HIDRAULIKUS TELJESÍTMÉNYÁTVITEL

A hidraulikus teljesítmény-átvitel  mechanikai energiát 

hidraulikus energia  mechanikai energia. Hidraulikus
berendezésben - Bernoulli-egyenletben szereplő potenciális
energiától eltekinthetünk. - Hidrosztatikus - hidrodinamikus
energiaátvitel. Hidrosztatikus és hidrodinamikus energia együtt
létezhet - egyik vagy a másik lehet túlsúlyban. Melyiket használjuk
- műszaki-gazdasági tényezők alapján döntik el.
A hidrosztatikus úton átvihető teljesítmény - folyadék
mennyiségével (Q) és a nyomással (p) egyenesen arányos.
  P = Qp
A folyadékáram a fordulatszám (n) és a fajlagosan kiszorított
térfogat (V) szorzatával arányos. A munkatérfogat - „d” átmérő
harmadik hatványával arányos.

1
P = p · n · d3 
A hidrosztatikus teljesítmény-átvitel.
Az áramló folyadék energiája
  1 2 1
E  mv P    V  v2
2 2
1 d3  
( t  ; v  d    n; ill. V  )
n 4
Állandókat konstansba tömörítve - a hidrodinamikus teljesítmény fő
jellemzői: P = c · n3 · d5
Kis és közepes teljesítményhez a hidrosztatikus, nagy
teljesítményekhez a hidrodinamikus energia-átalakítók alkalmazása
kedvezőbb.
 
 

2
 A teljesítm ény és a fajlagos töm eg
összefüggése
Hidrosztatikus
6
Hidrodinamikus
5
4
3
2
1
0 P [kW]
0 200 400 440 500 600 800 1000 1200

A teljesítmény és a fajlagos tömeg összefüggése

3
 A hidrosztatikus és hidrodinamikus erőátvitel
hajtásmechanikai összehasonlítása

Követelmények Hidrosztatikus Hidrodinamikus

Fokozat nélküli váltás jól teljesül jól teljesül

Optimális váltás- 1:5–1:6 1 : 2,5 – 1 : 3

tartomány

A teljesítményfelvétel a arányosan harmadik hatvá-

bemenő fordulat-számmal emelkedik nyával arányosan
(n1) emelkedik

Meghajtó fordulatszám csak vezérléssel optimális csak

jelleg optimális vezérléssel
-     a terheléstől függő
-     a terheléstől független
Indítási tulajdonság nagyon jó jó

4
Követelmények Hidrosztatikus Hidrodinamikus

Viszonylag jó hatásfok jól teljesíthető csak nagy

széles tartományban ráfordítással

Várható élettartam tartós jó nagyon jó

üzemnél
Helyszükséglet megfelelő kedvező

Kompakt hajtómű elrendezés jó optimális

Távhajtásos elrendezés optimális nem lehetséges

Több fogyasztóhely optimális nem lehetséges

üzemeltetése
Meghajtás, kihajtás rotációs nagyon jó nagyon jó

Meghajtás, kihajtás nagyon jó nem lehetséges

transzlációs
Kimenő forgásirány optimális ma ismert
változtatása megoldásokkal nem
lehetséges
Fékhatás jó nincs
5
A hidrodinamikus hajtás előnyösebb.
 - egybeépített (kompakt) hajtómű,
- „puha” indítási jelleg,
- rövid üzemi szakaszok az indítási tartományban,
- terheléstől függő fordulatszám-tartás
Hiidrosztatikus, ha a követelmények
 - távhajtásos elrendezés,
- viszonylag hosszú üzemeltetési szakaszok az indítási tartományban,
- terheléstől független fordulatszám-tartás,
- forgásirány változtatás,
- fékezési lehetőség

6
 A hidraulikus teljesítmény-átvitel elemei
Hidraulikus teljesítmény-átvitel – közvetítő közeg a folyadék.
Szivattyúban mechanikai energiát vesz fel – hidraulikai energiaként
továbbít – hidromotorban, munkahengerben mechanikai energiává alakít.
Ezek az elemek energia-átalakítók. A hidraulikus energiát –
irányítókészülékekkel befolyásolhatjuk.
Hidrodinamikus – hidrosztatikus rendszerek. Energiaközvetítő közege a
hidraulika folyadék.
A hidraulikus rendszerek munka-folyadékai,
tulajdonságai
Munkafolyadékok - finomított ásványolaj-származékok – tulajdonságait –
adalékokkal javítják – számottevő igénybevételnek vannak kitéve-
Az üzemeltetőknek legfőbb feladata – előírt folyadékot használja –
megadott üzemidő eltelte után cserélje.

7
A munkafolyadékok feladatai:
Az energia közvetítése; az alkatrészek kenése; a keletkezett hő
elvezetése; a nyomáslökések okozta zajok és rezgések
csillapítása.

A munkafolyadékokkal szemben támasztott legfontosabb

követelmények:
Ne tartalmazzon szilárd anyagokat; jó kenőképessége legyen;
megfelelő legyen a viszkozitása; alacsony legyen a viszkozitási
index; jó hőátadást biztosítson; alacsony legyen a dermedéspontja;
ne habosodjon; üzemi hőmérsékleten ne keletkezzenek benne
gőzök; ne képezzen emulziót; ne képződjön lerakódás; ne
oxidálódjon; ne okozzon korróziót.
Ne legyen drága, hosszú élettartamú legyen, ne legyen tűz- és
robbanás veszélyes, ne tartalmazzon az egészségre káros
anyagokat.

8
A munkafolyadék sűrűsége
20 oC-on és 1 bar nyomáson adják meg. 850 és 910 kg/m3 között
változhat. Sűrűsége függ a hőmérséklettől és a nyomástól.

Az olaj sűrűsége a
Az olaj sűrűsége a hőmérséklet
hőmérséklet és a nyomás
függvényében
függvényében
9
A mechanikai tisztaság
A gyakorlatban nem valósítható meg – gyártás során is
maradhatnak vagy keletkezhetnek – üzem közben – a mozgó
alkatrészek felületéről részecskék válnak le.
Szilárd részecskék zömét szűréssel eltávolíthatjuk.
A szilárd szennyeződések – kopást hatványozzák, zavart
okozhatnak az irányítókészülékek működésében.
Áramló folyadék – szilárd részeket magával viheti  „rejtélyes”
hibák.
A jó kenőképesség
Hidraulikus rendszer – alkatrészei – ezredmilliméteres hézaggal
illeszkednek. Munkafolyadék kenőképessége rossz – nagy súrlódó
erő keletkezik. A súrlódás – kopást , berágódást okoz.
A munkafolyadéknak jól kell tapadni a felülethez – olajfilm  tiszta
folyadéksúrlódás.

10
Megfelelő viszkozitás
Folyadéksúrlódás – fallal párhuzamos síkokban csúsztató
feszültség keletkezik. Csúsztató feszültség nagysága –
a viszkozitási mérőszám. A viszkozitás – folyadék belső
súrlódása.
Nagy viszkozitású folyadék nagy áramlási ellenállás – kis
viszkozitású – nem jól tapad a felülethez – csökken a
kenőképesség, nő a résveszteség – teljesítményveszteség.
Dinamikai és kinematikai viszkozitás. A dinamikai viszkozitás
jele: . 1 cm2 folyadékréteget. A tőle 1 cm távolságban – 1 cm/s
sebességkülönbséggel elmozdítjuk – mérjük hány N erő
szükséges. SI mértékegysége a Pa.s. A gyakorlatban a poise
(ejtsd: poáz).

11
 A dinamikai viszkozitás mérése
A kinetikai viszkozitás – dinamikai viszikozitás () – elosztjuk –
folyadéksűrűséggel ().

 [mm2/s]


Gyakorlati mértékegysége a stokes (ejtsd: sztók)

A viszkozitás tartomány -  = 16 – 68 [mm2/s]
Viszkozitása függ a hőmérséklettől és a nyomástól – a
hőmérsékletfüggés a fontosabb.
12
 A viszkozitás és a hőm érséklet
összefüggése
VG10
10000
5000 VG100

n [mm 2/s]
1000
400
100 40
10
6
1
-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

t [ oC]

A viszkozitás és a hőmérséklet összefüggése

Munkafolyadékok – hőmérséklete – élettartama – szoros

összefüggés. Optimális – hőmérsékleti tartomány – hőmérséklet-
növekedéskor az élettartam a felére csökken.

13
A megfelelő viszkozitási index
Az előírt üzemi hőmérséklet. Alacsonyabb hőmérsékleten
növekszik, magasabb hőmérsékleten csökken a folyadék
viszkozitása. Munkafolyadékok – viszkozitása – ne változzon.
A viszkozitási index azt fejezi ki – milyen mértékben változik a
folyadék viszkozitása melegedéskor. Kicsi a viszkozitásindex – a
kedvező.
A jó hőátadás
A súrlódási veszteségek hővé alakulnak. Hőmennyiséget – el kell
vezetni – felmelegszik - a viszkozitás csökken.
Hőelvezetés: fém alkatrészek segítségével;
hűtő-egységgel.
Q = m · ct c = állandó minden munkafolyadékra
Folyadékok térfogata változik a hőmérséklet-változás hatására –
10 oC növekedésre 0,7 %-os térfogatváltozás tervezhető.

14
Az alacsony dermedéspont
Hőmérséklet csökkenésekor – növekszik. Dermedéspont alatti
hőmérsékleten a folyadékot szilárd halmazállapotúnak tekinthetjük.
Megdermedt folyadék nem szivattyúzható. Dermedéspontja
lényegesen kisebb legyen – előforduló legalacsonyabb
hőmérséklet.

A gázoldó-képesség, habképződés
Folyadék tartalmaz gázt. Hőmérséklet növekedésével csökken.
Légbuborék-kiválás – rontja a folyadék mechanikai tulajdonságát.
Levegő rontja a rendszer működését, növeli a folyadék
összenyomhatóságát, habképződést okoz, fokozza az olaj
öregedését, csökkenti az energiaátalakítók teljesítményét,
rugalmas tömítések élettartamát. Levegő- terhelésfüggő,
lökésszerű, ugráló mozgást okozhat, rontja a folyadék
kenőképességét, fokozza korrózióját. Az összenyomhatóság
növekedése csökkenti a hidraulika-rendszer merevségét, késlelteti
a működését, szabályozó rendszerekben instabilitást okozhat.

15
Levegő mellett – gőzbuborékok – forrási hőmérséklete a nyomás
csökkenésével csökken – alacsony nyomáson – gőzbuborék
képződés előfordulhat. Kavitáció – kavitációs kopás – elősegíti -
levegő – turbolens áramlás.
Levegő habképződéshez vezethet. A habképződés csökkenti az
olaj kenőképességét, elősegíti a korróziót, a folyadék öregedését.
Habképződést – víz.
A folyadék összenyomhatósága
Valóságos folyadékok – összenyomhatóak. Csökkenti a rendszer
merevségét – a hajtások pontosságát.
Összenyomhatósági tényező. Függ a folyadék fajtájától, a
hőmérséklettől és a nyomástól.
V =  ·V0 · p
Az emulgeálóképesség
Hajlamos az emulzióképzésre. Víz kerülhet olajba levegőből.
Korróziót okoz. Erősen párolog – kavitáció veszélyét növeli. Téli –
jég – szilárd anyag.
16
Az oxidáció és a korrózió
Az oxidok – maró hatásúak. Savak – fémoxidok – mechanikai
szennyeződésként viselkednek.
A lerakódás, iszapképződés
Üzemzavar – lerakódnak.
Hidraulika folyadékok – környezetvédelmi előírások – gazdasági
elvárások.
A hidrodinamikus rendszerek
Bernoulli-egyenlet – áramló folyadék mozgási energiája –
hidrodinamikus energia-átalakítók mechanikai kapcsolat nélküli
berendezések.
Gyakorlatban két fő szerkezeti megoldás – hidrodinamikus
nyomatékváltó – hidrodinamikus tengelykapcsoló.
Energiaátvitel – erőgép – szivattyút hajt. A munkafolyadék
energiatartalmát növeli. A folyadék a turbinába jut, - mozgási
energiája a munkagéphez jut.

17
 A szivattyú – turbina lapátkoszorúi – közös házban.
Csővezeték nincs - Szivattyú  turbina  szivattyú
Mozgási energia  potenciális energia átalakítás – kilépési veszteség elmarad
 nyomatékváltó = 85-90 %;  tengelykapcsoló = 98 –99 %
A szivattyú körgyűrű alakú vályúból áll.

A folyadék álló illetve forgó szivattyúban

Szivattyú forog  körmozgó folyadéktömeg  tengelyirányban kilép 

turbinába belép  energiaátadás  belső részen visszaáramlás.
Érintő irányú mozgásmennyiség  impulzus.

18
 turbina

szivattyú

A folyadék áramlása a szivattyú és a turbina között

Hidrodinamikus tengelykapcsoló
Szivattyú – turbina – jól tömített házban.
Szivattyú – lendítőkerékhez csavarozva – főtengely hajtja
Turbina – kimenőtengelyre ékelt – a sebességváltó bemenő
tengelye

19
 A hidrodinamikus tengelykapcsoló szerkezete és működése

Munkafolyadék  kitölti a szivattyú, turbina teljes térfogatát

Üzemelő motor  hajtja a szivattyút  az olaj forgásba jön  kilép
a szivattyúból a külső oldalon – a turbina lapátjaiba ütközik 
 mozgási energiája csökken  a belső oldalon visszajut a
szivattyúba

20
Olaj  körforgás  mozgási energia  kimenő tengely forog
Alapjárat  kis mozgási energia  járószerkezet ellenállás
nagyobb  a jármű áll, a tengelykapcsoló kikapcsolt helyzete
Könnyű jármű elmozdulhat  terhelés alatt működő
sebességváltó (pl. bolygómű)
Hidrodinamikus kapcsolat  forgó tömegek  lassan oldható.

Hidrodinamikus sebességváltó
-fokozat nélküli áttételváltoztatás
-Szerkezete: szivattyú
vezető lapátkoszorú (változtatható szögállás)
turbina

21
 A hidrodinamikus sebességváltó szerkezete és működése

Lapátkoszorú  lapátszögállítás  folyadékáramlás  irány-

változtatás  különböző ütközési szög  változó turbina-
fordulatszám
Csökkenő áttétel  növekvő nyomaték
Vezető lapátkoszorú  romló hatásfok

22
Hidrosztatikus rendszerek
Bernoulli egyenlet  statikus nyomás  hidrosztatikus rendszer
Energiaközvetítő folyadék: egyenáramú
lüktető egyenáramú
váltóáramú
-egyenáram  egyirányú, időben állandó
- lüktető  egyirányú, időben változó
- váltóáramú  periódikusan változó irányú
Váltóáramú hidraulikus rendszerek
-a folyadék rezgő mozgást végez
-elektromos és hidraulikus áramkörök hasonlósága
feszültség - nyomás
áram - folyadékáram
kis tömegű elektronok – munkafolyadék tömege
A két rendszer hasonlósága  irányítástechnikai alkalmazhatóság

23
 A váltóáramú hidraulikus rendszer alapelve

Generátor, motor  munkahenger (vagy bármilyen energiaátalakító) generátor F 1

erővel működtetett s1 úton elmozduló dugattyú  folyadékáram a motorba   s2
úton elmozdul F2 erő ellenében  a motorból a dugattyú másik oldaláról folyadék
a generátorba
A befektetett és a nyert munka egyenlő
Fg · s g = F m · s m a súrlódás elhanyagolva
A váltóáramú hidraulikus teljesítmény

P = p · Q (w)

24
 Áramerősség Q, időegység alatt áramló folyadéktérfogat
v A s s a dugattyú lökete
Q 
t t
Az idő a frekvenciával
1
f
t
Így P=p·A·s·f (w)
A teljesítmény valamennyi taggal egyenesen arányos.
A, s kis geometriai méret – kicsi súrlódás
F– határ, alkatrészek, folyadék tehetetlenség
Váltakozó áramú rendszer  alternáló mozgás
 egyirányú munkavégzés, mozgás v. egyenirányú folyadékáram nyitás
Mozgás-egyenirányítás - hajtómű, - kilincsmű
Hidraulikus egyenirányítás – visszacsapó szelepek

25
Dugattyús szivattyú  váltóáram  egyenirányítás – szívó, nyomó
szelepek
nagyfrekvenciás váltóáram  könnyű lapszelepek (dióda)
Biztató kísérletek
- kicsi folyadéksúrlódás – alig melegszik
- kis elmozdulás + nagy frekvencia  tekintélyes teljesítmény
Háromdugattyús generátor  háromdugattyús váltóáram
Y,  kapcsolás

A háromfázisú hidraulikus rendszer

Mg-i alkalmazás; kasza, rosta

26
 Hidraulikus áttételváltoztatás
Fajlagos szállítás és fajlagos nyelés aránya
Leadott teljesítmény = felvett teljesítmény
P = pQsz = pQm
A Pascal törvény szerint a nyomás gyengítetlenül terjed a p mindenütt
azonos, ezért
Qsz = Qm - az áramerősség egyenlő
fajlagos nyeléssel és fordulatszámmal kifejezve
qsz · nsz = qM . nM
Rendezve
q sz n M

q M n sz
A fordulatszám a fajlagos térfogatokkal fordítottan arányos
M sz q sz

MM qM

27
 Áttétel: q sz M sz n M
i  
q M M M n sz

Hidromotorok külső jellemzői

Nyomaték; Fordulatszám; Teljesítmény
Jellegük függ az áttételváltástól.

A nyomaték és
teljesítmény változása
állandó áttétel esetén

28
 Állandó áttétel – állandó fordulatszámhoz – állandó nyomaték
Járószerkezet-hajtás – sebességváltó kell
Szivattyú szállítóképességének változtatása

Nyomaték és a teljesítmény
változása a szivattyú
szállítóképességének
változtatásakor

Állandó nyomaték mellett nő a motor fordulatszáma  a jármű könnyen

indítható
29
 A motor nyelésének változtatása

A nyomaték és a teljesítmény
változása a motor nyelésének
változtatásakor

Állandó motorteljesítmény  növekvő fordulatszám  a

 nyomaték csökken  ritkán alkalmazzák
30
 Szállítás és nyelés együttes változtatása  kombinált eredmény

A nyomaték és a
teljesítmény változása a
szállítás és nyelés
együttes változtatásával

Indulás – szivattyú szállítását változtatjuk  megfelelő indítónyomaték

– a motor nyelését változtatjuk  hiperbolikusan nő a motor
fordulatszáma
31
 Egyenáramú hidrosztatikus rendszerek
A legelterjedtebb - ipari
- mezőgazdasági alkalmazás
Mechanikai energia  szivattyú  hidraulikai energia  energia-
tárolás  (hidroakkumulátor) jellemzők módosítása (irányító-
készülékek)  módosított hidraulikai energia  hidromotor,
munkahenger  mechanikai energia.
Energiaátalakítók
Csoportosítás az energia-átalakítás irányától függően
- szivattyúk
- hidromotorok
Hidrosztatikus energiaátalakítás elve  térfogatkiszorítás 
 számottevő energiaátalakítás
Szivattyú - felszívott folyadék  megnövelt energiát szállít
- a folyadékáram teljesítménye nyomásfüggő –
a nyomás terhelő ellenállásfüggő

32
Hidromotorok – folyadéknyelés  mechanikai energia
Visszafolyóág  szűrő
 másik hidromotor – első hidromotor
közvetítő-szivattyú
funkció
Azonos típusú szivattyú
hidromotor azonos szerkezet
hidromotor – terhelésfüggő
Szivattyú  motorként is használható
Fogaskerekes szivattyú – rossz hatásfokú hidromotor
Lapátos szivattyú  kiegészítő elemmel hidromotor
Energiaátalakítók csoportosítása
- állandó
- változó folyadékáram
- egy irányú
- kétirányú

33
Szerkezeti felépítés
- fogaskerekes; - lapátos; - dugattyús; - orbit

Szivattyúk és hidromotorok jelképes ábrázolása

34