A segédlet képanyaga innen tölthető le

tömörített fájlban:

KÉPEK LETÖLTÉSE

Hidraulika
Tűzoltótechnika-kezelői
tanfolyami segédlet

Baumstark Dávid © 2018

Tartalomjegyzék

12.B TÉTEL: JELLEMEZZE AZ ENERGIAÁTALAKULÁS FOLYAMATÁT A HIDRAULIKUS BERENDEZÉSBEN!

EGYSZERŰ ÁBRÁN SZEMLÉLTESSE AZ ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOT! 3
17.A TÉTEL: ISMERTESSE A HIDRAULIKUS SZIVATTYÚK P-Q JELLEGGÖRBÉJÉT ÉS A HIDRAULIKUS
ENERGIA ÁTALAKÍTÓK VESZTESÉG TAGJAIT! 4
3.B TÉTEL: CSOPORTOSÍTSA SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÜK SZERINT A HIDROSZTATIKUS SZIVATTYÚKAT
ÉS HIDROMOTOROKAT! 5
10.B TÉTEL: ISMERTESSE A FOGASKEREKES ENERGIA ÁTALAKÍTÓK TÍPUSAIT, FELÉPÍTÉSÉT ÉS
MŰKÖDÉSÉT! 5
11.B TÉTEL: ISMERTESSE A CSÚSZÓ LAPÁTOS ENERGIA ÁTALAKÍTÓK TÍPUSAIT, FELÉPÍTÉSÉT,
MŰKÖDÉSÉT ÉS JELKÉPI JELÉT! 6
16.A TÉTEL: ISMERTESSE A CSAVARORSÓS ÉS ORBIT RENDSZERŰ ENERGIA-ÁTALAKÍTÓK TÍPUSAIT,
FELÉPÍTÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT. MUTASSA BE JELKÉPI JELÉT! 7
14.A TÉTEL: ISMERTESSE AZ AXIÁLDUGATTYÚS ENERGIA-ÁTALAKÍTÓK TÍPUSAIT, FELÉPÍTÉSÉT ÉS
MŰKÖDÉSÉT. MUTASSA BE JELKÉPI JELÉT! 9
15.A TÉTEL: ISMERTESSE AZ RADIÁLDUGATTYÚS ENERGIA-ÁTALAKÍTÓK TÍPUSAIT, FELÉPÍTÉSÉT ÉS
MŰKÖDÉSÉT. MUTASSA BE JELKÉPI JELÉT! 10
18.A. TÉTEL: ISMERTESSE A HIDRAULIKUS MUNKAHENGEREK FAJTÁIT, FELÉPÍTÉSÜKET ÉS
MŰKÖDÉSI JELLEGZETESSÉGEIKET (JELKÉPI JEL ÉS MAGYARÁZAT). 12
19.A. TÉTEL: ISMERTESSE A MUNKAHENGEREK VÉGHELYZET CSILLAPÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGÉT ÉS
MEGOLDÁSI MÓDJAIT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET! 13
20.A. TÉTEL: ISMERTESSE A HATÁROZOTT SZÖGELFORDULÁSÚ MOTOROK TÍPUSAIT, FELÉPÍTÉSÉT ÉS
MŰKÖDÉSÉT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET! 14
21.A. TÉTEL: ISMERTESSE A FOJTÓSZELEPEK FELADATÁT, FAJTÁIT ÉS BEÉPÍTÉSÜK
JELLEGZETESSÉGEIT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET! 15
22.A. TÉTEL: ISMERTESSE AZ EGYSZERŰ VISSZACSAPÓ SZELEPEK FELADATÁT, FAJTÁIT ÉS
BEÉPÍTÉSÜK JELLEGZETESSÉGEIT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET! 15
23.A. TÉTEL: ISMERTESSE A FOJTÓ- VISSZACSAPÓ SZELEPEK KIALAKÍTÁSÁT, FELADATÁT ÉS
BEÉPÍTÉSÜK JELLEGZETESSÉGEIT! (JELKÉPI JEL ÉS MAGYARÁZAT) 16
24.A. TÉTEL: ISMERTESSE A VEZÉRELT VISSZACSAPÓ SZELEPEK FELADATÁT, TÍPUSAIT ÉS BEÉPÍTÉSÜK
JELLEGZETES MEGOLDÁSAIT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET! 16
6.B. TÉTEL: ISMERTESSE A NYOMÁSHATÁROLÓK FELADATÁT, MŰKÖDÉSÉT ÉS LEGGYAKORIBB
ALKALMAZÁSI HELYEIT A HIDRAULIKUS RENDSZEREN BELÜL (JELKÉPI JEL ÉS MAGYARÁZAT)! 17
14.B. TÉTEL: ISMERTESSE A HIDRAULIKUS MUNKAFOLYADÉKOK FELADATÁT, FAJTÁIT ÉS
JELLEMEZZE AZOKAT! 18
4.B. TÉTEL: ISMERTESSE A MUNKAFOLYADÉK TARTÁLY, A HIDRAULIKUS RENDSZER CSŐVEZETÉKEI,
A MUNKAFOLYADÉK HŰTŐ ÉS A NYOMÁSMÉRŐ MŰSZEREK LEGFONTOSABB JELLEMZŐIT! 19
2.B. TÉTEL: ISMERTESSE A SZŰRŐK FELADATÁT A HIDRAULIKUS RENDSZEREN BELÜL!
(ELHELYEZÉSÜK SZERINTI TÍPUSAI, JELKÉPI JELÜK) 21
8.B. TÉTEL: ISMERTESSE A DIREKT MŰKÖDÉSŰ HIDRAULIKUS ÚTVÁLTÓK FELADATÁT,
CSOPORTOSÍTÁSÁT ÉS AZONOSÍTÁSÁT! (ÚTSZÁM, ÁLLÁSSZÁM, JELKÉPI JEL, MAGYARÁZAT) 22
25.B. TÉTEL: ISMERTESSE A KÉT MŰKÖDÉSI HELYZETŰ ÚTVÁLTÓK JELLEGZETES TÍPUSAIT,
ALKALMAZÁSUKAT ÉS SZABVÁNYOS JELKÉPI JELÜKET! 24
24.B. TÉTEL: ISMERTESSE A HÁROMÁLLÁSÚ ÚTVÁLTÓK NÉHÁNY LEGELTERJEDTEBBEN
ALKALMAZOTT VÁLTOZATÁT! 24
21.B. TÉTEL: ISMERTESSE A TEHERMENTESÍTETT ÚTVÁLTÓK NÉHÁNY TÍPUSÁT ÉS
ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGÉT! 25
7.B. TÉTEL: JELLEMEZZE AZ ARÁNYOS (PROPORCIONÁLIS) ÚTVÁLTÓK MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAIT!
MUTASSA BE JELKÉPI JELÜKET, ISMERTESSE BEÉPÍTHETŐSÉGÜKET! 26
26.A. TÉTEL: ISMERTESSE A NYOMÁSCSÖKKENTŐ, NYOMÁSVISZONY ÁLLANDÓSÍTÓ ÉS A
NYOMÁSKÜLÖNBSÉG ÁLLANDÓSÍTÓ FELADATÁT ÉS JELKÉPI JELÜKET! 26
27.A. TÉTEL: ISMERTESSE A KÉTUTAS ÁRAMÁLLANDÓSÍTÓ FELADATÁT, BEÉPÍTÉSI
JELLEGZETESSÉGEIT! MUTASSA BE JELKÉPI JELÉT! 27
1.B. TÉTEL: JELLEMEZZE A NYITOTT HIDROSZTATIKUS KÖRFOLYAMOT! 28
13.A. TÉTEL: ISMERTESSE A HIDRAULIKUS FOGYASZTÓK SOROS KAPCSOLÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI
LEHETŐSÉGÉT, MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAIT! 28
25.A. TÉTEL: ISMERTESSE A HIDRAULIKUS FOGYASZTÓK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSÁNAK
MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGÉT, MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAIT! 29
5.B. TÉTEL: ISMERTESSE A ZÁRT HIDROSZTATIKUS KÖRFOLYAMOT! 30
4.A. TÉTEL: MUTASSA BE A FOKOZATMENTES ÁTTÉTEL VÁLTOZTATÁS LEHETŐSÉGÉT HIDRAULIKUS
HAJTÁSNÁL! 31
13.B. TÉTEL: HASONLÍTSA ÖSSZE A PNEUMATIKUS ÉS HIDRAULIKUS HAJTÁSOKAT! 31
12.b tétel: Jellemezze az energiaátalakulás folyamatát a hidraulikus berendezésben!
Egyszerű ábrán szemléltesse az energiaátalakulási folyamatot!

A hidraulikus rendszer úgy néz ki, hogy van egy energiaellátó egysége a szivattyú, amely
mechanikus energiából hidraulikus energiát hoz létre. Ezt az energiát a csővezetékek, vezérlő
és szabályzó egységek segítségével tudjuk a megfelelő fogyasztóhoz vagy fogyasztókhoz
eljuttatni. A fogyasztók hidraulikus energiából mechanikus energiát hoznak létre, ezáltal
végrehajtó elem egyenes vonalú vagy forgó mozgást végez.
A hidraulikus szivattyúk és a fogyasztók volumetrikus (térfogat kiszorítás) elven működnek,
mert különben a hidraulikus rendszerben uralkodó 50-700 bar –os nyomásértékeket nem
tudnák teljesíteni. A vezérlő és szabályzó egységnek három fő csoportja van: áramirányítók,
nyomásirányítók és útirányítók. Az áramirányítók (fojtó, fojtó-visszacsapó szelep és az
áramállandósítók) hidraulika folyadék térfogatáramát határozzák meg, ezáltal a fogyasztók
sebességét. A nyomásirányítók (nyomáshatárolók, nyomáscsökkentők, nyomáskülönbség
állandósítók és a nyomásviszony állandósítók) a munkafolyadék nyomását határozzák meg,
így fogyasztók által létrehozható erő és nyomaték mértékét. A folyadék térfogatáramának és
nyomásának szorzata a munkavégző képességét befolyásolja, vagyis a munkafolyadék
legfontosabb feladatát az energiatovábbítást. Az útirányítók (útváltók, visszacsapó szelepek) a
folyadék eljutásának irányát határozzák meg a kívánt fogyasztóhoz vagy fogyasztókhoz.
Érdekesség: A proporciónális (arányos) útváltó egyben útirányító és áramirányító is, mert a
kar elmozdításával arányosan változik a kiválasztott fogyasztó sebessége.
A fogyasztók (munkahengerek, hidromotorok, határozott szögelfordulású motorok)
hidraulikus energiát alakítanak mechanikus energiává. A munkahengerek egyenes vonalú
mozgást, a hidromotorok forgó mozgást és a határozott szögelfordulású motorok lassabb és
jól szabályozható elfordulást valósítanak meg.
A hidraulika segítségével olyan hajtás lehetőségeket tudunk megvalósítani, amely más
hajtások segítségével (szögeltérés és távolság következtében) nem lenne gazdaságosan
kivitelezhető.
Energiaátalakulás folyamata hidraulikus berendezésekben
17.a tétel: Ismertesse a hidraulikus szivattyúk p-Q jelleggörbéjét és a hidraulikus
energia átalakítók veszteség tagjait!

A hidraulikus szivattyúk kizárólag volumetrikus elven működnek a kívánt nyomásértékek

(50-700 bar) miatt. A térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúknál folyamatosan bővülő és
szűkülő tér van. Megértéshez képzeljük el egy dugattyús szivattyút (orvosi fecskendő):
amikor a dugattyú a felsőholtpont felől az alsóholtpont felé halad térfogat növekedés van
vagyis szívó ütem, alsóholtpont felől a felső holtpont felé haladva térfogat csökkenés van
vagyis nyomó ütem. Ezt állandó ütemben, fordulatszámon végezve állandó lesz a szállított
folyadék mennyisége. Ha növelem a kifolyási ellenállást és a meghajtómotor képes tartani az
állandó fordulatszámot az állandó geometriai méret miatt (dugattyú és hengerköpeny mérete)
a szállítandó folyadék mennyisége állandó. Ezt mutatja az elméleti diagram. Azonban a
valóságban az illesztési hézagok véget nagy nyomásesetén megnő a rés veszteség, a
visszaáramló folyadék mennyisége, így csökken a szállított folyadék mennyisége azonos
fordulatszámon.
Szivattyú típusonként ez a nyomás érték más és más.
Hidraulikus energia átalakítók veszteségei
- résveszteség
- hidraulikai
- mechanikai veszteség
A résveszteség a legmeghatározóbb az energia átalakítóknál nagy nyomás tartomány esetén.
A veszteség csökkenthető az illesztési hézag csökkentésével és a megfelelő hidraulika
kiválasztásával (a hidraulika olajnak tömítő feladata is van).
A hidraulikai veszteséget befolyásolja: -áramlás jellege (lamináris, turbulens)
-folyadék sebessége
-geometriai méretek
-folyadék által elszenvedett iránytörés.
Mechanikai veszteséget az alkatrészek súrlódása befolyásolja. A veszteség csökkenthető
kenéssel és jobb csapágyak kiválasztásával.
3.b tétel: Csoportosítsa szerkezeti felépítésük szerint a hidrosztatikus szivattyúkat és
hidromotorokat!

Működési mód szerint a hidraulika szivattyúk volumetrikus (térfogat kiszorítás) elven

működnek. Volumetrikus szivattyúkat szerkezeti felépítés szerint az alábbi módon
csoportosíthatjuk:
Forgóelemes szivattyúk és hidromotorok
- Fogaskerék szivattyúk
o külső fogazású (10_3b_külsőfogazású fogaskerék szivattyú.jpg)
o belső fogazású (10_3b_belsőfogazású fogaskerék szivattyú.jpg)
- Orbit szivattyú (10_3b_orbit szivattyú.jpg)
- Lapátos szivattyú
o egyszeres működésű (10_3b_egyszeres működésű lapátos szivattyú.jpg)
o kétszeres működésű
- Csavarorsós szivattyú (csak szivattyúként üzemel) (10_3b_csavarszivattyú.jpg)

Dugattyúelemes szivattyúk és hidromotorok

- Radiál dugattyús
o külső vezérlőpályás (10_3b_radiáldugattyús külső vezérlőpályás.jpg)
o belső vezérlőpályás (10_3b_radiáldugattyús belső vezérlőpályás.jpg)
- Axiál dugattyús
o Ferdetengelyes (10_3b_ferdetengelyes szivattyú.jpg)
o Ferdetárcsás (10_3b_ferdetárcsás szivattyú.jpg)

10.b tétel: Ismertesse a fogaskerekes energia átalakítók típusait, felépítését és

működését!

A fogaskerekes energia átalakítóknak két típusa van a külsőfogazású és belsőfogazású

fogaskerék szivattyú és hidromotor. A fogaskerekes energia ellátok főbb műszaki
paraméterei: 250 bar maximális nyomás, 500-5000 ford./perc fordulatszám, 3.5-100 ml/ford a
térfogatárama.
(11_10b_belső és külső fogazású hidromotorok jelképi jelei.jpg)
A fogaskerekes energia átalakítók előnyei:
- viszonylagosan olcsó, egyszerű kialakítás
- kevésbé érzékeny a szennyeződésekre
- strapabíró, megbízható kialakítás
- beépítési helyzetre nincs megkötés
hátrányai:
- alacsonyabb nyomásérték
- zajos üzem
- nem állítható a térfogatáram

Külsőfogazású fogaskerék szivattyú (11_10b_kűlsőfogazású fogaskerék szivattyú.jpg)

Felépítése: van egy külső ház(1), amely magában foglalja a hajtó(2) és hajtott(3) fogaskereket
a fogkamrákban(4). A ház belső része és a fogaskerék élei zárást valósítanak meg, így a
fogárkokban a ház két oldalánál folyadékszállítás történik. Figyelembe véve a hajtó
fogaskerék forgásirányát, ahol a fogárkok egymásból szétnyílnak, ott térfogat növekedés
valósul meg, vagyis a szívási folyamat. Ahol összezáródnak a fogárkok (térfogat csökkenés)
ott nyomás valósul meg. Fontos megemlíteni, hogy szivattyúknál a szállítási irány fel van
tüntetve, mindig a szívóoldal nagyobb átmérőjű, mint a nyomó oldal. A forgásirány
felcserélése kavitációhoz vezethet.
(11_10b_külsőfogazású szivattyú jelképi jele.jpg)

Belsőfogazású fogaskerék szivattyú (11_10b_belsőfogazású fogaskerék szivattyú.jpg)

A szivattyúházban (1) egy külső (2) és egy belső fogazású (3) fogaskerék kapcsolódik
egymáshoz, de egy sarlóalakú elem (4) el is választja azokat egymástól.
A külső fogazású fogaskerék a hajtó és a belső fogazású fogaskerék a hajtott. A folyadék
szállítás a sarlóelem (elválasztó elem) és a fog élek által határolt fogárkokban történik.
Figyelembe véve a hajtott fogaskerék forgásirányát, ahol a fogárkok szétnyílnak, térfogat
növekedés van vagyis ott a szívó oldal, ahol összezáródnak térfogat csökkenés van ott a
nyomóoldal található. Szivattyúknál feltüntetik a szállítási irányt. A külső fogazású
fogaskerék szivattyú bonyolultabb felépítése miatt ritkábban alkalmazott, használata ott
ajánlott, ahol egyenletesebb folyadékszállításra van szükség.
(11_10b_belsőfogazású fogaskerék szivattyú jelképi jele.jpg)

11.b tétel: Ismertesse a csúszó lapátos energia átalakítók típusait, felépítését,

működését és jelképi jelét!

A csúszó lapátos energia átalakítóknak két típusa van az egyszeres és kétszeres működésű
lapátos szivattyú és hidromotor. A csúszó lapátos energia ellátok főbb műszaki paraméterei:
170 bar maximális nyomás, 1800-2400 ford./perc fordulatszám, 10-100 ml/ford a
térfogatárama.
A lapátos energia átalakítók
előnyei:
- nagy térfogatáram
- alacsony üzemi zajszint
- kismértékű kopás
- lehetőség van térfogatáram szabályozásra

hátrányai:
- alacsonyabb nyomásérték

Egyszeres működésű csúszó lapátos szivattyú

(12_11b_egyszeres működésű csúszó́ lapátos szivattyú.jpg, 12_11b_egyszeres működésű
csúszó́ lapátos szivattyú jelképi jelei.png)

A szivattyú áll egy házrészből, amely egyben a vezérlőpálya funkcióját is ellátja és egy
forgórészből, amelyben elhelyezkednek a csúszó lapátok. Mind a ház és mind a forgórész
szabályos kör alakú. A vezérlő pályához képest a forgórész tengelyközéppontja excentrikusan
helyezkedik el. A forgás következtében folyamatosan szűkülő és bővülő terek alakulnak ki. A
folyadék térfogatát a vezérlőpálya és a két lapát közötti tér határozza meg, amely a forgás
következtében változik. A lapátok a forgórész hornyaiban sugárirányú mozgást végeznek. A
lapátokat a vezérlőpályához a centrifugális erő, rúgóerő vagy a lapátok alá vezetett
nyomófolyadék szorítja. Az ábrán látható forgásirányt és kiindulópontként a forgórésznek a
házhoz legközelebbi pontját véve: a lapátok közötti térrész fokozatosan növekszik a ház és a
forgórész közötti legnagyobb távolságáig. Ebben a megtett félkörben a térfogat növekedés
következik be, vagyis a szívási folyamat. A következő félkörben fokozatosan csökken a
lapátok közötti térrész, vagyis a nyomási folyamat megy végbe. Mivel a szívó és nyomó fázis
egy körülfordulás alatt egyszer játszódik le, ezeket a lapátos kialakításokat egyszeres
működésűnek nevezzük.
A térfogatáram változtatás lehetősége: a szivattyú házat, vagyis az állórész gyűrűjét működés
közben alkalmas szabályozó egység mozgatja. Ha a rendszerben a nyomás emelkedik, és elér
egy meghatározott értéket, a szabályozó egység a gyűrűt balra mozdítja, csökkentve ezzel a
tengelytávolságot az állórész gyűrű és a forgórész között. A baloldali cellák térfogata
növekedni fog, míg a jobboldali celláké csökken. Ennek hatására kisebb lesz a
térfogatváltozás mértéke a forgórész kerülete mentén, eredménye pedig a szivattyú kisebb
térfogatárama. A rendszerben előálló nyomáscsökkenés ellentétes hatással vezérli a szivattyú
térfogatáramát. Az állórész gyűrű jobbra mozdul, és kezd kialakulni az ábrán látható állapot,
azaz a baloldali cellatérfogatok csökkennek, míg a jobboldaliak növekednek.
A lapátos konstrukciók is alkalmasak hidromotor üzemmódra. Ennek feltételét a folyadék
csatornákon történő hozzá- és elvezetés biztosítja. Hidromotorként való alkalmazás esetén a
nyomófolyadék a szabad lapátfelületeken fejti ki erőhatását, és hoz létre forgatónyomatékot.
A forgórész hornyaiban rendszerint kettős csúszólapátot helyeznek el a jobb belső tömítettség
és a mechanikai kopások csökkentése érdekében. a kopáscsökkentést célozza a lapátok élben
végződése. A belső tömítettség növelését azzal érik el, hogy a lapátok hátoldalára a folyadék
kiszorításának fázisában nyomófolyadékot vezetnek, amely erővel nyomja a lapátokat az
állórészgyűrűnek.
(12_11b_kettős csúszólapát kialakítása.jpg, 12_11b_kétszeres működésű csúszólapátos
hidromotor jelei.jpg, 12_11b_egyszeres működésű csúszólapátos hidromotor jelképi jelei.png)

Kétszeres működésű csúszó lapátos szivattyú

(12_11b_kétszeres működésű csúszólapátos szivattyú.jpg, 12_11b_kétszeres működésű
csúszólapátos szivattyú jelképi jele.jpg)

Az állórészgyűrű (ház) elliptikus kialakítású, így a középpontban elhelyezett kör alakú

forgórész csúszó lapátjai a körülfordulás során sugárirányú mozgást végeznek. Amikor a
csúszólapátok a forgórész középpontja felé mozognak és a munkatér csökken (a forgórész, két
szomszédos lapát és az állórészgyűrű által határolt terület) nyomó ütem valósul meg. Ha a
csúszólapátok kifelé mozdulnak a forgórészből és a munkatér nő szívó ütem jön létre. Egy
körül fordulás alatt kétszer van szívás és nyomás is, ezért ezt a fajta csúszólapátos szivattyúk
kettősműködésűnek hívjuk. Állandó fordulatszám mellett nincs lehetőség térfogatáram
változtatásra, mert ha elmozdítanám az állórészt a forgórészhez képest, amennyivel
növekedne az egyik térfélen a szállított folyadék mennyisége a másikon annyival csökkenne.
A szívó- és nyomócsatornákat a szivattyúházban egyesítik, ezért csak egy szívó- és egy
nyomócsatlakozás található a szivattyúházon

16.a tétel: Ismertesse a csavarorsós és orbit rendszerű energia-átalakítók típusait,

felépítését és működését. Mutassa be jelképi jelét!

(13_16a _csavarorsós szivattyú.jpg)

A csavarorsós energia átalakítók házába kettő vagy több csapágyazott csavarorsót építenek
be. A csavarorsós energia ellátok főbb műszaki paraméterei: 160 bar maximális nyomás, 500-
4000 ford./perc fordulatszám, 4-50 ml/ford a térfogatárama.
A csavarorsós energia átalakítók előnyei:
- alacsony üzemi zajszint
- egyenletes szállítás (szivattyúk közül a legegyenletesebb)
hátrányai:
 - alacsonyabb nyomásérték
- kis térfogatáram
- nem állítható a térfogatáram
- csak szivattyúként használható
Egy szivattyúházba kettő vagy több csapágyazott csavarorsót építenek be. Minél több
csavarorsó építenek be, annál nagyobb lehet a szállított folyadékáram térfogatárama. Nézzük
meg a működést egy három csavarorsós szivattyún. A középső jobbmenetes orsó
tengelycsonkján keresztül hajtást kap, és a forgómozgást átviszi a két külső balmenetes
orsóra. A folyadék szállítás a szivattyúház és a két külső orsó menetei által bezárt részben
történik, abba az irányba amilyen menetű az orsó (jelenesetben balmenetes=jobbról balra
történik a folyadékszállítás). Az orsók forgása során állandóan vándorol a szívóoldalról (kék)
a nyomóoldalra (piros) a folyadék térfogatváltozás nélkül, amely egyenletes és lökésmentes
folyadékáramot eredményez. Ahol szétnyílnak egymásból az orsók ott térfogat növekedés
(szívóoldal), ahol egymásba záródnak térfogat csökkenés (nyomóoldal) van. A meghajtó orsó
és a két külső orsó között nincs folyadékszállítás, mert a menet árkok egymásba záródnak
(hasonló analógiára, mint a külső fogazású fogaskerék szivattyúknál). Fontos kiemelni, hogy
hidromotorként nem használható.

Az orbit rendszerű energia ellátok főbb műszaki paraméterei: 250 bar maximális nyomás,
900-1800 ford./perc fordulatszám, 3,5-100 ml/ford a térfogatárama. (13_16a_orbit
szivattyú.jpg)
A csavarorsós energia átalakítók előnyei:
- kevésbé érzékeny a szennyeződésekre
- strapabíró, megbízható kialakítás
- beépítési helyzetre nincs megkötés
hátrányai:
- alacsonyabb nyomásérték
- viszonylag bonyolult kialakítás
- nem állítható a térfogatáram
Az orbit rendszerű energia átalakítókba két különleges kialakítású fogaskerék kapcsolódik
egymásba egy külső fogazású, amelynek a fogszáma eggyel kevesebb, mint a belső fogazású
fogaskeréké. Ebből adódóan a két fogaskerék között fordulatszám különbség adódik. A külső
fogazású (hajtó) fogaskerékkel azonos irányban forog csak lassabban a belsőfogazású
fogaskerék szivattyú. Az ábrán a kék színnel a szívó rész, piros színnel a nyomórész van
ábrázolva, ebből megállapítható a forgás irány, amely az óramutató járásával ellentétes. Ahol
szétnyílnak egymásból a speciális fogaskerekek ott térfogat növekedés (szívóoldal), ahol
egymásba záródnak térfogat csökkenés (nyomóoldal) van. Az ábrán jól látható, hogy
geometriailag mindig ugyanott van a szívási és a nyomási folyamat is, így tengelyirányban a
folyadék a vezérlőtárcsán keresztű bejuthat a szívótérbe és távozhat a nyomótérből a
nyomóvezetékbe. A vezérlőtárcsa az ábrán „F” betűvel van jelölve és közbetéttárcsként van
megnevezve, amely közel két 180°-os részt bezáró ívből áll az egyik a nyomócsatornával, a
másik a szívócsatornával van összeköttetésben.
Érdemes megjegyezni, hogy van olyan kisméretű orbit szivattyú, ahol a külsőfogazású
fogaskerék egytengelyű a házzal és ezáltal nem végez bolygó mozgást, de a tűzoltó
technikában alkalmazott hidraulikus rendszerek térfogatáram igényét nem elégítené ki.
(13_16a_orbit szivattyú vezérlőívei.jpg, 13_16a_orbit szivattyú jelképi jele.jpg, 13_16a_orbit
hidromotor jelképi jele.jpg)
14.a tétel: Ismertesse az axiáldugattyús energia-átalakítók típusait, felépítését és
működését. Mutassa be jelképi jelét!

Az axiáldugattyús energia átalakítóknak két jellemző kialakítása van:

- Ferdetengelyes axiáldugattyús energia átalakító
- Ferdetárcsás axiáldugattyús energia átalakító
Az axiáldugattyús energia átalakítók főbb műszaki paraméterei: 450 bar maximális nyomás,
1450-3400 ford./perc fordulatszám, 10-250 ml/ford a térfogatárama.
Az axiáldugattyús energia átalakítók előnyei:
- nagy energiasűrűség
- változtatható térfogatáram, kiváló szabályozási lehetőség (állandó
motorfordulatszám mellett értendő)
- viszonylag nagy nyomás
- jó hatásfok
- hidromotorként is hatékony

hátrányai:
- szennyeződésre érzékeny
- viszonylag költséges megoldás

Ferdetengelyes axiáldugattyús energia átalakító (14_14a_ferdetengelyes axiáldugattyús

szivattyú́ nem állítható.jpg)
Részei: 1(ház), 2 (hajtótengely), 3 (lökettárcsa), 4 (hengertömb), 5 és 6 (dugattyú a gömbfejű
dugattyúrúddal), 7 vezérlőtárcsa.
A szivattyúházban csapágyazott hajtótengely jobb oldala tárcsaként van kialakítva. A
lökettárcsa homlokoldalához gömbcsuklókkal kapcsolódnak a dugattyúk, amelyek minden
esetben páratlan számúak. A gömbfejű dugattyúrudat magában foglaló hengertömb szöget zár
be a hajtótengellyel. Ha forgatjuk a hajtótengelyt a gömbcsuklókon keresztül a dugattyúk
hajtják a hengertömböt, a hengertömbben a dugattyúk alternáló mozgást végeznek a
hajtótengely és a hengertömb által bezárt szög következtében. Minél nagyobb a bezárt szög,
annál nagyobb a dugattyúk lökete (szállított folyadék mennyisége), ha bezárt szög nulla a
szivattyú nem szállít folyadékot. Hengertömb irányából nézve a szivattyút az óramutató
járásával ellentétes a forgásirány, így a fölső dugattyú helyzetből kiindulva (dugattyú
legrövidebb hosszban van a hengertömbben) a dugattyú befelé mozdul a hengertömbbe,
amely térfogat csökkenést hoz létre (nyomó ütem). Az alsó dugattyú helyzetből kiindulva
ugyanezzel a forgásiránnyal térfogat növekedés jön létre vagyis szívó ütem. A szívási és
nyomási ütem is közel 180°-on keresztül fennáll. A folyadék a szívócsatornából illetve a
nyomócsatornába a vezérlő tárcsán keresztül áramlik, amely közel két 180°-os bab alakú
csatornákból áll (lásd az ábrán). A térfogat áram változtatást a hengertömb billentésével
valósítják meg (állandó fordulatszám) egy csavarorsó segítségével. Ha ellentétes irányban is
lehetséges a billentés a szállítási irány is megváltozik. Ha egytengelyű a meghajtó tengely a
hengertömbbel, akkor a szállítás nulla. A 1. ábrán állandó geometriai munkatérfogatú, a 2.
ábrán változtatható geometriai munkatérfogatú ferdetengelyes axiáldugattyús szivattyú
látható. (14_14a_ferdetengelyes axiáldugattyús szivattyú́ állítható.jpg)

Ferdetárcsás axiáldugattyús energia átalakító

(14_14a_ferdetárcsás axiáldugattyús szivattyú.jpg)
A szivattyú házban a hajtó tengely (6) és a retesszel a tengelyhez kapcsolódó hengertömb (4)
csapágyazva van. A hengertömb furataiban helyezkednek el a dugattyúk (3). A dugattyúk
végein csúszó saruk (2) találhatók, amelyek erőkényszer (rugóerő) hatására a ferde tárcsára
(1) nyomódnak. A dugattyúk ebből adódóan alternáló mozgást végeznek a hengertömbben. A
dugattyúk löket hosszát a ferde tárcsa dőlésszöge határozza meg, minél nagyobb a dőlésszög
annál nagyobb a lökethossz és a szállított folyadék mennyisége. Ha derékszöget zár be a
tárcsa a hajtótengellyel a szállított folyadék mennyisége nulla, és ha a dőlésszög ellentétes
irányban változik a szállítás iránya is megváltozik. Hengertömb irányából nézve a szivattyút
az óramutató járásával ellentétes a forgásirány, így a fölső dugattyú helyzetből kiindulva
(dugattyú legrövidebb hosszban van a hengertömbben) a dugattyú befelé mozdul a
hengertömbbe, amely térfogat csökkenést hoz létre (nyomó ütem). Az alsó dugattyú
helyzetből kiindulva ugyanezzel a forgásiránnyal térfogat növekedés jön létre, vagyis szívó
ütem. A szívási és nyomási ütem is közel 180°-on keresztül fennáll. A szívó és nyomóoldal a
vezérlőtárcsán keresztül kapcsolódik a hengertömbhöz, amely teljesen hasonlóan néz ki, mint
a ferdetengelyes kivitelnél.
(14_14a_ferdetárcsás és tengelyes axiáldugattyús hidromotorok jelképi jelei.png
14_14a_ferdetárcsás és tengelyes axiáldugattyús szivattyúk jelképi jelei.png)

15.a tétel: Ismertesse az radiáldugattyús energia-átalakítók típusait, felépítését és

működését. Mutassa be jelképi jelét!

A radiáldugattyús energia átalakítóknak két jellemző kialakítása van:

- Külső vezérlőpályás radiáldugattyús energia átalakító (15_15a_külső
vezérlőpályás radiálduggattyús szivattyú.jpg)
- Belső vezérlőpályás radiáldugattyús energia átalakító (15_15a_belső vezérlőpályás
radiálduggattyús szivattyú.jpg)
Az radiálduggattyús energia átalakítók főbb műszaki paraméterei: 700 bar maximális nyomás,
2000-3400 ford./perc fordulatszám, 2-100 ml/ford a térfogatárama.
Az radiáldugattyús energia átalakítók előnyei:
- viszonylag nagy teljesítménysűrűség
- változtatható térfogatáram (állandó motorfordulatszám mellett értendő)
- elérhető legnagyobb nyomás
- jó hatásfok
hátrányai:
- szennyeződésre érzékeny
- viszonylag költséges megoldás

Külső vezérlőpályás radiáldugattyús energia átalakító

(15_15a_külső vezérlőpályás radiálduggattyús szivattyú.jpg)
A szivattyú lényegében az (1) házból, a (2) excentertengelyből és a (3) szivattyúelemekből áll,
amelyek a (4) dugattyút, az (5) szívószelepet és a (6) nyomószelepet foglalják magukban. Egy
szivattyú elem önmagában véve is egy működőképes, egydugattyús szivattyú, és a házra van
rácsavarozva. A dugattyúkat a szivattyúelemek furatai vezetik meg és a rúgok nyomják rá az
excentertengelyre. Mindegyik dugattyú tengelyfordulatonként két löketet végez, vagyis egy
szívó és egy nyomóütemet. A szivattyú az excentertengely forgásakor egy, a tengelyben lévő
axiális furaton át folyadékot (kék) szív fel, amely a radiális furatokon keresztül kifelé
csapódik, és a csatornákon át a szívószelephez kerül. A szívószelep egy szeleptányérból áll,
amelyet egy gyenge rugó nyom az ülékre. A dugattyúnak a tengely közepe felé való
mozgásakor (az excenter csökkenő pályáján mozog) megnő a hengertér. A szívószeleptányért
a keletkező szívás leemeli az ülékről, és a hengertér megtelik folyadékkal. Amikor ezt
követően a dugattyú a henger középponttól távolodik (az excenter növekvő pályáján mozog)
rányomja a szívószeleptányért az ülékre, és egyidejűleg a nyomószelep golyója is felemelkedi
az ülékről. A folyadék ezután az egyes szivattyúelemektől a házban lévő csatornákon
keresztül a nyomó csatlakozáshoz kerül. A lökettérfogatot a dugattyú átmérő, az excentricitás
nagysága és a dugattyúk száma határozza meg. Azért, hogy a folyadékáram egyenlőtlensége
minél kisebb legyen, páratlan számú dugattyút alkalmaznak. Ennél a megoldásnál nincsen
lehetőség térfogatáram változtatásra állandó fordulatszám mellett. A szelepelt kivitelű
energiaátalakítók hidromotorként nem alkalmazhatóak.

Belső vezérlőpályás radiáldugattyús energia átalakító

(15_15a_belső vezérlőpályás radiálduggattyús szivattyú.jpg)
Kívülről befelé haladva az alábbi fő részek találhatók: állórészgyűrű (vezérlőpálya), forgórész
amelynek sugárirányú furataiban helyezkednek el a dugattyúk és vezérlőtengely. A vezérlő
tengely áll, amely körül forog a forgórész. A vezérlő tengelyben szívó-nyomó csatornák
találhatóak (hasonló kiképzésben, mint az axiális szivattyúknál a vezérlőtárcsa), amelyek
érintkezik a dugattyúk belső nyitott furataival és kívülről a szívó- és nyomóvezetékkel. A
dugattyúk állórészgyűrűvel való állandó érintkezését az alábbi módokon oldják meg:
-rugóerő
-centrifugális erő
-dugattyú alá vezetett folyadéknyomás.
A dugattyúk száma páratlan az egyenletesebb szállítás érdekében. Ha a dugattyú a
forgásirányból adódóan a vezérlő tengelytől fokozatosan távolodik, térfogat növekedés jön
létre és a vezérlőtengely közel 180°-os szívó furatán folyadék áramlik a forgórész
hengerfuratába. Ha a dugattyú a vezérlő tengelyhez fokozatosan közeledik, térfogat csökkenés
van, vagyis nyomás jön létre és a vezérlőtengely furatán a nyomócsatornába áramlik a
folyadék. A szivattyú alkalmas állandó fordulatszám mellett térfogatáram változtatásra. A
térfogatáram változtatás, úgy oldható meg, hogy az állórészgyűrűt a vezérlő tengely
középpontjához képest eltoljuk. Minél nagyobb az eltolás mértéke, annál nagyobb a szállított
folyadékáram nagysága, és ha egybeesik az állórészgyűrű és a vezérlőtengely középpontja a
szállítás megszűnik.
(15_15a_külsővezérlőpályás radiálduggattyús szivattyú́ jelképi jele.jpg, 15_15a_belső
vezérlőpályás radiálduggattyús hidromotorok jelképi jelei.png, 15_15a_belső vezérlőpályás
radiálduggattyús szivattyú́ jelképi jelei.png)
18.a. tétel: Ismertesse a hidraulikus munkahengerek fajtáit, felépítésüket és működési
jellegzetességeiket (jelképi jel és magyarázat).

A hidraulikus munkahengerek a hidraulikus fogyasztók azon eleme, amely egyenesvonalú

mozgássá alakítja a hidraulikus energiát (p*Q). A munkahengerek legtöbbször csuklókon
keresztül kapcsolódnak a működtetett mechanikus elemekhez (pl.:gémszerkezetekhez,
hátfalemelőhöz). Az erő- és mozgáskifejtésen túl találkozhatunk velük vezérlő és szabályozó
körfolyamatokban is.
Munkahengerek csoportosítása és jelképi jelük 7.1 ábrán látható. (16_18a_munkahengerek
csoportosítása.jpg)
Munkahengerek általános felépítése az ábrán látható. (16_18a_munkahengerek
általánosfelépítése.jpg)
A két oldalról működtetett munkahengerek két olajvezető csatornával rendelkeznek. Ha az
egyik csatornán nagynyomású olajat vezetünk a szivattyú irányából, akkor a dugattyú
felületén erő ébred (amelyet dugattyúrúdon keresztül felhasználunk munkavégzésre) és a
dugattyú másik oldalán az elmozdulás következtében az olajat kipréseljük a tartály irányába.
Ha ellentétes mozgást szeretnénk produkálni ellentétes olajvezető csatornán kell a nyomással
rendelkező olajat bevezetni és a másikon pedig elvezetni. Így közel azonos erőt tudunk
kifejteni mindkét löket irányban, amely hatalmas előny az egy oldalról működtetett
munkahengerekkel szemben. Az egy oldalról működtetett munkahengerek közös jellemzője,
hogy csak egy löketüket hozza létre a bevezetett folyadék (ezért csak egy csatlakozással
rendelkeznek), amit erőkifejtésre, munkavégzésre lehet használni. A dugattyú visszatérítését
külső erő vagy a hengerbe épített nyomórugó végzi
Egy oldalról működtetett munkahenger fajták:
- Súlyvisszatérítésű munkahenger: egyik jellemző alkalmazása villástargoncák
esetében van, a munkalöket felemeli a kívánt terhet, majd a villa súlya elég a
munkafolyadék kiszorítására a munkahengerből. (16_18a_egyoldalról működtetett
súlyvisszatérítésű munk.jpg)
- Rugóvisszatérítésű munkahenger: jellemzően segédfunkcióra alkalmazzák, mint
például munkavégző elemek rögzítésére. A munkavégző elem oldásához
hidraulika folyadékot vezetünk a munkahengerbe, így a rögzítés megszűnik, majd
egy másik munkavégző elem kerül a rögzítési pontra, ekkor a vezérlést
megszüntetve a munkafolyadék visszaáramlik a tartályba. (16_18a_egyoldalról
működtetett rugóvisszatérítésű munk.jpg)
- Teleszkópos munkahenger: Olyan dugattyú nélküli munkahenger, mely több
csőhenger összeépítéséből jön létre. A finoman megmunkált csőtagok egyszerre
töltik be a henger és a dugattyúrúd szerepét. Jól tömítetten illeszkednek
egymásban, elmozdulásuk a hengeren belül lehatárolt. Jellemzői: kis beépítési
méret, nagy löket hossz, kitolt állapotban érzékeny a kihajlásra. Tipikus
felhasználása a billentős platójú teherautók. (16_18a_egyoldalról működtetett
teleszkópos munk.jpg)
- Búvárdugattyús munkahenger: A dugattyú szerepét a vastag dugattyúrúd tölti be.
Érzéketlen a kihajlásra, legtöbbször lengőhídra épített stabilizációs szerkezetként
használják. (16_18a_egyoldalról működtetett búvárdugattyús munk.jpg)

Két oldalról működtetett munkahengerek:

Két típusának működésbéli különbségét hangsúlyoznám ki.
- Differenciál dugattyús munkahenger: Vizsgáljuk meg a munkahenger
dugattyújának hasznos felületét a dugattyúrúd oldalról és az ellenkező oldalról is.
A dugattyúrúd oldaláról azt tapasztaljuk, hogy a dugattyú felületéből ki kell vonni
a dugattyúrúd felületét, ezáltal kisebb felületen hasznosul a nyomás, így kisebb
 lesz az ébredő erő. De a dugattyúrúd a hengerteret is lecsökkenti, ezáltal
ugyanolyan folyadékáram mellett (kontinuitás törvénye) a sebessége nagyobb lesz.
Az ellentétes oldalon nagyobb a dugattyú felület, így az ébredő erő is nagyobb
lesz. Össze foglalva: ha befelé mozdul a dugattyúrúd kisebb erőt tud kifejteni, de
nagyobb lesz a sebessége, ha kifelé mozdul nagyobb lesz a kifejthető erő (azonos
nyomáson), de lassabban fog mozogni (ugyanakkora térfogatáram mellett).
(16_18a_differenciáldugattyús munkahenger.jpg)
- Átmenő dugattyús /szinkrondugattyús/ munkahenger: Ha azonos méretű
dugattyúrudak kapcsolódnak a dugattyú mindkét oldalához, akkor mindkét
hengertérben ugyanakkora lesz a hasznos felület és a folyadék által kitölthető
térfogat, ezáltal azonos nyomás és térfogatáram esetén az ébredő erő és a
dugattyúrúd sebesség is megegyezik mindkét irányban. Alkalmazása jellemzően
kormányhidraulika munkahengerként fordul elő. (16_18a_szinkrondugattyús
munkahenger.jpg)

(Ezek bárhova jók:16_18a_létra munkahengerei.jpg, 16_18a_létra támlábai.jpg)

Munkahenger tömítőelemei
A hidraulikaolaj tömítő funkciója sokszor nem elegendő, így gondoskodni kell tömítőelemek
elhelyezéséről. A tömítő elemek nélkül a szivárgás a rendszerben nagy résolaj veszteséget
okozna, amely sebesség és erő csökkenéshez vezetne, vagyis lecsökkenne a hidraulikus
teljesítmény. Ha a kezelő a munkahengernél szivárgást észlel, az alábbi tömítőelem hibák
okozhatják. A munkahengerben elhelyezett tömítések nyugvó (statikus) vagy mozgó
(dinamikus) tömítések lehetnek aszerint, hogy álló vagy mozgó alkatrésszel érintkeznek.
(16_18a_munkahenger tömítőelemei.jpg),
- Statikus tömítés: csőcsatlakozásnál lévő tömítés (3,7); csőhenger és a hengerfedél
között elhelyezett tömítés (4,6)
- Dinamikus tömítés: dugattyúrúd és a hengerfedél közötti tömítés (2); dugattyún
elhelyezett tömítés (5); szennylehúzó gyűrű (1).
A dugattyún elhelyezett tömítések elnevezése és leírása a következő ábrákon látható.
(16_18a_dugattyún elhelyezett tömítések.jpg, 16_18a_sérült tömítőelemek.jpg,
16_18a_tömítéscsomag.jpg)

19.a. tétel: Ismertesse a munkahengerek véghelyzet csillapításának jelentőségét és

megoldási módjait! Mutassa be jelképi jelüket!

A hidraulikus munkahengerek véghelyzet csillapításának fontos szerepe van a munkavégző

elem mozgásának fokozatos leállításában és elindításában, valamint a munkahengerek
élettartamának megőrzésében. Azért fontos munkavégző elem, mert végállás közeli
állapotában fokozatosan csillapított mozgáslassítás hajt végre, megelőzve a tehetetlenségből
adódó belengést a szerkezetnél, amely balesethez is vezethetne. Vegyük például az emelő
kosárral való épület vagy műtárgyközelítést a munkahenger véghelyzet közeli állapotában,
amikor a több száz kilós tömeg beleng és neki csapódik az épületnek. Ugyan erre az
analógiára képzeljük el, hogy egy darus gépjármű több tíz tonnát emel, és ekkor leng be az
emelt teher, még a daru is felborulna az ébredő dinamikus erők hatására.
A munkahenger véghelyzet csillapításának lehetőségeit és jelképi jeleit az ábrán láthatjuk.
(16_18a_munkahengerek csoportosítása.jpg)
A löketvégi fékezés úgy működik, hogy véghelyzet közelében a fékezőelem lezárja a normál
keresztmetszetű folyadék csatlakozást és a dugattyú a hátralévő lökethosszon már csak a
fojtófuraton keresztül tudja kitolni a maradék hidraulika olajat. A fojtó furaton keresztüli
áramlás a szűk keresztmetszet miatt jóval lassabb, ezáltal a véghelyzet közelében lelassul a
dugattyúrúd mozgása. Így elkerülhetök a káros lengések és a hengerfedél dugattyú
nagysebességű találkozása. A képen egy állítható egyszeres löketvégi fékezéssel rendelkező
munkahenger részlet látható. Az állítási lehetőséget a fojtófuraton elhelyezett állítócsavar
teszi lehetővé.
(17_19a_munkahenger véghelyzet csillapítás magyarázata.jpg, 17_19a_munkahenger
véghelyzet csillapítása.jpg)

20.a. tétel: Ismertesse a határozott szögelfordulású motorok típusait, felépítését és

működését! Mutassa be jelképi jelüket!

A határozott szögelfordulású motorok olyan fogyasztók, amelyek nem végeznek teljes

körülfordulást, de a fordulási folyamat precízen szabályozható és megállítható lengések
nélkül. Az alábbi ábrán látható két elhelyezési lehetőségük.
(18_20a_határozottszögelfordulású motorok.jpg)
Két fő típusuk van:
- Forgató henger
- Lengőmotor

Forgatóhenger
(18_20a_forgatóhenger.jpg)
Valójában olyan kettős működésű hidraulikus munkahengerről van szó, melynek
dugattyúrúdja fogaslécként van kialakítva. A rúd mindkét oldalán dugattyú található. Ezt a
szerelési egységet munkahengerbe helyezik. A dugattyúrúd fogasléc kiképzése fogaskerékhez
kapcsolódik. A fogaskerék egy tengelyen van rögzítve retesz segítségével, amely a
dugattyúrúd elmozdulás hatására elfordul, magával fordítva a tengelyt is. Attól függően, hogy
melyik oldalon vezetjük be a hengerbe a munkafolyadékot a tengely jobbra, illetve balra
fordul. Tekintettel arra, hogy a dugattyú-dugattyúrúd a hengeren belül ütköztetve van, a
szögelfordulás állítható, behatárolható.

Lengőmotor
(18_20a_lengőmotor.jpg)
A lengőmotor kettős működésű lapátos fogyasztó. A házban (2) csapágyazott tengelyhez (3)
lapát (1) kapcsolódik, mely a ház belső terét két olajkamrára osztja, és a tengellyel együtt
elfordul. A ház része a szektorzár (6), melyben rugóterhelésű (5) tömítőlap (4) foglal helyet és
támaszkodik a tengelyhez. A házban olaj be- és elvezető csatornák (7) találhatók.
Ha a ház baloldali folyadék csatornájához kerül a folyadék hozzávezetés a lapát a nyíl
irányában jobb felé fordul (jobb oldalról kitolva maga előtt a folyadékot) és a tengelyt az
óramutató járásával megegyezően fordítva, amíg a szektorzár nem határolja le a mozgást.
Ha a folyadék hozzávezetés irányát megváltoztatjuk, az elfordulás ellentétes irányban
játszódik le. A lapát elfordulásának mértékét a szektorzár határolja a lapát
elmozdíthatóságának érdekében, mert ha lezárjuk a folyadékcsatornát a lapát élével a
működést meggátoljuk.
(18_20a_hazszögmot jelképi jel.jpg)
21.a. tétel: Ismertesse a fojtószelepek feladatát, fajtáit és beépítésük jellegzetességeit!
Mutassa be jelképi jelüket!

A fojtó szelepek a térfogatáram beállítására, változtatására szolgálnak, ezáltal a fogyasztók

sebességének meghatározására. A térfogatáramot fojtással, keresztmetszet csökkentéssel
szabályozzuk, amely átfolyási ellenállást okoz és leküzdése csökkenő térfogatárammal jár.
(áramirányítók fajtái: fojtó szelepek, fojtó- visszacsapó szelepek, áramállandósítók).
Fojtóknál a folyadékáram függ a fojtó előtti és utáni nyomás különbségétől is, ezért fojtókat
akkor alkalmazunk, ha a munkaellenállás közel állandó vagy a terhelés változásával
bekövetkező sebesség változás nem játszik szerepet, vagy egyenesen kívánatos.
Fojtó fajtái:
- Fojtófurat: olyan kialakítás, ahol a keresztmetszet csökkenés hossza nagyobb, mint
az átmérője. A munkafolyadék viszkozitására érzékeny, dermedt olajnál rendkívül
lassú a hidraulika folyadék sebessége, ezáltal a fogyasztó sebessége (a hidraulikus
rendszer üzem meleg állapotra hozása nagyon fontos a munkafolyamatok
megkezdése előtt) (19_21a_állandó fojtású fojtófurat.jpg)
- Fojtórés: hossza gyakorlatilag nulla, így a viszkozitás változás (amely
hőmérsékletfüggő) nem okoz mennyiségi változást az áramlásban, ezért kedvezőbb
kialakítás. (19_21a_állandó fojtású fojtórés.jpg)
A fojtókon történő áramlás mindkét irányból működik, nem okoz áramlási problémát. A
fojtók lehetnek állandó fojtásúak, illetve változtatható fojtásúak. Mindkét változat látható az
ábrákon.
Változtatható fojtású fojtófuratnál egy kúpos végű menetes csap segítségével oldják meg a
keresztmetszet változtatást. Ha betekerjük a menetes csapot, csökken a sebesség, ha kifelé,
akkor nő a fogyasztó sebessége. (19_21a_változtatható fojtású fojtófurat.jpg)
Változtatható fojtású fojtórésnél ferdére köszörült fojtócsap változtatja az átfolyás
keresztmetszetét. A hengeres csap palástjának ferde éle fordul el egy téglalap alakú nyílás
előtt, növelve vagy csökkentve annak keresztmetszetét. (19_21a_változtatható fojtású
fojtórés.jpg)

Videó készíthető róla!!!

22.a. tétel: Ismertesse az egyszerű visszacsapó szelepek feladatát, fajtáit és beépítésük

jellegzetességeit! Mutassa be jelképi jelüket!

A visszacsapó szelepeknek a hidraulikus rendszerben az a feladatuk, hogy a folyadékáramot

lehetőleg az egyik irányban elzárják, ellenkező irányban pedig szabad átfolyást engedjenek.
Funkciójuk és működésük független a gépkezelő irányító törekvéseitől. A visszacsapó
szelepek ülékes kivitelben készülnek, és ennek megfelelően szivárgásmentesen zárnak.
Zárótestként rendszerint golyót, kúpot vagy tányért használnak.
Kialakítás szerint lehetnek:
- rugó nélküli visszacsapó szelep (20_22a_egyszerű visszacsapó szelep
rugóvisszatérítés nélkül jelképi jel.jpg)
- rugó-visszatérítésű visszacsapó szelep (20_22a_rugó-visszatérítésű visszacsapó
szelep jelképi jellel.jpg, 20_22a_rugó-visszatérítésű visszacsapó szelep
működése.jpg)
A metszetrajz egyszerű rugó-visszatérítéses visszacsapó szelepet mutat, amelynél a zárótest
(20_22a_kúpos zárótestű rugó-visszatérítéses visszacsapó szelep.jpg) (1) kúp, s ezt a (2) rugó
a házban lévő (3) ülékre nyomja. Ennél a szelepnél a beépítési helyzet tetszés szerinti lehet,
mivel a rugó mindig az üléken tartja a zárótestet. Amikor a folyadék a jelzett irányban áramlik
át a szelepen, a folyadéknyomás leemeli a kúpot az ülékről, és szabaddá teszi az átfolyást. Az
ellenkező irányban a rugó és a folyadék az ülékre nyomja a kúpot és szivárgásmentesen zárja
a folyadék útját. A nyitónyomás a választott rugótól, annak előfeszítésétől és a nyomás alá
kerülő kúpfelülettől függ. A nyitónyomás alkalmazástól függően rendszerint 0,5 és 3 bar
közötti. Kis nyitónyomású szelepeket alkalmazunk fojtási hely megkerülésére, átfolyási irány
egyszerű lezárására. Nagy nyitónyomású (3 bar) szelepeket eltömődésre hajlamos
hidraulikusegységek (szűrők) megkerülésére használnak.

Rugó nélküli visszacsapó szelepesetében a beépítési helyzetnek mindig függőlegesnek kell

lennie. Ekkor a zárótest nyugalmi helyzetben saját súlyánál fogva az üléken nyugszik.

A visszacsapó szelep alkalmazására nézzünk néhány példát hidraulikus körben ábrázolva:

(20_22a_ visszacsapó szelep beépítése és alkalmazása.jpg)
1. A fogyasztó sebességét csak egyik irányban lassítjuk
2. Szivattyú meghibásodása esetén a hidraulikus rendszerben létrehozott állapotot
megtartja
3. Eltömődőt szűrő megkerülése, hogy a rendszer folyadék ellátása biztosítva legyen

23.a. tétel: Ismertesse a fojtó- visszacsapó szelepek kialakítását, feladatát és beépítésük

jellegzetességeit! (jelképi jel és magyarázat)

Ismerjük külön a fojtószelep (áramirányító) és visszacsapó szelep (útirányító) feladatát. Egy

fojtószelep beépítése esetén a fogyasztó sebességét mindkét irányban lassítja akkor is, ha a
visszatérő ágban található. Ha a két szelepet párhuzamosan kötjük lehetőség adódik rá, hogy a
folyadék az egyik irányban a fojtón keresztül áramoljon, lassítva a fogyasztó sebességét, a
másik irányban megkerülve a fojtót a visszacsapó szelepen keresztül áramoljon fojtás nélkül.
Így lehetőség nyílik arra, hogy ugyanazon fogyasztó kétirányú mozgása nagymértékben eltérő
sebességű legyen.
Elvi működését és szerkezeti felépítését nézzük az alábbi ábrán. Az első ábrát szemlélve a
folyadékáramlás A-ból B irányú. (21_23a_fojtó- visszacsapó szelep zártállás.jpg) Ez az
áramlás a visszacsapó szelep záróiránya, tehát rajta keresztül folyadék nem halad át. Így a
teljes folyadékmennyiség a fojtószelepre irányul, ahol a térfogatáramot és a vezérelt
sebességet a fojtórés határozza meg. A másik ábrán B-ból A irányú áramlás esetén a folyadék
nyomás az ülékről a záróelemet elemeli és rajta keresztül ellenállás nélkül szabadon áramlik
át, így a fojtórés gyakorlatilag nem játszik szerepet. (21_23a_fojtó- visszacsapó szelep nyitott
állás.jpg)
Nézzünk egy hidraulikus körbe beépített fojtó- visszacsapó szelepet. (21_23a_fojtó-
visszacsapó szelep beépítése.jpg) Ha az útváltó szelepet 1-es állásba kapcsoljuk, a „P”
nyomófolyadék az „A” munkacsatornán keresztül áramlik megkerülve a fojtót a visszacsapó
szelepen keresztül ezzel létrehozva a dugattyú normál löketű sebességét. A 2-es állásban a
„B” munkacsatornán keresztül áramlik a munkafolyadék a dugattyúrudat lassan visszahúzva,
mert a folyadék zárja a visszacsapó szelepet és a teljes térfogatáram fojtón keresztül megy.

Videó készíthető róla!!!

24.a. tétel: Ismertesse a vezérelt visszacsapó szelepek feladatát, típusait és beépítésük

jellegzetes megoldásait! Mutassa be jelképi jelüket!

A vezérelt visszacsapó szelepek azon túl, hogy ellátják az egyszerű visszacsapó szelepek
feladatát is (szivárgásmentes zárás), zárási irányban is lehetővé teszik a folyadék áramlását.
Felhasználási lehetőségeik:
- Nyomás alatt álló vezeték szakaszok elzárása
 - Biztosításként a teher lesüllyedése ellen, illetve vezetéktörés esetén
- Hidraulikusan meghatározott helyzetben tartott fogyasztók kúszó mozgásának
megakadályozására
Nézzük az alábbi egyszerűsített ábrákon a vezérelt visszacsapó szelep működését.
Az 1-es ábrán az alaphelyzetet látjuk, amikor a szelep megakadályozza a folyadék
visszaáramlását. „B” –ből nem tud „A” irányába áramolni a folyadék. (22_24a_vezérelt
visszacsapó szelep alapállás.jpg)Tehát a rugóerő és a folyadék nyomása az ülékre szorítja a
szelepet. Az ábrán négy darab furat látható:
- „B” munkaági csatlakozó (ebből az irányból zár a szelep)
- „A” munkaági csatlakozó (ebből az irányból nyit a szelep)
- „L” résolaj elvezetés (Vezérlőtolattyú dugattyú részénél és a tolórúd részénél
szivárgó olaj elvezetésére szolgál)
- „x” vezérlőág (a záróelem elmozdítását teszi lehetővé)
Az ábra baloldalán vezérlőtolattyú látható, jobb oldalán a záróelem (szelep). Ez az alaphelyzet
biztosítja a beállított hidraulikus rendszer rögzítettségét, például a kitalpalt emelő támlábainak
mozdulatlanságát nyomásváltozástól függetlenül.
A 2-es ábra azt mutatja a fenti példa alapján, amikor a kitalpalási folyamat történik.
(22_24a_vezérelt visszacsapó szelep nyitó állás.jpg) Az „A” munkaági csatlakozón érkező
folyadék a rugó erő ellenében elnyomja az ülékről a záróelemet, és a folyadék a „B”
munkaági csatlakozón keresztül a fogyasztóba áramlik (kitoljuk a támlábat).
A 3-as ábra a visszatalpalási folyamatot szemlélteti. (22_24a_vezérelt visszacsapó
szelep vezérelt állás.jpg ) (Normál visszacsapó szelep esetén a visszatalpalást nem tudnánk
megtenni.) Ha a kezelő a folyadék áramot a zárás irányba továbbítja, akkor az „x”
vezérlőágon a folyadék a vezérlőtolattyú ball oldalára kerül és a záróelemet eltolja az ülékről
és biztosítja a folyadékáramlást. Ez úgy lehetséges, hogy a vezérlőtolattyú felülete nagyobb a
záróelem felületénél, és a vezérlőág segítségével mind a két felületre ugyanakkora nyomás
hat. A vezérlő elem felületén ébredő erő legyőzi a záróelemen ébredő erő és a rugóerő
együttesét, így biztosítva a folyadék áram útját. A résolaj elvezetés megakadályozza a tolattyú
folyadék általi kitámasztását, megelőzve a működési zavarokat.
A kitalpalás rendszerét láthatjuk egyszerűsített hidraulikus körfolyamatban.
(22_24a_vezérelt visszacsapó szelep hidraulikus körfolyamban.jpg) A kitalpalási folyamat az
útváltó jobb oldali állásában, a visszatalpalás a ball oldali állásában történik meg.
(22_24a_vezérelt visszacsapó szelep jelképi jel.jpg)

Videó készíthető róla!!!

6.b. tétel: Ismertesse a nyomáshatárolók feladatát, működését és leggyakoribb

alkalmazási helyeit a hidraulikus rendszeren belül (jelképi jel és magyarázat)!

A nyomáshatároló szelep több igenfontos feladatot lát el:

- A legfontosabb feladata a túlterhelés elleni védelem, ezért is hívják biztonsági
szelepnek. (A volumetrikus elven működő szivattyúk esetén elengedhetetlen
nyomás határoló használata, különben a rendszer zárása esetén szerkezeti elemek
sérülnek. Minden hidraulikus elemnek megvan határozva a megengedett
legnagyobb nyomáshatára, amely fölötti nyomásértékkel terhelni tilos!)
- Előfeszítés, ellentartás
- Hidraulikus fékezés pl. zárt rendszerű hidrosztatikus futóműhajtásnál
- Jelképzés pl. nyomásfüggő sorrendvezérlés esetén.
Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló részei:
- zárótest
- ülék
- rugó
- állító csavar

A zárótest a rugó előfeszítésének megfelelően az ülékre nyomódik. A rugótér a tartály felé

tehermentesítve van. A rendszerben lévő nyomás hat a zárótest felületére. A nyomás és a
felület szorzata adja az erőt, amely a rugóerővel szemben hat. Ha a rugóerő nagyobb a
zárótestre ható erőnél (a nyomás nem érte el a beállított értéket) a rendszer zárt marad.
(23_6b_nyomáshatároló zárt állás.jpg) Ellenkező esetben a zárótest az ülékről elmozdul és a
munkafolyadék a tartályba távozik, míg a beállított nyomásérték alá esik a rendszer nyomása.
A folyadéknak a nyomáshatárolón keresztül történő áramlása esetén a hidraulikusenergia
jelentős része hővé alakul át. (23_6b_nyomáshatároló nyitott állás.jpg)

Hidraulikus rendszerben elsődlegesen a szivattyú által létre hozott túlnyomást kell határolni,
ezért a nyomáshatárolót a szivattyú után (még az útváltó előtt) a nyomóvezetékbe
párhuzamosan építjük be. Ezt a beépítési módot primer vagy elsődleges nyomáshatárolónak
hívjuk. Ha az útváltó a nyomóágat egybenyitja a fogyasztóval (pl. munkahenger), akkor a
primer nyomáshatároló a fogyasztót is védi. Ha az útváltó olyan állásban van, hogy a
nyomóág nincs összekötve a fogyasztóval, akkor nincsen túlterhelés ellen védve a
munkahenger. Ezért szükséges elhelyezni egy úgynevezett szekunder vagy másodlagos
nyomáshatárolót, amely csak a hozzá kapcsolódó vezetékszakaszt és munkateret védi a
túlterhelés ellen. A szekunder nyomáshatároló zárt munkaági csatlakozók esetén (A;B) csak
akkor tud folyadékot elengedni (határolni), ha a tartályból egy visszacsapó szelepen keresztül
folyadék áramlik a fogyasztó másik oldalára, vagyis elmozdul a fogyasztó.
(23_6b_nyomáshatároló elhelyezése.jpg)

Videó készíthető róla!!!

14.b. tétel: Ismertesse a hidraulikus munkafolyadékok feladatát, fajtáit és jellemezze

azokat!

Munkafolyadékok fajtái fejlődésük szerint:

- A legrégebben alkalmazott folyadék a víz. Tiszta formában a mai gépeknél nem
használják. Számos tulajdonsága kedvezőtlen: erősen hőmérsékletfüggő, korrozív
tulajdonságok, rossz kenőképesség.
- Víz és ásványi olaj keveréke, emulzió formájában stabil rendszereknél állandó
folyadék keringetés mellett tűzálló munkafolyadékként használják. Tulajdonságai
jobbak a víznél, de nem elégítik ki a mobilgépek igényeit.
- Ásványi olaj alapú hidraulika olaj, amely kőolaj lepárlás megfelelő frakciójából
készül. Igen széles körben elterjedt a kedvező árfekvése miatt, de olajcsere
periódusa sűrűbb a szintetikus munkafolyadékoknál.
- A szintetikus munkafolyadék mesterséges úton előállított kedvező tulajdonságú
munkafolyadék, gyártási költségei magasabbak. A tűzoltó technikában támasztott
magas követelmények többségében a szintetikus hidraulika olajat követelik meg.
Meg kell említeni, hogy a tűzoltó munkafolyadékok nem teljesítik a normál hidraulika olajok
kedvező tulajdonságait, csökkentik a rendszer élettartalmát, ezért csak indokolt esetben
alkalmazhatóak. (Vízmentes tűzálló folyadékok főbb fajtái: foszfát-észterek, klórozott
szintetikus folyadékok, foszfát-észterek és klórozott folyadékok keveréke, foszfát-észterek és
klórozott folyadékok keveréke ásványi olajokkal.)

Munkafolyadékok feladata:
- Legfontosabb feladata az energia közvetítése
- Kenés, mérsékelik a súrlódást és az abból származó kopást
- Tömítési feladat, az illesztési hézagokat kitölti és tömítettebbé teszi a mozgó
elemeket
- Korrózió ellen védik az alkatrészeket
- Szennyeződések kismértékű elnyelése
Munkafolyadékokkal szembeni elvárások:
- közel állandó viszkozitás (hőmérséklet függő)
- magas élettartam (oxidációgátlás)
- jó kenőképesség
- jó hőátadó képesség
- alacsony gázelnyelő képesség
- kis illékonyság
- egészségre és környezetre ártalmatlan legyen
Ezeket az elvárásokat adalék anyagok hozzáadásával érik el a hidraulika olajoknál, minél több
igénynek felel meg, annál drágább az olaj.

Kezelő szempontjából fontos tudnivalók:

- Csak az adott gép műszaki leírásába engedélyezett olajat használhatjuk
- Különböző olajokat ne keverjük, ha utántöltünk kizárólag ugyanazzal a fajta olajjal
- Olajszint ellenőrzés a munkafolyamat megkezdése előtt, alaphelyzetben (Mert, ha
munkafolyamat közben ellenőrzünk és a folyadék egy része a fogyasztókban van a
szint alacsony lesz, utánatöltve, majd alaphelyzetbe visszakerülve a tartály sérülhet
és a munkafolyadék kifolyik.)
- A rendszert kis terheléssel melegítsük elő (ha a beavatkozás lehetővé teszi) a
megfelelő viszkozitás elérése érdekében, hogy a rendszer rendeltetés szerűen
üzemeljen.
- Az olajcsere periódusra figyeljünk oda és jelezzük
- A rendszer üzemi hőmérsékletét ne lépjük át, mert az olaj élettartama csökken
A viszkozitás hőmérsékletfüggő. Alacsony hőmérsékleten sűrűbb, nehezen folyó, így jobban
tömít, de nehezebben kerül a kenési helyekhez és lassabban mozognak a fogyasztók. Magas
hőmérsékleten romlik a tömítettség és bizonyos nyomásnál a kenési funkció is. Fontos az
előírt üzemi hőmérséklet betartása!

4.b. tétel: Ismertesse a munkafolyadék tartály, a hidraulikus rendszer csővezetékei, a

munkafolyadék hűtő és a nyomásmérő műszerek legfontosabb jellemzőit!

Munkafolyadék tartály (nyitott)

Feladatai:
- az olajkészlet tárolása és megóvása a környezeti hatásokkal szemben
- az olaj hűtése a tartály falain keresztül, a felület nagysága miatt jelentős hőt képes
leadni a környezetnek
- gázelválasztás, a tartályba áramló olaj kivált gáztartalmát a szívóoldaltól elvezeti
- ülepítés, a rendszerben keletkező szennyezőanyagok és egyéb káros alkotók
kiválása az olajból a tartályban töltött idő alatt
A hidraulika szivattyú a tartályból szívja az olajat. A tartálynak biztosítani kell a szivattyú
folyadék igényét úgy, hogy a fent említett feladatait teljesíti. Ez úgy lehetséges, ha a tartály
térfogata a szivattyú percenkénti térfogatáramának 3-5 szorosa, mert így kellő időt tölt a
folyadék a tartályban.
Az ábra segítségével nézzük meg a tartály működését. (25_4b_nyitott munkafolyadék
tartály.jpg) A tartály részei: olajbetöltő előszűrővel és levegőzővel (1), visszafolyó vezeték
(2), tisztító nyílás (3), szívóvezeték (4), olajszint ellenőrző ablak (5), olajleeresztő csavar
mágnessel (6), hullámtörő perforált lemezzel (7), tartályfala (8). A tartályba a visszafolyó
vezetéken jut be az olaj ball oldal felé áramolva így a leghosszabb út megtételére kényszerítve
az olajat, mert a szívóvezeték az ellenkező oldalon jobb oldalról jut a folyadékhoz. A kellő
idő eltöltése közben az olajból kiválik az elnyelődött gáz és leülepszik a szilárd szennyeződés
és lehűl a kellő mértékben. A szívó és nyomóvezeték olajterét egy perforált lemez választja el,
amely biztosítja, hogy csak regenerálódott olaj jusson a szívóvezetékbe. A kezelő szolgálat
átadás átvételkor a kémlelő ablakon keresztül (vagy nívópálca segítségével) ellenőrzi a
hidraulika olaj mennyiségét. Ha szükséges olajbetöltő nyíláson az előszűrőn keresztül utána
tölt. Ha az olaj nagymértékben károsodik az olajleeresztőn az olajat leengedjük és a tisztító
nyíláson keresztül kitisztítjuk a tartályt. A tartály mérete az általunk használt gépeken (daruk,
magasból mentők) elérhetik 300-400 litert is.
A hidraulikus tápegység olyan energiaellátó szerkezeti egység, amelynél a munkafolyadék
tartály egybe van építve a: szivattyúval, szűrővel, olajhűtővel és a nyomáshatárolóval.
A zárt hidraulika tartály nem rendelkezik szellőző nyílással és a tartályban pneumatikusan
vagy hidraulikusan előállított 0,4-0,6 bar túlnyomás uralkodik. (25_4b_zárt munkafolyadék
tartály jele.jpg)

Hidraulikus rendszer csővezetékei

A hidraulikus rendszer elemeit vezetékekkel kapcsoljuk össze a folyadékáram biztosítása
érdekében. Azokat az elemeket, melyek működés közben helyzetüket egymáshoz képest nem
változtatják, merev csővezetékekkel kötjük össze. A részleges elmozdulást végző elemeket
hajlékony vezetékek, tömlők kapcsolják egymáshoz. A hidraulikus tömlőkben nagy nyomás
uralkodik, ezért kis átmérővel készülnek, hogy a falvastagságuk vékony legyen (az átmérővel
négyzetesen nő a falvastagság. A hidraulikus vezetékek jelölése az ábrán látható.
(25_4b_hidraulika vezetékek jelölése.jpg) A központi forgócsatlakozó (forgóelosztó), olyan
szerkezeti egység között teremt folyadék összeköttetést, amelyek egymáshoz képest
folyamatos forgómozgást végeznek, mint például a magasból mentők forgótornya. A külső
hüvelyben lévő hornyok a forgás közben folyamatosan a tengelyben lévő furatokra nyílnak,
mely áramlási utakat tömítőelemek zárnak egymástól. Az ábrán látható a működése.
(25_4b_központi forgócsatlakozó.jpg)

Munkafolyadék hűtő
A hidraulikus rendszerbe bevezetett teljesítmény egy része hővé alakul, ezáltal a
munkafolyadék felmelegszik, ha a tartályban nem tud kellően lehűlni hűtőt kell alkalmazni. A
hűtő biztosítja azt, hogy a folyadék hőmérséklete ne emelkedjen az üzemi hőmérséklet fölé.
Hűtők fajtái:
- léghűtő (25_4b_levegő hűtő.jpg)
- vízhűtő (25_4b_vízhűtő.jpg)
A léghűtőnél a rendszerből visszaérkező folyadék egy ventilátorral hűtött csőkigyón keresztül
folyik a tartályba. Az olaj- léghűtő alapvető előnye, hogy a szükséges hűtőlevegő
gyakorlatilag mindenütt rendelkezésre áll. Hátránya, hogy magas hőmérsékletnél nem
hatékony és a hűtőventilátor hangos.
Vízhűtők vagy a vizet, vagy a munkafolyadékot hűtőkígyóban vezetik, miközben a
munkafolyadék illetve a víz a hűtőkígyó körül áramlik. Az olaj- vízhűtők hűtőteljesítménye
nagyobb a léghűtőnél, mert a víz és munkafolyadék között rendszerint nagyobb a hőmérséklet
különbség. Általában stabil rendszereknél alkalmazzák a vízszükséglet miatt.
Nyomásmérő műszerek

Legelterjedtebb fajtája a bourdon csöves manométer. A félkör alakú csőbe lévő folyadék
nyomásnövekedésének hatására a csövet ki akarja egyenesíteni, elmozdítva a mechanizmuson
keresztül a mutatót. Másik lehetséges fajtája a rugóterheléses nyomásmérő (hátránya a rugó
kilágyulása) (25_4b_bourdoncsőves manométer 1.jpg, 25_4b_bourdoncsőves manométer.jpg,
25_4b_manométer jelképi jele.png)

2.b. tétel: Ismertesse a szűrők feladatát a hidraulikus rendszeren belül! (elhelyezésük

szerinti típusai, jelképi jelük)

A hidraulika olaj üzemszerű karbantartását a szűrés biztosítja. Az olaj az egész rendszert

bejárja, ahol összeszedi a különböző szennyeződéseket, amelyeket a hidraulikus körfolyam
megóvása érdekében el kell távolítani. A rendszerben maradt szennyeződések kopáshoz,
eltömődéshez és végső soron hibás, balesetveszélyes működéshez vezetnek.
A szennyeződések halmazállapotuk szerint lehetnek:
- Szilárdak /mechanikai szennyezők/. Szilárdszennyezők: kopásból származó
fémrészecskék, öntőhomok, hegesztési reve, festékrészecskék, por, leváló tömítőelem
darabok.
- Folyékonyak /kémiai szennyezők/. Olaj oxidációja során keletkező gyantásodás,
kokszosodás, amely később eltömődéshez vezet. Az olaj elszíneződése és szaga utal
az oxidációs folyamatra.
A szennyező anyag mérete az illesztési hézaghoz képest lehet kisebb, nagyobb vagy közel
azonos. Kopás szempontjából a közel azonos méretű okozza a legnagyobb problémát, mert
beékelődve az illesztési felületet felsérti. A nagyobb méretűek eltömődéshez vezethetnek.
Bizonyos szűrők ülepítést is végeznek, amely a vizet is eltávolítják a rendszerből, amely a
rendszert és leginkább a papírszűrőket károsítják.
Hidraulikaolaj szűrők csoportosítása lehet:
- szűrés jellege szerint
- rendszerbe való elhelyezésük szerint
Szűrés jellege szerint:
- résszűrők
- pórusszűrők (26_2b_pórus szűrők anyagai.jpg, 26_2b_pórus szűrők leírása.jpg)
- erőteres szűrők
o természetes mágnest tartalmazó
o centrifugál szűrő
Résszűrők egy fajtája a fésűs szűrő. Az ábrát nézve nyíllal jelzet irányból, felülről érkezik a
folyadék, amely nekiütközik az edény aljának. (26_2b_fésűs szűrő.jpg) A nagyobb
szennyeződések a tehetetlenségüknél fogva a szűrő alján maradnak, a folyadék a kisebb
szennyeződésekkel a lamellák között fölfelé áramlik. A lamellák között a kívánt méretű
szennyeződések fennakadnak. A kezelőnek a hidraulika rendszer használata után a lamella
köteget a szűrő tetején lévő tekerő szerkezettel néhányszor meg kell forgatnia, így a lamellák
közötti szennyeződés az edény aljára kerül. A szennyeződés a leeresztő csavar megnyitásával
a szűrőből eltávolítható.
A centrifugál szűrő működésének lényege: a folyadék érintőlegesen fölül van bevezetve a
kerek szűrőházba. A folyadék a szűrő háznak préselődik a centrifugális erő hatására és a
folyadékban lévő szennyeződések a tehetetlenségüknél fogva érintkeznek a szűrőház falával,
majd elvesztik a mozgási energiájukat és az edény aljára kerülnek a gravitációs erő hatására.
A szennyeződés az edény alján lévő leeresztő csavar segítségével eltávolítható.
A szűrők rendszerben való elhelyezésük szerint:
- nyomóági (szivattyú után) (26_2b_nyomóági szűrő.jpg)
- szívóági (szivattyú előtt) (26_2b_szívóági szűrő megkerülő ággal.jpg, 26_2b_szívóági
szűrő.jpg)
- visszafolyó ági (tartály előtt) (26_2b_visszafolyóági szűrő megkerülőággal.jpg,
26_2b_visszafolyóági szűrő.jpg)
Elhelyezés szerint a visszatérő ági szűrő a leggyakoribb, mert viszonylag kisebb a nyomás és
az eltömődés nem okoz nagymértékű problémát (üzemzavart). A megkerülő vezetéknél a
szűretlen olaj a tartályba kerül, ahol még van ideje ülepedni. A szívóági szűrő eltömődése
kavitációhoz vezethet (eltömődés jelzővel kell ellátni), ezért csak indokolt esetben
alkalmazzák. Nyomóágba a fogyasztó vagy fogyasztók igényei miatt helyezik el. Az ábrákon
nézzük meg a különböző elhelyezési módokat és az azokhoz tartozó megkerülő ágakat.

8.b. tétel: Ismertesse a direkt működésű hidraulikus útváltók feladatát, csoportosítását

és azonosítását! (útszám, állásszám, jelképi jel, magyarázat)

Az útváltó szelepek áramlási utakat nyitnak össze vagy zárnak el, így a fogyasztók
mozgásainak megváltoztatására (indítás és megállási helyzet, mozgás irány), szabályozására
(fogyasztó sebessége) szolgálnak. A gépkezelő közvetlenül vagy közvetett módon az útváltó
szelepek kapcsolásával irányítja a gép különböző funkcióit.
Szerkezeti kialakítás szerint az útváltó szelepek lehetnek: tolattyús, ülékes és forgótolattyús
kivitelűek. Többségében tolattyús útváltókkal találkozhatunk, így ezek szerkezeti felépítését
vesszük részletesebben.
A tolattyús útváltókat a tolattyú kialakítása szerint feloszthatjuk hossztolattyús és
forgótolattyús kivitelre. A hossztolattyús (továbbiakban tolattyús) az elterjedtebb az alábbi
előnyei miatt:
- viszonylag egyszerű kialakítás
- forgótolattyúshoz képest nagyobb kapcsolási teljesítmény
- igen jó nyomáskiegyenlítés és kicsi működtető erők
- kicsi veszteségek
- kapcsolási lehetőségek széles választéka
Általános működés: a szelepházban hengeres tolattyú foglal helyet, ami tengelyirányban
elmozdítható. A házban áramlási csatornák vannak kialakítva az olaj számára. A tolattyú záró
és áteresztő felületei ezeket a csatornákat kapcsolják össze vagy zárják el egymástól a
megkívánt vezérlési feladat szerint. A tolattyú záró felületein hornyok figyelhetők meg,
amelyek a kenéshez szükséges olajmennyiséget biztosítják így elkerülve a tolattyú
letapadását. (27_8b_tolattyús útváltó.jpg)
Mobil gépeken ritkán találkozunk egytolattyús útváltó szeleppel, általában tömbösített
változatban kerülnek kialakításra, kiküszöbölve a feleslegesen bonyolult vezetékelést. Két
kivitele van a monoblokkos és lánctömbös építés. Monoblokk építés: egy öntött szelepházban
foglalnak helyet a tolattyúk, maximálisan három funkció ellátására használható.
(27_8b_monoblokk építés.jpg) Lánctömbépítés: különböző építőelemekből (útirányító,
áramirányító, nyomásirányító) tetszés szerinti változataiból állítható össze. (27_8b_lánctömb
építés.jpg)
Az útváltó szelepek megjelölése a munkaági csatlakozó nyílások száma és a működési
helyzetek száma szerint történik. Nézzünk egy 3/2 útváltó jelképi jelét. (27_8b_32 útváltó
körfolyamatban.tif ) (Először mondjuk a munkaági csatlakozók számát, majd a lehetséges
állások számát. A munkaági csatlakozók: „P” nyomóág, „T” tartályág, „A” munkaág. Két
darab négyzet pedig az állások száma.
Az útváltó csatlakozások betűjelölései:
 - P nyomócsatorna
- T,R,S visszafolyó csatorna
- A,B,C munkacsatorna
- X,Y,Z vezérlő csatorna
- L résolaj csatorna
Nézzük a 3/2 útváltó működését. A szelepház három folyadékcsatornát (munkaági
csatlakozót) tartalmaz a képen látható elrendezésben. (27_8b_32 útváltó egyesállás.jpg) A
tolattyú 1-es kapcsolási helyzetében a következő áram utak alakulnak ki: a tartályág zárt „T”,
a folyadék a szivattyú irányából a „P” nyomóágon az „A” munkaági csatlakozó felé áramlik.
A tolattyút 2-es állásba kapcsolva az alábbi utak alakulnak ki: (27_8b_32 útváltó kettes
állás.jpg) a nyomóági csatlakozó „P” zárt állásban van, a folyadék a fogyasztó irányából az
„A” munkaági csatlakozón keresztül a „T” tartályba áramlik vissza. Az útváltó működését
tekintsük meg hidraulikus körbe beépítve. (27_8b_32 útváltó körfolyamatban.tif ) Az útváltó
1-es állásában az egyoldalról működtetett rúgó visszatérítéses munkahengert kitolja, míg
véghelyzetbe nem kerül, ekkor a szivattyú által szállított folyadék a nyomáshatárolón
keresztül visszaáramlik a tartályba. Ha hosszan áramoltatjuk a folyadékot a nyomáshatárolón
túlmelegedhet a szűk átáramlási keresztmetszet miatt. A tartályág zárt állásban van. 2-es
állásban a folyadék a munkahengerből a rúgóerő hatására a tartályba áramlik a visszatérőági
szűrőn keresztül. A nyomóág zárva, a szivattyú által szállított folyadék a nyomáshatárolón
keresztül a tartályba áramlik vissza (túlmelegedés veszélye). A 3/2 útváltó ami még képes
ellátni az egyoldalról működtetett munkahengereket, de a rendszert kímélő középső állás nem
áll rendelkezésre.
Vizsgáljuk meg a gyakorlatban elterjedt 4/3-as útváltó működését. (27_8b_43útváltó
működése.jpg) A 4/3-as útváltó szelep 4 munkaági csatlakozóval (P,T,A,B) és 3 állással
(tolattyúhelyzettel, négyzettel) rendelkezik az ábrán látható vezérlési pozíciókkal. A szelep
középső 0 állásában az összes munkaági csatlakozó zárt állásban van, így a fogyasztó
tetszőleges helyzetben biztosan megállítható. A zárt állás miatt a folyadék a nyomáshatárolón
keresztül áramlik vissza a tartályba.
A tolattyú 1-es kapcsolási helyzetbe állítva egybe nyílik a nyomóág „P” és a „A” munkaági
csatlakozó, így a két működési helyzetű munkahenger dugattyúrúdja kitolódik és a folyadék a
dugattyú másik oldaláról kiszorulva „B” munkaági csatlakozón keresztül a „T” tartály felé a
visszatérőági szűrőn keresztül visszaáramlik. A tolattyú 2-es kapcsolási helyzetében a
nyomóág „P” a „B” munkaági csatlakozóval van egybenyitva. A munkahenger dugattyúrúdja
visszahúzódik és a folyadék a”A” munkaági csatlakozón keresztül a”T” tartályba a
visszatérőági szűrőn keresztül visszaáramlik.
A 2 állású szelepekkel csak irányváltást, míg a 3 állású útváltókkal megállási helyzetet is
irányíthatunk. A 3 úttal (munkaági csatlakozó) rendelkező szeleppel egyoldalról működtetett,
a 4-el rendelkezővel kétoldalról működtetett fogyasztó irányítása lehetséges.
Az útváltó szelepek tolattyúhelyzeteinek változtatására két elterjedt megoldás alakult ki:
- közvetlen (direkt) (27_8b_direkt müködtetési módok.jpg)
- közvetett működtetés. ( 27_8b_hidraulikus müködtetés.jpg, 27_8b_pneumatikus
működtetés.jpg)
Közvetlen a vezérlés, ha az útváltó folyadékáramot irányító tolattyújára közvetlen működtető
erővel hatok. Ez lehet kézi karos, lábpedál, görgős, villamos (elektromágnes), hidraulikus
vagy pneumatikus működtetésű is. A hidraulikus és pneumatikus működtetés lényege, hogy
az útváltó tolattyújára folyadék vagy sűrített levegő nyomása hat, és az ebből származó erő
végzi a tolattyú mozgatását. A hidraulikus működtetés jelölése teli háromszög, a
pneumatikusé üres háromszög.
A közvetett működés lényege, hogy nem közvetlenül a folyadék áramot irányító tolattyúra
fejtünk ki hatást, hanem egy elővezérlő tolattyúra. Az elővezérelt tolattyút mozgatása
ugyanúgy lehet kézi karos, lábpedál, görgős, villamos (elektromágnes), hidraulikus vagy
pneumatikus. Azért alkalmazunk közvetett működtetést, mert vannak olyan térfogatáramok és
vagy nyomások, amelyeknél közvetlen módon nem tudnánk elmozdítani a dugattyút.
Elektromágnessel sem lennénk képesek közvetlen akkora erőt kifejteni, hogy a
folyadékáramlásban megmozdítsuk a tolattyút.

25.b. tétel: Ismertesse a két működési helyzetű útváltók jellegzetes típusait,

alkalmazásukat és szabványos jelképi jelüket!

A működési helyzet az állásszámot jelenti. A kétállású útváltókkal irányváltást tudunk

megvalósítani, de megállási helyzetet nem tudunk vele vezérelni. Vagyis nincs középső állás,
így a véghelyzetekben áll a fogyasztó, vagy különben jobbra vagy balra mozog (munkahenger
esetén jobbra vagy balra valósít meg löketet, hidromotor esetén jobbra vagy balra forog).
Két állású útváltót alkalmazhatunk egyszeres működésű munkahenger működtetésére, ebben
az esetben 3/2-es útváltót alkalmazunk.
Nézzük a 3/2 útváltó működését. A szelepház három folyadékcsatornát (munkaági
csatlakozót) tartalmaz a képen látható elrendezésben.
A tolattyú 1-es kapcsolási helyzetében a következő áram utak alakulnak ki: a tartályág zárt
„T”, a folyadék a szivattyú irányából a „P” nyomóágon az „A” munkaági csatlakozó felé
áramlik.
A tolattyút 2-es állásba kapcsolva az alábbi utak alakulnak ki: a nyomóági csatlakozó „P”
zárt állásban van, a folyadék a fogyasztó irányából az „A” munkaági csatlakozón keresztül a
„T” tartályba áramlik vissza.
Az útváltó működését tekintsük meg hidraulikus körbe beépítve. Az útváltó 1-es állásában az
egyoldalról működtetett rúgó visszatérítéses munkahengert kitolja, míg véghelyzetbe nem
kerül, ekkor a szivattyú által szállított folyadék a nyomáshatárolón keresztül visszaáramlik a
tartályba. Ha hosszan áramoltatjuk a folyadékot a nyomáshatárolón túlmelegedhet a szűk
átáramlási keresztmetszet miatt. A tartályág zárt állásban van. 2-es állásban a folyadék a
munkahengerből a rúgóerő hatására a tartályba áramlik a visszatérőági szűrőn keresztül. A
nyomóág zárva, a szivattyú által szállított folyadék a nyomáshatárolón keresztül a tartályba
áramlik vissza (túlmelegedés veszélye). A 3/2 útváltó, ami még képes ellátni az egyoldalról
működtetett munkahengereket, de a rendszert kímélő középső állás nem áll rendelkezésre.
4/2-es útváltót alkalmazhatunk kétoldalról működtetett munkahenger vagy hidromotorok
működtetésére. Ebben az esetben is irányváltást tudunk csak megvalósítani, de megállási
helyzetet nem tudunk vezérelni, vagyis a középső állás hiányzik. A plusz egy út segítségével
(4 munkaági csatlakozó) a dugattyú másik oldaláról az olajat a tartályba tudjuk vezetni, így
biztosítani tudjuk a dugattyúrúd elmozdulását.
A 2/2-es útváltót általában biztonsági kapcsolókén alkalmazzák. Egyik állásban a két út zárt
állású így a folyadék nem tud átáramolni az útváltón, ez az alapállás. Így a kiépített
körfolyamat lásd az ábrán lévő zárt körfolyamatot normál üzemben tud működni, vagyis a
szivattyú hajtja a hidromotort. Ha például a hidromotor által hajtott végrehajtó elembe
beleakad a kezelő ruhája, akkor ráütve a nyomógombra a nyitott állás lesz az útváltón és a
kisebb ellenállás következtében az útváltón áramlik a hidraulika folyadék és a hidromotor
forgása leáll. Vagyis a kezelő veszélyeztetettsége megszűnik.

24.b. tétel: Ismertesse a háromállású útváltók néhány legelterjedtebben alkalmazott

változatát!

Háromállású útváltók segítségével a fogyasztók megállását is vezérelhetjük, így a fogyasztó

az adott munkapozícióban megállítható (a mentőkosarat a mentési pozícióban tudjuk tartani
az útváltó alapállásában). Háromállású útváltó a legelterjedtebb a gyakorlatban, egyoldalról
és kétoldalról működtetett munkahengereket, hidromotorokat is irányíthatunk velük. Az
útváltó alapállása lehet zárt és különböző módon tehermentesített. Az alábbi ábrákon nézzünk
példákat beépítésükre, a körfolyamatok működését tanulmányozzuk a „27b” tételben tanultak
alapján.
A körfolyamatba látható 4/3-as útváltó kétoldalról működtetett differenciál dugattyús
munkahengert működtet. A középső állásban, amely az alapállás a munkahengert az adott
pozícióban rögzíteni tudjuk, a szivattyú pedig tehermentesítve van. Az olaj melegedése kisebb
a tehermentesítés által. A baloldali (1-es) állásban kitoljuk a dugattyú rudat, a jobb oldali (2-
es) állásba behúzzuk a dugattyú rudat.
A körfolyamatba beépített 3/3-as útváltó középső állásában (alapállás) a munkahelyzetet
rögzítjük. Baloldali állásban kitoljuk a dugattyúrudat, a jobboldali állásban pedig a tartály felé
biztosítjuk a munkafolyadék visszafolyás lehetőségét, ezáltal a dugattyúra nehezedő erő
visszatolja a dugattyúrudat.
Háromállású útváltóval (3/3-as) lehetőség van nyomáshatároló vezérlésére, erre láthatunk
példát zárt hidraulikus körfolyamatban. Zárt körfolyamatban a szivattyú szállítási irányától
függ, hogy melyik az előremenő illetve a visszatérőág. Egy nyomáshatároló beépítése esetén,
amely a megemelkedet nyomásból származó folyadékot a feltöltő tartályba vezeti, mindig a
szállítási irányból adódó visszatérő ághoz kell kapcsolni. Ez úgy lehetséges, hogy az útváltó
kétoldalról hidraulikusan a nyomó illetve visszatérő ágról vezérelt, a nyomóágon a nyomás
nagyobb így eltolja a rúgok által alapállásba tartott útváltót és a visszatérőághoz csatlakoztatja
a nyomáshatárolót. Ha a nyomás a beállított érték fölé emelkedik a feltöltő tartályba áramlik a
folyadék.

21.b. tétel: Ismertesse a tehermentesített útváltók néhány típusát és alkalmazásának

jelentőségét!

Tehermentesítés által lehetőség nyílik a szivattyú könnyített működésére alaphelyzetben,

amikor a fogyasztó helyzetét rögzítettük. A szivattyúnak nem a nyomáshatároló szűk elvezető
furatán kell a folyadékot a tartályba visszajuttatnia, hanem a normál keresztmetszetű
hidraulika vezetéken. A szivattyú tehermentesítésének előnyei:
- kisebb energia felhasználás alaphelyzetben
- kisebb a hidraulikafolyadék igénybevétele
- a hűtési igény kisebb
- halkabb üzem
- szűrés hatékonyabb
- kevesebb kopás
A szivattyú tehermentesítését ellátó 4/3-as útváltó működését tekintsük meg a nyitott
hidraulikus körfolyamatban. Az útváltó alaphelyzetében a tehermentesítés által,
elhanyagolható ellenállással áramlik vissza a folyadék a szűrőn keresztül a tartályba. Ha zárt
állású lenne az útváltó alapállása, szűrés nélkül áramolna a nyomáshatároló által képzett
ellenálláson a tartályba a munkafolyadék, ezáltal megnövelve a hidraulikus rendszer
elhasználódását.
A tehermentesíthetjük a fogyasztót is, ezáltal biztosítva alaphelyzetben a fogyasztó ellenállás
nélküli elmozdulását, de ebben az esetben nem tudjuk rögzíteni a fogyasztó helyzetét. A
körfolyam működését a különböző állásokban a ” 8.b” tétel alapján elemezzék.
A szivattyú és a fogyasztó is tehermentesítve lehet egyszerre, ekkor a folyadék a kisebb
ellenállás irányába folyik, amelyet a tehermentesítés fojtásával lehet szabályozni. Példákat
nézünk a körfolyamatban és helyezzük be a különböző 4/3-as útváltókat.

Videó készíthető róla!!!

7.b. tétel: Jellemezze az arányos (proporcionális) útváltók működési sajátosságait!
Mutassa be jelképi jelüket, ismertesse beépíthetőségüket!

Arányos útváltóval komplex vezérlési folyamatokat lehet meghatározni, például: a fogyasztó

gyorsulását, haladási sebességét, lefékezését. A mozgás irányát és a sebességét egyetlen
elemmel, a kúpos bemarású tolattyú arányos elmozdításával határozzuk meg. Ha a kezelő kis
intenzitással mozdítja a kezelőkart a fogyasztó (pl. létrahosszabbítás) is kis intenzitással
mozdul, ha nagyobbal a fogyasztó is nagyobb intenzitással mozog. Ez az arányosság azért
fontos, mert például közelítve a mentőkosárral a mentés helyéhez, lassítanunk kell a kosár
sebességét, majd a mentés helye előtt röviddel meg kell állítani. Ha a megállítást hirtelen nagy
sebességről történne a mentőkosár a tehetetlenségénél fogva belengene, ami balesethez
vezethetne (kosár nekiütközik a falnak, támlábak elemelkedése a dinamikus erők
következtében)./ Nem arányos útváltó segítségével csak a folyadékáram nyitását és zárását
tudom szabályozni annak mértékét nem./
Nézzük meg egy 4/3-as arányos útváltó működését. A 4-utas arányos útváltó egy (1)
elővezérlő szelepből és a (2) főszelepből áll.
Az elővezérlő szelep arányos mágnessel szabályozható úgy, hogy a mágnes a bemenő
villamos jelet arányos erővé alakítja át. Nagyobb bemenő áram nagyobb bemenő erőt, a
kisebb bemenő áram pedig kisebb bemenő erőt eredményez. Az elővezérlő szelep a házból, a
két (4) és (5) elővezérlő tolattyúból és két (6) és (7) arányos mágnesből áll.
A főszelep egy útváltó, amely a (8) házból és a (9) főtolattyúból, valamint a központosító (10,
11) rugókból áll. A főtolattyút a központosító rugók tartják közép helyzetben. Nulla bemenő
jel esetén a rugóteret a folyadék felütközés elkerülés érdekében Y csatornán keresztül
nyomásmentesítjük.
Ha gerjesztjük a „b” mágnest, akkor a (4) elővezérlő tolattyú jobbra tolódik el, ezáltal a
baloldali (12) rugótér nyomás alá kerül és a főtolattyú a gerjesztés mértékével arányosan
jobbra mozdul a (11) rugótér felé. Az elővezérlő tolattyú a (12) rúgótér nyomásmentesítését
lezárja. A vezérlő-nyomás, amely arányos a bemenő árammal, addig tolja el a (9) főtolattyút a
(11) rugó felé, amíg a nyomóerő és a rugóerő ki nem egyenlítődik és beáll egy adott
folyadékáram. Nagyobb mágneses erő nagyobb főtolattyú utat eredményez, ezáltal nagyobb
folyadékáramot, vagyis a fogyasztó nagyobb sebességét.
Nulla jel esetén a (4) elővezérlő tolattyú és a (9)főtolattyú a vezérlő nyomástól függetlenül
kerül alaphelyzetbe. Vagyis ha a kezelő elengedi a kezelő kart, akkor a fogyasztó
helyzetrögzítése történik.
A (9) főtolattyú zárt állapotból a nyitott állapotba történő átmeneténél és fordítva a
keresztmetszetekben nincsenek fokozatszerű átmenetek. Az útváltó vezérlőélei valamennyi
fázisban kapcsolatban maradnak egymással. Ezért nem áll elő olyan helyzet, mint a
szabványos útváltóknál, ahol két vezérlőél csak egy üresjárati löket útján kerül ismét
kapcsolatba, vagy a nyitásnál válik el egymástól.

Videó készíthető róla!!!

26.a. tétel: Ismertesse a nyomáscsökkentő, nyomásviszony állandósító és a

nyomáskülönbség állandósító feladatát és jelképi jelüket!

A nyomásirányítók közé soroljuk:

- nyomáshatároló (6.a. tétel)
- nyomáscsökkentő
- nyomáskülönbség állandósító
- nyomásviszony állandósító
A nyomáscsökkentő feladata a bemeneti nyomástól függetlenül mindig ugyanakkora értéken
tartja a kimeneti nyomást (rendszer vagy részrendszer nyomását). Természetesen, ha a
bemeneti nyomás nem éri el a beállított értéket, akkor a kimeneti nyomás alacsonyabb a
beállított értéknél és megegyezik a bemeneti nyomással. Nyomáscsökkentésre akkor van
szükség, ha rendszerben kisebb nyomásigényű fogyasztókat és vagy elemeket építünk, így
ezek az elemek nem sérülnek. Nézzük a nyomáscsökkentő feladatát az ábra alapján. A
tolattyú helyzete határozza meg az átáramló folyadék mennyiségét, ezáltal kimeneti nyomás
értékét. A tolattyú középső részén lévő felületeken (jobb és ball oldal) a bemeneti (p1)
nyomás által ébredő erők kiegyenlítik egymást. A tolattyúra a rúgóerő és a kimeneti (p2)
nyomásból ébredő erő hat. Ha a csökkentés értékét nem éri el a bemenő (p2) nyomás az
átfolyási keresztmetszet maximális. Ha nagyobb a bemeneti nyomás és folyadék elvétel is
van, a keresztmetszet szűkül, mert a rúgó erő ellenében elmozdítja a tolattyút jobbra. Ha
nagyobb a bemenő nyomás (p1), mint a beállított kimeneti nyomás és nincs folyadék elvétel,
a tolattyú lezárja az átfolyási keresztmetszetet. A kimeneti nyomás (p2) és a rúgóerő
pillanatnyi egyensúlya fogja a tolattyú helyzetét meghatározni.
Nyomáskülönbség állandósító feladata: a bemeneti és kimeneti nyomásérték különbségét a
beállított értéken tartja. (Matematikai művelet a kivonás) Ha a fogyasztó sebessége állandó
kell, hogy legyen, akkor nyomáskülönbség állandósítót kell alkalmazni. Mert abban az
esetben, ha a fogyasztó ellenállása megnő (kimeneti nyomás nő), csak akkor tudjuk tartani a
sebességet, ha a bemeneti nyomás is nő. Ha kimeneti nyomás csökken, akkor a bemeneti
nyomásnak is csökkennie kell. Állandó sebességet változatlan (állandó) nyomáskülönbség
esetén lehet csak tartani (fojtók esetén is). Működési elvét 27.a tételben részletezzük.
Nyomásviszony állandósító feladata: a bemeneti és kimeneti nyomás hányadosát állandó
értéken tartja.(Matematikai művelet az osztás). Nyomásviszony állandósító működését
részletesen tárgyaltúk a nyomás áttételezés elvének ismertetésekkor ( 22.b tétel). Röviden
ránézve a fenti ábrára látjuk, hogy az „A1” és „A2” felület különbsége határozza meg a
nyomásviszonyt. Az „A1” felület kisebb, ami a bemeneti nyomással (p1) érintkezik, az
ébredő erőnek az „A2” felületen a ráható kimeneti (p2) nyomásból ébredő erővel kell
egyensúlyt tartania. Ahhoz, hogy a két felületen ébredő erő egyenlő legyen a felületek
arányából adódó mértékben kisebb a kimeneti nyomás (p2). A mindenkori folyadék elvétel és
a bemenő nyomás (p1) határozza meg a tolattyú elmozdulását. Nyomásviszony állandósítót
alkalmazunk a deltamatic habbekeverő rendszernél is, így biztosítjuk, hogy a
habképzőanyagnak mindig nagyobb legyen a nyomása, mint a vízé. Különben nem tudna
bejutni a habképzőanyag a vízbe.

27.a. tétel: Ismertesse a kétutas áramállandósító feladatát, beépítési jellegzetességeit!

Mutassa be jelképi jelét!

Az áramállandósító feladata, hogy a kimeneti és bemeneti nyomástól függetlenül mindig

ugyanakkora térfogatáramú munkafolyadék áramoljon rajta keresztül. A fogyasztó sebességét
állandó értéken tudjuk tartani terhelésváltozástól függetlenül bizonyos nyomástartományon
belül. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha sorba kötünk egy nyomáskülönbség álladósítót és egy
fojtót. Áramállandósítót tehát olyankor alkalmazunk, amikor a fogyasztón fellépő különböző
terhelések ellenére a munkasebességnek változatlannak kell maradnia. Vagyis a fojtó előtti és
utáni nyomáskülönbségnek mindig állandónak kell maradnia.
A jobb megértés érdekében nézzük a vázlatos rajz segítségével a 2-utas áramállandósító
működését. Az állítható (1) fojtó elé egy (2) nyomáskülönbség állandósító /szabályozó
tolattyú/ van beépítve. A folyadék a szivattyútól a hidromotor irányába áramlik /A-tól B felé
vezet/. A nyomáskülönbség állandósító előtt kialakul a szivattyú által létrehozott (p1)
maximális nyomás. A fojtó után jelentkező (p3) nyomás a fogyasztón mutatkozó
munkaellenállásnak felel meg. A váltakozó munkaellenállás következtében a p3 nyomás
változik és ezzel a p1 és p3 közötti különbség is. Azonos fojtási keresztmetszetnél ebben az
esetben szabályozó tolattyú nélkül különböző mennyiségek áramolnának keresztül. A
nyomásingadozások elkerülése érdekében gondoskodni kell a fojtási helyen a p2-p3
különbségének állandóságáról. /Vagyis a fojtó elé egy nyomáskülönbség állandósítót kell
sorba beépíteni./
Nyomáskülönbség állandósító működése: A p2-p3 különbségét úgy lehet állandósítani, hogy
a szabályozó tolattyú felső részéhez a p2 nyomást (fojtó előtti nyomást) vezetjük, az alsó
részéhez a p3 nyomást (fojtó utáni nyomást), így a p2 nyomás az A2 felületre a p3 nyomás az
A3 felületre hat, amelyre még a rúgóerő is hat. Az A3 felületre ható rúgó a nyitási irányba
nyomja a tolattyút, ha nincs áramlás a tolattyú maximális átáramlási keresztmetszetet biztosít.
Mivel a felületek nagysága ugyanakkora (A2=A3) a nyomáskülönbség a rúgóerőből fog
adódni. A nagyobb p2 nyomásból (fojtó előtti nyomásból) adódó erővel, a kisebb p3
nyomásból (fojtó utáni nyomásból) adódó erő és a rúgóerő fog ellen tartani, ezáltal biztosítva
a tolattyú megfelelő elmozdulását (fojtást) és folyamatos folyadékáramot. Ha a fogyasztó
ellenállása megnő (p3 nő), akkor a tolattyú felfelé mozdul és a fojtó előtti nyomás (p2) is nő,
és a nyomás különbség állandó marad. Ha csökken a fogyasztó ellenállása (p3 csökken), a
tolattyú lefelé mozdul (fojtást valósít meg), így p2 is csökken biztosítva az állandó folyadék
áramot.
Az ábrán szaggatott vonallal körberajzolt egység a kétutas áramállandósító (nyomáskülönbség
állandósító és fojtó sorba kötve).

1.b. tétel: Jellemezze a nyitott hidrosztatikus körfolyamot!

Nyitott körfolyam jellemzői:

- tartályban légköri nyomás uralkodik, mérete a szivattyú térfogatáramának 3-5
szőröse literben kifejezve
- szívóvezeték átmérője viszonylag nagy, hossza rövid
- szivattyú elrendezése a szivattyú mellett vagy alatt, fordulatszáma a
szívómagasságtól függ
- egy szivattyúról több fogyasztó működtethető
- a tehermegtartása szelepeken keresztül történik (visszacsapó szelepek, útváltó
szelepek)
- útváltó szelepek mérete átfolyó mennyiségtől és nyomástól függ
- szűrők, hűtők keresztmetszete és nagysága az átfolyó mennyiségtől és nyomástól
függ
- nagyobb folyadékmennyiségnek köszönhetően kevésbé érzékeny a tömítetlenségre
a rendszer, és folyadéknak több ideje van regenerálódni
- szűrők eltömődésére kevésbé érzékeny
- nagyobb tömeg a zárt rendszer képest, ebből adódó többlet energia felhasználás
- megbízható, kevésbé érzékeny rendszer
- alkalmazása széles körben mobil és stabil rendszerekben.
Az ábrán egy nyitott körfolyamat látható, amelynek részelemeit korábbiakban megismertünk.
Ismerjük fel a hidraulikus elemeket. Vizsgáljuk meg a rendszer működését a korábbi
ismereteink alapján, hogy milyen feladatok ellátására alkalmas. Ha valami nem világos
tekintsünk vissza a korábbi tananyag elemekre.

13.a. tétel: Ismertesse a hidraulikus fogyasztók soros kapcsolásának megvalósítási

lehetőségét, működési sajátosságait!
Soros kapcsolásnak az a lényege, hogy ha több fogyasztót használunk egyszerre az egyik
fogyasztón átáramló folyadék mennyisége megegyezik (Q=áll.) a másik fogyasztón átáramolt
mennyiséggel (kivétel ez alól a differenciál munkahenger, magyarázat 18.a. tételben).
Tehát így a fogyasztókat azonos sebességgel, fordulatszámmal tudjuk működtetni, vagyis ha
kell, szinkronizálni tudjuk a mozgást. Mivel az összes fogyasztón végig folyik ugyanazon
munkafolyadék, és az egyes fogyasztók energiát használnak fel mozgásukhoz, a térfogatáram
(Q=áll.) állandó, így a fogyasztókon nyomásesés (p) lép fel.
Összegezve:
- fogyasztókon átfolyó térfogatáramok megegyeznek Q=áll.
- a szivattyú által előállított nyomás megoszlik a fogyasztókon a terhelés
függvényében psz=p1+p2

Az ábrán nézzük meg a rendszer működésék a korábbi ismereteink alapján:

Nézzük a hidromotorok sorba kapcsolását. Ha mind a két útváltó középső állásba van a
szivattyú a tehermentesített útváltókon ellenállás nélkül áramlik vissza a tartályba. Ha a
baloldali útváltót alaphelyzetből ball állásba mozdítjuk a baloldali hidromotor forog, a másik
áll. Ahhoz, hogy csak az egyik fogyasztót tudjuk működtetni kizárólag tehermentesített
útváltókat alkalmazhatunk soros kapcsolás esetén! Ha a másik állásba mozdítjuk az
útváltót ellenkezőleg fog forogni a baloldali hidromotor. Ha mindkét útváltót ball állásba
mozdítjuk, akkor mindkét hidromotor azonos fordulatszámmal egyirányba forog, de
terheléstől függően változik a nyomásfelhasználás. Ha az egyik hidromotor fordulatszáma
csökken, ugyanúgy csökken a másiké is. Azt is meg tudjuk valósítani az útváltók segítségével,
hogy a két hidromotor ellenkezőleg forog azonos fordulatszámmal, vagy csak az egyik vagy a
másik üzemel. A nyomáshatároló primer elhelyezésű csak kapcsolt útváltó esetén védi a
fogyasztót.
A másik ábrán egy munkahenger és egy hidromotor van sorba kötve. A két fogyasztó együttes
mozgatása esetén a hidromotor csak addig üzemel (forog) míg a munkahenger végállásba nem
kerül, mert a folyadékáramlás megszűnik. Körfolyamat működését a fenti leírás alapján
elemezzék a különböző útváltó állásokban.

Videó készíthető róla!!!

25.a. tétel: Ismertesse a hidraulikus fogyasztók párhuzamos kapcsolásának

megvalósítási lehetőségét, működési sajátosságait!

Párhuzamos kapcsolásnak az a lényege, hogy ha több fogyasztót használunk egyszerre, a

fogyasztókon megoszlik a folyadék mennyiség (Qsz=Q1+Q2), de a fogyasztókra ható nyomás
ugyanakkora (p). Ezáltal, ha azonos a fogyasztók hidraulikus munkafelülete, akkor azonos
erővel vagy nyomatékkal tudjuk működtetni a fogyasztókat.
Így a fogyasztókat azonos erővel tudjuk mozgatni, de a szinkronmozgásuk nem tudjuk
biztosítani. Csak zárt középső állással rendelkező útváltók esetén lehet az azonos erőt
garantálni. Párhuzamos kapcsoláshoz kizárólag zárt középső állással rendelkező útváltó
használható!
Összegezve:
- fogyasztókon átfolyó térfogatáramok megoszlanak Qsz=Q1+Q2
- a fogyasztókon lévő nyomás azonos p=áll.

Az ábrán nézzük meg a rendszer működését a korábbi ismereteink alapján:

Nézzük a hidromotorok párhuzamos kapcsolását. Ha mind a két útváltó középső, vagyis zárt
állásban van, a szivattyú által szállított folyadék a nyomáshatárolón keresztül áramlik vissza a
tartályba. Így a munkafolyadék hőmérséklete emelkedik. A hidromotorokat külön-külön és
együtt is tudjuk működtetni. Ha együtt működtetjük a fogyasztókat (azonos típusú
fogyasztókat feltételezve) a róluk levehető nyomaték ugyanakkora, de a fordulatszám a
fogyasztó terhelésétől függ. Ellenkező forgásiránnyal is biztosítható az azonos nyomaték, a
variációk száma az útváltó állás számától függ. A nyomáshatároló primer elhelyezésű csak
kapcsolt útváltó esetén védi a fogyasztót.
A másik hidraulikus körben két differenciál munkahenger párhuzamos kapcsolása látható. Ha
a két fogyasztó azonos irányban mozog, akkor azonos erővel dolgoznak, de ellentétes irányú
mozgás esetén az eltérő felületek miatt (differenciál munkahenger) az erők nem azonosak. A
rendszer működése azonos a fenti hidraulikus köréhez.

Videó készíthető róla!!!

5.b. tétel: Ismertesse a zárt hidrosztatikus körfolyamot!

Zárt körfolyam jellemzői:

- tartály mérete kicsi, a töltőszivattyú szállítási teljesítményével és a rendszer
térfogatával kell összehangolni
- szívó- és nyomóvezeték átmérője a ráfolyás miatt kicsi, azonos
- szűrők, hűtők mérete a kis átfolyási keresztmetszetek következtében kisebbek
- fordulatszámok a töltőszivattyú miatt határértéken mozog
- az elemek beépítése és helyzete tetszőleges
- útváltó szelepek mérete kicsi (többségében elővezérlésre használva)
- a szállítás iránya felcserélhető
- a teher megtartása a meghajtó motoron keresztül történik
- a fékezési energia visszanyerhető
- öblítő szelep segítségével a hűtés megoldható
- elsősorban forgómozgásoknál használják (pl. csörlőművek, forgatóművek)
- érzékeny a tömítetlenségre
- kisebb tömeg és energiafelhasználás.

Az ábrán egy (kész) zárt körfolyamat látható, amelynek részelemeit korábbiakban

megismertünk. Ismerjük fel a hidraulikus elemeket. Vizsgáljuk meg a rendszer működését a
korábbi ismereteink alapján, hogy milyen feladatok ellátására alkalmas. Ha valami nem
világos tekintsünk vissza a korábbi tananyag elemekre.
Építsünk fel egy alap zárt körfolyamatot, amelyet a zárt körfolyamat igényeinek megfelelően
fokozatosan bővítünk.
Az 1-es körfolyamatban két fő rész van: a főkör és a töltőkör. A főkörben egy állítható
térfogatáramú és változtatható szállítási irányú szivattyú, valamint egy kettős nyelésű
hidromotor. Így a szivattyú segítségével a hidromotort mindkét irányban különböző
fordulatszámmal képesek vagyunk hajtani. Mind a szivattyúnál, mind a hidromotornál
résveszteség van, az ebből adódó folyadék mennyiséget pótolni kell, amit a töltőkör tesz meg.
Az ábrán látható, hogy a főszivattyút és a töltőszivattyút egy közős tengelyen lévő motor
hajtja meg. Így nem fordulhat elő, hogy a főkör töltés nélkül működjön és folyadék hiány
miatt károsodjon. A töltőszivattyú szállítási teljesítménye kisebb, és ha nincs szükség töltésre
a főkörben, a fölösleges folyadék mennyiség a nyomáshatárolón keresztül a töltő tartályba jut
vissza. A folyadék a főkörbe szűrőn keresztül áramolva visszacsapó szelepeken keresztül jut
be, mindig a kisebb nyomású (visszatérő) ágba, amelyet a szivattyú szállítási iránya határoz
meg. Az így felépített kör nem nyújt védelmet sem a kezelő személynek sem a hidraulika
rendszernek.
A 2-es körfolyamat kiegészül a kezelő védelmével. Egy 2/2 útváltó látja el a védelmet,
alaphelyzetben a rúgó zárt állásba tartja az útváltót. Ha valakinek például a ruhája beleakad a
hidromotor forgó részébe, rácsapva a biztonsági kapcsolóra nyitott állásba kerül az útváltó.
Ebben az esetben a kisebb ellenállás irányában áramlik a folyadék az útváltón keresztül és a
hidromotor nem forog (n=0). A tiltás kiiktatása után a rendszer újból üzemképes.
A 3-as körfolyamat a hidraulikusrendszer védelemben már részt vesz. Ha a szivattyú szállítási
iránya a hidraulikakörben az óramutató járásával megegyezik, akkor a beépített
nyomáshatároló a hidromotor túlterhelése esetén a nyomást határolja, és a fölösleges folyadék
mennyiséget a visszatérőágba vezeti. Ezáltal a főkörben nem lépföl a nyomáshatárolásból
adódóan résveszteség. Ellenkező irányban történő szállítás esetén a nyomáshatároló nem
működik, mert csak az egyik oldalról vezérelhetőek (szaggatott vonal) a nyomáshatárolók.
Ellentétes szállítási irány esetén egy újabb nyomáshatárolót kell beépíteni.
A 4-es körfolyamatban mindkét szállítási irányban megtörténik a résveszteség nélküli
nyomáshatárolás, a hidromotor túlterhelése esetén. Abban az esetben, ha a nyomóoldalról a
nyomáshatárolás következtében levezetjük a visszatérő ágra a fölösleges folyadék
mennyiséget, de a visszatérő ágon nem tudjuk a folyadék mennyiséget elvezetni (visszatérőág
elzáródása) a nyomás felépül a visszatérő ágba is és a túlnyomás miatt a rendszer károsodik.
A kész zárt körfolyamatban a fent említett műszaki probléma megoldására bekerült egy
hidraulikusan vezérelt 3/3-as útváltó, amely egy nyomáshatárolóval van összeköttetésben. Ez
a nyomáshatároló a fölösleges folyadék mennyiséget a töltőkör tartályába juttatja,
megszüntetve a túlnyomást. Az útváltó feladata, hogy a visszatérőággal kösse össze a
nyomáshatárolót. A nyomáshatároló alaphelyzetét a két központosító rúgó határozza meg, a
hidraulikus vezérlés pedig mindig a nyomóoldal irányából a nagyobb, így a visszatérő ággal
van mindig összekötve forgásiránytól függetlenül a nyomáshatároló.

Animáció van róla nálatok!!!!

4.a. tétel: Mutassa be a fokozatmentes áttétel változtatás lehetőségét hidraulikus

hajtásnál!

A tananyag feldolgozásban elértünk arra a szintre, amikor az ismeretanyagnak olyan szinten

kell összeállni, hogy átlátjuk a hidraulikus hajtás lehetőségeit. A fokozatmentes áttétel
változtatás azt jelenti, hogy a hajtott elem fordulatszámát vagy sebességét adott
intervallumban tetszőlegesen (fokozatok nélkül) tudom változtatni. Hidraulikában a
sebességváltoztatásra (fordulatszám változtatásra) a térfogatáram szabályozásával van
lehetőség:
- változtatható térfogatáramú szivattyúval
- változtatható nyelésű hidromotorral
- állítható fojtó segítségével
- arányos útváltó segítségével
- illetve az előbb felsorolt hidraulikus elemek bárminemű kombinációjával
Ebből látható, hogy a hidraulikus hajtás segítségével, jóval több lehetőség van a fogyasztók
sebességének fokozatnélküli szabályozására, mint a mechanikus hajtásoknál.
Az ábrán lévő zárt hidraulikus körfolyamnál keressék meg a fokozatmentes áttétel
változtatásra alkalmas hidraulikus elemeket és elemezzék a körfolyamat működését.

Videó készíthető róla!!!

13.b. tétel: Hasonlítsa össze a pneumatikus és hidraulikus hajtásokat!

A két hajtás között legalább ugyan annyi különbség, mint hasonlóság van. Kezdjük a
különbségekkel. A különbség oka a felhasznált munkaközegekben van. A hidraulika
folyadékot használ, amelyet utána visszavezet a tartályba és újra felhasználja. A folyadék csak
kismértékben összenyomható, ezáltal a hidraulikus hajtásokban nagy erők és nyomatékok
érhetők el, nagy energiasűrűség jellemzi a hajtást. A hidraulika folyadék drága, nagy a tömege
és környezetszennyező.
Ezzel ellentétben a levegő korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, környezetbarát, könnyű.
A pneumatikával kis erők és nyomatékok érhetők el, de könnyed, gyors löketek és magas
fordulatszámok jellemzik. A felhasznált levegőt a környezetbe engedjük el. Míg a
hidraulikában a folyadék nem tud energiát tárolni, a levegő energiatárolásra alkalmas
összenyomhatósága következtében. A hidraulikában hidroakkumulátort alkalmazunk
energiatárolásra, gáz van összenyomva benne, amely kismértékben energiát képes elnyelni,
illetve szükség esetén szolgáltatni. A felhasznált levegőt a környezetbe engedjük el.
A rendszerek felépítése és építőelemei rendkívül hasonlóak, a nyomás különbségből adódóan
a hidraulikus elemek robosztusabbak. A pneumatikus rendszerből hiányzik a visszatérő ág,
ezáltal a pneumatikus útszelepek visszatérő ága (T) a környezettel csatlakozik. A két rendszer
előnyét a rendszerek kombinálásával egyesítik (hidropneumatikus rendszerek), a pneumatikát
rendszerint elővezérlésre használják.