke — 1665., Debre-
és üstöke fehérbe játszó. czen — ló szre. Z. L.
Fejérszürke herélt ló 848 Hamvas fakó

Fejérszürke herélt ló — 1691., Fekete pisztra hódos — Bö-

Debreczeii. Nyr. 22 : 519. szörmény, XVII. sz., T. S., Nyr.

Fejér vércse — Debreczen,

32 : 158. — ló, a melynek egész
orra és homloka szélesen fehér.
jzük., 1666., T. S., Nyr. 32 : 158.
— kanczíi = világos, vércsema- Feketésbarna — Hortobágy,
dárszín. MNy. VIII 158. : — nagyon sötét
barna.
Fekete-szr — Hortobágy, MNy.
VIII 189.. almás-, bogár-,nyári-,
Feketeszürke kancza gyer-
:

szennyesfekete (vagy kék ló).

mekló — Debreczen, jzk. 1671.,
Magyar Szó. 1904:143.: holló-,
T. S., Nyr. 32 : 158. — csikó.

sültszrú fekete; barna, szeny- Fényesbarna Hortobágy, —

nyes, * Bugaez - Monostor, * Nád- MNy. VHI 158., Bugaez, T. M. I.
:

udvar, * Orosi - puszta, * Puszta-

Szanda, *Csokonya, *Kálmáncsa,
Festett fakó II. Rákóczi —
György ménesében lószr, M. G.
* Hortobágy, *Mándok, Szabolcs,
Sz. 1895 : 53.
* Puszta-Angyalháza, Kölesd, Tolna
m., Nyr. 32 : 294., Tata, Komárom Festett tatár — II. Rákóczi
m., Nyr. 32 : 294., Palóczság, uo., György ménesében lószr, M. G.
SFirtos-Váralja, J. J., Szilágyság, Sz. 1895 : 53.
Nyr. 32 Fels-Segesd, So-
295.,
:
Flavus maculis nigris aspersus
mogy m., uo., Galambok, Zala m., — Nagy Lénárd összeír. 1618.,
uo., Kemenesalja, uo., Zovány,
T. S., Nyr. 32 159. ló: sárga, : —
Sz.-Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy
fekete foltokkal hintve ; körül-
m., uo.. Székelyhíd, uo.. Szeged,
belül tigrisló.
uo., Hódmezvásárhely, uo.. Gyön-
gyös, uo., Szécsány,Nógrád m., uo., Gatyó — Beregszász, Nyr. 26 :

Balatonmell., Jankó. Schl. sz. j. 330. ; Szürnyeg, Zemplén m., Nyr.

Ismeri. 10 : 278. — a. m. gatyás, azaz
Feketebama — Oklsz. — 1607: fehérlábú ló, 1. Szárlábú.

Equus coloris subnigri vulgo fe- Gesztenye (szín) — *Mándok,

kete barna. Bugaez, T. M. I. Szabolcs, Nagy Lénárd 1618. évi
összeírásában, T. S., Nyr. 32 159.
Fekete csillagos — Böszörmény,
:

XVn. sz., T. S., Nyr. 32 : 158. —

— equus castanei coloris.

ló = feketeszrú, homlokán csil- Gesztenyepej — Hortobágy,

lagfolt. MNy. YIU : 189.

Feketecsonka Debreczen, — Gesztenyeszín-pej — Kever-

jzk. 1681., T. S., Nyr. 32 158. mes, Csanád m., Nyr. 32 294. :
:

— ló, azaz feketeszrú, hibás ló.

—
Hamvas fakó Hortobágy,
Feketederes — Magyar Szó MNy. Vni : 189. — lószr. Bu-
1904 : 143. gaez, T. M. I.
 :::

Héja vércse veres 344 Holdas

Héja vércse veres — Böször- Hóka — már a régiségben — is

mény, XVII. sz., T. S., Nyr. 32 közepes fehér folt a ló homlokán ;

158. —
ló, vércseszrú fakó. nagyobb a csillagnál. Hont m.,
Nyr. 14 575., Szili-Sárkány, Sop-
*Hermelin pej Szeged (?) — ron
:

Nyr. 32:293. Megkü-

m.,
— ló szre. Tóth Mór „A Hét"
lönböztetend a holdastól, a mi
XI. 5. p. 70. állítólag betyárszó.
foltot jelent. Marosvásárhely, uo..
A hermelin télen fehér, tehát nem
Gyöngyös, uo., * Puszta-Szent-Mik-
pej, nyáron inkább hajlik a pejre.
lós, * Lengyeltóti. — Hóka — 1.
Nem szabatos.
Lisza is. Szeged, Nyr. 32 : 295.,
Hímes — ált. — tarkázott ló. homlokán nagyobb fehér csillag.
S. I. (Kreszn.) equus discolor. Palóczság, Nyr. 32 : 294., homlo-
Somogy, Nyr. 3 : 141. kán hosszúkás fehér folt. *Puszta-
Szanda, *Csokonya, *Kálmáncsa,
*Hód — hold, Mándok, Sza- * Hortobágy, Bugacz, T. M. L, Écs,
bolcs m. — bókánál. Nagyobb
Gyr m., Nyr. 36 : 333., Gyöngyös-
fehérség a homlokon.
halász, Heves m., Nyr. 32 : 294.
Hódas csóka szem — Deb- — Hóka — a régiségben —
reczen, jzk. 1696, T. S., Nyr. 1808: Sándor L, 1784: Szabó V.,

32 : 158. — kancza = holdas Nyr. 35 : 121.

homlokú és csókaszemü. *Hókakesely — Bugacz -Mo-
Hódas deres herélt — Debre- nostor — azaz : fehér folt a hom-

czen, jzk. 1665, T. S., Nyr. 32 lokon, fehérség a csüdben.

158. — ló = homlokán hóka,

Hókaorrú J., Balatonmell.— —
azaz hold van.
a ha orrán a fehérség kister-
ló,

Hódas pej ló — Debreczen, jedelm. Vö. Sarcsaorrú.

jzk. 1666,
—
T. S.,
„az hátulsó lába a csütben fe-
Nyr. 32 : 158.
Hókás — hókajegy homlok.
* Puszta- Angyalház a.
jér" = pej szín, homlokán fehér-
holdas ló, lába kesely. Hold — sok helyen — nagyobb
* Hódos — 1667, Debreczen — fehér folt a sötétszín ló homlo-

kancza,
kán nagyobb a csillagnál, kisebb
;
pej hódos, azaz holdas
a lámpásnál vagy pisztránál. L.
homlokjegygyel. 1732 Debreczen:
Holdas.
„hódos mind homloka, mind a két
hátulsó és egy els lába". Itt te- Holdas — aló, ha homlokán hold
hát kese helyett szerepel. 1685 van. A régiségben 1532 — Oklsz.
— Debreczen, Nyr. 22 519. :
— — Duos equos Rhedales, vnum
hódos fej kancza ló. 1708 fe- : Rudas, alterum Kys Kek Holdws.
kete hódos ló, szár lábú. 1708 1609 — Komárom, jegyz., Oklsz.
Szeg kancza ló, hódos. Vö. orrig — Fekete vércseszerú holdas. Vö.
hódos. Marosvásárhely, Nyr. 32 : hódos. 1708 Debreczen — Nyr. 22:
295., *Nagyenyed. 519. — egy sárga herélt hom- ló,
 : :

Holló 345 Kese

loka az orráig- = holdos ez már ros szerint — MNy. VIII : 189. —

piszra. szennyes fekete vagy kék ló.

Holló — fekete, fényes. Szili- Kékpej — Oklsz. — lóról,

Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 293. :
1337: „Equum kykpeg, colore";
— — 1345 : „Vnum equum kekpeg co-
* Hollófekete Szeged ló
loris" ; 1422 „Equum nostrum
:

szre. Tóth Mór: „A Hét" XI. 5.

kekpegh kolore". (Vö. Munkácsi
p. 70. állítólag betyárszó. *Nagy-
Arja és kauk. elemek 1 517.) :

Enyed, Kevermes, Csanád m., N}^.

32 295., Marosvásárhely, uo.
Szabolcs m. —
Nyr. 6 124. :
—
:

kékpej = sötétpej.
— Sztripszky Lószr.
Hópej (?).
Kékszürke — Debreczen, jzk.
Hké — Nvr. 35 121. — „kese : 1639., T. S., Nyr. 32 : 158. ; 1640.,
vagy sárgás fehér színbe vegyült Debreczen, Nyr. 22 : 519. — ló,

fej ló, ökör, tehén". azaz kékesszürke.

*Hwsti — Schl. sz. j. — üsti, *Kenderfarkú fakó Orosi- —

varius (lószr), puszta —
egyszínén szürkés-
sárga ló, amelynek farka, sörénye
Izabella — Pápa, Nyr. 32 : és üstöke fehér, mint a kender.
293. — sötétes fakó. Nem népies.
*Kenderfarkú vérese — 1670
Kapczás — Hortobágy, MNy. Debreczen, Nyr. 22 519. : — „az
VIII : 189. — a ló, ha kapezájá- másik ló kenderf'arkú vércse^ azaz
ban kesely. Bugacz, T. M. I.
veresesfakó, mikor a farka, söré-
nye, üstöke fehérszr (Munkácsy
Kék — sokszorosan és különö- Mihály a honfoglalás képén Lehel
sen a régiségben — jószág színé- vezért kenderfarkú vércse lóra
rl : 1435 : „Paruum equum kek ültette).
vocatum", Oklsz.; 1495: „Equum
keek" 1685 „ket ökre, egyik
; :
*Kese — leginkább lovaknál —
keek"; 1532 — Oklsz. — „Duos
ha a ló színe sötét s a láb csüd-
ben fehér, innen keselábú. Fontos
equos Rhedales, vnum Rudas, al-
jegy a tulajdon bizonyítására.
terum Kys Kek Holdws" ; itt kék
fehéret
Tata, Komárom m., Nyr. 32 : 294.,
alatt kell érteni. 1638
Debreczen Nyr. 22 519. — :
— Tardoskedd, Nyitra m., uo., Fels-
kék kancza; 1594 Kecskemét — Segesd, Somogy m., uo., Palócz-

Nyr. 32 159. kék kabla. 1618

: — ság, uo. Legalább 2 lábaszára a

Nagy Lénárd összeírása: „Equus pata fölött fehér (ez már szár).
Kölesd, Tolna m., uo. Galambok,
coerulei coloris", Nyr. 32 : 159.
Zala m., Nyr. 32:293., lábán v.
Kék ló — Oklsz. — 1594: fején fehér folt. * Nagyszalonta,

„Hat szekeres kek ló", azaz * Nádudvar, * Kiskunfélegyháza,

kékesszürke s általában szürke- * Csokonya, * Puszta-Angyalháza,
szrú. Hortobágyon Túri Mészá- *Puszta-Szent-Miklós,*Kálmáncsa,
 : :

Kesecsillag 346 Meggyszín

Ecs, Gyr m., Nyr. 36 : 333. 1240 czás, keselylábú, szárcsaorrú.

óta — Oklsz. — gyakori személy- Magyar Szó 1904 : 143., ezenfelül
név. hóka, hódos, tarka. Nem szabatos

*Keseesillag — Lengyeltóti — meghatározások.

a ló fehér homlokjegye, ha szaka- Kési fusz —

Apatin, Nyr. 24
dozott, vagy: homlokon csillag, 579. —
németesen a keselyláb.
lábcsüdben fehérség.
*Kevertszrü — Tolnay, 1786
Kese - hóka — '

Tardoskedd, — nem egyszín, tarka.

Nyitra m., Nyr. 32 : 294. — kese-
lábú, homlokán fehérfoltos ló. Kormossárga — Hortobágy,

— — MNy. Vni:189. — * különösen

Kesej szerte a kese
lia lábai feketével vannak fut-
így is.
tatva.
Keselábú — J., Balatonmell.
— a ló, ha sötét szr mellett * Lámpás
Békés fehér-— —
lába a csüd táján fehér. Tata, ség, mely a sötét ló orrán és
Nyr. 32 : 294. * Puszta-Angyalháza. homlokán van elterjedve. L.
Pisztra. * Nádudvar, * Puszta-
*Keáely Kecskemét — a ló — Szanda, *Nagy-Enyed, ?Rava, Ud-
lába, ha a szín sötét, a lábabokában
varhely m., J. M.
fehér. Bitangjegyzkönyv. *Nagy-
Enyed, Marosvásárhely, Nyr. 32 Legyes
* országosan — ló —
295., Szilágyság, uo., Gyöngyös- szre, ha a szrözet, fehéres
halász, Heves m., uo.. Szeged, alapot alkotva, úgy van liintve
no., Nyr. 32 294., tévedésen alapul.
: apró, sötét petytyekkel, mintha
Bugacz, T. M. I. — * Kesely — legyek szállották volna meg.
Békés — regula:
Legyesszürke — 1. Legyes.
Egy lábon kesely: vedd meg; * Kiskunfélegyháza.
Két lábon kesely: ne vedd meg;
Három lábon kesely: nézd meg; * Légy szürke — Tolnay, 1786
Négy lábon kesely: b szd meg. .
— a népies „legyes". *Nagy-
* Békés, az orron ha brfolt, a Enyed.
lábon térdig. A régiségben 1495
Lilaszín — Kevermes, Csanád
körül: Equus késel magnus. Oklsz. —
m., Nyr. 32 : 295. nem népies.
Keselyedik — Tisza-Süly, Nyr.
25 432. — ,,a repcze keselyedik"
* Lísza — Szlavónia, Nyr. 23

=
:

érik a féloldala.
358. — olyan ló, melynek homlo-
kán fehér folt van másutt hóka.
;

Keselylábú — bokában feliér.

*Puszta-Szanda, Hortobágy, MNy. Máj sárga Hortobágy, MNy.
Vin : 189. VIII : 189.

Kesely szr Hortobágyon, Meggyszín — Tardoskedd,

MNy. Vili 189. : hódas, kap- Nyitra m., Nyr. 32 : 294.
Megypej 347 Peg (Pey)

*Megypej — Szeged — ló bágy,MNy. VIII 189. : (v. sült-

szre. Tóth Mór: „A Hét", XI. 5. szr). Bugacz, T. M. I.

p. 70 állítólag betyárszó; sötét- Nyirfa — Udvarhely m., Nyr.
piros. *Megygypej, Puszta-Szent-
6 : 272. — rossz fehér ló ; fehér-
Miklós, Bihar m., *Nagy-Szalonta,
sége a nyirfa kérgére emlékeztet.
*Peszér-Adacs, * Megypej, Nagy-
Enyed, *Megygypej, Hortobágy, Ómás (almás) — Fels-Segesd,
* Békés, Kevermes, Csanád m., Somogy m., Nyr. 32 : 293.
Nyr. 32 : 294., Pápa, Nyr. 32 293. :

— Ómáspej — 1. Almáspej. *Lelle,

Mézszürke * Puszta-Szent-
Somogy m.
Miklós, Bihar m., * Mézesszürke-
legyes, Nagy-Enyed, Mézszürke,
* Orrig hódos — 1737, Debre-

Pápa, Nyr. 32 293., világos. :

czen. Tan. jzk. — ha a lónál a
fehér homlokjegy, a hold, az
Mocskos — Hódmezvásárhely,
orrig vonul le. Másképpen piszra-,
Nyr. 32 294., bizonytalan szennyes
:

lámpás- és szárcsajegy.
szr.
Mocskospej — 1. Mocskos. zbarna — Hortobágy, MNy.
*Orosi-puszta.
Vm : 189. — Bugacz, T. M. I.

Mocskosszrü Böszörmény, — zpej — Hortobágy, MNy. VIH :

XVn. sz., T. S., Nyr. 32 158., ló :

;
189.

bizonytalan sötét, kevert szr.

Patkányszr szijhátú ló —
Mogyoró-pei ló — S. J., Kr. 1650, Debreczen, Nyr. 22:520.
n. 55. — almás-pei ló: Equus (Szürke, szamárjegy, t. i. a
spadiceus, scutulatus. *Mogyorópej, szamár háta közepén fut a sötét
Orosi-puszta, Bugacz, T. M. L, csikszij.)
szre a mogyoró piruló héjára
emlékeztet.
Peg (Pey) — Oklsz., Coloris
maculosi Quendam — 1296
— Bugacz, T. M.
:

Möggypej I.
equum alma hymu peeg coloris.
*Murga — Hétfalu, Tatrang, 1323 : Unum palefridum pey colo-
Brassó m., Mtsz. pej. Oláh ris in civitate nitriensi de Iwanka
elem. videlicet sive nitriensi octo ma-
rcis precio comparaverat, alium
Nyári barna — Szilágyság, ver peeg coloris valentem ultra
Nyr. 32 : 295. Mikor a téli szre decem marcas. Anjou Okm. II.
levedlett. Vnum ecum peg coloris.
1324
63. :

Nyári fekete — XVH. sz.. 1335 Vnum equum ipsius Nicolai

:

Böszörmény, Nyr. 32 : 158. — az peg coloris. 1346 Vnum equum :

a változat, melynek bozontosabb pegh coloris. 1357 Unum equum :

téli szrözete vörhenyes, a nyári suum peg coloris. Anjou Okm.

sima, fényes fekete. * Puszta- VI. 631. 1403: Vnum equum
Szent-Miklós, Bihar m., Horto- pegh coloris. 1444: Duos equuos
 :

Pej 348 Piros pej

bonos wlgo peyg simul cum magnó 313., peí. (Vö. Kropf, Nyr.
equo similiter peg. Szamota sze- 30 : 298.)
rint az ószlovén pjeg = tarka.
Pej deres — ha a szre fehér-
L. Pej. * Szamota tévedett, mert rel elegyes. * Békés.
a pej kizárja a tarkaságot; az a
lónál alapszín.
Pejkék — Debreczen, jzk.

Pej — országosan — vörös-

1639, T. S., Nyr. 32 : 158. — ló.

barna, sok fokozatban, mint: Tü- Pejkó — zsolnai tót, Nyr. 26 :

zespej, Sötétpej, Pirospej. — Pej 423. ; Kemenesalja, N>t. 32 293. :

— Hortobágy, MNy. VIÜ : 189. — — Pejkó, tótul kis pejló, vagy a

Almáspej, Világospej, Pirospej, pejló beczéz elnevezése, a tót
Fakópej, Fakóspej, Mogyorópej, azonban nyilván a magyarból
Szattyánpej, Fecskehasú, Setét- vette. H. 0. (Vö. Halász L, Nyr.

pej, Nyári fekete- vagy Sültszrú, 17 Arany János Toldi lovát

: 495.)

Szegpej, Meggypej, Özpej, Gesz- Pe^/íonak nevezte el, noha a név

tenyepej. Magyar Szó, 1904 : 143. a kicsinyít vei tótos.

arany-, fejér-, vércse-, fecskehasú, —

piros, dinka, tulipiros. — *Pej — —Pejszrü
Equus
1300, Nyr. 8
verus-pei-zer coloris,
: 551.

Schl. sz. j. — subalbus (lószín), talán verespej.

nem * Kiskunfél-
a latin
egyháza. *Hajduhadház. *Peszér-
találó.
Pettyes — ha apró sötét pon-
tokkal tarka. *Rava, J. M.
adacs. *Kálmáncsa. *Nagyenyed.
* Pusztaangyalháza. Kölesd, Tolna Pettyesszürke — * Csokonya
m., Nyr. 32 : 294. Tata, Komá- (szépe).

rom m., uo. Palóczság, uo. Tar- Pintinó — tatrangi csángó, Nyr.
doskedd, Nyitra m., uo. — Pej 11 523.; Fintinok, Hétfalu, Nyr.
— Szilisárkány, Sopron m., Nj^r. 23
:

: 485. — a keselylábú ló. Oláh-

32 293. ^^Firtos-Váralja, J. J. % Rava,
:
ban pintenog, Lexicon Budense,
J. M. Kevermes, Csanád m., Nyr. equus habens pedem albo spar-
32 294. Marosvásárhely, uo.Fels-
:
sum.
segesd, SomogyGalam-
bok, Zala m., uo. Kemenesalja,
m., uo.
Piros — J., Balatonmellék —
ló szre. L. Pirospej. Tata, Ko-
uo. Zovány, Sz.-Nagyfalu, Ipp,
— márom m., Nyr. 32 : 294. Tardos-
Kémer, Szilágy m., uo. Pej
— Székelyhíd, Nyr. 32 : 295. Hód-
kedd, Nyitra m., uo. *Firtos-Vár-
alj a J. J. Galambok, Zala m. Nyr,
mezvásárhely, uo. Szécsány, Nóg-
32 Magyar Szó, 1904 143.
: 293. :

rád m., uo. Gyöngyös, uo. Szür-

Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10:
nyeg, Zemplén m., Nyr. 10 278. :

278.
A régiségben, 1290, Oklsz., Equum
meum pey coloris. Azóta gyakran. Piros pej — Böszörmény, XVTI.
1577, Kolozsv. glossz. Nyr. 36 366., : sz. ; T. S., Nyr. 32 158. —
: néhol ló,

pey, uerhenie zinw. Erdélyi ércz- ma is az és Tüzespej. *Pusztaszent-

hegység móczainál. Nyr. 34 miklós, Bihar m., * Orosi-puszta.
 :;
:

Pirospej hóddal pisztra 349 Sárga

* Hortobágy. *Máiidok, Szabolcs m. PPBod. szerint subniger. Oklsz.

*Pusztaaiigyalháza. íRava, J. M. 1290. Equum meum Boh coloris.
Bugacz T. M. I. Hortobágy, MNy. 1335: roh stb. 1501: Unum equum
VHI : 189. * Kecskemét, Bitang- nigrum wlgo Roh vocatum. 1545,
jegyzkönyv. 1549 : roh porozka. 1544, 1556
Pirospej hóddal pisztra — roh lo. Rohzar, 1364, Nyr. 8 551., :

Böszörmény XML sz., T. S., Nyr. trés equos videlicet peg coloris et

32 : 158. — homlokán külön folt,

rohzar coloris.

a hold; az orr végig külön fe- Rojba — Tatrang, Brassó m.,

hér = pisztra vagy piszra ; egyéb- Nyr. 23 : 488, 2 : 524. — pirospej
ként a szr pirospej. oláh elem.
Pirossárga — Böszörmény, *Róka — Tolnay, 1786 — ló-
XML sz., T. S., Nyr. 32 : 158. — szin germanizmus „Fuchs"
;
a ;

ló, már nem sárga és még nem pej. magyarban egyenlértékú a sárga.
Piszkosszürke Magyar Szó, — Köíesd, Tolna"^ m., Nyr. 32 : 294.
1904 143.— fehér szrfajta.
:
Rozsdásderes Hortobágy, —
Piszra — 1. Pisztra. * Puszta- MNy. vm
189; Bugacz, T. M. I.
:

szentmiklós. * Nagyszalonta. * Hor-

Rozsdásfakó Hortobágy, —
tobágy. Hortobágy, MNy. Vin : 189.
MNy. vm
189. Bugacz, T. M. I.
:

A régiségben 1709, Debreczen,

Nyr. 22 : 520., „fejér herélt lovát, Rozsdavérés Gyöngyösha- —
az orra sárga, szepls, piszra". lász, Heves m., Nyr. 32 294. :

* Pisztra — a régiségben — Sajla? — Szillsárkány, Sopron

lóról,ha orra szélesen és végig
m., Nyr. 32 : 293.
fehér most Piszra. ;

* Pisztrángszürke — Sajó — Szillsárkány, Sopron

1786 — „átallyában fehér és

Tolnay,
itt
m., Nyr. 32 : 293. — bizonytalan,
inkább név.
amott apró barna és szegletes pet-
tegetésekkel hintve". Pápa, Nyr. Sár — a régiségben — sárga.

32:293., kékes. (Az aranyról: sárarany.) 1332,

Oklsz. : Equum sar coloris. 1484
Ráró V. seregélyszürke — Ma- Saar. 1504: Sar.
gyar Szó 1904:143.— fekete,fehér
petyty ékkel, mint a seregélymadár.
Sárczaomi — J., Balatonmel-
lék — a ló, ha sötétszínú, orrán
Rigószr — Hortobágy, MNy. olyan, a brtl ered fehérséggel,
Vm : 189., Bugacz, T. M. I. L. a milyen a szárcsa, Fulica atra,
Rigószürke. fehér „holdja". Vö. Hókaorrú. Vö.
Rigószürke — Magyar Szó, szárcsaorrú.
1904 : 143. — bizonytalan. Sárga— szr. Hortobágyon, MNy.
*Roh — a régiségben — La VIII : 189. Világos-, setét-, veres-,
mai Sötétpej. Schl. sz. j., Sz. F. B., máj-, szeg-, kormossárga; továbbá
 :

Sárga, babos 350 Seregíszürke

Magyar Szó, 1904 : 143., arany-, XVn. sz., T. S., Nyr. 32 : 158. —
almás-, szögsárga ; *Bugaczmo- ló = sárga ló, homlokán fehér
nostor, * Nádudvar, * Lengyeltóti, hókafolt.
*Selle, Somogy m., *Kiskunfélegy- Sárga, kender farkú — 1. Ken-
háza, *Pusztaszanda, *Csokonya,
derfarkú fakó. *Bugaczmonostor.
*Kálmáncsa, * Hortobágy, *Mán-
dok, Szabolcs m.; * Pusztaangyal- Sárga, kese — (a lábán). *Mán-
háza, Kölesd, Tolna m., Nyr. 32 :
dok, Szabolcs m.
294., Palóczság, uo., Tardoskedd, — Debreczen, 1642,
Sárga, pej
Nyitram., uo., * Firtos-Váralja, J. J., Nyr. 20 520. — sárgás pejló.
:

*Rava, J, M., Ke vermes, Csanád

m., Nyr, 32 : 295., Marosvásárhely, Sárszegló — Schl. —a sz. j.

uo., Szilágyság, u. Galambok, o..

mai szögsárga (Nyr. 28 : 459.).

Zala m., uo.; Kemenesalja, Nyr.

*Selem Tolnay, 1786 — — se-
32 293., Zovány, Sz.-Nagyfalu,
:
lyem a lósz rrl.
;

Ipp, Kémer, Szilágy m., uo.. Szé-

kelyhíd, uo., Hódmezvásárhely, Seregélyszr szürke — 1692,
uo., Gyöngyös, uo., Szécsány, Debreczen, Nyr. 22 : 520. — kancza
Nógrád m., uo., Gyöngyöshalász, sötét alapon fehérpetytyes, mint
Heves m., uo., Szürnyeg, Zemp- a seregély.

lén m., Nyr. 10 : 278., Écs, Gyr Seregélyszürke — Böszörmény,

m., Nyr. 36 : 333. * Balatonmellék ; XVn. sz., T. S., Nyr. 32 158. — :

a régiségben 1479: — Oklsz. — ló, Seregélyszrú szürke. Tóth

1.

Vnum equum Zewgh — szög, Mór „A Hét" XI. 5. p. 70., állí-

alium equum coloris crocei sárga. tólag betyárszín. *KáImáncsa,
Kecskemét, Bitangjegyzkönyv. Pápa, Nyr. 32 239., apró fekete- :

foltos. Galambok, Zala m., uo..

Sárga, babos — Debreczen,
Magyar Szó, 1904 143. szerint :

jzk. 1667., T. S., Nyr. 32 : 158.

— ló, sárga foltok fehér alapon.
vagy ráró.

— Hortobágy, MNy. VmSeregeszrü — Hortobágy,MNy.

Sárga, deres :

189., Bugacz, T. M. — : I.
VIII : 189. Bugacz, T. M. I.
seregélyszürke, tulajdonképpen
Sárga, fakó — Debreczen, jzk. seregélyszínú és tarka.
1639, T. S., Nyr. 32 : 158. — ló, * Seregeszürke — Alföld, de
sárgába húzó fakó szr. Horto-
egyebütt is — ló szre, ha sötét
bágy, MNy. VIII : 189. Bugacz,
alapon aprón fehérfoltos, mint
T. M. I. *
a seregélymadár. Lengyeltóti,
Sárga, hódas kancza — Deb- Hortobágy, MNy. VHI : 189. ; Bu-
reczen, jzk. 1666, T. S., Nyr. gacz, T. M. I. L. Seregély-
32 : 158. —
ló, ha homlokán hold szrú.
van.
Seregiszürke — * Nádudvar —
Sárga, hóka — Böszörmény, azaz seregélyszürke.
 : :;

Setétpej 351 Szárcsa

*Setétpej — Kecskemét — ló- Sötétszürke — * Lengyeltóti,

szór. Bitangjegyzökönyv. *Mándok, Marosvásárhely, Nyr. 32 : 295.

Szabolcs m., Hortobágy, MXy. VIII : Szeged, uo.
189. SétUpej, Tardoskedd, Nyitra * Sültszr — Kecskemét és
m., Xyr. 32 : 294.
máshol — kétféle : 1. Mikor a ló

Setétsárga — Hortobágy, MNy. szre a naptól kifakul, a szín

Vni : 189. bizonytalan, „homályos". 2. Ha a
Setétszürke — Hortobágy, MNy. l(') a rossz legel miatt nem birta

Vni : 189.
lehányni a szrt s az kifakult =
„rásült a szr". Bugacz-Monostor,
Solymár — bizonytalan. Szili- Hortobágy, MNy. VHI : 189. (v.
Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 293. :
nyári fekete).

Sólyom — bizonytalan. Szili-

Sütétderes — Bugacz, T. M. I.

Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 293. :

Sütétpej — Bugacz, T. M. I.
Sötétbarna Marosvásárhely, — — másfelé sültszrú.
Nyr. 32:295.; Hortobágy, MNy.
vili : 189. Sütétsárga — Bugacz, T. M. I.

Sötétderes — Marosvásárhely, Szálkék Nyr. 28:567.— —

Nyr. 32:295. a. m. aczélkék, azaz aczélszürke,

Sötétfakó — Marosvásárhely,
kékbejátszó, sötétszín.

Nyr. 32 : 295. ; Szeged, uo. * Szállábú — 1709, Debreczen

Sötétkék — Oklsz. — 1504:

— 1. Szárlábú. Z. L. Vékony-
Habeo duos equos vnum Seteth- czombú láb. Kupa A.

kek alterum ver Verespey. Sö- Szamárorrii fakó — Magyar

tétszürke. Szó, 1904:143.

* Sötétpej — * Biigacz-Monos- Szár — a régiségben — Tér-

tor, * Pusztaszentmiklós, Bihar m., dig, vagy még azon felül is ke-
* Orosi-puszta, * Lengyeltóti * Lelle, sely V. kese. Kupa. 1357 : zar co-
Somogy m., *Piiszta-Szanda. *Pe- loris, Oklsz. 1479: Zaar. 1689:
szér-Adacs, * Csokonya, * Kál- Debreczen, Nyr. 20 : 520. ; hátulsó
máncsa, * Békés, Pápa, Nyr. 32 lába bokába szái^ = kese. 1700
293. Vö. Megygypej. * Lengyeltóti, Nyr. 32 : 158. ; bal lába szár. 1708 :

*Rava, J. M., Kevermes, Csanád Nyr. 22 : 520. ; lába szár. Nem éles
m., Nyr. 32 294.
: ; Marosvásár- megkülönböztetés, mert fehérség
hely, uo. ; Szilágyság, uo. ; Sze- a bokában = kese, ezen felül
ged, uo, ; Gyöngyös, uo. nyomulva = szár.
Sötétsáxga — * Csokonya, Len- Szárcsa — Kölesd, Tolna m.,
gyeltóti ; SöUtsárga, Pápa, Nyr. Nyr. 32 294. — a melyiknek az
:

32 293.
: ; Sötétsárga, Marosvásár- orra végig fehér, mint a szárcsa-
hely, uo. ; Szeged uo. madár homloka.
Szárcsakesely 352 Szépe

Szárcsakesely — Bugacz- * *Szattyánpej — Szeged — ló

Monostor — lójegy, ha a homlokán szre. Tóth Mór „A Hét" XI. V.

és a csüdben = bokában fehér. p. 70., állítólag betyárszó. *Orosi-
puszta. Hortobágy, MNy. VIII. 189.
Szárcsaorrú — vö. Sárczaorrú. Bugacz, T. M. I.
* Kiskunfélegyháza, ha a fehérség
a brben is Magyar
van. Szó, Szattyánsárga Kevermes, —
1904. 143. Hortobágy, MNy. VIII :
Csanád m., Nyr. 32 295. :

189, Bugacz, T. M. I. A szárcsa Szattyánszr — Hódmez-

Somogyszerte : sárcza, mert a vásárhely. L. Szattyánhasú.
sarakon, sárosfenekú vizeken
ez a forma magyarabb.
él:
Szeg — 1680, Debreczen, Nyr.
32:160., 1688, Debreczen, Nyr.
Szárcsi — szárcsa. Marosvásár- 22:521. — szeg, herélt ló. 1708:
hely, Nyr. 32 : 295. uo., szeg, kancza ló, hódos, egyik

* Szárlábú — 1678, 1798, 1737,

lába hólyagos. 1301—1321: Nyr.

Debreczen —
„ló, herélt, mind a
7 : 79., zeg. Egyértelm a szög^
színvel ; körülbelül gesztenye-
négy lábára szárlábú"; Kupa sze-
szín.
rint mind a négy lábára térdig
:

s azon felül kesely kese. = Szege — Hortobágy, MNy. VIII :

1678 Debreczen, Nyr. 32 158.,

: : 189. — szeg.

csókaszemü ló, felülülö fell szár-

Szeges — szürke — Galambok,
lábú. 1685 : uo. 22 : 521., s^árlábú,
Zala m., Nyr. 32 293. :

hódosfejükancza. 1708: uo., fekete

hódos, szdrláh. 1699 : uo., 32 :
Szegpej — Hortobágy, MNy.
158., hátuljára s^aVlábú ló, mind VHI : 189.

a négy lábára barkörmú. Szegsárga — Böszörmény, XVII.

Szarvasfakó — Böszörmény, sz., T. S., Nyr. 32 158. — : ló,

XVII. sz., T. S., Nyr. 32 158. :

— sötétsárga, pejre hajló szín. 1686:

ló, ha színe a szarvaséra hasonlít, Debreczen, Nyr. 22 521.,

: szeg-
sárga. * Kecskemét, Bitangjkönyv.
rt.
* Puszta-Szent-Miklós, Bihar m.,
Szattyán világos fakószínú, — * Orosi-puszta, Hortobágy, MNy.
mint a szattyánbr. * Kisújszállás.
Vm : 189., Bugacz, T. M. I.

Szattyánbama Hortobágy, — Szennyes — Kevermes, Csanád

MNy. Vni 189. Bugacz, T. M. I.
:
— m., Nyr. 32:295. — (piszkossárga).
Szattyánhasú Hódmezvá- — Szennyesfekete — Hortobágy,
sárhely —
ha a háta pej v. sárga, MNy. Vin : 189. — Bugacz, T. M. I.

a hasa alja pedig halványszürke,

V. szattyánfehér v. világos br- Szénsárga képtelenség, de —
bomondták. * Bugacz-Monostor.
szín; ha minden tagját ilyen szr
takarja, akkor szattyánszörü. Nyr. * Szépe — már a régiségben
32 294.
: is — szepls, lóról ha az emberi
 . :

Szépe szürke 353 Szögszár

arcz szepljéhez hasonló apró szíjhátú piros pej ; XVII. sz. Bö-
foltocskák tarkítják szrét. Debre- szörmény, Nyr. 32 : 158. szíj hátú
czen, 1730 : „szepefejú, szürke fakó hódas. Vö. Varjúfakó.
farú, fekete zsinórforma jegy".
1685: Debreczen, Nyr. 20:521.;
Sz — Oklsz. — flavus, sub-
albus. 1290 : Equum meum zeu
szépe, herélt ló. 1690 : uo. ; szépe
coloris. 1299 : Equi zeu coloris,
vércse, fakó ló. * Orosi-puszta,
*
Haaai Okmt. VIII : 390. 1314:
Nagyszalonta, Biigacz, T. ^I. I.
Equam quandam sew coloris. 1321
A szepls lányok gúnyneve „ szepi "
Vnum equum zug coloris et alium
Szépe szürke — Böszörmény, zew coloris. 1334: De quatuor
XVll. század. T. S., Nyr. 32 : 158. equaciis indomitis duas vnam Zug
— ló, szürke szrön szeplk. coloris et aliam Zeu stb. 1370
* Nádudvar, * Pusztaszentmiklós, körül: Equum zeu dictum. 1373:
Bihar. m. * Békés. Vnum equum emissarium zeu-

centum
* Szepls — 1667, Debreczen
coloris
tem. 1381
florenos
Vnum equum
valen-

— ló szre, mikor világos alapon

: zeu

apró, barnás foltok — szeplk — coloris.

videlicet
1393 Duos equos vnum
:

Zyuhatowzo (szíjhátú)
tarkítják. L. Szépe. * Kiskunfél-
coloris et alium ziigh nominatum.
egyháza. 1517 : Oklsz. Equum
1460 : Lego vnum equum zew vo-
meum coloris sephvs. 1670: Szepls
catam. 1479: Vnum valde bonum
herélt ló, Debreczen, Nyr. 22 521. :

equum zeic coloris. Schl. sz. j.

szepls kancza.
1671 uo. 32 158.
: : ;

szepls szürke ba-

zic = marnulus, Szamota szerint
1691
logkörm
: Oklsz.
ló.
morellus = subfuscus.
Szepl szürke — Hortobágy,
Szög — általánosan — körül-

MNy. VIII: 189., Bugacz, T. M. I.

belül gesztenyeszín. A régiség-

— 1. Szepeszürke.
ben : Oklsz. 1290: zug; 1303;
zeg ; 1314 : zug ; 1317 ; zugh
* Szerecsenfej — Tolnay, 1786 1479 : Zeugh. Zrínyi alatt
;

szög-
— az a szürke ló, melynek feje ié van (Nyr. 35 : 121.).
sötétszínú.

— általánosan — leg- Szögsárga *Bugacz-Monos- —

Szíjhátú
tor, Kevermes, Csanád m., Nyr.
inkább lóról, ha a hátán végig
32 : 295. (sötétsárga), Hódmez-
sötét csík vonul, mint a szamár-
vásárhely, uo., világos és sötét-
nál. Szamárjegy is. A régiségben:
sárga közötti sárgásbarna, barna-
1393 — Oklsz. —
Duos equos
sárga. A régiségben : 1686 Deb-
vnum videlicet Zyuhatowzo colo-
reczen, Nyr. 22 : 521.: szegsárga
ris 1650 Debreczen, Nyr. 20
; :

kancza. L. Sz és Szög.
521. ; 1678 uo. 32 : 158. ; 1724
Kecskemét, uo. 32 159. szíjhátú : Szögszár — a régiségben — ?
fakó; XVII. sz. Böszörmény, 1708 1301—1321 — Nyr. 8:79. —
Debreczen, Nyr. 32 158., 22 521. : : equus zukzaar coloris; 1311 —
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 23
 :

Szjke 354 Tejszürke

Oklsz. — zuk zaar ; 1336 : Zug- serege-, setét-, szepl-, tej-, vércse-
zar\ 1373: Zugzar. Vö. Szszár. szürke.

Szjke — Nagy Lénárd 1618. Szürkefehér — *Mándok, Sza-

évi összeírása, Nyr. 32 : 159. — bolcs m.

szke. Szürkekék — 1594, Kecskemét,

Szke — a régiségben — a Nyr. 32:159., 1667, Debreczen,
fakó szín árnyalata. 1639 Debre- uo. 32 : 158.

czen —
Nyr. 32 158. szke —
Tajték — Lelle, Somogy m.
:

csdör; 1666 uo. —

szke kónya- — *

szabású kancza Oklsz. 1618 ;

— világos fakószrú, fekete farkú,
Equus coloris szjke 159. sörény és üstök ló, a lábvégek
kormosok, Varjú, Fakó.
Szszár — a régiségben — 1.

talán szögszár. 1347: Equum suum Tar — 1432, Oklsz. — Duos

equos nostros Taar coloris, úgy
zewzar coloris; 1479: equum Zew-
látszik tarka helyett. (Egyébként
zaar (Oklsz.).
a tar kopaszságot jelent.)
Szürke —országosan- ló színe,
*

ha a szrözet fehér-fekete vegyes,

Tarfakó — 1557, Oklsz. —
Vnum equum tarfakó.
úgy hogy az összhatás szürke.
*Bugacz-Monostor, * Lengyeltóti, Tarka —
mikor a foltok más
*Lelle, Somogy m., * Kiskunfélegy- alapszínen és nagyok.
fehérek
háza, *Nagy-Enyed, *Pusztaangyal- *Bugacz-Monostor, Pápa, Nyr. 32 :

háza, Kölesd,Tolnam., Nyr. 32 294. : 293., pej meg fehér, Palóczság,

— Szürke
* —
Kecskemét ló sz- — uo., Tardoskedd, Nyitra m., uo.,
re. Bitangjegyzkönyv, Palóczság, íFirtos-Váralja, J. J., íRava, J. M.,

Nyr. 32 294., Tardoskedd, Nyitra,

: Kevermes, Csanád m., Nyr. 32 :

uo., Szili-Sárkány, Sopron m., uo., 295., Marosvásárhely, uo., Szilágy-

íFirtos-Váralja, J. J., *Rava, J. M., ság, uo., Zovány,Sz.-Nagyfalu,Ipp,
Kevermes, Csanád m., Nyr. 32 : Kémer, Szilágy m., uo.. Gyöngyös,
294., Marosvásárhely, uo., Fels- uo.. Gyöngyöshalász, Heves m.,
Segesd, Somogy m., uo.. Galam- uo., nagy fehér foltok váltakoz-
bok, Zala m., Nyr. 32 293., Ke- : nak. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr.
menesalja, uo., Székelyhíd, uo., 10 278.
:

Szeged, Hódmezvásárhely,
uo.,
Társi — 1711, Debreczen, Nyr.
uo., Szécsány, Nógrád m., uo.,
Gyöngyös, uo., Szürnyeg, Zemp-
22:521. — egy piros pej társi-
serényü herélt ló.
lén m., Nyr. 10 : 278., Écs, Gyr
m., Nyr. 36 : 333. A tótban: sirko, Tarsó — 1694, Debreczen, T.
sivko (magyar elem ; Nyr. 18 :
S. — „tarsó kancza", 1. Társi.

498.).
Tejszürke — Kevermes, Csanád
Szürke-szr — Hortobágy, MNy. m., Nyr. 32 : 294., Hortobágy, MNy.
Vin : 189. — aczél-, almás-, daru-, Vm : 189.
 .

Tigrisszr 355 Vércsekék

Tigrisszörü Tolnay, 1786 — Vas — ló szre, mint a reszelt

— a ló, ha világos földön párdu- vas. (Ném. : Eisenschimmel.) Szili-

czos foltjai vannak. Nem népies. Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 293. :

Tigristarka — Böszörmény, Vasderes sok helyen ló — —

XVII. sz., T. S., Nyr. 32 : 158. — szre, ha szre vöröses és fehér-
ló, fehéres alapon sötét, néha rel dérszerúen futtatott, vagy
udvaros foltokkal. olyan, mint a reszelt vas. L. Vas.

Tikszaros — szépe, (tyúkszaros) * Nádudvar, * Pusztaszentmiklós,

Bihar m. *Kiskunfélegyháza *Pusz-
*Kálmáncsa. A tyúkok hálóhelyén
taszanda, *Nagyenyed. Pápa, Nyr.
az összehalmozódott huUajtás
32:293., feketésszürke. Kölesd,
ilyen tarkaságú.
Tolna m., uo. A régiségben:
Tisztasárga — * Pusztaangyal- 1681 : Debreczen, Nyr. 32 : 158.,
háza. vas deres, herélt ló ; 1691 : Kecs-
Tulipiros— Magyar Szó, 1904 :
kemét, uo., szép vasderes módú
143. — piros pej ló (rikító piros). kancza ; XVII. sz.. Böszörmény,
1708 Debreczen,
Túrhelyes hátú — Debreczen,
uo., vasderes ló ; :

Nyr. 22 521., : vasderes, herélt,

jzk., 1680., T. S., Nyr. 32 : 158.
1786 Tolnay a derest
— ló, a melynek hátán seb-
túrós ló
nem
;

ismeri,
:

de a vasderest a
hegedések vannak, itt a szr
szürkéhez csatolva, nyilván az
fehér; ezért olyan, mintha túró-
Eisenschimmelt érti. Palóczság,
val volna hintve. Vö. Túróshátú.
Nyr. 32 : 294. ; Tardoskedd, Nyítra,
Túrós — 1708, Debreczen, uo. ;Kevermes, Csanád m., uo.
Nyr. 22 : 521. — vasderes, herélt, Galambok, Zala m., uo.; Zovány,
túrós ló = túróshátú. Sz. -Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy

Túróshátú általánosan — — m., uo..; Szeged, uo.; Hortobágy,

a ha a hátán a nyeregtl seb-

ló,
MNy. VIII : 189. ; Szürnyeg, Zem-

hegedéses itt a szr fehér, ezért plén m., Nyr. 10:278.

;

olyan, mintha túróval volna hintve. Vércse — 1641, Debreczen,

Vö. Túrhelyes hátú. Nyr. 22 521.
:
— vöröses, aprón
Tüzes pej — színrl. *Nád- tarka, mint a vércsemadár.
udvar, * Hortobágy.
Vérosederes — 1686, Deb-
Tzött szr — a lóról — ha reczen, Nyr. 22 : 521., Hortobágy,
sötét alapon a fehér, apró szr- MNy. \in: 189., Bugacz, T. M. I.

mintegy tzdelve vannak.

foltok,
*Kálmáncsa.
Vércsefakó —
1690, Debre-
czen, Nyr. 22:521. és 32:158.
* Varjúfakó — Túrkeve — — egy szépe vércsefakó = szep-
ls-vércsefakó.
fakó, mikor az üstöke, sörénye,
farka sötét, a háta szíjas. (Kupa.) Vércsekék — 1591, Kecske-
Vö. Szíj hátú. mét, Nyr. 32:159.; 1641, Deb-
23*
 ;;

Vércsepej 356 Vörösderes

reczen, Nyr. 22:521. — szép Világosderes — Marosvásár-

hamuszín, a kékvércse hímjének hely, Nyr. 32:295.
színéhez hasonló. Világosfakó Marosvásár- —
Vércsepej — 1701, Kecske- hely, Nyr. 32 Szeged uo. : 295. ;

mét, Nyr. 32 : 159. — „vércsepej Hortobágy, MNy. VIII 189. Bu- : ;

paripa, hódos, szárlábú" (hom- gaez, T. M. I.

lokán hoki, lábán szár, fehér). * Világospej — Kecskemét — ló
Vércseszepe — Böszörmény, Bitangjegyzkönyv. *Puszta-
szín.

XVII. sz.. T. S., Nyr. 32 : 158. — ló,

Szanda, *Csokonya, *Kálmáncsa,

vércseszínú, aprófoltos = szepls. * Hortobágy, * Békés. Pápa, Nyr.

32:293. Vö. Aranypej. Tardos-
Vércseszerü — 1609, Komá- kedd, Nyitra m., uo. * Lengyeltóti,
rom, Oklsz. — „fekete vércse- *Nádudvar. Szeged, Nyr. 32 295. :

szer, holdas ló". Hortobágy, MNy. VIII 189. Ke- : ;

Véreseszürke 1686, Debre- — vermes, Csanád m., Nyr. 32 294. :

czen, Nyr. 22:521.; XVII. sz., Marosvásárhely, uo.-, Szilágyság,

Böszörmény, Nyr. 32 158. :
— uo. ; Gyöngyös, uo. Bugaez, T.M. ; L
vörösesszürke. Hortobágy, MNy. Világossárga, hóka — Böször-
Vm : 189. mény, XVII. század, T. S., Nyr.

Veres —
pejváltozat. Szécsány, 32 : 158. — ló, világossárga szr,
Nógrád m., Nyr. 32:294. Köz- homlokán hókajegy. * Puszta-
mondás Veres kutya, veres ló,
:
szentmiklós, Bihar m. *Kálniáncsa,

veres ember: egy se jó.

* Békés. Pápa, Nyr. 32 293. Ke- : ;

vermes, Csanád m., uo. Maros-

Veresderes — Böszörmény,
;

XVII. sz., T. S., Nyr. 32 158. :

— vásárhely, Szeged, Nyr. 30
Bugaez, T. M. I.
: 295.,

ló, ha az alapszín vöröses s a

fehér szr dérszerüleg vegyül
* Világossas — Kecskemét —
bele ; veresderes hódas ugyanilyen pej ; lóról. Bitangjegyzkönyv.
és hódas (1. o.). Gyöngyös, Nyr. 32 :
Világosszürke — Marosvásár-
294. ; Hortobágy, MNy. VIII : 189. hely, Nyr. 32 : 295. ; Szeged uo.

Verespej —1300, Nyr. 8:551. Vireseszürke — Böszörmény,

— „equus verus-pei-zer coloris". XVII. sz., T. S., Nyr. 32 158. :
—
Veressárga — 1686,Debreczen, ló, vércseszürke.

Nyr. 22:521., Bugaez, T. M. I. *Vlzegér —

Tolnay, 1786. —
— ló. ló színe, mint a vízipoczoké.
* Veresszabású — Tolnay, 1786. Vörheny eges — Sz. F. B. —
— veresszínú ló. vörhnieges lo = equus spadi-

Vérpiros — Magyar Szó, 1904 :

ceus, vörhenyegesen szepls.

143. — piros pej ló. Túlzott, nem Vörösderes * Lengyeltóti. —

népies. Kevermes, Csanád m., Nyr. 32 294. :
 :

Vörösderes babos ló 357 Bélyeges ló

Vörösderes babos ló — 1651, *Zsufafakó Szeged — — ló

Debreczen, Nyr. 22:521. — a színe. Tóth Mór „A Hét" XI. 5.

deresség nagyobb, babszem fol- p. 70., állítólag betyároktól való.

tokkal elegyes. Szilágyság, Nyr. 32 : 295. Leves-
sz mu.
Vöröspeg — Oklsz. — vörös-
pej. Vnum equum triennem veres- Bélyege.
peg 1428 Palefridus
coloris.
verespegh et equus
:

magnus zegh
Béjog, béjogtalan — 1779:

= szeg, szög. 1430 körül : Pale-

Kiss György Ujj Magyarnak, Testi-
monialis adattatott két el veszett
fridum et aUum verespeg. 1454 :

lovárúl, mellynek egyike fejér

Item palefridum et alium verespeg
paripa hatod vagy hetedfü volt,
equos. Vö. Peg== coloris maculosi.
minden jegy és héjog nélkül való.
Vöröspej — Oklsz. — subrufus. A másik fekete kancza béjogtalan,
1488 körül : Weres pey lo, Bago- mintegy tizedf, egy kis fejérség
nya Zolnai Nyelveml. 153. 1496: van az homlok közepin, az els
Vnum poledrum nerespey. 1504: bal lábának körme meg van ha-
Habeo duos equos vnum Seteth- sadva. Sajószentpéter, Borsod m.,
kek alterum ver Verespey. 1607: régi jzkönyvébl. MNy. 1 276. :

Equus coloris sub rufi \Tilgo Bélag — Sirok, Heves m. —

veres pey. Vö. Vöröspeg.
bélyege (a lónak). Nyr. 26 : 332.

Vöröstarka — Tardoskedd, Bélyeg — általánosan — tüzes

Nyitra, Nyr. 32 294.
:
— vörös vassal a ló, ökör stb. tomporára,
alapon fehérfoltos. szrére sütött tulaj donjegy. A ré-
giségben, 1436 — Oklsz. — De-
* Zordon — a régiségben — cem septem Equos equaciales
mint ló színe: 1270: „Vnum ipsius exponentis cum ipsorum
equum Zurdyn coloris". Gróf cauteriis wlgo Bylegh consignas-
Dessewffy okmt. p. 60. Nyr. 8 sent potencia mediante. 1597,
552. Schl. sz. j., Bszsz. : való- uo. Peoczetes bilig. 1779, uo.
színleg szürkeszrú. Kiss György Ujj Magyarnak Testi-
Zöld ló —Magyar Szó, 1904: monialis adatott (Sajószentpéteren)
143. — ? (fakószin fajta). két elveszett lovárúl, mellynek
egyike fejér paripa hatod vagy
Zsemlyefakó — Böszörmény, hetedfü volt, minden jegy és béjog
XVII. sz., T. S. Nyr. 32 158. :
— nélkül való. A másik fekete kancza
ló; — Tolnay 1786., mint a béjogtalan stb. Vö. Jegy, Tatár-
zsemle, sárga.
bélyeg, Bélyegz vas, Bélyeges ló.
Zsemlyeszín — Palóczság, Bélyeges ló — Magyar Szó,
Nyr. 32 294. :
1904 : 143. sz. — equus cauteria-
Zsemleszrü — Tardoskedd, tus, azaz tüzes vassal megjegy-
Nyitra, Nyr. 32:294. zett, megbélyegzett, tulajdonjegy-
Bélyegsütés 358 Sódar

gyei ellátott ló. Vö. Bélyeg. Deb- * Elsütni — 1731, Debreczen

reczen 1736. évi kimutatásában. — rosszul sütni a ló hamarján a
Zoltai, M. Gazd. fört. Sz. XII. bélyeget. Z. L.
1905. 3 hélyogzott
* Felszolgálni — 1730, Debre-
Bélyegsütés T. S. —
a lovak — czen — fölfelé irányulni, a íaíár-
czombján tüzes vasbélyeggel való í^?/^'^lój egyrl.
égetés. Még a XIX. században is
sokszor a czímer, vagy az össze- * Háromágú — 1665, Debre-
fonott kezdbetk voltak haszná- czen — belyög, kápolnai ló jobb
latban, mint eredet és tulajdon farán. Z. L.
bizonyítéka.

Bélyegvas — 1. Bélyegz vas.

* Iszparing — Debreczen, 1668.
Nyr. 22:519. „Hegeds Boldizsár
Bélyegzvas — általános — (bajomi) találta meg borodi vaj-
az a vas, a melylyel az állat sz- dánál egy fejér szürke kancza
rére sütik a bélyeget tulaj don- fias lovát, felül fell kereszt
jegyül. A régiségben : 1587 — bélyög, az négy végén iszparing
Oklsz. — Byligh was. 1638, uo. vagyon. — * Iszparing = „Spann-
Beliegz máso-
vas. XVI. század
dik felében —
Magyar Szó, 1904 :
ring" tehát: í-\-'l Iszparing c\/7)

143. sz. —
Billegz vassal meg- az a ketts vaskapocs, a melylyel
billegezve. a kovács kovácsoláskor a fogó
Bijok-vas — Hortobágy, T. M., ágait egybekapcsolja, hogy a va-
MNy. VIII : 283. — Lóbélyegz. sat biztosan tarthassa és forgat-

Billegbs lo — Sz. F. B. — hassa. T. S. 1667, Debr. jegyz-

könyv, fias ló, felül fell kereszt-
Equus cauteriatus.
bélyeg, az négy végén iszparing.
*Billegus ló — Murm., 1533 Nyr. 32 : 158.
— billegés ló, cautherinus. Sza-
mota: Cautherinus herélt = ló, Jegy — a lovon, mint tulaj-
Cauterium =
bélyegz vas; e donjegy. L. Bélyeg.
kett összecserélésébl keletke-
zett a fenti kitétel. *Keresztbélyög — 1668, Deb-

BíUegvas — Bugacz, T. M. I.
reczen — keresztalakú lóbélyeg.
L. Iszparing.
— régi bélyegsütö.
*Kulosbélyeg — 1665, Debre-
*Czomb — Kecskemét — ló- czen — Szoboszlóról való lovon,
jegyrl: jobb czombján, bal czomb- a felül (bal) faron kulcsalakú
ján. L. Far. Bitangjegyzkönyv. bélyeg. Z. L.

*Daj-uláb — (XVII—XVIIL szá- * Sódar —

1742, Debreczen —
zad, Debreczen), Z. L. — gyakori bélyegzésrl úgymint tompor, far.
bélyeg, ^ forma. Z. L.
Sfitésbélyog 359 Aseka

Sütósbélyög — Debreczen, Aklyos — Kriza.

1670 — 1. Sütésbilyog. Z. L.
Albert —
Kissziget, Ortaháza

*Sütésbilyog — Debreczen — Hernyók, Zala m., Göcsej,

és

az a bélyegzvas, a melyet meg- Nyr. 30:255.

tüzesítve rányomnak a jószág tes- Albort —
Kissziget, Ortaháza
tére, hogy állandóan jegyezzék s Hernyók, Zala m., Göcsej,
és
így felismerhessék. Z. L. Nyr. 30 255. :

Tatár — Debr. Ivt. Széli F. — Ali — 11. R. Gy.

fejérszürke herélt ló, az bal orra Alma — 11. R. Gy.

hasított, balfell tomporán tatár
Almás — Sztripszky.
bilyog, 1691. L. Tatárnyü. ^— Nyr.
22 521.
Amási — Újtelektanya, Nyír-
:

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

*Tatámyil — 1730, Debreczen
— ló leírásban „bal nyakán végig Ancsa — Újtelektanya, Nyír-

egy háromágú felszolgáló Tatár-

:

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

nyíl forma bélyegú ló", — > = A Johanna v. Anna tót beczézje.
tatárnyíl.
András — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Lónevek.
Anus— Heves m., Nyr. 4 240.
=
:

Rövidítés: U. R. Gy. Rákóczi

Anyó — Forróencs, Abauj m.,
II.
György ménesében M. G. Sz.
1895 : 53. Nyr. 28:422.

Abaza — II. R. Gy. — R. Gy.

Apafi II.

Abnatica —
Kissziget, Orta- Aprics — Kriza.
háza és Hernyók, Zala m., Göcsej,
Apró — Kriza.
Nyr. 30 255.
Arab —
:

R. Gy.
Abrak — Kriza, Vadr.
II.

Árkus — Kissziget, Ortaháza

Abszolon — Újtelektanya, Nyír- és Hernyók, Zala m., Göcsej,
egyháza. Nyr. 31 535. — tirpák. :
Nyr. 30:255.
Aezél — Kriza, Vadr. Ármán — Kissziget, Ortaháza

Ádám — Kriza, Vadr. és Hernyók, Zala m., Göcsej.

Nyr. 30:255.
Adony — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :
Ármás— fakó. — R. Gy. II.

Aga — R. Gy. II. Árpád — Kriza, Újtelektanya,

Nyíregyháza, Nyr. 31 535. —
Agár — Kriza.
:

tirpák.
Ahmet — R. Gy. II.
* Aseka Keszthely — berezegi —
Ajándék — R. Gy. 11. ménes, de csikós szájon.
 ;
: ;

Askár 36 Batiz

Askár — II. R. Gy. Ortaháza és Hernyék, Zala m.,

Áspis — 11. R. Gy.

Göcsej, Nyr. 30:255. *Kisujszál-
lás. Kriza.
Atlac — Kissziget, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Bangó — Homoródalmás, Ud-
varhely m., Nyr. 29^543.
Nyr. 30:255.
— Kriza.
Banka
Bába — II. R. Gy.
Bánó — Kriza.
Babám— Érmellék, Nyr. 29
Bányás — Újtelektanya, Nyír-
: 533.

Bábel — Kissziget, Ortaháza egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Bárány — Kriza.
és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Nyr. 30:255.
Barcsai — R. Gy.
Babos — Kriza, II. R. Gy.
II.

Barcsai — R. Gy. — barna.

Babos-tatár — II. R. Gy.
II.

Barcsai — R. Gy. — kék.

Badáj- — Nyr. 31 : 535., Újtelek-
II.

tanya, Nyíregyháza, — tirpák. Ele- Bari — Kissziget, Ortaháza

pi-puszta, Debreczen, Nyr. 8 : 476. és Hernyék, Zala m., Göcsej,

— Kriza.
Bagdi
Nyr. 30:255.

Báger — Heves m., Nyr. 2 142. :

Barkó — Kriza.
Barna — Csíkszentgyörgy, Nyr.
Bajusz — Kriza, Új telektanya,
9:431.; Kissziget, Ortaháza és Her-
Nyíregyháza, Nyr. 31 535 — tirpák. :

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30 255. :

Bakancsos — Újtelektanya, Marczali, Somogy, 1874., Nyr. 27 :

Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — : 480. Kriza. Jankó, Balatonmell.

tirpák.
Barna — II. R. Gy. gyer-
Balásfalvára — II. R. Gy. — mekló.
hozott kék.
Bárson —
Szürnyeg, Fels-
Balásfalvi H. R. Gy Zemplén m., Nyr. 10:278.
szürke.

— Bársony — Kisújszállás, Nyr.

Bálint Kriza.
38 287. Parsó, Óverbász, bácskai
:

— Bugacz, T. M.
Bálvány I. sváb, Nyr. 26 231. Bársony, Ada,
:

Bandi — Újtelektanya, Nyír-

* Bács m., Nyr, 28 479. Hajdú m., :

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. oláh, Nyr. 35:301., Kriza. Bala-

:

tonmell., Jankó.
Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Szürnyeg,
Fels Zemplén,- Nyr. 10 : 278. Basa — Ada, Bács m.. Nyr.
Elepi-puszta, Debreczen, Nyr. 8 27 384.:

476. Hont m., tótoknál, Nyr. 29

332.
;

; Écs, Gyr m., (kedvesked

:

Basa — barna. II. R. Gy.

név) Nyr. 36:333.; Kissziget, Batiz — Kriza.

Bátor ^61 Bojtár

* Bátor - Ujtelektanya,Nyiregy- bácskai sváb, Nyr. 26:231. —

liáza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Betyár — Ada, Bács ra., Nyr.
"—
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 238., : 27 : 384., 28 : 479. Betyár
Heves m., Nyr. 2 142., Szürnyeg, : Marcali, Somogy m., 1874, Nyr.
Fels-Zemplén m., Nyr. 10 278.^ : 24:480., Hajdú m., oláh, Nyr.
Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 : 431., 35:301., Árva m., tót, Nyr. 25:
Pócsfalva, KisküküU m., Nyr. 506., Zsolna vid. tót, Nyr. 26 :

38:239., Kissziget, Ortaháza és 423. Betyár, Marót-puszta, Somogy

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. m., Nyr. 26:480. — Betyár —
30:255. — Bátor — Ada, Bács Sellye, Somogy m., Nyr. 26 : 143.
m., Nyr. 28 : 479., 27 : 384., Hajdú — Balatonmell., Jankó.
m., oláh, Nyr. 35:301., Kriza.
Bezzeg — Kriza.
Batór, a tótságon is. Nagyenyed.
Bíbor — Marcali, Somogy m.,
*Bazséra Keszthely — — her- 1874, Nyr. 24:480., Forróencs,
czegi ménes, csikósszájon. Abauj m., Nyr. 28:422.

Becze — Kriza. Bicskás — Hajdú m., Nyr.

35:301.
Beczkó — Kriza.
Bihar — Ecs, Gyr m. (ked-
Begyes Kriza.
vesked név), Nyr. 36:333.
Béha — Kissziget, Ortaháza Birabó —
Új telektanya. Nyír-
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 535. tirpák. : —
30 255. :
Heves m., Nyr. 2 142., Ada, :

Bélán — Pócsfalva, KisküküU Bács m., Nyr. 27 384., Balaton- :

m., Nyr. 38 239. — Szláv =

:
mell., Jankó.
fehér. Bogár — Újtelektanya, Nyír-
Bélán — (fehér v. szürke ló).
egyháza, Nyr. 31:535.; — tirpák.

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238.,

Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.
tót. 10 : 278., Kissziget, Hernyék és
Ortaháza, Zala m., Göcsej, Nyr.
Bendegúz — Kriza.
30:255., Zsolna vid. tót, Nyr.
Betár — Hont m., tótoknál, 26 423., : S. I. XH.
Nyr. 29 : 332. — betyár.
— Kriza.
Bogdi
* — Békés.
Betti
Bojgó — Újtelektanya, Nyíregy-
háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
Betyár — Újtelektanya, Nyír- :

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Heves m., Nyr. 2 : 142., B.-Ujváros,

Betyár, Hétfalu, Brassó m., Nyr. Nyr. 9 143., Érmeilék, Nyr. 29 533.
: :

38 238. Betyár, Heves m., Nyr.

: Bojtár —Újtelektanya, Nyíregy-
2 142., Szürnyeg, Fels-Zemplén
: háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
m., Nyr. 10:278., Csíkszentgyörgy, Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.
Nyr. 9:431. Feljár, Óverbász, 10:278., Érmeilék, Nyr. 29:533.
 : ;:

Bokros 362 Cselebi

Bokros — Hont m., tótoknál, Burkus — Elep-puszta, Debre-

Nyr. 29:332. Bokros, Kriza. czen, Nyr. 8:476. Balatonmell.,
Jankó.
Bolygó — Kisújszállás, Nyr.
38 287.
:
Busa — S. L, XH.

Borcsa — Ermellék, Nyr. 29 Butzkó — S. I. XH.

533. — Borbála, magyar beczéz * Búvár — Pusztaszentmiklós,
alak. Bihar.

Borcza — Új telektanya, Nyír- Buzdi — Kriza.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák ;
Büczke — Kissziget, Ortaháza
a Borbála beczéz formája, tót.
és Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Boros — 11. R. Gy. 30 255.
:
— Olv. Büczke = Büszke.
Boros — II. R. Gy. — vércse. Büszke — Békás, Nyr. 3 : 238.

Borsos — Kriza. Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.

10:278. Écs, Gyrm., (kedvesked
Botom — Kissziget, Ortaháza
név)
;

Nyr. 36:333. Sztripszky.

és Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Ada, Bács m., Nyr. 28:479.;
30 255.
:

Marczali, Somogy, 1874., Nyr.

Börgön — Kissziget, Ortaháza 27:480.; Hajdú m., oláh, Nyr.
és Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 35 : 301. Kriza. Balatonmellék,
30 255.
: Jankó, S. I., XH.
Brúgós —
Új telektanya. Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. tirpák.
: — Cilák — Hont m, tótoknál.
Nyr. 29:332.
Brunczvik — egykor szerepl
név. Kriza; a nép fülének furcsa Csábeli— Sztripszky.
név.
Csacska — Újtelektanya, Nyír-
Buczkó — R. Gy. II. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Budai — R. Gy.
II. Csalfa — Kissziget, Ortaháza
Bujár — búvármadár. Balaton- és Hernyók, Zala m., Göcsej.

mell., Jankó. Nyr. 30:255.

Bujdos — Heves m., Nyr. 2 :

Csárdás — Heves m., Nyr. 2
142. — Kriza, Vadr. 142. ; Békás, Nyr. 3 238. : ; Csík-
szentgyörgy, Nyr. 9 431.
Bujtár. — bojtár. Balatonmell.,
:

Jankó. Csás — Sztripszky.

Buka — Újtelektanya, Nyíregy- Császár — Újtelektanya, Nyír-

háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. egyháza, Nyr. 31 535. — R. Gy. : II.

Bukuroz — II. R. Gy. Csausz — R. Gy. 11.

Bulia — II. R. Gy. Cselebi — R. Gy. 11.

 ::;; ;;
:

Csendes 363 Csöndesz

Csendes — Újtelektanya, Nyír- 26 : 143. ; Sellye, Somogy, Nyr.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. : 26 : 143. ; Gölniczvölgyi, német,
Nyr. 25:299.
Csendr — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. — • tirpák. Csincsi — Újtelektanya, Nyír-

Cseng — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. * Csinos — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
^ Csesznyák — Kissziget, Orta-
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38
:

: 238.
háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Heves m., Nyr. 2 Békás,
Nyr. 30 255. :
—
tót foghagyma.
Nyr. 3 238. Écs, Gyr m. (ked-
: ;
: 142. ;

Csézár — Hétfalu, Brassó m., vesked). Nyr. 36 333. Kissziget, : ;

Nyr. 38 : 238. ; Csézár, Pócsfalva, Ortaháza és Hernyék, Zala m.,

KisktiktiUü, Nyr. 38:239.; Ada, Göcsej, Nyr. 30 : 255. Sztripszky.
Bács m., Nyr. 27:384. és 28:479. Ejsuj szállás, Nyr. 38 ; 287. ; Ada,
Forróenes, Abauj, Nyr. 28 422. :
Bács m., Nyr. 27 384., 28 479. : :

Csikófalvi — Sztripszky. Marczali, Somogy, 1874. Nyr. 27

480. Zsolna vid., tót, Nyr. 26
Csikós — Sztripszky.
;

423. Marót-puszta,. Somogy, Nyr.

;

Csikósi — Sztripszky. 26 480. Balatonmell.,

: Jankó,
;

Csikószállási — Sztripszky.
Pusztaszentmiklós, Bihar, Nagy-
enyed.
Csilás — Ada, Bács m., Nyr.
28 479.
:
Csintalan — II. E. Gy.

Csillag — Újtelektanya, Njdr-

Csipke Kisújszállás, Nyr. —
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. 38 287. BalatonmeU., Jankó.
: ;

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238. Csóka — Szürnyeg, Fels-

Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Békás, Zemplén, Nyr. 10:278.
Nyr. 3:238.; Szürnyeg, Fels-
Csóka — II. R. Gy. — fakó.
Zemplén m., Nyr. 10 278. Érmel-
lék.Nyr. 29 533. Écs,
: ;
: ;

Gyr m. (ked- Csombos — Kriza.

vesked név). Nyr. 36 333. Kis- : ; Csóré— II. R. Gy.

Csdör —
sziget, Ortaháza és Hernyék, Zala
Sztripszky.
m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. ; Gölnicz-
völgyi németeknél, Nyr. 37 : 102. Csdömevek — Hortobágy, T.
Sztripszky. Kisújszállás, Nyr. 38: M.,MNy. VHI: 188. Matyi, Dervis, —
287. Tsilag, Overbász, bácskai Kozák, Kér, Nádor, Narancs,
sváb, Nyr. 26:231. Csillag, Mar- Sámson, Tatár.
Somogy
czali,

480. ; Árva
m., 1874., Nyr. 27
m., tót, Nyr. 25 : 506.
Csdörössi — Sztripszky.
Csilág, Zsolna vid. tót, Nyr. 26 Csöndesz — Kissziget, Orta-
423. ; Marót-puszta, Somogy, Nyr. háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,
26:480.; Nádasd, Vas m. Nyr. Nyr. 30:255.
 ;;

Csucsi 364 Darázs

Csucsi Kriza. Cziri — Újtelektanya, Nyír-

Csülkösi — Sztripszky.
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

— Szabolcs, Baranya m., Czukor — Marczali, Somogy m.,

Czéda 1874, Nyr. 27 480. :

Nyr. 29 : 543. ; Écs, Gyr m.,

— R. Gy.
Czup II.
(csökönyös fajta) Nyr. 36:333.;

Dabiza —
Kissziget, Ortaháza és Hernyék,
R. Gy.fejér. II.
Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.
Dajka — Heves m., Nyr. 2
:

(Kancza) Marót-puszta, Somogy, : 142.,

Nyr. 26 480.
: ; Nádasd, Vas m., Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 : 431.,

Nyr. 26: 143. ; Balaton mell., Jankó. B.-Új város, Nyr. 9:143., * Békés,
Kriza.
— Balatonmell., Jankó.
Czédrus
—
Dajmáiu oláh. Kriza.
Czegléd — Új telektanya, Nyír- — Csíkszentgyörgy, Nyr.
Dajna
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

9:431.
Czérna Kriza. Dali Heves m., Nyr. 2 : 142.

Czézár — Elep-puszta, Debre-

Kriza.

czen, Nyr. 8 : 476. — felszedett. Dáma — Újtelektanya, Nyíregy-

Czioza — Újtelektanya, Nyír-
háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
10:278., Elep-puszta, Debreczen,
Érmeilék, Nyr. 29:533.
Nyr. 8 476., Kissziget, Ortaháza
:

Czifra — Békás, Nyr. 3 238. :

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Kissziget, Ortaháza és Hernyék, 30 : 255., KísujszáUás, Nyr. 38 :

Zala m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. 287., Ada, Bács m., Nyr. 27 384. :

Kriza. és 28 : 479., Marót-puszta, Somogy

m., Nyr. 26:480., Balatonmell.,
Czigán —
Kissziget, Ortaháza
Jankó.
és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Nyr. 30:255.
Dán — bahmat. II. R. Gy.

Czigány — Hétfalu, Brassó m., Dandár — Ecs, Gyr m. (ked-

vesked név), Nyr. 36 : 333. Kriza.
Nyr. 38:238., Heves m., Nyr.
2 : 142., Forróencs, Abauj m., Dani — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 28:422. Nyr. 38:238., Dani, Ada, Bács
ni, Nyr. 27:384.
Czigló v. Ciglovic — Heves
m., Nyr. 2 : 142. Darab — Kriza.
— Kriza.
Czigó Darázs — Kissziget, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Czímer — Újtelektanya, Nyír-
Nyr. 30 255., Ada, Bács m., Nyr.
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
:

28 : 479., Kriza ; Jankó, Balaton-

Czinczár — Kriza. mell.
Daru 365 Fakó

Daru — Szürnyeg, Fels-Zemp- Dongó — Kissziget, Ortaháza

lén m., Nyr. 10:278., Kissziget, és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Ortaháza és Hernyék, Zala m., 30 : 255.
Göcsej, Nyr. 30:255., S. I., XII.
*Dóra — Keszthely — berezegi
Darvas — Kriza. ménes, de csikós szájból véve.

Delia — 11. R. Gy. Döndics — Kriza.

Deregny — Kissziget, Orta- Drága — Kriza.

háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Drágám ^ a régiségben, T. S.,

Nyr. 32 156. — lónév.

Nyr. 30:255.
:

Deres —
Új telektanya. Nyír-
Drumó — Kriza.
egyháza. Nyr. 31 535. tirpák, : —
(szín), Szürnyeg, Fels-Zemplén Duczi — Kriza.
m., Nyr. 10 278. Csíkszentgyörgy,
:
Dudás — Újtelektanya, Nyír-
Nyr. 9 : 431. Elek-puszta, Debre- egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

czen, Nyr. 8 476. Écs, Gyr m., (szín

Duhard — Újtelektanya, Nyír-
:

után), Nyr. 36 333. Sztripszky.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
:

— Deres — Kisújszállás, Nyr.

:

38 : 287. Sellye, Somogy m. Nyr. Duna — Elep-puszta, Debre-

26 : 143. Kriza. Balatonmellék. czen, Nyr. 8 : 476.
S. I.Xn. Deres — gyermekló. Duska — — Kriza.
tót
II. R. Gy. Deres— — kolozsvári.
II. R. Gy. —
Deres — tatár. II. Egza — Ada, Bács m., Nyr.
R. Gy. 27 : 384.
Dervis — Heves m., Nyr. 4 :
Elesi — II. R. Gy.
240. n. R. Gy.
Elvira — Újtelektanya, Nyír-
Dési — II. R. Gy. — barna, egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
fakó, pej, kék, szürke.
Elza— ÉrmeUék, Nyr. 29:533.
Dezs — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Embertüls — Sztripszky —
rudas lógós.
Dingó — ÉrmeUék, Nyr. 29 523.
Dobos — Újtelektanya, Nyír-
:

Emir — R. Gy. II.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Erzsi — Forróencs, Abauj, Nyr.

Kriza. 28 422. :

Dombóvár — Újtelektanya, * Eszter — Pusztaszentmíklós,

Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535. — Bihar.
tirpák.

Domiusz — Kissziget, Ortaháza Fáozán — Kriza, Balaton-

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. mellék, J.

30 : 255. Nyilván Noniusz helyett Fakó — Újtelektanya, Nyír-

— felszedett név. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
 :

Fakov 366 Fódi

Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. Fejér — Kriza.

10 278. : ; Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 :

Fejérke — a régiségben, T.
431. ; Ecs, Gyr m. (szín után),
S., Nyr. 32 : 156.
Nyr. 36 333. GöUniczvölgyi né-
—
: ;

meteknél, Nyr. 37: 102. Sztripszky. Fekete Újtelektanya, Nyír-

Kisújszállás, Nyr. 38 : 287. ; Mar- egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

czali, Somogy, 1874., Nyr. 27 :
Homoródalmás, Udvarhely m., Nyr.
480. ; Sellye, Somogy, Nyr. 26 :
29 543. :

143. ; GöUniczvölgyi német, Nyr. Fekete — R. Gy. — tatár.

II.

25 299. Kriza.
: II. R. Gy., S. I. XII.
Felh — Érmellék, Nyr. 29 :

— Árva m.,
Pakov Nyr. tót, 533. Kisújszállás, Nyr. 38 : 287.
25 506. — a magyarból átvéve.
:
Bugacz, T. M. I.

*Páiii — Új telektanya, Nyír- Felleg — Csíkszentgyörgy, Nyr.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :
9 : 431.
Heves m., Nyr. 2
Nyr. 29 : 533. ;
: 142.
Ada, Bács m., Nyr.
; Érmellék,
Fényes — Kriza.

28 479.
: ; Forróencs, Abauj, Nyr. Feri — Homoródalmás, Udvar-
28:422. Kriza. Keszthely, ber- hely m., Nyr. 29 : 543.

ezegi ménes, de csikósszáj on. Feszes — Kriza.

Farkas —
Új telektanya, Nyír- Fetske — Overbász, bácskai
egyháza, Nyr. 31 535., tirpák. :
— sváboknál. Nyr. 26 : 231. S. I. XH.
II. R. Gy.

— R. Gy. — R. Gy.
Fiesor II.
Fáta II.
Ficsór — Kriza.
Fattyú — Heves m., Nyr. 2 142.
Ficzkó — Újtelektanya, Nyír-
:

Fátyol — Ada, Bács m., Nyr.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

28 479.
:
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238.
* Fecske — Újtelektanya, Nyír- Kriza.
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :
— Heves m., Nyr. 2
Filkó : 142.
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., N3rr.
Bugacz, T. M. I.
10 278. Csíkszentgyörgy, Nyr. 9
: ;

ASl. Fecske, Homoródalmás,Udvar-

Finanez — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
hely m., Nyr. 29:543. Fecske, :

Apatin, Bács, Nyr. 24; 579., ma- Fináncz — Békás, Nyr. 3 : 238.

gyarból. Nádásd Vas m., Nyr. 26 : Finnyás — Kriza.

143. Kriza. H. R. Gy., Kisúj-
szállás.
Finom — Kisújszállás, Nyr.
38 287.
Fed — Újtelektanya, Nyír-
:

—
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Fitzkó XH. S. I.

— Csíkszentgyörgy, Nyr. Flóra — Balatonmellék, J.

Fehér
9:431. Fódi — Kriza.
Fodros 367 Gurczi

Fodros — Kriza. Gábor —Újtelektanya, Nyíregy-

535. — tirpák.
Fogas — Kriza.
háza, Nyr. 31 :

Fojtás — Kriza. Galamb — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
Forgács — Kisújszállás, Nyr.
Kriza.
38 287. Kriza.
—
:

Gallér Elep-puszta, Debre-

* Forgó — Pusztaszentmiklós, czen, Nyr. 8:476.
Bihar, Érmellék, Nyr. 29 533.
Sztripszky.
:

Gárdás — Balatonmellék, J.

Föcske — Ecs, Gyr m., Nyr.

Gartos — Kriza.
36 333.
:
— (kedvesked név). Kis- Gatyó (gatyás) — Szürnyeg,

sziget, Ortaháza és Hernyék, Zala Fels-Zemplén m., Nyr. 10:278.

m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. Bala- — szín.

tonmellék, J. Gebe — Sztripszky.

Franci — Hétfalu, Brassó m., Géza — Kissziget, Ortaháza
Nyr. 38 : 238. és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
— Kriza.
Fricska
:

Gída — Balatonmellék, J.
Friczi — Kriza.
Gidra — Kissziget, Ortaháza
Fukszi — Új telektanya. Nyír- és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák, :
30 : 255., Ada, Bács m., Nyr. 27 :

németbl. Kissziget, Ortaháza és 384. és 28:479. L. Gidrán.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. Gidrán — Ecs, Gyr m. (ked-
:

vesked név), Nyr. 36:333. —

Fura — Balatonmellék, J. lófaj, ménesbl vett.

Furcsa — Kriza. Girgicze— R. Gy. II.

Fúrjozó — Ada, Bács m., Nyr. Golfusz — Kissziget, Ortaháza

27 384. — Furioso, felszedett név.
: és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Füles — ICriza.
30:255. — Német „Goldfuchs";
felszedett név.
Fülöp — Kissziget, Ortaháza Gondos— Kriza.
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. Göndör — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
:

Fürge — Szürnyeg, Fels-

Görbe — Kriza.
Zemplén m., Nyr. 10 : 278. Kriza.
Görcsi — Kriza.
Fszer — Kisszi2:et, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Görög — R. Gy. — pej.
II.

30 255. : Gurczi — n. R. Gy.

Gyakor 368 Híres

Gyakor — Kriza. — R. Gy.

Haszon II.

Gyémánt — Kissziget, Orta- Hátas — Sztripszky. Kriza.

háza és Hernyék, Zala m., Göcsej, Hatbán — Bugacz, T. M. I.

Nyr. 30:255.
Hattyú — Újtelektanya, Nyír-
Gyepls — Szürnyeg, Fels- egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Zemplén m., (befogás után úgy ne- Szürnyeg, Felsö-Zemplén m., Nyr.
vezve), Nyr. 10:278. 10 : 278. Kriza.

Gyeplüs — Sztripszky. Havasali — II. — barna.

R. Gy.

Gyilkos ^ Heves m., Nyr. 2

— Havasali — II. — pej.
R. Gy.

142., S. I. XII.
:

— Havasali — II. R. Gy. — szürke.

Gyömbér — Kriza.
Hazug — II. R. Gy.

Gyula —
Új telektanya, Nyír-
Héja — Békás, Nyr. 3 : 238.

egyháza, Nyr. 31:535. —tirpák. Helenka — Kissziget, Ortaház'a

Gyulai — R. Gy. II.
és Hernyék, Zala ni., Göcsej, Nyr.
30 255. Tótos átvétel.
— Hétfalu, Brassó
:

Gyuri m.,
Nyr. 38:238.
Helina —
Kissziget, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Gyurku — Kissziget, Orta- 30 255. Tótos átvétel.
:

háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,

Nyr. 30:255.
Henger — Kriza - Henker,
a szász bakó, Hauffer.

Hajas — B.-Újváros, Nyr. 9 : Henrik — Újtelektanya, Nyír-

143. ; Elep-puszta, Debreczen, egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Nyr. 8:476., S. I. XII.
Hermán — Kriza. Szász át-

Hajnal — Csíkszentgyörgy, vétel.

Nyr. 9 431. Pócsfalva, Kisküküll,

:
Herte-perte — Kunszentmár-
Nyr. 38:239., Kisújszállás, Nyr. ton, Nyr. 2 : 474. — a mesebeli
28 287. Kriza.
: S. I. XH. tátos ló neve. * Inkább: „Serte-

Hámfás — Kriza. pertél.

Hammas — Kriza. Hetes — S. I., XII.

Hamvas — Marczali, Somogy

Hetmány — R. Gy. II.

m., Nyr. 24 : 480.

* Hetyke — Keszthely.
Hangos — Kriza. Hifler — Kissziget, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Hangya — Kriza. Nyr. 30 255.
:
— felszedett név.
Hanti —
Hikszos — Újtelektanya, Nyír-
XII. S. I.

Hanzi — Kriza, szász átvétel. * egyháza, Nyr. 31 :535. — tirpák.

Hasznos — Kriza. Hirés— Érmellék, Nyr. 29 : 533.

 ;;;

Hirnyós 369 Jádzi

Himyós — Kriza. Ortaháza és Hernyék, Zala m.,

Hódas — Kriza. Göcsej, ; Nyr. 30 255. Árva m.,

:

tót, Nyr. 25 506. Zsolna vid., tót,

— Kissziget,
: ;

Hódor Ortaháza Nyr. 26:423.

és Hernyék, Zala m., Göcsej,
Nyr. 30:255.
Hutyori — Kriza.

Hódos — Békás, Nyr. 3 : 238. Iboja, — Ada, Bács m., Nyr.

Hojszás — Sztripszky. 27 384.
:

Hóka — Szürnyeg, Fels- Ildó — Újtelektanya, Nyíregy-

Zemplén m., Xyr. 10 : 278. ; Csík- háza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Ilka — Újtelektanya, Nyíregy-

szentgyörgy, Nyr. 9 431. : ; Homo-
háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
ródalmás, Udvarhely m., Nyr.
:

29 543.
: ; Écs, Gyr m. (szín után),
Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Békás,
Nyr. 36 333. : ; Sztripszky. Kriza,
Nyr. 3:238.; B.-Újváros, Nyr. 9:
S. I. XII.
143. Érmeilék, Nyr. 29
; : 533. Kis-
Holdos — XII,
S. I. újszállás, Nyr. 38:287.
Holló — Újtelektanya, Nyír- Imre — Újtelektanya, Nyíregy-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.:
háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
:

Békás, Nyr. 3:238.; Szürnyeg, Elep-puszta, Debreczen, Nyr. 8:

Fels-Zemplén m., Nyr. 10 : 278. 476.
Pócsfalva, KisküküU m., Nyr.
38:239. Kriza.
Indián — Forróencs, Abauj m.,
Nyr. 28:422., nn., felszedett.
Holó — Overbász, bácskai
sváboknál. Nyr. 26:231. Iramó — Stephán vajda. II.

R. Gy.
— Sztripszky.
Hópej
Irén - - Kissziget, Ortaháza és
Hoppos — Kriza. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Horkos — Kriza. 30 : 255., nn., felszedett.

Hörcsög — Kriza. írisz — Újtelektanya, Nyíregy-

31:535. — tirpák,
Hunczut — Új telektanya, Nyír- háza, Nyr.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.

nn., felszedett.
:

Hundi — Elep-puszta, Debre- Irka — Újtelektanya, Nyíregy-

czen, Nyr. 8 476.

: Német, fel-
háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák, nn.

szedett. Irma — Újtelektanya, Nyír-

Huszár — Újtelektanya, Nyír- egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

Kissziget. Ortaháza és Hernyék,.

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238.

Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255., nn. :

Heves m., Nyr. 2 142. Szürnyeg,

Fels-Zemplén m., Nyr. 10 278.
: ;

:
Jáczint — Kriza — un.

Érmeilék, Nyr. 29 533. Kissziget, : ; Jádzi — Kriza.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

Jámbor 370 Kapucsi

Jámbor Ada, Bács m., Nyr. * Julcsa — Heves m., Nyr. 2:

28 479.
: 142. Elep-puszta, Debreezen, Nyr.
;

Jancsár — II. R. Gy. Kriza.

8 476.
: ; Szabolcs, Baranya m.,
Nyr. 29 543. Kissziget, Ortaháza
Jancsi — Pócsfalva, Kisküküll és Hernyék,
: ;

Zala m., Göcsej,

m., Nyr. 38 : 239. ; Ada, Bács m. Nyr. 30:255.; Ada, Bács m.,
Nyr. 28:479. ; Hajdú m., Nyr.
Nyr. 28 479. Balatonmellék, J.
: ;

35 301.
:
* Pusztaszentmiklós, Bihar m.,
Jártas — Kriza. Kisújszállás.

Jefterdár — II. R. Gy. Juli — Újtelektanya, Nyíregy-

535. — tirpák.
Jeges — Kriza. háza, Nyr. 31 :

Julis — Ecs, Gyr m. (csökö-

Jegyes — R. Gy. II.
nyös fajta), Nyr. 36 333. : ; Forró-
Jellasics — Heves m. Nyr. encs, Abauj m., Nyr. 28 : 422.
4 240. Reminisezenczia 1848-ra.
:

Juszi — Újtelektanya, Nyíregy-

Jóniusz — Újtelektanya, Nyír- háza, 31 535. — tirpák.
:

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Nyilván Nonius helyett. Kabalás — Sztripszky.

Jordaki — R. Gy.II.
Kabalási — Sztripszky.

Kabolafi — Sztripszky.
Jordi — Kissziget, Ortaháza
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Kaczér — Ecs, Gyr m. —
Nyr. 30 : 255. A Jordán kicsinyi- kedvesked név, Nyr. 36:333.;
tje. Kisújszállás, Nyr. 38 : 287.

Jordics — Kissziget, Ortaháza Kajla — Ada, Bács m., Nyr.

és Hernyék, Zala m., Göcsej, 28 : 479.
Nyr. 30:255. Kakas — Hétfalu, Brassó m.,

Jóska — Újtelektanya, Nyír-

Nyr. 38 : 238. ; Csikszentgyörgy,

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Nyr. 9 : 431.; Homoródalmás, Ud-

varhely m., Nyr. 29 : 543. Kriza.
Józsa —
Marót-puszta, Somogy,
Kalandor — Újtelektanya, Nyír-
Nyr. 26 480.
egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
:

Józsi — újtelektanya, Nyír- Kálmán — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
*Juczi — Pusztaszentmiklós, Kamara — R. Gy. sí II.

Bihar, Kriza. B.-Újváros, Nyr. 9:

143. Pócsfalva, Kisküküll m., N>t.
;
Kancza — Sztripszky.

38 2 :í9.
: ; Kisújszállás, Kanczás — Sztripszky.

Juda — Újtelektanya, Nyíregy- Kantáros — Sztripszky.

háza, Nyr. 31:535. — tirpák. Kapucsi — R. Gy. II.
 ; ; ;
:

Kapucsi 371 Kis tramó

Kapucsi — R. Gy. — II. kék. háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,

Karalás — R. Gy. 11. Nyr. 30 : 255. ; Ada, Bács m.,

Karcsi — Kriza.
Nyr. 27 : 384. ; Késd, Óverbász,
bácskai sváb, Nyr. 26 : 231.; Kese,
Karcsú— Heves m., Nyr. 2 : 142.
Marczali, Somogy, 1874., Nyr. 27
Kartács — Kriza. 480.; Marót-puszta, Somogy m., Nyr.
Katalin — Új telektanya, Nyir- 26 : 480. ; Nádasd, Vas m., Nyr.
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. : 26 : 143. ; Balatonmell., J.

Katarczi — R. Gy. II. Kese — hontmegyei tótoknál.

*Kati — Újtelektanya, Nyír- N\T. 29 : 332. ; — Kesej, Csík-

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

szentgyörgy, Nyr. 9 : 431. ; Forró-

Kissziget, Ortaháza és Hernyék, encs, Abauj m., Nyr. 28 432. :

Zala m., Göcsej, Nyr. 30 : 255.

— Késel, árvamegyei tótoknál,
Pusztaszentmiklós, Bihar. m. Nyr. 25:506.

Kató — Homoródalmás, Udvar- Kesely — Heves m., Nyr. 4 :

hely m., Nyr. 29 : 543. 240. ; Békás, Nyr. 3 : 238. ; Szür-

Kazin — II. R. Gy.

nyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. 10 :

* Kedves — Heves m., Nyr. 2:

278. ;

száUás, Nyr. 38
Kesely, Sztripszky.
: 287. ; S. I.
Kisuj-
XH.,
142. ; Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 :

Kési, Apatin, Bács-Bodrog m., Nyr.

431. ; Kedves, Hont m., tótoknál,
24 579.
Nyr. 29 : 332. ; Kedves, Écs, Gyr :

m. (kedvesked név), Nyr. 36 :

Kezlár -— II. R. Gy.

333. Sztripszky. Kisújszállás, Nyr. Kicsin — Kissziget, Ortaháza

38 : 287. Kriza. Balatonmell., J., és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
— Kedves — II. R. Gy., Nagy- 30 255.
: ; Kicsiny, Balatonmell., J.
enyed, S. I. XH. Kígyó — Szümyeg, Fels-
Kefe — Újtelektanya, Nyír- Zemplén m., Nyr. 10 : 278. ; B.-
egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák. Uj város, Nyr. 9 : 413. ; Érmellék,

— Újtelektanya, Nyír-
Kelepcze Nyr. 29 : 533.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. Kincsem — Écs, Gyr m. (ked-

—
:

Kengyel — Kriza. vesked név), Nyr. 36 : 333.

Lónév a régiségben, T. S., Nyr.
Kengyeles — Sztripszky.
32 : 156. ; Balatonmell., J.

Kényes — XII. S. I.
Kisasszony — II. R. Gy.
Kesa — Újtelektanya, Nyíregy- Kis fakó — II. R. Gy.
háza, Nyr. 31 535. — tirpák. A :

Kis gyöngy — II. R. Gy.

Kese, tótosan.
Kisjány — Forróencs, Abauj,
Kese — Érmeilék, Nyr. 29 : 533.
Nyr. 28 : 422.
Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29
543.; Écs, Gyr m. (szín után),
:

Kis kalmük — II. R. Gy.

Nyr. 36 : 333. ; Kissziget, Orta- Kis tramó — II. R. Gy.

24*
Kódus 372 Lila

Kódus — Marczali, Somogy, Laji — Homoródalmás, Udvar-

1874., Nyr. 27 : 480. hely m., Nyr. 29 : 543.

Kokas — Marczali, Somogy m., Lámpás — Elep-puszta, Debre-

27 czen, Nyr. 8:476., Kisújszállás,
1874., Nyr. : 480.
Nyr. 38:287. Kriza.
Kolbász — Kriza.
Lánesás — R. Gy. II.
Kondész — Ada, Bács m., Nyr.
27 : 384. Lánczos — Sztripszky.

Kondor — Bugacz, T. M. I.
Lángos — Kriza.

Kontár — Kriza. Lankás — Kriza.

Kontesz — BalatomnelL, J.
Lantos — Kriza.

— Lapta — Kriza.
Kontész (comtesse) Heves
m., Nyr. 2 : 142. — felszedett, nn. Látó — Kriza.

Korhel — Kissziget, Ortaháza Lator — Ujtelektanya, Nyír-

és Hernyék, Zala m., Göcsej, egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Sztripszky.
Nyr. 30 : 255. ; Korhely, Balaton-
mell., J. * Legény — Békés.

Kormány — II. R. Gy. Lekenczi — II. R. Gy.

Kozák — Kriza. Lektika — R. Gy. II.

Koztandin — II. R. Gy. — Lelkes — Kriza.

barna, pej, szeg. Lengyel — Szabolcs, Baranya
Kökény — Szürnyeg, Fels- m., Nyr. 29 : 543., Balatonmellék,

Zemplén m., Nyr. 10 : 278. J. 11. Rákóczi György ménese.

Középs — Sztripszky. Lénka — Ada, Bács m., Nyr.

Kucsori — Kriza.
27 384.
:

Kuncsár — Écs, Gyr m., Nyr.

* — Békés.
Lenke
36 333. — kedvesked név.
: Leperd — Bugacz, T. M. I.

Kurtány — R. Gy. II. Lépes — Kriza.

Kurucz — Kriza. *Lepke — Ujtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Labancz — Ujtelektanya, Nyír- Kisújszállás, Nyr. 38 : 287., Puszta-

egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák. szentmiklós, Bihar m.

Laczkó Kriza. Léta — Kissziget, Ortaháza és

Hernyék, Zala m. Göcsej, Nyr.
Lájbis — Pócsfalva, Kisküküllö 30 255.
:

m., Nyr. 38 239.

:

Lila — Ujtelektanya, Nyíregy-

Lajhár — Kriza. háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Lina 37 3 Mámzei

Heves m., Nyr. 2 : 142., B.-Ujváros, Longár — Újtelektanya, Nyír-

Nyr. 9 : 143., Érmeilék, Nyr. 29 : egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
533., Pócsfalva, KisküküU m., — Sztripszky.
Lovas
Nyr. 38 239., Ada, Bács m., Nyr.
Lovász — Stripszky.
:

27 384. és 28 479.
: :

Lina — Baranya m.,

Szabolcs,
Lucsa — Újtelektanya, Nyír-
Homoródalmás, egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :
Nyr. 29 : 543.,
Udvarhely m., Nyr. 29 543. :
Lucza — Heves m., Nyr. 2 142. :

Linda — Újtelektanya, Nyír- Luezi — Hétfalu, Brassó m.,

egyháza, Nyr. 31 ; 535. — tirpák. Nyr. 38 : 238. Heves m., Nyr. 2 :

Heves m., Nyr. 2 142., Kissziget, :

142. Békás, Nyr. 3 : 238. Kissziget,
Ortaháza és Hernyék, Zala m., Ortaháza és Hernyék, Zala m.,
Göcsej, Nyr. 30 255., Balaton- :
Göcsej, Nyr. 30 : 255. Ada, Bács
mellék, J. Felszedett, nn. m., Nyr. 27 : 384. és 28 : 479.
Linka — Csikszentgyörgy, Nyr. Kriza.
9:431. Lula — B. -Új város, Nyr. 9 :

Lippai — R. Gy. II. 143. — felszedett.

Lisza — Ada, Bács m., Nyr. Lupul — II. R. Gy. — oláh.

27 384. és 28 479.
: :
Lutzi — s. I. xn.
Liszka — Kissziget, Ortaháza Lüdvércz — Kriza.
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255., Ada, Bács m., Nyr. 27 :
Maczi — Ada, Bács m., Nyr.
384. 27 : 384. és 28 : 479.

Liza — Új telektanya, Nyíregy- Maczkó — R. Gy. Kriza.

II.

Nyr, 31 535. — tirpák.

háza,
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38
:

: 238.,
Madáx — Heves m., Nyr. 2 :

142. Szürnyeg, Fels-Zemplén m.,

Pócsfalva, KisküküU m., Nyr.
Nyr. 10 : 278. Elep-puszta, Deb-
38:239., Kissziget, Ortaháza és
Hernyék,
reczen, Nyr. 8 : 476. Écs, Gyr
Zala m., Göcsej, Nyr.
m. (kedvesked név), Nyr. 36 333. :

30 255.
:

Kissziget, Ortaháza és Hernyék,

*Lizi — Kisújszállás — Kriza. Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

Lócsíszár — Sztripszky. Kisújszállás, Nyr. 38 287. Mar- :

czali, Somogy m., 1874, Nyr. 27

Lófalvi — Sztripszky.
480. Mátár, Apatin, Bács m., Nyr.
:

Lógó — Sztripszky. 24 579., magyar, sváb átvétel.

:

Logofét — R. Gy.
II.
Madár —
Nádasd, Vas m., Nyr.
26 143. Balatonmellék, J.
Lógós — (befogás után :

nevezve), Szürnyeg, Fels-Zemp-

így
Magló — Sztripszky.
lén m., Nyr. 10 : 278. Mámzei — Kriza — gúnyolódó.
 :

Manczi 374 Mocskos

Manczi — Kissziget, Ortaháza Merlecz — Kissziget, Otarháza

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255. 30 : 255.

Marcsa — Ecs, Gyr m., Nyr. Méta — Écs, Gyr m., Nyr.
36 : 333. — csökönyös fajta. Kis- 36 : — kedvesked név.
333.
sziget,Ortaháza és Hernyék, Zala-
m., Nyr. 30 255. Ada,
Göcsej,
Mezszámya — Kunszentmár-
Nyr. 2 474. — tüzes, tátos-
:

ton,
Bács m., Nyr. 27 384. cs 28 479. : :
:

ló neve. Költi kép.

Marezella Kriza felsze-
dett név.
Micza —
Új telektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. tirpák. —
Marczi — Ada, Bács m., Nyr.
:

27 : 384. Miczi — Újtelektanya, Nyíregy-

31 535. — tirpák.
Mari — Újtelektanya, Nyíregy- háza, Nyr. :

535. — tirpák.
Érmeilék, Nyr. 29 : 533.
háza, Nyr, 31 :

Forróencs, Abaúj m., Nyr. 28 422. :

Mikes — R. Gy. — deres.
II.

Markos — Kriza.
— Mikes — R. Gy. — pej.
II.

Maró — Kriza. Miksa — Kissziget, Ortaháza

Mátring — Kriza. és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255.
Matuzsa — Kriza.
* Mirges — Ecs, Gyr m., Njrr.
Matyi — Forróencs, Abaúj m.,
36 : 333. — csökönyös fajta. Kis-
Nyr. 28 : 422.
újszállás, Nyr. 38 : 287. Puszta-
Matzkó - S. I. XII. szentmiklós, Bihar m.

Méezi — Kissziget, Ortaháza Mirza — Heves m., Nyr. 4 : 240.

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Balatonmellék, J.
30 255.
—
:

Misca Erd. Érczhegység,

— R. Gy.
Medve II.
móczok, Nyr. 34 : 257. — Miska.
Meggyes — Ecs, Gyr m., Nyr.
36 333. — kedvesked név. Ba-
:
* Miska — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 : 238. Heves m., Nyr. 2
latonmellék, J.
142. Szürnyeg, Fels-Zemplén m.,
Menta — Ada, Bács m., Nyr. Nyr. 10 : 278. Elep-puszta, Deb-
28 : 479. reczen, Nyr. 8 : 476. Pócsfalva^
KisküküU m., Nyr. 38 239. Forró-
Mérges — Szabolcs, Baranya
encs, Abaúj m., Nyr. 28 422.
:

m., Nyr. 29:543. Mirges, Overbász,

Kriza. Kisújszállás.
bácskai sváb, Nyr. 26 : 231. Mér-
ges, Nádasd, Vas m., Nyr. 26 : 143. Mocskos — Kissziget, Orta-
Kriza. Balatonmellék, J.; S. I. háza és Hernyék, Zala m., Göcsej,
XH. Nyr. 30 255. Kriza. :
Mojzsi 375 Nyakas

Mojzsi — Kissziget, Ortaháza Murcsi — Szabolcs, Baranya

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. m., Nyr. 29 : 543.
30 : 255.
Murga — Kriza.
Mokány —
Heves m., Nyr. 4 :

Muszka — Szabolcs, Baranya

240. Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Homoródalmás,
m., Nyr. 29 : 543.,
Nyr. 10 278. Mókán, Csíkszent-
:
Udvarhely m., Nyr. 29 543., Kis- :

györgy, Nyr. 9 431. Mokány, :

sziget, Ortaháza és Hernyék, Zala
Pócsfalva, Kisküküllö m., Nyr.
m., Göcsej, Nyr. 30 255., Ada, :

38 : 239. S. I. Xll.
Bács m., Nyr. 28 479., Marót- :

Moldvai— R. Gy. — barna.II.

puszta, Somogy m., Nyr. 26 480., :

— Moldvai— R. Gy. — pej. II.

Kriza.

Mondér — Békás, Nyr. 3 238. :

Nacza — Ecs, Gyr m. (csökö-

Mondi — Kissziget, Ortaháza

nyös fajta), Nyr. 36 : 333.

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Náozi —

Kissziget, Ortaháza
30 : 255. és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Monyas Kriza — különben 30 255.

:

a mén. Nagy kalmük — 11. R. Gy.

Monyok — XII.
S. I.
Náncsi — Kissziget, Ortaháza
Mordáj — Kriza. és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr^

Morzsa — Heves m., Nyr. 2 :

30 255.
:

142., Békás, Nyr. 3 : 238.

Négró — Ecs, Gyr m. (csö-

Mucsi — Újtelektanya, Nyír- könyös fajta), Nyr. 36 : 333.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Nem adom — 11. R. Gy.

Mucskos — Német — Békás, Nyr. 3 238.

Sztripszky. :

— Balatonmell.,
Muczi
Nohaj — R. Gy. — Nohaj
J.
II.

Mujki — BalatonmeU., — R. Gy. J. tatár. II.

Mujku — Kissziget, Ortaháza Noniusz — Újtelektanya, Nyír-

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

30 255.
: Kissziget, Ortaháza és Hernyék,
30
Mujzli — Kissziget, Ortaháza
Zala m., Göcsej, Nyr. : 255.
Vö. Joniusz.
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 :
255.' Noszlár —
Kissziget, Orta-

Muki — Kissziget, Ortaháza háza és Hernyék, Zala m., Gö-

csej, Nyr. 30 255.
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. :

30 255.
: Nyájas — Kriza.
Mundra — Kriza. Nyakas — R. II. Gy.
 :

Nyalka 376 Pejfi

Nyalka — Kissziget, Ortaháza Pajtáska — a régiségben —

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. T. S., Nyr. 32 : 156.
30 Ada, Bács m., Nyr. 27
:

384. és 28
255.,
: 479.
Pajzán — B. -Új vár OS, Nyr. 9 :

143., Balatonmell., J.
Nyerót — II. R. Gy.
Pali — BalatonmeU., J.
Nyerges — Újtelek tanya,
Palkó — Kisújszállás.
Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535. — *

tirpák. — Nyerges — (befogás Pandúr — Kriza — Bugacz,

után így nevezve) Szürnyeg, Fels- T. M. I.

Zemplén m., Nyr. 10 278., Sztrip- :

* Pántlika — Keszthely — a
szky, Kriza.
német Band-ból, tótosan kicsi-
Nyiüas— R. Gy. II. nyítve.

Nyüget — R. Gy. II. Pára — Újtelektanya, Nyíregy-

háza, 31 535. —
Nyr. tirpák.
Olga — Forróencs, Abaúj
:

m.,
Paraszt — R. Gy. II.
Nyr. 28 422., felszedett, uras,
: úri.

— Balatonmell., Párducz — Heves m., Nyr.

Ondó
142. — Kriza.
J.
2
— Kissziget, Ortaháza
:

Óriás
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Paripás — Sztripszky.

30 : 255. Pásztor Ada, Bács m. Nyr.

Orient — Balatonmell., J. — 27 384. :

ménesnév, úri. Patafalvi — Sztripszky.

Ostorhegyes — (befogás után P atkán — Kriza.

így nevezve) Szürnyeg, Fels-
*Páva — Heves m., Nyr. 4 : 240.,
Zemplén m., Nyr. 10:278.
Ecs, Gyr m., (kedvesked név),
Ozora— Bugacz, T. M. I. Nyr. 36 333., Kissziget, Ortaháza
:

szike — a régiségben — és Hernyék. Zala m., Göcsej,

T. S., Nyr. 32 : 156. Nyr. 30 255., Pusztaszentmiklós,

:

Bihar m.
Öszvéresi — Sztripszky.
Pázsint — Kriza.
— Balatonmell.,
Padi J. Péczár — Heves m., Nyr. 4:240.
Pajkos — Új telektanya, Nyír- Peczek — Kriza.
egyháza, Nyr. 31:535., — tirpák.
Peczkes — Kriza.
Érmellék, Nyr. 29: 533., Sztripszky,
Ada, Bács m., Nyr. 27 384. és 28 : : Pej — Szürnyeg, Fels-Zemp-
479. Balatonmell., J., S. I. XII. lén m., Nyr. 10 278. Pej, : Csik-

Pajtás — Ada, Bács m., Nyr.

szentgyörgy, '
Nyr. 9 : 431. Kriza,
S. I., XII.
27 : 384., Forróencs, Abaúj m.,
Nyr. 28 : 422., Kriza. Pejfi — Sztripszky.
 Pejkó 377 Pundza

Pejkó — Kisújszállás, Nyr. Poczkos — Kriza.

Poczok — Kriza.
38 287., Balatonmellék,
: J., Arany
János: Toldi lovának neve.
Podor — Óverbász, bácskai
Peng — Szürnyeg, Fels- sváb, Nyr. 26:231. — bodor.
Zemplén m., Xyr. 10:278.
Pogány — Szürnyeg, Felsór
Pereszlen — Kriza.
Zemplén m., Nyr. 10:278., Pócs-
Peták — Kriza. falva, Kisküküll m., Nyr. 38 :

Péter — Kissziget, Ortaháza 239., Ada, Bács m., Nyr. 27 384. :

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Kriza, S. I. XH.

30 255.:
Pohár — Pócsfalva, Kisküküll
Piczi — Hétfalii. Brassó m., m., Nyr. 38:239.
Nyr. 38:238. Kriza.
Poleszár —
Új telektanya, Nyír-
Piczkó — Kriza. egyháza, Nyr. 31 535. :tirpák.—
Pillants — Kriza. Tót: nyilván Koleszár == kerék-
gyártó.
Pille — Kissziget, Ortaháza és
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Póli — Újtelektanya, Nyíregy-

30 255. Balatonmellék,
: J.
háza, Nyr. 31:535. — tirpák.

Pimon — Kissziget, Ortaháza

Polka —
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
28 479.
:

30 255.
:

Pipás Kriza.

Piros — Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
:

Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.

10 : 278., Csíkszentgyörgy, Nyr.
9:431., Elep-puszta, Debreczen,
Nyr. 8 476., Forróencs, Abauj m.,
:

Nyr. 28 422., Sellye,

: Somogy m.,
Nyr. 26 : 143. Kriza. — Piros —
H. R. Gy.

* Pista — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 38 238., : Csíkszentgyörgy,
Nyr. 9:431., Hajdú m., oláh,
Nyr. 35 : 301. Kriza, Kisújszállás.

Piszra — Elep-puszta, Debre-

czen, Nyr. 8 — lójegy. : 476.

Plútó — Kriza — paptól szedve.

 ; ;;

Purdé 378 Róka

Purdé — Pócsfalva, Kisküküll Rebi — Homoródalmás, Udvar-

m., Nyr. 38 : 239. hely m., Nyr. 29 543. — Rebekka :

Puszta — Kriza.
beczézje.

Putina — Újtelektanya, Nyír-

Remény — Forróencs, Abauj,
Nyr. 28
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák,
: 422.

oláhos. Remonda — Sztripszky.

Putkó — Ada, Bács m., Nyr. Repcze — Heves m., Nyr. 2 142. :

27 : 384. Repdes — Kriza.

Puzdri — Kriza. Rezsd — Újtelektanya, Nyír-
Puzsgás — Kriza. egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Püszke — Békás, Nyr. 3 238. : Ricska — Kissziget, Ortaliáza

és Hernyék, Zala m,, Göcsej, Nyr.
Rabló — Újtelektanya, Nyír- 30 : 255.
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
Heves m., Nyr. 4
:

: 240. ; Elep- Ricza — Érmellék, Nyr. 29 : 533.

puszta, Debreczen, Nyr. 8 : 476. *Rigó — Újtelektanya, Nyír-

Bugacz, T. M. I.
egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
Radnóti — E. Gy. II.
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238.
Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Békás,
Radnóti — R. Gy. — szürke. II. Nyr. 3 : 238. ; Szürnyeg, Fels-
Rahovicz — R. Gy. 11. Zemplén m., Nyr. 10 : 278. ; Csík-
szentgyörgy, Nyr. 9 431. Kis-
Rája — Hétfalu, Brassó m.,
: ;

újszállás, Nyr. 38 : 287. ; Balaton-

Nyr. 38 : 238. mell., J., Kisújszállás, S. I. XII.

Rajkó — Újtelektanya, Nyír- Rigú — Kissziget, Ortaháza és

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Pócsfalva, Kisküküll m., Nyr. 30 : 255. : Ada, Bács m. Nyr.
38 : 239. ; *Békés. 28 : 479.
Rajku — Kissziget, Ortaháza
Ringyó — Heves m., Nyr. 2 :

és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

142. ; Szürnyeg, Fels -Zemplén
30 255.
:

Nyr. 10 : 278.
Rára — Heves m., Nyr. 2 142. :

—
Ringyu Kissziget, Ortaháza
*Ráró — Heves m., Nyr. 4 :
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
240. ; Békás, Nyr. 3 : 238. ; Kis- 30 : 255.
újszállás, Nyr. 38 287. Kriza.
—
: :

Pusztaszentmklós, Bihar m. S. Rojba Hétfalu, Brassó m.,

I. xn. Nyr. 38 : 238.

Rátotta — Hajdú m., Nyr. Róka — Békás, Nyr. 3 : 238.

35 : 301. Balatonmell.. J.
 ; :

Romandó 379 Sárga

Romandó — Ujtelektanya, Nyir- Sajó — Ujtelektanya, Nyíregy-

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

Romlás — Kriza. Sámson — Ujtelektanya, Nyír-

Rontó — Kisújszállás, Nyr. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

38 : 287. Sami— II. R. Gy.

Róska — Csíkszentgyörgy, Nyr. Samu — Ujtetektanya, Nyír-

9 : 431. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Rostéi — Kissziget, Ortaháza
Sándor — Ujtelektanya, Nyír-
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
30 255.
:

Sánta — Ujtelektanya, Nyír-

Róza — Hont m., tótoknál,
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Nyr. 29 332.
—
:

Sárga Ujtelektanya, Nyír-

Rózsa — Békás, Nyr. 3 : 238.
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Búsd, Óverbász, bácskai svábok-
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238.
nál, Nyr. 26 : 231. ; Rózsa, Mar-
Békás, Nyr. 3 : 238. (szín), Szür-
czali, Somogy, 1874., Nyr. 27 :
nyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. 10 :

480. ; Marót-puszta, Somogy, Nyr.

278. — Sárga — Csíkszentgyörgy,
26 480. Nádasd, Vas m., Nyr.
: ;
Nyr. 9 : 431. Sárga (vocatívus
26 143. Sellye, Somogy m., Nyr.
: ;
Sárgo), Hont m., tótoknál, Nyr.
26 143. Kriza.
:
29 : 332. Sárga, Homoródalmás,
* Rózsi — Ujtelektanya, Nyír- Udvarhely m., Nyr. 29 543. Écs, :

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Gyr m. (szín után), Nyr. 36 333. :

Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. Kissziget, Ortaháza és Hernyék,

10 : 278. ; Pócsfalva, KisküküU Zala m., Göcsej, Nyr. 30 : 255.
m., Nyr. 38 Homoródalmás, : 239. ; Göllníczvölgyí németeknél, Nyr.
Udvarhely m., Nyr. 29 543. : 37 : 102. — Sárga — Kisújszál-

Rubin — Forróencs, Abauj,

lás, Nyr. 38 : 287. Sárgd, Óverbász,
bácskai sváb, Nyr. 26 : 231. Sárga,
Nyr. 28 : 422. Uras.
Marczalí, Somogy m., 1874. Nyr.
Rudas — (befogás után így 27 : 480. Árvamegyei tót, Nyr. 25 :

nevezve) Szürnyeg, Fels-Zemp- 506. Zsolnavíd. tót, Nyr. 26 423. :

lén. Nyr. 10 : 278. Marót-puszta, Somogy m., Nyr. 26 :

Rúsi —
Apatin, Bács-Bodrogm., 480, Sellye, Somogy m., Nyr. 26
Nyr. 24 579. magyarból átvett.
:
— 143. Göllníczvölgyí német, Nyr.
S. I. XII. Kisújszállás. Kriza. 25 : 299. — Sárga — Kriza. Ba-
latonmellék, j.; s. I. xn.
Rusticus II. R. Gy.

Rúzsa — Ada, Bács m., Nyr.

Sárga oláh —
sárga; „Pópa —
d'ínValá Re sus pá sárga sá guje:
27 : 384. ; Balatonraell., J.
Vala Re-bl (a rossz völgybl) a
Sáfrán — Kriza. pap föltápászkodott a sárgára^.
 ;

Sargá 380^ Szajku

Aradmegyei népdal. Sargac, oláh, Spárga — Kriza.

lórólmondják sárgás. Arad s :
Stella — B. -Újváros, Nyr. 9 :

Bihar m., Nyr. 17 : 51.

143. — uras.

Sargá — Erd. Erczhegység, mó- Strimfli — Kriza.

czok, Nyr. 34 317. — sárga.
:

Subri — Kissziget, Ortaháza

Sári — Heves m., Nyr. 2 142. :
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. 30 : 255. — Sobri Jóska egykori
10 : 278. híres betyár tótos neve.

Sárig — Hétfalu, Nyr. 38 : 238. Suczi — Kissziget, Ortaháza

Sárkány — Heves m., Nyr. 2 :
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

142.; Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 :

30 : 255.

431.; Sztripszky. Sudár Nádasd, Vas m., Nyr.

26 : 143.
Sármánt Kriza. Uras: char-
mant. Sugár — Újtelektanya, Nyír-

Sarolta — Marczali, Somogy egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Elep-
m., 1874, Nyr. 27:480.; Marót-
puszta, Debreczen, Nyr. 8 476.
puszta, Somogy m., Nyr. 26 : 480.
:

Kriza.
Sáspi — Kriza.
Sundi— B.-Ujváros, Nyr. 9: 143.
Sátán — Kriza.
Sunyi — Kriza.
Selét — Kriza.
Susi — Kriza.
* — Keszthely — Kriza.
Selyem
Suszter — Kriza.
Septeles — R. Gy.
Szagló — Kriza.
II.

Serény — Kriza.
Szájas — R. Gy.
II.
— Új telektanya. Nyíregy-
Serll
Szajha — Szürnyeg,
háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
Fels-
:

Zemplén m., Nyr. 10 278. Kis-

Setét — Kriza.
: ;

Sziget, Ortaháza és Hernyék,

Siklós — Kriza. Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

Síkos — Kriza.
Kriza.

Sima — Kriza.
Szajkó — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
Simli — Balatonmellék,
:

A J. Békás, Nyr. 3 238. : ; Elep-puszta,

német Schimmel. Debreczen, Nyr. 8 476. : ; Nádasd,
Sinór — Kriza. Vas m., Nyr. 26 : 143. S. I. XH.

Sólom (sólyom) — Overbász, Szajku —

Kissziget, Ortaháza
bácskai sváboknál, Nyr. 26 : 231. és Hernyék, Zala m., Göcsej,
* Sólyom, Békés, Kriza. Nyr. 30:255.
 ;

Szálas

Szálas — Kriza.
Szálka — Kriza.

Szálkás — R. Gy. II.

*Szaraczéna — Keszthely, ber-

ezegi ménes ; de csikós szájon.

Szárcsa — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535., — tirpák.
:

11."^
Heves m., Nyr. 2 142.
R. Gy. :

Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.

10 278.^:

Szárcsi — Csíkszentgyörgy,
Nyr. 9:431. Kriza.

Szarka — Kriza.

Szárnyas — Kriza.

Szártsa — S. I. XII.

Szártya —
 : ;

Szilaj 382 Tatár

Ada, Bács m., Nyr. 27 384. Mar- : (Szín) Szürnyeg, Fels-Zemplén

czali, Somogy m., 1874., Nyr. 27 m., Nyr. 10 : 278. ; uo. Csíkszent-
480. ; Balatonmell., J., S. I. XII. györgy, Nyr. 9 : 431. ; Écs, Gyr
Szilaj — Újtelektanya, Nyír-
m. (szín 36 333.
után), Nyr. :

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Kissziget, Ortaháza és Hernyék,

Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr. :

Kisújszállás, Nyr. 38 : 287. ; Mar-

10 : 278.
czali, Somogy, 1874., Nyr. 27
Színes — Kriza.
480. ; Forróencs, Abauj, Nyr. 28
Szíppanes — Kriza. 422. ; Hajdú m., oláh, Nyr. 35
* Sziréna — 301. ; Sellye, Somogy m., Nyr.
Keszthely, herczegi
26 : 143. Kriza. S. I. XE.
ménes, de csikósszájon.

Szódé — Kriza. Szürke — II. R. Gy. — gyer-

mekié.
Szolga — Ada, Bács m., Nyr.
28 : 479. Tacskó— Kriza.'
Szorgos — Kriza. Tajár — Marczali, Somogy m.,
Szke — Újtelektanya, Nyír- 1874, Nyr. 27 480. — arabs mén :

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.

:
neve.

Marczali, Somogy m., 1874., Nyr. * — Kisújszállás.

Tallér

Talpas —
27 : 480.
XH. S. I.

Szöszke —
Kissziget, Ortaháza
Támasz — Kriza.
és Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. :
Tánczos — Zsolna vid. tót,

Nyr. 26:423. Kriza.

Szpáhia — II. R. Gy.

Szpaoglán — II. R. Gy.

Tapsi — Kriza.
— Taréj — B.-Újváros,Nyr. 9: 143.
Szpotár II. R. Gy.

Szulák — II. R. Gy. Tarka — Szürnyeg, Fels-

(szín),

Zemplén m., Nyr. 10 278. Tarka,

Szulimán —
:

II. R. Gy.
Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431.; Kis-
* Szultán — Érmellék, Nyr. 29 : újszállás, Nyr. 38:287. Kriza.
533.; Pócsfalva, Kisküküll m.,
Nyr. 38 : 239. Ada, Bács m., Nyr.
;
— R. Gy. —
Tarka II. tatár.

27 384. és 28 479.; Forróencs,

: :
Tartós — Kriza.
Abauj m., Nyr. 28 422. Keszt-
Tatár — Újtelektanya, Nyír-
: ;

hely, uras. — Szultán — II. R.

Gy. egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 238.;

— Kriza.
Szügyes
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.
:

Szürke — Újtelektanya, Nyír. 10 278. : ; Szabolcs, Baranya m.,

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. : Nyr. 29 543., Ada, Bács m., Nyr.
:
 ;

Taurusz 38.^ Vaskos

27 384. és 28 479. Balatonmel-

: : Tündér — Kriza, Heves ni.,

lék, J. Nyr. 2 : 142., Békás, Nyr. 3 :

Szürnyeg, Fels-Zemplén
Taurusz — Újtelektanya. Nyír- m., Nyr. 10:278.; Csíkszent- 238. ;

egyháza, 31:531. — tirpák. györgy, Nyr. 9:431.; Ada, Bács

Telek — Újtelektanya, Nyír- m., Nyr. 27:384. és 28:479.
egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák. — Balatonmellék, Jankó. S. I.,

Testes — Kriza.
XII.

Tündik — Kalló — vezeték-

Tindír — Apatín, Óverhász,
es Nyr. 15 520. lónév. :

Bács m., sváboknál. Nyr. 24 579., :

26:231. = Tündér. Tüzér — Kissziget, Ortaháza

és Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Tisza — Kriza. 30 255. :

Tiszta — Kriza. Tüzes — Heves m., Nyr. 2 * :

Tizes — Óverhász, hácskai 142. Szürnyeg, Fels-Zemplén m., ;

sváboknál, Nyr. 26 231. = Tüzes. Nyr. 10 278. Kisújszállás, Nyr.

:
: ;

38:287; Ada, Bács m., Nyr. 27:

Tolvaj — Kriza.
384., Kriza, Balatonmellék, Jankó
Tordai — R. Gy.
II. Pusztaszentmiklós, Bihar m.

Torma — II. R. Gy.

Udvarbíró n. R. Gy.
Tömösvári — II. R. Gy. szürke.

Tréfa — Újtelektanya, Nyír- Ugrón — II. R. Gy.

egyháza, Nyr. 31 :535. — tirpák.

— Vágó — Kriza.
Treza Ada, Bács m., Nyr.
28 479.
:
Vajda — R. II. Gy. — Vajda

— — fakó, kék, küldte-barna, szeg,

Tsendes XII. S. I.,
szürke. II. R. Gy.
Tsillag — L. XII.
S.
Vájna — II. R. Gy.
Tsinos — XII.
S. I.,
Vándor — Újtelektanya, Nyír-
Tsóka — XII.
S. L, egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Turazó — Újtelektanya, Nyír- Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. 10 :

278.^
:

Turcsi — Nádasd, Vas m., Nyr.

Varjú — S. I. XH.

26 143. Kriza.
: Vasderes — (szín) Szürnyeg,

Tuti — Kissziget, Ortaháza és

Fels-Zemplén m., Nyr. 10:278.
Hemyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Vaskó — Kisújszállás, Nyr.
30 255.: 38 : 287.

Tükör Kriza. Vaskos — Kriza,

Vaszi 384 Zivatar

Vaszi — Kriza. *Az oláh Vaszilé- Vilám — Zsolna vid. tótoknál,

bl = Basilius. Nyr. 24 : 480.

Vércse
* Szürnyeg, Fels- — * Villám — Pusztaszentmiklós,
Zemplén m., Nyr. 10 278. Mar- ; ;
Bihar. Kriza. Balatonmell., J., Bé-
czali, Somogy, 1874., Nyr. 27 :
kás, Nyr. 3 : 238. ; Pócsfalva, Kis-

480. ; Pusztaszentmiklós, Bihar. küküll m., Nyr. 38 239. Écs, : ;

Gyr m. (kedvesked név), Nyr.

Veres — Újtelektanya, Nyír-
36 333. Kisújszállás, Nyr. 38
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. 287.
:

;
;

Marczali, Somogy, 1874.,

:

Véres — Marczali, Somogy m., Nyr. 27 : 480. ; Marót-puszta, So-

1874, Nyr. 27 : 480. Kriza. mogy, Nyr. 26 : 480.

Vértse — S. I. XII. Villancs — Kriza.

Vezér — Újtelektanya, Nyír- Villog — Kriza.

egyháza, Nyr. 31 : 535.; B.-Új vá-
Vilma — Heves m., Nyr. 2 :

ros, Nyr. 9 : 143.; Ada, Bács m., Hajdú m., Nyr. 35

142. ; : 301.
Nyr. 28 479. Kriza.
:

— Újtelektanya, Nyíregy- Virág — Újtelektanya, Nyír-

Vida egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák.
háza, Nyr. 31 535. — tirpák.
;

:
Szürnyeg, Fels-Zemplén m., Nyr.
Vidám — Hétfalu, Brassó m., 10 : 278. ; Forróencs, Abauj, Nyr.
Nyr. 38 : 238.; Békás, Nyr. 3 : 28 : 422. Kriza.
238. ; Szürnyeg, Fels-Zemplén m.,
Vírcse B.-Új város, Nyr.
Nyr. 10 : 278.; Csíkszentgyörgy,
9 : 143.
Nyr. 9:431.; Hontmegyei tótok-
29 332. Kissziget, Orta-
nál, Nyr. : ;
Virgó — Kriza — felszedett név.
háza és Hernyók, Zala m., Gö- Virgoncz — Sztripszky. Kriza.

Vitán, Vitám — Apatín, Bács

csej, Nyr. 30 : 255.; Kisújszállás,
Nyr. 38 : 287.; Ada, Bács m.,
sváb-magyar, 24
Nyr. 28 : 479. S. XH. Vidám
I. — m,, Nyr. : 579.

— Sellye, Somogy m., Nyr. 26 :

Vitéz — Kriza.

143. Kriza. * Vizsla — Pusztaszentmiklós,

Vidra — Ada, Bács m., Nyr. Bihar m., Kriza.
28 : 479.; Balatonmellék, J. Vizter — II. R. Gy.

Vígmiska Székelység, MNy. Vóbán — Újtelektanya, Nyír-

n : 12. egyháza, Nyr. 31 — tirpák.
: 535.

Viktor — Újtelektanya, Nyír-

Zabosi Sztripszky — gúny-
egyháza, Nyr. 31 — tirpák. : 535.
név.
* Viktória — Keszthely — her- Zacskó Kriza.
czegi ménes, de csikós szájról.
Zivatar — Újtelektanya, Nyír-
Világ Kriza. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
 ; -::

Zoltán 385 Ájossan

Zoltán — Újtelektanya, Nyír- Szarvasmarha szótára.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Ágas — általánosan — a tejes-
Zsandár — Újtelektauya, Nyír- köcsögöket tartó ágas állófa, a
egyháza, N)T. 31 : 535. — tirpák. melyhez fejeskor a tehenet kötik.
Szólás Kömörn, Szatmár m., Mtsz.
Zsarnok — Bugacz, T. M. I.
fejjük meg az ágast nincs =
Zsendevlcs — Forróencs, Abauj- tejünk.
m., Nyr. 28 : 422.
Agg ökör — Bszsz. ag öker:
Zsivány — Balatonmellék, J.
emeritus.

Bugacz, T. M. I. Áj — fecskefarkszerú tulaj

Zsobri — Kriza. donjegy a juh és szarvasmarha

fülén kimetszve. Vö. Ajas, Ajó,
* Zsófi — Pusztaszentmiklós, Ajos, Ajosfülú; Ájossan. Füljegyek
Bihar m.
kategóriája. Nyilván a nyü fogó-
Zsuzsa — Balatonmellék, J. végén lev rovátka, a mely az
húrját befogadja.
Zsuzsi — Újtelektanya, Nyír-
íj

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Ajj — Vö. Alj V. Alom.

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 : 238. Ajjaz — Meztúr, Nyr. 10
Zsuzska — Kisújszállás, Nyr. 285. ; Nagykunság, Nyr. 16 141. :

38 : 287.
— ló V. szarvasmarha alá éj-
szakára almot hinteni. Vö. Alom
és Kiajjaz, Almoz.
VII. SZARVASMARHA.
Ájó — Gyergyó, Mtsz. — fül-
A marha testrészei. Van : feje, jegy a szarvasmarhán. L. Aj.
rajta fül, benne a fülpamat,
a
fejeéle,kétoldalt a szarv, a hom- Ájos —Csík m., Nyr. 26:331.
lok, a vakszem, a szem, az áll- — szarvasmarhák és juhok fül-
kapocs, az orr a likakkal, ezek
jegye. Debreczen levéltárában
között a szutyak, a száj az ajak-
1686 Csákó ökör, az jobb füle
kal, benne a fogak, a torok, a
:

tarkó, a jároméi, a nyakoldal, a ájos; 1686: Egy hegyes szke

torokéi, ezen a lehernyeg-leheny, ökör, kinek a balfülében kivettek,
ritkán kend, a szügy, a hát, az
:
az jobb füle ájos. 1706 : Az egyik
oldalak, a has, a horpasz, a far,
ökörnek jobb füle ájos. Széli
ezen a csipö, fart és fárokt,
farok ennek töve, szára, lombja, Farkas-Borovszky, Nyr. 22 518.
:

s..ge, a tehénnél a péra, a hím- Vö. Áj.

nél a hasafelén a here, a tasak,
a vessz, tehénnél a tgy, az els
Ájosfül — T. S. — ökör,

lábon a lapoczka, a vállszeglettel, XVII. sz., Debreczen; fülhegyén

fels szár, térd, boka, rajta a fü- V alakú kimetszés. Vö. Áj.
köröm, csüd, ezen párta, csülök,
a hátulsó lábon a koncz, a csáw/c
Ájossan — Debreczeni Ivt.,
:

a horgasinnal, a füköröm, 'dcsüd, Széli F.-Borovszky. — Ladányi

a feéí csülök, a hason a /ííi.s, A:orc2í. Szabó István találta és ismerte
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 25
Alánehezed 386 Bakmony

meg két ökrét, mindkettnek a * Anyaszopó — 1748, Karatna

balfülén ájossan ki vagyon véve, község — borjúról, mely még
1708. Vö. Áj. Nyr. 22 : 578. szopik. Vö. Borjú.

* Alánehezed — Edvi Illés

Anyja — Szolnokdoboka m.,
Pál — a jó tehén hasáról.
Nyr. 10:239. — nstény: „a
bornyú annya".
Alj — Palóczság, Nyr. 36 : 87.
—
— a jószág alá hintett szalma-
Armurár Kapnikbánya és
vid., oláh elem a magyar nyelv-
csomó. Vö. Ajj, Alom.
ben, Nyr. 22 : 73. — marhatályog
* Áll-deszka — Szürnyeg, Zemp- és azt gyógyító növény.
lén m. Mtsz. 32. — az ökör
álla alatt való deszka.
I.
Arvagané — általánosan — a
szarvasmarha tányéralakú száraz
Almoz — Bny, Gyr m., Nyr. hulladéka, tüzelnek való. Buga-
16 : 143. — a barmok alá ágyaz. czon tzeg.
Vö. Alom, Ajj az, Kiajjaz.
*Arvaganéj — Nádudvar a —
Alom — Bny, Gyr m., Nyr. szarvasmarha, de fleg a juh
16 : 143. és országszerte — a hulladéka. Vö. Juhporos (a juhá-
barmok szalmaágya v. baromalja, szat-kategóriában).
Simonyi csuvasz jövevényszónak
tartja, Nyr. 35:384. Szerinte Nyr.
Árvajószág — Székelyf., Mtsz.,
36 87., a szalmát jelent csere-
:
Szilágy m. — silány, hitvány,
*

beteges marha.
misz ólommal egyenérték. Pa-
lóczoknál Nyr. 36 87., alom a : = Áztatott — Csík m.. Udvar-
jószág alá szórt szalmacsomó. Ha hely m., Mtsz. — vízzel elegyített
ez egész nap a jószág alatt volt, polyva és sarjú a marhák számára.
a palócz azt mondja hányd ki :

aj. alól az almot v. hányd ki aj. Bacza BMsz. borjú.

alól azt az aljat. Vö. Ajj, Alj.
Bagarász — Kvár vid., Ipoly-

Angol — 1. S vaj ezer alatt. ság, Nyr. 16 : 380. — keresve

legelész a marha. Vö. Bakarasz.
* Anyabarom — Kecskemét,
Bugacz, T. M. I. — öreg tehén, Bajusz billegz — Kecskemét,
az ezekbl álló gulya az „anya- Kada in litt. — ) Ezt fes-
barom gulya". Vö. Baromgulya. tékesen a marha orra fölé nyom-
hogy bajuszt alkotva, a
* Anyabarom-gulya — Bugacz- ták,
kisebbnek, szebbnek lássék.
fej

Monostor —a szaporító és tejel

jószág gulyája. Vö. Anyabarom. Bakarasz— Székelyf., Három-
szék m., Mtsz.— Bagarász.
* Anyagulya — Debreczen, Bé- 1.

kés — tehenek és rúgott borjúk- Bakmony — Kunos Ignácz,

ból álló gulya. L. Tkegulya. Nyr. 12 108. — ex Bachmann.
:
 : :

Bálám bikája 387 Becze

Bálám bikája — Békés m. — adóban, a mennyit az felvivk",

nagy, buta ember. MNy. 1 : 428. Debreczen, M. Gazd. tört. Sz.

Baorgyú — Szolád, Somogy XI. 265.

m., Mtsz. — borjú.

Baromtartás — Kolozsv. glossz.
* Barom — általánosan — 1577. — veterinarium Dd^. Vete-
pecus. így Schl. sz. j. : Murm. rinarium, Finály, állatgyóg^ inté-
1583 ; Ver. De jelent gulyát is, zet ; veterinaria, uo., állatgyógy-
(Szeged, 1779.). Kiskunhalason tudomány. Nyr. 36 419. (Tévedés! :

Két barom, három ménös járja A baromtartás az, a mit a né-

a föggyit. Nyr. 14:237. Zenta: met „Viehhalten" szóval fejez ki.)

„a tehén künn volt a barmon"

Uo. 38:40. St a Székelyföldön * Bealkudni — Kecskemét a
= baromvásár: „beállott a ba- régiségben, T. S. — a rideg
rom". Mtsz. Oklsz. 1256 óta is- legények munkába beszegdve
meri „Borumlak, Baromlak, Bo-
: bealkudták jószágaikat tartásra,
romfekthyn stb. Vö. Ekebarom, a munkaadó gazda gulyája közé,
Gulyab., Tarkab., Vágób., Vonób. alkuban kikötötték, hogy a jó-

XVIII. sz. 1779, Szeged kimuta- száguk a gazda gulyája közt le-

tása: „4000 ökör 12 barmokban gelhessen.

és 7 csordában". Itt a barom
gulyát jelent, a mely állandóan a Bebogározik — Udvarhely m.,
pusztákon van; a csorda fejs és Mtsz. — befut, futás közben be-
szaporító állomány, mely minden- téved „A hornya bebogárzott a
:

nap kihajtva, estére hazatér. pap udvarára". A szó a bogárzás-

van kölcsönözve, de nem
Baromeledel — Ver. 72. — tól

azonos vele.
Pabulum.
* Baromgulya — Kiskunfélegy- Beesel — Csík m., Mtsz. —
háza 1. —
Anyabarom. Az anya- ökleldik : „becseinek a birkák,
barmokból álló gulya. az ökrök."

Baromlak — Oklsz. — 1256 :

Becze —
Göcsej, Kemenesalja,
Item Wosontou Item Barumlok, Vas m., Balatonmell., Aranyos-
Wenzel VII 430. Borovszky: A
:
szék, Marosszék, Háromszék, Csík
honfogl. tört. 87. lapján a német Fels-Szakony, Nyr.
m., Mtsz. ;

Wurmloch magyarosodott alak-

17:383.; Pápa, Nyr. 36:38;
jának tartja. Ugyanígy Kunos Répczemell., Sopron m., Nyr. 2
Ignácz, Nyr. 12 : 108. Elmés, de Zala 22
517. ; Arács, m., uo.
téves magyarázat.
192., Vas m., uo. 30:98. —
Baromökör — Oklsz. — bos. bece, becce, bécce, béczcze —
1671 „Az itthon meghizlalt s
:
Kreszneritsnél és B. M. N. is

eladott baromökröket, akiket fo- borjú (fleg a gyermeknyelvben).

.tostul eladják, annyit adjanak Vö. Becek, beczi.
25*
 ;
: :

Beczek 388 Bihanyík

Beczek — Csurgó, Somogy m., ros számbélyegét is. Régebben

Nyr. 21:47. — kis borjú. Vö. tehát nem a bélyeg, hanem a szr
Becze. volt az ismertetjel.

Beczi — Somogy m., Mtsz. Bélyegz mester Oklsz. —

bécci, Arács, Zala m., Nyr. 22 1. Látó mester.
192. — kis borjú. Vö. Becze.
Bellyegz vas használata —
Befogás — Vö. Bels, Hajszás,
1701. Jus civile tit. 59. Bártfa:
Brázdás, Csábali, Csálés, Csali,
„Ha az prókátor hamisságban ta-
Csásökör, Emberfs, Hajsz, Haj-
láltatik, tehát a város pellengéri-
szás, Hiszbeli ökör, Hízbali, Híz-
hez kell ersen megkötözni és
beli, Kesleg, Késleg, Kesleg marha,
az minem jelvassal ez városnak,
Kürek, Küls, Trt. az mellyel jegyeznek, deszkákat és
Befogó Tolna m. —marha, — egyéb edényeket, itczéket, tzben
mely már alkalmas a járomra. ersen meg kell tüzesíteni, az
Vö. Befogócska. Nyr. 5 : 523. olyan hamis prókátornak az két
orczáját azon avagy lillyegzö
Befogócska — Menyhe, nyitra- meg
jel-,

hogy
vid. palócz. — marha. Vö. Be- vassal
így mások
kell billyegezni,
is példát vévén tle
fogó. Nyr. 33 : 464.
stb". M. Sz. 1904. 143.
Beköt — Oklsz. — conjmigo.
1680 Mivel minden béres méltó
Betteui — rség, Nyr. 2

az e
:

jutalmára nyomtató Eökör-

472. — a tehenet = igába fogni.

nek sem kötik be száját: Azért Bérgyu — Hegyhát, Vas m.,

mikor távul vidékre mennek a Nyr. 1 : 467. ; Simouyi szerint
borbirák vásárolni, a korczma jö- bérgyu, Nyr. 5 219. :
— borjú, 1. o.
vedelmébl illendképen élhetnek.
*Bészabadítaiii — Csíkgyergyó
Bels — Balatonmell., Tsz., Kászonszék — a legeltetésre be-
Vas m., Nyr. 30 : 99. — a jobb- ereszteni a marii át. XVII. század.
fell fogott ökör. Vö. Hajszás.
Beszámolás — Bugacz — vö.
Bélyeg
* —
sok helyen. Örsé- Szolgáltás.
gen billeg, Nyr. 12 386.
: jegy, : — * Beszorul — Szeged — a jószág
legtöbbször a tulajdont jelölve.
L. Billog. — Bélyeg — Magyar
az istállóba, télire.

Szó, 1904 : 143. — Bártfán a Bic — Erdélyi érczhegységi

városi bélyegz vasat leginkább móczok, Nyr. 34 146. : — bika, 1. o..

csak mértékhitelesítésre használ- Vö. Bicá.

ták volna a Jus civile 59-ik
Késbb, különösen
titu-
Bicá —
Erdélyi érczhegységi
lusa szerint.
Alföldön, a mikor a városbeli gu-
az
móczok, Nyr. 34 146. 1. Bic. :
—
lyát tavaszszal összeverték, mind- * Bihanyík — rség, Vas m.,
egyik marhára rásütötték a vá- Nyr. 2 : 562. — bg (marháról)..
 ;

Bihó 389 Bika nézése

Bihó — Dunántúl, Nyr. 16: 190. Vitulus taurinus. Vö. Bikabor-

Répczeniellék, Mtsz. 138. — 1 : nyú.
bivaly, 1. o.
*Bikabomyú — Mezkövesd
*Bika —
Bos taurus,
kk. — — a bikaborjú.

hím szarvasmarlia, mely szaporít. Bikacsék — S. I., Kreszn.,

Engelbrechtnél a már zött hím bikacseke, Hont m.,
Ipolyság,
szarvasmarha. Ugyancsak Bos Nyr. 6:181., 19:45., Hont m.,
taurus a Hortobágyon (T. M., MNy. tót: bikacek, Nyr. 29:331. L.
VIII : 187.), Schl. sz. j., Sz. M. A., Bikacsök. Szárított hímvessz, az
PPBod., Murm. (1533), Sz. F. B., egykori pandúrok szerszáma.
Bszsz., Gross 1 119., Ver. Oklsz.
1193 óta ismeri:
:

„Uadit usque
Bikacsög — Abauj, Borsod m.,
ad „biquaeut", 1198-ban már Mtsz. — bika szárított nemz
vesszejébl való pálcza; Székelyf.
„Bika". Firtos-Váralján (Udvar-
uo., ugyanabból lcsszorító gúzs.
hely m., J. J.) hím szarvasmarha
Vö. Bikacsök, 1. Bikacsék.
4 éven túl, Raván, Udvarhely
m., J. M.,mindaddig míg ki nem * Bikacsök — általánosan —
herélik. Gábor szerint
Szarvas nervus taurinus, vei taurea; Aba-
Nyr. 16 164. Bika
: a súlyom — — uj m., Borsod m., Székelyf., Mtsz.
(Trapa naans L.) neve* is bika Vö. Csék. Csök. Bikacsék. A régi
(szarvalakú tüskéirl, H. 0.). Mik- pandúrvilág rettegett büntet esz-
losich szerint a szláv nyelvek a köze.
magyarból vették át (Nyr. 2 116),
Halász I. szerint pedig török ere-
:

* Bikagulya — Debreczen —
det (uo. 17 253.). Az oláhban
: is
csupa bikából alakított gulya.
Bos taurus (Nyr. 17 : 116., 163. Vö. Bika hangja — Hortobágy, T.
Bic, Bicá, Biku, Bikus, Bikii, M. L, xMNy. VIII: 187. — ^ordít,
Bikaborjú, Bikagulya, Bikacsök, bg, bömböl, sikkongat, sikkant.
Bikapénz, Bikás," Bikatinó, Cap,
Mert ali2: hogy Miklóst a bika meg-
F . szas öker, Monyas, Ökörbika, [látta
Ökör, Rúgott borjú, Vika. — Bika Rémítt sikkantott és a port
— Békés — „szép a bika, ha sr, [kapálta.

kemény, tömött test". Pásztor Arany.

mondás. — Bika — Ada, Bács Bikanevek — Békés — Hunyad,
m., Nyr. 31 : 286. — cséplgép Finnyás, Dallos, Gulyás, Vezér,
hajtója. Zúg a hika = zúg Káplár, Gallér, Bognár, Árpád,
a cs. Bársony, Madár, Rigó.

*Bikaborjú — Kr., Ed\i Illés Bika nézése —

Hortobágy, T. M.
Pál, Engelbr., Firtos-Váralja, Ud- I.,MNy. VHI: 188. —
kemény (vad,
varhely m., J. J., Hortobágy, T. szilaj), gyenge (szelíd), sunyi
M., MNy. VIII: 187., Pusztaszanda, (alattomos). Vakul néz a sunyi
Bugacz, T. M. I. — fiatal bika, bika.
 :

Bikanyakú 390^ Bodacs

Bikanyakú — vastagnyakú (a * Bimbó —

általánosan — a
Bos taurus nyakáról átvéve). Oklsz. tehén tgyének négy szoptatója.
1341: „Blasii Bykanyakw, dicti". L. Csecs.

* Bikapénz — Debreczen és Binda — Székelység, Nyr. 2:

sok helyen — a közös bika tar- 426. — ökör.
tásáért járt. Szentesen (MNy. II :

$Biró Gáspár — debreczeni

137.) azon pénz, melyet a tehén
polgár. Oláh Miklós püspök idejé-
megfolyattatásáért fizettek a bika
ben 10,000 marhát hajtott ki a
tulajdonosának. Oklsz. szerint
Hortobágyra. Gross., I. p. 139.
ugyanezen értelemben 1573 „Bir-
sagium alias bikapinz " A magyará- *Bizsán —
Csík m., Mtsz. I.

zat már eredetileg helytelen, mert

.

140. —
ers, izmos ökör. L. o.

a bírság = mulcta, a coitusért Blnye — Gömör m., palócz,

pedig díj járt és jár ma is, a Nyr. 23 42. :
— a szarvasmarha
díj pedig nem bírság, hanem nyálkás, mócsingos szügyhúsa.
taksa.

— Kába, Lengyeltóti — S Bocsing — Sopron m., Mtsz.

*Bikás
I. 142. — marhának lábszára.
rosszul, vagy késn herélt bika,
mely megtartotta jegyeit. L. Czap. Bocskgrpénz — Hidas- és
Vö. Bikásforma. Tornyosnémeti, Abauj-Torna m.,

Bikásforma — T. S. — ökör,
Nyr. 31 : 349. — minden a legelre
kijáró tehén után a pásztornak
XVII. sz. Debreczen; rosszul
fizetend 4^6 krajczárnyi illeték.
herélt, úgy hogy még bikajegyei
maradtak. Vö. Bikás. Bocza — Nógrád m., Nyr. 6:134.
Bika tartása — Hortobágy, T.
— borjú.

M. I., MNy. VIII: 188. — Nevek: *Boczi — borjúkényeztet, de

Gangos, Suta. hívogató is. Szilágyság és sok

— Gyergyószentmik-
Bika-tinó
helyen. Bóczi — Oklsz. — —
K. L. —
borjú már 1221, mint név. Kar-
lós, — 3 éves bika-
1
czag, Nyr. 26 333., gyermeknyel-
borjú. A tinó az — 3 éves kort 1
:

ven borjú. L. 0. Vö. NyK. 29 2. :

még nem jármoltságot fejez itt ki.

ftiz. Ez az alak általános s benne
Biku — Palóczság, Nyr. 22 :
van a tréfás nótában is
575. — bikácska. Játék közben
Boczi, boczi tarka,
két gyerek összetészi a fejét és Se füle se farka.
türköl, erre mondják: ^No túri

hikú''. Vö. Bikus és Bika.

Boczika — Nógrád m., Nyr.
6 134. — borjú 1. o.
Bikus — vö. Biku. :

— —
Bodacs Tsz., székely szó
Billeg — rség, Nyr. 12:380.
tinó, aprómarha. Csíkszentdomo-
— bélyeg.
kos, Nyr. 32 325., 1 éves tinó,
:

Billog — 1. Bélyeg. 1. 0. Székelység, Nyr. 2:426.,

 : :

Bodács 391 Bogárzás

Nyr. 27:46., vö. Nyr. 4:220., Bogározik — a muscis infesta-

csigbig marha. Vö. Kriza; bodócs. tus fugit Faludi: E. M. p. 204.
Csallóköz, Nyr. 15 : 472., ökör — Elbogározott a marha. Kreszn.
(tréfásan). Vö. Bodács, Marha. I. 45. A Hypoderma ell fut. Vö
Bodács — Miklosich, Nyr. 2 :
Bebogározik, Bogároz, Bogárzás.

116. — tinó, apró marha. Szerbül: Bogározni — Szkefalva, Kis-

bodac = bos petulcus. Vö. Bodács. küküll m., Nyr. 15 : 335. — el-

Bodor —
Barkóság bozontos- — szaladni, nagyrészint csak a te-
hénrl bihalról (?) mondják, mikor
szr marha. Nyr. 32 520. :

nagy nyári melegben nekivadulva

Bogaras — Szeged, Vas m.,
a harmadik faluba is elfut, hogy
Mtsz. — bogarak, legyek, bögö- elbogárzott. Vö. Bogárzás.
lyök csípésétl nyugtalankodó szi-

laj marha. Bogároztatni — T. S. — a

jószágot képletesen legeltetni
Bogarász — Ipolyvölgye, Mtsz. és a
;

bogárzásnak
:

kitenni. Vö.
— keresve legelész (a marha).
Bogárzás.
„Ott bogarász a tehén a tollak
(tarlók) körül, de sehogy sem *Bogárzás — általánosan — ered
javul". Vö. Bakarasz. a Hypoderma bovis légytl, mely
a marha szrére ragasztja peté-
Bogarászik — Zilah, Nyr. 28
jét; a kikel lárva az bre
280. — a borjú, mikor játszik,
alá eszi magát, hol
állat
daganatot
futkározik. Helyesen: ha keresve
kelt, melynek váladékából táplálko-
legelész.
zik, megn s megérve kieszi magát,
Bogaraz — Göcsej, Mtsz. I. a földbe jut, hol bebábozódik s
148. — vö. Bogároz. a következ évben kikel, hogy
* Bogarica — Háromszék m., újból kezdje az életkörfolyamot.

Mtsz, I. 148. — bogárszarvú tinó A légy villanó sebességgel röpül

V. más marha. és dong. A marha a dongást is-

meri, „megriad, világgá megy",

* Bogárka — Pográny, Nyitra
hogy a kíntól megmeneküljön; az a
m., Mtsz. I. 148. — marhácska.
megriadás és menekülés a bogár-
„Bogarkvájim (Nyr. 28 : 495.),
zás, a pásztorok réme, mert rop-
fiatal ökreim, tinaim."
pant bajos a gulyát ismét rendbe-
Bogároz
* Com Jan.— dis- — szedni. Pásztorleírás, mely min-
cursitat. Com. Jan. 42. „Az bögöly : den babona nélkül való éles meg-
miatt felindíttatott barom futká- figyelés eredménye, a következ
roz, bogároz". Balaton mell.. To- a bogárzás oka egy fekete bogár,
rontál m., Sátoraljaújhely, Mtsz. mely görbített farral a marhához
I. 148., bögölyöktl
legyektl, vágódik, mikor a marha szrére
üldözve futkos, megfut (marha). ragasztja tojását, melybl a gizsó
Vö. Bogárzás. Fejér m., Nyr. 10 : kikel, a br alá jut. A marha a
186., fejével megtaszít. dongást ismeri s világgá megy
Bogárzik 392 Borjúcsorda

Bemondta Bocsáron egy közön- * Borjas tehenek — II. R. F.

séges gulyás. A szóanyag : boga- 1704. p. 71.
rászik, bogaraz, bogároz, bogáro-
*Borjaszík — általánosan —
zik, bogározni, bogároztatni, bogá-
borjút szül.
szik, csipiszik, elbogározik, föl-
Ihajla, csuhaj la,
bogarozik, megbogarodzik, meg- Megborj ázott a kajla.
bogározik, megbogárzik, vissza- Népies, gúnyolódó íz. Vö. Bor-
bogárzik. Id : rozsvirágzáskor. jazik.

Bogárzik — Tokaj, Hegyalja. Borjazik — Veszprém, Nyr.

Nyr. 23 ha a jószág, a
: 287. — 14 : 527. általánosan is — fiat

Hypoderma miatt megvadulva fut, szül (a tehén). Oklsz. 1634 : Hat

arra mondják, hogy bogárzik. Zi- eöregh Boriuzando tehenek. Boriu-
lah, Nyr. 28 280., a borjú, mikor
: zando Eöregh tehenek 6. Boriu-
játszik, futkároz. Rossz! Vö. Bogá- zando eleö hasú tehén 3. Itt borjú-
roz, bogárzás. zandó =
vemhes. A kolozsvári

Bojtos — Bugacz, T. M. I. — glosszákban boriúzás (1577., Nyr.

36 131.). Vö. Borjúzás, Borjú-
:

a marha farkavége.
zik, Megborjúzik, Bornyadzó, Bor-

Bokor —
egy pár (2) Oklsz. — nyazni, Boruszol, Boruszúl, Meg-
1635 :Egy bokor tehénbrt kijár- beczézni, Megborj ázik. Leborjúzni.
tatván, bokrát 4 f. M. Gazd. tört.
Borjú
* — általánosan Puszta-
Sz., VIII : 483. Szanda —a fiatal szarvasmarha.

*Bologós — (tehén) Zala m., Megkülönböztetve: bikaborjú, üsz-

159. — kósza.
borjú, szopósborjú és rugottborjú.
Mtsz. I.
Gross 1 : 120. vitulus. * Hortobágy,
*Borgyú, borgyu Sopron m., H. 0. és T. M., MNy. VIH egy
: 187.,
Zala, Somogy, Baranya m., Gö-
éves koráig. * Lengyeltóti, a míg
mör m., Kiskunhalas, Fels-Bácska szopik. Engelb. els évig. Sz. F. B.:
— borjú. Bélye, Baranya m.,
borjú, Schl. sz. j. : boriw. Oklsz.
Nyr. 18 : 46. ; rség, Nyr. 12 :
Nicolai Boryw. 1549: Eg
1355:
381., borjú.
chechemewidey boryw. 1553 Mos- :

Borjas — Oklsz. — tehén, tany horjw, gyermekded. Borjú —

melynek borja van. 1598 tisztán :
— 1. még
Anyaszopó, Bacza, Baor-
:

„két ökröt és egy borjús ünt gyú,Becze,Bérgyú, Boczi, Bornyú,

adjon nékie. 1590 : Három Boryus Bocza, Boczika, Böcze, Buru, Bül-
tehenetth stb. 1634 : Borius tehe- ke, Cziczib, Diszké, Elhasi, Elve-
nek eöregek 11. Ezeknek boriok télt borjú, Kanczaborjú, Nstény-
is ez idei vagion 11. borjú, Ökorborjú, Rugottborjú,

Borjas tehén — Hortobágy,

Szopósborjú, Tehénborjú, Üsz-
borjú, Bikaborjú.
T. M. L, MNy. Vin : 188. ; Bugacz,
T. M. I. és általánosan —a fias, Borjúcsorda — Csongrád m.,
a melynek borja van. Nyr. 6 : 373. — *Csak a már el-
 : :

Borjüfalka 393 Brtisztulás

választott = elrúgott borjak csor- Bornyú palóka — M. ó., Kecs-

dája lehet. kemét — 1. Palóka.
* Borjüfalka — Lengyeltóti — * Borsos-f — Szatmárnémeti,
az egy pásztor kezére bízott borjú- Mtsz. I. 169. — a marha húsának
sereg. a füle fell való része, füle-töve.

Borjúhús — Sz. F. B. — boriu * Botorkál — Edvi Illés Pál —

hus =
caro vitulinus. a szarvasmarha, ha bágyadozva
Borjúmetszés — Csapodi István.
jár-kél.

Mesterszavak: borgyúfej, borgyú- — Székelyf.,

íBottlott-hús
vel, lábok, gyomor v. sajtíleszt, Mtsz. 173. — döglött marha húsa.
1.

krézli V. borgyúbél (melyet meg- Böcze — Dunántúl, Nyr. 5 :

tisztogatva esznek), brizli, nyaka,

128. ; Csúza, Baranya m., Nyr.
karmonádli, borgyú mellé, borgyú
18 : 47. ; Fejér m., Nyr. 10
véséssé, borgyúezomb. Nyr. 12
186. ; höcze, böczcze, Dunántúl,
382.
Mtsz., böczcze, Somogy m., Nyr.
*Borjúzik — Edvi Illés Pál 8 : 524. ; Székesfejérvár, uo., 7 :

— a tehén. Vö. Borjazik. 138. ; rség, uo., 2 : 374. — borjú.

Bornyadzik — Gyergyószent- Böhény — Göcsej, Mtsz. —
miklós, KI. — a tehén = borját szarvasmarha gyomra, bele.
szül. Vö. Borjazik.
*Bjt — Pusztaszentmiklós —
Bornyazni — Sima, Somogy 1. Lebeny.
m., Nyr. 19 : 380. — elleni : „Meg-
Bök — rség, Nyr. 12 : 381.
bornyazott a kajla". Vö. Borjazik.
— a szarvasmarha = döf. Vö. Bük.
Bornyú —
Abauj m., Nyr. 33 :
*Böketés — Edvi Illés Pál —
21. ; Debreczen, *Erdély, Eszter- a marhának bot végével való meg-
gom, Gömör m., Gyöngyös, Gyer- lökése, mitl p. o. a tehén el is
'gyószentmiklós, KI., Nagykunság, vetél. * Azért görbe a pásztor botja,
Palóczság, Rava, Udvarhely m., hogy dobáskor ne menjen bökre.
* Mezkövesd, Szentes, Torna m.,
Székelyi., Mtsz. hornyao, Gömör,
Bömböl — Bugacz, T. M. I. —
a bika.
Mtsz., bornyau, Apátfalva, Mtsz.,
horneü, erdélyi Erczhegység mócz, íBörczöl — Kemenesalja, Mtsz.
Nyr. 34: 148.— borjú. L. azt. (Hajdu- I. 181. — megúz, meghág. Vö.
hadházon „borjúszájú" gúnynév, Coitus.

Nyr. 31 : 45.). Borjúszájú az ing, *Börczül — Hegyhát, Vas m.,

ha az ujja szoknyaszeren b. Mtsz. — kérdzik.
I. 181.

Bomyúkantár — általánosan * Brtisztulás — Bocsár —

— óradzója vastövisekkel, hogy mikor a szarvasmarha brébl az
a borjú ne szophasson, a tehén émely kihull Hypodermától =
elrúgja, innen rugottborjú. való szabadulás.
 ;:

Bráha, brága 394 Csánk

Bráha, brága — Mtsz. — sör- Bük — Csúza, Baranya m.,

fzés után maradt moslék, a mely- Nyr. 18 : 47. — a bika = döf,
lyel a marhákat hizlalják. Szat- szúr. Vö. Bök.
már m., Székelyf., Brassó m.,
Bünnyög — Csík m., Nyr. 10 :

Hétfalu. Eredetét 1. Nyr. 30 : 295.

330. — a tehén.
*Brázdás — Vas m. — a jobb- Bütüz — Vas m., Nyr. 30 103. :

ról befogott szarvasmarha. Nyr. — öklelzik a szarvasmarha. Gö-

30 : 99. Hajszás. csejben, Nyr. 22 : 90. „bütüznek

*Brünnyög — Maros-Torda m.
a kosok" = összeverik homlo-

— a borjú szava. Vö. Prünnyög.

kukat.

Bú — Karczag — gyermek- Csábali — Gyergyó, Nyr. 34 :

nyelven tehén (1. o.). Nyr. 26 333. 260. — jobbról befogott tehén
— székely fogat.
:

vagy bivaly
Búböozcze — Tab, Somogy m.
— boczi. Vö. borjú. Nyr. 15 : 240.
* Csajkos — Bugaczmonostor —
a marha, ha a körme fölvetett,

Buczko — Debreczeni Ivt. Széli papucsszerü. Kiskunság, Nyr. 14

F. — „Szke buczko ökör" 1708. 429. : görbelábú ; Székesfehérvár:
Nyr. 22 : 578. görbe, egyenetlen ; Debreczen

Bukós — Comenius — mylnda, sáros, mocskos.

blindekuh. Nyr. 28 : 459. Czájla — Zilah, Nyr. 28 : 284.

Buru — Moldvai csángó, Mtsz.

— kajla, görbe.

— borjú. Csalás — Vas m., Nyr. 30 : 99.

Burusz — Moldvai csángó,

Répczemellék, Sopron m., Nyr.
—
Mtsz. — borjas (buru = borjú).
2 : 517.
fogatban balról
; Balatonmell.,
men
Tsz.
ökör. Vö.
Buruszol Vö. Buruszúl. Csali, Emberfs, Külshaj szás. .

Buruszúl — Moldvai csángó, Csali — Kemenesalja, Tsz. —

Mtsz. — buruszol ==borjasul, bor- balról befogott ökör. Vö. Csálés.
jazik (buru = borjú).
Csánk — Balatonmell., Gyr
Busa — Debreczeni Ivt., Széli m., Tsz. — hátulsó kiálló „térde"
F. Egyik barna húsa, másik csákó a marháknak. Beké gyújt.. Tsz.,
szke, harmadik busa szke ökör, a marhának hátulsó lábain a térd
1686. Szke busa ökör, 1707. körüli részek. Szkedencs, So-
Egyik fakó, másik kesely busa mogy m., Nyr. 3 : 140., a barmok
ökör, 1708. Sárga busa ökör, 1708. hátulsó lábainak hajlása. *Ber-
Bán Tamás ismerte még itt váro- zencze, Somogy m., a horgasin.
sunkban lakos Kecskeméti Pálnak Kállay gyújt.. Tsz., horgas in.

egy rt busa sréjét, 1711. Nyr. „Csánkot vetni" == lábat vetni,

22 : 518. hogy elessen.
 :

Csánkbüb 395 Csira

*Csánkbúb — Csokonya — a *Csékiszre — Berzencze, So-

hátulsó láb sarokcsontjának búbja, mogy m. — a csökszr, 1. o.

a melyhez a horgasin tapad.

Cselleng — Barkóság — az
Csapa — rség — nyom. így ökör szarván díszül alkalmazott
mondják: kerékcsapa, ökörcsapa, piros bojt. Ny. 32 : 521.

disznuk csap áj a. Nyr. 12 : 475. Csengettys — Bugacz, T. M. I.

Csás —
Somogy m. a bal- — — tehén, ha cseng van a nyakán.
oldalt jelzi: csás fül, Somogy m., Cserese — Mtsz. — apró bar-
Nyr., 4 : 174., bal fül ; csás-ökör, mok álla V. torka alatt lógó ki-
Somogy m.. Szentbalázs, uo. 36 növés brfityeg. „Hagiok Niro
V.

143., balfell befogott ökör. Csás, Mathenak két tulkot, az cseresét

uo., általában a balfell befogott. és az fekete holdast." RMNy. 2:

Csata — Székelyföld, Mtsz. — 302. abrfityegt jelent cserese,

Itt

brfityegs állatot is jelent, mint

1. csapat, csorda: „van egy csata
hóka a ló homlokán lév fehér
ökröm =
(csorda ökröm), jó csata
folt és a fehérfoltos állat is. Nyr.
ménesem" 2. éjjeli csordarizet,
;

30 : 184. Vö. Csércsélye (juh cso-

melyet az egyes gazdáktól rendre
portban).
küldött éjjeli r (csatás) teljesít.
Vö. Csataj, Csorda. * Inkább egy- Csérda — Fúr, Komárom m.,
értelm a falkával. Nyr. 18 : 528. — csorda.

— Szatmárm., Szamos-
Csataj *Cseta — Zalám., Mtsz. 301. I.

köz, Mtsz. — csata, = csapat,

— alacsony, de igen ersfajtájú
1. o.

csorda. Vö. Csata * alatt. szarvasmarha, 1. o.

* Csecs — sokszorosan — *Csetva — Vas m., Mtsz. I.

eml, ill. tgy szoptatója, l.Bimbó;

az
304. — rossz tehén, 1. o.

de az eml, tgy maga is a csörg ; Csigbig marha — Vö. Bodacs.

korsó fülén a szopóka. Vö. Bimbó.
Csecs, Moldvai csángó, Nyr. 30 :
Csikasz — Palóczság, Nyr. 23 :

383.; Rimaszombat, Gömör m.,

176., e helyett tgy, 1. o.
uo. 22 : 383.; Tokaj hegyalj a, uo.
— Kecskemét, Mtsz., Horit
Csék 23 : 288. — sovány, beesett hor-
m., Nyr. 6 181. — a bika nemz-
:
paszú marha. Vö. Megcsikaszik.
vesszeje; Berzenczén, Somogy m.,
* általában penis. Jelenti Ballagi
í Csipérzik — Baranya m., Mtsz.
„Teljes szótára" szerint még a
I. 326. — bogárzik (a marha).
Vö. Bogárzás.
virág hímszálát, a csülköt és egy
kerepl gyermekjátékot. Utóbbi Csira — Balatonmell., Göcsej,
értelemben Kr., S. L, B. Sz. D., Somogy m.. Tolna m.. Fehér m.,
PPBod., M. A. (2., 3., 4.), Nyr. 17: Mtsz., SzUsgyörök, Somogy m.,
29. Vö. Csök, Bikacsök. L. Bika- Nyr. 22 : 238. — kisszar vú, vörö-
csok, Bikacsék. sestarka, aprófajta svájczi tehén.
 : 2

Csiragula 396 Csordaüt

Heves m., Nyr. 7 : 41., meddt, a kék sre ökör, 1708." A csonka
Palóczságban, uo. 24 : 95., herma- a szarvra vagy a farkra vonat-
phroditát jelent ; tótosan skira. kozik. Nyr. 22 : 518.
L. még szarvasmarha szre
és vö. Stira, Csirák, Csiramarha,
alatt
Csopak — 1. Szarvállások alatt.

Csiratehén. * Csorda — általánosan — sok

Csiragula — Zalaapáti, Báránd- gazdának éven át éjjel istállózott,

puszta, Malonyai B. H. 1908. XII.

nappal pásztor elé dott tejel í

29. — svájczi tehenek gulyája szarvasmarhából alakult tömeg,

csiragulya.
mely reggel a legelre kivonul,

— estére hazajár. Hozzátartozik 1 —

Csirák Balatonmellék, So-
bika. Pásztora a csordás, azt
mogy m. — svájczi faj tehenek.
és a Csordapásztort. Van
1.

tehén-
Vö. Csira. Nyr. 16 : 477.
csorda, ökörcsorda, borjúcsorda,
Csiramarha — Vas m. — vörös- st Erdélyben disznócsorda is.

tarka, rövidszarvú fajmarha. Vö. Bszsz. : cherda, chorda Ehrenfeld- ;

Csira. Nyr. 30 : 98. Codex, Nyr. 22 : 120., cherda;

* Csiratehén — Somogy m. — Kolozsvári gloss. 1577, Nyr. 36 :

172.: cziorda, Ver, 118.: csorda,

színesfajta, köz. „svájczi". So-
(a dalmátban csrida); a Ferencz-
mogy m., Nyr. 2 : 375., risa v.
legendában, Nyr. 1 : 218. : „az
riska tehén. Vö. Csira.
felben czordanal vygyaznak uala
* Csitri-csutri — Székelyföld, (cum gregibus vigilabant). Szláv-
Mtsz., I. 333. — kurtasörény (ló) ban créda, Nyr. 2 120.; Erdély ércz-
:

V. kurtaszarvú (marha). hegységének móczainál cíurdá, :

Csóesál — Nagykrös, Nyr. 36 :

(Ciurda de boi = ökörcsorda ; c.

de vací ^= tehéncsorda), Nyr. 34

382. — összerág, (szarvasmarha). 151. Vö. Darab, Csata, Csataj,
:

* Csókaszem — általánosan — Gulya, Gyülekezet, Ökörcsorda,

lónál, bivalynál, kutyánál a kékes- Sorda, Szorda.
fehér iriszes szem.
Csordajárás — a csorda útja.
* Csókoló — Szatmárnémeti, Már 1282—1325 közt „Ad locum
Mtsz. I. 338. — a vágómarha quendam charadajaras"; Wenzel
fejénlev szurókás hús. „A mint XII: 371., Oklsz. Vö. Csordanyom,
a marha a fejin kétfelé hasítódik, Csordaút.
látunk olyan szurókás húst; észt
Csordanyom Oklsz. — 1525.
nevezzük csókolónak."
Quedam via Chorda Nyom appel-
Csomóslábú — T. S. — ökör. lata. Leleszi Convent Protoc. V.
1667, Debreczen: „ezen a daru- 276a. Vestigia gregis. Vö. Csorda-
lábon bélyeg". járás.

Csonka — Debreczeni Ivt., Széli Csordaút —Oklsz. - Via gregis.

F. „Egyik szke csonka, a másik 1291. Que via uocatur wlgariter
 :

Csordáztatni 397 Czafragos fsál

ChurcUi uta . . . Inde per viam esének, Cseres v. Cserez helyett.

gregissuntquatuor mete. Monum. „Hagiok Niro Mathenenak ket
Strigon. II. 309. 1292: A parte tulkot, az czerczet és az fekete
meridionali via wlgariter Clmr- holdost". RMNy. 2:302. Ez azo-
dauta dicta, Kovácsi. 1340—1449: nos a Csörsz-e\.
A parte inferiori Chordawt, Kör-
mend. 1343. Duas vineas in monte
*Csuklója —
Berzencze, So-

Churdawth. Veszprémi kápt. levt.

mogy m. —
a marha testrésze
clitoris.
Szls. Vö. Csordajárás.

Csordáztatni — Alföld és Er-

« Csukorat — Székelyf., Mtsz. I.

délyi rész —
a barmokat a csor- 365. — csoport (ember, marha,
csibe).
dába legeltetés végett beadni.
Csök — Oklsz. — már 1198. Csula 1. Szarvállások és sula.

mint személynév is. különben a Csuli 1. Csilla.

bika szárított vesszeje, a pandurvi-
Csulyi 1. Csuli V. csula.
lág rettegett szerszáma. Sok helyen
Csék alakban. — Csök — Csík Csüg — Kiskunhalas, Nyr.
m., Abauj, Borsod m., Göcsej, 14 430.
:
— a és marha ló lábán
Kecskemét, Somogy m., MTsz. — a köröm feletti íz, hova a lónak
1. Csék. A XVI. században pénz- a békót V. nygöt teszik (*Ha ez
bírság. 1590: Komárom „az chyöki fehér, akkor a láb kese).
penig 100 forynth", 1606: „száz
Csülök 1. Csék alatt is.
forint lögyön az chyögi és kövesse
meg az tanácsot". Takáts, MNy. Csüsz-ökör Rábaköz, Nyr. —
11:131. 17 182.
: —
„Megnyomta ma a
* Csökszr — Hajdúhadház — csüsz-ökör a lábát" = saját kárán
tanult. Vö. Ökör.
a penis kijáróján lev szrbojt
(bikánál, Ökörnél). Vö. Csékiszre. Csütüzik — Balaton, Nyr. 31 :51.
Csörsz — Prágai Andr.: „Feje-
— öklel (kis borjúról).

delm. serkent órája. 1628: „Az *Csüves — Kiskunhalas — ren-

Magyarok tsak tzifraságért híják desen a rangos téli ruháról, bun-
az veres ökröt hajsz Rótt, és az dáról, ködmenrl; de marháról is,
fekete ökröt hök Csörsz, mert ha igen derék. Nyr. 36 235 sze- :

mind a kett Német szó, az R'ót rint Kiskunságban szarvasmarhá-

az németeknél veresét tészen, az ról.
Schwartz per contractionem Csörsz
feketét jegyez. Ezenképen a lovat
Czaf — Tud. Gyújt. 1848, Nyr.

is tsak tzifraságért híják Paripá-

35 : 41., Sopron m. — félheréj
ökör.
nak, mert az pára és Hippos
Görög ige (Mont a magyar neve * Czafragos fsál — Sopron,
törkölynek"). —
Csörsz, Czerez m., Mtsz. I. 215. — marhaczomb
NytSz. hibásan magyarázza Cser- eleje.
 : 3

Czammog 398 Drimbolni

Czammog — Rava. Udvarhely szr ; a többi rész fehér. Ha a

m., J. M. — ökör, tehén, disznó darvasság ers, hogy az egész
stb. ha lassan megy. fej, szemkörnyék, fül, nyak feke-
*Czap — Lengyeltóti — a késn ték-kormosak, a köldök-szemérem-
táj, nyakéi és has világos, s az
herélt bika, mikor megmaradnak
bikaformái. L. Bikás. *Peszér-
orrtájon világos gyr van, akkor
Rigó.
Adacs, Bugacz, T. M. I. késn he-
rélt bika, Kiskunság, Nyr. 14:383., Dédó — Csallóközön, Nyr. 16:
vén korában kiherélt és járomba 330. — tehenesnek, kanásznak
fogott bika. Vö. Komor. Kiskun- beváló hülye neve.
halas Mtsz. Egyébként 1. „Kecske". * Delel — általánosan — a
Kategóriában a bakkecske. gulya, a csorda, a ménes, a juh-
Cziczi b — Karczag, Nyr. nyáj, mikor tömörülve állva pihen.
26 333.
:
— gyermeknyelven kis Vö. Összedéllel.
borjú, 1. 0. * Delelés — általánosan — mi-
Czifra — Hortobágy, Túri Mészá- kor a lábasjószág csorda, ménes,
ros MNy. VIII 187. — minden :
juhnyáj déltájban, rendesen az
szépállású és szarvú marha. itató körül vagy közelében össze-
pihen, leheveredik, kérdzik,
Czifragulya — Békésben, Gf.
áll,

szóval nem Hegyháton, Nyr.

Wenckheim urad. — válogatott
1:467:
legel.
déletének a marhák =
tenyészt anyag.
delelnek.
*Czímeres — általánosan —
Délet Delelés.
derék, ers, tekintélyes, mint
czímeres ökör, czímeres nád stb. Diszké — Gyergyószentmiklós,
*Czipe-szájú — Heves m., Mtsz. KI. — rendesen juhról, de

I. 239. — szarvasmarha tréfás

tehénrl is az elhasi és a 2 —
éves, bornyazás eltt álló tehén-
neve. Vö. Szarvasmarha.
borjú. Vö. Diszke-tehén.
*Czorhalék — Brassó vid., Mtsz.
Diszke-tehén — Gyergyószent-
I. 245. — elpetyhüdt liús, marha
miklós, KI. — 2—3 éves, borja-
nyaka alatt lecsüng hús, leber-
zás eltt álló, vagy elhasi tehén-
nyeg.
borjú.

* Dagadó — Kecskemét és vid., * Dobasz — Szilágyság — vas-

Mtsz. I. 381. — a marha lágyéká- tag kövér, telt; fleg a hasról;
nak vékony húsa. „dobasz a hasa a tehénnek".
S Darab — Gömör és Torna m., Dobogó — általánosan — a
Mtsz. I. 385. — csorda, 1. o. fiók padolata, a melyre az állatot

Darvas
* Englb. —
a szarvas- — fejeskor állítják.

marlia, ha a pofa, lapoczka nyak- Drimbolni : „két ökröt nyársra

oldal, koncza és czomb szürkés húzass egészben, másik két ökröt
Duczífaros 399 Ellet

penig fel kell drirnbolni tokány- Eker — 1. Ökör.

nak" =
darabolni, diribl Tsz.
Elakaszt — Perkáta, Fehér m.,
519. — „elakasztja a
Szemere György tárczája, B. H. Njrr. 2 :

1904. VII/26. N>T. 34:430.

gulyát", erszakkal máshová te-
Duczífaros — Kiskunhalas, Nyr. reli. Népdal „Nem akasztottam
:

14 477.
:
— kövér, széles farú. el senki gulyáját". Vö. Hajt, Ker-
get, Pásztorit, Terel, Üz.

*Ecselkedni — Csongrád m., Elapad

* —
Edvi Illés Pál —
Mtsz. I. 453. — fejni (tehenet). a kimarad a tehénnél. Tisza-
tej,

Éfujni — 1. Elfújni. mente a víz, de a tehén teje is.

Bny, Gyr m., Nyr. 17 413.,
Egercsel — 1. Egereséi. minden fias állatról azt mondják
:

Egereséi — Székelyföld, Nyr. „elapad", ha a tej élést elhagyja

25 46.:
— egercsel uo. Mtsz. a (tehén, juh, ló). Vö. Apadott juh.

marha szálanként
: szedeget, bön- Fehér m., Veszprém m., Mtsz.

gész vagy ha kopár legeln fa-

I. 48., tejét „Egészen el-
veszti.

levelet szed, kopározik. apadtak már a juhok nincs =

semmi tejük, el kell választani a
Egy-almu — Székelyföld, Mtsz. bárányokat." Vö. Züllik.
— egy álombeli, együtt növeked —
*Elapasztaiii Edvi Illés Pál
borjú, csikó, malacz, de gyerek
is. Teljes alakja : egy alamu, egy-
— a tehén tölgyét, elapasztja a

alami = egyhasi (rendesen ma-

repcze is.

lacz). Elbogározik — Balatonmellék,

*Egyhasi — Debreczen jó- — Tsz., Marosszék, *Kisküküll m.,

Udvarhely m., Mtsz. — bogárzás
szágnál egykorú. *Sok helyen,
közben elrohan a jószág. L.
iker. L. Oklsz. 1744. A feleségét
Bogárzás.
két egyhasi gyermekkel elhagjrta.
Debreczen, XyK. XXVI : 337. = *Elbogáxzott általánosan — —
iker. Zilahon iker : egyhasi, Nyr. bogárzásközben elrohant a jószág;
28 : 185. az így elveszettrl is. Vö. Bogárzás.

— Orbán B. A Székely-
Éjháló Elfúj — rség, N>T. 2 472. :
—
föld — „A midn marhákkal éjjeli éfujta magát a tehén pároso- =
legeltetésre v. favágásra kimen- dott. Vö. Meghág.
nek", 6: 141.; N>t. 37:91. * Elkötni — Szeged — a borjút,
Ejtdzik — Alsó-Baranya m., a tehéntl elválasztani. Edvi Illés

Ormányság, Nyr. 26 : 26S. — ké- Pál, a borjút a tehéntl messzire

rdzik. kötni. Lótolvaj nem lopja, hanem
Ekebarom Oklsz. —
1522 — :
elköti a más lovát.

„Lego wlgo Ekebarmuih''.Ma jár- Ellet — Menybe, Nyitra m.,

mosökör, ígásökör, 1. o. palócz, Nyr. 33 : 463. — az elles
 ;

Elmulat 400 Emelgets

eredménye : elléttye valaminek = * Elszopni — Edvi Illés Pál —

fiatalja. kiszopni, a borjúról.

Elmulat — Székelyföld, Nyr. Eltelni — Tolna m., Nyr. 5 :

25 : 46. — elmulaszt. „A tehén 523. — ökörrl mondják: elteileni

elmulatta a futosását": elment, = jóllakni.
elmúlt a közösül ösztöne. (Csak
Eltudni — T. — kiszakítani
S.
ebben a kifejezésben.)
a nyájból, gulyából, ménesbl stb.
*Elhasi — Hortobágy, Mez- ellopni. Eltudni a nyáj tói = el-

kövesd — az üsz, mikor elször tulajdonítani.

van teherben azontúl tehén. Englb. ;

Elúhasi— 1. Elhasi.
és Kassa, Nyr. 17 238. Kecske-
Elühasi —
: ;

mét, uo. 10:381.; Kiskunhalas, 1. Elhasi.

uo. 14 : 477. ; Gyr m., uo. 3 : 427. Elválasztás — Szkedencs, So-
Répczemellék, Sopron m., uo. 2 mogy m., Nyr. 3 275. — csikót
:

518.; Szepezd, Zala m., uo. 17: borgyut tttibe k eválosztanyi,

190. ; Vas m., uo. 30 : 99., ugyanaz. nem fottan vagy ujján.
Vö. Elhasú. Hetes Nyr. 2 372.,
elúhasi; Répczeszentgyörgy,
:

Vas
Elválasztási borjú — Hortobágy,
T. M., MNy. VIII : 188., Bugacz, T.
m. (uo. 18:480.) elúöhasi.
M. I. — V. rúgott borjú : a csecstl
Elhasi tehén — Englb. — az elválasztott borjú, a melyet anyja
elször fogant üsz. már elrug magától.

Elhasú — Oklsz., 1^34 — Elvet — Kolozsv. glossz. 1577

„Eleö hasú megh boriuzott tehe- A, (Nyr. 36:319.) — mikor el
nek". mely állat
Primipara, a ueti az barom az fiat abortio. =
elször jön teherbe. Vö. Elhasi Elvetél, Runya, Gömör m., Nyr»
(1429 : Benedictus Eleuhaso). 22 284., a tehén, ha nem elevenét
:

Zemplén m., Nyr. 4 : 425., elször szül. Elvetélt borjú, Perkáta, Fehér

borjastehén. Vö. Elhasi. m., Nyr. 2 : 519., döglött anyából

— kimetszett, de él borjú. Csikóra

Elhasú tehenek II. R. F.,
1704, p. 71. — vö. Elhasi.
is mondják. Vö. Megvet. Elvetni,
Csikszentdomokos, Nyr. 32 329., :

Elrug — Zilah, Nyr. 28:285. a borjút == elválasztani anyjától.

— érugott a tehén v. biváj = — Gyergyószentmik-
* Elvette
nem ad tejet, nem enged magához
közel.
lós, KI.— a hornyát == elve-
tette = ideltti rossz szülés.
Elszakajtani — Kiskunhalas
*

— a gulyából, ménesbl elrabolni: Embérfs — Vas m., Nyr.

kiszakajtani. 30 99. — fogatban balról men
:

szarvasmarha. Vö. Csálés, Befogás.

* Elszívni — Békés — ha a
borjú a tehenet szopásával meg- Emelgets — T. S. — marha,
viselte = elszívta. juh, ló, mely beteg, leesett a Iá-
 :

Emels 401 Fejsgulya

bárói, a melyet a pásztor emel- Falkás marha — T. S. —

getni tartozott. Vö. Emels. 1652 táján. Úgy látszik, hogy a
falkában átjáró marhát eladni
Emels — Beregszász — a*
ill. venni nem lehetett ; de szük-
jószág, ha nem bír saját erejébl
ség esetén külön engedelemmel
felállani. Vö. Emelgets. Nyr. 26 :
4—5 darabot „kiszakaszthattak".
329.
*Far — Tyúkod — 1. Kanfarú,
*Eregeltet — Székelyi., Mtsz. ha a fara lecsapott, meredek.
I. 498. — legeltetve tovább haj-
— Kunszentmiklós
*Farazatos
togat (baromcsordát).
— 1. Kanfarú.
Ereszt — „Tegnap a fiam a
*Fark — Lengyeltóti — a
tinókat egy kicsit beeresztette a
szarvasmarhánál, beleértve a bi-
nyilasba".
valyt — is, cauda ; van töve,
A csikókat terelgetem. szára, lombja. * Mezkövesden
Erre, arra eresztgetem.
töve, szára, legyezje. *Peszér-
Népdal.
adacson : töve, szára, sudarja.
Nyr. 16:10. * Bükkösd : töve, szára, lombja.
* Esett — általánosan — jó- * Farklambja — Lengyeltóti —
szág: egy a dögmarhával. a bivaly farkának ^lombja =
bojtja.
*Facsi —
Székelyi., Mtsz. I.
—
524. —
sovány fajta marha.
hely
*Farkalamja
—a
Kézdivásár-
fark lombja. Vö. Fark
— vö. Fajatni.
Fajadzás és Lomb, Farklambja.
Fajatni — Szkefalva Kiskü- Farkszára
* Lengyeltóti — —
küll m., Nyr. 15:336. — fajad- a bivaly farkának a szára.
zás. L. Folyatás.
* Farktöve — Lengyeltóti —
* Falka — általánosan — a a bivaly farkának töve.
lábasjószág kisebb egysége, mely
nem nyáj, gulya, ménes, konda stb.
* Farol — általánosan — a
de egy gazdának állománya. Vö. jószág, ha topogatva jobbra v.

Tke. balra mozdul a farával.

Falkabarom Ver. 19 — ar- Fartol — Abauj m. — a ló,

mentum. szarvasmarha, ha oldalvást moz-

duL Nyr. 33:21.
Falka jószág
* —
általánosan
— egy gazdának szarvasmarhája, F . szas öker — Visk, Mára-
ha így van a legeln ha gulyába ;
maros m. — bika. Nyr. 15 520. :

kerül, akkor tke. L. ott. Fejés — Kada in — Fe- litt.

*Falkás jószág Kecskemét — jesnél a tehenet nem izgatják.

seregben járó jószág (a mely *Fejsgiilya Peszéradacs — —

falkában legel). a melyet fejnek.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 26
Fejstehenek 402 Forgólábú

* Fejstehenek — 11. R. F. vid., megugrott, ugrándozott. Fin-

1704. p. 71. czál = ficzánkol. Nyr. 34 109.
:

Fektet — Hegyhát, Vas m., * * Fogak — Edvi Illés Pál —

Nyr. 1 : 467. — a delel csordát szarvasmarhánál : születéskor az
rzi (a bojtár). alsó állkapocsban van nyolcz kapa-
* Félfül — általánosan — az fog, a két középs IVs éves kor-
egyik fül : fél füle konya, hasított ban, a két mellette álló harmadf
stb. Vö. Fül. korban, a négy fog
hátralev
közül kett a negyedik, kett az
Félhúsú Oklsz. 1669: — — ötödik évben válik ki.
nagy csontos és öreg hiz-
Alföldi
lalt ökörnek párja 80 frt. Közép- Fojat 1. Folyat.
szeres félhusu 60 frt. M. Gazd.
Folat 1. Folyat.
tört. Sz. I. 88.

Felkosaraz — Alföld — száj-

*Folt — általánosan — marhá-
ról is, kisebb csapat, mely a zöld
kosárral ellát pl. szántáskor az
legeln mint egy folt látszik.
ökröket. Nyr. 13 : 382.
Hegyalja, Nyr. 6 : 425., egy fót
Felolvasni — M. ó., Kecske- marha ; Szilágyság, Nyr. 9 : 477.,
mét — megszámlálni a jószágot. fót ökör.

*Pélszilaj —
Kecskemét az — Folyat — általánosan — a
a gulya, mely csak télire kerül tehén, azaz : fölébredt a nemi
tet alá. L. Szilaj. ösztöne s elfogadja a bikát. Pa-
*Félszilaj gulya — Bugacz- lóczság, Nyr. 22 : 34., tehenet
Monostor — a mely télen át istál- közösít. Szürnyegen, Zemplén m.,

lózva volt ; ezt a szilaj gulyából Nyr. 12:384., fojat; Székelyföl-

válogatták ki szre. Vö. Szilaj dön, uo., 17 : 137., fójat; Somogy

gulya. m., uo., 14 : 479., folat. Vö. Fo-
jatni. Folyatás, Coitus.
Fórgezés — Bodrogköz ? — a
marhából a féreg kipusztítása. * Folyatás — Kecskemét —
„Bodzát hajt le, azzal férgezi ki tehénrl, a párosodás ingere. (Mis-
a gulyát". Vö. Kiférgezni. Nyr. kolczi p. 273., a' Kosnak á' Kets-
17 : 560. kével való meg-folyatásából igen

Pias tehén — Hortobágy, M., T.

tsudalatos Fele-más állat szár-

188. — tehén =
MNy. VIII
mazik (!). Vö. Coitus.
: fijas

a borjas tehén. * Folyatni — Békés és orszá-

Ficzkóvásár — Székelykeresz- gosan — a tehén folyat =a bi-

túr és vidéke — tulok-vásár. Nyr. kát kívánja. Vö. Coitus.

29 : 432. * Forgólábú — Bugacz-Monos-
Finezot fogott a tehén, aztán tor — a marha, bizonyos csám-
ész alatt - Hegyhát, Körmend pásjárású.
 ;
:

Fót 403 Fre kelni

Fót Folt. tim quod wlgariter Fyu dicitur.

Fölbogározik — Mátyusföld,
Monu. Strig. II. 403. 1338: In

Mtsz. — „fölbogárzott a tehén" = possessione Fyuteluk (Múzeum).

L. Tagányi Gazd. tört. Sz. I. 223.
bogárzásnak indult.
Vö. NytSz. I. 858. (fiu) Nyr. 24
Fölkelhet — Kalotaszeg — 181. Bartal szerint „Funiculus
;

=
az összes ingóság, beleértve a sorté addicta pars agri communis
marhákat is. Nyr. 29 479. :
görög. yl.r\go(; fúkötél, nyíl (az
;

Futatik — Székelyföld, Nyr. osztáskor kapott szétszórtan fekv

17 : 137. — a tehén párosodása. föld"). 3. korjelz. 1419 : Georgio
Vö. Coitus. dicto Harmadfyw. Zichi Okmt. VI.
561. 1549 : Negyedffy harmadffy
Futosás — Székelyföld, Nyr. és 1584
thawaly izók. Öregh :

25 : 46. — közösül ösztön. Vö. kanczola. Ötödfy wehem. Ötödfy

Elmulat. kaneza. 1587 Harmadfy tulyok
:

»Pútosik — Gyergyószentmik- eg" Harmadfre kelend izö tyno.

lós, K. L. — a bihal közösül. Vö. 1597: Harmadfiramenendeowszeo

Coitus. tinó. Oklsz. 1630. 48.

í Futosni — bikát keres a te- íFübér — marhák legelte-

hén, megfutosott (megfolyatott). téséért járó díj. Balatonmellék.

Székelyföld. Vö. Coitus. Tsz. 130. Tsz. 130.

— Füjelni —
Vas m., Tsz. —
íPü — általánosan mint
füven legelni. Vö. Füvelni.
idmérték a jószág korában pl.
harmadf =
hároméves s így
tinó *Füköröm — Lengyeltóti —
tovább a másodfútl kezdve. az a mi a disznónál, 1. azt. Kis-
1584: „Ötöd/V wehem. Ötöd/V kunhalas, Nyr. 14 : 572. ; Sopron
kaneza. 1587 : „Harmad/?/ tulyok, m., Mtsz.,szarvasmarha két
a
eg Harmad/wre kelend íz tyno kisebb (fölebb lev) körme. *Nagy-
= üsztinó. Vö. Kor. — F gécz, Szatmár m., *Berzencze,
— Oklsz. — 1. gramen, 2. a Somogy m., a fels kis körömpár,
régi magyar földközösség mester- mely csak a fú hegyét éri. After-
szava. 1248 körül Terram regináé :
klauen. Vö. Marhaköröm.
de communi assensu restaurarent
itaquod de quadraginta funieulis
Füleszre
* Berzencze, So- —
quod uulgo fiu uocatur sex darent mogy m. a —
szarvasmarha füle-

populis regináé. Wenzel VII. 278. kagylóját véd szrözet. Vö.

1297 Comperimus ipsam parti-

:
Pacsmag.
culam terra intra Dorog esse mix- Fre kelni — általánosan —
tim quod imlgariter fyu dicitur uo. másod-, harmadfre kelni szarvas-
X. 277. 1297—1459 In eisdem : marháról =
második-harmadik
litteris comperimus ipsam parti- esztends korba kelni. Vö. Kor.
culam terrae in terra Doros: mix- — Fre kelni T. S., Kecske- —
26*
 : — ;
::

Fre megy 404 Gulya

mét — három fre kel tinó, rendtartásában „Legelmezi a

negyed fre kel tinó. Oklsz. gböl számára rendeltettek". M.
1587 : Harmadfre keliend iz Gazd. tört. Sz. IX : 77 — 109.
tyno. (Nyr. 32 : 380.). Vö. Hizlaló, Sre,
Fre megy — Hortobágy, Gböly.
MNy. Vm : 188. — korjelzés má- Gböly — * általánosan, Orosz-
sod-, harmad-, negyed- ötödfúre tony, Zala m., Nyr. 24 : 384.
megy a jószág. Csokonai (Doroüj'd). Kecskemét, XVI. század. T. S.,
„Már hatvan-ötöd' fre lessz Nyr. 32 : 156. — hízásra szánt,
menend". Kecskeméten a hizlaló legeln
Fszám — Bugacz, T. M. I. — tanyázó marha. Oklsz. 1402

fúszámra számítják az üszborjú

Andrea Gwbul (Zichy Okm. V :

280.) „Gböly ökör", Hódmez-

korát addig, míg meg nem borja-
vásárhely, Tud. Gyjt. 1819. II
zik, a tinóborjú a míg meg nem :

57. ; Kiskunfélegyháza jk. 1781

jármolják.
1801. Sopron m., güj)öl, Nyr. 5
*Pütye-lótya — Kemenesalja, 269. Vö. Sre, Gböl, Magló (mint
Mtsz. I. 658. — a nyáj alja, hit- ellentét).
ványa, kimustrált, dögrováson lev
vagy levágásra szánt része.
Gölödínszömü Halas, Nyr. —
23 48. :
—
nagyszem. Vö. Gülü-
Piivelni Vas m.. Tsz. szöm.
Vö. Fiijelni.
* Gömb — marha-bönd, mely-
Ganéj általánosan — — a
bl lantomat csinálnak ; a serté-

marha hulladéka. Sz. F. B.

seknél gömböcz, Székelyf., Tsz.
141.
ganey.

Gizsó — Szürnyeg, Zemplén Gubis — Heves m., Mtsz. —

m., Nyr. 14 : 43. — dudorodás a
összehajló kisszarvú marha.

marha brén a „pöcsik" szúrásá- *Guga — Bugaczmonostor —

tól. „Gizsója" van a marhának. „a torkon támadó daganat".
„Gizsázva" mennek a marhák a
délre == viczkándozva mennek. Guja — T. M. I., MNy. VIH : 90.,

* Gizsó, aHypoderma bovis lárvája, Hortobágy — szarvasmarhák so-

mikor kikel, okozza a bogárzást, kasága. Van: bikaguja, tinóguja,

1. azt.
tehénguja, továbbá szúzguja, törs-
guja. A gujának van johh és hal
Gböl — Balatonmell., Tsz.
szárnya *és eleje.
*Edvi Illés Pál, Nemesvis, Répcze-
mellék, Nyr. 17 336. Kállay
Gulamarha — Vas m., Nyr.
gyjt., Tsz., Sima,
:

Somogy
;

m.,
30 : 99. — „legelre járó marha".
Vö. Ridegmarha.
Nyr. 19 : 381. : Vas m., uo. 30 :

99. — hízásra szánt szarvasmarha. * Gulya — általánosan — öreg

A dombóvári uradalom 1729. évi szarvasmarhatömeg, mely egy
 ;

Gulyabarom 405 Hajtós

számadó pásztor kezére van bízva Guzsolt marha — Csík m., Nyr.
lehet város, polgárok összeadott, 26 : 427. — sokat járatott, ki-
egyesek gulyája. A legelés egész használt marha.
szakát a legel területén tölti,
néha künn Vö.
Gülüszömü — Halas, Nyr. 23 :

telel

Fejs-, Rideg-, Szz-, Tke-, Ve-

is. Czifra-,
48. — 1. Gölödinszöm.

gyesgulya, Üszgulya, Kurtagulya, Güöböl — 1. Gböly, Göböl.

Csorda. Áz egyes gazda része
tke, így a gulya tkék egyesí-
Gyér marha — Székelyföld,

tése. —
* Gulya a Balatonmel- — Nyr. 25 : 47. — gyenge, gyorsan
fáradó marha.
léken, Tsz., rideg szarvasmarhák
serege. Az oláhban gul'á állat- = Gyermektinó T. S. ifjú
név, Nyr. 17 : 163. ; Erdvidéken marha, hím.
játékszer és mint melléknév,
—
a. m.
— * Gyilok székelyeknél — a —
suta, uo. 20 : 507. Gulya
szarvasmarha lábán veszedelmes
Kisújszállás — van : Törzsgulya,
daganat. Tsz., Mtsz. Gyüokba lép
Nagygulya, Anyagulya, Szúzgulya,
— Orbai járás, Háromszék m. —
Tehéngulya, Nagytinógulya, Kis-
a ló V. ember; vlmi olyan tárgyba,
tinógulya. T. M. I.
mely megsebezte, megvérezte lá-
* Gulyabarom — Oklsz. 1584: bát, leginkább szeget értve. Össze-
„Gúla barom" = Armentum, 1. függ a „megnyilazással"= a patkó-
Barom, Tenyésztgulya. szegnek az eleenbe való verésével.
Nyr. 26
Gulyába veretni — 1. Veretes.
: 170.

Gyülekezet — Székelyföld, Nyr.

Gulyabeli marha — Kiskun-
27 46. — csorda.
félegyh. jzk. 1781—1801 — gu-
:

lyában lev vagy ahhoz tartozó Hajnali kurjantás — Fejér

marha. megyében az ökrész hajnalban
*'Gulyák — Békés, grf Wenk- békurjant a béreseknek, hogy
heim urad. — I. Czifragulya, vá- ganéjni, itatni kell. Nyr. 4 : 44.

logatott tenyésztanyag. II. Tke- Hajsz — Kemenesalja, Tsz. —

gulya, melybl az I-et egészítik. 1. Hajszás.
III. Vegyesgulya, eladónak, igás-
nak stb. *Peszér-Adacs — Fejs-
Hajszás —
Balatonmellék, Tsz.

gulya, tenyészt ; Szúzgulya, még

— a jobb fell befogott ökör. Vö.
Hajsz, Bels, Brázdás, Csálés.
nem tenyészt ; Rideggulya, te-
nyésztésbl kisorolt. Hajt — elre meghatározott

Gulyatehén — Oklsz. — meg- irányban, hogy valahová jusson.

különböztet 1587 „Feyös tehén :

Vö. Kerget, Pásztorit, Terel, z.
wagon harmyncz nyocz 38 Byka Hajtós — Pannonhalma, Nyr.
eé 1, Az Gulya tehén öthwen eg 12 : 187. — ökör, ló = haszná-
.51 " mindenesetre tenyészt barom.
; latban lev.
 Hakk! 406 Herélés

Hakk ! — Vas m., Nyr. 30 : 99. Harmadf — T. K. pü. S., Ivlt.

— indító szó a marha baloldalra 679., Sárvár — ökör = hároméves

hajtásakor. Vö. Hikk. ökör, tulok. Vö. Fú. Kecskemét, Nyr.
hároméves barom, t. i.
*Hálatni — Hortobágy — bi-
19
annyiszor
: 46.,
ment már új fre.
zonyos helyen a marhát. Vö. Hálás
1691: Kecskemét, harmadf ökör,
(szállás csoportban).
tinó. T. S., Nyr. 32 : 159.; Bugacz,
„Halokra lépik" — Székely- T. M. I. Vö. Rúgott borjú.
föld, Nyr. 25 : 47. — pl. az ökör:
Háromf marha — T. S. —
lassan, de ervel és kimérten.
hároméves marha, 1. Háromf
Halok, uo., fejszével vágott nagy
kancza ma így is másodfü, har-
; :

darab forgács.
madf stb. = éves. Vö. F.
* Hámos ökör — általánosan
Hasas tehén — Sz. F. B. — Forda.
herélt bika, mely negyedfü korá-
ban hámba fogatott. Vö. Ökör; Hasított fül — Debreczen
egyértelm a jármolt v. járomba jzk. 1665, T. S., Nyr. 32 : 157.

fogott ökörrel.
— marha füljegye. — Hasított
fül — T. S. — ökör. XVII. sz.
Hapsa — Lz. 54. — Vö. Hopsa, Debreczen, gyakori jegy marhánál.
Szer. Az osztás czinkussal (Enyed)
V. nyílhúzással (Küküll) történt.
Hasznos barom —
Murmelius
1533, és Kolozsv. 1577:
gloss.
Vö. Hapsába felvonni Hopsa.
; 1.
haznos barom = iumentum.
Hapsába felvonni — Vö. Hap-
Házköz marha — Oklsz. —
sába ütni.
supellex. 1521 körül Kenderesy
Hapsába ütni, hapsába fel- Benedekné Margit aszony adót
vonni — Csíkmadaras — (vmiféle menedéket az \v jegyruhajarul és
szarvasmarhát): a szarvasmarhát haz koz marharul. Károlyi Oki.,

levágni és a húst a részesek közt m. 134.

egyenlen elosztani. Vö. Hapsa «Hecz — Kr. I. 232. — állatok
Nyr. 20 46.
:

viaskodása ; németbl került.

* Harangos — Lengyeltóti, Bu- Hegednyakú — Szentes —
gacz, T. M. I.— a vezértinó, olyan szarvasmarháról mondják,,
ökör, a melynek nyakára a vezér-
a melynek nincsen leménye s nyaka
kolomp van felszíjazva. Vö. Vezér-
hasonló a heged nyakához. A
ökör; a lónál is dívik.
hegednyakú szarvasmarha nem
Harangos tehén — Hortobágy, magyar fajta, mert a magyar faj-^
T. M. I., MNy. Vm 188. — a
:
tájúaknak mindnek van leményük
kolompos vezér. (lebernyeg 1. azt). MNy. II : 137.

Harangos tinó Balatonmel- — Herélés — castratio, a herék

lék,a mely után a tinógulya ki- kivágása. Vö. Fordított herélés,.
hajtáskor, legeléskor stb. igazodik. Kitakarítani.
 :

Herült borjú 407 Horpacs

Herült borjú — Bugacz, T. 99. — hízó marha. Vö. Göböly,

M. I. — tavalyi, egyéves. Magló.

Hever morha — Drávamellék, Hof — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 5 : 423. a nem tejel csorda = Nyr. 21 : 478. — a marha fartöve,
rideg. czombhúsa.

Hever ökör, ló v. lógó — a Hólyagos szem ökör — 1707,

melyik nincs használatban. Vö. Debreczeni Ivt., Széli F., Nyr.
Hever kasza, kapa, eke, kocsi. 22 519.
: — nagy szem.
MNy. I : 61.
* Homály — sok helyen — a
Higocz — Hétfalu, Orbán B. hím marha, melyen
rosszul herélt
VI: 136., Nyr. 37:91. — „sovány, a bikajegyek még láthatók. Már
betegség miatt meghízlalásra alkal- tulokról is. De bizonytalan szín-
matlan marha. rl is.

Hlkk — Vas m., Nyr. 30 : 99. — «Hopsába ütni Ha a mar- —

indító szó a marha jobb -oldalra
hának szarva, vagy lába törik,
hajtásakor. Vö. Hakk.
nyaka szakad az ilyent leütik, :

Hímtinó — T. S., Kecskemét, közösen f elhasználják és a becs-

1591. — „bitang" ; ma a hím a árt a károsnak közösen megfize-
tinóba értetdik ; még nem ökör. tik. Ezt az esetet hopsá-nok, szer-
nek nevezik ilyenkor mondják, ;

Hím tulok— T. S. 1594., Kecs- ha sok hús jut ez már jó szer,

kemét — tinó. Ebbl látszik, hogy
jó hopsa volt. Rava, Udvarhely m.
:

a „tulok" ifjú szarvasmarhát je-

Vö. Hapsa. József Mihály gyj-
lentett, nemre való tekintet nél-
tése. 1899. VI. 14. Gyergyóditró.
kül is.
Nyr. 12 : 282.
Hínár ökör — Csákberény — — —a
Horgas ín általánosan
hitvány, gyenge ökör. Nyr. 43 46. :

hátulsó láb sarokcsontjához tapadó

Híszbeli — 1. Hízbali. ers ín.

Hitvány —
Erdélyi Erczhegy- Horgas inú kékszke — Deb-
ség móczoknál hit'iüan, Nyr. 34 reczen, jzk 1665, T. S., Nyr.
— ökör, bizonytalan szín.
:

254. — gyenge. Boí hit'iüaní = 32 157.

:

hitvány ökrök.
Horgos — Lz. 122. — görbe,
Hízbali — Gyergyó, Nyr. 34: hajlott; horgos ín, térdhajlás, tu-

260. ; hizbeli, Csíkszentdomokos, lajdonképen sarokhajlás. L. Hor-

uo. 32 326. : ; hiszbeli Csík m., gas ín.

Nyr. 26 428. : — jobb fell be- Horpacs — vö. Horpasz.

fogott jószág (A Nyr. szerint Mz-
hali = balról befogott).
fA falubeliek. (Ez áll más ehet jószágra,
disznóra legalább Erdély némely más
Hizlaló — Vas m., Nyr. 30:
pl.

vidékein. Pungur,)
is,
 : ;:

Horpacz 408 Izík

Horpacz — Horpasz. 1. deig, míg t. i. hámba vagy já-

*Horpasz — Kézdivásárhely —
romba fogják.
a marha véknya. Tokaj, Nyr. 23 ílnyezni — Székelj^öld, Tsz.
384 : a ló, szarvasmarha oldalán 176. — marha v. ló ínyén v. fog-

lev 2 mélyedés. Vö. Horpacz, húsán eret vágni.

Horpacs.
Istálló — általánosan — a stabu-
Hosszú pofájú — Bugacz, T. M. lumból, innen a német Stall is.

I. — nem szép tehén, marha. Leginkább az ökröké.

Hkölni — Udvarhely m., Nyr. Isze 1. Üsz.

9 236.
:
— marhát hátráltatni Hk Izék Lengyeltóti —
törek, —
még nye ! szólással. Különösen ök- takarmánymaradvány, a mit a
rökre használják; alóra „czuruk"-ot marha vagy juh nem eszik meg.
mondanak (katonabefolyás). A vermek betakarására is szolgál
Kiskunhalas, Balaton mell. Keme-
Hköltet — Zilah, Nyr. 28:
nesalja. Szatmár vid., Gömör m.,
286. — hátráltat hk ! v. hk te
Tisza mell. Tsz. 179. — Izék —
hk ! szólással. Vö. Húköltet.
Veszprém, Gyr m., Nyr. 21 524.; :

*Husatlan — 1676., T. S. — Tokaj hegyalj a, Bodrogkeresztúr,

sovány, a marháról. Nyr. 25 92. izék Nagykunság,
: ;

Nyr. 21:332.; Gömör m., Nyr.

Hkköltet — Balaton, Tud. 21 332. Békéscsaba, Nyr. 25 92.
Gyújt. 1839., Nyr. 34:532. — :

Debreczen, Alföld,
;

Nyr. 21:524.
:

ökröt faroltat. Vö. Hköltet. L. izik, vö. izink, izik, üszék,

Hütyü, huhu — Lz. 122. —a törek, üzek, izzék, üszéng, zagot

borjú gyöngyös hímé. stb. A Palóczságnál, Nyr. 22 75 :

ízek, izelyiék. Nyr. 28:496.

Igás ökör — 1. Jármos ökör. Izékedik — Üzekedik.
1.

*Iizék — Kiskunhalas — a ízékelés — Nagykunság, Nyr.

széna apró, törött része, mely 21 : 332. — ha a marha maga alá
etetés után a jászolban, de a túrja a szálastakarmányt Így
szénapadon is a széna alatt marad. izékre töri.

L. Törek.
Izelyiék — 1. Izék.
*Iker vö. Egy hasi.
*Izik — ott a hol é helyett í-t

Imel tehén — Kecskemét, mondanak.

XVI. sz. T. S., Nyr. 32 156. :
— Izik — Répczeszentgyörgy, Vas
ümeleö tehén pontosabb magya-
m., Nyr. 18:527.; Litke, Nyr.
rázat nincs, * valószínleg szop-
4 226.
: ; izik Nagyszalonta, Nyr.
tató.
25 92. : ; Szolnok-Doboka m. uo.
Ungó-bingó —
Székelyföld, Tsz. 17 382. : ; izík Lozsád Hunyad m.
176. —
marha apróság 3 eszten- Nyr. 25 92. : ; Czegléd uo. 4 132.; :
 ;

Izínk 409 Kanfarü

Haj dunádudvar uo. 8 234. Nagy- : ; Jószág * általánosan a — —

kunság uo. 16 286. Répczemel-
lék Sopron m. uo. 2 501.; Lozsád
uo. 23 96 Ada Bács m. uo. 27
: ;
413; izinJc Erdvidék uo. 8:142;
Udvarhely 25 92 izzék Paks uo.
: ; gazdaság állatállománya, kivéve
: a szárnyasokat, a juhot, sertést.
: Leginkább a szarvasmarhára al-
kalmazva. Jos-?ap ; Szilágyság, Nyr.
: ; 9 503.
: ; Mátyusföld. Nyr. 17 479. :

25 92 : ; izlék Hétfalu uo. 6 :475. — Tolna m., Nyr. 5 379. : ; Fehér m.,
L. Izék, szárizik. Nyr. 5 379. lábon : ; álló vetés
is. Josag : Erd. Erczhegység,
Izink 1. Izik.
mócz, Nyr. 34 255. : ; oláhban :

Izlék 1. Izik.
Nyr. 17:163.
Izzék 1. Izik.
Jus — Zenta, Nyr. 18 : 383. —
— székely üsz V. föld, mint az asszony
• Jármazni szó, Tsz.
180. — ökröt járomban járatni.
hozománya.

*Jármolt — Alföld az a — *Kacsálódiii — Berzencze, So-

melyre jármot
szarvasmarha,
vetettek és szekér elé fogtak.
a
— mogy m. — tülekedni, a szarvas-
*Jármolt Debreczen — az — marháról, különösen bikákról.

igavonó, tehát járomban húzó ökör. Kajszás ökör — 1. Kaszás ökör.

A tinó csak jármolás után vált
ökörré. *Kajtár marha — Székelyf.,

— Gyergyószentmik- Tsz. 185. — a mezre elkapó,

íJármos
tilalmasba járogató marha.
lós, K. L. — igás marha.
* Jármos ökör — általánosan —
* Kajtat — Székelyf., Tsz. 185.

herélt bika, mely negyedfú korá-

— valami portékát vagy barmot
keresni.
ban járomba fogatott ökörgulyá- ;

ban növekedik. Kolozsvári glossz., Kalézó — Kispirit, Veszprém

Nyr. 36 365. „olj ökör, kjnem
: :
m., Nyr. 29:239.; Galambok,
hagia magát az iaromba fognj", Zala m., uo. — barangoló, marha.
Oklsz. 1594. „Jarmos eokeor". Vö.
Igás ökör. Kanczaborjú — Kalotaszeg,
T. M. Nyr. 17:526.; Bugacz,
Járó marha — Mátraalja, palócz- — üszborjú. I.

ság, Nyr. 36:329. — az igás jószág.

*Jelek — Edvi Pál — Kanczatinó — Szilágy m., Nyr.

Illés

megüzekedett-é a tehén kevés 7 382. — két éven aluli üsz- :

:

vízbe frissen fejt tehéntejet ön- borjú ; itt a tinó kort jelent,

teni; ha a tej csepp a víz fene- (rendesen hímre vonatkozik). Vö.

kére száU, van borjú a tehénben, Tinó.

ha szétfolyik, nincs.
Kanfarú — Tyúkod — 1. Far
Jól tejel — 1. Tejel. és Farazatos.
Kantáros borjú 410 Késleg

* Kantáros borjú — Tyúkod — Kenyérhajos M. ó., Kecs- —

elválasztás alatt, a míg a tüskés kemét —
méhkasszer kenyér-
kantárt viseli. L. Rúgott borjú. hajtartó; füstölésre való, mikor a
A kantár szúró tüskéi rendesen jószág riadoz. Vö. Marhafüstölés.
vasból valók, ritkábban a kantár
órádzójára egy darab tüskés-
SKerdes —
Schl. sz. j. —
kérdés. Vö. Kérdzés.
eructatio,
disznó-(sün-)brt alkalmaznak.

Kanyarít — Debreczen. Nyr.

S Kerek csíp — Székelyf., Tsz.
7 329.
:
— eszik a marha. 201. — szeges br a borjú orrára,
hogy meg ne szopja az anyját.
* Kapafog Edvi Illés Pál —
Vö. Foffak. Keresztborjú — Jászság, Nyr.

Kapar — Bugacz, T. M. I. — 29 90. Vö.

:

resztbárány.
Keresztmalacz, Ke-

a bika, *mikor ellábával a hasa

felé hányja a földet. Keresztezett gulya —
Bárándi

Kaszál — Rava, Udvarhely m.,

puszta — Malonyay, Bud. Hirl.
1908, XII. 29. ?
J. M. ; Hortobágy, T. M., MNy.
VIII : 188. — az ökör v. tehén, Kerget — Bélteky Kálmán,
ha járás közben hátsó lábaival Nyr. 16:11. — egyszeri cseleke-
kaszáláshoz hasonló mozdulatot det; ezzel szemben a hajtás és
tesz. Vö. Kaszás ökör. zés tartós. Vö. Hajt, Üz, Terel,

í Kaszás ökör — székely szó. Pásztorit, Elakaszt.

Tsz. 195. — melyik a két hátulsó * Kérdzés — általánosan —

lábával karikosan kivetve megy. bizonyos állatoknál a bevett ele-
Vö. Kajszás. delnek újból való megrágása,

Kavillál — Lz. 122. — té-

ruminatio.
adacs,
Vö. Kerdes. *Peszér-
a jószág reggel, napköz-
velyeg.
ben és este kérdzik. Vö. Ej-
Kavilla ökör — Székelyf., Nyr. tdzik.
25 : 96. — kóválygó.
—
*Kesleg XVII. sz., Csíkszent-
Kékfajta — Bugacz, T. M. I.
tamás falu törvényében él —
— régi magyarfajta marha.
szó : késen, késenn ; szabadon, nyg
*Kelni — T.
Kecskemét S., — nélkül hajtani, Ormányság, Tisza-
a jószág korára nézve harmad- :
roff; Késleg, ua.Csíkmegye, Mtsz.:
negyedfre kelni a harmadik, = „Két ökröt szekérbe fogtam,,
negyedik évet megkezdeni al- ; kettt késleg hajtottam". A késleg
kalmazva: harmadfre kel tinó hajtott ökör ill. jószág, vetések
= kétéves éppen múlt. Vö. Fre között jobbra-balra tépeget s így
kelni. kárt teszen. Késhám, Késefa =
* Kend-lebeny — Nagygécz,
Kisafa? Vö. Befogás, Késleg.

Szatmár m. a marha torkán— * Késleg — a régiségben is —

végig s be a szügybe lelógó br. a jószágot szabadon, teher nélkül,.
 :

Késleg 411 Komor

pl. szekér után kötve vinni, haj- *Kifórgez — Bodrogköz, Mtsz.

tani. Tiszaroff, Ormányság. Vö. I. 578. — férgektl megtisztít.
Kesleg. „Bodzát hajt le, azzal férgezi ki
* Késleg — Csík m. — „két
a gulyát." Vö. Xyivéni (juhászat-
nál), Férgez.
ökröt szekérbe fogtam, kettt
késleg hajtottam". Xyr. 7:330. Kihalni — Csík m. — az éj-
Vö. Kesleg marha. szakát a barmokkal künn tölteni a
* Kesleg marha — XVII. sz.,
legeln. Xyr. 10:238.

1667, Csíkszenttamás falu tör- Kinnvaló marha — Hódmez-

vényében — az a marha, melyet vásárhely — éjjel-nappal kinn a
a vetések közt pórázon vezetve legeln járó marha, tekintet nél-
legeltetnek, „a vetés közt senki kül a korra és nemre. Nyr. 37 85. :

keslegmarhát ki ne hajtson, * Kisköröm — H.-Hadház —a

hanem járomban ..." Vö. Kesleg.
jószágnál. L. Fúköröm.
* Keszken — H.-Haclház — Kiszáradt a járma Székelyf. —
szarvasmarhánál a lebeny, le- — a. m. eldöglött a marhája.
bernyeg. Nyr. 27:47.

Kevert — Háromszék m., Nyr. Kitakarítani — Szkefalva,

2 : 522. — malátával kevert barom- Kisküküll m., Xyr. 15:336. —
hizlaló korpaeledel. kilierélni.

* Kezes jószág — Kecskemét * Kiverni — általánosan — a

— az istállózott, szelíd. jószágot tavaszkor a legelre.

— Meztúr, Nyr. 10
Eleinte nem igen indul, azért
Kiajjaz
285. —a ló V. szarvasmarha alá
ostorral kell hajtani = kiverni.
L. Verni.
éjszakára hintett ajj v. alom ki-

hordása (reggel történik). Vö. Kiverdik — általánosan —

Ajj, Alom, Ajj az. az ifjú marhánál a szarv ; üt-
közik
* Kiálló bika — Orosi-puszta
is.

— veszedelmes, támadva-öklel. *Klepafülü Baja, Mtsz. — I.

1142. —
nagyfül. L. Fül.
* Kicsapni XVIE. — sz. 1719,
—
Kraszna vm. statútuma — a mar- Kolompos a vezérökör. Vö.
Harangos, mert kolomp, vagy
hát, azaz felügyelet nélkül ki-
harang volt a nyakán.
hajtani.

* Kicsinálni — Csáklyó, Zemp-

Komor — * Békés m., Puszta-

lén m. — a szarvak vésésénél

szanda, *Hajduhadház, Hortobágy,
T. M. I., MXy. vm. 187., Bugacz,
:

valamely alakzatot bevégezni.

T. M. I. — késn, vagy rosszul
Kiereszteni Csík m. a— — herélt bika. Csokonai:
marhákat útközben a járomból, A komor bika nyomában
hogy egyenek. Xyr. 10:238. Sok szép fehér tehenek.
Komor tinó 412 Lábfájás

Komor tinó — Hortobágy, T. *Kdök — Lengyeltóti — a

M. L, MNy. VIII : 187. — féltökös bivaly köldöke.
V. rosszul herélt bikaborjú. Vö.
Küls — Balatonmell., Tsz. —
Komor ló.
balkéz fell álló ökör. Vö. Csálés.
*Kopározni XVII. század, — Kürék — moldvai csángó, Nyr.
Kassa statútumában 1664 a — —
31 : 84. be-
ki-, ki-be fogom :

marhát silány, rossz, kopár legeln

tartani = kopározni.
az ökröt.
Vö. befogás.
„Kikürtin ez ökreket".

Kor — T. S., Nyr. 32 : 157. —a

kort majdnem az egész Alföldön Lrabas barom — Kolozsvári
(a XVI— XVII. sz.) a füveléssel glossz. 1577., Nyr. 36 : 130. —
határozták meg. Ha már bizonyos armentum B .

évet betöltött a marha v. ló s a * Lábas jószág — általánosan —

következ évet is megkezdte, azt
a gazdasághoz tartozó négylábú
így fejezték ki: harmadfre kel
állatok összessége, kivévén az
tinó, negyedfüre kel tulok stb.
ebet és szamarat. *Es a mi egé-
Synonymák: fre kel, fre megy,
szen külön áll, az a ló. A ló a
7-ed fig.
magyarnál a szeretet tárgya,
Kost — Szkefalva, Kisküküll akárcsak a kirgiznél s ez a
m., Nyr. 15:336., Székelyf., Tsz. szeretet sugározik vissza a lovas-
koszt — szarvasmarha téli takar- nomád eredetre.
mánya: széna, szalma, törek.
Lábasmarha — L. Lábas-
Koszt — 1. Kost. jószág Lábasmarhák
is. — —
Köldök — 1. Kúdök. a kozmássi jószágban Rücsönlev
mezségen. Béldi Kelemen inven-
Kölöngy — Fels-Csallóköz, tariumából 1627. Öreg vonóökör
Nyr. 8 : 378. — a marha lábára 20 darah, borjústehén 15, medd-
akasztott fa, hogy el ne mehessen. tehén 9, bika 1, harmadf tulok

Kravicska — Rozsnyó, Gömör 4, harmadf üsztehenek 7, tavalyi

m., Nyr. 17 : 476. — tehén. Tót

ökörtinó üsztinó 4,
(?) 8, tavalyi

jövevényszó: kravicka = kis

ezekben kilencz
ezidei borjúk 14,

tehén (Nyr. 33:565.), tehénke. ökörborjú vagyon. Deák Farkas

közi. Nyr. 14^83.
Kurta gulya
* Kiskunhalas, — — Karatna
*Lábbogni 1748,
—
Kecskemét egy birtokos gulyája.
— marháról,
község constitutiója
Analogonja juhászainál: falka.
ha nem futva, hanem menve
Kurta marha — Halas, Nyr. kerül tilalmasba. A bírság kisza-
23 : 142. — 50—60 drb., egy básánál súlyosbító.
gazdáé.
Lábfájás —
Hódmezvásárhely,
Kurta orrú — Bugacz, T. M. I. Tud. Gyjt., 1819, H 57. :
—
— szép tehén v. marha. marhabetegség.
 ::

Lamb 413 Lepenyeg

*Lamb — Lengyeltóti — 1. *Berzeneze, Somogy

m., ua. Ko-
Lomb. lozsv. glossz. 1577 R^, Nyr. 36

Lantorna
* —
Székelyi"., Tsz.
317., az ökörnek lepenieje az

233. —
marha gyomráról levont nyakán == palcarium. Vö. Szegy fej,
megszárított hártya ; ablaknak * Lebernyeg — Lengyeltóti,
s lámpásnak is használja a köznép. Pusztaszentmiklós. L. Lebeny.

Lapkó — Alföld — a borjú Lebinye — Dunántúl, Nyr. 5

orrára való leftigg deszka, hogy 228. — 1. Lebeny.
az állat ne szophasson. * Leborjúzni —
Edvi Illés Pál
Laposorrú —
Hortobágy, T. M. — a borjút szülni. Vö. Borjazik.
L, MNy. VIII 188. —
szarvasmarha-
:

—
Lebönye Kiskunság, Nyr.
jegy.
36 235. :
— a bika mellén. L.
*Lappangtatni T. S. —
a — Lebeny.
marhát =
eleiterelgetni, tolvaj-
S — Ver. 74. — Pastio.
Legelés
mvelet.
Látómester — Oklsz. — 1595: Legeltetni — Ver.72: Pabulari,
Annak okaerth minden mezaros, Ver. 74: Pascere.

Amelj barmot az Coloswari hatá- * Legyez — Mezkövesd —

ron wezen, azt addegh sehowa a fark lombja. L. Lomb, Lamb.
Se az Varos mezejére se masuwa
ne haythassa, hanem eleob az
*Legyezdik — Pusztaszent-
lato avagj heliegzeo Mesterrel megh
miklós, Bihar m. — farkával és
dobbantással zi a legyet.
beliegeztesse. M. Jogtört. Emi.
1:243. Lemény — Szentes, Csongrád

Leadja
* — a tehén a tejet,
m., Nyr. 16 : 95. — 1. Lebeny. Szen-
mikor fejik. Nem adja le, mikor
tes, MNy. II. : 137., a szarvasmarha

nem az
állától aszügyéig terjed, lecsüng,
feji, a ki rendesen szokta,
vagy más valamely okból. Zala reds br lebernyeg: egyedül a
m., Mtsz. I. 6. Ugyanígy Szilágy
magyarfajta szarvasmarha saját-
sága. (A lúdféle lábai között:
m.-ben és Szatmár m. némely
lúdlemény.)
részén.

*Lebbeny — Kézdivásárhely
Lemetsz — Sopron m., Nyr.
— így. L. Lebeny.
12:381. — borjút. Vö. Megöl
(disznót). Levág (marhát).
Lebeny — Lengyeltóti, Kézdi-
— Csáklyó — a szarvak
vásárhely, Pusztaszentmiklós — *Lenézni

a szarvasmarhánál a nyak alsó

vésésénél a mintát másolni. Ha
felén lecsüng brtaraj. Vö. Leh-
nincs minta, a pásztor „a maga
eszitl" vési a szarvat.
Pötyög, Pö-
heny, Lebernyeg, Böjt,
työng, Lebinye, Leffentyú, Lebö- Lepenyeg — M. A. — palearia
nye, Lemény, Lepenyeg, Pilleng, (az ökör torkán). Sz. D. (Kreszn.)
 : ;

Lépóka 414 Mangalicza

„nagy lepenyegú ökör". Debre- *Lomb — Lengyeltóti, Bükkösd,

czen, Nyr. 7 477., a bikának a : a farkvégen lev bojtos szrözet
szügyinél lelógó húsa. Vö. Lebeny. de csak a szarvasmarhánál. Vö.
Lomb és Farkalamja.
Lépóka — Tapolcza, Nyr. 10:
475. — járványos marhabetegség. Lombár —
Sopron m., Tud.
Vö. Porzsáka. Gyjt. 1840 és 1848 nagy tes- —
tes ökör és ló. Vö. Tsz. Tulajdon-
Letehenedni Kemenesalja, — képpen név. Nyr. 35 : 42.
Pápa vid. leteliénkedni, Gyr, ;

Tolna, Szilágy, Szatmár m., Tsz. Magló —Vas m., Nyr. 30:99. —
és 1. íTehenedni. tenyészt, tehát nem hízó marha
rendesen disznó, de szarvasmarha
Letehénkedni 1. Letehe-
is. Vö. Göböly, Hizlaló, Magmarha,
nedni.

Letlen — Magyar barom — Bugacz, T.

Nyr. 22 95. :
Fülek, Karancsvid.,
— hasbeli, meg nem M. I. — a tenyésztbarom.

született, pl. „letlen borjú". Magmarha — Hétfalu, Brassó

Lettyenty — Dunántúl, Nyr.

m., Nyr. 31 : 50. — tenyészt-
Vö. Magló.
5 228.
:
— Lebeny. 1.
állat.

Magyar fajta — Hortobágy,

Levág — Sopron m., Nyr. 12
T. M. MNy. Vm 187. — a
381. — marhát. Vö. Megöl
I., :

(disz-
magyar fajta szarvasmarha (fehér),
nót) ; Lemetsz (borjút).
Engelbrecht szerint keleteurópai
íLibár — Székelyf., Tsz. 192. szarvasmarhafajta erdélyi válfaj-
— gyönge, szikár szarvasmarha. jal. Valószínleg a Kaukázus vi-
dékérl származik és megvan Po-
*Libiczke — Szeged, Csön- dolia, Volhynia, Ukraina, Moldva,
gié — 1. Palóka. Kiskunhalas, Oláhországban, Szerbia és Buko-
Nyr. 15 : 238., 23 239., 18
: : 192. vinában, de fejletlenebb formában
libiczk. Ers, de nem nehéz
elterjedve.

*Libiczkölni — Debreczen — csontozatú, a szarv rendesen nagy,

fityegni; innen a Jibiczk" deszka, olykor hegytl hegyig mérve 6' — 7'

mely a borjút a szopásban aka- hosszú; nyak ell karcsú, a torok-

dályozza. élen közepes lebernyeg ; törzs

hosszú, de nem mély ; csípk szé-
Lipsatinó — Csetény, Veszp- lesek, kiállók; far többnyire csa-
rém m., Mtsz. — lelógó fül tinó. pott, végtagok magasak, de er-
Vö. Fiü. sek, jó szaruval alkotott körmökkel.

íLógó marha — Háromszék Mangalicza — Fehér m., Nyr.

m., Mtsz. I. 1354. — dologtalan
5 : 36. — hízott ökör v. disznó,
marha.
majdnem kizárólag disznófajta,
Lógó ökör — vö. Hever ökör. (szerb) értve.
 ; —

Mar 415 Medd

*Mar — Kecskemét — a bika póka, porzsáka, rög, rögény, rög-
nyakatövének legmagasabb része. zik, sárga, vértálé, szeminvaló,
armurár.
* Marha— általánosan- szarvas-
marha; a régiségben: arany, ezüst Marhafajták — Bugaczon, T.

marha =
portéka, vagyon is. (Vö. M. I. — Svajczer, Tiroli czirmos-

Kropf Lajos, Nyr. 27 372.); Mo- :

szr. Moldvai.

hács, Nyr. 27 : 111., tehén; Erdélyi

Marhafüstölés - M. ó., Kecs-
Érczhegység, móczok, Nyr. 34 :
kemét, —
megverés. Vö. Kenyér-
257., marha. Takáts S. szerint a
hajas.
XVIII. században a harminczado-
sok értelmében tulok az a jószág,
Marhakár —
Kecskeméti régi-

a mely még nem hordott igát

ség — ha a marhában kár esett.

mihelyt rátették marha : lett. Földi Marhakiszakasztás — Kecske-

J. szerint van: Marha, Szarvas- mét, XVII. sz., Nyr. 32 : 90., T. S.
marha, Bika, Ökör, Tehén. 1584: — lopás.
Mikoron nyáron az hanon (= mo-
csár, innen Hanság) marhath atal
* Marhaköröm — Lengyeltóti —
a szarvasmarha járókörme. Vö.
wyhethnek. 1630—48: Hogy ne
Fköröm.
legyen a ló valami ag marha,
hanem ha lehet, lenne gyermek- Marhalátó — Dunántúl, Nyr.
ded ló, hét vagy nyolczadf, M. 5 : 228. — tehenes. A régiségben
Gazd. tört. Sz. I. 288. (Oklsz.) ellenrz közeg.
Melich a német mar eh, marc (= ló) * Marha száj — 1800. Maros-
szóból származtatja. Balassa
=
J.
szék — ily alkalmazásban : „a
szerint march, marc vagyon,
marha szájától nem oltalmaztat-
jószág, vieh ; de sohasem ló. = nak" vagyis, a marhát a tilosba
Valószín a szó szláv eredete,
behajtják stb.
Nyr. 29 : 419.; Miklosich : új szlo-
vén mrha, rumun marf, marv, Markos bélyeg — Nyr. 24 :

—
: :

Nyr. 2 : 319. Vö. Bodacs, Bodács, 347. állatbélyegzvas a német

Bogaras, Csigbigmarha, Bogárka, markhi.
Csikasz, Csiramarha, Csitri-csutri, Másodfü Mezkövesd
Gböl, Göböly, Gyérmarha, Hever- éves marha.
marha, Higoc, Homály, Ingó-bingó,
Kinnvaló marha. Lógómarha, Mag-
Medd — Engelb. — nem fogant
tehén. Infecundus, sterilis. 1266
ló, Hizlaló, Magmarha, Pára, Ri-
1274 óta hely- és személynév.
deg, Rideg jószág, Rideg marha,
1637 Meddeö keczke
: Eöregh . . .

Gulamarha, Rédeg, Rédeg marha.

meddeö kapra. 1669: hizlalt medd
Sre, Szénásmarha, Vágócska,
alföldi szálas 26 frt, . Közön-
. .

Vágómarha, Vonósmarha, Morha.

séges alföldi kisebb test fejs
Marhabetegsóg lábfájás, száj- : vagy medd 18 frt. M. Gazd. tört.

fájás, megvérhdni, métöly, lé- Sz. I. 88. Oklsz.

 :

Medd tehén 416 Megtézsláz

Medd tehén — PPL — Taura, Meghal — T. S. — a marha,

Vacca. ló stb. így is ; : „döggel halt meg"
a dög a mai vésszel egyértelm.
Meddü — Gyergyószentmiklós,
K. L. — tehénrl : meddün ma- Meghköl — Kiskunhalas, Nyr.
radt = nem vett fel bornyat. 15 : 282. — az ökör hk ! szóra
Meddü, Sopron m., Nyr. 6 : 373., meghátrál ; alföldiesen meghköl.
az a telién, a ki nem borgyazik.
Gyergyó, Nyr. 34 260., tehén
Meghkölni — Székelyföld,

blhal. Vö. Medd.

Megbeczézni
Tsz.— megborjazni. L. Borjazik.
Megbogároz — Fejér m., Nyr.
: v.
Kállyay-gyújt., Tsz. — hátráltatni
az ökröt hk szóval.
— Kállay gyújt..
— —
Megjáratni
* Hortobágy
„a csapat marhát minden éjjel
megjáratni'' Eövid éjjeli legelés.
.

10 186. — fejével megtaszít a

: ;
— —a
Megjármositani T. S.
bogárzás következtében. Vö. Bo-
tulkot befogni, így ökörré avatni.
gárzás.
Vö. Megtézsláz.

—
Megbogározik, megbogárodzik
— — Somogy. Nyr. 10
Megje :

Hétfalu, Brassó m., Mtsz.

477. — a tehén vulvája. Vö. Mögé.
a tehén = megfutosik. Vö. Bo-
gárzás. *Megkoszosodik — Edvi Illés
Pál — a borjú, ha születésekor
Megbogárzik — Debreczen
*
sóval hintik be.
— a gulya, ha a Hypoderma bovis
ell száguldva menekül. *Megközletni — Edvi Pál Illés

— p. 254. — lassanként átmenni =

*Megborjazik a tehén.
a takarmányt nem hirtelen, hanem
Csiizán,Baranya m., Nyr. 18 :
megközletve, lassan átmenve vál-
286. mégborgyaz. L. Borjazik.
:

toztatni.
1634 Eleo hasú megh boriuzot
—
:

tehenek. Oklsz. Megócsódik 1. Ocsódik.

Megcsikaszik — Palóczság,
* Megpihentetni Hortobágy —
Nyr. 23 : 383. — megsoványodik — a csapat marhát „hajnalra
megpihentetni''.
„mécscsikászik" a marha, Vö.
Csikasz. Megtézsláz — ökör nyakába

Megfut —
rség, Nyr. 2 472. :
tézslát vet. A régiségben a ka-

— megfutott a tehén meghágta = lodabüntetést is megtézslázásnak

mondták, a mint ez Borsod megye
a bika. Vö. Meghág.
1722. évi jegyzkönyvébl ki-
Meghág —a bika meghágja a tnik : „A zsérczi disznót Balog
tehenet ; a coitus kifejezése. Vö. András lopta el . . . melyért meg
Megtizekedett, ^legfutott. Megug- is téslaszták erússen". L. MNy.
rik, Elfut. 1 : 277. Vö. Megjármositani.
 :

Megtisztul 417 Nadár

* Edvi Illés Pál

Megtisztul — A zalai hódoltság adójának jegy-
— a szarvasmarha szarva, mikor zékében. „Egy metsz borjú".
teljesen ki van fejldve, ezután M. Gazd. tört. Sz. XI 375.:

minden öt évben a szarv tövén

egy-egy karika képzdik.
*Miczereg — borja után sír a
tehén. Székely szó. Tsz. 260.
Megugrik — Kállay gyújt..
Tsz. — a. m. meghág. Mom— Barkó Gömör m., szó.
Nyr. 34 373. — ganéj.
Megüzekedett — rség, Nyr.
:

2 472. — a tehén meghágta a Monyas — Kalló, Szabolcs m.,

Mtsz. — a bika. Vö. Monyi leg-
: ;

bika. Vö. Meghág. ;

inkább azonban a mén, csdör.

Megüzdött — rség, Nyr.
2 : 472. — a tehén. L. Meghág. Monyi —
Háromszék m., Mtsz.
Vö. Megüzekedett, Megüzüdik. — nagymonyú ökör. Vö. Monyok.
Megüzüdik — Moldvai csángó, Monyok — Oklsz. — nagy-
Nyr. 31:85. — Megüzdött; a
1.
monyú; 1686. Debreczen: Monyok
tehén folyatott. szke ökör. Nyr. 22 : 520.
»Megvérhüdni Székelység, — Morha — a régiségben általá-
Tsz. —
marhának sok futástól
nosan és ma : Csúza, Baranya m.,
tüdgyulladást kapni, melyet fülön
Nyr. 18 : 286. ; Kopács, Dráva-
való érvágással gyógyitanak.
mellék, Nyr. 16 : 473. — marha.
Megvet — Zilah, Nyr. 28 284.
Mögé — Balatonmell.,
:

— a tehén = id eltt borjazik,

Túrkeve,
Hegyalja, Abauj m., Szilágy m.,
idétlent szül. (Selyén, Marostorda
m. * Megvetett juh az, a mely
Mtsz. — a tehén fara, vulvája.
Vö. Megje, Megyi, Mögyi, Péra.
elvetette bárányát, de mégis tejel.

Vö. Juhcsoportban Pleketor). Vö. Möghköl — 1. Meghköl.

Elvet, Nyelepcsére.
Murga — Székelység, Nyr. 2 :

Megvilágtalanodott — XVI., 470. — rossz, sovány, pl. tehén.

XVII. század, T. S., Nyr. 32 157.
— elveszett marha,
:

Mustrás — Zalaapáti, Malonyay

ló.
— a jószágban = kiselejtezett.
*Megyi — Tyúkod — vulva.
Vö. Mögé. ^Nadalyodzik — Fertmell.,
Merkel — Rava, Udvarhely Mtsz. I. 1502. — hígságot bocsát
m., ÍJ. M. — ökör vagy tehén a nemi részébl a tehén a borja-
öklelni készül ; ilyenkor nyakát zás idejének közeledtével. Vö.
megszegi és orrán hatalmasan fuj. Coitus, Nadárzik, Folyat, Nadár.
Erdvidéken, Nyr. 8 188., a. m. :
* Nadár — Ságh, Vas m., Mtsz.
bg a marha. Vö. Türköl. I. 1502. — hígság, mely a tehén
Metsz borjú — Oklsz. — nemi részébl a borjazás idejének
vitulus ad cultrum destinatus. 1629 közeledtével foly. Vö. Nadalyodzik.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 27
 : —

Nadárzik 418 Ökör

Ballaginál (M. N. Sz.) das Frucht- *Nyiheldzik — Szeged-Csön-

wasser = Liquor amnii. göle — a marha, mikor a szarvá-
val a földet túrja, vagy a földhöz
íNadárzik — Fertmell., Mtsz.
1502, — nadalyodzik,
törli a nyakát.
1. Nadár- 1. o.

zik, Körmend, Hegyhát, Vas m., Nyiheldzni — Kundorozsma

Nyr. 29 : 383., a telién borjúzás dörgöldzve vakaródzni. Szarvas-
eltt, Ballaginál (Magy. Ném. Sz.) marha.
das Fruchtwasser entrinnt. * Nyilas fül — Kecskemét —
* Napon sült málé — Kecske-
borjúról; ismeretlen jegy. Bitang-
jegyzkönyv. Alkalmasint Ajos, 1.
mét, Csallóköz, Nagykálló, Mtsz.
I. 1509. és Tsz. = tehénszar. Nép- azt. Vö. Fül.

humor. Vö. Napon sült pogácsa. Nyomás — általánosan — az

a legelterület, a melyen a legel-
* Napon sült pogácsa — tréf.,
tetés folyik = a melyet a jószág
Marosvásárhely Nyárád
vidéke,
nyom.
mente, Maros-Torda megyében, a
XIX. század 50-es és 60-as évei- *Nystény borjú — Ver. Kr.
ben —
elszáradt tehénganéj úgy, I. 49. — Vitula.

a mint a legelkön összefügg

egészben vékonyan megszáradt. Óesódik — Takáts Magyar S.,

Néphumor. Vö. Napon sült málé. bikaviadalok — vagy megócsódik

a jószág = megszaporodik.
Negyedf — T. S., K. p. ü.,
—
1679. Sárvár —
négyéves ökör,
Odaragasztani 1. Ragasztani.

tulok. Kecskemét, Nyr. 19 46., :

* Orrpára — Edvi Illés Pál —
négyéves barom, t. i. annyiszor a szarvasmarhánál a kilélegzés,
ment már új fre. Marczalmell., kivált télen látható.
Tsz. három esztends egy füvei ;
Óttájje járni — Hetes, Zala
kevesebb, mint mondatik. Vö. Kor,
m., Nyr. 19 : 143. — marhákkal
Fü és Füré kelni. járni, azokat rizni.
Nstény- Anya.
Öker — Zselyk Besztercze-
* Nyakkend ^Hajduhadház — naszód m., Nyr. 18 576 :
— Besz-
1. Lebeny. Újkori. terczei szószedet, ökör.Vö. Ag öker.

Nyelepcsére —
Domokos, Szol- Öklel —
Balaton mell., Tsz. —
nokdoboka m., Nyr. 1 194. :
— döf; Barkaszón, Bereg m., Nyr.

„nyelepcsére borjazik" a tehén 27:478; ökvel. Vö. Becsei.

ha kelleténél hamarább borjazik.
*Ökör — kk. T. S., Nyr. 32:
Vö. Megvet.
156.,Kecskemét, XVI. sz. herélt —
—
Nyergeshátú Debreczen,jzk. hímmarha harmadéves korától
1693—1696. T. S., Nyr. 32: 157. — fogva (* Békés 4 évtl), negyedf
ökör; behorpadt hátú. korában járomba fogatott. Edvi
ökör 419 Ökör haszna

Illés Pál szerint 6 hetes korában Ökörbika — Kolozsvár gloss.,

kell a bikaborjút herélni; a késn 1577., Nyr. 36 365.
:
— bubalus,
herélt megtartja a bikajegyeket bos. Melius Péter. A szt. Jób
s ekkor czap. Volt jármos-hámos könyvének fordítása Várad 1565.,
és szekerez ökör. Kolozsvári Nyr. 22:546. — A hitetlenek ökör-
gloss. (Nyr. 36:365.) ökör; Schl. bikái megbornyuztatják azünket.
Szój. Sz. F. B. ökör: Gross, 1:119., Az ornithologiában ökörbika vagy
ökör. A Ferencz-legendában „az bölömbika a Botaurus stellaris L.
ewkrewkewt (boves) hattavala". Szarvas Gábor., Nyr. 16: 164. téve-
Csuvasz : vigur (Szarvas G., Nyr. sen mondja Sackgansnak, mert a
1 : 219.). 1299 óta hely- és személy- Botaurus = Rohrdommel, a Sack-
név. 1608: Hat eókeórhóz való gans = Pelecanus, Gödény.
kessegh. 1683 Minden ökör után :
$ Ökörborjú — Firtos-Váralja,
egy egy szekér trágyával tartozik.
Udvarhely m. J. J. kiherélt —
1680 nyomtató Eökörnek sem
. . .
szarvasmarha, 2 éves koráig.
kötik be száját Adal. Zemp-
— —
. . .

lén vm. tört. V : 280 (Oklsz.). Fir- Ökörbr Oklsz. 1587:

tosváralján J. J. és Raván J. M. Jartathlan ökör bör. 1669 : Egy

Udvarhely m. és Gyergyószent- öreg ökörbrnek párja 10 frt stb.

miklóson, K. L. ötödik életéven * Ökörcsorda — Kecskemét —

túl lev herélt him szarvasmarhát sok ökörbl, mely sok gazdának
jelent (vö. tulok). Hortobágyon: az tulajdona, összealkotott sereg,
igásmarha (Túri Mészáros, MNy. megkülönböztetésül a gulyába vert
vm: 188.). — Ökör vö. Binda, tenyészt anyabaromtól. Az erdélyi
Bizsán, Czaf, Csás (ökör), Csiiósz- Erczhegység móezainál Cíurda :

ökör, Ekebarom, Eker, Hámos- de boi, Nyr. 34 151. Az oklevél- :

ökör, Igásökör, Jármosökör, Monyi, szótár 1632 óta ismeri. Vö. Csorda.
Monyok, Öker, Ökörbika, Ökör-
borjú, Ökörtinó, Ökörtulok, Ökör-
* Ökörgulya —
Kiskunfélegy-

•csorda. Ökörgulya, Ökörtinócska.

háza —
a melyben az igás vagy
jármos ökrök növekedtek s a
Rúgott ökörborjú. Sre, Szekerez-
ökör, Tinóökröcske, Vonóökör,
sre is innen került. L. Sre-
Vadökör. — Ökör — Mis-
gulya.

kolczi, 122. — Az ökörnek Ökör haszna — Miskolczi 123

nevezeti alatt a' Görög és Deák — „. . . igen hasznos állat, mely-
Tudósak szólása szerint, a' Bika lyel régente szent áldozatúl-is
és Tehén is egybe foglalva érte- szoktanak vala élni; ma-is pedig-
tik. St annak nemei közzé szám- len ételre szántásra 's egyebekre
láltatnak a' Bialok is . . . Ide igen alkalmatos. A' paraszti
tartoznak a Tehén-Borjúk is, mely- munkára embernek mer társa,
lyeknek húsok az ember testének a' kenyér keresésre hú szolgája,
táplálására, mindennem ökör hús- a' szegényeknek jó segédek, kik-

nál jobb és alkalmatosabb. nek a szérn kereng nyomtatásá-

27*
 :
:

Oköritó 420 Összeverni

val gabonát szerez, ganéjjával a' 1 —3 éves korig. Oklsz., 1702

földet igen meg'sirositja, a' bori- Eökr, Tinó 7., Adal, Zemplén
ból saruk, a' szarvából kéz-ívek, vm. tört. V. 331.
szabj a-markolatok, késnyelek, kür-
fésk több efféle eszközök
Ökörtinócska Oklsz. az — —
tök, 's
ökörtinó deminutivuma. 1696
lesznek".
Eökör Tinócska. Adal. Zemplén
Ököritó —
E helység elneve- vm. tört. IV: 216.
zése, mint azt a hagyomány
Ökörtulok — Régi Magyar
eladja, onnan vette eredetét,
Nyelvemlékek 2 : 211., Nyr. 22 :

hogy a régi idben élt lakosai

546. — „Gazdám asszony a többi
kíválólag a baromtenyésztéssel
közül két szép ökör-tulkot szakasz-
foglalkoztak, melyre kedvez alkal-
tott ki." Tulok a régiségben növen-
mat nyújtott a határában lev szá- dékmarhát, itt tehát 3 —5 éves
mos tó, hol barmaikat itatták. Egy ökröt jelent.
itatóhely elneveztetett Ököritató-
nak, ebbl késbb össze lett vonva Ökörvásár Sz. F. B. — —
ököritó. Nyr. 11:47. Szinnay A. fórum boarium: ökör-vasar.
Szatmár m. leírásában ^TJkuritó^ Ökrös-marhás — „. . . minden
név alatt említi, mely 1238. íratott szekeresnek indifferenter az lova-
így- soknak és ökrös marhásoknak
Ökörkert — T. S., K. p. ü. levt., lészen kész pénzül való fizetések."
1632 — kerítve, ökrök számára. Kszeg, 1708 (380). MNy. VI: 183..

Ökörnevek — Petényi iratai- Ökvel — 1. Öklel.

ból, valószínleg: Nógrád. — *rzet — Kecskemét — a

Bimbó, Bodor, Bojtár, Busa, Csákó, gulyába becsempészett jószág,
Cseng, Daru, Dombár, Gombos, mely ily módon kikerülte a fbért
Hegyes, Kajla, Kócsag, Kormos, stb. 1895-iki szabályzat.
Lombár, Pajkó, Perge, Piros,
Rendes, Sugár, Szarvas, Szilaj,
*Ös vembe — Tyúkod — jön
a gulya a kúthoz, azaz: szaporán.
Villás, Virág.

Ökör sor — Ny. Sz. — „Az

* Összefekszik Bugaczmonos-—
lakosok rendi egész helyre, fél
tor — ez egy gazda tulajdonát
alkotó jószág mindég együtt tart
helyre és ökör sorra osztatott.
s éjjelre összefekszik. L. Tke..
Egy ökör sorra nyolcz rovás
imputáltatott s ez után egy kötél Összekalátyolódik — Székely-
föld adatott ki." ség, Nyr. 8:525. — öklezik a
* Ökörtinó — Edvi Illés Pál — marhat
a herélt bikaborjú az igába való * Összeverni — Kecskemét, XVI.
befogás eltt, mi a 3— 4-dik évben század máig is — a gulyát több
történik. Gyergyószentmiklós, K. gazda állományát egyesíteni. Vö..

L., kiherélt hím borjú (ökörborjú), Verni.

 ; :

összevert 421 Porzsák a

* Összevert — Kecskemét, a háziállatra is használják abban

régiségben, T. S. — az a gulya, az értelemben, hogy jámbor, sze-
a mely több gazda állományából líd, nem vad. Nyr. 29 : 91.
alakult.
Pasmintani — Kvár vidék,
*Ö8ztövérség — Edvi Illés Pál Ipoly völgy — kényeztetni. „Elpas-
— a tehénnél jóság jele; a kövér mintani a marhát jó takarmány-
nem tejel jól. nyal". Nyr. 16 : 526.

Ötödfü általánosan 1.— — Pásztorit — Béltelky Kálmán,

Harmad- és Negyedfú. Vö. Rúgott Nyr. 16 : 11. — irányváltoztatás-
borjú. sal hajt, 1. 0. Vö. még : z,
Kerget, Elakaszt. „Erigy csak
*Paesmag — Lengyeltóti — Pista, pásztorítsd idébb azt
a szarvasmarha fülekagylóját véd a szárnyát a gulyának". Nyr.
szrözet. Vö. Füleszre. 16 : 10.

Paczal — Veszprém m., Nyr. *Peöch — 1616 — a munkácsi

5 : 522. — V. paczá, paczó : gyo- udvarbíró utasításában marháról :

mor. Birkapacza, marhapaczá. „peöch-barom", mely a konyha

Pajzányos ökör, ló Szeged, — szükségére hizlalóban van a sar-

Nyr. 2 92. melynek párja

:
— kadi réten. Egy a sre, azaz
hízó barommal.
nincs s a gazda egy ideig nem
veheti hasznát. Vö. Pajzán. (Tsz.) *Péra — Lengyeltóti, *Ber-
zencze, Somogy m., *Kálmáncsa,
*Palóka — Bugacz-Monostor,
Somogy m., Nyr. 10 : 477. — ál-
Szeged-Csöngöle, * Peszéradacs,
talában a nstényállat vulvája
*Pusztaszanda, Kiskunhalas, Nyr.
Vö. Mögé, Megye, Megyi.
23 239. Kunmajsa, uo., 8 470.
— Tyiikod, Szabolcs,
: ; :

Meztúr, uo., 10 569. Szeged, *Pilleng

uo., 1 : 425. ;
:

Szentes, uo., 8
;

: 331. Nyr. 9 : 136. — Lebeny.1.

— vékony deszka úgy kifaragva, Pisó —

Rétfalu, Szlavónia, Nyr.
hogy a borjú orrának közfalára 34 487.:
—
marhagyomor lako- ;

beakaszthassák, hogy az állat ne dalom eltti vacsorára fzik. Vö.

szophasson. Vö. Libiczk, Libiczke. Puczor.

Pampula — Kecskemét — a Plünnyög — Székelység, Tsz.

ló V. szarvasmarha alsó ajka.
— a borjú szava. Vö. Prünnyög.

Nyr. 10 : 382. *A tót: papula = Ponosos — Felsrvidék, Nyr.

csúfosan a száj. 32 : 177. — pontyos = hasas pl.

Pára — Tolna m., Nyr. 6 323. :

tehén, disznó.
— szarvasmarha ; szólás : itasd — Poncsos.
Pontyos 1.

Porzsáka — Tapolcza, Nyr. 10

meg a párákat. Vö. Orrpára is.
:

Paraszt Jászság, Köz. — — 475. — járványos marhabetegség.

értelmén kívül még a jószágra. Vö. Lépóka.
 :;

Pötyög 422 Risa

* — Kába — Lebeny.
Pötyög 1. ban, sem gulyában, hanem külön
*Pötyöng — Tyúkod — 1.
falkában járó marha. Wagner:
„Phraseologia"-jában (1750.) exi-
Lebeny.
mius, singularisnak mondja Nyr.
*Prünnyög — Maros-Torda m. 22 559. Mtsz. szerint 1. magá-
— a borjú szava. Vö. Plünnyög, nos,
:

páratlan (marha), 2. magá-

Brünnyög. nosan él, 3. ntlen, 4. szabad,
Puezor — Kiskunlialas, Nyr. kijáró (állat), 5. sovány. Pest m.,
15 : 336. — a marhagyomor Homokmégyen családnév is (Nyr.
tréfásan a megvetett emberére 32:238.). Budenz és P. Thewrewk
is mondják. Vö. Pisó. p]mil szerint finn, Simonyi sze-

Púró — Bánffyhunyad, Kalota- rint szláv

németbl származtatja. Vö. Rédeg,
eredet, Kertész M.

szeg, Nyr. 17 :47. — bivalyborjú. Rédeg marha. Rideg bivaly, Rideg

* Ráfogni — Edvi Pál — Illés
jószág. Rideg gulya. Rideg marha.

száraz takarmányról zöldre és

Rideg ló, Rüdeg. Rideg — —
megfordítva a szarvasmarhát és Eglb. — a tenyésztésbl kizárt

egyebet is.
mindkét ivarú szarvasmarha.

Ragasztani — P.-Darócz, Nyr.

* Rideg gulya — Peszéradacs

2 : 554. — befogni: odaragasztani

— rideg jószágból alkotott gulya.

Nagybánya XVI sz. jegy-

az ökröt. * Rideg jószág — Kecskemét,
zkönyvében Nyr. 15 323. „sze- : : Bugacz-Monostor — az a szarvas-
kérhez ragasztám az ökröket és marha, a mely sem tenyésztés,
elszakította" == járomba fogtam sem hizlalás alá nem jön s télen
és onnan ervel kifogta és el- át is kijár. Vö. Rideg.
hajtotta.
Rideg marha — általánosan,
Rédeg marha — Alsóbaranya, Dunántúl, Nyr. 5 : 228. ; Vas m.,
Nyr. 11 : 382.; Orosztony, Zala m., uo., 30 : 99. — az, a melyet sem
uo., 24 : 384. — 1. Ridegmarha, tenyésztésre, sem tejelésre, sem
mely nincs tenyésztés alatt. hízásra nem tartanak ; de a
* — 1715. Peselnek
Rekeszteni melybl a mondott categoriákat
falu— marhát, külön helyre zárni. választják. Vö. Rédeg marha és
Rideg.
Renkesz — Udvarhelyszék,
Nyr. 4 378. — nem nagy, de
Rif — Hétfalu, Brassó m., Nyr.
ers
:

(ökörre ; emberre is) rekesz.

2?. : 48. — kistarhús a marha
mellébl.
* Rideg — Alföld, Halas, Nyr.
23 : 239. ; Nagykunság, uo., 16 :
Rigó — Englb. — ha a darvas
474. ; Szepezd, Zala m., uo., 17
marha orratáján világos gyr
van, akkor Rigó.
284. ; Balatomell., Székelyf., Tsz.
— *sem tenyésztésre, sem hizla- Risa — Somogy, Nyr. 2 : 375.
lásra nem fogott, tehát sem csordá- — Vö. Riska.
 ;;

Riska 423 Sre

Biska — Hajduszovát, Nyr. 26 : 380. — „200 rúgott ökörborjut
189. — kicsiny fajta, kis szarvú, esztendnként fölállítsa hetedfú-
jó tejel tehén ; a Hortobágyon koráig, úgy hogy midn az els
T. M. I., MNy. VIII : 187. ; minden fölállított (200) ökörborjú, hatod-
tarka marha. Vö. Risa, csiratehén fkort ért, akkor föladatassék és
és lásd még szarvasmarha szre más 200 helyére állíttassék". Az
alatt is. Bugacz, T. M. I. értelem csecstl elválasztott ökör-
:

borjú. Vö. Rúgott borjú.

Bosszul tejel — 1. Tejel.

—
* Búgott üszborjú — vö. Rú-
*Bózsavirágoii — Tyúkod gott borjú.
„a marha rózsavirágon bogárzik",
azaz: a mikor a rózsa virít ! „Mi-
*Büdeg — 1744, Csíkszék —
1. Rideg.
kor a bogár dongását hallja, már
indul". L. Bogárzás.
Sain — Erdvidék, Nyr. 9 : 42.
Bög — Somogy m., Nyr. 3 :
— csintalan (pl. ökör).
231. — marhabetegség. Vö. Rö-
Sallang — Göllniczvölgyi né-
gény, Rögzik.
meteknél — az ökör szarváról
Bögény — Balatonmell., Tsz. lelógó szíj. Nyr. 25 : 299.
— marhabetegség (vértályog). Vö. Sárga vértálé — BalatonmeU.,
Rög, Sárga vértálé. Tsz. — vértályog, marhabetegség.
* Búgott bikaborjú — vö. Rú-
Skira — tótosan, csira 1. o.
gott borjú.
tulajdonképpen styra.
* Búgott borjú — Tyúkod,
—
Szíhalom, Nyr. 8 569. : ; Balaton-
íSok barom — Murm. 1533.
pécus, pecoris.
mell., Tsz., Kreszn., Szentes, Nyr.
8 331.
: ; Hortobágy, T. M. I., MNy. Sorda — Moldvai csángó, Mtsz.
Vin 187. : —
melyet a tehén — csorda. Vö. Szorda.
már nem akar szoptatni s el- *Sre — Heves m.. Dinnyés-
elnigja a tgyétl; különösen
hát; Eger, Nyr. 17 : 477.; Hajdu-
akkor ha a borjúra szeges-
is,
dorog, Nyr. 32 : 156.; Kecskemét
kantárt kötnek vagy palókát al-
XVL sz., uo. 156.; Kunság, uo.
kalmaznak, hogy elválasszák. Van
10:329.; NagykáUó, uo. 12:429.;
rúgott bikaborjú, rúgott üsz-
Sima, Somogy m., uo. 19 : 381.
borjú. Vö. Szopósborjú, Szárazra
— Búgott Tiszadob, 20 480. uo. hízó :
—
marad. Kantárosborjú.
szarvasmarha. Hajdudorogon a ré-
borjú —
Bugacz, T. M. I. a — giségben, Takáts, Nyr. 32 156.: :

csecstl elválasztott, elrúgott borjú,

„Hízott sre vagyon a szegegy-
kétéves korig így nevezve.
házi földön 142 ökör; ezeknek
Búgott ökörborjú — Dombó- két srése vagyon; az egyik Sze-
vári urad. rt., 1729, M. Gazd. mes István oláh, a másik Cso-
tört. Sz. IX: 77—119., Nyr. 32: csándi György oláh". „Egy folt
 :

Sregulya 424 Szaladás

marha már felhízott srének." szó : spik = ua. spík = takony,

Debreczenben 1690: veres sre spíkös = taknyos.
ökör; 1708: kék sre ökör; 1711:
Kecskeméti Pál rt, busa sréje,
Stira — Nyr. 33 : 569. 1. her-
maphrodita; 2. medd tehén. Tót
Nyr. 22 : 520.; 1744: 2-ik Incat-
jövevényszó: síira, skira =her-
tus két napig volt srés, 10 srét
maphr. A palóczok a pendelben
1-s Incattus keze alá,
adott az
járó gyereket tréfásan csira-nak
NyK. XXVI. 337.; Oklsz. Vö.
nevezik: nem tudni, fiú v. leány.
Srés b. Eötvös is ismeri „s-
; :

Vö. Csira, Skira.

réket hizlalni". Falu jegyz. 3 : 172.,
Nyr. 22 : 370. Vö. Gböly, Sre- * Sudár — Peszéradacs — a
gulya, Srére fogni. Lomb, Le-
fark sudarja. L. Fark,
gyez, Farkalamja, Lamb.
* Sregulya — Alföld — hízóra
fogott gulya. Vö. Ökörgulya. *Sula — Székelyf., Tsz. és

Sregyjt — Oklsz., M. Gazd.

Mtsz. — kajla, lefittyent fül =
tört. Sz. IX. 23. szerint — fog-
csula, csulya.

lalkozásnév. Zoltai szerint Deb- *Sü — Bugaczmonostor — a

reczenben Sre-
1900 körül élt pofán támadó daganat.
gyjt Nagy Sándor. A sre sze-
désével, hizlalásával foglalkozó
Sünpalóka —
M. ó., Kecske-

gazdag Jóna czívisekrl is hallani

mét —
borjúkantár, mikor orád-

srét gyjtenek. A sregyúj t tehát

zóján nem vastüske, hanem egy
aféle marhakeresked, a ki össze-
darab sünbr van.
szedi a sovány jószágot és hízot- Sürü ökör — Csákberény —
tan adja el. Vö. Srés. 1. Vesés ökör.
* Srére fogni — Alföld — S vaj ezer v. angol — Hortobágy,
hizlalásra fogni. L. Sre. ^T. M. L, MNy. VIII : 187. — min-
Srés — a srék rzje; hízó den beszármazott, nem magyar
szarvasmarhát rz pásztor. Deb- fajta szarvasmarha.

reczenben, 1714-ben foglalkozás- Szájfájás —Hódmezvásárhely,

név, Oklsz.; 1. söre alatt Debre- Tud. Gyjt. 1819, II. 57. — marha-
ezen, 1744. évi adatát. Vö. Sre- betegség.
gyjt, Srés legény.
Szakgatás — Alföld — a gu-
Srés legény — 1714, M. Gazd. lyák feloszlatása, ill. elszámolás =
tört. Sz. IX. 22., Oklsz., a srés szétverés és beszámolás.
0.) segédje.
(1.
* Szaladás — 1748,Karatna köz-
Söreszemü, Sörelábú Szol- — ség — ha a jószág a pásztortól
nok, Nyr. 34 383. gúnynév. : — eliramodik és a tilalmasba szalad.
Spikk —
Gömör m., Nyr. 33 567. : A bírságkiszabásnál enyhít kö-
— marhacsontvel. Tót jövevény- rülmény.
 :

Szálai 425 Szopós borjú

Szálai —
Borsod m., Nyr. 16 Szémin való — Vas m., Nyr.
35. ; Szatmár vid. és Szolnokdoboka 30 102., Göcsej, Nyr. 6 180.
: :
—
m., uo. 11 : 571. — szálanként hályog a szarvasmarha szemén.
szedeget (a már jóllakott v. be-
teg marha). Vö. Szálalgat.
Szénára lép —
mikor szénára
lépik a marha. Nagybányai okle-
Szálalgat — Szatmár vid., Nyr. vélben 1560 körül sszel, mikor :

11 : 571. — szálai. a legelrl le, és jászolra száll a

marha. Nyr. 12
Szálas — Oklsz. — karcsú,
: 363.

magas. 1669: fejs al- „Egy jó Szénás marha — Kecskemét,

földi nagy szálas tehén 26 frt; XVI. sz., T. S., Nyr. 32 : 156. —
Hizlalt medd alföldi szálas 26 frt". hízott marha.

* Szára — Lengyeltóti, Mezkö- *Szer — Vö. Hopsa.

vesd, Peszéradacs, Bükkösd — a Szétverés — Bugacz Vö.

farknak, 1. o. Szakffatás.
* Szárazra marad — Békés — * Szétverni — Kecskemét —
a tehén, mikor elrúgta a borjút. „ökörcsordát szétverni" = fölosz-
Vö. Rúgott borjú. latni. L. Verni. M. ó., Kecskemét,
Szárízik — Czegléd, Nyr. 4 :
a gulyát szkor, Katalinnapkor,
132. Kukoriczahajtásnak a marha feloszlatni.

csak a levelét eszi, a szárát ott- * Szilaj — általánosan — az a

hagyja: szárízik. Vö. Izík. gulya, ménes, a mely télen-nyá-
Szárnya Hortobágy, T. M. L, — ron a pusztán van és sohasem
MNy. VIII 91. van a gulyá- :
— jön tet alá. Már leáldozóban van.
nak számszeriut kett bal és :
Vö. Félszilaj.
jobb. „Parancsolom Jóskának, a * Szilaj gulya
Bug^czmonos- —
bojtárnak : Csapja még a bal szár- tor. Malonyay
Zalaapáti, mely —
nyát a gujának." télen-nyáron a szabadban volt, még
Szarv — Vö. Csira, Csiramarha, csak szárnyék sem védte ez adta ;

Csitri-csutri. —
4 5 éves korában a legkitnbb
igás jószágot. Vö. Félszilaj gulya.
Szegy —
Kiskunhalas, Nyr. 15 :

428.; Besárkány, Rábaköz, Nyr. Szilaj marha — Vas m. —

18 : 238., országszerte — a marha magyar fajta, hosszú szarvú, fehér
melle. Lónak szügy- q van. szarvasmarha. A meghatározás
* Szegyfej — Csokonya — a
alighanem téves, mert alkalmasint
szilaj állapotban él marhát jelent.
lebeny (1. o.), szügyrésze.
Nyr. 30 99.
—
:

* Szekerez ökör általáno-

san — herélt bika, mely negyedfü Szokla — Lz. 46. — a pokla.

korában szekér elé fogatott. Vö. * Szopós borjú — Kecskemét

Ökör. és általánosan — a melyet az
Szoptatás 426 Tehén

anyatehén még szoptat. Vö. Rú- lev húsa. Bny, Gyr m., Nyr.
gott borjú. 17 : 575., az állat, különösen
* Szoptatás — az ifjú emls szarvasmarha gerinczcsontja, hú-
sával együtt, farkától kezdve úgy
állatot az anya emljén tej szívás-
dereka tájáig. Vö. Virágos tarja.
sal táplálni.
Disznónál: Orja, Vesepecsenyéje.
Szorda — Moldvai csángó, Mtsz.
— csorda. Vö. Sorda. Tarkabarom — Oklsz. — Varie-
gatus. 1558 Pecorum gregalium,
Szögdös — rség — rugdaló- tarka barom.
:

zik, szökell a marha. Nyr. 3 : 28?.

Szökeszárú — — íTartatlan — Göcsej, Balaton-

Mm
T. S. fehér
mell., Tsz. — elhanyagolt, sovány,
tulok. 1594, Kecskemét.
göthös, pl. marha.
*Szüleség — Edvi Illés Pál,
—
1841 — a bival kitelelésérl
Tavaji tinó 1. Tavalyi tinó,
múlt évi.
szólva mondja : „hitvány szüle-
séggel is kiteleltethet ". Vas m. Tavaji üsz — 1. Tavalyi üsz,
Kemenesalja, Tsz., téli takarmány múlt évi.
marhák számára. — Hortobágy, T.
Tavalyi tinó
Szz-barom — Bugacz, T. M. M., MNy. VIII : 188. — egyéves
I. — —3 1 esztends üszk. tinó : tavalyi tinó.

Sztizguja — 1. Szzgulya. Tavalyi — Hortobágy,

üsz
*Szüzgulya — Alföld — a MNy. VIII : — egyéves üsz.
188.

tenyésztésre még nem bocsátott — Sz. F. B. — Vacca.

Tehén
1 —3 éves üszk gulyája. Bugacz-
Palóczság, Nyr. 22 : 80. : Felsr,
Monostoron gyakran velejár a
Vas m„ Nyr. 36 46.: ; Göcsej,
tinó is. A Hortobágyon, T. M.,
Háromszék
Nyr. 2 : 473. ; m., Nyr.
MNy. VIII: 90, szzguja.
* Tehén — kk. — nstény,
Táhény — Rava, Udvarhely ivarérett szarvasmarha, mely már
m., J. M. — az ün, ha már megborj ázott. Oklsz., 1428 Te- :

megborj ázott, azaz tehén. henwero. 1476 Duo pecora vulgo :

STájag — Székelyf., Tsz. — thehen. 1510 körül keverthehen. :

daganat a marhákon. 1594: Meddü tehén. Vö. Böcze,

Bú, Csábali, Csetva, Csira, Csirák,
*Tappiiit — Marosszék — Vö. Csiratehén, Diszké, Diszketehén,
Rárug, Toppint.
Döszke, Düszke, Elhasi, Elúhasi,
Tarja — Rimaszombat, Gömör, Fejs tehén, Hasas tehén, Imelö
Nyr. 15 474. :
— a marha tar- tehén, Kravicska, Pleketor, Scsira,
kója. Alföld, Nyr. 15:280., a Skira, Stira, Táhény, Tehén,
marha nyaka. Székelyföld, Tsz., Tehénborjú, Tehény, S váj ezer.
a szarvasmarhának alapoczkánál Vaj ezer.
 :

Tehén-Borjú 427 Tin

Tehén-Borjú — Miskolczi 123. *Tejel — általánosan — jól

— „Idef tartoznak a Tehén-Borjúk vagy rosszul a tehén, azaz sok
is. melylyeknek húsok az ember vagy kevés tejet ad.
testének táplálására, mindennem
ökör húsánál jobb és alkalmato-
* Tejel jószág — Kecskemét

sabb." Vitula.
— mely reggel kijár, este haza-
tér ; csordához tartozik.
Tehénbr — Oklsz. — Corium * Tenyészet — 1701, Kecske-
vaccae. 1635 : Egy bokor tehén mét ivadék — értelmében te-
brt kijártatván, bokrát 4 f. M.
hénrl.
Gazd. tört. Sz. VIII 483.
— Bélteky Kálmán, Nyr.
:

Terel
* Tehéncsorda — Kecskemét 16 : 11. — irányváltoztatással hajt.
— naponként ki- és hazajáró VÖ. Hajt, Uz, Kerget, Pásztorit,
tejel jószág. Az Erd. Érczhegy- Elakaszt.
ség móczainál Cíurda de vad.
Nyr. 34:151.
:

Téréngetni — Marczal mell.;

téringetni, Erdély, rség, Nyr.

Tehenedni — Kemenesalja — 2 : 563. — széledez marhát össze-

tehénkedni. Gyr, Tolna, Szatmár, hajtani.

Szilágy m., Tsz. és * Szilágysomlyó, Téringetni — 1. Téréngetni.

Nyr. 16 287., leginkább a ráte-
henedni formában
:

onnan véve, Terítni — Székelyf., Erdély,

hogy a tehenek egymás liátára

s
Tsz., Szilágy, Szatmár m. —
* terelni.
ugrálnak coitus formában.
* Tinó Lengyeltóti —
szarvas- —
Tehénhús — Oklsz. — Caro marha, hím, a melybl vagy bika,
biibula. 1544: Tehén húst foytot Ezek
vagy ökör lesz. szerint
peczeíienek. Tehenhustwetreczen-
els-, másod-, harmad-, negyed/w
nek 2 fontot. 1572 : Pyretani
vagy éves, azontúl öreg. * Tinó — —
tehénhúst. Vetrecennek swtny te- Hortobágy, Békés m. a szarvas- —
hénhúst. Kolbazt uetrecen mele marha him ivadék az egyéves
swtny. 1669 Kövér ökör s tehén
:
koron felül. T. M. I. szerint
húsnak fontja 4 dénár. M. Gazd. (MNy. Vin:187.) kiherélt bika-
tört. Sz. I. 90. Sz. F. B. „tehén borjú 2 —6 éves koráig. Grossin-
hus". Gombocz Z. szerint a régi ger I. 119: juvencus, tenerior.
magyar nyelvben marhahús helyett Szilágy m. Nyr. 7 : 382, 2éven
használatos. MNv. 1 254. :
aluli ökörborjú (az üszborjú 2
éven alul kanczatinó); Engel-
Tehénkedni 1. Tehenedni.
brechtnél herélt, de még nem
*Tehény — Gross. I. p. 120. jármolt hím; Gyergyószentmiklós
- Firtosalyi, Nyr. 6 : 325., vacca. K. L., Rava, Udvarhely m., J. M.
1 —3 éves szarvasmarha; Firtos-
i" ,Ökör ós tehén." VáraljáUj J. J., a szarvasmarha
 :

Tinóbarom 428 Tgyel

2 évestl borj ázásig. Oklsz. 1528: PPBod. m. juvenculus ein kleiner. ;

Thyno thawaly. 1550: Juvenci junger Ochs. Az üsz belé van

thynok. Munkácsi török eredet- zavarva, mert a tinó mindég
nek mondja (Köztörök tana, csuvas hím, az üsz nstény.
tmá, Nyr. 25 : 17.), Kolozsvári
Tinófalka —
Bugacz, T. M. I.
glossz. 1577, Nyr. 36 70.
: : thanu- — a mely nincs a gulyába be-
latlantyno: iuvenculus indomitus;
osztva,
tynoczka iuvenculus (iuvencula
üsz). A
:

Balatonmelléken jármo- Tinógulya

* Debreczen — —
zatlan ökröt, Székelyföldön egy a hím szarvasmarha, a míg nincs

esztends borjút jelent. (Tsz.) Vö. jármolva, tinó és seregbe verve

Bikatinó, Bodacs, Bodács, Bogárka, tinógulyát alkot. Bugaczmonostor

Harangostinó, Hímtinó, Ökörtinó,

— ha csupa tinóból áll.

Kanczatinó, Tinóbarom, Tinóbinó, * Tinóökröcske — PPl. —

Tinócska, Tinóökröcske, Tinótulkó, Buculns.
Tinótulyok, Tulok, Gyermektinó,
Tinós — ^ Oklsz, —
juvencum
Tinóbaromgulya, Tinóbr, Tinó-
habens, 1408: Georgium dictum
borjú, Tinógulya.
Tinos. Zalai Oki. H. 337. 1557:
* Tinóbarom — Kecskemét — Waccam barna tynos.

tenyésztésre még nem bocsátott * Tinótulkó — 1. Tulkó.

hím szarvasmarha. Az ebbl
ifjú

álló gulya: a „tinóbarom gulya".

* Tinótulyok — PPBod. m. —
Bucola-, ein junges Kalb; junge
Bugacz, T. M. L, tinókból álló
Kuh.
gulya.

Tinóbinó — Tiszaadony, Bereg Tisztitt — Háromszék m., Nyr.

m., Nyr. . 27 478. — Tokaj, uo.
:
9 41.:
— a szarvasmarha tisztítja

24 240.
:
— szarvasmarha
ifjú
magát félidej hasasságára.
1 —3 éves koráig. * Toppint — Marosszék — vö.

Tinóborjú — Hortobágy, T.
Rárug, Tappint.

M. L, MNy. Vni:187., *Puszta- *Toppogat — Edvi Illés Pál

szanda, Bugacz, T. M. I. — ki- — az üzekedni vágyó tehén =
herélt bikaborjú. nyugtalankodik.

Tinóbr — Oklsz. — 1731: *Tgy — általánosan, az iroda-

Egy tinóbrtl a vásárpénz 1 lomban tölgy — egy az emlvel,
denar. M. Gazd. tört. Sz. VII. 89. de leginkább a tehéné. Közmon-
dás: „A tehén szarva közt keresi
Tinócska — Oklsz. — juven-
a tgyit". A tehén tejel, szoptató
culus. 1696: Tinócskák: üsz
szerve. Négy szoptatója: csecs.
Tinócska Eökör Tinócska 5.
5.

Adalékok Zemplén vm. tört., IV. Tgyel — Szentes, Nyr. 8 : 331.

216. 1702: Tinoczkák: Eökr Tinó — a tehén, mieltt megellik
7. Üsz Tinó 13. uo. V. 331. megtelik a tgye tejjel.
Tke 429 Tulkó

*Töke —
Biigaczmonostor — ság =^ középk. latin tragemata
egyazon gazdának a gulyában lev és tragea =^ magyar trággya,
jószága. Nappal együtt legel. Molnár Albert, trágya. A trágyáz
Éjszakára „összefekszik" (1. o.). szó mai jelentése még alig 250
Vö. Falkajószág. éves. —
Trágya Oklsz. — —
Tökegulya — Békés m., gr.
laetamen. 1683 Minden ökör után :

Wenckheim urad. — az, a mely-

egy-egy szekér trágyával tartozik.

bl a czifragulyát egészítik ki. Trágya-hordás — Oklsz. —

Vö. Anyagulya. vectura laetaminis. 1700 : Mind
* Tölgy — Edvi Illés Pál — szüretkor a terhhordástul s mind
pedig az trágyahordástul télben
derék és vastag tejes-erek, a jó
tehén ismertet jele. L. Tgy. és tavasszal, az marhás emberek
és szekeresek képtelen fizetést
*Törek — Kiskunhalas és sok szoktanak a megszorult gazdák-
helyen — 1. Izék, Izík. Nagykun- tul venni. M. Gazd. tört. Sz. I. 84.
ságon, Nyr. 21 332., apróbb az
izéknél.
:

Trágyázat — Oklsz. — fimus.

1719 A marhának tartása más-
Törköl — 1. Türköl.
kép
:

is hasznos, de a trágy ázatja

— Hortobágy, T. M.,
Törs-guja szükséges a majorságbeli földek-
MNy. VIII 90. — L. Törzsgulya.
: nek kövérítésére is. M. Gazd. tört.

Törzsgulya — Debreczen —
* Sz. III. 97.

a szilajon tartott gulya, mely Tretina tehén— Oklsz.— species

éven át nem kerül tet alá. L. tributi jobagionalis. 1594: Tre-
Törsguja. thina tehénnel tartoznak esztendeig

*Tve — Lengyeltóti, Mez- 6. (Maron, Szilágysomlyó mellett).

kövesd, Peszér-Adacs, Bükkösd — Az varhoz minden ember egi

a farknak. vagho tehénnel tartozik, melliet
eök trethina tehénnek hynak. (Ke-
Tzeg — Alföld — a szarvas-
restelek, Szilágysomlyó mellett).
marha lepényszer száraz hulla-
Vö. Vágótehén. A Tretina a tót
déka, jó tüzel. A lakos szedi
harmad.
halomba.
Tujok — Gyergyószentmiklós,
Trágya — Gombocz, MNy. I :

KI. — 3 — 5 éves ökör. Vö.

254. — bellaria, electuarium, trage- Tulok.
mata. A régiségben nyalánkság.
A régi magyar nyelvben ennyit
* Tulízni — némely helyen — a
szarvasmarha türközése. Kiskun-
jelentett: „trágyát is csinálj hozzá
ság, Nyr. 27 : 141., a szarvaival
gyömbérest. Az trágyát úgy csináld,
öklel.
hogy két annyi legyen az nád-
méz, mint az fahéj vagy a gyöm- * Tulkó — Kecskemét — a bu-
bér". Szakács Tud. Szarvas Gábor gaczi gulyások így mondták : „két
szerint görög Tpay/ina = nyalánk- éves, vastagszarvú tinó tulkó^.
 : ;

Tulkocska 430 Tusál

* Tulkocska — PPBod. m. — ment, ha még járomba nem fogták. —
Juvencidus, ein Kalb. Hajdúböszörmény öreg pász- —
Tulok — Gyergyószentmiklós, torok: Török Sándor és Király
KI. ; Firtos Váralja, Udvarhely János egykori számadó gulyások
m., J. J. ; Rava, Udvarhely m., J.
bemondása szerint a tulok ifjú
M. — 3—5 éves kiherélt hím szarvasmarhát, ivar különbség nél-

szarvasmarha; azontúl ökör. Kort kül jelentette. — T. S. — a

Kecskemét 1597. évi

XVII. században a harminczado-
jelent, ezért
jegyzk, tehénre is alkalmazza sok értelmében az a jószág,

„negyedfú tuloktehén". T. S., Nyr.

mely még nem liordott igát;

32 156.
: Heves m., Nyr. 7 41 — :
mihelyt rátették, marha lett. —
= tinó; Kemenesalja, Gömör m.,
*Leginkább az ifjú szarvasmarha;
Székelyföld,Tsz. 2— 3éves ökörtinó.
néhol a tinóval egyértelm. 1231-

Göllniczvölgyi németeknél Nyr. ben Gugh Comes alapítványában

„T'uuly'' általánosan a szaporulat
25 299.
: : fiatal ökör; Murm. 1533
vitulus ; Schl. szój. Tuluk = Bi-
értelmében. Az Oklevélszótár a
juvenculus; Gross. 1:119:
Twlyt tavalyinak értelmezi. A ré-
dens,
juvencus, adultior. PPL 1708: giségben „Twly" ifjú ökör, de

juvencus Sz. F. B. : tuliok. Oklsz.

tehén is; egyértelm a juvencus-
;

1318: Tulucmezey; 1408: Octo szal. L. Tulok és Tuloktehén,

de leginkább szaporulat értel-
pecora vulgo tuluk Decem ; 1503 :

mében.
et octo Boues adhuc nondum ju-
gum trahentes wlgariter Thwlok Tulokbr — Oklsz. — 1387:
nuncupatos, 1549 Tawaly twlkok. : Tulyokbr.
1584: Harmadfy tulyokeií;' Harmad-
Tulok pénz — Oklsz. — 1640:
fre kelend izö tyno. 1588 Az :

Tulok pénzt, az ártánypénzzel

16 thulyoknak ara az kyth a
egy okmányon.
falukon kv wagnak teszen. Tulok a
régiségben tehát növendék marha. Tuloktehén — T. S. — ne-
Vö. hímtulok (tinó), ökörtulok, gyedfü, kecskeméti jegyzkönyv,
tínótulyok, tujok, tulkó, tulkocska 1597. Bizonyítja, hogy a tulok
tuloktehén, tuluk, twly. — I. Fer- kort jelent, mert itt nstényre

dinánd oki. 1529. Közös pénzügyi van alkalmazva.

levéltár: Oesterr. Gedenk buch —
Tuluk Magyarországi oláh,
32. köt. 1529 július 15. Budweiss,
Nyr. 17 17 163. Erdélyi
T. S., Nyr. 32:156. — „de juvenco, Erczhegys. mócz,
: 69., :

uo.,34 319.
;

:
—
Germanico
Slavonico junetz
Terz, Hungarico
apellato"
tulok,
azaz
tuluc = tulok (móczoknál két
éven aluli ökör). Bszsz. bidens
a harmadf tinót hivták tuloknak.
Schl. sz. j. Bidens, juvencus.
Néhol azonban még a negyedfü
és az ötödfú tinót is tulok néven Tusál — Munkács, Nyr. 27 :

nevezik ; st Kecskemét vidékén 111. — döfköd: „a bornyú tusáli

még a hetedfü tinó is tulok számba az annyát".
 : — ::

Tutika 431 Uszék

Tutika — Somogy — az a cs, Ün — Gyergyó, Nyr. . 34 :

a melyen a sót stb. a barmok 260. ; Gyergyószentmiklós, KI.,

szájába eresztik. Nyr. 3 231. : Rava, Udvarhely m., Moldvai

csángó, Nyr. 30
Tücski-hajcski — Alföld — Tsz. — ün, moldvai csángó
: 173. ; Székelyf.,
i. h.
lábasjószág. Nyr. 15 : 281.
Bszsz. : ynö; Ver. 109.; PPl.

Tülök — Nagykunság — marha 1708. (itt a „Tüsz'' sajtóhiba);

szarvából csinált kürt. Nyr. 16 525. :

Sz. F.B. inoh; Schl. sz. j. ine. L.

Tüsz. Melius: Szt.Jób könyv. ford.

Türköl — Nagykunság, Nyr. Várad, 1565. p. 51., Nyr. 22 : 546.
16 : 525.; Szatmár m., uo., 11 :
„a hitlenek ökör-bikái megbor-
285. ; Sz. D. 89., 193. ; Székelyf., nyúztatják az ünkef ; Szelestey
Tsz., döf, öklel. Vö. Törköl, Merkel. Miklósné végrendelete 1558. ; Nyr.
28 „Az en gyermekymnek
Türkös — Csík m. — az olyan : 22.
Layosnak es Jánosnak wagyon
szarvasmarha, mely társaival min-
ékre üj, twlok ij, Lie, üj " 1. Üsz, —
dig ökleldzik. Nyr. 26 : 429.
azaz : nstény szarvasmarha az
Türs — Kalotaszeg, Nyr. 20 els teherbeesésig. Oklsz. 1251
468. — a béres fell fogott marha; 1281 óta ismeri. Vö. Üszborjú,
ab túlsó. Vö. Befogás. Üsztinó, Üny.
Türük — Ada, Bács m. — tü- *Ünborjú — Vitula, S. K.,
lök. Nyr. 27 : 411. Kr. 1.49. — fiatal, nstény szarvas-
marha az els teherbeesésig. Vö.
* Tüsz — Ün: Biicula PPl.
Ünbornyú.
(1708.). A T. Páriz-Pápainál, sajtó-
hiba, helyes az Üsz. nbornyú — Firtos-Váralja,

*Twly — 1231. — nyilván a Udvarhely m., J. J. — 9 szarvas-

marha az els
tuloktól — junix — ered ügy- s
Ünborjú.
teherbeesésig. Vö.

látszik olyan értelme is volt, mely

mindenféle szaporulatot, a melybe — Gyergyószentmik-
Üntinó
a javadalom élvezje részesült. lós, — — 3 éves 9 borjú.
KI. 1

Az Oklsz. tavalyiníik mondja. Vö.

Ünyö — Üny. 1.
Tulok.
Üny — Moldvai csángó, Nyr.
Úsztató — Oklsz. — Czuczor- 30 173. — üngö,
: Ün. 1.

Fogarasi szerint helyiség a tóban,

folyóban, ahol a barmokat úsztatni nyöldik — Tokaj, Nyr. 24
szokták. 1435 : Possessio Wzthato. 240. — njTigtalankodik.

1480: locum aquosum Vzthatho.

Üszék — Balaton, Zalai part,
1548 : stagnum Wzthatho.
Nyr. 21 : 524.; Veszprém vid., Nyr.
Ümelel tehén Vö. imel 19 : 575. üszéng, ; Dombóvár, Tolna
tehén. m., Nyr. 25 : 192. ; üszénk, Ibafa,
 :
: :

Üszéng 432 Vágómarha

Baranya m., Nyr. 20 287. kelend izo fyno; 1597: Harmad-

Izék. Vö. Üzék. fira menendeo üszeo téno. 1702

Üszéng — 1. Üszék.
Üsz tinó. Juvenca.

Üszénk — 1. Üszék.
Üsztinócska — Oklsz. — ju-
venca parva. 1696: üsz Tinócska.
- Munkácsi szerint — Adal. Zemplén vm. tört. 10:216.
alán elem, régi alakja íze, ysew:
juvenca, bucula, vitula = a tehén, Üzék — Veszprém és Gyr m.,
mieltt borj ázott volna.— *Üsz Nyr. 21 : 524. Vö. Üszék.
— Lengyeltóti, Pusztaszanda, Jász- — Üzelkedik.
Üzekedik 1.

nagyknnszolnok m. — szarvasmar-
*Üzelkedik — Edvi Pál, Illés
nstény addig, a míg teherbe
1841 — a szarvasmarha pároso-
ha,
nem esik ekkor tehén lesz.
; (Horto-
dása. L. Coitus. Vas m., Nyr. 30 :

bágy: egy éven túl.) Balatonmell.,

99. izékedik.
Pápavid., Tsz., Gömörben, Nyr. 22
525. : ?*S2;eo. *Gross.1. 120. juvenca; zre fog — Mátyusföld, Nyr.
Schl. szój. : ize juvenca;
:

Bszsz. 17 : 523. — zre fogja a bika

yseiv] Oklsz.; 1542: Vacce iszew a másodf üszt: coitálni akar
vituli; 1549: negyedffy harmadffy vele.

es thawaly izók. Vö. Isze, Kancza-

borjú, Rúgott üszborjú, Ün, * Vadjában — általánosan —
Üszbarom, Üszborjú, Üsztinó, hágatni, ha az ivarok nem hozat-

Tavaji üsz. * Békésben 4 éves nak, vagy záratnak össze, hanem

korig a 9.
természetüket önkényt, szabadon

Üszbarom — Kecskemét —
követik.
*

tenyésztésre még nem bocsátott Vádolni — Somogy — vállalni,

ifjú nstény szarvasmarha. innen elvádolni = elvállalni, pl.

a fiavesztett anyajuh más báránji;.

Üsz-borjú Hortobágy, T. — A míveltebbeknél vadúnyi
M. I., MNy. Vni:187. *Szanda- — formában.
is így:

puszta,Vitulus juvencalis. Vö üsz-

bornyú; fiatal nstény szarvas- Vágó barom — Oklsz. — pecora
marha (Englb). Kreszn. vitula. Sz. :
mactanda. 1559. Vago barom. Le-
F. B.: vszo horiu. Bugacz, T. M. I.
vágásra való.

*Üszbornyú — Mezkövesd — Vágócska — T. S., Kecskeméti

az üszöborjú. jk. 1712. —a pesti alispán Kecs-

— keméttl vágócskát = vágómar-

Üszgulya — Kecskemét
*
hát kér.
üszkbl álló gulya.
* Vágómarha — már a régiség-
* Üszgulyába verni — Kecs-
ben is — marha, a melyet fo-
kemét — 1. Verni.
gyasztásra leölnek, vagy a mely
Üsztinó — M. A., Nyr. 22 erre alkalmas. Vö. Vágócska.
546. — Oklsz. 1587 : harmadfre *1727. Esztergom város.
Vágó tehén 433 Vissza-bogározik

Vágó tehén — Oklsz. — vacca gulyába verni = közéereszteni.

ad cultrum destinata. 1518: Wagho Ökörcsordát szétverni = fölosz-
tehenth eggyet. 1594: Az varhoz latni. Gulyába veretni beosz- =
minden ember egi egi vagho tani ; de egyesíteni is. Vö. Szét-
tehénnel tartozik, melliet eök verni, Összeverni, Veretes. —
trethina tehénnek hynak. Keres- Verni — XVII. század, de álta-
telek, Szilágysomlyó mellett. Vö. lánosan is — a mezre kiverni,
Tretina tehén. a csordához verni = csatolni.
Nádasdi Ferencz artikulusai 1649.
Vájcér — Hilib, Futásfalva,
Háromszék m. — svájczi tehén, Vértál — Fehér, Vas m.. Tsz.
ab „Svajczer". Nyr. 38:238. — vértályog. Vö. Vértan.

Vaklics fekete tárcsa — Vértan — Fehér m.. Vas m.,

Kecskemét, 1598., T. S., Nyr. Tsz. — 1. Vértál.
32 159. :
— marha. *Ha szeme Vesés ökör — Csákberény —
körül fekete gyúrú van. ers, megtermett ökör. Njrr. 43 46.
:

*Vaszora — Lengyeltóti — a
Vetél — Kassai, 1831, Nyr.
bika penishüvelye.
1 : 379. — megvet, elvetél =
* Vaszora szr — Lengyeltóti — abortum facit. A tehén elvetéli
a bika penishüvelyének bojtos borját: ha korait szül.
szrözete.
Vezérökör XVIIL sz. — —
Vegyesgulya — Békés, gróf mely a falka élén járt és nagy
Wenckheim urad. — eladónak, kolompot viselt. Vö. Harangos,
igásnak szánt marhák gulyája. Kolompos.

*Vehem — általános — a Vika — Apatin, Bács m., Nyr.

magzat, innen vemhesség = ter- 24 580. :
— viké Overbász, bács-
;

hesség. Murm. 1533, pullus. kai sváb: wike. Nyr. 26:231.=

bika.
* Veret — Kemenesalja, Göcsej,
— szrét
vedlik, változtatja a í Villog — Szeged, Tsz. 386.

marha. Tsz. 383. — hirtelen ide-oda, nyugtalanul

— tekinteni. A szilaj marha is vil-

*Veretés Debreczen, Kecs-
mikor ismeretlen, veres,
kemét — a „tinót az ökörcsor-
log,
kete vagy kékruhás embert
fe-
lát.
dából a tinógulyába kell veretni",
arra vonatkozik, hogy az össze- Virágos tarja Bny, Gyr
szokott állatokat csak veréssel, m. 1. Tarja.
hajszolással lehet elszakasztani
és máshova beosztani. Vö. Verni.
* Vissza-bogározik — Udvar-
hely m., Mtsz. I. 149. — Vissza-
Verni
* —
Kecskemét a — fut. „Még tehent is hármat hoz-
marhából alkotott külön seregekre tak, de mind visszabogároztak."
nézve ilyen alkalmazásban. Üsz- L. Bogárzás.

Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvk icse. 28

 :

Vonóbarom 434 Csurrant

Vonóbarom — Oklsz. — ju- Zesztre — „Ostorpattogással

mentum. 1597 : Nynchen wonyo hajtják be az udvarra a Varga
barma. 1669 : Négy vonóbarom Erzsi hozományát, a „zesztré"-t.
után jól megrakott szekér fa rossz Négy szép fehér fejstulok, két
utón 60, jó utón 48 dénár. Két bivaly, tehenek és sertések lépe-
vonóbarom után 36, jó utón 24 getnek az új lakás felé, a „héré-
dénár. M. Gazd. tört. Sz. I. 95. szesek" pedig ujjongva lepik el

Vonómarha — Oklsz. — pecora az udvart". Gyarmathyné „A fiatal

jugalia. 1669: Télben hat vonó-

pap" czím regényében. Nyr.
16 : 143.
marha után 1 nyári szekér széna
3 frt 60 den. Nyárban 2 írt 50 Zesztre bornyii nagyra jöjjön
den. Négy vonómarha után télben — Kalotaszeg Nyr. 16 143. ? : —
2 frt 25 den. Nyárban 1 frt 25 Gyarmathy Zsigáné „A fiatal pap"
den. M. Gazd. tört. Sz. I. 95. 1689 : czím regénye.
Egy adnak
Szoltissághtul fel sze-
Zömök szabású — Debreczeni
keret, Vonó Marhat 2.
jzk., 1688, T. S., Nyr. 32 157.
:

Vonóökör — Oklsz. — ju- — ökörrl : alacsony.

mentum. 1587 : Wonyo ökör.
Züllik — Kóvár vid., Ipoly-
Vonósmarha — Kolon, Nyitra völgye, Nyr. 16:514. — elzüllik
vid., palócz, Nyr. 33:462. — a tehén V. birka, elveszti a tejét.
igásmarha. L. Vonyómarha. Vö. Elapad.

*Vonyómarha — 1762, Po-

zsony megye stat. — igás marha. Tej és termékei.
L. Vonósmarha. Colostra — Sz. M. — els
Vonyóökör — T. S., K. p. ü. tej a borjúellés után. A nép-
levt., 1679. — igás ökör ; a sár- nyelvben számos változatban
vári urad. összeírása. gulászta, gulajsztra, gurászta stb.
Vö. Fecs-tej.
Vörös bika — tehén, macska
és tüzes bika, a Dunántúlon a * Csrülni — Göcsej, Mtsz. I.

bosszúszülte felgyujtás, MNy. II: 354. — fejni : „Csrúd meg a

125. pl. —
„Majd neki eresztem
:
tehenet".
a házának a vörös bikát." „Még Csurdít — Palóczság, Nyr. 23 :

fölböki az asztagjukat a vörös 284. — megfej. Ha sok tejet ád

bika". a tehén. Ellentéte : megcseppent.
Wike — 1. Vika. L. 0.

Zabja — Tokaj, Nyr. 24:335.

Csúrol — Aszóf, Balatonmell.,
— van a marhának, ha a szája Nyr. 26:139. — „Megcsúroltad
széle felette szálkás, mintha zab-
már a tehenet?" Tolnám, tájszó.

szemek csüngenének sorjában * Csurrant — Csallóköz, Mtsz.

rajta. 1. 348. — fej (tehenet) : „Röktön
 2 :

Fecs-tej 435 Gurászka

csurrants, mert majd kihajt a Föcs-tej — Arács, Zala m.,

rikkants." Nyr. 22 : 192., Abauj m. uo. 33:22.,
Baja, uo. 33 : 530., Szabolcs m.,
Fecs-tej — Háromszék m., uo. 9 : 136., Sárvár, Vas m., uo.
Székelyf., Mtsz., Nyr. 26:435., 26 192.
:
— föcs-téj. Mohács, uo.
Abauj m., uo. 4:477. — fecs-téj, 27 : HL, — föccS'tej. Répczemell.,
Balatonmell., Tsz., colostrum. A Mtsz., 1. Fecs-tej.
tehén megborj ázása utáni 1 — Fös-tej — Székelyi'., Mtsz., Nyr.
napon PP. 1708
téj)
át fejt tej.
és Cz. F. szerint a gyermek-
(fets-
26 435. :
— föstéj. Kállay gyjt.
Tsz., 1. Fecs-tej.
ágyas asszonyok elteje is. így
Ipolyságon Mtsz. Olaszban féccia Fösz-tej — Székelyf., Mtsz.,
Nyr. 26 435.
: Lexicon Budense Csúza, Baranya m., Nyr. 26:435.
nyomán, Alexics szerint Nyr. 17 :
— 1. Fecs-tej.

369.,magyar elem az oláhban. Frecs-tej — Abauj m., Mtsz.,

Arany is ismeri, Nyr. 23 370. :
Nyr. 26 : 435., 4. 477. — 1.

Vö. Fes-tej, Fest-tej, Feszes tej,

Fecs-tej.
Fesz-tej, Föcs-tej, Föcs-téj, Fösz-
tej, Frecs-tej, Fröcs-tej, Gulásztra,
Fröcs-tej — Baja, Nyr. 33

Pec-tej.
530., Abauj m. uo. 33:22: — 1.

Fecs-tej.
Fej — vö. Csrül, Csurdít,
Csúrol, Csurrant, Ecselkedni, H- Gujesztra — Tállya, Nyr. 4 :

vej kel. Megcseppent, Megcsurrant, 477. — 1. Gurászta, Colostrum.

Meghivejkel, Összefejni, Ükönnyi.
Gulajsztra — Nyr. 24 : 176. —
* Fej szek — Bükkösd — mint 1. Gurászta, Colostrum.

a csizmadiáé, de egylábú, kerek, Gulászta — Debreczen, Nyr.

kivájva, a fejshöz szíjjal a farra 7 : 189.; Zilah, uo. 28 : 238. —a
csatolva. tehén ellése után elször fejt tej-

Fes-tej — Székelyf., Nyr. 26:

bl készült zsendicze. Szatmár m.,

435. — 1. Fecs-tej.
Nyr. 11 : 284.; Érmeilék, uo. 29:
334. a. m. gurászta, 1. o. Arany
Fest-tej — Csíkszék, Tsz. — is használja, Nyr. 23 : 570.
1. Fecs-tej. Nyr. 26:435. szerint
Gulásztra — Szatmár, Tsz. —
fest-tej sajtóhiba is lehet.
1. Gurászta, Colostrum. Szabolcs
Feszes-tej — Ipolyság, Hont m., Nyr. 9 : 136.

m., Nyr. 19:45. — 1. Fecs-tej. Gulesztra — Tállya, Nyr. 4 :

Nyr. 26:425. szerint ez az alak 477. V. gujesztra — 1. Gurászta

népetymologia. Colostrum.

Fesz-tej — Székelyf., Mtsz., Gurászka Beret, Abauj m.,

Csúza, Baranya m., Nyr. 26:435. Nyr. 3 : 523. 1. Gurászta, Co-
— 1. Fecs-tej. lostrum.
28*
 :

Gurászta 436 Megaggasztalódík

Gurászta — Beret, Abauj m., í Köpü — Balatonmell., Tsz. 120.

Nyr. 3 : 523.; Alsófehér m., ma- — tejfelt rázó edény vaj verésre.
gyar, Lz. 121.; Nagykrös, Nyr.
Köpülni — általánosan — a
36 382.; Szentes, uo. 8 187.;
: :

köpülben tejszínbl vajat verni.

Szkefalva, Kisküküll m., uo.
15 : 336. — a telién borjazása Köpül — általánosan — vaj-

utáni 1—2 napon át fejt tej. Kun- veredény és lyukasztott verje.

ságban aludttej, Nyr. 10 : 329. *Körösztvessz — Szegedcsön-
Vö. Fecs-tej,Gujesztra, Gulajsztra, göle — # fakeret, a melyre a
Gulászta, Gulasztra, Gulásztra, szrruha jön, melyen át a tejet
Gulesztra, Gurászka, Gurásztra, szrik.
Gurásztatej, Kulajsztra; Zangura,
Kulajsztra — Kassa, Nyr. 25
1. Colostrum.
384. — a tehén borjazása után
Gurásztatej — Forróencs, Aba- fejt, összefutó tej. Vö. Kuraszló,
uj m., Nyr. 28 : 421. — Gurászta,
1. Kurászló, Kurászta, Gulásztra =
Colostrum. Colostrum.

Gurásztra — Tokaj, Nyr. 23 : Kuraszló — Bukovina, Nyr.

384. — 1. Gurászta, Colostrum. 23 : 296. — 1. Kurászta, Colostrum
és Nyr. 6 472.
Haszon — Somogy m. — a
:

— Alsófehér m., ma-

Kurászta
tehén haszna: vaj, tejföl ad
normám tyúkhaszna
tej,

= tojás. Nyr.
gyar, Lz. 46. — borjazás után
fejt összefutó tej. Vö. Kulajsztra,
35 : 190.
Colostrum.
Hirnyókázik a tej Kalota- — — —
szeg —
mikor fni kezd pillése-
Küpüll Csík m. az a
;

karcsú fenyfaedény, melyben a

dik. Nyr. 29 : 479.
tejet megköpülik, hogy a vajat
Hüvejkel, meghívejkéli — Szen- kiválasszák. Nyr. 7 332.
—
:

tes, Csongrád m. a tehenet

megfeji; a fejés a hüvelykujj se-
* Leadni — Edvi Illés Pál —
gítségével történik. Talán inkább a tejet, mikor fejik, kiengedni.
pillanatnyi képzés, mint állandó *Lésza — Göcsej — vessz v.
szó. Nyr. 16 : 94. szalmakosár a túrószárításhoz.

író — Csík m., Nyr. 7 : 236.,

Más vidéken kóficzimk hívják =
Csíkszék, Tsz. — köpült, vert tej.
cserényágy, szalmanyoszolya. Ke-
menesalja: a „dikó". Tsz. 240.
Schl. sz. j.: mulsum.

— Moldvai csángó, Nyr.

Jó-ja
*Mag — Kecskemét — cseré-
nyezés, babszemnagyságú pirított
31 84. — a tejnek ==
: java. föle,
kenyérbél a tarhó oltására.
Kószílt — Tatrang, Brassó m. Megaggasztalódík — Szentes,
— összefutott Oláh elem a tej. Mtsz. —a tej = összecsomósodik,
m. nyelvben. Nyr. 23 : 249. megalszik.
 :
:

Megaggik 437 Téh

— Palóczság, Mtsz.
Megaggik készül a szérdiktúró. L. Szérdék-
— = túróvá keményedik.
a tej túró.

Megaludt a tni —
* Három- tejet; Szérdiktúró — Bihar m., Nyr.
szék m. — Ütsz. 41. I. 4 : 183.; Haj dunádudvar, uo., 37 ;

Megcseppent —Palóczság, Nyr. 375. — friss tehéntúró. Vö. Szér-

23 284. Háromszék m., Csík m.,

: ;
dóktúró.

uo. 26 : 331. — megfej. Vö. Csur- Szitka — Bagota, Komárom

dít. m., Nyr. 25 : 478. — szr, ló-
tej

*Megzliii — Bodrogköz — ha szr szövet.

a tehén felszárítja a tölgyét. Meg- Szökrön — Sopron m., Nyr.

iülepedni, Vas m., Tsz. 256. = 6 : 373. — „olan ládaforma, a kibe
a tehén teje elapad. a tejet szoktyák tartani".

Nyiret — Kalotaszeg, Nyr. 17 Szurutyka — Tsz. és Kiskun-

—
:

526. — leereszti a tehén a tejet. halas, MNy. 1 : 165. (Gombocz)

aludttej (vert aludttej). Cseh:
Ótás — Kecskemét, Tsz. — syrovátka, tót: srvátka.
fölözetlen, édes tejbl készült
túró. *Tarhó — Bugaczmonostor —
oltott tehéntej : pásztorok eledele.
Pec-tej — Barkóság, Nyr. 32 : Felforralt tejet pirított kenyér-
524. ; Gömör m., uo., 23 : 45. ; Nóg- maggal oltanak meg és htik.
rád m., 110., 4 : 142.; Palóczság, Gulyások f eledele. Csongrád,
uo. 6 : 93., 22 : 78. ; Rimaszom- Nyr. 9 90., Debreczen, uo. 3 563.,
: :

bat, uo., 5 : 229., 26 : 435. és Bor- ua.A Schl. szój.-ben: taruh. Ké-
bás Vincze uo., 4 : 225., péc-tej, sbb tarh, tarhó. PPBod. 1782:
pecz-tej = a tehén borj ázása után taroh. Cseh-tót : tvarok, orosz
fejt, felforraláskor (gurásztává) tvarog. Gombocz, MNy. I : 165.
összefutó tej. Vö. Fees-tej. * Co- Vö. taryk.
lostrum = colostra: borjazás után * Taruh Schl. szój.
els tej.
Tarhó.
*Pitli — Tsz., Baracska, Fejér
Taryk — lefölözött és akkor
m. — sajtár. Tsz. 300.
„megfzött" aludttej, tarh óféle,
*Póczdeszka — Selye, Maros- Przewalskij, Reisen in der Mon-
torda. Vö. Sajtpócz. goléi 1881, p. 345. Nyilván egy
a magyar gulyások tarhó tej-
Szérdóktúró — Szentes — eledelével, keletfelé kitn nyom.
aludttejbl csinált túró. Vö. Szér-
diktúró *= tehéntúró. Nyr. 8 : 332. Té Hajduszovát, Nyr. 26 :

Szérdik — Bihar m., Nyr. 4 :

189. tej.

183. ; Répczemellék, Sopron m., Téh — Hajduszovát, Nyr. 26

.uo., 2 : 561. — aludttej. Ebbl 189. — tej.
 ; :

Tehénfaggyú 438 Vajver

Tehénfaggyú — Oklsz. — S Tejpille — Barkó szó, Tsz.

sebiun bubulum. 1594; Restal az 360. — tej hártya.

varban tehén faggiu font 119.

Tejver dézsa — Székelyf.,.

Tehén haszna — Légrád, Nyr. Tsz.; téver dézsa Nagyúny, Há-

43 43. :
— tejtermék. romszék m., Nyr. 36 328. :
—
vaj köpül faedény.
Tehén haszna — Oklsz. —
lac = tej. Annak utánna
1717:
Téka — Nádudvar, Hajdú m.,.

senki a' tehenemnek hasznát el

Nyr. 8 234. : — faszekrény, mely-
ben a tejesedényeket szokás tar-
nem Borsod m. jegyzk.
veheti.
Vö. NySz. tyúkhaszna tojás. — tani.

Tehén sait — Sz. F. B. — — Tdökl — Sárköz, Nyr. 32: 463.

„hosszúkás sajtár, melynek
Caseus bubulinus.
alsó részén a dongalyukba iM
Tehéntúró — Oklsz. — 1669: cs van". -

Julit í(ró fontja 9 dénár. Tehéntúró

fontja 6 dénár. M. Gazd. tört. Sz. Urda — Kúvár vidék, Ipoly-

I. 89. Caseus vaccinus — ez a völgy, Nyr. 16:514. — a tehén-

tót twaroh, nem azonos a tarhó- nek bornyazás után kifejt sr

teje. Vö. Orda a juh alatt.
val, mert ez oltott, amaz nem.

Tej — könnyi — Göcsej, Nyr. 5 : 35.

Hajduszováton
lac. Sz.
té,
F.
téh Nyr. 26
B. : tey.
:
— fejni.

189. ; Ormánság, Baranya m., Vaj — Schl. szój., Ver. 14. —

Tsz.: téj. Oklsz. 1351: in posses- butirura. Gombocz szerint finn-
sione Teyfolua. 1388: villa Tey- ugor eredet, finn : voi ; mordvin
falu. 1413: Petro They. $ Csongrád, vaj; lapp: vuoj, vuj; votják
W. Babona: Ki fecskefészket
J.
vej, vüj ; osztják: voj ; vogul:
elpusztít, annak tehene véres vaj, MNy. 1 : 164. = zsiradék,
tejet ad. vaj; köpüléssel az aludt tejszín-
Tejázalék — Gyr m.. Tsz. bl készül. Kecskemét, Kada in
tejázalik uo. Nyr. 8 : 523.; tej- litt. „A gulyás nem készíti".
házalék. Bánfa, Baranya m., Nyr.
Vajcsepü — Erdvidék, Nyr.
26 : 141., tejnemúek (tej, tejfel,
9 : 42. — vaj olvasztásnál a lábas
túró).
fenekére lerakott csapadék v.

Tejázalik — 1. Tejázalék. sonkoly.

Tejföl — Cremor: a tej föle. Vajpénz — 1492: Rakpenz

Schl. szój.: teyfel. Oklsz. 1416: (= rákpénz) aut tvay pénz (D.L.
Ladislaum Teyfel. 1531: Lac et 36992). Nyr. 1 : 377.
Vöttem teyfelt
theyfel emi. 1544:
* Vajver — Selye, Maros-Torda
beleshez.
m. — lyukasztott korong, középen
Tejházalék — 1. Tejázalék. nyéllel.
Vert tej 439 Barna
\

Vert tej — Székelység, Szé- (Kemény János 371.) Nyr. 27:163.

kelyf., Tsz., Nyr. 4:328., verté, — Babos —
Szentgyörgyvölgye,
vert téj Hétfalu,
; Brassóapácza vert Nyr. 25 : 380. — családnév is.

téj, Nyr. 31 : 50. — savanyú tej Szécsény, Nógrád m., Nyr. 32:294.
(a melybl a vajat kiköpülték). Oklsz. 1594, Kecskemét, Nyr. 32 :

*Vö. zára, a tói cmar, de zwara is. 158., tarka. — Babos — a régi

SVéska — Székelyf., Tsz. 384.

nyelvben a m. tarka szín. „Négy
— rostakéreg, melybe a sajtot
ökör, egyik hahos ordos, másik
rt kajla." Debreczeni levélt.
belenyomják (sajtforma).
1667. Nyr. 35: 119. — Babos —
Vetrecze — Oklsz. — Lario- Debreczeni levt., Széli F., Nyr.
lassum. 1544: Tehénhúst wetre- 22 : 518. — Négy ökör, egyik
czennek 2 fontot. 1572: Vetrece- habos ordos, másik rt kajla,
nek leues kenyere. 1572: Vetre- harmadik kék, 1667. Barna babos
cennek swtny tehénhúst. Kolbazt ökör, 1686.
uetrecen mele swtny. PPBod.
1767 szerint sült szalonnaszelet.
Baboskék — T. S., Nyr. 32 154. :

— ökör. XVII. sz. Debreczen.

Zangura — Haj dunádudvar, Babos ordas — Debreczen, jzk.

Nyr. 37:375. — a gurászta. L. 1667, T. S., Nyr. 32 157. — :

* Colostrum. marha.

*Zsajtár — Kiskunhalas — az Babos szordas — T. S., Nyr.

a faedény, a melybe a pásztorok 32 : 154. — ökör. 1594, Kecs-
fejtek.Csongrád m., Nyr. 6 373.; : kemét.
Patóháza, Szatmár m., uo. 18 :
* Bálán —
Gyergyószentmiklós,
432.; Szatmár m.. Tsz., ua. Vö.
KI. —
szke. Szarvasmarha, oláh
Sajtár, Zsejter,
Zsotár; a tót Soehtár.
Zsétár, Zséter,
réven vett = belán. tót

Bálán — Ditró, Csík m., Nyr.

Szarvasmarha szre. 43:41. — szke.

— — Barna — holdas, fekete, kesely,

* Almás sok helyen a
szárlábú. Ökörleírás, XVII. sz.,
szarvasmarha színeirl is, ha
Kecskemét, Nyr. 32 154. Szeged, :

kisebb, halavány foltos elosztású.

Nyr. 32 295., Galambok, Zala
:

Sopron
Szili-Sárkány,
32:293. (foltra vonatkozik).
m., Nyr.
m., Nyr. 32:293. Barna — —
Oklsz. — 1349: Vnacum duabus
Babos — tarka, foltos. Több (bobus) Zewka et Borna colore Mú-
helyen ma is használják. Vö.
zeum Kállay. 1359; Vnum bouem
barna coloris Forrás? 1475: Duos
Mtsz. Gyöngyösinél:
boues vnum nigri coloris, alterum
„A szálkás Hárpia (kopó!)
a kopár Sárosával,
Barna. Múzeum, Kállay Nr. 1160.
Babos Leopárdnak egyfészkú 1475 Duas vaccas fetethe Charna
:

[társával". et alia tliompa Barna. Múzeum,

 : :

Barnababos 440 Borzderes

Kállay, Nr. 1160. 1492: Vnam Barnaszr — Kevermes, Csa-

vaccam que vocatur Ze\Gsbar?ia. nád m., Nyr. 32 : 295.
D. 36,398. 1521 Lego
Orsz.
duas vaccas
Ivt.

vnam in cauda kurtha

:

Barna tárcsa — T. S. szm.

1597, Kecskemét.
et aliam coloris Barna. Múzeum,
Kállay. 1557: Vaccam feanza tynos. Barna tárcsa búbos — T. S.,

Múzeum, Bethlen. Vnum barna Nyr. 32 : 158. — ökör, 1594,

bicat et vnam vaccam, uo. 1690 Kecskemét.
Barna kék tavalyi bika borjú.
—
Barna tárcsa homály Kecs-
Debreczen, Lvt. Nyr. 22:518.
kemét, jzk., 1597, T. S., Nyr.
Barnababos — T. S., Nyr. 32 : 32 :
— tulok = rosszul herélt.
159.
157. — ökör színérl, 1687. Deb-
Barnya — Felsrvidék — 1.
reczen ; fehér földön, barna fol-
barnaszrü szarvasmarha, 2. pün-
tokkal. 1687, Debreczen, jzk.,
kösdi búcsú és népmulatság (ré-
T. S., Nyr. 32 : 157., ökör.
gente), melyre ilyen szín állatot
* Barna busa — T. S. — ökör, vágtak le. Alsór. L. Rke. Nyr.
XVII. század Debreczen; busa a 32 : 176.
fejrl. Nyr. 32 154.
:

*Bikaszemü H.-Hadház — —
Barna búsa — Debreczen,jzk., szemk, mikor a szem környéke
1686, Nyr. 32 157. —
T. S., :

fekete.
marha.

Barna holdas fekete kesely

Bodor — Barkóság — buja
hajtású növény vagy hosszúszr
szárlábú — Kecskemét, jzk.,
marha. Nyr. 32 520.
1594, T. S., Nyr. 32: 158. — marha. :

Barna kék — tavalyi bikaborjti, *Bojtl, bójti — Háromszék m.,

1690, Debreczeni lvt.. Széli F.,
Mtsz. I. 152. — bojtosszrü tinó:
22 Debreczen, jzk., olyan szarvasmarha, melynek
Nyr. : 518.
1681, T. S., Nyr. 32 : 158., ökör.
szarvaközti homlokszre nagyon
bojtos.
Barna kesely Kecskemét, — — —
Bonta a régiségben is két-
jzk., 1594, T. S., Nyr. 32 158. :

— marha. Debreczen, jzk., 1667,

szín bicolor, leginkább a szarvas-
— —
marháról. Bonta Kecske-
T. S., Nyr. 32 157., marha. :

mét, jzk., 1594, T. S., Nyr. 32

Barna kis kuklya szarvú — 158. — marha.
Debreczen, jzk., 1665, T. S., Nyr.
32 :
— marha.
157. A kuklya egy Bonta tinó negyedfü — Kecs-
a kukor a-val = kis, majdnem kemét, jzk., 1591, T. S., N>T.

korcsszarvú. 32 : 158.

Barnaszínü bikás forma — Borzderes Kevermes, Csa-—

Debreczen, jzk., 1665, T. S., Nyr. nád m., Nyr. 32 295., Szilágyság, :

32 157. : marha. — uo. —

mint a borz szre.
 :

Bölicze 441 Czakó-kék szr

Bölicze — Rava, Udvarhely fekete átvétele. Táji eltéréseket, 1.

m., J. M. Nyr. 29 : 271.

Bunta — Wagner Ferencz, * Cseres — Rava, Udvarhely m.,

Phrasedlogiája 1750. — szeny- J. M. — rozsdaszín ; marha.
nyes, motskos, item : tarkás, ba- Csibak — Háromfre kel csi-
bos-tarka ; maculosus be-
bunta : ;
bak forma, Kecskeméti jzk., 1728,
fleckt. L. Bonta. Nyr. 22:464. T. S., Nyr. 32 : 159. — tinó.

Busa — Oklsz. — 1686 : Busa Csikó-üsz

* Kiskrös — —
ökör, Nyr. 22 : 518. ; 1707., 1708., a pirosszrü üsz. Vasárnapi Új-
1711., uo., ua. Zömök, nagyfej. ság 1901. 14. sz. p. 223. Petfi
Búsa fogatlan — Debreczen, Sándor atyjának hajtó lajstromá-
jzk., 1678, T. S., Nyr. 32 : 158. ból a nyolczadik tétel.
— bika. Csillagos — Hortobágy, T. M.,
Búsa fogatlan bika — T. S. — MNy. Vni : 188. — homlokán csil-

XVII. század, Debreczen. lagforma fekete foltos szarvas-

marha.
Busás-csorbás — T. S. — ökör,
XVII. század, Debreczen. Csillapítás — Bugacz, T, M. I.

Búsa szke — Debreczen, jzk., — „égetett kenyérhaj szagára le-

csillapszik a marha mikor neki
1686, T. S., Nyr. 32 : 157. — marlia. van lódulva" a bogárzásra vonat-
Buzadinnyeszrü — (világos- kozik.
sárga) Kevermes, Csanád m., Nyr.
Csira — J., Balatonmell. —
32 : 295.
szarvasmarhánál : színes ; vörös-
színú más helyen „tarka" jelen-
Csákóbarna tárcsa — Kecske- tés.
;

Felssegesd, Somogy m.,

mét, 1594. T. S., Nyr. 32 : 158.
Nyr. 32:293. Galambok, Zala m.,
— marha.
Nyr. 32:293. (ált. jelzi a vörös és
Csákószke — Debreczen, jzk., tarka szrt). Fejér m., csak te-
1697, T. S., Nyr. 32 : 158. — hénrl mondják és a. m. vörös-
marha. fehér tarka. Nyr. 10 : 186.

Csama — 1583. Borsod m., * Csókaszem — általánosan —

végrendelet : „Az en eczemnek lónál, bivalynál, kutyánál a kékes-
hagiok . . . ket boryus tehenet, az fehér iriszes szem.
egyiket az kurtát, az masikat az
Csonkart — Debreczen, jzk.,
barnát . . . Jósának egh Boryus
1679, T. S., Nyr. 32 : 158. — ökör.
tehent az Czárnat". 1475: Oklsz.
„vnam vaccam nomine chibere
Czakókék — T. S. — ökör.
X\1I. század, Debreczen.
charna coloris", „alias vaccas fe-
kete c/^arl^a etaliam". Ezt az ada- Czakó-kék szr — Debreczen,
tot is felsmagyarországinak tartja jzk., 1667, T. S., N>T. 32 : 157.
Melich. E szó a közszláv rernö — marha.
 :

Czibak 442 Fakó ökör

Czibak —
Debreczeni Ivt., Széli * Békés, Hódmezvásárhely, Nyr.
F. Nyr. 22:518. Czibakszke — 32 294. : Kevermes, Csanád m.,
ökör 1690. Rtczibak ökör 1706. u. 0. * Lengyeltóti, * Mezkövesd,
Czibak fennálló szarvú ökör, a torka Pápa, Nyr. 32:293. (sötétbarna).
alatt egy kis fekete jegy 1709. *Peszér-Adacs. — *Daruszrü —
Oklsz. 1690., Cz. ökör, Debreczen. általánosan — lóról, szarvasmarhá-
Czibakforma tinó — T. S. — ról, ha alapjában fehér szre szür-

1728, Kecskemét. *Rt.

késkékesbe húz, mint a darutól!
színe. Szeged, Pálfitanya, Lengyel-
Czibakszabású — Debreczeni
Ivt., Széli Farkas. Nyr. 22:519. — tóti,

czen
T. S., ökör XVII. sz.
— Daruszr — már 1691-ben
Debre-

kék hegyes czibakszabású ökör. = daruszín; leginkább szarvas-

1711.
marháról.
Czibakszárú — T. S. — ökör. Daruszr szke ökör — Oklsz.
XVII. század, Debreczen. — 1691. Debreczeni Ivt. Széli F.,
Czibakszárú kék — Debreczen, Nyr. 22:519. 1594 Kecskemét,
jzk., 1681, T. S., Nyr. 32 : 158. Nyr. 32 : 158. Pilo coloris gruini.
— ökör.
Darvadozik — Bugacz, T. M.
Czibakszke — Debreczen, I. — a marha mikor jól van lakva
jzk., 1690, T. S., Nyr. 32 : 157. és széledezik.
— ökör.
Darvas — Kemenesalja, Nyr.
Czifra — tarka. Galambok, 32 : 293. — *Puszta-Szanda, Szilágy-
Zala m., Nyr. 32 : 293. ; Pápa, ság, Nyr. 32 : 295.
no. (tarka).

Czigányfekete — Kevermes,
Egyszr (egyszín) fejér-

Csanád, Nyr. 32 295.

szjke magyar marha — T. S.
:

M. bikaviadal — hajtatott Nürn-

Czirmos — * Békés (tigris).
bergbe 1713-ban.
Czirmosszrü — tigris, macska,
* Bugacz-Monostor. Fakó — Oklsz. — gilvus 1708,
Fakó ökör. Debreczen, Nyr. 22
Czitromszr , — Galambok,
519. Englb. a fehér szarvasmarha,
Zala, Nyr. 32 : 293.
ha a fehér szín kevés sárgával és
— szürkével van vegyülve. *Fakó —
*Daru szürke mint a daru-
— Gyergyószentmiklós, KI. —
madár. Berzencze, Somogy, Cso-
Szarvasmarha színe. Marosvásár-
konya, Hajduhadház.
hely, Nyr. 32:295. íFirtos-Vár-
Darus — így és nem Darvas — alja.Udvarhely m., J. J. szarvas-
* Hajduhadház. marha. *Rava, Udvarhely m., J.
* Daruszr — Kecskemét — M. marha.
ökör, marhaszín. Bitangjegyz- Fakó ökör — 1708. Debreczeni
könyv Székelyhíd, Nyr. 32:295. Ivt. Széli. F. Nyr. 22 519.
:
 :: :

Fehér 443 Feketetarka vaklics

Fehér — Hortobágy Túri Mészá- Fejérszke — Debreczen, jzk.

ros, MNy. VIII 188. — szarvas-
: 1639, T. S., Nyr. 32 157. — :

irarlia farkbojtjának színe. *Fir- marha.

tos-Váralja, Udvarhely m., J. J.
Fejértarka T. S. ökör, — —
szarvasmarha.
Kecskemét, jzk. 1594. Nyr. 32:
Fehérkesely — T. S. — ökör, 158., marha.
hátuljára farkascsapás 1667.
Fekete —
sok helyen — szarvas-
Fehér, kónyásszabású — Debre- marha színe is. Kurta fekete ökör,
ezen, jzk. 1700 T. S., Nyr. 32
: Debreczeni Ivt. 1708. Széli Farkas,
158., ökör. Csámpás. Nyr. 22:520. — S Fekete — Rava,
Fehértarka — Keverni es, Csa-
Udvarhely m., J. M. — marha.

nád, Nyr. 32:295. — Pápa u. o.

Galambok Zala, Nyr. 32:293. Gyön-
gyös, Nyr. 32 294., Gyöngyös-
sok helyen —
:

Fejér — szarvas- halász, Heves uo. Marosvásárhely

marlia színe, lia árnyalat nélkül (uo.) Szécsény, Nógrád uo., Zo-
való. *Hékés, *Csokonya, Maros- vány, Sz.-Nagyfalu, Ipp, Kémer,
vásárhely, Nyr. 32 : 295., *Peszér- Szilágy m., Marosvásárhely,
uo.,
Adacs, * Szeged, Pálfitanya, íGyer- Nyr. 32 Fekete
: 295.Gyergyó-
* —
gyószentmiklós, KI., szarvasmarha. szentmiklós, KI. Szarvasmarha —
SRava, Udvarhely m., J. M., színe.
marha.
— Feketeczifra — J., Balaton-
Fejér babos
—
T. S., Nyr.
mellék — feketefehér, tarka, ha
32 : 158. tulok. Kecskeméti
a fekete szín az uralkodó.
jzk. 1594.
Fejér babosnyakú T. S.,N3^r. — Feketeholdas — Nyr. 32: 159. —
felhajlott szarvú, T. S. ökör. 1598,
32 158.
: —
marha, ökör, Kecske-
Kecskemét.
mét 1594.

Fejér kajlós konya Debre- — Fekete kesely T. S., Nyr. —

czen 1690, jzk.. T. S., Nyr. 32
32 158.
:
—
ökör, Kecskeméti jzk.
1594; feketeszín, a csüdben fehér-
157. —
ökör. Kajlás járású, kónya-
lábú, keselábú.
fül.
Fejérkesely — Debreczen, jzk. Fekete ordas — T. S., Nyr.

1667., T. S., Nyr. 32 157. — ökör,

:
32 : 158. — ökör. 1594, Kecske-
mét. * Farkasszrrel kevert.
hátulján farkascsapás. Debreczen,
jzk. 1679, T.S., Nyr. 32:158., ökör. Fekete tárcsa — T. S., Nyr. 32

Fej ér sárga — horgasszarvú

158. — marha, 1594, Kecskemét.

Debreczen, jzk. 1664, T. S., Nyr. Feketetarka — Kevermes, Csa-

32 : 157. — marha. nád, Nyr. 32 : 295. — Szilágyság

Fejérszöjke T. S. —
ökör. — uo.

Kecskeméti jzk., 1594. Nyr. 32 Feketetarka vaklics — Kecske-

158. marha. méti jzk., 1596, T. S., Nyr. 32 :
Feketetarka vaklith 444 Homálytulok

159. — marha {vaklithimk van Gyöngyös, Nyr. 32 294. Hóka : —

írva), szeme körül fekete. — S. I. 1808 == holdoska, holdka,

Peketetarka vaklith — T. — S.
hóka.

marha 1594, Kecskemét. A szeme Holdas —

az olyan marha, a
tája fekete. melynek homlokán fehér folt van.
Pótos — Szécsény, Nógrád,
Debr. Ivt. 302. „Hagiok Mathenak
ket tulkot, az czerczet és az fe-
Nyr. 32:294.
kete holdast. — Holdas — Al-
Füstös —
eJ., Balatonmellék
— föld —ha barna v. fekete szín
szarvasmarha színe, ha olyan, mellett homloka fehér. Holdas —
mintha füsttl eredne : barna el- — Oklsz. —
vacca macula álba
mosódva világosabb részekkel. in fronté insignis. 1667 Medd :

tarcza hódos tehén. Debreczen,

Galambszin egy a darvassal. — Nyr. 22 519. tarcza
: : = tarka. Szili-
Galambok, Zala m., Nyr. 32:293.
Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 : 293.
Galambszrü — 1. Galambszin.
— —
Homáj Kölesd, Tolna m.
*Bugaczmonostor.
szarvasmarha jelzje; t. i. nem
Gyilán — Ditri, Csík m. — tisztamagyar fajta, szemeszre,
fehérszr. Nyr. 43 : 41. farkaszre, füle hosszúszre sz-
kés-fehér, az orra is, az egész
Hammas — Kemenesalja, Nyr. marha kissé halvány, vörhenye-
32 :
— hamvas.
294.
ges, szóval íijan homáj, mint a
Hamvas — Galambok, Zala m., hogy a kölesdi ember magyarázta.
Nyr. 32:293.; Gyöngyös, Nyr. Legtöbb helyen rosszul herélt hím.
32:294.; Szili-Sárkány, Sopron Tiszadob, szke. Tehénre mond-
m., uo. ják, de emberre is. Nyr. 31 215. :

Hattyúfehér —
Gyöngyösha-
20 285.
:

lász, Heves m., Nyr. 32 294. :

— Homály — bizonytalan szín.
tehén. *Peszéradacs, * Szeged, Pálfitanya

Hódos — B. Sz. D., 1784 — (vöröses). Szilágyság, Nyr. 32 :

kecskérl. Hold a homlokán. — 295. — Homály — Kecskemét

Hódos — Debreczeni Ivt., Széli
— „homályüsz, csákószarvú".
F. Medd tarcza hódos tehén, Bitangjegyzkönyv. Néha színrl,
1667. L. Hódos ló. Nyr. 22 : 519. mikor bizonytalan; leginkább bi-
káról, ha rosszul van herélve.
Hódosodul — Szeged, Nyr. 35
120. — kopni.
:

Homályos szke — T. S. —
ökör. 1664, Debreczen, jzk., szín
Hóka — Hortobágy, T. M. I.,
szerint bizonytalan. Nyr. 32 157.
MNy. Vm : 188. — homlokán
:

fehér, többi testrészén feketeszr Homálytulok — T. — S. 1597.

szarvasmarha. íRava, Udvarhely Kecskemét; fiatal, rosszul herélt,
m., J. M., szempillái s orra fehérek. bikás.
 :

Hké _ 445 Kék, kajla

*Hke — Marczal vidéke, Tsz. Kék busa — Debreczen, jzk.,

168. ; Nyr. 35 : 121. — kesely v. 1681, T. 158. — ökör.
S., Nyr. 32 :

sárgás, fehér színbe vegyült ökör

V. tehén.
Kék, busás, csorbás szarvú —
Debreczen, jzk., 1693—96, T. S.,

— Nyr. 32 157. — marha.

* Jeges Lengyeltóti a — :

marha színe, mikor fehér, jégre Kék, csákószarvú — Debre-

emlékeztet. czen, jzk.,1693—96. T. S., Nyr.
32 157. : marha. —
Kávébarna — Kevermes, Csa- Kék, csonkás herélt — Deb-
nád m., Nyr. 32 : 295. — tehén, reczen, jzk., 1690, T. S., Nyr.
nem népies. 32 : — ökör.
157.

*Kék —
sok helyen — a szarvas- Kékes — Kék. 1.

marha fehér szre, ha kékbe ját- *Kékes — Lengyeltóti — a

szik; a gyengébb szín kékes-
marha ha világos hamvas.
szürkés. — Kék — Oklsz. 1667
*Berzencze,
színe,
Somogy m., *Cso-
Kék ökör, az balczombján bilyog,
*
konya, Szeged, Pálfi-tanya.
Debreczen, Nyr. 22:519.; 1686:
Két ökör, egyik kék, másik kukura * Kékesszr — Kecskemét —
szke, uo., Horgas szarvú kék marha színe. Bitangjegyzkönyv.
szke ökör, uo.; 1688: A"é/.'szke Szeged, Nyr. 32 : 295.
ökör, uo.; 1706: Z'é/cszkés ökör,
uo. ; 1707 Kék kalya, keselyfarkii,
:
Kékforma, szke, pörge —
hólyagosszemú ökör, uo. 1708 Kecskeméti jzk., 1689, T. S., Nyr.
—
;

Kék sre ökör. — Kék — Deb- 32 : 158. tehén jobb füle csip-
reczeni Ivt., Széli F. Kék ökör, kés, hátrahajlott szarvú.

az ezombján bilyog, 1607:

bal
Kék hegyes ökör, ájosfül —
Kékes szürke. Balog Jánosnak két
Debreczen, jzk., 1666, T. S.,
ökre, egyik kék, másik kukura
Nyr. 32 : 157.
szke, 1685 Két ökör, egyik kék, :

másik kesely, 1686 Horgas szarvú : Kékhomály — Kecskeméti

kék szke ökör, 1686: Kék ökör, jzk., 1598, T. S., Nyr. 32 : 159.
1691. ; ÍLí^'/iszkés ökör, fennálló — ökör.
szarvú, 1706.; Nyr, 22 : 519. — Kékhomályos fekete — T.
Kék — Debreczeni Ivt., Széli F.
— ökör. XVII. század. Debreczen.
S.

Kék hegyesszarvú ökör, 1707.; Kék — Kékhomályos fekete — Deb-

kalya keselyf arkú, hólyagos szem
reczen, jzk., 1667, T. S., Nyr.
ökör, 1707.;
Kékszöke
Kék sre ökör, 1708.;
32 : 157. — marha.
ökör, 1688.; Kékes-
szürke. L. Kék ló. Nyr. 22 : 251. Kék, kajla — T. S. — ökör.
*Firtos- Váralj a, Udvarhely m., Debreczen, jzk., 1667, Nyr. 32 :

J. J. 157.
 ::: :

Kék ökör 446 Keselyszabásü daruszr

Kék ökör — T. S. — 1690, Kese — sárgás — *Berzeucze,

Debreczen. Somogy, *Csokonya, Pápa, Nyr.

Kékszín, konya, kurta — 32:293. (sárgásfehér), Szili-Sár-

kány, Sopron m., uo. (Foltra
Debreczen, jzk., 16()5, T. S.,

Nyr. 32 157. — marha.

vonatkozik).
:

Kékszke — T. — S. ökör.
Kesej V. késej ló, szarvas- —
marha, sertés, mely sárga, fekete,
Debreczen,jzk., 1681,Nyr.32 :158.
pej, barna stb. egy v. mind a
Kékszke, ájosfülü — Debre- négy lába bokájában fehér szrrel
czen, jzk., 1681, T. S., Nyr. 32 födött. Paal Gyula, Nyr. 5 : 515.
158. — marha.
Kesely — Alföld —
ha sötét
Kékszke szr barna — Deb- szín mellett lába bokában fehér.
reczen, jzk.,
—
1639, T. S., Nyr.
Kesely — Oklsz. — 1686 : két
32 : 157. marha.
ökör, egyik kék, másik kesely.
Kékszke villásszarvú — Deb- Debreczen, Nyr. 22 519.: 1707 :

reczen, jzk., 1666, T. S., Nyr. Kesely farkú ökör u. o. 1708

32 : 157. — marha. Kesely busa ökör. Debreczen Ivt.

Kékszr — *Bu2:aczmonostor.
Széli F. 1686: Két ökör, egyik
kék, másik kesely. 1708 Kesely
—
:

Kékszürke, csákó Debre-

busa ökör. Nyr. 22:519. Maros-
czen, jzk., 1681, T. S., Nyr. 32
vásárhely, Nyr. 32:295. — Kesely
158. — tulok. — Englb. — a feliér szarvas-
— Kecskemét jzk.,
Kéktarcsa marlia, kékes marhának
ha a
1594. T. Nyr. 32 158. — marha.
S., : orrttikre világos, szemeszre, pé-

Kék, tarosa babos — Kecske-

rája világos, a szarvak sárgásak.
Hortobágy, T. M. I., MNy. VIII :

mét, 1594, T. S., Nyr. 32 : 158.

— marha.
188. ; a szarvasmarha farkbojtjá-
nak színe.
Kék, tarosa, daruszrü — Keselyes — T. S. — ökör,
Kecskemét, 1594, T. S., Nyr. 32
XVII. Debreczeni Széli F.
158. — ökör.
Oklsz., 1686,
sz.

szke
Ivt.,

ökör, a farka
Kék tarosa kajla — Kecskemét hegyin keselyes. Nyr. 22 519., :

1594, T. S., Nyr. 32: 158. — marha. farka hegye fehéres = kese.

Kendermagos — Szili-Sárkány, Kesely farkú ökör — 1707,

Sopron m., Nyr. 32 293. : (Folto- Debreczeni Ivt., Széli F. Nyr. 22 :

zatra vonatkozik.) 519.

— Debreczen, jzk.
Kény veres Keselyszabású — T. S. — ökör
1678, T. Nyr. 32 158. — ökör.
S., : XVII. sz. Debreczen.

Kergetegszürke — Kecskemét, Keselyszabású daruszrü —

jzk. 1594, T. Nyr. 32:158. —
S., Debreczen, jzk., 1()79, T. S., Nyr.

tinó. 32 : 158. — ökör.

 :

Keselyszke, villásszarvü 447 Pirókszrfi tehén

Keselyszke, villásszarvü — Homály fejér vellas szarvú ökör,

Debreczen, jzk. I(j71, T. S. Nyr. 1594, Kecskemét. Debreczeni Ivt.

32:157. — marha. Széli F. Két ökör, egyik szke,

íKík — Rava, Udvarhely m.,
másik sárga ordas 1685. Nyr.
—
J. M. — közel áll e szín a szürké-
22 : 520. — Ordas — Oklsz.

hez, de inkább kékbemen. Marlia.

feketetarkás szr. 1334 óta sze-
mélynév. 1350: Duos boues suos
Marosvásárhely, Nyr. 32 : 295.
Gyergyószentmiklós, KI., a fehér
vnum Reuth et alium ordas coloris.
Zichy Okmt. II. 414. 1667: Babos
és szürke között való szín.
ordos ökör. Debreczen, Nyr. 22
Kökény — kékeshamvas — 520. 1685: Két ökör, egyik szke,
Szili-Sárkány, Sopron m., Nyr. másik sárga, ordas uo.
32 293.
:

Ordas, homály, fejér, vellás

Kökényszr — 1. Kökény. szarvú — Kecskemét, 1598, T. S.,
Szeged, Nyr. 32 295. :

Nyr. 32 : 159. —
marha.

Lombos csákó tehén — 1685, Ordos — Debreczeni levt.. Széli

Debreczeni Ivt., Széli F., Nyr. F., Nyr. 22:520. — babos ordos

22 : 520. ökör,' 1667.

Meghódosodni — Oklsz. 1728; Pettyes — Szécsény, Nógrád

Az homlokát és farkát a bikának m., Nyr. 32:294.

mindnyáj an megcsókolták annyira, *Pirgán ^

Gyergyó- (oláhos),
hogy meg is hódosodott beléje. szentmiklós, KI. ha a marhá- —
Reizner, Szeged tört., IV. 393. nak szre és farka szke.
Hódosodni = kopni; ma is még
— Balatonmell., de
Szegeden. Foltonként megfehé-
* Pirók J.,

redni, *holdasodni.
másutt is — szarvasmarha szre,
vöröses. Szeged, Nyr. 32 295.
Monyok — Debreczeni Ivt.,
Galambok, Zala m., Nyr. 32 293.
:

Széli F. Másik monyok szke ökör,

Hódmezvásárhely, Nyr. 32 294. :

1686.; Szemk, monyok ökör,

*Miskolcz, Szili-Sárkány, Sopron
1710.; *rosszul herélt; Nyr. 22 :
m., Nyr. 32 293. Pirók :
— —
520.
Orosi-puszta, Bihar m. „ha a —
Monyok szke — Debreczen, búr színe áttetszik". Fásztormeg-
jzk, 1686, T. S., Nyr. 32 : 157. határozás. Ez a helyes. Engelb.
— marha. L. Monyok. a szarvasmarha, ha a fehér szín
közé sárga és piros vegyül. *Tsz.,
Narancsszrü — Galambok, MarczalmelL, sárgás fehérszr
Zala m., Nyr. 32 : 293. Nem szarvasmarha. Tsz. 298.
népies.
Pirókszr tehén — Szíhalom,
Ordas —
néha Ordos — a Borsod m., Nyr. 24:432. — vör-
farkas szréhez hasonló. T. S. henyes sz.
Pirókszrü 448 Rtös
*Birókszr — Kecskemét — Rozsda — Szili-Sárkány, Sop-
ökör színe. Bitang jegyzkönyv. ron m., Nyr. 32 293. :

» Piros — Rava, Udvarhely m., Rke — Felsr, Nyr. 32 : 176.

J. M. —
marha. Marosvásárhely, — 1. szke tehén, 2. pünkösdi
Nyr. 32:295. mulatság. L. B arnya.
Pirosczifra — töbh helyen — Rt — Oklsz. — Bufus — vörös,
szarvasmarha színe, vörösfehér 1350 : Duos boues suos vnum.
tarka, ha a vörös = piros szín Reuth et alium ordas coloris.
az uralkodó. Zichy, Okm. II. 414. Személynév
Pirostarka — Szilágyság, Nyr.
is. 1667 :Rt, kajla ökör, Deb-
32 295.
:
reczen, Nyr. 22 : 520. 1686 : Rt
csákó tulok ökör, uo. 1691 Rt
*Piszra —
1709, Debreczen — horgas szarvú kurtás ökör, uo.
:

ha az orr a homlokig is terjedve Négy ökör, az egyik rt, másik

fehér. Z. L. *mint a lónál. *Mis-
hegyes, harmadik csákó, negye-
kolcz, Szíhalom, Borsod m., Nyr.
dik kék, uo. 1706 : Rt, czibak
24 432.
:
ökör, uo. — Rt — Debreczeni
Pomáj szr tehén — Szíhalom, Ivt. Széli F. — Rt, kajla ökör,

Borsod m., Nyr. 24:432. — se 1667. Rt ökör, 1686., rt, csákó

nem fehér, se nem vörös. * Nyil- tulok ökör, 1686., rt, horgas
ván Homaj, 1. azt. *Miskolcz. szarvú, kurtás ökör, 1691. Négy
másik hegyes,
ökör, az egyik rt,
Raezkásszr — Hortobágy, harmadik csákó, negyedik kék,
T. M. L, MNy. VIII: 188. — vegyes- 1691., rt, czibak ökör, 1706., rt,
szín szarvasmarha. hegyes ökör, a szarva meg va-

Rigó — Engelb. — a darvas

gyon fúrva, másik szke buczko,
1708. Nyr. 22 : 520. „Pocsajban
szarvasmarha, ha a darvasság,
lakos Bán Tamás ismerte még itt
(1. 0.) ers, hogy az egész fej,
városunkban lakos Kecskeméti
szemkörnyék, fül, nyak feketék,
Pálnak egy roí, busa sréjét, 1711".
kormosak, a köldök-szeméremtáj,
Nyr. 22 520. :

nyakéi és has világos s az orrtájon

világos gyr van. Rt esibak — Debreczen, jzk.,
Rigószr — 1. Rigó. Szilágy-
1667, T. S., Nyr. 32 157. :
— marha.
ság, Nyr. 32:295. Röt, horgasszarvú, kurtás ökör

Riska — Kiskunhalas — sárga — Debreczeni Ivt., 1691, Széli

Farkas. Nyr. 22 520.
vagy vörösszr tehén. Gyöngyös,
:

Nyr. 32:294. *Nagy-Gécz, Szat- Rt, kajla — Debreczen, jzk.,

már (vöröses). Nyr. 15 380. : Kü- 1667, T. S., Nyr. 32 157. — marha. :

lönben apró, kisszarvú tehén.

Rtös — Oklsz. — Subruber-
Rózsaszrü — Galambok, Zala vöröses. 1665 : Rtös kajla hasí-
m., Nyr. 32:293. tott jobb fül ökrét, 22 : 520.
 :

Rötös kajla 449 Szemk

1686: Rötös ökör, uo. 1707: Sávolyos — Szili-Sárkány, Sop-
Egyik röiös fenálló szarvú, másik ron m., Nyr. 32:293. — (foltra

kék hegyes szarvú, uo. Ktös — vonatkozik).

— Debreczen, Ivt., Széli Farkas.
Sitke — Oklsz. — 1679: Csonka
— Rötös kajla hasított jobb fül
rt ökör, horgas rt ökör, konya
ökrét az szalárdi kútnál az hatal-
kurtás ökör, Debreczen, Nyr. 32
mas tolvajok az elmuU idén nyom-
158. 1680 : Sitke, hegyes, csonka
tatáskor hajtották volt el, 1665.
fül, horgas ökör, uo.
Rötös ökör, 1686. Egyik rötös
fenálló szarvú, másik kék hegyes Sitke hegyes — T. S. - hor-

szarvú, 1707. Nyr. 22 : 520. gas ökör, 1680, Debreczen.

Sitke, hegyes, csonkafülü, hor-

Btös kajla — Debreczen, jzk.,
Nyr. 32 157. - marha. gas — Debreczen, jzk., 1680,
1665, T. S., :

T. S., Nyr. 32 : 158. — ökör.

Rtszabású — Debreczen, jzk., Szárcsafejü — Hortobágy, T.
1664, T. S., Nyr. 32 157. — :
M.,MNy. VIII 188. fehércsíkos
: —
hegyes, fennálló szarvú csákó ökör. homlokú szarvasmarha.

Rtszabású kajla — Debreczen, Szárlábú Alföld —

ha barna —
jzk., 1665, T. S., Nyr. 32 : 157. s egy vagy több lába bokán felül
— marha. érve fehér, mint a lónál.

Rtszabású, keselyes — Deb- Szegf — szr — Szili- Sárkány,

reczen, jzk., 1665, T. S., Nyr. Sopron m., Nyr. 32 : 293. in-
32 : 157. ökör. kább név.
Széles — Oklsz. — 1492:
Sárga — Debreczen, Ivt., Széli Vnam vaccam que vocatur Zeles-
Farkas. Sárga szke ökör, 1668. barna.
Sárga ökör, 1668., sárga tehén Szélesorrú — Hortobágy, T.
egy barna kék tavalyi bika hor- M., MNy. VIII : 188. — szarvas-
nyával együtt, 1690., sárga busa marha jegy.
ökör, 1708. Hortobágy, T. M.,
MNy. VIII : 188., a szarvasmarha
* Szemk — általánosan — vi-

lágosszínú állat, ha szemkörnyéke

farkbojtjának a színe. Nyr. 22:520.
sötét udvarral van körülvéve.
Sárga, csomóslábú ökör rajta Tiszadob, Nyr. 20 576. Szemk : —
darulábos bélyeg — Debreczen, — Oklsz. — Oculis magnis.
jzk., 1667, T. S., Nyr. 32 : 157. 1688 : Barna csákó szemk sza-
>— darulábas bélyeg. bású ökör. Debreczen, Nyr. 22 :

— Debreczen, jzk.,
Sárga ordas
521. 1709 Szemk ökör, fenálló
:

szarvú. 1710. Szemk monyok

1665, T. S., — marha.
Nyr. 32: 157.
ökör. Barnás szemk ökör. Uo.
Sárga páros — Debreczen, jzk., Szemk, ha szemét sötét szrözet
1671, T. Nyr. 32 157. — ökör.
S., : veszi köröl. Juhoknál is. — Sze-
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 29
 :
; ;

Szemk szabású 450 Szökés

mk — Debreczen, Széli F. Ivt., hegyes ökör, 1686 négy ökör, ;

— szemk ökör, fenálló szarvú, mind szke, egyik félcsípéjü, másik

a balfülében alól ki vagyon véve, csonka, 1686 szke ökör, daru- ;

1709. Szemk, monyok ökör, 1710. szr, 1691 szke busa ökör, ;

Barnás szemk ökör, 1710. Nyr. 1707 szke buczko ökör, 1708
;

22:521. két ökör, egyik szke csonka,

másik kék sre, 1708. Nyr. 22:
Szemk szabású — Debreczeni
Ivt., Széli F. Nyr. 22:521. — 521.

Barna csákó szemk szabású Szke csákó

* kurta ökör. —
ökör 1688. Kecskemét, Bitangjegyzkönyv,
Kecskeméti jzk., 1729., T. S., Nyr.
Szennyes — Szül- Sárkány, Sop- 32 159.
:

ron m., Nyr. 32 293. :

Szke csákó — Debreczen,

Szennyesfehér Gyöngyös- — jzk., 1667, T. S., Nyr. 32 : 157.
halász, Heves m., Nyr. 32:294. — ökör ; nyilván csákó, a szarv-
állásról. L. azt.
* Szke — sok helyen — a
szarvasmarha szre, ha világos *Szkefaglios — T. S., Gyr
vörösessárga. — í Szke — Fir- város levi, 1651. — tehén; a
tos-Váralja, Udvarhely megye színrl (?).

Székelyhíd, Nyr. 32 295.; :

Szke fennáll ó,merszarvú —
*Berzencze, Somogy, *Bugacz- Debreczen, jzk., 1665, T. S., Nyr.
Monostor, *H.-Hadház, Maros- 32 : 157. — marha.
vásárhely, Nyr. 32:295.; * Mez- —
kövesd, Szili- Sárkány, Sopron
Szke
kékes Kecskemét —
marha színe. Bitangjegyzkönyv.
megye, Nyr. 32 293.; SRava, :

Udvarhely m. J. M. Szke — — Szke kesely — Debreczen,

Oklsz. —
subalhus. 1349 Vnacum :
jzk., 1666, T. S., Nyr. 32 : 157.

duobus bobus Zeiike et Borna — marha.

coloris. 1371 : Vnum bouem ip-
Szke, kurtásszarvú — Deb-
sorum Zeuke Qoloii^. 1594: Fejér reczen, jzk., 1665, T. S., Nyr.
szke marha. Kecskemét, Nyr. 32 : 157. — marha.
32 158. Vas szr szöjke, no.
:

1685 Szke lombos csákó tehén.

:
Szke lombos csak — Debre-
czen, jzk., 1685, T. S., Nyr.
Debreczen, Nyr. 22:521. 1686:
32 157. — tehén, a csak nyilván
Szke hegyes ökör, uo. 1691 :

csákó, a lombos a fark bojtjára

Szke ökör, daruszrú, uo. 1707
vonatkozik.
Szke busa ökör, uo. 1708 Szke :

huczko ökör, uo. Két ökör, egyik Szökés — Oklsz. — Suhál-

szke, csonka, másik kék sre, uo. hidus. 1706 : Kék szökés ökör.
— Szke — Debreczeni Ivt., Széli Debreczen, Nyr. 22:521. Deb-
— szke, lombos csákó
F., tehén, reczeni levt.. Széli F., kék szökés
1685 ; szke ökör, 1686 ; szke ökör, 1706 ; Nyr. 22 : 521.
 :; :;;
:

Szökeszárú, fejér hímtulok 451 Tarka

Szkeszárú, fej ér hím tulok — * Tarosa — a régiségben —

Kecskemét, 1594, T. S., Nyr. tarka értelmében. — Tarosa —
32 158.
: Oklsz. — varii coloris. 1521

Szke, szépenálló szarvú — Lego trés vaccas, vnam coloris

belch aliam coloris varii, videlicet
Kecskemét, jzök., 1727, T. S.,

Nyr. 32:159. —
ökör.
tarcha. 1557 : Vaccam rubeam et
vnam viliorem tarcha. 1594 Fe-
—
:

* Szkeszr — Kecskemét kete tárcsa, kék tárcsa, csákó,

marha szre. Bitangjegyzkönyv. barna tárcsa, kék vörös tárcsa,
Kevermes, Csanád, Nyr. 32 tárcsa kék tárcsa kajla,
babos,
295. barna tárcsa babos, kék tárcsa
Szketarcsa — Kecskemét, daruszrú ökör. Marhák színe
jzk., 1596, T. S., Nyr. 32 159. :
Kecskeméten. Nyr. 32 158. 1596 : :

— marha. Fekete taixsa vaklics, szke tárcsa

uo., 159. 1597 Barna tárcsa,
Szketarka — Kecskemét, 1594, homály tulok, uo. 1598 Vaklics
:

32 158. — marha.
; :

T. S., Nyr. :

fekete tárcsa, uo. ; 1667 : Medd,

A többi helyen mindig tárcsa.
tarcza, hódos tehén. Debreczen,
*Szömk — Szeged, Pálfi- Nyr. 22: 521.; 1671: Tárcsa ö^ót
tanya — szemkörnyéke fekete. uo., 32 : 157. A homály tulok

Szr színe — Bugacz, T. M.

rosszul herélt bikástinó.

I. — fehér, szke, kék, kékes, Tarcza — Debr. Ivt., Széli F.

pirók, vörhenyeges, iromba, kesely Medd tarcza, hódos tehén, 1667.
— ha valamije fehér — , fakó, Nyr. 22:521.
vércseszrú, babos, zsömle, sár-
gás, dara, szennyes, csillagos,
S Tarka — Firtos-Váralja, Ud-
homlokán fehér folt, szárcsafej ü, varhely m., J. J. — szarvas-

homlokán lenyúló fehér. marha. Hódmezvásárhely, Nyr.

32 294. Marosvásárhely, uo.
í Szürke — Firtos- Váralj a. Ud-
: ;

Szécsény, Nógrád megye, uo.

varhely m., J. J. — Galambok Szili-Sárkány, Sopron m., uo.,
Zala m., Nyr. 32:293.; Maros- (foltra vonatkozik). Zovány, Sz.-
vásárhely, uo. Szilágyság, uo.
;
Nagyfalu, Ipp, Kémer, Szilágy
Eava, Udvarhelym., J. M. marha; m., uo., Rava, Udvarhely m.,
Firtos- Váralj a, Udvarhely m., J. J.,
J. M. — * Tarka Gyergyó- —
szarvasmarha. szentmiklós, K. L. — Szarvas-
Szürkeszrü kövér ökör — marha szre. Szeged, Nyr. 32
Malonyay 2 : 27.; Balásy Dénes 295., * Békés, *Bugacz-Monos-
után „Az— erdk és tölgyek tor, Fels-Segesd, Somogy m.,
tisztásain, legelin, szállásain le- Nyr. 32 : 293., (= csira). Ga-
gelésztek az ország és a fejede- lambok, Zala m., Nyr. 32 293. :

lem számára a szürkeszrü kövér Gyöngyös, Nyr. 32 294. Keme- : ;

ökrök''. nesalja, uo.

29*
 :

Tejszrfi 452 Vörös tárcsa

Tejszrü — Kevermes, Csanád, Vasszr szjke — Kecskemét^

Nyr. 32 : 295. jzk., 1594, T. S., Nyr. 32 158. :

Tiszta — Szécsény, Nógrád — marha.

m., Nyr. 32 : 294. í Veres — Firtos-Váralja, Udvar-
Tubák — * Mezkövesd. hely m., J. — szarvasmarha.
J.

Veres, Gyöngyös, Nyr. 32 : 294.

*Uzos, uzos-kík — Gyergyó- Veres, Gyöngyöshalász, Heves m.^
szentmiklós, mikor a K. L. — uo Marosvásárhely, uo. Szécsény,
; ;

szürkénél egy árnyalattal

csak Nógrád m., uo.
világosabb. Szarvasmarha.
Vereshódas — Debreczen, jzk.,.
* Vadszr — T. S. — ökör. 1671, T. S., Nyr. 32 157. — :

XVII. sz., Debreczen, egy az or- marha, fehér holddal.

dassal.
Széli F., Nyr. 22
1668 : Debreczeni
: 521. —
Ivt.,

Vad-
Veres kesely — Debreczen,
jzk., 1693—96, T. S., Nyr. 32
szrü — Oklsz. — pilo coloris
157. — marha.
:

ferini. 1668 : Vadszrú barna

fennálló szarvú ökör. Debreczen, Veres sre — Debreczen, jzk.,.
Nyr. 22 521. Alkalmasint vas-
:
1690, T. S., Nyr. 32 157. — :

szörü (col. ferini), mint a reszelt ökör.

vas — szürke lesz. Úgy látszik,
Verestarka —
Gyöngyöshalász,
hogy az összes vadász rúvel így Heves m., Nyr. 32 294. :

áll a dolog.
Verheng — Komjáthy Bene-
* Vadszr barna tulok ökör
dek „Szt Pál levelei", 1532: Ver-
— Debreczen, jzk., 1667., T. S.,
henys, verhenyeges. „Az hormk-
Nyr. 32 : 157.
nak es az keczkeknek vyret elw
* Vadszrú szke — T. S. — veuen vyzel es verhenyw (verews
ökör. 1598. Kecskemét, Nyr. 32 sabaso) gyapiuual es isopual, egy-
159. szersmynd az kwnyuetes, es mind

Vakiics — 1. Vaklit.
az egesh neepet meg hyute" p.
443. Nyr. 18 541.
—
:

Vaklit vagy Vakiics

1596, Kecskemét u. 1. egy a
T. S.,

sze-
Vörhenyeges — *Bugaczmo-
nostor.
mó'Arkel, 1. azt.

Vaklith fekete tárcsa — T. S.

Vörhenyes szr Szeged,

— ökör. 1598: Kecskemét. A vak-

Nyr. 32 : 295.

lith — vakiics u. 1. egy a sze- Vörös holdas — Kecskemét,^

mökkel. L. azt. jzk., 1594, T. S., Nyr. 32 : 158.

Vasszr — Oklsz. — pilo fer-

— marha.

rugineo. Vö. Vadszrú. 1668. évi Vörös tárcsa — Kecskemét,.

adat. 1594: Vasszrú szjke marha. 1594, T. S., Nyr. 32 : 158. —
Kecskemét, Nyr. 32 : 158. marha.
 —

Vöröstarka 453 Búbos

Vöröstarka — * Békés; Ke- Bagriszarvú— Csíkszentdomo-

vermes, Csanád m., Nyr. 32 295.; : kos— félköralakú szarvállás. ( )

Bajusz — Túrkeve — szarv-

Pápa, uo.

*Hajduhadház,
Zsemlyeszín — Szécsény, Nóg- állás, vízszintes.
*Pusztaszanda, * Pusztaszentmik-
rád m., Nyr. 32 : 294.
lós, Bihar m.
Zsemlyeszín — Szilágyság,
Bajuszszarvú — Hortobágy,
Nyr. 32 : 295.
MNy. Vni : 188., Bugacz, T. M. I.

Zsemlyeszrü — Galambok, — szétálló, hosszúszarvú.

Zala m., Nyr, 32 : 293.; Pápa, uo.
Balcsákó — Békés m.
* Zsömle — J. Balatonmell. — * Balog — Túrkeve — szarv-
szarvasmarha szre, sárgásfehér.
állás, ha feleszarva kisebb a má-
Szili-Sárkány, Sopron m., Nyr. 32 :

siknál. Bugaczmonostor, Keszt-

293.
hely, Peszéradacs. Balog, Bihar
Zsömleszín — Kemenesalja, m., Nyr. 34:220., balkezú; fél-
Nyr. 32 : 293. szarvú tehén. Balog-ökör, Heves
Zsömlyeszín — Kevermes, m., Mtsz., melynek egyik szarva
Csanád m., Nyr. 32 : 295. elre, a másik hátra áll.

Bivalyfej —
hátrahajló szarv.
Szarvállások. * Tyúkod (= Kecskés).
Szarvállások — Englb. — Bi- Bodor — szarvú. * Békés,
valy, Búbos, Csákó, Csutak, Kó- *Berzencze, Somogy m., *Hajdu-
nya, Kajla, Lantos, Lapos, Pörge, hadház, * Nádudvar.

Tulkos, Villás.
*Bogár — Gross. L p. 143.
* Szarvállás — Bugaczmonos- szarvállás formája.
tor — Balog, Búbos, Csákó, Csula,
*Bogárszarvú —* Tyúkod (=Cin-
Hérgas, Karikabuga, Kecskés,
cér). SSzékelyf., Mtsz., I. 148.—
Pörge, Salap, Sodrópörge, Tulipán-
a melynek szarvai a végükkel
fennálló, Tulipánpörge, Táblás,
kifelé vannak fordulva.
Villás, Zsákbabúvó.
Boglár — Túrkeve — szarv-
* Szarvállás — Békés — Tehe- állás; fennálló.
nek Csákó, Villás, Kajla, Hegyes,
Lant,
:

Senye =
csula. Bodor,
Bokorbúvó — ha a szarv hátra-
felé irányul. * Orosi-puszta.
Fönnálló, Pörge, Balcsákó, Széles-
csákó, Sodró, Csobánszarvú, Ku- Bolán — Csík m., oláh elem
pakszarvú, Molyos (beteg). Búvá- a magyar nyelvben — hutaszarvú,
ros (kecskés). moldvai ökörfaj. Nyr. 22 : 112.

*Bagar — Gyergyószentmiklós, SCsík m.. Ütsz. I. 90.

K. L. — szarvakról, ha elre le- * Búbos — J., Balatonmellék —

és összeállanak. Tehén, ökör. ökrök szarvállása ill. formája,
 ;

Bucsak 454 Csákószarvú

mikor a szarvak hegye egymás felé * Csákó — Lengyeltóti — szarv-

hajlik. *Túrkeve, vö. Villás, *Bu- állás a marhánál. A kétágú német
gaczmonostor, *Csokonya, *Kál- kalapról : Csákó véve. Balaton-
máncsa, * Lengyeltóti. mell., Tsz., ökörnek, tehénnek
szétálló szarva. Székelyföld, Mtsz.,
* Bucsak— Székelyf., Mtsz. 186.
— aprószarvú, rövidlábú, zömök-
kiálló szarvú csákó ökör.
*Berzencze, Somogy megye, * Bo-
* Békés,

test szarvasmarha.
gács, *Bugaczmonostor, T. M. L,
*Buga — J., Balatonmellék — *Csokonya, *Hajduhadház, *Kál-
szarv nélkül való marha. *Peszér- máncsa, * Keszthely, * Kiskunfél-

adacs. — Buga — Munkácsi B. egyháza, * Mezkövesd, * Nádud-

— kisszarvú marha, szarvatlan var, *Peszéradacs, *Pusztaszanda,
kos V. tehén (szegedi, göcseji és * Pusztaszentmiklós, Bihar m.,
balatonmelléki szó, Tsz.); köztö- íRava, Udvarhely m., Firtos-Vár-
rök: húga, hu-a, huka; ált: piika alja, *Gros,singer I. p. 143. —
bika, bivaly; kún: hitga, boy a, id. Csákó — Debreczeni Ivt., Széli
E mellett a bika szláv úton ke- F. Csákó, kékszr ökör, 1667.
rült a magyarba(!). Nyr. 13 : 259. Csákó ökör, az jobb füle ájos,
— Buga — Kiskunság — 1. nö- 1686.; Csákó tulok ökör, 1686.;
vénymag tokja; 2. aprószarvú Barna csákó szemk szabású ökör,
marha; 3. korlátolt elméj em- 1688.; Csákó ökör, 1691. Nyr.
ber. * Fertmell., *Szepezd, Zala 22:518., 32:158., Oklsz. Vö.Furu-
m., • Balatonmell., Göcsei, szarvat- csákó, Elrecsákó, Hátracsákó,
lan. * Kiskunhalas, Szeged, Mtsz., Csalacsákó.
I.

18
190., aprószarvú. Nyr.
144. — Buga —
14 285.,
:

Bugacz,
Osákó barna tárcsa T. S. —
T. M.
:

— karikaszeren összeér.
I.
— marha 1594, Kecskemét; a
csákó a szarvak formájáról.
Bugaszarvak — Bajmok, Bács
*

m., Mtsz. 190. — egymás felé

I.
Csákó ökör — T. S. — XVII.
század, Debreczen.
összehajló szarvak.

Bugásszarvú — Szeged, Nyr.

* Csákós — J., Balatonmell. —
32 : 295. — szarva össze-vissza ökrök szarvállása, iU. formája.

ntt. *Kaba (= Táblás).

*Buta — Gross. I. p. 143. — Csákó-szarv — Hortobágy, T.

szarv állás formája. „Két kicsi M., MNy. Vin : 188. — „két oldalt
buta szarvú ökre." Benedek Elek, a fejtl elállóan n s csak bizo-

Nyr. 23 : 465. nyos távolságra görbül befelé"

(magyar fajta marhánál).
Búváros * Békés m. — (kecs-
kés), mint a bokorbúvó. í Csákószarvú — szépen kifelé
fordult szarvú marha. Somogy m.,
Csabák — * Nádudvar (=Csula). Tsz. 59.
 :;

Csákó tulok ökör 455 Facsaros

Csákó tulok ökör — T. S. — nyosak V. kicsinyek : tehén, ökör.

— XVII. század, Debreczen. íBaja, Mtsz. I. 366., aprószarvú,

Csákó tulok — Debreczen,

vézna, riska tehén. Oklsz. 1517

32 Michaele chwlya Leles. Conventio

jzk., 1681, T. S., Nyr. : 158.
— ökör.
Bercsényiana.

Csalacsákó — * Orosi-puszta.
íCsuliga — Háromszék m.,

— Mtsz. 1. 366. — kis, lekonyult

Csálya * Mezkövesd (=
szarvú tehén. Csuliga-buliga , iio.,
csilla).
ugyanaz.
* Csap —
Csáklyó, Zemplén m.
*Csulya — Veszprém —
— a min a szarv van errl a ;

Kónya ; a csula a csulyával egy

1.

szarvat lerohasztják.
inkább szarvról, ha lekonyult.
Cserebogár — szarvállás. *Pe- *Csutak-szarvú — Heves m.,
széradacs. Mtsz. I. 372. — rövid és vastag-
*Csitri-csutri — Székelyföld, szarvú.
Mtsz., I. 333. — kurtaszarvú íCzapi — Gyergyószentmiklós,
(marha). K.L. — midn mindkét szarv hátra
Csobánszarvú — *Békés. áll a nyakra és befelé van gör-
bülve. Tehén, ökör. C^úf^=kecske-
* Csonka — Oklsz. — 1708:
bak, tót szó. H. 0.
Egyik szke csonka, másik kék
sre ökör. Debreczen, Nyr. 22 Czifra pörge — Bugacz, T. M.
518. Pusztaszentmiklós, Bihar m.
:

I. — csavaros szarvállás.

Csopak — Beregszász — kajla. — Hortobágy, T.

Czifra-szarvú
M., MNy. VIII 188. — csavargós.
Gsopákszarvú tehén = eltört, kajla-
:

szarvú tehén, ökör. Tokaj, Hegy- Czímeres — Bihar — a derék

*

alja, kisszarvú marha. *Abauj és marha szarváról is „czímeres

Zemplén m.. Hegyalja, Mtsz. I. szarvú".
343. Galicziai kajlaszarvú marha, Czövekszarvú T. S. ökör. — —
továbbá: Nyr. 23:288., 29:539., 1598, Kecskemét, jzk., ma fúrú.
30 : 299., 25 : 192., 26 : 329. Nyr. 32 : 159.

Csula
* —
Kecskemét szarv- — * Daru — Firtos-Váralja, Udvar-
állás, „ha egyik szarva fenn-
hely m. — valószínleg a darvak
áll, a másik lekonyul". * Békés,
vonuló rendjére vihet vissza.
* Bugacz - Monostor, * Csokonya,

*Kálmáncsa (Siska), * Kiskunfél-

í Darvas — Udvarhely m., Mtsz.
egyháza, * Nádudvar (= Csabák), I. 387. — igen nagy szarvú ökör.
* Orosi-puszta, * Szeged-Csöngöle,
Elrecsákó * Orosi-puszta.
* Tyúkod (= Puszta), Szeged, Nyr.
32 : 295. Vö. súlya. Gyergyószent- 5 Facsaros — Rava, Udvarhely
miklós, K. L., szarvakról, ha hiá- m., J. M. — csavaros szarvállás.
 ; .

Fenálló 456 Herge

*Fenálló — Kecskemét — Ged — * Nádudvar (= Kecs-

szarvállás. Bitangjegyzkönyv, föl- kés).
felé mered. Bugacz, T. M. I. Gombos — * Nádudvar.
* Fennálló — fölfelé mered. SGuba tehén — Heves m.,
*Csokonya,*Peszéradacs, * Puszta- Mtsz. I. 190. — összeálló kis-
szentmiklós, Bihar m. Hortobágy, szarvú tehén.
MNy. VIII egyenes
T. M.,
szarv. Vö. Tor mos.
: 188.,
* Felfelé
íGyakás — Rava, Udvarhely

a mire a tornyos mutat.

álló,
m., J. M. — „midn a szarvak
egyenest felfelé állnak".
* Fennálló pörge — Lengyel-
Gyertyás —
Bugaczmonostor —
tóti — szarvállás a marhánál
minden fehér szarv, melynek
máshol tulipán és lantos.
hegye fekete. A hasonlat a gyertya
* Fennálló villás — Puszta- fehérségérl és a használt bél

szanda, T. S. — ökör. XVII. szá- feketeségérl van véve.

zad, Debreczen.
Hátracsákó vö. Elrecsákó.
Fennálló villás — szarvú fekete- * Orosi-puszta.
szem, Debreczen, jzk.,
—
1667,
Hátrafordult szarvú kék —
T. S., Nyr. 32 : 157. ökör.
Debreczen, jzk. 1685, T. S., Nyr.
* Fönnálló — sok helyen — 32 : 157. — ökör.

ökrök szarvállása,
* Békés, *Berzencze,
illetve formája.
Somogy m.
Hátrahegyes — Hajdúhadház. *

Hátrapörge — Bugacz, T. M. I.
Furucsákó *Hajduhadház,
— hátraszegett szarvállás, kifelé
* Orosi-puszta.
hajló véggel.

Gajjas — Nagykunság — nagy- * Hegyes — Gross. I. p. 143.

szarvú, czímeres ökör. Nyr. 16 285. :

— szarvállás formája. * Békés,
*Bogács, *Kaba. — Hegyes —
Gallyas — Nagykunság — nagy- Debreczeni levt.. Széli F. Hegyes
szarvú (ökör, tehén). Nyr. 3 233.
szke ökör Hegyes szke
:

1686.

Geda —
kecskeszarvú. * Bogács, ökör, kinek a balfülében kivettek,
* Mezkövesd (= kecskés). a jobb füle ájos 1686. Hegyes
ökör 1691. Nyr. 22 519.
Geda — Bugacz, T. M. I. — :

hátraszegett szarvállás, kifelé Hérgas — horgos a csúcsa.

hajló véggel.
* Bugaczmonostor

Qéda-szarvú — Hortobágy, Herge — Tinnye, Pest m. —

MNy. VIII : 188. — „az a szarvas- a m. kajla. Kajlaszarvú a tehén
marha, a melyiknek szarva több- V. ökör, ha egyik szarva nem
ször csavarodva, kunkorgósan be- ugyanazon irányban hajlik, mint a
hajlik a tarkójába". másik. Jó meghatározás. L. Hérgas.
 : :

Horgas 457 Karikabuga

* Horgas — sok helyen — — í Kajla — Rava, Udvarhely m.,

szarvforma. L. Hérgas. — Horgas J. M. — * Gyergyószentmiklós,
— Oklsz. — 1686: Ho7'gas szarvú K. L. SFirtos-Váralja, Udvarhely
kék szke ökör. Debreczen, Nyr. m., J. J., ha a szarvak úgy álla-
22 519. Nagy horgas szarvú ökör,
: nak, mint a tulipán kinyílt szirmai.
uo. 1679, Debreczen, Nyr. 32 * Hibás, mert a kajla rendellenes-
158. 1680, Debreczen, Nyr. 23: 158. séget jelent. — Kajla — Oklsz.
— Horgas Oklsz.— szarvú. — — név is. 1480: Georgio Kayla.
1691: Rt, horgas szarvú kurtás 1498: Petro Kayla. 1686: Kajla
ökör. Debreczen, Nyr. 22 520.,
: verhenys ökör. Debreczen, Nyr.
(kurtás = zömök. H. 0.). 1679, 22 519. 1707: Kék kalya kesely-
:

Debreczen, Nyr. 32 158. :

— Horgas farkú, hólyagos ökör, uo. 1594:
szarvú kék szke ökör 1686. Nagy Kecskemét, Nyr. 32 : 158.
horgasszarvú ökör 1686. Debre-
czen! levt. Széli F. Nyr. 22 519.
í Kajla tehén — Somogy m..
:

Tsz. 59. — melynek szarvai be-

Horgas rt — Debreczen, jzk., fordulva állanak.
1679, T. S., Nyr. 32 : 158. — ökör.
Horgas szke — Debreczen, Kajla verhenys ökör — 1686,
jzk., 1681, T. S., Nyr. 32 : 158. - Debreczeni levt.. Széli F. Nyr.

marha. 22 519. :

Horgas szarvú — T. S. — Kajlós — Oklsz. — 1691:

ökör. XVII. sz. Debreczen. L. Fejér kajlós konya ökör. Debre-
Hérgas. czen. Debreczeni levt.. Széli F.
Fejér kajlós, konya ökör, 1691.
* Kajla — sok helyen és már Nyr. 22 519.
—
:

a régiségben is 1686: „Kayla

verhenys ökör", ha félszarva Kajlós-kónya — T. S. — ökör.

rendellenesen görbe, asymmetri- 1690: Debreczen, szarvállás és

cus. Gross. I. 143. Kemenesalja, forma után.

Tsz., összeálló szarvú. Pápa és
Kajsza — Szilágyság, Nyr. 9
Balaton Tsz., lefelé konyult. Ha-
563. — horgas, formátlan kajsza-
lász, Nyr. 17 : 444., meg van mint
szarvú tehén. Kajsza tál (félre-
magyar elem az északi szláv
nyomott tál). Tokaj, Nyr. 24:48.,
nyelvekben (tótban) is. *A tó-
csavaros. Kecskemét, Tsz., görbe
tok a magyarból vették. — szarvú. Bugacz, T. M. I.
Kajla —
* Békés * Nádudvar ;

*Puszta-Szanda; Bugacz, T. M. I. í Kancsal — Rava, Udvarhely

Hortobágy, T. M. I., MNy. VIH m., J. M. — midn egyik szarv
188. — leálló szarv. Arany: elre, a másik hátra áll.

Megsodorta bajszát, de az vissza

[hajla
Karikabuga *Bugaczmonos- —
Mely elébb volt csákó, lett belle tor, ha a szarv karikaformára
[kajla. összehajlik.
Karika szarvú 458 Kukora

Karika szarvú T. S. — — szke, másik villásszarvú. Debre-

tehén. 1724: Kecskemét, Nyr. czen, Nyr. 22:520. 1691: Fejér
32 : 159. Oklsz., 1689: Konya kajlós konya ökör. Uo. 519. 1706:
szke karika szarvú ökör, Debre- Az egyik ökör barna konya, jobb-
czen, Nyr. 22 : 519. Debreczen, füle áj OS, balfüle hántva. Uo.
jzk., 1690, T. S., Nyr. 32 : 157., 519., 520. 1679, Debreczen. Nyr.
ökör. 32 : 158. — Konya — Debreczeni
Karószarvú —
Bugacz, T. M. I. Ivt., Széli F. — Fejér kajlós

— egyenes szarv. konya ökör 1691. Az egyik ökör

Karucza —
Csík m., Nyr. 26 :
barna konya, jobbfüle ájos, bal-
428. —
a juh v. telmi, melynek füle hántva 1706. Két ökör, egyik

szarva lefelé hajolva görbületet konya szke, másik villásszarvii,

alkot, a juhnál majdnem egészen aczél bilyog a bal orczáján 1686.

kört. Nyr. 22 : 520.

Katlandöf — döfésre álló.

Kónya, kurta, szke salap-
*Kaba. szarvú — Debreczen, jzk, 1686,
Kecske — Bugacz, T. M. I. — T. S., Nyr. 32 : 157. — ökör.

hátraszegett szarvállás, kifelé hajló

Kónya, sitke, kurtás — Deb-
véggel.
reczen, jzk., 1679. T. S., Nyr.
Kecskehegyes — *Orosi-puszta. 32 :
— ökör.
158.

Kecskés —
hátra és felhajló.
Kuklya — Debreczen — a
*Bugaczmonostor (= Búváros); ha kicsiny, görbe.
szarv,
* Mezkövesd (= Geda); * Nád-
udvar {= Ged); *Orosi-puszta; *Kukó —Hortobágy, MNy. VIII :

* Tyúkod (= Bivalyfej). 188. — az a szarv, melynek két

*Kecskeszarvú — Kecskemét vége majdnem összeér. *Túrkeve,

— szarvállás.Bitangjegyzkönyv.
* Nádudvar.

*Hajduhadház, *Kaba, Hortobágy, * Kukora — sok helyen — szarv-

MNy. VIII : 188.
állás ; hajlított halászszerszám-
* Kiverdik — általánosan — forma, az ín lenyomására szolgál.
a szarv. Páros hajlítású. Túrkeve? Vö. Bog-
í — Firtos-Váralja, Ud-
Kondor lár. Nagykunság, görbe, kajla (ba-

varhely m., — ha a szarvak

J. J.
jusz, szarvú tehén) ; hitvány, apró
állat. Nyr. 2 : 326.), Tsz., kukori,
szétállanak, de csavarosak.
* Pusztaszentmiklós, Bihar m. —
Konia ókor — Kolozsvári glossz.
Kukora — Oklsz. — intortus.
1577, Nyr. 36 : 365. — buta, kajla. 1685: Kukura szke ökör, Deb-
Canurus bos D3. * Helyesen konya. reczen, Nyr. 22 : 520. 1688: Ku-
Konya — Oklsz. — lelógó kura szarvú szke ökör, uo.

fülú, szarvú. 1426 óta személynév * Nagyon egymásfelé kunkorított

is. 1686: Két ökör egyik konya szarvú.
 :

Kukora szarvü 459 P5rge

Kukora szarvú — Halas, Nyr. Lant — mint a költk lantja.

23 : 142. — ^pereczszarvú, kis * Békés. Vö. Tulipán, Virág.
csutkó szarvú".
Lantos — Túrkeve — szarv-
Kukora szarvú siska — Debre- állás. Vö. Lant és Tulipán. *Ber-
czen, jzók., 1688, Nyr. 32 : 157. zencze, Somogy m.
— ökör.

—
* Lapos — Túrkeve? — szarv-
Kukora szarvú szke ökör állás. Vö. Bajusz.
1688. és 1685, Debreczeni Ivt.,

Széli F. Nyr. 22 : 520.

Lombár — Túrkeve —
szarv-
állás, hatalmas mindenképpen.
*Kuli — J., Balatonmell. — * Orosi-puszta.
ökrök és tehenek szarvállása =
kajla. Fejér m., Nyr. 10 187., :
— Edvi
* Megtisztul Illés Pál
kis, befelé görbül szarvú tehén. — a szarvasmarha szarva, mikor
Balatonmell., Tsz., rövidszarvú teljesen van fejldve, ezután
ki
tehén. Kemenesalja, Tsz., nagy- minden évben a szarv tövén
öt
fülú, t. Vas m., Nyr. 30 : 99., rö- egy-egy karika képzdik.
vid, lehajló szarvú, többnyire jól
tejel tehén (*Riska). Mer szarvú — T. S. — XVII.
század, Debreczen. Vö. Villás.
*Kuli szarv — Perkáta, Fehér
m. — befelé görbült szarv. Kuli Molyette szarvú T. S. — —
tehén. Balatonmell., Körmend, ökör, 1700, Debreczen beteg- ;

Vas m., Göcsej, Fehér m., rövid szarvú, molyos is. Nyr. 32 158. :

befelé görbült szarvú tehén. Mtsz.

I. 1244. Perkáta, Fehér m. *Molyos — sok helyen — a
szarvasmarha szarváról, mikor ez
Csákó pörge, kuli szarvú
Lopott marha ha volna.
mállik, töredezik = molyette. Bé-
kés.
Népdal, Tsz., Nyr. 2 : 519.

Kuli tehén —Körmend, Nyr.

Perg-sodró szarvú — Kecs-

2 : 469. — Mondóka :
kemét — fiastehén. Bitangjegyz-
könyv.
A ki minket meggyaláz,
Pokuba legyen kanász.
Ott sé légyén egyebe
Pörge — sok helyen — ökrök
szarvállása, ill. formája, mint a
Csak é kuli tehene.
p. bajusz. * Békés, *Berzencze,
Kunkorgós —
Nagybánya, Szat- Somogy m., *Bugaczmonostor,
már m. —
többszörösen megcsa- *Kálmáncsa, * Keszthely, *Peszér-
vart, mint a kos szarva v. némely adacs, *Szeged-Csöngöle, * Kecs-
bajusz. Nyr. 14 428.
:
kemét, „ha hátra-elre megy a
Kupakszarvú — * Békés. szarva".

Kurtaszarvú — * Orosi-puszta Pörge hátraszegezve. *Cso-

(= Söre). konya.
 :;

Pörge 460 Táblás ökör

Pörge — kékforma szke pörge, gécz, Szatmár m., * Orosi-puszta,

T. S. — tehén, 1594, Kecskemét, *Peszéradacs, * Pusztaszentmik-

a pörge szarváról. lós, Bihar m.

Puszta — *Tyukod (= Csula). Sodró pörge — *Bugaczmonos-

tor, * Kiskunfélegyháza.
Reng — Túrkeve szarv-
Sodrós * Mezkövesd.
állás, hatalmas forma.

— „kukura
Sodró-szarvú — Hortobágy —
188. — szélylyelálló,
íRiska Tsz. 88.
MNy. VIII
szarvú" apró tehén = kukora-
sodrott,
:

tekervényes szarvú marha.

szarvú. H. 0.
Bugacz, T. M. I.

*Salap — Kecskemét — „ha * Sodrott — Lengyeltóti —

elre megy a szarva". Inkább szarvállás a szarvasmarhánál, mi-
kor a szarv csavarodó. * Keszthely.
lekonyuló. *Bugaczmonostor. Deb-
reczeni Széli F. Egy szke
Ivt.,

salapszarvú ökör, 1686. Nyr. 22

Söre — * Orosi-puszta (= Kurta-
520. — Salap — Oklsz. 1686:
szarvú).

Egy szke salap szarvú ökör. Sugárszarvú — karcsú. *Hajdu-

Debreczen, Nyr. 22 : Nagyon
520. hadház.
szétálló szarvpár. A nagy kari-
májú kalap silapos kalap (a nép-
íSuta — országszerte — szarv
nélkül való, szarvatlan.
dalban). *A silapos kalap nyilván
a német Schlapphut. Szarva — Csallóköz — szarv.

Salapszarvú — T. S, — ökör,
Nyr. 16 : 140.

1686, Debreczen. Szélescsákó — *Békés.

Senye — * Békés * Orosi-puszta. í Szilaj — Rava, Udvarhely m.,

Sirült szárú — Csíkszentdomo- J. M. — midn a szarvak hátra

kos —
csavaros szarv. Nyr. 32 328. :
és széjjel állnak.

*A szárú nyilván sajtóhiba. Szilaj -tulipán — *Csokonya.

* Siska — Lengyeltóti — szarv- * Táblás — Lengyeltóti — szarv-

állás a szarvasmarhánál, ha a fél- állás a szarvasmarhánál, ha a
szarv rendellenesen lecsapott szarv egyenes, szétálló és tetemes.
máshol csula. * Siska-csula, Kál- *Berzencze, Somogy m.; *Bugacz-
máncsa, Somogy m., T. S., — monostor, T. M. I.; *Csokonya;
1688, Debreczen —
ökör, szarv- *Kaba (= Csákós); *Kálmáncsa,
állás után így nevezve. * Szeged-Csöngöle.

Sodró — sodrott forma. — Táblás ökör —Hortobágy, MNy.

* Békés, *Hajduhadház, *Kaba, VIII 188.
:
—
egyenes és szétáUó
*Kálmáncsa, * Nádudvar, *Nagy- szarvú.
 ;:

Tekerés 461 Szarvasmarhanevek

! Tekerés — Rava, Udvarhely * Villás Túrkeve —szarv- —

m., J. M. — szarvasmarha szarv- állás. Kecskemét, Bitangjegyz-
állása. * Sodró. könyv; * Békés, *Berzencze, So-
mogy megye; * Bogács, *Bugacz-
Tormos — Hortobágy, MNy.
monostor; *Hajduhadház; * Mez-
VIII : 188. — a fennálló szarv.
kövesd; *Nagygécz, Szatmár m.
* Nyilván tornyos.
*Orosi-puszta; *Szeged-Csöngöle;
Tornyos — *Berzencze, So- * Tyúkod ; í Gyergyószentmiklós, K.
mogy m. L.; SRava, Udvarhely m., J. M.,
mikor elé nyúlik és felfelé fordul.
Toromszarvú — *Hajduhadház
(toronyszarvú). Villásfennálló Hajduhad-
ház.
Tukora szarvú, Tukorodott
szarvú — Halas, Nyr. 23 : 142. — Villásszarvú — T. S. — ökör.
pereczszarvú, kis csutkószarvú. XVII. sz., Debreczen. — Villás-
L. Kukoraszarvú. szarvú — Oklsz. — cornibus
furcillatis. 1597: Ordas homály,
*
Tukorodottszarvú — Kiskun- fejér, vellás szarvú marha. Kecs-
halas, Mtsz. I. 1242. — perecz- kemét, Nyr. 32:159. 1686: Két
szarvú, kis csutkószarvú.
ökör, egyik konya szke, másik
* Tulipán — Kecskemét — villás szarvú. Debreczen, Nyr. 22:
„fennálló szarvú csákó". Szépen 520. íSzékelyf., Tsz. 385., csákó-
kihajló véggel. * Nádudvar (= szarvú. (*Nem helyes! a csákó
virág), *Peszéradacs. más.)

Tulipánfennálló — *Bugacz- Villásszarvú — ökör. 1686,

monostor. Debr. levt., Széli F. Nyr. 22 : 521.

Tulipánpörge — *Bugaczmo- Virág —

egy a tulipánnal. *Haj-
nostor. duhadház * Mezkövesd * Nád-
; ;

STÜrk — Sz. D.: Ksz. 80:16.

udvar (^tulipán).

— szarv, tülök.
Zsákbabúvó — hátraszegett,

Vállasszarvú T. — S. — ökör. egy a bokorbúvó val. *Bugaczmo-

nostor.
XVn. sz., Debreczen.

* Vellás — J., Balatonmellék — Zsákos — 1. Zsákbabúvó. *Nád-

udvar.
villás szarváUás, ill. formájú, kivált
bikáknál rendesen ilyen. *Ber-
Szarvasmarhanevek.
zencze, Somogy m. *Kálmáncsa;;

* Keszthely ; *Peszéradacs. Megjegyzés: A tótok és az olá-

hok, sokszorosan a németek is,
Vellásfennálló — * Csokonya. a szarvasmarhát magyar neveken
szólítják. Közvetlenül kutatták
Velláskiálló — * Csokonya. Moldován G. és Lányi B.
 :

Bikanevek 462 Szilaj

Bikanevek
*Árpád — Békés m.
Tigris 463

Tigris — Ecs, Gyr m., Nyr.

36 : 333. Petényi.
* — Békés m.
Tükör
*Vezér — Békés m.
Virág — Petényi.
Vitéz — Kisújszállás, Nyr.
38:287.; *Berzencze, Somogy.

Zsandár — Kisújszállás, Nyr.

38 287. :

Zsivány
 ;

Bücske 464 Gatyás

Bücske -
Ada, Bács m., Nyr. Czompó * Berzencze, So-
27 : 384. mogy m.

Bütykös Ada, Bács m., Nyr. Czukor *Békés m.

27 384.
:

Dajka — (lomha). Écs, Gyr m.,

Csákó — Kisújszállás, Nyr. Nyr. 36:333.; Marót-puszta, So-
38 : 287.; Szürnyeg, Zemplén m., megy m., Nyr. 26:480.; * Békés.
Bács m., Nyr.
Nyr. 10 : 278.; Ada,
Dallos — Ada, Bács m., Nyr.
29:480.; Oláh, Hajdúm., Nyr.
27 384.;
:
* Berzencze, Somogy m.
25 :301.; * Kisújszállás.
Dáma — Érmellék, Nyr. 29
Cseng — Szürnyeg, Zemplén 532.; *Békés.
r

m., Nyr. 10 278.

:

Daru — Kisújszállás, Nyr. 38 :

Csinos — Kisújszállás, Nyr. 287.; Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333.;

38 : 287. Ada, Bács m., Nyr. 27 384. (daru) :

Csipke Heves m., Nyr. 2 Marótpuszta, Somogy m., Nyr.

142.
26:480.; Oláh, Hajdú m., Nyr.
25:301.
Csonka —
Heves m., Nyr. 4
—
:

240. ; Ada, Bács m., Nyr. 29 480. :

*Dobos Békés.

*Czéda— Berzencze, Somogy m. Faka, Fakocka — csabai tót

nyelvjárás. Nyr. 35:292., (fakó).
Czédrus — Écs, Gyr m., Nyr. —
Fáni Ada, Bács m., Nyr.
36 : 333.
Somogy
27 384.
: ; Marótpuszta,
*Czibak — Békés m. m., Nyr. 26:480.

Czifra — Écs, Gyr m., Nyr. Fátyol — Heves m., Nyr. 4:

36 : 333.; Ada, Bács m., Nyr. 27 : 240.; Érmellék, Nyr. 29:532.;
384. — tarka. *Békés.

Czigány — Kisújszállás, Nyr. Fekete — Ada, Bács m., Nyr.

3^ : 287.; Ada, Bács m., Nyr. 29 480.
:

27 : 384. Felh — Érmellék, Nyr. 29 : 532.

Czinke — Érmellék, Nyr. 29 :

Ficzkó — (eleven, rugós, böks),.

532.
Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333.
Czinkefija — Érmellék — a * Filkó — Békés m.
borjakat, a míg nevök nincs, any-
jukról nevezik. Nyr. 29 : 532. Füge — Écs, Gyr m., Nyr.
36 333.
:

*Czirmos — Békés m.

Czitrom — Écs, Gyr m.,

Galamb — Heves m., Nyr. 4 :

240.; *Békés m.; Bugacz,T. M. L

Nyr. 36 333. : — világossárga.
Békés. Gatyás — Békés m.
 Gazsi 465 Kedves

Gazsi — Ada, Bács m., Nyr. Jáger — Ada, Bács m., Nyr.
27 : 384. 27:384., 29:480.
* Gólya -
Békés m. Jámbor — Heves m., Nyr.
Gombos - Ada, Bács m., Nyr. 4 240.
:

27 : 384.
János — Heves m., Nyr. 2 : 142.
Gondos — Ada, Bács m., Nyr.
27 : 384. Jélika — Ada, Bács m., Nyr.
27 384. :

* Göndör Békés m.
Götymös - Ada, Bács m.
Juczi — Homoródalmás, Ud-
varhely m., Nyr. 29 543. :

Nyr. 27 : 384.

*Gyapár — Békés m. Julcsa — Érmellék, Nyr. 29:

532.
Gyémánt — Marót- puszta, So-
mogy m., Nyr. 26 : 480.
Kadét Ada, Bács m., Nyr.
Gyömbér — Ecs, Gyr m., Nyr. 27 384. :

36 : 333. — sárgás.
—
Kajla Szürnyeg, Zemplén
Gyöngyös— Mezszilvás, mez- m., Nyr. 10 : 278. *Békés m. Kis-
ségi oláh, Nyr. 37 : 219. Gyön- újszállás.
gyös Ada, Bács m., Nyr. 29 480. :

Kajszavirág — Bugacz
* Habos — Békés m. M. I.

Hajas — Ecs, Gyr m., Nyr.

36 : 333. ; Ada, Bács m., Nyr 29 :

480.

Hattyú — Kisújszállás, Nyr.

38 287.
: ; Érmellék, Nyr. 29 532. :

Hegyese — Mezszilvás, mez-

ségi oláh, Nyr. 37:219.

Himpók — Écs, Gyr m., Nyr.

36 333.
: — gonosz akaratú.
Holló — Kisújszállás, Nyr.
38 287.
:

* Homály — Békés m.
Huszár — Érmellék, Nyr. 29 :

532. — nagy.

Jáczint — Kisújszállás, Nyr Kedves

38 287.
:
36 333.
:

Hermán Ottó: A mag:yar pásztorok nyelvkincse.

Kese 466 Piktor

Kese — Ecs, Gyr m., Nyr.

36:333.— színérl.
Kesely — ]
 : ::

Píllár 467 Sáfrány

Pillár Ermellék, Nyr. 29 Riska — Overbász, bácskai

532. sváb, Nyr. 26 : 231.

Pirók — Ecs, Gyr m., Nyr. Rizsa — Kissziget, Ortaháza,

36 : 333.; Ada, Bács m., Nyr. 27 : Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
384. és 29 : 480. — piros. Bé- 30 255. :

kés m.
Bizsu — Szürnyeg, Zemplén m.,
Piros — Mezszilvás, mezségi Nyr. 10 : 278.
oláh. Nyr. 37 219.
:

Rojtos — Ada, Bács m., Nyr.

Pirosa — Hont m., Nyr. 29 : 27 : 384.
332. — tótos. Piroska, Petényi,
—
Nógrád m.
Róka Écs, Gyr m., Nyr.
36 : 333.; Ada, Bács m., Nyr. 27
Pittor — Ada, Bács m., Nyr. 384.; Petényi. — vörös.
27 384.
Ronda — Marót-puszta, Somogy
:

Pompás
* — Berzencze, So- m., Nyr. 26 : 480.
mogy m.
Rozi ErmeUék, Nyr. 29 :

Pödrös Ada, Bács m., Nyr. 532.

29 : 480.
Rozi — Újtelektanya, Nyíregy-
Puskás Ada, Bács m., Nyr. háza, Nyr. 31 536. — tirpák. :

27
Rózsa — Kisújszállás, Nyr.
: 384.
*

38 : 287.; Écs, Gyr m., Nyr. 36

Rabló -
Bugacz, T. M. I.
333. Petényi. * Békés, *
; Berzencze,
Rendes — Szürnyeg, Zemplén Somogy m. — Rózsa — Újtelek-
m., Nyr. 10 : 278. Rendes, Écs, tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535.

Gyr m., Nyr. 36 : 333. — tirpák. Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
* — Békés m.
Rezes 30 255. :

*Rézi — Békés m. * — Békés m.

Rózsi

Rigó — Kisújszállás, Nyr. 38 :

*Röpke — Békés m.
Gyr
Rúzsa — Ada, Bács m.,
287.; Écs, m., Nyr. 36 : 333.
— nyalka. Ada, Bács m., Nyr.
29 :480.; Petényi.
Nyr.

27:384., *Puszta-Szanda.

Ringyó Heves m., Nyr. 4

Ruzsi — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 : 238.
240.

Riska — Szürnyeg, Zemplén

Rúzsi — Mezszilvás, mezségi
oláh, Nyr. 37 : 219.
m., Nyr. 10 : 278. ; Érmeilék, Nyr.
29:532.; Écs, Gyr m., Nyr. 36: Sáfrány — Écs, Gyr m., Nyr.
333. — jámbor. 36 : 333. — sárga.
30*
 : ;
:

Sámó 468 Virág

Sámó — Ada, Bács m., Nyr. Szke —

Kisújszállás, Nyr. 38 :

27 : 384. 287. Heves m., Nyr. 4 240.

; :

Sári— Érmellék, Nyr. 29 : 532.

Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10
278. Petényi.
Sármány — Heves m., Nyr.
4 : 240. *Békés. Táblás Ada, Bács m., Nyr.

Simó — Homoródalmás, Udvar- 27 : 384.

hely m., Nyr. 29 : 543. Talpas Ada, Bács m., Nyr.

Súgar — Mezszilvás, mez- 27 : 384.

ségi oláh, Nyr. 37 : 219. Tarka — Nyr. 35 : 292. —

Szaros — Marót-puszta, So-
Csabai tót nyelvjárás.

mogy m., Nyr. 26 : 480. Téglás — Ada, Bács m., Nyr.

* — Békés m.
Szarvas
27 : 384.

Szegf — Kisújszállás, Nyr. Tercsá Érmellék, Nyr. 29 :

38 287. Szegf — legényked,

532.
:

helyes. Écs, Gyr m., Nyr. 36: 333. Tuba — Heves m., Nyr. 4 :

240. Marczali, Somogy m., Nyr.

Szekfü — Érmeilék, Nyr. 29
27 :
;

480. (1874).
532. Szekfü, Marót-puszta, Somogy
m., Nyr. 26 : 480. * Békés.
* Tükör — Békés m.

Szelidke — a régiségben, T.
Tükrös - Écs, Gyr m., Nyr.
36 : 333. - nagyszarvú.
S., Nyr. 32 : 156.

Szemk — Homoródalmás, Ud- Tündér — Heves m., Nyr. 4 :

240. *Békés m.
varhely m., Nyr. 29 : 543. Sze-
mk, Ada, Bács m., Nyr. 27 384. :

Váka — Homoródalmás, Ud-

Szemk, Marót-puszta, Somogy m.,
varhely m., Nyr. 29 543. :
—
Nyr. 26 : 480. * Békés. Szemkör-
oláhul tehén.
nyéke sötét.
Vegyes Ada, Bács m., Nyr.
Szennyes — Ada, Bács m.,
27 : 384.
Nyr. 27 : 384.

Szilaj — Kisújszállás, Nyr. 38 :

Véllás— Heves m., Nyr. 4:240.
287. ; Szümyeg, Zemplén m., Nyr. Vércse — Kisújszállás, Nyr.
10 : 278. *Békés. 38 : 287.

Szilaj — Mezszilvás, mez- * Vidra Békés.

ségi oláh, Nyr. 37 : 219.
Villás — Kisújszállás, Nyr.
Szilvás — Ada, Bács m., Nyr. 38 : 287.
27 : 384.
Virág —
Kisújszállás, Nyr. 38 :

Szjke — Mezszilvás, mez- 287.; Heves m., Nyr. 4:240.;

ségi oláh, Nyr. 37 : 219. Mezszilvás, mezségi oláh. Nyr.
 ; :

Vizsla 469 Bárán

37 219. Érmellék, Nyr. 29 532.

: ; : Badar — Pócsfalva, K.-Küküll
Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333. m., Nyr. 38:239.
Ada, Bács m., Nyr. 27 384. Oláh,
Hajdú m., Nyr. 25 301. Petényi; :
: ;

Badar — B.-Ujváros Nyr. 9

143. Túrkeve, Kupa. Hantháza,
*Békés, *Nagyenyed, * Kisújszál-
Lányi B.
lás, *Berzencze, Somogy m.

* Vizsla — Békés m. Bagoj— Érmellék, Nyr. 29 532. :

Bagyáne — Pócsfalva, K.-Kü-

Zöldes — Marczali, Somogy küU, Nyr. 38:239.
m., 1874, Nyr. 27 480.
— Kisújszállás, Nyr.
:

Bajor 38
Zsófi — Érmellék, Nyr. 29 : 532. 287. Túrkeve, Kupa. Dunántúl (*
:

vezérürü neve.) Hantháza, Lányi B.

Zsombó Ada, Bács m., Nyr.
27 : 384. Bajszos — Túrkeve, Kupa.

Zsömle — Écs, Gyr m., Nyr. Baka — Kisújszállás, Nyr. 38:

36 333. — világossárga, jámbor.
:
287. Érmellék, Nyr. 29 : 532. Túr-
Marót-puszta, Somogy m., Nyr. keve, Kupa.
26 480.
— Dergecs, Somogy m.»
:

Bákor
Zsuja — Ada, Bács m., Nyr.
Nyr. 3:567. Balatonmel., J.
27 : 384.
Baksi — Pócsfalva, K.-Küküll
Ökörnevek. m., Nyr. 38:239.

Agyas — Heves m., 1. h., Nyr. Bakter — Kisújszállás, Nyr.

4 : 240. 38:287. O Pusztadinnyéshát.
Áni — Hétfalu, Brassó m., Bálán — Csíkszentgyörgy, Nyr.
Nyr. 38 : 238.
9:431.
Anis — Kriza: Vadr. 370.
Balog — Heves m., Njt. 2 : 142.
Anyjok — Kriza: Vadr., 370. Túrkeve, Kupa.

Árva — Hétfalu, Brassó m., Nyr. Bálvány — Túrkeve, Kupa.

38 238. :

Bánat — Túrkeve, Kupa.

Babér — Heves m., r. h., Nyr. Bandi — Hétfalu, Brassó m.,
4 : 240. Nyr. 38 238. : Bmdi, Mezszilvás,
Bábi — Dergecs, Somogy m.,
mezségi oláh, Nyr. 37:219. Kriza:

Nyr. 3
Vadr. 370.
: 567.

Babos Balatonmell., J.
Bárán — Kis-Sziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Bábos — Marót-puszta, Somogy 30:255. Heves m. I. cs., Nyr.
m., 1874, Nyr. 26 : 479. 4 240.
:
 ;:

Bárány 470 Bimbó

Bárány — Pusztabedeg, Tolna 333. Túrkeve, Kupa; Balaton-

m., Nyr. 29 : 543. ; Dergecs, So- mell., J.

mogy m., Nyr. 3 : 567. ; Écs, Gyr Bernát — Túrkeve, Kupa.

m., Nyr. 36 333. Marczali,
: ; Somogy
m. (1874), Nyr. 27 480. Túrkeve,
:
Berta — Hétfalu, Brassó m.,
Ku|)a. O Pusztadinnyéshát ; Bala- Nyr. 38:238.
tonmellék, J.; Szabolcs, Baranya
Betyár — Kisújszállás, Nyr.
m., Nyr. 29 543.
:
38 : 287. Dergecs, Somogy m., Nyr.

OBari — Pusztadinnyéshát. 3 : 567. Heves m., I. h., Nyr. 4 :

240. (Betyár) Betyár, Écs, Gyr

Baris — Dergecs, Somogy m., m., Nyr. 36:333. Betyár, Marót
Nyr. 3:567. puszta, Somogy 1874, Nyr. 26:479.

— Túrkeve, Kupa; Balatonmell., J. —

iBariske Pócsfalva, K.-Kü-
Betyár _— Kissziget, Ortaháza,
küll m., Nyr. 38 239. :

Hernyék, Zala m.; Göcsej, Nyr.

Barizs — Kissziget, Ortaháza, 30 255. :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Bibor — Túrkeve, Kupa.

30 255.
:

Bicsi — Pócsfalva, Kisküküll

Barna — Dergecs, Somogy m., m., Nyr., 38 : 239.
Nyr. 3 567. Szürnyeg, Zemplén
m., Nyr. 10
: ;

: 278. Barna Erdélyi

* Bicskás — Peszéradacs, Ér-

Érczhegységimóczok,Nyr. 34: 146.

mellék, Nyr. 29 : 532. ; Heves m.,
Kriza: Vadr. 370., S. I. XD. — I. cs., Nyr. 4 240. : ; Békás, Nyr.

Barna — Ujtelektanya, Nyíregy-

3 : 238. ; Ada, Bács m., Nyr. 27

háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Kis- 384.

sziget, Ortaháza, Hernyék, Zala *Biczikli — (Dunántúl, vezér-

m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. ürü neve).

Báró Túrkeve, Kupa. Bige s. L, xn.

Bársony — Dergecs, Somogy Bimbó — S. I. XII., Ujtelek-

m., Nyr. 3 : 567. Balatonmel- Nyíregyháza
tanya, tirpák. —
lék, J. Nyr. 31 536. Hantháza, Lányi
: ;

B.; Érmeilék, Nyr. 29 532. Der- ;

—
:

Bastá Ada, Bács m., Nyr. gecs, Somogy m., Nyr. 3 : 567.
27 384.
:
Heves m., Nyr. 2 142. Szürnyeg, : ;

Báter —
Kissziget, Ortaháza,
Zemplén m., Nyr. 10 278. Écs, : ;

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Gyr m. Nyr. 36 333. Gölnicz- : ;

völgjd németeknél, Nyr. 37 : 102.

30 255.
:

Valószínleg Bimbov. Hont m.,

Bátor — Dergecs, Somogy m., tót, Nyr. 29 332. Ada, Bács m., : ;

Nyr. 3 : 567. Heves m., r. h., Nyr. Nyr. 28 479. Göllniczvölgyi német,
:

4:240. Écs, Gyr m., Nyr. 36: Nyr.. 25 299. Marót-puszta, So-
: ;
 ; :; ;

Bimbov 471 Bokros

mogy m., 1874, Nyr. 26 479. : Bogáncs — Ermellék, Nyr.

Túrkeve, Kupa ; Petényi, Balaton- 29 : 532.
mell., J. * Kiskunfélegyház a.
Bogár — Heves m., Nyr. 2 :

Bimbov — tót. Árva m., Nyr. 142. ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333.; :

25 507. : Ada, Bács m., Nyr. 28 479. :

Bimbu — Kissziget, Ortaháza,

Marót-puszta, Somogy m., 1874,
Nyr. 26 : 479., Túrkeve, Kupa,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Kissziget, Ortaháza, Hernyék,
30 255. :

Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

Binda — Csíkszentgyörgy, Nyr. S. I. XII. Hantháza, Lányi B.
:

9 :431. Kriza: Vadr. 370.

— Dergecs, Boglár — Túrkeve, Kupa.

Birzsa Somogy m.,
3 : 567. Boglyos — Lányi Hantháza. B.,

Bizsán — Kriza Vadr. 370. :

Bogyán — Csíkszentgyörgy,
Bizsor — Pócsfalva, Kisküküll
Nyr. 9 : 431.

m., Nyr. 38:239.; Csíkszent- Bogyín — Kriza : Vadr. 370.

györgy, Nyr. 9 431.
:

Bohó — ÉrmeUék, Nyr. 29 532.

Bobé — Heves m., I. h., Nyr.
:

4 : 240. Bojan — Kriza Vadr. 370. :

Bocsi — Hétfalu, Brassó m., Bojtár — Heves m., Nyr. I. cs.,

Nyr. 38 : 238. — bocs. 4 : 240. ; Heves m., Nyr. 2 : 142.,

* Bodor — sokszorosan — gön- Újtelek, Nyíregyháza, Nyr. 31 :

535 Hétfalu, Brassó m., Nyr.

dör, ha nem is göndör a viselje.
;

S. I. XII. — Bodor — Kisúj-

38 238. :

szállás, Nyr. 38 287. : ; Heves m., Böjti — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 2 : 142.; Szürnyeg, Zemplén Nyr. 38:238. Bójti, Csíkszent-
m., Nyr. 10 : 278.; Békás, Nyr. 3 györgy, Nyr. 9 : 431. ; Szürnyeg,
238. Hont m., tót, Nyr. 29 332.
; :
Zemplén m., Nyr. 10 : 278. S.
Ada, Bács m., Nyr. 27 384. :
I. xn.

Marczali, Somogy m. (1874.), Nyr.

27 : 480. ; Kriza : Vadr. 370. Pe- Bojtos — Heves m., I. h., Nyr.

tényi Balatonmell., J.; *Nagy-

;
4 : 240. Kriza : Vadr. 370.

enyed Hétfalu, Brassó m., Nyr.

;
Bokor Hantháza. Lányi B.
38 238. Csíkszentgyörgy, Nyr.
: ;

9:431.; Kissziget, Ortaháza, Her- Bokros — Kisújszállás, Nyr.

nyék, Zala m., Göcsej, N}^*. 30 :
38 287., Érmeilék, Nyr. 29 532.
: :

255. Dergecs, Somogy m., Nyr. 3 567. :

Écs, Gyr m., Nyr. 36

Bodros — Békás, Nyr. 3 238. :

Marczali, Somogy m. 1874,

: 333.
Nyr.
Bodza — göLaiczvölgyi néme- 27 : 480. ; Marót-puszta, Somogy
teknél, Nyr. 37 : 102., 25 299.
: m. 1874, Nyr. 26 : 479., Túrkeve,
 ::; ;;:

Bolán 472 Csaplár

Kupa; Balatonmell., J., Szabolcs, Búvár — Érmeilék, Nyr. 29 :

Baranya m., Nyr. 29 543. : 532., B.-Ujváros, Nyr. 9 : 143.

Bolán — Kriza: Vadr. 370. Buzsák — Békás, Nyr. 3 238. :

Bolokán — Csíkszentgyörgy,
Bürkös — Túrkeve, Kupa.
Nyr. 9 : 431.

— Újtelektanya, Nyíregy-
Bori
Büszke — Hantháza, Lányi B.

háza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Che|§ Erd. Erczhegység, —

Boris — Marczali, Somogy m. móczok. Nyr. 34:149. Keser. =
1874, Nyr. 27 480.
:

Csajla — Újtelektanya, Nyír-

Boros — Heves m., I. cs., Nyr. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
4 : 240. Békás, Nyr. 3 : 238.
Ada, Bács m., Nyr. 28 479. : ; Mar- * Csákó — Kisújszállás, Nyr.
czali, Somogy m. 1874, Nyr. 27 :
38 : 287.; Dergecs, Somogy m.,

480. Balatonmell., J. Nyr. 3 Heves m., I. h., Nyr.

: 567.;
4 240. Heves m., r. h. Nyr. 4
Borzos — Újtelektanya, Nyír-
: ;

Heves m., Nyr. 2 142.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. 240. ;

Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10:

:

— Kriza: Vadr. 370.

Bömbös 278.; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333.; :

Böske — Balatonmell., J.
Békás, Nyr. 3:238.; Sellye, So-
mogy m., Nyr. 26 143. Kalota-
Bráduj — Pócsfalva, Kis-Kü-
: ;

szeg, Nyr. 27 : 233. — Csákó —

küll m., Nyr. 38 : 239., *oláhos.
Ada, Bács m., 28
Nyr. : 479.

Buár — Heves m., I. cs., Nyr. Marótpuszta, Somogy m., 1874,

4 : 240. Nyr. 26 : 479.; Túrkeve, Kupa;
Kriza Vadr. Petényi
Buja — Ada, Bács m., Nyr.
:

O Pusztadinnyéshát
370.
;
;

Balatonmell.,
27 : 384.
J. *Nagyenyed, (* Dunántúl vezér-
Bujár — Pusztabedeg, Tolna ürü neve); Újtelek, Nyíregyháza,
m., Nyr. 29 : 543. Nyr. 31:536.; * Mezkövesd, Hant-
Bukó — Túrkeve, Kupa. háza, Lányi B.

Búkor — Hantháza, Lányi B. Csali — Dergecs, Somogy m.,

Bukros — Heves m., Nyr. 2

Nyr. 3 : 567.

142. O Pusztadinnyéshát. Csalma — Pusztabedeg, Tolna

Burkus — Túrkeve, Kupa. m., Nyr. 29 : 543.

*Busa — Mezkövesd, Ada, Csámpás — Kisújszállás, Nyr.

Bács m., Nyr. 24:384. Petényi. 38:287.; Écs, Gyr m., Nyr. 36:

Buta — Homoródalmás, Ud-

333.

varhely m., Nyr. 29 : 543. Kriza O Csaplár Pusztadinnyés-

Vadr. 370. S. I. XH. hát.
Csárdás ^^___473 Czifra

Csárdás — Pusztabedeg, Tolna Csóka — Szabolcs, Baranya

m.,Nyr. 29 : 543.; Érmeilék, Nyr. m., Nyr. 29 : 543.; Kriza: Vadr.
29 582.; Heves m., I. h., Nyr.
: 370.
4 240.; Écs, Gyr m., Nyr. 36
: :
Csollán— Békás, Nyr. 3 238. :

333.; Túrkeve, Kupa; Balaton-

mell., J. Csomó — Dergecs, Somogy m.,
Császár — Túrkeve, Kupa.
Nyr. 3 : 567.

Csonka — Újtelektanya, Nyír-

Csel— Érmellék, Nyr. 29 : 532.
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Csempe — Ada, Bács m., Nyr. Kissziget, Ortaháza, Hemyék, Zala
27 : 384. m., Göcsej, Nyr. 30 : 255.; Kisúj-
szállás, Nyr. 38 287.
Csendes — Kisújszállás, Nyr.
:

38 :287.; Kriza: Vadr. 370.

Csopka — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Csendes — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 : 238. Csendes, Mezszil- Csopak — Szürnyeg, Zemplén
m., Nyr. 10 278.
vás, mezségi oláh. Nyr. 37 : 219.
:

Csendes, Csíkszentgyörgy, Nyr. Csöng — Dergecs, Somogy

9 : 431. m., Nyr. 3 : 567.; Marótpuszta,

Cseng — Kisújszállás, Nyr.

Somogy m., 1874, Nyr. 26 : 479.

38 287. Elepi-puszta, Debreczen,

: ; Csuda — Forróencs, Nyr. 28 :

Nyr. 8 476. Heves m., r. cs.,

: ; 422.
Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemp-
: ;

Forróencs,
Csulár — Pusztabedeg, Tolna
lén m., Nyr. 10 : 278. ;

m., Nyr. 29 : 543.

Nyr. 28 : 422.; Petényi; Balaton-
mell., J.; Újtelektanya, Nyíregy- Csuta — Dergecs, Somogy m.,

háza, tirpák. Nyr. 31 : 535. Nyr. 3 : 567.

Csiga — Dergecs, Somogy m.,

Czédrus — Balatonmell., J.

Nyr. 3 : 567. Czibak — Dergecs, Somogy m.,

Nyr. 3
Csillom — Petényi, Nógrád m. : 567.

Czibók — Csíkszentgyörgy,
Csinos — Pócsfalva, Kiskü- Nyr. 9 : 431. Kriza: Vadr. 370.
küU m., Nyr. 38:239.; Kriza:
Vadr. 370.; *Nagyenyed. Czicza — Hantháza, Lányi B.
Csínos — Mezszilvás, mez- Czidrus — Pusztabedeg, Tolna
ségi oláh, Nyr. 37 : 219. m., Nyr. 29 : 543. ; Dergecs, So-
mogy m., Nyr. 3 : 567.; Marót-
Csipke — Pusztabedeg, Tolna puszta, Somogy m., 1874, Nyr.
m., Nyr. 29 : 543.; Marótpuszta, 26 479.
:

Somogy m., 1874, Nyr. 26 479.

:

Czifra — Marczali, Somogy m.,

Csipkés — Hantháza, Lányi B. 1874, Nyr. 27 : 480. ; Újtelek, Nyir-
 ; ;;:

Czili 474 Dongó

egyháza, Nyr. 31 : 535.; Szabolcs, Dandár — Kisújszállás, Nyr.

Baranya in., Nyr. 29 : 543. 38 287. :

Czili — Kissziget, Ortaháza, Darázs — Ecs, Gyr m., Nyr.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 36 333. : ; Marót-puszta, Somogy
30 : 255. m., 1874, Nyr. 26 : 479.

Czimer — Kissziget, Ortaháza, Daro§ — Erdélyi Érczhegység,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. móczok {daru(s)). Nyr. 34 : 152.

30 : 255. ; Pusztabedeg, Tolna m., *Daru — Érmeilék, Nyr. 29:

Nyr. 29 : 543.; Turkeve, Kupa; 532.; Dergecs, Somogy m., Nyr.
Balatonmell., J. 3 : 567. ; Elepi-puszta (Debreczen),

Czirkos — Békás, Nyr. 3 : 238.

Nyr. 8 476.: ; Heves m., r. cs.,

Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén

Czirkusz — Balatonmell.,
: ;

J.
m., Nyr. 10 : 278. ; Écs, Gyr m.,
Czirmos — Dergecs, Somogy Nyr. 36 j 333.; Pócsfalva, Kis-
m., Nyr. 3 : 567. ; Heves m., Nyr. küküll m., Nyr. 38:239.; Túr-
2 : 142. keve, Kupa; Kriza: Vadr. 370.;

Czitrom — Kissziget, Ortaháza, Petényi jegyz.;

*Nagyenyed.
Balatonmell.,
— Daru — Újtelek-
J.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535.
30 Pusztabedeg, Tolna m.,
Nyr.
: 255.
29
;

: 543. ; Heves m., I. h.,

— tirpák. Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 : 238. Daru, Mezszilvás,
Nyr. 4 : 240.; Balatonmell., J.
mezségi oláh, Nyr. 37 : 219.;
Hantháza, Lányi B.
Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 : 431.
Czitrus — Szabolcs, Baranya * Mezkövesd; S. L, XH.
m., Nyr. 29:543.
Darvas — Marót-puszta. Somogy
Czukor — Balatonmell., J. m., 1874, Nyr. 26 : 479.

Czukros — Balatonmell., J. Deli — B.-Újváros, Nyr. 9

143.; Hétfalu, Brassó m., Nyr.
Dajka'— Kissziget, Ortaháza, 38 238. :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Dikó — B.-Újváros, Nyr. 9 143. :

30:255.; Dergecs, Somogy m., Nyr.

3:567.; Balatonmell., J.
Divat — Túrkeve, Kupa.

Dallos — Pusztabedeg, Tolna Dobos — Érmeilék, Nyr. 29:

532.
m., Nyr. 29 543. : ; Dergecs, So-
mogy m., Nyr. 3 : 567. ; Békás, Doktor — Túrkeve, Kupa.
Nyr. 3:238.; Túrkeve, Kupa; Dominika — vasárnap jött
Hautháza, Lányi B. világra. Hétfalu, Brassó m., Nyr.

Dáma — Szabolcs, Baranya 38:238. Vö. Nyérkura, Zsoján.

m., Nyr. 29 : 543. ; Kissziget, Or- Dongó — Marót-puszta, Somogy
taháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, m., 1874, Nyr. 26:479.; Balaton-
Nyr. 30:255. I mell., J.
 ; ::

Dorfi 475 Forrás

Dorfl — Kissziget, Ortaháza, Fejér — Homoródalmás, Udvar-

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. hely m., Nyr. 29 543. : Kriza
30 255.
: Vadr. 370.

Dregan Kriza: Vadr. 370. Fekete — Marczali, Somogy

m., 1874, Nyr. 27:480.
Drégán — Hétfalu, Brassó m.
Nyr. 38:238. Fest -— Heves m., Nyr. 2 : 142.

Dudás — Kisújszállás, Nyr.

Feszes — Kissziget, Ortaháza,

38 287.
: ; Pusztabedeg, Tolna m., Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Nyr. 29:543.; Érmellék, Nyr. 30:255.; Pusztabedeg, Tolna m.,

29:532.; Heves m., I. h., Nyr. Nyr. 29:543.

4:240.; * Kisújszállás. Ficskó — Újtelektanya, Nyír-

Duhaj — Marót-puszta, Somogy egyháza, Nyr, 31:535. — tirpák.

m., 1874. Nyr. 26 : 479. Balaton- Ficzkó — Kisújszállás, Nyr.

mell., J. 38 287.
: ; Homoródalmás, Udvar-

Dumána — Hétfalu, Brassó m., hely m., Nyr. 29:543.; Érmellék,

Somogy
Nyr. 29 : 532. ; Dergecs,
Nyr. 38 : 238.
m., Nyr. 3 : 567. ; Pócsfalva, Kis-

Éles — Marczali, Somogy m.,

KüküUm., Nyr. 38 : 239. ; Kriza
Vadr.370. Balatonmell., J. *Nagy-
; ;
1874, Nyr. 27:480.
enyed; Hétfalu, Brassó m., Nyr.
Fáczán Túrkeve, Kupa. 38 238.
: Csíkszentgyörgy, Nyr.
;

9 431. Ficzkó Mezszilvás, mez-

:

^
Fakó — Kriza: Vadr. 370.; ségi oláh, Nyr. 37 219. :

Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr.

31 535. : —
tirpák. Fifczo — Erdélyi Erczhegység,
móczok {ficzkó), Nyr. 34 251.
— Dergecs,
:

Fáni Somogy m.,

Nyr. 3:567.; Balatonmell., J.
Financz — Túrkeve, Kupa;
O Pusztadinnyéshát.
Fátyó — Marót-puszta, Somogy — Kis-
Flarike Pócsfalva,
m., 1874. Nyr. 26 : 479.
Küküll m., Nyr. 38 : 239.
Fátyol — Pusztabedeg, Tolna
Flóri — Hétfalu, Brassó m.,
m., Nyr. 29 Heves m., Nyr.
: 543.;
Nyr. 38 : 238.
2:142.; Túrkeve, Kupa; Balaton-
mell., J. Foacá —
Erdélyi Erczhegység,
móczok {fakó), Nyr. 34:251.
Fecske — Újtelektanya, Nyír-
—
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Fogoly Heves m., r. cs.,

Nyr. 4 240. : ; O Pusztadinnyéshát.

Fegyver — Balatonmell., J. Fogoj B.-Újváros, Nyr. 9 : 143.

Fehér — Hétfalu, Brassó m., Forrás —

Heves m., I. h., Nyr.
Nyr. 38 : 238. 240. Heves m., r. h., Nyr. 4 240.
; :
 : ;:

Föcske 476 Gyeges

Föcske — Écs, Gyr m., Nyr. Nyr. 8:476.; Heves m., r. h.,

36:333.; Balatonmell., J. Nyr. 4 240. : ; Écs, Gyr m., Nyr.

36 333. Bókás, Nyr. 3 238. Ada,
FuUér—B.-Új város, Nyr. 9 143.:
: ; : ;

Bács megye, Nyr. 27:384., 28:

Füge — Szabolcs, Baranya m., 479.; Túrkeve, Kupa. — Gatyás
Nyr. 29 : 543.; Kissziget, Orta- Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr.
háza, Hernyók, Zala m., Göcsej, 31 : 535. — tirpák. Hantháza,
Nyr. 30:255.; Heves m., Nyr. Lányi B.
2 142. Balatonmell., J.
: ;

O Gazdag — Pusztadinnyéshát.
Fürgös — Érmellék, Nyr. 29
532. Génicza — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38:238.
Füstös — Ada, Bács m., Nyr.
27 : 384. Gobos — Heves m~ r. cs., Nyr.
4 240.
Füttyös — Marótpuszta, So-
:

mogy m., 1874, Nyr. 26 : 479-. *Góla — (Dunántúl vezérürü

Fütykös — Heves m., r. cs.,

neve).

Nyr. 4 : 240. ; Ada, Bács m., Nyr. Gombos — Dergecs, Somogy

27 :384.; Balatonmell., J. m., Nyr. 3:567.; B.-Új város, Nyr.
9:143.; Békás, Nyr. 3:238.; Árva
Füzes — Heves m., Nyr. 2 :
m. tót, Nyr. 25:507.; Göllnicz-
142.
völgyi németek, Nyr. 25 299.
:

Gajjas — B. -Új város, Nyr. 9

Petényi ; Ballatonmell., J.

143. Túrkeve, Kupa. Gondos — Pusztabedeg, Tolna,

Galamb — Dergecs, Somogy Nyr. 29 : 543.

m., Nyr. 3 : 567. ; Bókás, Nyr. 3

Gonosz— Heves m. Nyr. 2 : 142.
238. ; Ada, Bács m., Nyr. 28:479.
Túrkeve Kupa; Balatonmell., J. Göndör — Érmell., Nyr. 29
Hantháza, Lányi B. 532.; Heves m., r. h., Nyr. 4:240.;
Békás 3 Túrkeve,
Galambos — Marczali, Somogy Kupa.
Nyr. : 238. ;

m., 1874, Nyr. 27:480.

Gallér — Marót-puszta, Somogy Gunár — Kisújszállás, Nyr.

38 287. :

m. 1874, Nyr. 26 479. : ; Túrkeve,

Kupa; Kisújszállás, Nyr. 38:287. Gyapár — Kissziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Gallyas — Kisújszállás, Nyr.
30 255. : Somogy m.,
; Dergecs,
38 287. : O Pusztadinnyóshát. Nyr. 3 567; Marczali Somogy m.
:

Gátjás — Overbász, bácskai 1874, Nyr. 27 : 480.

sváb, Nyr. 26:231.

Gyeges — Kissziget, Ortaháza,
Gatyás Kisújszállás, Nyr. — Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
38 287. Elepi-puszta, Debreczen
: ; 30 255. :
 ;; :

Gyémánt 477 Hanzi

Gyémánt — Újtelektanya, Nyír- Gyuri — Hétfalu, Brassó m.,

egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák. Nyr. 38:238.
Túrkeve, Kupa.
Gyr — Heves m., l. h., Nyr.
— Kriza: Vadr.
Gyenge 370. 4 240.
:

.Gyertyás — Heves m., I. cs., Habos — Kissziget, Ortaháza,

Nyr. 4 : 240., O Pusztadinnyéshát. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Gyilán — Csíkszentgyörgy, Nyr. 30 255.

:

9:431. Hajas — Dergecs, Somogy m.,

Gyilkos — Kisújszállás, Nyr.

Nyr.
Nyr.
3
4 240.
:

:
567. ;

;
Heves m.,
B.-Újváros,
r. h.,

Nyr.
38 287. Heves m., I. h., Nyr.
: ;

4 240. Heves m., Nyr. 2 142.

: ; :
9:143.; Écs, Gyr m., Nyr. 36:
333.; Ada, Bács m., Nyr. 27 : 384.;
Békás Nyr. 3:238.; Szabolcs,
Túrkeve, Kupa; Balatonmell., J.
Baranya m., Nyr. 29 543. Hant- : ;

háza, Lányi B. Hajdár — Kisújszállás, Nyr.

Gyócsi — Marót-puszta, Somogy 38 287.

: ; Dergecs, Somogy m.,

m., 1874, Nyr. 26:479. Nyr. 3:567.; B.-Ujváros, Nyr. 9:

143. Nádasd, Vas m., Nyr. 26
Gyopár — Pusztabedeg, Tolna
;

Bács m., Nyr. 27 384.;

143.; Ada, :

m., Nyr. 29 543. Dergecs,

: ; Somogy Túrkeve, Kupa. Hajdár-bajdár —
m., Nyr. 3:567.; Balatonmell., J. — Elepi-puszta (Debreczen), Nyr.
Hantháza, Lányi B.
8 476.
:

Gyömbér — Kissziget, Orta-

Hajdú — Kissziget, Ortaháza,
háza, Hernyék, Zala m., Göcsej,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Nyr. 30: 255.; Békás, Nyr. 3:238.
30 255. :

Gyönge — Dergecs, Somogy Hajló — Dergecs, Somogy m.,

m., Nyr. 3 : 567. Balatonmell., J. Nyr. 3 : 567.

Gyöngyös — Pusztabedeg,Tolna Hála — Overbász, bácskai sváb,

m., 29 543.
Nyr. Elepi-puszta
: ; Nyr. 26:231. — (hála).

Halász — Heves m.,

Debreczen, Nyr. 8 476. Heves : ;

I. cs.,
m., r. h., Nyr. 4 240. Écs, Gyr : ;
Nyr. 4 240. : ; Túrkeve, Kupa.
m., Nyr. 36 333. Pócsfalva, K.-Kü-
: ;

küU, Nyr. 38:239.; Marczali Halkos — Kriza: Vadr. 370.

Somogy m., 1874, Nyr. 27 480.
:

Hangos — Dergecs, Somogy

Túrkeve, Kupa Balatonmell., J. ;

m., Nyr. 3 567.

— Gyöngyös — Ujtelektanya,Nyír-
:

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Hanvas — Dergecs, Somogy

Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Nyr. 3:567.
m., Göcsej, Ny. 30 : 255.
Hanzi — Kissziget, Ortaháza,
öyörgy — Újtelektanya, Nyír- Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. : 30 255. :
 ; :

Hapták 478 Jámbor

Hapták — Kisújszállás, Nyr. Holló — Heves m., Nyr. 2 :

38 287. : 142. ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333., :

Harmat — Dergecs, Somogy Új telektanya. Nyíregyháza, Nyr.

m., Nyr. 3 : 567.

31 535.,:— tirpák.

Hattyn — Kissziget, Ortaháza,

Homály — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. :
Hullám — Pusztabedeg, Tolna
Hatyu — Dergecs, Somogy m., m., Nyr. 29 : 543. ; Écs, Gyr m.,

Nyr. 32 : 567.. ; Heves m., I. h., 36 : 333. ; Marót-puszta, Somogy

Nyr. 4 : 240. ; Écs, Gyr m., Nyr. m., 1874, Nyr. 26 : 479. Kissziget,
;

36 : 333. ; Békás, Nyr. 3 : 238. Ortaháza, Hernyék, Zala m.,

Nádasd, Vas m.; Nyr. 26 : 143. Göcsej, Nyr. 30 : 255.

Kriza Vadr. 370. Balatonmell.,

: J.
Huros — Kissziget, Ortaháza,
* Hegyes — Kisújszállás, Nyr. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

38 287. Elepi-puszta, Debreczen,

: ;
30 : 255. ; Derges, Somogy m.,

Nyr. 8 476. Békás, Nyr. 3 238.

: ; :
Nyr. 3 : 567.

Nádasd, Vas m., Nyr. 26 143. :

Húros — Pusztabedeg, Tolna
Hegyes, Ada, Bács m., Nyr. 27 :
m., Nyr. 29 : 543.
384. Kriza: Vadr. 370. Petényi.
O Pusztadinnyéshát. —Hegyes — Huszár — Érmellék, Nyr. 29

Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 532. ; Dergecs, Somogy m., Nyr

31:535. tirpák. Hegyes, Hét- — 3 : 567. ; Heves m., r. h., Nyr
falu, Brassó m., Nyr. 38:238.;
4 : 240. ; Heves m., Nyr. 2 142. :

Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala

Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333. ; Ada
m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. S. I. XH. Bács m., Nyr. 27:384.; Túrkeve
Kupa; Balatonmell., J. ; Kissziget
Héja — Heves m., r. cs., Nyr. Ortaháza, Hernyék, Zala m., Gö
4 : 240. csej, Nyr. 30 : 255.

Hetyke — Pusztabedeg, Tolna

—
m., Nyr. 29 : 543. Hetyke — He- Inges Heves m., r. cs., Nyr.

ves m., I. h., Nyr. 4 : 240. Hetyke,

4 240.
:

Marót-puszta, Somogy m., 1874, Jáger — Kisújszállás, Nyr. 38

Nyr. 26 : 479. 287. Jáger, Dergecs, Somogy m.,

Himes — Balatonmell., J.
Nyr. 3 : 567.

* Jámbor —Hétfalu, Brassóm.,

Hirsli — Szabolcs, Baranya m.,
Nyr. 38:238.; Kissziget, Orta-
Nyr. 29 : 543.
háza, Hernyék, Zala m., Göcsej,
Hódos — Kissziget, Ortaháza, Nyr. 30 : 255. * Mezkövesd. —
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Jámbor — Elepi-puszta, Debre-
30 : 255. ; Nádasd, Vas m., Nyr. czen, Nyr. 8:476.; B.-Újváros,
26 : 143. Nyr. 9 : 143. ; Hétfalu, Brassó m.,
 ;

Jeges 479 Kata

Nyr. 38 : 143. Kriza : Vadr. 370. Kalya — Debreczeni Ivt., Széli

BalatonmelL, J. *Nagyenyed. F. — Kék kalya keselyfarkú,

Jeges — Balatonmell., J.
hólyagos szem ökör, 1707. =
Kajla.
Jogász — Ermellék, Nyr. 29
—
:

532. Kancsi Homoródalmás, Ud-

varhely m., Nyr. 29 543.
Jordány — Túrkeve, Kupa.
:

Juczi — Kriza : Vadr. 370.

Kántor — Túrkeve, Kupa.

Jula — Hétfalú, Brassó m., Káplár — Kisújszállás, Nyr.

Nyr. 38 : 238. 38 287. : ; Érmeilék, Nyr. 29 532. :

Dergecs, Somogy m., Nyr. 3 567.

Julcsa — Szabolcs, Baranya m.,
:

Heves m., r. cs., Nyr. 4 240. :

Nyr. 29 : 543.; Balatonmell., J.

Heves m., Nyr. 2 : 142. ; Écs,
Juli —
Új telektanya, Nyiregy- Gyr m., Nyr. 36 : 333. ; Túrkeve,
háza, Nyr. 31 535. tirpák. : — Kupa ; Balatonmell., J. ; Hantháza,
Julis — Hétfalu, Brassó, m., Lányi B.
Nyr. 38 : 238. -
Kárász Heves m., r. cs.,

Jutka — Balatonmell., J. Nyr. 4:240.

Kádár — Túrkeve, Kupa.

Karcsú — Pusztabedeg, Tolna
m., Nyr. 29 543. Kriza Vadr.
Kadét — Ada, Bács m., Nyr.
: ; :

370.
28:479. O Pusztadinnyéshát. —
Kardos Dergecs, Somogy
Kádi — Marót-puszta, Somogy m., Nyr. 3 : 567. ;Heves m., I. h.,
m., 1874, Nyr. 26 : 479. Nyr. 4 240.
: ; Heves m., Nyr.
Kagyla — Ermellék, Nyr. 29 :
2:142.; Békás, Nyr. 3:238.;
532. Túrkeve, Kupa; Balatonmell., J.
* Kajla — Heves m., r. cs., Nyr. O Károly — Pusztadinnyéshát.
4 240. Szürnyeg, Zemplén m.,
Nyr.
: ;

10:278.; Ada, Bács m.,

Kártyás — Kissziget, Orta-
háza, Hernyék, Zala m,, Göcsej,
Nyr. 27 : 384. ; GöUniczvölgyi né-
Nyr. 30 255. : ; Túrkeve, Kupa.
metek: Nyr. 25:299.; Kriza:
Vadr. 370. Petényi. *Nagyenyed, Karval— Marót-puszta, Somogy
S. I. Xn. — Kajla — Újtelek- m., 1874. Nyr. 26:479.
tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535.
—
:

— tirpák. Hétfalu, Brassó m., Kaszás Kisújszállás, Nyr.

Nyr. 38 238. : ; Csíkszentgyörgy, 38:287.

Nyr. 9:431.
Kasznár Heves m., Nyr.
Kalári— Kriza: Vadr. 370. 2 : 142.

Kalmár — Heves m., I. cs., Kata — Újtelektanya, Nyiregy-

Nyr. 4 240. : háza, Nyr. 31 535. — tirpák. :
 ;
;

Kati 480 Kosztra

Kati — Hétfalu, Brassó m., Kicsin — Kissziget, Ortaháza,

Nyr. 38 : 238. Kriza: Vadr. 370. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
O Katlan — Pusztadinnyéshát.
:

Kicsinya— Újtelektanya, Nyír-

O Kávás — Pusztadinnyéshát. egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Kávé — Békás, Nyr. 3 : 238. ; Ba- Kincsem — Écs, Gyór m., Nyr.
latonmell., J.; Hantháza, Lányi B. 36 : 333.

Kecskerágó — Újtelektanya, Kincses — Pusztabedeg, Tolna

Nyíregyháza, 31 : 535. — tirpák. m., Nyr. 29 : Heves
543. Kincses,
m., I. cs., Nyr. 4:240.; Heves
Kedves — Kissziget, Ortaháza, m., Nyr. 2 : 142.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255.; Dergecs, Somogy m.,
Kisaszon Kissziget, Orta- —
háza, Hernyék, Zala m., Göcsej,
Nyr. 3 : 567.; Balatonmell., J.
Nyr. 30 255. :

Keller — Kissziget, Ortaháza,

Kócsag — Petényi.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255. ; Hantháza, Lányi B. Koczkás — Túrkeve, Kupa.

— Marót-puszta, Somogy Kokas — Kisújszállás, Nyr. 38 :

Keller
287.
m., 1874, Nyr. 26 : 479.
Kökény — Dergecs, Somogy
Kérkioza — Hétfalu, Brassó m.,
m., Nyr. 3 : 567. Békás, Nyr. 3 :

Nyr. 38 238.
:

238.; Túrkeve, Kupa; O Puszta-

Kesa — Göllniczvölgyi néme- dinnyéshát ; Balatonmell., J.

tek, Nyr. 25 : 299. *Kese.

Komló — Heves m., Nyr. 2 :

Kese — Szabolcs, Baranya m., 142.

Nyr. 29:543.; S. L XIL Kondor — Pusztabedeg, Tolna
Késé — Dergecs, Somogy m., m., Nyr. 29 : 543.; Homoródal-
Nyr. 3 : 567. ; Kese, Hont m., tót, más. Udvarhely m., Nyr. 29 543. :

Nyr. 29 : 332.; Kese, Halogy, Vas Marót-puszta, Somogy m., 1874,

m., Nyr. 26 : 143. Nyr. 26 : 479.; Kriza: Vadr. 370.
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 238.;
Kesej —
Hétfalu, Brassó m.,
Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431.
:

Nyr. 38 238. Hantháza, Lányi B.

: ;

Kontrás — Túrkeve, Kupa.

Kesely —
Heves m., r. cs.,
— B,-Ujváros, Nyr.
Nyr. 4 240. Kriza: Vadr. 370.
Kormos
:

Kesej, Heves m., Nyr. 2 142. :

9 : 143. — fekete szín. Békás,
Nyr. 3 : 238. ; Pócsfalva, Kis-
Kezes — Kissziget, Ortaháza, Küküll m., Nyr. 38 239., Túrkeve, :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Kupa; Petényi.

30 : 255.
Kosztra — Újtelektanya, Nyír-
Kicsi — Kriza: Vadr. 370. egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
 :; :

Kotló 481 Lina

Kotló — Kisújszállás, Nyr. volt, mintha mindig piszkos lett

38 : 287. volna; azon kívül szeretett befe-

Körmös — Dergecs, Somogy küdni a trágya lébe. Maga alá

m., Nyr. 3 : 567. ; Heves m., r. h.,

lamol = maga alá Emberre vizel.

és állatra mondják. (Bny?) Nyr.

Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén
17 413. — Lamos — Újtelek-
: ;

m., Nyr. 10 : 278. ; Békás, Nyr.

tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535.
3 238. Sellye, Somogy m., Nyr.
:

26
:

: 143.
;

Ada, Bács m., Nyr. 27

; :
— tirpák. Kissziget, Ortaháza,
384., 28 479., Balatonmell., J.
:
— Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Körmös — Újtelektanya, Nyír-

30 : 255.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. Lámpás — Dergecs, Somogy

Körmös, Mezszilvás, mezségi m., Nyr. 3 : 567. ; Ecs, Gyr m.,
oláh, Nyr. 37 : 219. Nyr. 36 : 333.; Újtelektanya, Nyír-

Krös — Marczali, Somogy m. egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

1874, Nyr. 27 : 480. Lantos — Túrkeve, Kupa;
Kucsár — Kissziget, Ortaháza,
Balatonmell., J.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Lányka — Hétfalu, Brassó m.,

30 : 255. Nyr. 38:238.

Kúcsár Érmellék, Nyr. 29 — Lassú — Kriza: Vadr. 370.

532. Heves m., Nyr. 2 142.
; :

Lator — Kisújszállás, Nyr.

(a. m. kulcsár).
38 : 287. ; Marót-puszta, Somogy
Kukó — B.-Újváros, Nyr. 9 : m., 1874, Nyr. 26:479.; Túrkeve,
143. ; Túrkeve, Kupa. Kupa.
Kukora — Újtelektanya, Nyír- Látyis — Mezszilvás, mez-
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák. ségi oláh, Nyr. 37:219.

Kulacs — Heves m., I. cs., Lázár - Érmellék, Nyr. 29:

Nyr. 4 : 240. 532.

Kuli — Kissziget, Ortaháza, Her- Leanka - Kriza: Vadr. 370.

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30 255. :

Ledér Kisújszállás, Nyr.

Dergecs, Somogy m., Nyr. 3 : 567.
38 287.
:

Labancz — Újtelektanya, Nyír- Legény — Dergecs, Somogy

egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. : m., Nyr. 3:567.

Laczi — Kissziget, Ortaháza, Legyes — B.-Újváros, Nyr.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 9 143.
: ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333. :

30 : 255.
Lepke — Érmellék, Nyr. 29
Ladér — Érmellék, Nyr. 29:532. 532.; Écs, Gyr m., Nyr. 36:333.

Lamos — Ecs, Gyr m., Nyr. Lina — Hétfalu, Brassó m.,

36 : 333. — Barnás szín ökör Nyr. 38 : 238.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 31

 ;

Líom 482 Monyok

Liom — Lányi Hantháza. B., Mari — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 38 238.
Liszka — Szabolcs, Baranya
:

m., Nyr. 29:543. Márici — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 32 238.
—
:

Liter Dergecs, Somogy m.,

Nyr. 3:567.
Maris — Kriza: Vadr. 370.

Lombár — Szürnyeg, Zemplén

Máris — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38:238.
m., Nyr. 10:278.; Békás, Nyr.
3 : 238. ; Forróencs, Nyr. 28 422 : Mariske — Pócsfalva, K.-Kü-
Ada, Bács m., Nyr. 27:384. küll, Nyr. 38:239.
Túrkeve, Kupa;Kriza: Vadr. 370 M^rucza — Kriza Vadr. 370.
:

Petényi; Kissziget, Ortaháza, Her-

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30 255. :
Márucza — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 238. :

Lombi — Hétfalu, Brassó m.,

Meggyes — Heves m., I. cs.,
Nyr. 38 : 238. ; Csikszentgyörgy,
Nyr. 4 : 240. ; Megy gyes Balaton-
Nyr. 9:431.; Kriza: Vadr. 370.
mell., J.

Lombo§ — Erdélyi Erczhegy-

Mérges — Pusztabedeg, Tolna
ség, móczok (lombos), Nyr. 3 1 : 256.
m., Nyr. 29:543.; Balatonmell., J.
Kriza: Vadr. 370.

Lotti — Szabolcs, Baranya m.,

Milka — Szabolcs, Baranyám.,
Nyr. 29 : 543.
Nyr. 29 : 543.

Luna — Hétfalu, Brassó m.,

Miller — Túrkeve, Kupa.
Nyr. 38 : 238. * Miska — Hétfalú, Brassó m.,

Luni — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 38 238. : ; — Csíkszentgyörgy,
9 431.
: ; Homoród- Almás, Udvar-
Nyr. 38:238.
hely m., Nyr. 29 543. : *Nagy- ;

Madár — Érmeilék, Nyr. 29: Enyed. ; Miska, Mezszilvás, me-

532.; Marót-puszta, Somogy m.. zségi oláh, Nyr. 37 : 219.
1874, Nyr. 26:419.; Balaton-
Mogyer Ermellék, Nyr. 29:
mell., J.
532.
Mancsi — Újtelektanya, Nyír-
— O Pusztadinnyéshát.
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Molyos

Mancza — Újtelektanya, Nyír- Mondi — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
Mandula— Újtelektanya, Nyír- :

egyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. :

Monyok Homoród - Almás, —
Udvarhely m., Nyr. 29:543.;
Márcélla — Hétfalu, Brassó
Nádasd, Vas m., Nyr. 26:143.;
m., Nyr. 38:238.
Kriza: Vadr. 370.; Csíkszentgyörgy,
Margit — Kriza: Vadr. 370. Nyr. 9:431.
 ; ;

Monyuk 483 . Piktor

Monyuk — Kissziget, Ortaháza, PaÍco§ — Erdélyi Erczhegy-

Ilernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. ség, móczok (pajkos), Nyr. 34:313.
30 255.
:

Pajkos — Homoródalmás, Ud-

Mozók — Csikszentgyörgy, Nyr. varhely m., Nyr. 29 543. Érmei- : ;

9:431. lék, Nyr. 29 532.; Pócsfalva, Kis-

:

* Mozsár — Érmeilék, Nyr. 29:

küküUm., Nyr. 38:239.; Kriza:

532.; Pócsfalva, K.-Ktikülló m., Nyr.

Vadr. 370. Mezszilvás,
; mezségi
38 239. Kalotaszeg, Nyr. 27 233.
: ; :
oláh, Nyr. 37:219.; Csíkszent-
györgy, Nyr. 9:431.
Kriza: Vadr. 370.; *Nagyenyed.;
Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr. Pandúr — Kisújszállás, Nyr.
37 219.: 38 287.
:

Mucsi — Balatonmell., J. Panni — Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,
Muki — Kissziget, Ortaháza,
30 255.
:
Göcsej, Nyr.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255.
: ; Balatonmell., J. Pára — Heves m., 'ísjr. 2 : 142.

Mimdráiie —
Pócsfalva, K.-Kü- Pásztor — Heves m., I. h., Nyr.
küll m., Nyr. 38 239. :
4 240.
: ; Heves m., r. h., Nyr. 4 :

Heves m., Nyr. 2 142.

Muszka — Balatonmell., J.
240. ; :

Patkó — Marót-puszta, Somogy

Narancs — Kissziget, Orta- 1874, Nyr. 26 : 479.
háza, Hernyék, Zala m., Göcsej,
Páva — Heves m., I. cs., Nyr.
Nyr. 30 255. Balatonmell., J.
: ;
4:240.; Écs, Gyr m., Nyr. 36:

Nyakas — Marczali, Somogy 333.; Túrkeve, Kupa.

m., 1874, Nyr. 27:480. Pendzsi — Kriza: Vadr. 370.

Nyalka — Dergecs, Somogy Peng — Heves m., r. cs.,

m., Nyr. 3 : 567. ; Heves m., I. h., Nyr. 4:240.

Nyr. 4:240.; Balatonmell., J. — Pénzes — Heves m., r. cs.,
Nyalka —
Új telektanya, Nyír- Nyr. 4:240.
egyháza, Nyr. 31 535. tirpák. : — Perge — Heves m., r. cs., Nyr.
Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala
4:240.
m., Göcsej, Nyr. 30:255.
Perg — Petényi, Nógrád m.
Ny érkura — szerdán j ött világra. Péter — Hétfalu, Brassó m.,
Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38:238. Nyr. 38:238.
Vö. Zsoján, Dominika.
Piezk — Szatmár, N}t. 27 95. :

Nyulas — Marczali, Somogy m., Piktor — Pusztabedeg, Tolna

1874, Nyr. 27:480. m., Nyr. 29:543.; Érmeilék, Nyr.
29:532.; Écs, Gyr m., Nyr. 36:
Ördög — Kisújszállás, Nyr. 333. Ada, Bács m., N>t. 28 479.
; :

38 287. :
Túrkeve, Kupa Balatonmell., J. ;

81*
 :
;

Pille 484 Ráró

Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. Pógán — Mezszilvás, mez-

31:535. ségi oláh, Nyr. 37:219.

Pille — Pusztabedeg, Tolna m., Pogány — Marczali, Somogy

Nyr. 29 : 543.; Écs, Gyr m., Nyr. m., 1874, Nyr. 27 : 480. Hantháza,
36 333. : Lányi B.
Pimbó — Overbász, bácskai Pogár — Overbász, bácskai
sváb, Nyr. 26 : 231. = Bimbó. sváb, Nyr. 26:231. = bogár.

Pipacs — Écs, Gyr m., Nyr.

Pompás — Heves m., r. h.,
36 333. :
Nyr. 4 240.
: ; Marczali, Somogy
Pipés Dergecs, Somogy m., — mc, 1874, Nyr. 27:480.: Marót-
Nyr. 3:567. pnszta, Somogy m., 1874, Nyr.
26:479.; Balatonmell.,
Pirók Kisújszállás, Nyr — J.

38 287. Dergecs, Somogy m., Nyr

: ; Pöng — Marót-puszta, Somogy
3 : Heves m., r. cs., Nyr
567. ; m., 1874, Nyr. 26:479.
4:240.; Heves m., Nyr. 2:142.
Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10
*Pörge — Sellye, Somogy m.,
Nyr. 26:143.; Marczali, Somogy
278. ; Békás, Nyr. 3 238. Balaton- : ;

m., 1874, Nyr. 27:480.; Balaton-

mell., J.
mell., J. ; Kissziget, Ortaháza, Her-
Piroá — Újtelektanya, Nyír- nyék, Zala m.; Göcsej, Nyr. 30:
egyháza, Nyr. 31 : 535. Piros, 255.
Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 : 431.
Pötyke — Hantháza, Lányi B.
Petényi, Nógrád m. Hétfalu, Brassó ;

m., Nyr. 38:238. Piros, Mez- Prímás — Túrkeve, Kupa,

szilvás, mezségi oláh, Nyr. 37 * Kisújszállás.
219.
Puskás — Homoródalmás, Ud-
Piroska Szabolcs, Baranya — varhely m., Nyr. 29 : 543. ; Elepi-
m., Nyr. 29:543. puszta, Debreczen, Nyr. 8 476. :
;

Pisze — Újtelektanya, Nyír-

Békás, Nyr. 3 : 238. ; Túrkeve,

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

Kupa.

Piszre — Újtelektanya, Nyír-

Püge — Dergecs, Somogy m.,

— Nyr. 3 : 567.
egyháza, Nyr. 31 535. : tirpák.

Pisztráng — Ermellék, Nyr. Rabló — Kisújszállás, Nyr.

29 532. : 38:287.; Ada, Bács m., Nyr.

Pityer Kissziget, Ortaháza, — 27:384.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Rajna — Heves m., r. h., Nyr.
30 255. : 4 240.
:

Pogán Heves m., I. cs., Nyr. Ráró — ÉrmeUék, Nyr. 29:532.

4 240. : Túrkeve, Kupa.
Réfka 485 Sármán

Héfka — Ada, Bács m., Nyr. Róka — Dergecs, Somogy, Nyr.

27 384.
: 3 : 567. ; Balatonmell., J.

— Új telektanya, Nyíregy-
Réka
háza, Nyr. 31 536. — tirpák.
Bendes — Kisújszállás, Nyr
38 287. Heves m., I. cs., Nyr
: ;
4 240. Szürnyeg, Zemplén m.
: ;
Ropogán — Kriza: Vadr. 370.
:
Roska — Kriza: Vadr. 370.
R^ózsa — Érmellék, Nyr. 29:
532. ; Rozsa, Dergecs, Somogy m.,
Ny. 3 567. Marót-puszta, Somogy,
: ;

Nyr. 10:278.; Békás, Nyr. 3:238. 1874, Nyr. 26:479.; Túrkeve,

Pócsfalva, K.-Küküll m., Nyr. 38 Kupa. ; Balatonmell., J.
239.
143.;
; Nádasd, Vas m., Nyr. 26
Ada, Bács m., Nyr. 28:479.
Rózsi— Kriza: Vadr. 370.
Kriza : Vadr. 370. ; Balatonmell. Röndös — SeUye, Somogy m.,
J.; *Nagy-Enyed, Csikszentgyörgy Nyr. 26 : 143.

Nyr. 9:431.; Kissziget, Ortaháza Röng — Hantháza, Lányi B.

Hernyék, Zala m., Nyr
Göcsej,
— Rudas — Érmellék, Nyr. 29 : 532.
30:255. Rendes ForróEncs
Nyr. 28:422.; Hétfalu, Brassó m. Rupi — Homoród-Almás, Udvar-
Nyr. 38:238. — Rendes — Óver hely m., Nyr. 29 : 543.
bász, bácskai sváb, Nyr. 26:231 Rúzsi — Pócsfalva, K.-Küküll
— Rendes — Mezszilvás, mez m., Nyr. 38 : 239.
ségi oláh, Nyr. 37:219.

Reng — Túrkeve, Kupa. Sakter — Kisújszállás, Nyr.

38:287.; Túrkeve, Kupa.
O Rezg — Pusztadinnyéshát.
Samu — Ada, Bács m., Nyr.
Riga — (szürkeszínú). Hétfalu, 27 384. Balatonmell.,
: ; J. ; Újtelek-
Brassó m., 38:238.
tanya, Nyíregyháza — tirpák,

Rigó — Érmellék, Nyr. 29:532. Nyr. 31:535.

Elepi-puszta, Debreczen, Nyr. 8
Sándor — Kissziget, Ortaháza,
476.;Heves m., r. h., Nyr. 4:240. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Heves m., Nyr. 2:142.; Kriza 30 255. :

Vadr. 370. ; Balatonmell., J. ; Hant-

háza, Lányi B. Sári Kriza: Vadr. 370.

Rigu — Kissziget, Ortaháza, Sárkán — Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. :
30 255. :

Ringyu — Kissziget, Ortaháza, Sárkány — Marót-puszta, So-

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. mogy 1874, Nyr. 26 479.
: ; Túr-
30:255. keve, Kupa.

Rojtos — Elepi-puszta, Debre- Sármán — Pusztabedeg, Tolna

czen, Nyr. 8:476. m., Nyr. 29:543.; B.-Újváros, Nyr.
 ; '

Sarvas 486 Szegffl

.9 : 143. (sárgaszín) ; Sármány, Szajkó — B.-Újváros, Nyr. 9 :

Balatonmell., J. 143., Balatonmell., J.; Újtelek-

Sarvas — Hont m., tót, Ny.

tanya, Nyíregyháza, — tirpák,
Nyr. 31 : 535.
29:332.

Semes — Hont m., tót, Nyr.

Szajku — Kissziget, Ortaháza,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
29:332.
30:255.
Sipos — Pusztabedeg, Tolna
Szárcsa — Érmellék, Nyr. 29:
m., Nyr. 29:543.
532.; Marczali, Somogy 1874, Nyr.
Siska — Pócsfalva, K.-Küküll 27:480.; Újtelektanya, Nyíregy-
m., Nyr. 38:239. háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.

Sodró — Kisújszállás, Nyr. 38: Szarvas Kisújszállás, Nyr —

287. Elepi-puszta,Debreczen,Nyr.
;
38 : Heves m., r. cs., Nyr
287.;

8 476.
: ; Szürnyeg, Zemplén m., 4 240.
: Heves m., I. h., Nyr
;

Nyr. 10:278.; B.-Újváros Nyr. 4:240.; Heves m., Nyr. 2 142. :

9:143.; Békás, Nyr. 3:238.; Hant- Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10

háza, Lányi B. 278.; Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333.
Sellye, Somogy m., Nyr. 26 143.
Sörös — Balatonmell., J.
Árva m., tót, Nyr. 25 507. Ada, :
:

Suba — Kissziget, Ortaháza, Bács m., Nyr. 28 479. Szarvas :

—
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr.
30 255. : ; Marót-puszta, Somogy 31 : 535. — tirpák. Kissziget,

m. 1874, Nyr. 26:479. Ortaiháza, Hernyék, Zala m., Gö-

csej, Nyr. 30 255. — Szarvas —
Sudár — L, XII.
S.
Göllníczvölgyí németek, Nyr. 25
:

Sudár — Dergecs, Somogy m., 299.; Kriza: Vadr. 370. ; Balaton-

Nyr. 3:567.; Békás, Nyr. 3:238.; mell., J. ; S. L, XIL; Hantháza,

Sellye, Somogy m., Nyr. 26 143.
:
Lányi B. Szarvas, Overbász, bács-
Balatonmell., J.; Kissziget, Orta- kai sváb, Nyr. 37 219. Szárvas, :

háza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr.

Nyr. 30:255. 37 219. A felsmagyarországi
:

tótságon szerte „Szárvas."

Sugár —
Heves m., r. h., Nyr.
4 240. Szürnyeg, Zemplén m.,
: ;
Szattyán — Békás, Nyr. 3 :

238.; Balatonmell., J.
Nyr. 10 278. : ; Kriza: Vadr. 370.;
Pócsfalva, K.-Ktiküll m., Nyr. 38 : Szedres — Kissziget, Ortaháza,
239.; Sugár Erdélyi Erczhegység, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
móczok (sugár), Nyr. 34: 318. /Sw^ár 30 : 255.
Hont m., tót, Nyr. 29:33?. ^^ Szegén — Heves m., r. h., Nyr.

Sugár — Mezszilvás, mezségi 4 : 240.

oláh, Nyr. 37:219.; Csíkszent- Szegf — Dergecs, Somogy m.,

györgy, Nyr. 9:431. Nyr. 3 : 567.; Békás, Nyr. 3 : 238.
 ;

Széjjes 487 Szürke

Szegf, Halogy, Vas m., Nyr. 26 : 36 : 333. ; Békás, Nyr. 3 : 238.

143. — Szegf — Kissziget, Orta- Pócsfalva, KisküküU m., Nyr.
háza, Hemyék, Zala m., Göcsej, 38 : 239.; Halogy, Vas m.,' Nyr.
Nyr. 30 : 255. 26 : 143.; Sellye, Somogy m.,Nyr.
Széjjes — Homoródalmás, Ud- 26:143.; Kalotaszeg, Nyr. 27:
233.; Árva m., tót, Nyr. 25:507.
varhely m., Nyr. 29 543. Kriza:
Vadr. 370.
:

—
Szilaj Ada, Bács m., Nyr. —
28 479. Marót-puszta, Somogy
Széka — Göllniczvölgyi néme-
:

m., 1874, Nyr. 26 479.; Túrkeve,

;

tek, Nyr. 25 : 299. Kupa. Kriza: Vadr. 370. Petényi,

Szekf — Balatonmell., J. Nógrád m. Balatonmell., J. ;
—
Szeles — Pusztabedeg, Tolna
Szilaj — Hétfalu, Brassó m., Nyr.
38 238.; Csíkszentgyörgy, Nyr.
:

m., Nyr. 29 : 543.; Dergecs, So-

9 431.; Kissziget, Ortaháza, Her-
:

mogy m., Nyr. 3 : 567. ; Heves m.,

nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 :

I. cs., Nyr. 4 : 240. Kriza : Vadr.

255. S. I., Xn. Hantháza, Lányi B.
; ;

370.; Kissziget, Ortaháza, Her-

nyók, Zalám., Göcsej, Nyr. 30:255. Szilos— Kriza: Vadr. 370.
Szemes — Csíkszentgyörgy, Szitás — Túrkeve, Kupa.

Nyr. 9 431. : ; Kissziget, Ortaháza, Szögfü — Sellye, Somogy m.,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Nyr. 26 : 143.
30:255.; Nádasd, Vas m., Nyr. * Szke — Dergecs, Somogy m.,
26 143.
:
Nyr. 3 : 567.; Heves m., r. cs.,

Szemk — Kriza: Vadr. 370.; Nyr. 4 : 240. ; Szürnyeg, Zemplén

Balatonmell., J. ; Csik szentgyörgy, m., Nyr.'' 10:278.; Békás, Nyr.
Nyr. 9 : 431. 3 : 238.; Marczali, Somogy m.,
1874, Nyr. 27 480.; Kriza Vadr.
Szennyes — Pusztabedeg, Tolaa 370. ; Petényi,
:

Nógrád m. ;
:

Bala-
m., Nyr. 29 543. : ; Szürnyeg, Zemp-
tonmell., J. — Szke — Kisszi-
lén m., Nyr. 10 : 278.; Écs, Gyr get, Ortaháza, Hernyék, Zala m.,
m., Nyr. 36: 333. Csíkszentgyörgy, ;
Göcsej, Nyr. 30 : 255. * Mezkö-
Nyr. 9 : 431.
vesd ; S. L, Xll.
Szepi — Kissziget, Ortaháza, Szökfü — Szabolcs, Baranya
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
m., Nyr. 29 : 543.
30 255.
:

Szömös Kissziget, Ortaháza, —

Szidi — Balatonmell., J. Hemyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Szikra— Kriza: Vadr. 370. 30 : 255.

Szilaj — Kisújszállás, Nyr. 38 :

Szúnyog — Békás, Nyr. 3 238. :

287.; Érmeilék, Nyr. 29 : 532.; Szürke — Hétfalu, Brassó m.,

Elepi-puszta, Debreczen, Nyr. 8 : Nyr. 38 238. Csíkszentgyörgy, : ;

476. ; Szürnyeg, Zemplén m., Nyr, Nyr. 9:431.; Dergecs, Somogy

10:278.; Écs, Gyr m., Nyr. m., Nyr. 3:507. ; Kriza Vadr. 370.
:
Táblás 488 Velás

Táblás — Pusztabedeg, Tolna Trészka — Szabolcs, Baranya

m., Nyr. 29 : 543. ; Békás, Nyr. m., Nyr. 29 : 543.
3 : 238.; Ada, Bács m., Nyr. 28:
Trézsi — Újtelektanya, Nyír-
479. így nevezik az egészen szét-
álló szarvúakat, Marót-pusztán,
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Somogy m., 1874, Nyr. 26 : 479. Trikó~ Érmellék, Nyr. 29 532. :

Türkévé, Kupa; Balatonmell., J. Tsakó — Overbász, bácskai

Tambur — Heves m., r. cs., sváb, Nyr. 26 : 231.

Nyr. 4 : 240. Tsákó — S. I. XII.

Táncos — Heves m., r. h., Nyr. Tséndes — Overbász, bácskai
4 : 240.; Hantháza, Lányi B. sváb, Nyr. 26:231.
— Marczali, Somogy m.,
Tarka — Balaton mell.,
Tuba J.
1874, Nyr. 27 480.; Újtelektanya,
Túzok — Újtelektanya, Nyír-
:

Nyíregyháza, Nyr. 31 535. —

egyháza, Nyr. 31:535. — tirpák.
:

tirpák.

Tartsa — XH.
S. I. Tükrös — Szabolcs, Baranya
Tatár — Kisújszállás, Nyr. 38 :
m., Nyr. 29 : 543. ; Kissziget,

287.; Balatonmell., J. Ortaháza, Hernyék, Zala m.,

Tigris — Ecs, Gyr m., Nyr.

Göcsej, Nyr. 30
Nyr. 2 : 142. ; Écs,
: 255.
Gyr
; Heves m.,
m., Nyr.
36 : 333.; Hantháza, Lányi B.
36 333. Balatonmell., J.
—
: ;

Tímár Pusztabedeg, Tolna

m., Heves m., L
Nyr. 29 : 543. ;
Tündös
2 : 142.
cs., Nyr. 4 240. Heves m., Nyr. : ;

2 142. Túrkeve, Kupa; Hantháza,

: ;

Lányi B.
Tinó — Overbász, bácskai sváb,
Nyr. 26 : 231.

. Tirol— Érmeilék, Nyr. 29 : 532.

Tollas — Kisújszállás, Nyr.

38 : 287.

Tolvaj — Túrkeve, Kupa.

Torkos — Marczali, Somogy

m., 1874, Nyr. 27 : 480.

Tornyas — Heves m., r. cs.,

Nyr. 4 : 240.

Tornyos — Dergecs, Somogy

m., Nyr. 3 : 567. ; Heves m., Nyr.
2 : 142.; Újtelektanya, Njáregy-
háza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
 ;

Vellás 489 Virág

Vellás — Dergecs, Somogy, Viktor — Érmeilék, Nyr. 29:

m., Nyr. 3 : 567. ; Nádasd, Vas m., 532. ; Dergecs, Somogy m., Nyr.
Nyr. 26:143.; Vellás, Sellye, 3 567.
: ; Pócsfalva, Kis-Küküll m.,
Somogy m., Nyr. 26 : 143. ; Vellás, Nyr. 38:239.
Ada, Bács m., Nyr. 27 384. 28 : ; :
Villám — Dergecs, Somogy m.,
479. ; Marót-puszta, Somogy m.,
Heves m., 1. h.,
Nyr. 3:567.;
1874, Nyr. 26:479.; Balaton-
Nyr. 4 240. : ; Heves m., Nyr. 2 :

mell., J.
142. ; Békás, Nyr. 3 238.; Marót- :

Vendég — Heves m., 1. cs., puszta, Somogy m., 1874, Nyr.

Nyr. 4 240. :
26 479.
: ; Balatonmell., J.

Vendel — Ada, Bács m., Nyr.

Villány — Pusztabedeg, Tolna
27 384.
:
m., Nyr. 29:543.
Vendig — Kissziget, Ortaháza, * Villás — Érmeilék, Nyr. 29
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
532. Heves m.,
; r. h., Nyr. 4
30 255.
:

240.; Heves m., Nyr. 2:142.

Véres — Overbász, bácskai Békás, Nyr. 3:238.; GöUnicz-
sváb, Nyr. 26 : 231. — veres. völgyi németek, Nyr. 25 299.
:

Vezér — Dergecs, Somogy m., Túrkeve, Kupa. Petényi, Nógrád.

Nyr. 3:567.; Heves m., I. h., O Pusztadinnyéshát ; S. I. XII.
Nyr. 4 240.
143. ;
:

Békás, Nyr. 3 238.

; B.-Újváros, Nyr. 9
: ; Marót-
:

Viola — Kriza: Vadr. 370.

puszta, Somogy m., 1874, Nyr. Virág — Dergecs, Somogy m.,
26 479.
: Nyr. 567. Heves m., I. cs.,
3 : ;

Vidám — Pusztabedeg, Tolna Nyr. 4 240. Heves m., r. h.,

: ;

m., Nyr. 29 543. : ; Homoródalmás, Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén

: ;

Udvarhely m., Nyr. 29 543. :

m., Nyr. 10 : 278. ; Écs, Gyr m.,

Kriza: Vadr. 370.; Balatonmell., Nyr. 36:333.; Békás, Nyr. 3:

J.
— Vidám —
Hétfalu, Brassó m., 238.; Pócsfalva, Kis-Küküll m.,

Nyr. 38 238. Csíkszentgyörgy,

: ;
Nyr. 38 239. : ; Göllniczvölgyi né-

Nyr. 9:431. Vidám, Mezszilvás, meteknél, Nyr. 37 : 102. ; Hont m.,

mezségi oláh, Nyr. 37:219. tót, Nyr. 29:332.; Nádasd, Vas
m., Nyr. 26:143.; Sellye, So-
Vidlás — Szürnyeg, Zemplén
mogy m., Nyr. 26 : 143. ; Forróencs,
m., Nyr. 10 278. : ; Újtelektanya,
28 Ada, Bács m.,
Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535. — Nyr.
Nyr. 28 :
:

479.
422.
;
;

Göllniczvölgyi né-
tirpák.
metek, Nyr. 25:299.; Marót-
Vidra — Dergecs, Somogy m., puszta, Somo2:y m., 1874, Nyr.
3 567.
: Heves m., 1,
; cs., Nyr. 26 479. Túrkeve, Kupa. Kriza
: ; :

4 240. Balatonmell.,
: ; J. ; Hant- Vadr. 370. Petényi; Balaton-
háza, Lányi B. mell., J. Új telektanya. Nyíregy-;

Viklér — Heves m., I. h., Nyr. háza, Nyr. 31 : 535., tirpák ; Hét-
4 240.
: falu, Brassó m., Nyr. 38:238.:
Virgoncz 490 Bial-borjú

Overbász, bácskai sváb, Nyr. 26 : Zsivány — Kisújszállás, Njr.

231. Kissziget,Ortaháza, Hernyék,
; 38 287. :

Zala m., Göcsej, Nyr. 30:255.

Zsófi— Újtelektanya, Nyíregy-
* Mezkövesd; Virág, Erd. Ercz-
háza, Nyr. 31:535. — tirpák.
hegység, móczok, Nyr. 34 320.:

— Zsoján — Hétfalu, Brassó m.,

Virgoncz Ermellék, Nyr.
Nyr. 38:238. —csütörtökön jött
29 532. :

világra. Vö. Nyérkura, Domi-

Vitéz — Pusztabedeg, Tolna nika.
m., Nyr. 29 543. Dergecs, So-
mogy m.,
:

Nyr.
;

3 : 567. ; Heves
Zsombi — Heves m., I. cs.,

Nyr. 4:240.
m., r. cs., Nyr. 4:240.; Marót-
puszta, Somogy m., 1874, Nyr. Zsombó — Heves m., r. h.,

26:479.; Túrkeve, Kupa. Nyr. 4 :240. ; Békás, Nyr. 3 238. :

Vizsla — Heves m., I. cs., Nyr.

Zsömle — Szabolcs, Baranya
4 240.
: Új telektanya, Nyíregy-
;
m., Nyr. 29 543. Kissziget, Orta-
háza, Nyr. 31 535. tirpák. :
— háza, Hernyék, Zala
: ;

m., Göcsej,
Nyr. 30 255. Dergecs, Somogy
Zeller — Kissziget, Ortaháza,
m., Nyr. 3
:

: 567.
;

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. Heves m., I. cs., Nyr.
: ; Zsula — Újtelektanya, Nyír-
4 240.
: egyháza, Nyr. 31 : 535. — tirpák.
Zilaj Csíkszentgyörgy, Nyr. Zsuzsi — Hétfalu, Brassó m.,
9:431. Nyr. 38 : 238. Kriza : Vadr. 370.

Zsajáné — Pócsfalva, Kis-

Küküll m., Nyr. 38 : 239. Bivaly.

Zsandár — Ermellék, Nyr. Béal — Hetes, Zala m., Nyr.

29:532.; Heves m., I. h., Nyr. 2 :
— bivaly. L.
44. o.

4 240. Somogy m.,

Behal — Háromszék m., Mtsz.
: ; Marót-puszta,
1874, Nyr. 26 479. Túrkeve, Kupa.
O Pusztadinnyéshát
: ;

; *Kisúj szállás.
— bival.

Zsemle — Balatonmell., J.
Biaj — Erdély — Bos bubalus.
L. Bial.
Zséra Ada, Bács m., Nyr.
27 384. :
Bial — Gross. 1 : 161. ; Schl.
Bszsz., Bécsi C, Sz. F. B.,
* Zsidó — Kisújszállás, Nyr. 38 :
sz. j.,

Palóczság, moldvai csángó, Mtsz.

Somogy
287.
3 : 567.
; Dergecs,
; Marót-puszta,
m., Nyr.
Somogy
— Biál —
Beret vid., Abauj m.,
Mtsz., Bos bubalus. Vö. Biaj, Bi-
m., 1874, Nyr. 26:479.; Túrkeve
valy, Bian.
Kupa; Balatonmell., J. *Kisúj-
szállás;Uj telektanya. Nyíregyháza, Bial-borjú — Kr. — 1. Bival-
Nyr. 31:536. — tirpák. borjú.
 ;

Bian 491 Bivaly

Bian — Palóczság — bival. Bihol — Ikafalva, Háromszék

Nyr. 22:32. m., Nyr. 38 : 236. ; Csík m., Mtsz.
Bihá — Szkedencs, Somogy — bivaly.

m., Nyr. 3 : 140. ; Csurgó,

—
Somogy
Bihuo — Göcsej, Répczemell.,
m., Nyr. 21 : 47. bival, 1. o.
Mtsz. 1 : 138. — bivaly, 1. o.
*Bihaj — Balatonmell., Erdély
Háromszék m., Mtsz. ; Kalotaszeg, Bljal, bjal — Kolozsv. glossz.,

Nyr. 22 : 526. ; Kis-Küküll m., 1577. urus, bos silvester Dd^. Vö.
Marostorda m., Mtsz. Zilah, Nyr. ;
Bivaly. Wad eker vei byal, uo. D^
14 286.
:
—
Bos bubalus. (Deésen :
bubalus. Nyr. 36 : 18. Itt a bölény
az álomfejtésben rossz ember, is tekintetbe jön, mert erre mutat
Nyr. 18 : 572.). Vö. Bivaly. az „urus", mely Erdélybl a tör-

*Bihaj-bocs — Erdély, Maros-

téneti korban halt ki. H. 0.

szék — 1. Bivalybocs. *Biláj— Beret Abauj m., vid.,

Bihal — Gyergyó, Nyr. 34 : Mtsz. I. — bivaly,

138. 1. o.

34 82. Angyalos, Beseny,

Bival —
260., : ;

Bivaly. 1.
Gidófalva, Háromszék m., Nyr.
18 527.
: ; Székelység, Nyr. 4 42. : Bival-bocs — Székelyföld —
Sopron m., Répcze mell.. Vas m.. bivalyborjú, ad normám medve-
rség, Göcsej, Somogy m., Szke- bocs, a melyre emlékeztet.
dencs, Bánffyhunyad, Kolozs m.,
Sztána, Kis-KüküU m.. Szke-
Bival-borjú — Kreszn. — bivaly-
borjú.
falva, Szolnokdoboka m., Domo-
kos, Székelyföld, Udvarhely m.. Bivalté — erdélyiesen — bi-
Száldobos, Háromszék m.. Csík valtej.
m., Mtsz. I 138. — bivaly, o.

Gyergyószentmiklós, K.
:

L.,
1.

ns- Bival-tinó — Gyergyószent-

ténybivaly. Vö. Bihalbika.
miklós, K. L. — — 3 éves bivaly-
1

Bihal- bika — Gyergyószent-

borjú. Ott az — 3 éves tinó
1

marhát is jelent.
miklós, K. L. — hím bivaly. A
nstény : bihal. Bivaly — általánosan — Buba-
Bihal-bocs — Gyergyószent-
lus buffelus. L. Murm. (1533)

miklós, K. L.— szopós bivalyborjú. biial. Ver. 14., biyal; Károlyi Bibi.
Sz. M. A., PP., bljal. Miskolczi és
Bihal-tinó — Gyergyószent- Gross. I. 161. — bial. Szláv alak-
miklós, K. L. — — 3 éves bivaly. 1
jait. L. Miklosich (Nyr. 11:116.),
A fehér szarvasmarha is tinó
Vö. Béal, Behal, Biaj, Bial, Biál,
1 —3 éves korában, a míg nincs Bialborjú, Bian, Biha, Bihaj, Bihaj-
jármolva.
bocs, Bihal, Bihalbika, Bihaltinó,
íBihaly — Thaly : Adl. I. 20. Bihaly, Bihó, Bihol, Bihuo, Bijal,
Bubalus, Büffel. Nyt. sz. I. 242. Biláj, Bival, Bivalbocs, Bivalborjú,
Vö. Bivaly. Bocs, Bocsocska, Byal, Bjal, Csá-
Bivalybetegségek 492 Kálmán

báli, Csókaszem, Döszke, Düszke, kunkorodnak s a nyak élén majd-

Rédeg. A kolozsvári glossz. 1577. nem összeérnek. *Kálmáncsa.
Nyr. 36 „wad eker vei hyal''-
nak mondja.
: 68.,
— Bivaly — böm-
* Métöly — Lengyeltóti —
bivalybetegség.
böl. Kriza.

* Bivalybetegségek — Len-
*Mony — Lengyeltóti — a

gyeltóti — Hasfájás, Vérszorítás,

bivaly heréi. Vö. Zacskó.

Métöly. * Rédeg bivaly — Lengyeltóti

Bivalyos — a cseléd, a mely — mely még nincs hasz-
az, a

a bivalyt rzi, legelteti, hajtja. nálatba véve. Ennek nem adnak

nevet. „Bivalynak nem adunk
Bivalysajt — Sz. F. B. — bial
nevet", mondta a bivalyos.
sait : caseus bubalinus

Bivalyszem
* Lengyeltóti — — *Rideg bivaly — 1. Rédeg bivaly.
— van csókaszemú is. A bivaly * Széles — Lengyeltóti — a
szeme sajátosan meredez, félel- bivalynál a szarvállás, ha a szarvak
metes. hegye messze szétálló. Jk. Bala-

*Bivaly testrészei Lengyel- — tonmell. * Keszthely.

tóti. Részek Zacskó, Mony, Kú-
dök, Farktöve, Farkszára, Fark-
:

Vad ökör — 1. Bivaly.

lambja, Pacsmag = fülszr. *Vérszoritás — Lengyeltóti —

bivalybetegség.
Bivalyvasalás — Malonyai 2 :

37., 10. sz. kép. * Zacskó — Lengyeltóti — a

Bjal — Kolozsv. glossz., 1577., bivalynál. L. Mony.

Nyr. 36 : 18. — urus, bos silves- Zagot — Bögöte, Vas m. —
ter Dds. Vö. Bijal. (izék, a mit a marha evés után

Bocs —
Székelyf., Nyr. 24 65, :
a jászolban hagy. Kresznericsnél

— a német poísc/i-ból (?). 1. bivaly,

zakót sövénykerítés
: a széke-
lyeknél zakota: össze-vissza hányt
;

medve, borz kölyke borja. 2.

holmi. Vö. Izék.) Nyr. 16 : 93.
bornyü. Vö. Bihaj-bocs, Bivaly és
Borjú. Bivalynevek.
* Bocsocska — Háromszék m., Bodor — Érmellék, Nyr. 29 : 533.
Mtsz. I. 143. — kis bival borjú,
kis medvebocs. Vö. Bivaly.
Dobos —Érmeilék, Nyr. 29 : 533.

Gyurka— Érmell., Nyr. 29:533.

* Hasfáj ás — Lengyeltóti —
bivalybetegség. Jámbor— Érmell.,Nyr. 29:533.
Julcsa — Érmell., Nyr. 29:533.
* Kontyos — Lengyeltóti —a Junger — Érmell., Nyr. 29:533.
szarvállás a bivalynál, mikor a
szarvak hegyökkel egymás felé Kálmán — Érmell., Nyr. 29 : 533
 —

Kondor 493 Apadott juh

Kondor - Érmell., Nyr.29:533. Hortobágy, T. M. I., MNy. VHI:

139. — a melyiknek báránya van.
Mirges — Érmell., Nyr. 29:533. * Apácza — a juhászatban rend-
Miska — Érmeilék, Nyr. 29 533. :
szerint a nstény szziességét
Pista — Érmellék, Nyr. 29 533. :
jelenti, de bizonyos mveleteknél
reáruházzák a hím nemre is, oly
Sári — Érmellék, Nyr. 29: 533. értelemben, hogy ha a herélés
báránykorban történik (tehát az
VIII. A JUH. éretlenségkorában),apáczakosnak,
apáczaürünek, st apáczaanyának
A juh szótára.
is nevezik, utóbbit, ha a herélés
A juh Van: feje, ennek
testrészei: a bárányozás után hajtatik végre,
teteje, van; homloka, a kos-
eleje;
további fogamzás megakadályozá-
nál szarva, a juhnál nem mindég;
sára. (Meztúron, Nyr. 10 477.,
:
van; /w/e, szeme, szemholtja, vak-
szeme, állkapcsa, orra a likakkal, meddt jelent.) — Apácza * —
szája, ajaka, torka, tarkója, nyaka, Ivád — a szz ?juh; de már „kos
nyakoldala, pofája; marja, szügye, alá való". Tiszaszentimre, Kunság,
oldala, horpasza, fara, far-
háta,
Nyr. 10 329. *Békés; Hortobágy,
: ;

töve, csípje, farkatöve, farka; a

juhnak: párája, a kosnak: töke, T. M., MNy. Vm : 139. ; másod-
tasakja, vesszeje; az els lábon: harmadf nstény bárány (birká-
lapoczka, fels szára, térgye, alsó nál, juhnál), a melyik még nem
szára, nyigérje, boka, párta, f- volt kos alatt.
kör me, csülke, alsólábszára.koncza,
csánkjasíhorgasinnal, szára, bokája, *Apáczabirka — Nagyszalonta
fkörme, csülke. — 3 évesnstény juh. Meztúron,
Nyr. 10 477., medd, nstény juh.
Aléttani — „Ezen juhok penig Vö. Apácza.
:

ha birkából fognak aléttani

fogja nyírni". Az aléttani itt:
. . .

*Apáezakos — Puszta-Szanda

valamely mveletre kiállítani, M.

— vö. Apácza.

G. T. Sz. 9 77—119. Állítani

:
*Apáczaürü — Békés — vö.

különben gulyát, ménest, kondát Apácza.

stb. alakítani jelent. Nyr. 32 : 380. *Apadék — Gömör — a juhá-
*Annotin — éves, rövidítve szoknál, a megfogy ás, különösen
notin, egyéves juh jelentéssel. a tejelésben.
L. Notin. A latin annotinus. Apadott juh
* Torony a, Tass, —
Anyabárány
* — Békés — Zemplén m.; Fehér m.; Csallóköz,
Szentendre, Pomáz, Nyr. 17 221.; :

nstény b.
Dunántúl, Nyr. 17:271.; Szabolcs
* Anyabirka Békés — a — m., Nyr. 17:413. — tejevesztett,
nstény juh, ha ellett, Nagyszalon- „elszáradt", lesoványodott juh.
tán: 4 éves 9 juh.
„Csak úgy lézeng a za ju, any-
í Anyajuh — Hatod, Háromszék nyira megapatt" Toronya. A Tö-
m. — a juh, ha báránya van. rök-magyarkori emlékek I. 286
 ;

Aprólék 494 Bárány

287., a holt, ell és fejs juhok bárányból. Vö. Baránal; külön-

sorában említi. Nyr. 17 180. : ben kos.
Vö. Száradott juh és Elapad.
Baránal — GöUniczvölgyi tót,

Aprólék — Hortobágy, T. M. Nyr. 25 : 299. — Lámmchen. A

MNy. VIII : 139. — a birka bels magyar bárányból. Vö. Baran.
szervei: szív, tüd, máj stb.
* Bárány — általánosan — Ovis
*Apró marha leginkább a — aries juv. egy éves korig, nemi
juh. Veszprém m., MNy. 1 281., : különbség nélkül; *Vacsárcsi, Csík
juh, de sertés is. Rendes értelme m., vö. kosbárány; *Ivad, ifjú juh,
baromfi. Cz. F. Agnus : ivar szerint Iros, v. jerke-
bárány Gyergyószentmiklós, K.
* Arábiai juh — Edvi Illés Pál
;

* Hódmezvásárhely; Zalaapáti,
— kövérfarkú. Vö, Juhfajták.
L.
M.
;

;
* Nagyszalonta ; Sz. F. B.,

Árvabr — Hortobágy, M. L, T. Agnus; Márkod, Marostorda m.;

*

MNy. VIII 139. — a birka bré-

: Schl. szój., bárány, agnus: * Hatod,
nek kötszövete (stratum ger- Háromszék m., egy éven túl diszké

minativum). és diszkejuhacska. Vö. Bari, Ba-

rika, Bariska, Béci, Berkebárány,
*Árvaganéj — Nádudvar — 1.
Birkabárány, Bittyú, Búböczcze,
Juliporos ; de inkább a szarvas-
Bülke, Bürge, Capf,Capp, Diszké,
marha hulladéka is.
Esztrengabárány, Hasibárány, Jer-
*Árva ina kilátszik Heves — ke, Jerke, Jerkebárány, Jerke-
m., Ütsz. I. 56. —
mondják sovány apácza Anyabárány, Kerlány,
lóról, bárányról stb., a melynek Kertibárány, Kisbárány, Kosbá-
a hátsó czombján horpadtság fut rány, Kosda, Kövérfarkú bárány,
végig. Kozsda, Mióra, Möndölecske, Ns-
tény bárány, Notin, Nótin, Raczka-
Ázsiai juh — PPBod. Moln.
bárány. Hatod, Háromszék m. —
Compl. 68 : Ovis strepsiceros,
a juh születésétl, az els szig,
Schaf mit gewundenen Hörnern.
„de ha écczer megüti a hóhar-
Vö. Ovis strepsiceros. Fennálló,
mat mezt, már
(a dér) a többet
csavart szarvú juh. Ez a magyar
nem bárány, hanem diszké, diszke-
sjuh (a német Zackelschaf).
juhacska, 1. 0. Miklosich, Nyr. 11:

— — számadó 114. — agnus, aries. Tót (jahne)

Bács általános
lengyel : baran, litván : baronas,
és gazda, a ki mindenért felels,
mordvin borán Hammel Boller : ; ;

a fejést és sajtkészítést stb. végzi;

a mongol chorighannal veti egybe;
nem cseléd, mert saját juhai
a finn lammas a gót lambból való
is vannak.
inkább majoros.
Az erdélyi részben
Nyr. 35 36. albán: ber Schaf,
: ; =
Weidevieh. Olasz : bar, bara, ba-
Baran — GöUniczvölgyi tót, rum, bar, barr. Oklsz. Agnus. —
Nyr. 25 ; 299. — Widder. A magyar —
1206 1257 Incipit itaque prima :
 :

Báránybr 495 Báránypénz

méta de barancuth, Orsz. Lvt. tetzete tüzet fogott, s a benne

D. 42.; 1365: Baranther ; 1545: lev állatok sokat szenvedtek a
Eg germekded barant, Orsz. lvt. keletkez hségtl. A meleg meg-
Nádasdyaiia 42. Kunos Ignácz, oldotta az állatok nyelvét. A bárá-
Nyr. 12 : 108. — mint személynév nyok szólaltak meg elsszr: „Be
B áronból alakult. fene meleg van, be fene meleg
van". Nemsokára a szamár is
Báránybr — Oklsz. — Pellis rákezdte : „íg a hodály, íg a ho-
agnina 1522 körül. Unam subám
dály". Benkóczy, Nyr. 38:236.
magnam et bonamde hazybaranber
albo, Tört. Tár. 1889:381. 1544: Bárányos juh — Oklsz. —
Eg fekete baranbr ködment Orsz. 1637 Második szkotarsagh allya
:

lvt. Nádasdyana 41.; 1587: Baraii maiorsagh Juh. Eöregh bárányos

bör, Orsz. lvt. Urb. et Conscr. Juh 78.
12. 42.
*Bárányozás —
Hatod, Három-
Bárányczímer — Oklsz. — ar- szék m. —
Vacsárcsi, Csík m. a
mus ovlllus. 1552: Bárány czimrt juhok ellése. Ez úgy mint a bereg-
mondola tejjel és rizskásával tetés a gazdák felügyelete alatt
... Az bárány czímert csak só- megy végbe. Karácsonykor kez-
ban fzd meg stb. Vö. Czimer ddik és Gyertyaszentelkor már
bárány ? Sz. F. B. barany cze- : megvannak a bárányok. Bárá- —
mor = Armus ouillus. nyozás — Oklsz. — 1637 Eöregh :

Bárány farsang — Zenta, Bács baranyozni való juh Orsz. lvt.

m., Nyr. 9 : 378. — húsvét utáni Urb.

Ezeket
et Conscr.
(bárányokat,
14. 43. 1637:
kecskéket
id a házasságra.
stb.) mind karos volt az baranyo-
Bárányfi dézsma — Oklsz. — zas miatt be haytatni Fogarasban,
1588: Nem tartoznak sem ray az Leblekj sieteös polgárok az
desmaual sem baranffy-val. szkotarral eggywt connumeraltak.
Bárányhús — F.
Sz. — B. íBárányozik — Székelyföld s
„barany hus = Caro Agnina". az Erdélyi rész ; továbbá Szilágy,

Báránylopó kaláka Csík- — Szatmár, Bihar m. — ellik a juh.

madaras —
ha valaki kifogyott a Vö. Elles.

juhmagból, akkor kalákát csinál *Bárányoztatni — általánosan

és mindenkitl, a ki jelen volt, — a juhot elletni, ha a hágatást
egy bárányt v. juhot kap. Van intéztük.
még fahozó, kenderlopó, tapogató,
Báránypénz — Oklsz. — 1554 :

ganyézó, takaró, arató kaláka, Nyr.

Ad festum Sancti Georgii quili-
20 47.
:

bet jobagio barany pénz dat. Orsz.

Bárányok és a szamár — Heves lvt. Urb. et Conscr. 45. 36. 1614
m. —
Egy hodályban állott a Baranj pénzt adnak, uo. 1. 8.

szamár a bárányokkal. A hodály 1629 : A zalai hódoltságban, az

Bárány, ránczos 496 Berbécs

Olláriak adója töröknek : Bárány- Bégetnek — Hortobágy, T. M.,

pénz fl 1., kadassiak adója : B. p. MNy. VIII : 140. — az állássá]
fl 3. M. Gazd. tört. Sz. XI. 365., szomszédos arankába zárt szopós-
374. bárányok. *A dranka a tót stranka
Bárány, ránczos a merino- — — oldalrekesz.

juli báránya a brén látható

Bérbe — B. M. Sz. — ürü, herélt
a latin vervex =
ránczvetéstöl.
kos. Nyilván
*Barányrovás — színmagyar- ürü.
ság — faragott páros alakok,
Berbec — Dunántúl, Nyr. 22:
leginkább háztartási eszközök, a
pár fele kisebb, a másik nagyobb,
169.; Vas m., uo. — báránybr-
süveg, fekete bársonysüveg. Az
az elbbi a bárány, az utóbbi az
ürükos jelentésbl fejldött. Vö.
anyajuh nyakára jön madzagon.
Berbécs, Berbécs. Mtsz. I. 118.
Ez arravaló, hogy kezdetben a bá-
rányt és az anyját össze lehessen, Berbécs — Székelyföld, Tsz.
hozni szopás, ill. szoptatás végett. 51a. L. Berbécs, Berbec.

Báránytartó — Tallós, Mátyus- Berbécs — már a magyar nyelv

föld, Nyr. 16 : 333. és 20 322. — :
törvénye szerint is a latin vervex-
placenta ovis. Vö. Pokla. ti származik és ürüt, vagyis he-
Bárányváltság — Oklsz. — rélt kost jelent, szilárdabbul áll

1619 : Malom auagi barani valt- magyar részek-

az erdélyi, mint a
sagtul hat forint. Orsz. levt. Urb ben; az utóbbiban megvan a haj-
et Conscr 22. 21. landóság a hímet, tekintet nélkül

Bari — Békés m,, Debreczen,

arra, herélt-e vagy nem, berbécs-
nek nevezni, st a juhot is, he-
MNy. I : 428. — fiatal bárányka.
Vö. Bárány. Nyr. 12:527. szerint = lyesebben minden juhot a berbécs
— —
név alá foglalni. * Berbécs
a kin jegy van.
H. 0., Nyr. 28 131. — vervex,
Barika — Nyr. 34 : 25. — örü V. ürü, herélt
:

kos, berbéts.
bárány. Tót jövevényszó ex báriká. Vervex sectarius : a' nyájat ve-
Vö. Bariska, Bárány. zet berbéts, PPBod., 1. Vervex =
Bariska — Nógrád m., Nyr. verbex, verbix, berbex, berbix,

4 425.
: bárányka. Tót gyer-— Finály: Latin ny. sz. Az erdélyi
meknyelvben bariska. Vö. Ba- :
érczhegység móczainál: bérbin^,
rika, Bárány. Nyr. 34 : 146.; Miskolczi 201.;

— * Csángó, Csíkgyimes, W. J. ;
Bécs obulus, Oklsz., 1584.
í Gyergyószentmiklós, K. L. ; Zilah,.
Minden Jwtwl (fizet) keth béchet.
Nyr. 14:286.; Kalotaszeg, Nyr.
— Gyönk, Tolna m. Nyr.,
Béczi 22 526. — kos (Kalotaszegen
25 288. — kis bárány,
:

1. o.
:
juh is); Szilágy m.: berbécs, Nyr.
Béget — Kriza Vadr., Nyr. 7 381.; Zilah :berbécs, Nyr. 28 :

=
: :

7 286. — a juh, mikor fogad.

: 231. (annyi is, mint karóverfa
 ;: :

Bérbécs 497 Berget

kos).; íFirtos-Váralja, Udvarhely aries, vervex, Schaafbock, Alexics

m., J. J. Márkod, Marostorda m.
; S magyar elemnek tartja az oláh-
• Vacsárcsi, Csík m., két éven felüli ban, Nyr. 6 320. Moldován szerint
: ;

kos, 1. 0. Sepsi-Uzon, Nyr. 8 429.

; : oláh kölcsönszó, Alsóf. m., m. I.

Háromszék in., Nyr. 9 41. Szé- : ; 2. 798.; Sáromberke, Marostorda

kelyföld, Tsz., Nyr. 22 169. :
; m., Nyr. 37 : — gúnynév.
382.
Gyergyó, Nyr. 34 81, Ered az
oláhból, más
:

jelentésben az olasz-
Bérbécs — Gyergyó — juh ; a
csükertben él. Vö. Berbécs, Nyr.
ból. Olaszban berbics, birbics, 1. o.

Bizony a latin Vervex = ürü. kos. 34 260. : A csúkert sajtóhiba, csr-

*Edvi Illés Pál — juhfaj (!) í Hatod,
kert a helyes.

Háromszék m.; Balassa J., Nyr. Berbécsbr Oklsz. 1637: —

28 : 84. — nem juh. hanem herélt Berbeczy beór. Orsz. Lvt. Urb. et
kos, ürü. Oláhból ered, *nem áll, Conscr. 14. 43. 1692: Kádárnak
mert latin vervex, Berbécs = ver- búza cub. 6. berbécsbr nr. 9.
vex, Oklsz. 1423 : Jacobo Berbech, M. Gazd. tört. Sz. VI. 181. Ber-
Leleszi Convent Acta 48 81. 1598: bécs V. berbécs, a latin „Vervex"-
Duos berbech castratos (tehát he- tl Ürü : =
herélt kos. PPBod.
rélt kos); Orsz. Lvt.Urb. et Conscr. 583.
Hortobágy, T. M. MNy. VHI
36. 34. ;

— a purz sah arány

,

Berbecz
* Oklsz. már — —
139.
* herélt A bemondó
fajta, 1.

öreg
o.,
1584-ben „Eöregh berbecz'' =
kosja.
juhászember Kolosmonostorról is-
vervex, =
Ürü, régente Orú is

meri; a Hortobágyon nem isme-

= herélt kos. Kolozsv. glossz.,

1577, Dd:3. Nyr. 36:130., vervex.

rik; Simonyi, Nyr. 28 131. Az :

oláh berhece (ürü) ex vervex (Bre- Berbics — Birbics.

1.

bis do) vö. Ny. 22 168. Vö. Ber-

bec, Berbecz, Berbécs,
:

Berbécs,
SBereg — Szatmár, Székelyf.,
Szilágy m., Tordaaranyos m., Nyr.
Berbics, Birbics, Börbecs, Börbécs,
ITJ: 137. ; Udvarhely m. uo. 8
Bérbe, Berbec, Berbecz, kos, Bör-
becs, Börbécs, Diszké-berbécs, for-
472. ; Vacsárcsi, Csík m. a ;
—
dított, Herélt-berbécs, Kerlány,
juh = párosodik (Szentmihály
naptól Szentmárton napig). Vö.
Kosda, Magberbécs Velencze-, ;

Coitus.
Pádova-, Panna- és Piemontban
„biribits" nálunk is dívó játék. *Beregtetés — Vacsárcsi, Csík
Nápoly- és Siciliában „biribissu" = m. — juhokjpárosítása. Vö. Coitus.
koczkajáték, Friaulban és Páviá-
Bórg — Udvarhely m., Nyr.
ban kártyajáték. A
472. — a juh párosodik. Vö.
biribiss szó
az olasz berbice = kos-ra vihet
8 :

Coitus.
vissza, mert a koczkára rajzolt
figurák közt a kost illethette meg $ Berget — Székelyf., Mtsz. I.

az elsbbség, Nyr. 15:257. Lexicon 121. — beregtet (coire facit). Vö.

Budense p. 31 szerint berbécs = Coitus.

Hermán Ottó : A magyar pásztorok nyelvkincse 32

Berke 498 Birka

Berke* B. M. N. —
1. — Birka — morva juh, ovis mo-
Birka. Nemesebb juhfaj, finomabb ravica, rövid,göndörszrú, tömöt-
gyapjúval. Vö. Juh és Julifajták. ten gyapjas. Els felemlítés, mint

^ Berke bárány — B. M. N., morvájuk 1648. 1. Rákóczy György

ein Lamm mit kurzen, krausen rendeletében mint birka 1750-
;

Haaren Vö. Bárány és Bárány- ben szerepel Algyn. Ezt a fajt

(!)

fajták. Tsz. 38., apró szr kis hozták be Morvaországból az ú. n.

bárány. Mondják fodorszrúnek birkások, jómódú, tanult juhte-

is. Székely szó. nyésztk, kik megtelepedtek, majd

megmagyarosodtak, nemességet
Berreg — Kriza: Vadr., Nyr.
nyertek, szóval magyarokká
7 : 286. — a juh mikor fogad.
tak. Ilyenek a dunántúli Fried-
vál-

*
Berreghetnék — Gyergyó- rich, KoUer s más családok. Po-
szentmiklós, K. L. — a juh. Vö. zsony m., 1750-ben, legkorábbi
Coitus. feljegyzés. 1781 : Algyi urada-
Bilét— Hortobágy, T. M., MNy. lom : Német birka és Bürge név

VIII : 139. — elles után az anya- alatt. Állítólagezektl elbüdösö-

birka és bárány nyakába akasz- dött a legel úgy, hogy a magyar
tott egyforma számjegy; *most- juh nem járta. Nyr. 15 : 218. sze-

kori formája a régi bárányrovás- rint szláv eredet ; uo. 17 253.,

:

nak. L. azt. Míban birka ; uo. 17 : 116. és 163.

Birbics — Nyr. 22 : 169. — otó/iban birka. Budenz „Szóegyezé-

sek" 1868. mordvin veris, verská
Olaszban egy játék (vö. Berbics).
(mordE. vires, veriske) „bárány
Innen ered a Békésgyula, Sarkad,
(Lamm)". A M. Ug. Szótárba már
Bihar m., birbics körjáték. Vö.
nem vette be, az egybevetést,
Berbécs.
minthogy ált. a mveltségi szókra,
Birge —
Bürge és Birka. Mint a melyeknek egyezése könnyen a
Birge Kecskemét, Bitangjegyz-
:
kölcsönvétel gyanúja alá esik,
könyv, Nagykunság, Nyr. 16 142. :
kevésbbé vetett ügyet. Ahlqvist
Nógrád m., palócz, Nyr. 33 302. :
„Kulturwörter" p. 14. a magyar
Kiskunfélegyháza, Mtsz. 1 : 134.
„birka" szóról így ír : „Nur das
Écs, Gyr m., gyermekgúnynév, wort barka, barika scheint eine
Nyr. 36 : 286. 1673 : mint „öves genuine magyarische Benennung
Moravicae alias Birke vocatae,
des Schafes zu sein es ist ein ; . . .

mulgibiles. T. S., orsz. lev. Urb.

Diminutiv von bar, welches blos
fasc. 42. MNy. 11:131. 1469: Tier im allgemeinen bedeutet".
Blasius Birge. Orsz. Ivt. D. 32 :
hogy a barka, barika
Tudjuk,
365. Vö. Gazd. tört. Sz. II. 335.,
csak játszi diminutivuma a bá-
VII: 60 és Nyr. 31 : 35. A XVII.
ránynak (Ferencz Feri, Ferike, :

századbeli adat utánjárást kíván. Ferkó) s hogy a bar „Tier", me-

Birgés — Rimaszombat vid. — lyet Ballagi szótára elavultnak
rühes (!) Nyr. 10 : 87. hoz föl, a N. Szótár szerint is
 ! ! !

Birka 499 Birke

elvont gyöke a bárány és barom hé II

ne ! Halaggy |
te ||
hé ! Gyere
szóknak. Legutóbb Vámbéry ma- ide I
hé! Ki ne |
he! Ne haj ne! | ||

gyarázta a birka szót (Magy. ere- Ki ne tokjó ne |

! Ne tokjó ne |

dete, p. 284:) „kis birtok, kis ba- Szalaggy na! Eriggy csak bá-
rom"-nak, „mert a szóban a bir, rá" ne Ha hó te hé ne
I
! | || ||

török bar fszótagot, mely birto- Vissza I

te
kot, vagyont jelent és a kicsi-
Birkaállás — Hortobágy, T.
nyít ka képzt fedezhetjük fel". —
M. I. a nyáj megálló-, pihen-
Budenz megállapítja, hogy a birka helye.
szó megvan az oroszban is byrka,
byrka „Lamm, junges Schaf", to-
Birka-bárány „Van egy —
kondor birka-báránykám". Arany
vábbá „Schaf-fell,Lammfell". Föl-
Gyulai Népk. I. 69. Vö. Birka. Nyr.
hozza Oroszországból Dál szótára,
22 545. :

mely egyúttal a byr-byr birka-

hívó szóból származtatja. Budenz, Birkafalkák — Hortobágy, T.
Nyr. 15 : 219. A „birka" alakban M., MNy. VIH: 91. Birkafalka, —
*Ivád, Kecskemét, Komárom for- Anyafalka, Örfalka (Ürü), Bá-
dul el. Vö. Birge, Bürge. Az rá'^falka, Tokjófalka.

Oklsz. már 1461-bl hozza fel

— általánosan — azok-
Birkás
„Oues birca"" meghatározással, a
nak a családoknak az elnevezése,
mi külön kutatást követel. L.
a melyek mint kitn birka-
Birge alatt is. Vö. Berke,
tenyésztk beszármaztak és meg-
Birge, Birka, Birka-bárány, Birke,
honosodtak. Eredeti hazájuk Mor-
Bürge, Birkebárány, Apáczabirka,
vaország volt.
Anyabirka, Maczabirka. Birka-
hajtó, hívogató és térít szavak, Birkasikkasztás — Kecskemét,
mikor a juhnyájat összeolvasás XVH. sz., T. S., Nyr. 32:90. —
végett az állásba hajtják be. — birkalopás.
Hortobágy, T. M., MNy. VIII : 140. * Birkát elhajtani — Szeged
Ne I
hó II
ne ! Nete hó ! Prrri körül — betyárszájon = ellopni.
Poty poty Prrrü Haj
Prrru |
ha ||
!

ha ! Közben a
!
|
haj.
sza-
*Birkatetü Békés — m. —
Melophagus ovinus. L.
márnak : Ne csacsi ||
ne ! Közbe-
közbe füttyögetnek a juhászok. * Birke — Gross. I., p. 169. —
Birkausztatáskor hajtószavak — „parvae öves omnino cornibus
Hortobágy, T. M., MNy. VIH : destitutae brevi". Vö. Birka.
140. I
a hang emelkedését, to- ||
Fels-Magyarország havasi le-
vábbemelkedését jelzi. Ki-ki —ki ||
gelin TakátsMNy. II: 131., morva-
ki ki Ne te hé he he
I
te !
| |
||
országi birkafaj. 1673 : „öves
Ne kos ne Ne kani ne Kos I
! — ! Moravicae alias Birke vocatae
kos kos Nete
I
hé Ne hé !
|
!
|
mulgibiles 239". Orsz. levt. Urbar.
Ne hajna ne hé Prrri prrri | ||
!
| ||
42. fasc. Vö. Birge, Birka.
ne Kitté
! hó ha Ne te te | ||
!
|
— Birke — Hortobágy, T. M.,
82*
Birkebárány 500 Csércsélye, cserese

MNy. VIII : 139. — ritkán birka 227.; Nyr. 22:169. — ürükos.

helyett. Tokaj-Hegyalja, Nyr. 23 : Vö. Berbécs.
240. ; Debreczen, Mátyusfölde,
Börrög — Székelyföld, Mtsz.
Mtsz. 1 : 134., birka, 1. o. Tokaj-
1 : 120. — párosodik (juh). Vö.
Hegyalja, Nyr. 23:240., barka-
Coitus, Berreg.
virág.

— Alföld, Buzsényicza — Székelyföld —

Birkebárány pl. Kecs-
füstölt kecskehús, oláh elem a
kemét, Nyr. 23 430. —
: bürge.
m. nyelvben, Nyr. 22:211. Örmény
L. 0. Elfordul Kazinczy Figyel-
ételnek, örmény neve. A székely
jében.
a nevet felvette, de az étellel nem^
Bisletni — B. M. N. — koslatni. él. L. még Bozsenicza.
Vö. Coitus.
*Bülke — Nagyvárad, Mtsz.
Biszke — elször bárányzó juh. I.208. — juh, bárány. L.fiatal o.

L. 0. Székely szó. Buczy Tsz. 47.

Tulajdonképpen diszké, azt.
Bür — Hortobágy, T. M., MNy.
Vin:139. — a birka bre.
1.

Bittyú —
Barkóság, Nyr. 32
Bürge — birka a következ
:

520. —
gyenge bárány.
helyeken Szeged, Kiskunhalas,
— Heves m., MTsz.
:

* Bolond juh Hódmezvásárhely, Rimaszombat,

I. 156. — kerge juh. Nyr. 10 87., Klárafalva Mtsz., Kecs-
:

Bolond-tokjó Hortobágy, — kemét, Szentes-Klézse (Csángó).

T. M., MNy. Vin:139. és VI: 278.

A kecskeméti Bitangjegyzkönyv-
— a melyik „forog"", a nyáj tói
ben birge- és birkebárány, Mez-
elszédeleg, fej betegségben szen-
túr. T. M. I. Vö. Birge.

ved. A Coenurus polycephalus

cerebralis-tól ered.
Coitus — juh párosodása. Syno-
nymák bereg, beregtetés, berg,
—
:

Bozsonyicza 1. Buzsényicza. berget, berreg, berreghetnék, bis-

Bg — Hortobágy, T. M., MNy. letni,. börrög, forog, koslat, úz^
VIII : 140. — a szorongatott öreg üzekedik, zik,
birka.
Csáfa — Csíkszentdomokos,
Bölicze — Miklosich, Nyr. 11: Nyr. 32 325. :
— a berbécs fels
117. — ein weisses Schaf, szé- hátgerinczrésze.
kely szó. Tsz. újszlov : belica : das
Csanga — Szentes, Nyr. 6:
ei ; szerb : hjelica : die weisse mint
179. — czanga. L. o.
appositio. Ide tartozik heleczk is:
uva nitida.
Cséresélye, cserese — Szföld,
Nyr. 22 249. — fülbevaló, 2.
Börbecs — Székelyföld, Tsz. — :

apróbarmok, juh, kecske,

1.

sertés,,
ürtikos. Vö. Berbécs.
álla V. torka alatt lelógó kinövés.

Börbécs Székelyföld, Nyr. — V. brfityeg. Oláh elem a m.,

5: 175.; Udvarhely m,, Nyr. 4: nyelvben.

 ;

Csötör 501 Delelés

Csötör — Oklsz. — egyik jelen- Czemor — Sz. F. B. armus.

tése : a megölt állat 1/4 része. ?Vö. Bárány ezímer.
1665 Az bárányhúsnak czetertit
:

ad den. 15 limitáltuk. Debreczen,

*Czigála — Ivád — a racz-
kás juh, 1. azt.
NyK. XXVI: 337.
(juh) ^- Németben Zicke
Csüd — Udvarhelyszék, Nyr. = Czik
junge Ziege. Cihac szótárában
4 378.
:
— Mikor a mészáros rossz szerepel, mint olyan román úgy
juhot nyúz meg, s a húsát fel-
szó, mely magyarból való : cik
a székbe, az ott járók
akasztja
látva azt, így szólnak : ugyan rossz
juh = espéce de brebis d'Asie;
cik-gyapjó: laine de ces brebis,
csiidöt akasztott ki a mészáros.
Nyr. 24 : 103.
Czáger — Komárom m., Nyr. Czimer-bárány Oklsz. — —
24 : 101. — mutatóval (fekete tol-
1544 „Attam eg czemer haranert^
:

lal) ellátott medd anyajuh. Né-

hátulsó negyed, derék rész, czí-
met Zeiger-hL Vö. Zajger. meres rész. Páriz Pápai szerint
Czajger — Komárom m., Njrr. „tzimer bárányhús = armus ag-
24:101. — Záger. ninus; ein viertelLampel-Fleisch".

*Czanga — Békés — fíavesz- • Czire — Háromszék m., MTsz.

tett,fejs juh. Ivádon kivénült, I. 240. — els bárányzású juh
is. Feslett élet
kiselejtezett juh (Elhasi H. 0.). Vö. Juh.

nre is alkalmazzák Füzes- ; — Czupák — Kecskemét, Nyr.

gyarmat, Ványa, Nyr. 12 475. :

10:380. — 1. a birka 2 hátsó

Jászkunság, Nyr. 7:525.; Kiskun-
lábán a térdkalács, melyen hús
ság, Nyr. 14 : 383. ; Nagykunkar-
nincs, de némelyek nagyon szere-
czag, Nyr. 13 : 432. — bárányától tik a vastag int, mely e czupá-
megfosztott fejs juh. Páhi-puszta
kot alkotja (* horgas ín) 2. nyomta- ;

Pest m., Nyr. 18:231., fejs juh;

tók, a mészáros-é. A német „Zu-
— Hortobágy, T. M., MNy. VIII:
wag" = ráadás.
139. — 1. a melyik birkának elles
után eldöglik a fia; 2. a sánta, Darab birka — Debreczen,
beteg, silányabb anyabirka (téve- Nyr. 36 : 144. — ez (a föld, bir-

dés) ; 3. olyan anyajuh, a melyik- tok) jó gazdáé, mert nagy darab

nek elhullott a báránya v. meg- birkája (falkája) van.
ölték bárányát és fejik; 4. minden
SDarab-joh— Felslok, Csíkm.,
* Hódmez-
fejs birka (tévedés).
vásárhely.
Csángó — kis csapat, de még
20—30 darab juh is.

Czanga- csapat Hortobágy, — * — Kunszentmiklós —

Delelés
T. M., MNy. Vin:91.
a juhok 10 — 11 órától d. e., d. u.

*Czapol Békés — — a birka, 3— 4-ig delelnek, azaz összeállva,

mikor halad, de nem legel. lehorgasztják a fejet és nem legel-
Dézma-juh 502 Ellik

nek. *H.-Hadházajuhoknál9 — l-ig « Döszke — Háromszék m.,

tart. Mtsz. I. 404. — diszké még nem :

* Dézma-juh — az 1659. évi

ellett V. elhasú fiatal juh, kecske,
tehén v. bival. L. Diszké.
54-dik t.-cz. értelmében 1. G. T.
Sz., IV. 2., 1897. p. 93. II. R. F., *Dranka — Hortobágy — bá-
1704. rányrekesz, az esztrenga része.
A tót stranka.
* Diszké — Csík m. — nstény
— —
bárány, még szz. * Gyergyószent-
Duduska Hajduhadház
miklós, K. L. — elhasú $ juh. L.
pondró (?) juhbetegség, talán

Elhasi ; — Hatod, Háromszék — Oestrus ovis lárvája.

„Ha écczer a hóliarmat (a dér) Dufál — Kemenesalja, Nyr.

a mezt megüti, a juh többet 15 : 141. — a borgyu dufállo az
már nem bárány, hanem diszké annya tgyit mohón szopva, döfö- :

V. diszké juhacska." Vö. Bárány, geti, dufálja.

Diszkeberbécs, Diszkejoh, Diszke- Düszke— Vö. Döszke, Diszké.

juh, Diszkejuhacska, (Diszkete-
hén), Diszkó, Döszke, Düszke, Slapad — Bny, Gyr m.,
Diszkó-juh, Üvecs. Nyr. 17 413. Fehér m., Veszprém
: ;

— Felslok, m., Mtsz. — a juhnál.

I. 48. tej,
Diszkeberbécs
*Elcsipelléresz — Hely nélkül,
í

Csík m., csángó — még nem Kresznerics F. Szótár I. 83., Mtsz.

berg kos már a fiatal
fiatal

nstény juh a
is. Itt

van
herélt kossal
I. 306. — ellegelészget (szálan-
ként csipegetve a füvet). „A marha
összezavarva Vacsárcsi, Csík m.
;

— itt (ezen a kopár mezn) el nem

kosocska a második évben.
élhet, de a birka elcsíp elléresz."
*Diszkejoho — Felslok, Csík
— —
— * Életid Edvi Illés Pál
m., csángó fiatal, még nem
a juhok életideje a fogak alapján;
ellett juh, 1. 0.
az alsó állkapczában van 8 tejfog,
*Diszkejuh — Vacsárcsi, Csík a két középst IV2, a mellette
m. — a 9 juh a 2-ik esztendben. való kettt harmadfüves, az ezek
Vö. Juh. mellettlevket negyedfüves koruk-
Diszkejuhacska Hatod, Há- — ban hullatják el. Hatéves korban
romszék m. —
vö. Bárány. kifogzottak s egyenlk a fogak.
A évben vásni és töre-
í Diszkó — Székelyf., Mtsz. I.
hetedik
dezni kezd a foguk s errl is
404. — diszké. L. o. „Diszkó
lehet a korra következtetni. A
juh".
fogzással összefügg a „mustra" =
* Diszkó juh — Székely szó — a hétéves juhokat kisorolják a
ifjú juh. (Helyesen: diszké. H. 0.) tenyésztésbl.
*Döndörc — Kemenesalja, Tsz. * Ellik — Edvi Pál — aIllés

98. — magyar_, juh. Vö. Juh- juh fiasítása. Bny, Gyr m., Nyr.
fajták. 14 : 527. — a tehén.
ElHnt 503 Falkajuhász

íEUint — Csík in., Mtsz. I. Esztena társaság — Vitos —

481. — hirtelen ellik, egyet ellik. az egy esztenához beadott juhok
gazdáinak összessége.
Elmeddül — Vitos — a juh,
ha tejét elveszti. Esztenázni Erdélyszerte — —
nyáron át a juhokkal legelrl
Elhasi — juh, mely elször legelre vándorolva, az esztenát
van teherben. felállítani.

í Elválasztás — Vacsárcsi, Csík — Sztronga, Sztrun-

Esztrenga
m. —
bárányok elválasztása Szt. ga, Isztronga— az a kerítés, a ,

Jakab napkor történik s attól melybe a juhok fejesre záratnak.

kezdve a meddkhöz csapva legel- Ritkábban — ha vesszfonás —
tetnek. kosár is, tótból: kosjariszko.

Elzáholta — a farkas a juh- * Esztrenga bárány — Oklsz. —

nyájat. Kriza, Nyr. 16 : 11.; Fejér- 1570: „CoUiguntur agni ztrongo-
nyikó, Udvarhely m., Nyr. 18 : 526; baran dicti". Vö. Bárány. 1594:
zahol, széjjézahol. L. Záhol. Szent Georgi napban az kinek

Emésztgyomor — Hortobágy, barannia vagion, ha tíz vagion

T. MNy. VIII 139. - a birka

:M., :
iseggiet fognak ezt „sztrengha k
barannak hyak". Vö. Esztrenga
kérdz gyomrának 3-ik rekesze,
és Sztronga, Isztronga stb., tehát
az omasus.
a sztronga után kivetett bá-
Erdélyi juh 1648: I. — rányadó.
Rákóczi György gazdasági ren-
delete Fábián István gyalui pro-
* Esztrengál — Rimócz, Nógrád
m., Nyr. 6:273.; Páld, Hont m.,
vizorhoz említi a fajt.
Nyr. 14 : 575. ; Nagykunság, Nyr.
* Ereszkedett tgy — J., Bala- 16 : 237. — juhokat egyenként
tonmell. — juhnál, elapadt tölgy, fejesre hajtani. Vö. Isztringál,
mely bárányt nem táplálhat. Isztrongál, Esztrenga.

SEsik, elesik — Szilágy m., Esztrengát hajtani Beret, —

Székelyf. — hull, döglik (disznó, Abauj m., Nyr. 3 523. Puszta- : ;

juh, innen „esett állat" és „esett falu, Mtsz. —

a juhokat az eszt-
jószág" H. 0.). renga fiókból egyenként kihajtani
és közbe megfejni.
Esztena — székely — juhász
kunyhó, liol a sajt stb. készül, * Falka — Kecskemét — juhok-
külön áll az isztrongától, hol a ról, az egy gazdáé; több gazda
juhot fejik. Olálml: stina. falkájából alakul a juhnyáj. 1773.

Esztenafejés Korond, Ud- — Részeit 1. Nyáj alatt. Vö.

varhely m. —
juhállomány fejese
Fóka.

*az esztenában = sztronga, isz- Falkajuhász — Alföld — a ki

tronga = kerítés. egy gazda juhait (falkáját) rzi.
 : :

Falkanevek 504 Gudics

Falkanevek — Meztúr, MNy. egyenként kilép juhokat meg-

VI: 279. — Bárányfalka, Toklyó- fejhesse.
falka, Ürüfalka, Kosfalka, Hever- Fóka — Somogy m., Nyr. 9
falka, Közösfalka. Legeltetés helye
283. ; Bárándi-puszta, Malonyay-
szerint Hicczégi falka, Csérháti
:
falka, pl. juh. Vö. Falka. Fóka
falka. Tulajdonos neve szerint:
— Tsz. — e. h. falka, Dunántúl.
Szöllsi-falka, Arany-falka, Búger-
A' mészáros az Alföldrl egy fóka
falka.
marhát hajtott. Balatonmelléki
* Farka — válogatja — Hatod, szó. *
Veszprém m., Mtsz. 11.

Háromszék m, — a bárányt 538., nyáj, juhnyáj (?).

a hogy lehet,
„sokan eladják, kit

Vö. Kövérfarkú
* Fordított — Vacsárcsi, Csík
farka válogatja.
bárány.
m. —
herélt berbécs. „Az ber-
bécsnek nem veszik ki a tokit,
juh
* Fejes —
1648, I. Rákóczi hanem a tökzacskóból lassan fel-
György gazdasági rendelete Fábián fejtik, felszorítsák, felfordítsák az
István gyalui provizorhoz, rakon- ágyékába; alatta a zacskót meg-
czátlan, konok. kötik s osztán odaforr s a ber-
* Fejes ürü — túl a Dunán — bécs nem tud többé bergeni;

akaratos, konok. osztán már — ha jól tartsák —

Vö. Herélés és
— Szeged-Csöngöle —
*Fejö
csak
Berbécs.
hízik."

1.Fiók. — *Fej — Székelyf.,

Mtsz. — tejel juhok serege. Forog —
Hortobágy, T. M.

Hatod, Háromszék m., a tejel MNy. Vin:139. a „bolond —

juh. Vö. Meddi, Kosár juh. tokjó" a Coenurus polycephalus
a mikor
* Fej s juh — általánosan — cerebralis-tól,
deleg a nyájtól. Szatmár m., Nyr.
is elszé-

mely fejesre használtatik.

19:382., párosodik. Vö. Koslat
* Fekete bárány — *Agna pulla. és Coitus.
PPBod. (1801). í Fürtös juh — S. I., Kr. I.

*Feketejuh —
1648, 1. Rákóczi 179. — Ovis hungarica. Vö. Juh.
György gazdasági rendelete Fábián
István gyalui provizorhoz. Göncz — Udvarhelyszék, Nyr.
Féléké — Fejérnyikó, Udvar-
4 378.
:
— Arról a juhról, a melyik
hely m., Nyr. 18:479. — egy
télen a gyapját lehullatja,
„Mennyi
azt
mondják : rossz göncz.
fajból való, egy családhoz tartozó,
rósz gönczöt teleié ki Ferencz
mint pl. egyik juh féléke a
bá!"
másiknak, tejtestvére, tehát egy
anyától valók. S Gubás juh — S. L, Kr. I.

Fiók — általánosan — az
197. — Ovis hungarica.

a nyílás, a mely eltt a fej * Gudics — Hajduhadház —

juhász ül, hogy az esztrengából juhbetegség : métely.
 :

Günyajuhász 505 Ideiség

Gúnyajuhász — Kecskemét — *Hasi bárány Kecskemét, —

az, a ki egész czókmókját sza- 1673. —
a mely vagy öléskor
márháton helyrl helyre magával elhulláskor az anyajuhból kivága-
viszi. A legmozgékonyabb nomád. tott. Dohányzacskóra, kucsma-
Vö. Nyáj aj uh ász. bélésre keresett portéka volt.

$Gusa —
Székelyi*., Tsz. az — * Határ — általánosan — a
ember gégéjén nevekedett nagy trágyáról, ha rakásra van gyjtve
csomó struma a mételyes juhok-
; nagy határ juhporos v. tzeg,
nak is szokott mérges gusájok trágya.
lenni, a melytl el is hullanak. í Herélt berbécs — Hatod,
Csík m., Nyr. 7 : 139. — daganat. Háromszék m.
Gusálnak a juhok.
:

* Herélt kos — Murm. 1533.

Gyapjú
* Oklsz. — mint — — vervex. *Vö. Berbécs stb.
patak neve már 1452-ben Gyapyiv-
pataka. 1544: „Az
:

nyerog ala
* Hevederpénz — 1676. —
Wesselényi föltételei a gömöri
totysnek walo gyapyat". Schl.
juhászok tizedének elengedéseért
szsz., uo., 1431 : lana. Schl. sz. j.,
els pontban
gapju. Bszsz., gepiu. — * Gyapjú
az : „tizedváltságért

— yapyu. — Ver. 110. Vellus.

járó két sajtot és hevederpénzül

Vellus = lenyirott gyapjú, gyap-

2 polturát
ként". Talán az ott
. . . fizessenek
dívó
fejen-
széles
jas br.
bröv: az „opaszok".
*Gyeles — Jk., Balatonmell.
HuUaj —
— a kezes, szelíd juh, anyabirka.
alatt. Nyr. 13
1.

: 44.
Tsz.
—
Fütyelótya
a nyájnak
í Gyep — Moldvai csángók, hullája, mustráltja, dögrovásra
Nyr. 31 : 87. — a gyep értelmé- menend.
ben, melyet a juhok legelnek.
Hurit, hurigat — Palóczság,
Gyermekded — Oklsz. — Nyr. 22 : 75. — a nyájat kiabálva
1545 Eg germekded barant. A. m.
:
zi, hajtja ; kiabál.
fiatal.
Hüttyent — Alföld, Nyr. 13 :

Harangos örü — Hortobágy. 526. — hüttyhangot ad pl. juhász,

L. Vezérürü. midn a birkákat össze akarja te-
Ebben rendesen segítségére
Három — négy-, öt-, nyolcz-
relni.

van egy kis kutya, mely a hüttyen-

szarvú birka. Edvi Illés Pál. L.
tést már érti és a falkát körül-
Juhfajok.
futja. Ezt a kutyát azután hütyii-
*Hasi — szerte — az idétlen kutyanak mondják (rendes neve
állat, a melyet az anya hasából Puli. H. 0.).
kimetszenek, elköltik s brét sok-
szorosan, leginkább zacskókra, * Ideiség — Gömör — az idei

porhalyasokra és kulacsokra — szaporulat, a juhászságnál. Vö.

csikóbrös — használnak. Tavalyiság, Növedék.
 :

Ihász 506 Juh

Ihász — régibb forma. L. * Jegyes birkák XVIH. sz., —

Juhász. Ez is családnév. 1750, Pozsonymegyei statútum

Ihkút — a juhok itatókútja — — ilyeneket a pásztor nem tart-

hat, mert a jegyet ráhamisítva a
a régiségben.
rossz birkára, evvel számol a
*Irha — Hortobágy, T. M., gazdának jó helyett; a jegyes
MNy. VIII 139. a birka bré-
: — birkák tiltatnak, elkoboztatnak,
nek irharétege (corium). Tsz. 177. az egyház javára fordíttatnak.

Irrengetni — Nagyszalonta, Jerke —

Kunság, Nyr. 10
Nyr. 25 : 92. — A juhász irren-
329. Nádudvar, Hajdú m., Nyr.
;

geti a nyájat, a. m. bundáját, 8 234.

: ; *Ivád — az anyajuh,
két szélét felemelve rázogatja s nsténybárány (Nádudvaron : míg
ezzel a juhokat ijesztgeti, hogy az egy évet be nem töltötte). —
a tilosba ne menjenek. * Jerke — Firtos-Váralja, Udvar-

Ispitályos — Kunság, Nyr. hely m., J. J., * Gyergyószent-

10 329.
:
— beteg juh.
miklós, K. L. — még nem fiad-
zott nstény. L. Diszké.
Isztringál — Bácska — vö.
Jerke — Zilah, Nyr. 28:235.
Isztrongál. L. Esztrenga stb.
— az egy évesnél fiatalabb 9
Isztronga — M. ó., Kecske- bárány.
mét — 1. Sztronga, Esztrenga stb. * Jerkeapácza — Nagyszalonta
Juhok befogadására szolgáló ren- — elles eltt metszett nstény
desen rozoga alkotmány. bárány.
Isztrongál Bács— m., Nyr. * Jerkebárány — Hortobág}/,
9 378.
: ; Kecskemét 19 : 46. ; Kis- T. M., MNy. VIH : 139. — nstény
kunhalas 18:192. — tulajdon- bárány. Ivád, vö. Bárány. Sz. F.
képpen tejgazdaságot folytat, a B., Agna.
mikor a juhokat isztrongába fogja,
*Jerketoklyó — Békés m. —
feji stb.
ifjú szúzjuh. = Diszké.
Isztrongázott juhok Kecs- — íJoho — Felslok, Csík m.
kemét — a melyeket isztrongába
zárva fejnek.
— csángó, juh.

Ju — Murm. 1533, 476. —

Isztrunga — 1. Esztrenga.
Juh: Ovis. Juh, PPL, Ovis, Sz.
F. B., Ouis. Jh, Schl. sz. ovis.
*Jegy — Kecskemét, 1773,
Kállay gyújt. Tsz., juh. íh, PPl.,
j.,

jegyzkönyv — a juhász jegy

1708, ovis. Yeh, Bszsz., ovis.
nélkül való juhot a falkában nem
tarthatott. Ha az állat elhullott, Juh — általánosan — Ovis
nemcsak a jegygyei, hanem az aries L., a hosszúszr, kevésbbé
egész brrel kellett beszámolni. gyapjas juh. A régiségben sok-
L. Füljegy is. szorosan ih, innen a juhász ihász s
 ; :

Juh 507 Juhászat

ez nemes család neve is. Vö. Anya- metszett, Apácza (medd), Czanga,
juh, Aprómarha, Barika, Berke, fiavesztett, Kos, Anyajuh, Vezér-
Birke, Biszke, Bürge, Bürge ürü.— *Juh — Hódmezvásár-
juh, Czágér, Czajger, Czik juh, hely — kor szerint: Juh, Kos,
Czire, Czanga, Czanga juh, Csanga, Bárány, 1 évesig, Tokjuh, Bürge,
Diszké, Diszke-joho, Diszke-juh, Birka, Meddú, Czanga, fiavesztett.
Diszke-juhaeska, Diszkó, Döszke, — *Juh — Kunszentmiklós —
Düszke, Fej, Fejsjuh, Fürtös- kor szerint: Bárány, Jerkebá-
juh, Göncz, Gubásjuh, Gyeles, rány, Kosbárány, Toklyó, Apácza,
Diszkójuh, Ih, Ispitályos, Ihocska, Czanga, Ürü, Kos, Anyajuh. —
Jerke, Jarka, Joho, Johok, Ju- *Juh — Csokonya — kor szerint:
hocska, Káptyil, Kellán, Kerlány, Magkos, a fedez. Bárány 9, Kos-
Kilián, Kostoklyó, Mátor, Mihóra, bárány (S, Toklyó, Anyabirka, Kos,
Miora, .Mióra, Mijora, Mijóra, Ürü, metszett. — * Juh — Kiskun-
Millóra, Möndöle, Möndölecske, félegyháza — kor szerint : Kis-
Nyivor, Oaie buccie. Öreg juh, bárány, Kos, nstény, Apácza,
Pleketor, Suta juh, Száradott juh, Öreg anyajuh, Ürü, metszett.
Szarvasjuh, Sztrongajuh,
Yeh. S Sellye, Marostorda m., suta
Üvecs,
Juhádzik —
Kiskunhalas, Nyr.

vagy szarvatlan. Juh —Hor- — 15 519.

:
—
megbékül, megenyhül.

tobágy, T. M., MXy. VIII : 139. — Hódmezvásárhely, Nyr. 33 176.,

megfél emlik.
:

a hosszúszr, hegyes és sodró-

szarvú, magyar juh, megkülönböz- Juhakol —
fedett alkotmány
tetve a birkától, a mely német juhok tartására. L. Juhhodály.
juh és puzzsa báránytól (oláh-juh).
— Juh — Oklsz. — Ovis, ih.
Juhász — Opilio — a ki a
juhokat rzi és tereli. Sokszoro-
1266 : In duabus terris que dicun-
san családnév is.
tur feeyr íjhu. 1308 : Ihkiit. 1308
körül: Xicolaum dietum Juh. 1384: Juhászat —
Tolna m., Ozora
Vnum in loco Ihkuth nuncupato. — számadó juhász, számadó boj-
1584: Mynden Jwtul fizet keth tár. Ez lehet bárányos bojtár,:

bécheth. 1597: Mykor?7io/haytnak. meddús bojtár, ürüs bojtár. Egy

1367: Eöregh /m/í. — íVacsárcsi, éves bárány meddú v. toklyó.:

Csik m. Márkod, Marostorda m.

;
*
Száraz jneddú öreg anyajuh, :

íRava, Udvarhely m., J. M. mely ebben az esztendben nem

SFirtos- Váralj a. Udvarhely m., J. ellett. A kétéves bárány átmegy
— két éven felüli nstény juh. az öreg számba s lesz v. ürü, v.
Szabó Ern, Nyr. 23 252., szelíd- : anya, v. A juh pötty anik
kos.
séget, türelmet, ártatlanságot, en- hull ha beteg. A juhokat meg-
gedelmességet, ostobaságot (in- stemplizik, hogy tuggyák kijéje.
kább naivságot) jelent. Juh — — Nyr. 4 567. :
* Juhászat — a —
H.-Hadház —
sorrend Bárány, : nyárádmenti székelységnél (Ma-
Jerkebárány 9, Kosbárány r^'. Ürü, rostorda m., Nyárádmenti járás).
 — — :

Juhászdél >08 Juhhányás

E vidék közgazdái az összeadott Juhászodik — Kunos Ignácz

juhok gondozásával nem egy va- — nem a juh szelídségérl van
gyon nélküli embert tulajdon- — véve, hanem a régi nyelv szerint
képpeni pásztort bíznak meg,— „bels részt jelentett" a „jónk,
hanem egy-egy önálló birtokos köz- joh, gyuh" alapján. Nyr. 12
gazdát, kinek rendesen magának 106.
vannak juhai. Ez a majoros alku
is

szerinti feltételek mellett elvállal-

Juhásztat — Makó — megbé-
kít, lecsillapít. Jiihás2kodik, uo.,
ván az összeadott juhok gondo-
indulatos kitörései után magához
zását, a pásztorolás kezdetével
tér. Nyr. 9:377.
kiköltözik a mezei juhásztanyára,
családjával együtt ; magával viszi Juhbör — Oklsz. — 1587 : Juh
a nyaralásra legszükségesebb bú- br. 1635 A juh bröket az el-
—
:

tort ágyat és ágynemt. múlt évben adtuk egyet-egyet

Juhászdél — a juhok els de- 48 den. M. Gazd. tört. Sz. VIII :

lelése, d. e. 9—10 óra között. 473.

Kresznerics, ki elsnek jegyezte Juhfajták — berke (bölicze),
fel, „Tempus circa
így definiálja:
bürgejuh, döndöre, arábiaijuh, ber-
horam nonam matutinam". Ebben
bécs (Edvi Illés Pál), három
az idben összetömörül a juhnyáj,
négy — — nyolcz-szarvú
öt birka,
lehorgasztja fejét, hogy a „nyáj
(Edvi Illés Pál) magyarjuh, morva
árnyékában legyen" és megsznik
birka, czigája, raczkás, ránczos-
legelni. Lehr Albert a MNy-ben,
bárány, selyembirka, sokszarvú-
1911, X. füz. alaposan meg- birka, spanyol juh, tekertszarvú
magyarázza.
juh.
Juhászebéd — szántóebéd, ke- *Juhfalka Karczag — egy —
nyérebéd, Zala m. — az a kenyér- gazda tulajdona. L. Juhnyáj.
bl álló ebéd, a mit a juhászok
és azok
a szántók költenek el, *Juhfalkák — Kiskunfélegy-
kik messze kint a tagon töltik a háza —van : Anyafalka, Ürü-
delet, mert onnét délre haza nem falka, Bárányfalka, Kosfalka.
jöhetnek. Reggel ették meg ott-
hon a délre szánt ftt ételt oda- ;
Juhfej — Szeged vid. —
kint a tagon pedig csak a tarisz- Bódi birka, a czigányok gúny-
nyában vitt kenyeret fogyasztot- neve.
ták el ebéd helyett: a kenyér- * Juhhányás — Márkod, Maros-
ebédet. Nyr. 30:598.
torda m. — A pásztorolás hóle-
Juhászkunyhó — általánosan eséskor végzdik a juhhányással,
— az, a melyben a tzhely, a a mikor kinek-kinek kiadják a
forraló és sajtkészít felszerelés juhait.Ettl kezdve a köv. Szt.
van. A számadó juhász — bács György napig a gazdák kezelik
hálóhelye. juhaikat.
 ;:

Juhhodály 509 Kergekóros

Juhhodály — fedett alkotmány inventálás eltt tíz bárányt Feliér-

juhok tartására. Itt csak a boj- várra vittek. Öreg vert berbécs
tárok pilienhelye és a kutyák pénzen vött 14. Dizke vert ber-
vaczka van. bécs 12. r)reg kos 3. Dizke kos

Juhhús — Sz. F. H. — Caro

2. Öreg czáp pénzen vött. 3. Diszké
czáp pénzen vött 9. Diszké kecske
Ovin a.
8. Diszké juh 22. Medd öreg juh
Juhkosár — Oviarium septum ;
2. Deák Farkas közi.
kerített, fedetlen, fej alkotmány.
Sokszorosan vesszöfonás, innen
*Juhporos — Nádudvar — L
árvaganéj, a juliok hulladéka
kosár. L. Sztronga, Isztronga,
Esztrenga, Sztrunga stb.
kitn tüzelt ad.

— * Juhszéle — Karczag — a nyáj

* Juhlegelte tés
—
Hatod, Há-
széle. Jiiszél — Kiskunhalas, Nyr.
romszék m. Kezddik Szent —
15 : 519. város vége.
György nap után s tart Szent
Mihály napig. A juhok a legel- Juh-test — Barkóság, Nyr. 32:
tetés kezdetétl egészen rekedésig 522. — a juh czombja.
— hóleesés — a pásztorok keze
Júszem — Zilah, Nyr. 28:185.
vannak akkor a gazdáknak
alatt
visszaadják ket.
;

— dülledt, nagyszemú, bámész.

Juhnyáj
* —
Karczag az, — * Kábaság — Hajdúhadház —
a mely több birtokos juhából ala- juhbetegség; a fejben vízforma
kulva, egy pásztor elé van adva. hólyag van. Vö. Kergeség; a
Vö. Juhfalka. * Kecskemét 1773: Coenurus-tól ered.
több gazda tálkájából alakul a ;
Kanca birka — Jánoshida, Nyr.
falka egy gazdáé, 10 : 142. — egyedül álló.

*Juhocska — PPl. — Ovicuhc,

Káptyil —
Hétfalu, Brassó m.,
Ihocska is.
Nyr. 23:102. mételyes juh. —
Juhok — a kozmássi jószág- Oláh elem a m. nyelvben.
ban Rücsön a Mezségen, Béldi
*Kellán — Rava, Udvarhely
Kelemen inventariumából 1627.
m., J. M. — 1 éves juh. Vö. Kir-
Öregfejs juh 217 darab. Medd
lán, Kerlán.
díszkékkel együtt 86. Kos 22. Czáp
2. Kosbárány 100; nystény bá- Keresztbárány — Jászság, Nyr.
rány 86., Nyr. 14:83. 29 : 90. — Vö. Keresztmai acz.
Keresztborjú.
Juhoknak számok — Rücsön,
Nyr. 14:82. —
a Mezségen. Béldi
Kergebirka — Nagykunság,
Kelemen inventariumából 1627.
Nyr. 16:332. — beteg birka. A
Coenurustól ered.
Fejs öreg juh 91. Hete kecske.
Ez idei nstény bárány vagyon Kergekóros — megkergült
40. Kos bárány ez idei 31. Ez bogaras, rigolyás, szeszélyes, fel-
Kergeség 510 Kolompos

jön a hava, A juhok veszedelmes Kezes — Debreczen Nyr. vid.,

betegsége, melyet a galandféreg- 23 286. :

— szelíd, kezes juh. pl.

nek a juhok agyában fejld egyik

Kikküves acskó — Kecskemét
ivadéka, az hólyagféreg
okoz, midn
ú. n.

a juhok bódultan
— a melyben a pásztor a gáli-
czot tartja.
keringenek, támolyognak. A né-
met is innen vette einen Wurm :
* Kilián — Rava, Udvarhely m.,
im Kopfe habén, die Drehkrank- J. M. — egyéves juh. Vö. Kirlán.
heit habén. Tolnai V. Nyr. 25:499.
*Kiinustrálás — általánosan —
* Kergeség — általánosan — a juhoknál a hétéves, némely he-
a juhok fejében él Coenurus-tól lyen több éves juhoknak az anya-
ered.*Puszta-Szanda,juhnyavalya. nyájból való kisorolása.
Vö. Kábaság.
*Kinyvesedik a jnh — Kis-
Kergetegés — Csík m., Nyr. kunfélegyháza — a nyüvet szedik,
7 : 237. — kergekórós (juh) ;
je- de bagólével is öldösik.
lenti ezt is: megkérgesedett. Ker-
getegés juh, Gyergyó, Csík m., Kirlán — Marosszék; Nagyida,
Nyr. 34 : 83. Fergeteges bárány, Kolozs m., Hétfalu, Brassó m.,

székely szó, MNy. 1 60. *A Coe- Nyr. 23 : 104.; í Sellye, Marostorda

—
:

nurus-tól ered. m.; * Márkod, Marostorda m.

egyéves nstény juh, fiatal, ki-
*Kerings — Ivád — a birka, „a herélt berbécs. Vö. Kelián, Kilián,
fejibe hólyag ekzektál, a melybe Kerlány, Mióra.
víz van", mondta a matyó juhász,
a Coenurus-tól ered. Kis barany — Sz. F. B. —
Agnellus, nouellus.
*Kerlán — Hétfalu, Brassó m.,
Kerlány, Székelyföld — kirlán. Kocza — Kiskunfélegyháza,
Mtsz. I. 114. Nyr. 26 : 95. — anyátlan kocza
bárány (kocza csikó, kocza gye-
Kerlány —
Székelyf., Nyr. 23 :
rek).
104. —
esztends bárány, fiatal
kiherélt berbécs. Oláh elem a Kodékhasú — Bögöte, Vas m.,
magyar nyelvben. Vö. Kirlán. Nyr. 16 — nagyhasú birka.
: 92.

Kerti bárány — Oklsz. 1621: * Kolompos — általánosan —

^Agnos wlgo kerty barátig'', nyíl- a nyájban, a csordában, gulyában,
ván a ház körül tartva ma is ;
foltban az a kiválóbb állat, a mely
szokásos. a kolompot a nyakán viseli. A
sereg valóban ehhez alkalmazko-
Ketts bárány — Meztúr,
Vezérkos, Vezérürü. „A
MNy. VI : 279. — ikerbárány.
dik. Vö.
tarnóczai bojtár'' czímú, egykor
Keveres-fóka M. -Zalaapáti országosan énekelt népdal után-
kevert falka. zatban ez áll:
 ;
:

Koppad 511 Laposfarkú juh

Ürü birkáim kolompot viselnek, Koslatni — Sima, Somogy m.,

Hogy tudhassam hol és merre Nyr. 19 párosodni
: 382. — (leg-
[legelnek,
inkább a kutyáról).
Sétálgatok utánok mint egy
[császár. *Kosnyáj — Debreczen — csupa
Teheti ezt egy bojtár.
kosból alkotott nyáj. Hortobágy,
Koppad — Miskolczi p. 214. T. M., MNy. Vm : 91., ua.

— a' Farkas brök közé elegyí- *Kostoklyó Békés m., —

tettJúh bröket egészben sz- hím juh.
röktl meg-koppadni mondják.
Kosut — ószlovén : komta :

*Koprifej — túl a Dunán — hirschkuh ; újszlov., bolg., szerb,

kopaszfejú birka, behozott faj. orosz : kokita : hirschkuh ; cseh :

kosut bock. (Miklosich). Kosut

*Ko8 — Kolozsvári glosszák,
:

verschnittener bock, geiszbock

1377 — B;, : aries, Dd., : vervex
ürü, herélt kos, berbécs. (Bernolák).
(hibás) ; Murm. 1533, aries ;
* ál-
Nyr. 23 : 277.
talánosan, az Ovis aries hímje.
(Aries, Widder) Schl. sz. j. cos = Kozsda — Csíkszentdomokos,
—
; :

aries. Nyr. 32 : 327. egyéves hím

bárány. Vö. Kosda.
Kos — Oklsz. 1210 De ancil-
—
:

* Kövér farkú bárány Hatod,

lis Scina, Chaga, Sombotka, Cos,
azóta személynév. Háromszék m. Bárányvásárláskor
a vevk, a bárány farka tövét
Kosár — Csíkszentmárton — tapogatják s a melyiket ott kövér-
juhoknál fejeskor használják.
tapintatúnak találnak, azt jobban
Vesszbl szövött esztrenga, 1. azt.
megfizetik, mint a többit. Vö.
Nyr. 34 : 108.
Farkaválogatja.
Kosbárány — * Békés, Ivád ; *Kurtafalka — Kecskemét —
íVacsárcsi, Csík m. ; Firtos-Vár- az,a mely nem csatoltatott sem-
alja.Udvarhely m.; Székelyföld, miféle nyájhoz, 1821. L. Kurta-
Tsz. —
hím V. bak bárány egy- gulya.
éves korig. Hortobágy, T. M.,
Kutyafül —Hortobágy, T. M.,
MNy. VIII hím bárány. Vö.
Jerkebárány
: 139.,
v. Jerketokjó.
MNy. VIII 139. a birka szív- : —
billentyi. (Valvula bi- et tricuspi-
Kosbr — Oklsz. 1637 : Kos dalis.)

beör. Csap beör (kecskebak).

Laposfarkú juh 1648: I. —
*Kosda — Oklsz. — 1434: egy Rákóczy György gazd. rendeleté-
vagy több éves kosbárány. A Szé- ben Fábián István gyalui provi-
kelyföldön él a szó. íFirtos-Vár- zorhoz — a juhokról írván, azt
alja, Udvarhely m., J. J., Márkod sorolja fel a juhok között : „lapos
és Sellye, Marostorda m., egyéves farkút 31, erdélyit, feketét 255,
kosbáránv. Vö. Kozsda. fej éret 275" stb. Nyilván az Ovis
Lészkázni 512 Megczünl

aries platyura. Leunis Synopsisa a mely szerint a majorságon (ez

szerint I. 249. § 161., e juh farka Szily K. szerint néha allodium) =
középhosszúságú, jelentékeny zsír- termett abajduczot, rozsot, zabot,
lerakodásoktól vastagított ; Per- azon tenyésztett juhot, nevezték
zsiában, Kisázsíában, Északafriká- majorsága, erd, rozs, zab, juh
ban és Délafrikában. Vö. Elta- szUnek. * Bizonyos azonban az,
nulmányok, p. 190. hogy az erdélyi részekben a

Lészkázni — Hatvan vidéke —

majoros ma is sokszorosan syno-

a juhokat egy kerített helyre oly

nym a bács-csal és számadó
juhászszal.
czélból behajtani, hogy a sovány
(szikes) földet megtrágyázzák. A *Mátor - Gyergyószentmiklós,
lesz ától származik, mely juhre- K. L. — öreg kos.
keszt vesszfalból való. Nyr.
—
Meddelék Barkóság, Nyr.
25 : 575. *A juhlészát helyrl
32 523. :
— medd anyajuh. Vö.
helyre viszik, hogy a föld végig-
Medd.
trágyázva legyen.
SMeddi — Hatod, Háromszék

*Maeza-birka— rövidfülú birka. m. — medd (juh), 1. o.

Kreszn. II. 31. — Hatod, Három-

íMeddi juh
* — Hatod, Három-
Magberbécs szék m. — medd juh.
szék m.— tenyésztésre szánt kos. Medd — általánosan — mag-
Magyar birka — Edvi Illés
*
nem szaporító.
talan, Vö. Meddi,

Pál — szarvatlan juhfaj. A birka

Medd, Meddelék.
itt helytelen, mert a magyar juh Meddú — * Hódmezvásárhely,
hosszú-, a birka rövid szr. Csíkszentdomokos, Nyr. 32 327. :
—
Magyar juh — Meztúr, T.
2 éven át nem fiadzó juh. í Már-
M. I., MNy. VI : 278. — a hosszú- kod, Maros-Torda m., magtalan
juh. Tsz., tehén, juh, mely meg
szr, megkülönböztetésül a rövid-
szr nimet birkától. Sever: Tent
nem borj ázott v. bárányozott.

37 szerint : Ovis strepsiceros Megbillogozni —a lábasjószá-

(Moln. Compl. 68). S. I., Kreszn. got egyik czombján, szarván
I. 281: Ovis hungarica. (lovat, szarvasmarhát), vagy hom-

Major — Székelyi'. — a bács.

lokán (juliot) bélyegzvel jegyet
sütni. Nyr. 25:497.
Majorság-juli — Oklsz. —
1637 TJadnak három oszkortar-
Megesaptat — Dunántúl, Mtsz.
:

sagh allya seregh Juhok. Elseö

— birkát úsztatáskor a szappan-
gyökérrel való megmosás után
oszkotarsagh alatt Vagyon feyeös
Juh 226. Meddeö eoregh Juh
magasról öml hideg vízzel meg-
öblít.
24 Második szkotharsagh allya
. . .

maiorsagh Juh. Eoregh bárányos Megczünl— Jászság, Nyr. 29:

Juh 78. L. „Századok" 1904 1005, : 91. — megjuhászodik.
 .:

Megfakadni 513 Milora

*Megfakadni — Békés — „a Métely — Palóczság, Nyr. 22:

himl a birkánál megfakad". L. 77. — métely. L. Métöly. A Di-
Otómag. stomum-tól ered. Vö. Métöly.
Megfelezett — M. ó., Kecske-
Mételyes — Oklsz. — Scabiosus.
mét — a juhász Dömötörkor = 1470 : Vnum pratum in metheles
elszámolt.
tho. 1500: Petro Methelews. Vö.
* Meghálni — Nagyszalonta — Métöly.
aratás után a gazda kívánja, hogy
a birka a földjét meghálja = Metés — Gyergyó, Nyr. 34:
trágyázza. 261. — mételyes ;
juhbetegség.

*Megmejjed — Székelyf., Mtsz. Vö. Métöly.

1. — gyapját elhullatja a juh.

1425. * Métöly — Bugac'zmonostor —
Megmetsz — Oklsz. — 1669 „a brön daganat", tehát Oestrus-
Egy pár megmetszeni való bárány tól való máshol métely v. métöly
;

java 1 frt 50, denar, M. Gazd. máj baj, melyet a Distomum hepa-
tört. Sz. I. 89. Itt annyi mint ticum okoz. A jelentés sokszor
megölni. egy helyen is ingadozó. *Csokonya

Megmotoz — Felsösomogy, Nyr. — az émely. „A métölyben van

10 : 190. — megkergül pl. moto-

a kukacz, de
—
ez eleven féreg;

zott birka = kerge bika v. juh.

*Kálmáncsa
neve
itt

„ha a borjút kiveszi, mög-

émelynek a

Duna melléke, Mtsz. Ok a Coe- ;

javul". Vö. Metés.

nurus. Kemenesalja, Nyr. 33:57.,
kergül a birka a Coenurus-tól.
Mihóra — Székelyföld, Vadr.,
Mégmotoz a birka — Zala m., Mtsz. — elhasú juh, másodfúre
Nyr. 18 : 287. — ha mohón eszik men juh. Vö. Mióra.
a torkán akad a sok zöld fú,

megmohosodik. Mijora — Kreszn., Agna =

*Rava, Udvarhely m.,
Megmotozik — Vas m., Bala-
Jerke;
M. ; Udvarhely m.,
Firtos-Váralja,
J.

Veszprém, Gyr, Zala m.,

ton,
— J. J. —
nstény juh 1 2 éves —
Mtsz. megzabál és megdöglik
korában. Vö. Mióra. Mijóra — —
„Húsz darab birkám megmotozott"
Székelyföld, Vadr., Maros-Torda
Megrezzen — általánosan — m., Mtsz. —
elhasú juh, másod-
a gulya, ménes, nyáj, konda: a fúre men juh Udvarhely m., ;

megriadásnak els mozzanata. Torda m., Nyr. 8 473. a még : —

Vö. összerezzen. nem fiadzott (bárányzott) juh. Ru-
Megyi — sok helyen — a juh muny: mnióra, mnea = bárány.

vulvája. Vö. Mióra.

Megzülni sok helyen —

a — Milora — Miskolczi 222. — „a
bárány megzült, mikor anyját még esztendre ellend kecske".
elvesztette. Vö. Mióra.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 33
 8
::

Millora 514 Notin

Millora — Székelyföld, Mtsz. — mogy, Nyr. 10 190. beteg, : —

elhasú juh, másodfúre men juh. kerge birka. Coenurus. Vö. Motoz,
Vö. Mióra. — Miilóra — Székelyi'., Kergeség.
Udvarhely m., Torda
Mtsz., u. a.
— Motra — Balaton, Nyr. 31:51.
m., Nyr. 8 : 473. a még nem — ostoba, bárgyú, kerge, pl.
fiadzott juh (L. Mijóra) Táncz szó:
birka.
„Három bárány hat millora
Még sem adnak túrót rólla." Möndöle — juh (ritk. népmesé-
ben), Udvarliely m., Vadr., Mtsz.
Vö. Mióra.
I. 1487.
*Miora — Selye és Márkod,
—
Maros-Torda m. egy éves ns- — * Möndölecske Udvarhely
m., Vadr., Csík m., Mtsz. I. 1487.
tény juh. Vö. Kirlán és Mióra* és
a magyar Diszké stb. —
Mióra — — juhocska, bárány. Népmesében.
Nyr. 23 : 438. — elhasú juh, egy- Mustra — általánosan — a
éves bárány. Oláh elem a magyar juhot hét, néliol nyolcz évig hagy-
nyelvben : mí^ár^ = brebis des ják tenyésztésben, ekkor ki-

deu (sic!) aux; das 2-jáhrige Schaf. mustrálják, hízásra fogják és le-
Vö. Kirlán, Mihóra, Miora, Mijora, ölik. A korjelzést 1.: Füljegyek
Mijóra, Milora, Millora, Millora. rovatban „Korjelzés" alatt.

— Mióra— Aranyosszék, Nyr. Mustrabirka — Meztúr, Nyr.

31. — juh. Vö. Notin, *An- 6 279. és Hortobágy, .MNy. VEI
notin. — Mióra — Udvarhely m.,
:

139. — eladásra szánt öreg, 6 —

Vadr., Mtsz. — élhasú juh, másod-
éves birka.
fre men juh.

* Morva juh — 1648 — I.

Nímét birka — Meztúr, T. M.
Rákóczy György gazd. rendeleté- I., MNy. VI : 278. — a rövidszrú,
ben. Vö. Juhfajták, ez a birka. megkülönböztetésül a hosszúszr
*Ez az ovis moravica legels fel- magyar juhtól, * tehát birka, Ovis

említése. L. Birka 1648, 1750. moravica, 1. azt.

*Motoz — Kiskunfélegyháza — Notin — annotin — Aranyos-

„Mikor a juh forgóbetegségbe esik,

szék, Nyr. 31:114., 34:107. —
egyéves nstény bárány, a mely
akkor motoz van a fejében (Coe-
nurus). „Motoz van a
még nem ellett. Vö. Mióra.
fejiben"
(birka) Heves m., Mtsz. — „Motoz
Diszké stb. Nótin — Székelyf.,
van a fejiben, mint a bolond
Tsz. és Nyr. 23 : 442. — két éves
Nóii7i — Lázár
birkának" MNy. 1:60. — * Motoz
bárány (tévedés).
—
— Karczag — kergeség, a juh-
48 123. : tavalyi tehát egyéves
oláh elem
bárány. Állítólag
nál. Coenurus. Vö. Motozott és
ti^átin, bizonyosan annotin, 1. azt.
Kergeség.
Agneau, poulain, pouliche etc.

Motozott birka — Pannon- d'un an; das einjáhrige Schaf.

halma, Nyr. 12:187.; Felsso- Teljesebb alakja: anoatin = anno-
Nsténybárány 515 Örfi

tinus = tavali. Nyr. 23 442.:

— Nyívelni — 1. Nyüvelni, a nyü-
Notin — az annotinus — egy- veket kiszedni.
éves rövidítése; az éves juhra
Nyivor Lz. — els bárány-
alkalmazva. L. Annotinus == éves.
zó juh.
* Nsténybárány — Firtos-V ár- Nyüvelni — Ibafa, Baranya
aija, Udvarhely m., — 9
J. J. m., Nyr. 20 : 191. — nyivéni =
juh egyéves koráig. a kosból kukacot, nyivet szedni.

*Növedék — Gömör m. — a
Vö. Kiférgez (szarvasmarháról).
Vö. Nyivelni.
juhászságnál, a szaporulat. Vö.
Ideiség, Tavalyiság. *Nyüvesedés -7 Puszta-Szanda

Nyáj — Hoj-tobágy, általános —

— juhnyavalya.
T. M., MNy. VIII: 91. — a birka SNyüvesség — Hódmezvásár-
és juh: kos-nyáj; de disznó hely — juhbetegség; orvossága
is:

kan-nyáj, disznó-nyáj. Ver. 43 = ennek is a rüzsír; régente a

grex. A
nyájnak és falkának a bagóié, a melyet a számadó
Hortobágyon van, T. M. szerint, „serczegtetett a nyüvesbe".

MNy. VIII 91 — eleje, hátujja,

jobb- és
:

balszárnya, széle *és

Oaie buccie— oláhban, Nyr.

közepe, nem dereka. Vö. Falka.

37:468. — nagyfej juh.

— Ótómag — Békés m. — birkák

Nyájról Hortobágy, T. M.,
MNy. Vin:91. szólás. Had — oltása evvel történik s akkor sze-
dik a jöv évre : „mikor a birka
farojjik má" a hátujja is.
fülén meg fakad"' 1. 0.
Nyájajuhász Alföld a ki — — Ovis strepsiceros — Reischer
több gazdának falkájából összesí-
tett ürünyájat riz. Ürünyáj r-
— hosszúfarkú, legszebb test-
arányú, jobbára fehérszálas gyap-
zje, Kecskemét.
júval fedett faj. Szarva csavart,
Nyáj széle Hortobágy, T. — szétálló, durva szre 12 16 cm. —
M., MNy. Vin:91. A nyáj — hosszú. Többnyire ikret szül. Ha-
szélin hattam (a szúrt), ereggy el zája Magyarország, Oláhország,
érte. Lengyelország. Vö. Ázsiai juh.

*Nyigér — Kálmáncsa — a
*A magyar sjuh.

csúd a juhnál (a nygtl). SÖreg juh — PP. 1708 — ada-

sia.
*Nyirés — Kecskemét, 1673-iki
szabályzat — juhnyírás. *Öreg ürü — Nagyszalonta —
4 éves herélt kos.
* Nyírni — Ver. 107. — Tondere.
Örü — PPB.
Vervex; 1. —
Nyislet — Csíkszentdomokos, PPBod. m., Ein Hammel; Örü,
Nyr. 32 : 328. — koslat. Vö. Oklsz. Vö. Berbecz; Oríi hus^
Coitus. Sz. F. B., Caro Veruecina. Hor-
33*
 :

sszedéllel 516 Pokla

tobágyon „örü", MNy. VIII : 139. Agnum vnius anni vulgo pasuk
L. Ürü. harany vnum; a legzsengébb.
* sszedéllel — sok helyen — * Pecsenyét metszeni — Kecs-
Vö. Delel. kemét, Krös és Halas 1673. évi

*Összedillel — Bihar, Karczag juhászrendjében, 1. H. 0. A m.

.

— összedelel a juh, mikor félbe- nagy sf. Eltanulm. p. 367. —

szakítja a legelést, lekonyítja juhászoknál a bárány tilos utón
fejét és súrú tömeget alkotva, való ölése (pecsenjét metszeni).

órákig is veszteg áll.

Vö. Pecsenyézés.

Összerezzen
* Karczag — a — Pecsenyézés — Kecskemét,
juh, ha érezte a farkast „össze- Krös és Halas 1673. évi juhász-

rezzent" =
torlódott. Vö. Meg-
rendje (1. H. 0. A magyarok nagy
rezzen. sf. Eltanulm. p. 367). — „pe-

* Összeszoktatás — általánosan cseniézés" = tiltott úton való hús-

a jószágnak pecsenye
— már a bárányoknál kezddik
szerzés,
alakjában való tilos fölprédálása.
az akiokban és hodályokban külön
Vö. Pecsenyét metszeni. Megjegy-
rekeszekben; arra való, hogy a
legelre kihajtva, együtt tartsa-
zend, hogy a pecene tótul = sült,

a magyar szó innen került.

nak. Az összeszoktatást 10 — 15-ön — —
kezdik s mind többet és többet Peggyes Lz. a bárány
adnak hozzá s ehhez képest tá-
bokacsontja.

gítják a rekeszt is. A kategóriá- •Pleketor — Selye, Marostorda

kat külön szoktatják össze. m. — olyan juh, mely elvetette
*Összezaliol — Gagy vize men-
a bárányát, de azért mégis tejel.

M. — ha
*Márkod, Marostorda m., a juh,
tén, Udvarhely m., J.
a melyiknek a bárányát eladták,
valaki a fej juh okát a meddkkel
vagy a juhokat a kecskékkel össze-
de még tejel. — Lz. — medd juh.
zavarja: összezaholta. * Pokla — Rava, Udvarhely m.,
J. M. — emls állataink mindjárt
*Pásztorolás rendje Selye, — a szaporítás után elvetik a pokláty
Marostorda m. —
Szent György ez a méhlepény ; ezt a babonás
naptól hóleesésig ; fejés Szent nép a pajta hidlására rejti, mert
Mihály napig. —
•Pásztorolás ha eldobja, a boszorkányok elve-
kezdete —
Márkodon, Marostorda szik a juh, a tehén, kancza sat.
m. —Szent György napja, a mikor tejét; de az els héten, t. i. az
a majoros átveszi a gazdáktól a elles els hetében senkinek sem
juhokat és a mikor kezdetét veszi szabad semmit kiadni a háztól,
a befejés. — Pásztorolás végz-
*
mert az ily kérk nemcsak a tehén
dik — Márkod, Marostorda m. — sat. tej ét, hanem az asszonyok tejét
hóleeséskor juhhányással, 1. o.
is az els héten elviszik. Sz. D.,
Pázsitbárány —
Oklsz. 1621 Kreszn., az ell juhnak mássá,
Vulgo pasyth harany agnum wnum. másodika, poklája. Tiszadob, Nyr.
Pornyálni 517 Seregjuh

20 432., a tehénnek bennmaradt

: Rideg Juh — Kiskunfélegy-
méhlepénye. Vö. Szokla, Bárány- háza, jzk., 1781 — 1801. — sem
tartó. tenyésztésre, sem hizlalásra nem
SPomyálni — Székelyf., Tsz.
fogott, külön falkában járó juh.
— a juhokkal lassan legeltetve Rúna — Oklsz. — von je einem
elbbre menni. schafe gewonnener woUballen.
1705 Gyapjurul Els
• Pomyáltatni — Székelyföld,
Rúna
: :

Második nyirisbl Rúna

nyirisbl

Tsz. — a juhnyájat este és haj-

96. stb.
98.
Adalékok Zemplén várm.
nalkor a legelhelyeken eregél-
tört. VI: 240.
getni Angyalos, Beseny, Gidó-
— Pusztaszanda —
;

falva, Háromszék m., Nyr. 18 :

*Rühesedés
574., fejés után a juhokat legel- juhnyavalya. Vö. Rühelés.
tetni. Rühös juh — egy rühös juh
*Pöcse — Kálmáncsa van egész nyájat fertz rüh ; = scabies.

a kosnak = penis. Rühszeres — M. ó., Kecske-

Purzsa-bárány Hortobágy, — mét —
a rüh ellen alkalmazott

T. M., MNy. 139. Vmrö- :

— kencs tartója.

vid-, kunkorgós szarvú, fehérszr

erdélyi v. oláh juh, öregje,

Sajtnyomóház — M. ó., Kecs-

talja egyaránt. Megkülönböztetve

fia-
kemét a hol a— juhsajtot ké-
szítik.
a juh és hirká-ió\.

Purzsa-juh — erdélyi rész — Sántázni — Szilsárkány, Sop-

oláh juh, durvaszr, 1. Purzsa-

ron m., Nyr. 6 472. : — a juhok
lábait tisztogatni.
bárány.
Segvéghurka — Hortobágy, T.
*Raczka — Szihalom, Nyr. 8 : M., MNy. vm : 139. — a birka
569. — bárány = kutyaszr. végbele. Intestinum rectum.

Baczkás — Ivád — hosszú- Selyembirka — spanyol juh.

szr juh. Vö. Czigája. B. M.Nsz.

*BambuÜ — általánosan — * Sereg — Felslok, Csík m.,

Rambouillet-birka.
csángó, Diemár Károly Erdély =
juhnyáj. Ver. 109., Turma (a juh-
*Ránczos bárány — Nádudvar nyáj az oláhoknál. H. 0.). * Sereg
— a merinó-birka báránya. joho, Felslok, Csík m., csángó,

*Rárúg — Vacsárcsi, Csík m.

juhnyáj.

— „Mikor a juh valamit lát, a Seregjuh — Oklsz. — 1637:

mitl fél, kettt-hármat rárúg az Wadnak barom oszkotarsagh allya
els lábaival a földre s osztán, seregh Juhok. Elseö oszkotharsagh
usdi, vesd el magad, futni kezd." alatt vagyon feyeös Juh 226.
"Vö. Toppint, Tappint. Meddeö eoregh Juh 24.
 Sokszarvü birka 518 Tokás birka

*Sokszarvú birka — VAvi Illés * Szrén szálán elveszett juh

Pál — juhfajta. — Kecskemét — juhász kezén

Spanyol juh — Edvi Illés Pál

elveszett juh, melyet a juhásznak

— Vö. Selyembirka.
elengedni tilos volt, 1773.

*Suta juh —
Rava, Udvarhely Szrjegy — Hortobágy, T. M.,.

m., J. M. —
szarvatlan juh. MNy. VIII :
— az
139. szrén állat
lev szám vagy betjegy. Vö.
Ujjuju, suta juh
Megdöglött a gagyi juh Szrbijog.
Nem kell neki több sarjú. Sztronga — 1. Esztrenga.
Vö. Szarvas juh.
Sztrongabárány — Oklsz. —
Szalmázni — T. Gyr vá- S., als hirtensteuer gelieíertes Lamm.
ros Ivt. 1713. — juhot szalmával Adóba való bárány, mely sztronga
ellátni. Vö. Szénázni. V. isztronga, esztrenga után járt.
* Számadás — Vacsárcsi, Csík
*Sztrongajuh — fejés alatt álló
m, — Szent Mihály-napkor a juh. n. R. F. 1704.
'

pásztorolás befejezésekor szám-

adást tartanak s ezt megint egy
Sztruujga — 1. Sztronga, Esz-
trenga stb.
kis evés-ivással ünneplik meg, a
„gazdák átveszik juhikat'' s ezzel Szurkolás
* általánosan — —
az évi juhászat véget ér. bárányoknak olvasztott szurokkal
Száradott juh — Erdély — az való j egyezése drótból alakított

olyan, melynek teje elveszett. A számmal v. betvel, v. jegygyeL

Török-magyarkori emlékek 1 286.,
287., az apadott juhot nevezi így
:

Tatavirozás — Balatonmell.,,

Nyr. 17:180.
— a juh korának a fülén
való szúrásos-festékes j élezése,
Száraz, medd — Heves m.,
külön eszközzel. Vö. Vakjegy.
Mtsz. sz. meddr'i, Ozora, Tolna
—
;

m., Mtsz. — öreg anyajuh, a mely * Tavalyiság — Gömör a

abban az esztendben nem ellett.
magyar juhászoknál : a múlt évi
szaporulat. L. Ideiség.
í Szarvas juh — Rava. Udvar-
hely m., J. M. — ha szarva van.
S Tekertszarvú juh — Mohi.

Vö. Suta juh. Compl. — Ovis strepsiceroSj.

*raczka juh, a fennálló
Szénázni —
T. S., Gyri Ivt.
hosszúszr juh, kivált a
csavart-

1713. —
juhokat szénával ellátni.
szarvú,
Hortobágyon. A magyarok sjuha..
Vö. Szalmázni.

Szrbijog — Hortobágy — Tergenyésszamár — Alföld —

I. Szrjegy. teherhordó szamár, a juhászé.

Szre — Hortobágy, T. M., * Tokás birka — Puszta-Szanda

MNy. Vni: 139. — *a juh hosszú — spanyol, ránczos Merino. Juli-
szre, tehát nem a gyapjú. sor : Bárány, .4nyabárái]y, Kos-
 ::

Tokjó ™ Ürfibárány

bárány, Anyajuh, Kos, Ürü — változatai a kecskebakra vonat-

metszett — Toklyó, Toklyóanya koznak.
1 éves, Apáczakos(?) 1 éves,
Tokly^ó — Palóczság — egy
Apáczaürü (?) 2 éves, Apácza- éves nstény bárány. Vö. Toklyó.
anya 2 éves, Öreganya, Czanga, Nyr. 22 : 80.
fiavesztett.
*Toszító — Alföld — hosszú
Tokjó Nagykunság, Nyr. — nyélre keresztbeszögezett deszka-
16 524.
: Nádudvar, Hajdú m.,
;
darab, a tüzelnek való juhhul-
Nyr. 8:234. esztends juh, — ladéknak rakásra való összetaszí-
kosbárány (!) Nádudvar. Átvitt ér- tására.
telemben ostoba. Nagykunság.
Vö. Toklyó.
:

— Tokjó — Hortobágy, í Torkolnék — Hatod, Három-

bárány, T. M., MNy. VHI 139. — :

szék m. — a berbécsek, mikor
viaskodnak, ökleldznek.
1 — IVs éves (tavalyi) nstény
bárány. Turma — Lz. — juhnyáj, sereg.
Tokjó-falka — Hortobágy, T.
AL, MNy. Vin:91. — kos alá
*Ürü — vö. Vru, Capf, Capp,
még nem eresztett nstények és
Eör, Apáczaürü, Öreg ürü, Örü,

ürük.
Ürübárány, Ürütoklyó, Wrw,
*Békés, herélt hím juh. Bszsz.
Tokjuh — S. I. szótárában, 1.
szerint Vru, Schl. sz. j. szerint
Nyr. 12 : 63. — egyes vidékek Wrw. — *rü — általánosan — az
kiejtése is úgy tünteti fel e szót,
Ovis aries herélt hímje. Vervex =
mintha juh volna, utórészében 1.
Berbécs. *Ivád és Edvi Illés Pál,
Toklyó, * Hódmezvásárhely. herélt kos. Schl. sz. Vervex;
j.,

Tokió — Balatonmell., Tsz. castro (wrw). * Vervex, der Schöps.

Malonyay, Zalaapáti — esztends Kolozsv. glossz., 1577, Ddg. Nyr.
bárány, tavalyi birka. Vö. Toklyó. 36 : 365., vervex (örw). Hortobágy,

„Melyik ló tartozik a birkák T. M., MNy. Vm : 139., herélt kos.

közé ? A tokló. (Esztends birka.)" Vö. Ürü. Sz. F. B. = veruex.

: Eórú
Szentgál, Veszprém m., Nyr. 7 Bszsz., boch uag vru = bak v.

325. ürü ; vervex. — Ürü — Oklsz. —

— vervex. 1517 Emi vnum ewrew

* Toklyó — sok helyen
et durauit
:

osque trés dies. Emi

:

Ovis aries, ifjú nstény, a míg

vnum ewrew et durauit vsque
szz. Tiszaszentimre, Kunság, Nyr.
terciam feriam. Vnum agniim
10:239., kétéves bárány. Vö.
castratiim Eurmrth. L. Ürü.
Apácza. * Békés m., Nagyszalonta,
egyéves juh. Hont m., Nyr. 5 Ürübárány — Békés ha —
474. — kaszafen tokj a. — Toklyó a juliot mint bárány herélték.
— vö. Capf, Capp, Jerketoklyó, Géresi: „Károlyi család levéltára.
Kostoklyó, Tokjuh, Tokjó, Tokió, IV. 453". Nyr.22:546. „Idei ürü
Tokly^ó, Ürütoklyó. A capp és bárány van nyolcz". Vö. Apácza.
 ; ;

rflfóka 520 Vezérürü

rüfóka — M.-Zalaapáti — * Vakjegy — Békés — az, a

ürüfalka. mely a fül belsejében van „této-

Ürühús — Oklsz. — caro ver- vázva", kívülrl nem látható

Kecskeméten az, a melyet a ju-
wecina. 1545 : Vöttem wrö húst.
hász tvel karczol a birka fülébe
Ürütokjó Hortobágy, T. M., — spipapörjével teszi maradandóvá;
MNy. VIII 139. kiherélt bárány.
:
— ez titkos jegy, hogy lopáskor tu-
*Ürütoklyó — Békés — egy lajdonát igazolhassa. L. Fülje-
éves hím juh. gyek és Tatavirozás.
Üti — Veszprém m. —a kost Vékonyhurka — Hortobágy,
evvel a szóval szokták ingerelni. T. M., MNy. Vm : 134. — a birka
Nyr. 5 : 523. vékonybele. Intestinum tenue.
Üti kos Paks, Tolna m. — —
öklels kos. Nyr. 22:431.
íVérhüdni — Székelyf., Tsz.

— Csík — 383. —
mikor a felette megker-
*Üvecs m. egyéves
getett juhokat és disznókat a sok
diszkebárány. Székelység, Nyr.
futásból eredhet betegségtl úgy
34 : 107., 31 : 115., egyéves diszké,
igyekeznek megmenteni, hogy a
1. 0. Gyergyó,Nyr. 34:260. Kilyén- ;

fülöket megvágván, vért ereszte-

falva, Csík m., Nyr. 9 525., két-
:

nek
éves juh a két év tévedés. — rajta.

— szólás a Hortobágyon.
;

ívecs — Gyergyószentmiklós — Vezér

a 9 juh egyéves koráig, ha nem „Meg kell fogni eggyet abbul a

lett fia —
*nem szabatos egyéves :
vezérbül ni!" Hortobágy. L. Ve-
korig nem is lehetett fia.
zérürü.

z — Bélteky Kálmán, Nyr. * Vezérkos —

általánosan —
16 : 11. — valakit vagy valamit az, a melyen a kolomp van s a
bizonyos helyrl. Egy bizonyos nyáj élén halad.
hely elhagyására kényszerít. Vö. * Vezérürü —
általánosan —
Hajt, Kerget, Terel, Pásztorit, El-
az, a mely a kolompot viseli s a
akaszt. Debreczen, Nyr. 34:383.,
nyáj élén halad. L. Kolompos.
a juh párzik. L. Coitus.
* Vezérürü — túl a Dunán —
*Üzekedós — Kiskunfélegy-
a nyáj élén járó kolompos ürü.
háza — a juhoknál Demeterkor
Nevek: Biczikli, Meggyes, Csákó,
esik az üzekedés.
Bajor, Góla, Pörge. — Vezérürü
*

*Üzekedik — általánosan — — Nagyszalonta — a falkához

a juh ; népies terminus szerint (itt nyáj) kell 4 darab hároméves
„Demeterkor" = október 26-ka vezérürü, ki után a nyáj indul
táján. Fejér m., Nyr. 10 : 188. és igazodik, ha túz üt ki a hodály-
Hajduszovát. L. Coitus. ban, elbb a vezérürüt szabadít-
zik — Szürnyeg, Zemplén m., ják, a többi magától megy utána.
Nyr. 12 :384. — a juh párosodik. Vö. Kolompos. Nádudvar, de
L. Coitus. általánosan is — az az ürü, a
 :

Zahín 521 Hódos, hódos juh

mely kolompot visel s a nyáj fehér — tót. Vö. Vakisa. íRava,

élén jár. —
Vezérürü Horto- — Udvarhely m., J. M. — az egészen
bágy, T. M., MNy. VIII 139. :
— fehér juh. Vö. Bölicze. íGyergyó-
a nyájat nyakában kolomppal szentmiklós, K. L. — tiszta fehér-
vezet ürü. Vö. Harangosürü, pofájú juh. *A tót bjelinza.

Vezér. í Hatod, Háromszék m. — a fehér-

pofáj ú juh.
Zahin — Bögöte, Vas m., Xyr.
16 93. — köpczös, kebles birka *Bukelája — Hatod, Háromszék
—
:

(Kecskeméten a régiség-
(Cz. F.).
m. a feketeorczájú juh.

ben gazdag polgár). * Bunda általánosan —

a juh —
Zahol, széjjézahol — Fejér- gyapja egészében lenyírva. * Bé-
nyikó, Udvarhely m., Nyr. 18 : 256. kés —
az egy birkáról lenyírt
— iiz, szétkerget pl. a farkas a gyapjú.
juhokat. Krizánál: záhol.

— Csángó, Klézse,
* Csapott pofájú — Hatod,
Zsebereg
tavaszszal — Háromszék m. a — juh, ha az
Moldva, Nyr. 7 478. :

arcz egyik fele fekete, a másik

a hideg havas esben elázott
fehér.
szigon'i bárány.
Czirmos juh — Tsz. — babos
pofájú juh. Nyr. 26:531. íCsík
Juh szre.
m., Mtsz. I. 241.
Babókás — Csík m., MNy.
1:331. — pettyes, babos. Pl. * Fehér — Firtos- Váralj a. Ud-
Babókás juh. varhely m., J. J.; Szeged, Nyr.
32 295. Felssegesd, Somogy m.,
* Babos pofájú — Hatod, Há-
Nyr.
: ;

Galambok, Zala
32:293.;
romszék m. — a juh, ha arczán
m., Nyr. 32 Gyöngyös, Nyr. : 293. ;

apró fekete foltok vannak. Egyéb

32 294. Gyöngyöshalász, Heves
: ;

színek: fehér, szürke, fekete.

m., uo. Hódmezvásárhely, Nyr.
;

Bálán — Gyergyó, Nyr. 22 32:294.; Kemenesalja, Nyr. uo.;

112., 34:81. —
szkeszrú juh. *Nagygécz, Szatmár m.
Oláh kölcsönszó.
» Fejér — Rava, Udvarhely m.,
Belice — Gyergyó — fehér J. M.
szke bárány. a béli-
juh,
bl = fehér. Nyr.
Tót,
34:83., 34:
Fekete — Firtos- Váralj a, Ud-
varhely m., J. J.
260. Csík m., az olyan juh, mely-
nek szeme körül semmi feketeség
nincs. Nyr. 26:331.
Hódos, hódos juh — Rava,
Udvarhely m., J. M. — a szürke
íBelicze —Selye, Maros-Torda juh, ha fején fehér folt van.
m. — ha a juh szemkörnyéke *A holdról véve.
 ;;
:

Kormos 522 Fináncz

í Kormos — Hatod, Háromszék * Szürke — Rava, Udvarhely

m. — feketésarczú juh. *Berzen- m., J. M. — juh.
cze, Somogy, Hódmezvásárhely,
Nyr. 32 294.; Szili Sárkány Sop-
*Tarka — Rava, Udvarhely m.,
M. — juh.
:

J.
ron m., uo.

* Kormospofájú — Firtos-Vár- Vakisa — Gyergyó — bárány,

alja. Udvarhely m., J. J.
juh, melynek szeme körül feketés
a szre. Nyr. 34 : 260., 34 83.
:

* Lámpás — Selye, Maros-Torda Csík m., Nyr. 26 429. : ; Homoród

m. — a juh színe, ha fekete ar-
Almás, Nyr. 29 543. : — * Vakisa
czán nagy fehér folt van.
— Selye, Maros-Torda m. — ha
a juh szemkörnyéke fekete. Vö.
Lisza bárány — Halas, Nyr. Belicze ; *Rava, Udvarhely m., J.

23:143. — „föcske hasú", a négy M. — ha a szeme

a fehér juh,
lába meg a hasaalja barnásabb, körül fekete; $ Hatod, Háromszék
mint a többi szre. *Nem helyes, m. —
a szeme körül fekete juh;
mert éppen a hasaaljának kell * Gyergyószentmiklós, K. L. — a
világosnak lenni. szeme körül feketepofájú juh
*Firtos- Váralj a. Udvarhely m., J.

Örves, örves juh

* — Rava, J: — juhszr.
Udvarhely m., J. M. — ha a juh
nyaka kereken fehér. Juhnevek.

— — Badar — Újtelektanya, Nyír-

*Sömörös Kecskemét — tirpák.
egyháza, Nyr. 31 : 536.
„oldalú, fürészeltszarvú kos". Bi-
tangjegyzkönyv. Sodrottan gyap- Bagoly — Szürnyeg, Nyr. 10
jas (?). 278.

* Szemk — Balatonmell., Gö- Bandi — Újtelektanya, Nyír-

csej, Tsz. jegyesszem,
343. — egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
vastagszemöldökú birka.*Ha szeme
Berta — Újtelektanya, Nyír-
környéke fekete, 1. Vakisa.
egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák.
Sznye — Marosvásárhely, Nyr.
33 51. és 32 295.
: : — olyan juh,
Csókás — Homoródalmás, Nyr.
29 : 543.
melynek fakószürke szín gyapja
van. Ez a szrnév rendesen a — Homoródalmás, Udvar-
Dani
juhra, meg a juli hátáról lekerült
hely m., Nyr. 29 : 543.
gyapjúra használatos.
Diszké — Homoródalmás, Nyr.
Szöszke — Nyr. 35: 121. —a 29 : 543.
szösz-szín. Szöszkefmt bárány
át-meg-átszökdécsel a zöldhantú Fináncz — Újtelektanya, Nyír-
mesgyén. Arany J. egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.
:
 . :

Géza 528 Zsandár

Géza — Üj telektanya, Nyir- Muszi — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. vH : 53(). — tirpák. egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.

Háncs — Homoródalmás, Nyr. Nyika Homoródalmás, Nyr.

29 : 548. 29 543.
:

Hurda — Homoródalmás, Nyr.

29 : 543. Pirók Szüniyeg, Nyr. 10:

Hattyú — Újtelektaiiya, Nyír-

278.

egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák. Fista — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Irma — Újtelektaiiya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák. Rugós — Újtelektanya, Nyír-

Juhnevek —
Balatonmellék
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.

— Boris, Samu, Muezí, Sándor, Rupi Homoródalmás, Nyr.

Szarvas, Ránczos; az utolsó meríno 29:543.
leliet. — Dergecs — Bokros,
Bimbó, Csákó, Huszár, Pírok, Pusi, Samu — Újtelektanya, Nyír-
Sudár, Szeles, Vezér. Nyr. 3 : 527. egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.

Juhoknak, macskáknak — Kis- Szemk Szürnyeg Nyr. 10

újszálláson iniics nevük. Nyr. 278.
38 : 287.
Szke Szürnyeg, Nyr. 10
—
:

Julcsa Uj telektanya. Nyír- 278.

egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.
:

Szukszuk — Homoródalmás,
Kati — Újtelektanya, Nyír- Nyr. 29:543.
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Kecske — Újtelektanya, Nyír-
Tompos — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.
egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák. :

* Kosnevek — Balatonmell. — Vakara ^ Homoródalmás, Nyr.

Baka, Csákó, Huszár, Karcsú, 29 543.
:

Pörge, Rigó, Sudár, Táblás. Ezek

„vezérkosoW Vatyináta — Homoródalmás,
Nyr. 29:543.
Malcsa — Újtelektanya, Nyír- —
536. — tirpák.
Vésze Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 :

egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.

Matyi — Újtelektanya, Nyír-
:

egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. :

Vezér — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 536.; Szürnyeg,
Milóra — Homoródalmás, Nyr.
:

Zemplén m., Nyr. 10:278.

29 543.
:

Miska — Homoródalmás, Xyr. Zsandár — Újtelektanya, Nyír-

29 543.
: egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.
:
Fflljegyek 524 Füijegy

Füljegyek. *Csongora — székely — fül-

Áj — Csallóköz, Nyr. 15 : 432.

jegy, ha kiszakadt.

— juhok fülhegyén fecskefark- Csula —

Hont m., Nyr. 14:
szerüen kimetszett tulaj donjegy. 271. —
„Az a csulafülú szép
Szarvasmarhán is használatos (1. kos lesz." „Ne csula ne!" A N.
azt). A Csallóközön egy ájt fül- Szótár szerint Nógrádban és He-
jegyül használó családot a nép vesben ^apró fül, lefityeg fül;
áj-nak hívott. Vö. Ajas, Ajos és utóbbi megyében nemcsak juhra,
Szarvasmarha kategóriában Aj. hanem disznóra, st tárgyakra

*Ájas — Kriza, Vadr., Udvar-

is alkalmazzák, pl. kalap. N. Szó-

hely m., Vacsárcsi, Alföldszerte — tár szerint csulya.

fecskefarkszerúen kimetszett jegy *Csuli, csulyi — Félegyháza,

a juh fülehegyén; tulajdonjegy. Heves m., Mtsz. I. 366. — kajla,
Különben a nyíl szára tompa lefityeg (fül, fül) ; Székelyf.,
végén az a bemetszés, a melybe Mtsz. I. 366., csonka, suta.

az íj ajzáskor = feszítéskor a Csulya — Hont m., Nyr. 14:

húr belefekszik. Ujabban a pász- 575. — kutyákról, juhokról stb.
torok népetymologice az A bettl mondják, melyeknek a fülébl egy
származtatják. Néhol „Ájos". rész le van vágva. Vö. Csula.
íÁjos — Alföld, Gyergyószent- — Rajk, Zala m.
miklós, K. L. — füljegy. L. Áj, — *JEllvetni
a juhok fülének jelezésénél
Ajas.
a bevágást az elreálló szélre

*Bütült — Vacsárcsi, Csík m.

tenni.

— * füljegy: a hegyén lecsípett; * Fecskefark — Rajk, Keszt-

ha a füljegy kiszakadt s egye- hely — a juh hegyén be-
füle
nesbe vágták. Vö. Csapott. hasítás; jegy a juh korának j éle-
zésére. Vö. Ajos.
* Csapott — Vacsárcsi, Csík
m. — füljegy, a fül levágva. Felcsapott fül — T. S., XVII.
sz., Debreczen — ökör is.
Csapottfülü — 1799 — az a
sertés, de juh is, a melynek füle
í Flj egy — Hatod, Háromszék
le van vágva annyira, hogy csalni m. —
a juh jobb- v. bal-, néha

lehessen vele, mintha az állat

mindkét fülén lev rovás, jegyz-
elhullott volna. Vö. Fül. könyv, melynél fogva minden
gazda meg tudja különböztetni a
* Csípett — Gyergyós zentmik. maga juhait, bárányait a má-
lós, K. L. — füljegy, oldalt sokétól, st
ill.

a melynél fogva még

kicsípve.
a csávába került brt is felismeri.
Csipkés fül — Hortobágy, T. Minden gazda más-más jegyet
M., MNy. VIII : 139. — „a birka alkalmaz a maga állatainak fülére.
csipkésen kimetszett füle". Egyik a juh.ainak jobb- a másik
 ;
: : =

Gyapjüosztályozás 525 Korjelezés

a balfülére alkalmazza a jegyet, ról, alulról. Bitangjegyzkönyv.

a mely állliat a fül hegyének Vö. Kivenni és Füljegyek.
egyenes ferde csonkításából,
kiesípésébl
v.

v. hasításából, a fül
* Korjelezés — a juhnál. A juh
ritkán csak 6, legtöbbször 7, néha
szélének kiesípésébl v. a fül
8 éves koráig marad tenyészt-
átlyukasztásából. S Firtos-Váralj a,
nek, ekkor kiselejtezik a nyájból:
Udvarhely m., J. J.
ez a mustra s ezentúl hizlalóra,
Gyapjúosztályozás Kál- — majd levágásra kerül. A kormeg-
máncsa —
flj egy gyei, a finom határozás ezért fontos, a mire
birkánál a fülön semmi jegy
: = többféle mód van; lényeg szerint
legfinomabb ; a fülön lyukasz- különösen kett: a füleken való
tás = finom ; a fül alsó szélén bemetszésekkel vagy a születés
egy bemetszés = elsosztályú évszámát jelezik és ettl fogva
két bemetszés = második három ;
számítják az éveket, vagy min-
bemetszés = harmadikosztályú. den évben alkalmaznak a fülekre
egy-egy, vagy több jegyet. Az év-
» Hasított — Gyergyószentmik-
szám bemetszésé így alakul a
K. L. —
:

lós, Selye, Ma-

ftiljegy ;

fülfels szélén való minden be-

rostorda m., Vacsarcsi. Vö. Fecske-
metszés 1 =
az alsó szélén;

fark, Aj, Aj OS stb.

való =2 ; a csúcson való kimet-
*Hátulvetm — Rajk, Zala m. szés == 5 ; a kagylólyukasztás =
a juhok füljelzésénél a bevágást 10. Példával kimutatva fülcsúcs :

a hátraálló szélre tenni 5, fels fülszéle = 1, alsó fül-

Jegy — Hortobágy, T. M.,

széle = 2 ; 5 4- 1 +2=8, hozzá-

MNy. VIII : 139. — „alól vagy

adva a folyó évszám ezresét, szá-
zasait és tízeseit, p. o. 189, ekkor
felül vett jegy'' a fülön.
az elles éve 1898, a kimustrálás
í Kerékfal — Selye, Márkod, tehát hétéves forgónál 1905-ben
Marostorda m. — füljegy: a szé- következett be. Bükkösdön a Je-
len kereken kimetszett. szenszky-UT'dáalomban idmben a
Kijukasztott fül — Hortobágy, következ mód dívott (a magya-
T. M., MNy. Vni : 139. — füljegy, rázat a rajz szerint)

rendesen a tulajdont jelezi. Újab-

iH=2 ^0-^^0-^^0=30
ban fogószerú lyukasztóval végzik.
Kivenni — Kecskemét — a
fülbl, metszéssel jegyezésmódja ;
3+3=6 30-^30=60
„balfülébl al ólról ki van véve".
Bitangjegyzkönyv. Vö. Füljegyek
és Kivevés. *Kálmáncsa, meg-
szállani. L. Métöly. H898
* Kivevés Kecskemét — a — A jobbfi fels szélén minden
fülbl mint jegy: elölrl, hátul- bemetszés = 1, az alsó szélén =
Likas 526_^ Aggík

3 a balfiü fels szélén minden

; Névjegy — Hortobágy, T. M.,
bemetszés =
10, az alsó szélén = VIII : 139. — betújegy a fülön,

30; a jobbfül fels és als szé- színesen „tetovirozva".

lén két-két bemetszés = 8, a bal-
fül fels szélén 3 =
30, alsó szé- *Ritkos — Gyergyószentmik-
lén 2 =
60, együtt 90, mind a lós, K. L. — füljegy. Vö. Szakás.
két fülön együtt 98 hozzáadva ;
í Rovás — Vacsárcsi, Csík m. —
az ezrest és százast, lesz az elle- füljegy.
tés éve 1898, a melybl a mustra
éve kiszámítható. A második módra — Gyergyószentmik-
nézve Biharilye adta a jó példát. lós, K. L. — füljegy, oldalt fél-
Itt a bárány az elles évében kapta holdszerú kikanyarítás. Vö. Ritkos.
az els bemetszést, mely az évet,
pl. 1891-et jelentett. Tíz évre
meghatározva a jegyek a rajz sze- Juhtej termékei.
rint, mint következik, alakultak: Abanyudni — Békés m., Nyr.
3 : 524. — megalszik a teje.

^;^>^"^^ * Aggaszt — tejet aggaszt, túrót

aggaszt. Czegléd Mindszent, Cson-
m\ 1892 1893
grád m. ; Palóczság
;

— túrót ké-
szít úgy, hogy az aludttejet meg-
melegíti s azután zacskóba kötve

Í894 ^895 1896 felfüggeszti. Trje és vid., Zala

m., Ütsz. I. 11. A túrót retek-
formára összegyúrva füstre teszi.

Vö. Aggasztal. (Nyilván az akgaszt

m? -1898 1899 = akasztgat szóból ered.)

* Aggasztal — Sajóvölgye, Gö-

mör m., Ütsz. I. 11. — aggaszt,
1900 túrót aggaszt. Vö. Aggaszt.

Ennek a módnak egyszersített y Aggasztó — Czegléd, Ütsz.

változatai Rajkon. Zala megyében, I. 12. — vászonzacskó, melyben
a Rollerek birtokán is éltek. A a túrót aggasztják.
magyar néprajzi irodalomban ezek
Aggaszt túró — Nógrád m.,
a fülrovások is végtelen „számso-
Nyr. 21 : 279. — aludttejet meleg
rokra'' magyaráztattak, holott tel-
helyen túróvá hagynak alakulni.
jesen gyakorlati gazdasági ezélra
A túrót tartalmazó hegyes vászon-
szolgáltak és némely ponton még
zacskó: aggasztó. Czegléd, Rima-
ma is szolgálnak.
szombat.
* Likas — Vacsárcsi, Csík m. — Aggik — palócz, Nyr. 22 : 31. —
fülie2:y. Általánosan. „megaggik a tej'* == túróvá
Aggódik 527 Brenze

keményedik. Vö. Megaggasztaló- Bepillédzett — Gyöngyös, Nyr.

dik, Megaggik. 9 : 332. — a tej : forraláskor
pillehártya képzdik.
í Aggódik — Nógrád m., Ütsz.,
I. 12. — túróvá képzdik (az Berbencze — Székelyf Mtsz. ,

aludttej meleg helyen). I. 118.' — útitarisznyába való

túrós faedény.
SAggott-tej Szeffed Udvar-
hely m.. Ütsz. —
:

íBirginyó — Felslok, Csík m.,

I. 12. aludttej.
csángó — tejver. Vö. Briginyó.
Aludttej — Lac coagulatum, Borító — Udvarhely m., Csík
Kolozsv. glossz. 1577 : aluttey, m., Mtsz. — túró, orda, háj, só-
alut t^y, Nyr. 36 : 70., 419. Sz. tartó, kerek fadoboz. Vö. Boríttó,
F. B. alut tey. PP., alutt-téj. Vö. Boríttós.
Aggott tej, Posadt tej.
í Boríttó — Lóvész, Csík m. —
Bébimos —
Erdélyi bányavidék,
túrótartó fadoboz. Ebbe borítják

Diemár Károly édes sajt,— a túrót (útra viszik). Vö. Borító.

kukoriczaliszttel, * kedvelt eledel

A boríttónak van tartója és fedele.

az erdélyi részben, urak aszta- Boríttós — Székelyf, Mtsz.

lán is. I. 164. — borító (útraviend túró
számára való fadoboz).
Be-fej — Heves m., Mtsz. I.
sat.

558. — beszolgáltatja a fejt tejet Borondza — Abauj m., Nyr.

a juhász, ha túróért és vajért ki 33 : 21. — boronza, *a sajtból
nem bérelte a fejés hasznát. gyúrt túró.

— Boronza — XVII. század —

Bemérés Alsófehér m., Lz.
a vert vagy gyúrt a
— a tejmennyiség szerint, mely
„brindza", a melyet a
túró,
gomolyá-
tót

egy-egy gazdának juhai után jut,

ból gyúrnak, vernek. Vö. Borondza,
két Szentgyörgynap (római és
Brindza, Brenze, Bronza, Brondza,
oláh naptár) között mérik he a
Bronzaturó.
juhokat. A bemérés az egész falu
juhtartó gazdáinak részvétével Brenze — Miklosich, Nyr. 11:
s kalákával történik. Leölnek 118. — bronza vagy brondza == ca-
néhány bárányt ; összeadnak egy- seus breznensis (Kreszn.) Cseh :

két vider lurkát vagy mókusvizet brynza, tót: brindza; lengyel:

(zsidó pálinka) s kimennek a bryndza ; rumun brünzü. A
: hazai
pakulárhoz a sztrungába, a hol német tájszólásban brinse = ge-
minden gazda külön megfeji a kneteter Káse. Diefenbach német
maga juhait, beléönti a tejet a eredet szónak s biest-e\ (colo-
négykupás (négypintes) régi tej- strum, angol heesting, bresting,
mértékbe a juhbíróság azután
; hazai német: Brieserkás, Káse von
megvizsgálja, megállapítja s ro- frischgegohrener Milch) egybe-
vásba szedi az illetéket. tartozónak gyanítja. Vö. Boronza.
Brigigyó 528 Dézsa

A „brieser" = breznóbányai, a töltik (Hétfalu, Nyr.) ; hurdó, töml-

melynek juhászata nagyhír volt. forma túrba (Kisd. Sz.) hordó-^i^:

Brigigyó
* —
Lóvész, Csík m. — tömlsíp. Tsz. a szerb burduk —
bika kecskebr, melyet össze-
V.
tejver. Megaludt tejet verik ezzel;
varrnak, belül degettel bekennek
van : nyele, keresetje.
és folyadékok, fképp pedig bor
*Briginyó — Felslok, Csík m., tartásárahasználnak = * bortöml.
csángó — tej ver. Vö. Brigigyó Székelyföld, Hétfalu, Brassó m.,
Birginyó, Tejverfa. Mtsz. töml. Vö. Burdó.

— vö. Boronza.
Brindza
Brondza — vö. Boronza.
Bronza — Oklsz. — Caseus
Cájtli — Komárom m., Mtsz.
— fejgatya, melyet a juhászok
fejeshez kötnek fel,*nyilván német.

Csatorna — Sz. F. B. — Cza-

Breznensis. 1546 Casei in vtres :

compositi Bronza vocati ; 1549:

torna á saiton: lingula. Sait itt
Vtres casei vulgo bronza; 1557;
sajtó.
Quoddam genus caseorum Brenza
vasculis 5 ; 1564 : Vtres wlgo * Cseber — Málnásfürd — Vö.
themlowy 3 berenze = * töml- Tejescseber.
sajt
1601
;

:
1596: Egi fel

Casei caratini vulgo Boron-

zapu boronza;
S Csónak — Lóvész, Csík m. —
a krinta (1. o.) csatornája. Vö.
cza; 1619: Boronza egy korczos
Csorgó, Csorgató.
vannaval ; 1670 : Ex larido, butiro
brincza et caseis. Brinza — juh- Csóré — Mtsz., 346. — I. 1.

túró. Vö. Boronza. Hont m. — összefutott Nóg- tej ; 2.

Bronzatúró — Oklsz. — 1569: —

rád m. — savó Kiskunhalas
; 3.

szopós gyermek szájából ki-

Formagium bronz athwro in
Vö. Boronza.
dolio.
buggyanó tej ; 4. Fájsz — savó-
ból tejjel és tojással készült étel.
*Budákó — Felslok, Csík m.,
csángó, Lóvész, Csík m. — tej-
í Csorgató — Málnásfürd — a
gyújt dézsa v. kád (egyik füle kiri7tta (1. 0.) csatornája. Vö. Csó-

nagyobb és lyukas, a másik kisebb nak, Csorgó.

és ép). Fedeles. Vö. Tejgyjt s Csorgó — Selye, Maros-Torda
budákó. — a kirinta (1. o.) csatornája. Vö.
Bulz — Szucsák, Kolozs m., Csorgató, Csónak.
Nyr. 18:575., 22:208. — kis sajt,

oláh elem a m. nyelvben. í Dézsa — Székelyf., Mtsz. L

398. — túrós döbönke * a Király-
Burdó — Székelyföld, Mtsz. — hágón innen víztartó, két lyukasz-
;

bwrdo. töml.
tottfül faedény, mely rúdon hor-
Burdu — Munkácsi Nyr. B., dozható, a Királyhágón túl Cseber,
13 : 259. — juhbr, melybe a túrót 1. azt.
Dobon 529 Fejövödör

Dbön — Esztergom, Nyr. 3: í Fejés tart — Márkod, Maros-

34. — bödön. Tsz.-ban döbörke torda m. — Szent János-naptól
„bodony túrónak" valószínleg Szent Mihály napig.
sajtóhiba e. h. döbönke. * Fejbögre — Alföld — egy
* Döbörke — bodony, túrónak kis bögre, mely a fejvödör felett,
való. Székely szó. Tsz. 97. = két madzag közt függ s a mibe
Turósbödön. közvetetlenül fejnek. így a tej ke-
vésbbé habzik. Vö. Fejcsupor,
Édes sajt — Barkóság, Nyr.
Fejké, Fejpitli, Fejvider, Fej-
32 521.
: — friss juhsajt, gomolya.
vödör,Fejkupa.
Egósztej — Egy egésztej.
1.

íPejcsupor Hatod, Három- —

Egy egésztej — Alsófehér m., szék m., Selye, Marostorda m. —
Lz. —a kinek beméréskor négy- kb. három deczi rtartalmú, ége-
kupányi teje volt, minden renden
tett, mázas cserépedény, a melybe
(versen) kap egy egész napi (reg- fejnek. Az ótós fogason (1. o.) lóg.
geli, déli, esteli) fejést, a mi pl.
Fejeskor a fejvider madzagába
600 juhról öt veder (50 kupa) csiptetik. Vö. Fejbögre.
tejet tesz ki. Vö. Féltej, Fertály-
tej, Háromfertálytej.
Fejké — Dunántúl, Nyr. 5 :

— 18. ; Kemenesalja, Tsz. — fej-

íEgy juhra való Hatod, Há-
sajtár.
romszék m. —
16 font sajt és
1 kupa orda. A súly egy meg- Fejkosár — Márkod, Maros-
felel k. torda m. — a hol a juhokat fejik.
Vö. Esztrenga stb.
*Egy juh tej — Selye, Maros-
torda m. — 14 font túró és 3 font * Fejkupa — Ló vész. Csík m.
orda. A régi font szerint számítva. — három deczi rtartalmú, egy
Vö. Kompona. darab fából faragott fejedény.

*Egy kompona sajt — Hatod, Vö. Fejbögre.

Háromszék m. — 48 font. Fejpitli — Bny, Gyr m.,

— Alsófehér m., Lz. Mtsz. I. 559. — fejsajtár. Vö.

Egy rend
— egy kategória; azon gazdák,
Fejbögre.
kiknek négy kupányi tejük van. í Fejvider — Hatod, Három-

Eming — Kassai szerint (2 : 79.)

szék m., Lóvész, Csík m., Már-
kod, Marostorda m., Selye, Maros-
„Somogy és Szála vármegyei szó:
eming, lac v. serum lactis salsum,
torda m. — dongákból összerótt
fejedény fogója a fülein keresz-
;
a sajtból sajtó által kinyomatott
tülhúzott madzag, erre csiptetik
sós savó. Ezen okból Somogyban
a fejcsuprot. Vö. Vider és Fej-
imitt-amott mondják sós, mint :

bögre, Fejvödör.
az eming". Nyr. 17 554. : ; Zala és
Somogy m„ Mtsz. I. 489., sajtból * Fejvödör — Szeged-Csöngöle
kisajtolt sós savó. — abroncsos faedény, a mibe a
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 34
 6 ;

Fél juhtej 530 Gomolya

juhokat fejik. * Kecskemét, ua. Galeta — Tsz. — a

palócz^. tót

Vö. Fejóvider. gelata = túróbödönke, de sajt- és

íFél juhtej —
Márkod, Maros-
vajtartó is. Oklsz. 1620: Az
torda m. „a—melyik juh fél-
Juhasz házban vagion kamoraia-
ban saitt Niomo galita No 8.
tojáshaj nyinál kevesebbet ad, az
Vagion vay keopelleio gilitta.
után a majoros féljuhtejet ad a
gazdának" = 7 font túró és IVs
1634: Egi üres geleta. Vö. Galáta,

font orda. Ha egy gazda 5 — Gelyáta.

juha közt van egy ilyen szúk Gazdasági

* Vacsáresi, k —
tejelje, az is egész juhtejet kap, Csík m. —
a „gazdaság" tagjai
mert kipótolja a többi jól tejel. által hitelesített 16 fontos gye-
Vö. Egy juhtej. Próbafejés. rek fejnagyságú sziklak. Ezzel

Féltej — Alsófehér m., Lz. — mérik az egy juh után való

sajtot == 16 font. Vö. Kompona
a kinek beméréskor két kupája
minden második renden
k, Kompona.
van, az
kap egy egész tejet. Vö. Egy egész- Gelyáta —
Szolnok-Doboka m.,
tej, Fertálytej. Nyr. 22 536. : fenyfaedény, —
Fertálytej — Lz. — a kinek be- melybe a juhokat fejik. Vö.
Galeta.
méréskor egy kupája van, az min-
den negyedik renden kap egy Gomoja — Debreczen, Nyr.
tejet v. egy sajtot. Vö. Féltej, 7:189., 11:189. — L. Gomolya.
Egy egésztej. Háromfertálytej.
* Gomolya — a nem -z
Pontos-kövek
í — Selye, Ma- vidékeken — juhsajt, illetleg
rostorda m. a — fontos tál- (1. o.) túró, jobbfajta, mert le nem fölö-
hoz való k súlymértékek a gaz- zött tejbl készül. Vö. Édes sajt.
dák által hitelesítve. — * — magyar juhászat
Gomolya
*
Fontos-tál— Selye, Marostorda
— nagy a melybl a túrót
sajt,

— verték és verik. L. Boronza. —

m. kétkarú kézi mérleg, fa-

karokkal, fafogóval, fany elvvel,

Gomolya — Bihar m., Nyr. 4:
444. ; Falóczság, uo. 22 34. :

bükkfatálakkal kenderkötk-
és
kel, az orda mérésére. Vö. Fon-
Rimaszombat, uo. 10 88.:
— juh-
sajt. (Szentesen, Nyr. 8 : 187.,
tos-kövek.
juhsavó.) Oklsz. 1594 Gomoliak.
Fuka — Alsófehér m., Lz. — 1602: Gomolya Pál
:

stb. 1731:
— kétliteres mérték. Juhászoktól, gomolyákat
a kik
vagy hrudakat hordanak a vásár-
Gajáta — 1. Galáta ; a tót
pénz köznap 1 den. M. Gazd.
gelata.
tört. Sz. Vn:88. (Vö. Munkácsi

Galáta — Alsófehér m., Lz. — Ethn. Vm

19.) Vö. Gomoja,
:

V. gajáta: juhtejes edény. Vö. Gömeje, Gömölye, Gömöje, Édes

Galeta. sajt, Boronza, Homoja.
 : :

Oomolyanyomó 531 Kerenta

* Gomolyanyomó — Hajduhad- túró fontja 6 dénár. M. Gazd.

ház — keretes, egészben véve öt- tört. Sz. I. 89.
szögletes deszka, kifolyással. Erre
gomolyát, hogy a
íJuh után való — egy —
teszik a
savó lefolyhasson.
friss
Vacsárcsi, Csík m. — 16 font sajt
-(- 1 kupa orda.
Qömeje — Barkó szó,Bereg
— XVII. munkácsi
*Juhvaj
m., Nyr. 27 478. :
— 1. Gomolya.
utasítás— juhtejbl készített
sz.

vaj.
Gömöje — Csaholcz, Nyr. 19
Juh vizsga — Selye, Maros-
335. = Gomolya.
*

torda m. — próbafej János és. Szt.

*Gömölye — Kecskemét és napkor van. „A mejik juh megad
•-z vidékeken — 1. Gomolya. egy porczio (1. o.) tejet, arra
Beregszász, Nyr. 36:431., ua. megadják a túrót (t. i. az egész

— — juhtej-illetményt), a melyik nem

Háromfertálytej Lz.
ád annyit, vagy egy
arra felet,
a kinek beméréskor 3 kupa, azaz
fertáj túrót adnak, ki a hogy
S fertály teje van, az három
adja, ki a hogy érdemli; vagy
renden kap egy egésztejet, a
csak ordát adnak rá."
negyediken nem kap. Vö. Fertály-
tej, Egy egésztej. Féltej.
íKalán — Ló vész, Csík m. —
Homálya — Oklsz., Mtsz. — tejgyújtkalán, sajtgyjtkalán.
talán gomolya. 1558 Vna Túrba
in qua est vna hamalya.
:

Kaskavál — Hétfalu, Zajzon,

Brassó m., Nyr. 23 : 102., Udvar-
Irdos-birdos sajt — Melius, hely és Háromszéken káskavalé =
Nyr. 25 327.
:
— durván, ormós havasi sajt. Gomboez szerint —
felülettel készített, vékonyabbfajta MNy. 1 : 165. — oláh : kaskavál,
juhsajt lesz, a mit ma is készí- ozmán-török : kaskavál, újgörög
tenek a Mezségen. xaöxa(3áA,.

Juhsajt — Sz. F. B. — caseus

Kászú — Székelyföld, Tsz. —
fenyhéjból készített túrótartó
ovillus. Oklsz. 1544 ih : sait.
edény v. táska. Vö. Kászutúró.
1587 : Juh sait. Juh sayth.
* — egy — Márkod, Ma-
Juh tej Kászu-túró — Háromszék m.
rostorda m. — 15 font túró 3 font
Székelyföld, Nyr. 23 151. : — össze-
orda. Ennyit kap minden gazda
göngyölt fenyhéjba (kászúba)
tömött túró. Vö. Szemerketúró.
a juha után a majorostól. A me-
lyik juh legalább egy fél tojás- Kelenta —
Csík m., Udvarhely
hajnyi tejet ad a próbafej éskor, m., 23:104.-1. Kerenta, Kirinta.
-azután már egy juhtej jár. Vö.
Kerenta —
Székelyf. Tsz., Ha-
Féljuhtej, Próbafej és.
tod, Háromszék, í Vacsárcsi Csík
Juhtúró — Oklsz. — 1669: — í kerek fatál, melyben a sajt-

-Juhturó fontja 9 dénár. Tehén- ból a savót kinyomják. Van: ágasa

34*
 :

Kiiinta 532 Orda

czöveke, sípja, ejteles sétára v, ból, a tálak köti madzagból valók.

órdamér kupája. Vö. Kelenta, Van a) nyelve, b) komponarádja^
:

Kiiinta, Kirinta, Krenta, Krinta. c) komponatála. Vö. Slag, Mázsa^

— Háromszék m., Nyr.

Kiiinta
Fontostál.

23 104. —
: Kerenta. 1. * Kompona k — Vacsárcsi,
Csík m. — vö. Gazdasági k.
Kirinta — Málnásfürd, Selye,
»

Marostorda m. — sajtnyomó Korittó — Székelyf., Tsz. —

teken, egyik végén csatornával sajt, a tótban teknt jelent.

= „csorgató"; van: csorgatója, *Krenta — Márkod, Marostorda

csorgató nyelve, vászonból oda- m. — Kerenta. 1.

Krinta — Marosszék, Nyr. 23:

szögezve. Vö. Krinta, Krenta,
Kerenta.
— »Lóvész, Csík m. —
104., ; 1.

— Sz. F. B. — Caseolus.
Kis sait Kerenta (Lövészen a csorgató neve
csónak).
*Kompona — Szabéd — sajt-

mennyiség, mely egy juh után

Kukérca — Köpecz, Háromszék
— m., Nyr. 34 105. — ordas lé.
jár. Egyébként mérleg. *Kom- :

pona —
Felsboldogasszony —
32 fontnyi k
mint mennyiség
Lapcse — Torontál, Ozora —
egy kompona túró 32 font = tej, *oláh; a latin lacXól ered.

túró. Gazda része juhai után. — —

Megesurrant Baranya m.,
S Kompona — Vacsárcsi, Csík
— meí
m. —
van kompona rúdja, kom-
:
Mtsz.

pona tálja. Ehhez a súlymérték Meghivejkél — 1. Hüvejkel.

egy gyermekfejnagyságú gömbö-
ly, hepe-hupás felület sziklak,
Oltó — Csaholcz, Szatmár m.,
Nyr. 19 : 382.; Kolozsv. glossz.,
ebbe vastagon van belevájva a
16-os szám. Vö. Gazdasági k, 1577, Nyr. 36 : 68. — otho, oltho-

Komponak. — ^Kompona — coagulum, quod ponitur in lacte,

Selye, Maros-Torda m. — Régen

ut coaguletur. Vö, Ótó.

ezzel mérték a túrót : 1. nagy, *Orda — Székelység — a sajt-

kétkarú famérleg, 2. bizonyos készítés mellékterméke. Az oláh
mennyiség sajt v. túró. Ilyen Vrde. Vö. Urda. — Orda — Csík-
értelemben: Selyén: egy kompona madaras — még sajttá át nem
= 28 font túró. Fél kompona = alakított édes túró; ha a friss;

14 font túró. Emez teszen 1 juh- ordát savóval összekeverve föl-

tejet, vagyis egy rendesen tejel melegítik, a zsendicze nev italt

juh után való túróilletményt, az nyerik. Nyr. 20 : 144. — Orda —

ordabeli illetménynyel együtt. Vö. Bukovina, Nyr. 6 : 525. — édes,
Egy juhtej. — ^Kompona — Ló- sajt; Gerend, Aranyos m., uo.
vész, Csík m. —
kétkarú mérleg. 23 577.: juhsajt ; Alsófehér m.,
Karja (1 m) fogója és táljai fá- Lz.; Erdély, Nyr. 23:483.; Gyér-
Ordafzö fist 533 Próbafejés

gyó, uo. 34 : 82. ; Kalotaszeg, literes faedény, melyben a meg-

Kolozs m., Csík m., Brassó m., oltandó tejet gyjtik.
Mtsz. ; Moldva csángó, Nyr. 30 :
* Ótóskád — Vacsárcsi, Gsík m.
177.; Székelyföld, Tsz.; Szucsák,
Kolozs m., Nyr. 18 : 576.; Zilah,
50 — 60 1. rtartalmú. Vö. Savós-
kád.
uo., 28 282. — édes juhtúró.
—
:

Oláh urda (Lexicon Budense, SÓtóskorsó Vacsárcsi, Csík

—
:

Alexics. Nyr. 17 : 374.).

m. korsóforma fekete cserép-
edény. Ebbe teszik az ótót s ad-
* Ordafz üst — Márkod, Ma-
nak hozzá sajtcsepegést s ezt töl-
rostorda m. — veresrézböl, de
tik a tejhez, hogy megaludjék.
belül czinnezve. Hosszabb, mint
széles. *ÓtÓ8zr — Vacsárcsi, Csík

— Márkod, Maros- m. — közönséges pléhszró.

% Ordakever
torda m. — lapátalakú. Ótott túró — Szentes, Nyr. 8 :

» Ordamér kupa — Hatod,

332. — édes tejbl és beoltva

Háromszék m. —
egy darab fából
készül.

van faragva, betett fenékkel. A *Összoféjni — általánosan —

kalánosak csinálják. Tart: "/^ liter. a juhászatban a próbafejés, a

í Ordászsák — Hatod, Három- melynek eredményétl az egyes

szék m. — Részei ordászsáktartó :

juh után adandó sajt- és orda-
mennyiség függ. Vö. Próbafejés.
(mogyorófa), csíptet, ordászsák-
csiptet (hasított mogyorófa), káva í Ösztöke — Vacsárcsi, Csík
(a csíptettösszeköt faszirony), m. — ordakavaró. Van : vasa,
akasztómadzag, akasztórúd, orda- nyele.
zsák. ordászsák.
Parmasan — Sz. F. B. —
t Ordásteken — Hatod, Három- caseus parmensis, rex caseorum;
szék m. — csorgóval a savó le- * olasz sajt.
folyatására.
*Porczió Egy — Vacsárcsi, Csík
*Ótó — általánosan — szárí-
m. — rendes mennyiség tej.
tott borjúgyomor, fzetjével afriss- Vö. Próbafejés.
fejésú tejet oltják, hogy túrót
készíthessenek. *Ivád, Márkod,
Posadt-tej — Rozsnyó, Nyr.

Marostorda m.,
í

gyógyszertárból
8:566. — aludttej (poshadt?)

vett oltószer. Vö. Oltó. "Próbafejés —

Márkod, Maros-

• Ótósbokály — Hatod, Három- torda m. —

ajuhoknálSzent János-

szék m. — mázos, karcsú cserép- napkor történik, feladata megál-

lapítani, hogy melyik juh után
edény, melyben a tejet oltják. A
milyen mérték sajtilletmény jár
latin : poculum ; a német Pokal. :

a gazdának. Vö. Összefejni, Egy

íótóscseber Márkod, Maros-— juhtej, Féljuhtej, stb. — ? Próba-
torda m. —
vasabroncsos, 25 30 — fej és — Vacsárcsi, Csík m. —
Pujna 534 Sajtruha

y^Nyíréskor agyengébb tejel ju- Részei : kar, keresztül való fák,

hokat az gazdák szemeösszes sróf, a facsaróasztal, középen
eltt maga a gazda megfeji s ha kávatartó, kerek bemélyedés,
nem ad egy porcziót (1. o.) a med- melynek szélén és közepén ke-
dúk közi csapják." Vö. Össze- resztben van a még mélyebb
fejBLÍ. savóárok, ezekbl egy csövön a

sPujna — Gyr m., Tsz. 308.

csapon keresztül folyt le a préselt

— zsendicze. *A sajtos savó.

sajtból a sayó.

Pujna túró — Fejér m. — jnh- Sajtforma

» Hatod, Három- —
túró, birkasavóból. Nyr. 4 : 44. szék m. —
Vö. Sajtkáva.

• Rács — Balatonmell. — a
*
Sajtgyjt kalán — Lóvész,
füstön álló sajt tartója. Tsz. 309. Csík m. — Vö. Kalán.

Rend — 1. Egy rend. * Sajtkáva — Hatod, Háromszék

m. —
vékonyra hasított szilfából
Sáfó — Közép-Baranya, Nyr. összehajlított kerek sajtforma, Vö.
3 327.
: - fejké. Vö. Sajtár. Sajtforma, Sajtkéreg.

Sajt — Schl. Sz. j., Sz. F. B. í Sajtkéreg — Márkod, Maros-

— caseus. Sz. F. B. : oregi sait = torda m. — 1. Sajtkáva.
caseus vetus (Melich szerint o,

régi sajt). Oklsz. 1368 óta ismeri Sajtnyomó tál — Oklsz. —

a Sajtos személynevet. 1586 : sait. 1558 : Sayth nomo tal.

1558 : sayth. Sz. F. B. : vy la^ * Sajtnyomtató — Málnásfürdó

sait, vag az els teynek az sauvia- — négylábú, padalakú sajtforma.
bol czinált sait: caseus secun-
Vö. Sajtnyomtató-deszkácska.
darius. (Az 1597. évi kiadás ki-
egészíti e szóval: sendicze). Sz. * Sajtnyomtató-deszkácska —
F. B. : vüonná niomot sait caseus Málnásfürd —
az a két deszka-
recens pressus. darab, melyet a nyomtatóba tett

Sajtár — Tolna m., Tsz., Zilah, sajt tetejére tesznek s rárakott

Nyr. 28 : 232,— fejdézsa. Oklsz. kövekkel nyomtatnak a sajtra.

Vö. Sajtnyomtató.
1 557 : Feyny walo setereketh.
1577 : Egy saytar chychyry. 1597 :
*Sajtpócz — Selye, Maros-
Tejes seter. A tótságon : „sochtar". torda m. —a
koszorúgerendákra
Vö. Sétér, Sejtér, Sétár, Sitár, fektetett póczok. Vö. Póczdeszka.
Súrú, Zsajtár, Zséter. — *Sajtpócz — Málnásfürd —
S Sajtcsepegés — Vacsárcsi, mogyoróvesszbl van fonva,

Csík m. — 1. Otós korsó alatt. 1*2 m hosszú, 80 cm széles. Áll

a négy sajtágason.
S Sajtfacsaró — Selye, Maros-
torda m. sajtprés. Esztergályos Sajtruha Ivád — a mely- —
készítette kis kézisajtó csavarral. ben a sajtot szikkasztják.
 ;

Sajtszárasztó cserény 535 Taszok

Sajtszárasztó cserény — Oklsz. Sitár — Hétfalu, Nyr. 3:373.;

1597 : Sayt zarazto cherenj. Bácsfalu uo. 564. — sajtár.
*Vessz('^ fonás.
*Slág —
Selye, Maros-Torda —
Sajtszárító lésza — Oklsz. — az egykarú emelty-mérleg; juhá-
1586 Ket: sait szaritó lesza. * Vesz- szoknál használatos túrómérésre.
szöfonás.
Sós-téj — Székelyf. Tsz.; sos
* Sajtszék — Kecskemét — fa- tey, Sz. F. B. ; sos t^y, Kolozs-
sutú, a melyben a sajtból a savót vári glossz. 1577, Nyr. 36:419. —
kisutúlják. colostrum; megkeményedett aludt
* Sajtszorító — Márkod, Maros- tej (savója le van eresztve).

torda m. — sajtprés. AH egy Sr — Szilágy m., Nyr. 6:473.

deszkából, melynek egyik vége a — sajtár.
deszkafalba van dugva, a másik
vége a kirintába ersített vas-
Szemerke túró — Székelyf.,
Tsz.; Háromszék m., Nyr. 23:
csavarral szorítható lejjebb. Ez a — összegöngyölt
151. fenyhéjba
krentával kombinálva képezi a
(kászuba) tömött túró. Vö. Kászu-
sajtolót.
túró.
Satólni — — Bszsz. serdek, Oklsz.
satúlni, sajtolni, su-
Szerdek
SzD. Ksz. 77
1429 Petrus Zerdek — lac coa-
ttilni. : 126. (sató,
:

— gulatum, seracium = aludttej.

sajtó, sutú).
*

Savó — Sz. F. Schl. Sz. B.,

iSzérdek — Székelyf., Tsz. 345.
j.

serum *a sajtkészítés után fenn-

;

maradó híg folyadék. — vert Gömör m. tejleves téj. :

Kemenesalja szedett gyim-gyom

Savóskád — Vacsárcsi, Csík
:

*
eledel. Kállay-gyüjt. becsinált
m. — olyan alakú és nagyságú,
:

neme. Vö. Serdek, Szérdik, Sz-

mint az ótóskád. Ebbe cseppeg az
túró, Zerdek.
ordászsákból a savó. *Hatod, Három-
szék m. Szérdék — Rimaszombat, Nyr.

Séffel — Oklsz. — 1557 : Ky-

5 : 271. — a túró a savóban. Vö.
Szérdek. *Ez a helyes.
lencz seffewl turot = * dézsa. Ab
német Schaff. * Szr — Málnásftird — rit-

kára sztt gyapjúdaróczdarab, 2

Séf — Balaton, Tud. Gyújt.
keresztben álló mogyorópáczára
1839., Nyr. 34:532. — fejkanna, feszítve.
sajtár. Vö. H. 0. M. Hal. K. Söföb.
— Szrruha Szr.
í Sejtér — Lóvész, Csík m.
1.

sajtár. íFelslok, Csík m., csángó * Taszok — Hatod, Háromszék

sajtár.
m. — sajtnyomtató pad. Részei:
Sétár — Apa-Nagyfalu, Sz. járom, ebben 2 Járompácza, , sajt-

Doboka m., Nyr. 12:429. — sajtár, nyomtató V. sajtnyomtató déczka,

fejedény. Székelyföld Tsz. ua. nyomtatókö, sajtkáva v. sajt forma
 :

Tej 536 Vesling

szilfából. Ebbe teszik sajtruhába Tömltúró — Oklsz. — caseus

gömbölyítve a kisajtolandó sajtot, utricularius. Szákler Káse. 1486:
szék, a tászok 4 lábú padja. Quatuor apes, vnum Themlew

Tej —
Udvarhely m. egy — Thwro. 1637: Temleö turo 29.

tej,egy juh után járó egység, kb. *Turabdu8 — Schl. sz. j. —

16 font vagy 8 kiló sajt. túró, formagium.
* Tejescseber — Málnásfürd — Túró — caseus: gyúrt sajt.
az a nagy faedény, mely a kirinta Oklsz., 1544 : turo. Twrot twros
csorgatója alatt áll; ezen helyezik eteknek. 1549 : Turot sayt lenek.
el a szrt. Vö. Cseber. 1550 : Caseum Thwro et butirum.

* Tejes putina — Hatod, Há-

1557 : Kylencz seffelwel turot. A
romszék m. — tejgyjtö-cseher,
túró szó egykorú a sajttal. Csu-

faedény.
vasz iói'Qx, túréx
: savanyú tej. =
Mongol tarax =zsendicze. Gom-
* Tejgyüjt-budákó — Felslok, bocz, MNy. 1 165.
Csík m., csángó — tejgyújt-kád. :

Vö. Budákó.
Túrógyúró-tekn — Oklsz. —
1594: Thwro gjuro tekeneo.
* Tejgyjt-cseber — Hatod,
— —
Háromszék m. — vö. Tejesputina. Túrónyomtató Oklsz.
1586 Egi thuro nyomthato. 1636
*Tejgyjt-kalán — Lóvész,
:

Túró nyomtató.
Csík m. — vö. Kalán.
Túrószárasztó — Oklsz. —
Tejszr — Selye, Marostorda
*
1638 Egy Turo szarasztot az
m. — „8X6 cm nagyságú ritka-
:

Padlásban. Vö. Cz. F. Túrórács.

szálú gyapjúszövet, négy csúcsá-
nál fogva két keresztben álló Túrózsák — Oklsz. — 1584:
páczikára kifeszítve". — Tej- Turo sák. 1588 : Vaznoth Turo
szr — Vacsárcsi, Csík m. — sakii ak.

70X70 cm terjedelm gyapjú-

szövet. Szögletén X alakba fek- Veder — Háromszék m. —
tetett pálczákra feszítve. egy veder =
8 régi kupa, kb. 6
kiló sajt, egy juh után járó egy-
* Tejszr -szita — Lóvész,
ség. L. Egy kompona, Egy tej.
Csík m, — szrje ma inkább
rézsodrony, mint lószr.Van kö- Vesling — Oklsz. — caseolus.
zönséges konyhai pléhszrjük is. 1571 : Caseum vnum veslingh vo-
catum. Bars m. 1592 fest
* Tejverfa — Vacsárcsi, Csík
paschatis dánt caseum wlgo ves-
: In

m. —a csángóknál hriyinyó, 1. o.
ling vocatum. Barsszentkereszt.
STöml — Székelyi'., Tsz. 368. *Veslingtúró alatt ugyancsak az
— borzsák, a melyben leginkább Oklsz. azt mondja: ^fiissleinhTm-
télire való túrót tesznek el. senkáse," lehet a Vesling =
Tömlótúró. fasslein.
 1 ;:

Veslingcsináló szék 537 Zsotár

Veslingcsináló szék — Oklsz. Zsajtár — fából való fej-

sedile ad caseolos conficiendos. edény.
1619 Vesling czinalo zek. Csicsva.
:

Zsendicze — Erdóvidék, Nyr.

Vésling túró — Oklsz. — 8:188.; Palóczság, uo. 22:81.;
fásslein briasenkase. 1636: Ves- Székelyf., Gömör m.. Tsz.; Tokaj,
ling túró 20. M. Gazd. tört. Sz. Nyr. 24 335. : — savós orda ; fel-
I. 273. 1638 : Veslingh Turo Tartó forralt juhtejsavó. Gombocz sze-
Saroglia 2. Azokon veslingh rint rutén : zentyca, lengyel
Turo 5. 1648 : Az szolgáló jobbágy zyntica, orosz : zentica. (MNy. I :

minden tartozik az várhoz 1 — 165.) Vö. Zsinczicza, Zsengicze,

messzely vajjal, egy vesling túró- Zsongáta.
val és i luddal. Károlyi Oki. IV.
300. PPB. 1767. Caseolus.
• Zsendiczekeverget — Ló-
vész, Csík m. — a lapátos részén
Vetrecze — Krész K. szerint lev lyuknál fogva szokták fel-
édes orda. A vetreczétígy készí- akasztani rendes helyére.
tik A marhahúst elvagdalják,
zsírban
:

megrántják és rántásos
Zséngioe — 1. Zsinczicza.

lével jó hosszan feleresztik. Krész OZsétár — Pusztadinnyéshát

talán zsendiczét akart mondani ez ;
— 1. Fejdézsa. A tót: Sochtár.
már édes orda savóban. Paal Szentes, Nyr. 8 : 331., ua. Vö.
Gyula. Nyr. 2 : 556. Zséter.

íVider —
Lóvész, Csík m. — Zséter — Balatonmell., Tsz.,
vö. Fejvider; Hatod, Háromszék Nemesviss, Répczemellék, Nyr.
m., ua. 17 336.
: ; Olaszfalu, Veszprém m.,
uo. 17 47. Sopron m., uo. 5 :

— Hétfalu, Tatrang, Brassó

: ;

Zára 239. Vas m., Kemenesalja, Tsz.

23 535. — vert
;

m., Nyr. 22 : 94., :

Vas m., Nyr. 10 : 90. — Zsétár.

tej.Gombocz Z. szerint: oláh zará- L. Sajtár.
serum (vaj köpülés után megmaradt
súrú savó). MNy. 1 165. a tót cmar. :
Zsinczicza — Ipolyság, Hont
m,, Nyr. 19 95. ; Palóczság, Tsz.
— —
:

Zerdek Schl. sz. j. 1. — forralt juhtejbl készült túrós

Szérdek. savó. Tót : zencíce (Nyr. 33 571. :

Zisztvála — Gerend, Aranyos m. és Gombocz, MNy. 1 : 165.). Vö.

— juhtej Nyr. 23 578.
föl V. vaj. : Zsendicze.

Zséf — Balatonmell., Tsz. — fe- Zsojtár — Tokaj — fejké,

jkanna. Ab: Schaffel. Nyr. 24: 403. sajtár. Nyr. 24:335.

Zsejtár — Gömör m., Tsz. — * Zsongáta Balatonmell., Ke- —

1. Zsajtár. menesalja— oltott birkatej savója,
Zsejter — Göcsej, Nyr. 12 47. :
zsendicze. Tsz. 396.

fejedény (Ab osztrák- bajor sech-

: Zsotár — Gömör m.. Tsz. —
ter, soechter. Nyr. 24:403.) 1. Zsajtár.
 :

Juh hangelemei 538 Trücs, Trücs!

Juh hangelemei. Bri — Gyergyó, Nyr. 34:260.

Bárány.
— juhhivogatószó.

Bárány — mekeg, bekeg, méget^

* Bri - ne ! — Marosvásárhely,
béget, bereg. Nyr. 7:286. Nyr. 27 480. : — juhriasztó.
Béget — rség — béget. Nyr. Brr! — Csíkszentmihály, Nyr.

12 : 380. 493. — juhkerget szó.

Béget — Alsócsallóköz, Komá- »Héj nó! bride-ne! — Firtos-

rom m. — béget. Nyr. 27 : 287. Váralja, Udvarhely m. — juh-
^Bg — Hatod, Háromszék m. hajtó szó.
— a juh és a bárány. *Héj ne hé! vaj ne! bri bri

Szika, szika — Bajmok, Bács

— Rava,
!
Udvarhely m. juh- —
m., Nyr. 7 527. — bárány hívása.
hajtó szó.
:

Hitt te ! — Hódos, Arad m.,

Birka. Nyr. 26 : 239. -- juhkerget szó.
Bekeg — a birka. Kriza.
Hurda! — Csíkszentdomokos,
Birka — Találós mese Vesz- Nyr. 32 — berbécs-hajtó
: 326.
prémben : szó. = Ürü.
*Berbécs
Utón megy a tipetopa, Hurda ne! — Gagy vize men-
*

tén és Rava, Udvarhely m. —

Hátán viszi genyegonya.
Nyr. 2 : 468. a berbécset riasztják vele.

Birkák szava — Hódmezvásár-

hely — Az istennyila belecsap a Né bari, bari, bari né! —
karámba s azt felgyújtja. A tüzes
Veszprém, Nyr. 6 : 284. — juh

lángnyelvek felhevítik a levegt hivogatására.

s a vén birkák ezt mondják

*Prüs-ne, szúk, szúk, szúk!
„Meleg van!" (mély hangon);
késbb, mikor a lángok égetni
— Firtos-Váralja, Udvarhely m.
juhcsalogató.
kezdenek, a bárányok így jajgat-
nak „Megégünk !" Mikor pedig
: *Prüss-ne-ne! prüss ne! —
a dolgot már egyáltalában nem Marosvásárhely, Nyr. 27 : 480. —
szamár is
lehet tréfára venni, a juhhivogató.
elbdül: „U-tánnam!"Nyr.36:237.
Pusa! pusa! pusa! vagy bari!
Trüss ki — Szt. Gál, Nyr. 3 : bari! bari! Hódos, Arad m., —
44. — birka szólítására. Nyr. 26 239. juh hívására.
:
—
Juh. — Rava, Ud-
íTphrüs-ne-ne!
Bircsu! baris! ná biresu ná! varhely m.— juhhivogató szó.
na bariska ná ! — Szürnyeg, Nyr. Trücs, trücs! — Veszprém,
10 : 279. — juh hívására. Nyr. 6 284. — juh kergetésére.
:
 ! . ;

Uti becsi 539 Tarka

Süti becsi! -
Háromszék m. Kecske szre.
— a berbécset , türk ölésre" in-
Bárza kecske — Csíkszent-
gerl szó.
domokos — barnás-sárga kecske.
Nyr. 32 : 324.
Kecske szótára.
Bélán — Csíkszentdomokos —
Bakos — Kolozsvári glossz., szkeszrú kecske; szke. Nyr.
1577, hircosus, fetidus. L,., Nyr. 32 : 324.
36 : 17.
Bonta — Halas — egyenes,
Bozsonicza — Erdélyi rész símaszrú. „Ennek a kecskének
— szárított kecskehús. Örmény ojan bonta sikari szre van, mint
eledel. a sikár, olyan egyenes a szre.
Buzsenyicza — 1. Bozsonicza. Nyr. 23 : 47.

*
Fehér — Firtos- Váralj a. Ud-
Csap — Oklsz. — beör = varhely m., J. J. *Pusztaszanda,
kecskebr. 1637 : megkülönböz-
Szécsény, Nógrád m., Nyr. 32 294. :

tetve akosbrtl.
Szilágyság uo. Zovány, Sz. -Nagy-
Czaf — Tud. gyújt. 1848.; falu, Ipp, Kémer, Szilágy m., M. o.

Nyr. 35 41. : ; Sopron m. — fel- S Fekete — Firtos-Váralja, Ud-

ntt korában kiherélt birka, fél- varhely m., J. J.
heréjú ökör, 1. o. és a tót Czap =
kecskebak. Gyósa kecske — Csíkszentdo-
Czap Czaf.
mokos — fehér kecske. Nyr. 32 326. :

íHóka — L, Kr. 247. —

Czapf —
Vö. Czaf. Komárom-
S.

animál in capite macula nofatum.

I.,

ban a Mtsz. szerint hibásan herélt,

Hóka kecske, Sz. D., uo.
félig kosbárány, ürü, toklyó (!).

Czapp — Komárom.
Kacsulia — Székelyf., Kriza,
Czaf.
Vö.
Nyr. 23 : 100. — feketefejú fehér
kecske. Oláh elem a m. nyelvben.

Irha — kikészített kecskebr. Kécsula — Csíkszentdomokos,

Nyr. 32 : 327. — tarkafej ú kecske.
Keeskefi — Oklsz. — 1588:
« Kékes — Firtos-Váralja, Ud-
Nem tartoznak sem kechkeffy
varhely m., J. J.
dézsmával. Orsz. Ivt. Urb.-et
Conscript. 64., 35. 1637: Ezeket *Róska — Firtos-Váralja, Ud-
(bárányokat, kecskéket) . .
varhely m., J. J.

Kecskehús 1. Bozsonicza. *
Szürke — Firtos-Váralja, Ud-
varhely m., J. J.
Tukkol — Mohács, Nyr. 27 :

111. — öklel: „a kecskék tuk- *

Tarka — Firtos-Váralja, Ud-
kónak". varhely m., J. J.
 :

Vörös 540 Alom

*
Vörös — Firtos-Váralja, Ud- nyakaéle sertével, nyakoldala, hát-
varhely m., J. J.; Szeged, Nyr. széle,oldala, véknya, farka, ennek
sziigye, hasa, ezen csecs,
bojtja,
32 295. Felssegesd, Somogy m.,
: ;

a kannak van ketts monya, csökje,

Nyr. 32 293. Galambok, Zala m.,
: ;
a koczánakjöémja, vdn lapoczkája,
Nyr. 32:293.; Kemenesalja, uo. ezen következik a felsöszáör,
térd, alsószár, boka, füköröm, csüd,
Kecske hangelemei. párta, csülkök; hátulsó láb 'dsódar, :

csánk a horgasinnal, lábszár, f-

* Czá !
— Rava, Udvarhely m. köröm, csüd, párta, csülkök.
— kecskehajtó szó.
— Vilyi-puszta,
Abál, megabál
SCzége, czége, czégela ! — Gyr, Ada, Csallóköz, Nyr. 21 279,
Firtos-Váralja, Udvarhely m. — aballanyi palóczság, Nyr. 22:31.
:

—
kecskecsalogató szó. a disznó fejét és apró részeit
Czecez ide nye !
— Csíkszent- fzni. L. Abalé, Abált hús. Vö.
mihály, Nyr. 30:493. — kecske Abárol (Mtsz.). Vö. Megköveszt,
kergetése. Megabál.

* Czige czige ! — Marosvásárhely Abaló — Czegléd, Csallóköz,

— kecskehivogató. Nyr. 22 : 279.; palóczság, Nyr. 22:

— Nyr. 27 31. — a megfzött disznóaprólék

Czige, czige, czige !

leve. Vö. Abál, Abálék

480. — kecskehivó szó.
(Mtsz.).

Abált hús ^ Bácska, Zolnai,

* — Marosvásárhely,
Czige ne !

MNy. 1:91. — a disznóöléskor

Nyr. 27 480. — kecskeriasztó.
:

tölteléknek fzött hús. Vö. Abál.

*Czégó, czógéla! — Rava, Ud- Agyar — Munkácsi — alán
varhely m. — kecskehivogató szó.
elem : a kan agyara, dens apri.

Gicza ne, gi«za — Szentgál, *Ájos — Kába — füljegy, lásd

Nyr. 3 44. — gidát hívó
: szó. a juhnál. Vö. Nyilas.

Kecz ki — Szentgál, Nyr. 3 ! :

*Alá fogadni— 1750, Déva —
44. — kecske szólítása.
a sertést pásztorságok alá fogadni.
L. Elé adni. (Vö. A magyarok nagy
üogidki — gida szólításra. Szt. sfoglalkozása. Eltanulmányok,
Gál, Nyr. 3 : 44. 236.)

Alom — palócz, Nyr. 20:31. —

IX. A DISZNÓ. sertések nyugvóhelye, melyet ma-
A disznó szótára. guknak a szalmában csi-
lehintett

A disznó testrészei: Van feje, ennek nálnak. Innen egy alomban nevel-
teteje,JwmJoka, szeme, szemholtja, kedett malaczok, egyalmúak. Vö.
vakszeme, orra, két orrlyukkal és Vaczok *Az alom maga nem
;

karimával, vagy czimpával, a mely-

jelenti a vaczkot, mert csak az
lyel túr; van füle, fületöoe, szája,
aláhintett szalmát, harasztot, mely
ebben nyelve, fogzataemiek rendjé-
ben agyara, tarkója, torka: tokája, egységes jelenti, a melybe a disznó
ezen rendesen s:akayíis:y esetese je; vaczkát =
fekvhelyét készíti.
 : ;

Angyalbakkancs 541 Bakló

Angyalbakkancs — Nagybánya, Nyr. 10 278. :

— herélt kandisznó.
Nyr. IS 527. :
— öléskor tréfásan Történeti sorrendje — Ártány
:

a leölt sertés lebúzott körme. 1247 : ^Dantes pro sua procura-

tioneporcorumtriennem, qui vulgo
Anyadisznó — Mobács, Nyr.
art(nii\\Q\Xm:. (Vö. Eltanulmányok
26 330.
:
— fias nstéuydisznó.
133.) 1391 : Rufus isti artan etc.
*Anyakocza — Fels-Tárkány Oklsz. 1510 körül: Kewer artan
fias nsténydisznó. vnum. Scrophae pingues wlgo
Artlian Oklsz. 1524 Porcum pin-
*Aper — a régiségben — a
guem (trthan dictum. Oklsz. 1587;
:

házidisznó kanja.
Keth artan. 1597 Az kew por :

*Aprómarlia — 1669, Nádasdy magának (t. i. a molnárnak) jar,

Ferenez rendelete (vö. Eltanul- mywel hogy ew tarthya hayal az
mányok 216.) — a lovon és szarvas- molnotli, azerth nem hyzlalnak
marhán kivül a többi négylábú arthant belle. Oklsz. (A malom-
jószág. Veszprém megyében, MNy. poron ugyanis a molnár ország-
1 :281. — a sertés és juh. Czuezor szerte, st Németországban is,

Fogarasi : baromfi. köteles volt ártányt hizlalni.) 1627:

Rücs, Nyr. 14:82.; ártány. Ártánd
Arja — 1. Disznóarja.
mint helynév szerepel 1075-ben
Ártán — 1. Artánv. „Dedi villám, que rikachi artand

Artán-malacz 1. Artány vocatur" (Knauz : Monum. Strigo-

malacz.
niensis 1 : 25., Nyr. 23 : 326., 378.)
Vö. Hermán Ottó, MNy. 415.
Ártán-süld — Rava, Udvar-
A Bszsz. és a Kolozsvári
1 :

glosz-
hely m., J. M. — herélt hím disznó szák 1577 : arthan-nak ismeri,
2 éves koráig.
Nyr. 36 : 17. Vö. Kanlott-áríáw
*Ártány — *Csokonya, * Fels- Kanos.
Tárkány, *Kálmáncsa, * Lengyel-
Gyergyószentmiklós, K.
*Ártánymalacz Lengyeltóti —
tóti,

Csongrád, W. J.; Apanag^falu,

L.,
— lierélt hím disznó, ifjú korá-

ban; Rava, Udvarhely m.

Szolnokdoboka m., Nyr. 12:429.;
Csíkmadaras, Nyr. 19:527.; Deb- *Ártány-pénz — Oklsz. —
reczen, Nyr. 11:189.; Edvi Illés
1437 De pecuniis scrofarum artan
Pál; drtdny — Palóczság, Gömör pénz
:

vocatarum. 1640: Artanj

m., Nógrád m., Nyr. 22:480.; pénzt. Az adó egy neme, melyet
ártán — Csíkmadaras, Nyr. 19 egy ártány után vetettek ki.
527.; Firtos-Váralj a. Udvarhely m.,
J. J. ; Hétfalusi csángó, Nyr. 37 Ázalék Szkefalva, Kis- —
11.; Hortobágy, T. M., MNy. VIH: küküll m., Nyr. 14:46.; Szilágy,
189.; Rava,Udvarhely m., J. M.; Szatmár m. t disznóaprólék. —
Udvarhely és Marostorda m., Nyr.
20 567. : ; Szürnyeg, Zemplén m. Bakló vö. Bogjó.
Bánya 542 Böllér

Bánya — Heves m., Mtsz. I. álla alatt kétfell lelógó szilva-

98. — sertésnek összetart fekv- alakú függelék, „boglyos disznó'*.
helye. L. Cserese.

Bárzsing —
1. nyelógége; Sze- Boglyó — 1. bogjó.

ged, Csongrád m.; 2. marhabél, Boklyó — 1. Bogjó.

disznóbél bels
Balatonmell.;
oldalán
3.

lev kövérség v. nyúlós,

Bokor — NySz. — egy pár,
azaz kett. Hódmezvásárhelyi
zsírszeni hús. Szeged, Mtsz. I.
alföldi tanúkihallgatás 1667 decz.
103.
13. „Gyön lakó
(Xyr. 26:136.)
Bécs —
Obulus Oklsz. — Karácson Lrincz annor. 49 Keg-
1584. Minden Dyzonothcol keth levicz uram nagysága jobbágya,
becheth. Orsz. Levt. Urb. et Conscr. hiti után vallja Mivel hogy . . .

56, 23. 1597: Mindenik Dyznothwl 4 mértföldig hajtatták vélem és

keth hech. Uo. 12, 42. az mint azokat az sertéseket
megnéztem társommal és
BeUér — Makó, Nyr. 9:377.
a
beszélgettünk
az

— a paraszt disznóöl. L. Böllér.

pásztorral
fellié,
együtt
oUyan 50 benne,
mert volt

Betegségek — vö. sertésnyava- id est ötven, az ki megért volna

lyák és csík, bringa, disznó fér- 12 tallérokat hókra, az második
gezése, férgezés, búb, bóbita, része is pedig megért volna 10
godola, gudola, nyüvek, nyüvek tallérokat hókra stb." . . . NySz.:
kivesztése, szaka, szakos, szusza, „az ágyút 150 bokor szarvasmarha
torokgyik, zápor. vonta". (Vö. Molecz Béla, Nyr.
26 323.)
. Bincsillók — 1. Bincsók.
:

— Zilah * Borsóshús — Zemplén m.,

Bincsók
— hincsUlók
Nyr. 28 : 238.
Mtsz. — a disznó torkaaljának
: bibircsók és a sertés
laza húsa.
szrén megszáradt sárgolyók. Vö.
Csimbók, Csombók. Böllér — Csúza, Baranya m.,
Nyr. 18 47. (Arany Aristophanes
*
Birkózik —
Lengyeltóti a — ford. Nyr.
:

23:477.); Kecskemét,
disznó, mikor szembeállva vereke-
Nyr. 10:380., Nyr. 4:284.; Kis-
dik. Vö. Marakoszik.
kunság, Nyr. 14:285.; Rima-
Blizina — Rozsnyó, Nyr. 8: szombat, Nyr. 15:383.; Bny,
564.; Felvidék, Nyr. 33:560. — Gyr m., Nyr. 15:383.; Somogy
a disznó lépé (a tótban brzlina m., Nyr. 2 : 375. — disznóöl
= lép). (nem tanult hentes). Németben:
Buhler: bei den Fleischern
Bóbita — Gudola.
1.
einer, der unerlaubt schlachtet,
Bogjó — Balatonmell. ; Szolga- ihnen ins Handwerk pfuscht. (Nyr.
egyháza, Fehér m., Mtsz. — 24 : 66.) Vö. Disznyóbellérség,

boglyó, bakló, boklyó. A disznó BöUérkedik.

 ;

Bölléreskedik 543 Csék

Bölléreskedik — Bny, Gyr kanoz, megbúgat, megbúg, meg-

m., Mtsz. — disznókat öl. Vö. görög, megistyeldzik, meghág,
Böllér, BöUérkedik. görget, felbúg, rühet.

BöUérkedik — Székelyi.; Ko- Csapa — rség, Nyr. 12 475.

vászna, Háromszék m., Mtsz. — — nyom : „disznuk csapája"
:

=
csereberél, ad-vesz (marhát). Vö. disznók nyoma. Vö. Mtsz. és
Bölléreskedik, Disznyóbellérség. „Ökörcsapa" a szarvasmarha-kate-

Brös pecsenye — Csongrád,

góriában.

Nyr. 9 89. : — disznóhús, melyen * Csapott — Kába — fül : a

brös szalonnaréteg van. disznó füljegye. Vö. Csapott-

Bringa — Kapnikbánya vidéke, fülú.

Nyr. 22:207. — torokdaganat a *Csapottfülü — 1799. — az

sertésnél. Szinnyey oláhnak tartja. a sertés, de juh is, a melynek
Vö. Bringás. füle le van vágva annyira, hogy
Bringás — Kapnikbánya vidéke, csalni lehessen vele, mintha
Nyr. 22 207. — a betegen
: leölt az állat elhullott volna. Vö.
sertés húsa. Vö. Bringa. Fül.

Búb — 1. Gudola. Csaszi — Tatrangi csángó, Er-

2 524. — egy volt
Búg — * Lengyeltóti Székelyi'., ;
dély, Nyr. :

disznókupecz csúfneve.
Nyr. 17 : 137. Tokaj hegyalj a, Nyr.
;

23 287.
: ; Szkefalva, Kis-Ktiküll Csáva — Tiszadob, Nyr. 20 :

m., Nyr. 15 : 335. — húgai. Abauj 192. ; Fájsz és Csongrád m., Mtsz.
m., Nyr. 33 : 21. ; Palóczság, Gö- — moslék (míg a csávás hordó-
mör, Nógrád m., Nyr. 22 : 480., ban van; ha a vályúba öntik már
párosodik a kandisznó. Búgat, ivós). Vö. Csávás.
Abaujban m. sertést közösít
a.

Gyergyószentmiklóson búghat- Csávás — 1. Rábamellék, Du-

—
:

nántúl, Nyr. 17 523. moslék,

nék a gje (K. L.) a nstény :
:

ébred párzási ösztöne. Vö. Meg- disznóeleség. 2. Dunántúl, Göcsej,

búg. Ormányság, Hódmezvásárhely,

Szatmár m., Mtsz.; Felsnyék,
Burbikol — burbékuónyi pa-
Tolna m., Nyr. 6:274. mos- —
28 495.
lócz, Nyitra m., Nyr. :
— lékosvályu. Vö. Csáva, Csávás-
zavarja a moslékot a vályúban
hordó. Mondás : Belekerült a csá-
(sertés).
vába = piszkos bajba.
Burrog — Háromszék m., Nyr.
—
4:561. — a disznó, mikor er-
Mtsz.
Csáváshordó
-^ moslékoshordó.
Heves m.,
Vö.
sen búg.
Csávás.

Coitus a disznónál — búg, *Csók — Lengyeltóti — a kan-

búgat, búghatnék, burrog, görög. disznó penis'e. Vö. Csög.
Cséka [
)44 Csönköly

Cséka — Háromszék m., Ud- Csík — Tokajhegyalja, Nyr.

varhely m., Mtsz. ; cséka, Csík m., 23 288.: — malaczbetegség : az
Nyr. 6 : 525. ; cséka, Csíkmadaras, íny erének fekete vérrel való
Nyr. 19 : 527. ; Székelység, Nyr. megtelése. Székelyföldön, Mtsz.,
28:94., 29:576.; csenika, Fels- a disznó torkában lev mirigy (?).

Háromszék csénka, Csík

m., Mtsz. ;

Csikus — Abauj m., Nyr. 33:

m., Nyr.
Csallóköz, Mtsz,
6 : 525. ; csoni,
— malacz, disznó.
cs&nika.
21. — kis malacz.

Csimbók — Zilah, Nyr. 28

Csepész — Baranya m., Nyr. 238.; csombók, uo. 1. Bincsók.
:

35:231. — töpört.
;

Csombók — 1. Csimbók.
Csepet-háj — 1. Csepleszháj.
Csongorodott — Háromszék m.,
Cseplesz-háj — Murmelius Mtsz. — a disznó fülérl v. far-
cheples gaay, Sz. F. B., M. A., káról: kunkorodott, * zsugorodott.
PPl. Debreczen,
háj (Sándor L); csepet-háj. Rima-
Mtsz., fseplyes-
Csoni — 1. Cséka.

szombat, Gömör m., Nyr. 17 : 525., Csonika 1. Cséka.

32 : 231. és Mtsz., csepesz-háj. * Csonka — Kába — füljegy.
Kulcsár-kódex,Heltai-biblia,NySz.,
NyK. 35 : 308. — disznóbélen lev Csorda — az oláhban curda,
kövérség. Vö. Csepsz. Nyr. 17 : 163.; Hajdú m., oláh
csurdé, Nyr. 25 : 301. — megha-
Csepsz —
Háromszék m., Nyr. tározását 1. Szarvasmarha-kategó-
4:561. és 35:231., Mtsz. a — riában. Rendesen tehén- és barom-
disznó nagyobbik gömböcze. Vö. csorda.
Cseplesz-háj.
* Csöcs — Lengyeltóti — a
Cserese — Csík ni., Nyr. 26 : koczadisznó emljén a bimbó. Vö.
331. — a disznó emlin a bimbó. Cserese.
Székelyföldön, Nyr. 25 : 45., szaka
Csög-háj — Kapnikbánya és
a disznó tokáján (juh, kecske is).
vid., Mtsz. — a sertés penise kö-
Vö. Mtsz. Vö. Csöcs. L. Szoka.
rüli háj. (Csög rendesen a bika

Cserepes malacz Kolozsvár, — penise.) Vö. Csék és Csök.

Háromszék m., Csíkgyergyó, Mtsz. Csök — általánosan — a penis,
— konyháról él, kézhez szok- leginkább „bikacsök'' formában.
tatott, gazdasszony nyomában fut-

kosó, kényeztetett kis malacz. Csönköly — Vas m., Kemenes-

alja, Jánosháza, Balatonfüred,
Csicsa — Visk, Hont m., Mtsz. Veszprém, Mtsz. Tolna m., Paks,
—
;

malacz. Nyr. 22 430. : a disznó sonkája —

Csiger — Czegléd, Nyr. 22 : mellett lev körtealakú csont, a
375. — 1. a disznó bels részei: melyet a füstretétel eltt kivesz-
zsiger. 2. (csiger) még éretlen bor. nek, hogy a sonka meg ne büdö-
 ;

Csulya fül 545 Disznó

H. 0. szerint ez a térd- Désznu — 1. Disznó.

kalács, a patella. (Frecskay nem Desznyu — 1. Disznó.
ismeri.)
Desztó — Disznó.
* Csulya fül — Debreczen — 1.

lelógó fül. Vö. Konyafül. Desztu — 1. Disznó.

Csürhe
* Kecskemét —sok — Dézsmadisznó Oklsz. — —
1692 Dobosnak hóról hóra az
:

gazda összeadott sertésnyája,mely

gyalogokkal pénz fl 4 dézma . . .

naponként hazajár. Hortobágy, T.

disznó 1. Egy sütnek pénze fl
M., MNy. MII : 91. Az Alföldön és
5, búza cub. 5, dézma disznó 1.
Debreczen, Mtsz., még
be nem fogott, fiatal
hizlalóba
sertésnyáj.
M. Gazd. tört. Sz. VI. 182. —
porcus decumanus.
Az oláhban. Nyr. 17 : 163., curhe.
A csürhe ellentéte a konda, egy Diszna — 1. Disznó.
birtokos disznónyáj a. Disznó — 1240 körül Oklsz. —
*Csürhe-járás — Kecskemét — Guznoov, 1267—1380, uo., Gyz-
a hol a naponként hazajáró ser- nouferies. 1390: Byzno^^atak. 1467:

tés legel. Debreczenben tréfásan, Dyznoferthehel. 1510körülKewer-

Mtsz., töri a csiirliej árast = töri a geysno. 1564 : Öreg fyazo dyzno.
fejét. Röjtök, Sopron m., Nyr. 3 :
1584: Dyzno. 1632: disznó. Mur-

514., y,töri rajta a csürhejárast"' = melius 1533; Schl. sz. j.; 1338:
gondolkozik rajta. Anjou-okmt. Ethnogr. XI. 1900.
geyznou désznu, rség, Nyr.
9.
Cziku — Tok aj hegyalj a, Nyr.
I.

4:521.; desznyu, desznyú, Dráva-

:

23 : 287.; czikiis, Abauj m., Nyr.

vidék, Baranya m., Vas m.. Nagy-
33 21.: ; Zemplén m., Nyr. 4 425. :

harsány, Mtsz.; desztó, Bereg m.,

és 29 : 576.; czocza, Kiskunság,
Mtsz.; desztu, rség, Vas m.,
Nyr. 22 : 224., malacz. (Néhol csak
Mtsz. diszna (plur. disznák) Szlavó-
;

a gyermeknyelvben, N. Sz.) Czinka,

nia, Mtsz.; disznyó. Székelység,
Bereg m., Mtsz., ua. ; Nyr. 27 :

Nyr. 26 43. disznu, rség, Nyr.

175. szerint tót szó : svinka = 12 475.
:
:

;
;

disznú, Göcsej, Mtsz.

kis disznó, nstény disznó, (süld disznyó. Csík m., Mtsz., Gyergyó,
leány), Czinka Panna (cinka = Nyr. 34:260.; Firtos- Váralj a. Ud-
növendék leányka a tótban cinko, ;

varhelyül., J. J. ; * Gyergyószent-
cinkó). *
miklós, K. L.; dísztó, Hortobágy,
Czikus— 1. Cziku. *Kaba, Beregszász, Nyr. 25 :

*Czimpa — — Bereg, Bihar, Debreczen,

192., s «
Kába a disznó
orrának az a része, a melylyel túr. Nyr. 7 : 188.; dísztó. Földes, Hajdú
m., Mtsz.; í Kalotaszeg, íKraszna,
Czinka — 1. Cziku. Szilágy m.. Nádudvar, Nyr. 36
Czocza — 1. Cziku. 144.; Szabolcs m., Nyr. 16:384.
Szilágy m., Nyr. 6 : 473., Nyr. 7
Damasz 1. Domasz. 381, Tokaj, Nyr. 23 336. : ; í Ugocsa.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 35
Disznó-arja 546 Disznó szava

Zemplén m., Nyr.4:425.; 1599: Disznó-fert hely Oklsz. — —

Oklsz. Disztó; disztu, Dobronak, 1467 „A quendam locum qui
:

Göcsej, Hetes, Vas m., Zala m., vocatur Dyznoferthehel^ Sáros

Mtsz.; Tiszadob, Nyr. 20:192.; hely = fert, a melyben a disz-
Sus scrofa domestica Gray. Vö. nók elfeküsznek. 1267 Gyznoü- :

Disznófajták. A disznó a szó- fyrtes = Disznófertös Wenzel, ;

lásban tisztátalanságot stb. je- Árpádk. új okmt., Ethnogr. XI.

lent (Nyr. 23:299.). Köztörökben 1., 1900. 9. Vö. Disznóhon,
tonuz; csuvaszban süsna. (Mun- Disznósér.
kácsy B., Nyr. 25 : 17.) Vö. Demasz,
Disznófiú — Moldvai csángó,
Domasz, Cziku, Cséka, Emse,
Nyr. 31:83. — malacz.
Fias disznó, Fiazó, Gyesznó,
Gicza, Hízó, Hizlaló, Magló, Man- Disznóherél — 1. Disztó-

kus, Musi, Pázsit disznó, Pusi, heríl; a vándor miskároló. L.

Süld, Siska, Verdisznó, azt.
Sertés,
Ziska. Helynevekben 1342 : Gjznody, Disznóhon Oklsz. —
1421: —
Anjou-okmt. Ethnogr. XI : 1. 1900. „Ad locum similiter arundinorum
9.; 1341: Geznoud, uo. (Disznód), Gyznohon appellatum". L. Disznó-
Gyesznódi (Disznódi), Gyisznódi fert.
(Disznódi); 1267: Gyznowfyrtes = Disznókút —
1263, Gyznou-
Disznófert fi, Wenzel, Árpád k. új
kwth, Wenzel Árpádk. u. okmt.
okmt., Ethnogr. XI :1. 1900. 9.;
Ethnogr. XI. 1. 1909. 9. —helynév.
1263 : uo. Gyznouhrth == Disznó-
kút. * Disznómarha — 1667, Egri
Disznó-arja — Rimaszombat, káptalan tanuvallatása — sertés-,

Gömör m., Nyr. 15 : 383. — a disznófalka. Néha sertésmarha

: is

disznó orra. (Nem tévesztend (L. A magyarok nagy sfoglalko-

össze az órj-al, a mely a hát- zása. Eltanulmányok p. 216.).

gerinczet jelenti.) *
Disznónyáj Lengyeltóti— —
Disznóbarom — Oklsz., 1590: az uradalom disznóserege, egy
negjwen dizno barmotth (Borsod kanász alatt, egy gazdáé. Horto-
m.) — disznó. bágy, T. M., MNy. Vin:91. kan

* Disznófaj — Felstárkány — nélküli. *Nera tenyésztésre való.

a régi : nagyobb, mint a jenéi, Disznósér — gr. Sztáray-család

görbeháti'i, nagysertéjú, magas- okit., Nyr. 22:360. — 1266:
lábú, sárga V. szke, nem hízott „Caditin quendam meatum aquae
meg úgy, mint a jenéi. L. Gicza- quandoque fluentem Geznoser voc a-
disznó, Kondorszrü, Mangalicza, tum". Ér, a melyben a disznók
Siska, Szalontai, Ugrai veres. elfeküsznek. Vö. Disznófert.

Disznófel — Moldvai csángó, Disznó szava — Nyr. 7 : 286. —

Nyr. 30:176. — disznózsír.
zsír, röfög, röhög, hörg, felhersen ( Vadr.)
Vö. Fel.
Disznótized 547 Emse

Disznótized— Zemplén m., Egy vaszki — Székelyföld, Mtsz.

Oklsz. — 1599: „Az Diszto Tyzedet — egy vaezokból való, egy ellésú,
a mi illeti, Arrul illyen módon (malacz, kutya). Vö. Egyalmú.
vallottak. Hogy elein minden Disz- — általános, a ré-
* Elébeadni
tótul a kyböl tyzed nem illet,
giségben is — mindennem jószá-
nygy pynzt attak", a disznó után
got a pásztor elé, elejébe adni,
fizetett adó.
hogy t. i. utána járjon, szemmel
Disznóváltság— Oklsz.— 1578: tartsa. Vö. Aláfogadni.
^aztretinatesaz dizno waltsagoth
Ellik — Gyr m., Nyr. 14 527.
:

megh attak mind az teöb faluk",

— fiat szül (a disznó). Vö. Ellint,
a disznó dézsmaváltsága. (A tre-
Fiadzik.
tina szlávharmad. H. 0.)
Ellint — Csík m., Mtsz. — hir-
Disznóveret— Rétfalu, Szlavó- telen egyet Vö. Ellik. ellik, ellik.
nia, Nyr. 34:487. — disznóölés.
Elhasi — Dunántúl, Nyr. 16
Disznu —
:

Disznó. 1.
190. — els ízben vemhes göbe.

Disznú — Disznó. 1. L. juh- és szarvasmarha-kategó-

riában. Vö. Elhasi göbe.
Disznyó — Disznó. 1.

Elhasi göbe - Lengyeltóti *

Disznyó-bellérség — Besseny, — nstény disznó, mely el- fiatal
Háromszék, Nyr. 38 236. — disz- :
ször esett teherbe. Vö. Elhasi;
nókereskedés. Vö. Böllérkedik.
Göbe.
Disztó — L. Disznó.
Elljáró — elüjáruó, Répcze-
Disztóheril — Érmellék, Nyr. szentgyörgy. Vas m., Nyr. 18 480. :

29 : 334. — disznóherél. Vö. Mis- — a tél elején megölt süld.

károló.
Elüjáruó — 1. Elljáró.
Disztótized — 1. Disznótized.
Elválad — 1820, Okirat, Nyr.
Disztu— Disznó. 1. 35 : 342. „Midn a magsertés sza-

Dittó —
porít, akkor igireti szerént tarto-
Disznó. 1.
zik Simon János egy tejtl elvá-
Domasz — NytSz., 1676: do- ladot malatzot adni" = elválasz-
mosz, 1662 : damasz, domasz, tott malaezot.
1664 damasz — disznó.
:

Eme — 1. Emse.
*Durkász — Karczag — a
Eme-disznó — Emse.
disznó a fdben = turkál.
1.

Emese — Emse. 1.

Egyalmú — Alföld, Nyr. 13 :

Emesez — Emse. 1.

192. — egy alomban szopott, azaz —

egyhasi. „Ez a tarka malacz avval
Emics Emse. 1.

a fehérrel nem egyalmú ; az más Emse — *Abauj, fias kocza-

álombeli." Vö. Alom; Egy vaszki. disznó; *Kálmáncsa, herélt kocza;
35*
 ;;; :

Emsedísznó 548 Fölpasztermál

Gyergyóditró, Nyr. 12 : 282 ; Mo- * Falken — Simplicissimus,

hács, Nyr. 27 : 111; Somogy m., 1669 : sertésekrl = falka, (1. A
Nyr. 14 : 479 ; Balatonmell., Ke- magyarok nagy sfoglalkozása.
menesalja, Sopron, Tsz. ; Edvi Eltanulmányok, p. 188.).

Illés Pál; Székelyföld, Mtsz. ;

(S.
*Fekelzik — Lengyeltóti —
I.) Kreszn. ; eme, Apanagyfalu,
a disznó, delel, a fert sarában
Szolnokdoboka m., Nyr. 12 429. :

heverget.
Gyergyóditró, Nyr. 12 282. Zselyk,
Besztercze m., Nyr.
:

18
;

: 576.
Fel — 1. Disznófel.

Gyergyószentmiklós, K. L. 1391: * Felbúgni — Felstárkány —

emee, 1587 : eme, Oklsz. ; eme- coitus, „a kan beleveri a csékit
disznó, Bszsz., eme yzno, Murm., a megyibe".
Schl. sz. M. A., C. M., Kreszn.,

Sz. F. B., 1548:

j.,

Eme dyzno, Oklsz.,

* Felitatni — Hortobágy — a
sertésekrl, fölfrissíteni, itatással.
1549 Ewregh eme dyznok, Oklsz.
:

emese (S. I.), Kreszn.; emics, Do- Feltincselni — Megtincselni.

1.

mokos, Szolnokdoboka m., Nyr. Férgezés — Gömör m., Nyr.

10 : 239. ; emsedisznó, Bny, Gyr 17 : 560. — a disznó fülének a
m., Nyr. 15 : 285., nsténydisznó. féregtl való megtisztítása.
Vö. Kocza, Emsemalacz. Általá-
ban nstény séget, a mit
jelenti a
Fiadzik — Szilágy m. — a
disznó fiat szül. Vö. Ellik.
bizonyít az Oklsz., 1564: Emehlwd,
:

Eme = gúnár és kakas párja.

tyk Fiadzós — fiac-zós. Szilágy m.,

Emsedisznó — Bny, Gyrm., Nyr. 9 — malaczozó kocza.

: 182.

Nyr. 15 285. — nstény disznó.

: Fias disznó — Pethe, Házi maj.
Mieltt hizlalni kezdenék, kimet- 1814, — malaczos disznó.
11. §. 8.*
szik, hogy ne görögjenek. Vö. Fias kocza.

Emsemalacz
* Csokonya — — Fias kocza — Szilágy m., Nyr.
nstény malacz egyéves koráig. 9 182.
: — malaczos nstény disznó.
Erdei — Oklsz. — vaddisznó.
Vö. Fias disznó.

1529: erdey. 1544: erdei. 1545: Fiazó — Oklsz. 1564: „Öreg

erdei. 1588: erdei swldo. Vö. Erdei fyazó dyzno" — ell disznó.
disznó.
— Moldvai csángó, Nyr.
Fiú
Erdei disznó Oklsz. 1518 — 31 83. — disznófiú = malacz.
:

Erdey dyzno, vaddisznó. Vö. Erdei,

Fonnyadó — Szilágy m., Nyr.
9 477. — disznóöléskor és más-
Erdei öreg, erdei kan.
:

Erdei kan — Oklsz. 1545: Eg kor lefölözött zsiradék, a melyet

erdei kan, vaddisznó. Vö. Erdei azonban ételhez nem, csupán
disznó. csizma-, hám- és szekérkenésre
Erdei öreg Oklsz. 1588 egy — :
használnak.

öregh erdeyerth, öreg vaddisznó. Fölpasztermál — 1. Pasztermál.

 : ;
:

Fut 549 Gje

SFut — Rava, Udvarhely ni., nyakán támadt genyedéses daga-
J. M, — a disznó, ha sebesen nat. Sándor J. szerint bóbita, búb.
halad. A Tsz. golyvának mondja gogyola
*Püköröm — Lengyeltóti — alakját.

a jószágnál és sertésnél is a kis- Göbe — *Kálmáncsa, * Len-

köröm, azért mert „nem tiporja gyeltóti, *Edvi Illés Pál, Csúza,
a földet, hanem csak a füvet Baranyám., Nyr. 18 : 190.; Göcsej,
éri". Vö. Sark. Nyr. 12 : 95. ; Kiskunság, Nyr.
3:564.; Mohács, Nyr. 26:330.,
Fül — Vö. Csapottfülü, Cson-
27:111.; Ordas, Kalocsa vid.,
gorodott, Csulya, Klasnya fül,
Nyr. 31 : 286. ; Slavonia, Nyr. 23:
Klepafülú, Konya fül, Lipsi malacz,
358. Somogy m., Nyr. 14 479.,
; :

Nyilas, Siska, Siskafülú, Tasla-

—
nstény disznó (*Kál-
19:287.
fülú, Zül.
máncsán és az Ormánságban,
Füles — Dráva vid., Mtsz. — Baranya m.. Tsz., herélt kocza).
disznó. Vö. Gödé, Göje, Gölye, Gönne,
Kocza, Elhasi göbe, Meddú göbe,
Gricza — Veszprém m., Nyr.
—
18:287.; Visnye, Somogy m.,
*Göbemalacz Kálmáncsa —
Nyr. 17 286. : — disznó, malacz.
kimetszett nstény malacz egy-
éves koráig.
Vö. Giczadisznó, Gicze, Gicza,
Giczázni. *„A ház és tája." *Göbesor — Lengyeltóti —
kor szerint: süld- malaczgöbe,
Giczadisznó — Sima, Somogy
göbe, elhasigöbe, meddügöbe.
m., Nyr. 19 : 381. , J. Balaton-
mell. — burgány, kurta, fehér, Göbölyös disznó — Fehér m.,
^öndörszrú szerbiai disznó. Vö. Nyr. 26 : 525. — hizlalóra fogott

Disznófajták. disznó. (A göböly rendesen hízó-

marhát jelent; disznóra alkal-
Gicze — Szentpál, Veszprém mazva csak ez az egy adat szól.)
m., Nyr. 3:89. magányos, —
kósza malacz. Vö. Gicza.
Gödé — Csík m., Nyr. 31
34:107.
114., — nstény disznó.
*Glandinatio — XVIII. sz. — Vö. Göbe.
makkoltatás, a makkterm töl-
—
Gje Apácza, Brassó m.,
gyesben.
Nyr. 31 : 50. ; Csíkmadaras, Nyr.
Goda — Lózsád, Hunyad m., 20 46.
: ; Erdvidék, Nyr. 20 567. :

Nyr. 23 : 96., 1586,Oklsz. — nstény *Firtos-Váralja, J. J., Hétfalu,

disznó. Vö. Kocza. Brassó m., Njt. 31 50. : ; »Gyergyó-
szentmiklós; Magyarlapád, Alsó-
Qodics — Csík m., Nyr. 31
fehér m.. Lázár (magyarság) 121.;
115., 34: 107. — malacz.
Orbai járás, Háromszék m., Nyr.
Godola, gudola — Hetes, Zala 7:283.; Székelyf., Mtsz.; Udvar-
m., Nyr. 19 : 575. — a disznó hely m., Nyr. 20 567. : ; Sz. D.,
 :

Gje-diszn 550 Hasított

Kreszn. — nstény disznó. Vö. Görgés — Kemenesalja, Tsz.

Göbe, Göjedisznó, Göjemalacz. Edvi Illés Pál — a disznók
közösülése.
Gje-disznó — Gyergyóditró, — —
Nyr. 12 282.
:
— nstény disznó. * Görget Edvi Illés Pál
a sertés párosodása.
Vö. Göje, Göbe.

Göjemalacz — Erdvidék, Nyr. Görg — S. J., Kreszn. ; Szat-

20 567. :
— fiatal nstény disznó.
már m., Mtsz. — a nstény
disznó petefészke.
Vö. Gje, Göbe.
Görhes — Dunántúl, Nyr. 5
Glye — Székelyudvarhely, 181. — száraz, sovány (disznó).
Nyr. 20 Sz. D., S. J. Kreszn.
— gölye.
: 567. ;

Moldvai csángó, Nyr.

Görög — Bny, Gyr m., Nyr.
15 285. : ; Pápa vid..
Balatonmell.,
30 173. Udvarhely m., Nyr. 20
: ; :

* Lengyeltóti; Vas m., Nyr.

Tsz.,
567. Apáczai Csere Encyclopedia
Nyr. 20:425., nstény
:

disznó.
30 99. Vö. Mtsz.
:
— párosodik a
disznó. A Balatonmelléken, Tsz.
(A moldvai csángóknál hasas ns-
„a kan meggörgeti az emsét".
tény disznó.) Vö. Göbe, Gölye-
malacz, Gnye. Guczi — Szeged vid., Nyr. 5

— 45. — czigány név is.

Gölyemalacz Oklsz. —
1637 Ez idei geölye malacz — Guezuli — Szeged vid., Nyr.
:

fiatal nstény disznó. Vö. Gönne-

5 : 45. — czigány név is.

malacz, Glye, Göbe. Gudola — 1. Godola.

Gönne — Aranyosszék, Nyr. * Gyengemalacz — Lengyel-

31:114.; * Gyergyószentmiklós tóti — szopós, ú. n. vermalacz*
Marosvásárhely, Nyr. 9 428 :
Vö. Vermalacz.
Marostorda m., Nyr. 10:567 — Ethnogr. XI. L
*Gyesznó
íRava, Udvarhely m., J. M. Ud- ;
1900. p. — disznó. 9.
varhely m., Nyr. 6 272. nstény —
Gyisznaó —
:

Gyisznó. 1.
disznó. Vö. Gönnemalacz, Göbe,
Gönnestild, Gnye. Gyisznó — Pécska, Arad m.^
Palóczság, Mtsz. — gyisznaó. Eger
* Gönnemalacz — Rava, Udvar- Palóczság, Mtsz. — disznó.
hely m., J. M. egy éven — alóli
vid.,

nstény disznó. Vö. Gönne. Hajkorász — Zilah, Nyr. 28:

280. — disznót
SGönnesüldö — Rava, Udvar-
terel.

hely m. — egyéves nstény Hánkódik — Baret, Abauj m.,

disznó. (A süld rendesen egy-, Nyr. 2 : 557. — mint á pótrás
néhol kétéves kort jelent, a gönne málácz h garasos kötelén.
pedig nstény disznó.) * Hasított — Kába — a diszná
Gönye — Sz. D., S. J. Kreszn. fülén behasítás, mint tulajdon-
— nstény disznó. Vö. Glye. jegy.
 ;;:

Hentel 551 Idd

Hentel — Gömör m., Tsz., Nyr. Him disznó — Bszsz. XV. szá-
35:91. — disznót öl. (Hentellér- zad — 1. Kan.
bl hentell a hentes egy
tbl
lett ;

Hizlaló — 1634. Oklsz., Csúza,

m,, Nyr. 18 190. —
fakadt. H. O.)
Baranya :

Hentellér — általánosan — hízó disznó. Vö. Hízó.

hentes. Vö. Hentel.
Hizló dísztó 1. Hízó.
Hentell — hentes. Vö. Hentel. *Hizó — Fejér m., Nyr. 10 :

Hentes — Comenius, NytSz., 187. ; Gyergyószentmiklós, Rima-

Gross. 140. — lanio plebejus,
1 : szombat, Nyr. 5 : 182., 10 88.:

disznóöl. (Segesváron : nagy kés.) SzUsgyörök, Somogy m., Nyr.

Vö. Kaszab. 16 46. Edvi Illés Pál; hízló disztó,
:

Farnas, Kalotaszeg, Nyr. 29 479.,

Herél — általánosan — heril.
hízódisznó, Rücs, Mezség, 1627,
:

Dunántúl, Nyr. 16 190. :

— castrare, Nyr. 14 83. : — Az a sertés, amely
a hím állat (disznó) heréit ki-
hizlalásra való, nemfiasító, tehát az
vágni, hogy ne közösülhessen ; a
ártány és a többi a maglásból már
hízásra, nem tenyésztésre szánt
—
kizárt sertés. Vö. Magló, Öl.
kanon teszik. (Nstény állatot is
„herélnek" azaz kivágják pete-
Hízó — Rimaszombat, Nyr. 5: 182.,
10 : 88. ; Buzita, Abauj m., Mtsz.
Az
fészkét. Vö. Herélt kocza.)
délyiÉrczhegység móczainál, N3rr.
er-
— hizlalóhely.

34 253., Jip'reste. A Mtsz. a coitus

: Homojogni — Székely szó.
értelmében közli. Vö. Miskárol és Tsz. —
egymáson keresztül-kasul
NySz. esve forgani ; disznók zivatar

Herélés — általánosan — cas-

idején.

tratio, a here kivágása. Vö. Herél, Horpaes — 1. Horpasz.

Miskárolás.
Horpacz — 1. Horpasz.
Herél — általánosan — az,
Horpasz — *Kézdivásárhely
a ki herél. Vö. Miskároló, Disztó-
horpacz. Székelyi'., Nyr. 8 509. :

heríl, Kanheríl.
Udvarhely m., Nyr. 8 471. a : ;

Herélt disznó — Murm. 1533. gyermeknyelvben horpaes, Nyr.

— kiherélt kandisznó, vagyis 8:471. — tehén, ökör ló, disznó
ártány. véknya, azaz a csípcsont és utolsó

— *Felstárkány, borda közötti rész. Ha az áUat

Herélt kocza
van esve, ezért horpasz
*Kálmáncsa — petefészkétl meg- éhes, be
soványát, beesettet is jelent. Vö.
fosztott nstény disznó ; csak azt
Mtsz., NySz.
a koczát „herélik", a melyet nem
tenyésztésre,
tak.
hanem hízásra szán-
*Id — T. S., Nagyguth, 1556,
mint év : „adjon ked disznót más-
Herü — 1. Herél. fél idst" = évest.
 ;:

Ivós 552 Karikázni

Ivós — Apanagyfalu, Szolnok- disznó, azaz kan. Diminutivuma

doboka m., Nyr. 13:331.; Tisza- a kan szónak.
dob —
moslék. Vö. Csáva. Kandisznó — PP. 1. Hím
disznó. Vö. Kan.
Kaffant — Székelység, Nyr.
3 555. — Vö. Mtsz., a disznó, Kandsi — Kiskunhalas, Nyr.
— hím disznó. A kan
:

ha száját összecsapva kaif han- 15 : 142.

got ad. szó diminutivuma.

Kam — Brassó m., Apácza,

— Dunántúl, Nyr.
Kanheril
Hétfalu, Nyr. 31 50. :
— hím disznó, 16 — herél. Vö. Miskároló.
: 190.

azaz kan. Vö. Kámzsa. Kanlott ártán — Hortobágy,

T. M., MNy. vm 189. — öreg
Kamsa — Gyergyószentmiklós, :

korában kiherélt kan disznó.

kamsi, Csikszentdomokos, Nyr 32
326. — fiatal, egyéves hím disznó. *Kan malacz — Csokonya,
Diminutivuma a kam = kan Felstárkány, Kába, Kálmáncsa
szónak. — fiatal hím disznó egyéves
koráig.
— Gyergyóditró, Nyr.
Kámzsa
—
12 282. —
: hím disznó. Vö. Kam. *Kannyáj — Debreczen
csupa sertéskanból álló nyáj. Hor-
Kan — *Edvi Pál, *Fels- Illés tobágy, T. M., MNy. Vin:91.
tárkány, Gyergyószentmiklós, Hor-
tobágy, T. M., MNy. Vm : 189.
Kanos — Drávamellék, Nyr.
5 : 472. ; kanos, Szlavónia, Nyr.
*Kaba, *Kálmáncsa, Marostorda
m.. Udvarhely m., Nyr. 20 567. :
23 358. :
— öreg korában herélt
hím disznó.
Kolozsv. glossz., 1577. Nyr. 36
65.; Murm. 1533. Schl. sz. j.
:

*Kanoz — Edvi Illés Pál — a

általánosan is ; kán. Szlavónia, sertés párosodása.

Nyr. Kankwtha,
23:358. 1453: Kanyi — Palóczság, Nyr. 22 :

1548 Kan Oklsz. :a hím disznó. — 76. — fiatal hím disznó. A kan
A tótban kan, kanec (Nyr. 17 : diminutivuma.
444.). Vö. Aper, Kam, Kamsa,
Kamsi, Kámzsa, Kancsó, Kan
Kanzsa — Gagy vidéke, Ud-
varhely m. ; *Rava, Udvarhely
disznó, Kandsi, Kanyi, Hím disznó,
m., J. M., kanzsi, Firtos- Váralj a
Kanzsa, Kanzsi, Magdisznó, Magló,
hím disznó, azaz kan.
Süld, Veper.
Kanzsir — Göcsej, Tsz. — disz-
Kanászodik Székelyi., — Tsz.,
nózsír.
Hódmezvásárhely, Nyr. 33 176.
— konászodik, uo. lecsendesedik,
:

Karikázni — Alföld — a ser-

tés orra „czimpáján", a melylyel
megjuhászodik.
túr, drótkarikát keresztülhúzni,
Kancsó —Hont m., Nyr. 5 : hogy ne túrhasson. Vö. Meg-
426. ; Baranya m., Tsz. hím — karikázni.
 ;

Kaszab 553 Kólcz

Kaszab — Veszprém Nyr. vid., Klasnyafülü — Fájsz, Mtsz. —

19 574.
:
— hentes. lelógó fül disznó. Vö. Klepafülú.

Kasznár malacz — Barkóság, Klepafülü — Baja, Nyr. 33

Nyr. 32 523. — basztard malacz.
:

:
530. — lekonyult fül disznó,
Kel — a régiségben, 1632. kutya. Vö. Klasnyafülü.
Oklsz. — bizonyos számra kel =
kitesz bizonyos számot. „Ha pe-
*Kocza — Bugaczmonostor —
öreg nystény disznó, de „anyát-
nigh valamely Jobagynak any
lan állat" is, kopottság is így:
Disznaya ninczen, hogy tizre kel-
„koczacserény". *Edvi Illés Pál,
nek, az oly ember mással vagy
Csongrád, Göcsej, Nyr. 12 : 95.
harmanis eöszue haitiak disznó-
Gyergyószentmiklós, Hortobágy,
jukat,es ugy adnak tizedet, de
valto pénzel nem tartoznak".
T. M., MNy. Vm : 189. ; *Kaba, Má-
tyusföld, Nyr. 20:325.; S Szilágy
Kereszt malacz Jászság, — m., Szürnyeg, Zemplén m., Nyr.
Nyr. 29 90. —
régi szokás sze-
:
Udvarhely m., Maros-
10 278.
: ;

rint a keresztapa felserdült ke- torda m., Nyr. 20 567., nstény :

resztfiának malaczot, bárányt v.

disznó. 1367 Kochamachara :
=
borjút ajándékoz, hogy a gyermek Koczamocsara. Oklsz. Jelenti az
azt fölnevelje ; ez a keresztmalacz,
árvaságot is (Horpács, Sopron m.,
keresztbárány, keresztborjú ér-
Csapodi, Nyr. 12:273. és Komá-
telme.
romban, Nyr. 4 283.) a tatrangi : ;

Kemyácsa — Oklsz. — disznó. csángóknál mint gúnynév törvény-

1551 : Porcos decimales wlgo telen gyerekre, Nyr. 2 : 525. Vö.
kernyacha, azaz disznótized. Emse, Goda, Nstén disznó, Ko-
Kemy ácsapénz — Oklsz. — czadisznó. Magló, Fiadzós, Fias
a kernyácsa után fizetend pénz, kocza, Koczafalka.
a régiségben a disznótized. 1564 :

Koczadisznó — Csúza, Baranya

„Ismeg vagyon kernyácsa tized
m., Nyr. 18 : 190. ; Somogy m.,
és ezen kivül kernyácsa és kuna
Nyr. 14 479. : ; Zselyk, Besztercze
pinz ..." (Kun a, Mtsz szerint menyét,
* helyesen
.

m., Nyr. 18:576. — nstény disznó.

nyest prémje, becses.)
Vö. Kocza.
Kisköröm — általánosan —
az a körömpár, a mely a nagy
* Koczafalka —
Bihar ns- —
tény sertések, egy tulajdonoséi.
köröm felett van. Vö. Fúköröm.
*Kismalacz — Csokonya — *Koczamalacz — Felstárkány,
fiatal disznó. Kába, Puszta-Szanda — nstény
Kivesztés — Edvi Illés Pál — disznó egyéves koráig. A Balaton-
melléken, Tsz. árva malaczot
a nyúvek kipusztítása a disznóból.
*Kivevés — Kába — füljegy
jelent.

a disznón : ékalakú kimetszés a Kólcz — Moldvai csángó, Nyr.

fülkagylón. 31:84. — disznóagyar.
 :

Komitás 554 Magdisznó

Komitás — Debreczen, Mtsz. — Köpeszteni — Pápa vid.. Tsz.

inalaczól(Komita Bánffyhunyadon, — V. köveszteni : leölt disznót for-

Mtsz. = mészárszék). rázva koppasztani.
Konászodik — 1. Kanászodik. * Köröm — Lengyeltóti — a
*Konda — sok helyen, Rinra- disznónál az a köröm, a melyen
szombat, Nyr. 25 287. : — az egy jár, tehát, a mely a földet éri.

birtokos, vagy kevés birtokos egye- Vö. Kisköröm.

sített disznaja.

hével,
Ellentétben a csür-
a mely több gazda egyesí-
Köveszt — Göcsej, Mtsz. —
kibont, „disznót köveszt". Vö. Kö-
tett nyája és naponta hazajár.
peszteni.
A konda tavasztól szig künn van.
A Kaukázusban /unta =- disznó *Kukoriczázás Ivád mon- — —
(Munkácsi B., Nyr. 31 : 34.). dás „Ne kukoriczázzál velem
:

Kondorszr — általánosan — komám" —

ne csalogass. A ma-
laczról véve, melyet kukoricza
sertésfaj, Szerbiából eredve, mely
huUatással csábítanak bárhova.
az eredeti bakonyi fajt kiszorí-
Általában kötekedés.
totta. Brehm-Méhely nem ismeri.

* Konya fül — Debreczen — Lappog — általánosan és Rava,

lelógó, általában lekonyult fül. Udvarhely m., J. M. — v. leppeg :

Csallóköz : a konyát leöljük, mert lassan megy, a disznó.

már nem eszik (Mtsz.). Arany
— —a
Lencsés Nyr. 14 239. :

János levele Tompához. (Nyr. 22:

disznó húsa, ha ellepte a borsó-
318.)
féreg.
^Disznairól hajdanonta
Konyafülü nyájról. Leppeg — 1. Lappog.
De ma híres Nagy Szalonta
— Csúza, Baranya
Lipsi malacz
Az ó Aranyáról."
Vö. Csulya fül.
m., Nyr. 18:286. — lelógó fül
malacz.
Konyhási Kölesd, Nyr. 33 — —
228. Tamási Mtsz.; a kony- — Locsadék Porcsalma, Szat-
—
hába furakodó, ott torkoskodó
már m., Nyr. 20:191. a disznó
mosléka.
malacz.

Komyikol — Debreczen vid., *LyTikas — Kába — fül : tulaj-

Nyr. 23:286. — kornyikál ; de don] egy a disznó v. juh fülén.

a disznó hangjára mondják.

itt
Magdisznó — Hegyalja, Mtsz.,
Koszmós — Szilágyság Mtsz. Pannonhalma, Nyr. 12:187.; Ma-
— varas, piszkos disznó. Schl. sz. j.
rostorda m., Udvarhely m., Nyr.
kozmo = timo. 20 567.: ; M. A., P. P. — tenyész-
Köczöldik — Barkóság, Nyr. tésre szolgáló, tehát nem hízó,

32 523. — sárban heverész, a

: disznó, nemre való különbség nél-

disznó. kül. Vö. Magló.

 : ;

Magló l >
Mangalicza

Magló — Fejér iii., Xyr. 10: miklóson féléves, Raván, Udvar-

187.; Olaszfalu, Veszprém iii., Nyr. hely m., egy éven alóli, * Kábán egy
17:46., Mtsz.; Tokaj, Nyr. 14: éven alóli disznó. Bszsz. malach
96., Sz.D.Kreszn., Edvi Illés Pál — ^
1333 : Malachpataka. 1544 : E^
a szaporításra szánt disznó. Ellen- malaczot szeledet, Oklsz. A tót-

téte a hízó. Hogy a magló nemi ban molacz (Halász L, Nyr. 17;
különbség nélkül jelenti a disznót, 448.). Vö. Kanmalacz, Koczama-
kitnik Pethe : Házi M. 6. §. 3. lacz, Szopósmalacz, Malaczgöbe.
^ a magnak valókat együtt min-
Malaczka — Szürnyeg, Zemp-
deniknemethíjuk magiónak. Oklsz. —
lén m., Nyr. 10:278. kis malacz.
1211 Moglón. Vö. Magdisznó,
:

Maglódisznó, Maglósertés, Mag- Malaczállú — Hajduhadház,

sertés.
— gúnynév. Nyr. 21 : 45.

Malaczfísér — Gyr és Vesz-

Maglódik — Deésakna, Mtsz. —
prém, Nyr. 35 432. — malacz- :
magfajul tenyészik, disznó.
kereskedö. A rendesen halá- fisér
Maglódisznó — Hortobágy, T. az összetételben rusító, itt általá-
M., MNy. Vin : 189.; Répczemellék, ban keresked.
Sopron m., Nyr. 2 560. : ; magl^-
— * Malaczgöbe Lengyeltóti — —
diszn, Palóczság, Nyr. 22 : 77.
fiatal nstény disznó.
1577: Magló dyzno, Oklsz. tenyész-
tésre szánt, nem hízó disznó, Malaczkuski — Kunos Ignácz,
nemre való különbség nélkül. Vö. Nyr. 12:108. — Matlaszkovszki
Magló. gúnyneve, eltorzítva.

Maglók — Vas m., Nyr. 30: *Malaczozik — Marosszék, Vesz-

99. — nem hízó marha. Vö. szarvas- prém m., Nyr. 14:527.; Edvi Illés

marha-kategóriában : Maglók. Pál, maladzik moldvai csángó Nyr.

30 174. — fiat szül a disznó.
—
:

* Maglósertés Kecskemét, Vö. Megmalaczoz.

1758 és 1773 — a régi statútum- —
ból. Fiadzó, szaporító sertés. Vö.
Mancsi Debreczen, Nyr. 23:
334. ; Karczag, Nyr. 26 : 333.
Magló, Magsertés.
Szilágy m., *Szatmár m. — ma-
Magsertés — 1820. okirat, Nyr. lacz (Karczagon a gyermeknyelv-
35 342.
: — szaporító sertés. Vö. ben).
Magló.
*Mangali — Lengyeltóti — a
Makkló sertés — 1560 körül mangalicza sertésfaj, 1. azt.

Nagybánya, Nyr. 12 267. : — makkra Mangalicza — Fehér m., Nyr.

hajtott sertés.
5:36.; Kecskemét, Nyr. 10:381.;
Malacz —
általánosan ifjú — Patóháza, Szatmár m., Nyr. 18:
disznó, mely már elválasztóban 432. ; *Kaba ; Marosvásárhely,
van. Rendesen a kort jelzi, nemi STorda; — ma^gó, mangalicza',
különbség nélkül. Gyergyószent- — Zilah, Nyr. 28:235.; mangáíi —
 a ;
:

Mangó 556 Megkábulás

* Lengyeltóti ; mangalicza — An- öléskor a sertés apró részeit meg-

gyalos, Beseny, Gidófalva, Három- fzni. Vö. Abál.
szék m., 18 573. - Edvi
Nyr. :
Megbúg — Alsófehér m., Lz.;
Illés Pál —
göndörszrú, siska- Gyergyószentmiklós, Szkefalva,
fül. József nádor által behozott, Kisküküll m., Nyr. 15 : 335.
nagyon hízékony szerb disznófajta, megbúgat, Palóczság, Gömör m.,
melyet Jenn tenyésztettek el- Nógrád m., Nyr. 22 : 480. — a
ször, innen „jenéi" fajta. H. 0.
disznó párosodása. Vö. Búg.
Az idézett források szerint Pató-
házán kis szopós disznót, Három-
Megfiadzik — Bukovina, Nyr.

székben hizlalásra szánt disznót

6 472.
:
— a sertés : fiat szül.

jelent; de e magyarázatok téve- Megfúj — Eszék vid., Mtsz.

sek. Vö. Mangó, Manka. 2 : 93. — felfúvódik a disznó
„reggé re megfut a disznó" =
Mangó — Kapnikbánya vid., * megfúlt.
Szatmár m., Mtsz. — kurtalábú
— Meggörög.
Meggörget 1.
sertés. Vö. Mangalicza.
* Meggörög — Edvi Pál —
Mangolieza — 1. Mangalicza.
az emse, azaz párosodik.
Illés

Meg-
Manka — Heves m., Tokaj, görget, Balatonmell., Tsz., a kan =
Mtsz. — mangalicza. közösül a koczával.

Mankus — Tokaj, Mtsz. — Meggy — Lz., Alsófehér m. —

fekete sertés. Jókai is használja. nsténydiszuó és tehén ivarnyílása.
„Az új földesúr"-ban. (Nyr. 22: (Vö. Szarvasmarha-kategóriában.)

321.). Alföld : megye, megyi, mögé.

Marokoszik Lengyeltóti
* — — *Megyi — vulva.

kan disznó, mikor két kan szembe- *Meghági Csokonya a — —

áll, pofát pofához vágva marako- kan a disznót, emsét, koczát,
dik. Birkózásnak is mondják. azaz közösül vele.

*Másfél ids — 1556, T. S. — Meghurol — Tolna m., Nyr.

disznóról = másfél esztends. 6 : 230. — a disznó belét a húsos
alkatrésztl (ez a bélfodor) kés-
*Másodfü malaez — Lengyel- fokával megtisztítani.
tóti —
a második életévben. A fú
—
* Megindulni Edvi Illés Pál
a régiségben korjelz volt má-
sodfüre, harmadfre
:

— a sertésrl: „megindulhat a
kelni.
görgésre" = azaz párosodásra
*Meddü göbe —
Lengyeltóti — kelhet.
meg nem fogantatott, vagy már Megistyeldzik — Moldvai
kivénült, egyszóval fiat nem szült csángó, Nyr. 31 : 85. — párosodik
nstény disznó. a disznó.
Megabál — Sáta vid., Borsod * Megkábulás — Puszta-Szanda
m., palócz,Nyr. 21 : 328. — disznó- — disznónyavalya.
 ;; ;

Megkarikázni 557 Orj

* Megkarikázni — Kecskemét égy malaczot, majd nevel a

— a sertéseknél, az orruk azon neköm; ha meghízik 50 pöngó
részén keresztül, a melylyel túr- lössz az ára".
nak, drótkarikát húzni, liogy ne
Nstén disznó — Ver. 95. —
túrhassanak. Vö. Karikázni.
anyadisznó, nstény.
Megköveszt — Szllsgyörök,
*Nyáj —
Felstárkány —
Somogy m., Nyr. 21 : 279. — a
„régentén a disznó nyájban járt".
disznósajtot nagyjából megfzni,
hogy meg ne romoljon. Vö. Abál.
* Nyilas — Kecskemét — disznó
füljegy; valószínleg egy az „ájos''
Megmalaczoz — Csúza, Bara-
jegygyei.
nya m., Nyr. 18 286. — fiat szül

az anyadisznó.
:

Nyúl — általános, Mtsz. —

Frecskay szerint disznónál a
Megölni — Sopron m., Nyr.
színhús. Tokajon, Nyr. 19
bél-
384.
12 : 381. — disznót levágni.
szerint a disznó keresztcsontja.
:

Megtincselni — Csík m., Nyr. 1587 : Nyulla (Oklsz., vö. Nyúlfú).

32 407. :
— feltincselni, malaczot
Nyúlf — Nagybánya, Szatmár
szegényesen
stb.

hizlalni.
apránként, fel-
m., Mtsz. — a disznó nyúljanak
azaz bélszínhúsának feje kezd
—
:

Miskár Kassa, Abaiij m., bunkós része, tehát nyúlfej,

Nyr. 25 240., Vö. Nyr.
: 33 566. :
nyúlf.
— Disznóherél.
— Fels-Csallóköz, Nyr.
Nyüret
Miskárol — Bny, Gyr m., 9 282,
:
— a malacz, midn enni
Nyr. 15 : 285. ; Baja, ísyr. 33 : 331. kér; hangutánzó szó.
Ada, Bács m., Nyr. 31:287,;
Palóczság, Gömör és Nógrád m.,
*Nyüves — Lengyeltóti — a

Nyr. 22:480. — kiherél kan

disznó: férges.

disznót, vagy kimetszi a nstény Öntözik

* Edvi Illés Pál, —
disznó petefészkét. Vö. Herél.
1841, Vas m.. Tsz. kölykezik; —
Miskároló — Hegyhát, Kör- olyan állatról mondják, a mely
mend, Vas m., Nyr. 27 96. : egyszerre több fiat szül.

miskováló, Tokaj, Nyr. 24 96. :

— Órgy — Orj. 1.

disznóherél. Vö. Miskár, Herél.

Orj — Paks, Tolna m., Nyr.
Miskováló — 1. Miskároló.
20:430.; Kiskunhalas, Nyr. 15:
*Mony — Lengyeltóti — a 333.; Hont m., Nyr. 18:430.;
kan disznó töke. Bihar m., Nyr. 4:182.; Tokaj,

Musi —
Hont m., Nyr. 6 232. :
Nyr. 23 : 384. ; Kecskemét és Mtsz.
rgy, Kiskanizsa, Zala m.; órj,
gyermeknyelvben malacz, disznó.
Tokaj, Mtsz.; 1527: Orya; 1548:
Nevel — Kiskunhalas, Nyr. Zalanna n-ryaival, Oklsz. ; örrj,

15:283. — a szólásban: „vöttem Bny, Gyr m., Nyr. 17 : 575. —

 ;;

Orrj i58 Puczella

a disznó hátgerincze húsostul. Vö. nia, Nyr. 34 487. feldarabolni

:
—
Vesepecsenye. vágómarhát és tyúkot
disznót, de

Orrj — 1. Orj.
is. Szólás: Réggére megfut a
disznó, ászt vótam fpasztermalni
Ótá — Dunántúl — legel. Eszék, Mtsz.; Mind a három dész-
Szólásban Ótára hajtyák a disznut,
:
nat én pasztérmátom föl; Dráva
Zala m., Nyr. 2 : 45., legelre mell., Mtsz. Vö. szarvasmarha
hajtják. Ótá ment, Alsólendva kategóriában Pásztorma.
vid., Zala m., Mtsz., legelre ment.
Ótá hajtani a malaczokat, Kercza, * Pázsit disznó — Oklsz. —
Vas m., Mtsz., legelészni hajtani. 1594: Pasit diznot eök nem
Ótájje járni, Zala m., Mtsz., adnak = fiatal.

marhákkal járni.
*Péra — Lengyeltóti — a
disznónál a vulva; egyébként
öl — Szllsgyörök, Nyr.
rendesen szarvasmarha és ló ns-
16 : 46. — meghízott, leölésre
tényére mondják.
szánt disznó. Vö. Hízó.

Öreg disznó — Rücs,

* Perzselni — általános, pör-

Mezség, Nyr. 14 :
1627,
82, 83. — kölni,Somogy m. a disznó, —
de más állatnak is, öléskor bré-
idsebb, 3 —4 éves disznó.
rl a szrt leégetni.
Ösztövér
* XVII. század — — — —
Kába
1616 =
sovány disznó, mely
* Pillangó
a disznón.
füljegy

makkon hizlalandó. Közmondás,

Erdély : * „ösztövér disznó makkal *Piskolcz — Edvi Illés Pál —
álmadozik". sertések orvossága.

Poczi —
Sopron m., 5 425. :

Pacsi 1. Paczi.
Kemenesalja, Tsz. malacz. —
Paczi — Tokaj, Nyr. 19:432.;
Polánya — Pálanya. 1.

pacsi, Zemplén m., Nyr. 4 522.

Poszka — Dombóvár, Tolna m.,
:

— malacz.
Nyr. 25 192. Olaszfalu, Vesz-
—
: ;

Pálanya pálannya, Kiskun-

prém m., Nyr. 17 : 47. — betegség
halas, Nyr. 18 192.; pálonya,
következtében lesoványodott ma-
:

Alföld, Nyr. 15 : 94. polánya, uo.

;
lacz, de országszerte egyéb is
— a disznó vakbele; Frecskay
„Poszka süld" Dunamell.,
(Mtsz.).
szerint a puczor.
Mtsz. Békésben az a deszka, a
Palócz — Alsó-Baranya, Nyr. melyen a malomkerék csap ágya
11 : 382. — disznókeresked (való- van. (H. O.)
színleg mert palócz volt).
Pörkölni — 1. Perzselni.
Pálonya — 1. Pál anya.
Puczella — Bátta, Tolna m.,
Fasztermál Baranya m., — Nyr. 18 : 334. ; Sárköz, Nyr. 32 :

Dráva mell., Mtsz.; Rétfalu, Szlavó- 463. — disznócsürhe.

 ;

Puicza 559 Siskafül

Puicza — Öriszentpéter, Nyr. 12 384.; Bodrogköz, Mtsz. : rMd^íiA;,

24 : 221. — kis malacz. — párosodik a disznó. Vö. Rühet.

Purdé malacz — Szilágy m., Rühet — Szatmár Mtsz.; vid.,
Mtsz. — szrtelen malacz. Pethe: Házi M. 6 §3.; róTieí, Hét-
Pusa — 1. Pusi. falu, Zajzon, Mtsz. rühed, Békés ;

Pusi — Rimaszombat, Gömör

m., Mtsz.; rühet, Nagykálló, Mtsz.
— párosodik a disznó. Vö. Rü-
m., Nyr. 17 : 573. ; Palóczság,
hedzik.
Mtsz. ;
pusa : malacz. (Tót hívo-
gató szó a pusa, pusika-ból, Nyr.
*Sark — Kába — a fúköröm
27 : 176.
(1. 0.).

Radina —
Bükk, Csíkgyímes,
* Serte — Edvi Illés Pál — a
Nyr. 30 540. disznótor vagy
: — sertés háta élén álló hosszú, ers
onnan hozott ajándék. Értelme szrözet. Vö. Sörtély.
általában ajándék (Mtsz.). Tótos, Sertés — általánosan — Sus
rodina = rokonság, atyafiság. scrofa domestica Gray. 1683 : ser-

Bénfa — Székesfejérvár, Nyr. tés, Oklsz. Vö. Sertvés, Sörtélyes,

7 : 188. ; Szakcs, Fejér m., Baracs, Sörtélylyes marha, Sörtés marha,

'MNy. VI 431. :
— ágasfa, a melyre Sörtvélyes.

a leölt disznót akasztják, hogy Sertéske — 1700, Oklsz. — kis

felbonthassák. sertés ; a sertés diminutivuma.
Bideg — Békessy Gyergyó-
;
* Sertésmarha — 1635, OkLsz.,
szentmiklós, K. L.; Nagybánya,
XVII. század, sokszorosan — ser-
Nyr. 20 : 480. — disznó, a mely
tés, disznó. Vö. Disznómarha, Sör-
még nincs hízóba téve. A szarvas-
télylyes marha, Sörtés marha.
marhánál, lónál és Békessy sze-
1608 : Sertés marha, Oklsz.
rint a disznónál is annyit tesz,
hogy a tenyésztésbl ki van zárva,
* Sertvés — Csongrád m. 1799.

magányos. (Nagybányán sovány-

— sertés, 1. o.

ságot is jelent.) rzje a rüdeg Siska — Kemenesalja, Tsz.,

disznópásztor. Mohács, Nyr. 27:111.; Vas m.,
Rideg disznópásztor — 1. Rü- Nyr. 30 : 99. — nagy, lelógó fül,
szálkásszrú disznófaj. Pethe
deg diszfiópásztor.
(Házi M. 8. § szerint ez a
Bidzik — 1. Rühedzik.
szalontai fajta.
5.)

Vö. Siskafül,
Rüdeg disznópásztor — Udvar- Suska, Suskidisznó, Ziska.
hely m., Mtsz. — rideg disznók
Siskafül — Csurgó, Somogy
rzje. m., Nyr. 17 : 478. ; Csúza, Baranya
Rühedzik — Túrkeve, Nyr. 3 : m., Nyr. 18 : 382. ; Dombóvár,
473.; *P.-Sz.-Miklós, Bihar m. Tolna m., Nyr. 15 : 192. ;Heves m.,
ridzik, Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. Mtsz. és általánosan — disznófaj
 : :;

Sódar 5fiO Süldgobe

lekonyuló, elreálló széles fülek- Sd — Gyergyó, Nyr. 34:

kel. Jankó szerint ez volna a 260. ; Gyergyószentmiklós, *Fels-
bakonyi eredeti faj. Vö. Siska, tárkány, Firtos- Váralj a, Udvarhely
Tasla. m., *Kaba, *Kálmáncsa, * Lengyel-

Sódar általánosan — — sóder. tóti.Edvi Illés Pál; ;a disznó —

Csúza, Baranya m., Nyr. 18
disznóczomb.
Sóder — 1.
Sorpecsenye— 1794. Enchiri-
* 381.
dion. Vö. Eltanulmányok 303.
a kondásoknál dívott; másképp
szerpecsenye is. A kondások gaz-
dák szerint bizonyos sorrendben
— ez a szer —
levágtak egy disz-
egy-, Edvi Illés Pál szerint két-,
: 382.,
Kábán hároméves koráig, nemi
ktilönbség nélktil. Vö. Stild.
Sódar.
Süge — Kiskunhalas, Nyr. 15
— tréfásan: disznó.
— *Süjd — Marczalmell., Tsz.
— süld, esztends malacz.
Süldelék —
Felsnyáregyháza,
Pest m.. Heves m., Tiszaadony,

nót elköltésre. A levágás balta Bereg m., Mtsz. süld disznó —

azaz fiatal, egy-kétéves disznó.
hajintással történt, fültövön, úgy,
hogy az állat holtan rogyott össze ; Süld — * Erdély, Csongrád,
ha ez nem sikertilt, a kanász bír- W. J., *Csokonya, Hortobágy, T«
ságot fizetetty Vö. Szerpecsenye. M., MNy Vm : 189. ;*Kaba, *Len-

Sörtély — Pápa vid.. Tsz. — gyeltóti, Rava, Udvarhely m.,

— a disznó hátán álló hosszVi,
Pethe, Házi M. 6.

—
§ 3. ; Schl. sz. j.

és általánosan fiatal disznó

ers szr. Vö. Serte.
kétéves koráig. Kábán háromhó-
Sörtélyes 1337. Oklsz. napos, Lengyeltótin és Raván egy-
disznó. éves koráig. Sz. F. B. : szüldö

Sörtélylyes marha — Sárvári 1240 : Syldev. 1462 : Duo porci

urad., összeír, 1679. T. S. és minores Sildew, stb. Oklsz. Az

Oklsz. — disznó. Vö. Sörtés marha. erdélyi Erczhegység móczainál
sald'éu Nyr. 34:316., az oláhban
Sörtés marha — Dombóvári suld'eu, Nyr. 17:60., 163. Vö.
urad. rt. 1729. M. Gazd. tört. Sz. Sd, Süld-
Süldelék, Süldcske,
IX : 77., Nyr. 32 : 380. — disznó. disznó, Süldgobe, Süjd, Sütk.
Vö. Sörtélylyes marha.
Süldcske — 1684, Oklsz. —
Sörtvélyes — Somogy m., Nyr. kicsiny fiatal disznó ; a süld
2 :
— disznó. Vö. Sertés.
377. diminutivuma.

Suska — Beregszász, Nyr. 26 Sülddisznó — Bszsz. XV.

523. — nagyszrú disznó. Vö. Siska. század — zildew dizno = fiatal

Suski disznó — Csongrád m.,

disznó.

Mtsz. — kajlafülú disznó. Vö. * Süldgobe — Lengyeltóti —

Siska. fiatal nstény disznó.
Sutk 561 Szerre rizni

*Sütk — Kiskunhalas, Nyr. Szalontai disznóláb — Szeged

15 : 381. — süld, disznóról, de vid., Nyr. 5; 45. — czigánynév.
nyúlról fiatalságot jelent.
is,
Szaszmatul — Firtosalyi, Gyr
Szájpénz
* — Kecskemét — vid., Nyr. 6:325. — a disznó,
mint bírság ; a város földjén bi- midn sárban turkálva, eledelt
tangoló, magló sertések után keres.
„minden szájtúl egy garas". 1733.
De a bitangoló juhfalkáknál
Szegez fa — Mátyusföld, Nyr,

1773.
is.
17 555.
:
— az a a kis pálcza,
melylyel a kolbász, hurka végét
*Szak — Felstárkány, Puszta- „beszegezik", vagy a melyet a
Szanda, Háromszék m., Nyr. 5 90. :
leölt disznó Achilles ina alá húz-
-^ sertés tokája két oldalán néha
nak, hogy fölakaszthassák a rén-
található szrös, szilva- v. tojás- fára.
alakú függ. L. Szakos, Cserese.
— *Szer —
a régiségben a sor- —
* Szakos — Puszta-Szanda rend szerint való cselekvés, pl.
az a sertés, a melynek a tokáján sorrend szerint való rzés, a
makk- v. szilvaalakú, szrös ki-
disznónak sorrend szerint való
növése van. Vö. Szak. levágása. L. Szerre rizni és
*Szalontai — Bihar m. — Szerpecsenye. — Szer — Mtsz. —
disznófaj, ers, a vaddisznóra moslékot készít. „Disztuknak a
emlékeztet szrözettél, tipikus szerüjök efogyott; nem tuok mijje
faj; már csak kevés ponton. szernyi" = a disznók lisztje v.

A XIX. század legvégén Atyás- korpája elfogyott, nem tudok mivel

pusztáról Kenyeres gazda még moslékot készíteni nekik. „Emma
egy szép törzset mutatott be a szertem" = én már készítettem.
pozsonyi kiállításon. Pethe: Házi (Hetes, Zala m.)
M. 8. §. 5. konya fül,
szerint:
*Szer pecsenye — Felstár-
hosszú fej, szke, sima serte, kány — a legöregebb kanász
hosszú láb jellemzik (?). A szalontai még tudta s ez abból állott,
vörös sertésrl írja ifj. br. Rad-
hogy bizonyos idközökben a
vánszky Kálmán, hogy a geszti kanászok sor szerint levághattak
falkának egy Sajókazán lev
egy sertést, de ez csak akkor
fiafalkájában a malaczok az els
volt az övék, ha a kanász egy
vedlésig 5—6 hetes korukig na- kanász-
csapásra terítette le a
gyon halaványan csíkosak. A csík baltával, máskülönben be kellett
színe sötétebb az alapszínnél.
vele számolni. A vágás fültövön
Errl írja Arany János: történt. L. Sorpecsenye és Szer.
„Disznairól hajdanonta
Konya fül nyájról
* Szerre rizni — XVIII. század,
De ma híres Nagy Szalonta Szemerja falu törvénye — „ha
Az Aranyáról." a csordának pásztor nem talál-

Nyr. 22 318. Vö. Ugrai veres.

: ható, vagy ha idközben meg- .

Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

S;zerre rzés 562 Választási malacz

szökik, a csordát szerre rzik", Tekn — Kolozsv. glossz. 1577,

azaz maguk gazdák
a sorrend Nyr. 36 : 419. — disznótekene =
szerint. Vö. Szerre rzés. füröszt- vagy itatótekn.

* Szerre rzés — 1727, Szemerja Top — Csurgó, Somogy m.,

falu — mikor azok, a kik a Nyr. 29:336. — a disznó els
jószágot a csordába adják, sorrend lába.
szerint rzik. L. Series rzés.
Vö. Szerre rizni.
*Torokgyik — P]dvi Illés Pál
— sertések nyavalyája.
Szigorú malacz — Gyergyó,
Nyr. 34 260. : — sovány, vézna *Tüdtáncz — 1600, Leleszi

malacz. tanuvallatás — kondástáncz, a

mikor a pásztor a levágott sertés
í Szimatolni — Székelyf,, Tsz.
tüdejét a hátára kötötte
— por közül a gabonaszemeket
járta.
s úgy

felszedegeti a malacz; szeméten

vagy házanként keres; büzleget Tüssenteni — Siomntornya,
a kopó. Tolna m., Nyr. 5 230. :
— disznót
Szoktató — Aba-puszta, Nyr.
lopni, mert tüss-tüss szóval hajtják.

28 423. :
—
a kanásznak apró
— —
*Ugrai veres Bihar m.
malaczok kihajtásáért fizetett pénz
sertésfaj ; kipusztult; nyilván egy
vagy magféle, hogy hozzászok-
a szalontai vörössel. Vö. Disznó-
tassa ket a szabadban járás-
keléshez. „Szoktatóba" adják a
pénzt. Vö. Szoktató-garas.
Vaczkol — Szatmár m., Nyr.
í Szók tat ó-garas — Balaton- 11:285. — almát igazgatja a
mell., Tsz. — a kanásznak a disznó, a mikor fiadzani készül.
malaczok els kihajtásakor adott
díj. Vö. Szoktató.
Vaczok — általános ; vaszk,
Drávamellék, Nyr. 6: 133. — alom:
Szopósmalacz — 1636, Oklsz. vigy vaszkot a disznók alá.
— fiatal, még szopó malacz.

— Dombóvár, Tolna m.,

Szusza
Vaddisznó — általános — Sus
Erdei Erdei
Nyr. 27 47. — náthás disznó.
scrofa. Vö. disznó,
:

öreg. Erdei kan.

Szuszka malacz — Nyr. 22
412. — azonos a szuszával.
:

* Választási — Kecskeméten —
a hathetes malaczról, melyet az
Szülk — Beregszász, Nyr. 26 :
anyatejtl elválasztanak röviden
523. — anyátlan malacz. Vö. „választási". Vö. Választási malacz.
;

Zülle.
* Választási malacz — Lengyel-
*Tasla Kecskemét — fül — tóti — a tízhetes, ekkor választ-
disznó, melynek széles, lekonyuló ják el az anyadisznótól. = Válasz-
füle van; egy a siskafülvel. tású.
 : :

Valló 563 Barizsdisztó

Valló — Szihalom — disznó- Vermalaczka — Olasztelek,

vályú. Udvarhely m., Mtsz. -- szopós-

Vaszk — 1. Vaczok.
malacz.

Vesepecsenye — Bny, Gyr

Vén disznyó — Firtos- Váralj a,
m., Nyr. 17 575. — disznó hát-
Udvarhely m. — kétévesnél öre- :

gerinczhúsa a farktájtól a derékig.

gebb disznó.
Vö. Orj.
Veper — Hétfalu, Brassó m.,
Vi —
Fejér m., Nyr. 10: 188. —
Nyr. 16:575.; Tatrangi és moldvai öreg disznó.
csángó, Nyr. 2:524., 30: 173. — kan
disznó, nyilván a tót vepr, mely Zápor — Erd. Erczhegység,
a latin apertl ered, 1. azt. móczok, Nyr. 34 321.
: zápor —
* Vérhas — Puszta-Szanda — (himl a disznóknál).

disznónyavalya. Zavar — Kriza, Nyr. 16:11. —

kerget a sok disznót mind föl-
Verártány —
:

1630, Makovicza;
zavarta az ólba.
1635, Sárospatak, MNy. 1:315. —
ölésre alkalmas herélt kan disznó, *Ziska — Edvi Illés Pál 1.

melyet megkergettek, doronggal Siska.

fbeütöttek és ekkor vették vérét. ZüUe — Beregszász, Nyr. 26

Vö. Verdisznó. 524. — anyátlan malacz. Vö.

Verdisznó — XIX. század els Szülk.

felében még általánosan — ölésre Zülni — sok helyen — elár-

alkalmas disznó, melyet megker- vulni. L. Megzülni.

gettek, doronggal fbeütöttek és Zsódér — Somogy m., Nyr.

csak azután vették vérét. Azt 8 : 525. — vállcsont, melyet mint
tartották, hogy így ölve, a hús a sonkát felfüstölnek.
„porhanyóbb". Sárospatak 1635,
Oklsz. és Hermán Ottó, br. Rad- Disznó szre.
vánszlíy Béla, MNy. 1:315., I:
414., 415. Vö. Verártány, Ver-
Baris —
Zovány, Sz.-Nagyfalu,

malacz.
Ipp, Kémer, Szilágy m... Nyr. 32 :

295. — igen sötétszürke, de nem

Vermalacz — sok helyen, fekete;* sok helyen, Tormay Bélá-
Mtsz. és Csíkszentgyörgy, Nyr. 10
nál sertésrl, Zilah, Nyr. 28 : 235.
238. ; Hétfalu, Brassó m., Nyr. barna. S Szilágyság, Nyr. 9 : 181.
31:50.; Gyergyó, Nyr. 34:260.; barna.
Székelység, Nyr. 4 328. : — szopós- — Székelyhíd, Nyr. 32
Barizs :
malacz. L. Verdisznó. Újabb
korban vitték át értelmét a
295. — 1. Baris. - '/,

szopósmalaczra. Gyengém a-
Vö. Barizsdisztó — Érmellék, Nyr.
lacz (L. H.O., MNy. 1:414.), Ver- 29 : 334. — piszkos barnaszjnú
malaczka. disznó. .

36*
 :
; ;

Barna 564 Kesely v. kends

Barnq, — Oklsz., 1391 : Rufus Fejér — *Rava, Udvarhely m.,

isti artan. Alius artan Albe colo- J. M., Marosvásárhely, Nyr. 32 :

ris emee. Vnum porcum barna. 295.

Lelesz Acta 20. 10.; Hódmez- —
Fekete Kemenesalja, Nyr.
vásárhely, Nyr. 32 294. Galam- : ;

32 293.
: ; Hódmezvásárhely, Nyr.
bok, Zala m., Nyr. 32 : 293. ; Sze-
32:294.; iFirtos-Váralja, Udvar-
ged, Nyr. 32 : 295.
hely m. * Rava,
; Udvarhely m.
Barnaszr — Kevermes, Csa- Galambok, Zala m., Nyr. 32 293. :

nád m., Nyr. 32 : 295. Székelyhíd, Nyr. 32 295. Zo- : ;

vány, Sz.-Nagyfalu, Ipp, Kémer,

Bonta — Kiskunság, Nyr. 14 Szilágy m., Nyr. 32 295. Maros-
—
: ;

285. (tréfás éri.) *tarka.. Hód- vásárhely, Nyr. 32 : 295. ; *Kaba.

mezvásárhely, Nyr. 32 294.
Feketeszr — Kevejmes,
:

* Bitangjegyzkönyv, Kecskemét, Csa-

fehér-fekete tarka.
nád m., Nyr. 32 : 295.

Bonta, bunta Nyr. 35 113. — : Göndör-konda-szr — Kever-

— tarka. „Bunta disznó", Thaly mes, Csanád m., Nyr. 32 295. :

Adalékok, 2 41. Vö. Tsz. és Bonta-:

csikó. Homály — Hódmezvásárhely,

Nyr. 32 294. :
— bizonytalan szín
*Borozdás — Rava, Udvarhely szr.
m., J. M. ha hátán — disznó,
hosszában fekete csíkok vannak. Kends — vö. Kesely.

*Burgánmalacz — Szatmár m., Kese —

Kemenesalja, Nyr. 32
Mtsz. — kurta, fehér, göndör- 293.; Galambok Zala m., uo. 293.
szr malacz. Nyr. 8 : 523., Szat- Komárom m. tatai járás, Nyr. 32
már vid., „aprószr", 294. — malacz szre.

Kesej V. késej Nyr. 5 515. — :

Czifra — Galambok, Zala m., — ló, szarvasmarha, sertés, mely

Nyr. 32 : 293. — feltnen tarka. sárga, fekete, pej, barna stb. egy
V. mind a 4 lába végén fehér
Deresszr — Szeged, Nyr.
szrrel födött. Vö. Kese.
32 : 295.
* Kesej — Rava, Udvarhely m„
* Fecskehasú — Kecskemét — J.M. — disznó, midn a farán
a malacz is, ha fehér a
fekete vagy oldalán más szín. Ez a
hasa. Bitangjegyzkönyv. kesejség megtalálható nemcsak a
— disznónál, hanem ló, bival és
Fehér Kemenesalja, Nyr.
szarvasmarháknál is. Hibás, mert
32 : 293., SFirtos-Váralja, Udvar-
a lábra vonatkozik.
hely m., J. J.; Galambok, Zala
m., Nyr. 32 : 293. ; Szeged, Nyr. Kesely v. kends — Maros-
32 : 295. vásárhely Nyr. 32:295.
Manka, mankus 565 Barna

* Manka, mankus — Heves m.,

Névtelen 1840.; STokaj, Mtsz. I.

1390—97. — (fekete) sertés, man-

galicza. Nyr. 24 96.
:

* Ordas —
 ;; :;

Bátor ^566 Czunczi

Bátor — Kissziget, Ortaháza, O Bundás — Pusztadinnyéshát.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
O Bütykös — Pusztadinnyéshát.
30 255.
O Búvár — Pusztadinnyéshát.
:

Betyár — Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Büszke — Újtelektanya, Nyír-
30 255.
:
egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.
:

O Bimbó — Pusztadinnyéshát. Csákó — Újtelektanya, Nyír-

Bimbu — Kissziget, Ortaháza, egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Elepi-puszta, Debreczen, Nyr.
30 255.
: 8:476.; Dergecs, Nyr. 3:527.;

Bodor — Kissziget, Ortaháza,

* Nagyszalonta.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Csárdás —

Ada, Bács m., Nyr.
30 255. Érmellék, Nyr. 29 533.
: ; : 27:384.; Dergecs, Nyr. 3:527.
* Nagyszalonta.
Balatonmell., J.

Bodris — Kissziget, Ortaháza, Csobán — Érmellék, Nyr. 29 :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 533.

30:255.; Dergecs, Nyr. 3:527.
O Csonka — Pusztadinnyéshát.

Bogár — Újtelektanya, Nyír-

O Csorba — Pusztadinnyéshát.
egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák.
Csóré — Szürnyeg, Fels Zemp-
O Boglyas — Pusztadinnyéshát. lén m., Tisza vid., Nyr. 10 : 278.
O Bogrács — Pusztadinnyéshát. Csömi Écs, Gyr m., Nyr.
Bojtár — Újtelektanya, Nyír- 36 334.
:

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák. Csömök — (csömcsögésrl). —

O Bojtos— Pusztadinnyéshát. Écs, Gyr m., Nyr. 36:334.

Bokros — Kissziget, Ortaháza, Csuta — Dergecs, Nyr. 3 : 527.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Csügér — Écs, Gyr m., Nyr.
30 255. Dergecs, Nyr. 3 527.
: ; :
36 334.
:

O Pusztadinnyéshát.
— Pusztadinnyéshát.
O Czicza
O Bolygó — Pusztadinnyéshát.
Czigány — Újtelektanya, Nyír-
Budris— Dergecs, Nyr. 3:527. egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák.
Bukfencz — Ada, Bács m., Gigán, Kissziget, Ortaháza, Her-
Nyr. 27:384. nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30

Buksi — Kissziget, Ortaháza,

255.; Kisújszállás, Nyr, 38:287.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Czitrom — Kissziget, Ortaháza,

30 255.
: Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Bunczi — Écs, Gyr m., Nyr.

30 255.
:

36 334.
: Czunczi — Dergecs, Nyr. 3 : 527.
 :

Dallos 567 Huszár

Dallos — Dergecs, Nyr. 3 527. : Gezdes — Kissziget, Ortaháza,

Dáma — Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
Hernyók, Zala m„ Göcsej, Nyr.
:

30 255.
: OGícza— Pusztadinnyéshát.
O Daru — Pusztadinnyéshát. O Gólya — Pusztadinnyéshát.
Dranka — Érmeilék, Nyr. 29 :
Göndör — Újtelektanya, Nyír-
533. — juhász mesterszó. egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. :

Drugán — Ermellék, Nyr. 29

Érmeilók, Nyr. 29 : 533.

533. Görbe — Érmeilék, Nyr. 29 :

533.
OFáezány — Pusztadinnyés-
Gyémánt — Ada, Bács m., Nyr.
hát.
27 : 384.
OPakó — Pusztadinnyéshát. Gyilkos Kisújszállás, Nyr.
Farkas — Új telektanya. Nyír- 38 : 287.
egyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. :

Gyömbér — Kissziget, Orta-

O Fátyol — Pusztadinnyéshát. háza, Hernyók, Zala m., Göcsej,

— Nyr. 30 : 255. ; O Pusztadinnyéshát.

Fecske Kisújszállás, Nyr.
38 287.
: ;
* Nagyszalonta. * Hajas — Balatonmellók, J.

Fegyver Ad a, Bács m., Nyr.— Nagyszalonta.

27 384.
: Kissziget,; Ortaháza, O Hajdár — Pusztadinnyéshát.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
:
O Hajló — Pusztadinnyéshát.

Fenyves — Kissziget, Orta-

O Hajnal — Pusztadinnyéshát.

háza, Hernyók, Zala m., Göcsej, O Halas — Pusztadinnyéshát.

Nyr. 30:255. O Halász — Pusztadinnyéshát.

Fiezkó —
Új telektanya. Nyír- Hatos Ada, Bács m., Nyr.
egyháza, Nyr. 31 536. tirpák. : — 27 : 384.

* Fogoly — Nagyszalonta. Hegyes — Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
OFosós — Pusztadinnyéshát.
30 : 255.
Füge — Kissziget, Ortaháza, OHéja — Pusztadinnyéshát.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255. ; Dergecs, Nyr. 3 : 527. O Homály — Pusztadinnyéshát.
— Huszár Ada, Bács m., Nyr. —
Gabór Overbász, bácskai
27 384. Kissziget, Ortaháza,
: ;

sváb, Nyr. 26 : 231.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
O Geller — Pusztadinnyéshát. 30 255.
: ; Balatonmell., J.
 ;

Iczig 568^ Léczi

Iczig — új telektanya, Nyír- Kicsin — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. — Kicsiny — Dergecs,
O Jámbor — Pusztadinnyéshát.
:

Nyr. 3 : 527. ; Écs, Gyr m., Nyr.

O Jordán — Pusztadinnyéshát. 36 : 334.

Juszka —
Új telektanya, Nyír- Kígyó — Érmellék, Nyr. 29 533. :

egyháza, Nyr. 31 536. tirpák. :

— Kis kani — Elepi-puszta, Deb-
reczen, Nyr. 8 476.
O Kacsa — Pusztadinnyéshát.
:

Kondor — Kissziget, Ortaháza,

Kajla — Szürnyeg, Felszemp- Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
lén m.. Tiszavidék, Nyr. 10 278.
:
30 : 255. ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 :

O Kakas — Pusztadinnyéshát. 334.

Kandi — Kissziget, Ortaháza,

Konytyos — Érmellék, Nyr.
29 533.
:

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 : 255. O Korbács — Pusztád innyéshát.
Káplár — Overbász, bácskai Kúcsár — Érmellék, Nyr. 29:
sváb, Nyr. 26 : 231. — Káplár — 533.
Balatonmell., J.
O Kulacs — Pusztadinnyéshát.
O Karcsú — Pusztadinnyéshát. O Kulcsár —Pusztadinnyéshát.
Kardos — Ada, Bács iii., Nyr.
Kurta — Kissziget, Ortaháza,
27 : 384. ; Kissziget, Ortaháza,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. : ; Kisújszállás, Nyr. 38 :

30 255. O Pusztadinnyéshát
: ;
287. ; O Pusztadínnyéshát.
Balatonmell., J.
Kuszafarkú — Elepi-puszta,
O Kártyás — Pusztadinnyéshát. Debreczen, Nyr. 8 476. :

Katicza — Elepi-puszta, Deb-

reczen, Nyr. 8 : 476. Labancz — Újtelektanya, Nyír-

Kedves — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Laczi — Kisújszállás, Nyr.

30 255.
:
38 287. : ; Balatonmell., J.

O Kerek — Pusztadinnyéshát. Ladány — Újtelektanya, Nyír-

Kesej — Elepi-puszta, Debre-

egyliáza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
czen, Nyr. 8 : 476. — Kese — Lángos — Érmellék, Nyr. 29:
Dergecs, Nyr. 3 : 527. ; Écs, 533.
Gyr m., Nyr. 36:334.; Balaton-
Lécses — Újtelektanya, Nyír-
mell., J.
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
O Kesely — Pusztadinnyéshát. Léczi — Újtelektanya, Nyír-

O Kicsi — Pusztadinnyéshát. egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.

Lispás 569 Rózsi

Lispás — Kissziget, Ortaliáza, Nédáj ^- Ada, Bács, m., Nyr.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 27:384. Tót: „Ne adj".
30 255.
:
* — Nagyszalonta.
Nyalka
Liszka —
Kissziget, Ortaháza,
O Nyeles — Pusztadinnyóshát.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
:
O Nyilas — Pusztadinnyóshát.
Lompos — Újtelektanya, Nyír- Ordas' — Kisújszállás, Nyr.
egyháza, Nyr. 16 536. : — tirpák. 38 : 287.
"~

O Pusztadinnyósliát.
O Páva -
O Madár — Pusztadinnyéshát.
Makkos — Kissziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
:

Mancsa — Ujtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:536.— tirpák.

Manczi — Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255.

Matyi — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Miklus — Kissziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255.

Miska — Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255.

O Mókus — Pusztadinnyóshát.

O Mózses — Pusztadinnyóshát.

O Muszáj — Pusztadinnyóshát.

OMuzsla — Pusztadinnyóshát.

Nagyfej — Elepi-puszta, Deh-

reczen, Nyr. 8 : 476.

Nagy kani — Elepi-puszta, Deb-

reczen, Nyr. 8 : 476.

Nagy kocza — Elepi-puszta,

Debreczen, Nyr. 8 476. :
 ;

Sala 570 Taro

Sala — Kissziget, Ortaháza, Szákás — Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 : 255. 30 : 255.

O Sallang — Pusztadinnyéshát. O Szálló — Pusztadinnyéshát.

Sanyi —
Új telektanya, Nyír- Szedres — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31 536. tirpák. : — Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

30:255.
Sárga — Kissziget, Ortaháza,
Szedres Ermellék, Nyr. 29:
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
533.
30:255.
Sárgó — Újtelektanya,
Széka— Újtelektanya, Nyíregy-
536. — tirpák.
Nyír-
egyháza, Nyr. 31:536. — tirpák.
háza, Nyr. 31 :

Szemes — Kissziget, Ortaháza,

O Sárkány — Pusztadinnyéshát. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

O Sármány — Pusztadinnyés- 30 255.

:

*
hát. Nagyszalonta. Szemk Kisújszállás, Nyr.

Sáska — Elepi-puszta, Debre- 38 287.

:

czen, Nyr. 8 : 476. O Szilaj — Pusztadinnyéshát.

Sima — Elepi-puszta, Debre- O Szóló — Pusztadinnyéshát.

czen, Nyr. 8 : 476.
Szke — Kissziget, Ortaháza,
Sipos — Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30:255.: Kisújszállás, Nyr. 38:
30 : 255. 287. ; Szürnyeg, fels Zemplén m.,
Tisza vidék, Nyr. 10:278. oP«s55ta-
Siska — Kissziget, Ortaháza,
dinnyóshát.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30:255.; Balatonmell., J. O Szrös — Pusztadinnyéshát.

O Sivár — Pusztadinnyóshát. Szuszka Kisújszállás, Nyr.

38 287.
:

Suba — Kissziget, Ortaháza, Szürke —

Kissziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Hernyók, Zala m., Göcsej, 30:255.
30 255.
:

Sudár — Kissziget, Ortaháza, Tambur Ecs, Gyr m., Nyr.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 36 334.

:

30 : 255. ; Balatonmell., J. Tarka —Ujtelektauya, Nyíregy-

Sugár — Újtelektanya, Nyír-
háza, Nyr. 31:536. — tirpák. Kis-
egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák. újszállás, Nyr. 38:287.

Ada, Bács m., Nyr. 27 : 384. Tarkis— Dergecs, Nyr. 3:527.

Taro — Újtelektanya, Nyíregy-
Kisújszállás, Nyr. 38 : 287.

O Szajkó — Pusztadinnyéshát. háza, Nyr. 31:536. — tirpák.

Tatár 571 Héccs el nyel

Tatáx — Új telektanya, Nyíregy- Zsuska Ermellék, Nyr. 29 :

háza, Nyr. 31:536. — tirpák. 533.

Tigris — Dergecs, Nyr. 3:527. Zsáma — Kissziget, Ortaháza,

— O Pusztadinnyéshát. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
— Énnellék, Nyr. 29 533.
:

Tollas :

Zsámár — Kissziget, Ortaháza,

O Túzok — Pusztadinnyéshát. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Tzifra — Overbász bácskai

30 255. :

sváb, Nyr. 26:231. Zsandár — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536. — tirpák.
Vadas — Ujtelektanya,Nyiregy- Kisújszállás, Nyr. 38 : 287.
háza, Nyr. 31:536. — tirpák. Kis-
újszállás, Nyr. 38:287. QP^szta-
O Zsidó — Pusztadinnyéshát.

dinnyéshát. Zsiga — Kissziget, Ortaháza,

O "adász — Pusztadinnyéshát. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 : 255.
O Vaksi — Pusztadinnyéshát. O Zsomba — Pusztadinnyéshát.
Vén kani — Elepi-puszta, Deb-
Zsuzsika — Elepi-puszta, Deb-
reczen, Nyr. 8 : 476.
reczen, Nyr. 8 : 476. .
Veres róka — Elepi-puszta,
Debreczen, Nyr. 8 : 476.
Disznókerget.
O Vezér — Pusztadinnyéshát.
* Adszasza brr — Karczag —
Vieza —
Kissziget, Ortaháza,
disznóterel szó.
!

A nyáj felriad
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. és rohanni kezd.
30 255.
:

O Vidám — Pusztadinnyéshát.
Brikk ! — Barkóság, Nyr. 32 :

521. — disznóúz.
ovidra — Pusztadinnyéshát,
• Cséka nyé !
— Csíkszentdo-
Balatonmell., J.
mokos, Nyr. 32 325. : ; Csíkszent-
Villás —Érmeilék, Nyr. 29: 533. mihály, Nyr. 30:493. — disznót

Viola — Kissziget, Ortaháza, hajtó szó.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Czi ! ne, czi ! — Barkóság,

30 : 255.
Nyr. 32:521. — disznóúz.
Virág —
Új telektanya. Nyír-
egyháza, Nyr. 31 536. tirpák.
: — Háccz — Szolnokdoboka m.,
Érmeilék, Nyr. 29 533. : O Puszta- Nyr. 17:382. — disznóúz.
dinnyéshát.
Héccs el nye !
— Csíkszent-
Vitéz — Ada, Bács m., Nyr. mihály, Nyr. 30:493. - disznó-
27 : 384. kerget.
 !:

HeccS) heccs el 572 Hücs ki

Heccs, heccs heccs ki, Huj huj ki ne — Erdély el, ki, !

heccs ki ne — Udvarhely — disznóhajtó. in.,

Nyr. 12 477. — malacz- és disznó-

:

Huj huj ne — Szolnok- ki, !

doboka m., Nyr. 17:382. —

úzés.

*Heccz heccs — Rava, Ud- ! disznóz. !

varhely m. — malaczúz.
*Huj-ki-né! — Marosvásárliely
Hecs — Csík m., Nyr. 7 140. — disznóriasztó. :

— disznóhajtó indulatszó, pl.

Huj ki ne, huj ne — Maros-
Hecskám (Ez
!

Hecsbé Hecski
vásárhely, Nyr. 27 480. — disznó-
! ! !

inkább kérkedés.)
kerget.
Hecsé húj — Udvarhelyszék,
Nyr. 4 33. — disznóz.
Huj
!

nye — Gyergyó, ki, !

Nyr, 34 260. — disznóriasztó.

:

Heczi huj — Hétfalu, Brassó !

m., Nyr. 38 143. — d'sznóz. :

Húj ne — Hódos, Arad m. !

Nyr. 20:239. — disznókerget.

Hecz hecz ki — Maros-
ki, !

vásárhely, Nyr. 27 480. — mu- Húj nye — Csikszentmihály, : !

laczkerget. Nyr. 30 493. : — disznókerget.

*Hecz bé, hecz bé te, heczcze Húsa te !

— Hódos, Arad ni.,

bé, hecz bé ne Ny arád mente, !

— Nyr. 26 239. : — disznókerget.
Marosszék — disznóliajtó.
Hutám utána — Göcsej, Nyr.
—
!

*Hecz ki! Marosvásárhely

2 474. — azt mondja a sertés-
— malaczriasztó.
:

kerget lány e. h. hücs utána.

*Hecz ki, heczcze ki, heczki

te — — Marosszék disznóhajtó.
Hü be !
— Szentgál, Nyr. 3
!

44. — disznó szólítása.

Höcze nye — Csíkszentmi-
hály, Nyr. 30:493. — disznyó-
!

Hüccs! Csi ne! Vas — m.,

kerget. Nyr. 3 99. disznóz.

:
—
*Hucs ki, kósel ki !
— Kállay Hüccs ki ne !
— Écs, Gyr m.,

gyújt. Tsz. — disznót elz szó. Nyr. 30 : 334. — disznóhajtó (a

ludasból).
Huj bé, huj bé, te !
— Erdély
— disznóhajtó. *Hüccs-csi ne — Vas m., Nyr.
— 30:99. — disznóterel.
Hújj el nye! Csikszent-
mihály — Nyr. 30 493. disznó- : — Hüccs ki! — Veszprém, Nyr.
kerget. 6 : 284. — sertéskergetés.

Hujj-el-te !
— Meztúr, Nyr. Hücs — Tolna m., Nyr. 6 274.:
—
8 : 144. — disznóúz. disznóliajtó szó.

Hujj
Hujj Rava, Udvar-
! !
— Hücs ki !
— Szentgál Nyr.
hely m., nagy disznókra. — 3 : 44. — disznó szólítása.
 :

Hes ki, hücs ki te! 573 Csika, csikal

Hücs ki, hücs ki te ! — Bia, *Prücski! — Marosvásárhely

Pest m. — disznóhajtó. — képletes beszédben : „nálam
se prücski, se hajtski" azt teszi,
*Hü ne — ! Lengyeltóti — disznó-
hogy nincs lábas jószág, a miért
terel szólás.
a cselédnek korán kellene kelni;
*H ne ! nye he !
— Lengyel- cselédfogadáskor.
tóti — disznóterel szó.
íPtrukk — Kállay gyújt. Tsz.
Kuczú, kuczú, kuczú !
— Er- —
!

két kant egymásra biztató szó.

mellék, Nyr. 29 334. :
— disznóúz.
*Kur ! kur ! kur !
— Nagy- Süge né ! — Kölesd, Tolna m.,
szalonta, disznóterel. Nyr. 32 : 347. — disznóhajtó szó.
*Kuski !
— Kisújszállás — ser-
tésterelés ; kuski te ! a csürliés Disznó hívása.
mondja (a kutyának is).
Ccci-ccei — Meztúr, Nyr. 8
Kus-kus ! = hücs !
— Hajdii- 143. — disznóhívó.
szovát, Nyr. 24:478. — malacz- Cséka, cséka Csík m. —
kergetó szó.
disznóhívó.
Kuss !
— Nagybánya. Szatmár
m., Nyr. 14:383. — a sertést e
Cséka, cséka
— Háromszék m., Orbai járás,
! Cénika ne Húj !

ki !

szóval szokták valahonnan ki-

hajtani, kikergetni Erdélyben
;
Nyr. 7 : 190. — sertés szólítgatása.
Marosszéken pedig az ebet ker- Cséka-cséka-cséka, cska-cska-
getik ki e szóval : „ Kussti te !" cska, maczi-maczi-maczi — Csík-
*A franczia coucher = feküdj !
szentmihály, Nyr. 30:493. disznó-
A tanítás során jött és terjedt el. hívó.

*Kuss bé, kuss bé ne !

— Cséka! Cseni; Csénika — !

Szilágy m. — disznóhajtó. Székelység, Nyr. 28 94. : — sertés-

Kuss be te !
— Zenta, Nyr. hívó V. hajtó : Cseka me Cseni
!

38 140. :
— disznót behajtó ki- bé ! Hó me ! Csekacska me !

fejezés.
Cseka eskü — Háromszék m.,
Kuss el te !
— Meztúr, Nyr. Nyr. 37 47. : — disznóhivogató.
8 : 144. — disznóúz.
Cséka me cséka, cséka, cséka ! !

Kuss kuss ki ne, kuss ki

ki, — Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38:
te ! — Szilágy m. disznóhajtó. — 143. — disznóhívó.

Ne te !
— Écs Gyr m., Nyr. Csenka, csenka, csenka !
^-

36 334. :
— disznócsorda meg- Szernye, Bereg m., Nyr. 30 : 301.

indítása. — sertéshivogató.

*Nye he! — Lengyeltóti — * Csika, csika ! — Marosszék

disznóterel szólás. — disznóhívó.
 ! ! !
:

Csika-csika-csika 574 Mancsi-mancsi

* Csika-csika-csika !
— Marosvá- *Czuga-czuga! — Marosvásár-
sárhely — disznóhivogató. *Rava, hely — malaczhivogató.
Udvarhely m., J. M., Marosvásár-
Czuga, czuga, czuga — Maros-
hely, Nyr. 27:480.
vásárhely, Nyr. 27:480. — malacz
Csikka, csikka, csikka !— hívása.
Szürnyeg, Nyr. 10 279. :
— disznó- — Háromszék
Czuga, czugucza
hívó.
m., Nyr. 37:47.— disznóhivogató.
Cska, cska !
— Gyergyó, Nyr.
34 260. : — disznócsalogató. Disztó, disztó, disztó — Er- !

mellék, Nyr. 29:334. — disznó-

Csk, csk ! — Nyárádmente
— disznóhívó.
hívó.

Csk -csk- csk !

— Rava, Ud- Giczi ! gicczi, gicczi !
— Szür-
varhely m., J. M. — disznókra. nyeg, Nyr. 10:279. — disznóhívó.

Csö, csö — Tiszántúl, Nyr.

!
Húj, húj ki! — Szürnyeg,' Nyr.
29 576. :
— öreg disznó elhívása. 10 279.
: — disznó hívása.

Cs, cs, cs — Szilágy m. ! Hü misz te !

— Ecs, Gyr m.,
— disznóhíyó. Nyr. 36 334. :
— a nyájtól félre
Csü ne, csü ne !
— Szent Gál, tévelyg disznók hívó szava (hová

Nyr. 3 44. :
— disznóhívó.
mész). Vö. Ne czoczi ne, ne

Cza, k(o)cza — Bajmok, Bács Kocza-kocza !

— Meztúr, Nyr.
m., Nyr. 7 : 527. — disznóhívó. 8 : 143. — disznóhívó.
t Czigi, czigi !
— Berettyómente, Kocza ne, kocza, kocza !
—
Szilágy m. — disznóhívó. Szentgál, Nyr. 3:44. — malacz-

Czi ide te! — Hortobágy, T.

hívó.

M.,MNy. VIII : 189. — disznónak Kucza, kucza, kucza !

— Hódos,
mondva = állj meg. Arad m., Nyr. 26:239. — disznó-
hívó.
Czika, czika! ezen, ezen, ezen!
grüj! — Tiszántúl, Nyr. 29:516. Kuczu! — Tokaj, Nyr. 24:48.
— fiatal malacz elhívása. sertéshivogató szó.

Cziku, cziku, eziku — Szür-

! Kuczú !
— Tolna m., Nyr. 6
nyeg, Nyr. 10:279. — disznóhívó. 274. — disznóhívó.

Cziku, czikuska, czikka, czik- Kuss ! kuss ki !

— Szürnyeg,
csi, csikka, csikuska, gicczi, czi- Nyr. 10:279. — disznó hívása.

kuska ná(h) ná(h) ná(h) Sokszorosan elfordul, hogy az

nyeg, Nyr. 10 279. — disznóhívó. :
! Szür-
z szó hívogató is.

Czine czü oz ne — Szür-

! ! 1 Mancsi-mancsi! — Meztúr,
nyeg, Nyr. 10:279. — disznóhívó. Nyr. 8 : 143. — disznóhívó.
 ! ! : ! ;

Né czocza, né, né! 575 Disznó szava

Né czocza, né, né — Vesz-

! Disznó hangja — felherren (=
prém, Nyr. 6 284, : — sertés hivo- felgerdül) ; hörg, röfög, röhög,
gatása. virran. Kriza : Vadr., Nyr. 7 : 286.

Ne czoci ne, ne !
— Ecs, Görnicsöl, Kóvár vid., Ipolyvölgy,

Gyr m., Nyr. 36:334. — Vö. Nyr. 16 : 476. ; röfög, visít, Szür-
nyeg, Nyr. 10:279.
Hú misz te
Disznók beszélgetése — Szí-
Pacsiccsa, papiccsa !
— Zemp- halom, Borsod m., Nyr. 9 335. :

lén m., Nyr. 4 : 522. — malacz- — Kocza: Micsoda a:í a veres?

hívó. Kan: Vadmák, vadmák. Kocza:
*Piczikém ne !
— Somogy — Jaj be jó ! Disznók a válúnál:
Nincs dara, nincs dara.
malaczhivogató.
Disznók és ludak beszélgetése
íPocsi, pocsi !
— Marosszék
— Hódmezvásárhely, Nyr. 9 94.
— disznóhívó.
— mikor a disznók a csürhérl
:

Pocsika, Pocsika ! Maros- mennek hazafelé, az üres válú

szék — disznóhívó. körül sivalkodnak s azt mondják

Poczi — Sopron m., Nyr. 5 a gazdasszonynak : „Rossz gazd-

425. — malaczhíyö.
asszony ! Rossz gazdasszony!"
A ludak meg a disznók körül ezt
*Poczi, pocsika
pocsi, ! — mondják: „Az az az, az az az!"
Erdély — a malacz kényeztet és
Disznók hazafelé — Szatmár
hívogató neve.
m., Nyr. 14 475. — mikor a
* Poczi, poczi, csöknye !
— kondás az esben hazafelé hajtja
:

Kállay- gyújt.. Tsz. — sertést ket, így beszélnek (ha az es

hivogató. éri. H. 0.) Az öreg Ha én eztet
: :

Poczi, poczi ! poczi ne ! ne, tudtam vóna, köpenyeget vettem

ne !
— Bía, Pest m. — dísznó- vóna A kicsinyek Én is, én is,
! :

hivogató. én is. Este, mikor éhesen rohan-

nak hazafelé a csürhérl, vala-
Disznómondókák. mennyi ezt visítja : Aprillillis.

áprillillis, aprillillis
Csemcseg —
Hont m., Nyr. Disznók nyájról jövet — Szí-
6 : 181. — né csemcségj, mint a halom, Borsod m., Nyr. 9 : 335.
malacz — Öreg disznó Ha én áztat :

tudtam volna, házat építettem

Disznó a szólásban — Alföld,
volna. Kisebb malacz Én is, én
Nyr. 1 : 370. - Hallgat, mint a
is stb. Nagyobb malacz ; Gróf,
:

hugyó disznó (a búzában. H. 0.).

gróf stb. Disznók a vallónál:
Disznó és kocsi Halas, Nyr. — Nincs dara, nincs dara. Uo.
20 576. kocsit a kanásznak,
: — Disznó szava Hódmezvásár- —
kocsit, kocsi, kocsit ! Malacz szava. hely, Nyr. 36:236. „Mikor ad —
 !:
! :

Disznó szólása 576 Egérszrü

disznók acs csürhérúl mönnek Kaneza csikó — Hortobágy, T.

hazafele, a z-üres vájú körül M., MNy. VIII: 141. — fiatal

sivalkonnak, oszt aszonygyák ag nstény szamár.

gazdasszonynak: „Rossz gazdasz-
Kaneza szamár Hortobágy, —
szony! rossz gazdasszony!" Al
T. M., MNy. Vm:141. az a —
ludak mög ad disznók körül
mi Meztúron: nstény szamár.
aszonygyák: „A z-a z-az! a-z-a-z-
az !" — Disznó szava — Halas, Kulán — 0. Sz. — 1552: „Duo
Nyr. 20 : 375. — Eressz be kanász, kwlanth et unum nemez". 1558
garast adok. Ha beereszti: Farkam „Mantice, ktrlan, instratum equi

alatt a garas, farkam alatt a garas ex pilo". Tulajdonképpen a nyerget

köt heveder, de Kulán az ázsiai
* Disznó szólása — Rava, Ud- vadszamár — Equus Onager —
varhely m., J. M. — mikor a kirgiz neve.
mezrl jönnek haza s hideg,
sár, szélrsanyargatják a disznókat. Lószamár — S. I., Kr. II. 20.

A nagij disznó (ell jön s mondo- — Mulus = öszvér.

gatja): Köpenyeg, -nyeg, -nyeg * Öszvér — Edvi Illés Pál —

köpenyeg, -nyeg, -nyeg Amalaczok !

a kaneza szamár és ménló ivadéka.

(rá kiáltják): Ha nincs! ha nincs!
Ismeri Schl. sz. j., Murm. 1533,
ha nincs!
Sz. F. B,, PP. 1708, Gáti I. H.
*Disznovány — Nyárádmente, 132, F. 86.
Marostorda m. — kuttya diszno-
vány teremtette ! (Káromkodás.) Szamár —
Equus asinus L.
Oklsz. Equus asinus 1269, Zama-
Görnicsöl — Ipolyvölgy, Kóvár roth, azóta gyakori helynevekben.
vidéke. Nyr. 16 476. — röfög
: Nádudvaron anonym. í Szamár —
(disznó). — miben különbözik a generális
a szamártól? (Egyik a hátán,
Öreg disznó szava — Halas,
a másik a mellén visel keresztet.)
Nyr. 20:576. — taliga is jólesik,
Népk. Gy. HL p. 298., 32.
taliga is jólesik.
íSzamárfi — Murm. 1533. —
Röhög — Miskolczi Gásp. pullus asininus.
pg. 154. — röfög (disznó); Szabó-
Szamárkölyök —
Hortobágy,
falva,
175. —
moldvai csángó, Nyr. 30
gyisznó röhög, ember
T. M., MNy. Vni:141. fia- —
tal hím.
Jíaczag,
* Szaporít — Edvi ülés Pál —
X. SZAMÁR ÉS ÖSZVÉR. az öszvér nem szaporít = nem
fiasít.

Szamár és öszvér szótára. Szamár szre.

Csdör szamár — Hortobágy, * Egérszrü — Kecskemét —
T. M., MNy. Vm : 141. — hím. szamár. Bitangjegyzkönyv, Ma-
Fecske 577 Szamáros

rosvásárhelyen is. Nyr. 32 295.,

:
* Madár — Lelle, Somogy m.,
szürke. Szegedcsöngöle, Balatonmellék.

Fecske — több helyen — ha Maga — Veszprém m., Nyr.

sötét szr mellett hasa világos. 19 479.
:
— szamár „A vásárban
:

voltam s két magát vettem". Köte-

— Marosvásárhely, Nyr.
Fekete kedés vagy a szláv magaracz =
32 295.
:
— a szamár szrérl. szamár.

Pej — Marosvásárhely, Nyr. * Magár — Moldvai csángók,

32 295. — a szamár szrérl.
:
* Nyr. 31:85.

Szke — Kecskemét — sza-

*
*Marczi— Puszta-Szanda.
már, a színrl, ha albinismus felé *Muki — Lelle, Somogy m.
hajlik. Bitanayegyzkönyv. Szamár — Veresegyháza, Nyr.
15 : 520.
Szamár neve. Szürke — Marosvásárhely, Nyr.
* — Karczag.
András 32 295. :
— a szamár szrérl.
Badar — Szegedcsöngöle.
*
Vizsla — Balatonmellék.
Bertalan
* — Kiskunhalas,
Pusztabojár — a szamár tréfás A szamárról. Vegyes.
neve. Csúfolódó mondás: „A po-
szogó juhászkoma fkap a Ber- Átalvet — Hortobágy, T. M.,

talanra."
MNy. VIII: 141. — a szamár hátán
ketts zsák.
* — Balatonmell.,
Betyár J.

*Csacsi — Szamár.
1. Fara hegyin —
ül a juhász a
szamárnak. Meztúr, MNy. VI
Csinos — Balatonmell.,
:

J.
280.
Czéda — Balatonmell., J.
*Hátalni —
Puszta-Szanda —
*Czifra — Karczag. a szamarat megülni lovagolni —
*Fakó — Karczag. értelmében.

*Fecskeliasú — Kecskemét — * Szamár járása — Edvi Illés

a ha fekete és a hasa
szamár, Pál — „ha nyakának negyedik
fehér. Bitangjegyzkönyv. De ak- forgócsontjánál kulcsvéggel csik-
kor is, ha színe szürke, de a hasa landozza a rajtül, tüstént futás-
élesen határolva fehér .Malaczról is. nak indul".

* Gazsi Kisújszállás. Szamámyereg — Hortobágy,

T. M., MNy. Vm 141.
:

*Kani Karczag.
Szamáros — Oklsz. — 1453:
Lujza Balatonmellék. Dyonisio Zamarus.
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 37
Tergenye 578 Rozsféreg

Tergenye — Alföld ~ szamár- s a szarvasmarhának gégéjében

nyereg, nem ülésre, hanem ter- és hörgjeiben, nn.
helésre szolgál.
Kutyalégy = ló tetúlegye.
Tergenyés szamár Horto- —
hágy, T. M., MNy. VIII: 141. — Lóbagócs — Gastrophilus equi
teherhordó szamár átalvetvel és Fabr., a kifejldött légy. Petéit
szamárnyereggel. a ló szrére tapasztja, a kikelt

Tergenyés szamár Meztúr, — lárvákat a ló lenyalja a szrözet-

— rl s ezek így kerülnek lassan-

MNy. VI: 280. a teherhordó
ként a gyomorba, a honnan mint
szamár. Hátán zsák van által-
vetve ennek a két végében hor-
;
lárvák — a rozsféreg — a lovat a
végbélen át elhagyják, a lárvák a
dozza, viszi a szamár a juhász
földre hullva, ebbe befurakodnak,
czókmókját, eleségét, 1. Tergenye.
hogy majd megérve, mint legyek
újból kezdjék a körfolyamot. Vö.
XI. ÉLSDIEK.
Rozsféreg, Lóbögöly, Bagólégy.
A lónál.
Lóbögöly — Gastrophilus equi
Babócs — Dunántúl — 1.
F. — 1. Lóbagócs.
Lóbagócs.
Lógiliszta — Ascaris megalo-
Bagólégy — Gastrophilus equi
cephala Cloqu., 40 mm-nél is
F. — 1. Lóbagócs. hosszabb ; a ló vékonybelében sok-
Bangócs — Rábamellék, Du- szor oly tömegesen, hogy a bél
nuntúl, Nyr. 6:523. — 1. Ló- bedugul s a ló elpusztul, nn.

bagócs.
Ló lapostetve — Haematopi-
Csavaros fonalféreg Spi- — nus macrocephalus Nitzsch., nn.
roptera megastoma Rud., a ló- Ló szrtetve — Trichodectes
gyomor nyálkás hártyájában, bab-, pilosa Nitzsch., nn.
néha mogyorónagyságú bütykö-
Ló - tetülégy — Hippobosca
ket alkotva, nn.
equina Latr. — kemény, a
lapos,

Fegyveres karóféreg Scle- — szr közé oldalgó, megtapadó légy.

rostomum equinum Mull., 20 30 —
mm hosszú ; • kerek szájnyílása
Métely — Distomum hepaticum
kétsoros fogzattal. A kólika oko-
L., *a máj pióczája a kérdzk
zója, nn.
májának epejárataiban él, külö-
nösen a juhnál; de a lónál, st
Hegyesfarkú féreg — Oxy- az embernél is. Okozója a máj-
uris curvula Rud., leginkább a rothad ásnak.
ló vakbelében, nn.
Rozsféreg — a Gastrophilus
Kurta szrféreg — Strongylus equi F. érett lárvája. L. Ló-
micrurus Mehl. A lovak, szamarak bagócs.
Szemölcsös fonalféreg 579 Marhabögöly

Szemölcsös fonalféreg — Fi- Iméj — Csík m. — marha-

laria papillosa Riid.^ 80 mm-ig, bögöly. Gyergyóban: imé és
testvége csavarszenV A ló has- imecs. Nyr. 7 : 140. L. Gizsó, íme
üregében, nn. és Marhabögöly.

Iméj — Kisborosnyó, Három-

A szarvasmarhánál. szék m., Nyr. 16 47.
: — apró

Bogárzás — általánosan — 1.
daganat a tulok hátán. *L. Gizsó,
íme, Marhabögöly.
Marliabögöly.

— Ascaris Imely* —
sok helyen — a
Borjúgiliszta vitu-
marhánál daganat a brön. L.
lorum De Geer — a borjak —
belé-
Gizsó, Marhabögöly. — Imely
ben, nn.
csángó szó, Klézse, Moldva, Nyr.
Borjútetü — Haematopinus 7 478.
:
— „br alattlappangó
vituli L. — a szarvasmarha tetve. hernyó, ember (!) vagy barom tes-
tében". (!) L. * Gizsó, Marhabögöly.
Döglégy — Calliphora vomi-
Istállólégy — Stomoxys ealcit-
toria L. — Kupa in litt. Azt tart-
rans L. A szobalégyhez hasonló,
ják Túrkevén, hogy a mely beteg
hegyes szipókája vízszintesen tolul
marhát megszállja, az a követ-
ki szájából. A marhát és a lovat
kez éjszaka megdöglik.
a lábán szúrja meg. nn.

Fíreg — Hortobágy — a bo-

Kosz atka — Dermatocoptes
gároztatott Hypoderma bovis L.
eomm. var. bovis. Raill. nem okoz
Vö. Bogárzás.
rühöt, hanem okozza a br és
szr koszosságát, nn.
*Gizsó — általánosan — az
imely okozta daganat. A Hypo- Kúpos szívóféreg Amphi- —
derma bovis De Geer lárvája, stomum conicum Rud. A marha
mely a brön daganatot okoz. Ez bendjében. nn.
szüli a hogárzást. L. azt és a
Marhabögölyt.
itt
Marhabögöly — Hypoderma
bóvis De Geer.
Ez okozza a
*Ime — Szilágyság — szarvas- gulyák hogarzását. Az anyalégy
marhák, különösen egyéves bor- a szarvasmarha szrére rakja
petéjét, a melybl a nyüv kikel,
jak hátán lev kidudorodások,
melyekben a Hypoderma bovis a brre szállva befurakodik, ott

lárvái élnek. „Az a jószág jó, a daganatot okoz, a mel3Tnek vá-

mknek sok iméje van". L. Marha- ladékából táplálkozik. Megérve,

bögöly. kifurakodik, a földre esve, abba
befurakodva, bebábozódik s idt
ílmej — Szilágyság — ime, érve, mint légy kikel és megkezdi
Hypoderma bovis De Geer L. az új körfolyamot.A marha a légy
Gizsó és Marhabögöly. dongását hallva, fölemelt farkkal
37*
Marhapöcsök 580 Kergeség

esze nélkül eliramodik. Vö. Varga- Hármas galandféreg — Echino-

légy, Gizsó, íme, Imely stb. coccus (Tae-nia) Sieb., nn.
Marhapöcsök —
Tabanus bovi- Hólyagféreg — a juhé: Coenu-
nus Lw., feketésen barna, nagy- rus cerebralis Rud., okozza a juh
szem, tetemesebb légy hossza ;
keryeségét vagy megkergülését. Ered
—
20 24 mm vérszívó legelkön,
; ;
a galandféreg petéitl, a melyeket
utak mentén; veröfényt kedvel, a juh föllegel; a kikelt férgek
a földben átalakuló. az agyvelbe haladnak s kifej-

Ostorféreg — Trichocephalus
ldve okozzák a megkergülést.

affinis Rud., a szarvasmarha

A juh ekkor folyton kering s
végül elpusztul. Jvadon a juhász
vastag- és vakbelében, nn.
pontosan elmondta: „A juh fejé-
Száraz hólyagféreg — Cysti- ben hólyag egzektál".
cercus taeniae saginatae Goez.
Az emberben is él galandféreg Juhbögöly —
Oestrus ovis L.
egyik fejldési alakja, mely a Ez a légy a juh orralyukába
szarvasmarhával együtt jár. rakja le petéit; a kikel lárvák
felkapaszkodnak a juh fejének
Szrrágó — Trichodectes sca-
és állkapcsainak üregeibe, hol a
laris Nitzsch. A marha szrét
váladékból élnek. Hét, nyolcz
rontva, nn.
nyüv már betegséget, „Motozt"
Vargalégy — Hypoderma bovis okoz,mely a „kergeséghez" har
De Geer. L. Marhabögöly és Bo- Kilencz hónap alatt megn
sonlít.

garzás. a nyüv s a juli tüsszögéssel veti

ki az orrán. A földbe kerülve,

A juhnál. bebábozódik s átlag kéthónapos

nyugvás után kikel a bábból a
Csavaros szrféreg Stron- — kész légy. L. Motoz.
gylus contortusRud. Tömeges meg-
jelenésével gyomorbajt okoz, nn. Juhkex'gekórság — 1. Hólyag-
féreg.
Dongólégy — Calliphora vo-
mitoria L. Ez „köpi" be legtöbb-
Juhkullancs — Ixodes ricinus
L. Sokszor kis - mogyorónagy-
ször a sebes helyeket, pl. a kosok
szarva tövét, a mely a türköléstl
ságra n.
kisebesedik. A kikel pondrókat Juhtetü — Melophagus ovl-
a seregélymadár szedegeti ki. nus L. Szárnyatlan, igen apró

Galandféreg általában — légy.

Taenia.
Kergeség —
* Coenurus cereb-

Gyapjúkosz — Trichodectes ralis Rud. MNy. VI 279., T. M. L, :

sphaerocephalus Nitzsch. A juh hibásan magyarázza. L. Hólyag-

gyapját rontja. féreg.
Kerglés 581 Tokosféreg

Kergülés — Alföld — az okozó Motoz — a juhbögölynek, Oes-

a Coenurus cerebralis Rud. L. trus ovis, lárvája, nyüve vagy
Hólyagféreg. pondrója, mikor a juh fejében
KoUáncs — Répczemell., Ba-
megn és a kergeséghez hasonló

latonmell., Mtsz. I, 1246. — kul-

bajt okoz. Ismertetjele az, hogy
az állat az orrát folytonosan
lancs. (Ixodes ricinus L.) L. Juh-
kullancs.
földre szegzi. A baj neve: meg-
motozás. L. Juhbögöly.
Kopiez — Ormányság, Baranya
m., Mtsz. 1169. — kullancs.
I.
Óriás galandféreg Taenia —
Die Zecke, Schafzecke. BMN. expansa Rud. A juh belében. A
(1881.) *Ixodes ricinus L. L. Juh- szarvasmarhában is.
kuUancs.

Kosz-atka — a juhon, Derma-

Patusa —
Székelyföld juh- —
tocoptes communis var. ovis
tet =
Melophagus ovinus L.,
1. Juhtetú.
Pali. A brén nem okoz
juh
rühöt, mert nem váj járatokat a
brbe; de koszossá a brt.
Rejá — Alexics, Nyr. 17:20.
teszi
— oláh: rüh, * Sarcoptes squami-
Körmölés Alföld —
a juhok — ferus Fürst, 1. azt Rüh alatt.

körmeinek megmetszése, hogy ne

vegyen ert rajtuk a „büdös
* Rühel — Nagyszalonta — 1.

Rühel szerszám.
sántaság". L. azt.
* Rühel szerszám —
Kuprecz — Balatonmell., Já- Csöngié — unguentum tartó.
nosháza, Vas m., Mtsz. I. 1251.
— rüh, kosz. *Bühatka: Sarcoptes *Rülizsíros Kupa — Nagy-
squamiferus Fürst. szalonta — A „A
juhász szava :

kupa a legfbb, mer ha a rube-

Lándzsamétely — Distomum lest hanyagoljuk, jobb ha világgá

lanceolatum Mehlis; az epeer9k- megyünk". * Békés, 1. Rühel szer-

ben; lapos féreg, lándzsavasalakú. szám.
A szarvasmarhánál és a sertésnél *Rülizsíros tülök — Puszta-
is, többnyire a Distomum hepati- Szanda — 1. Rühel szerszám.
cummal együtt jár, nn.
Szrféreg — Strongylus filaria
Máj métely — Distomum he- Rud. — a vékony forma, leginkább
paticum L. Lapos széles féreg. a juh légzcsövében és roppant
A szarvasmarhánál és a sertésnél mennyiségben él. Az állat pama-
is. L. Lándzsamétely is. tokban kiköhögi.

Megkergülés — 1. Hólyagféreg.
—
Tokosféreg Echinococcus
Megmotozott a juh. L. polymorphus Sieb. — a májban,
Motoz. de más szervekben is, nn.
 Borsóka 582 Rh
A disznónál. s nagy tömegével veszedelmes
betegséget okoz. Az emberbe nyers
Borsóka — Cysticercus cellulo- sertéshús élvezete útján kerül.
sae Rud., tulajdonképpen a galand-
féreg egyik fejldési alakja,
mely a sertés izomzatában töme-
A kutyánál.

gesen él s a nyers hússal az Fürészes galandféreg — Tae-

emberbe jutva, galandféreggé fej- nia serrata Gze. 60 — 100 cm
ldik. hosszú. Fején 38 — 42 horoggal.
A kutya vékonybelében, nn.
Giliszta — Ascarislumbricoides
L., sok szervezettel — az ember- Kosz-atka — Demodex canis
rel is — közös féreg. Leyd. A kutya irhájában; nagyon
viszket kiütést okoz.
Kaparóféreg — Ecliinorrhyn-
Kullancs — Ixodes ricinus L.,
chus gigás Goez. Orrmánya hat
oly helyre bekapaszkodva, a hon-
sorban keresztben állva nyolcz-
nan a kutya nem kaparhatja le,
nyolcz horoggal. A sertés be-
kis mogyoró nagyságra is megn.
lében.
Kutyabolha — Ceratopsyllus
*Nyüvedz — Puszta-Szanda— canis Dug., barna, fejehátulján és
kis, lapos tompánhegyes fácska, a hát elején tüskés. Alkalmilag
melylyel a kanász a nyüveket átmegy az emberre.
piszkálja ki, nn.
Kutyagalandféreg Taenia —
Sieb., 40 cm-ig. A kutya
Ostorféreg — Trichocephalus
coenurus
vékonybelében él. Egyik fejldési
dispar Rud., a bélben élsködik.
alakja a Hólyagféreg, mely a juhba

Sertésrüh — Sarcoptes scabiei

jutva a kergeséget okozza, nn.

var. suis Raill., a sertésnek sajá- Kutyagiliszta — Ascaris mystax

tos atkája, mely a brben mene- Zec^. 6 cm hosszú.
teket váj, így a rühöt okozza.
Kutyakosz — Trichodectes la-

Sertéstetü —
Haematopinus tus (Nitzsch.) Burm. A kutya fején
suis L., különösen a hátulsó czom- és nyakán. Szrpusztító.
bokon él.
Kutyarüh — Sarcoptes scabiei
var. canis, Raill. A kutya igazi
Tokosféreg — Echinococcus rühatkája.
polymorphus Sieb. A kutyával
egész Európában elterjedve, nn.
Kutyatetü — Haematopinus
piliferus Burm., potroha sárgás-
Trichina — Trichina spirális szürke vagy világossárga.
Ow., az ember vékonybelében él
(béltrichina), sertésbe jutva, innen Rüh — Sarcoptes squamiferus
kezdi vándorlását el az izomzatba Fürst, az igazi rühatka különösen
 ;

Szájfére^ 583 Pondrót

a kutyán, disznón, kecskén és hullik a ny". (A számadó kanász-

juhon él. ^
tól.)— Nyüvek kiirtása — Bé-
kés m. — Mikor a hajnal szkéilik
Száj féreg — Pentastomum tae- s a disznó elmén a vaczokból, a
nioides Rud. A kutya^ szája- és vaczok földjérl, a hol a disznó
orraüregében, nn. nyüvesse feküdt, három marék
almot vagy port kell fölkapni s
Szegett galandféreg — Taenia
a nyüves részre hányni, a ny
marginata Batsch. Hossza 3, rit-
menten kihullik. (A vén Mogyorósi-
kán 5 méter, a kutya belében. Fej- tól való.)
ldési alakja a Cysticercus tenui-
collis, mely a háziállatok közül Pondróirtás Mezkövesd — —
a juh, szarvasmarha, sertés és A pondrós jószág farkaszrébl
vadakban is él. A kutya legnagyobb vágni s azt az ajtófélfába be-
élsdije, nn. fúrni. „Elmén a pásztor a födi-
bodzához s ott azt mondja abból :

Tokosféreg —
Taenia ecliino- a tarka, vagy daruszr, vagy
coccus Sieb. Hossza 4 5 mm. — a milyen borjúból a pondró hulljon
A kutya sajátos férge s evvel az ki !" — Pondróirtás — Felstár-
egész világon elterjedt. Veszedel- kány. —Van sokféle kiolvasás, mon-
mes, mert átszármazik az em- dókás is, de — a pásztor — csak
berre is, nn. egyfélét gyakorolt : megfzte a ló-

Tökmagféreg Taenia cucu-— hunyort— Helleborus — a sep- sp. s

rjét hajnalban visszájára szórta

merina Rud. Igen gyakori a kutya
belében s kivált gyermekekre szár-
— Pondróirtás — Hadház, —
el.

Kiolvasás : kilencz pondróval reg-

mazik át.
gel kezddik, juhnál így : Kilencz,
nem kilencz, nem de nyolcz ;

Élsdiek népies felfogásban. nyolcz, de hét nem hét, de hat;

;

nem hat, de öt nem öt, de négy

—
;

Nyüirtás — Békés m. A nem négy, de három nem három, ;

napfeljötte eltt a juhász vissza- de kett nem kett, de egy

;

felé kezdi a számlálást a 9-nél, nem egy, de semmi. Erre mind

vagyis : 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2; 1, kihull a pondró.
háromszor egymás után. Minden
olvasás végeztével egy marék Pondrókiolvasás Mezkö- —
port szór a nyüves jószág után. vesd —van hetvenkilenczféle is,
A ny kihull. többek között: Visszájára olvasni
9-tl l-ig. Kilencz, nem kilencz,
Nyüvek Békés m.
kiirtása — de nyolcz nyolcz, nem nyolcz,
— Százig páratlan számot kell de hét ; hét,
;

nem hét stb.

olvasni, pl. 1—3, 1—5, 1 7,
: —
1— 9 „ha nem esik ebbe hiba
;
Pondrót — Mezkövesd —
százig, akkor abba' az órába' ki- kutyából nem szabad kiolvasni.
 :
; ;

Agár 584 Csahol

mert ettl a pásztor „elbecstele- Bangát — Dunántúl, Mtsz. —

nedik" s akkor többé ki nem a kutya : vo^iít. Vö. Bankói.
olvashat semmit.
Bankói — Csík m., Mtsz.,
baunkol. Csík m., Nyr. 6:471.,
XII. A KUTYA. Udvarhely m. —a kutya : vonít.

Kutya szótára. Baris — Szilágyság, Nyr. 9:

181. — barna disznó v. kutya.
A kutya testrészei. Van feje,
ennek teteje, eleje, homloka,
:

füle, Baunkol — Bankói. 1.

szeme, orra a likakkal, száj lebeny-

nyel és zuggal, állkapocs; van
Benga — Kiskunhalas, Nyr.
tarkója, nyaka, ennek éle, van 23:47., szólás: „Benne van a
oldala, háta, melle, szügye, törzse, benga = a kutya.
horpasza, fara, csípje, hasa, tokja,
hímvesszeje, a szukánál p ája, . .
Bérgetni — Szilágyság —
farka —
visszájára felkunkorítva bosszantani, leginkább kutyáról.
— alatta s gge válla, lapoczkája,
. ; (A juh óiknál közösülést jelent.)
fels, alsó lábszára, ujja, talpa, Vö. Berran, Berreg, Berrog.
horgasina, néha farkas-karma.
Berran — Hetes, Zala m.,
Agár — Bszsz., Nyr. 22 : 181. Mtsz. — a kutya : mordul. Vö.
Kolozsv. glossz. 1577, Nyr. 36: Bérgetni.
128. ; velter, canis veltris, canis
Berreg — Nyr. 7 286.,
: Gyr
militeus (?) a zsolnai tótoknál, Nyr.
m., Mtsz., Hetes, Zala m. —
26:423., agár. Vö, Horth. Sz. F.
berrog a kutya : mordul, morog.
B., nyulászó eb, agár : canis,
Vö. Bérgetni.
venaticus, meliteus, leporarius.
Kreszn. : nyúlfogó. Canis familiá- Berrog — Berreg.
1.

ris grajus V. leporarius. Beste — Bars m., Nyr. 18:

384. — kutya.
Bagzik — Palóczság, Nyr. 22:
—
31. — a kutya közösül. Vö.
Betegségek golyvás kutya,
zsigora.
Tügzik-bagzik.
Bundás — Zsolna, tót, Nyr.
Bagzóhónap — Nagykálló, 26:^123. — bundás kutya.
Nyr. 12 430. :
—a kutya közösü-
lési ideje, tavaszkor.
*Csaflfog — Somoay — a

Bak — általában — hím. Ra-

kutya, hangfest.

ván, Udvarhely m., J. M. : bakk. Csahít — Hetes, Zala m., Nyr,

Csíkgyímes csángóinál, W. J. 19 : 142. — a kutya (és a róka)
bak kutya. ugat.

Bakk — 1. Bak.
Csahol — általában — 1. Nyr.
7 : 286., a kutya tartós ugatása
Bak kutya — 1. Bak. *helyesen szólva: hajt vadat, v.
 :

Csandargat 585 Felszuklat

egyáltalában állatot. A hang kutya. A czenk szót tiirper érte-

ekkor vékonyabb, sajátos. lemben a beszterczei szószedet

Csandargat — Székelyf., Nyr.

is ismeri. Nyr. 22 : 181.

25 45.
: — csóvál : kutya a farkát, Czenke 1. Czenk.
kocsis az ostort csandargatja.
Czenk kutya — 1. Czenk.
Csavira — Nyr. 17:269. szerint
talán ebecskét jelent. Czueczantani — Bárándi-

Csobán — Hétfalu, Brassó m.,

puszta, Zala m., Malonyay — a
kutyát összecsücsörített szájjal és
Nyr. 22 295. : ; Csík m., uo. 6 :

nyelvcsettintéssel szólítani.
370.; Gyergyó, uo. 34: 81.; Ud-
varhely m., Vadr. : 1. Juhász-
Dsukel íg, Nyr. 29 : 47.
bojtár, 2. juhászkutya. Az oláh-
ban — a honnan a juhászattal
- kutya.

együtt ered — cobán : schafer, Dúdul — Csurgó, Fejér m.

perzsa : subánból török coban, Nyr. 10 : 185. — vonít a kutya.
majd oláh szó lett. L. Tutúl.

Csobány — vö. Csobán.

*Eb — Oklsz. — 1297: mint
* Csókaszem — általánosan — canis = kutya. Bszsz., F. B. Sz.
lónál, bivalynál, kutyánál a kékes- stb.-nél canis.
fehér iriszes szem.
Ebecske — Sz. F. B. —
í Csontev — Veszprém m., ebeczke : caniculus ; az eb dimi-
Mtsz. 1 : 342. (tréfás) kutya. „Észt nutivuma.
bizon még a csontev meg-
teszi!"
is
Ébéülógó — Mátyusföld? —
Nyr. 20 323. Vö. talán Csömbk.
* Csömbk — Somogy m.. Tsz.
:

78. — sárból való göcsök a kutya *Egy vaszki — Székelyf., Mtsz.

farkán. I. 464. — egy vaczokból való,

Csöngettyü Hódmezvásár- — egyretésú kutya, malacz.

hely,MNy. II 93. élesen ugató : — Éjjeli bátor— Csík m., Nyr.

kis kutya. 31 :
— tréfásan m. kutya.
140. a.

Csulya — Hont m., Nyr. 14 Erreget — Nyr. 7:286. — a

575. — levágott fül kutya, kutya hangja. Vö. Herreget.
juh stb.

Csunyét kutya — Ormánság, Feketelábú eb Sz. F. B. — —

Nyr. 2 : 278. — veszett kutya. Melampus, canis actaeonis, ab ^eXa?
niger et Kovq pes.
Czenk — Moldvai csángó, Nyr.
h. e.

31:83.; czenke uo. 30:173.; Felszuklat — Szihalom, Bor-

czenk-kutya, Székelyf., Mtsz. — sod m., Nyr. 24 : 432. — fölzaklat;
kis kutya ; a Székelyföldön pumi- fölszuklatja a kutya a nyulat.
 ;::
:

Forog 586 Kaffant

*Forog — Edvi Illés Pál, 1841. Hoderkutya — Kassa vidék,

— az eb párosodásit. Vö. Meg- Nyr. 17 : 238. — gazdátlan, csa-
forog. vargó kutya.

— — Hoppász — Kiskunhalas, Nyr.

*Gabanczos Gvadányi
15 : 46. — nagy kutya.
kutya. L. Gubancsos.
Egy jó ers juhász, két jó bojtár- Horgol — Nyr. 7:286. — a
ijával. kutya hangja, *mely hergelés.
Hat ers, gabanczos örvös kutyá-
[jával *Horth — Bszsz. — agár (szláv
Örzé ezen nyájat fokos baltájával. nyelven = chrt).

Fal. Nót. 11. íHuszítni — Kr. — uszítni,

Gárda — Kalotaszeg, Nyr. 29

concitare canem ad latrandum,

479. — szeges örv a juhászkutya

vei ad agrediendum. Vö. Uszítani.

nyakán, farkas ellen. Hütyü — Alföld — kisfajta

Golyvás kutya — Fehér m., kutya.

Nyr. 26 — sebes nyakú kutya.

: 525. Hütyü kutya — Alföld, Nyr.
*Gubanczos — Alföld — hosz-
13 : 526. — a juhász kis kutyája,
a mely megérti a hüttyentést és
szúszrú, fehér komondor, mely-
a falkát körülfutja. Vö. Hüttyen-
nek szre nemezszerúen össze-
tés (szarvasmarha) és Pulizni
csapszik. L. Gabanczos.

Ihászkutya — Kemenesalja,
Háskaugró — Csepreg, Nyr. Tsz. — juhászkutya.
2 : 372. — a kutya „tiszteletbeli"
Itekrat tanított eb — Sz. F. B.
neve. Háska = kerítés, palánk
(Tsz. 1838 = háskó).
Juhászeb — Sz. F. B. — Ca-
Hazórzb eb — Sz. F. B. — nis pastoralis.

Canis domesticus. Juhászkomondor Mipkolczi —

— G. Egy jeles Vadkert, Lcse 1702.
Hereg Apanagyfalu, Szol-
nokdoboka m., Nyr. 14 : 525., her-
p. 182. — (Canis familiáris

reg, S. I. Sz. D., Kr. — a kutya domesticus pannonicus Hanák.)

Vö. Komondor.
morog. Rokon a hörög szóval.

Herreg — 1. Hereg.
Juhászkutya Lz. ers, — —
bundásszrú. Vö. Ihászkutya. (Ca-
Hím — 1. Kan. nis familiari domesticus pannoni-
cus Hanák.)
Hiliptolni — Rozsnyó, Nyr.
8 : 565. — vizet habzsolva inni *
Kaffant — felugató hangot
a kutya módja. Tót eredetije
ad a kutya. Vö. Kohant.
chlipat' = szürcsölni, Nyr. 27 :

176. ; chlipat' uo. 33 564.

:
f Sajtóhiba e. h. Játékra. Melich J.
 : : :

Kaffog 58- Kölök

Kaffog — Palóczság, Nyr. 22 Kresznerits szerint: „házat rz

75. Sárköz
; iio. 32 462. : ; kaifo- kutya". Vö. Juhászkomondor. A
gat, Sorokmelléke, Vas m., uo. fehér, lekonyított fül komondor
22 : 144. — a kutya, ha a legyek megvan a kirgizeknél, honnan
után kapkod. jó képét dr. Tuzson János bota-
Kaffogat — Kaffog. 1.
nikus hozta haza. — * Komondor
—
— Kiskunfélegyháza — a múlt
Kamasz Bszsz., Nyr. 22 :

század elején nagy hamvasszürke

181. — silens (kutya).
komondorok voltak. Rábaköz, Tsz.
Kan — általánosan — hím.
tehát hím kutya. Vö. Bak, Bakk,
* Komondor jellemzés — Kar-

Bak kutya, Kuvasz.

czag — az öreg Szilágyi juhász
így jellemezte egykori. Vajda
Kanczakölyök — szopóskutya. nev kutyáját : „Azt oda lehet
Kárment — Sirok, Heves m., írni akárhova, mert olyan álla-

Nyr. 26 : 332. — szájkosár. „Kár- tot nem teremtett többet az Isten.

mentt tégy a kutya orrára." Veres farka volt, mint a farkasé ;

— Székelyf., Nyr. 23 de nem is félt a farkastól".

Keczel :

103.— kutyakölyök (oláh eredet). Komondorozás — Orbán B.,

Kis eb — Bszsz. — caniculus,

•
A Székelyföld stb. — A czinterem-
ben szokásos halottakkal való be-
Kofó — Ormánság, Nyr. 3 :

szélgetést, komondorozást és vaj-

183. — kopókutya.
dagatást megtiltja (9. Katona J.)
Kohant — Alföld, Nyr. 14 191 : 4:212., Nyr. 37:92.
— a kutya felugat. Vö. Kaffant. :

— Zsolnai
Kopó tót kopow,Nyr.
*Koloncz — Alföld — keresztfa,
:

26 423.
: ; magyar elem a tótban.
a mit a pásztoreb nyakára köt- Halász L, Nyr. 17 : 446. Erdélyi
nek, hogy lábát ütögetve, akadá- Erczhegység móczainál : cápáü,
lyozza a szabad mozgásban ; de uo. 34 : 148. Kresznerits szerint
1. Kút is. Vö. Kölöncz. nyúl V. zfogó. Vö. Kofó.
Komender — 1. Komondor. Kopov — 1. Kopó.
* Komondor — általánosan — Kornyasz — Gömör m., Nyr.
a nagy nyájak és gulyák körül 22 526.
: — sovány kutya.
nem terel, hanem rz és véd
Koslat — Fejér m., Nyr. 10:
kutyák ; fehérek, néha nagyon
187.; Székelyföld, uo. 17:137.;
lompos szrüek. Bátor, sokszor
Szürnyeg, Zemplén m., uo. 12
orozva maró állatok. Gömörben
komender, Nyr. 22 526.; Északi 384. ; * Csongrád, W. J. Rava, ;

Udvarhely m., J. M., koslathatnék,

szláv nyelvekben magyar elem.
Vö. Zsolna, Nyr. 26:423; Halász
uo. — párosodik a kutya.

I., uo. 17:445.; 18:214.; 33:572. Kölök — Sz. F. B. : kölök,

Maga az állat kiveszben van. kölikeczke — catellus, catulus.
 ; ;

Kölöncz 588 Kutyatelek

Kölöncz — Fels-Somogy, Nyr. monyi Zsigmond, „Magyar Nyelv"

10 : 190. — 1. Koloncz. I. 125. 1889.

Kölykedzik — Kölykezik. 1.
Kuszi — Baja, Nyr. 33 530., :

Kölykezik — Edvi Pál, Illés Kr. — kis kutya; parvus caniculus.

Veszprém m., Nyr. 14 527.
Kutya — Canis familiáris. L.
:

Kölykedzik, Rava, Udvarhely m.,

J. M. — az ebszuka fiat szül. Vö.
Kresznerits
mondor,
szerint nemei : ko-
kuvasz, melák, agár,
Megkölykedzik, Ontoz.
vizsla, kopó, pulya. Vö. Benga,
Kölyök — kutya addig, a míg Beste, Agár, Czenk, Csibakutya,
fogat nem változtatott. — * Kö- Csobán, Csöngettyü, Csontev,
lyök — Ver. 17. Gatulus ; dalm. Csunyétkutya, Csukel, Eb, Ebecs-
Sckyene. ke. Éjjeli bátor, Gabanczos, Gu-
Kuasz — Marczalmellék, Tsz. banczos, Háskaugró, Házrz eb,
— kuvasz. Hoderkutya, Hoppász, Horth, Hti-

Kurta kutya — Dunántúl, Mtsz. tyü kutya. Ihászkutya, Juhászeb,

I. 1254. — olyan, a melynek le

Juhászkomondor, Juhászkutya,
Lampos, Kuasz, Kamasz, Keczel,
van vágva a farka.
Kiseb, Komonder, Komondor, Ko-
Kuss ! kusti ! — országos, st fó, Kopó,Kopov, Kornyasz, Kuszi,
nemzetközi rászólás az ebre. Ered Kutyó, Kutyu, Kutyú, Kutyúsz,
a franczia coucher-XoY, tulajdon- Kuvasz, Majorban rz eb. Ordas,
képpen tehát a vaczokba, aludni Paraczkóeb, Puli, Pulikutya, Puli-
parancsolja a kutyát ; nyilván szuka, Pumi, Szelendek, Szelen-
francziáskodó furak rendén szár- dek eb, Taczkó, Vésnek, Vizsla
mazott a peczérekre, ezektl a Kan és Szuka.
nép szájára, az összes nemzeti-
ségekre értve, az oláhra is. A Kutya hangja — bangát, ban-

magyarságnál sokszorosan kiuta- kói, baunkol, berran, berreg, ber-

sító indulatszó, ily rog, csaffog, csahít, csahol, dúdul,
alakban : kuss
ii ki, a ti a német dich-t\ szár- erreget, hereg, herreg, horgol,

mazva de bekerget szó kaffog, kaffogat, kohant, kaffant,

; is : kuss
ti be. Átvitt értelemben, az alvás- megvakkan, mörmöl, nyüszkül,

ról a hallgatásra nyüszög, orgonál, szükönget, sz-

s ekkor mint
indulatszó „kuss"" = hallgass, fogd kül, tutúl, ugat, uvít, vacsog,

be a vajdul, vakkant, vonyít, zsennyeg,

szádat, az emberre sért
szándékkal alkalmazva, bakkant.
az ebre
parancsolva. A németnél is Kusch !
Kutyakaparó — Petfi — el-
Mául haltén = fogd be a szádat, hagyott csárda neve.
stb. Kusti kutya, ne ugass. Ne
ugasd a gyzsajást, t. i. a fonóba Kutyatelek — Kiskunhalas,
jöv legényt. Rava, Udvarhely m., Nyr. 15:429. — az a hely, a
József Mihálv tanítótól való. Vö. Si- hová a kutyák ganaj ózni járnak.
 :

Kutyíka 589 Nyulászó eb, agár

Kutyika — Eszék vid., Mtsz. Lompos kutya — Debreczen,

I. 1263. — kutyácska. Kutyka — Nyr. 7:477. — „a méknek nagy
Tolmács, Nógrád m., Vácz, Mtsz. szre, farka van".
1264. — kis kutya.

Kutyó — Szlavónia, Nyr. 23

Majorban rz eb Sz. F.

358. — kutya.
B. — villaticus.

Kutyú — Nyitra, palócz, Nyr.

Megforog — Székelység, Nyr.
28 94.
: a kopó : párosodik. Vö.
28 496. : ; kutyú, Mátyusföld uo.
Forog.
17:479., 20:326.

Kutyu — Kutyu.
Megkoslat — Rava, Udvarhely
1.
m., J. M. — párosodik.
Kutyuska — kis kutya Heves
m., kutyusz kis kutya;
;

Szke- Megkölykezik — Rava, Udvar-

dencs, Somogy
:

m., Mtsz. I. 1265.

hely m., J. M. — a kutya, macska
fiat szül.
Kutyúsz — Somogy m., Nyr.
—
3 181. — kis kutya.
Megvaecsan Csíkszentdo-
:

mokos, Nyr. 32 329. :

— a kutya :

* Kuvasz — általánosan Bala- megvakkan.

tonmell.,
Nyr. 34 :
Tsz.
108.
Csíkszentmárton,
— nagy kutya, kan. Megvakkan — a kutya = vak-
kanásszerü hangot ad. Vö. Meg-
Avar guazi, Nyr. 31 : 34. Kresz-
vaecsan.
nerits szerintbarmot kutya; rz
megfelel a német Köternek, mely- $ Melák-kutya — különösen
nek se szeme, se foga. Kuvasz — széles és tátongó szájú mészáros-

Méhely szerint (Magyar Brehm, kutya. Marczalmell., Temesköz,

Emlsök, II. köt., 156.) egy a ko- Mtsz. I. 1423. (L. Cz. F. IV. 429.)

mondorral, tehát Canis familiáris Kresznerits „baromfogó". *A né-

domesticus. Vö. Kuasz. met Fleischerhund.
Mörmöl — Nagybégány, Nyr.
Lafatol — Hont m., Nyr. 6 :
36:431. — a kutya: morog.
232. — a kutya : vizet iszik,
nyelvével habzsolva. * Nemen yáró — Bszsz. —
*Lampos — a farkashoz igen nyomon járó, malossus. Kutya,

hasonló kutya, Pápa vid. Innét

Nstény — 1. Szuka.
Baranyában a farkast mezei lam-
posndik hívják. Tsz. 232. *Nyakörv — Karczag — tüs-

kés vasörv a komondor nyakára

Leffentyü — sok helyen —a való, hogy a farkas meg ne fojt-
kutyánál az oldalt lecsüng sok-
hassa sokszor remekbejáró ková-
szorosan habos ajak ; a — Tsz.
;

csolás. Vö. Örv. Kiveszben van.

1838. — szerint lelógó, lecsügg
p. 0. a kalpag bársony leffentyje. Nyulászó eb, agár — Sz. F.

Tiszamelléki szó. B. — Canis venaticus, meliteus

Nyüszkül 590 Szemény

leporarius. Vö. Agár; *egy a ha bevégzdött : megkoslafott. Vö.

kopóval. Bagzik, Forog, Megforog, Tügzik-

Nyüszkül — Fehér m., Nyr.

Bagzik.

26 525.
:
— a kutya. L. Nyüszög, Piszlye — Fülek, Karán cs vidék,
*Vö. Szköl. Nyr. 22 : 95. —
a kutya orra ha :

*Nyüszög — Somogy m. — fehér. Szarvasmarhánál piszre,

lónál piszra.
szköl a kutya. Vö. Nyüszkül.
Póráz — az kin az agart ve-
Ogár — Moldvai csángók, Nyr. zetik. Kolozsv. glossz., Nyr. 36:
31 87. — agár.
: 366. — 1577: Copula F.^"^ (*Úri

*Ontoz — Bg. — kölykez, ca- vadászoknál a tótból véve czvorka :

tulos parit. Vö. Kölykezik.

felföldi kerülktl való); a pó-

— Alföld, Nyr. 15:94. — ráz különben a tót kötél =

Ordas povraz.
komondor, farkasszrú nagy eb.
Szólás „Te Pista, liivd magad-
:
*Puli — La külön Puli-sza-
kaszban.
dal az ordast".

* Orgonál — Erdély — a kutya, Pulya — Kreszn. — borzfogó

farkas : vonít.
kutya *(?).

Orozba maró kutya — Székely- Síid — Ung m. — rusznyák

ség, Nyr. 14:335.; Zilah, uo. 28: parasztvadászoknál a vérnyom,
284. — az alattomosan támadó. vad nyoma. L. Szeléndek.
Orozva — —
1. Orozba maró. Meg-
jegyzend, hogy a népies alak
*
Szelendek Sz. F. B. —
Canis sagax sanguinarius anglo-
az orozba maró.
rum, a német Bluthund, a mai
Ölv — Örv. 1. magyar véreb. Canis familiáris

Öly — Örv. 1.
sagax, sanguinarius.

Örü — Örv. 1.
Szeléndek — canis investiga-
tor, spürhund, ex szlad slédnik,
Örv — Balatonmell., Tsz. ; ölv
boh. slidnik sled in omnibus slav.
;

székelység, Tsz.; ölyv Orbán B.,

dialectis est vestigium, die Spur.
Székelyföld 1 : 152. (Nyr. 37 93.);
:
Leschká. Munkácsi B. a szan-
örü Beregszász, Nyr. 26 523. :
—
szkrit gvan, zend, span-ból magya-
^
a nyakörv.
rázza. L. Síid. Nyr. 23 : 185.

Paraczko eb — Sz. F. B. — Szelendek eb — Kolozsv. glossz.

Canis sagax, hajtó eb. Vö. Kopó. 1577, Nyr. 36 : 173. — molosus,

Párosodás — Rava, Udvarhely magnus canis. P7, velter, canis

m., J. M. — A kutyáról, ha rájut

venaticus. Dd.,.

a párosulás azt mondják: keslat- Szemény — a perzsa sekban =

hatnék ; míg ez id tart : koslat ;
kutyarz (?). Nyr. 25:271.
 : :

Szrféreg 591 Baris

A Szrféreg — Eb agja. Nyr. *Vaczok — Karczagi karámok

17 : 559. — a kutyáé: gödör, ráhányt

Szuka — íCsíkgyimes, W. J.,

náddal fedve = kutya vaczka.

csángó Csíkszentmárton, Nyr. Vajdúl — Barkászó, Bereg m.,

— a kutya: ha
;

34 108.
: ; Hajduszovát, iio. 24 :
Nyr. 34:383.
587.; íRava, Udvarhely m., J. M. vau hangot ad.

és általában — nstény kutya. Vakkant — Alföld, Nyr. 2:

*A puli nstényét Kábán puliszuká- 426. — a kutya: rövid hangot
nak mondják. ad. (Az ember bakkant, ha vélet-

— lenül titkot mond el.)

Szükönget a kutya. Csik-
szentdomokos, Nyr. 32 329.
:
— Véreb 1. Szelendek.
szköl, vonít.
* Vésnek — Bszsz. — vezéreb,
Szülés — a kutyánál kölyked- investigator.

zik, kölykezik, megkölykedzik, * Veszettség — Rava, Udvar-

ontoz. hely m., J. M. — (Hydrophobia).
A kutyáknak legtöbb esetben
Taczko, freszö eb+ — Sz. F. folyók, folyamok nevét adják,
B. — Canis vestigiator. (?) mert így, a nép hite szerint nem

Tutúl — Csúza, Baranya m.,

vesznek meg.

Nyr. 18:383. — a kutya: vonít. * Vizsla — Bszsz. — clacula,

odori ferarius, odori fetus, lyscitus.
Tügzik-bagzik — 1. Bagzik.
Az erdélyi Érczhegység möczai-
nál vijla. Nyr. 34 320. Kreszn.
— —
: :

Ugat Nyr. 7:286. a fürj fogónak mondja. * Canis fa-

kutya rendes hangadása. miliáris sagax avicularius.
Uszítani — általános — a Vonyít — Nyr. 7 286.
: — a
kutyát valakire: szólítással, biz- kutya, 1. Tutúl.
tatással ráingerelni. Vö. Huszítni.
Zsennyeg Hanva és Runya, —
Uvít — Garam völgy, NyT. 14 Gömör m., Nyr. 27: 524., 22:287.
287. ; Kvár vidék, Ipoly^ölgy, — a kölyökkutya : dohog.
uo. 16:414.; Palczság, uo. 22
— a kutya: vonít.
SZsigora — Székelyf., Tsz.
395. — kutyák nyavalyája.
Vacsog — Csíkszentdomokos,
Nyr. 32:329. — vonít a kutya,
Kutya szre.
ha megütik. *Avét — Alföld — sötét, fehér
szrökkel elegyes, mintegy szbe-
t Értsd fnrjész eb ; Melich János. De a csavarodott. Puli szre.
fürjez eb sohasem tacskó, mert ez ,kotor-
mányokban" vadászó eb. H. O, a neve
„Dachshund" = borzeb, tehát föld alatt
Baris — ^'zilágyság, Nyr. 9
vadászó eb. '
181. — barna, disznó v. kutya.
 ::: : :;

Czifra 592 A farkas

Czifra — Galambok, Zala m., Tarka —

Hódmezvásárhely,
Nyr. 32 : 293. —nagyon tarka. Nyr. 32 : Szécsény, Nógrád
294. ;

m. uo.; Galambok, Zala m., Nyr. 32

Fehér Hódmezvásárhely, — 293.; Gyöngyös, Nyr. 32:294. Vö.
Nyr. 32 294. Szécsény, Nógrád
: ;
Czifra.
m., uo. Galambok, Zala m., Nyr.
;

32 293.
: ; Gyöngyös, Nyr. 32 294. : Véres — Alföld rókaszinú.
Komondor szre. 'Mondóka:

Fekete — Hódmezvásárhely, „Veres kutya, veres ló,

veres ember egy se jó".
Nyr. 32 : 294. ; Szécsény uo., Ga-
lambok, Zala m., Nyr. 32:293.; Szécsény, Nógrád m., Nyr. 32:294.
Gyöngyös, Nyr. 32 294. : Gyöngyös uo.

Fótos — Szécsény, Nógrád m., Vörös — Hódmezvásárhely —

32 294.
:
Nyr. 32:294.; Galambok, Zala
m., Nyr. 32 293.
—
:

Gabanczos Gvadányi F.
Not. — kutya. L. Gubanczos.
Zerna — Somogy és Zala m.,

Gubanczos — Alföld — hosszú- Nyr. 17 : 171. — se nem szürke,

szr, fehér komondor, melynek se nem barnaszínü kutya. Ordas-

szre nemezszerüen összecsapzik. nak is hívják. Hadházon zöld

L. Gabanczos. kutyának mondják s gyakran far-

kasnak nézik,
Hamuszr eb — 1728, Oklsz.
Zöd — Hódmezvásárhely, Nyr.
Nyr. 35:118.
32 294.
:
— Zérna és Ordas.
1.

Homály — Hódmezvásárhely
— nem fényes, bizonytalan.
A kutya szólása.
Kormos — Szécséu}/, Nyr. 32:
294. ; Galambok, Zala m., Nyr. A farkas — és a kutya. Szi-
lágyság:
32 293.
:

Farkas, a hegyen
Ordas — Somogy és Zala m. Ki a biró-óóóóó?
— farkasszrú, 1. Zérna. Kutya, az udvaron
Én; én, én, én, én, én, én!
Rókaszr — Hódmezvásár- Farkas, közeledve
hely — vöröses. Ki a biró-óóóóó ?

Kutya, az udvaron
Szennyes — Szécsény, Nóg-
Hát-hát-hát én, én, én!
rád m., Nyr. 32:294.
Farkas, beugrik a kerítésen:
Szürke — Szécsény, Nógrád Ki a biró-óóóóó ?

m., Nyr. 32:294.; Galambok, Zala Kutya, megriadva

m. Nyr. 32:293. — szürkés. Nem tom, nem tom, nem nem!
 ! : :: ! ! : : ! ! :! !
;:

Adós 593 Csiba

Adós — Szíhalom, Borsod m., ki ! kite ! usz ! uszusz ! uszte !

]Syr. 9:335. rajta ! csipd meg ! fogd meg ! aló !

Nagy kutya nem : adós, nem adós utána te rajta te elibe elibe ! ! !

Kis kutya: meg kell adni! ne A kutya ugat, vonít, vak-

!

kant, ordít, morog, mormog. Nyr.

Favég — ha bottal oldalba
10:279. — Meztúr: 'a hun-na,
sújtják a kutyát, azt hajtja:
harab még te . . . fog- még te.
Favég! fayég! Nyr. 20:576. Vö.
Favíg
Nyr. 8 : 144. — Hétfalu, Brassó
m. czújde ! czújde ki ! C2Íba ki
Favig — Gyr m., Nyr. 7:141.
kusti
:

ki! *A kusti a franczia

— vö. Favég. coucherhl ered, kutyaidomitók

Hagyok — Alföld. Kutyák a

révén jutott a nép szájára. Nyr.
—
38 143.
: Csíkszentmihály hivo-
tálnál.
Csobán nye v. kusz-kusz-
gatás
Az ev
: :

kusz. Kergetés Kusti nye Nyr. : !

Hagyok-hagyok-hagyok
A néz 30:493. Bajmok, Bács m. —
Kutya: ne, róka, bodri ne. Nyr.
Fene rrrrágjon meg 1

7 527. —
Écs, Gyr m. gyerejjde;
—
: :

Herrr Háromszék. Kutyák kergetés nem mísz uszítás : !

a sövényen innen és túl. fogd még. Nyr. 36 334. :

Els kutya:
Hé-rrrr ki kutyája vagy te-rrr?
1
Ahuni ! !
— Jászság, Nyr. 29 :

A másik 47. — a. m. czoki ! csiba ! si-

Hát te, hát te, hát te ? pircz. Ebkerget sz Ahun ni !-ból. :

Hever kutya. *Nem egy a czoki, csiba, sipircz-

czel, hanem uszító, figyelmeztet;
Ha felkelek, ha, ha, ha!
az elbbiek elkergetk.
Ha felkelek, ha, ha, ha
Szilágyság. A hun-na ! — Meztúr, Nyr.
Sógorr — Háromszék. 8 : 144. — hajtó, '
uszító, figyel-

Hol jártál sógorrr? meztet.

Csontérrr
Aló ! Utána te ! Rajta te !

Hány fontérrr? Szürnyeg, Nyr. 10:279. — 'a

Ekkor összemarakodnak. franczia „alons"-ból idegen va-
Sopronban, Nyr. 4 88. : így szól származik
dászszemélyzettl
a két kutya, ha találkozik „alómars"-sal együtt.
Sógorr! sógorr!
Mikor összemarakodnak Kühúne.
Bujsz, innen 1.

Akár sógor, akár nem

Csiba Nógrád, palócz — —
Kutyaszólitás.
kutyakerget szó. Nyr. 23 333. :

Kutyaszólitás Szürnyegen — Kunság, Nyr. 14 526. Abaúj m., : ;

Kimenny ! csiba netú nettu ne ! ! ! 3:522.; Szürnyeg, 10:279.

Hermán Oltó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 38
 ! : :

Csiba ki 594 Ki! ne!

Csiba ki! Hétfalu, Brassó — Pog-még te! — Meztúr, Nyr.

m., Nyr. 38 143. O Heves m., : ; 8 : 144. — hajtó, * uszító.
Dinnyéshát kutyariasztó. —
— Gyerejj de — Écs, Gyr m.,
kutya
Tsz.
Csiba
— czoki
Mátyusföld,
kutya. Csiba, csiba
Nyr. 36:334. — kutyahívó.

te — MezÖtúr,
te szólítással illetik a kutyát.
!

Harab még
L. kutya szólítása kategóriában.
Nyr. 8:144. — hajtó, uszító. *
*Ez ki- vagy elutasító.
Hijad-nyé — Csíkszentdomo-
Csípd — Rajta. meg 1.
kos, Nyr. 32 326. — kutyát ker- :

Csobán nye — Csíkszentmihály, getnek vele (?).

Nyr. 30 493. — hívó. :

Hudó — Székelység, Nyr. 8

Cziba — Rava, Udvarhely
el! 474. —
ebnek mondják Há-
az
m. — hajtó szó. romszéken, mikor uszítják.
Cziba ki! — Rava, Udvarhely
m. — hajtó szó.
Slszki — Kállay-gyjt., Tsz.
178 — czoki, czuki! komondort
Czogat — Nyr. 16:11. — elz szó.
czogatni az ebet = elzni.

Czoki — Tolna m., Nyr. 6 Juhoz V. juhosz ki te! —

274. — a kutyák kihajtására Kiskunhalas, Nyr. 19:334. —
szolgáló kifejezés: takarodj; pl.:
kutyának mondják. L. Juhoz
ki né!
czoki a szobából. Német zocke,
zogen-h6\. *Nem valószín. Nyr. Juhoz ki né! — Szeged vidé-
24 : 105. kén, Nyr. 3 : 30. — a pász-

Czu el ! Rava, Udvarhely m. — torok e mondással csitítják ku-

hajtó szó. tyáikat.

Czújde! — Hétfalu, Brassó m., Keccz-nyé — Csíkszentdomo-

—
!

Nyr. 38 : 143. kutyaz. kos, Nyr. 32 :327. — kutya

Czújde ki! — Hétfalu, Brassó riasztó szó; kerget szó.

m., Nyr. 38 : 143. — kutyazö. Ki á fáre — Mezszilvás, mez-

Czu ki! — Rava, Udvarhely ségi oláh, Nyr. 37 221. — kutya- :

m. — hajtó szó. kerget. Tautológia.

— Ki! kite! — Szürnyeg, Nyr.

Elibe! elibe ne!
Nyr. 10:279. — *mikor
Szürnyeg,
10:279. — kerget.
a jószág
szökik, általános. Kimenny! — Szürnyeg, Nyr.
10:279. — kiutasító.
Fogd meg — 1. Rajta.
í Ki ! ne !
— Szilágyság — ker-
Fogd még — Écs, Gyr m., get szó a kutyának, ha ki
Nyr. 23 : 334. — kutyauszító. akarják hajtani.
 :: :

Kucsu-mé! 595 Stort!

Kucsu-mé! — Csíkszentdomo- Kutyú ne! — Fejér m., Nyr.

kos, Nyr. 32:327. — kutyát 10 : 187. — így hívják a kisebb
hínak vele. kutyát.

Kuczika ne! — Háromszék m., Kühüne! — Fehér m., Nyr.

Orbai járás, Nyr. 7:190. — 26 525. :
— kutyahajtó szó.
kutya szólítása.
Kühüsz innen — 1. Kühüne.
íKuczu, kuczu! — Székelyf.,
Kühüü — Szegsz ár d, Nyr. 28
Tsz. 123. — kis kutyát hívogató szó. 430. — kutyaz szó.
tKuszu, kiiszu! — Marosszéken.

Kus! Kusti! — NySz., Nyr. Le! — Szigetköz, Gyr m.,

24:301. — német kusch! kusch Nyr. 19:190. — kutyát szólító

dich!-bó\. Vö. Simonyi, MNy. I: szó, e. h.: ne.

125. *Nem áll! L. Kusti ki.

Ne kuczu ne — Rava, Udvar-
Kuss ti te! — Marosszék, Er- hely m. hívogató szó.
!

dély, Nyr. 14 383. — ebkerget

szó. L. Kuss
:

ki te.
Nem — Ecs, Gyr m., mísz?
Nyr. 36:334. — kutyakerget.
Kusti — Veszprém, Nyr. 6
284. — kutyakergetó. *L. Kus ti Ne psz, psz, psz! — Veszprém,
ki! Rava, Udvarhely m. Nyr. 6 284. — kis kutya hívó.
:

Kus ti ki! — Szentgál, Nyr. Ne, róka, bodri ne !

-^ Baj-
3 :
— kutyaz. *A franczia
44. mok, Bács m., Nyr. 17 : 527. —
coucher = aludni a németen át kutyahívó.
— Kusch dich — a magyarba Netú ! nettu ne !
— Szürnyeg,
származott. Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 10 279. :
— hívó.
Nyr. 38 143.Átment az oláhok
—
:

szájára, Mezség, Nyr. 37:221. Noszít Pápai Páriz I. kiad.,

— Csíkszentmihály, Nyr. 31 : 30. — noszítani az ebe-

Kusti nye !

ket hortarí canes.

Nyr. 30 493. : — kerget. L. :

Kus ti ki!
Puccz meg !
— Abaúj m., Nyr.
Kuszi !
— Vasmegye, Nyr. 30 33 24. :
— kutyauszító mondás.
99. — kis kutya hívogató. * Tulaj donképen: Puccz wegl zd,
* Kuszi le — Vas m., Nyr.
tisztítsd el. Német.

30 99. :
— kutyafektet. Puj !
— Baja, Nyr. 33 : 531. —
Kusz-kusz-kusz — Csíkszent-
kutyauszító szó.

mihály, Nyr. 30 493. :

— hívó (?).
Rajta! — Szürnyeg, Nyr. 10:
* Altalános uszító. Zilah, Nyr. 28:
331. — kis kutyát hívó szó (?).
297.

Kuszu, kuszu ne! Rava, — Stort !

— Nagykunság. Nyr. 16:
Udvarhely m. hívogató szó. — 475. ostort neki ! Kutyariasztó szó.
 !

Stort ki 596 Pulizni

Stort ki — Hajduszovát, Nyr. dozófogait lereszelik, néha harapó-

26 : 189. — kutyakerget szó. = * fogóval lecsípik. Ezt a tibetiek is
ostort ki gyakorolják s egy angol gentleman
Szuszú ne ! — Fejér m., Nyr. 10 :
a letördelt fogakat betegeknek

187. — így hívják a kutyakölykét.

nézte. A czélt a magyar pásztorok,
si soron lehozva, mutatták meg.

Ta né, né ta — Veszprém, A Puli jegyei : kisebb kutya, —

Nyr. 6 : 284. — nagykutyahívó. bozontos szrözetú, feje egészben
kerek farka, füle hosszúszr,
;

Ta-ta! — Szentgál, Nyr. 3:44. az utóbbi felállítható láha bozon-

— kutyahívó. tosán szrös, hogy a
;

szr körmeit
is elborítja, ez jellemz.
IJsz ! uszusz ! uszte !
— Szür- Méretei : hossza 66 cm feje-
nyeg, Nyr. 10 279. :
— uszító. hossza 18 cm; fark (csonka) 13 cm.
;

Üh — Veszprém m., Nyr. 6: Vállmagasság 43'5 cm.

284. — kutyakerget. A Puli szre —
Hortobágy, T.
M., MNy. Vm
140. hamvas-
:
—
veres, fehér, szürke, fekete, hamu-
Puli. szín, szürkés-zöldes *A leg-
(?).

A puli eredete.
igazibb szre az „avéf" fekete,
belevegyített fehérrel, mintha sz-
Ill-ik tábla.
becsavarodott volna — egészben
* Puli — Alföld — a legnevezete- kopott benyomást tesz. Bozontos

sebb terel pásztoreb, nyilván a szre hosszan összecsapzik s akkor

magyarok közép ázsiai skutyája; földig érve takarószeren borítja

faj szerint megvan ma is Tibetben, az ebet s ez még rekken nyári

Lhasszában, honnan az angolok melegben sem alkalmatlan az ál-

utolsó, sikeres benyomulásuk után latnak. A képen bemutatott puli a

elhozták, 1. leírását : „British budapesti állatkert tulajdona, le-

Dogs etc." hy W. D. Drury. Third reszelt fogú, avétszr, Szolnok

edition. Pag. 630. Fig. 132, a tarka tájáról való. Egészben magasabb a
változat. Errl az öreg pásztorok mostkori tibeti alaknál, melyet az
hite az, hogy már az sök hozták angolok származási helye után
magokkal. A pásztorok a fajt gon- „Lhassa terriernek" neveztek el.

dosan tisztán tartják, mint a kabai A magasabb alakot a magyar puli

öreg juhász mondta : „mer csak nyilván a síkságon való vágtatva

az az igazi puli, a kit a kanpuli tereléstl kapta.

puliszukán épített". A kiváló tulaj- Pulizni — Alföldszerte — Puli-

donságok átörökldnek s ezt a val a juhokat terelni. A régi betyár-
pásztorok jól tudják. Leginkább világban a pulikutyát sokszoro-
juhászok használják, mert els- san uszították, mert félelmetes
rangú nyájterel. Harapós és hogy támadó; ezt mondták „rápuli-
kárt ne tegyen a jószágban, raga- zás"-nak. A szegedi betyárperek-
 Ill-ik kép.

A PULI.
A MAGYAROK SI TERELKUTYÁJA.
AZ 596-IK OLDALHOZ.
 ! : ! !! ! ! !! ! ! : :
: :

Puli i)97 Czipész

ben a „rápulizás" mindig szere- Az eb felágaskodik, körülnéz és

pel. „Az uraság nem szereti a aszerint cselekszik.
pulizást, mer nagyon töri a jószá-
got" mondta a békési számadó. A puli szótára.

Terelés. Csahol —
Hortobágy, T. M.,
MNy. Vin:140. * tehát nem —
*Puli — Békés — Gulyás a ugat, a csaholás
emlékeztet a
bikáknál kopóéra, a mikor vadat hajt.
Bogár
Erigy ára hé
Kapatás — Hortobágy, T. M.,
Emere MNy. Vni : 140. — a pulit szok-
Jól van mán tatni, tanítani jövendbeli teen-
A bika engedett. dire.
*Puli — Békés — a bikáknál: Arany
Brittyi! Mint a juhászbojtár, a mikor ka-
Erigy az elejibe [patja.

A többi mint a Bogár. Elhozza A komondor kölyköt, végigsimo-

az eldobott botot. A pásztornál [gatja.

kett van, hogy az egyik mindég

kéznél legyen. Arany
Én kapattam egykor fegj^^rert fogni
*Puli — Békés — Terelés: [csatán.
Szárcsa
Erigy arra hé ! emerre ! Pulinevek,
Jó van mán
A juhász fejjel mutogat.
*Anika — Orosi puszta, Bihar.

*Puli — Juhász, Balaton-Fenék. * Bagoly — Orosi puszta, Bihar.

Czipész
Erigy, fordíts
* Bogár — Békés.

A többit jelre : fejjel intés. Bojtár— Meztúr, MNy. VI:280.

*Puli — Juhász, Ivád — neve * Brittyi — Békés m.
Mudi. Terelés:
Erigy!
* Buksi — Pusztaangyalháza,
Pusztaszentmiklós. Az utóbbi he-
Innen csapd meg!
lyen erre terelt az eb
Jobban hajtsad
Erigy csak amárúl!
van
Jól !

vagy Divat : : H--h az elejét

Még amárább !

fordítsd ! vissza
A többi fej intésre történt. A kampó
fölemelésére visszajött az eb.
Puli — Hortobágy, T. M. I. —
Nagy fben vagy gazosban * Czipész — Keszthely, Puszta-
Szárcsa ! Nézz körül I
szentmiklós, Bihar m.
Czitrom 598 Vajda

* Czitrom — Kiskunfélegyháza.
Nem terel, a juhász nehéz ustort
használ.
 : ;

Vígyíl 599 Ámor

*Vigyíl — Karczag. *Pumiterelés — Csokonya —

*Viklér — Pusztaangyalháza. egy a Pulival. Erigy Erigy eléje !

hé Megeszi ha kárba mén a

Vitéz — Hortobágy.
! ! !

*
birka. Erre a puli ugyancsak neki-

*Zombor — Karczag. rugtat.

*Zsali — Kába. Puminevek.

Baj szí puli — Alföld — baju- Bogár — Balatonmell., J.

szos vállfaj, egy a „Pines" kutyá-

val, magyar értelemben. *Czip — Túl a Dunán.
*Figura — Csokonya.
A pumi.
Friczi — Balatonmell., J.
A pumi eredete.
Pumi — a túladunai rész terel Gonosz — Balatonmell., J.

pásztorebe, sokszorosan, de hibá-

san az alföldi pulival viszonyítva. Komót — Balatonmell., J.
A pumi természetrajzi jegyei sze-
rint kissé degenerált pomeraniai Pille — Balatonmell., J.

spitz, mely nyugatról Németország Piszi — Balatonmell., J.

fell került magyar földre. Tudo-
mányos neve Canis pomeranus :
;
Serzi Balatonmell., J.

német neve der Fommer, innen

:

das PommerV és innen das Pum- Kutyanevek

merl, mely utóbbitól a pumi ma-
gyarosítás ered. Nyilván a közép-
Affi — Balatonmell., J., *a
német AfiT (majom) diminutivuma,
korban a behozott juhfajokkal
a német úrirendnél is gyakori.
került hozzánk.

Pumijegyek — A pulinál vala-

Akármi — Dergecs, Nyr. 3 : 478.

mivel termetesebb feje hosszúkás, ; Ali— Balatonmell., J.

hegyesed Lábai zászlósán,

orral.
Ami — Szabolcs, Baranya m.,
hátrafelé bozontosak a tulajdon- ;
Nyr. 29 543. Abaúj m., Nyr. 3 43.,
: ; :

képpeni lábrész nem bozontos, ezért

Balatonmell., J., Amiczi, Bala-
a körmök szabadok. A fark kun- tonmell., J. *Franczia eredet.
korodott, lombos. Sokszín.
Amidor — Dergecs, Nyr. 3
*Pumiterelés — Lengyeltóti
478. Marczali, Somogy m., 1874,
:

— Ne erigy
te ! fogdmeg, !
— Nyr.
;

27:480.; Balatonmell., J.
hozd ; A
kutya azonnal nekivá-
Franczia eredet : ami d'or.
gott egy közelben lev disznónak
s a farkánál fogva czibálta a
Amina — Dergecs, Nyr. 3 :

pásztor felé ! A pásztor azt mondta 478. — szukanév.

kérdésemre : „A kutya a maga Amor — Abaúj m., Nyr. 3 :

eszítúl tanulja a terelést." 43. ; Heves m., Nyr. 4 : 240.

 :;; . :

Annika 600 Béla

Marczalli, Somogy m., 1874. Nyr. Bandi — Újtelektanya, Nyír-

27:480. Nn. egyháza, Nyr. 31 : 535. Kissziget,

Annika — Kissziget, Ortaháza, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Gö-

csej, Nyr. 30:255.; Abauj m.,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Nyr. 3 : 43.
30 : 255.

Anti — Hétfalu, Brassó m.,

Bankó — Debreczen, Nyr. 25
333. * Családnév is.
Nyr. 38 : 239.

Apré — Balatonmell., J. Nn.,

Bánom — Heves m., Nyr. 2:
a franczia: aprés.
142. — Egy ispán nevezte Bá-
nomnak és Kengyelnek két kutyá-
Arany — Heves m., Nyr. 4:240. ját, mert hanta, hogy Kengyel
Arczos — Heves m., Nyr. 4:240. pusztájára jutott.

Asztalos — Újtelektanya, Nyír- Bárány — Ada, Bács m., Nyr.

egyháza, Nyr. 31 : 535. 28 480.
:

Azór — Dergecs, Nyr. 3 : 478. Barát— Dergecs, Nyr. 3 : 478.

Abaúj m., Nyr. 3 43. Idegen. :

Barna — Ada, Bács m. Nyr.

Azúr — Kissziget, Ortaháza, 28 480.

:

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Báró — Dergecs, Nyr. 3 478.

:

30 : 255. Idegen. Écs, Gyr m., Nyr. 36:333. —

nagy urak.
Bagó — Dergecs, Nyr. 3 : 478.
Bársi — Érmellék, Nyr. 29:
Bárándi pusztán pumikutya neve.
533.
L. még Brilla és Radi Malonyay-
tárcza. Ada, Bács m. Nyr. 28: Bársony — Újtelektanya, Nyír-
480. egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Érmellék,
Nyr. 29 : 533. — símaszrú. Deb-
Bajczi— Dergecs, Nyr. 3 478. :
reczen, Nyr. 25 333.
: Balaton-

Bajczos — Dergecs, Nyr. 3

mell., J., * Orosi-puszta.

478. Basa — Szabolcs, Baranya m.,

Bajszi — Balatonmell., J. — Nyr. 29:543.; Écs, Gyór m.,
Nyr. 36 333. Nádasd, Vas m.,
*nem a német harapósságra,
: ;

Nyr. 26 143. Balatonmell., J.

hanem a bajuszra vonatkozik.
: ;

*Harta, Pest m.
Bajusz — Újtelektanya, Nyír-
Bátor — Kisújszállás, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 : 535.; Ada, Bács
38:287.; Balatonmell., J.
m., Nyr. 28 : 480.
Bazsa — Kissziget, Ortaháza,
Bakancsos — Újtelektanya, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Nyíregyháza, Nyr. 31:535. 30:255.
S Bálán — Selye, Marostorda Béla — Újtelektanya, Nyíregy-
m. — juhászkutya, oláhos. háza, Nyr. 31:535.
 ::

Bélák 601 Bojtos

$ Bélák — Hatod, Háromszék Bocskor — Nádasd, Vas m.,

m., * szláv eredet = fehéres. Nyr. 26 : 143.

Bella — Szabolcs, Baranya m., Bod — Kissziget, Ortaháza,

Nyr. 29:543. Nn.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. :

Berettyó — Újtelektanya, Nyír- Bodré — Debreczen, Nyr. 25

egyháza. Nyr. 31 : 535.
333. — ritkán.

Berkes — Kissziget, Ortaháza, Bodri — Újtelektanya, Nyír-

Hemyék, Zala m., Göcsej, Nyr. egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Hétfalu,
30 : 255. Családnév is. Brassó m., Nyr. 38:239.; Hont
Betyár — Gyergyó, Nyr. 34:
m., tót, Nyr. 29:332.; Szürnyeg,

Szürnyeg, Fels Zemplén Fels Zemplén m.. Tiszavidék,

261. ;

m., Tisza\idék, Nyr. 10:278.;

Nyr. 10 278. : ; Écs, Gyr m., Nyr.
36 333. : Kissziget, Ortaháza, ;
Abaúj m., Nyr. 3 : 43. ; Halogy,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Vas m., Nyr. 26 : 143. Vadászeb
XII. Betyár, Dergecs,
30 255. : Debreczen, Nyr. 25 ; :
neve. S. I.
333. Hanthazán, Lányi B. Nyr. 36
;

NjT. 3 : 478.
429. Kreszn. 1831. Juhászeb neve,
;

Bíbicz — Forróencs, Abaúj S. L, XII. ; Balatonmell., J.

m., Nyr. 28 : 422.
Bodriá — Kissziget, Ortaháza,
Bígle Ermellék, Nyr. 29: Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
533. 30 255. :

Biki — Abaúj m., Nyr. 3:43. Bodrog — Szürnyeg, Fels

Zemplén m.. Tiszavidék, Nyr.
Bikszli — Új telektanya, Nyír- 10 278. :

egyháza, Nyr. 31 535. * Volta-

képen pikszli, különben a német
:

Bodros — Écs, Gyr m., Nyr.

:

Büchse diminutivuma.
36 333. : — kenderszrú.
Bogár — Újtelektanya, Nyír-
Bimbó — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Écs, Gyr
egyháza, Nyr. 31 535.
:

m., Nyr. 36 : 333. ; Heves m., Nyr.

Bíró — Dergecs, Nyr. 3 478. :
4 240.
: ; Balatonmell., J.

Biszi — Kissziget, Ortaháza, Bohó — Pusztabedeg, Tolna

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. m., Nyr. 29:543.
30:255. * Német eredet.
Bojtár — Újtelektanya, Nyír-
Blakk —
Heves m., Nyr. 4: egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Heves m.,
240. Angol eredet, de sokszor Nyr. 2:142. *Puszta-Szanda.
fehér ebnek adva, magyar ki-
Bojtos — Újtelektanya, Nyír-
ejtéssel.
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Marczali,
Bleck — Balatonmellék, J. Somogy m., 1874, Nyr. 27:480.
* Német. * Kisújszállás.
 :; ; :;

Bokhél 602 Burkus

Bokhél Dergecs, Nyr. 3 Bukszli — Újtelektanya, Nyír-

478. egyháza, Nyr. 31 : 535. Vö. Bíkszlí.

Bokos — Újtelektanya, Nyír- Bundás — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535.
:
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Pócs-
Bokrász — Pócsfalva, Kiskü- falva, KísküküU m., Nyr. 38 239. :

küU m., Nyr. 38 239.

— székely; Dergecs, Nyr. 3 : 478.;
—
:

Écs, Gyr m., Nyr. 36:333.

*Bolán — Vacsárcsi, Csík m. tömöttszr. Göllníczvölgyí néme-
— oláhos. teknél, Nyr. 37:102.; Uo. Nyr.

Boni — Ada, Bács m., Nyr.

25 299.
: ; Árvamegyei tótoknál,
Nyr. 25 507. Marczalí, Somogy
28 480.
:
: ;

m., 1874, Nyr. 27:480.; Ada,

Borzas — Abaúj m., Nyr. 3 : 43. Bács m., Nyr. 27 : 384. ; Kisúj-
Marczalí, Somogy m., 1874, Nyr. szállás, Nyr. 38:287.; Nádasd,
27:480.; Kresznerícs, 1831: ju- Vas m., Nyr. 26 : 143. ; Kreszne-
hászeb neve. 8. I. XII. 1831
rícs, : juhászeb neve. ; S.

Boszora — Újtelektanya, Nyír- I. XII.; Balatonmell., J. —

egyháza, Nyr. 31 : 535. Bundás —
Erd. Érczhegység,
móczok, Nyr. 34 148. Hont m., :

—
;

Brandi Dergecs, Nyr. 3 :

tót, Nyr. 29:332. Bundás — —
478. — németes. Overbász, bácskai sváb, Nyr. 26

Brikk — Balatonmell., J. — 231.

németes. Bundi — Szabolcs, Baranya m.,

Brilla — Bárándí-pusztán — Nyr. 29 : 543. ; Balatonmell., J.

pumíkutya neve. Lásd még Bagó Bundsi — Sellye, Somogy m.,

és Radí. Malonyay-tárcza. Nyr. 26 : 143.

Bugár — Abaúj m., Nyr. 3 43. : * Bunkó — Pusztaangyalháza,

Bugyusz — Ada, Bács m., Nyr. — puli.

28:480. Burcsi — Gyönk, Tolna m.,

Nyr. 25:288.
B\ihti — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Ny. 31 :535. Burkus — Újtelektanya, Nyír-

Buhto — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.; Gyergyó,
Nyr. 34 : 261. ; Pócsfalva, Kískü-
egyháza, Nyr. 31 : 535.
küU m., Nyr. 38 : 239. ; Hétfalu,
Buksi — Újtelektanya, Nyír- Brassó m., Nyr. 38 239. : ; Debre-
egyháza, Nyr. 31 : 535.; Pócsfalva, czen, Nyr. 8 : 476. ; Csíkszent-
KísküküU m., Nyr. 38 239. : györgy, Nyr. 9 : 431.; Szürnyeg,
Abaúj m., Nyr. 3 43. * Puszta- : ; Fels-Zemplén m.,Tiszavídék,Nyr.
angyalháza —
puli. * Mezkövesd 10 278. : ; Dergecs, Nyr. 3 : 478.
— komondor. Abaúj m., Nyr. 3 43. : ; Ada, Bács
Buro 603 Czigán

m., Nyr. 28:480.; Nádasd, Vas Csicsa — Balatonmell., J.

m., Nyr. 26 : 143. *Czigány.

Buro — Újtelektanya, Nyíregy- Csípd meg —

Szümyeg, Fels-
háza, Nyr. 31 : 535. Zemplén. Tiszavidék, Nyr. 10 :

— Dergecs, Nyr. 3 478. 278. — Csípd még Écs, Gyr —

Busa :
m. (L. még Fogd még és Szaggasz
Buszor — Dergecs, Nyr. 3 478. :
szíj jé. Mindhárom egy emberé
volt.) Nyr. 36 333. :

Czepedli — Écs, Gyr m., Nyr. —

Csiszi Újtelektanya, Nyír-
36:333. — Gyakori tréfás. * volt,
egyháza, Nyr. 31 : 535.
mikor a „Zepperl Polka" nev
táncz dívott. Csizmár — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. Tót =
Cézár — Szabolcs, Baranya m., csizmadia.
Nyr. 29:543.; Balatonmell., J.
Csobán —
Pócsfalva, Kiskü-
Ciprus — Ermellék, Nyr. 29 : küll m., Nyr. 38 239.; íSelye, :

533. Marostorda m., juhászkutya; •Ha-

Csákó — Újtelektanya, Nyír-

tod, Háromszék m.
egyháza, Nyr. 31:535. Csonka — 1. Tsonka.

Csárdás — Újtelektanya, Nyír- Csontos— Abaúj m., Nyr. 3 43. :

egyháza, Nyr. 31 535. : ; Écs, Gyr Csordás — Dergecs, Nyr. 3 :

m. {Czepedli [1. o.] mintájára, 478.

tánczról), Nyr. 36 333. Abaúj m.,
Nyr. 3 : Heves m., Nyr. 4
43. ;
: ;

:
Cssz — Abaúj m., Nyr. 3 43. :

240. ; Nádasd, Vas m., Nyr. 26 :

íCsuli — Vacsárcsi, Csík m.
143. *Csurukló — Hortobágy.
Császár — Újtelektanya, Nyír- Csuti — Balatonmell., J.
egyháza, Nyr. 31 535.
Czicza — Szabolcs, Baranya
:

Csatro — Újtelektanya, Nyír- m., Nyr. 29:543. — Különben

egyháza, Nyr. 31:535. macska szólítása.

Csemege Debreczen, Nyr. Czifra — Pócsfalva, Kisküküll

25 333.
:
m., Nyr. 38 : 239.; Szabolcs, Bara-
nya 29 543. Morva-
Csendr — Újtelektanya, Nyír- m., Nyr. :

ország. Valószínleg kóbor oláh

egyháza 31 535. :

pásztorok útján. Nyr. 37 102. :

Csésze — Újtelektanya, Nyír- Heves m., Nyr. 4 240. Sellye, : ;

egyháza, 31 : 535. Somogy m., Nyr. 26 143. :

Cseszku — Kissziget, Ortaháza, Czigán — Kissziget, Ortaháza,

Hemyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
: 30 255.
:
 : :

Czigány 604 Dongó

Czigány —
Új telektanya, Nyír- Danák — Halogy Vas m.,
egyháza, Nyr. 31:535.; Hétfalu, Nyr. 26 : 143.
Brassó m., Nyr. 38:239.; Écs,
Gyr m. (fekete), Nyr. 36:333.;
Darázs — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31:535.; Szabolcs,
Heves m., Nyr. 4 240. : ; Marczali,
Baranya m., Nyr. 29:543.; *So-
Somogy m., 1874, Nyr. 27:480.;
Nádasd, Vas m., Nyr. 26:143.;
mogyöszöd pulinév. —
Balatonmell., J.; *Karczag. *Daru — Pusztaangyalháza —
Czili — Pócsfalva, Kisküküll
puli.

m., Nyr. 38:239. * Inkább macska- D ervet — Kresznerics, 1831,

név. s. L, xn.
Czingi —
Új telektanya. Nyír- Dezs — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. —- inkább
: egyháza, Nyr. 31 : 535.
macskanév. Diánna — Dergecs, Nyr. 3
Czinke — Újtelek'tanya, Nyír- 478. Nn.
egyháza, Nyr. 31:535.; Balaton- Didó — Abauj m., Nyr. 3 43. :

mell., J.
*Nn.
Czip — Dergecs, Nyr. 3 : 478. Dili — Újtelektanya, Nyíregy-
Czirmos —
Pócsfalva, Kis- háza, Nyr. 31 : 535.
küküll m., Nyr. 38:239. — Divat — Heves m., Nyr. 2 :

* inkább macskanév.
142.; *Puszta-Szanda — puli.

Czitrom — Dergecs, Nyr. 3

Dobos — vadászeb neve. S. I.
478.; Heves m., Nyr. 2:142.;
xn.
Marczali, Somogy m., 1874, Nyr.
27 480.
:
Dobsi — Abaúj m., Nyr. 3:43.

Czitron — Újtelektanya, Nyír- Dodi — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31 : 535. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Czuki — Dergecs, Nyr. 3 :

30 : 255.

478.; Marczali, Somogy m., 1874, * Doktor — Kisújszállás.

Nyr. 27 480. * Németes a czukor
:

diminutivuma.
Dolfi — Ada, Bács m., Nyr.
27 384.
—
:

Czukor Marczali, Somogy

m., 1874, Nyr. 27:480.
*Dolyváii — Selye, Maros-
torda m. — juhászkutya.
Czukrász —
Pócsfalva, Kis-
—
küküll m., Nyr. 38:239.; Kis- Dominó Abaúj m., Nyr.
3:43.
sziget, Ortaháza, Hernyék, Zala
m., Göcsej, Nyr. 30:255. Don - Érmeilék, Nyr. 29 :

* Czurhó — Bugaczmonostor — 533. *Nn.

egy a ringyóval. Dongó — Dergecs, Nyr. 3 : 478.

 ;
: ;

Dráva 605 Filkó

Dráva — Csíkszentgyörgy, Nyr. Fanikó — Uj telektanya. Nyír-

9:431.; Marczali, Somogy m., egyháza, Nyr. 31 : 535.
1874, Nyr. 27:480., 30:532.
Fari — Kresznerics, 1831, S.
Dreifüs — Kisújszállás, Nyr. L, XII. Juhászeb neve.
38 : 287. Újabban, *a hírhedt
Farkas — Újtelektanya, Nyír-
franczia perbl véve.
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Dergecs,
Drúnyó — Ada, Bács m,, Nyr. Nyr. 3 : 478. ; Kisújszállás, Nyr.
28 : 480. 38:287.; Kreszn. 1831, Juhászeb

Dudás — Dergecs, Nyr. 3 :

neve. S. L, XH.
478. ; Kissziget, Ortaháza, Her- *
Fa vég —
Hatod, Háromszék
nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 m. — hangelem is.
255. ; Abaúj m., Nyr. 3 : 43. Va-
Fecske — Újtelektanya, Nyír-
dászeb neve, S. L, XII.
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Dergecs,
Duna — Újtelektanya, Nyár- Nyr. 3:478.
egyháza, Nyr. 31 : 535.; Csíkszent-
Fényes — Újtelektanya, Nyír-
györgy, Nyr. 9:431.; Dergecs,
egyháza, Nyr. 31 : 535.
Nyr. 3 478. Écs, Gyr m. (folyó),

Nyr.
:

36:333.; Kissziget, Orta-

;

Ficzi — Dergecs, Nyr. 3 478.

:

háza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Abaúj m., Nyr. 3 43. :

Nyr. 30 : 255. ; Abaúj m., Nyr. *Ficzkó — Újtelektanya, Nyirr

3 43.
: ; Gölniczvölgyi németeknél, egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Debre-
Nyr. 37 : 102. uo. Nyr. 25 : 299. czen, Nyr. 8 : 476. ; Ada Bács m.,
Debreczen, Nyr. 25:333.; Mar- Nyr. 28 480. :
* Pusztaangyalháza,

czali, Somogy m., 1874, Nyr. 27 :

puli. Hantháza, Lányi B., Nyr.
480.; Ada, Bács m., Nyr. 28 : 480.; 36 429.
:

Kisújszállás, Nyr. 38
nerics, 1831. Juhászeb neve,
: 287. Kresz-
S.
Fidél — Marczali, Somogy
m., 1874. Nyr. 27:480. Nn.
L, XII., Nyr. 30 532. :

Duncsi — Kissziget, Ortaháza, Fider — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Fidi — Újtelektanya, Nyír-

30 255.
: ; Abaúj, Nyr. 3 43. :
egyháza, Nyr. 31:535.; Balaton-
Duni — Debreczen, Nyr. 8 :
mell., J. Nn., a latin fidestl

476. ; Kissziget, Ortaháza, Her- véve.

nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :
Fige — Újtelektanya, Nyíregy-
háza, Nyr. 31 :535.
Ezüst — Heves m., Nyr. 2 142.
:

Figura —
Kissziget, Ortaháza,
Facsar — Écs, Gyr m., Nyr. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
36:333. — tréfás. 30 255. Kisújszállás, Nyr. 38 287.
: ; :

Fakó — Újtelektanya, Nyír- Filkó — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 535. egyháza, Nyr. 31 : 535.
 ::

Fillér 606 Fürész

Pillér — Balatonmell., J. Fogd még — Écs, Gyr m. (L.

— Balatonmell.,
még Csípd még és Szaggasz szíjjé.
Filokszer J.
Mindhárom egy emberé volt). Nyr.
*A fiUoxeravész óta.
36 333. — Fogd még — Abaúj
— Új telektanya. Nyír-
:

Pinánez m., Nyr. 3 : 43.

egyháza, Nyr. 31 Balaton-
mell., J.
: 535.
Foglász— Dergecs, Nyr. 3 :478.
Fogsz — Abaúj m., Nyr. 3 43.
Pincsi — Új telektanya. Nyír-
:

egyháza, 31 : 535. Fordiccs — Kissziget, Orta-

Pindsa — Debreczen, Nyr. 25 :

háza, Hernyók, Zala m.,
Nyr. 30
Göcsej,

333. — kicsiny alakjáról.

: 255.

— Ortaháza,
Porint — Marczali, Somogy m.,
Pini Kissziget,
1874, Nyr. 27:480.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. :
Fortuna — Abauj m., Nyr. 3

Pinom — Kissziget, Ortaháza,

43. Felszedett név.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Fótos — Heves m., Nyr. 4 240. :

30 255. :
Friczi — Kissziget, Ortaháza,
Firász — Dergecs, Nyr. 3 478. :
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Pircz — Újtelektanya, Nyír- 30 : 255.

egyháza, Nyr. 31 : 535.

— Dergecs, Nyr. 3 478.
Prufrú :

— felszedett név; nyilván az egy-

Pirdik — Újtelektanya, Nyír- kor divatos Fru-fru hajviselet után.
egyháza, Nyr. 31:535. — Fridrik Fujú — Ada, Bács m., Nyr.
helyett.
28 480.
— Csíkszentgyörgy. Nyr.
:

Pisák
9:431.
Puráki — Kissziget, Ortaháza,
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Pitying — Újtelektanya, Nyír- 30 : 255.
egyháza, Nyr. 31 : 535.
Puroja — Újtelektanya, Nyír-
Pityor — Balatonmell., J. egyháza, Nyr. 31 535. :
— tulaj-

Flóra — Szabolcs, Baranya

*
donképen a tót Fujora.

m., Nyr. 29 : 543. ; Dergecs, Nyr. Futykora — Újtelektanya, Nyír-

3 : 478. ; Abaúj m., Nyr. 3 : 43. egyháza, Nyr. 31:535.
Felszedett, nn.
Füles — Écs, Gyr m., Nyr.
Fodmek !
— Morvaország — 36 : 333. — nagyfülü. Balaton-
valószínleg kóbor oláh pásztorok mell., J.

útján. Nyr. 37 : 102. L. Fogdmeg. Fülök — Debreczen, Nyr. 25

Fogas — Abaúj m., Nyr. 3 43. : 333. — nagy fülérl kapta.

Fogdmeg — Szürnyeg, Zemplén Für ész — Újtelektanya, Nyír-

m., Tiszavidék, Nyr. 10 278. — : egyháza, Nyr. 31 : 535.
 :: :

Fürge 607 Halgas

Fürge — Ermellék, Nyr. 29 : Gojtán — Ada, Bács m., Nyr.

533.; Debreczen, Nyr. 8:476.; 28 480. :

Abaúj m., Nyr. 3 43.

Nyr.
: ; Kisújszál-
Gonosz — Pusztabedeg, Tolna
lás, 38:287., Balatonmel-
m., Nyr. 29 : 543.
lék, J.

— Gróf — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Fürgencz Dergecs, Nyr. 3

478. ; Kissziget, Ortaháza, Her- Göndör — Újtelektanya, Nyír-

nyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 egyháza, Nyr. 31 : 535.

255. Gyanakszi — Dergecs, Nyr.

Füstös — Dergecs, Nyr. 3 478. :
3 : 478.

Füttyencs — Szürnyeg, Fels- Gyikos — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Zemplén m.. Tiszavidék. Nyr. 10 Gyilkos — Újtelektanya, Nyír-

278. ; Écs, Gyr m., Nyr. 36 : 333. egyháza, Nyr. 31 535. Debreczen,: ;

— tréfás. Nyr. 25:333.: *Mándok, Sza-

Fütyöri — Debreczen, Nyr. bolcs m.

25 : 333. Gyöngyös — Szabolcs, Bara-

Gallér
* — Békés — fehér nya m., Nyr. 29 543. : ; Dergecs,
komondor. Nyr. 3 478. : ; Kissziget, Ortaháza,
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Garajczár — Debreczen, Nyr.
30:255.; Nádasd, Vas m., Nyr.
25 333. :
— a német Kreuzerbl. 26:143.; Vadászeb, S. I., XXL;
Garas — Ermellék, Nyr. 29 533. : Balatonmellék, J.; íVacsárcsi,

Gatyás — Új telektanya. Nyír- Csík m.

egyháza, Nyr. 31 : 535. Gyönyör — Lányi B., Hant-

háza, Nyr. 36:429.
Gavallér — Heves m., Nyr.
2 : 142. ; Kisújszállás, Nyr. 38 : 287. Gyztes — Dergecs, Nyr. 3
478. — aligha népies.
Gigedli — Pusztabedeg, Tolna
m., Nyr. 29:543. — felszedett,
Gyugel — Ada, Bács m., Nyr.
28 480.
a német Gigerl gúnynévbl. :

Gitár — Debreczen, Nyr. 8

Gyugó — Ada, Bács m., Nyr.

476.; Dergecs, Nyr. 3:478. — 27 384. :

Valamikor, a zongora eltti id- Gysz — Écs, Gyr m., Nyr.

ben széles körben kedvelt hang- 36:333. — apró.
szer.

— Hajdú — Abaúj m., Nyr. 3 43. :

Gitni Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Hajós — Újtelektanya, Nyír-
30 255. : egyháza, Nyr. 31:535.

Gojó — Újtelektanya, Nyír- Halgas — Árva m. tót, Nyr.

egyháza, Nyr. 31 : 535. 25 507. :
 ;

Hallódé 608 Indíccs

Hallódé— Dergecs. Nyr. 3:478. Hésó — Dergecs, Nyr. 3:478.

Hangász — Abaúj m., Nyr. 3 43 : Hicsár — Ujtelektanya, Nyír-
Dunántúl Malonyai. „Mer' hogy egyháza, Nyr. 31 : 535.
mindegyre muzsikál."
Hogyélsz — Ada, Bács m.,
Harezos — Kisújszállás, Nyr. Nyr. 28:480.
38 287. :

Holahó — Ada, Bács m., Nyr.

Harmat — Kissziget, Ortaháza, 28 480. :

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Holló — Kissziget, Ortaháza,
30 255. :

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Hatos — Halogy, Vas m., Nyr. 30 255. :Heves m., Nyr. 2 142.
; :

26 143. : — fehérszín kutya neve).

(tiszta

Hattyú — Ujtelektanya, Nyír-

Néphumor.
egyháza, Nyr. 31:535.; Érmeilék, Horgas — Heves m., Nyr. 2 142. :

Nyr. 29:533.; Abaúj m., Nyr. 3:

43.; Debreczen, Nyr. 25:333.; Hundi — Debreczen, Nyr. 8:
Marczali, Somogy m., 1874., Nyr. 476. — A német Hund kicsinyítje.
27:480.; Sellye, Somogy, Nyr.
Húpász — Debreczen, Nyr.
26 : 143. — Balatonmell., J.
25 333. :

* Pusztaszentmiklós, Bihar m., ko-

mondor, * Hortobágy. Hurka — Hantháza, Nyr. 36:
429.; Lányi B.
Héjas — Újtelektanya, Nyíregy-
háza, Nyr. 31 : 535. Huszár — Ujtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 Debre-
Héki — Dergecs, Nyr. 3 478. :

czen, Nyr. 8
: 535. ;

Dergecs, Nyr.
— a Hektor kicsinyített alakja.
3 : 478. ;
: 476.
Kissziget, Ortaháza, Her-
;

Hektor — Ujtelektanya, Nyír- nyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30:

egyháza, Nyr. 31:535.; Szabolcs, 255.; Abaúj m., Nyr. 3:43.; He-
Baranya m., Nyr. 29 543. : Der- ; ves m., Nyr. 2 : 142. ; Debreczen,
gecs, Nyr. 3 478.
: ; Hektor Écs, Nyr. 25 : 333. (ers volt); Marczali,
Gyr m.' (?), Nyr. 36 : 333. ; Kis- Somogy m. 1874., Nyr. 27 480.
:

sziget, Ortaháza, Hernyók, Zala

m,, Göcsej, Nyr. 30 255. : ; Mar- Ijeszsz — Dergecs, Nyr. 3:478.
czali, Somogy m., 1874., Nyr. 27:
Ikszli — Újtelektanya, Nyír-
535. —
480.; Kisújszállás, Nyr. 38:287.;
egyháza, Nyr. 31 : fel-
Balatonmell., J.
szedett.
Hello — Dergecs, Nyr. 3 : 478.
Imre — Újtelektanya, Nyíregy-
Helyes — Écs, Gyr m., Nyr. háza, Nyr. 31 : 535.
36 : 333.
Indíccs Kissziget, Ortaháza,—
Herkules — Abaúj m., Nyr. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
3 : 43. — Nn. 30 255. :
 . :;
;

Iri 609 Kesej

Iri — Pócsfalva, Kiskükülló m., Kánya — Marczalí, Somogy

Nyr. 38 239. : m., 1874, Nyr. 27:480.

Jedz — Ada, Bács m., Nyr.

Kaprai — Újtelektanya, Nyír-

27 384.
:
egyháza, Nyr. 31 : 535. — * Káplár,
a kaprol a tót forma. Különben
Jegyz Ada, Bács m., Nyr. a latin-német Corporaltól ered.
28 480.
:

Kardos — Heves m., Nyr. 2 :

Jogász — Balatonmell., J. 142.

Juno — Abaúj m., Nyr. 3 : 43. Káró — Dergecs, Nyr. 3 : 478.

Balatonmell., J.
Kabát — Pusztabedeg, Tolna
—
Kasztor Abauj, Nyr. 3 43. :

m., Nyr. 29 543.

:

— felszedett név.
Kabilku — Újtelektanya, Nyír-
Katisz — Újtelektanya,
egyháza, Nyr. 31 : 535. *tót = egyháza, Nyr. 31 535,
Nyír-

Kobilka = kis kancza.

:

— Katona — Újtelektanya, Nyír-

Kaczabány Bács m., Ada,
egyháza, Nyr. 31 : 535.
Nyr. 28 480. Tulaj donképen „ka-
:

czabojka," felölt a múlt század Katyieza — Újtelektanya, Nyír-

els felében : ni viselet. egyháza, Nyr. 31 : 535.

Kaczi— Dergecs, Nyr. 3 : 478. Kávé — Dergecs, Nyr. 3 : 478.

Debreczen,
Kadarcs — Kisújszállás,
Nyr. 25 333.
: ; Mar-
Nyr.
czalí, Somogy m., 1874, Nyr.
38 287.
:

27 : 480.
Kadarka — Balatonmell., J. — *Kebek — —
Bugaczmonostor
szlfaj
ab „Geh' weg" reminiszcenczia az
;

Kadét — Hantháza, Nyr. 36 :

elnyomatás idejébl.
429., Lányi B.
Keeská — Újtelektanya, Nyír-
Kakuk — Balatonmell., J. egyháza, Nyr. 31:535. * Kecske,
Kalács — Dergecs, Nyr. 3 478. :
tótosan ; tót neve Koza.

Kálmán — Újtelektanya, Nyír- Kecske— Dergecs, Nyr. 3 478. :

egyháza, Nyr. 31 535.

Kehes — Marczalí, Somogy m.,
:

Kamilla — Újtelektanya, Nyír- 1874, Nyr. 27:480.

egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Marczalí,
Kengyel — Heves m., Nyr. 2
Somogy m., 1874, Nyr. 27 480.
:

142. L. a Bánom kutyanévhez

— felszedett név. fzött jegyzetet.
Kánész — Érmellék, Nyr. 29 :
—
Kesej Debreczen, Nyr. 8
533. — gúnyolódó.
476. Heves m., Nyr. 2 142.
; :

Kántor — Kisújszállás.
*
Ada, Bács m., Nyr. 27 384. :

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 39

 ::

Kesely 610 Kürt ás

Kesely — Ada, Bács m., Nyr. Korhel — Dergecs, Nyr. 3

28 : 480. 478.; Kissziget, Ortaháza, Her-

Kiaz —
Kissziget, Ortaháza,
nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30:255.

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Kormány — Dergecs, Nyr. 3:

30 255. : 478.

Kicsiny — Balatonmell., J. Kormos — Dergecs, Nyr. 3 :

Kikérdi — Kissziget, Ortaháza, 478.; Écs, Gyr m. (feketés), Nyr.

36:333.; Kresznerics, 1831, ju-

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
hászeb neve, S. L, XIL ; Bala-
30 : 255.
tonmell., J. ;
* Kisújszállás.
Kirolin — Debreczen, Nyr. 25 :

—
Korti Újtelektanya, Nyír-
333. Helyesen: „Krinolin", a
egyháza, Nyr. 31 : 535.
második franczia császárság alatt

dívott. Dergecs, Nyr. 3 478. : Kosár — Dergecs, Nyr. 3 : 478.

Kivagy — Kriza: Vadr. 391. Köri — Debreczen, Nyr. 25:

* Kivigyáz — Karczag.
333.

Klak — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Krös — Kisújszállás, Nyr.
38 : 287. ; Hantháza, Lányi B.,

Klapecz — Balatonmell., J. — Nyr. 36:429.

*A tót „chlapecz" = fiú.
Krampusz — Dergecs, Nyr.

Kóbi — Ada, Bács m., Nyr. 3 : 478.

28:480.— Balatonmell., J. Kuhár — Újtelektanya, Nyír-

Kocsma — Dergecs, Nyr. 3 :478.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tót =
szakács.
Kójó Ada, Bács m., Nyr.
Kulú Ada, Bács m., Nyr.
27 384.
:
28 480. :

Kokett — Dergecs, Nyr. 3:478. Kumindás — Újtelektanya,

Balatonmell., J.
Nyíregyháza, Nyr. 31 : 535.

Kolbász — Hantháza, Lányi Kurázs — Dergecs, Nyr. 3

B., Nyr. 36:429. 478. ; Marczali, Somogy m., 1874,

Komondor — Új telektanya.
Nyr. 27:480.

Nyíregyháza, Nyr. 31:535. Kurencz — Ada, Bács m., Nyr.

28 480.
Kondász — Pócsfalva, Kis-
:

küküll m., Nyr. 38 239. Kurta — Újtelektanya, Nyír-

— vadászeb,
:

egyháza, Nyr. 31 535.

—
:

Kondor Marczali, Somogy s. I., xn.

m., 1874, Nyr. 27:480.
Kurtás — Kissziget, Ortaháza,
Kopó — Újtelektanya, Nyír- Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 : 535. 30:255.
 : :;
:

Kurva 611 Liter

Kurva — Hétfalu, Brassó m., Ledi — Kissziget, Ortaháza,

Nyr. 38 : 239. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Kuszi — Kissziget, Ortaháza,

30 255. : — angol eredet Lady. :

Dergecs, Nyr. 3 478.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. :

30 255.
: Legény — Újtelektanya, Nyír-

Kut'a — Morvaország, Nyr.

egyháza, Nyr. 31:535. *Karczag.

37 : 102. — valószinúleg kóbor Lengenád — Ada, Bács m.,

oláh pásztorok útján került oda. Nyr. 28:480.

Kúti —
Új telektanya, Nyír- Lengyel — Kissziget, Orta-
egyháza, Nyr. 31:535. háza, Hernyók, Zala m., Göcsej,

Kutler —
Kissziget, Ortaháza,
Nyr. 30:255.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Lepka — Ujtelektanya, Nyír-

30 255.
: egyháza, Nyr. 31 : 535. — *tótosan
Kútra — Ujtelektanya, Nyír-
a lepke.

egyháza, Nyr. 31 : 535. Lepke — Dergecs, Nyr. 3

Kutyus — Újtelektanya, Nyír-
478.; Forróencs, Abaúj m., Nyr.

egyháza, Nyr. 31
28 422. :

: 535.

Kürtös — Dergecs, Nyr. 3

Lepsi — Kissziget, Ortaháza,

478. — vadászeb, S. L, XII.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. :

Labancz — Újtelektanya, Nyír- Lézsák Dergecs, Nyr. 3 :

egyháza, Nyr. 31 535. :

478.

Laksi — Abaúj m., Nyr. Libincs — Ujtelektanya, Nyír-

3:43. egyháza, Nyr. 31 : 535.

Láló — Pócsfalva, KisküküU —

Abaúj m., Nyr. 3 43.
Lili :

m., Nyr. 38 : 239. Kisújszállás, Nyr. 38 287. nn. : —

Lantos — S. L, XII. — va-
Linda — Dergecs, Nyr. 3
dászeb neve.
478.; Abaúj m., Nyr. 3:43.; Kis-
Lapadúr — Bugacz, T. M. — I. újszállás, Nyr. 38:287. — nn.
komondor.
* Linka — Selye, Maros-Tordam.
Lapaj — Újtelektanya, Nyír-
Lion — Pócsfalva, KisküküU
egyháza, Nyr. 31 : 535. — tót = m., Nyr. 38:239.; Dergecs, Nyr.
fogjad.
3 : 478. ; Kissziget, Ortaháza, Her-
Lappancs — Szümyeg, Fels- nyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30:
Zemplón m., Tiszavidók, Nyr. 255. BalatonmelL,
; J. — felszedett
10 278.
: név.

Lapsi — Gyönk, Tolna m., Nyr. Liter — Kissziget, Ortaháza,

25 288.
: Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
39*
 ; :

Lityko 612 Miaz

30:255.; Balatonmell., J. — új- Maros —

Hétfalu, Brassó m.,
keletú, a mióta a liter törvényes Nyr. 38:239. és 30:532.; Csík-
mérték. szentgyörgy, Nyr. 9:431.; Kis-

Lityko — Újtelektanya, Nyír- újszállás, Nyr. 38:287.; Kreszne-

egyháza, Nyr. 31 : 535.

rics, 1831. juhászeb neve.—
S. L, XII. Hantháza, Lányi B.,
Livona — Újtelektanya, Nyír-
Nyr. 36:429.
egyháza, Nyr. 31 : 535.

»Lobán— Hatod, Háromszék m. Marus — Ada, Bács m., Nyr.

28:480. — Maros.
Lompos — L, XII. S.
Mássz — Dergecs, Nyr. 3 478.
— nn.
:

Lord — Balatonmell., J.
Maszinó — Ada, Bács m., Nyr.
Lotyó — Heves m., Nyr. 4 : 240. 27 384. :

Lucskos — Debreczen, Nyr. Matrecz — Újtelektanya, Nyír-

25 333.
:
egyháza, Nyr. 31 : 535.
Luki — Pócsfalva, Kiskiiküll
Mátrész — Dergecs, Nyr. 3
m., Nyr. 38:239.; Écs, Gyr m.,
478. — Maitresse, felszedett név.
Nyr. 36:333. — ismeretlen szó,
tréfás is.
Mazurka — Forróencs, Abaúj
Nyr. 28 422. — Lengyeles táncz,
*Luklencz — Karczag.
:

a múlt század derekán.

Lulus — Kissziget, Ortaháza,
Mécses — Újtelektanya, Nyír-
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
egyháza, Nyr. 31 : 535.
30 255.
:

Medve — Újtelektanya, Nyír-

Lump — Dergecs, Nyr. 3 478. :

egyháza, Nyr. 31:535. — Kreszn.

Lüktör — Dergecs, Nyr. 3 478. : 1831. Juhászeb neve, S. L, XII.

Madár — Dunántúl — Malo- Meglesz — Dergecs, Nyr. 3:478.

nyay. — Akad Melák Nyr. 28: Tsz.,

Magra — Nyr. 30 : 532. — 444— 447. — kutyafaj, Peth Gyula

Olaszországban, folyó. Katona- szerint : 1. franczia szó Mélac
soron juthatott. generálisról; a rajnamenti Pfal-
ziak gylöletébl ered. 2. pusztán
Magyar ó — Hantháza, Lányi
kutyanév stb.
B., Nyr. 36:429.

— Menyecske — Dergecs, Nyr.

Majom Újtelektanya, N3dr-
3 : 478.
egyháza, Nyr. 31 535.
—
:

Mérges Szabolcs, Baranya

Makszi — Kissziget, Ortaháza, m., Nyr. 29 : 543.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255. Debreczen, Nyr. 25 333.
: ; : Miaz — Kissziget, Ortaháza,
Balatonmell., J.; *Mezkövesd — Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
komondor. Gúnyolódó. 30 255. :
 ; :

Miczi 613 Négro

Miczi — Dergecs, Nyr. 3 478. : — Kriza, Vadr. 391.

Mivelélsz

Mi gongya rá — Debreczen, Mizörög — Hol?, Nyr. 7 441., :

Nyr. 25 : 333. Dergecs, Nyr. 3 478. — Kisszi- :

Miklós — Újtelektanya, Nyir-

get, Ortaháza, Hernyók, Zala m.,
Göcsej, Nyr. 30:255.
egyháza, Nyr. 31:535.

Mindegy — Balatonmell., J.
Mocskos — Debreczen, Nyr.
25:333.; Ada, Bács m., Nyr. 27:
Minevé — Kissziget, Ortaháza,
384. ; Kreszn. 1831. — juhászeb
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. neve, S. L, XII. Pusztahantháza.
30 255.
:
Nyr. 36:429.
Mingyá még lesz — Dergecs, Móczér — Ecs, Gyr m., Nyr.
Nyr. 3:478. 36 333.
:

Mira — Dergecs, Nyr. 3:478. Módi — Heves m., Nyr. 2:142.

— nn.
Mókus — Heves m., Nyr. 4 240. :

Mirád — Kissziget, Ortaháza,

Mopsz — Abaúj, Nyr. 3:43. —
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
felszedett nóv.
30 255.
:

Mirza — Balatonmell., J.
Morva — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31:535.; Abaúj,
Misi — Abaúj m., Nyr. 3 : 43. Nyr. 3:43.
Balatonmell.,
Morzsa — Heves m., Nyr. 2
J.

Miska — Abaúj m., Nyr. 3:43. 142. — kis kutya neve. — Morsa
Misz — Dergecs, Nyr. 3:478. — Overbász, bácskai sváb, Nyr.
26:231.
Miszili — Ecs, Gyr m. (isme-
Mozók — Csíkszentgyörgy, Nyr.
Nyr. 36:333.
9:431. — Hatod, Háromszók m.
retlen trófás
; órt.),
í

Miszler — Pócsfalva, Kiskü-

Muki — Debreczen, Nyr. 25:
333. — Nepomuki
küll m., Nyr. 38:239. —Kissziget, János be- Szt.
Ortaháza, Hernyók, Zala m., Gö-
czózje.
csej, Nyr. 30 255.
:

Murczi — Újtelektanya, Nyír-

Mitér —
Kissziget, Ortaháza,
egyháza, Nyr. 31:535.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
:
Muszka — Gyergyó, Nyr. 34:
261. Hótfalu, Brassó m., Nyr.
Mitlát — Hol ?, Nyr. 7 : 441.
38 239.
;

Dergecs, Nyr. 3:478. — Mitlát sz :

— Kriza, Vadr. 391. Narancs — Újtelektanya, Nyír-

Mitvisz — Újtelektanya, Njór-
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Dergecs,

egyháza, Nyr. 31:535. — Mitvissz Nyr. 3 478. : ; Heves m., Nyr. 4 240. :

— Kriza, Vadr. 391., Balaton- Négro — Szabolcs, Baranya

mell., J. m., Nyr. 29:543.
 :

Negró 614 Péter

Negró — Abaúj, Nyr. 3:43. Pagát — Abaúj m., Nyr. 3 :

Nem az — Ecs, Gyr m. — 43. — A tarokk-kártya egyese.

Tréfás. Az ilyennek gazdája kér- Palotás — Marczali, Somogy

kedni szokott, találják ki kutyája m., 1874. Nyr. 27 : 480.
nevét, s a találgatókat letromfolja
Pandár — Dergecs, Nyr. 3 478. :

mindig evvel Nem az Nyr. 36

Pandúr — Abauj m., Nyr. 3 43.
: !

333. — Nemaz — Kissziget, Orta- :

liáza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Panni — Újtelektanya, Nyír-

Nyr. 30 255. : ; Balatonmell., J. egyháza, Nyr. 31 : 535.

Nemulass — Hantháza, Lányi Parádé — Balatonmell., J.

B., Nyr. 36 429. :

Parányi Kisújszállás, Nyr.

Nero — Kissziget, Ortaháza, 38 : 287.
Hernyék,
30 255.
Zala m., Göcsej, Nyr.
Paraszt —
Kissziget, Ortaháza,
: ; Abaúj, Nyr. 3 43. : ; He-
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
ves m., Nyr. 4:240.; Balaton-
30 : 255.
mell., J.

Nevess — Dergecs, Nyr. 3:478. Parázs — Balatonmell., J.

Párisii — Marczali, Somogy

Nincs más — Ecs, Gyr m.
m., 1874. Nyr. 27:480.
(tréfás), Nyr. 36 333.
—
:

Pami Újtelektanya, Nyír-

Nitu —
Kissziget, Ortaháza,
egyháza, Nyr. 31 535. :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. :
«
Paulina — Marczali, Somogy
m., 1874. Nyr. 27 480.
Nossza — Dergecs, Nyr. 3:478. :

Nyikkanes — Szürnyeg, fels

Pender — Újtelektanya, Nyír-

Zemplén, Tiszavidék, Nyr. 10:278.

egyháza, Nyr. 31 : 535. — *pendel.
Nyitag-Inag Újtelektanya, — Peng — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Nyíregyháza, Nyr. 31 535. gu- :

— Pepesz — Balatonmell., J.

lyás kutyája.
Peres — Újtelektanya, Nyír-
Nyitra — Újtelektanya, Nyír- egyháza, Nyr. 31 : 535.
egyháza, Nyr. 31
Pésza — Dergecs, Nyr. 3 487.
: 535.
:

Ordas — Debreczen, Nyr. 25 : Peszku — Kissziget, Ortaháza,

333. Kreszn. 1831. — juhászeb Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
neve. S. I. XH. 30:255. — *a tót pes = kutya

Oszkár — Marczali, Somogy

diminutivuma.

m., 1874. Nyr. 27:480. — fel- Peták — Dergecs, Nyr. 3 : 478.;

szedett név. Ada, Bács m., Nyr. 28:480.

Ölves — Csíkszentgyörgy, Nyr. Péter — Újtelektanya, Nyír-

9 : 431. egyháza, Nyr. 31 : 535.
 :; :
:

Petyko 615 Puczi

Petyko —
Új telek tanya, Nyír- Pirczi — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. : egyháza, Nyr. 31 : 535.

Piczi — Újtelektanya, Nyír- Piri — Dergecs, Nyr. 3:478.

Pista — Forróencs, Abaúj m.,
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Érmeilék,
Nyr. 29 533. : ; Heves m., Nyr. 2 :
Nyr. 28 : 422.
142. Ada, Bács m., Nyr. 28 480.
;

—
:

Hantháza, Lányi B., Nyr. 36 : 429. Piszi Marczali, Somogy m.,

1874. Nyr. 27:480.
Piczin — Dunántúl, Malonyay.
— —
— — Balatonmell.,
Picziny J.
Piszkos
Juhászeb neve.
Kreszn. 1831.
S. I. XII.
Piczula — Hétfalu, Brassó m.,
Nyr. 38 239. — Az erdélyi rész-
Piszli — Ada, Bács m., Nyr.
:

ben a „hatos" utóbb 10 krajczár,

28:480. — A német: Bisschen.

most 20 fillér. Piszpirádé - Debreczen, Nyr.

Pikk — Szabolcs, Baranya m., 8 : 476.

Nyr. 29:543., nn. Pisztoly - Heves m., Nyr.

Piksi — Kissziget, Ortaháza,

2 : 142.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Plevna — Kissziget, Ortaháza,

30 : 255. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Piktor — Debreczen, Nyr. 8

30 255. : — Az orosz-török háború
híres vára.
476. ; Kissziget, Ortaháza, Her-
nyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30: Plimi — Szabolcs, Baranya m.,
255. Nyr. 29 : 543.

Pille — Dergecs, Nyr. 3 478. :

— Marczali, Somogy m.,
Plútó
1874. Nyr. 27 480. — Felszedett. :

Pincsi— Újtelektanya, Nyíregy-

Plútó — Kisújszállás, Nyr. 38:
háza, Nyr. 31 Szabolcs, Ba-
287. — Felszedett.
535. : ;

ranya m., Nyr. 29:543.; Dergecs,

Nyr. 3 :478. ; Kissziget, Ortaháza, Polluksz — Abaúj m., Nyr. 3 :

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr, 43. Felszedett.

30:255. —
A faj. Pompás — Heves m., Nyr. 4 :

Pincze — Kissziget, Ortaháza, 240.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. Pong — Nádasd, Vas m., Nyr.
30 : 255. 26 : 143.
Pinczér — Kissziget, Ortaháza, — Balatonmell.,
Portás J.
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
Prezent — Dergecs, Nyr. 3
30 255.
478. — Felszedett név.
:

— Heves m., Nyr. 4:240.

Pindsi
Puczi — Hantháza, Nyr. 36
Pinzsi — Marczali, Somogy m., 429., Lányi B. — Puccz —
1874. Nyr. 27:480. Balatonmell., — Uszító J. szó.
 : ;:
:

Pudel 616 Rózsa

Pudel — Nyr. 30:532. — jött-ment ne tanulhassa el oly

Felszedett név. könnyen. " Malonyay-tárcza.

Pujdi —
Új telektanya, Nyír- Rajkó — Dergecs, Nyr. 3 : 478.
egyháza, Nyr. 31 535. : Forróencs, Abaúj m., Nyr. 28

Puli — Debreczen, Nyr. 8

422.

476. ; Kisújszállás, Nyr. 38 287. : Rajna — Debreczen, Nyr. 8

— ha nem is faj szerint Puli. Vö. 476.; Dergecs, Nyr. 3:478.;
Puli. Hantháza, Lányi B., Nyr. Abaúj m., Nyr. 3 43. : ; Balaton-
36 429.
: mell. J., Nyr. 30 532. :

Pumi — Kissziget, Ortaháza, Rajta — Dergecs, Nyr. 3 478., :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Morvaország. —Valószínleg kóbor

30 255.
: ; Marczali, Somogy m., oláh pásztorok útján. N5rr. 37
1874. Nyr. 27:480. — Ha nem 102.; Abaúj m., Nyr. 3:43.
is faj szerint az. Vö. Pumi. *Karczag.
Puni — Debreczen, Nyr. 8 Rencs — Dergecs, Nyr. 3
476. — *tótos változat. 478.

Punyéc — Ada, Bács m., Nyr. Reno — Nyr. 30 : 532. — Olasz-

27 384.
:
országban (folyó).

Purezli — Abaúj m., Nyr. 3 : Revolva — Újtelektanya, Nyír-

43. — A bukfenczez galamb egyháza, Nyr. 31 535. — totó- :

után. sán revolver helyett.

JPurdé — Pócsfalva, Kisküküll Rigó — Ada, Bács m., Nyr.
m., Nyr.
38:239.; Kisújszállás, 27 384.
:

Nyr. 38:287.
Rigú Ada, Bács m., Nyr.
Putra — Újtelektanya, Nyír- 28 480.
:

egyháza, Nyr. 31:535.

Rika — Kisújszállás, Nyr. 38
Pücsök — Kissziget, Ortaháza, 287.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
30 255.
:
Rikkancs — Pócsfalva, Kis-
küküll, Nyr. 38 239. : ; Szürnyeg,
Rabló —
Abaúj m., Nyr. 3 :
Fels Zemplén m., Tisza vidék,
43. — *Mándok, Szabolcs m. Nyr. 10:278.

•
Radi — Bárándi pusztán pumi- Ripitus — Hétfalu, Brassó m.,
kutya neve. L. még Brilla és Nyr. 38:239.
Bagó. Radi Batiborhól rövidítve. Róka — Újtelektanya, Njdr-
Egy herczeg neve volt, meg ol-
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Nádasd,
vasmányban is látta Tütt Gyuri. Vas m., Nyr, 26 : 143.
„Komótos nevet kerestem nekijök
(t. í. Bagó, Brilla és Radi), hogy Rókus — Balatonmell., J.

röviden kajáthassam, de minden Rózsa — Dergecs, Nyr. 3:478.

Röppencs 617 Szádi

Röppencs — Nádasd, Vas m., Sipos — vadászeb neve. S. I

Nyr. 26 : 143. xn.

Rüty — Ada, Bács m., Nyr. Sipsz — Dergecs, Nyr. 3 478 :

28:480.
Sityú Ada, Bács m., Nyr

Sajó — Nyr. 30 : 532. ; Kreszn.

28 480.
:

1831., juhászeb neve. S. L, XXL ;

Slézinger — Újtelektanya, Nyír
Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. egyháza, Nyr. 31:535.
31 535. Szürnyeg, Fels Zemplén
m.,
: ;

Tiszavidék, Nyr. 10:278.;

— Dergecs, Nyr. 3 478
Slifik :

Balatonmell., J. ; Écs, Gyr m., Son — Dergecs, Nyr. 3 478 :

Nyr. 36:333.; Debreczen,

Strom — Nyr. 30:532. *Csak
(folyó),

Nyr. 25 : 333. — Saró — Óver-

= Strom
a tót fa lehet.
*bász, bácskai sváb. Nyr. 26:231.
— Sajó helyett. Struczi — Abauj m. 3 43. :

Samu — Új telektanya, Nyír-

Subri — Kissziget, Ortaháza,
egyháza, Nyr. 31:535. Nyr.
Hernyók, Zala m., Göcsej,

Sándor — Újtelektanya, Nyír- 30 255.

: ; Balatonmell., J.

egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Heves

Sudár — Dergecs, Nyr. 3 478. :

m., Nyr. 4 240.

Sugár — Orosi-puszta.
:

Sántás — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, 31 : 535.
Suhaj — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31:535.
Sanyi — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. Suhancz — Balatonmell., J.

Sárgo — Újtelektanya, Nyír-

Suszter — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 535. — tótos.

egyháza, Nyr. 31:535.
* — Karczag.
Suttyó
Sárkány —Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31:535. Sündöri — Nyr. 25 333., Deb- :

reczen — mivel mindég az ember

Sebes — Abaúj m., Nyr. 3 : 43.
mellett sündörög, gazdája mellé
Selyem Heves m., Nyr. húzódik.
4 240.
:

* Sürgöny — Puszta-Szanda —
Sember — Kissziget, Ortaháza, új magyar.
Hernyók, Zala m. Göcsej, Nyr.
30 255. :
Szabó — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Dergecs,
*Sibugyli — Orosi-puszta. Nyr. 3:478.

Sintér — Újtelektanya, Nyír- * Szádi — Pusztaangyalháza —

egyháza, Nyr. 31 : 535.
kutyanév = „bámészkodó, hogy
Sió — Balatonmell., J. az álla is leesik". Pulinév.
 ;

Szaggasz szijjé 618 Tallér

Szaggasz szijjé — Écs, Gyr 30 255. Heves m., Nyr. 2 142.

: ; :

m. (L. még Csípd még és Fogd Ada, Bács m., Nyr. 28:480.
még. Mindhárom egy emberé volt.) * Szokolan — Selye, Marostorda
Nyr. 36:333.
m. — juhászkutya.
Szagó — Dergecs, Nyr. 3 478. :

Szolga — Ada, Bács m., Nyr.

Szálkás — vadászeb neve. S. 27 384. :

I. XII.
Szomszéd — Ada, Bács m.,
* — Hortobágy.
Számi Nyr. 27:384.
Szamos — Szürnyeg, Fels- — Dergecs, Nyr. 3 478.
Szotyka :

Zemplén m., Tiszavidék, Nyr. 10

Szultán — Écs, Gyr m., Nyr.
:

278.; Kreszn., 1831: juhászeb

36 333. — nagy úr. Marczali,
:
neve. S. I. XII. ; Nyr. 30 : 532.
Somogy m., 1874., Nyr. 27 480.
Szára — Új telektanya. Nyír-
Felszedett név.
:

egyháza, Nyr. 31 535.

:

'
Szulya — Újtelektanya, Nyír-
* Szárcsa — Pusztaangyalháza egyháza, Nyr. 31 : 535.
— puli. * Hortobágy.

Szarvas — Újtelektanya, Nyír-

Szulyka — Újtelektanya, Nyír-
*
egyháza, Nyr. 31 : 535.
egyháza, Nyr. 31 : 535. Kisúj-
szállás. Szuntyi — Écs, Gyr m., Nyr^

Száva — Csíkszentgyörgy, Nyr. 36 : 333. — tréfás.

9 431.
: ; Szürnyeg, FelsZemplén Szutykos — Ada, Bács m.,
m., Tiszavidék, Nyr. 10:278. és Nyr. 28 : 480.
30 532. :

— Kisújszállás, Nyr.
Szvengáli
Szegf — Újtelektanya, Nyír-
38 287. :
— felszedett.
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; N adasd,
Vas m., Nyr. 26 : 143. Tábla — Újtelektanya, Nyír-
Szell — Forróencs, Abaúj m., egyháza, Nyr. 31 : 535.

Nyr. 28:422.; Balatonmell., J.

— Újtelektanya, Nyíregy-
Taki
— Balatonmell.,
Szelma J. háza, 31 535. — „olyan", : tót.

Szikra — Selye, Marostorda

* Taláddé — Szabolcs, Baranya
m. — juhászkutya. m., Nyr. 29:543. — találd el!

Szikszó — Újtelektanya, Nyír- Taládi — Kissziget, Ortaháza,

egyháza, Nyr. 31 : 535. Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Szippanes — Dergecs, Nyr. 30 255. :

3 : 478. Tálát — Marczali, Somogy m.,

Szitok — Balatonmell., J. 1874., Nyr. 27:480.

Szivar — Kissziget, Ortaháza, Tallér — Pusztabedeg, Tolna

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. m., Nvr. 29:543.
 ;

Talpas -
619 Tisz

Talpas —
Pócsfalva, Kiskü- Temo — Pusztabedeg, Tolna
küll m., Nyr. 38 239.; Abaiij m., : m., Nyr. 29:543.
Nyr. 3 43. Heves m., Nyr. 4
: ; :
Tíglicz — Dergecs, Nyr. 3 :

240. Debreczen,
; Nyr. 25 333. :

— 478. — a német Stíegliz ; ma-

Ada, Bács m., Nyr. 28 480. :
gyaros csonkítás.
juhászeb. S. I. XII.
Tigris — Újtelektanya, Nyír
Tambur — Kissziget, Ortaháza, egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Hétfalu
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. Brassó m., Nyr. 38 : 239. ; Sza-
30 : 255. ; Marót-puszta, Somogy bolcs, Baranya m., Nyr. 29 543. :

m., Nyr. 26 480. :

— katonaságtól. Dergecs, Nyr. 3 478. : ; Écs, Gyr
m. (ers), Nyr. 36 333.; Kisszí :

Tamfli Ada, Bács m., Nyr.

get, Ortaháza, Hernyék, Zala m.
28 480.
:

Göcsej, Nyr. 30 255. Abaúj m.

—
: ;

Tanár Kissziget, Ortaháza, Nyr. 3 43. Marczalí, Somogy m.

: ;

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 1874, Nyr. 27:480.; Nádasd, Vas
30 255.
:
m., Nyr. 26 : 143.

Tanti — Kissziget, Ortaháza, Tirág — BalatonmeU., J.

Hernyék, Zala ni., Göcsej, Nyr.
30 : 255. — a német néni = Tisza — Újtelektanya, Nyír
Tante. egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Gyergyó,
Nyr. 34 261. Hétfalu, Brassó m.
Tányér — Kissziget, Ortaháza, Nyr. 38
:

: 239.
;

; Csíkszentgyörgy;
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Nyr. 9 : 431. ; Szürnyeg, Fels
30 255.
:

Zemplén m., Tiszavidék, Nyr. 10

Tara — Új telektanya. Nyíregy- 278. ; Dergecs, Nyr. 3 478.; Kis- :

háza, Nyr. 31 : 535. sziget, Ortaháza, Hernyék, Zala

Heves
Tarka — Újtelektanya, Nyír-
m., Göcsej, Nyr. 30
m., Nyr. 2 : 142. ;
:

Göllníczvölgyi
255. ;

egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Hont m.,

németeknél, Nyr. 37 : 102. ; Uo.,
tót, Nyr. 29 332. : ; Debreczen, Nyr.
Nyr. 25 : 299.; Ada, Bács m., Nyr.
25 333.
:

28:240.; Kisújszállás, Nyr. 38 :

Tatár — Dergecs, Nyr. 3 478. :

287.; Nádasd, Vas m., Nyr. 26 :

Tatros — Csíkszentgyörgy, Nyr.

143. ; Selye, Somogy m., Nyr.
26 : 143.; Hantháza, Lányi B.,
9:431.
Nyr. 36 429. : ; Kreszn., 1831 : ju-
Tebro — Nyr. 30 : 532. — Olasz- hászeb neve. S. I. XIL, vadászeb,
országban folyó. uo. ; Balatonmell., J. ; Nyr. 30 :

*Vacsárcsi, Csík m.
Tekla — Dergecs, Nyr. 3 478. :
532.;

felszedett. Tiszi — Újtelektanya, Nyír-

Tenger — Balatonmell., J.
egyháza, Nyr. 31 : 535. — a
Tisza dimínutivuma, de tótul „te
Tenger — Dergecs, Nyr. 3 : 478. vagy" is.
 : ;

Tócsa 620 Veddrád

Tócsa — Kissziget, Ortaháza, Tüske vadászeb neve. S.

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. L XH.
30 : 255. Tvityi — Újtelektanya, Nyír-

Tolyik — Újtelektanya, Nyir- egyháza, Nyr. 31:535.

egyháza, Nyr. 31 : 535. Tyirajs — Hantháza, Lányi B.,

Nyr. 36:429. L. Tyras.

Torzas — Kreszn. 1831. — ju-
hászeb neve. S. I. XII., juhászeb Tyras —
Nyr. 30 532. A :
—
neve. Dnyeper régi orosz neve. Bis-
marck óriási kutyájának neve,
*Tömös — Kisújszállás. melynek nagy híre volt.
Töpörtyü — Hantháza, Lányi
B., Nyr. 36 : 429.
*Tyukherr — Mándok, Sza-
bolcs m.
Török — Écs, Gyr m., Nyr.
36 333.
: — nagy úr. Úrfi — Újtelektanya, Nyíregy-
háza, Nyr. 31:535.
Trézi — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. Vadas — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. Debreczen
— Kisújszállás, Nyr.
Trilby
Nyr. 8 476.
: ;

Kissziget, Ortaháza,
38:287. — *újabban felszedve.
: ;

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr,

Trinó — Dergecs, Nyr. 3 478. :

30:255.; BalatonmelL, J.

Tsonka vadászeb neve. S.

Vadász — Dergecs, Nyr. 3 : 478.
Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala
I. xn.
m., Göcsej, Nyr. 30:255.; Abaúj
Tubák — Debreczen, Nyr. 25 :
m., Nyr. 3:43.; Árva m., tót
333. Nyr. 25:507.; *Bugaczmonostor
Tuczi — Kissziget, Ortaháza, * Vajda — Karczag — komon-
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. dor neve.
30 : 255.
Valami — Kissziget, Ortaháza,
. Túczka — Dergecs, Nyr. 3 478. :
Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Tukszi — Pócsfalva, Kiskü- 30 255.

:

küll m.. Nyr. 38 239. : ; Uri, Pest Valdi — Balatonmell., J. — a

m. Vevór E. szób. közi. német Waldmann kicsinyitje.

Tunika — Heves m., Nyr. 4 Valdman — Balatonmell., J. —

240. — Ni öltözet része a XIX. német. Vö. Valdi.
században.
Váttma — Kissziget, Ortaháza,
*Turkuj — Selye, Marostorda Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.
m. — juhászkutya, oláhos név. 30 255.
:
— Waldmann, rontva.

Tutyi — Újtelektanya, Nyír- Veddrád — Marczali, Somogy

egyháza, Nyr. 31 : 535. m., 1874. Nyr. 27:480.
 ::

Verbin 6 21 Vfény

Verbin —
Új telektanya, Nyír- Viki — Balatonmell., J. —
egyháza, Nyr. 31:535. Viktor és Viktória kicsinyítje.

Verbunk — Balatonmell., J. Viktor — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. Kissziget,
Veres — Újtelektanya, Nyír- Ortaháza, Hernyék, Zala m., Gö-
: ;

egyháza, Nyr. 31:535. csej, Nyr. 30:255.

Vezér — Pócsfalva, KisküküU Vildon— Marczali, Somogy m.,
m., Nyr. 38 : 239.; Szabolcs, Bara- 1874., Nyr. 27 480. — felszedett. :

Villám — Heves m., Nyr.

nya m., Nyr. 29:543.; Kissziget,
Ortaháza, Hernyék, Zala m.,
4 240.
:

Göcsej, Nyr. 30:255.; Abaúj m.,

Nyr. 3 : 43. Viloja — Ada, Bács m., Nyr.
27 :
— betüátvetéssel Viola.
384.
Vezír — Árva m., Nyr. 25
— Vindies — Kissziget, Ortaháza,
507. tót.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Vicae —
Kissziget, Ortaháza, 30 : 255.
Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.
Virág — Újtelektanya, Nyír-
30 255.
:

egyháza, 31 : 535.
Vidra — Pócsfalva, KisküküU Virgoncz — Heves m., Nyr.
m., Nyr. 38 : 239.; Hétfalu, Brassó
4 240.
: ; Ada, Bács m., Nyr. 27 :

m., Nyr. 38:239.; Abaúj, Nyr.

384. és 28 480.
3:43.; Kreszn. 1831 — juhászeb
:

neve. S. L, XH.
* Visegrád — Orosi-puszta.

Vigécz —
Balatonmell., J. — Vitéz — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 535. ; Hétfalu,
különösen a kereskedelmi utazók
Brassó m., Nyr. 38 : 239. ; Kis-
nyomán fogalommá és ter-
vált
sziget, Ortaháza, Hernyék, Zala
jedt el országszerte, mert els
m., Göcsej, Nyr. 30 : 255. ; Deb-
kérdés náluk: Wie geht's?
reczen, Nyr. 25 : 333. ;
* Horto-
Vigyázz — Újtelektanya, Nyír- bágy; Árva m., tót, Nyr. 25 : 507.;
egyháza, Nyr. 31:535.; Debre- Vadászeb, S. I. XII.; Kisújszállás,
czen, Nyr. 25 : 333.; Göllniczvölgyi Nyr. 38 : 287. ; Balatonmell., J.

németeknél, Nyr. 25 : 299. Vitjász, — Vitész — Óverbász, bácskai

Óverbász, bácskai sváb, Nyr. 26 sváb, Nyr. 26:231.
231.; juhászeb S. I., XII.; '^*Mán-
Vitiz — Écs, Gyr m., Nyr.
dok, Szabolcs m. ; Hétfalu, Brassó
36 : 333.
m., Nyr. 38 239. Szürnyeg, Fels-
Zemplén
:

m.;
;

Tiszavidék, Nyr.
Vizsla — Csíkszentgyörgy, Nyr.
9:431.; Marczali, Somogy, 1874.
10 278. : ; Göllniczvölgyi németek-
nél, Nyr. 37 : 102. — Vigyáz - Nyr. 27 : 480.

Kreszn. 1831 — juhászeb neve. Vfény — Balatonmell., J. =

Dergecs, Nyr. 3:478. Vfély.
 : ;

Vulkán 622 Czirmos

Vulkán Abaúj m., Nyr. Zsidu — Kissziget, Ortaháza,

3:43. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

Wasser — Nyr. 30 : 532. — 30 255. :

Németországból való. Zsobri — Pócsfalva, Kisküküll,

Nyr. 38:239.
*Wikler — Pusztaangyalháza
— Újtelektanya,
— pulinév, a „Biedermayer-kor"-
Zsófi Nyíregy-
háza, Nyr. 31:535.
ban meleg, téli ni fels.

— Pócsfalva, Kisküküll Zsoli — Kisújszállás, Nyr. 38:

Zádor —
287. A fanczia joli, úri soron
m., Nyr. 38 : 239. ; Kisújszállás,
jött a nép szájára.
Nyr. 38 : 287.

Zámbó — Écs, Gyr m., Nyr.

Zsubri — Ipolyság, csúfnév is.

Hont m., Nyr. 19:95.; Abaúj, Nyr.

36:333. * Családnév.
3:43.
Zangár —
Új telektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 535. zsan- :
—
dár helyett.
xiii. A macska:
Zimpó — Pócsfalva, Kisküküll Macskanevek.
m., Nyr. 38:239.
Anicsa — Újtelektanya, Nyír-
Ziri — Pócsfalva, Kisküküll egyháza, Nyr. 31 : 536.
m., Nyr. 38:239.

Zóka — Pócsfalva, Kisküküll

Bandi — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 536.
m., Nyr. 38 : 239.

Zongor — Újtelektanya, Nyír- Bolha — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 535. A régiség- egyháza, Nyr. 31 : 536.

ben vadászsólvom. —
Bungoráncz Dergecs, Nyr.
Zdi Kisújszállás, Nyr. 38 3 : 527.
287.

Zsakter — Újtelektanya, Nyír-

Czedrus — Dergecs, Nyr. 3 527. :

egyháza, Nyr. 31:535. — Sakter Czieza — Dergecs, Nyr. 3 527. :

helyett ; tótos. Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr.

Zsandár — Kisújszállás, Nyr. 31 : 536.

38 : 287.; Balatonmell., J. *Kar-

Czili — Újtelektanya, Nyíregy-
czag.
háza, Nyr. 31:536.
Zsarnok — Kisújszállás, Nyr.
— Dergecs, Nyr. 3 527.
Czimori :

38 : 287.

Zsibsz — Abaúj m., Nyr. 3 : 43. Czirkusz — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 536.
Zsidó — Ada, Bács m., Nyr.
:

28 480.
: ; Balatonmell., J. Czirmos —Dergecs, Nyr. 3 527. :
 ; ;
:

Cziróna 623 Nándor

Cziróna — Újtelektanya, Nyír- Kata — Újtelektanya, Nyíregy-

egyháza, Nyr. 31 : 536. háza, Nyr. 31:536.

Dedüs — Dergecs, Nyr. 3:527.

Katicza — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 536.
Drótos — Dergecs, Nyr. 3:527. Kolompos — Újtelektanya,
Nyíregyháza, Nyr. 31
Ejzon — Dergecs, Nyr. 3 : 527.
: 536.

Krédi — Dergecs, Nyr. 3 527. :

Gémya — Ecs, Gyr m., Nyr.

36 : 334. Laczi — Újtelektanya, Nyír-

Géza — Ujtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536.

egyháza, Nyr. 31 : 536. Laczo — Újtelektanya, Nyír-

Gyuri — Ujtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536.

egyháza, Nyr. 31 536.

:

Marczi — Dergecs, Nyr. 3

Hándzi — Dergecs, Nyr. 3 527. :

527. ; Újtelektanya, Nyíregyháza,
Nyr. 31 536.
— Újtelektanya, Nyír-
:

Hicsár
egyháza, Nyr. 31 : 536.
Margita — Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 536.
Hófehérko — Újtelektanya,
:

Nyíregyháza, Nyr. 31 : 536. Mérkó — Dergecs, Nyr. 3:527.

Miczi — Dergecs, Nyr. 3 527.
Ha — Újtelektanya, Nyíregy-
Újtelektanya, Nyíregyháza,
:

Nyr.
háza, Nyr. 31 : 536.
31 : 536.
Ilus — Újtelektanya, Nyíregy-
Miczuri — Újtelektanya, Nyír-
háza, Nyr. 31 : 536.
egyháza, Nyr. 31 : 536.

Jani — Újtelektanya, Nyíregy- Mili — Écs, Gyr m., Nyr.

háza, Nyr. 31 : 536. 36 : 334.

Juczi — Dergecs, Nyr. 3 : 527. Milics — Dergecs, Nyr. 3 : 527.

Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr.
31 : 536.
Milus — Écs, Gyr m., Nyr.
36 334.
Juczika — Újtelektanya, Nyír- :

— Dergecs, Nyr. 3 527.

egyháza, Nyr. 31 : 536.
Miska :

Julcsa — Újtelektanya, Nyír- Mókuska — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 : 536. egyháza, Nyr. 31 : 536.

— Muhák — Újtelektanya, Nyír-

Kandi Újtelektanya, Nyír-
egyháza, Nyr. 31 : 536.
egyháza, Nyr. 31 : 536.

Kandúr — Újtelektanya, Nyír- Nándor — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:536. egyháza, Nyr. 31 536. :
Néma 624 Csillagok

Néma — Újtelektanya, Nyír- XIV. ISMERET.

egyháza, Nyr. 31 : 536.
Pásztor-csillagászat.
Nyulacska — Újtelektanya,
—
Nyíregyháza, Nyr. 31:536.
Ághegyen ül Gyöngyös
mentén. Vas m., Nyr. 30 598. :
—
Péter — Újtelektanya, Nyír- a Nap = dél van. Mert a Nap a
egyháza, Nyr. 31 : 536. fa ágának hegye fölött tz. Vö.
Fészekén ül, Fahegy tájban.
Pícziny — Ecs, Gyr m., Nyr.
36 334.
Alúrú — Felssegesd, Somogy
:

m., Nyr. 30 : 585. — délfell (alul-

Pipkár — Újtelektanya, Nyír- rúl). Vö. Ólának.
egyháza, Nyr. 31 536.
:

*Aranyhajú csillag — Herczeg

Piroska— Dergecs, Nyr. 3 527. : Ferencz: „Pogányok". KandraKa-
bos Mythologíájából, nn.
Pista — Dergecs, Nyr. 3 527.
—
:

*Arvaleány pillantása csillag

Pudri — Dergecs, Nyr. 3 527. :
Herczeg Ferencz „Pogányok". :

Rozi — Újtelektanya, Nyír- Kandra Kabos Mythologíájából.

egyháza, Nyr. 31 536.
:

* Béres — Hajduhadház — a

Sándor — Újtelektanya, Nyír-

gönczölszekere rúdjának középs
csillaga mellett látható kis csil-
egyháza, Nyr. 31 : 536.
lag ; kisbéres is.

Uczki— Dergecs, Nyr. 3 527. :

Béresszekér — Alsósíma-puszta,
Szabolcs m., Nyr. 30 199. —
Vándor — Újtelektanya, Nyír-
:

valószínleg a gönczölszekér.
egyháza, Nyr. 31 536.
: .

Búdosó csillag — Sz. F. B.

Vicza — Dergecs, Nyr. 3 527. : — az Üstökös.

Zerna — Fels-Somogy m., Csibéstyúk — Fúr, Komárom

Nyr. 27 : 525. — zöldes(?) szürke, m., Nyr. 20:479. — a fiastyúk,
pl. bizonyos szín a macskánál. Plejadok csillagzata.

Ziza — Újtelektanya, Nyíregy- Csillagok — Hortobágy, T.

háza, Nyr. 31 : 536. M. I. — Reggeli hajnalcsillag.

Esteli hajnalcsillag. Országútja J
Zúza — Újtelektanya, Nyír- — tejút — ezen ment keresztül
egyháza, Nyr. 31 : 536. valamikor Bíró Nagy Sándor
Zsandár — Újtelektanya, Nyír- debreczeni hs vitéz . . .

egyháza, Nyr. 31 : 536. Fölnézett az égre, az országútjára

Keservesen gondolt bujdosó vol-
Zsófi — Újtelektanya, Nyíregy- [tára.

háza, Nyr. 31:536. Arany: Toldi.

 ;

Csillagjárás 625 Fényes csillag

A hold — a Hortobágyon nemcsak Ég útja —a— Lz. tejút.

hanem Mint Arany

Esteli csillag — Pusztaszent-
világít, süt is.
*
mondja:
miklós — Bihar m. — az esti
Szépen süt le a hold Nagyfalu Vénusz.
[tornyára.
Gyepszélen fehérlik Toldi Lórincz Esthajnalcsillag — 1. Esthaj-
[háza.
nali csillag.
* Csillagjárás — általánosan — * Esthajnali csillag v. esthajnal-
után igazodik ders idben
a pásztor. (Borús
éjjel
idben a jószág
csillag — országszerte — az esti
Vénusz. Másképpen vacsoracsillag,
állapota után.)
vadlegeltet. A hajnali Vénusz a
Csillagok — Bugacz, T. M. I. hajnalcsillag.
— Legeltet, Kaszás, Sántalány,
Gönczölszekér, Fiastyúk. Esti csillag — szerte, 1577,
kolozsvári glosszák, Nyr. 36
Csillagos ég — Czegléd, Nyr.
— az esteli Vénusz.
: 133 :

1:185. — találós mese: hika-

esti chillag

hörön babot borogatnak. Est tájéka —

Makó, Nyr. 30:
Czigányok útja — Kibéd, Ma- 586. —
Napnyugat égtája.
ros-Torda m., Nyr. 30 : 199. — a
tejút: a néphit szerint a czigányok Fahegytájban — Gyöngyös
szórták végig szalmával, mikor mentén. Vas m., Nyr. 30 598. :

Egyptomba vonultak téglát verni. Tiszamellék, Heves m., Nyr. 18:

Vö. Szómás út. 232. — déltájban, a mikor t. i.

a Nap a fa hegyének táján van.

* Darvak vezére csillag — Her- Vö. Ághegyen ül, Fészken ül.
czeg Ferencz : „ Pogányok " Kandr a .

Kabos Mythologiájából, nn. * Fejérköz csillag — Herczeg

Kandra
„Pogányok".
*Döiiczölszekér — Lengyeltóti, Ferencz:
Kabos Mythologiájából, nn.
Somogy m. ; dönczöszekér, Bocsár,
Kölesd, Tolna m., Nyr. 30:199.; * Félkenyér — Hajduhadház ;

dönczölszekere, Kistelek, Csong- Alsósima-puszta, Szabolcs m., Njrr.

rád m., Nyr. 30 393.

:
— a gön- 30 199. Alsófehér m. magyarsága.
: ;

czölszekér. Vö. Gönczölszekér. Lázár 101; Hantháza, Csongrád

Dönczöszekér — 1. Dönczöl- m., Nyr. 30: 199. (félkiny ér csillag);

szekér. Nyr. 30:199. (Gyalu) szerint a

Szent Péter pálczája közelében
Ebcsillag — Kreszn. 1831 — álló 3 fényes csillag. Vö. Egész

Syrius, canicula, canis erigoneius. kenyér.

S. L, Sz. D. * Fényes csillag — Puszta-
Egész kenyér — Lz. — ? Vö. angyalháza —
„A gönczöl után
•^Félkenyér. következik mikor fenn van, akkor
;

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 40

 ::

Fészekén ül 626 Hadak ütja

van éjfél". Tóth Samu számadó * Gönezölszekér — általáno-

csikóstól való. Nádudvaron a : san — csillagzat = Ursa maior,
Jupiter. pásztorember éjjeli órája. Sok
Fészekén ül — Gyöngyös men- helyen gönczölszekere Csokonya, ;

tén, Vas m., Nyr. 30:598. — a

Kálmáncsa, Keszthely, Kiskunfél-
Nap =
dél van, mert egyenesen
egyháza, Nagy-Gécz (Szatmár m.),

rátz a fészekre. Vö. Fahegy táj- Pusztaszentmiklóson gönczöl Alsó- ;

sima-puszta (Szabolcs m.), Nyr.

ban, Aghegyen ül.
30 : 199. és Alsófehér m. magyar-
*Fiascsillag — Kölesd, Tolna sága. Lázár 101.: gönczi szekér-,
m., Nyr. 30:199.; Lengyeltóti, Kibéd (Maros-Torda m.), Nyr. 30:
Somogy m. Alsófehér m. magyar-
;
199. és Bánffyhunyad, Nyr. 30:
sága. Lázár 101. — a fiastyúk, 200 : göncziszekere ; Drégelypa-
vagyis a Plejad csillagzat. lánk, Hont m., Nyr. 30 199. gön- :

* Fiastyúk —
országszerte, fias-
czö ;

gönczömszekér.
Szilágy m., Nyr.
Kisújszállás, Nyr.
30 : 199.

tik; Vép, Vas m., Nyr. 30:199.;

30 199.
: gönczör. A régiségben
:

Bálfa, Kemenesalja, Nyr. 30:534.;

fias Keszthely —
a Plej adok csillag-
1577 kolozsvári glosszák, Nyr.
36 179. gontson szekere. Hajdú-
:

zata. Tóth Samu pusztaangyal-

hadházán „a gönczölszekerének
házai számadó csikós szerint „jú-
hat ökre és egy bérese van" a ;
lius augusztusban jár" ; Peszér
hat ökör a szekér 4, a rúd 2 csil-
Ad ácson „feljár szeptemberben".
laga a béres a rúd második csil-
;

Vö. Kottafias, Fiascsillag, Vad-

laga melletti kis csillag. Puszta-
galambfót. Hetevény, Csibéstyúk.
angyalházán Tóth Samu öreg csi-

Fölr — Felssegesd, Somogy kósszámadó szerint a gönezöl-

m., Nyr. 30:585. — északfell szekér „mindig fenn van; tavasz-
(felülrl). kor, mikor a rúdja lefelé konyul,
éjfél van". Ugyanezt mondja a
Fnek — Felssegesd, Somogy
saári Heves m. —
karácsonyi —
m., Nyr. 30 : 585. — északfelé. mysterium pásztordala (Nyr. 5
* Fúrúcsillag — Bocsár, Puszta- 38.) „a gönezölszekér is éfé felé
szentmiklós, Bihar m., Puszta- jár". Gönczöl a németben Gün-
angyalháza Csongrád
; Kistelek, tzel, Künzel (Nyr. 17:433., 21:
m., Nyr. 30 386. Hantháza Csong-
: ; ;
276., 24:248.). Vö. Dönczölszekér,
rád m., Nyr. 30 199, Nagy Lózs, : ;
Kincseszekeri, Nagyszekér, Jan-
Sopron m., Nyr. 30 199. a :
— csikaszekere.
sarkcsillag,
sen definiálja).
st. Poláris. (Nyr. téve-
Tóth Samu puszta-
Hadakuta — Lugossy — a tejút,
(hadak útja), nn.
angyalházai számadó csikós sze-
rint: „agönczöl hátulsó kerekeitl Hadak útja szerte a tejút.— —
egyenesbe; mindég áll" — he- A monda szerint ezen ment Csaba
lyes! királyfi hadával. Arany használja.
 ;

Hajnalcsillag 627 Kaszáscsillag

*Hajnalcsillag v. hajnalicsillag Jancsika szekere Csíkszent- —

— országszerte — a hajnali Vé- domokos, Nyr. 32 326. a gön- :
—
nusz. (Néhol ökörkeres). Az esti czölszekere.
Vénusz az esthajnalicsillag v. va-
A régiségben 1577.
* Járócsillag — Pusztaszentmik-
:

csoracsillag.
kolozsvári glosszák, Nyr. 36:133.:
lós, Bihar m. — a csillagok járá-
suk szerint egymást követve jel-
hainal chillag.
zik a pásztornak az órát, az tehát,
* Hármas level csillag — Her- a mely után éppen igazodik : a
czegFerencz „Pogányok". Kandra „Csillag, a ki jár".
Kabos Mythologiájából, nn.
* Juhászbot — Bocsár; Bugacz-
* Hetevény — Lugossy, Gerénd, monostor, T. M. — három
I. csil-
Aranyos m., Nyr. 28:577.; Or- lag, a harmadik félreáll a sorból,
mányság, Ny. 11 137.; Orosháza, :
ez a juhászbot, *kampófa. Alsó-
Nyr. 30 199. Istensegíts, Buko-
: ;
sima-puszta, Szabolcs m., Nyr. 30:
vina, Nyr. 30 200. a fiastyúk, :
— 199. — csillagkép? talán a pászfor-
azaz : Plejadok. hot (1. 0.).

Hold —
vasmegyei néphit
szerint a holdban tüskét vágnak. Kaszahúgy — Palóczság, Nyr.

(Ez látszik a hold lapján.) Nyr. 22:75.; Nagy Mihály, Borsod ra.,

30 599. :
— Kibéden, Maros-Torda Nyr. 21 : 285. ; kaszahóggya, Kibéd,

m., Nyr. 30:200.: a hold foltjai- Marostorda m., Nyr. 30 : 199.

ban botjára támaszkodó juhászt Kalotaszentkirály, Nyr. 30 : 200.

látnak, a ki az eltte lev bokorra — a kaszáscsillag, Orion csillag-

kiterített kapczája megszáradását zat egy része. A régiségben, 1577,

várja. A juhászt azért ragadta kolozsvári glosszák, Njr. 36 : 229.

magához a Hold, mert egy es kaza hugy, kaza húgja.

után a juhász kiterítette bocsko- * Kaszás — országszerte —
ra t és kapczáját egy bokorra, hogy kaszáscsillag, általánosan; három-
a Hold megszárítsa. De mivel nem kaszás, Mátraalj a, Fels-Borsod m.,
száradt meg, szidta. Nyr. 30:199.; 30:198., az Orion

Hugy — Nyr. 12:527.; 21: három csillaga. Utánuk pislog a

331. — a régiségben csillagzat, Sánta Kata (1. o.), a ki ételt visz

például: a kaszáshugy, 1. Kasza- a kaszásoknak. Bocsáron az Orion

húgy. csillagkép három egy sorban áUó
csillaga a marokverö (*de melyik

*Inzsellér pózna — Nagykrös akkor a kaszás?)

— 1. Pásztorbot. * Kaszáscsillag — országosan
Istenkalácsa — Somogy m., az Orion három csillaga, a kaszás.

Nyr. 30 : 199. — a Hold. A kaszáscsillagnak viszi az ebé-

det sántakata, ez a Sirius. Tóth
Jákob botja — 1. Pásztorbot. Samu pusztaangyalházai számadó
40*
 ;

Keresztbe néz csillag 628 Napnyugta

csikós szerint: „Mikor a kaszás Kottafias — Kibéd, Maros-

csillag feljött, már akkor indul Torda m., Nyr. 30 199.
:
— a
a gulya". fiastyúk, azaz a Plejadok csillag-

*Keresztbe néz csillag Ber- — zata.

ezeg Ferencz „Pogányok". Kandra

:
* Köröszt —
általánosan —
Kabos Mythologiájábó], nn. vagy keresztcsillagzat Hattyú, =
Cygnus; pásztorok éjjeli órája.
* Keresztcsillag — Felstárkány,
Vö. Keresztcsillag.
Pusztaangyalháza, Nagylózs, Sop-
ron m., Nyr. 30 199 Alsósima- : ;
*Kulancs (sic) csillag — Ber-
puszta, Szabolcs m., Nyr. 30 : 199. ezeg Ferencz „Pogányok". Kandra
kereszt,Lugossy; Alsófehér m. Kabos Mythologiájából?
magyarsága, Lázár 101.; köröszt,
Csokonya; körösztcsiUag, Békésm.,
* Leányszem csillag — Ber-
ezeg Ferencz „Pogányok". Kandra
a Hattyú =
Gygnus. Tóth Samu
Kabos Mythologiájából?
pusztaangyalházai számadó csikós
szerint „mindég feljár és mindég Magyarok csillaga Berezeg —
az országút mentén halad" — Ferencz „Pogányok". Kandra Ka-
helyes. bos Mythologiájából.

*Kilenez csillag — Puszta- *Marokver — Bocsár — az

angyalháza — „Mikor tavaszkor Orion csillagképben a három
leszáll, akkor tizenegy az óra", egy sorban álló csillag. Vö.
Tóth Samu számadó csikóstól Kaszás. Bibás elnevezés, mert a
való. Nincs meghatározva. három egy sorban álló csillag a
— három kaszás, ez felel meg a
Kincseszekeri Mátraalja,
— magyar népies felfogásnak.
Felsborsod, Nyr. 30 199. : a
gönczölszekere.
Nagymedve — Nagylózs, Sop-
Kisbéres —
Fels-Tiszamente, ron m., Nyr. 30 199. — gönczöl
:

Szatmár m., Nyr. 30 199. a :

— szekere. Német eredetre vall.

gönczölszekere rúdjának második Nagyszekér — Moldva, Nyr.

csillaga mellett pislogó, avval 30 200.
:
— a gönczölszekér.
szinte összefolyó kis, hatodrendú
Nap — vasmegyei szólás sze-
Nyr. 30:599. — „rózsát
csillag.
rint,
Kisdél — Ada, Nyr. 27 277. :
hint a nap". * Szegedi pásztor-
— déleltt 11 óra. (Analogonja szájon tréfásan „tarhonyaszárító".
kis tél = a tél vége, enyhe
Napkelte — Felssegesd, So-
része.)
mogy m., Nyr. 30 585.
: — Nap-
— Nagylózs, Sopron
Kismedve kelet égtája.
199. — Ursa minor.
m., Nyr. 30 :

Napnyugta — Felssegesd,
Koszorú — Alsófehér m., ma- Somogy m., Nyr. 30 585.
:
—
gyarsága. Lázár 101. — ? Nyugat égtája.
Nap országa 629 Róma útja

Nap országa — Makó, Nyr. * Pásztorbot csillagzat az —

30:586. — Kelet égtája. Orion csillagképben Jákob =
Nagykrösön
*Nehózlábú csillag — Herczeg botja.
pózna". Vö.
„Inzsellér-
Juhászbot. — Fász-
Ferencz „Pogányok". Kandra Ka-
bos Mythologiájából.
torbot — Pózna, Püspökpálcza.
„ Nem messze j ár a Kaszás (Orion)
után kelet fell, a kaszással kb.
Oláhtáncz Lz. —
csillag- — egy magasságban ; de ez az In-
csoport, a melynek apró csillagai
zsellérpózna is ; közel keletrl
egymás után pislognak, egyszer hozza,négy csillagból kett- —
egyik, másszor másik tnik fel.
kett egymással átellenben négy-
* Fiastyúk — Plejadok, jól jel-
szögben = Inzsellérasztal. A
lemz elnevezés.
Pózna három csillag egy sorban
Ólának — Felssegesd, Somogy mintha egymást takaró három
m., Nyr. 30 585. — délfelé
: (t. i. Pózna volna." Az utóbbi kép vi-
aláfelé). Vö. Alúrú. lágosan bizonyítja, hogy a Ka-

— szásról == Orion csillagzat —

Országút
* Bocsár, Kistelek,
egy rendben (kaszások rendje)
Csongrád m., Nyr. 30 393. a :
— — van szó. A
három
álló

csillagról
tejút; Bugacz, T. M. I. — „Jé-
magyarázat Tót Samu számadó
zuskának az útja." A pásztorság
csikóstól való, Pusztaangyaiháza.
hite szerint két ága úgy kelet-
kezett, hogy Jézus kitért egy * Püspökpálcza — Bugacz-
részeg ember ell. Vö. Ország- Monostor — 1. Pásztorbot.
útja.

* Országútja — Békés m.,Hajdu- Rabok útja — moldvai csángó,

hadház, Orosháza, Nyr. 30 : 199. Nyr. 30 : 177., 30 200. — robok-
:

— a tejút. uttya = tejút.

— — Kendcsillag — Lz. — három

*Ökör Hajduhadház. A áll egy renden. L. Kaszás.
gönczölszekerének hat ökre és
egy bérese van a hat ökör :
= Részeg ember útja — Arács,
a szekér négy és a rúd két csil- Zala m., Nyr. 22 239., : részegek
laga a béres a rúd második
; útja; Csúza Baranya m., Nyr.
csillaga mellett pislogó kis csillag. 18 : 382. — a tejút, mert ka-
nyarog.
* Ökörkeres Békés m., —
Puszta-Szanda, Kiskunfélegyháza Rétszagoló csillag
* Herczeg —
— a hajnali Vénusz. Vö. Hajnal- Ferencz „Pogányok". Kandra Ka-
csillag : akkor keresi össze a bos Mythologiájából.
pásztor elbódorgott
az ökröket.
Róma útja — Vép, Vas m.,
*Ötevény — Lugossy — 1. Nyr. 30:199. — talán a tejút.

Hetevény. Nem lehet népies.

 : ?

Rónarzö csillag 630 Tejút

* Rónarz csillag — Herczeg vesen definiálja Canis majornak,

Ferencz „Pogányok". Kandra Ka- mert a sántalány = Sirius. L.
bos Mythologiájából. Sánta Kata.
*Rózsáskert — Hantháza, Sarkcsillag — Nyr. 30 198.
:
—
Csongrád m., Nyr. 30 : 199., rúzsás' a Stella poláris. Vö. Fúrúcsillag.
kert; Bocsár, Kistelek, Csongrád
m., Nyr. 30:393., ?; Bocsáron „a
* Sebforradás — Lugossy —
nyári nap után járó csillagzat". Szalmás út — 1. Szómás út.
Nyr. 30:393. szerint Corona
borealis. Vö. Rózsás kis kert.
* Szent Ilona keresztje —
Peszéradacs — ? Nincs megha-
Rózsás kis kert — Alsósima- tározva.
puszta, Szabolcs m., Nyr. 30
199. — a rózsáskert.
Szent Péter pálczája — Gyalu,
Kolozs m., Nyr. 30 —
199., Lz.
Ruhaszárító csillag — Arács,
Gyalun nyári estéken
:

a dél-
Zala m,, Nyr. 22:239. — a Nap, keleti
:

égbolton rézsut irányban

mert melege ruhát szárít. Vö.
látható 4 — 5-tagú csillagcsoport.
Tarhonyaszárító.
Vö. Úrpálczája, Püspökpálcza, 1.

Rúzsáskert Rózsáskert. Pásztorbot.

*Szilkehordó csillag Her- —

Sánta — 1. Sánta Kata. czeg Ferencz „Pogányok". Kandra
* Sánta Kata — általánosan — Kabos Mythologiájából. Nyilván
a Sirius, az Orion három egy sor- a Sánta Kata, a ki a kaszások-
ban álló csillagához számítják — nak szilkében ételt hord, tehát a
ezek a kaszások, a sántaság Sirius.

abból van merítve, hogy a Sirius

Szómás út — Fz, Komárom
mély állásánál fogva nagyon pis- m., Nyr. 20 479.
:
— szalmás út
log, sántít. A nép és a pásztorok
= tejút. Vö. a Czigányok útja
felfogása szerint ez viszi a ka-
alatt közölt néphittel.
szásoknak — Orion — az ebédet.
Pusztaszandán egyszeren Smita ;
Tarhonyaszáritó csillag —
Kiskunfélegyházán, Hajduhadhá- Szeged körül —
tréfásan a Nap. :

zon és Mátraalján, Felsborsod,

Nyr. 30 199. :
—
Sáfitalány, sánta-
*Tatárdúlás — Lugossy —
lyány. — Szilágy m., Nyr. 30: 199.,
Berenicze.

Sántakati. Szólás : Kiskunhalas, Tavaszjelent csillag — Sz.

Nyr. 25:334., sánta azért: „mer F. B. — tauasz ielétö czillag =
uján billegve mén az égn, mintha Vergiliae.
sántitna". „Viszi mán a sánta
Tejút — országszerte — a Via
Kata az étét az kaszássá után."
lactea. A régiségben már Komá-
Sánta lány -Kistelek, Csongrád romi Csipkés György ismeri 1665.
m., Nyr. 30:393. — a Nyr. té- Nyr. 30 329.: Egyéb nevei :
ég
 :

Urpálczája 631 Juhász hajnal

útja, országútja, hadakuta (hadak Délután— Hortobágy, T. M. I.

útja), rabok útja (és talán Róma — tart— 5 óráig.

4
útja), czigányok útja, részeg
ember útja. Esjárás — Hortobágy, T. M. I.

Anuyárúl gyön az es délrl. :

Urpálczája — Hantháza, Csong- Apjáról gyön az es északról. :

30 199. — való-
Esthajnal — Hortobágy,
rád m., Nyr. :

T. M. I.
színleg a Szent Péter pálczája,
1. 0. Vö. Pásztorbot.
— naplemente után : „feljött már
az esthajnalcsillag". Piros az est-
Üstökös V. üstökös csillag — hajnal. Elment az esthajnal.
általánosan — Cometa, 1. Búdosó
csillag. Felleg van — Hortobágy, T.
M. I. — a hajnalon.
Vacsoracsillag — szerte — Fényes —
díl Hortobágy, T.
az
csillag.
esti Vénusz. Vö. Esthajnali
M. I. — kell dél.

Vadgalambfót — Lugossy — ícczaka — Hortobágy, T. M. I.

a fiastyúk, azaz a Plejadok csil- — 9 — 12 óra között.

,; fót = folt = kis csapat.
ífél felé — Hortobágy, T. M. I.

* Vadlegeltet csillag — Cso- — jár az id. Ifél tart szökülésig.

konya, Kálmáncsa, Lengyeltóti —
a Vénusz, mikor esti csillag. A * Jeladás — Alföld, Hortobágy,
mikor láthatóvá válik, fölkel a T. M. I. is.

vad s legelni indul. 1. Lebocsátva látom a kútgémet

Elment már a csárdából a német;
*Vérszemü csillag — Herczeg
Csaplárosné nyissa ki az ajtót,
Ferencz : „Pogányok". Kandra Kilencz jerkét hajtottam meg
Kabos Mythologiájából. [tokjót.
Még kilencz lesz hónap éccza-
* Zsidócsillag — általánosan — [kára:
Le lesz róva az én borom ára.
a Vénusz, a mikor esteli csillag;
Pásztornóta.
különben az a csillag, a mely al-
konyatkor elsnek látható s a mely Az elnyomatás korában különösen
szerint a zsidóság igazodik. a kútgémmel való jelezés szerte
dívott. Nappali telegraf. 2. Mélyen

a földbe vert czölöpre fejsze fo-

Tájékozás.
kával ütötték a jeleket, a melye-
Alkonyodik — Hortobágy, T. ket a föld messze elszállított. Ez
M. I. — a nap meghajlik; estele- a telegraf és telefon kombinálása
dik: a nap lemenben van; nap- volt.
lemente felé; napnyugat.
Juhász hajnal — Hortobágy,
Déleltt — Hortobágy, T. M. I. T. M. I. —
ha nap felkelte eltt
— tart délig. gulyát lát a pásztor.
Kijukadt 632 Büdös szél

Kijukadt — Hortobágy, T. M. napkelet. Nyári napnyugat. Téli

I. — a hajnal. napkelet. Téli napnyugat.

Meghajnallik — Hortobágy, T. Virradóra — Hortobágy, T. M.

— I. — hajnalkor. Virradatkor, Haj-

M. I. felkelik a hajnal. Fel-
nalhasadása, Hajnalhasadtakor.
hasadt a hajnal. Meghasadt a
hajnal.
Pásztor-idjárás és
Napkeltekor — Hortobágy, T. idjóslás.
M. I. — reggel, korán.
— —
*Alszél Alföld déli szél;
Napszakok — Hortobágy, T. Hegyfoky szerint, T. T. K. 1897,
M. I. — reggeli hajnal. Nyár kö- 336, p. 419. Rendesen Ószél'-nek
zepére es napon. ífél után : 2 ejtve.
óra tájban.
Bábák férgetege — Zilah, Nyr.
Pitymallik — Hortobágy, T. 28 : 185. — nagy zivatar.
M. I. — a hajnal. Hajnallik. Piros — Pusztaangyalháza
*Babotán
a reggeli hajnal 3 óra tájban.
:

— a legmaróbb szél ; északnyu-

Reggel — Hortobágy, T. M. I.
gatról származtatták. Úgy látszik
— mikor már a nap felkelt, reg-
innen veszi a „Mátraszárnyék"

gel 7-ig.
nevét, a melybe az állatot nem
terelik.

Sötét hajnal
* Hortobágy — — * Báránymosó-hó — Mátra vid.,
mikor még nem pirkad; sertés- Mtsz. I. 99. — kései tavaszi hó,
nyájak kihajtási ideje. mely a már legelre kihajtott

— bárányokat éri a mezn.

Szkül Hortobágy, T. M. I.

— az ég ajja: 2 óra után vilá- Bárondos fölhü — Be-Sár-

gosodik. kány, Rábaköz, Nyr. 18 : 47. —
bárányfelh.
Tájékozás — Hortobágy, T. M.
— Gyergyó,
I. — Napkeletre, Napnyugatra,
Boszorkányszél
— forgószél.
Nyr. 34 262. :

Dilre, Északra. Alólrúl: nyugat-

ról derül; Felülrl: keletrl derül; * Böjti szél — Jásznagykun-
Kunságról borul : ; Dunáról borul.
:
szolnok m., Hegyfoky, TTK. 336.
p. 420. — szárító, ers szél.
Világosodik Hortobágy, T. —
M. I. —
ekkor már szerte lehet Bved-este — Mohács, Nyr.

látni a rónán. 27:112. — karácsony este.

Világtájak — Hortobágy, T. * Büdös szél — Pusztaangyal-

M. I. — Kelet, Nyugat, Észak, háza — hideg, maró, északkeleti
Díl, Napkelet, Napnyugat, Nyári szél.
 :::

Csákány förgeteg 633 Idjóslás

Csákány - förgeteg — Hód- ság fell jön. Borulás van. Siva-

mezvásárhely, Nyr. 2 : 93. — rút tag szél, ers, hideg. Alpári es
id. L. Bábák förgetege. — kis csendes.

Csapós es — Alföld — a Sivatag fújja testemet

Csak a szröm takar be engemet.
rézsuntosan vágó es.
Pásztor népdal.

Délrl derül — M. ó., Kecske- Idjóslás — Idt jósol Edvi

mét — bocskor merül. Idjóslás. Illés Pál, 1841. szerint, a leveli-
zöld-béka brekegéssel; a csikhal,
Ess nyár — M. Kecskemét
ó., felszállással; a pók, hálókötéssel;
— lesz, ha a béka Szt. György Luczanap körüli idjárás; Hagyma
nap eltt megszólal. sóval. —
* Karczag pásztorok —
szerint Ha a ló nagyon prüszköl
:

* Fergeteg — Karczag körül es lesz. Ha az ugatás, harangszó

— a hulló hó. délkeletrl hallik : es lesz. Ha
*Fölszél — Alföld, Hegyfoky, a szamár elhagyja a juhokat és

T. T. K. 1897. 336. p. 419 — északi a karám mellé húzódik : nagy es

szél. lesz. Ha északról hangzik a ha-

*Pühegyön — Kiskunhalas — rang s a vadlúd délre vonul : hi-

deg lesz. Ha a fecske az ember-

mint északjelölés, mikor a fü ki-
hez közel röpdes : es lesz. Ha a
búvik, bögyén jár a jószág.
tehén télen a körmirl a sarat
Füszié' — Fejér m., Nyikó, rázza nagy hideg leszen. Ha
—
:

Udvarhely m., Nyr. 18 : 526. srn vannak a csillagok es :

északi szél. lesz. Ha a csillagok futtosnak

Ha a Dunáról nagy füst
*GyTik8zél — Fert — bizony-
szél lesz.
száll föl s délnek húzódik : nagy
talan irányú, de mégis leginkább
es, förgeteg vagy hó lesz. Ha a
déli szél. Vö. Juhszél.
levelibéka hápog : es lesz. (Ugy

Halpikkelyes fölyh — Bny, rekeg a szava, mint a ruczáé.)

es Ha
Ha
574. — bárány-
a daru kiált : lesz. a
Gyr m., Nyr. 17 :

—
lengyelludak Anser albifrons
felh.
— délfelé mennek : förgeteges,
Idjárás — Hortobágy, T. M. havas id leszen. Ha felfelé —
I. —Szép idjárás van. Rossz, északnak —
mennek elvész a tél. :

csúnya idjárás van. Zivataros az Ha a hold vörös : szél leszen. Ha

id. Szigorú az idjárás. Szigorú srn vannak a csillagok : szél
vót a tavasz. Zrzavaros vót az lesz.Ha a vadliba északnak száll:
id. Szeles es, mely széllel jár. meglágyul az id Nádudvar, Bé- ;

Forgószél, melyik fölmegy az égig. kés, Hadház, Szanda. Ha a vad-

Jéges. Tormodzik a felh, azu- liba délnek száll: kemény hideg
tán zörög, csattog, morog, gyön következik ; Nádudvar, Szanda,
a jéges. Kun es, a mely a Kun- Hadház. Ha a vadliba alant száll
 ;
: ::

Idjóslás 634 Juhszél

es lészen ; Békés. Ha a birka Ha a keszegek a vízben ugrál-

Szt. Mihály éjszakáján rakásra nak : áradás lesz. Ha a kaszás-
fekszik : nagy szél lesz ; Békés. csillag ködösen kél : es lészen.
Ha a szamár farral északnak for- — Hadház — Ha a jószág éjszaka
dul s a szre borzas : hideg lesz csöndesen nyugszik szép : id lesz.
Békés. Ha a gzös nagyon zörög Ha a jószágot nagyon lepi a légy
es lészen ; Békés. — J. Balaton- rossz id következik. Ha a jószág
mell. — pásztoroknál : ha sr a éjszaka felkel : rossz id lesz.
csillag, ha a Balaton vize magá- Ha a holdnak udvara van : es
tól megzavarodik és habzik, ha lesz. Ha a napnak czimborája van:
szszel a hegyek pipálnak es lesz. : rossz id következik. (Melléknap).
Ha a tihanyi partok két vége fel- — Hortobágy, T. M. — I. Ha
válik, ha a vasút zöreje Almádi felülrl — keletrl — derül : es
fell hallik (visszhang), ha a marha lesz. Ha alulról nyugatról — —
bogaras, ha a harangos tinó állás- derül nem lesz es. Ha jókor
:

közben megrázza a fejét szél : vót a hajnal: est várhatunk.

lesz. Lz.— —
Es lesz: ha a zöld- Ha borulásba ment le a nap
leveli béka szól ha a fecske ; est jelent. Ha nagy udvara van
alant jár ha a veréb porban für-
; a holdnak : szél lesz. Piroslik a
dik ha a kakas este korán szól ha
; ; reggeli hajnal : es lesz. Piros az

a berbécsek összekoczódnak; ha ég alja : alighanem szél lesz.

a légy a marhát bújja. Hideg lesz:
ha a barom tánczol ha a varjak Jász es Bugacz, T. M. I. —
napfeljötte eltt kárognak ha a
;

—
portver szél, es nélkül.
macska télen a szobában ugrán-
;

M. ó., Kecskemét sebes es, —

dozva játszik. Lágy id
mely a homokot felveri; ezt hozza
ha a :

a mátrai szél.
macska a tz felé mosakodik
ha a sárgarigó bemegy a faluba. Juhszél — Trencsényi Lajos —
— Nagyszalonta — Ha szélnek — azt állítja Nyr. 17:171., hogy
szél ellen — hallik a zaj vál- : Somogyban a juhszél nem annyi
tozik az id. — Nádudvar — Ha mint „déli szél", hanem „a falu :

a nap véresen nyugszik le : sze- vége, falu széle, szabad hely".

les, vagy ess id lesz. Ha a jó- Hogy a juhszél, mely Hegyk és
szág bököl (játszik) : szeles id Saród halászainál dívó szó, csak-
— Ha a holdnak telekalja
lesz. ugyan déli szelet jelent én is
— udvara — van szeles-ess id : bizonyíthatom. A M. h. k. Mes-
— Szolnok, Szanda — Ha
lesz. terszótárában ez áll : gyukszél,
veres az égalja, virradatkor : szél viharos déli szél. (A szónak ez
Ha a napnak czimborája van,
lesz. alakja már volt közölve a Nyr.
ha a holdnak udvara van es : 3 : 504. lapján s ugyancsak Sop-
lesz. Ha a harangszó Börvely ron m., kukszél formája is járatos.
fell hallik : es lesz. Ha a birka Nyr. 4 : 77. Szerk.). Nyr. 17 : 406.
ugrál és öklelzik : szél lészen. — Juszél — Kitették a juszélre :
Kabarcz 635 Tarjagosulnak a fölhök

a város vagy falu végére, Isten Nekizuborkodik — Zilah, Nyr.

háta mögé. Borul vagy derül a 28 287.
:
— a szél ersen kezd fújni.
Dunáról, Tiszáról, Mátra fell. * Nemere — Székelyf. — észak-
Gyön má' az es szele a palóczok
mely tavaszi napéj-
keleti szél,
fell, a Dunáról stb. Gyöngyös.
egyenlség táján fú, hideg, maró.
Nyr. 30 585.
:

Német szél — Altorja, Három-

Kabarcz — Abaúj-Torna m. szék m., Nyr. 36 : 192. — nyugati
— a közeled égiháború. szél.

Kataliktya dagad Gyr és — —

Veszprém m., Nyr. 35 436. :
— Ószié Répczeszentgyörgy,
—
Vas m., Nyr. 18:574. déli
jön a felh nyugat vagy észak-
nyugat fell.
szél = *alszél.

*Kis tél — Kiskunhalas — a *Öcsödi szél — Kunszent-

májusi depresszió : fagyosszentek, márton, Hegyfoky, T. T. K. 326., p.

Pongrácz, Szervácz, Bonifácz és 419. — északi szél, mely Öcsöd

még Orbán napja is. fell fú.

Kukszél — Sorokmelléke, Vas

Posztátra esik Zsujta, Abaúj- —
m., Nyr. 22 : 144. — tavaszfelé
Torna m. —
pásztáses. Posz- —
fújni szokott déli szél, mely a
tátra kapál — uo. — fordulatok-
havat elolvasztja. Vö. Gyukszél.
kal kapál. Nyr. 33 : 184.

Lajhóes — M. ó.,Kecskemét * Rohadt sarok — Kunság,

— kiadós, csöndes es.
Hajdúság — az az égtáj, a

* Mátraszél — Alföld északi honnan az es jár, még inkább

része, kivált a Kunság — észak- a förgeteg.

nyugati hideg szél. A szárnyé-

Sebes esso — Sz. F. B. —
kokon van ehhez képest: nap-
Nimbus.
keleti, napnyugati, anya és Mátra-
szárnyék rész.
Szaladó es — Makó, Csanád
m., Nyr. 23 578. — futózápor.
Medve — Kába vidéke, Nyr. :

25 426. — es „medvét fognak"

*Szél — Nagyszalonta, Orosi-
nyáron
:

a
;

szérn a nyomtatók, puszta — Váradi Árpádiszél, szél,

Debreczeni szél.
ha est kapnak.
Menyeeskeszem csillagok — * Szelek — Karczag — az

M. ó., Kecskemét — ha a májusi anyjáról fúvó szél, büdös szél =

szél után a csillagok nagyon ra- maróhideg, déli szél, dunai szél,

gyognak, akkor fagy következik. nyámyugati szél.

Napfejjötrül (-nyugatrúl) — Tarjagosulnak a fölhk —

fútt a szil. Gyula vidéke, Nyr. Bny, Gyr m., Nyr. 17 : 575. —
30 586. : gyülekeznek a felhk.
Tatorján 636 Galita

Tatorján — M. ó. — Kecske- Csiri — Moldvai csángók, Nyr.

mét — viharos szél. Vö. Vak- 31 : 87. — cserebogár. Melolontha
meleg. vulgáris Fabr.

Tátoss V. tátossembér — mold- Csuk — Moldvai csángók, Nyr.

vai csángó, Nyr. 30 : 171. — id- 31:85. — tyúk, Gallina.
jós, fellegúz.
Czirokszer — Terpes, Mátra-
Vakmeleg — M. ó., Kecskemét vidék, Nyr. 24 288. — fillokszera, :

— a rekken meleg, mely után Phylloxera vastatrix Pl.

délután Tatorján szél következik.

Emls állatok — Felstárkány,
Ver — Csík m., Nyr. 26:429. — kanásztól egy szuszra: Borz-
— „A szél északról vert."
Egér-Farkas-Giriny-Gözü, Menét-
Viheder — Nyr. 24:402. - ke. Mókus, Nyest, Njaíl, Öz-Poczok,
bányaszél; osztrák-bajor: wéder, Róka-Szarvas-Vaddisznó-Vidra.
wetter.
Énekös hal — Kecskemét, Nyr.
* Világos id
Karczag — — 19:46. — teknsbéka. Emys euro-
nagyon meleg, verfényes id. paea Gray.

Pásztor-állattan. íEs — F. 355. —pöesik 2.

Tabanus pluvialis = Haematopota

* Barombogár — B. M. Sz. —
pluvialis L. die Regenbreme. ;

Tabanus bovinus L.

* Baromkerget bogár — PP. í Farkas — Murm. 1533. —

1708. — Hypoderma bovis De lupus. Canis lupus L.

Geer.
*Penebogar P. P. m., M. —
* Baromkerget fenebogár — A. 162. —
Hypoderma bovis De
M. A. (1621) — ugyanígy, Co- Geer.
menius Jan. Hypoderma bovis
De Geer.
*Filesz — Moldvai csángók,
Nyr. 31 85.— nyúl. Lepus timi-
— Mttp., Pr. L.
:

* Baromlégy dus L.
§ 99. — Tabanus bovinus L. Vieh- ;

—
Fus kata fuskata. Nagy-
bremse.
Krös, Mtsz. I. 660. — Coccinella
* Barom pöcsik — F. 354, — 1
septempunctata L.
Tabanus bovinus L. die Ochsen-
— Csúza, Baranya m.,
;

breme. Püskata
Mtsz. 660. — Coccinella.
íBögöly —
M. A. (1611), PP.
I.

1708. —
Tabanus bovinus L. Galettu — Nyr. 26:238. —
pancsovai sváb Bombyx móri L.
Csebogár — Palóczság, Nyr.
23 238.
:
— cserebogár, Melolontha Galita — Dautova, Bács m. —
vulgáris Fabr. selyemhernyógubó.
 .

Gunczi 637 Kloczán

— Nagykunság, Nyr.
Gunczi íKelk — Bszsz. — kölyök,
2 233.:— gúnár lúd. Anser d' catulus.

Qyepü — Moldvai csángók, Nyr. íKényó — Szeged és vid.,

31 — gyapjú.
: 87'. Torontál m., Mtsz. I. 1128. —
kígyó. Serpens.

*Hétpöttös böde — Balaton- • Keszi — Terbeléd, Nógrád

mellék — Coccinella septempunc- m., Mtsz. I. 1116. — csótány,
tata L. Vö. Kispétörke, Füskata. svábbogár. Blattá.

*Imé — Imely. *Kigyupásztor — Alsólendva,

1.

Zala m., Mtsz. I. 1129. — kígyó-

* Imely — általánosan — a Hypo- pásztor: szitaköt (Libellula).
derma bovis De Geer lárvája; a
légy a hogárzás okozója.
*Kijó — Sümeg, Veszprém m.,
Jankovácz, Bács m.; Érsekújvár,
—
*Imély 1. Imely. Hont m. Ipol3rvölgye, Kvár vid.
;

*Im — 1. Imely. Szolnok-Doboka m.; Nógrád m.,

Mtsz. I. 1128. — kígyó. Serpens.
Isten lova — Zemplén m., Nyr.
4 425.
: — szamár. Kij — Gyömr, Monor vid.,

Pest m., Mtsz. I. 1128. — kígyó.

í Juhpöcsik — Fáb. 207., 211. Serpens.
Oestnis ovis L. *Kikircze — Gyergyó, Csík
m., Mtsz. 1129. — juhtetü.
Kaczor — Kandúr, Kolozsvár,
I.

Melophagus ovinus L. (Fauna R.

Mtsz. I. 1147. — kocur. *tót. Felis
Hung.)
domestica Briss. cT.
*Kiloféreg — Rozsnyó vid.,
« Kanta — Kisborosnyó, Három- Mtsz. I. 1134. — (népetymologia)
szék m., Nyr. 16:47. —kullancs fiUokszera. Phylloxera vastatrix
Ixodes ricinus L. Pl.

Katyós — Három-
Székelyi., *Kiny — Újkígyós, Békés m.;
szék m. — kotlós.Kotyos — Apácza., Csanád m., Mtsz. I.

Somogy m., Baranya m. (tyúk- 1128. — kígyó. Serpens.

ról), Mtsz. I. 1191. — kotlós.
*Kisfarkas — Murm. 1533 —
íKégyó Arács, Zala m.; — lupulus.

Kvágórs, Somogy m.; Pécska, Kis-Péterke — BalatonmeU.,

Arad m., Székelyf.; Udvarhely Arács, Zala m., Mtsz. I. 1136. —
m., Mtsz. I. 1128. — kígyó. hétpöttös böde. Coccinella sep-
Serpens. tempunctata L.

Kégyópásztor — Székelyf., S Kloczán — Hétfalu, Brassó

Mtsz. I. 1129. — kígyópásztor: m., Mtsz. I. 1142. — patkány.
szitaköt (Libellula). Mus decumanus Pali.
 :

Kocsány 638 Kutyüka

Kocsány — Debreczen, Mtsz. a húst, a sebet beköpi. *Musca

I. 1147. — toll szára. vomitoria L.

íKoczur — Zeliz, Bars m., Körmös csuka — Baja, Nyr.

Mtsz. I. 1147. — kandúr. *Tót. 33 530.
: — tréfásan béka. Rana.
Felis domestica Briss, d"
íKukó — Vas m., Palóczság,
*Konta — Nagybánya, Szat- Nógrád, Gömör m., Szürnyeg,
már vid., Szatmár m., Mtsz. I, Zemplén m., Mtsz. I. 1240. —
1164. — farkatlan, kurtafarkú tojás, kis tojás.
(tyúk). * Sutatyúk, sok helyen.
íKukú — Kemenesalja ; rség,
* Kopasz latya — Hajduhadház, Mtsz., I. —
1240. tojás.

Mtsz. I. 1168. — csupasz madár. * Kullancs — Gross. I. p. 154.

í Korászó - féreg — Mtsz. I.

— marha, különösen juh élsdije.
1174.; Wolf. BMN. (1881) — Ixodes ricinus L.

farkas. (Hol?) Canis lupus L. *Kuna — Léva és vid., Bars

— m., Mtsz. I. 1247. — menyét.

*Korpaféreg (hol? Tsz.),
*Tót név. Mustella foina
Mtsz. I. 1182. — a szilva levelét
Briss.

pusztító féreg. Die Blattlaus *Kunka — Palóczság, Mtsz. I.

BMN. (1881). Aphis pruni Fabr. 1249. — kis fekete béka. Bombi-
nator igneus L.
* Koskata — Czegléd, Mtsz.
—
I. 1184. — katalinkabogár. *Coc-
*Kupraj Fülek, Karancsvi-
dék, Nyr. 22 : 95. és Mtsz. I. 1251.
cinella septempunctata L.
— tetú. Pediculus capitis L.
* Kotok — Hétfalu, Brassó m.,
t — Fúrta, Bihar m., Mtsz.
Kúra
Mtsz. I. 1191. — kandúr. Talán
I. 1252. — farkatlan tyúk. *Kura
az oláh „niotok"-ból lett.
a tyúk tót neve ; a farkatlan, a
*Kkiver — Mátra vid.; Ter- suta, a mesében a: „kurta, furcsa,
pes. Heves m., Mtsz. I. 1200. suta tyúk".
— apró vörös bogárka, mely kora
íKuracz — Bátta, Tolna m.,
tavaszszal a falak tövébl, kraká-
Mtsz. L. 1252. — giliszta. Lum-
sok közül a nap
melegére el-
bricus.
búvik. Pyrrhocorris apterus Burm.
Horváth Géza müvében a Bodo- *Kurnyasz — Rozsnyó, Mtsz.

bacsfélék magánraj za( 1875) népies I. 1254. — vaddisznó. A tót kan-

nevei még: bodobács, bodobáncs, disznó.

boda, bodabácsi, bödebácsi, bö- í Kusza — Tiszamell., Szeged,

decske, vörösbogár, ordináncz- Bánság, Ungvár, Mtsz. I. 1258.
bogár, verköl, papbogár, mise- — megcsonkított farkú, farkatlan
mondóbogár, misésbogár, halálf. (tyúk, veréb, macska).

í Köplégy — Kiskunhalas, Mtsz. 5 Kutyüka — Alföld, Mtsz. I.

I. 1210. — az olyan légy, a mely 1264. — békaporonty. Rana juv.

Lapatér 639 Máté

í Lapatér — Kelecsény, Nyitra *Lótetü — országszerte —

m., Mtsz. I. 1291. — denevér. Gryllotalpa vulgáris Latr.
Vespertilio. Pográny ésvid., Nyitra
íLding — Felsr, Vas m.,
m.„ Mtsz. I. 1291., lepke. Papilio.
Mtsz. I. 1360. — lepke. Papilio.
• Lepe — Palóczság, Sajókaza,
—
Lúd tikmony Dunántúl,
Borsod m., Gömör m., Jászság,
Mtsz. I. 1324. — lepke. Papilio. Mtsz. I. 1368. — lúdtojás.

SLepencs — Gyr m., Csalló- íLud tyukmony Mátyus- —

köz, Mtsz. I. 1325. — lepke. Pa- földe, Somogy m., Mtsz.. 1368. —
pilio. lúdtojás.

íLepiczke — Kraszna-Horka, Magár — Moldvai csángók,

Gömör m., Mtsz. I. 1325. Papilio.
Nyr. 31 : 85. Oláh szó — szamár.
«Lepite — Gyergyó, Csík m., í Makkgyöngy — Balatonmell.,
Mtsz. I. — lepke. Papilio.
1325.
Mtsz. I. 1388. — a Cynips quercus
S Lesbeteg — Székelyf. — far- folii Htg. gubacsa.
kas íCsík 1327:
; m., Mtsz. I.
* Malomféreg — Székelyf.; Há-
1393. —
macska. Vö. Éjjeli lesbeteg.
romszék m., Mtsz. I.

» Lillák — Tatrang, Brassó m., patkány. Mus decumanus Pali.

Mtsz, I. 1340. — denevér. Ves-
pertilio.
*Marhabögöly — Tabanus bo-
vinus L.
íLipe — Heves m., Eger és
vid., Mátraalja, Kishegyes — lepke. *Marhacsip — Grossing, H.

— Llpe — Jászság, Mtsz. I., 1324 Ph. IV. 321. Tabanus bovinus L.

lepke. Papilio. í Marhalégy — S. I. Kr. II. 37.

íLóbagóes -Gastrophilus equiL. * Marhapöesik Fáb. — 207.

*Lóbogár — Makó vid. — Hypoderma bovis De Geer.

Gryllotalpa vulgáris Latr. * Máriskóbogár — Udvarhely

íLó-here — Csúza, Baranya

m., Mtsz. I. 1404. Coccinella sep-

m., Mtsz. I. 1347 — lótetú. Gryl-

tempunctata L.

lotalpa vulgáris Latr. í Máska — Szilágy m. —

íLohos — Csongrád m., Sze-
macska. Felis.

ged, Tiszaroff, Heves m. — ved- — Kalotaszeg, Mtsz.

Máska
lésben lev. — Lohosodik — L — macska.
1376.
Tiszamell., Mtsz. 1. 1356. — vedlik. íMassa — Palóczság, Mtsz. I.

íLólégy — M. A. Antus. PP. 1376. — macska.

Asilus. SMátó — Székelyf., Mtsz. I.

SLópöcsik — Fáb. 207., 211. 1413. — medve, maczkó. Ursus

— Gastrophilus haemorrhoidalisL. arctos L.
Mávus 640 Muslincza

Mávus — Háromszék m., Mtsz. *Moslicza — (muslicza) Zovány,

I. 1415. — macska. Mávuska: Szilágy m., Mtsz. 1494. — Dip-
I.

kis macska. teron.

í Megköti — Moldvai csángók, Mönyed-asszony — Zala m.,

Nyr. 31 : 84. — kikölt tojást. Mtsz. I. 1433. — menyét-asszony.
Ova incubare. Mustela erminea Deg.
* — Gergely
Megvetkezés fi
*Muczka — Érsekújvár, Mtsz.
Technológiája, 1809. — vedlés. —
I. 1488. tengerinyúl. Cavia
íMéhfarkas — Hegyalja, Mtsz. cobaya Schreb.
I. 1423. — boszorkánylepke (Pha- —
Mukucs rség, Vas m.,
laena cerella). Galleria meUo- Mtsz. I. 1472 ; talán egész Dunán-
nella L.
túl — mókus. Sciurus vulgáris L.
* Menyét- asszony — Zala m.,
Somogy m., Mtsz. 1433. — *Müla — Esztergom és Vesz-
I.

menyét. Mustela erminea Briss.

prém m.. Csúza, Baranya m.. Kis-
kunhalas, Mtsz. I. 1491. — muja =
* Métely — legtöbb helyen — öszvér. Mulus.
a májban, Distomum hepaticum.
Ivád, Grossinger, 153.
í Murcsi — (Hol ? Nyr. 23 : 509.)
I.
Mtsz. I. 1492.— házinyúl „sza-
í Miska — Felsszakony, Sop- pora, mint a murcsi". Lepus do-
ron m., Szatmár m., Nagybánya, mesticus L.
Mtsz. I. 1465. — (tréf.) gyümölcs-
—
féreg ?
*Muska Érsekújvár, Nyitra
m., Dudvág és Feketeviz között.
*Mócza — Háromszék m., Mtsz. Mtsz. I. 1494. — muszka, lencse-
I. 1466. — macska. Oláhul: féreg. íGömör m., Mtsz. I. 1494.
mucze. — apróbb légy. *Tót a Mucha
*Mógó — Gyöngyösoroszi, He- diminutivuma.
ves m., Mtsz. I. 1469. — tet. ^Muslicz — Bellye, Baranya
Pediculus capitis Deg.
m., Mtsz. I. 1494. — muslicza.

íMohol — betz szú. Szent-

Dipteron.

györgyvölgye, Zala m., Mtsz. I.

Muslicza — Göcsej, Kalota-
1470. — Bostrichus typogra- szeg, Zsobok, Kolozs m., Szolnok-
phus L. doboka m.. Székelyföld, Mtsz. I.

íMonicea — Moldvai csángók, 1494. — rajonként járó, igen apró

Nyr. 31 : 85. — majom. Simia. légy, mely a borosedényeket el-

lepi, borbogár. Dipteron. Tót.

*Monyi —
1. nagymonyú (ökör),

Háromszék m.; 2. ménló, Három- Muslincza Kemenesalja,—

szék m., Mtsz. I. 1475. *Monyas, Vas m., Nagykrös. Mtsz. I. 1494.
Equus emissarius. — muslicza. Dipteron.
 ;

Muszka 641 Patttsa

SMuszka — Gömör m., Mtsz. íNyuszka — Somogy m., Ba-

I. 1494. — szúnyog. ranya m., Drávamell., Kopács,

SMuszlicza — Balatonmell.
Mtsz. I. 1563. — nyúl.
Pápa ; Közép-Baranya, Mtsz. I. íNyuzga — Csúza, Baranya
1494. — muslicza. m., Mtsz. I. 1563, — tengerinyúl.

Müzslicza — Tolna m., Mtsz.

*Nyüv — Herény — a ny a

I. 1494. — muslicza.
lábatlan lárva, álcza.

öke - Barkóság, Nyr. 32:

í Nedve — Perkáta, Fehér m.;
524. — anyalúd. Anser domes-
Palóczság; Gyöngyös vid., Mtsz.
I. 1418. — medve. Ursus arc-
ticus L.

tos L. í Ökörlégy — Bor. V. 50.

• Nstény farkas Murm. 1533 * Ökörnyál — Gross. I. p. 146.

- lupa. — röpül pókfonál.
íNyivog — Székelyf. — nyí, Ökörtyúk — Decs, Sárköz, Nyr.
nyivákol (kis macska), (a nyúl, 37 47. — kappan.
hol?). Nagybánya, Szatmár m. — :

nyávog, nyivákol. Mtsz. I. 1554. szi nyál — Paks, Tolna m.,

Nyr. 19 : 479. — bikanyál, ökör-
íNyivorkál — Tasnád, Szilágy nyál. *A pókok röpül fonalai.
m., Mtsz. I. 1554. — nyávog
(macska). *Paklincs — Puszta-Szanda,

íNyól — Bereg m., Derczen,

Dunántúl, Nyr. . 5 : 182. — kul-

Mtsz. I. 1561. —
nyúl. Lepus
lancs = Ixodes ricinus. •Kis-
kunhalas, Nyr. 19 : 335.
timidus L.

SNystén — Rábaköz; Göcsej, Falaczka — Esztergom, Nyr.

Nagylengyel; Torontál m., Szé- 25 576. :
— poloska. Acanthia
kelyf. ; Mtsz. I. 1526. — nstény. lectularia L.

— Nystény — Abaúj, Borsod, •Falazsnak — Háromszék m.,

Gömör, Heves, Bács, Udvarhely, Nyr. 31 : 114. — csalótojás. *Tót
Csík, Háromszék megyék, Komá- elem.
rom m., Mtsz. I. 1527. nstény. —
íPánkáló — Moldvai csángók,
SNyúka — Palóczság, Vácz, Nyr. 31 87. — pókháló.
Mtsz. I. 1562. — nyúlka, nyu-
:

lacska. íPatusa — Kilyénfalva, Csík

m., Nyr. 9 Gyergyó, Nyr.
SNyulacs — Somogy m., Mtsz.
12:189. —
: 525. ;

Homoród-
I. 1562. — nyulacska.
fürd. Udvarhely m.== Melophagus
juhtetú;

* Nyuszika diminutivum : kis ovinus L. Ide tartozik még Nyr.

nyúl. 9 525.
:

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 41

 :

Pécsek 642 Vicsok

Pécsek — Zilah, Nyr. 28 : 235. — Barkóság, Nyr.

Tasó, tasóka
— nagy mezei
bögöly, légy, 32 325. — kis kacsa.
:

Testál — Hajdú m., Nyr. 7:

pcsik. Tabanus bovinus L.

íPeesik Com. Jan. — 42., 221. 235. — az midn dögleni

állat,

Tabanus bovinus L. készül.

,
* Pécsi légy — Pusztaszent- íTevepárd — Camelopardalis :

miklós, Bihar m. — Tabanus Kameélparcter. S. I., 386. Zsiráf.

bovinus L. Camelopardalis girafifa Schreb.

: íPöcsik —
F. 354, Sztgy.279. Tikfl — Csallóköz, Nyr. 1 : 332.
—
.

'
Tabanus bovinus L. — csibe, csirke.

íPöcsök F. 354., — 72. Nem. * Tökmagféreg — Distomum

— Tabanus bovinus L. hepaticum L.

*Pötsök —
Gross. I. p. 154. * Tyúkközlet — Bösárkány,
— marha rovara. Tabanus bo- Rábaköz, Mtsz. 1. 1230. — minden
vinus L. második nap tojik.

Pubdenevér — Schl. sz. j.

—
Denevér. Vespertilio. Vadócz, rimócz — Szeged
vidék, Nyr. 1 : 426. — annak a
*Rezsda — Bocsár — a mar- galambnak a neve, melynek feje-

hákat bántó „bogár", alkalmasint toUa sima s nem kering, midn

Tabanus bovinus. száll.

* Rozsféreg — Kálmáncsa — Vakarcsos — Csallóköz, Nyr.

—
..

a Gastrophilus álczái. Tokaj, a ló 1 : 333. p. 0. béka, varacskos.

végbeübe ragadt kukacz. Gastrus, * Vaklégy — Hajduhadház —

Nyr. 24 192. :
egyformán mondta,
két pásztor
hogy ettl ered az émely, tehát
*Segg-szú — Kraszna, Szilágy Hypoderma bovis, hozzátette az
m. — Gastrophilus equi Fbr.
egyik : az ers marhának nincsen
lárvája.
émelyé. Gross. I. 154., marha
*
Sertéstet — Letenyei Kárt. : rovara. Hypoderma. í Gross. —
ÁH., p. 33. § 20. — Pediculus IV. 323. —
Hippobosca equina
porci. Latr., Viehbreme. Tót: Howadnice.
t — Moldvai csángók.
Siribogár Vatyog és vattyant Csalló- —
Nyr. 31 — cserebogár.
: 87. köz, Nyr. 1:333. —kotyog, mint
Szarvasmarha-tetü — Lete-
» a kotlós tyúk. Vattyants egyet!

nyei Kárt.: 33. § 20. — Áll., Tsz.

Pediculus hovis. Vicsok —
Nagyszalonta. Bihar
* Szrféreg — általánosan — m., Bogdándy S. Patkány. Mus —
Strongylus íilaria. decumanus PalL (?)
 :

Vízimónár 643 Hajduhadház

* Vízimónár — Baja — Lim- rályvöcsök, Kiskócsag, KölessnefiF,
nobates stagnorum L. Kútiveréb, Lappantyú, Lilik, Ló-

Zéra — Barkóság, Nyr. 32 :

szem sirály. Mátyás, Nádiveréb,

B25. — kis z, zgida. Nagykócsag, ökörszem. Oláhpap,

Ölyü, Orsórucza, Pacsirta, Pallag-
sas, Partifecske, Pinty, Polyák,
Pásztor-madártan, Purzsavöcsök, Rélirigó, Sárgarigó,
Madárístneret. Sármány^ Sármászó rucza. Sáska,
Seregély, Szánkó, Szárcsa, Szari-
Pásztoroktól, halászoktól és
csóka. Szarka, Székisirály, Szén-
részben úri emberektl való.
czinka, Szürkegém, Vadgalamb,
Kutatott pontok szerint. Vadlúd, Vakvarjú, Vércse, Veréb,
I. Veresbegy, Veresgém, Veresgér-
rucza, Villásrucza, Vízibika, Vízi-
Balatonmellék, halásztól. Nyá-
csirke.
rilúd. Örgúnár az, a mely rködik,
a Iliig a tömeg pihen. Bocsár, Bibicz. Pásztorkutya
Békés, az öreg Csuta révész- mikor megszólal, jön valaki, innen:
tl. Madárnevek Barázdabille-
:
Ugat a pásztorkutya =
szól a
get, Bibicz, Búvár, Feketefú, Fe- bibicz.

ketegém, Feketerigó, Gödény, Ha-

jastelepi, Herkály, Isnef; Jégfú, Csokonya. Madarak : Arany-
Kanalasgém, Kékgém, KékktiU, málinkó. Barázdabilleget, Bugy-
Kerczerucza, Lilik, Lószeraú si- bóka, Cseregrécze, Csóka, Czi-

rály. Nagysas, Ökörszem, Oláh- nege, Feketerigó, Galambozó-

pap, Orsórucza, Pallagisas, Pintli- kánya. Holló, Húrosrigó, Karvaj,
vöGSök, Pintyke, Sárgarigó, Sár- Küll, Vadrucza, Varjú, Vércse.
mány, Sivófú, Szarbabuk, Tcsér,
. Csúza, Baranya m. Sárjánka,
Vadliba, Vércse, Vízibika, Vöcsök.
Szacskó.
Bihar-üdvari, úriemberektl is.
Madárnevek: Bábaszarka, Bakcsó, Felstárkány, öreg pásztortól.
Barázdabilleget, Bibicz, Bjti- Madárnevek Bagoly,
: Csuszka,
rucza, Búbosvöcsök, Büdösbanka, Czinege, Feketerigó, Fülemüle,
Csaláncsattogtató,' Csíz, Csóka, Fülesbagoly, Harkály, Héj a. Húros-
Csülök, Czigányrucza, Czinke, rigó,Kánya, Macskabagoly, Ökör-
Daru, Fecskefarkú récze. Fekete- szem, Pintyke, Sárgarigó, Sár-
gólya, Feketevarjú, Fogoly, Fürj, mány, Szkerigó, Vércse, Zsóna.
Füstifecske, Galambsnefif, Gerlicze,
Gödény, Gólya, Halkapó, Haris, Hajduhadház, Hajdú m. Tar-
Héja, Holló, Jegesrucza, Jégma- varjú. A kopaszra nyírott gyere-
dár, Kanalasgém, Kanalasrucza, ket társai így csúfolják:
Kánya, Kékvarjú, Kenderike, Ken- „Kopaszi-kákó Tarvarjú —
dermagos récze, Kerczerucza, Ki- víziborjú, vaktetú!"
41*
 :

Ivád 644 Meztúr

Él még Hajdúszoboszlón és Kun- Czinke, Dobosgém, Feketególya,

hegyesen. Dr. Nagy Sándor köz- Feketerigó, Feketesneff, Fogoly,
lése nyomán Simon Károly
találta Fülemüle, Fülesbagó, Fürj, Ga-
tanító Hajduhadházon. Ez a Co- lambsneff, Gelicze, Gojzer, Gólya,
matibis eremita él nyoma. Ker- Haris, Harkály, Héja, Jegesrucza,
czerucza, Kanálosgém, Libucz. Kánya, Kanalasgém, Kékgém,
Kékvarjú, Kendermagos rucza,
lYád« Heves m., pásztoroktól. Kerczerucza, Kútiveréb, Kuvik,
Madárnevek: Barázdabilleget, Ba- Lappantyú, Lilik, Lúszem sirály,

ták, Bibicz, Csíz, Csóka, Csuvik, Mátyás, Nádiveréb, Nagy vadlúd,

Czinege, Fogoly, Fülemüle, Füles- Ökörszem, Ölyü, Orsófarkú rucza,
bagó, Fürj, Füstifecske, Gillema- Örvössneff, Pacsirta, Parlagisas,
dár, Kába, Kakuk, Kazárifecske, Pipiske, Reznek, Sárgarigó, Seregi,
Nyúlverkánya, Ökörszem, Pa- Szalonka, Szárcsa, Szaricsóka,
csirta, Pinty, Pipiske, Sármány, Szürkegém, Szürkevércse, Töcs-
Serege, Snyeff, Stiglincz, Szajkó, madár, Tkerucza, Túzok, Vad-
Szarka, Szarkagébics, Székács, galamb, Veréb, Veresbegy, Veres-
Vadgalamb, Varjú — fekete és vércse, Villásfecske, Vízicsirke,
tarka — , Veréb, Verébgébics (L. Vízityúk, Vöcsök.
collurio), Zsóna.
Lengyeltóti, Somogy m., pász-
Karczag, Jásznagykunszolnok toroktól. Bazsar = madár. Berki-

m. Testes madár. Tréfásan kánya, Csörgrécze,

Bölömbika,
pisze, olyformán, mint a muszka- Dunairécze, Fosgém, Kaláncsorrú

tövis = gyengénszúró. Lilik.

madár, Kiszvágó, Sárcza, Sár-
gyóka, Seregény, Tikhordó kánya,
Kecskemét, pásztoroktól. Ma- Tökös-fiamadár, Vércse. Sargyóka:
dárnevek : Babutyka, Barázdabil- „A hol a bival a berek szélén a
leget, Bibicz, Csacsogórigó, Csör- sarat tiporja, ez a madár a friss
grucza, Czigányrucza, Fekete- tiprásokon keresgél".
gólya, Feketerigó, Fülemüle, Fü-
lesbagoly, Gólya, Gojzer, Harkász, Máramaros (Huszt), Vashar-
Homokityúk, Húrosrigó, Jeges- kály.
kacsa, Kanalasrucza, Kékvérese,
Meztúr, uraktól is. Madár-
Pipiske, Reznek, Sárgarigó, Se-
nevek : Bábaszarka, Banka, Ba-
rege, Snyeff, Szriszarka, Sugár-
rázdabilleget, Czankócsirke, Csör-
kacsa, Surgyi, Tarkanyakú vércse.
grucza, Fogoly, Fülemüle, Fürj,
Túzok, Vadgerlicze, Vasvarnyú,
Galambsirály, Gerle, Godahujtó,
Vörösvércse, Zöldfej rucza.
Gólya, Gyöngyvér, Harkály, Héja,
Kisújszállás, úriemberektl is. Húrosrigó, Kálomista v., Kanálos-
Madárnevek : Bábaszarka, Baráz- gém, Kanálos r.. Kánya, Kender-
dabilleget, Büdösbanka, Cséja, magos r., Kerczerucza, Lappantyú,
Csire, Csörgrucza, Czigányrucza, Lilik, Lószemü sirály. Mezei ve-
 :

Nádudvar 6 45 Türkévé

réb, Nádiveréb, Nyílfarkú r., Ölyü, Sas, Serege, Szárcsa, Szarka,

Ökörszem, Pacsirta, Pápistavarjú, Túzok, Vadgalamb, Vércse, Vízi-
Pipiske, Pinty, Reznek, Rozsda- tyúk.
gém, Sárgarigó, Sas, Seregély,
Szárcsa, Szaricsóka, Székicsér, Rétköz, Szabolcs m., a sza-
Szélkiáltó, Tkerucza, Tövisszúró, bályozás eltt. Ibrányi Zsigmond
Túzok, Vadlúd, Veréb, Vízicsirke, régi úri vadásztól. Madárnevek
Vörösbegy. Bibicz, Búbosvöcsök, Császársneff

Nádudvar, uraktól Madár- is.

= Gojzer, Csre, Csörgkacsa,
Dankacsüre, Daru, Fecskefarkú
nevek Aranyossneff, Bibicz, Bú-
:

rucza. Gödény, Gólyasneff, Gya-

vár, Búzasneff, Csörgrucza, Daru,
logkócsag, Halászka, Halkaptató,
Darugém, Dögsas, Feketególya,
Haris, Jegeskacsa, Kanalasgém,
Feketekér, Feketeliba, Galamb-
Kanalaskacsa, Kárakatna, Lo-
sneff, Gojzer, Gólya, Hattyú, Héja,
vaskócsag, Nádiveréb, Szárcsa,
Jegeskér,Kanálosgém, Kékgém,
Szürkegém, Tkéskacsa, Vadlúd,
Kendermagos r., Kercze r., Kó-
Vakvarjú, Veresgém, Villásfarkú
csag, Lapátos r.. Lengyelliba,
k.. Vízibika, Vízityúk.
Lotyogóliba, Lovaskócsag, Lúsze-
m sirály, Mólsneff, Nádiveréb, Révkomárom, Süske
eristata.
= Alauda
Orsófarkú r., Pallagisas, Parti-
sirály, Sirály, Szárcsa, Sziki sirály,
Szkeliba, Vakvarjú, Veresgém, Sárrét, Bihar m., Büdibanka.
Vereskér, Vízibika, Vöcsök, Zd-
fej rucza.
Túrkeve, uraktól is. Madár-
Bihar m., csak nevek, Bábaszarka, Barázdabille-
Orosi-puszta,
pásztoroktól. Madárnevek : Daru, get, Bibicz, Búbospacsirta, Csér,
Feketefú, Feketególya, Jégfú, Csiremadár, Czankócsirke, Czi-

Kanálosgém, Kanáloskacsa, Kék- gányvarju. Daru, Dobosgém, Fe-

gém, Kerczekacsa, Kócsag, Lú- ketególya, Feketerigó, Fürj, Ga-

Maró, Nádiveréb, lambsneff. Gallérosvöcsök, Gébics,

szemil sirály.
01áhpap,Pallagsas,Szárcsa,Tarka- Gerle, Gödény, Gojzer, Gólya,

gólya, Terepú, Tcsér, Tkekacsa, Jegeskacsa, Kanálosgém, Kára-

Vércse, Veresgém,Vízibika, Vöcsök. katna, Kaszásfecske, Kékgém,
Kékvércse, Kendermagos r., Ker-
Pusztaszentmiklós, Bihar me- czerucza, Kesely, Lilik, Lúszemú
gye, csak pásztoroktól. Madár- sirály, Magyar varjú, Mátyás,
nevek Bábaszarka, Barázdabille-
: Mezei veréb, Mórsneff, Nádiveréb,
get, Csóka, Daru, Fecske, Fejér- Ökörszem, Oláhpap, ölyv, Orsó-
gém, Feketegém, Feketevarjú, farkú r.. Pacsirta, Parlagisas,
Fülemüle, Gém, Gerlicze, Gólya, Partifecske, Pettyesharkály, Pi-
Kakuk, Kékgém, Kerczerucza, piske, Polyikmadár, Reznek, Sárga-
Kesely, Kontyosbanka, Libocz, rigó, Seregély, Sirály, Sírókacsa,
Nádiveréb, Ölyü, Pacsirta, Pipiske, Szárcsa, Szaricsóka, Székisirály,
 ; , . ,: :

Tyúkod 646 Bébicz

Tankócsirke, Tarkaharkály, Túzok, Arany máiingó — Dunántúl,

Vadlúd, Veréb, Villásfecske, Vízi- Mtsz. — Oriolus galbula L.
bika, Vízicsirke, Vízityúk, Vörös-
gém, Vörösvércse, Zöldharkály.
Aranymálinkó — Oriolus gal-
bula L. A mái = mell. Vö. Má-
Tyúkod, a csikasznál. Madár- lonfekv.
nevek Báránybéget Gallinago,
: — —
Aranymáringó rség, Vas
Barázdabilleget, fehér és sárga,
Búárrncza, Daru, Faszkagém, Fe-
m., Mtsz. — Oriolus galbula L.

ketegém, Feketerigó, Feketerucza, Aranyossneff — Nádudvar —

Fige, Gyöngyvér, Halfarkas, Ham- Charadrius pluvialis L.
mosrucza (Hamvas), Kanálosgém,
Kanálosrucza, Kárakatna, Kék- Bábaszarka — Biharudvari,
gém, Kerekszárnyú sas, Kesely- Túrkeve — Lanius excubitor L.
héja, Keselysas, Kesely, Kócsag,
Nádgém, Nádiveréb,
Babuka — sok helyen —
Liba, Libuez,
Upupa epops L.
Fergrucza,
Orsófarkú
Pinty, Rétifetíske,
rucza,
Sárgarigó, Sí- Babutyka
Upupa epops
—
L.
sok helyen —
polom cza, Sorigály (nagy, köze-
pes, kicsi), Stiglincz, Szárcsa, Bagoly — Felstárkány — az
Szaricsóka, Tiszarucza, Tkerucza, öreg kanász azt mondta :i „a haj-
Túzok, Tyúkgém, Tyúköl, Vak- nalt a bagoly i& .megjelenti". —
yarjú, Vasgém, Veréb, Veréböl, Bagoly —
Alsólendván, Nyr. 26 :

Vicsotka, Vízibika, Vízityúk. 559. — baguó ;

plurálisa : baguk,
bagvak. Strix sp.? Máramarosban,
Vaja, Szabolcs m., úrtpl. Sor-
Nyr. 26 : 140., fcoöfa/. -
-
c r ;

j áng, Tökéslúd, Vízigyöngy

.
i
íYasmegye — Nyr. .30 : 99, — Bakcsó — Nycticoráx nyötico-'
íáx L. ; 1; Vakvarjú.
Pityeréi Poszátó. ::

-íiV'eszprém, Keresztveréb.
'"-
Banka — Túrkeve, majdnejn
— Upupa epops L.
általános ,
_

Báránybéget — Tyúkod —
j, ;
,
Madár-szótár. .

Almár — Göcsej, Mtsz. — csikasz. Gallinago gallinago L.

Oriblus ^albula L .

A mekeg hangjától ; a német

Arammá] —
^^
Zilah, Szilágy m., „Kátschschnepfe".
My." 1:281. — Öriolus galbula
Barázdabilleget — Túrkeve,
L ',
t: i. aranymell ; Sopron m.
általánosan is. — Motacilla álba L.
Mtsz. árammáluó.
-íBaták—Ivád— Upupa epops L;
Arammálingó — Szepezd, Zala
m,, Mtsz. — Öriolus galbula L. Bazsar — Lengyeltóti — a

Aranmáringó — Szke-Dencs, madár ; leginkább fiókaveréb.

Somogy m,, Mtsz. — Oriolus gal- Bébicz — bíbicz — Vanellus

bula. L. eristatus L.
 : —

Bekekecske 647 Csörgörucza

* Bekekecske — Nyr. 2 : 227. Babutyka, Banka, Baták, Büdi-

— Gallinago gallinago L. ; hang- banka, Büdösbabuk, Büdösbanka,
utánzó. Büdösdod, Bugybóka, Daduk,
Berkibagoly — Asio accipit- Dutka, Huputa, Kontyos banka,
riniis Pali. Mututka, Szarbabuk, Ututka.

Berkikánya — Milvus migrans Csacsogórigó kóborló

Bodd. Pastor roseus L.
Bibiez — Túrkeve — Vanellus Csaláncsattogató — Pratineola
eristatus L. Szólás. Bocsáron
rubicola L.
Ugat a pásztorkutya = szól a
bibiez.
Császársneff — Numenius arcu-
atus L.
Bjtirucza — Anas querque-
dula L.
* Csattogó — Karezag — gé-

Bölömbika — Botaurus stel-

bics : Lanius coUurio L.
getö jobban fest.
Csette-

laris L.

Buárrucza — Mergus mergan- Cséja — Hydroehelidon nigra h.

ser L. — Búvárrueza, téli. Csér — Túrkeve — Stema
Búbor — Nyitra m;, palóez,
hirundo L.

Nyr. 28 : 145. — Alauda eristata L. Cseregrécze — Csokonya -fr

Búbospaesirta — Alauda eri-

Anas crecca L. .;

stata L. Cseregörucza — Anas crecca L.

Búbosvöcsök — Colymbus eri- * Csetteget — Lanius col-
status L. lurio L.

Bugybóka — Upupa epops L. Csincsarara — Nógrád, lótság,.

Buhú — Lz. — bagoly. Bubo Nyr. 24 95. : — czinke.

bubo L. Csira — Szihalom, Borsod D^r^

Bulikol — Gyöngyösinél, Nyr. Nyr. 24:432. — sirály. Larus.

27 : 163. — burukkol („az örvös, * Csire — Hydroehelidon hi^á" lu
galamb is hagyta buliklását").
*Csiremadár -r^ Túrkeve ;

Búvár — Colymbus sp. ? Hydroehelidon nigra L. "

Búzasneflf — Pavoneella pug- *Csiriglyo — Gömör, ezigány,

nax L. A nyelvrontók „Bajnok Nyr. 24:96. — madár.
bibicze".
Csíz— Chrysomitris spii^us L.
Büdibanka — Upupa epops L.
Csóka — Corvus monedula h:
Büdös Bábuk — Gyöngyösi,
Nyr. 27 — Upupa epops L.
: 163.
Csre — Rétköz, Szabolcs m.

Büdösbanka — Upupa epops L. Csörgkaesa — Anas crecca L.

Országos névjegyzék : Babuka, Csörgörucza — Anas crecca L.
Csulí, csulimadár 648 Fecskefarkú rucza

Csuli, csulimadár — Fehér Diómadár — Pest m., Nyr.

m., Nyr. 26:524., Lázár 121 — 26 : 187. — az ökörszem. Tro-
Passer domesticus L. glodytes troglodytes L.

Csúri — Csallóköz, Pápa,

* Dobosgém — Túrkeve —
Mtsz. — Passer domesticus L. Botaurus stellaris L.

— Sitta europaea L. Dögsas — Vultur monachus L.

Csuszka
Dunarécze — Anas boschas L.
Csuvik — Glaucidium noctuum
Dunairécze — Anas boschas L.
Retz.
Dutka — tótság, Nyr. 27 175.
* Csülök — Numenius arcua- — búbosbanka. Upupa epops L.
:

tus L.
A tótban: dudek, dudok.
Csri madár — Lázár 36 —
csuli (veréb). Passer domesti- Éjjelifecske — B arany ab aksa
cus L. — Caprimulgus europaeus L.

Czakó — Tiszaadony, Bereg Égi bárány Ürb-puszta, —

m., Nyr. 26:476. — a gólya. Pestm. —
Gallinago gallinago L.

Ciconia ciconia L. Emeletesveréb — Farmos —

a Ciconia ciconia L.
Czankócsirke
* Túrkeve, — gólya.
mert a kéményre rakott
Meztúr —
Ortygometra porzana
Azért,
nagy fészke oldalaiban a veréb
L.; L. Tankócsirke.
fészkel — tehát földszínt.
Czigánykaosa — Túrkeve —
Fuligula nyroca Güld.
Fágutukirály — Szentgyörgy-
völgy, Zala m., Njr. 2:279. -
Czigányrucza — Biharudvari ökörszem vagy királyka (fágutu =
— Fuligula nyroca Güld. favágó törzs). Troglodytes sive

* Czigányvarjú — Karczag — Regulus.

Corvus frugilegus L. Farczinyamadár Hegyhát, —

Körmend, Vas m., Nyr. 27:96.
Czinege — sok helyen — — Ruticilla tithys L.
Parus sp.
Paszgógó — Kopács, Dráva-
Czinke — Técs, Nyr. 26 : 140. mell., Csúza, Baranya m., Mtsz.
— Visk. : czink. Parus sp. — Nycticorax nycticorax L.

Czink 1. Czinke. Faszkagém — Ardettaminuta L.

Favágó — Pest m., Nyr. 26:
Dankacsüre — Larus ridi- 187. — (harkály). Dendrocopus
bundus L. major L.
Daru — Túrkeve — Grus Fecske — Hirundo rustica L.
cinerea L.
Fecskefarkú rucza — Dafila
Darugém — Ardea cinerea L. acuta L.
 !

Fehér barázdabilleget 649 Gimpli

Fehér barázdabilleget — Mo- * Fülesbagoly — Sok helyen :

tacilla álba L. Ftilesbagó. — Asio otus L.

Pejérgém — Ardea álba L. Fürj — Túrkeve — Cotumix

*Feketefú — Békés — Oede-
coturnix L.

mia fusca L. Füstifecske Hirundo ru-

* Feketegém — Békés — Ardea stica L.

purpurea L.
Gagó — Beregszász, Nyr. 26:
* Feketególya — Túrkéve — 329. ; 27 : 95.; Bereg m., Székely-
Ciconia nigra L. föld, Mtsz. — gólya, Ciconia cico-

*Peketekér — Oedemiafusca L. nia L.

Feketeliba — Anser fabalis L. Galambászókánya — Astur pa-

lumbarius L.
Feketerigó — Túrkeve — Tur-
dus merula L. Galambozókánya — Csokonya
Feketerueza -Oedemiafusca L.
— Astur palumbarius L.

Fekete sneff — Ibis falcinel-

Galambsirály — Larus ridi-

bundus L.
lus L.

Fekete tar variu — Sz. F. B.

*Galambsneff Túrkeve, Bi- —
harudvari— Pavoncellapugnax L.
— Cornix nigricans. Elfogadható,
hogy ez a kiveszett Geronticus * Galléros vöcsök — Túrkeve
eremita emléke él mond okában
:
— Colymbus eristatus L.

Hajdúszoboszlón, Kunhegyesen. * Gébics — Túrkeve — Lanius

Feketevarjú — Corvus frugi- coDurio L.
legus L., népiesen pápista varjú. Gelieze — Turtur iurtur L.
Fészek fent — Veszprém m., Gém — Ardea cinerea L.
Nyr. 25 474. — fészekben a leg-
:

ifjabb fióka,á. é. emberre is

Gemecs —
Csongrád és Tisza-
gyerek =
utolsó gyermeke egy
f. :

újfalu, 28 144.
Nyr. Ardea : —
cinerea L. Halászszerszám is.
házaspárnak.

Fige — Aegithalus penduli-

Gerle — Turtur turtur L.

nus L. Gerlicze — Túrkeve — Turtur

Fogoly — Túrkeve — Perdix
turtur L.

perdix L. A Nyr. 24 209. a né-

: *GUlemadár — Ivád, Heves
met Vogelbl származtatja ! ! m. — Turtur turtur L.

Fosgém — Ardea cinerea L. *Gillimadár — Turtur turtur L.

Fostosgém — Ardea cinerea L. —
Gimpli — Nyr. 24:248. Pyr-
Fülemüle — Túrkeve — Lus- rhula pyrrhula L. A német gim-
cinia luscinia L. pel, osztrák-bajor gimpl.
 :

Godahujtó 650 Istig lincz

Godahujtó — Numenius arcu- Hammosrucza — Fuligula fe-

atus L. rina L. — Hamvasrucza.
*Gojzer — Túrkeve —
Nume- Hamvasvérese — Cerchneis ves-
nius arquatus L. A német Kaiser pertinus L.
(Sclmepfe.)
Haris — Nyr. 27:508. —
Gólasneff — Himantopus hi- Szólás : A harist maga szaván
mantopus L. fogják meg. Crex pratensis
Bechst.
Gólya — Túrkeve — Ciconia
álba L.
Harkály— Picus maior L.
* Gödény — Túrkeve — Pele- Harkán — Picus maior L.
canus onocr. L., már elmaradt. Harukály — Gyimes, Csík m.,
Nyr. 28 142. — harkály. Picus.
*Gdin — Karczag — gödény, :

Pelecanus onocr. L. a negyvenes Hattyú — Cygnus musicus L.

években — XIX. század — még Hegedss — Moldvai csángó,
volt; csrének fels kávájából me- Nyr. 31 84. — varjú.
:

rítkanalakat csináltak. L. Nagy-

Héja — Astur palumbarius ,L.
bögyú.
Hérká — Nyitra. palócz, .Nyr.
Gúnár — Nyr. 24:249! --a 28:496. — Picus sp.
ludfélék hímje. Szepesi szászban:
goner; német : ganner. *Herkály — Békés — Picus
maior L.
*Guvat — Túrkeve — Rallus
aquaficus L. Hérkvány — Nyitra, palócz,
Nyr. 28:496. — Picu»/ '-'^
Qyalogkócsag — Ardea gar-
zetta L.
Holló — Corvus corax L.

Gyöngyvér Anser albifröns Homoki tyúk — Oedicnem.u&

Scop. arépitans Temm.
Húrosmadáx — Turdus viscivo-
*Híajastelepi —^i Békés m. rus L.
Ardea ralloides Scop.
, Húrosrigó — Turdus viscivo-
Halászka Sterna sp. rus L. i

Halászpéter — Larus argenta- Hülü — Nagykrös, Nyr. 24

tus Brünn. 335. — ölyü, ölyv. Buteo
buteo L.
Halfarkas — Phalacrocorax
carbo L. r^
*Isnef — Békés — Scolopax
Halkapó — Larus sp. rusticola L.

Halkaptató — Larus argenta- - Istiglincz — Carduelis car-

tus Brünn. duelis L.
 - -

Jegeskacsa 651 Kerekszárnyú sas

* Jegeskacsa — Túrkeve — Kánya —

Buteo buteo L.
Fuligula t'langula L. De mert a Buteo
téves, ölyv; =
kánya pedig Milvus.
Jegeskér — Fuligula clan-
gula L. Kappan — Nyr. 24:269. —
herélt him madár. Német: kapp-
Jegesrucza — Fuligula clau-
hahn; osztrák-bajor: kaphan. *Kö-
gula L.
zönségesen: „Kapaun, Kapauner".
*Jégfú — Békés — Fuligula
Kárakatna — Phalacrocorax
clangula L.
carbo L.
Jégmadár — Alcedo ispida L. * Kárakatona — Túrkeve —
Jenige —
Zsögöd Ampelis — Phalacrocorax carbo L.
garrula. L.Szemere László szerint Karoj — Szihalom, Borsod m.,
székely neve a madárnak. Nyr. 24 432.
: — a karvaly, Accipiter
nisus L.
Kába — Falco subbuteo L. Karvaj — Accipiter nisus L.
Kakuk — Cuculus canorus L. * Kaszásfecske — Túrke\é —
Kaláncsrú rucza — Spatula Cypselus apus Iliig.
"
clypeata L. -
Kazári fecske — tóiód ifi?*—

Kálomista varjú — Corvus Cypselus apus Iliig.

cornix L. L. Kálvinista varjú.

Kékgém — Túrkeve, Békés —
Kálvinista varjú — országosan Ardea cinerea L.
— a Corvus cornix L. Mert KékküU Békés Mta
megszánj a a dögöt, tehát nem , .
europaea L.
böjtöl, szemben a pápista varjúval,
L. Magyar varjú, Kálomista varjú. Kókvarjú — Coracias garrula h.
Kanalasgém -^ Platalea leuco- *Kékvéröse — Türkeve '^
rodia L. - — Cerchneis vespertinus L. .,,

Kanalaskacsa — Spatula cly- Kenderike — Fringilla canna*

peata L. n .d"i^.
'^ bina L. -y

Kanalasrucza — Biharudvari * Kendermagos rucza — Túrv

— rSpatula clypeat^-^ L, kéve — Anas strepera L.

*Kanálosgém — Túrkeve — Kerezekácsa — FuUgula clan-

Platalea leucorodia L. gula L.

Kanáloskaosa — Spatula cly- *Kerczerucza — Túrkeve, Bé-

peata L. kés m. — Fuligula clahgula L.

Ksuiálosrucza — Spatula cly- Kerekszámyú sas — Tyúkod

peata L. -^ Buteo buteo L.
 !

Keresztveréb 652 Magyar rucza

Keresztveréb —Monticola saxa- Lapátorrú rucza — Spatula

tilis L. Veszprém. clypeata L.

Kesely — Vultur. Lapátosrucza — Nádudvar —

Keselysas — Vultur. Spatula clypeata L.

* Kesely — Túrkeve — Vul-

Lappantyú —
Nyr. 28 566. :
—
Caprimulgus europaeus L.
tur monachus L.

Kótkés — CrexpratensisBechst., Lébucz — Beregszász, Nyr.

a madár szava s innen hars, ha-

26 382.
: — Vanellus eristatus L.
Nyr. tévesen definiálja halász-
ris is.
madárnak. Vö. Libocz.
Királyvöcsök — Colymbus eri-

status L.
Lengyelliba — Anser albifrons
Scop.
Kiskócsag — Ardea garzetta L.
Liba — Anser cinereus Mey.
Kiszvágó — Sterna hirundo
Libocz — Libucz. Vanellus eri-
L. Küszvágó.
status L.
* Kócsag —
Túrkeve — Ardea — Vanellus eristatus L.
Libucz
álba L. Már elmaradt.
Kontyosbanka — Upupa epops. Lilik — Túrkeve, Békés m. —
Anser albifrons Scop. Szilágyi
L.
Bálint karczagi öreg juhász sze-
*Kótyag —
Somogy m. — kó- rint „nem magyarul szól".
csag, Ardea álba L.
Lószem sirály —
Békés m. —
Kölessneff — Pavoncella pug- Larus argentatus Brünn.
nax L.
Lotyogóliba — Nádudvar —
*KiitiveTéb — Pratincola rubi- Anser sp.
Gola L. A kutak kávájának
gerendázatában
síki

is fészkel.
Lovaskócsag — Ardea álba L.

*Lúszem sirály — Túrkeve —

Kuvik — Glaucidium noctuum
Larus argentatus Brünn.
Retz.

Küll — Nyr. 28: 185. — Picus Macskabagoly Syrnium

viridis L. Zilahon „ács" a gúny- aluco L.
neve. * Miért volna gúnynév, mi- Madarak királya — Gyimes,
kor a madár valósággal ácsolva Csík, Nyr. 28:142. — Csak Regu-
keresi eledelét. lus lehet.

Küszvágó — Sterna hirundo L. * Magyar rucza — Karczag —

*Kvakvarjú — Túrkeve — Nyc- tkés. Anas boschas. Szilágyi Bá-
ticorax nycticorax L. lint öreg juhász így értelmezte

szavát: Adám-Gáspár-Pál-Pál-Pál
Lábaskócsag — Ardea álba L. (bis). Kitn.
Magyar varjú 653 Orsórucza

Magyar varjú — Túrkeve, Kar- *Nagybögyü Karezag — 1. —

czag — Corvus cornix L., majd- Gdin^ azaz Pelecanus onocro-
nem országosan „kálvinista v." talus L.
mert megszállja a dögöt, tehát Nagykócsag — Ardea álba L.
nem böjtöl.

Málonfekvö — Caprimulgus
Nagylúd — vadlúd — Anser

europaeus L. Mái = mell. Vö.

cinereus Mey.

Aranymálinkó. Nagysas — Békés — Aquila

Maró — Falco peregrinus Tunst. chrysaetus L.

Martifecske — Clivicola ripa- Nagyvadlúd — Anser cinereus

ria L. Mey.
* Mátyás — Túrkeve és sok Nyárilúd — Anser cinereus
helyen — Garrulus glandarius Mey — A sárréti nép, Osv. p. 19.,
L. Szavával a nevét mondja. falkaszámra (50—100 drb.) ne-

Mezei pacsirta — Alauda arven- velte házánál ; a pákászok ladik-

sis L. számra szedték a tojást, fogták

Mezei veréb — Túrkeve — trrel a madarat. A rétséggel

tünedezik.
Passer montanus L.

MólsnefT — Gallinago gallinago

Nyílfarkú rucza — Dafila

L. — Mórsneff.
acuta L.

*Mórsneff Túrkeve — — Galli- Nyulászukánya — rség, Vas

nago gallinago L.
— Milvus regalis
m., Mtsz. Pali.

Muszka veréb — Székelység Nyúlverkánya — Milvus re-

Ampelis garrula L. Téli vendég galis Pali.

1. Jenige. Nyuszka — Nógrád m., Mtsz.

Mututka — Nyitrai palócz, Nyr. csupasz madárfióka.
28:496. — Upupa epops L.
*01ápap — Túrkeve, Békés —
Nádgém — Ardetta minuta L.
Nycticorax nycticorax L.
Nádibika — kolozsvári glosz-
szák 1577. (ekewr bika helyébe Olomári — rség, Vas m.,
írva) Nyr. 36 : 18. — a bölömbika, Mtsz. — Oriolus galbula L. (azaz

Botaurus stellaris L.
aranymálú).

* Nádiveréb — Túrkeve — *Orsófarkú kacsa — Túrkeve

Acrocephalus turdoides Mey, de — Dafila acuta L.
egyszersmind Emberiza schoe-
Orsófarkú rucza — Dafila
niclus L. (nem jó). *A madár
acuta L.
lármájára vonatkozik : „zsinatol,
mint a nádiveréb ", ez csak az * Orsórucza — Békés, Bihar-
A. turdoides lehet. udvari — Dafila acuta L.
 :

Öklömbujár 654 Rétífecske

Öklömbujár — Colymbus mi- Pettyegesharkály Picus

nor Gm. maior L.
Ökörszem — Túrkeve — Tro- Pintlivöcsök — Békés Co-
glodytes troglodytes L. lymbus minor Gm.
Ölyü — Buteo buteo L. ... Pinty — Túrkeve — Fringilla
*Ölyv — Túrkeve — Astur pa- coelebs L.

lumbarius L. Pintyke— Fringilla coelebs L.

*rgúnár — Balatonmell. — Pióka csalogató — MNy. 11:

a nyári ludak — Anser cinereus 39. — halászmadár v. sirály (e.

Mey — között az, a mely rködik, h. pióczacsalogató).

a míg a tömeg pihen.

Pipiske — Túrkeve — Alauda
Örvössneff — Pavoncella pug- eristata. L. — Bojtárok tréfája:
nax L. hányat tojik a pipiske ? Ha a kér-
dezett számot vetett hozzá s ta-
Pacsirta — Alauda arvensis L. lálgatta, a lefzés ez hun többet, :

*Pallagisas — Békés — Cir-

hun kevesebbet. Tótban pipiska. :

Nyr. 27:176. A név a madár

cus, rendesen az aeruginosus L.
szavától ered.
Fallagsas — Circus aerugino-
* Pisze — —
Kisújszállás
sus L.
tréfásan a hosszúcsrú gojzer ==
.Pápistavarjú — Corvus fru- Numenius arcuatus L.
gilegus L. azért így, mert nem
;

jár dögre, tehát böjtöl; szemben

Pityer — Orosztony, Zala m.,

a kálvinistavarjúval.
Nyr. 24 384. : — Anthus sp. ?

— Fuligula ferina L.
-^
*Polyikmadár — Túrkeve —
Paprécze
Numenius arcuatus L. A kiál-

Parlagisas — Túrkeve — Cir- tástól.

cus aeruginosus L. ^Poszáta— Sylvia sylvia L.

* Partifecske — Türkeve — . Poszató — Vas m., Nyr. 30 99. :

Clivicola riparia L.
Purzsavöcsök — Colymbus
— Hydrochelidon sp.
Partisirály minor Gm.

*Pásztorkutya — Bocsár — Rabecz — Nyr. 27 176.

:
—
a bíbicz — Vanellus eristatus — veréb. Passer domesticus. A tót
mert ha megszólal, biztosra vehet, vrabecz.
hogy ember vagy kutya van kö- Báró — nyitrai palóczoknál,
zelben. Szólás : „ugat a pásztor- plurális ráruók, Nyr. 28 497. —
kutya" = szól a bíbicz.
:

talán a kerecsensólyom.
:

Pergrucza — Anas querque- Hétifecske — Tyúkod — Sterna

dula L.. nigra L.
 .

Rétirig 655 Szánkó

Rétirigó — Acrocephalus tur- * Sirály —

Túrkeve Larus —
doides Mey. általában Munkácsi török, Gom-
;

Reznek — Túrkeve Otls — bocz vogul eredetnek tartja:

sir a, sirrá, MNy. I : 421.; Nyr.
tetrax. L. Ritka. Egykor közön-
20 : 68. Vö. Pungur, MNy. II :
séges volt.
114—118.
Rozsdagém — Ardea purpu-
— Nyitra m., palócz, Nyr.
Siska
rea L.
28 — Alauda eristata L.
495.
*Röpösmadár — Csúza, Bara- :

— szárnyra kel madárfiú. * Sivófúvó — Karczag — kacsa,

nya m.
„fényesfejú", kicsint, tehát Anas
- Sá-rcza — Fulica atra L. crecca L.

Somogyi pákászok így nevezik; * Sivókacsa Túrkeve — Anas

tényleg a sarak (stagnum) madara. crecca L.

•
Sárga barázdabilleget — Mo- Sneff — Nyr. 24:396. —
tacilla flava L. Scolopax rusticola L. Német
Schnepfe.
Sárgarigó — Túrkeve Orio-—
lus galbula L. Mondóka: Itt a Snyef — Scolopax rustiéola L.
dió, fiú, fiú! vagy: Kell-e dió Sórigály — Larus ridibundus L.

Sorjáng — Hydrochelidon nigra

fiú?

Sárgyóka — Motacilla flava. L. L. Sterna sp. ?

„A
Lengyeltóti : hol a bival a
Sorjázik — Csapodi, Nyr. 26 :

berek szélén a sarat tiporja, ez a

madár a friss tiprásokon keresgél"
517. — a madár egymásután
való vonulása.
Sárjánka Emberiza citri-
Stiglincz Carduelis car-
nella L. duelis L.
Sármány — Emberiza citri- Sugárkacsa — Dafila acuta L.
nella L.
Surgyi — Emberiza calandra, L.
Sármászó rucza — Anas quer-
quedula L.
Süske — Révkomárom —
Alauda eristata L.
Sas — Aquila sp.
—
Szacskó Fulica atra L.
Sáska — Ibis falcinellus L.
— Túrkeve —
Sza-icsóka
^-. a hajlott csrére czéloz.
Caracias garrula L.
Serege — Sturnus vulgáris L.
Szajkó — Garrulus glanda-
Seregély — Túrkeve — Stur- rius L.
nus vulgáris L.
Szalonka — Scolopax rusticola
Seregény — Sturnus vulgáris L. L., nn., de terjed.

Sípolórucza— Anaspenelope L. Szánkó — Totanus totanus L.

Szántóka 656 Törtly

Szántóka — Gyimes, Csík m., Tankó csirke —

Túrkeve 1. —
Nyr. 28 142.
:
— Alauda arven- Czankó csirke. Totanus totanus L.
sis L.
Tarkagólya — Ciconia álba L.
Szarbabuk — Upupa epops L.
Tarkaharkály — Túrkeve —
Szárcsa — Túrkeve és szerte Picus major L.
— Fulica atra L.
Tarkanyakú vércse — Falco
Szarka — Pica pica L. subbuteo L.

Szarkagábor — Lanius excu- Tarkavarjú —

Ivád,. Heves m.
bitor L. — Corvus cornix L.
Szarkagébics — Lanius excu- Tarvarjú —
Geronticus ere-
bitor L. mita L. Vö. Fekete tar variu.
Székács Columba palum- *Tes-tes madár —
Karczag
bus L. — gojzer. Numenius arcuatus Lu
Székicsér — Glareola torquata
Terep — Erismatura leucoce-
Briss.
phala Scop.
Széki sirály — Túrkeve — Tikhordókánya
Glareola pratincola L. = tor-
lumbarius L.
Astur pa-

quata Briss.

Székiszarka — Himantopus
— Anas boschas L.
Tiszarucza

himantopus L. Torkosgém — Ardea cinerea L.

Szélbaszó — Cerchneis tinnun- Tcsér — Numenius arcuatus L.
culus L.
Töcsmadár — Numenius arcu-
Szélkiáltó — Numenius ar- atus L.
cuatus L.
Tkekacsa — Anas boschas L.
Szénezinke — Parus maior Tkerucza — Tyúkod — Anas
L., nn.
boschas L.
Szikisirály — Glareola torquata Tkéskacsa - Túrkeve
Briss.
Anas boschas L.
Szkeliba Nádudvar — Anser Tkéslúd — Anser cinereus
anser Auct.
Mey.
* Szkerigó —
Felstárkány — Töklincz — nyitrai palócz,
Turdus musicus L.
Nyr. 28:497. — CardueHs car-
Szriszarka — Lanius excu- duelis L.
bitor L.
Tökös — Lengyeltóti — a
Szürkegém — Ardea cinerea L. fiamadár, fiaveréb.

Szürkevórcse — Cerchneis ves- Törtöly — Ismeretlen helyrl,

pertinus L. Kimnach Ödön, Nyr. 27 : 141. —
 ;

Tövisbujó 657 Vereskér

gerlicze. (Talán a német Turtel- Vadlúd

* —
Túrkeve Anser —
taube-bl. A szó hazáját nem segetum Gm. Anser fabalis Lath.
ismerem). Turtur turtur L. ? *Karczag —
Szilágyi Bálint öreg

Tövisbujó — Troglodytes tro- pásztor szerint ezt mondja Kis- :

glodytes L.; de Somogyban min- Gál —

Gáspár (bis).
den bokorlakó kismadár. Vadpáva — Gyimes, Csík m.,
Tövisszúró — Lanius collurio L. Nyr. 28 : 142. — Tetrao uro-

tubicza — Nyr. 24
gallus L.
Tuba, :

401. — a német: Taube. Vadrucza Anas boschas L.

* Túzok — Túrkeve —
Otis Vakvarjú — Nycticorax nycti-
tarda L. A sárrétipákászok — corax L.
Osv. p. 19. — télen ólmoses Varjú — Corvus. — Örmény-
idején „behajtották". *A Tisza ben vari, vori, NyT. 27
: : 57.
mentén lovas pásztorok nagyon nyitrai palócz varja, Nyr. 28
: :
gyakorolták a beterelést.
497.
Tüskebujkáló — Orosztony, Vasgém — Ardea cinerea L..
Zala m., Nyr. 24:384. — Tro- juv.
glodytes troglodytes L. L. Tövis-
bújó is.
Vasharkály — Dryocopus mar-^
tius L. (Huszt).
Tyúkgém — Ardea ralloides
Vasvarjú — Coracias garrula
Scop.
L. — néhol Vasv árnyú.
Tyúköl — nyitrai palócz,
Vasvarnyú — Coracias garrula
Nyr. 28 497. :
— tyúkörü madár. L.
Astur palumbarius L.
Vércse — Cerchneis tinnuncu-
Ututka — nyitrai palócz, Nyr. lus L.

28 496.
:
— Upupa epops L. Veréb — Túrkeve és országo-

Ük — Csallóköz, Nyr. 333. san — Passer domesticus L.

1 :

— tiköl. * Astur palumbarius L. Verébgébics Lanius collu-^

rio L.
Ülü — Gyimes, Csík m., Nyr.
28 142.
:
— ölyv. Buteo buteo L.
Veréböl — Accipiter nisus L..

Veresbegy — Erithacus rube-^

Vadgalamb — Columba oenasL. cula L.
Vadgerlicze — Turtur turtur L. Veresgém — Túrkeve — Ardea
Vadkecske — Börvely, Ecsedi purpurea L.
láp — Gallinago gallinago L. Veresgérrucza — Biharudvari
Mekeg hangjáról. — Fuligula ferina L.

Vadliba — Anser fabalis Lath. Vereskér — Fuligula ferina L..

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 42

Veresvércse 658 Bölömbika

Veresvércse Cerchneis tin- Madár-névrendszer.

nunculus L. Magyar-latin

Vicsotka — Colymbus minor II.

Gm. Pásztorok, halászok és urak

Villásfarkú — Dafila acuta L.

madárismerete.
Nomenclatura.
* Villásfecske — Túrkeve —
Hirundo rustica L.
* Arany málinkó — Oriolus
galbula L.
Villásrucza — Dafila acuta L.

Vízibika — Túrkeve — Botau- Bábaszarka — Lanius excu-

rus stellaris L. L. Dobosgém. bitor L.

Vizicsirke — Túrkeve — Orty-

*Babuka — Upupa epops L.

gometra porzana L. *Babutyka — Upupa epops L.

Vízigyöngy — Vaja, Szabolcs Bagoly — Strix spec.

m. — Larus ridibundus L. * Bakcsó — Nycticorax nycti-

Vízityúk — Túrkeve — Galli- corax L.

nula chloropus L. * Banka — Upupa epops L.

Vöcsök — Colymbus sp. Báránybéget — Gallinago

Vörösbegy — Túrkeve — Eri- gallinago L.

thacus rubecula L. Barázdabilleget — Motacilla

Vöröshátú gébics — Király- álba L.

halom, Csongrád m. — Lanius *Baták — Upupa epops L.
Bazsar — Avis.
collurio L.

Vörösrécze — Fuligula ferina L. *Bébicz — Bibicz — Vanellus

Vörösvércse — Túrkeve — eristatus L.
Cerchneis tinnunculus L.
Bekekecske — Gallinago gal-

Zöldfej rucza — Anas bos-

linago L.

chas L. Berkibagoly — Asio accipitri-

Zöldharkály — Túrkeve — nus Pali.

Picus viridis L. Berkikánya — Milvus migrans

Zöldkánya — Coracias gar-

Bodd.

rula L. * — Vanellus eristatus L.

Bibicz

Zsidómadár — Ibis falcinel- *Bjtirueza — Anas querque-

lus L. dula L,

Zsóna — Picus viridis L. A * Bölömbika — Botaurus stel-

tót Zlna. laris L.

Buárrucza 659 Fige

Buárrucza — Mergus mergan-

ser L.
Fogoly 660 Jégfií

Fogoly — Perdix perdix L. Gyöngyvér

Posgém — Ardea cinerea L. Scop.

*Postosgém — Ardea cinerea L.

Fülemüle — Luscinia lusci-

nia L.

Fülesbagoly — Asio otus L.

Fürj — Coturnix coturnix L.

* Füstifecske Hirundo ru-

stica L.

*Galambászókánya — Astur
palumbarius L.
*Galambsirály — Larus ridi-

bundus L.
*Galambsneff — Pavoncella
pugnax L.
* Galléros vöcsök — Colymbus
eristatus L.

Gébics — Lanius sp.

*Gelicze — Turtur turtur L.

*Gém — Ardea cinerea L.

* Gerle — Turtur turtur L.

*Gerlicze — Turtur turtur L.

*Gillimadár — Turtur turtur L.

*Godaliujtó — Numenius ar-

cuatus L.

*Gojzer -
Jégmadár 661 Lovaskócsag

Jégmadár — Alcedo ispida L. * Kerczerucza — Fuligula clan-

gula L.
*Kaba — Falco subbuteo L.
Keresztveréb — Monticola sa-
Kakuk — Cuculus canorus L. xatilis L.

* Kaláncsrü rucza (madár) — * Kesely — Vultur.

Spatula clypeata L. * — Vultur.

Keselyhéja
* Kálomista varjú — Corvus *Kesely sas — Vultur.
Kesely — Vultur.
cornix L.

* Kanalasgém — Platalea leu-

Királyvöcsök — Colymbus eri-
corodia L.
status L.
* Kanalaskacsa — Spatula cly-
Kiskócsag — Ardea garzetta L.
peata L.
*Kiszvágó — Stema hirundo L.
*Kanálosgém — Platalea leu-
corodia L. Kontyosbanka — Upupa epops
L.
*Kanálosrucza — Spatula cly-
peata L.
* Kócsag — Ardea álba L.

* Kánya — Buteo buteo L.

*Kótyag — Ardea álba L.

*Káxakatna — Phalacrocorax
* Kölessneff — Pavoncella pug-
nax L.
carbo L.
* Karvaj — Accipiter nisus L.
Küll — Picus viridis L.

*
Kaszásfecske — Cypselus
* — Stema hirundo L.
Küszvágó

apus Iliig. Kutiveréb — Pratincola rubi-

*Kazáfifec8ke — Cypselus
cola L.

apus Iliig. Kuvik — Glaucidium noctuum

* — Ardea cinerea L.
Kékgém
Retz.

*Kékküllö — Sitta europaea L. * Lapátorrú rucza — Spatula

Kékvarjú — Coracias garrula

clypeata L.
*

L. Lappantyú — Caprimulgus
*Kókvércse — Cerchneis ves- europaeus L.
pertinus L. * Lengyelliba — Anser albi-

Kenderike — Fringilla canna-

frons Scop.

bina L. *Liba — Anser cinereus Mey.

Kendermagos rucza — Anas *Libocz (Libucz) — Vanellus

strepera L. eristatus L.

*Kerczekácsa — Fuligula clan-

* Lilik— Anser albifrons Scop.
gula L. * Lovaskócsag — Ardea álba L.
Ltiszem sirály 662 Rozsdagéni

*Lúszemü sirály — Larus ar-

gentatus Brünn.
Sárcza 663 Tes
*Sárcza — Fulica atra L. Szánkó — Totanus sp.

* Sárgarigó — Oriolus gal- *Szarbabuk — Upupa epops L.

bula L. * Szárcsa — Fulica atra L.
Sargyóka — Motacilla flava L.
*Szariesóka — Coracius gar-

Sármány Emberiza citri- rula L.

nella L. Szarka — Pica pica L.

Sármászórucza — Anas quer- * Szarkagébics — Lanius excu-
quedula L. bitor L.

Sas — Aquila sp. Székács Columba palum-

* Sáska — Ibis falcinellus L. bus L.
* -
Serege — Sturnus vulgáris L.
*
Székicsér Glareola tor-

quata Briss.
* Seregély (Seregény) — Stur- —
*Szókisirály Glareola tor-
nus vulgáris L.
quata Briss.
* Seregény — Sturnus vulgá- * Szélkiáltó — Numenius arcua-
ris L.
tus L.
*Sipolórucza — Anas pene-
Szénczinke — Parus maior L.
lope L.
* Szikisirály — Glareola tor-
* —
Sirály Larus.
quata Briss.
*Sivófú — Anas crecca L.
Szriszarka — Lanius minor
*Sivókac8a — Anas crecca L. Gm.
*Snyef — Scolopax rusticola L. *Szürkegém — Ardea cinerea L.
Szürkevércse — Cerchneis ve-
*Sorigály — Larus ridibun-
spertina L.
dus L.

Sorjáng — Hydrochelidon nigra Tankócsirke — Totanus tota-

L. nus L.
Stiglincz — Carduelis cardue- * Tarkagólya — Ciconia ciconia
lis L.
L.
Sugárkacsa — Dafila acuta L. * Tarkaharkály — Picus maior

Surgyi — Emberiza calandra L.

L.
* Tarkanyakú vércse — Falco
Süske — Alauda eristata L. subbuteo L.
*Szajkó — Garrulus glanda- Tar varjú Geronticus ere-
rius L. mita L.
* Szalonka — Scolopax rusti- *Tes — tesmadár — Nume-
cola L. nius arcuatus L.
Terepü 664 Vörösrécze

Terepü — Erismatura leuco- Vasharkály — Dryocopus mar-

cephala Scop, tius L.

Tikhordókánya — Astur pa- * Vasvarjú — Coracias gar-

lumbarius L. rula L.

* — Anas boschas L.
Tiszarucza Vércse — Cerchneis tinnun-

Torkosgém — Ardea
* culus L.
ci-

nerea L. Veréb — Passer domesticus L.

*Tcsér — Numenius arcua- Verébgébics — Lanius col-

tus L. lurio L.

*Töcsmadár — Numenius ar- * — Accipiter nisus L.

Veréböl
cú atus L.
Veresbegy — Erithacus rube-
* Tkekacsa — Anas boschas L. cula L.
* Tkéskacsa — Anas bos- * Veresgém — Ardea pur-
chas L. purea L.
*Tkéslúd — Anser cinereus * Veresgér — Fuligula ferina L.
Mey.
* Vereskér — Fuligula ferina L.
* Tökös — Fiamadár.

Tövisbujó — Troglodytes tro-

* Veresvérese — Cerchneis tin-

nunculus L.
glodytes L.

* Tövisszúró — Lanius col-

Vicsotka — Colymbus minor

lurio L.
Gm.

Túzok — Otis tarda L. * Villásfarkú — Dafila acuta L.

* Tyúkgém — Ardea ralloides Villásfecske Hirundo ru-

Scop. stica L.

* Tyúköl — Astur palum- * Villásrucza — Dafila acuta L.

barius L.
*Vizibika — Botaurus stella-
Vadgalamb— Columba oenas L. ris L.

*Vadgerlicze — Turtur tur- * Vízicsirke — Ortygometra

tur L. porzana L.
* Vadliba — Anser fabalis L. * Vízigyöngy — Larus ridibun-
* — Anser fabalis L.
Vadlúd dus L.

*Vadrucza — Anas boschas L. Vízityúk — Gallinula chloro-

* Vakvarjú — Nycticorax nycti- pus L.

corax L. Vöcsök — Colymbus sp.

* Vasgém — Ardea cinerea L. * Vörösrécze — Fuligula fe-

ifjabb. rina L.
 ;

Zldfej rucza 665 Birs

* Zöldfej rucza — Anas Bacsó-körte — Badacson, Pere-

boschas L. cseny, Szilágysomlyó, MNy. 1:331.

* Zöldharkály — Picus viri-

— apró és zamatos íz, ji'ilius ele-

dis L.
jén ér körtefaj.

* Zöldkánya — Coracias gar- Bagrena — Ada, Bács m., Nyr.

rula L. 31 : 286. — bagrenafa = akáczfa,
* Zsidómadár — Ibis falcinel-
Bagrenát sodorni = hosszú nád-
szállal a fáról az akáczfavirágot
lus L.
leszakítani.
*Zsóna — Picus viridis L.
—
Bakbüzü körte Nyr. 8:550.
— 1300. évi okmány: arbor pirique
Fa- és bokorismeret.
vulgo dicitur bogbwzw. Nagy Gyula
A somogyi adatok mind Eálmáncsá- szerint a muskotálykörtét helyen-
ról valók.
ként a nép ma is bakhüznek
Áfonya — erdélyiesen havasi nevezi.
eper v. kukojcza — Vaccinium, *Barkócza — Somogy m. —
leginkább a V. Myrtillus L. A ro-
Sorbus torminalis Crantz.
mánban aíina, Nyr. 2 536. Bor-
bás szerint a magyarországi oláh-
:

Bédó — Sima, Somogy m., Nyr.

ságtól kölcsönvétel (Pallas Lexi-
19 380.
:
— a nyírfa haja, a mely-
kon I.)
bl a pásztorok sótartót is készí-
tenek.
Akasztófa — Nyr. 7:415. —
1291. évi okmányban „arborpla- *Berekfa — Somogy m. —
tani, que dicitur akaztofa".
:

Alnus glutinosa L. Gaertn. —

Berökfa — Sima, Somogy m.,
Akicza — Pálfa, Vas m., Nyr.
Nyr. 19:380.; Göcsej, Mtsz. —
26:45.— Robinia pseudoacacia L. Alnus glutinosa.
Aranypár alma — Körmend, —
Berekönyefa 1304, 1270,
Vas m., Nyr. 27 96. — angol —
:

Nyr. 7:317. az okmányban

arany parmén.
„berekunefa" és„berekuna" aliam
Árpánér alma — Székely- Julg'', nyilván „tölgy", de így
lí eresztúr, MNy. 1 : 281. — korai, hibás, mert ez Quercus, holott a
az árpával egy idben ér alma. B. Sorbus. A tót Brekina.
Vö. Arpári alma. * Berkenye — Somogy m. —
Árpári alma — Moldva, Klézse Sorbus domestica L.
Mtsz. — aratáskor ér almafaj.
Berökfa — 1. Berekfa.
Vö. Arpánér alma.
— T. — Birs — Cydonia vulgáris WiUd.
* Aszúfa S. K. p. ü. 1632
hisalma, Klézse, Moldva; hisóma
száraz fa.
Somogy és Tolna m. ; hizsalma
Átányfa — Barkóság, Nyr. 32 : Szürnyeg, Zemplén m., Mtsz. ; hizs-
520. — szerint Tamarix. körté, Szürnyeg, Zemplén m., Mtsz.
 ::
;

Bodzafa 666 Csórmán y

hiskörtélyfa, Csernahó, Zemplén 1193: bikfa (Nyr. 23 : 327.); 1260

m., Nyr. 15:431. bik (uo.); 1263: zeles byk (Nyr,

Bodzafa
* Somogy m.— — 7:317); byk tuke (uo.) 1302:
1301—1321 hangasbyk (Nyr. 8 :
Sambucus nigra L. Gerencsér,
78); 1335: bykerdeu (Nyr. 22
Nyitra m. palócz, Nyr. 33:461.
— bojzéng.
360.); 1336: bykerdev (uo.)
1357: bikfa (uo.). Az ószlovénban
Borfa — Ghymes, Nyitra m. buky németben buche (Miklo-
; :

palócz, Nyr. 33:464.; fenyfa; a sich, Nyr. 11:118); tótul: buk.

régiségben 1269 : horfa, Nyr. 7
317. — Vö. Búrfa. Csenkafa — Erd vid ék, Nyr.
Borocz — Tolna m., Nyr. 27 8 : 142. — a juharfa. Acer pseudo-
140. — baraczk. platanus.

Boronatüske —
Sárköz, Nyr. Csepe — Hetes, Zala m., Nyr.

32:461. —
a Kökényfa Prunus 19 : 142. ; Szentgyörgy völgye, Zala
—
:

spinosa. m. és Göcsej, Mtsz. fiatal

— tölgyfa. — Csepeles — Szent-

Borza Sárköz, Nyr. 32:461.;
györgyvölgye, Zala m., Göcsej,
Lz. —
Sambucus (bodza). Bör- — Mtsz. —
zék —
Palócz vid., Nyr. 26 383.
tölgyes.

— ua.
:

Cserefa Székelység, Mtsz. —

Bozfa — 1256. évi okmány,
— Quercus cerris L.

Nyr. 7:317. — Sambucus. Cserés — Mánd, Nyr. 19:335.;

Burafa — Esztergom vid.,

Palóczság, Nyr. 23 : 285. — Quer-
cus cerris erd.
Mtsz. — fenyféle. Vö. Burfa.

Burcolcha — Nyr. 7:317. — Cseresznye Prunus cerasus. —

L. 1302. okmányban: „cheresnefa".
1257. évi okmányban?
Nyr. 8 : 550.
Búrfa — Mátyusföld, Nyr. 20
* — Somogy m. —
Cserfa
323. ; Ipolyság, Hont m., Mtsz.
Quercus Cerris L. A régiségben:
Esztergom vid., Mtsz., Nyr. sze-
1270 : Cher (Nyr. 7 : 137) ; 1295 :
rint Pinus strobus. Vö. Borfa,
cher, que arbor Zalauch faia voca-
Burafa, Búrfenyú. Losoncz vidé-
kén, Nyr. 30:301. — búros = tur
(Ferencz-legenda,
(uo.) XIV. század ; czerfa
p. 40.,
:

Nyr.
búrfenyves.
1 : 218.) ; ószlovénben : cerü ;

Búrfenyú — Mátyusföld, Nyr. szerbben : cer (Miklosich, Nyr.

20:323. — Nyr. szerint Pinus 11:119.).
strobus. Vö. Búrfa.
Csete — Dombóvár, Tolna m.,.
— Losoncz vidék, Nyr.
Búros Nyr. 25:192. —
a földi bodza
30:301. — búrfenyves. gyümölcse.
Bükkfa — Somogy m. —
* Csórmány — Mátyusföld, Nyr.
Fagus silvatica L. A régiségben: 20:323. — Prunus padus.
 ; ::

Csögbökfa 667 Haraszt

Csögbökfa — Szllsgyörök, Fenyfa — Nyr. 7:317. —

Somogy m., Nyr. 16 : 45. — medd, Pinus, Abies? 1269. okmányban
terméketlen gyümölcsfa. „feneufa" ; 1297. okmányban
„fenwfa".
Cziczabere — Maloriyay B. H.
1908 aug. 29. ; cziczaberke, Tsz.
* Fzfa — Somogy — Salix

cziczamacza, Tsz. — a fz- és

álba. L. 1228, 1295, 1252, 1297-ik

nyárfa barkája. évi okmányokban „kalanda-fyze",

„meghefywz", „surkfiz",„silicem +
Disznókörti tüskefa Fels- — scomorou" (szomorú fzfa), „zyl-
rvidék, Nyr. 32:176. gala- — fyz" Salix. Nyr. 7:318.

gonyafa. Crataegus Oxyacantha L.

* Galagonya — Somogy —
Dob — Nyr. 7:317. — 1228 Crataegus Oxyacantha L.
az okmányban „doob" ?
:

Giligán — Hilib, Háromszék

Durmoszka — Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38:236.
m., Nyr. 22:392. — somfa.
Giligán-csüpke — uo.
Cornus mas. Oláh elem a m.
nyelvben. Oláhban: drimoz, de Grébenes — Rábaköz, Nyr.
Sambucus-t v. Viburnum-ot jelent. 3 : 380. — a levélen lev középs,
legvastagabb ideg.

Égerfa —
Alnus glutinósa. *Gyertyánfa — Somogy —
1260. okmányban „arbor ikrus- : CarpinusBetulus L. ; 1301—1321.
egurfa", Nyr. 7:317.; 1335: évi okmányban : „gertanfa". Nyr.
„Egruserdeu" ;
gróf Sztáray csa- 8 : 78.
lád okit.,22:361.; 1337:
Nyr. *Gyurkafa Somogy — —
„egwrfa", „Egrestow" uo.; 1454: Lycium vulgare Dun.
„eggres" uo. —
Egérség —
Gelencze, Háromszék m., Nyr. Gyümölcsény — 1277. okmány-
38:236. — égerfás hely (patak
ban : „gymulchen". Nyr. 8:550.

mentén).
1301 — 1321. okmányban : „gyu-
mulchen", „gemulchyn", „langas-
Faanya — 1272, az okm., gemelche". Nyr. 80:78.
Nyr. 7 415. :
— „méta exit ad *Gyrcske — Somogy m. —
lignum ffaanya(?) vocatum". Acer tataricum L.

Fehér nyárfa — Halas, Nyr.

Haraszt — Nógrád m., Borbás
23 239.
:
— Populus álba : fejjér
V., Nyr. 3 : 544.— a lehulló fa-
nyárfa.
levelek. 1232, 1249, 1296, 1260,
* Fejérfeny — Somogy — 1258, 1279. évi okmányokban:
Abies álba Mill. „harast", „hotharasth", veres-
harazth", „borost". Nyr. 7:318.
Fekete nyár — Halas, Nyr.
23 : 239. — Populus tremula. t Talán salicem ?
Hársfa 668 Lány-fzfa

* Hársfa — Somogy m. — . Juna —

1251, Nyr. 7 : 318. —
Tilia grandifolia L. 1270. évi az okmányban „juna".
okmányban: „haas" ; 1282. évi
okmányban : „tylie siue haas". *Kányacseresnye Somogy —
Nyr. 7 : 318. m. —
Viburnum Opulus L.
Herélni — Csongrád, Nyr. Kátyó — Sima, Somogy m.,
9 : 90. — pl. fát a sorból gyöke- Nyr. 19:382. — Kotyka. Továbbá
resen kivágni ; . krumplit, ha a az a mély vágás, melyet a
bokor alól a szár kiszakítása nél- nyírfán tesznek, hogy nyírvizet
kül krumplit kivesznek. Erdély- igyanak.
ben : monyazni. Kikinfa — Mátravidék, Nyr.
— 24 431. — kökényfa. Prunus spi-
*
Iharfa Somogy Acer — :

nosa L.
Pseudoplatanus L. 1251. okmány-
ban ihor; 1296. okmányban: Kokastara-fa — Körmend, Vas
— iharfa. Acer.
:

„ihorfa, hyhor". Nyr. 7:318.; 1337. m., Nyr. 27:96.

okmányban : „jwharfa, ioharfa". Koricza — Nyitra, palócz, Nyr.

Gróf Sztáray-család okit., Nyr. 33:467. — fahéj. Tótból ered, a
22 361. Vö. Kokastara-fa.
:
hol : skorica. Cinnumomum cey-

Iva-fa — Nyr. 7:318. — lonicum kérge.

1264. okmányban: „iwafa". Kökény — 1255, Nyr. 7 : 318.

Jágerfa — M. — bárándi pusz- — az okmányban „kukén". Pru-

tán az égerfa. Alnus glutinosa. nus spinosa L.

— Csúza, Baranya m.,

Jámborfa Krösfa — 1270, Nyr. 7 318. :

Nyr. 18 236. — jávorfa. *Acer.

:
— az okmányban „kwerusfa",
„keethkeurus". Fraxinus excel-
Jászfeny — Tamarix germa-
*
sior L.
nica L.
*Körösztfeny — Somogy m.
Jávor — Nyr. 7:318. — 1265.
okmányban: „jawor". Acer.
— Pinus nigra Arn.

Körtvély — 1301, 1321, Nyr.

Jegenye — Nyr. 7:318. —
8 78. — az okmányban „sar- :

1364, 1270. okmányokban „je-

kwrthwel." *Piruscommunis. 1229:
genye", „ygunefa" (igönye, ige-
„kurtuel buquur", 1300: „vrs
nyes,
midalis.
egyenes). *Populus pyra-
kurthuel" = örs körtvély, Nyr.
7:317.
Jégerfa — Bátony, Heves m.,
Kruspán — Nyr. 28:316. —
Borbás, Nyr. 3 : 543. — égerfa. puszpángfa. Lipp. P. Kert. 1 : 34.
Jegy-fa — 1224, Nyr. 7 : 415. — *Buxus sempervirens L.
az okmányban „méta progredi-
tur super jegfa et de ligno pre- Lfány-fzfa — Ipolylitke, Bor-
fato vádit". I bás, Nyr. 3 : 543. — Salix caprea.
 :;

Laspony a 669 Rakattya

Lasponya — Nyr. 8 351.

:
— Nyáraófa — Nógrád m., Nyr.
1272: Naspolya. 26 478.
: — Nyárfa. 1270. okmány-
*Lucsifeny Somogy m. — — ban : nyárfa ; 1297. okmányban :

Juniperus communis L.
kereknayr ; 1274. okmányban
lapusnyar. Populus, Nyr. 7 318.
Lúczfeny — 1255, Nyr. 8: Vö. Fehér és Fekete nyár.
:

551. — az okmányban „luchfenew.

Abies excelsa.
Nyárfa, nyírfa — Nyr. 32 : 511.
— szófejtése. Borbás. Populus et
Ludláb-fa — Körmend, Vas Betula.
m., Nyr. 27 96.: — jávor-iharfa. — —
Acer.
* Nyírfa Somogy m. Be-
tula álba. 1301—1321. okmány-
Magyal-fa —
1320, 1240, Nyr.
ban. Nyr. 8:78.

7 318.
:
—
az okmányban „magyal- Nyírvíz — Balaton, Tud. gyújt.
pha", „mogol". Ilex aquifolium 1839. — nyírfa nedve ; isszák.
Lath. Nyr. 34 : 532.

Magyaró Tolna m., Nyr. Nyósztanyi — Hetes, Nyr. 2 r

27 140.
: 45. — a fát sértegetni.
*Magyarófa — Somogy m. — — —
*Ostorményfa Borsod
Corylus Avellana L.
Viburnum opulus L.
Marczelné diája 1288, Nyr. —
8:551., —az okmányban: „mar- Paezétka — ? Nyr. 27 45. :
—
celneygyaya". Juglans. Prunus padus.

Musdály —
Szatmár m. — Pálmafa — Halas, Nyr. 23 :

Quercus sessiliflora Sm. A debre- 239. Kecskemét, Nyr. 12 283.

; :

czeni füvészkönyvben „kocsán- Mátyusföld, Nyr. 12:528. Po- —

talan T." „Quercus Robur". Kri- pulus pyramidalis. Vö. Plop.
tikai meghatározását 1. Pallas Blop — Lozsád, Hunyad m.^
Lexikon 12. köt. 188 Magyar tölgy Nyr. 23 : 143. és 485. — Populus
alatt, meghatározta Borhás V. És pyramidalis. Oláh elem.
vö. 16. köt. 306.
Potyószilva — Nagykrös, Nyr.
*Muzsdályfa —
XVIII. század, 26 : 188. — aprószemú, korai, vö-
1788. —
Quercus sessiliflora. röses szilva. Prunus sp.

*Növedókeny — 1781. — nö- Furzsa — Répczemellék, Sop-

vendék, sarj -erd.

ron m., Nyr. 2 561. :
— a fának
pudvása, melyet tapló gyanánt
*Növevény-fák — 1774, Deb- szoktak használni.
reczen — az erd ifjú fái. Dió-
szegi és Fazekas a füvészkönyv- Rakattya — Nyr. 8 : 79. —
ben a plántát mondták „ növe- 1301—1321. okmányban : „ra-
vény "-nek ma növény.
; kathia", „requetya". Genista.
 :

Rekettye 670 Tölgyfa

* Rekettye — Somogy m. — Szíva — Tolna m., Nyr. 27 :

Genista tinctoria L. 140. — szilva. Prunus.

— Szódok, szódokfa — Szilágy-

Somvad Nógrád m., Nyr.
ság, Nyr. 27 —
324. hársfa. Vö.
3 544.
:
—a dió. Vö. Suhad. Borbás.
:

Szaldók, Szádokfa, Záldokfa, Szál-

*Sörgyefa — Somogy m. — dob. Tilia.
Acer tataricum L.
Taksony — Dombóvár, Tolna
Suhad — Vö. Suvad, Som- m., Nyr. 25 : 192. — a Gleditschia
vad. A székelységnél : suvasztott
triacanthos, tüskéslepény, „krisz-
magyaró, mikor a mogyoró bele tustövis" hüvelyes termése.
még gyenge, kérge, héja lehánt-
ható. Vö. Suhad, Suvad. A jól
Tebe — Hétfalu, Bácsfalu, Nyr.
3 564. — a fa koronája.
kifejlett mogyoró, midn már tel-
:

jesen meg van érve, csekély érin- Teleb körtve — Nyr. 8:551.
tésre,avagy éppen magától köny- — 1300: az okmban „Arbor piri
nyedén kisuvad (= suhad) a tok- antiqua que dicitur telebew".
jából s lehull a fájáról. Szatmár
Tetszín — Debreczen, Nyr. 28
m. Ez suhadozott m., a melyet a
123. — tetszín körte : egy piro-
székely suvadt v. csóré mogyoró-
sas faj.
nak nevez. Vö. Somvad. Nyr.
15 : 29.
Tidó — Csíkszentdomokos, Nyr.
32 329. - a nyírfa küls héja.
—
:

Száldob a hársfa régi neve. * Halászok mesterszava a Székely-

A mai csángó, székely és szat- ségen ; nyírfakéregbl göngyölt
mári száldop-fa, szaldók- fa, zádog- rövid fáklya, mely az éjjeli halá-
t'á. Munkácsi a magyar szál és szatnál szolgál. Kriza hozzávetett,
szláv dub „fa, tölgy" szó össze- mikor mécsesnek mondja. T. Nagy
tételének magyarázza. Simonyi Imre —
Nyr. 32 406. tévedt, : —
szerint a száldob összetartozik a
a mikor doboznak magyarázta.
hársfának vogul saVt-pa nevével;
így a h megfelel a pa szónak.
Topója — Abauj m., Nyr. 33 :

Tilia. Nyr. 31 : 39.

24. — jegenyefa, Populus pyra-
midalis. A tótságon Topol.
Szémércze-fa Barkóság, Nyr. — Tgyének —
32 525. :
—
vörösfeny. Pinus
és Raposka,
a fák
Zala m.,
Tapolcza
Nyr. 37 :

larix.
486. — fakad a bimbajuk.
Szil — Nyr. 8 : 79. — 1301— * Tölgyfa — Somogy m. —
1321: az okmányban „zylbukur".
Quercus, a cserfán kívül a többi.
Ulmus campestris L.
1301—1321 az okmányban Jeulg :

Sziszfa — Szigetvidék, Baranya, fa," „tul-zeckf a— kistül" mondva;

Nyr. 35 : 183. — fzfa. Etymolo- 1302— 1277: „tul-fyotol," „mogol-
gia. Salix sp. tul"; 1364—1268: „twlfa, mo-
 :

Okli 671 Bábásodás

goltul, simth tuiilgfa". Vö. Nyr. juhok lábbaját gyógyítgatják, a

7 : 318. halászatnál kábítószerül használ-
ják.
Ükli — Zilah, Nyr. 14 : 431.
*Anyafü — Pusztaszentmiklós,
— a fának az a része, hol a
Bihar m. — Polygonum amphi-
törzse ágakra oszlik. Ökle. bium L. vagy f.
P. Bistorta L. Jó

* Vadalma — Somogy — Pyrus * Arany vessz — Alföld, Nyr.

Malus L. 29 : 19. — Solidago Virgaurea L.

* Vadcseresnye — Somogy m. Armurár — Kapnikbánya és

— Prunus avium L. vid., Nyr. 22:73. —oláh elem
a m. nyelvben marhatályog és
Vadkörte
* — Somogy m. — az azt gyógyító növény.
;

Pyrus commimis L.

— * Aszat — Erdélyi részek. —

*Vadnyáxfa — Somogy m.
L. Aczat.
Populus álba L.
Ászát — Ipolyság, Hont m.,
*Virics — Háromszék m., Nyr. Nyr. 19 45. — szántóföldeken
3 : 374. — a hárs- és nyírfa hé- élsköd
:

tüskésnövény. Vö. Aczat.

jának megfúrásával nyert kitóduló
nedv, viricseresztés. Virics még * Aszott —
Vas m., Nyr. 30 :99.
pálinkafzésnél a ht rézcsövei- — Cirsium arvense Hortobágy, ;

bl eleinte hulló cseppek is.

T. M. I. — L. Aszat, Aczat.

* Vörösfeny — Somogy m. — Átkozott szamár

* — Puszta-

Pinus larix L, = Larix decidua szentmiklós. Onopordon.

MiU. *Atraezé —Alföld, Nyr. 29 : 19.

Záldokfa — Nyr. 6:469. — — Anchusa officinalis. L.

hársfa. Lexicon Budense. M. elem *Avas nád általánosan — —

az oláhban. a múlt évi vagy több évi s leg-
inkább tüzelre való nád.
Pásztorfüvészet. Azsag — Fejémyikó, Udvar-

*Aczat — Alföld, Nyr. 29:

hely m., Nyr. 18 479. :
— ördög-

119. — Cirsium arvense L. L.

szekér; Eryngium campestre.

Aszat.
Bábaguzsaly Nyr. 25:287. —
Aczintos — Zilah, Nyr. 28 — Gömör- és hevesréti f, nem
232. — talp V. búza, a. m. edzett, szereti se a marha, se a juh.
kemény.
Bábásodás, megbábásodás —
— Hegyalja, Vidraf. Nógrád
Alacs 1.
m., Borbás, Nyr. 3 543. :

Alivor — Gyimes, Csík m., — a növények szárának a ká- pl.

Nyr. 28 142. — Farkasboroszlán,

: posztapalántának kövérföldokozta
Daphne Mezereum. Levelével a felpuflfadása v. ellaposodása.
 :

Bagifana 672 Bodormályva

Bagifana — Nagykrös Nyr. *Békarokka — Vas m., Nyr.

26 : 18'7. aprótüskéjú kemény mag 30 99. :
—
Equisetum palustre v.

a búza közt. Keservé teszi a E. arvense L. L. Csikófark,

lisztet.
Békatutaj — Szabolcs m., Nyr.
*Bagolyf — Hadház — Glaux 3 : 544. — Hydrocharis.
maritima L.
*Belindek — Alföld — Hyoscia-
Bakács — Aszóf, Balatonmell., mus niger L.
Nyr. 26 139. — növény a Bala-
ton szélén.
:

Kemény, tokos magját

*Belindek, tölcséres — Alföld
öszszel a sertések nagy mohón
— Datura stramonium L.

ropogtatják. * Bicske — Somogy m. —

gyümölcse.
Bakszakái
* általános — — csipke, a csipkerózsa

Tragopogon major Jacq. v. pra- Bihalsás — J., Balatonmell. —

tensis L. valószínleg Carex faj: a birka

— Háromszék m., nem eszi.

Bakszoka
Nyr. 25 : 383. — „réti kecskedísz" Bikavirág —
Erdvidék, Nyr.
nev növény. * Nyilván a Bak- 9 41. :
— vad lóhere.
szakái, 1. azt. Bilindek Alföld, Nyr. 29: —
*Ballangó — Alföld — Salsola 19. —
Hyosciamus niger.
Káli L. Hajduhadház az Eryngium Bilindek-tölcséres — Alföld,
campestre L. Hortobágy, T. M. I. Nyr. 29 : 19. — Datura Stramo-
L. Szélhordta fú. nium.

Ballangófü — Ballangó. 1.
Biliing Ipolylitke — Vinca
minor.
*Bandzalgó — Békés — ördög-
szekér, ballangó részben, azokat.
Birtyóka — Székelykeresztúr,
1.

Nyr. 22 : 335. — az idejekorán a

*Báránypirositó — Alföld, Nyr. földre hullott s megfeketedett
29 : 19. — Rubia tinctorum L. szilva.

* Barcsik — Karczag — a Bodor — Barkóság, Nyr. 32

„muszkatövis". Xanthium spino- 520. — buja hajtású növény.
sum tüskés magja. *Bodorka — Trifolium repens,

Barlango — 1. Ballangó. lóhere ;

jófú. Pusztaszentmiklós,
Pusztaszanda, Hajduhadház, Kis-
Békalencse Alföld, Nyr. — kunfélegyháza, Békés, Nádudvar,
19 : 18. —
Lepidium perfoliatum. Bugaczmonostor, Nagykrös. —
Helyesen : Lemna polyrrhiza v. *Bodorka — Alföld — Trifolium
Lemna minor L. an2:ulatum W. K. is.

Békanyál — Ipolylitke, Borbás, Bodormályva — Alföld Malva

Nyr. 3 : 544. — moszat. rotundifolia. Nyr. 29 : 19.
 :

Bogácskóré 673 Csarapffi

Bogácskóré — Hortobágy, T. Brök — Nógrád m., Borbás,

M. I. Cardims acanthoides L. Nyr. 3 : 543. — Conium macula-
tum. L. Bürök.
* Bogáncs — Alföld — Carduus
nutans L. ; Alföld, Nyr. 29 : 19. Bubosbajusz ?
— Lappá minor.
Burhány — Háromszék m.,
Bogárzó f—
Körmend, Hegy- Nyr. 25 — burján.
: 383.
hát, Vas m., Nyr. 29 383 kü- :
— *Búzalevelü fü — Ecsedi láp —
hücs (füvésznevét nem tudom;
Agropyron repens (L.) R. de B.
akkor virágzik, mikor a marhá-
kat nehéz legeltetni, mert igen * Búzavirág — általános —
bogárzanak) *t. i. mikor a Hypo- Centaurea cyanus L.
derma bovis kikél.
Büdös székfüvirág — Alföld,
Boldogasszony csepegtette fü Nyr. 29 : 17. ^ Anthemis cotula
— Eger, Borbás, Nyr. 3 : 543. — L. Ebkapor. (?)
sebekre Cerinthe minor.
jó.
Bürök — Alföld, Nyr. 29 : 18.
Boldogasszony szive ? — Conium maculatum L.

* Boldogasszony tenyere — Al- Csabaire — Nyr. 22 —

föld — Lupinus angustifolius L.
Pimpinella; Poteriumsanguisorba;
: 249.

*Bondor — Kába — ördög- Sanguisorba oláhban

off. (NSzót.) ;

szekere. L. azt. caháre, Oláh elem a m.

ccbure.
nyelvben. L. Szarvas G. Nyr. 22
Borsos szaka Alföld, Nyr. — 150.
:

29 18. —
Sedum acre L.
:

* Csabaire ^ Alföld — Sangui-

Borzag — Nógrád m., Borbás, sorba oíficinalis L.
Nyr. 3:544. — Sambucus ebulus;
a Borzaglekvár ebbl készül.
Csaba irem v. csaba irme —
Borbás, Nyr. 25:533—554.
Bönd — Karczag — a „gyí-
* Csalány sok helyen — 1.
kíny böndje" a gyökér fölötta
Csanál.
zsenge rész : „Mikor lekapott rá
a disznó, három-négy ujjnyi sza- *Csaná — Alföld, Nyr. 29:19.
lonnára hízott". Emberek is ették ;
— Urtica urens L.
lisztes, jóíz. * Csanál általános — Urtica
Börd — Tiszadob, Nyr. 20: urens L.
192. — a növények üres szára. Csanyá — Vas m. — Urtica
A csodafa (Datura), a bürök urens L.
bördje.
Csarapfü, vadzán (?) Kör- —
Brmíny — Tolna m., Nyr. mend, Vas m., Nyr. 27:96. —
27 140.
:
— örökzöld. Hedera L. Erica(?).

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 43

Császárszakái 674 Csovány

— Alföld, Nyr.
Császárszakái Csiatag — Somogy m., Nyr.
29 :
— Saponaria
18. L. officinalis 3 : 543. —
körébl ered levél v.

Csátó — Nógrád m., Borbás,

egészen egyszer thajtás.

Nyr. 3 544. — Carex.

: Csicskura — Kiskunhalas, Nyr.
Csávig — Nyr. 27:175., tót
19 : kúdústet (bogáncs)
334. —
jöv. — a sóska ehet
Xanthium strumarium magja.
szára.
Csehben stovik (Stava = sóska).
: Csikófark
* Alföld Equi- — —
Rumex pratensis M. et K. setum arvense L. L. Békarokka.

Cséán — Sárfalva, Háromszék * Csiksás — Lengyeltóti — Gly-

m., Nyr. 38:236. — csalán. ceria aquatica L. Whlb. Edvi Illés
„ártalmas a vemhes tehén-
Csenkesz — XVIII. század — Pál:
nek".
Festuca ovina L. Az eredeti for-
rásban „csenkeszbozót" is.
Csima — Ormánság — kuko-
riczaszár, Nyr. 1 : 424. Káposzta-
Csenkeszbozót — T. S., XVIII. torzsa 3 : 544.
század, Ecsedi láp — termését
gyjtötte a nép. Festuca arun-
Csipkebokor — 1246, 1291,

dinacea L.
Nyr. 7 : 317. — az okmányban
„chypkebokor" Rosa canina L.
*Csepte — Somogy m. — —
Csohán
bozót, innen csepútés = bozótos. Urtica urens L.
csalán, Nógrád m.

Csermélle — Vas m. — apró

Csohány — Nógrád m. — 1.
búza. Vö. Csurmája, Csermulya.
Csanál. Alsófehér megyében is.

Csermelye — Sárköz, Nyr.

Csomborka — Alföld, Nyr.
461. —
32
pyrum
: a tarró virág (Melam-
arvense) magva.
29 : 18. — Mentha pulegium L.

— *Csomorika — P.-Angyalháza

27
Csermelye, csörmöly
175. — Melampyrum
Nyr.
— Cicuta virosa L. „Legmérge-
: tót jöv.
sebb f, olyan fú, a melynek gu-
arvense. Tótban : cermel ua. Vö.
bóját a pók összeszövi" (ez már
Csermulya.
nem áll).

Csérmoglya — Palóczság — a
Csónár — Mezvári, Bereg m.,
búzavirágok egyneme borsókás ;
Nyr. 27 523. — : 1. Csalán.
termet növény. Gömör m. Vö.
Csermulya.
*Csoiitvirág — Lengyeltóti —
Achillea millefolium, a pásztor-
* Csermulya — Alföld, Nyr. 29: sótartókon stb. stilizálva; kedves
17. — Ajuga Chamaepitys Schreb. dísz.

Csetkáka — ? — Csuhé (Dr. 1. *Csorbóka — Kába — Sonchus

Dégen Árpád.) arvensis L. v. palustris L.

Cséve — Rimaszombat — sóska, Csovány — Nógrád m., egyéni

Rumex acetosella. L. Sóska. — 1. Csanál.
Csuhé 675 Ecsetpázsit

* Csuhé — Alföld — Scirpus — Hódmezvásárhely,

Czötke
lacustris L. — Butomus umbellatus.
Nyr. 8 92. :

—
*Csiihi 1. Csuhé. Czötkény — Völked, Baranya
— 33 422. —
*C8uhu —
m., Nyr. 27 : 141., :
Lengyeltóti 1.

kutyatej. Euphorbia. Mohácson

Csuhé.
Czetkény is.
Csurmája— Alsófehér m., ma-
gyar, Lázár 121. — apró búza.
Czukér — Nagyajta, Három-
szék m., Nyr. 34 : 104. — marha
Czap — Zilah, Nyr. 28 235. — : számára való gazdasági répa.
a hímkecske és a hagyma mag-
term szára. Daruháj —
Alföld, Nyr. 29 18. :

*Czéklafü — Nagyszalonta—? — Sonchus oleraceus „malacz- :

nak, báránynak kedves eledele".

*Cziczafarok — Nagyszalonta Sonchus laevis (L.) Vili.
— Achillea millefolium L.
—
Disznó Szucsák, Kolozs m.,
Cziczamacza Vas megye, Nyr. — Nyr. 18 576. — a pukkantó
—
:

30 99.
: fúz vagy nyár barkája. (Daturastramonium) termése. Baja,
*Cziczfark — Lengyeltóti — Nyr. 33 : 295.

Achillea millefolium L. Dlsznóbürök Alföld, Nyr. —

Cziczkafark — P.-Angyalháza 29 :19. —
Xanthium spinosum L.
— jó f. *Disziiópáré — Alföld, Nyr.
Cziczkafarka — Alföld, Nyr. 29 : 19. = Atriplex patula.
29 — Achillea millefolium L.
: 19. * Disznóparej — Alföld — Ama-
Cziczkafarok — Nagyszalonta,
* ranthus retroflexus L.
Bugacz-Monostor — Achillea mil- * — Vas m., Nyr.
Disznótök
lefolium; jó fú. 30 : ^ Cucurbita verrucosa L.
99.

* Czigánybúza — Hadház, Szan-

da-puszta. Pusztaszentmiklós — Eb-f — Kreszn. — Triticum
repens. Hundsgras. Sándor István:
Hordeum GussonearumParl. ; jó fú.
Kutyapörje. A kutya gyógyító
Czigánymogyoró - Ipoly-Litke, füve.
Borbás, Nyr. 3 543. Xanthium : — Ebír Vas — m. — Dactylis
spinosum.
glomerata L.
*Czindrót— Equisetum. Zsenge
korában a lovaknak jó fú. Kecs-
Ebszl — Félegyháza, Nyr.
29 : 19. — Solanum nigrum L.
kemét. Equisetum ramosissimum
Desf. V. E. hiemale, Bugacz- Ebviola —
Hortobágy, T. M. L
Monostor. — Viola canina L. Erdn terem.

Czirók — Alföld — Holcus Ecsetpázsit — Alföld — Alope-

lanatus L. curus pratensis L.
43*
 :

Egérfark 676 Fgyimogyor

Egérfark — Hadház — Achillea Fekete gyopár — Ipolylitke,
millefolium L. Nem szereti a Borbás, Nyr. 3 : 543. — Symphy-
jószág. L. Cziczkafark. Máshol tum officináié L.
jófú.
Fekete nadálylapú — Tyúkod
Egérfarkkóré — Pusztaszent- — Symphytum officináié L.
miklós — 1. Cziczfarok és Cziczka-
farka.
Fekete nadár —
Alföld, Nyr.
29 19. —
Symphytum officináié L.
— Hadház, sok
:

* Egérfar kkóró
helyen, Pusztaszentmiklós —Achil- Felnni — T. S. K. p. ü. 1700.

lea millefolium L. Jóf. — „A nád fel-

fölverte helyett:
ntte a csikaszé helyeket". Ur-
Elecske — Hegyalja 1.
bárium. Ecsed.
Vidraf,

Élfü — 1. Borsos szaka. Sedum Fent — Csallóköz, Nyr. 1 :

acre L.
278. — kötés, koszorú (hajma).
* Halász mesterszó.
Emberszívf Leonorus car- —
diaca L. Úgy látszik, hogy az
Fenyer — Sárköz, Nyr. 32 :

emberszív maga volt a középkori 462. — lóhere, luczerna. Trifo-

lium.
kuruzslók gyógyszere.
Fenyér — Pusztaszentmiklós
Farkasalma — Jakobi-puszta, — Andropogon Ischaemum L.
Nyr. 29 : 19. Echinops ruthenicus Jófú.
M. B. * Fodorminta — Tyúkod —
' Faszolya — Erdély, Nyr. 22 : Mentha crispa L.
437. — paszuly. Oláh elem a * Fodorsás — Alföld — Poa
m. nyelvben. annua L. Jófú.
— Bölön, Hszm., Nyr.
Fátyor *Folyófü — Alföld, Nyr. 29
34: 104.— bizonyos rózsafaj. 18. — Convolvulus arvensis.
:

Feeskefonal — Beregszász, * Folyóka — Puszta-Szanda —

Nyr. 27:95. — a lóherét kiöl
Convolvulus arvensis L.
„aranka".

Fecskesárfü — Alföld — Erysi- Forgótövis —

Pusztaszentmik-

mum diffusum Ehrh. L. Vad-

lós —
Eringium plánum L. Ör-
dögszekér stb.
káposzta.

Fédelencz — Kapnik, Nyr. 2

Fdibodza — Tyúkod — Sam-
183. — orgonafa, „a latin hedera-
bucus Ebulus L.

hoz hasonló". *Fgyibodza — Pusztaszent-

* Fej ér mklyva. — Alföld — miklós — Sambucus Ebulus L.

Althea officinalis var. parviflora *Fgyimogyoró — Alföld —

Wiesb. Ugyanez, Nyr. 29 : 19. Lathyrus tuberosus L. .
Földimogyoró 677 Hajdina

Földimogyoró — Alföld, Nyr. héj; „a gesztenyét szrös guban-

29 : 19. — Lathyrus tuberosus, a csától megkoválni". Másképp Gu- :

gumóról. bancz. Guba, Gubó.

— Zsujta, Ab auj torna

Futóbab Gumö's lednek Tud. Gyújt. —
m., Nyr. 33:183. — karóbab. 1817, Nyr. 34 484. Orobus tu-
:

Gyaloghab — uo. — törökbab. berosus.

Futófü — Ecsedi láp — Ca- I

Gurdé — Szilágyság, Nyr. 9 :

rex sp. 477. — tömött, nagyra ntt kórós

Fü — Hortobágy, T. M. I. — burján.

„minden növény, a mely a legel- Gyabokor Nyr. 7 —

318. :

kön terem". 1276: az okmányban „gyabukur".

*Füalja Karczag — nád- — * Gyékény — Tyúkod — Typha
zsupp vagy kukoriczaszár rövidre latifolia L. ; helyesen T. angusti-
vágva és nyalábba kötve, mint fólia, mert ebbl szövik a gyé-
párna =
fej alj a. Vö. Ülszék, Ló-
kényt. Hadház.
koponya. Tulajdonképpen f (fej)
alja.
Gyengénszúró — Pusztaszent-
— miklós, Karczag — Xanthium
Fübogó mag Pusztaszent-
spinosum L. Muszkatövis is. A
miklós.
„Gyengénszúró" néphumor, mert
Fülencse — Beregszász, Nyr. nagyon is szúr. L. Szúránytövis.
27 95.
:
— békalencse. Hortobágy, T. M. I.

Fülfü — Sempervirum sp. Gyep — Gyöngyös, Borbás,

(Diószegi- Fazekas, p. 287.) Nyr. 3 : 543. — bokros helyek.

Galagonya — általánosan — Gyermekláncz — Heves m.,

Crataegus oxyacantha L. Debre- Borbás, Nyr. 3 : 543. — Taraxa-
czen körül Gelegonya. cum officináié L.

Gerencsfü, gerényfü — Nyr. * — Alföld, Nyr. 29

Gyopár :

28 : 315. — Cuscuta, Aranka, 19. — Gnaphalium luteo album L.

Fecskefonál, Köszvényfú, Görény-
f, NytSz. 1 1022.
Gyurkafa — Alföld, Nyr. 29 :
:

19. — Lycium europaeum L.

Géva-gomba— Dombóvár, Tolna
m., Nyr. 27 47. Hydnum repan-
:
Hadigyékény — Tyúkod —
dum. Kanyargós gerben. Van földi Typha angustifolia L. A Debre-
és fa-géva. * Talán „golyva". czeni füvészkönyv szerint Háti gy.
* Gombatapló — Ivád — a Poly- Hajdina — a XV. sz. elején
porus gombából való, közönsége-
ismeretes. 1. hajdina, Ozymum,
sen „zsidóbr",
0. cereale panicum. M. A; ; hay-
Gubancs — Kapnik, Nyr. 2 : dyna 1495, haydyn 1500(?), hay-
183. — kopáncs, gyümölcstok, tok- dyna 1503, Mtsz. szerint dunán-
 ; :! ! :

Harangláb 678 Kacskanyak

túli szó. 2. tatái-ka, Panicum, C. Homoki sepr — Alföld, Nyr. 29

M. A. ; tatár-búza, tatárka-kása, 19. — Kochia arvensis (arenariaL.).
Gömör m.. Hegyalja. Szatmár, Hle— Edvi Pál 1841, Illés
Bereg és Máramarosm. S. pohánka,
p. — a tehénnek ártalmas
256.
1494. 4. haricska, 1637, Erdély. növevény. Bromus L. Hlye. —
Mind a négy szó szláv eredet Hle — Szigetköz, Gyr m., Nyr.
hajdina ^ szlovén hajdina ^ né- 19 190. — a babhüvelyben lev
:

met haidekorn. Pohánka ^ cseh fehér hártya.

pohánka tatárka ^ cseh kisorosz
;

tatárka. Haricska ^ oláh =^ szláv.

Hlye — Edvi Illés Pál, 1841

Gombocz, MNy. I : 257. * Sokszo-

— Bromus hordeaceus L. (Illés

szerint Hle.)
rosan pásztorétel.
Harangláb — Nógrád m., Bor-
* Hunyor — Pusztaangyalháza

bás, Nyr. 3 544. — Aquilegia

— Helleborus niger. Rossz f.

vulgáris.
:

*Húnyorf -- Lengyeltóti —
mérges. L. Hunyor.
Haricska — Erdély, Nyr. 23 : 5
— pohánka, tatárka, hajdina. *Iglicze — Alföld — Ononis
Tót elem a magyar nyelvben. spinosa L.
* Harmatkása — Tyúkod — Ikerbokor — Nyr. 8 : 550. —
Glyceria fluitans (L.) R. Br. 1086 az okmányban „ikirbukur " : . ?

* Harmattartóf — Tyúkod — *Ispiláng. — Átvétel a németbl.

Agrostis Spica venti (L.) R. Br. Német gyermekek
* Háromél sás — Lengyeltóti
I'spiel an',

— Carex vulpina L.
I'spiel an',
I'spiel ani Rose
*Hatigyékény — 1. Hadigyé-
Magyar gyermekek:
kény. Ispiláng,
*Hejaf — Lengyeltóti — Bro- Ispiláng,
mus hordeaceus L. Ispilángi rózsa

Héjakút — Borsod m. — Dip- Istenfa — Alföld, Nyr. 29 : 19.

sacus fuUonum L. — Artemisia Abrotanum L. L.

Héjjaf — Bromus-fajok. Jó Mirha, Üröm.

füvek, Kecskeméten ; Bugacz- Istentácska — Csúza, Baranya
Monostoron : nem jó f. m., Nyr. 18 : 190. — pásztortáska.

Hinár Tyúkod— Najas mo- — Capsella bursa pastoris L.

nosperma W. v. minor L. Más, Iszalag — Clematis vitaiba L.
mint csínár, mely csalánt jelent.
Nyr. 29:27L Juhszalag — Kiskunhalas, Nyr.
— 15 519. :
— L. Iszalag.
Hódikó Körmend, Vas m.,
Nyr. 27 : 96. — sásféle. A marha * Kacskanyak — Alföld —
felfúvódik tle. Ajuga Chamaepitys L.
 :

Kacsko-bab 679 Kecskeharapta f

Kacsko-bab — Nógrád m., * Kalincza — Alföld — 1. Kacska-
Borbás, Nyr. 3 : 544. — Phaseo- nyak.
lus multiflorus gyümölcse.
Kalinka —
Jászság, Nyr. 29 r

*Káka — Tyúkod, Hadház — 19. —

Solanum Dulcamara L.
Scirpus lacustris L. *Kampocz — Hadház — Eryn-
Kákics — Rábaköz, Marczal- gium campestre L. ördögszekér-
háza, Komárom m., Nyr. 26:321. borda, oldal ; rakolya, kering,
— mákhoz hasonló növény. Mala- átkozott szamár, macska- száz-

czok szeretik. — Kákics — fej-, fejér-mezei-tövis.

Hont m. — kénsárga, fészkes Kanálf — Pusztaszentmiklós

növény. Egynyári, dudvanemú. — jó fú. Cochlearia.
Levelei ülk, ersen
szélükön kissé tüskések, finoman
fogazottak,
Kanállopó— Bátony, Heves m.,
erezettek és simák. 50 60 cm. — Borbás, Nyr. 3:543.— Drabavema.
magasra n, de mint gyomot, Kangyékény — Ecsedi láp —
libának dobják, mert minden más Typha sp. ?

nyári takarmánynál mohóbban Káposztaharaszt — Nógrád m.,.

kapnak rajta. Belányi Tivadar. — Borbás, Nyr. 3 544. — a káposzta
—
:

Kákics Hosszúfalu, Nyitra m. nagy levelei.

— gyomféle növény. Nyr. 26
—
Karakacz Beregszász, Nyr.
184. és 29 239.
:

30 300. — sárga virág. Somogy-

—
:

Kaláha Tapolcza, Zala m., ban kenyérbél. Helianthemum.

—
:

Nyr. 25:478. a gabna böks

része.
Kásafü —
Alföld, Nyr. 29 18. :

— Lepidium campestre (L.) R. B.

*Kalakány — Tyúkod — Stra- —
Kasika Zabar, Gömör m.,
tiotes aloides L. Marhának méreg;
a disznó eszi.
Borbás, Nyr. 3 : 543. — Juncus
effusus.
Kalakócz kalakócs — Hosszú- —
26 184. —
Kaszanyüg Alföld, Nyr. 29:
falu, Nyitra m., Nyr.
Staphylea pinnata
:

= Paternoster 17. — Vicia villosa Roth.

strauch; magyar neve árj. szerint * Katáng — 1. Katángkóró.

mogyorós hályogfa. Tót neveklkocs *Katángkóró Alföld Cicho- — —
V. klokocs.
rium intybus L. L. Pattankóró is.
*Kalanfü — Pusztaszentmiklós *Kattankóró Ecseg-puszta —
— Cochlearia officinalis L. ?.
— Cichorium intybus, pásztor-
Kalánlopó — Nyr. 33 : 295. — seprt kötnek belle; 1. Tüsök-
pásztortáska. Ez Baján sunkalopó. sepr. * Tyúkod.
Capsella bursa pastoris.
Kecskeharapta fü — Körmend^.
Kalina — Ipolylitke, Borbás, Vas m., Nyr. 27:96. — hasonló
Nyr. 3 543.
: — Solanum Dulcamara. a vérfúhöz.
 : :

Kecskerágitó 680 Kukicska

Kecskerágitó — Répczeszént- Kolokány — 1. Kalakány.

györgy, Nyr. 18 : 327. — Evony-
Komló — Pápay
szó eredete,
mus europeus.
József, Nyr. 24:465—468. —
Kecskerágó — Hortobágy, T. Humulus lupulus L.
M. I. — Evonymus europaeus L. * Komócsin — Alföld — Phleum
Piroslik a kecskerágó pratense L. Jóf.
Szl árka mellett.
Petfi. * Konkoly — Alföld, általánosan
* Kerti sepr — Alföld, Nyr.
— Agrostema githago L. Kiskun-
félegyházán van
29 : 19. — Kochia scoparia L.
az utóbbi Lychnis vespertina. Vö.
szelíd és vad,

Keser lapu — Alföld, Nyr. Nyr. 29:17.

29 : 19. — Lappá maior.
*Kopotnyak — Gross. I. p.
* Keskeny gyékény — Len- 158. — „fólia Asari; vomitorium".
gyeltóti — Typha angustifolia. Asarum europaeum L.

—
Kigyóhagyma Nyr. *Korpafü — Nagyszalonta, Bé-
Alföld,.

29 — Muscari comosum
: 20. kés, Hadház, Pusztaszentmiklós
Mill.

— Lycopodium L. Jó
Kígyóharapta f — Tyúkod
fú.

— Plantago arenaria L. Kotú — Karczag — nád töve.

Vö. Kotús föld (földcsoportban).
Kikéri — Lengyeltóti — Col-
*

chicum autumnale L. Mérges. Kökörcsin — Hortobágy, T. M.

Kikirics — Balatonmell. —
— Colchicum autumnale L. 1.
I.

Kikéri. Körmicze — Eger, Borbás, Nyr.

3 543. — Calendula officinalis.
Kirákannya — Csallóköz, Nyr.
:

1 279. — van a búzában ka- Körömvirág — Ipolylitke, Bor-

:

bás, Nyr. 3 543. — Calendula

:

rakány. Riedgras. :

officinalis.
Királydárda.
Kötvessz — Oklsz. — már
* Király dinnye — Alföld, Nyr.
1493-ban. Leginkább fúzvessz,
29 : 19. — Tribulus terrestris.
nádkunyhók, vasalók, nádtutajok
Kisasszony papucsa — Cypri- kötésére. Elbb leforrázzák. Most
pedium calceolus L. már a drót kiszorítja az si kötést.

Kisasszony tenyere
* Alföld — Kucserácska — tót jöv., Nyr.
— Lupinus angustifolius L. L. 27:176. — fodormenta. Tót: ku-
Szépasszony tenyere, Boldog- ceracka (kuceravi = göndör).
asszony tenyere. Mentha crispa L.

Koldustetü — Alföld és álta- Kukicska —

Beregszász, Nyr.
lánosan, Nyr. 29 : 19. — Xanthium 27 95.:
—
szi kikirics (Somogyban
strumarium. Ipolylitke, Nyr. 3 zsibavirág). Colchicum autum-
543., Bidens tripartita Borbás. nale L. Kikirics.
 :

Kutyaszlö 681 Mogyorógyékény

* Kutyaszl —Tyúkod — Sola- Mályvarózsa — Alföld, Nyr.

iium diücamara L. 29 : 19. — Althea rosea L.
* Kutyatej — Alföld, Nyr. 29: *Mancsifú — Karczag — jó fú.
19. — Euphorbia, de Taraxacum Zsenge, Taraczk.
is. Sonchus-fajok is. Pusztaszent-
Marmancs — Losoncz vidék,
miklós. Euph. peplus L. Rossz fú.
Nyr. 30:301. — széki fú. A tót
martnancsikhöl *Még
Liapinta — Beregszász, Nyr.
„Marmancok",
tótosabb a
mint ilyent
27 95.: — tavirózsa. Nymphaea
száth Kálmán sokszor alkalmazott
Mik-

álba. L. Vízitök.
kedves virága, mert azt hitte,
Lednek 1. Gumós lednek. hogy ez a Chrysanthemum leu-
Libatippan — Hortobágy, T.
canthemum, a csiUagvirág magyar
M. — Potentilla anserina L.
I.
neve, holott a kellemetlen szagú
vad Chamomilla virágát jelenti.
Libavirág — Nagyszalonta^
*
H. 0.
általános — Potentilla anserina L.
Maszlagos nadragulya — 1.

Likhén — Pecsenyéd, Udvar- Belindek, Tölcséres.

hely m., Nyr. 34 105. — izlandi —
:

Medvetalp
* Felstárkány —
moh. Cetraria islandica Ach.
Heracleum Sphondylium L.
*Lóher— Felstárkány — Tri- Mételytorpa — Eesedi láp —
folium.
helyesen Mételytorzsa == Cicuta
* Lóhere — Alföld, Nyr. 29 : 19. virosa L.
— Trifolium, de Medicago is.
*Métölysás Kálmáncsa — —
Lómenta — Eesedi láp — „Ha ezt a marha mögeszi, föl-
Mentha sylvestris. puffad és mögdöglik, sp. ?

Lósáska —
Alföld, Nyr. 29 :
Misegyertya Verbascum
19. —
Rumex Hydrolapathum. blattaria L.

Löböstök — Nyr. 24 : 304. — Misling — Sirok, Heves m.,

Ligusticum officinái. K. Német Nyr. 27 43. :
— csalamádé, azaz
liebstock, liebstöckelbl (hol ?). súrún s nem magnak,
vetett
hanem takarmánynak szánt ten-
* Macskatövis — Hajduhadház geri. Német szó, elegyest jelent.
— Ononis spinosa L. L. Iglicze.
Mogyoró-alja — Gross. I. p.
* Macskatüsök — Alföld, Nyr. 159. — Asarum europaeum L.
29 19. : —
Ononis spinosa L. L.' Kopotnyak.
Kecskemét. L. Iglicze.
* Mogyorógyékény
Tyúkod —
Madárhúr Cerastium.
— Typha angustifolia L. Onnan,
Magyaróf — Vas m., Nyr. hogy zsenge tövét a szegénység
30:99. — Lathyrus tuberosus L. eszi és mogyoróízúnek vallja.
Morvánleves 682 Pernyefö

A sertés felhízik rajta. L. Hadi- Pákászmadár — Alföld, Nyr.

gyékény. 29 : — Symphitum officináié L.
17.

Morvánleves— Sárköz, Nyr. *Palaczfü — Tótszentpál —

32 463. :
— egy növény. (?) Capsella bursa Pastoris L. Vö.
*Muha — Hadház — muhar: v. Nyr. 34 106. és „Palaczkféreg-
:

Panicum sp. P. glaucum L. virág" formában. Nyr. 18 574. :

* Muhar — Pusztaszentmiklós, *Pallagi sás — Ecsedi láp —

Puszta-Szanda — Panicum glau- Carex sp. ?
cum L. Jófú.
Papancz — Nyr. 27 176.
:
—
Muzsdályfa Borbás, Nyr. — kúszó, fölfutó gyom. Convolvulus.
30 529.
: —
Quercus sessiliflora Tótból : pupenec.
és Qu. conferta.
Paploncz — Nógrád m., Bor-
Nácza — Beregszász, Nyr. bás, Nyr. 3 : 544. — Convolvulus
30 300. — a gyékény buzogánya.
:
arvensis.

*Nád — általános. Lengyeltóti, Paponya, páponya — Diószegi-

Tyúkod — Arundo Phragmitis L. Fazekas, 1807, p. 175. Physalis,
Ph. somnifera piros P.
*Nadályt — Ecsedi láp —
altató P.
Ph. Alkekengi.
Symphitum officináié L.

— Papsajt — Vas m. Nyr. 30 99. :

Nádtorzs Hortobágy, T. M.
I. — a nád — Arundo — kiszá-
— Malva rotundifolia. Alföld, Nyr.
29 : 19.,Malva vulgáris. Általá-
radt töve.
nos, Malva neglecta Walr. Nóg-
Nádtorzs lön az ágya, zsombok
rád m., Nyr. 3 : 544.
Arany. [a párnája.

Nyakf, Nyakó — Diószegi- * Papvirág — Ecsedi láp —

Fazekas, 1807, 156. — Lycopsis.
p.
Chrysanthemum leucanthemum L.

Nyári hérics — Alföld, Nyr.

* Parély — Pusztaszentmiklós,
29 : 17. — Adonis aestivalis L. általános — Spinacia oleracea
L. Jófú.
ökörfark — Gross. I. p. 146.
Pásztortáska — Palaczfú.
— kóró = Verbascum thapsus.
1.

Ökörfarkkóré Alföld, Nyr. — *Pattankóró Pusztaszent- —

29 18.
:
—
Verbascum thapsus.
miklós —
Cichorium Intybus L.,
1. Katángkoró, Jófú.
ÖrdögmotoUa — Pusztaszent-
miklós — Eryngium plánum L. *Perje Pusztaangyalháza,—
Ördögszekér stb. is. Hadház, Hortobágy, T. M. I. és

— — általánosan —Poa annua. Jófú.

Ördögszekere Alföld
Eryngium [^campestre L. P. na- Pernyef — Alföld, Nyr. 29 :

lajtorja. 18.— Poa annua L.

Pimpó 683 Sárkelep

*Pimpó — Felstárkány — *Ragadófü — Békés m., Puszta-

Potentilla-nemzetség (valószínleg szentmiklós — Setaria verticil-
Anserina L.) Békés m. lata.

Pi.af —
Tyúkod — Cheno- Bakottya — Hortobágy, T. M.
podium vulvaria L. (?) I. — rekettyefúz.

Pi . . lajtorja — Eryngium cam- *Rekettye —

Salix sp.? korcz-
pestre. Jófü, zsenge korában; vessz, kötésre való de Genista is. ;

Kecskemét. Ballangó, Ördögsze-

kere, Pusztaangyalháza, jófú. Bu-
Revetapló
* Bihar m. — —
a mely nem a bükkfa gombá-
az,
gaezmonostor.
jából, hanem a bükkfa i^edvesedé-
*Piiitórez gyékény — Len- séböl ered. Ugyanígy Ivádon is.
— Typlia
gyeltóti latifolia.
Ricze — Vas m., Nyr. 33 99.
Pipacs — Alföld —
:

Papaver — vadrepcze. Sinapis arvensis L.

Rhoeas L.
— Rigya — Dunántúl, Mtsz. —
Pipitér Vas m., Nyr. 30 :

99. — székfú = Chamomilla. barkás növénj^ek barkája.

Pipompápom — Ipolylitke,Bor- * Rókahátú f— J., Balaton-

bás, Nyr. 3 : 543. — Taraxacum mellék — ha Alopecurus, akkor

officináié. a feljegyzés, hogy a birka nem
eszi, hibás, mert kitn takarmány
Pipörefü — Mohács, Nyr. 27:
és legelfú.
111. — szíkfú.

— — * Rozsanya — Alföld Clavi-

*Pirgalni Somogy m. ceps purpurea Tul.
fejteni a hüvelyes vetemény t.

*Porcsfü — Portulacca olera-

*Rozsda — Alföld — Puccinia sp.

cea L., mint Porcsín: Hajduhad-

ház, Kisújszállás, Lengyeltóti,
* Sárga gyujtovány — Alföld

Pusztaszentmiklós, Puszta-Szanda
— Linaria vulgáris L.

és sok helyen. Sárga gyútoványfü — Alföld,

Porczfü — Alföld, Nyr. 29 :

Nyr. 19 : 17. — Linaria arvensis.
18. — Portulacca oleracea L.
Sárga kikirics Alföld, Nyr. —
Porcsin.
29 18.:
—
Ranunculus. Anemone
*Pörje — Békés m., Bugacz- ranunculoides L.
monostor — Poa. Jófú.
Sárga liliom — Alföld, Nyr.
Pukkantó — Pusztaszentmik- 29 17. — Iris pseudacorus L.
—
:

lós Datura Stramonium L.

Rossz fú.
* Sárkelep — Pusztaszentmik-
lós,Hadház, Puszta-Szanda, Hor-
*Ragadaiics — Ivád — Arctium tobágy, T. M. I. Medicago —
Lappá — a bojtorján feje. falcata; Sárkerep is. Jófú.
 : :

Sárkerék 684 Széki saláta

' * Sárkerék — Bugacz-Monostor Súlyom — XVIII. sz., Ecsedi

— jófú, 1. Sárkerep. láp —
Trapa natans L. fekete, ;

Sárkerep — Alföld, Nyr. 29

tüskés, mogyorója a szegénység

18. — Lotus corniculatus. Nád-

csemegéje.

udvar, Alföld. Medicago falcata L. Sunkalopó — Baja, Nyr. 33

Sárkerep — Kecskeméten és
*
531. — pásztortáska; Capsella

sok helyen. — Medicago falcata.

bursa pastoris.

Jófú. Sústyé — Bagota, Komárom

Sás — Ecsedi láp — Carex nem. m., Nyr. 25 : 478. — a kukoricza-
csövet burkoló levelek.
Sásika — Nógrád m., Borbás,
Nyr. 3 : 544. Hemerocallis. Szalagsik — Csallóköz, Nyr.

* Selyem — Biharudvari — a
1 : 332. — sikároló fú. Andro-
pogon Ischaemum.
gyékény lehántott hámja.

f — Körmend, Vas
* Szamártövis — Pusztaszent-
Siérüdött
miklós, Hortobágy, M. —
96. — Lathyrus
T. I.
m., Nyr. 27 : syl-
Onopordon Acanthium L.
vestris. „A sérült ember baj árúi
használ.* * Szarkaláb —
Felstárkány. —
Sikárfü — Alföld, Kecskemét
Delphinium consolida L.
— Andropogon Ischaemum L. * Szarvasnyelv — Tyúkod —
Jófü. Bugacz-Monostor. Nem jó fú. Scolopendrium vulgare Sym.
Vö. Nyr. 3 : 543.

*Siklóf — Lengyeltóti — 1.
Szécsényi gyökér — Zabar,
Gömör m., Borbás, Nyr. 3 : 543.
Sikárfü.
— Glyceria spectabilis.
Sityonfa — Nagydobrony, Bereg
m., Nyr. 34:221. — rossz fa. *Székf — Pusztaszentmiklós.

— — Melilo- — Matricaria Chámomilla.

Somkóró Tyúkod
thus officinalis L. Székfü virág —
Alföld, Nyr. 29 :

* Sóska — Hadház és általánosan 17. —

Chrisanthemum, Anthemis,
— Rumex pratensis M. és K.
Matricaria. Nádudvar, Matricaria
Chámomilla L.
Sóslórium — Tyúkod — Rumex
acutus L. (Acetosa L.) Sóslórom. *Székif — Nádudvar, Kiskun-
Lósóska. félegyháza. L. Szekfú virág.

Sóspóré — Hortobágy, T. M. L * Széki káposzta — Alföld —

Spinát — Nyr. 24:397. — Salsola Káli. L., 1. Széki saláta.

spenót. Spinacia. Ném. Spinat.

Széki saláta — Alföld, Hor-
Sudár sás Ecsedi láp — — tobágy, T. M. I., Nyr. 29 : 19. —
Carex stricta Good. Statice Gmelini Wild.
Szelencze 685 Tapló

*Szeleiicze Somogy — or- — Somogy m., Borbás,

Szittyó
gonavirág. Nyr. 3 — Juncus effusus.
: 543.

Szélhajtó kóré — Hortobágy, Szövké — Ipolylitke, Borbás,

T. M. I. — 1. Szélhordta fú. Nyr. 3 543. — Juncus effusus.
:

Süveget fonnak belle a liba-

Szélhordta fü Hortobágy, — pásztorok.
T. M. I. —
Eryngium campestre L.
—
Sztokrásza jöv.tót Nyr.
Szelicze — Tiszadob, Nyr. 27 : 177. — százszorszép. (Bellis
27:45. — Lycium. perennis ?) Tót : stokrása, sto =
Szengyörvirág — Sárköz, Nyr. száz, krása = gyönyörúség =
32 468.
:
— gyöngyvirág. Conval-
százszorszép.

laria majális. — Körmend, Vas m.,

Szunyadó

— Mohács, Nyr. 27 — Galanthus nivalis.

: 96.
Saentgyörgy-virág
Nyr. 27 112. — gyöngyvirág. *Szúrán-tövi8 — Karczag —
muszka tövis = Xanthium
:

spi-
Convallaria majális ; Csúza, Ba-
ranya m., Nyr. 18 382. :
nosum. Szilágyi Sándor öreg ju-
hász 1893-ban mondta, hogy ez
* Szépasszony tenyere — Al- a növény 1842-ben a Zádorgáton
föld, Nyr. 29 : 19. —
Lupinus ütötte fel elször a fejét.
angustifolius. L. ; 1. Boldogasszony
tenyere. Talák — Vaiszló, Nyr. 37 : 374.

Szerbián tövisk — Zabar, Gö-

— a búza bajusza.
mör m., Borbás, Nyr. 3 : 543. — Tálmosó f— J., Balatonmell.
Xanthium spinosum. — fú faja, melyet a birka eszik.

Szerecsén-búza — Nyr. 22 :
L. Sikár fú.

404. Wagner F. Phraseologia 1750. * Talpas muha — Hadház —

— „pohánka, hajdina, tatárka, Digitaria sanguinalis (L.) Scop.
haritska = szere tseny-búza". L. * Tányérbél virág — Somogy
Hajdina. m. — napraforgó, Helianthus

Szikfú — Pusztaszentmiklós — ánnuus. Sok helyen Tányéricza,

1. azt.
Matricaria svaveoleus L. (Chamo-
milla. L.) Pusztaangyalháza, jó fú. * Tányéricza — Szeged, Pálíi-

* Szikifú — Pusztaszentmiklós
tanya — a napforgó. Helianthus

— rossz fú. Matricaria chamo-

annuus.

milla. * Tapló — Alföld — az igazi

* Szikivirág — Békés — Matri- pásztortapló nem a „zsidóbúr" =

taplógomba, hanem a „kákabuzo-
caria chamomilla.
gány"— Typhalatifolia és angusti-
Szilid konkoly 1. Konkoly folia —
szárnyas magva Szeged ;

(szilíd). táján a „mezei gyopár" = Gna-

Taraczk 686 Vadnefelejts

phalium arvense bolyhos vi- és környéke tisztántartására. A

ráffa is az. Nagykunságon farkkóró, Verbas-
— Kecskemét, Len-
cum blattaria, némely helyen a
* Taraczk
gyeltóti? — Agropogon repens
katángkóró, Cichorium intybus
adja a seprt. A kun pásztorok
(L.) R. B., Triticum repens. Jó fú.
kattankórónak mondják.
Bugacz-Monostor. Nem jó fú.

Karczagon ifjan ez a Mancsifü. * Tyúkszem — Pusztaszent-

Taraczkos sás — Ecsedi láp

miklós — Anagallis arvensis L.;

— Carex sp.
jó fú.

* f — Kecskéméi, Bu-
Tejes
*Tyúkvakitó — Pusztaszent-

gacz-Monostor — Euphorbia sp.?

miklós — Adonis aestivalis L.
L. Nyári hérics.
L. Kutyatej.

Tejoltó Szt. István söprüje Uborkabagzó — Alföld? Nyr.

— Monostori-puszta, Nyr. 29 : 19. 29 : 19. — Trifolium arvense L.
— Galium verum Scop.

— Puszta-Szanda és * Ürgefarok — 1. Czigánybúza.

*Tippan
általánosan — Agrostis „jó sp.; Üröm — Nádudvar — Arte-
fú". Hajdúhadház, Felstárkány, misia vulgáris L. Gyapját ledör-
Kiskunfélegyháza, Békés, Nád- gölve a régiek tapló gyanánt
udvar, Nagyszalonta, Kába, Bu- használták. Artemisia monogyna
gacz-Monostor. W. K. ?

*Tisztesf — Kecskemét, Üszög — Alföld — Ustilago.

Puszta-Szanda és általánosan —
Stachys recta L. Bugacz-Monos- Vadborsó — Alföld — Vitia
tor. Jó fú. villosa L. L. Kaszanyüg.

Torzs — Hortobágy, T. M. I.
Vadkáposzta Alföld, Nyr. —
— Carex csökvények. 29 17. : —
Erysinum canescens.
Ég a napmelegtl a kopár szik Eryngium diffusum, Erh.
[sarja,
Nincs egy árva fúszál a torzs közt Vadkapor — Alföld, Nyr. 29 : 18.
Arany. [kelben. — Oenanthe pimpinelloides L.
Tölcséres belindek Alföld, — Aquatica. L.

Nyr. 29 19. :
—
Datura stramo- Vadkonkoly — l. Konkoly
nium L. (vad).

Töviskes kökény — általános *Vadlóliere — Kiskunfélegy-

— Prunus spinosa L. háza.

Tüsök sepr —
* Bugacz-Mo- Vadnefelejts — Hortobágy, T.
nostor — Igliczébl, Ononis spi- M. I. — Myosotis caespitosa
nosa, kötött deréksepr, a cserény Schulz ?
 :

Vadócz 687 Bekkopant

* Vadócz — Bugacz-Monostor — Vityóz — Moldva, Nyr. 4 : 143.

Lolium pratense. Nem jó fú. — 1. Szarkaláb.

*Va(irepcze — Alföld — Sina- Vízi liliom — Hortobágy, T.

pis arvensis L. M. I. — Nymphaea álba. L. a nép-
* Vadsás — Lengyeltóti — nél inkább vízitök.

Oarex, sp. ? Vizitök — általánosan — Nym-

Vadzab * — Alföld — Lolium phaea álba L., 1. Tavirózsa.
temulentum L.

Vadzsálya — Hortobágy, T. M. L Szab — Ver. 122. dalmát.

Zoob.
*Vajfü — Alföld — Orobanche sp.
*Zsidóbr —
országosan a —
Varnyúháj — Hegyalja, Nyr. Polyporus-gombából készült tapló,

,1 : 379. — Sedum Telephium v.

brszerúen szétlapítva; a pászto-

varjúbab. Kassai J. szókönyve rok leginkább zsidó házalóktól

vették.
1831.

Varnyúkikircs Gyöngyös, — Zsidóeseresznye Nyr. 29 —

Nyr. 1:349. —
Colchicum autum- 19. —
Physalis Alkekengi L.

nale. Kassai 1831.

Zsombok — Hortobágy, T. M.
* Vasf — Alföld — Verbéna I. — Carex-fajok alkotta kúpok.

officinalis L.

* Vasvirág — Alföld — Xeran- Vegyes.

themum annuum L. Állás — Hortobágy, T. M. L

*Vehicse — Somogy m. — ve- — falazattal bíró nagy fészer,

osztatlan belvilággal; két végén
nyige.
nagy kapu, a csordafelli oldalán
Venyü — Lozsád, Nyr. 23 : 144. ajtó. Szekerek beállítására, etet-
— vad venyige. Clematis vitaiba. hely a nyájak összeszámlálására

m. —
*Veresiiadrág — Békés
is szolgál. * Ólmos es idejében,
mikor a túzok szárnya összefagy,
perjefajta. PhaJaris phleoides.
a csikósok beterelik a madarakat.
Vérfü — Szeged — Sangui-
sorba officinalis.
Avas szr —
Hortobágy, T. M.
I. — a mi télrl marad meg az
Vidraf — Kassai 1831, Nyr. áUaton. Vö. Avét.
1 : 379. — Trifolium fibrinum alias
Menyanthes trifoliata. A Hegy- Bakacsin — Hortobágy, T. M.
alján Eletske v. Alats a neve. I. — szép fekete.

Villáskáka — Hol? Tud. Gyjt. Bekoppant — Hortobágy, T.

1817, Nyr. 34:487. — Scirpus M. I. — annyi neki bekoppantani
maritimus. egy bárányt, mint a semmit.
Bogjos 688 Gubanczo^

Bogjos — Hortobágy, T. M. I. Éghetetlen —

Hortobágy, T.
— kuszált, nagyszrú. M. I. —
nagyon nagy, pl. Éghe-
tetlen nagy szél vót.
Bokréta — Hortobágy, T. M. I.

— a tengeri, Zea mays, szárán a Egyes-egyedül — Balmazúj-

kalász. város, T. M. I. — egymagában.
* Különben általános.
Csóva — Hortobágy, T. M. I.
Elfázik — Hortobágy, T. M.
— a legel határának megjelö-
úgy elfázott a kutya, hogy belé
I.

lésére felhányt, kupaezok. Ez ki-

döglött.
vételes elnevezés, mert rendesen
hasitott vesszbe fogott növény,
Elnapolás — M. ó., Kecskemét
mint szalma-, szénacsutak. A mí-
— fényes nappal való elkötés,
ellopás, pásztorszó.
velet : kicsóvázni.

Csuhaj E. L, Hortobágy— — El — Hortobágy T. M. I. —

„a juh még nem vót el, azaz :
elhalt növények maradéka.
„a magyar juhot még nem haj-
Csüdzik — Hortobágy, T. M. I. tották el összeírásra".
— a tengeri, mikor kezdi a zsenge Elterül — Hortobágy, T. M. I.
cs kihányni a selymét. — elterült a ménes, nagyon el-

Czégér —
általános, T. M. I.
terült a guja = nagy helyen legel.

— a német Zeiger.
Van éccsarda túl az erdn, ott
Farkapénz — Légrád — áldo-
más, eladott jószág után jár.
[magán
Száraz ágbúl czégér lóg az oldalán. Fej — Hortobágy, T. M. I. —
Pásztornóta.
a tengeri feje, kalásza.
Czimbora — M. ó., Kecskemét
Fenk — Hortobágy, T. M.
— osztályos, földbirtok nélküli,
— a kaszát élesít k.
I.

de marhás ember.
Pin-tok — Hortobágy, T. M. L
Delel — Balmazújváros, T. M. — a fent tokja. Érdekes, hogy
I. — delel.
a k-fenk, tokja pedig /"m-tok.

Díj — Hortobágy, T. M. I. — Fót — Hortobágy, T. M. I. —

\. ár, pl. négy birka az ára a jó „Olyan jánt keress, a melyik-
folt.

pulinak, 2. sors, 3. állapot. Mon-

nek nagy fót van a pendelén =
dások : az apja díjára jutott = nagy a hozománya." „Nem píz
kell nekem, hanem ján." *Nem
tönkrement, mint az apja. Tavaji
diján van még mindig = olyan
ismerik a fótot, a melyet a jószág

beteg most a legeln alkot.

is, mint tavaly volt.

Dögrovás —
M. ó., Kecskemét Gubanozos — Hortobágy, T.
— a melyre a pásztor az esett M. I. — összecsapzott, nagyszrú
jószág számát felrótta. kutya.
Gusztustalan 689 Marj

Gusztustalan — Hortobágy, Karingó — Nádudvar, T. M. I.

T. M. I. — pl. a piszkos abrosz. — 1. Kacskaringó.

Gyanúba esett —
M. ó., Kecs- Kijózanodik — Hortobágy, T.
kemét — ugyanannyi mint: rá- M. I. — magához tér.
sült, rávilágosodott a lopás.
Kikeriteni — M. ó., Kecske-

Hidi vásáx — Hortobágy, T.

mét — verekedéskor.

M. I. —a hortobágyi híd mellett Kikurvanyázni —

általánosan
tartott állatvásár. — nagyon kacskaringósan ki-
Hókony — Hortobágy, T. M. diszíteni.

I. —
„Mingyán hókonyon taszí- Kis kocsis — Hortobágy, T.
talak!" == fejbeütlek. M. I. — jobbmódú birtokosnál
szolgáló, még gyereksorban levó
Igen — Hortobágy, T. M. I. — kocsis.
nagyon, p. o. „igen köszönöm
Bateremtettézni általánosan
szépen".
kiczifrázni.
Ittas — Hortobágy, T. M. — -

félrészeg.
I.
Kiverni — Hortobágy. T. M.
I. — Tavasszal kiverik a jószágot

Jószág — Hortobágy, T. M. I.
a legelre.
— állat. Csak egy jószága van Körny étlen körül — Hortobágy,
pl. tehene, borja. T. M. I. — köröskörül.

Juhporos — Alföld, általáno-

Köszköpüködik — Hortobágy,
san — a juh hulladéka, megszá- T. M. I. — haszontalankodik.
radva igen jó tüzel.

Juk — Hortobágy, T. M. I. — Köt — Hortobágy, T. M. — I.

„A kolompér akkor köt, mikor

nyílás,
bágyi híd.
kilencz jukú a horto-
virágzik" = akkor kezdenek fej-
ldni a gumók.

Káesing — E. L, Hortobágy — Liget — Hortobágy, T. M. I.

kacsint helyett.
— tisztások az erdben.
Kacskaringó — Hortobágy, T.
— —
M. I. — étel. L. Szamárkötél.
Lovasbetyár Alföld ki
lovon jár, a betyárság eleje.
Kaczag — Hortobágy, T. M. I.

— a ló ; általánosan : nyerít. Lustán — Hortobágy, T. M. I.

Kanczabetyár — a kinél min-

— az eséssel kapcsolatban : nagyot
estem.
dig asszony van a dologban. (Lehr)
M. N. X. 90.
Marj — Hortobágy, T. M. I.

Kapczabetyár — Alföld — — a ló marja, a két lapoczka

gyalogos, legalsóbb fajta. köze.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse 44

 ;

Megcsap 690^ Perdül

Megcsap — Hortobágy, T. M. == a német Keckheit = szemte-

I. — terel, visszaterel. lenség; = söntés; kur-
Keleráj

Parancsolom Jóskának a bojtárnak: tirozni = rövidíteni nudli = ;

Csapja meg a balszárnyát a guj ának. laska ;

pampuska = fánk, tót

Pásztornóta. Platz == a lóistállóban hely

Megcsigáz — Hortobágy, T.
siflileves = hitvány = 1. ; silép

strájfa = a
M. I. — elgyengit, elbágyaszt.
szorulat, a tót zleb ;

német Streuholz, elválasztó rúd,

Szólás niha megcsigázza a birkát
:

alomhatár. Többnyire csikósok

az úsztatón. Különösen ha úszta-
száján a katonáskodás hatása.
tás után rosszra fordul az id.
Lepakol = lerakodik. — Kebli
Megczüvekelni M. ó., Kecske- — író, Ecsedy, szava.
mét —
keményen megverni.
Nyilas — Hortobágy, T. M. I.

Megfiál — Hortobágy, T. M. I.
— „Egy nyilas fd öt katasztrális

— megfájja a tengerit: alsó mel- hód és ezer négyszög öl."

lékhajtásait letöri. Nyugodalmas — Hortobágy,

Meglippen —
Hortobágy, T. T. M. I. — Szólás nyugodalmas
:

M. L —
meglapul. jao iczakát kívánok.

Meleg dél van itt kinn a mezben, Nyugvóhely — Hortobágy, T.

Rakja a nap a tüzet ersen. M. I.
Meleg dél van, meglippen a madár
A fáradt eb kioltott nyelvvel jár. Fínyes dílbe ha rám írik az álom.
Babám karján nyugvóhelyem ta-
Petfi.
Pásztornóta. [nálom.
Megterül — Hortobágy, T. M. I.
— Kecske-
Nyüvezöfa M. ó.,
Jaj de keske^ ez a kilenczes aj ja.
Sok a ménes, nem terülhet meg
mét. —
L. Nyüvedz.

Pásztornóta. [rajta.
Olvasódik — Hortobágy, T. M.
Megtör — Hortobágy, T. M. I. — a birka, azaz megszámlál-
I. — meghervaszt. Szólás : meg- tatik.
törte a gyepet a dér.

Mens — Zala — járó, jár- örvös kutya Hortobágy, T. —

káló betyár. (Lehr.) MNy. X : 90. M. I. —
a melynek vasörve van.

Motyó — Hortobágy, T. M. I.
Összetérit — Hortobágy, T. M.
— a palócz és a pápista. I. — összehajt.

Nehéz sor — általánosan — Pásztorit — Hortobágy, T. M.

nagy baj a hatósággal szemben, I. — terel, térít nyájat, gulyát

stb. képletesen: bort is iváskor.
pásztorszó.

. Nyelvrontás i— Hortobágy — Perdül —

Hortobágy. T. M. I.
Dranka = stranka, tót ;
gusztáta- — beperdül az ajtón, a csónakba
lan = nem kívánatos ; kékség stb. . i
 ;

Süvegtnocsok 691 Zsendit

Süvegmocsok — Hortobágy, szrabrakos tarisznyákért N. 50

T. M. I. — a sokat hordott kala- fl. 15.'* Nyr. 43:83.
pon képzd, portól, zsírtól szár-
mazó kéreg. TaUó — E. I. Hortobágy —a
Mint a Hortobágy kövér
zöld birka jól megszórja a tallót=jól
[mezejében megtrágyázza.
A tsintalan Betyár ha a szél- —
Taszít Hortobágy, T. M. I.
[mentében
Süvegmocskot éget a szalmán vagy — üt, vág. Vö. Hókony.

Maga meg odébb gyalog vagy

[pipán,
Tormodzík — Hortobágy, T.
áll
[paripán M. I. a felh— = tornyosodik.
Híjába hangicsál a duda, furolya, Ttis — Hortobágy, T. M. I.
összebg a marha, megszalad a
[gulya
— útközepén, folyóvíz két partján.
Tehén, üsz
egyre szalad a cse- . . . posványon csinált töltés.
[rénynek Gvadányi.
Van baja, van mérge a szegény
[legénynek. Túlnet — Balmazújváros, T.

Csokonai, Dorottya IH. M. I. — túl, túlnét.

* Csokonai itt nyilván a bogárzást * Tutajbajusz — Tiszamente —

festi s megtudjuk, hogy annak a vastag, súrún összeálló szrözetú.
idején a süvegmocsok égetéssel
Tüszeres — M. ó. Kecskemét
próbálta a pásztorság a bajnak — ttartó.
elejét venni.

Szakgat — Hortobágy, T. M. I.
Válcság — Hortobágy, T. M. I.

— a gulyából, ménesbl egy részt Szegí° Palkó elaludt a határba,

kiszakít, elhajt. Tizenkilencz forint lett a válcsága.
Pásztornóta.
Szeresegs — Hortobágy, T.
Bebitangolt a jószág, kárt csinált.
M. I. — „Borzasztó szerese-
gs dohánya van a tekintetes
jó,
úr- *Virgódni — Somogy m. —
nak". * általánosan serczegs. vergdni.

Szr-abrakos tarisznya — Zsendit — Hortobágy, T. M.

Rákóczy Ferencz udvari szám- I. — A tavaszi mez megzsenditi
adásai 1701. „Pro canestriis vulgo a sovány jószágot.

44*
FÜGGELÉKEK
 FÜGGELÉKEK.

I. FÜGGELÉK. Tót elemek.

Liptómegyei juhászat. Istvánfíy Gy
Tót anyag. tanár gyjtése.
^ V>^v.^xj

Cernusa — fekete.

Riska — tehénfajta.
Siwana — szürke.
Wálách 696 Dolina

IVálách —a Balkánon P>-axog

Dunaj 697 Szürke

Dunaj =
Baksi 698 Silo

Ökörnevek.
Siuta 699 Murgu^á

§iúta — Alsófehér m., Moldo- Dormicá — Alsófehér m.. Mol-

ván 45. — suta. dován 45. — aluszékony. (Latin
dormire. H. 0.)
Vírag — Alsófehér m., Mol-
dován 45. — virág.
Dumaná, Dumaiá — Alsófehér
m., Moldován 45. — vasárnapi.
Juhnevek.
Floare — Alsófehér m., Mol-
Albá — Alsófehér m., Moldo- dován 45. — virág. (Ab flos innen
ván 45. — fehér. (Latin H. 0.) Flóra. H. 0.)

Albeaná — Alsófehér m., Mol- Joianá — Alsófehér m., Mol-

dován 45. — fehéres. dován 45. — csütörtöki.
Bálutá — Alsófehér m., Mol-
dován 45. — Bálán = fehér és Lala — Alsófehér m., Moldo-
sárga színbe játszó ; marháknál ván 45. — kóborló, elkalandozó.

inkább fehérbe men szín álla- Lebádá — Alsófehér m., Mol-

tot jelent. (Nyilván a bjela-ból dován 45. — hattyú. (Ab Labut,
eredve. H. 0.) tót, H. 0.)

*Bealá — Alsófehér m., Mol- Leucá - — Alsófehér m., Mol-

dován 45. — fehér. (A tót hjela, dován 45. — gyengefejü (a gö-

H. 0.) rög XevKoq. H. 0.)

Budeaná — Alsófehér m., Mol- Lunae - — Alsófehér m., Mol-

dován 45. dován 45. — hétfi.

Bujoará — Alsófehér m., Mol- Mandrolea — Alsófehér, Moldo-

dován 45.— egy szép kerti virág. ván 45. — szép.

Cáilufá — Alsófehér m., Mol- Márgáriíá — Alsófehér m.,

dován 45. — kajla. Moldován 45. — (A gyöngy H. 0.)

Caprá — Alsófehér m., Mol-

Mar^e — Alsófehér m., Moldo-
ván 45. — keddi.
dován 45. — kecske. (Latin:
kecske. H. 0.) Mereu^á — Alsófehér m., Moldo-
— Alsófehér m., Mol- ván 45. — szerdai.
Codalbá
dován 45. — coadá albá = fehér- Micutá — Alsófehér m., Moldo-
farkú. (Ab coda = cauda = farok ván 45. — kicsinyke. (A minor
és álba. H. 0.) enyelg, tótos diminutivuma H. 0.)

Corbi^á — Alsófehér m., Mol- Miorá, Mioritá — Alsófehér m.,

dován 45. — hoUócska. (Ab cor- Moldován 45. — esztends bárány.
vus H. 0.) (A latin minor-\)6\, minora, H. 0.)

Cri^aná — Alsófehér m., Mol- Murgu^á — Alsófehér m., Moldo-

dován 45. — körösi. ván — a feate-nal egyjelentésú.
Ocará 700 Duna
Elekes 701 Bálmos

Elekes — Alsófehér m., Mol- Ureu — Alsófehér m., Moldo-

dován 45. ván 45.

Flore — Alsófehér m., Mol- Vidra — Alsófehér m., Moldo-

dován 45. ván 45.

— Voda — Alsófehér m., Moldo-

Grosu
ván 45. — a
Alsófehér m., Mol-
tót: víz.
dován 45.
Voinic — Alsófehér m., Moldo-
Gruia — Alsófehér m., Moldo-
ván 45.
dován 45.

— Alsófehér Zálan — Alsófehér m., Moldo-

Hermán m., Mol-
ván 45.
dován 45.

Hot — Alsófehér m., Moldo- Vegyesek.

ván 45. Áfonya, áfonya Alsófehér —
m., magyar, Moldován 78. —
Ion — Alsófehér m., Moldo- román: afiná. Vaccinium myrtil-
ván 45. lus L.

Lrina — Alsófehér m., Moldo- Aie — Ozora, Torontál m. —

anyajuh, oláh.
ván 45.

Lombos — Aláu, (haláu) — Alsófehér m.,

dován 45.
Alsófehér m., Mol-
román. Moldován 89. — háló.

Amnar — Cihac — igniarium =

Modrean — Alsófehér m., tzk.
Moldován 45.
Árdéj — Alsófehér m., magyar,
Miiré| — Alsófehér m., Moldo- Moldován 78. — paprika. Oláh:

ván 45. ardeiu. Ard = ég igébl.

Murgu — Alsófehér m., Mol-

Ármurár — Alsófehér m., ma-

dován 45.
gyar, Moldován 78. —
ex oláh:
armurar. 1. marhatályog; 2. mar-

Nelbu — Alsófehér m., Moldo- hatályogot gyógyító növény.

ván 45.
Bács —
Alsófehér m., magyar,

Románt — Alsófehér m., Mol- Moldován 78. —

juhász; számadó
juhász. Exromán: haciu.
dován 45.
,

Bálán —
Alsófehér m., magyar,
Tisza — Alsófehér m., Moldo- Moldován 78. —
szkeszr juh.
ván 45. Exromán: Mlan (blond).
Tocu — Alsófehér m., Moldo- Bálmos — Alsófehér m., ma-
ván 45. gyar, Moldován 78. — kukoricza-
 :
: :

Berbede 702 Ceun

lisztbl sajtlével készített étel. Bosztán —

Alsófehér m., ma-
Ex-román: balmo§. Mokányétel. gyar, Moldován 79. tök disznó- — ;

Berbece — Cihac vervex

tök. Oláh bostan. :

berkice = ürü. Botor og — Alsófehér m., oláh,

146. — hengeralakú
Berbécs —
Alsófehér m., ma-
Moldován

gyar, Moldován 78. kos, ürü — faedény a vaj veréshez.

(vervex; Hammel). Ex-román Bou — Cihac — bos ; bue =

herbece (kos). ökör.

Berbek — Torontálozora — Brenze — Ozora, Torontál m. —

kos. friss túró, besózott állapotban, tót.

Berbek lai — Ozora, Torontál Buha — Alsófehér m., magyar,

m. — fekete kos. Moldován — borzos.
79. Román
Berbencze — Alsófehér m.,
bulla = bagoly.

magyar, Moldován 78. — veder-

Bulz — Alsófehér m., magyar,

nagyságú kis hordó. Ex oláh

Moldován 79. — sajtocska. Ex
herbinfá (átalag, doliolum, Fáss-
román : bulz (sajtdarab).

chen) Budai Lex. Buzsenyicza Alsófehér m., —

Bie — Alsófehér m., oláh,
magyar, Moldován 79. füstölt —
Moldován 89. — bika.
kecskehús. Exoláh bujenitá. (Az :

örménység étele. H. 0.).

Bicáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 89. — békó. Cáldara —
Moldován 146. —
Bindeu — Alsófehér m., oláh, üst ; ebben fzik ki a savót, a
Moldován — bend.
89. mibl az ordát készítik.

Biri§ — Alsófehér m., olák, Cáriig — Alsófehér m., oláh,

Moldován — béres.
90. Moldován, 140. — nagy horog.

Bisziok — Alsófehér m., ma- Casá — Alsófehér m., oláh,

gyar, Moldován — Ocimum 78. Moldován 111. — latinból; sö-

basilicum. Ex-román: biesnioc. vényfalakkal épített, nád- vagy

ház
Bivol — Alsófehér m., oláh,
szalmafedéllel
Ma minden
ellátott (pa-

Moldován, 89. — bivaly.

rasztház). :

udvarház, földesúri lakás, udvar.

ház. Gurte

Bó — Alsófehér m., oláh — Kbl vagy téglából. Corfurari sá-

ökör. toros czigányok.

Boc — Alsófehér m., román, Cázan — Alsófehér m., oláh,

Moldován 90. — bak, a honnan Moldován 146. — féltekealakú
a lovakat hajtják és a melyen a üst.
fát fürészelik.
Ceun — Alsófehér m., oláh,
Boitare — Ozora, Torontál m. Moldován 146. — féltekealakú
— juhászbojtár. üst. Vö. Cázan.
Chehes J03 Deljmuar

Chehe§ — Alsófehér m., oláh, Comin^áu — Alsófehér m.,

Moldován — kehe(s).
90. román, Moldován 91. — konven-

Chiag — Alsófehér m., oláh,

czió.

Moldován 146., oltó. Co§ —

Alsófehér m., oláh,

Cioban — Alsófehér m., oláh,

Moldován 140. kas. —
Moldován 147. — juhász. Vö. Crintá — Moldován 146. —
Pukurar. szitaalakü edény, melyben a sajt-

Ciocá — Alsófehér m., oláh,

anyagból a savót kisajtolják

Moldován 91. — csóka.

(zér).

Ciubér —
Moldován 146. — Cupá — Vö. Strungárea^á.
nagyobb cseber, melyben a tejet Csapa — Alsófehér m., magyar,
altatják. Moldován 80. — hagyma. Exoláh
ceapá.
Ciumáfaiá — Alsófehér m.,
oláh, Moldován 91. — csodafa.
Csimpolya — Alsófehér m.,
magyar, Moldován 79. — duda,
Ciupáxcá — Alsófehér m., furulya. Oláh cimpoaiá.
:

oláh,Moldován 91. csiperke.

Csobán— Alsófehér m., magyar,
Ciurbiráu —
Alsófehér m., Moldován 79. — juhász. Ex-
oláh, Moldován, 91. csúrbíró. — oláh: cioban. (Lapos viztartóedény

Ciurdail — Alsófehér m.,

a magyaroknál. H. 0.)

oláh, Moldován 91. — csordás. Czáp — Alsófehér m., magyar,

Ciurdá, csorda. Moldován 79. Ex-oláh : fap, bak-
kecske.
Clacá — Moldován p. 54. —
a havasban robotos, jobbágyi szol- Dalmáczia — Réthy, p. 74. —
gálmányt jelent. Innen kaláka. vagy Deljminium pásztorországot
Szláv hatás, a melyet az oláh- jelent az illyrek maradékainak,
ság hozott a magyarok közé. az albánoknak nyelvén deljine :

Szlávban : tlaka, bolgár : tluku. = juh, Deljmuar pásztor. =

Coasá — Alsófehér m., román, Deljme — Albán nyelven —
Moldován 91. — kasza. Cosalesc, juh. Vö. Réthy, p. 74. Vö. Dal-
kaszál. máczia, Deljminium, Deljmuar.
Cocie — Alsófehér m., oláh,
Deljminium — Réthy,
Moldován 91. — kocsi. Coci§,
— pásztorország albán nyelven.
p. 74.

kocsis.
Vö. Dalmáczia, Deljme, Deljmuar.
Coco§ — Alsófehér m., oláh,
— —
Moldován 91. — kakas.
Deljmuar Réthy, p. 74.
albán nyelven i^á^^^or.Vö. Deljme,
Colceag —
Alsófehér m., ro- Dalmáczia, Deljminium. Réthy, p.
mán, Moldován 91. kolcsag. — 76., hegyi pásztornépek. A Dinár-
 :

Dipleu 704 Gyeplatt

alpesek között; Narona, Salonae, Fitáu — Alsófehér m., oláh,.

Dioclea, Staneclum vidékén éltek. Moldován — fejt.

92.

Formátring — Mezszilvás, me-

Ilyen pásztornépek az oláhok
sei. Olasz anyagot beszéltek, de zségi oláh, Nyr. 37 220. — :

a nyelv szellemébe nem hatoltak

farmatring.
be, hanem a faji és mveltségi
különbség korlátai között abba Gájiná — Cihac — gallina =
az illyr nyelv egész rendszerét vit-
tyúk.
ték he.
Galáta — Alsófehér m., magyar,
Dipleu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 80. — faedény nyáron
—
;

Moldován 91. gyepl. a juhokat fejik belé. Ex oláh

gáleatá (fej veder, mulctra, mulc-
Erta§ — Alsófehér m., oláh,
trum Bud. Lex.).
Moldován 92. — irtás.
—
Gáleata — Moldován 146.
Eseag — Ozora, Torontál m. sajtár ; kis, cseber alakú faedény,,
— oltó, a melylyel a tejet túróvá magasabban két szemben
kiálló
oltják. lev dongával, melyek két kis.

Esengyere — Torontál m.,

lyukon át zsineggel vannak össze-

Ozora — bogrács.
kötve; ennél a zsinegnél fogva
viszik a sajtárt a juhakoltól az
Esztena —
Alsófehér m., ma- isztinára. Vö. Strungáreá^a cupá.
gyar, Moldován 80. juhakol. — —
Gámáliá Alsófehér m.^
Ex oláh stíná, istiná. (A tót
:

stena, fal, az ístina magyar, ille-

oláh, Moldován 92. — gomolya.

tleg székely alak. H. 0.) Gárgya — Alsófehér m., ma-

Fártai — Alsófehér m., román, gyar, Moldován 80. — kútgárgya,.
91. — fertály.
kerítése. Ex oláh gard, kerítés. :

Moldován
Geleate — Ozora, Torontál m.
Fártálesc — Alsófehér m., ro-
mán, Moldován 92. —
— fejcsöbör.
fartól.

Gelyáta — Alsófehér m., ma-

Fataró — Alsófehér m., Mol-
gyar, Moldován 80. — feny-
dován 80. — magyar: herma-
edény a juhok fejesére. Exoláh:
phrodita. Exoláh : fátáráu.
gálátá.
— Alsófehér m., oláh,
Pelcherf Gunoiu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 91. — felhércz. Moldován 92.— ganaj, atót „unoj ". :

Fele — Alsófehér m., oláh, Gúzsba — Alsófehér m., ma-

Moldován 92. — félkupa. gyar, Moldován 80. — üstrúd, üst-
Fidiles — Alsófehér m., oláh,
horog. .Ex oláh : gujbá.

Moldován 146. — fedeles víz- Gyeplau — Hajdú m., oláh,.

tartó. Nyr. 25 : 300. — gyepl.

 ;

Gyeplej 705 Kaliba

Gyepléj — Mezószilvás, mez- Oláh: hodd (a szárcsa, Fulica atra

ségi oláh, Nyr. 37 : 221. — 2:yepl. L. a homlokon a fehér, holdalakú
pajzsról, tehát a hold össze-
Hagau — Alsófehér m., oláh, vonása.)
Moldován 92. — hágó.
Hodáj — Alsófehér m., magyar,
Háicer — Alsófehér m., oláh, Moldován 81. — Küls birtokon
Moldován 93. — hajcsár. lev cselédház. Oláh odaiá hodaiá :

Háita§ — hajtás. (szoba, lakrész) (a magyarságnál

fedett juhállás. H. 0.).
Haitáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 92. — hajtó. Huruba — Alsófehér m., ma-
gyar, Moldován 81. —
Háituesc — hajt.
vityilló,

putri, viskó. Oláh huruba leg-

:

Háiza§ — Alsófehér m., oláh, inkább a czigányok földbevájt lakó-

Moldován 92. — héjazás (hiú). helyét jelenti (a szláv hrob = sír).

. Hajmá — Alsófehér m., oláh, lapá Cihac — equa=kancza.

Moldován 93. — hagyma. Oláh.
Hála§táu — Alsófehér m., oláh, Icrá — Alsófehér m., oláh.
Moldován 93. — halastó. Moldován 93. — ikra.

Haláu — Alsófehér m., oláh, Iga§ — Alsófehér m., oláh,

Moldován 140., 93. — háló. Vö. Moldován — igás.
93.
Rociii.
Interezén — Ozora, Torontál m.,
Hám — Mezszilvás, mezségi — egyéves kos.
oláh, Nyr.37:221. — hám.
losag — Alsófehér m., oláh,
Hamfá — Alsófehér m. oláh, Moldován 93. — jószág.
Moldován 93. — hámfa.
Irha — Alsófehér m., oláh,
Hamfáü — Erd. P]rczhegység, Moldován 93. — irha.
móczok, Nyr. 34 252. — hámfa
:

(a kocsié).
Istráng (streang) — Alsófehér
m., oláh, Moldován 93. —
Haricska —
Alsófehér m., ma-
istráng.
gyar, Moldován 81. tatárka, —
pohánka. Ex oláh: hiri^cá.
Jireblá — Alsófehér nj., oláh,
Herelesc — Alsófehér m., oláh, Moldován 94.— gereblye.
Moldován 93. — herél.
Jup — Alsófehér m., oláh,
Hiriba — Alsófehér m., ma- Moldován 94. — zsúp.
gyar, Moldován 81. — gomba. Ex
oláh: hribá. Hiribi- gomba. (A Kai — Cihac — caballus
tót hriba, de huba is. H. 0.) cavallolo. Oláh.

Hoda — Alsófehér m. magyar, Kaliba —

Alsófehér m., ma-
Moldován 81. — guvatféle ; gyar, Moldován 81. kajba, —
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 45
 = ;

Kántár 706 i-iliom

kajiba. Romáji : coliba, cabane, Kompona — Alsófehér m.,

chaumiere; ószlovén: koliba, tugu- magyar, Moldován 82. — mér-
rium. Az új szláv nyelvekben ál- serpeny. Oláh: cumpáná.
talános.
Koín — Cihac, Réthy, p. 20.
EántáT — Mezószilvás, mez- — szarv. Ex-cornu. Oláh.
ségi oláh, Nyr. 37 : 221. — kantár. Kotyecz —
Alsófehér m., ma-
Kapra — Cihac — capra = gyar, Moldován 82. disznóól. —
kecske. Oláh. Oláh: cote^.

Eapuozán — Alsófehér m., Kozsok —

Alsófehér m., ma-
magyar, Moldován 81. — kötfék, gyar, Moldován 82. juhbr —
szájfék. Oláh : cápu^an. Ex cápuf, ködmön. Oláh: cojoc. Kozso- —
capucin = fej köt. kár —
kozsokkészít mester.

Karucza —
Alsófehér m., ma-
Oláh cojocar. Tótul Kozuh.
: :

gyar, Moldován 81. kis szekér. — Kurászta (gurászta) Alsó- —

Oláh: cárufá, ökörszekér: car, fehér m., magyar, Moldován 82.
lószekér cáru^á (nnem dimi- — összement tej; a megborjazás
nutiv). után fejt tehéntej összemegy és

Kas — Ozora, Torontál m. — s ezt hívják oláhul corastá-nak.

friss túró sózatlan állapotban. Kusztura —

Alsófehér m.,

Kas — Cihac — caseus ; cascio

magyar, Moldován rossz — kés.
Oláh: custurá.
sajt. Oláh.

— Kutkusa — Alsófehér m., ma-

Kéne Cihac canis
—
gyar, Moldován 82. szopóbá-
cane = kutya. Oláh.
rány-bélbl készült étel. Oláh:
Kirlán —
Alsófehér m., ma- cutcu^á.

gyar, Moldován 81. az anyától —

elválasztott bárány, nemszopó Lant — Alsófehér m., oláh,

bárány. Oláh : cdrlan. Jelent egy- Moldován 94. — láncz.

éves csikót is. Lapte Cihac — lac-te = tej

Klisurá — Réthy, p. 79. — Oláh.

szoros. Oláh.. La§cá — Alsófehér m., oláh,

^ ^ Moldován — laska.
94.
Kolinda koleda koldus
— Moldován, p. 55.
Léna — Cihac — lana=« gyapjú.
Oláh.
Komámyik — Alsófehér m.,
—
magyar, Moldován 81. — „az a
Liba! Liba! Alsófehér m,,
—
oláh, Moldován 94. libahivo-
hely, a hol a juhokat fejik".
gató.
Oláh: comarnic; ex-szláv: ku-
maninü. Helynév: Comana, Co- Liliom — Alsófehór m. oláh,
marnic (oláh). • '
Moldován 94. — liliom.
 :

Lingurá 707 Oie menzare

Lingurá — Maldováa. 1436. — Minre — Ozora, Torontál m.

kétliteresnél nagyobb kalán evvel ;
— egyéves anyajuh.
teszik be az oltót (chiag) és sze-
Misar᧠—
Alsófehér m.^ oláh,
dik össze a sajtanyagot a cseberbl.
Moldován 94. mészáros.
Loitra — Erdélyi Érczhegység, Mocáneafca — Moldován 145
móczok, Nyr. 34:256. — — a mokánok afféle szilajbetyár
létra,

lajtra.Alsófehér m., oláh, Mol- -

táncza.
dován 94. — létra.
Molombiráu — malombíró. Mo-
Lojtrá — oláh, Nyr. 17 129, :
lome§ter Alsófehér m., oláh, Mol-
dován 94. — malommester.
--- lajtra, lajtorja.

Lu|erná — Alsófehér m., oláh,

Mulg — Cihac — mulgeo =
Moldován 94. — luczerna.
fej. Oláh.

Macseu — Ozora, Torontál m. Munte — Réthy, p. 79. —

— — éves kosbárány.
1/2 1 hegy (mons). Oláh.

Maoseue — Ozora, Torontál m.

— Vs — éves anyajuh bárány).
1
Nadá — Alsófehér m., oláh,
(9
Moldován 95. — nád.
Macsuka — Alsófehér m., ma-
gyar, Moldován 82. — bütykös
Nakláü — oláhban, ^yr. 17 : 13.

bot. oláh: máciucá.

— nyakló.

Magár — Ozora, Torofetál m. Nilá — Alsófehér m., oláh,

— hím szamár. Magarice, 9 szamár. Moldován 95. — nyil.

Pui do magár, szamárcsikó. Nyiristye — Alsófehér m.,

Szemár, szamárnyereg. magyar, Moldován 83. — tarló'.

Mánzari —
Alsófehér m., oláh,
Oláh: miri§te.

Moldován 147. —
báránynélküli
Oaje — Cihac — ovis = juh.
juhok. Vö. Plecátori és Oie
Oláh.
menzare (T.-Ozora).

Marha — Ocol — Alsófehér m., oláh,

Moldován 94.
Alsófehér m., oláh,
— marha.
Moldován 95. — akol.

Ogar — Alsófehér ni. oláh,

Meringya (miringya) — Alsó- Moldován 95. — agár.
fehér m., magyar, Moldován 83.
— útravaló étel. Oláh: mermde.
Oie — Ozora, Torontál m. —
— Meringyár — uo. — asztal-
juh (általában.)

kend, a melyre teszik. Oláh Oie laje — Ozora, Torontál m.

merhidar. — fekete juh.

Me§tergrindá — Alsófehér m., Oie menzare —

Torontál m.,
oláh, Moldován 94.} — mester- Ozora —
fejs juh. \íö* Plecátori
gerenda. ^ ;
Alsófehér m. Mánzari, Alsófehér m.
45*
 ;

Oie starpe ]
08 Plecátorí

Oie starpe — Torontál m., Pástravi — Alsófehér m., oláh,

Ozora — medd juh. Moldován 140. — pisztráng.

Olá — Nyr. 10:123. — lopton- Pástrug —

Alsófehér m., oláh,
lop = folytonosan cseneget. Nagy- Moldován 95. —
pisztráng.
bánya város jegyzkönyvébl v.

okleveleibl 1663. Fásulá — Alsófehér m., oláh,

— Miklosich, Nyr. Moldován 95. — paszuly.

Oláh 11:360.
— valachus ; olasz : italus, ószlo- Pazsura — Erdély, Moldován
vén : vlah italus ; szerb : valachus. 83. — sas. Haliaétus albieilla;
Aquila (Cihac). Oláh pajurá (Az
Olaj — Zenta, Nyr. 38:141. — osztrák kétfej sas
:

is.)
oláh.

OltoaQ — Alsófehér m., oláh,

Peiu — Alsófehér m., oláh,

Moldován 95. — oltovány.

Moldován 95. — pej (ló).

Orbal^ — Alsófehér m., oláh,

Pekurari — Ozora, Torontál

Moldován 95. — orbáncza.

m. — juhász.

— Pescar — Alsófehér m., oláh,

Orda Alsófehér m. magyar,
— Moldován 140. — halász.
Moldován 83. édestúró-féle.
Oláh ardá.: Pesce — Cihac — piscis

0|el — Alsófehér m., oláh,

pesce-hal. Oláh.

Moldován 95. — aczél. Picigus — Alsófehér m., ma-

gyar, Moldován 84. — ezinege.
Pádure — Réthy p. 79. — Oláh : pi^igu^.
erd. oláh.
Picsóka — ^Isófehér m., ma-
Fakulár —
Alsófehér m., ma- gyar, Moldován 84. — Helianthus
gyar, Moldován 83. juhász. — tuberosus. Földalatti gyümölcsét
Oláh : pácular. eszik. Oláh picioicá.

Pákurar — Alsófehér m., oláh, Pintiu — Alsófehér m., oláh,

Moldován 147. — juhász.Vö. Cioban. Moldován 96. — pinty.

Fákure — Cihac — pecus. Pi§áláu — Alsófehér m., oláh.

pecure-szarvasmarha. Moldován 96. — pisel (istállóban
a lovak padozata).
Pálanc — Alsófehér m., oláh,
Moldován 95. — palánk. Pitpalugá — Alsófehér m.,
oláh, Moldován 96. — pity-
Fanusa — Alsófehér m., ma- palatty.
gyar, Moldován 83. — kukoricza- — Alsófehér m.,
Flecátori
kóré. Oláh panu§á.
:

oláh, Moldován 147. — bárány-

Fástámag — Alsófehér m. oláh, nélküli juhok. Vö. mdnzari és Oie
Moldován 95. — paszternák. menzare (Ozora).

Plop
Plop — Alsófehér m., magyar,
Moldován 84. —
jegenyefa. Oláh
plop.
Poján — Alsófehér m., magyar, — komor
84. — erdközi
Moldován
mez. Oláh poianá.
Poprica§ — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — paprikás.
Pork — Ciháé — porcus
porco = sertés. Oláh.
Poszkona — Alsófehér m.,
magyar, Moldován 83. — pat-
'
koncza; nem virág, pos-
teljes
kona szegf. Oláh hoscona. Vö.
Moldován i. h.
Potang — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — pating.
Pujkucza — Alsófehér m.,
magyar, Moldován 84. — jércze.
Oláh puicutá.
Pupura — Alsófehér m., ma-
gyar, Moldován 84. — búbos
banka. Oláh pupázá.
Pustá — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — puszta.
Bac — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — rák.
Banta§ — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — rántás.
Kastáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — ereszt (járomnál).
Ráva§ — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — rovás.
Bezsnyicze — Alsófehér m..
magyar, Moldován 85. — só- és
kukoriciarló. Oláh rá^nita.
;
709 Secheres
Bigáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 96. — rigó.
Binkács — Alsófehér m., oláh
(állapot).
Bociu = Alsófehér m., oláh,
tisztás,
Moldován 140. — háló. Vö. haláu.
Buja — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — rózsa.
Bu|a, ru^a — Alsófehér m.,
!
oláh, Moldován 97. — rucza-
hivogató.
Sacfiu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — szekfú.
§aicá — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — sajka.
3aitáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. —
sajtó.
§áitalec — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — sajtol.
§áitar — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — sajtár.
§ála§ — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — szállás.
Sámáda§ — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — számadás.
Sámádáu — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — számadó.
Sámálesc — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — számol.
Samtartáu — Alsófehér megye,
oláh, Moldován 97. — számtartó.
Satrá — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — sátor.
Secheres — Alsófehér m., oláh,
Moldován 97. — szekeres.
 :

StmJtáu 710 Tézsolá

— Alsóféhér m^^^láh,
^imitáu fejik a tejet, innen foly be a saj-
Moldován — simító.
97. tárba. A kis csuporral azt érik ei,

^ireglá — Alsófehér
hogy a tej fejés közben habzik;
oláh, ni,,

Moldován 97. — saroglya.

a mitl a sajt jobb. Vö. Gále9,ta'
Cupá.
§itáu — Alsófehér mví^oláh,
Moldován 97. — sajtó
Sugár — Alsófehér m. — oláh
ökörnév.
Skopaoz — Ozora, Toroiitál m.
— herélt kos. §uldeu (§oldan) — Alsófehér
Moldován
m., oláh, 97. — süld.
§oim — Alsófehér m., oláh, —
§urá Alsófehér
Moldován 97. — sólyom.
m., oláh,
Moldován 97. — csr.
^ontorog — Alsófehér m., oláh,
— csontorogfa. Sustár — Alsófehér m., ma-
Moldován 97.
gyar, Moldován 85. — fejsajtár.
Stina — Alsófehér m., oláh, Oláh: ?ustar.
Moldován Hl. — Tisztán juhnyá- Sut(a) — Alsófehér m., oláh,
jak számára felállított kerítés v.
Moldován 97. — suta.
strunga.
Szila — Alsófehér m., — oláh
Streghiatá — Alsófehér m., ökörnév, a. m. Szilaj.
oláh, Moldován 147. — édes sajt.
—
Szopomicza Alsófehér m.,
Streminore —
Ozora, Toron- magyar, Moldován 85. — lóbeteg-
tál m. —
kétéves anyajuh. ség. Oláh soporni^á.
:

Strunga —
Alsófehér m., oláh, Sztmnga — Alsófehér m., ma-
—
Moldován 111. juh-, marhaakol; gyar, Moldován 85. — hordható
bekerített hely, a hová fejés vé- vessztáblákkal bekerített juh
gett V. éjszakára a szabadon le- fejhely. Oláh : strunga. (Budai
gel marhacsapatokat beterelik. Lex. estrunga.)
Egyik végéhez fedett fejhely van
csatolva, a hol a pásztor is meg- Tarcá (snrcá) — Alsófehér m.,
húzza magát. A kerítés sövény :
oláh, Moldován 98. — szarka.

(juh oké) vagy vastag fadarabok Tátarcá — Alsófehér m., oláh,

(szarvasmarháé). Ha a legel el- Moldován 97. — tatárka.
fogyott, a kerítést felszedték
másutt
és
Taur V. Bike — Alsófehér m.,
Latin :
állították
stringo :
fel.

köt ;
Vö. Stina.
magyar
oláh — bika.

esztrenga ; albán : stroungé szerb : 'J'eh — Alsófehér m., oláh,

—
;

struga. Mind oláh hatás. Cihac Moldován 98. czéh.

267. „parc pur traire les berbís". Teleagá Alsófehér m., — oláh,

Strungárea^á — Moldován 146. Moldován 98. taliga. —

— fejés alatt a sajtár közepén Tézsola — Alsófehér m., ma-
zsinegen függ kis csupor. Ebbe gyar, Moldován 85. — négyökrös
Juleap 711 Ablak

fogat els két ökrének rúdja. Vijla — Alsófehér m., oláh,

Olab: tánjalá temo anterior, elöl- Moldován 99. — vizsla.
járó rúd (Bud. Lex.).
Vita — Cihac — vita, vitula=
I'uleap — Alsófehér m., oláh, állat (borjú). Oláh.
Moldován 98. — czölöp.
*Walach — már a régiségben
Tulue — Alsófehér m., oláh, is — P>.axó(; = pásztor, némelyek
Moldován 98. — tulok. szerint szolga. Petz Vilmos szerint

Turma — Alsófehér m., ma- P^axÓQ kóbor, pásztorkodó nép=

Moldován 86. — nyáj. Oláh

oláh a walach, a ki pásztorkodik.
gyar, :

Lipót király 1700-ban a nyílt

turmá. Leginkább juhnyáj.
parancsban : Wallach.
Turma de oi —
Moldován 146.
Zábálá — Alsófehér m., oláh,
— juhnyáj. Ahavasokon kívüli
Moldován 99. — zabola.
részekben ugaron legel. Vö.
Strungá, Taré, Ocol. Zára — Alsófehér m., magyar,
Moldován 86. — vaj veréskor ma-
Unghi^á — Alsófehér m., oláh, radt híg savó. Oláh : zará.

Moldován 140. — kis horog. Zér —

Alsófehér m., oláh,

Urluesc — Alsófehér m., oláh, Moldován 146 147. — — savó. L.

Moldován 99. — röl. Jinti^a alatt.

Zug — Cihac — jugum, giogo =*

Vaiog — Alsófehér m., oláh, iga. Oláh.
Moldován 99. — vályog.
Zsenticze —
Alsófehér m.,
Váka — Alsófehér m., oláh — magyar, Moldován 86. felfor- —
tehén. ralt sajtié. Oláh jintitá. :

Vaká — Ciháé — vacca=tehén. Zsintujála — Alsófehér m.;

Oláh. magyar, Moldován 86. — juhtej-
Valáu — Alsófehér m., oláh, fel, a mibl a halmost készítik.

Moldován 99. — válú. Oláh jintuialá.

:

Var§á — Alsófehér m., oláh,

Zsuninka — Alsófehér m.,

Moldován 99. — varsa.

oláh —
üsz.

Va^aláu — Alsófehér m., oláh,

Zsunk — Alsófehér m., oláh —
Moldován 99. — vasaló.
tulok, tinó.

Vicái — Cihac — vitulus =

borjú. Oláh.
III. FÜGGELÉK.
Vierel — Alsófehér m., oláh Halászat.
— borjú. * Ablak — Szörcse, Sztripszky--
Vierel de Taur — Alsófehér a turbukon a két küls, nagyszemú
m., oláh — bikaborjú. háló = a regyina v. tükörháló.
Abrakhal 712 Aszúhal

* Abrakhal Oklsz. — — cselé- sháló, a melylyel az egyes bir-

deknek kijáró selejtesebb hal.— tokosok részét elrekesztették s
A régiségben — Szénásfalu Bars- a melyet bónéhálóval — keczével
megyében a Garamban zött halá- kihalásztak.
szat után minden szombat napon *Alvó ponty — Kardos uram,
Revistye urának abrakhalat tar- Keszthely — a ponty verfény-
tozott adni. Boleman „Vihnye" II.
kor felszáll az átmelegedett vízbe
kiad. 1895. p. 14. és alszik ; ekkor közelíti meg a
Abroncs — Sch,, Vajai rét — szigonyos halász és megdobja.
a varsa abroncsa.
Apacsina — Csík m., Zolnai,
Abroncsos hal — Félegyháza, MNy. I: 140. — tutaj kormányzó;
Nyr. 25 185.
:
— olyan halról mond- a rúdjának apacs ina-nyél és apa-
ják, a melyen a bordát képez csina-rúd a neve. Vö. Mtsz. apa-
szálkák erós kidomborodással ösz- csin alatt Gyergyóból. Apacsol =
szeérnek. Nagyon abroncsos halat letorkol. Játék neve ipics apacs
vettem: sok szálka van benne. Tiszazug.

*Ádorgó hal — Keszegfalva, Apacsol — Nagykrös, Nyr.

B. Zs. — ácsorgó hal. 36 382.
:
— a humóban a játékos
Áglék — J., Balaton az
a megtaláltat leapacsolja; tenyeré-
vel pl. a falra csapdos.
á^on lev lékek neve.

Ajtó — J., Tihany — A vejsze * Apróhal — Oklsz. — vegyes

fajok.
fejének a nyilasa. *Nem áll, mert
a vejsze fejének a nyilasa a vör- *Aradmány Adony — a
csök. folyó által lerakott fövenyes.

*Akadka — Rév-Komárom — Árenda — J., Balaton — Szer-

a víz fenekén az akadály, a mely- számok után: Öregháló 1 frt..

ben a háló megakad. A Balaton Kis- vagy gyalogháló 1 frt, Ka-

körül Akadó. litka 15 garas, Czigony 15 garas.

Akol — Sch., Vajai rét — Az a *Articulus — Balaton. — A

hely, a melyet a csapatháló varsái halászbokrok parancsai.
és ezek szárnyai körülzárnak.
* Ásott hal —
régi rétségek-
Áldozó-keszeg — J., Balaton ben —leginkább a csík, mely
— Abramis Brama. nagy szárazságban a földalatti
Alszél — J., Balatonfkajár — fenekekbe vonult. A pákászok eze-
délkelet fell es és nagy meleg, ket a helyeket jól ismerték, fel-

* Kvágórsön : Somogy fell, rö- ásták és szrvel szedték a ben-

vid est hoz. Siófokon : télen szorúlt haltömeget. A csík innen
hideget hoz. „fossilis" Linné, azaz ásott.

* Általháló — Ónodi Urbárium Aszúhal — Oklsz. — szárított,

1689. — a halászó vizet átfogó már a résisésben is.

Átal 713 B ödönhajó

Atal — J., Balaton — száj- Bels szeglékek — J., Balaton

madzag a gyékényesen. — a belsfejben lev szeglékek.

Átköthorgászat Sch., Va- — Belszél — — Keszt-

J., Tihany
jai rét. —
Csak hallomás útján hely fell, olyan mint a fszél.
leírva. 20 —
30 méter távolságban — Belszél Tihanyi szél — V.
két karó van leütve és zsineggel Siófok — est hoz. — Belszél,
J.,

átkötve, erre teszik kb. méteres belsszél V. nyugoti szél — J.,

távolságban a horgokat. Kövágóörs —
langyos id.
Átköt horog — J., Vörs. — Beszolgáló halász — J., Kenése
Két vízbevert czövekre feszítik — saját hálójával halászik. A be-
az inat, a melyre kétölenként
halnak egész árát
jönnek a másfélsukkos cserkék = szolgáltatott
kapja.
horgok.

— Bicska-kasza — Velenczei tó.

Babotás keszeg Keszthely,
— Fehér m., Nyr. 17 430. : — kisebb
MNy. 1 133. fekete brszemöl-
:
nád vágó.
csökkel tarkázott, ezüstös bálin,
Blicca argyroleuca. Bikagyékény — Balaton J.,

— a gyékényesen ^= bikagyékény
— a párás hálón. *Bikatutaj.
"^Bakalló — Debreczen
szaka, a horog, szigony szakja.

Balaska — J., Balaton — —*Bitó — Nádudvar, Kosi vize

villásszárú, vaskampó, a vezér-
közönséges fejsze, a mivel a
rúd tologatására és fordítására.
vejsze jegit tisztogatják.
Jegeshalászat.
* Balint — Feketeúgy, Mikes
Boczka — —
H. — bálin, baing stb. Aspius
a hoczkán
J.,

végzi
Balaton
összejövetelét:
a hal

rapax.
kemény agyagpad a fenéken.
Banda
* Mindszent — — halász-
bokor, 6 emberbl állott. *Boczkás — Balaton — a tó
feneke, a hol halmoz; nyilván
Beadta magát — J., Keszthely
egy a buczkással.
— belépett a czéhbe.

— Bodon — J., Balaton — *egy

Bedönt fej — J., Tihany
fatörzsbl vájt hajó tipikus forma. ;

bels fej.

Bél — Szörcse, Sztripszky — Bödönhajó — J., Balaton —

a kis halászat szerszáma. J.
a turbukhálón a két regyina
Zalavár : mint rekeszt halász-
közötti lehérháló.
szerszám szolgált. A Zalát egy
Belsfej J., — Akaii, Tihany „lészával'' elzárták s a lésza
— a vonyónak a parttól el felé mellé egy vagy két bödönhajót
es része. állítottak. A ^ friss víz elejihe'"' a
Belskereszt — J., Kenése — Zalába fölmen ponty átugrotta
bels fej. a lészát s beleesett a bodonba.
 :

Bokork ri4 Csapó

a honnan nem tudott kimenni, ^ *Budrihal — Feketeúgy, Mikes

mert a bodon keresztmetszete H. — csak tavakban „a Pozsár-
körtealakú. hoz" hasonló, taUjn kárász, mely
név nem fordul el a Feketeúgy
* Bokork T. S., XVIII. sz.,
halászainál
Ecsedi láp több kre járó (?).

pokolmalom. Buffanik vagy buffan — J„

*Bokrászóháló — Uzon, Sztrip- Tihany, Kvágórs. Buffanik a

szky — bokorháló.
Balaton akkor, ha szelet érez.

* Boldogasszonyhal — Oklsz.
Bugany — J., Berek — tót;

^ Alburnus lucidus Heck.

dobvarsa.

Bolondul — Bereczk, Sztripszky

Bukálólik — J., Balaton. — Az
— a hal, mikor nagy hidegek
ajtó eltt lev lék a hukáló szá-
mára.
idején a víz hirtelen felmelegszik,
hajnalba a hal mintegy öntudatot *Buklórúd — Balaton. — A
vesztve, könnyen szigonyozható. turbukhálóhoz alkalmazott hajtó-
rúd.
Borító — J., Balaton — H. 0.
leírása szerint. Buktató — J., Balaton. —
A kosztos horgon.
Borsózik — J., Balaton. — Ha
b. a Balaton, szelet jelent. BukuUó — J., Boglár, Lelle
— bukáló.
Borzsóka — J., Akaii — Acernia. — — borító.
Burétó J., Balaton
*Barsóka.
— Buritó — Balaton — borító.
Bozók — Sch., Vajai rét.
J.,

Acerina Schrajtzeri; csak a le- Burogató J., Balaton

csapolás óta. borító.

Börczre vetni — J., Balaton. *Buzgó-lápkút— T. S., XVm.

— Hálókötésnél hörczre vetik a sz. Ecsedi láp — ersen, buzogva
fonalat. kitör forrás a lápon.

*Brázsa —
Uzon, Mikes H. — — —
*Csáklyás Keszthely
egy a marázsa szóval, de itt
kett, téli bokor.
szárnyas varsát jelent.

Brudszki — Berek — Csapatháló —

Sch., Vajai rét

= vörcsök.
J., tót
— hat vagy négy varsából alakí-
tott rekeszt szerszám. Húsz m
Brúgó — Sch., Vajai rét. — hosszú ellenz végeire vagy három-
A csapathálóban az a varsa, a három vagy három-egy varsa
mely az ellenz végén s ennek kerül.
egy irányban van felállítva.
Csapó — J., Balaton — az
' Bucsér — J., Tihany. — r. evedz rúdjának küls és bels
 —

Csatt 715 Czéhládá

csapója. *Nem igaz, mert a bels Csilincsánk — J., Kenése —

„fogóvég". lógós.

Csatt — Keszegfalva, B. Zs. * Csiszárhal — Feketegy, Mi-

— a hurok, a melylyel az „emécsií- kes H. — u. 1. buczó = Aspro
hálót" a hajtásokra vetik == kötik, vulgáris.
vagy hurkolják.
Csokrosodik Balaton— a —
CsehsüU — J., Fonyód — küszhal,1. „Mózba áll". Szekér-
Lucioperca volgensis. számra lehetett ilyenkor küsz-
halat fogni.
Csere n— Balaton — Aspius —
rapax =
Bálin.
Csónak (9honok) Ver. 56.
Linter. Német: Schifflein. Dalmát:
Cseretláp — T. S., XVIII. sz., Lagdicza.
Ecsedi láp — az, a mely ers
Cs — Nádudvar, Kosi — a
náddal volt keresztülnve, a me-
szárnyasvarsa vörcsöke.
lyet tépni kellett.
Csubukolnl — Sztripszky, Ha-
Csetres — J., Somogy m. — tolyka — halról = ivásközben
cserkész. csapkodni.
*Csigolya-lesdü — Nagynyuj- Csukázó szigony — J., Bala-
tód, Sztripszky — ha a marázsák ton — partról kezelték.
csigolyából — vörösfúzvessz-
bl — vannak fonva; helytálló
Csuklyás szr — J., Tihany
a bérl által adott ruha.
szerkezet, középen kapuval, 1.
Télilesd. Csutakos — Sztripszky, Ha-

Csigolya varsa Feketeúgy,— tolyka és másutt — hely = gazos,

Mikes H. —
egy a vesszbl font
hol a háló elakad.

csík kassal. Czápkeszeg — J., Balatonfüred,

Csigony — Tihany, Siófok, Kenése — Abra-

J., Kövesd, 1815
— szigony.
mis Lapa.

Csíkadó — T. S., XVIII. sz.,

Czéhartlkulusok — J., Keszt-
hely megkerült.
Ecsedi láp. A csikaszé rétek után
a jobbágyok fejenként egy veder Czéhczimer — J., Keszthely
csíkot adtak az uraságnak. — megkerült a Cz.

Csikászó varsa — Ürmös, Czóhes halászat J., Bala- —

Sztripszky — csigolyából, szádja tonberény —
els nyomai.
harangszerú, tömlöcze gömböly,
— Balaton.
*Czéhház
vörcsöktája nyakszeren szkített.
Czéhkorsó — Keszthely.
Csikvöntör —
Keszegfalva, B.
J.,

Zs. — u. 1. egy az ecsedi csík- Czéhládá — Balatonszent-

J.,

puttonynyal. györgy — megkerült a czéhládá.

Czéhmester 716 Ebédhal

* Czéhmester — Keszthely — * Darabudvar — Keszthely —

a halásztársulat feje. a vej szenek kisebbik, mellék-

Czéhtábla — J., Keszthely — udvara.

fából faragott ponty, híradásra Derékk — J., Balaton. — Két

szolgált. végnek az összekötési helyén lev

Czéhzászló — J., Keszthely.

kövell.

*Czekleii —
Békés : páva- — Derékon húzó — eJ., Siófok. —
farú hajó peremén a szíj hurok — Nyári bokor két tagja.

czeklen —
beakasztására, a mely Deszka J., —
Balaton a —
a keczézésnél az evedz nyelét mely alatt az orrban a kenyér és
tartja. gunyapakkolóhely volt. A kor-

Czeláslik — J., Balaton — az mányos helye a deszkahajón.

ajtóléktl jobbra és balra lev Dévérkeszeg — J., Balaton. —
második lék, a hol a czélát lesik.
Abramis Brama.
Czibék — J., Balaton. — A Dirib — J., Balaton. — Két
húzókötél húzását végzik ennek lék közötti távolság.
a segítségével.
Dobháló — J., Vörs — dob-
Czigányhal — Sch., Vajai rét. varsa.
— Tinca fluviatilis.
* Dögláp — T. S., XVIII. sz.,

Czitáde — J., Balaton. — A Ecsedi láp — sötétszínú sár,

bérltl kapott halászruha. mely alatt nem volt víz.

*Czófalvi varsa — Feketeúgy, * Döglött láp — Ecsed — mely

Sztripszky — öthagyású, hosszába kiszáradt = élettelen.
kötött vesszvarsa, tölcséresen
járó vörcsökrészszel.
* Dunahajó — Mindszent —
halászhajó „a Dunáról kelt ere-
Czölömp — J., Balaton. — „A dete" elbírt 105 — 120 bécsi mázsát.
czölömpkunyhó kilencz czölöm-
pen áll" =
oszlop.
Dunai szél — Tihany —
J.,

Telekirl, télen havat hoz.

Czölömpös kunyhó — J., Bala-
tonszentgyörgy — halászkunyhó. Dvor — J., Tótszentpál — tót
= udvar (vejsze).
*Czuezorog — Balaton — 1.

Czuppog. * Ebédhal — Oklsz. — egy a

*Czuppaii — Balaton — 1. szerhallal. 1492: „Soluent pro
Czuppog. pecuniis rakpenz et ebedhal. 1654:
„Az nagy érnek penig halaszatjá-
* Dágvány — Tiszamente — ból ehedhalat vittek Pálfára a
a mocsarak szélén a sáros, süp- Török f amilián ak minden pén-
pedékes hely. teken."
ÉgeráUú hal ^___717 Faczipö

*ÉgeráUú hal — Oklsz. — Elereszt lék — J., Boglár, Lelle

halfaj. 1544: „Pisztrángot, sem- — hedöntö.
linget, köniet, koczot, egér álló
Eleven czége
* Nyárádszent- —
halat, karászt, herenget, bódog-
mártonban —
hasonlít a Szla-
asszon halat es stokfiset", Nádasdy-
niczán gyakorolthoz, de férfiak
nál úgy látszik a paducz.
;
zik. Sztripszky nem jól írja le.

Egész csapat — Sch., Vajai Ethnogr., 1902, 9 füz., p. 176. 177.

rét — a csapatháló akkor egész, Ellenz — Sch., Vajai rét —

ha ellenz mindkét
az végén 20 m hosszú, 1 — ÍV, széles leped-
3 varsa van fölállítva. alakú háló, a mely karókkal van

Egrifogó varsa — Háromszék

letúzve s ellenzi a hal tovább-

m., Sztripszky — nagyhasii, kis-

haladását. (Csapatháló.)

vöresökú, csigolyából tömötten *Emécs — Sárköz — .

emel-
kötött varsa csellé — Phoxinus háló.
— fogásra. *Eméc8 — Keszegfalva, B.

Egyágú szigony J., Balaton — Zs. — ághegyháló, emelháló stb.

— volt, ma már nincs. Emécsüzni .^ Keszegfalva, B.

Egyes horog — J., Balaton —

Zs. — ághegyhálóval halászni =
eineltyúzni.
kosztoshorog.
Emelháló — Balaton —
Egyszárnyú hálóvarsa J., — A Balatonon magán
J.,

nem használ-
Kenése —
egyvörcsökú 3 abron-
ják, csak a Zala és Sió torkola-
csos alak.
tában.

Egyszobás varsa — Sch., Vajai Eplény — J., Balaton — a

rét — egyvörcsökös varsa; csak i
lábakat köti össze a szánkónál.
magában használják.
Eregetháló J., Balaton —
*Ehes — Keszthely — a mo- eresztháló.
noxylon hajó, mely nem tart Északi V. Kenései szél — J.,
egyensúlyt. Siófok — tisztítja a levegt.

Éjjeli szigonyozás — Scli., Evez — J., Bad. Tomaj —

Vajai rét — csolnakról zi 3 Kett ; nyári bokor ; kis hajós.
ember. Egyik evez, a másik tartja
• Evezs — Ver, — Remex;
az ég nádcsutakot, a harmadik
Ruder-Knecht. Ver. 89.
a szigonyt kezeli. Hallomás után
ismertetve. Evhártya — Feketegy, Mikes
Él — J., Balaton — a gyalázka H. — a hal torokfoga.

éle.
Faczip — J., Balaton — Hogy
Elereszt fej — J., Boglár, Lelle nádlás közben a nád ne vágja a
— belsöfej. lábat.
Fakutya 718 Foglalók

Fakutya —
Keszthelytl J., Felfagyni — J., Balaton —
Badacsony -Tomajig -^ Székes felfagyják a hálót, felszedni.
szán; a rajta ül vasszegben^^" vég-
Felhajtás — Feketeúgy, Mi-
zd bottal hajtja maga alatt.
kes H. — a versk alsó része,
*Fapálhák —
Nádudvar, Kosi vagyis feneke.
vize —
gyalom usztatói a fapálhák,
Felturalnak — J., Balaton —
a torkát a torokpálha tartja nyitva.
a meghasadt jégtáblák.
* Farkalök — Békés m. — a
Felvev = felvevlik — J.,
vasaskecze farkához kötve.
Tihanytól Szepezdig — ajtó.

Farkasköröm — J., Balaton

* Felugróm — XVI. század,
'
— egy kötésmód a cserkék a ;

Bánffy Kata leveleibl — a

véghorog inára farkaskörömmel
pisztrángos tónál lépcszet, hogy
vannak ráhurkolva.
a hal a tóba felhatolhasson. E
Farszakolás — Feketeúgy, Mi- levelekben van a Rekken is ; 1.

kes H. — a farszékkal való éjjeli M. H. Könyve. I. p. 110.

halászat.

— Felvondozni — J., Meszes-

Farszák vék Feketeúgy,
— Gyrök — felfagyni.
Mikes H. a melybe a téli hajtó-
halászatnál a farszákot állítják * Fenék — Ecsedi láp — azok
be, 1. Tódó. a földalatti gödrök, a melyekbl

Fasz — J., Balaton — gyei. a víz sohasem szárad ki s a

hova szárazság idején a kemény-
* Fehérhal — 0. Sz. — leg- életú halak : csík, czompó, kárász
inkább a keszegfélék. és pócz bevonulnak. L. Ásott hal.
Fehérpénzü — J., Balatonf-
Fészek — T. XVIII.
kajár — Aspius rapax.
Ecsedi láp — meder „a
S.,

:
sz.,

víz
Fejsze —— A bodon- fészket nem verhetett magának."
J., VÖrs
hajóhoz szükséges fa levágására,
Filling — Orosi-puszta táján
s a küls alak megadására. —
J.,Balaton — a jeget lékelik vele.
— Toroklésza. 1.

Félcsapat — Sch., Vajai rét —

Fióknád — T. XVIII. S., sz.,

Ecsedi láp — tulajdonképpen

A csapatháló akkor ha az fél,
zsenge gyökere, mely lisztes táp-
ellenz egyik végén csak a brugó
lálékot ad. Sertéshizlaló.
van.

Feles halász — J., Kenése — Fogasháló — J., Balaton —

A hálót a bérltl s az összes hal Tízes czérnából, háromczolos sze-
árának a felét kapja. mekkel készült eresztháló fogas-
* Feleskereset — Mindszent — fogáshoz.

ha a halászlegénység a gazdával Foglalók — J., -Balaton —

megfelezte a fogott halat. derékk.
foglalólik 719 Gombba fujtani

Foglalólik — J., Balaton — Gágó — Hatvan vidéke, Nyr.

az ajtó és bukálólik közötti 27 44. :
— nádvágó eszköz, olyan-
lék, a melybe kétágú csáklyát forma, mint a régi kasza volt.
vagy két összevesd czöveket dug-
Gagucs — Tokaj, Nyr. 23 : 336.
nak be, leszorítják a fenékig, — nádvágó, , kaszaforma nyeles
úgy hogy a két szárny kötele e eszköz.
mögött keresztezdjék.
Gardaháló J., Balaton — —
Fokászháló — Sztripszky, Makk-
negyvenes czérnából, czolos sze-
falva — régi, tizenkét m hosszú,
mekkel készült eresztháló, garda-
hatvan cm magas háló; alkal-
fogáshoz.
mazása vagy járása homályos.
Gardaküsz — J., Siófok — ?
Fonott varsa Sztripszky, —
Mezség —
fúzvesszbl fonott,
Gátháló —
J., Balaton— gyalog-

háló, a mivel a folyóvizet zár-

begyúrt vörcsökös varsa.
ják el.

Fordulás — Sztripszky, Ha- * Gazda — Kenése —a bokor

tolyka — a hal járása, hogy néha
eleje.
van, máskor nyoma sincs.
Gazdag — J., Bad. Tomaj —
*Forr — Balaton — a küsz- a Hámos-bokor csúfneve.
hal. L. Téli állás.

— *Gelej — Nádudvar, Kosi —

Födöz = födözdeszka vágószerszám, a melylyel a nád-
J., Balaton — a rakonczaszegek
ban a csapásokat tisztogatják.
és eplények közé rakják. (Szánkó.)

— — Gemose gemicse =
J., Kö- —
Fszél J., Tihany Vesz-
vágórs, Salföld gemics. —
prém és Gyr, fell: „ha nagy
föjht hajt maga eltt, vihar Gémeséll — J., Szántó, Fo-

lesz".
nyód —
a vezérrudakra ügyel,
ha elvesznek, megkeresi a ge-
Fuát — J., Balaton — téli
micscsel. Téli bokor.
nagy szél.
— — Gerenda — J., Balaton — a
*Fut Balaton a ponty,
czölömpkunyhó kilencz czölömpét
mikor a hálóból kiugrik és a
három gerenda köti össze.
felszínen még néhány méternyire
tovasuhit.
* Gerendás — Balaton — a tó
feneke, ha terraszos.
*Fü — Balaton — a hinár.
— . Gerend — J., Balaton — a
Füles varsa J., Balaton.
csiga ^ . . . je, a melyre a kötél
Fürdós — J., Balaton — ivás. pereg.

.
* Füvek —
Nádudvar Ge- — Gombba fujtani ^ J., Balaton
liczetövis, Üröm, Sás, Bikatór, — a zsákkötésnél minden szemet
„Gyékény, Káka, Békalencse, Hinár. gombba fujtanak.
Goroncz 720 Halak

Goronez — T. S., XVIII. sz., gyékény = Typha, tömegesebben

Ecsedi láp — apró, szilárd szi- ntt.

Gyékénymadzag —
getek.
Balaton J.

Gübü-butyikós —
Feketeúgy, — a gyékények cserkéi (véghorog).
Mikes H. —
a téli halászatnál hajtó-
—
Gyékénynyaláb J., Bala-
rúd alsó, vízbejáró vége bunkós.
ton — pára.
Güblik-jegel — Feketeúgy,
Gyékénypóta — Balaton
Mikes H. —
háromszög, hegyes, — hnktutó.
J.,

köpüs vagy makkos ersítés szer-

szám, a téli hajtóhalászatnál a ;
Gyei — J., Balaton. —A nagy
jég kilyuk^sztására v^ló. Bekezd hálóra alkalmazott három lógós
szerszám, 1. Vékjegel. között a középs.

Gübürúd — S., Szentivány, Gyelpóta — J., Kenése —

Sztripszky — fejes és kereszt- Gzüa.
talpas. Gyepl — Szörcse, Sztripszky

Gübú-tákos — Feketeúgy,
— a turbuk szrkötelének — ve-
Mikes H., a — téli hajtóhalászat- zér — folytatása.

nál hajtórúd, alsó, vízbejáró végén Gyeplvonó — Feketeúgy,

keresztbe felszegezett, elálló br- Mikes H. — Az a halász, a ki a
darabokkal. gyalogtápló liálórúdját kötélnél

Gyalogomyó — J., Balaton- fogva vonja.

berény — gyalogháló.
Habval — Oltvize, Sztripszky
Gyalogszáiikó=köteles szánkó — halászni a XVIII. században.
— J., Balaton —a téli halászat-
;

hoz használt kisebb szánkó, a Habzó Balaton — J., Balaton

kötelek és rudak számára.
— habzó a hullám taraja, ha a
hullám maráson megy át.
Gyalogtápló — Szentivány,
S.,
— — a csigán.
Sztripszky — hosszú kecze, bonéfa Hajtó J., Balaton

nélkül való. Hajts ! — Feketeúgy, Mikes

*Gyalom — Nádudvar, Kosi

H. —a téli hajtóhalászáskor erre

vize — kátás, kétszárnyú háló,

a szóra kezdenek a hajtók a
bülikakban gübülni.
gti-

a jegeshalászatra.

Gyékény — J., Balaton. — * Halak — Fonyód, Balaton —

Fogas, Ksüll, Fehérsüll, Csuka,
Minden két kövell közt középen,
a véghorgon. — Gyékényes — Harcsa, Ponty, Barnaponty, Sárga-

J., Balaton — a Balaton tör-

ponty, Kárász, Czompó, Varsinta,
Kon-
Sigér, Ön, Keszeg, Konczér,
zsökös nyári keríthálója.
czér pirosszárnyú, Konczér fehér-
Gyékény láp — T. S., XVIII. szárnyú. Menyhal, Küsz, Angolna
sz., Ecsedi láp — a melyen a (újabban), P . navágó, Fejérhéj-
 ;

Halak 721 Haltestrészek nevei

jaskeszeg, Szápakeszeg, Jegeske- Halfogó horog — Oklsz. —

szeg, Márna, Garda; Nádudvar, 1547 : „Halfogó horgot". Nádasdy-
Kosi vize : Harcsa, Csuka, Süll, nál : „inó".
Potyka, Czigányhal, Kárász, Dobér *Halhasitó kunyhó — Mind-
(Acerina), Keszeg, Divérkeszeg,
szent — egy-egy falu határában
Jászkeszeg, Balinkeszeg, Veres-
hatvan is állott „ egymás sorjában".
szárnyú keszeg, Csámkeszeg (ka-
rika); Orosi-puszta táján: Potyka,
Halkos — Oklsz. — egy a
vesszbárkával. Már 1590-ben.
Csuka, Laposkeszeg, Dévérkeszeg,
Tarkóskeszeg, Tumolykó, Sebes- Hálókövek — J., Balaton.
pisztráng, Süll, Kecsege, Márna,
Hálósszánkó — J., Balaton —
Harcsa, Fúrókeszeg, Orsó-hal,
téli halászatnál a nagyobb szánkó,
Kardkeszeg, Sigér, Kárász, Csík.
a melyre a hálót rakják.
* Halak— Békés — Kecsege, Har- Hálószámy — J., Balaton —
csa, Potyka, Süll, Kárász, Czompó, (gyalom).
Buczó, Márna, Orsóhal, Laposke-
szeg, Sigér, Tokmó, Buksi, Csuka,
Halovány — T. S., XVIH. sz.,
Fejérkeszeg, Dévér, Menyhal, Csík,
Ecsedi láp — kihalt ér, a mely

Muszkasüll, Baráthrt fogtunk

csak áradáskor telt meg vízzel.

anyámasszonynak (Hr penis) = Hálóvék — Feketeúgy, Mikes

Hódmezvásárhely Tok, Viza,
: H. — a téli hajtóhalászatnál a
Kecsege, Sreg, Potyka, Csuka, hálóbetev lék, tehát = bedönt,
Süll, Kerekkeszeg, Szápakeszeg, vagy ajtólék.
Dévérkeszeg, Baráthal, Csík,
Hálózsák — J., Balaton —
Czingli, Buczó ; Tyúkod : Csuka,
káta.
Czigányhal, Jáz, Potyka, Sügér,
Menyhal, Kárász, Keszeg, Harcsa, *Halszer Oklsz. —
1416: —
Pocshal, Csikkirály (sárga). Pala- „Tenentur soluere pro piscibus
tínus (ezüstszürke). quod wlgo vocatur halcser amma-
tim omni feria sexta per unum
Halászlegény — J., Siófok — solidum = haladó.
a nyári bokor két tagja.
* Haltartó kas — a Pusztaszent-
* Halászó víz — Ónodi Urbá- miklósról, Apahidáról való tömött
rium, 1689 — a Tisza vize Kesz- csigolyafonás, répaalakú; a bitói
nyéten, híres vizahalászatáról. ritka hosszantikötésú., Sztripszky.

Halásztanya — J., veszprémi

Haltestrészek nevei — J.,
egyház, tihanyi apátság. (H. 0.,
Balatonfüred, Tihany, Balaton-
Történeti rész.)
fkajár, Kenése, Kvágóörs —
Halásztömlöcz —
J., Kíliti — Fej; ezen van: szája, álla, viszája,

négy nádfallal körülzárt nyílt víz- kopétója, alatta szilványa, aztán

felület, melybe a vejszébl ki- pofája, bajusza, szemebogara és
fogott halat dobálták. szemekupája, a kiben a szem
Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvk írsp. 46
Halvenni 722 Iga

lakik. Hát; ezen van: sörénye Horgászat — J., Balaton —

(a pontynál frésze) és ezen a H. 0., külön nem emlékezik meg
csákánya. Fark; ezen van: kor- róla.

mánya és fels fark, ha

(alsó * Horog
Oklsz. —
hamus, —
csak egyik felérl beszél). Has;
1587 „Horgot az halaznak es
:

ezen van: evedzje, hasaszárnya,

ahoz walo polja mazagot". „Var-
köldöke és seggi vezetje. Héjj-
sakathes hal fogny -walo horgokat^.
vagy halpénz. Belsejében van bél, :

„Haragra walo chykot". „Ket

máj, epe, ikra, hólag v. pattantyú,
merít zakót Lanczos horgot.^
szúv, hátagerincze, oldalcsont,
tüske. * Horoghal — a régiségben —
Halvenni — T. S., Kecskemét,
a mit a jobbágyság horoggal fo-

1638 — a bírák halvenni voltak.

gott s mint szerhalat beszolgál-
tatott, de húsz dénárral meg is

Harcsasüll — J., Balaton — válthatott (1519).

közepes nagyságú. Lucioperca S. * Horogpénz — a régiségben

Harcsázó szigony J., Bala- — — a horoggal fogott szerhalnak

ton — Úrnap hetiben használták, megváltása (1506).
csolnakról, nádas helyeken. Hosszú szél V. Zalai szél —
Háromágú szigony — J., Ba-
J., Kvágórs — Belszél.

laton. Húzás — Sztripszky, Mezség

Harsa — Sztripszky, Agoston-
— 1. Nyíl.

falva — varsa ; egyébként hasonlít Húzókarika — J., Balaton —

a Czófalvi varsához. lásd Húzópánt.

— Mind-
*Hasítóra szánt hal Húzókötél — Sch., Vajai rét
szent — azaz szárításra.
— a gyalom húzókötele.

Hát — Balaton — a gyalázka

J.,
Húzólegóny — Balatonf- J.,

háta. kajár a bokornak az evez tagjai

4-en.
Hatágú szigony — J., Balaton
— nincs. Húzólik — J., Balaton — Az
a lék, a melyen a húzókötelet Vi
Hétágú szigony — J., Balaton.
részéig kihúzzák és azután vissza-
Hód — T. S., XVIII. sz., eresztik ; minden 5-ik lék.

Ecsedi láp — Castor fiber L.

Húzószák — Keszegfalva, B.
Jelenléte okmányilag bizonyítva
Zs. — talán Kaparó-háló? Van
van s rávallanak a „hódász,
„nyila" is. Homályos.
hódos-hódas part" nevú részek is,

* melyek nem vonatkoznak az

Iga — J., Vörs — „Azt a gyé-
erdélyrészi ^06?ára =Fulica atraL. kénykötést, mely a toroklészát,

Homokksz — J., Siófok. pelczét és udvart úgy köti össze,

Inas 723 Kapaháló

hogy a halat beengedi, de az on- a kertészkéshez és a szlmívelés-

nan vissza nem tud jönni „igá- hez valóra vonatkozik 1. Kaszúr. ;

nak'' nevezik. Ecsedi láp = nádvágó szerszám.

Inas — J., Siófok — a nyári *Kaffanik — Balaton — a har-

bokor két tagja. csa, mikor prédáját bekapja.

Ivat — Oklsz. — soboles, pro- *Kalakányláp — T. XVIII. S.,

genies. 1533 : „Ad piscinam iwa- sz. Ecsedi láp — a melyen a kolo-
toth ex ferthew presertim de po- kány = Stratiotes L. növény
atfy" = Pontyivadék. uralkodott.

Jártatóin — Sztripszky Oltvidék Kalán — Sztripszky, Mezség

— a rokkolyaháló szegina, a — sekély de öblös szák ; a vej-
melyre az ólmok vannak verve. széhez való, más neve a meregy-
gyú".
Jászolygát — Mezség, Wass
György naplója Sztripszky — nyil- Kalicza — J., Balatonfüred —
ván karózatokkal ersített gát. vejsze.

Jazi — Felföldi statútumokban Kaliczka — J., Tördemicz —

haltartó.
már a XVI. században Sztripszky
— sövényczégék, a tót „wjazi, * Kalitka — Balaton — nem
wjazki"-ból. Kol. és Ov. Corp. volt vejsze, hanem tapogató, bo-
Statutorum. IV. rító „fúzvesszbl mint a csirke-

Jégbirbicz — J., Tihany — borító katrocz". Csertán Károly

fejsze.
Zalamegye alispánja levélben.

Jegel üsztöke — 0. Sz. — Kanczavejsze J., —

Balaton-

Az eke
1638: „Jegezeö észteké". berény, Meszesgyörök (?) oly —
vejsze, melynek csak feje és
inatökéhez hasonló, de nagyobb
vas-jégvágó. Halászszerszám. torokiészája van.

— Ónodi Urbárium
Kankósrúd — Sztripszky, Olt,

1689
*Jegezni
— a halászati tilalomról
Feketeügy — csáklya.

„mind addigh míg hideg sszel a Kanonokvarsa Sztripszky,—

víz nem jegezik'^, az az: be nem Nyújtód —
dongavesszkre és
íagy. abroncskávákra feszített hálóból

Jelel fejsze — J., Balaton — való; vörcsökös része tölcsér-

Neve
alakú, a tömlöczbl kijáró.
a gazda fejszéje, a melylyel a
innen: „Ojan potroha vagyon,
lékeket kijelezte.
akár a kanonoknak".
Jupiter — J., Siófok — Acerina. Kapa — J., Balaton — a

— helyen — a
macska négy kapája.
*Kaozor sok
kasza orrá-ból készült nyélbe ütött Kapaháló — Sztripszky, Ko-
vágószerszám ;e nevezet leginkább mollón — 1. Kaparóháló.
46*
 ;

Kapocs 724 Kétágú szigony

Kapocs — J., Balaton — Keoze — 1279: Ja-

Oklsz. —
szakáll. cobi Keche; 1331: Quoddam
filii

Kappagtató — Sztripszky, Olt predium Kecheteléke uocatum

vize — ismeretlen halászási mód 1363 Possessionis
: Kechehorga
a XVII. században. vocate. Tehát személy- és hely-

Kapu — Sch., Vajai rét — a

név is.

csapathálónál az a kis nyílás, a Keleti szél — J., Balatonf-

mely az ellenz vége és a var- kajár — szárít.
sák szárnyainak a vége között
marad. Kemenczeháló — J., Vörs —
Kárgya —
Sztripszky, Mezség, hegyesfarkú, hosszú hálózsák,

Czegei Wass György naplója, félköralakú nyílással. A nyílás

nyilván gárdja. alsó egyenes inától hosszú rúd

indul a mely a félköralakú
*Kas — Karczag — az öregek,
ki,

abroncshoz és a hálózsák csúcsá-

a kik még a mocsarak idejére
hoz van kötve.
emlékeztek, azt mondták : „Annyi
csík vaót, hogy kas se kellett,
Kengyel — J., Balaton —
csak meregygyü", azaz : csíkkas keresztkötél.
és merít szák.
* Kastély — Nádudvar a — Kerekvarsa — Sztripszky, Apa-
kosi halasvize mentén a halász- hida — czitromalakú, egyik vör-
kunyhók neve kastély. „Földje", csökös végén behorpasztott, tö-

hol a tz
ég, be van mélyedve,
mötten kötött csigolyavarsa.
egyik oldalon földbl a vaczok,
a másikon a padka. A haladot-
Keresztín — J., Balaton —
kétoldalt az ereszthálón.
takban már pléhkályha van.
Kaszúr —
Ecsedi láp körül — Keresztk — J., Balatonfüred
a kaszapengének orrfelli része — torokólom.
kurta nyélre verve nádvágó
szerszám, régente a csíkász szer-
;

Keresztkötél — J., Balaton —

keresztín.
száma, de fegyvere is. L. Kaczor.

*Katyér —
Keszthely gyé- — Kerítés — J., Balaton — 1. Vonyó.
kény szálából kötve, félláb hosszú
volt s minden harmadik horog Keszegháló J., Balaton — —
után következett (t. i. szárhorgon). kicsivel öregebbszem, mint a

. Kebel —
Mikes H., Fekete-
pontyháló.

úgy —a háló bemélyedése, a Kétágú szigony — J., Balaton

melyben a hal fogva marad. — makkos, hegyes szakás párja ;

Kecsker&k — J., Balaton —a H. 0. tihanyi kétágú szigonyának.

folyami rák egy fehérszín varie- J. szerint ma is él, de máshon-

tása. *Astacus leptodactylus. nan került oda.

 •

Kétszárnyú varsa 725 Köpfis szigony

Kétszárnyú varsa — Bala- J., "^Koezódik — Balaton — a

ton — a Balatonra a szegedi halá- szák a hajóhoz = ütdik.
szok hozták.
Kódisok — J., Badacsonytomaj
Kétszobás varsa — Sch., Vajai — a keresztesek bokrának csúf-
rét — a kétvörcsökös varsa ; a neve.
csapathálóhoz használják. Kolonczszeg — J., Balaton —
—
Kibolondul Mikes H., Fekete-
húzószeg.

ügy —
a megmaszlagozott hal, Kompánia — J., Balaton —
ha nem döglik meg, hanem ki- 1. Bokor.
józanodik.
*Kopolya — Alföld — az ára-
Kihúzó fej — J., Balaton — dás után néha halas is;
állóvíz,
küls fej. sokszor a vályogvetés után maradó

Kihúzó fejlék — J., Kvágó- mélyedésben gyülekez és meg-

rs — ajtó.
maradó víz. Azonkívül ásott kút.

Kis hajósok J., Kenése — — Korczoshorog — J., Balaton

a bokor azon a csónakján levk,

— kosztoshorog.

a melyen a kormányos van. Né- Kormányos — J., Balaton —

gyen vannak. a bokor feje.

Kis halászat J., Balaton — — Kormányszeg — J., Balaton

egyes ember halászata. — egy bevésés a fartkén a kötél
számára. Deszkahajó.
*Klskahurok — Abaúj m. —
vejsze.
Kosorrú ponty — Balaton J.,

— nagyobb, fekete, tompább orrú.

Kiskerék = Csillag — J., Ba- Cyprinus carpio.
laton — a csigán.
*Koszúr — Dárda — kaczor^
Kis lésza — J., Balatonederics kaszúr = venyigevágó kés ; az
— vejszénéi == szárnyterel (?). Ecsedi lápon kasza orrarésze, elég
hosszú nyélen nádvágásra.
*Kisszeres — Sztripszky, Ecsedi
láp — csíkász, a ki csak kevés Kótázás — J., Tihany a —
csíkkast állított alkalmatos helyre. „látott hal" megfogásagyalommal.
L. Nagyszeres.
*Kotyolni — Balaton — ko-
*Kita— Ónodi Urbárium 1689. tolni, a harcsáról, mely gödörben
— bizonyos mennyisége a ken- ívik s az ikrát rzi, 1. Túr.
dernek ; egy vizafogó hálóra rá- Köblék — J., Kenése — a
ment 12 Kita kender, a melyet vejsze feje.
a falu megfont és meg is kötött.
Köpüs szigony — Balaton J.,

Kivágás — J., Kvágórs — — Szigligettl Tihany-Siófokon át

dirib. Fonyódig.
Kötéldeszka 726 Léhésdeszka

Eötéldeszka = Kötelek padja Küls lésza — J., Balaton-

— J., Balaton — a dereglyén a szentgyörgy.
húzókötelek vannak rajta kari-
Küls saroklék — J., Balaton.
kába fejtve.
Külszél = == fonyódi
Balaton —
keleti szél
Kötélvezet — = somogyi — Kövágó-
J.,
szél szél J.,
bevésés a fartkén a kötél szá-
rs — hideget vagy hvös, hosszú
mára (deszkahajó.)
est hoz.
Kötyke — J., Kövágóórs — Kümadzag — J., Balaton —
Leuciscus rutilus.
a kövellk cserkéi (véghorog.)

Kövek — J., Balaton — a Bala- —

Lábról való szigony J.,
ton fenekén lev úgynevezett kö-
veket szerették az ereszthálóval
Balaton — csukázó szigony.

meghalászni. Láda = Supredla — J., Bala-

— Békés m. — ton — a dereglyén a kifogott ha-

*Köveskecze
lak számára.
a bónéfáján kövekkel felszerelve.
* Lágya — Adony — a folyó
Közfa— Sztripszky, 01t,Fekete- lágya, a hol a part meneteles, a
úgy —a csónakban rekesztdeszka. víz nem szakgat, lassú folyású.

* Közhely — Tisza mente —a Laj — Sztripszky, Lövéte —

rétségnek szabad helyei, hol min- a kczége kapuja, a melybe a
denki pákászkodhatott. bocskorvarsa beállíttatik.

Kukora — Sch., Vajai rét — Lajtos hal — Oklsz. — lajtok-

2 méteres villásan elágazó faág, ban tartott keményebb életú halak.

melynek ágai a kukoratehén Lámpatartó =^ Abrocz = rfa
szarvaihoz hasonlóan vannak hát- — J., Balaton — a csigán. *az
ra, az ághoz visszahajlítva és ott Abrocz = Arbocz.
megkötözve. A gyalom két aliná-
nak összeszorítására használják.
Laposkóta — J., Tihany —
kazsér.
Kutas láp — T. S., XVIII. sz.,
Lazacs — J., Kvágórs —
Ecsedi láp — a mely alatt nagy
Trutta Salar.
mélységek akadtak. A legvesze-
delmesebb.
Lécza — J., Tótszentpál —
— — tót = pelcze.
Kü J., Balaton likacsos
—
fenék. A hal a „küen" végzi a Léhésdeszka — J., Balaton

fürdést.
a hajónak az a része, melyen a
hálót fagyják össze. Az üldeszka
Küls fej — J., Balaton — a
után következik. A far felé es
vonyónak part felé es része.
részre a háló van felfagyva, az
Küls kereszt — J., Balaton orr felé es részre a kötél van
— küls fej. felfejve. (Deszkahajó.)
 ; ;

Lélegz 727 Menyhalvarsa

Lélegz — Mikes H., Fekete- Marás —

J., Balaton a part- —
úgy — a hálóvék partfelli végén tal párhuzamos víz alatti bels
a be nem fagyott viz, melyet a zátony.
téli hajtóhalászatnál külön kell
Marázsa —
Sztripszky, Réty,
biztosítani, hogy a hal ne szök- Uzon —
tulaj donképen rudakon
hessen. A biztosítás paskolással
álló rekesztháló. L. Merezse,
történik.
Mrázsa, Brazsa, Lesdú.
Lemhényi varsa Sztripszky, — Mámaszigony — Sztripszky,
Lemhény —
kisebb kanonokvarsa,
Uzon — kereszt- és félköralakú
1. azt.
renddel.
Lentahajó — J., Balatonfüred
Marokvarsa
* 1638, Kecske- —
— deszkahajó, ellentétben a bö-
mét —
fülesvarsa ansa T. S., = ;

dönhajó val. Kecskemét, 1638. „a bírók —

Lepeds varsa — Sch., Vajai- vettek marokvarsákat" (?) talán
rét — szárnyas varsa. marokvasakat a szekerekhez.

Lesdü — Sztripszky, Nagy- *Matuka — Keszthely — ka-

nyujtód — Marázsa. 1. szából készült nádvágó szerszám
rokon a velenczei tavon dívó
Loptos — B. Keszegfalva Zs.,
nyesellvel Balaton, gyalázka.
— halász = orvhalász. ; J..

Mázsapénz — J., Kenése —

Lotaeshal Oklsz.
a hal métermázsája után járó
Lovasháló Fonyód — J., — bizonyos összeg.
kisebb gyalom, négy ember kezeli Medd kasza — J., Balaton
J., Lelle : kisebb fajta gyalom, öt — gyalázka.
ember kezeli, negyvenöles.
Megfürdeni — Balaton — a

Macskaláncz = macskakötél gyökércsomót == ráívni.

— J., Balaton — a macska Meghalazni — Keszthely —

m . . . a. pellével = kiszszel felhalazni a

Macskás J., Badacsonyto-— horgot.

maj —
a vasmacskát kezeli. Nagy- Megtérül — Mikes Fekete- H.,

hajós. Nyári bokor. úgy — a hal = visszafordul a ;

téli hajtóhalászatnál a zobot-

Maghal — Oklsz. — apró hal
vetéskor visszaszökik a hal.
a halastavak benépesítésére.
* Meneteles — Adony — a
Makkos szigony — J., Bala- folyónak az a partja, a melyen
ton, Szigligettói Keszthelyen át a víz lassan folyik.
Fonyódig mindenütt.
Menyhalvarsa — Sztripszky,
*Malák — Hódmezvásárhely Sajószentivány — homokórára
— háló neme. emlékeztet alakú.
Meregygy 728 Orr

*Meregygyü — Nádudvar, Kosi Négyágú szigony — J., Balaton.

vize — van : hajtoványa, ágasa,
Nótárius — J., Keszthely —
nyele.
a czéh írásbeli ügyeit végezte.
Merezse — Mikes H., Fekete-
ügy — szárnyasvarsa. Nyári keleti szél J., — Ti-
hany —
Kajár fell, mint a téli
Mete — Sztripszky, Mezség keleti szél.
— gyökérvágó, köpüs, félhold-
alakú, nyeles vágószerszám. Nyeklecz — J., Balaton — a
Kelevizzel felszerelt czibék.
Moréj — J., Kövesd a jég —
durrogása, ha az els rianásra Nyeklencz — J., Kenése —
hideg lógós.
éj áll be.

— — Nyel — J., Szárszó — vörcsök.

*Mózba áll Balaton a
hal, a mikor a víz lehlésekor Nyelké — J., Balatonederics
tömegbe verdik. — vörcsök.

Mrázsa — Sztripszky, Fekete- Nyelves szigony Sztripszky, —

ügy — 1. Merezse és Brázsa; Mezség —
mely köpü vagy makk
Marázsa. helyett nyelvnél fogva van a rúd-
hoz szegezve.
Muka —
Mikes H., Fekete-
ügy — paducz =
Chondostroma Nyelves varsa J., Berek —
eledele. — egy hosszú szárnjTiyal, két
vörcsökü, öt abroncscsal.
Nádhegyi ponty — Bala-
Mezség —
J.,

ton — kisebb, sárga. Cyprinus

Nyíl — Sztripszky,
carpio.
a halászatban is. A mezmadarasi
tónál az alsó nyilak az uráságéi,
Nagyhajósok — J., Kenése — a felsk a közbirtokosságéi. A
a bokor azon csónakján levk, nyilakat a tó partjára egymással
a melyen a hálóvezet van. Öten szemben ültetett fák jelezték. A
vannak. kinek a földje a tó partjáig ért,

Nagyhalászat — J., Balaton

a föld szélességének megfelel
— több ember kell hozzá.
folytatást kapott a vízben,
neve húzás
ennek
volt.

Nagykerék — J., Balaton — Nyilas — T. S., XVIII. század,

a csigán.
Ecsedi láp — ez után egy öl

Nagyszeres— Sztripszky, Ecsedi szénát fizettek.

láp —nagy csíkász, a ki csík- Nyugoti szél J., Balaton
gáttal rekesztett és sok varsát est hoz.
vagy kast állított be az átszálló
csíkra. Már a régiségben így. Orr J., Balaton — a szánkó
L. Kisszeres. orra.
 :

Orradzó 729 P . , . avágóhal

Orradzó = húzófa — J., Bala- Pallózás — J., Balaton — a

ton — a szánkó húzókötelét erre czölömpkunyhó pallózása = *pad-
ersítik. lózása.

Orrtke — J., Balaton — a *Palonya — Ónodi Urbárium

hajón a derékonhúzók padja után 1689 — nyilván Agliegyháló
líövetkezik. „mellben csak apró halat, kesze-
get szoktak fogni, mivel azon háló
öbölhalászat — Szénásfalii, nem öregh halhoz való".
Bars m. — a régiségben, a vizet
Pántlikáshal— Mikes H., Fe-
gályákkal vagy deszkákkal elre-
ketegy — Phoxinus ?
kesztették és úgy halásztak háló-
val. Állítottak „Zegiet" is. Ezektl Párás — Balaton — a bokor J.,

is abrakhallal tartoztak Revistyé- azon tagja, a ki a felínt rakja

nek. Zegie = czége. rendbe.

Ökleszák — B. Zs., Keszeg-

Parásháló — J., Balaton —
falva — billegháló felhalazásra
gyalom,

szolgáló ökle fogására való. Pávafarú Békés m. mo- — —

noxylon a Krösön, 4 czeklennel,
Önháló —
J., Balaton kicsi- — négy emberre.
vel öregebbszemú a pontyháló-
nál = *Balinháló. *Pécaló — Baja,Nyr.31:109. —
halászszerszám. (Kosztos
Örökös J., —
Balaton A — horog.)

<}sölömp kunyhó nádját leszorító Peczkelk — Sch., vajai rét

tölgyfaesaptató. — villásan elágazó fácskák a til-

tónak a fenékhez való szorítására

Összever ez övek — J., Bala-
(csapatháló.)
ton — Foglalólék.
1.

Péntekhal — 1572, T. S. —
Összevesz — Keszthely — ösz- pénteken szerben adott hal: „Pis-
szekúszálódik a szárhorog, ha kö-
cator . . . tenetur pisces péntök-
:zel áll egymáshoz. L. In.
hal vocatas portare". Itt nem a
Ötágú szigony — J., Balaton. fajra, hanem a terminusra esik
a súly ; a péntek böjt napja. —
Padócz — Sztripszky, Fels- Oklsz. — szerhal, a melyet pén-
rákos — paducz = Chondrostoma teken (böjtkor) szolgáltattak.
nasus.
Perpencze Mikes H., Fekete- —
*Páklya —
Ecsedi láp a — ügy —
a téli hajtóhalászat kereszt-
gyékény buzogányából, magvából hálóján, a rúdon keresztbeálló
készült tapló ;
pákászok és pász- darab, a melyhez a háló káváit
torok gyújtója. kötik.

*Palafa — Nádudvar, Kosi vize P . . . avágóhal — J., Balaton —

— a bécze, a mely szerint a Acerina, *nem igaz, mert Cobitis
hálószem nagyságát kötik. taenia.
Pirittylik 730 Rohadtsarokszél

Pirittylik J., Boglárlelle kisebb csukát bekapta egy na-

soroslék. gyobb csuka.

Pirosszárnyú hal — J., Tihany — Sztripszky, Lem-

Pörpöncze
Scardinius erythrophtalmus. hény — a kaparóhálón a rúdkötó

Pirosszániyú keszeg— Sch., keresztfa.

Vajai rét — Leuciscus rutilus. Pörs — J., Kenése, Tihany —

ps.
Pisztrángháló — Sztripszky E.,
Oláhfalu — olyan berendezés,
Presznya — J., Balaton —
nagyobb törmelékjég a lékekben.
mint a Mezség húzóhálója, csak
hogy kisebb szem. Putunkavarsa Sztripszky, —
Platikahal — Mikes H., Fekete- Uzon —
csigolyából tömötten

gy — keszegfaj, Abramis. A fonva; hegyes kúpalakú szk ver-

Mezségen Platyicza = Abramis

sikkel.

brama.
Rácsásvarsa — Sztripszky, Lö-
Pogácsás —
J., Badacsonytomaj véte — * hálóvarsa.
— a Szenka bokor csúfneve.
Rákászat — J., Balaton.
Pokol —
Sch., Vajai rét a — Bakonczaszeg — J., Balaton
gyalom szárnyain és a kátában
egy helyre csomósodott hínár és
— a lábaknak az eplény fölé
nyúló része (szánkó).
sárkeverék.

Pokolmalom — T. S., XVIII.

Bántóin — B. Zs., Keszegfalva.

sz., Ecsedi láp — a melynek hajtó- Bejt — J., Vörs — haltartó.

vizét csak úgy kieresztették a
Bekeszték — J., Kiliti — vejsze,
folyóból s nem vezették tova.
„az egésznek van két rekesztéke".
Pontyháló — Balaton —
20-as czérnából 2 czolos,
J.,

szemek-
*Bétikasza — Nádudvar, Kosi
vize. Van : Orra, Ormója, Lanája,
kel készült eresztháló, ponty-
Sarka, Kaszacsapója, Csapómad-
fogáshoz.
zagja, Csapója, Nyele, Kacscsa,
Porondszeg — Sztripszky, Ha- Öle, Nyaka, Makkja, Örve, Ékje.
tolyka — sekély, porondos, ivásra
—
Bótyitápló Mikes H., Fe-
alkalmas hely.
ketegy — 1. Gyalogtápló.
Pöczkösver — J., Badacson-
—
tomaj — vese.
Bibicza — J., Kvágórs
*tót, Leuciscus rutilus.
Pörgöhorog — J., Kiliti — J.
— —
Bicskó J., Meszesgyörök
nem látta. A felcsalizott horog
szánkó.
ina kétágú fácskára volt csavarva.
Bekapta egy kisebb csuka, azt a Bohadtsarokszél — J., Bala-
halász nem rántotta ki, hanem ton —Somogyból a R . . . ból
utána pergette az inat, mig a j, est hoz.
Rojtok 731 Száj madzag

Böjtök J., Tördemicz — *Siol — Balaton — a halász,

haltartó. mikor a ladikot félkézzel óvato-
san elretolja.
Köt — J., Balatonszentgyörgy
— haltartó. Sirbak — J., Vörs — a rejt
kis teteje. A német Schildwache.
Rudas halász — Mikes H., Fe-
keteúgy — az a halász, a ki Sötéttöltés — J., Kövesd —
a gyalogtápló háló rúdját tartja. nyelv.

Rúdhajtólik —
J., Balaton — Sövegfa — J., Balaton —
szemöldökfa (czölömp-kunyhó).
az a lék, a melyen a húzókötelet
nem húzzák ki. *Suhít — Balaton — az -ivó

Rúdhajtószeg — J., Balaton

küsz, mikor íváskor a vizet pocs-

—a vezér derekán átütött faszeg

kolja.

a vezér irányítására. Sujta — J., Balaton — kosz-

toshorog.
Rücs — J., Balaton Albur-
niis hicidus. Sujtálló — J., Balaton —
kosztos horog.
Sajtláp— T. XVIII. S., sz.,
*Sujtóhorog —
Keszthely —
Ecsedi láp — vastag iszapréteg. az, a melyet egyesben bevetettek.
Sánta — Keszthely — a
*
Süllháló J., —
Balaton —
monoxylon, mely a vizén félol-
Harminczas czérnából egy és fél
dalra biczczen. czolos szemekkel készült ereszt-

Sásláp — T. XVIII. S., sz.,

háló, süllfogáshoz.

Ecsedi Láp — a mely a taraczkos Szabadfoglalás — J., Keszthely

sásból alakult. — el nem foglalt halászterület
Sasóka — J., Balaton — a elfoglalása.
czibék köpüjéhez forrasztott vas-
Szabadhalássat J., Balaton —
karika.
— a nép állítása szerint lett
*Sebje — Adony — a folyónak volna a hatvanas évekig. J. sze-
sebes folyású része : „a víz sebje rint nem volt egyáltalában.
azon az oldalon van, a melynek
a víz nekimegy en, iramodik, a Szabadi! szél — J., Siófok —
télen-nyáron hideg.
melyet mos. A folyó sebje viszi
a hordalékot. Szabadító — J., Balaton —
Sejmék — J„ Balaton — keres.
léhés. Szaggató — J., Balaton — a
Serke Faducz Mikes H., — káta hegye.

Feketeúgy —
Chondrostoma nasus, Szájmadzag — J., Balaton —
évszaki változat. a gyékényesen.
 :

Szakasztózsák (32 Tapogató

Szakasztózsák — J., Balaton * Szegye — Ónodi Urbárium

— káta. 1689. — a vizafogó készülék

Szalaszél — J., Tihany — dél- „a Szegeigh", „a Szegyen", a

nyugat fell, es lesz.
„Szegye", egy a czégével; az
Urbárium szerint fából épült s volt
Szálú — J., Vörs — a bödön-
kapuja, a melyet nappalra betettek.
hajó belsejének els durva kivé-
sésére.
Szélhajó — J., Tihany — Yacht.
H. 0.
Számhal — Oklsz. — teteme-
sebb, melyet számláltak az ap- Szélleszt — J., Meszesgyörök
rót mérték.
;

— bedönt.

Szán — Nádudvar, Kosi vize Szemfény — Mikes H., Fekete-

— van : talpa, eplénye, óradzója, gy — a Jialnál a szem bogara,
pupilla.
rámája. Jegeshalászat.

Szánkódeszka — J., Balaton Szemfénytartó — Mikes H.,

— a deszkahajó fenekére szegeit Fekete-úgy — a szivárvány-

hártya, írisz.
deszkák, hogy partrahúzáskor a
föld fel ne törje a fenekét. Szentháromság-keszeg — J.,

* Szárhorog — Keszthely — Balaton —

Abramis Brama.
olyan, mint a Tisza —Duna fenék- Szikany — Sztripszky, Olt vize
horga, de nem sülyedt a tó fene- — a szigony régi neve, a XVII.
kére, hanem csak a „víz dere- században.
kára", hol a „katyérok" és „küel-
Szoba — Sch., Vajai rét —
lk" tartották meg.
vörösök.
Szárnylésza — J., Balaton-
Szül — B. Zs., Keszegfalva —
szentgyörgy.
— szú : „az sszel vágott fa nem
Szarv — J., Balaton —a csiga ka]) szült".
négy sz . . . a, a melyekkel a csi-

gát tekerik. Tábértus — J., Lelle — vörcsök.

Szarvazat —
Mikes H., Fekete- Tabi szél J., Siófok
úgy — egy a ráklábbal két- = est hoz.
vég madzag a fogó táskák tar-
Tagyvágó — J., Vörs — A
tója a pendelyhálónál.
„tagy" a csolnak belsejében ke-
Szegefeny J., Balaton — — resztbe fekv rész, kivágására.
A deszkahajó küls és bels pere-
Táplóháló — Sztripszky, Réty
mét tartja. 6 — 10 m hosszú, 3 m széles
Szeglék —
J., Balaton ^- két húzóháló ; két rúd közt jár.
nagyobb lék a többi között. * Tapogató — Nádudvar, Kosi
Szegletlik — J., Balaton — vize — kávás, kétkötés; van:
szeglék. kávája, szövése, kötése, fogólyuka.
Teknsbékafogás 733 Uzsó

Teknsbékafogás — J., End- víz fell jve, a torok garatját is

réd 1826. kétfelé osztja. — J., Vörs.

*Téli állás — Balaton — a Torokólom — J., Balaton —

küszhalnak téli nyugovó helye, alul tartja nyitva a káta száját,
melyet a felszínen a víz mozgása J. szerint nem fordul el, egyszer
árult el, 1. Forr. találta Balatonfkajáron.

Téli horgászat — Sch., Vajai Többágú szigony — J., Balaton.

rét — csak hallomás után leírva.
Tökmaghal —Mikes H., Fekete-
A lékekre egy darab fát tesznek,
úgy — u. 1. egy a Rhodeus ama-
s erre egy másikat,
keresztben
rus-fajjal = szivárványos ökle.
a jelzkészüléket, ha a hal meg-
rántja a horgot a jelzkészülék
Tölfacsónak — J., Vörs —
fölbillen.
Bödönhajó.

Téli keleti szél — Tihany

Törökgyékény — J., Balaton

— Zamárdi fell, hideget hoz, jó

J.,
— torokgyékény.

fogásra van kilátás. Túr — Balaton — a -harcsa,

gödröt, a hova ikráját rakja.
Télilesdü — Sztripszky — 1.

Csigolyalesdü. Turbukbot — Sztripszky, Ször-

* — — cse — rúd, a melyre a turbuk-
Tenyér Keszthely az a
háló 9 kávával akasztva van.
kerek deszka, a melyet a peczek
a Rüt szádjára szorít, hogy a Tutaj — J., Balaton — jó darab
hal ne szökhessen. fa, mely felül tartja nyitva a káta
száját J. szerint nem fordul el.
Terelszámyak — J., Kenése.
;

Tüzháló — J., Badacsony-

Tiltó — Sch., Vajai rét — tomaj és Tördemicz. J. nem látta,
ellenz. szerinte olyanforma lehetett, mint
* Tincs — erdélyi rész — a a marázsaháló.
világló, a mely az éjjeli szigonyo-
zásnál szolgál. *Új hajó — Tihany — deszka-
hajó.
Tintahal — Oklsz. Chond-
ürmó — J., Balaton — hát =
rostoma nasus. L. * ormó.
Tobhás — J., Kö vágórs — XJmapi keszeg — J., Balaton
Eplény a szánkón. — Abramis Brama.
Tódó — Mikes H., Feketeúgy Úszóhártya — Feketeúgy, Mi-
— a téli hajtóhalászat hálóvékjé- kes H. — úszószárny.
nek toldaléka — partfell — a Úsztató — Sch., Vajai rét —
farszák beállítására. a gyalom felinára kötött úszó

*Toroklésza Keszthely — — tárgyak; szalmacsutak, nádcsutak.

az a terel lésza, mely a szabad- üzsó — J., Boglárlelle — czéla.

 :

Vacsorahal 734 Vezérhajtó

Vacsorahal — J., Kenése — Vasláncz —

J., Balaton a —
a feles és beszolgáló halászoknak Sasókán lógó 2 sukkos vasláncz.
jár naponta.
Vastengely — J., Balaton —
Vájkós — J., Akaii, Kvágórs a csiga vastengelye.
— az ajtólék alakja; a hosszabb
Vedreshal — Oklsz. — apró
„téglány" küls oldalán kisebb
a melyet verderrel
hal, mértek.
„téglány" van még kivágva.

— Sch., — — Vejsz — Nádudvar, Kosi vize

VáUháló Vajai rét
van : feje, lészája, hímje,
a csapathálóban az a két varsa,
csje.
a mely az ellenz végén erre
merlegesen áll. *1261 Béla király
Vékjegellk — Sztripszky, Sajó-
privilégiumában: „in Waagheciam szentivány — köpüsök, kaszúr és
lapátalakúak.
piscari possunt cum tali instru-
mento quod vulgariter vaall dici- Vékjegel —
Mikes H., Fekete-
tur, quod uno pede videlicet duci úgy — vésalakú, köpüs jégvágó
potest". (Wenzel: Arpádkori új szerszám.
okmánytár XI, 509.) — Sztripszky, Mez-
Verseny
*Való — Somogy m. — „húszig — a fonalból kötött dobvarsa.
ség
való kacsát láttam"; pákász ki- Versök — Sztripszky, Mez-
fejezés. ség — a vésza torka.
Vargagyal — J., Kenése — Versöke — Mikes H., Fekete-
*czéla.
úgy — vörcsök.
Vargáslik — J., Akaii — Vese — Badacsonytomaj — J.,
czéláslik. Egy ; Nagyhajós. Nyári bokor =
Vas — J., Balaton — a gyalázka Pöczkösver.
vasa. Vésza — Sztripszky, Mezség
Vasaskecze — Békés — az — vész, vejsze.

ínján turbukvasakkal ; máshol Vészköt — Sztripszky,

asztal
hosszúkecze. Sajószentivány— rácsszerú.
Vashegy — J., Balaton — a Vészköt szegek — Sztripszky,
czibék vashegye. Sajószentivány — lyukasztó és
Vasinta v. varsinta J., — szétfeszít fatrökök.
Kenésétl, Kvágórsig; Kenésé- —
Véterháló Fonyódtól J.,

tl Fonyódig. Acerina cernua. Vörsig — nyelves varsa.

Vaskó — J., Fonyódtól és Vet — Boglár, Lelle —
J.,

Kvágórstl Keszthelyig. Acerina téli és nyári vonyó. J., Akaii

cernua. nyári vonyó.

Vaskota — eL, Tihany — Vezérhajtó — J., Kenése —

Acerina. rúdhajtó.
Vezérkeszeg 735 Csikkaskötö

Vezérkeszeg — J., Fonyód — szatnál dívó kiáltás, mikor a

Aspius rapax. hajtás vége felé közeledik, egy-

*Vígiii — Sztripszky, Hatolyka

értelm a szoríts ! kiáltással.

halról = ívni. Mikes H., Fekete- Zobot vetni — Mikes H., Fe-
úgy — a halról = ívni; innen keteúgy — a téii hajtóhalászat-
vígik = ívik. nál a szakaszt hajtással be-

Világ — Mikes H., Feketeúgy végezni.

— világló, az éjjeli szigonyozásnál': Zoj — J., Balaton — apróbb

egy marék szalma meggyújtva, törmelékjég a lékekben.
közönségesen tincs.
Zuhog —
Balaton az nhal, —
Vívást — Sztripszky, Fels- mikor a vízbl kiugorva kap a
rákos — hajtani = ívni ; ilyen préda után.
formában: György hetében
„Szt.
hajtsa a vívást a Szt. György
Zsalló — T. S., XVm. sz.,

Padócz". Vívás = Ivás.

Ecsedi láp — ? a rekeszekkel
említve.
Vízsipja — Mikes H., Fekete-
úgy — az egyik part felé es Csikaszát.
mélyebb, sodrába es víz.
*Bocskorcsíkász Tyúkod —
* Vízvet —
XVIII. sz., Ecsedi — van orrszíja, kantárszíja.
:

láp — a mai vízvédelmi gát.

*Boc8korvarsa — Tyúkod —
* Vonás — CzegeiWass György fúzvesszbl készült halfogó szer-
naplója, — a háló
Sztripszky szám.
kihúzása.

*Vonó vékek — *Csák — Tyúkod — kurta

Czegei Wass
vili ásvégú rúd, a nádhajó tolására.
György naplója, Sztripszky — a
jeges halászathoz vágott vékek. * Csíkgát — Tyúkod és Szernye

Vörösszemü hal — J., Balaton

— karóval és vesszfonással ol-

dalt megersített, keskeny, iszap-

— Scardinius eythrophthalmus.
ból és gazból rakott hosszú gát,
Vörsik — J., Kiliti — vörcsök. közökkel, a melyekbe a száddal
Vörsök — J., Zamárdi— vörösök. ide-oda álló csíkkasokat befek-
tették,peczkelvel és leakasztó
Zanócz — J., Tihany — füves vesszvel lekötötték, hogy az át-
hely. szálló csíkot elfogják.

Zanóczos hely — B. Zs., Ke- * Csíkitató — Tyúkod — kis

szegfalva — giz-gazos hely a dézsa, keresztfával és nyéllel,
vízben, a hol emécsivel halásznak. merítésre alkalmas.

Zobot neki !
— Mikes H., * Csíkkasköt Tyúkod —
Feketeúgy a — téli hajtóhalá- hegyes fapeczek.
 :

Csikputtony 736 Villa

* Csíkputtony — Tyúkod — * Leakasztó — Tyúkod — haj-

lírnaszerúen, szépen kötött, két- lékony vessz, mely a csíkkas nya-
karú, fedeles tartó, sok csík el- kát lefogja s egyik végével a
szállítására való. A csíkász a há- peczkelöbe szolgál.
tán hordozza.
* Leragadt láp Tyúkod — —
Csíkszür — fél lopótökböl ké- melynek gyökérzete fenékig ért
szült mély kanál, lyukasztással, s azért ez a láp kevéssé ingott.
hogy a víz elfolyhasson.

* Csíktök — Tyúkod — rövid- *Meregygy — Tyúkod —

nyakú lopótök, kasornyában, kis- csíkok kiszedésére ; van :ágas-
mennyiség csík szállítására. nyele, merítkassa.

* Csillagok — Tyúkod - Gön- *Nadályozó — Tyúkod —

czöl, Fiastyúk, Kereszt, Hajnal,
kurta, villásvég bot, hogy a lápba
Kaszás. (Kata nélkül, ezt a csíká- be ne szakadjon.
szok nem ismerték.)

*Eres víz — Tyúkod — bveb- * Ördögláp — Tyúkod — az

volt, a mely úszott és helyet vál-
ben folyó, többfell jöv víz.
toztatott. Tompa : „Vándorláp".
* Gáticsíkász — Tyúkod — a * Övedz — Tyúkod — keskeny
ki gáttal rekeszt s az átszálló
lapátalakú, mankóval.
csíkot fogja.

*Gorzsa — Tyúkod — akaszúr *Peczkel —

Tyúkod hor- —
= a kasza orrarészérl készült, gas V. kampós ág a csikkas le-
rövidnyelú vágószerszám. akasztójának becsapására.

* Ingóláp — Tyúkod — mely * Tolókasza — Tyúkod — részei

helytmaradt, ingott; de elbírta
tolórúd, tolókáva, tolóvas, nád-
az embert.
tartó, keresztfa, köpü, vendéggúzs,
* Jégpatkó — Tyúkod — négy ellengúzs.

körömmel.
* Vesszbarka — Keszthely —
* Lápmetsz — Tyúkod — 1. Rüt. Van : szádja, tenyere,
félholdalakú, köpüs, domború élé- nyaka, szövése, dereka, fara,

vel vágó lápi eszköz. peczke.

*Lapoczka8zopoly — Tyúkod * Villa — Tyúkod — három-

— kurta, sulyokszerú lapát, a ágú favilla ; az ágak szétfeszíté-
víznek a csónakból való kihá- sére két A forma fácska szolgál,
nyására. ez a villatke.
 helyreigazítások.

Pag. 70. Gicza — Kemenesalja, Tsz. 137. — cserka- vagy bongyorfajú.

Ebben az összetételben új.

A Disznó-kategóriába tartozik (48. fejezet).

Pag. 216. Lel be ! — Heves m., NyFüz. 16. sz., 50. — a tyúkokat e szavak-
kal terelik az ólba.
A Pásztortanya-kategóriába tartozik (19. fejezet).

Pag. 217. *Sikolyáz — Somogy — sikoltoz.

A Hangok-kategóriába tartozik (27, fejezet).

Pag. 217. *Soláta — Somogy — saláta.

A Pásztorkonyha-kategóriába tartozik (22. fejezet).

Pag. 218. *Tavalidén -- Somogy — tavaly ilyenkor.

A Tájékozódás-kategóriába tartozik (72. fejezet).

Pag. 225. Borjtitöml — Hortobágy, T. M. I. — egészben lenyúzott gyenge

borjú brébl készült töml, ruhanemre, dohányra.
Az Eszköz, ruha-kategóriába tartozik (20. fejezet).

Pag. 226. Csobán Hortobágy, T. M. I. —

— 1. csobolyó.
Az Edény-kategóriába tartozik (24. fejezet).

Pag. 230. Sósszelencze — M. ó., Kecskemét — pásztorsótartó ; szinonimjai:

sóskupa, sósbödön, sóstülök, sósgurgulya.
Az Edény-kategóriába tartozik (24. fejezet).

Pag. 230. Sótartó — Hortobágy, T. M. I. — elnytt csizmaszárból csinált

töml.
Az Edény-kategóriába tartozik (24. fejezet).

Pag. 231. *Vasásó —

Bugaczmonostor — a szolgafának hegyes vasalása.
A Tzhely-kategóriába tartozik (23. fejezet).

Pag. 231. Vizesbádog — Hortobágy, T. M. I. — bádog ivóedény, újkori,

a régi cserépedény helyett.
Az Edény-kategóriába tartozik (24. fejezet).

Pag. 232. Kondér — Oklsz. 1594 — „Egh eoregh vas fazék kondér", nagy
bogrács, üst.
Az Edény-kategóriába tartozik (24. fejezet).

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. 47

Barna 738 Kurta

Pag. 463. Barna — Oklsz. 1521 — „Lego duas vaccas vnam in cauda
kurtha et aliam coloris Barna" (itt = csonkafarkú). 1708 : Kurta,
fekete, Debreczen, Nyr. 22 : 520., zömök.
A Szarvasmarha szótára-kategóriába tartozik (36. fejezet), a
czímszó pedig : Kurta.
SZOMÜTATO

47*
 szó MUTATÓ.
A szó mellett álló szám a könyv oldalát jelenti, a melyen az illet szó található.

Abalé 540. I
Acerina Aggasztani 526.
Schrajtzeri Ájas 524.
Abálni 540. 714. Aggasztó 526. Aj-fa 118, 119.
Abált hús 540. Acer pseudoplatanus Aggaszttúró 526. Ajj 385.
Abanyiidni 526. 666, 668 Aggaték 65. Ajjazni 298, 385.
Abara 65, 177. Acer tatariciim Aggik 526.
L. Ájó 385.
Abies álba Mill. 667. 667, 670. Aggódik 527. Áj OS 298, 385, 524,
Abies excelsa 669. Achillea millefolium Aggott tej 527. 540.
Ablak 65, 177, 181, 674, 675, 676. Agg ökör 385. Ájosfül 298, 385.
711. Acrocephalus turdoi- Ághegyen ül 624. Ájos-kutajó 289.
Ablakhomlok 65. des L. 655, 662. Áglék 712. Ájossan 385.
Ablakrostély 181. Acskó 209. Ag marha 298. Ájoz 299.
Ablakszem 65, 177, Aczat 671. Agmen 251. Ajtó 65, 177, 181,
181. Aczél 209. Ágos 65, 85, 289. 712, 718.
Ablaktányér 65, Aczélszürke 338, Agrat 298. Aj tófej fa 65.
Ablaktok 177, 181. 354. Agropogonrepens L. Ajtófélfa 65.
Ablaktolgy 65. Aczintos 262, 671. 686. Ajtóküszöb 177.
Abora 65, 177. Adonis aestivalis L. Agropyron repens L. Ajtóragasztó 66.
Aborha 65, 177. 682, 686. ,
673. Ajtóretecz 66.
Abrak 298. Ádorgó hal 712. Agrostenna githago Ajtószárfa 66.
Abrakhal 712. Adós 593. L. 680. Ajtószemöldökfa
Abrakol 298. Adszasza brr! 571. Agrostis 686. 177.
Abrakoló válú 298. Aegithalus penduli- Agrostis Spica venti Ajtó szömöldöke 66.
Abrakos 145. nus L. 649 659. L. 678. Ajtótok 181.
Abrakospincze 177. Áfa 117. 120. Agús-kapa 134. Ajtupelhe-lik 66.
Abrakostarisznya Áfa, "ófa 118. Agy 85. Ajuga Chamaepitys
298. Áfonya 665. 701. Agyagfal 74. Schreb 674, 678. .

Abrakosztó 145. Áfonya 701. Agyagos homok 262, Ajzás 524.

Abraktarisznya 112. Ág 177, 712. 270. Akadó 712.
Abrakválú 242, 243. Agár 584. Agyagsárga 338. Akaluta 178.
Abramis Brama 712, Agár 584. Agyar 540. Akármi 17.
716, 730, 732. Ágas 65, 177, 181, Agycsap 85. Akasztófa 665.
Abramis Lapa 715. 289, 385. ,
Agyfa 65. Akasztómadzg 533.
Ábrocz 726 Ágasfa 85. Agygyuladás 260. Akasztórúd 533.
Abroncs 712. Ágas füle 289. Agykarika 85. Ákicza 665.
Abroncsoshal 712. Ágasgyürü 85. Agypersely 85. Aklos 177.
Acanthia lectularia L. Agaso 173. Agypuska 85. Akna 66.
641. Agaso campestris Agytorka 85. Akó 177, Akó 177.
Accipiter nisus L. 145. Agy végkarika 85. Akodka 712.
651, 657,661,664. Ágaspánt 85. Ahuni! 593. Akoj 177
Accisa 131. Ágasszög 85. A hun-na! 593. Akol 177, 178, 181,
Acer 668, 669. Ágastartó 85. Aie 701. 712.
Acerina 723. Agazo 145. Áj 885, 524. AkoUofa 134.
Acerina cernua 734. Aggasztalni 526. Ajancza-szekér 85. Akolwelgh 178.
 Akoly 742 Ármosszár

Akoly 178. Almásszürke 338, Angulus 74. Aprómarha 243, 494,

Aksa 85. 354. Angyalbakkancs 541.
Akulalya 178. Almaszürke 339. 541. Aquila sp. 655, 663.
Alacs 671. Almásy György dr. Angyalbögyörö 225. Aquilegia vulgáris
Aláfogadni 540. 12. AngyalhuUásos 262. 678.
Alánehezedö 886. Almozni 298, 386. Animál 246. Arába 103, 178.
Alats 687. Alnus glutinosa L. Annotin 493. Arábiai juh 494.
Alán 701. 665, 667, 668. Anser sp. 637. Aradmány 712.
Alauda arvensis L. Aló! 593. Anser albifrons Arammáj 646.
653, 654, 656, 662. Alól vett jegy 525. Scop. 650. 652,ArammaÍJngó 646.
Alauda ciistata L. Alom 386, 540. 660, 661. Aranka 234.
647, 654, 655, 662, Alopecurus 683. Anser anser L. 656. Aranmáringó 646.
663. Alopecurus pratensis Anser cinereus Mey. Arany fakó 338, 342.
Alburnus lucidus L. 675. 652, 653, 654, 656, Aranyfalka 14.
714, 731. Alsó marokvas 86. 661, 662, 664. Aranyhajú csillag
Alcedo ispida L. Alsó oldalfa 86, 112. Anser domesticus L. 624.
651, 661. Alsó sallangó 86. 641. Aranymálingó 646.
Al-cserény 85. Alsószár 86. Anser fabalis L. 649, i^ranyn)álinkó 646,
Áldeszká 118. Alsövény 86, 90. 657, 659, 664. r58.
Áldozó-keszeo: 712. Alszél 632, 712. Anserina L. 683. Aranymáringó 646.
Aléttani 493. Általháló 712. Anthemis 684. Aranyossneíf 646.
Alfa 118. Althea offieinalis var. Anthemis cotula L. Aranypár alma 665.
Alivor 671. parvifiora 676. 673. Aranypej 16, 338,
Alj 85, 386. Althea rosea L. 681. Anthus 639. 348.
Aljdeszka 114. Aludttej 527. Anyaágas 66. Aranysárga 339,350.
Alj szög 85. Alúrú 624. Anyabáfány 493. Aranyszín 339.
Alkonyodik 631. Alvó ponty 712. Anyabarom 386. Aranyszr 839.
Áll 299. Amaranthus retro- xAnyabarom-gulya Aranyszr fakó 339.
Álladzó tekerés 111. ílexus L. 675. 386. Arany vessz 671.
Állaközi 299. Amaxobii 145. Anyabirka 493. Arasz 132, 209.
Állás 66, 178, 299, Amnar 701. Anyadisznó 541. Arató kaláka 495.
687. Ampelis garrula L. Anyaf 671. Árba 103.
ÁUásfa 66. 651, 653. Anyagulya 386, 405. Arctium Lappá 683.
Álláspénz 243. A muscis infestatus Anyajuh 15, 493. Arczaljászol 178.
Állatok színe 253. fugit 391. Anyajuhász 146, 158. Ardea álba L. 649
Állattenyésztés 6. Anagallís ai-vensis L. Anyakancza 299. 652, 653, 659, 661,
ÁU-deszka 386. 686. Anyakocza 541. 662.
Állítás 178. Anas boschas L. 648, Anyaszárnyék 178. Ardea cinerea L. 648,
Állkapcza 299. 652, 656, 657, 658, Anyaszarv 114. 649, 651, 656, 657,
Állkapocs 299. 664, 665. Anyaszopó 386. 659, 660, 661, 664.
Álló 291. Anas crecca L. 647, Anyja 386. Ardea garzettaL. 650,
ÁUófa 178, 180, 188. 655, 659. 663. Apacsin 712. 652, 660, 661.
Álló-fölhércz 86. Anas penelope L. Apacsina 712. Ardea purpurea L.
Alma 338 655, 663. Apacsina-nyél 712. 649, 655, 657, 659,
Almahime 338. Anas querquedula L. Apacsina-rúd 712. 662, 664.
Almakék 338. 647, 654, 655, 658. Apacsolni 712. Ardea ralloides Scop.
Almapej 338. 662, 663. Apácza 15, 493. 650, 657, 660, 664.
Alma-pettegetett Anas streperaL. 651, Apáczaanya 493. Ardein 701.
szürke 338. 661. Apáczabirka 493. Árdéj 701.
Almár 646. Anchusa offieinalis L. Apáczakos 493. Ardetta minuta L.
Almás 338, 439. 671. Apáczaürü 493. 648, 653,659,662.
Almásderes 338. Anda-monya 114. Apadék 493. Area 262.
Almásfakó 338, 342. Andropogon Ischae- Apadott juh 493. Árenda 712.
Almásfekete 338, mum L. 676, 684. Aper 541. Argal 178.
343. Anemone ranunculoi- Aphis pruni Fabr. Arja 541.
Almáskék 338. , des L. 683. 638. Árkány 299.
Almáspej 338, 348. Ángária 146. Apóka 262. Armentarius 146.
Almássárga 338, 350, Angol 386, 424. Apróhal 712. Ármesszár 299.
Almásszörtí 338. Angor 66. Aprólék 494. Ármosszár 299.
Armurár
Báránylopó
Beregtetés 745 Bocskás

Beregtetés 497.
Bocskor
 Bölicze 747 Cájtli

Bölicze 441, 500. Bu-a 454. Bujenitá 702. Butka 66.

Böllér 149, 542. Buárrucza 647, 659 Bújsz innen! 593. Bútka 66.
Bölléreskedni 543. Búb 543. Bujtár 19, 149, 150 Butomus umbellatus
Böllérkedni 543. Bubalus 491, Buka 454. 675.
Bölömbika 647, 658. Bubo bubo L. 647. Bukáló 714. Butyikos bot 209.
Bömbölni 255, 393. Búbor 647. Bukálólik 714. Butyka 66.
Böndö 234, 673. Búbos 453. Bukán 236. Butykó 290.
Bong 255. Bubosbajusz 673. Bukelaja 521. Butykós 236.
Bönget 255. Búbos kemencze 66 Buklórúd 714. Búvár 647, 659.
Böngyös 235. Búbos pacsirta 647 Bukolyós-korsó 236 Búváros 16, 454.
Börbecs 500. 659. Búkor 263. Buxus sempervirens
Börbécs 500. Búbos vöcsök 647, Bukós 394. L 668.
Börczölni 393. 659. Buktató 714, 720. Búzadinnyeszer
Börczre vetni 714. Búböczcze 394. Bukulló 714. 441.
Börczülni 209, 393. Bubulcus 149, 167. Bulikol 647. Búzalevelíí f 673.
Bördö 673. Bucciu 149. Bulyakoncza 301. Búzasneff 647, 659.
Börge 235. Bucola 428. Bulz 528. 702. Búzavirág 673.
Börgyíijtö 149. Bucula 431. Bunár 289. Buzgó-lápkút 714.
Börhidázni 141. Bucuhis 428. Bunda 289, 521. Buzsenyicza 539, 702.
Börmíny 673. Bucsak 454. Bundás 584. Buzsenyicza 500.
Börög 257. Bucsér 1;'.2, 714. Bundásgölödin 225. Büdibanka 647.
Brök 244, 673. Bucsi 235. Bnt 301. Büdös Bábuk 647.
Börönköl 255. Buczka 263. Bunta 441, 564. Büdösbanka 647,
Brös pecsenve 543. Buczko 394. Burafa 666. 659.
Börrögni 257," 500. Budák 135. Burbikolni 543. Büdös sántaság 260.
Brtisztiilás 393. Biidákó 528. Burcolcha 666. Büdös székfvirág
Böstör 235. Budár 149. Burcsik 87. 673.
Böstörtí 235. Buddog 149. Burdé 180. Büdös szél 632.
Böved-este 632. Búdé 235. Burdo 236. Büki 149.
Brága 394. Budik 66. Burdó 528. Bükkfa 666.
Bráha 394. Búdosó csillag 624. Burdu 236, 528. Bükkfa-tégla 67, 82.
Brana 149. Budrihal 714. Burduk 528. Bükk pálczika 131.
Branista 149. Budulék 235. Burétó 714. Bukni 394.
Branistér 149. Budulló 235. Bureuohul 179. Bülöke 500.
Brázdás 388, 394. Budulló füle 235. Búrfa 666. Bne van a rováson
Brázsa 714. Budulló szipkája 235. Búrfeny 666. 127.
Bregó 149. Budzsi 235. Burgánmalacz 564. Bünyög 394.
Bregócs 149. Buffan 714. Burhány 673. Btir 500.
Bregós 149. Buffanik 714. Buritó 714. Bürge 15, 500.
Brenze 527, 702. Buga 454. Burjános 225. Bürge juh 15.
Bri! 538. Bugany 714. Burogató 714. Bürgerovás 128.
Brigigyó 528. Bugaszarv 454. Búros 666. Bürg:s 149.
Hriginvó 528, 536. Bugaszarvú 454. Burrogni 257, 543. Bürög 210.
Brikk! 571. Búgatni 257, 543. Buru 394. Bürök 210, 673.
Brindza 528. Buger 149. Burusz 394. Bürü 263.
Bri-ne! 538. Búghatnék 257. Buruszol 394. Bütü 67, 87.
Bringa 543. Búgik 257. Buruszúl 394. Bütült 524.
Bringás 543. Búgni 257, 543. Busa 245, 394, 441. Bütüzni 394.
British Dogs etc. 596. Bugybóka 647, 659. Búsa fogatlan bika Bütyköl 257.
Bromiis hordeaceus Bugyii 135. 441. Bwbos feyze 137.
L. 678. Bugyoga 235. Busás-csorbás 441. Byal 492.
Brondza 528. Bugyogó 235. Búsa szke 441. Bylegh 357.
Bronza 528. Bugyogós 235. Buta 454. Byí-byr! 499.
Bronzatúró 528. Bugyugós korsó 235. Butaszai-vú 453, 454. Byrka 499.
Brr! 538. Buha 702. Buteo buteo L. 650, Byrka 499.
Brudszki 714. Buhá 702. 651, 654, 657, 661,
Brúgó 714. Buhú 647. 662.
Brünnyög 126, 394. Bujdosó pásztorok Buti 135. Cabáre 673.
Bú 894. Í79. Butik 66, 180. Cájtli 528.
Öakan
Cumpáná 749 Cserekje

Cumpáná 706.
Csereklye
Csoni 751 Czéhartikulus

Csoni 544. Csödörcsikó 304. Csuli 397, 524, 648. Csürhe 545.
Csonika 544. Csdörló 304. Csuliga 455. Csürheakol 182.
Csonka 396, 455, 544. Csdörménes 304. Csuliga-buliga 455. Csürhejárás 545.
Csonkaröt 441. Csödörös 18. Csulimadár 648. Csürhés 151.
Csontcsáklya 141. Csdörös bódé 181. Csulya 455, 524, 545, Csürhés kanász 151.
Csontevö 585. Csdörparipa 304. 585. Cstíri madár 648.
Csontika 210. Csdörszamár 576. Csulyi 397, 524. Csrkapu 67.
Csontorag 303. Csög 304. Csumája 675. Csrkert 182, 497.
Csontot zörgvé Csögbökfa 667. Csundi 220. Cstirkés 18.
tenni 150. Csög-háj 544. Csúnya 304. Csrös 151.
Csontvirág 674. Csgös 304. Csunyét kutya 585. Csröskert 182.
Csopak 396, 455. Csök 304, 397, 544. Csupor 710. Csüszö 211.
Csopákszarvú 455. Csökkentyü 30 i. Csura 304. Csütben fejér 305.
Csopor 237. Csökszr 397. Csurdar 150. Csütke 88.
Csorbóka 674. CsöUe 265. Csurdítani 434. Csütüzni 397.
Csorbolyó 237. Csömbk 585. Csurgató 67. Csüves 397.
Csorda 396, 544. Csömör 260. Csúri 648. Czá! 540.
Csordahajtó 150. Csömpe 237. Csurka 304. Czablatni 245.
Csordajárás 264, 396. Csöngetty 585. Csúrolni 434. Czabol 265.
Csordajáró 264. Csöngetyíí 210. Csurrantam 434. Czaf 397, 539.
Csorda-kel 264. Csönköly 544. Csusza 210. Czaíiat 257.
Csorda-nyom 264, Csre 647. Csuszánkodik 141. Czáfol 305.
396. Csörény 81, 88. Csuszka 648, 659. Czafragos fsál 397.
Csordapásztor 150, Csörgé 229. Csuszkó 88. Czáger 15, 501.
169 Csörg kacsa 647, Csuszkora 141. Czajger 15, 501.
Csordás 19, 150. 659. Csuszkorál 141. Czájla 394.
Csordás-gyerek 150. Csörg korsó 236. Csuszkorányi 141. Czakó 648.
Csorda-út 264, 396. Csörg rucza 647, Csuszkorondik 141. Czakókék 441.
Csordáztatni 397. 659. Csuszkotol 141. Czakókékszrü 441.
Csordós 151. Csörniö 265. Csúszóvas 88, Cza k(o)cza! 574.
Csorduós 151. Csörmöly 674. Csuszpitol 141. Czakompak 226.
Csóré 528. Csöröge 226. Csúsztató 88. Czammog 398.
Csóré mogyoró 670. Csörögl 181. Csusztatópánt 88. Czanga 15, 501.
Csorgató 67, 528. Csör-kosár 237. Csutaj 265. Czanga-csapat 501.
Csorgó 528. Csör-kosárka 237. Csutakos 715. Czanga-juhász 151,
Csorgóvég 290. Csörsz 397. Csutakszarvú 455. 158.
Csoringár 151. Csrülni 434. Csutora 237. Czangakarám 182.
Csórmány 666. Cssz 151. Csuvik 648, 659. Czank 114.
Csornok 67. Cssz-biró 151. Csúzpók 261. Czankócsirke 648,
Csoroszlya 114. Csötör 501. Csti 67. 659.
Csoszkorondani 141. Csubujó 237. Csücskés -korsó 237. Czap 182, 398, 419,
Csótánfa 88. Csubukolni 715. Csücsörke 237. 455, 539, 675.
Csóva 181, 264, 688. Csucsorka 237. Csttd 304. 501. Czáp 509, 703.
Csovány 674. Csúcsos-fazék 237. Csüdöz 141. Czapax 265.
Csóvás 181. Csúcsos sátor 182. Csdpók 261. Czapf 539.
Csóvázott 181. Csuha 210, 265. Csüdzik.688. Czapi 455.
Cs 67, 715. Csuhaj 688. Csüg 304, 397. Czápkeszeg 715.
CsöböUö 237. Csuhé 675. Csuk 304. Czapol 501.
Csöbör 290. Csuhi 675. Csllik 67, 182. Czapp 539.
Csöbörbe hágó ló Csuhu 675. Csülök 304, 397, Czárán 151.
303. Csuk 636. 648, 659. Czárna 441.
Csöcs 544. Csukás 151. Csü ne, csü ne 574.
! Czeccz ide nye 540. !

Csöcs-em 246. Csukázó szigony 715, Csüngször 304. Czedele 211.

Csö, csö ! 574. Csukerész 245. Csüsz-ökör 397. Czége, czége, czége-
Cs, cs, cs! 574. Csukló 304, 397. Csr 67, 72, 182, 305. la 540.
Csd 303. Csuklya 210. Csr agya 67. Czégé, czégéla 540.
Csder 303. Csuklyás szr 715. Csürbíró 151. Czégér 688.
Csödöje a lónak 303. Csukorat 397. Csürcsavarintó 220. Czéh 151.
Csdör 303. Csula 397, 455, 524 Csííifdje 67, 77. Czéhartikulus 715.
Czéhczímer 752 Darvasság"

Czéhczímer 715.
Datura 758 Dönczöszekér

Datura 673.
Döndörc
Elöf
 .

Esztena bíró 756 Fejérszöjke

Esztena biró 152. Fagus silvatica L. Fánk

229. Favig 593,
Esztenafejés 503. 666. Fapálha 718. Fazár 84.
Esztenás 152. Fágutukirály 648. Far 19, 247, 307, 401. Fazék-köt 238.
Esztena társaság 503 Fahegytájban 625, Fara hegyin 577. Féccia 435.
Esztenázni 503. Fahozó kaláka 495, Farazatos 401. Fecske 577, 648, 659.
Eszterága 184. Fajadzás 401. Farbr 106. Fecske' ark 524.
Eszterha 68. Fajatni 257, 401. Farczinyamadár 648. Fecskefarkú rucza
Eszterha-alja 69. Fajt 246. Farhajtásos 185. 648. 659.
Eszterja 59, Fakó 38 (Pb.) 341, Farhécz 89. Fecskefonal 676.
Esztern 69. 442, 451. Farib 307. Fecskehasú 253,
Esztina 184. Fakóbarna 342. Farik 89. 342, 348, 564.
Esztrenga 185, 503, Fakóderes 342. Fark 307, 401. Fecskerakás 185.
710. Fakóhódas 341. Farkalambja 307,401. Fecskesár 69, 185.
Esztrenga bárány Fakó Ökör 442 Farkalamja 401. Fecskesárfü 676.
503. Fakópej 16, 342, Farkaló 85, 89. Fecskevakolás 185.
Esztrengálni 503, 348. Farkalök 718. Fecs-tej 435.
Esztrengás 18. Fakós pej 342. 348. Farkapénz 688 Fecs-téj 435.
Esztrengás juhász Fakó-sültes 342. Farkapiz 153. Fedélágas 198.
152, 158. Fakószekér 89. Farkas 636, Fédelencz 676.
Esztrengát hajtani Fakóször 342 Farkasalma 676, Fedeztetni 308.
503. Fakószürke 522. Farkasfog 307. Fegyveres karóféreg
Étek 226. Fakótaliga 86. Farkaskéve 153, 578.
Ételhordó bot 232. Fakó-tarka 342. Farkasköröm 718. Fehér 253, 342, 443,
Etet 185. Fakötés 290. Farkasügetés 307. 451, 521, 539, 564,
Étkés 246. Fakupa 239. Farka válogatja 504. 592.
Eu-e! 126. Fakutya 89, 718. Farkcsík 307. Fehér barázdabille-
Euphorbia 675, 681, Faküjü 290. Farklambja 492. get 649.
686. Fakürt 143. Farkpénz 153. Fehér eczetes 226.
Euphorbia peplus L. Fa kwrth 143. Farszakolás 718. Fehérföld 267.
681, Fal 69, 181. Farktöve 401, 492. Fehérhal 718.
Euzfew 271. Falabor 88. Farmatring 16. Fehérkesely 443.
Evez 717. Falakat 180. Farokczimer 308. Fehér, kónyaszabású
Evezs 717. Falazat 290. Farolni 89, 401. 443.
Evonymus europeus Falco peregrinus Farszák vék 718. Fehér nyárfa 667.
680 Tunst 653, 662. Farkszára 401, 492. Fehérpénzü 718.
Evöhártya 717. Falco subbuteo L. Farta! 124. Fehérszürke 342,
Evkanál 232. 651, 656, 661, 663. Fártai 704. Fehértarka 443.
Evszék 181, 185, Falka 246, 307, 401, Farta lese 704. Fej 89, 119, 220, 688.
211, 229. 503. Farta te 124.
! Fejall 89
Ewkewr thewzer 167. Falkabarom 401. Fartolni 308, 401. Fejér 226, 342, 443,
Ewkuytho 271. Falkajószág 401. Fartova! 124. o21, 564.
Ezteke 115. Falkajuhász 503. Farvillás 210. Fejér babos 443.
Ezuer pastor 168, Falkanevek 504. Fásslein brinsenkase Fejér babosnyakú
Ezüstszín 341, Falkás 18. 536. 443.
Ezüstszrtí 341, Falkás jószág 401. Fasz 718. Fejérfenv 667.
Ezüstszürke 341. Falkás marha 401. Faszas ökör 401. Fejérgém 649, 659.
Falkás pásztor 153, Faszeg 83. Fejér kajlós konya
169. Faszgógó 648 443.
Fa 219 Falkavg 246. Faszkagém 648, 659. Fejér kék ló 342.
Faanya 667. Falken 548. Faszolya 676. Fejérkesely 443.
Fabíró 152, Fallat 89. FátRráu 704. Fejérköz csillag 625.
Facsaróasztal 534. Fallik 89. Fataró 704. Fejér mál>^'a 676.
Facsaros 455. Falu lába 153. Fátyolfakó 342. Fejérpej 342, 348.
Facsi 401. Falu nyílfölde 284. Fátyolsárga 342. Fejérsárga 443.
Fa csobán 238. Faluszabadítás 153. Fátyor 676. Fejér szépe kancza
Facsobolyó 238. Faluszer 266. Favágitó 267. 342.
Faczip 717. Famves 89. Favágó 648. Fejér szepes 342.
Fa és bokorismeret Fáncz 139. Favágó tke 180. Fejér szepls ló 342.
665. Fandi 158. Favég 593. Fejérszöjke 443.
Fejérszöke
Pestuca ovina 758 Funda

Pestuca ovina L. 674.

Purik 759 Geda

Furik 90. Füösié' 633. Gajdol 255. Ganéj helye 70.

Furka 291. Fpénz 268. Gájiná 704. Ganez-ni 247.
Furkó 232. Fürdés 719. Gajjas 456. Gangó 232.
Furkós 309. Füredik 258. Gajló 212. Gángó 178, 232.
Furmányos szekér Füré kelni 403. Gajmó 212. Gángoló 310.
91. Fre menni 404. Galagonya 667, 677. Ganyézó kaláka 495.
Furolya fia 143. Frészes galandfé- Galambászókánya Garabi csikós 154.
Fúrt fog 309. reg 582. 649, 660. Garabó csikós 169.
Furucsákó 456 Fürgentyü 91. Galambozókánya Garabós 18
Fúrúcsillag 626. Fürgete 91. 649. Garádjás akol 187.
Furuglya 144 Fürgetö 91. Galambsirály 649, Garággya 70.
Furulya 144. Fürget 69. 660. Garagulya 212.
Fus kata 636. Fürhécz 91. Galambsneff 649, Garas 310.
Futamodott legény Fürj 649, 660. 660. Gard 704.
154. Fürmender 154. Galambszinek 253. Gárd 290.
Futatik 403. Fürtös juh 15, 504. Galamb szin 444 Gárda 586.
Futni 549, 719. Füskata 636. Galambször 444. Gardaháló 719.
Futóbab 677. Füst 187. Galandféreg 580. Gardaküsz 719.
Futófü 677. Füstifecske 649, Galanthus nivalis Gárdolat 291.
Futóhomok 268, 270. 660. 685. Gárgya 291, 293,
Futósás 403. Füstöl 187. Galáta 530, 704. 704.
Futoshatnék 309. Füstölszáj 187. Galatá 704. Gárgyás kút 291.
Futosni 258, 403. Füstös 444. Gáleatá 704 Garrulus glandarius
Futosni 258, 403. Füszakasztás 268. Galeta 530. L. 653, 655, 662,
Futrás 309 Fszám 404. Galettu 636. 663.
F'úvószipka 144. Ft 69. Galiba 72. Gastrophilus equi L.
Ftt 309, 403, 677, 719. Fütye-lótya 404. Galita 636. 639, 642.
Faj 212. Füty 135. Galium verum Scop. Gastrophilus hae-
Füaija 187, 677. Füvelni 247, 268, 686. morhoidalisL.639.
Fübér 154, 268, 403. 309, 404. Galleria melenella L. Gastrus 642.
Ftibíró 154. Füvelhadnagy 154. 640. Gát 70.
Ftíbocsátás 268. Füvelhelv 268. Galléros vöcsök 649, Gátháló 719.
Ftíbogó mag 677. Füveskert 268. 660. Gáticsíkász 736.
Függelékek 693, 695. Füvönosztás 268. Gallina 636. Gátr 69, 70.
Függ nyakú 309. Fzfa 667. Gallinago gallinago Gatyamadzag 212.
Fííhegyön 168, 633. Föztasíp 144. L 646, 647, 648, Gatyó 343.
Füjelni 247, 403. Fzni 221. 653, 657, 658, 659, Gavallár 310.
Ftíke 69. Fzt 212. 662. Gavallária 310.
Füköröm 247, 403, Gallinula chloropus Gavia cobaya
549. L. 658, 664. Schreb. 640
Fkötél 285. Gabancs 309. Gallyas 456. Gaz 268.
Fül 309, 549. Gabanczos 586, 592. Gama 309. Gazda 719.
Fül-ajtó 69. Gabbancs 309. Gámália 704. Gazdag 719.
Fülemüle 649, 660. Gabona 115. Gama-lú 309. Gazdahely 187.
Fülencse 677. Gabona-ház 69. Gamancs 309. Gazdarend 154.
Füles 549. Gabonás kása 226. Gamba 247. Gazdaság 154.
Fülesbagoly 649, Gács 154. Gambács 238. Gazdasági esztena
660. Gácsérozódik 258. Gamó 106, 212, 232. 187.
Fülesvarsa 719. Gacsos 309. Ganaj 212, 247. Gazdasági k
530.
Füleszöre 403. Gádér-fa 69. Ganajhányó villa Gazkötél 187.
Fülf 677. Gádor 69. 212. Gebe 310.
Fül jegyek 524. Gádor 69. Ganaj oz 247. Gébé 310.
Fülke 69. Gagó 649. Ganaj oztatás 248. Gebelyes 19.
Fülled 268. Gágó 719. Ganajvágó 135. Gebencs 310
Fültö 247. Gágog 255. Ganározódik 258. Géber 70.
Fül-vásár 247. Gagucs 719. Gana vago 135. Gébics 649, 660.
Fmegbocsátás 368. Gajáta 530. Gáncs 309. Gébre 238.
Fünevek 719. Gajda 144. Ganédomb 181, 187. Geda 456.
Fosztás 268. Gajdás 144. Ganéj 404. Géda 456.
Geda-szarvú
Gujásos 761 Hajnalicsillag

Gujásos 227. Gusztustalan 689. Gyengemalacz 550. Gyznoufertes 545.

Gujásos hús 227. Gutyesz 188. Gyengénszúró 677. Gyznoukwth 546.
Gujba 704. Guvat 650. Gyeplau 704. Gyznouolfew 183.
Gujesztra 435. Gúzs 113, 197, 232. Gyeplej 705. Gyznowfyrtes 546.
Gulaakó 188. Guzsadt 232. Gyepl 111, 720.
Gulamarha 404. Gúzsba 71, 74, 80, Gyepls 85, 106, 107,
Gular 155. 83, 232, 704. 108, 109, 310. Habaró 311.
Gulás 155, 227. Guzsbafa 71, 80. Gyepls lovak 107. Habena 246.
Gulás 155. Gúzsba karja 71. Gyeplövonó 720. Habókál 311.
Gulászta 485. Guzsbavas 71. Gyepltartó 91. Habókol 311.
Gulás ztra 435. Guzsolt marha 405. Gyeppénz 269. Habval 720.
Gulesztra 435. Gübü-butyikos 720. Gyepszél 269. Habzó Balaton 720.
Guliba 188. Gübülik-jegelö 720. Gyep 189, 269, 505, Háccz 571.
!

Gulya 40 (Pb.), 404. Gübürúd 720. 637, 677. Hadakuta 626.

Gulyabarom 405. Gübü tákos 720. Gyerejjde! 594. Hadak útja 626.
Gulyába veretni 405. Gülüszömtí 405. Gyér marha 405. Hadaró 221.
Gulyabeli marha 405. Güöböl 404, 405. Gyermekded 505. Hadarótelke 221
Gulya-járás 269. Gürüczi 227. Gyermekded ló 310. Hadigyékény 677.
Gulyakút 291. Gwba 212. Gyermeképítés 155. Haematopota pluvia-
Gulyarovás 128. Gworda 188. Gyermekláncz 677. lis L 636.
Gulyás 18, 19, 154, Gwraboló 136. Gyermekló 311, Hág 258, 311.
169. Gwrdal 188. Gyermektinó 405. Hágatás 258.
Gulyásdézsa 291. Gyabokor 677. Gyertyánfa 667. Hágatni 258, 311.
Gulyáskunyhó 188. Gyaka 71, 269. Gyertyás 456. Hágatódeszka 181,
Gulyás pásztori 212. Gyakás 456. Gyesznó 550. 189.
Gulyástanya 188. Gyalázka 722. Gyesznódi 546. Hagau 705.
Gulyatehén 405. Gyalogbab 677. Gyík 260. Hágcsó 71, 91.
Gulyi fa 188. Gyalogföld 269 Gyilán 253, 404. Hágó 189.
Gumós-lednek 677. Gyalogkócsag 650, Gyilok 311, 405. Hágómén 311.
Gúnár 650. 660. Gyilokba lépni 405. Hágszé 71.
Gunámyakú 310. Gyalogomyó 720. Gyisznaó 550. Hagyma 675.
Gunározás 258. Gyalogsári 188. Gyisznó 550. Hagymán 311.
Gunczi 637. Gyalogszánkó 720. Gyochfen-ek 213. Hagymázat 260.
Gunoiu 704. Gyalogszék 188, 213, Gyolcs 213. Hahó 113.
Gúnya 212. 229, 232. Gyopár 677. Háicer 705.
Gunyacz 213. Gyalog szer 155, Gyorsan futó ló 311. Háita^ 705.
Gúnyajuhász 505. '248. Gyorsan levél visels Haitau 705.
Gúnyapad 188. Gyalogszeres 155. 311. Haituesc 705.
Gúnyaszárító 188. Gvalogtápló 720. Gyósa kecske 539. Háiza§ 705.
Gunyhó 188. Gyalom 720. Gyóta 269. Hajasbot 213.
Gura bunariului 291. Gyámol 71. Gyöktet 311. Hajastelepi 650, 660.
Gurászka 435. Gyámolok 291. Gyöngédség 27. Hajbókol 311.
Gurászta 436, 706. Gyanúba esett 689. Gyöngyvér 650, 660. Hajbókol 311.
Gurásztatej 436. Gyapjú 213, 505. Gyöpszín 269. Hájcz! 124.
Gurásztra 436. Gyapjúkosz 580. Gyuha 91, 248. Hajcz-nye 124. !

Gurda 188. Gyapjúosztályozás Gyujtószálka 213. Hajdina 677.

Gurdé 677. 525. Gyukszél 633. Hajdú 155.
Gurdon 188. Gyapywpataka 505. Gyurkafa 667. Hajintóbot 213.
Gurgula 213. Gyékény 213, 677, Gyjtk 53. Hajitóbot 213.
Gurgustium 188. 720. Gyülekezet 405. Hajítófa 213.
Gurgyal 188. Gyékényes 713, 720. Gyülekezet-gazda Haj ki! 124.
Gurgyecz 188. Gyékényláp 720. 155. Hajkorászni 550.
Gurgyesz 188. Gyékénymadzag 720. Gyümölcsény 667. Hajla 248.
Gurgyi 188. Gyékénynyaláb 720. Gyrcseszár 213. Hajlék 71.
Gurnyó 188. Gyékénypóta 720. Gyrcske 667. Hajlok 91.
Gusa 505. Gyei 720. Gytírtetem261,334. Hajmá 705.
Gusba 71, 232. Gyeles 15, 505. Gy te 113. Haj-na! 124.
Gusztátalan 690. Gyelpóta 720. Gyznohon 546. Hajnalcsillag 627
Gusztony 142. Gyémes-kút 291. Gyznoowl 183. Hajnalicsillag 627.
Hajnali kurjantás
Hátulsó csín
Hókaorrú 764 Iga

Hókaorrú 344. Horgas in 314, 407. Hruda 695. Hüccs c&i ne 572.
! !

Hókás 344. Horgas inú kékszöke H's ne 125. ! Hüccs ki! 572.
Hók ide ne! 125. 407. Hucsi 314. Hüccs ki ne 572. !

Hokk! 125. Horgas rt 457. Hucs ki 572. ! Hücs! 572.

Hókon 136. Horgas szke 457. Hudó 594. ! Hücs ki! 572, 573.
Hókony 136, 689. Horgas szarvú 457. Hugy 627. Hücs ki ne 572. !

Holcus lanatus L. Horgászat 722. Húgykórság 260. Hücs ki te 573. !

675. Horgolni 586. Huhu 408. Hükköl 314.

Hold 344, 625. 627. Horgos 407. Huj bé 572. ! Hükköltetni 314,
Holdas 344, 444. Horgos fejsze 136. Huj bé te 572. ! 408.
Hold udvara 634. Horh 271. Hujde! 125. Hükkötet 314.
Holla 157. Horkan 255, 314. Hujde nye 125. ! Hüköltetés 125.
Holló 345, 650, 660. Horog 214, 271, Húj, húj ki 574. ! Hül-ajtó 69, 72.
Hollófekete 343, 292, 722. Huji el nye 572. ! Hülü 650.
344. Horogfa 181, 190. Huj"i el te 572. ! Htí misz tó 574. !

Holttetem 261, 313, Horoghal 722. Huj'j hujj 572. Hü ne 573.

H
! ! !

334. Horogpénz 722. Hujjogatni 248. ne nye he 573.

! !

Hólyag 65. Horpacs 407, 551. Huj ki! 572, 573. Hürgész 92.
Hólyagféreg 260, Horpacz 408, 551. Huj ki ne 572. ! Ht 157, 238.
580! Horpasz 248, 314, Huj ki né 572. ! Htkákó 232.
Hólyagosszemtí ökör 408, 551. Huj ki, nye 572. ! Hüttyenteni 505.
407. Horth 586. Húj ne 572. ! Hütykösbot 213.
Homáj 444. Hortobágy 271. Húj nye 572. ! Hüty 408, 586.
Homály 407, 444, Hortyan 255. HuUaj 505. Hütyü kutya 505,
564, 592. Horváth Ignácz 8, Humeg! 125. 586.
Homályosszöke 444. 54. Húmiig! 125. Hvé j kelni 436.
Homályszín 253. Hosszifuruglya 144. Humni 157. Hüvelyk 314.
Homálytulok 444. Hosszú fürgetyü 92. Humulus lupulus L. Hüvelypók 261.
Hó me ! 125. Hosszú gyeplre 680. Hvetér 157.
Hó meg ide 125.
! hajtva 109. Hunyal 248. Hwsti 3Í5.
Hó meg ide nye Hosszú pofájú 408. Hunyor 678. Hydas 189.
125. Hosszú szél' 722. Húnyorfü 678. Hvdnum repandura
Ho mellé 125. ! Hosszúszr marha Húrba 190. "677.
Hó mellé 119. 440. Hurda! 538. Hydrocharis 672.
Homlok 313. Hosszú rovás 129. Hurda ne 538. ! Hydrochelidon nigra.
Homlokdeszka 92. Hóstát 271. Hurigatni 505. L. 647, 654, 655,
Homojogni 551. Hosz 125.
! Huritani 505. 659, 662, 663.
Homok 270. Hó vissza nye! 125. Hurka 18. Hymlo 313.
Homoki sepr 678. Hózad nye 125. ! Húrosmadár 650. Hyosciamus nigerL.
Homoki tyúk 650, Hozó 157. Húrosrigó 650, 660. 672.
660. Hozzá! 157. Huruba 180, 190, Hypoderma bovis
Homokkorsó 238. Höcze nye 572. ! 705. 391, 636, 637, 639,
Homokküsz 722. Hogy 271. Huruba 705. 673.
Homokság 270. Högyi 221. Husáng 213.
Homokzátony 270. Hjcz! 124. Húsa te 572. !

Homolya 531. Höjköl 314. Husatlan 408. lapa 705.

Honti goróf 157. Hk! 125. Húsos kóbász 227. Ibis falcinellus L.
Hópej 345. Hké 345, 445. Huszítni 586. 649, 655,658,659,
Hóperecz 92. Hök me 125. ! Hutám utána ! 572. 663, 665.
Hopmoringon szur- Hök még nye 125. ! Huzalom 314. ícczaka 631.
kolás 129. Hkölni 314, 408. Húzás 722, 728. Icrá 705.
Hoppász 586. Hköltetni 314, 408. Húzófa 729. Idebíró 157.
Hopsa 407. Hk te hk 125. ! Húzókarika 722. Ideiség 505.
Hopsába ütni 407. Hle 678. Húzókötél 722. Id 551.
Horag 722. Hlye 678. Húzólegény 722. Idjárás 632, 638.
Hordeum Gussonea- Hörgni 546. Húzólik 722. Idjóslás 21, 632,
num Pari. 675. Hriba 705. Húzószák 722. 633.
Hórdó-rájtoja 72. Hriba 705. Húzótarsoly 92. ífél felé 631.
Horgas 457. Hrob 705. Hü be ! 572. Iga 116, 119, 722.
Igabéfa 765 Jeges

Igabéfa 119.
 766 Kalangyász

Jegeskácsa 651, 660.

Kalánlopó 767 Kastély

Kalánlopó 679.
Kasza
Kenyéfhajos 769 Kimetszés

Kenyérhaj OS 410.
Kimustrálás
Kondit 71 Kötéldeszka

Kondit 215, 221. Korczfa 194. Kosz atka 579, 581, Kölömp 294.
Kondor 458. Korczoló fatü 194. 582. Kölöncz 293, 294
Kondorszörü 554. Korczoshorog 725. Kószilt 436. 588.
Kondytho 215. Korczvessz 194. Koszmacska 294. Kölöngy 412.
Konia ókor 458. Kordé 94, 95, 103. Koszmós 554. Kölykedzeni 588.
Konieza 95. Korec 133. Koszorú 294, 628. Kölykezni 588.
Konkoly 680. Korecz 133. Koszorúfa 294. Kölyök 74, 588.
Konpir 240. Koricza 668. Koszorúgerendázat Kölyökrúd 95, 120,
Konta 638. Korittó 532. 198. 122.
Kontyos 492. Korjelzés 525. Koszos 319. Kömonyas 319.
Kontyosbanka 652, Korlát 194. Koszósk 140. Könyérváró hogy
661. Kormány 114, Koszt 412. 273.
Kontyoskunyhó 194. Kormánydeszka Kotak 215. Köpe 136.
Konya 458. 116. Kötál 695. Köpéce 133.
Kónya 318. Kormány-f 116. Kótázás 725. Köpecz 162.
Konya fül 554. Kormányos 725. Kotécz 195. Köpeczkedni 162.
Kónya, kurta, szke Kormányszeg 725. Kotok 638. Köpércze 133.
salapszarvú 458. Kormos 521, 592. Kotta fias 628. Köpeszteni 554.
Konya ökör 458. Konnospofájú 522. Kottyanó 273. Köplégy 638.
Kónya, sitke, kurtás Kormossárga 346, Kotú 273, 680. Köp 19, 214, 436.
458. 349. Kotúsföld 273. Köpülni 436.
Konya szke 458. Kom 706. Kótyag 652, 661. Köpül 436.
Konyha 74. Komyasz 587, Kótyavetyés 162. Köpüs szigony 725.
Konyhási 554, Komyikolni 554. Kotyecz 195, 706. Körbei 96.
Kopározás 273. Korpaféreg 638. Kotyiga 95. Körha te! 125.
Kopározni 412. Korpaf 680. Kotyleves 227. Körkarám 192, 195.
Kopasz latya 638. Korsó 240. Kotyolni 725. Körmicze 680.
Kopasz szik 273. Kos 15, 19. 40 (Pb.), Kotyor 273. Körmölés 581.
Kopicz 581. 161, 509, 511. Kotyós ember 162. Körmölni 319.
Kópicz 133. Kosár 194, 511. Kova 215. Körmös csuka 638.
Kopis 215. Kosarazás 195. Kovács József 55. Körmünyi 319.
Koplaló 194. Kosbarány 14, 509, Kovács Lajos 53, Kömyetlen körül
Kopó 587. 511. Kovrics 227. 689.
Kopoja 293. Kosbor 511. Kozsda 511. Köröm 319, 554.
Kopojakút 293. Kosda 511. Kozsok 706. Körömfaragó 319.
Kopoltat 273. Kósel ki 572.
! Kozsokár 706. Körömfogó 319.
Kopolya 194, 273, Kosfalka 14. Köblösföld 273. Körömház 319.
289, 293, 725. Kosjar 695. Köböl 133, 240. Körömkerít 319.
Kopolyakút 293. Koskata 638. Köbölék 725. Körömnyil 319.
Koporsó 181, 194. Koslathatnék 258, Köbü 133. Körömszedés 222,
Kopotnyak 680. 590. Köcsög 240. 319.
Kopov 587. Koslatni 258, 511, Köcsöge 240. Körömvas 215, 319.
Koppad 511. 587, 590. Köcsök 240. Körömvirág 680.
Koppantóra 108,110, Koslató 258. Köczöldni 554. Krösfa 668.
116. Kosnyáj 511. Ködmen 211. Köröszt 628.
Kopperdecken 94. Kosornya 240. Ködök 116, 319. Körösztcsillag 628.
Koppodzik 319. Kosorrú 319. Ködökköröm 319. Körösztfeny 668.
Koprifej 511. Kosorrú ponty 725. Ködökszeg 116. Körösztvas 16.
Kor 412. Kosos 14, 18, 162. Kdökvas 116. Körösztvasl^ötés 16.
Korászó-féreg 638. Kospásztor 162, 169. Kökény 447, 668. Körösztvesszö 436.
Korbács 221. Kospéter 162. Kökényszr 447. Körpö 95.
Korcos 240. Kossó 240. Kökiverö 638. Körpöl 120.
Korcsija 142. Kost 412. Kökörc^n 680. Körpöly 96, 120.
Korcsoja 142. Kost 195, 273. Köldök 319, 412, Körpölyü 95.
Korcsolázni 142. Kostoklyó 15, 512. Köldökköröm 319, Körtvély 133, 668.
Korcsolya 142. Kostök 215. Kölessneflf 652, 661. Köszköpüködni 689.
Korcsolyás 161. Kosut 511. Kölödör 228. Köszmér 162.
Korcsolyázni 142. Kosuta 511. Kölök 587. Kötél 273, 590.
Korcz 192, 194, 222. Kószáló 13. Kölöktézsla 95. Kötéldeszka 726.
49*
Kötelek padja •72 Kutyarüh

Kötelek padja 726. Kudar 75. Kúra 228. Kuszu, kuszu ne !

Köteles szánkó 720. Kudari 228. Kuracz 638. 595

Kötélvezetö 726. Kujhó 195. Kuraszló 436. Kút 289, 294.
Kötés 222. Kuka 214, 216. Kútágas 294.
Kurászta 436, 706.
Kötés 227, 228. Kukela 222. Kuripintyó 196. Kutak 294.
Ktis 227. Kukercza 228, 532. Kurittoló 258. Kutas láp 726.
Kötni 689. Kukicska 680. Kurittyoló 258. Kútásó 295.
Köt 96, 129. Kuklya 458. Kur kur kur 573. Kútbér 295.
! ! !

Kötöfejsze 137. Kukó 458, 638. Kurnyasz 638. Kút- és ostorfa 295.
Köthely 319. Kukora 458, 726. Kurrencs 162. Kútfara 295.
Kötköröm 320. Kukoraszarvú 459. Kurtafalka 249, 511. Kútf 295.
Kötött szalmafedél Kukoraszarvú siska Kurtagulya 412. Kút-gárda 295.
74. 459. Kurta-gulyás 162. Kútgárgya 295.
Kötövessz 680. Kukoraszarvú szke Kurtakorcsmárulás Kútgém 295.
Kötségkamara 74. ökör 459. 162. Kúti 18.
Kötyke 726. Kukoriczaszem 222. Kurta kutya 588. Kúti veréb 652, 661.
Kövek 726. Kukoriczázás 554. Kurta marha 412. Kuljicza 188.
Kövérfarkú bárány Kukszél 634, 635. Kurta ménes 320. Kútka 295.
511. Kukú 638. Kurta orrú 412. Kútkankarék 295.
Kövesföld 273. Kukura 458. Kurtás ökör 457. Kútkarzat 295.
Köveskecze 726. Kulac 240. Kurtaszarvú 459. Kútkáva 293, 295.
Köveszteni 554. Kulacs 240. Kurta szrféreg 578. Kútköböl 295.
Követés 162. Kulajsztra 436. Kurh wel kuth apo -
Kútküpti 295.
Köz 119, 120. Kulán 576. thoka 294. Kutkusa 706.
Középs záp 96. Kulancs csillag 628. Kurtirozni 690. Kútköptt 295.
Közfa 195, 726. Kulcsbélyeg 358. Kúrúcska 137. Kútleirás 295.
Közhely 726. Kuli 459. Kurva 320. Kútostor 295.
Közlegel 273. Kulina 195. Kusi 320. Kútostor nyaka 295.
Közmondások 34. Kulipingyom 195. Kusk 94. Kútostor telke 296.
Közönséges 273. Kulipintyom 195. Kuski! 573. Kút öble 296.
Közösfalka 14. Kuli szarv 459. Kus-kus 573. ! Kutricza 162, 196.
Közösülés 258. Kuli tehén 459. Kus ! Kusti ! 595. Kutriczás 15, 162.
Krabat 162. Kullancs 582, 638. Kusornyó 196. Kútródolás 296.
Krayicska 412. Kulya fejsze 137. Kuss! 573. Kútrovás 296.
Krawa 697. Kumaninu 706. Kuss bé, kuss bé nye Kuts 18.
Krenta 532. Kumét 312. 573 Kutsche 94.
Krinolin 17. Kumhátas 320. Kuss be te 578. ! Kútszája 296.
Krinta 532. Kuna 216, 638. Kuss el te 573. ! Kútszer 296.
Kriza János 18. Kunhátas 320. Kuss ki 573. ! Kutta 18.
Kropf L. 18. Kunka 638. Kuss ki ne 573. ! Kutu 18.
Kruczonyika 228. Kunkorgós 459. Kuss ki te 573. ! Kütuw 18.
Kruspán 668. Kunnyó 196. Kuss! kuss ki! 574. Kútverem 196.
Kuasz 588. Kunyhó 195. Kus ^! Kusti 588. ! Kutya 16, 44 (Pb.),
Kubucz 240. Kunyhófa 195. Kuss ti te 595. ! 57, 96, 584, 588.
Kuburcz 195. Kunyhóház 195. Kusti! 595. Kutyabolha 582.
Kuéapi 18. Kunyhóverem 195. Kus ti ki ! 595. Kutyácska 196.
Kucserácska 680. Kupa 133, 240. Kusti nye ! 595. Kutyaelnevezés 17.
Kucsu-me! 595. Kupa Árpád 55. Kusza 638. Kutyafül 511.
Kucza,kucza, kucza! Kupak 16. Kuszi (!) 588, 595. Kutyagalandféreg
574. Kupakszarvú 459. Kuszi le 595. ! 582.
Kuczik 74. Kupás marokvas 96. Kuszkó 75. Kutyagerincz 232.
Kuczika ne! 595. Kupecz 162. Kuszkorondani 142. Kutyagiliszta 582.
Kuczkó 74. Kúpol 320. Kusz-kusz-kusz ! 595. Kutya hangja 588.
Kuczorgó 74. Kúpos szivóféreg Kuszlik 75. Kutyakaparó 588.
Kuczu! 574. 579. Kuszlil 196. Kutyakosz 582.
Kuczú! 574. Kupraj 638. Kuszmér 162. Kutyalégy 578.
Kuczu kuczu! 595. Kuprecz 581. Kuszmir 162. Kutyanevek 599
Kuczú, kuczú, kuczú Kupujka 240. Kusztora 137. 622, 696, 700.
573. Kúra 638. Kusztura 706. Kutyarüh 582.
Kutva szólása 773 Legeltet pásztor

Kutya szólása 592.

Légely
Lord
Mangali 776 Mesrközletni

Mangali 555. Marhavész 261. Mécses 670. Megereszt 324.

Mangalicza 43 (Pb.)» Marhavevö 165. Meddelék 512. Megesztringol 250.
414, 555. Marikkal rakott fd Meddi 195, 512. Mégetni 538.
Mangó 556. 275. Meddi juh 512. Megfakadni 513, 515.
Mangolicza 556. Máriskóbogár 639. Medd 415, 509, 512. Megfelezni 513.
Manka 556, 565. Marj 323, 689. Medd juhász 14, Megfiadz-ni 556.
Mankus 556, 565. Marja 689. 165, 169. Megfiál 690.
Manticza 240. Markaf útja 275. Medd kasza 727. Megfordítani 250,
Mánzari 707. Márka iránti rend 250. Medd pakulár 165. 275.
Mapália 198. Markos bélyeg 415. Medds 18. Megfordítás 250.
Mar 133, 323, 415. Marmancs 681. Meddöszárnyék 198. Megforogni 589.
Marakosz-ni 556. Márnaszigony 727. Medd tehén 416. Megfújni 556.
Marás 720, 727. Maró 653, 662. Meddü 416, 512. Megfutni 259, 416.
Marázsa 727. Marok 133, 323. Meddügöbe 549, 556. Megfútosni 259,324.
Marc 415. Marokvarsa 727. Medicago 681. Megflni 69.
March 415. Marokvas 97, 117. Medicago falcata Megfürdeni 727.
Marczelné diája 669. Marokverö 627, 628. 683, 684. Megftízni 222.
Marha 40 (Pb".), 250, Maronna 241. Medve 635. Meggörgetni 556.
415, 697. Maros 17. Medvemen ló 323. Meggörögni 556.
Marha 415, 707. Martifecske 653. Medvetalp 681. Meggy 556.
Marhaakol 198. 3Iárton József 54. Megabálni 540, 556. Meggypej 16, 348.
Marhabánó 164. Mása 97. Megabrakol 323. Meggyszín 346.
Marhabetegség 415. Másfél ids 556. "egag Meghágni 259, 324,
Marhabögöly 579, Máska 639. 436. 416, 556.
639. Máska 639. egag^ Meghailik a nap 631.
Marhacsipö 639. Másodfíi 415. Megaludtatni 437. Meghajnallik 632.
Marha-élés 274. Másodfíí ló 323. Megárulni 165. Meghalazni 727.
Marhaélöhely 274, Másodf malacz
556. Megbábásodás 671. Meghalni 416.
275. Második bujtár 169. Megbaboz 258. Meghálni 513.
Marhafajták 415. Massa 639." Megbaklik 323. Meghánvó ló 324.
Marhafüstölés 415. Mást 216. Megbeczézni 416. Meghégat 324.
Marha-gyógyító 164. Maszlagos nadra- Megbévít 120. Megheverni 324.
Marhagytíjtö 164, gulya 681. Megbillogozni 512. Meghí vej kölni 436^
169. Máta 271. Megbogárodzani 532.
Marhaindítás 250. Máté 639. 416. Meghódosodni 447.
Marhajáró 275. Megbogározni 416.
Mater 246. Meghkölni 416.
Marhajáró föld 250, Mátor 15, 512.
Megbogárzik 416. Meghköltetni 324.
268. Megboka'gyik 323.
Mátraszárnyék 198. Meghurolni 556.
Marhakár 164, 415. Mátraszél 635. Megborjazni 416. Megindulni 556.
Marhakiszakasztás Matricaria 684. Megbúgatni 258. Megistyeldzni 259,
415. Matricaria chamo- Megbúgni 258, 556. 556.
Marhaköröm 415. milla L. 684, 685. Megcsapkodni 323. Megjáratni 416.
Marha kuszmir 165. Matricaria svaveo- Megcsapni 690. Megjármosítani 416.
Marhalátó 415. lens L. 685. Megcsapni a jószá- Megje 416.
Marhalégy 639. Matuka 727. got 250. Megjuhászodni 165.
Marhaloppangtató Mátyás 653, 662. Megcsaptatni 512. Megkábulás 556.
165. Mátyásy József 23, Megcseppenteni 434, Megkanászodni 165.
Marhanyaraló 275. 24, 437. Megkarikázni 557.
Marhapöcsik 639. Mávus 640. Megcsigázni 690. Megkergülés 581.
Marhapöcsök 580. Máza 97. Megcsikaszni 416. Mégkesülni 250.
Marhás 165. Mázas szekér 97. Megcsikózni'^323. Megkoslatni 589.
Marhás gazda 165. Mázsa 133. Megcsitkózni 324. Megkoslatott 590.
Marhasátor 198. Mázsabot 133. Megcsöndesedni 324. Megkoszosodni 416.
Marhaszáj 415. Mázsapénz 727.
I
Megcsurrantani 532. Megkotolni 640.
Marhatelelö 275. j
Máz sarud 133. Megcziczerélni 258. Megkölykezni 589.
Marha testrészei 385. i
Mázsás szekér 97. Megczüvekelní 690. Megkötni magát
Marháti an 250. Mázsatál 133. Megdob 324. 324.
Marhátlan gazda 165. Me 125. Megépíteni 198, 268, Megköveszteni 557.
Marháti a nsá ír 250. Mebbaklik 323. Mejfközletni 416.
Megközölni (77 Molyette szarvú

'
Megközölni 97. Megvetkezés 640. Mentha sylvestris Mézszürke 347.
Meglakni a pusztát Megvetni 417. 681. Mi"ár^' 514.
165. Megvilágtalanodni Meny 296. Miczeregni 417.
Meglátni 165. 250, 417, Meny anthes trifoliata Migondja 17.
Meglippen 690. Megypej 347, 68 r. Mi-hály! 126.
Megmalaczozni 557. >iegygypej 347. Menyecskeszem Mihóra 15, 513.
Megmejjedni 513. Megyi 417, 556. csillagok 635. Mijora 15, 513.
Megmetszeni 513. Megzabál 325, Menyét-asszony 640. Mijóra 15,
Megmotoz a birka Megzabállik 325, Menyhalvarsa 727. Mikes Kelemen 11.
513. Megzöcskölni 165. Ménzik 259, 326. Millora 15.
Megmotozás 581. Megzülni 513, Mereglye 199, Miilóra 15, 514.
Megmotozni 513. Megzülni 437, Meregygytí 728, 736, Milora 513.
Megmotozott 581. Megzsendíteni 691, Merekje 216, Milvus migrans Bodd
Megnyilá' 334. Méhfarkas 640. Merezse 728. 647, 658.
Megnyilal 334. Me-ide-me! 126. Mergus merganser Milvus regalis Pali.
Megnyilalás 261. Me-is-me! 126. L. 647, 659. 653, 662.
Megnyilaz 324. Me, Jámbor me! 125. Mericske 241. Minczér 133.
Megnyúzni 250. Mekegni 255, 538. Mericskö 216. Mines 325.
Megócsódik250,416. Mekhégat 324. Merindar 707. Minre 707.
Megölni 557. Me-kicsike-me! 127, Merinde 707. Miora 15, 514.
Megpatkolni 324. Mekken 255. Meringya 707. Mióra 15, 514.
Megpihentetni 416. Melák kutya 589, Meringyár 707. Mires 275.
^legrezzenni 324,513. Melampyrum arvense Merkelni 417. Mirigyek 261.
Megróni 127, 674. Mér 133. Miringya 707.
Megrögzült 216. Melilothus oíficiuilis Merké 241. Miriste 707,
Megrúg 324. L, 684. Meröszarvú 459. Misaráí^ 707.
Megsánlott 324. Mellhártyagyulladás Mérték 132. Misegyertya 681.
Megsántul 324. 261, Mesjar 166, Miska 640,
Megsárhatni 324. Meló 325. Meso 166. Miskár 557.
Megsárlott 325. Melolontha vulgáris
'
Me só 126. ! Miskárolni 557.
Megsárodzani 325. Fabr. 636, Messzelátó 199. Miskároló 557.
Megsíkul 143 Melophagus ovinus L, Mestergerenda 76. Miskováló 557.
Megszedni 325, 637, 641. Mestergrindá 707. Misling 681.
Megszökni 259, 325. Mén 296, 325. Mészár 166. Mitlátsz 18.
Megterülni 690. Méncsikó 325, Mészáros 166. Mitvisz 17.
Megtérülni 727. Menés 325. Meszes homok 270. Mizörög 18.
Megtézslázni 165, Ménes 325. 275. Mocánea^ca 707.
416. Menés akol 199 Mete 728. Mocskos 347,
Megtincselni 557, Ménesakol 199. Metél olló 137. Mocskospej 16, 347.
Megtiporodik 259, Menés akul 199, Métely 513, 578, 640 Mocskosszríí 347.
Megtisztulni 41 7, 459. Méneses 325. Mételyes 513. Mócza 640.
Megtojózni 259, Méneses ló 325, Mételytorpa 681. Mógó 640.
Megtorkolni 117. Méneshajtó 165. Metés 513. Mogyoró-alja 681.
Megtökélleni 325. Ménesló 325. Métöly415,492, 513. Mogyorógyékény
Megtörni 690, Ménespásztor 165, Métölysás 681. 681.
Megturosodik 335. 169. Metsz borjú 417. Mogyoró peí ló 347.
Megugrik 417. Ménesriasztás 325, Métyel 133. Mogyorópej 16, 347.
Megunszolás 165, Ménestartó szállás Mezee 275. Mohol 640.
243, 250. 199. Mezei gróf 153, 166. Mohos kút 296,
Megüzekedett 417. Meneteles 726, 727. Mezei lampos 589. Mokány (ló) 166, 326.
Megüzetés 259. Ménez 259. Mezei pacsirta 653. Mókusvíz 527.
Megüzödni 417. Ménló 35 (Pb,), 326, Mezei veréb 653, Moldován Gergely,
Megüzüdni 417. Menni (ló után) 326. 662. dr. 58.
Megvaccsanni 589. Ménnyilal 324, Mézesszürke legyes Moldvai 415.
Megvakkanni 589. Menös 166, 690. 347, Moldvay kancza 326.
Megváltozni 165. Mentha crispa L. Mezhold 271. Molombiráu 707.
Megvérhüdni 415, 676, 680. Mez 275. Molomme^ter 707.
417. Mentha pulegium L. Mezbíró 166. Mólsnefif 653, 662.
Megverödik 259, 325, 674. Mezöpuszta 275. Molyette szarvú 459.
Molyos Nünü

Molyos 16, 459.

Nyaf 779 Oedemia fusca L

Nyaf 255. Nyel 728. Nyílvetés 274, 287, Nyujtószög 98.

Nyafog 255. Nyelké 728. 288. Nyúka 641.
Nyahog 255. Nyelvesszigonj^ 728. Nyílvonás 288. Nyúl 557.
Nyáj 250, 515, 557. Nyelves varsa 728. Nyír 300, 327. Nyulacs 641.
Nyájajuhász 14, 166, Nyelvfene 261. Nyírás 327. Nyulászó eb, agár
515. Nyelvkincs 4. Nyirbákol 255. 589.
Nyájas 19. Nyelvrontás 690. Nyírés 515, 534. Nyulászukánya 653.
Nyáj juhász 158, Nyereg 102, 112,327. Nyíretni 437. Nyúlfii 557.
166, 169. Nyeregbl hajtott Nyíretni 255, 327. Nyúl hamarja 311.
Nyájkanász 166. 109, 111. Nyiretez 328, Nyúlkenyér 228.
Nyájkondás 166. Nyeregbunda 16, Nyirett csikó 328. Nyúltetem 261.
Nyáj széle 515. Nyeregfa 108. Nyírfa 328, 347, 669. Nyúlverem 200.
Nyak 19, 222, 327. Nyeregkápa 109. Nyiristye 276, 707, Nyúlverökánya 653,
Nyakazni 327. Nyeregpad 180, 199, Nyírni 255. 515. 662.
Nyakfti 682. 327. Nyírrothadás 261. Nyumas 276.
Nyakhegv 327. Nyerénk 275. Nyírvíz 668, 669. Nyuszika 641.
Nyakkend 418. Nyerges lOH, 107, Nyisletni 515. Nyuszka 641, 653.
Nyakló 98, 222. 108, 109, 110, 327. Nyivákolni 255. Nyuzga 641.
Nyaklós nehéz ustor Nyergesfék 112. Nvívelni 515. Nyg 328.
222. Nyergeshátú 418. Nyivogni 256, 641. Nygbe vetni 328.
Nyaklószeg 113. Nyergesió 109, 327. Nyivor 15, 515. Nyíiirtás 583.
Nyaklószög 98. Nyerít 255, 327. Nyivorkální 641. Nyüretni 557.
Nyakó 682. Nyersés 276. Nyivvog 256. Nyüretni 327.
Nyakörv 589. Nyervog 255. Nymphaea álba L. Nyüstölni 223.
Nyaksi 121. Nyigér 515. 681, 687. Nyüszkülni 590.
Nyakszeg 120, 121. Nyihelödzni 418. Nyól 641. Nyüszögni 590.
Nyakszeg 121. Nyihogni 327. Nyolcz ág-fonás 222. Nyüv 641.
Nyakszíj 327. Nyikorgók 255. Nyolczas fogat 109, Nyvedz 582.
Nyakszög 121. Nyíl 262, 284, 285, 111. Ny vélni 515.
Nyalkaság 222. 286, 296, 728. Nyomás 276. Nyüves 557.
Nyaraló 275. Nyilaeska 286. Nyomás 276, 418. Nyüvesedés 515.
Nyáraófa 669. Nyilai 286. Nyomaszt 250. Nyvesség 260, 515.
Nyárfa 669. Nyilas 19, 286, 288, Nyomaték 296, Nyüvezfa 690.
Nyargal 327. 557, 690, 728. Nyomórúd 98,
Nyári barna 347. Nyilas ember 286. Nyomorúság 26,
Nyári fekete 343, 347. Nyilasföld 268, 286. Nyomós 276, Oaie-buccie 15, 515.
Nyári fekete pej 348. Nyilas fül 418. Nyomós föld 276, Oaje 707.
Nyári hérics 682. Nyilas házhely 286. Nyomtató Eökör 388, Obelus 283.
Nyári jászol 199, Nyilas kaszáló 286. Nyomtatók 535. Obex 79.
Nyári keleti szél 728. Nyilasocska 287. Nyoszolyó 76. Océl 216.
Nyári lúd 653, 662. Nyilas-osztás 287. Nyósztanyi 669. Ocol 177, 707.
Nyárs 98, 233. Nyilastag 287. Nyöfög 256. Oculált kondás 167.
Nyavikol 255. Nyilast fogni 287. Nyökörög 256. Oculatio 167.
Nvcticorax nycti- Nyilat húzni 287. Nyöstén 641. Oculis magnis 449.
"^corax L. 646, 648, Nyilat vetni 287. Nystény 641. Ócsódik 251, 418.
652, 653, 657, 658, Nyilaz 287, 327. Nystény borjú 418. Ocsu 251.
662, 664. Nyilazás 287. Nyöszörög 256. Odaia 705.
Nye he 573.
! Nyílcsülök 250, 327. Nyrakal 178. Odal 76.
Nyehög 327. Nyílczédula 287. Nyrocol 177, 178. Ódalas 228.
Nyék 194, 199. Nyílfarkú rucza 653, Nyrokol 177, 178. Odaragasztani 418.
Nyekeg 327. 662. Nyugati szárnya Odo 76.
Nyeklecz 728. Nyílföld 287. 199. Odor 77, 200.
Nyeklencz 728. Nyílfüvek 287. Nyugodalmas 690. Odor fája 77.
Nyéklö 144. Nyílhúzás 287. Nyugoti szél 713, Odor fala 77,
Nyél 15, 19, 222. Nyíllábszár 327. 728. Odor járom páczája
Nyélczifra 222. Nyíl nagysága 288. Nyugtató 129. 72, 77.
Nyelepcsére 418. Nyílpuska 216. Nyugvóhely 690. Odvas méz 229.
Nyélfej 222. Nyílrendszer 288. Nyújtó 98, 102. Oedemia fusca L.
Nyélnyak 222. Nvílvesszö 216. Nyujtószárny 98. 649, 659.
Oedicnemus 780 Ökörnyál

Oedicnemus crepi- Onopordon Acan- Orsórucza 653, 662. Ótóscseber 533.

tans Temm. 650, thium L. 684. Országút 629. Ótós fogas 529.
660. Onopordon Ischae- Országútja 624, 629. Ótóskád 533.
Oenanthe aquatica mum 684. Orszok 98. Ótóskorsó 533.
L. 686. Ontora 296. Ortókapa 137. Ótószrö 533.
Oenanthe pimpinel- Öntözni 557, 590, Ortvgometra porzana Ótott túró 533.
loides L. 686. Opalka 241. L. 648, 658, 659, Ottájje járni 418.
Oestrus ovis L. Opilio 167. . 664. Ottszorú 77.
637. Órádzó 112. Örn hus 515. Otvor 84.
Oewkewrytho 271. Orbalt 708. Orvoslás 260. Oues birca 499.
"Ófa 121. Orbáncz 261. Orya 557. Ova incubare 640.
Ogar 707. Orda 532, 708. Oschtol 223. Ovicula 509.
Ogár 590. Ordafözö üst 214, Ósófa 121. Ovis aries platyura
Ohat 271. 533. Ostor 102, 112, 220, 512.
Oie 707. Ordakeverö 533. 222, 223, 296. Ovis hungarica 504.
Oie laje 707. Ordamérö kupa 533. Ostoradó 223. Ovis moravica 514.
Oie menzare 707. Ordas 447, 565, 590, Ostorcsapó 224. Ovis strepsiceros
Oie starpe 708. 592. Ostorderék 15, 222, 515, 518.
Oje 85. Ordas, homálv, fejér, 223. Oye 85.
Ojnica 85. vellásszarvú 447. Ostorfa 296. Oyniczequus 85.
Ojnice 85. Ordas kalán 214. Ostorfej 223. Oynitzwagen 85.
Óka 200. Ordászsák 533. Ostorféreg 580, 582. Oztrou 200.
Okaj 200. Ordas zsáktartó 533. Ostorhegyes 107, Öbölhalászat 729.
Oklevél Szótár 54. Ordástekenö 533. 108, 109, 328. Öcsödi szél 635.
Okol 178. Ordazsák 533. Ostorhegyes ló 109. Öhön 229.
Qkoly 200. Ordít 256. Ostorhegyet futtatni Öke 641.
Ökör pásztor 167. Ordos 447. 223. Öklelni 418.
Oktál 276. Orgonálni 256, 590. Ostorhegyre venni a Ökleszák 729.
Okulfenere 178. Orgy 557. lovat 328. Öklömbujár 654.
Okulfenevhath 178. Órgya 229. Ostor-karikás 223. Ökör 39 (Pb.), 418,
Ól 77, 200. Óriás galandféreg Ostorményfa 669. 626, 629.
Olá 708. 581. Ostornyak 223. Ököradó 251.
Oláh 708. Oriolus galbula L. Ostornvakló 223. Ökörbika 419.
Oláh anyag 57, 58, 646, 653, 655, 658, Ostornvél 222, 223 Ökörborjú 419.
697. 663. Ostornyélftí 223. Ökörbr 419.
Oláh pap 653, 662. Orion 627. Ostoros 167. Ökörcsorda 419.
Oláh táncz 629. Orj 557. Ostor sudara 222, Ökörcsordás 167.
Olaj 708. Órj 557. 223. Ökörfark 682.
Ólának 629. Ormó 19. Ostortelek 223. Ökörfarkkóré 682.
Olasz 708. Ornyák 276. Ostortö 15. Ökörfogat és hajtás
Oldalágas 198. Orobanehe sp. 687. Ostoru 77. 123.
Oldalbör 109. Orobus tuberosus Ószié 635. Ökörföld 276.
Oldalfa 98, 200. 677. Oszkotár 167. Ökörgulya 419.
Oldalfal 181, 200. Orozba maró kutya Oszkotárság 167. Ökörgulyás 167.
Oldalfaldeszka 198. 590. Oszkotarsag allya Ökör haszna 419.
Oldalvillás 210. Orozni 167. 172. Ökör hívása 126.
Oldalzáp 98. Orozva 590. Oszkotarsagh 167. Ökörhúgyvonal 130.
Olló 77. Orr 19, 328, 716, 728. Oszlop 77. Ököritató 420.
Ollóba venni 77. Orradzó 729. Osztoru 77. Ököritó 420.
Ollózik 259. Orrig hódos 347. Qsztronga 200. Ökörjáró hely 276.
Olomári 653. Orrj 558. Oszuerrel bano 168. Ökörkeresö 629.
Oltó 532. Órrj 557. Ótá 558. Ökörkert 276, 420.
Oltoan 708. Orrozat 77. Ótás 437. Ökörlégy 641.
Olvasódik 690. Orrpára 418. Otel 708. Ökörmez 276.
Ómás 347. Orrtöke 729. Otis tetrax L. 655, Ökömapszám 288.
Ómáspej 347. Orság 167. 657, 662, 664. Ökörnevek 420, 469
Ononis spinosaL.678. Orsófarkú kacsa 653. Ótó 533. —490, 695, 696,
681. Orsófarkú rucza 653, Ótómag 515. 698.
Onopordon 671. 662. Ótóbbokály 583. Ökörnyál 641.
Ököról 781 Páriz-Pápai

Oköról 200.
Páriz-Pápai-Bod
Pillén £rö
Pötyög
Rendfa-ház
Rumex acetosella 786 Savószem

Rumex acetosella Sajtnyomtató déczka Sárcza 352, 654, 663. Saroglya 82, 100,
674. 535. Sárczaorrú 349. 114.
Rumex Hydrolapa- Sajtnymtató-desz- Sárga 350. Saroglya alsófáia
thum 681. kácska 534. Sárga 349, 449. 101.
Rumex pratensis Sajtó 528. Sárga babos 350. Saroglyacsatló 101.
M. és K. 674, 684. Sajtos 534. Sárga barázdabille- Saroglya felsfája
Rúna 517. Sajtpócz 534. get 655. 101.
Ru^a! ruta! 709. Sajtruha 534. Sárga, csomóslábú Saroglyakapocs 101.
RuticillatitliysL.648. Sajtszárasztó cse- ökör, rajta daru- Saroglyakarika 101.
Rúzsáskert 630. rény 535. lábos bélyeg 449. Saroglya középs-
Rücsö 731. Sajtszáritó lésza Sárgaderes 341, 350. fája 101.
Rüdeg 423. 535. Sárgafakó 342, 350. Saroglyalevél 101.
Rüdeg disznópásztor Sajtszék 535. Sárga gyujtovány Saroglyapálcza 101.
559. Sajtszorító 535. 683. Saroglyaráma 101.
Rüh 582. Saiap 460. Sárga gyujtoványf Saroglyatartó 101.
Rühatka 581. Salapszarvú 460. 683. Sarok 80.
Rühedni 559. Salas 204, 695. Sárga hódas kancza Sarokfa 71, 80.
Rühedzeni 559. ^ála? 709. 350. Sározhatnék 332.
Rühelö 581. Sálik 331. Sárga hóka 350. Sarro 137.
Rühelöszerszám 581. Salix sp. 670, 683. Sárga kenderfarkú Sarro vei methele
Rühesedés 517. Salix álba L. 667. 350. kes 137.
Rühetni 559. Salix caprea 668. Sárga kese 350. Sárszegló 350.
RiUiös juh 517. Sallang 223, 423. Sárga kikirics 683. Saru 217.
Rühszeres 517. Sallangó 100, 113. Sárga liliom 683. Sas 80, 202, 655,
Rühzsiros kupa 581. Sallangszíj 223. Sárga ordas 449. 663.
Rühzsíros tülök 581. Sallasch 202. Sárga páros 449. Sás 684.
Rükarr 202. Sállik 331. Sárga pej 350. Sasfa 80, 202.
Rütö 19. Sallóhátú 331, 332. Sárgarigó 655, 663. Sásika 684.
Sallószabású 331. Sárgás 451. Sáska 655. 663.
Salsola Káli L. 684. Sárga vei ordas 254. Sásláp 731,
Sacfiu 709. Salt-pi 670. Sárga vértálé 423. Sasóka 80, 121, 223,
gaflik 695. Sámada^ 709. Sargyóka 663. 731.
Sáfó 534. Sámádau 709. Sárgyóka 655. Sasolás 202.
í^aicá 709. Sámálesc 709. Sárhadni 331. Sasolni 202.
Sain 423. Sambucus 666. Sárhatnék 331. Sasuka 80.
Sait' 534. Sambucus ebulus Sárhit 331. Sathor 202.
Sáitalec 709. 673, 676. Sárhoz 331. Sathor aso lapath
^áitar 709. Sambucus nigra L. Sarhudás 259. 202.
Saitáu 709. 666. Sárhudni 259. Sathormester 202.
Sajla 349. Samtartáu 709. Sárit 331. Satólni 535.
Sajó 17, 349. Samu 100. Sárithatna 259. Sátor 80, 202.
Sajnovits János 18. Sandalium 217. Sárjánka 655. Sátorásó lapát 202.
Sajt 230, 534. Sanguisorba officina- Sark 19, 559. Sátorfa 80.
Sajtágas 534. lis L. 673, 687. Sarkcsillag 630. Sátorgat 202.
Sajtár 534. Sánta 630, 731. Sárkelep 683. Sátorit 202.
Sajtcsepegés 533, Sántakata 627, 630. Sárkerék 684. Sátoros 202.
534. Sántakati 630. Sárkerep 684. Sátoroskodni 80.
Sajtfacsaró 534. Sántalány 625, 630. Sárkerép 684. Sátort vonni 202.
Sajtfacsaró kar 534. Sántalyány 680. Sárkoloncz 297. fiatra 203.
Sajtforma 534, 535. Sántaság 260. Sárlik 259, 331. Satrá 709.
Sajtgyjtökalán 534. Sántázni 517. Sarló 137, 138. Satyúr 202. 203.
Sajtkáva 214, 534, Saponaria oflficinalis Sarlopenz 137. Saumthier 97.
535. L. 674. Sarlópénz 137, 279. Savanyú 230.
Sajtkéreg 534. Sar 349. Sarlóshátú 332. Savó 535.
Sajtláp 731. Sár 349. Sarlóslábú 332. Savóárok 534.
Sajtnyomó ház 517. Sarabolni 278. Sármány 655, 668. Sávolyos 449.
Sajtnyomó tál 534. Saraglya 100. Sármászó rucza 655, Savóscseber 214.
Sajtnyomtató 534, Saraglyából hajtott 663. Savóskád 585.
535. 109, 111. Sárnyesö 117. Savószem 254.
Scabellum 787 Sonchus oleraceus

Scabellum 77.
Sonchus palustris L. 788 Szabadhajtás

Sonchus palustris L. Sötétderes 351. Strájfa 181, 203, 690. Surgyi 655, 663.
674. Sötétfakó 351. Strájfa-karika 181, Surjás 279.
Sonkoly 438. Sötét hajnal 632. 203. Suska 560.
§ontorog 710. Sötétkék 351. Stratiotes L. 723. Suski disznó 560.
Sopa 2U6. Sötétpej 16,348,351. Stratiotes aloides L. Sustár 710.
Sor 332. Sötétsárga 351. 679. Sústyé 684.
Sora van 138. Sötétszürke 351. Streghiata 710. Sut{a) 710.
Sorbus domesticaL. Sötéttöltés 731. Streminore 710. Suta 460.
665. Sötétsárga 351. Strigiles 219. Sutajuh 15, 518.
Sorbus torminalis Sövegfa 731. Stringo 710. Sut alja 81.
Crantz. 665. Sövény 81, 279. Strix sp. 646, 658. Suta tyúk 638.
Sorda 423. Sövényfal 203. Stronga 206. Sutton 80, 81.
Sordék 80. Sövényház 81. Strounge 710. Suttj^anik 224.
Sórigály 655, 663. Span 590. Struere 79. Suttyó bujtár 172.
Sorjáng 655, 663. Spanyol juh 518. Struga 710. Suvadt mogyoró 670.
Sorjázik 655. Sparhert 81. Strunga 185. Suvasztott magyaró
Sóró 141. Spát 136. Strungá 710. 670.
Sorogja 80. Spatula dypeata L. Strungárea^á 710. Sü 261, 424.
Soroglyás talicska 651, 652, 661. Sturnus vulgáris L. Südö 560.
101. Speil 68. 655, 663. Síidös 172.
Sorok 203. Speize 81. Suba 138, 217. Süge 332, 560.
Soros 152, 172. Spikk 424. Subalbidus 450. Süge né! 573.
Sórós 141. Spikös 424. Subalbus 450. Süjdö 560.
Sorpecsenye 560. Spinacia oleracea L. Subapénz 217. Süldelék 560.
Sorro 138. 682. Subruber 448. Süldén 15.
Sorró 141. Spinát 684. Subulcus 172. Süld 15, 560.
Sósbödön 230. Spór 81. Sudár 297, 424. Süldöcske 560.
Sósgurguja 180, 230. Sprácz 81. Sudár 15, 223, 297. Süldödisznó 560.
Sóska 684. Spreize 72, 81. Sudár sás 684. Süldögöbe 549, 560.
Sóskupa 230. Srágla 191, 203. Sugár 223, 710. Süldös 15, 19, 172.
Sóslórium 684. .^ragla 100. Sugárkacsa 655, 663. Süllöháló 731.
Sóspóré 684. Sróf 534. Sugárszarvú 460. Sültször 351.
Sósszelencze 230. Stabulum 81, 190. Sugens 246. Sültször fekete 343.
Sós-téj 535. Stachys recta L. 686. Sugjar 223. Sültször ló 342.
Sos tey 535. Stallo 190. Suh'adni 670. Sültször pej 348.
Sos tev 535. Stallou 190. Suhadozott mogyoró Sünpalóka 424.
Sóstüíök 230. Stand 181, 203. 670. Sr 332, 535.
Sótartó 180,217,230. Staphylea pinnata Suhintani 332. Sürü ökör 424.
Sózó 180. 679. Suhítani 731. Süske 655, 663.
Sömörös 522. Statice Gmelini Wild. Suhogó 220, 224. Sütésbélyög 359.
Söre 423, 460. 684. Sujokbot 217. Sütésbilyog 359.
Söregulya 424. Statumen 71. Sujta 731. Sütétderes 351.
Söregyujtö 424. Stavica 290. Sujtálló 731. Sütétpej 351.
Sörelábú 424. Stein Aurél 3. Sújtó 224, 297. Sütétsárga 351.
Sörény 81, 332. Steiia 190. 203, 704. Sujtóhorog 731. Sütkö 15, 561.
Sörepásztor 169, 172. Sterna sp. 650, 660. Suk 134. Sütökemencze 83.
Sörére fogni 424. Sterna hirundo L. Suka 117. Süvegmocsok 691.
Sörés 19, 169, 172, 647, 652, 659, 661. Sula 424. Süvény 204.
424. Sterna nigra L. 654. Suldeu 710. Svajczer 415, 424.
Sörés legény 424. Sterquilinum 70. Súly 297. Svecka 217.
Söreszemü 424. Steszli 101. Súlyom 684. Swba pénz 217.
Sörgyefa 670. Stiglincz 655, 663. Sunkalopó 684. Sylvia sylvia L. 654,
Sörtély 560. Stina 203, 710. Summarius 97. 662.
Sörtélyes 560. Stfná 704. Sunyít 332. Symphytum offici-
Sörtelvlyes marha Stira 424. Suplencz 230. náié L. 676, 682.
560!^ Stokrása 685. Supredla 726. Syrnium aluco L.
Sörtés marha 560. Storea 213. §urá 710. 652, 661.
Sörtvélyes 560. Stort! 595. Surbankó 172. Szabadfoglalás 731^
Sötétbarna 339, 351. Stort ki 596.
! Surcá 710. Szabadhajtás 172.
Szabadhalászat
Székács
Szólások 791 Tanyázni

Szólások (rovás) 132.

Tányérbél
Tergenyés szamár
Törtöly
Urda
Valvae 796 Vetrecze

Valvae 78.
Vezér 797 Zar

Vezér 87, 105, 117,

Zár
oo kW
PH Hermán, Ottó
^
2683 A magyar pásztorok
H4.6 nyelvkincse

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

eOHERMAYER MÖINTÉ2ET
BUDAPEST