17.

Akusztika
Sunro:DR.FEKETEIVÁN
Lektor: Magyar Tamás

A fejezet csak a légtechnikai gyakorlatban elo- mazza. Egyéb problémákat illetoen a szakirodalom-
forduló legfontosabb akusztikai kérdéseket tartal- ra utalunk.

17.1. Általános kérdések

Szintek. A hangteljesítményt, hangintenzitást és Lpcr=LPl +dLp dB, (17-1)

hangnyomást abszolút értékek helyett egy vonat-
koztatási értékként választott abszolút értékhez (17-2)
való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az LlLp= 10 19 [1 + 100') (1
Lp1-Lp ~] dB,
így kifejezett dimenzió nélküli szám egysége a bel,
a muszaki gyakorlatban ennek tizedrészét, a deci- ahol Lpl a nagyobb, Ln a kisebb hangteljesítmény-
belt használják. Jele: dB. A hangtani jellemzok szint, dB. LlLp értékeit Lp)-Ln=0 ...20 dB tar-
dB-ben kifejezett értékét szintnek nevezzük. A leg- tományban a 17-2; táblázat tartalmazza.
fontosabb szintek értelmezo összefüggését a 17-1. . Több hangforrás esetén az eredo szintet úgy
táblázat tartalmazza. határozzuk meg, hogy összeadunk két szintet, és
,Szintek összegezése. Két kü1önbözoteljesítményu ennek eredojéhez mint egyetlen szinthez hozzáadjuk
hangforrás eredo hangteljesítményszintje: a következo szintet. Az eljárás értelemszeruen
folytatható tetszoleges számú szint összeadására.
Pl. Lp1=100 dB, Ln=99 dB, Lp3=90 dB. Lp1+
+Ln=Lp1+LlLp=100+2,54=102,54 dB. Lpcr=
Értelmczo = (Lp) + Ld+ LlLp= 102,54+ 0,24= 102,78 dB.
Szint összefüggés Jelölés értc1mezésc
, Lp=IOlg-
Po
P hangnyomás,
/Phangintenzitás,
,
hangteljesitmény,
W;W/ml;
pa
<!-tbar);
/PP
Po= 10-lZ W, a
17-2. táblázat. KülÖDbÖz6 teljMítméoyli baDgforrások.
ke
értéke /0=
vonatkoztatási
natkoztatási 10-lZ
érté-po
hangintenzitás
=2 • 1O~ ""bar W/rrr,
hangteljesitmény
vo-=2· 10-5 a Pa= Lp cr ered() bang te1jMítméoyszintjéoek meghatározása

dB
Lp1-Lp2,
méoyszint-
küJönbséi,
TcJjcslt- 0,33 II
Lpl-Lp2,
méQY8zint-
kü1önboél,
TcJjcslt-
3,01
0,17
0,14
0,11
0,98
1,77
1,45
1,19
0,07
0,52
0,27
0,21
2,12
2,54
0,09 16
120
12
354dB
17
18
19
Szint-
0,64
0,79
0,06
0,040,41
tJLp,
Szint-
növekmény.
tJLp,
növekmény,
dB
dB
95423876
10 1
O
 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 537

80
Ossz-zajszint. Minden zaj fizikailag jellemezheto ,67
~5<1,5li;i51I~4r\
66,5
6'.5 I 61J,5
...,
55 ~
~
~7,5 8 '5 I
a frekvencia függvényében mért hangnyomásszint- f' T 7, ~l 51,5
tel. A teljes spektrum össz-zajszintje az egyes ~
frekvenciasávokban mért szintek összege. Az össze-
gezést a szintek összegezési szabálya szerint végez-
zük. A kereskedelemben kapható méromUSZerek
akusztikai szuroi lehetové teszik, hogy az adott zaj
teljes spektrumából csak a muszeren beállitott
oktáv-, ill. terc-frekvenciasáv hangnyomásszintjét
mérjük. Az oktáv-, ill. terc-sáv szintértékét a sáv
közepes frekvenciájához rendeljük (17-1. ábra). Az
össz-zajszint akár az a, akár a b görbe szintértékei- 3063 125, 2?0 500 1000 2000 400ó 8000
OkfavSQv- középfrekvencia, Hz
nek összegezéséveI meghatározható. 50 801(}(} 1602(}(}315 J,(){l6308/KJ125IJ16003150 6300
, 25{KJ 5000
Tercsav-középfrekvencta, Hz

17-1. ábra. Ugyanazon zaj hangnyomásszint-görbéje terc-,

ill. oktávsávokban
a) oktávsávonként, h) terc-sávonként mért értékek görbéje

17.2. A hang szubjektív méroszámai

A különbözo spektrális eloszlású zajok, amelyek-
nek össz-zajszintje egyenlo, az ember számára
különbözo erosségunek tunnek. Ahhoz, hogya za-
jokat úgy jellemezhessük, hogy méroszámaik az
ember tényleges érzetét tükrözzék, az emberi halló-
szerv tulajdonságaihoz igazodó szubjektív méro-
számok szükségesek.
A hangosságszint önkényes, logaritmikus jellegu
élettani hangosságmérték. Az 1000 Hz frekvenciájú
tisztahang hangosságszintje a hangnyomásszint
méroszámával egyenlo. A hangosságszint jele L,
mértékegysége aphon. Az egyéb frekvenciájú tisz-
tahang hangosságszintje annak az 1000 Hz frek-
venciájú tisztahangnak a hangnyomásszint-méro-
számával egyenlo, amelyet az ember a vizsgált hang-
gal egyenlo hangosságszintunek ítél. A különbözo
frekvenciájú tisztahangok azonos hangosságszintu
görbéit Fletcher és Munson állapította meg kísér-
letileg (17-2. ábra).
A Fletcher-Munson-görbék szemléltetik, hogy
az emberi hallószerv az azonos hangnyomásszintu,
de eltéro frekvenciájú tisztahangokat különbözo
mértékben érzékeli. Hogyazajszintet egyetlen mé-
roszámmaljellemezhessük, a méromUSZerekbeolyan
sZUfoket építenek be, amelyek a mért zaj hangnyo-
másait az egyes frekvenciatartományokban az em-
beri hallószerv frekvenciafüggésének megfeleloen
módosítva értékelik. A módosítás. különbözo mér-
tékének megfeleloen A, B, ill. C sZUfovel mért zaj-
szintet különböztetünk meg (17-3. táblázat). Az

130 17-3. táblázat. A. B és C szlirok korrekciója

120
110 A szl\ro, Bszl\ro, CSZl\rO.
középftekvmcia, dB dB dB
~ 100 fldls,Hz
Oktávsáv- -\
~90
l:l 80
-l;l 70 31,5 oO-4,3
% 60
-0,2
-17,1
-3,0
-2,9
-0,8
+1,0
-1,1
,-39,4
-26,2
-16,1
-3,2
-8,6
-0,7
-1,3
-0,3
-6,0
-0,1
-3,0
O-4,2
-9,3
-8,1
+1,2
O
12000
500
125
2000
1000
4000
250
63
8000
~ 50
§4lJ
'C:: Ja
.j 20
10
o
-10
20 30 50 100 200 1000 2000 100«) 200(}()
Frekvencia, Hz
17-1. ábra. Egyenlo hangosságszintú görbék Fletcher-
Munson szerint
538 AKUSZTIKA

A (legkisebb szintet eredményezo) szurot 60 dB A mért zajszint megadásakor a korrigálás mértékére

alatti, a B (nagyobb szintet eredményezo) szurot utalni kell [pl. 50 dB (A)). Újabb nemzetközi meg-
60 dB feletti, mig a C (legnagyobb szintet adó) szu- állapodás szerint az egész hangnyomásszint-tarto-
rot igen magas zajszintek mérésére használjuk. mányt az A szüro szerint értékelik.

17.3. Zajszint-határgörbék

A 17-2. pontban tárgyalt szubjektív méroszámok
alkalmazásának hátránya, hogy egyfelol a meghatá-
rozásukra vonatkozó kísérletek tisztahangokra vo-
natkoznak, a valóságban eloforduló "technikai
zajok" pedig különbözo spektrumú zörejek, más-
felol az azonos össz-zajszintu, de különbözo spekt-
rá1iseloszlású zajokat az ember különbözo erosségu-
nek ítéli. Ezen hátrányok kiküszöbölésére vezették
be a zajok szubjektív megítélésére a zajszint-határ-
görbéket (17-3. ábra). Amennyiben a kérdéses zajt
jellemzo hangnyomásszini-görbe a szóban forgó
tér részére megengedett zajszint-határgörbéhez si-
mul, ill. azt egy vagy több helyen alulról érinti
- tehát nem nyúlik a határgörbe f'ólé -, a zajt
nem fogják zavarónak ítélni. Az Ne (noise crite-
non) görbéket az USA-ban használják, az NR
(noise rating) görbéket az ISO nemzetközi haszná-
latra ajánlja.

"l:)
....
'ti
·S
..,
..&::::
<:>
•••••••
Q..
~201
.I!I'..L~l
140
80.
60
rr
1t I I" 10
~ 80
I 70
1 20 ~ '
t;j
E:
..&:::
<>
.•..
l:)
~
••.••
Cl. 30
SO

o o
6'3 250 1000' 4000 63 250 1000 4000
125 500 2000 125 500 2000 8000
Oklávsáv-középfrekvencÍd, Hz Okfávsáv-kó'zépfrekvcnc!o, Hz
a) b)
17-3. libra. Zajszint-határgörbék
a) Ne batár8örb6k; b) NR batérJörb6k
 MEGENGEDElT ZAJSZINT 539

17.4. Megengedett zajszint

A helyiségek megengedett zajszintjét funkciójuk 17-4. táblázat folytatása

szabja meg. Ipari csarnokban pl. a zajszint meg- 20
35..
35
85
45
4O...
30
55...
NR25
dB 25
.. .45
... 65
75
SO
35
30
határ- nyomás- Á 35
4O...
30
25 30... 4045
SO...
60
30...
90
25 30 sz6rovel
..... SO
40
.55
70
80
35
30
szint,
LA> görbe,
engedett értékét azvárosban
határozza meg, hogy a dolgozók
Helyis6a dB
mért
hang-
(Á)
Pénztárterem
Tanterem
rosodás
4O... SO
elkerülésére
Áruház
Maximális
Garázsvidéken
Operáci6s éjjel
Számit6központ
Villa,
Operáltak
Nehézipar
Iroda
Nagy érték a tart6s halIáská-
terem
betegszobái
normálkövetelményekkel
terii iroda Betegszoba,
Szállodai
Elad6tér
Orvosi
Könnyúiparszoba nappal
iroda éjjel
Kezelc5helyiségek
vizsgál6helyiség
Igazgat6i I 45 .. .55
ne szenvedjenek
3. Irodák
2.
4. maradó
K6rházak
Gyárak
5. Egyéb helyiségek hallásveszteséget. Iroda-
Eload6terem
helyiség megengedett zajszintjének az a követel-
mény szab határt, hogy a zaj a beszéd érthetc5ségét
ne befolyásolja, és ne vonja el a figyelmet a mun-
kától.
Berendezések akusztikai tervezésekor elérni ki-
vánt megengedett zajszintet - dB (A) hangnyomás-
szint, ill. NR határgörbe - a 17-4. táblázat tartal-
mazza.
Az MSZ 18151-74 Épületek környezetében és
helyiségeiben megengedett zajszintek c. szabvány
1. táblázata az épületek környezetében, 2. táblázata
az épületek helyiségeiben, 3. táblázata a munka-
helyeken megengedett zajszinteket tartalmazza.

17-4. táblázat. Légtecbnikai berendezések

akusztikai tervezésekor elémi kiVlÍDt zajszlntek
nyomá&- Á20
szOr6vcl
NR30
15
dB... 40
35... 45
határ-
görbe, 4O...
3525
35 SO
.. .45
m6rt
hang-
dB(Á)
Több
Rádióstúdi6
Szinház
Templomcélú elood6terem
Operaház
Sportcsarnok
Több célú eload6helyiség
Hangversenyterem
Gyúlésterem

17.5. Hang terjedése zárt térben

zárt térben a hángtér hangforráshoz közel eSlS felületekrc51 visszavert hangter szuperponálódik
részében a hang terjedése a szabad tér törvényei (közvetett hangtér).
szerint megy végbe (közvetlen hangtér), távolabbi A nangtér akusztikai szempontból ismert, ha az
részében a szabadon terjedéS hangtérre a határoló- adott teljesitmény(i hangforrás következményeként
540 AKUSZTIKA

keletkezéS hangnyomás a tér bármely pontjában -10

meghatározható. Zárt tér hangnyomásszintje ál-
landósult hang esetén :

3~_
o A=5 m2 Sahin
Lp= Lp+ 10 19 (~r2+ ~) dB, (17-3)
ahol 4 hangnyomásszint a hangforrástói r~ méter..• c...:
távolságban, dB; Lp hangforrás teljesitményszintje, ~ , TI~f"";"lr-
f, 2~ <;
-1-
f-1-
1-IT
1-1-
I I ~\
l"'-
c~Sf....
100GI-I- -l-
II200
50I
~" 'r>o.t1~00m2Saóin
'1. w,O "Off
(J')
dB; Q irányitási tényezo a hangforrástói a hangtér
,,;:>,~
~~
vizsgált pontja felé mutató irányban; r a hangtér
vizsgált pontjának távolsága a hangforrástói, m;
A teremabszorpció, m2 Sabin. (A zárójelben levo 20
kifejezés elso tagja a közvetlen, második tagja a
közvetett hangtér befolyását fejezi ki.) A (17-3)
összefüggés alapján készült nomogram a számitást JO
egyszerübbé teszi (17-4. ábra). (Az Lp-4 különb-
séget teremcsillapitásnak is nevezzük.) A Q irányi- () ~
tási tényez6 a 17-5. aj ábrából, az A teremabszorp- 2
ció közelito értéke a 17-5. bJ ábrából veheto. 1
0,5
A teremabszorpció pontos meghatározása: az
0,125
ft 0,1 0,2 0,5 1 2 5 1020 50 100
A= ~ a.p 1 m2 Sabin, (17-4) fjm
1=1
17-4. ábra. Az Lp hangteljesitményszint és 1-., bangnyomás-
ahol a.1 a zárt tér határolófelületeinek akusztikai szint különbsége (teremcsillapitás) zárt térben [a (17-3)
abszorpciós tényezoje (számértékeit 1. [1] és [4]- összefüggés számit6ábrája]

~101
!::í

~ 501
E: 300
•..200
:~ 50
9-
~ 40
~ 30
~ 20
~ 10
~ 5
... 3
2030 50 100 200 500 10003000 '" 2 100 250 . 1000 . 5()OO . 2(/()()0
fi$;m/s 5002500 10000
~ feremférfogat, m3
aj hj
17-5. ábra. Hangnyomásszint számitása zárt térben
aj a inlnyltási t6nyezll; a..•d a zajforrás helye; 8 a vizqált irány szöae; fftekvenda, Hz; Sa befúv6-
nYlIáSfelülete, m"
bJ teremabilzorpci6 köze1it6 meghatározása; llkllz közepes akusztikai abszorpciós t6nyez6 (~-
tékeit 1.a 17-5. úbl4zatbaD)
 HANG TERJED~E ZÁRT TÉRBEN 541

17-5. táblázat. «köz közepes akusztikai abszorpciós téuyez6, 17-6. táblázat. Különféle reudeltetésli helyiségek
kÜIÖDbÖZ6 helyiségekre utózengési idejének táJékoztat6 értékei

Helyisésfajta I
o
'".ldl. Hclyiségfajta I Utózcngési ido, s

Rádióstúdi6 0,30 ... 0,45 Szinház 22...

0,5 1 .4781,5
1...2
...
1,5..
0,8
Tv-stúdi6 Stúdi6
Iroda
Eloodóterem
Mozi
Szállodaszoba
Uszoda 280 mS
Zengótér,
Betegszoba
Templom
Gyúlésterem Hangversenyterem
Áruház
Felolvas6terem 0,15 ... 0,25
Lakószoba
Iroda
Szállodaszoba
Tanácsterem
Szinház 0,10 ... 0,15
Tanterem
K6rház 0,05 ... 0,10
Gyárt6csamok
Uszoda
Templom 0,03 ... 0,05

ben); St a zárt tér határolóinak felülete, m2; n a

A=0,16 V m2Sabin, (17-5)
határolófelületek száma. Meglevo helyiség terem- or;

abszorpció ja az utózengési ido mérésével meghatá- ahol V helyiségtérfogat, m3; utózengési ido, s.
rozható: or;

Az utóbbi tájékoztató értékeit a 17-6. táblázat tar-

talmazza.

17.6. Gépek, berendezések által keltett zaj

Ventil/átorzaj. Primer zajok a forgási zaj, turbu-
lens és örvényzaj ; szekunder zajok a motor,
csapágy, ékszíjbajtás, ventilIátorház-rezgés zaja.
A forgási zaj meghatározott frekvenciákon jelent-
kezik. Az alaphang rezgésszáma radiális ventilIáto-
rok esetében:
f=: Hz,
elotereléses axiális ventilIátoroknál:
f= z~~ Hz,
ahol Zj a járókerék lapátszáma; Ze az eloterelo le-
mezek száma; n a járókerék fordulatszáma, limin.
Az alaphang mellett a zajspektrumban az elso és
második felharmonikus általában még mérheto.
A turbulens és örvényzaj a forgási zajhoz képest
széles spektrumú. A ventillátor sz{vó-, ill. nyomó-
csonkján várható össz-hangteljesitményszintje a
maximális hatásfokú munkaponton :
LPö=Lps+ 10 19 Ji" +Ptlg L1pö dB, (17-8)
ahol Lps zajszám, értéke 60±4 dB, ha Ji" mérték-
egysége m3ls (ill. 25 ± 4 dB, ha Ji" mértékegysége
m3fh); Ji" a szállitott térfogatáram, m3/s (m3fh);
pt=20 széles zajspektrum, ill. pt=15 ... 17 do-
mináló forgási zaj esetén; L1pö össz-nyomásnöveke-
(17-6)
dés, kp/m2• Az összefüggés pt=20 esetén a 17-6.
a) ábrán látható.
A maximális hatásfoktól eltér5 munkaponton az
össz-hangteljesitményszintet L1Lpll értékkel kom-
gálni kell. A korrekció várható értéke a 17-6. b)
(17-7) ábra alapján vehet5 figyelembe. Azonos tipusú
ventillátorcsalád össz-hangteljesitményszint válto-
zása a maximális hatásfokú munkaponton, a for-
dulatszám, ill. gépméret változásával:
n
L1Lp=101g (nl)' +101g (D')D 7 dB, (17-9)
ahol n' a megváltozott, n az eredeti fordulatszám;
D' a megváltozott, D az eredeti járókerékméret.
542 AKUSZTIKA

+60
~Sgg
JOOOO +50
20000
+"-0

+30

+20
9:l

~ +10
"t;j

~ ;to
-10
-20
-30
-40
~O 1,2 'ft"- 1,6 1,8 ZO Z5 3,0
O,/fJJ jórókerélaílméro viszon}
ej
~ o
~ ~:- 4 4--

+6 '1 2 ú' .~
~
-10

~~ -;;:- 1-
-";-1 +4-
-L ,
~ -20
="
~ +2 .~
J
ita i3' -30
~
~ -2 ~
-4- ii-40
~b
-6
ö;5 1,0
fI/flmolC
1,5 i- 5~0 125 250 500 1000 2ÓOO4óOo
Októvsóv-liözepfrekvencíoj Hz
8ÓOO

b) d)
17-6. ábra. VentilIátorzaj várható értékének számitása
a) össz-haqtoljesftményszint a maximális hatásfokú munkaponton, nem domináló forgási zaj
(Pl =20) esetén
b) össz-haqtoljesftményszint korrekció a maximális hatásfoktóI eltér05munkapont esetén. A korrek-
ció szémértékét az a) ábra Lp II érték6hez el6jelesen hozzá kell adni; 'PI'Pmax a tényleges és a maxi-
mális hatásfokú munkaponthoz tartozó mennyiségi szám (1. a 18.1. pontot) hányadosa e) össz-
haqtoljesftményszint változása a maximális hatásfokú munkaponton a fordulatszám, ill. gépméret
megváltozása következtében. A korrekció számértékét az aj ábra Lp II értékéhez el6je1esen hozzá kell
adni d) relatív oktáv-teIjesltményszint: 1 axiális ventillátor; 2 radiális ventillátor hátrahajló )apáto-
ZáSSaI; :1 radiáIiS vCllltillátor el6rehajló lapátozással (Sirocco); 4 lépatoma. Adott össz-hangteIje-
sitményszint oktávsáv-spektrumát megkapjuk, ha az ábra relatív oktáv-teIjesitményszintjeit az össz-
teljesltményszinthez az egyes középfrekvenciákon el6jelesen hozzáadjuk

A (17-9) összefüggést a 17-6. ej ábra tünteti fel. meg. A spektrumot megkapjuk, ha a görbe egyes
Az össz-hangteljesitményszintb51 a várható oktáv- frekvenciákhoz tartozó relatív teljesitményszint ér-
spektrum a 17-6. dJ ábrán feltÜDtetett relatív oktáv- tékeit el5jelesen hozzáad juk az össz-teljesitmény-
teljesitményszint-görbék segitségével határozható szinthez.

17.7. Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj

Egyenes légesatorna áramlási zajának össz-hang- ahol II áramlási sebesség, mis; A csatorna-kereszt-
teljesitményszintje : metszet, m2. A spektrális eloszlást a ventilIátorok-
Lpö=10+SOlgll+1OIgA dB, (17-10) hoz hasonlóan, a relatív oktáv-teljesitményszintnek
 LÉGCSATORNA-HÁLÓZATBAN KELETKEZO ZAJ 543

[17-6. dJ ábra] az össz-te1jesitményszinthez való elo-
jeles hozzáadásával nyerjük.
Néhány idom oktáv-hangteljesitményszintje a
17-7. aj ábrából meghatározható. A szint minden
egyes oktávsáv-középfrekvencián külön-külön le-
olvasható. A 17-7. aj ábrából nyert értékeket a
kifújás reftexiójával [17-7. bJ ábra], az áramlás tur-
bulenciájábó1 származó szintnövekménnye1 [17-7.
ej ábra] és a geometriai méretviszonyoknak meg-
felelo szintváltozással [17-7. dJ ábra] kell kom-
gá1ni [a ej és dJ ábrából leolvasható korrekció ér-
téke minden frekvenciára vonatkozik]. Egyéb ido-
mok tekintetében a fejezet végén felsorolt szak-
irodalomra hivatkozunk.
Befújószerkezet. Össz-hangteljesitményszint:
Lpö= 15+30 19 C+6O 19 v+ 10 19 A dB, (17-11)
ahol C alaki ellenállás-tényezo; v légsebesség a
befújószerkezet teljes felületére vonatkoztatva, mis;
A a befújószerkezet teljes felülete, m2•
Befújószerkezetek zajszintjét célszerubb és szo-
kásos a hangteljesitményszint-spektrum megadá-
sával jellemezni, különbözo áramlási sebesség és
zárási arány esetében.

+26
+24-

~ +22
, +20
\.
~~+18
.~ +16 -
~ +14- \.
~ +12
-13 +10
- \.
". +8
.•.......
~ +6
40: +4.
..}+2
-.;jo ....
5 10 20 50 100 200
fys, mis
hj

2 +4.
-.;j O
O
-2
~+2
~+4. +6·
dJ

17-7. ábra. Légcsatorna-idomok hangteljesitményszintje

ti) oktiv-luul8teljallt:mályszint
f
b) klfújáa reIIexi6ja: freItveDcIa,Hz; s • lépatoma kereIz\metszote, m"
e) turbu1ooclAb6laz6rmaz6 u:intnövekmény
A tIf'lI 61 "il_ 'sebealéa értdmez6Iét 1. az ti) 4briln
4) u:intvütozú. pomotriai méretek szerint
Ab), e) 61 4) 'brált korrekc:i66rtékeit hoá kell adni az ti) 'bribólleolVlllOtt te!jesitményszintboz.
A e) 61 4) 6bra korrd<c:i66rtéke minden freltvencWa vonatkozik
 AKUSZI1KA

17.8. Légcsatoma-hálózat természetes cslllapítása

A venti1Iátor és szerkezeti elemek keltette zaj
teljesítménye a légcsatornában, ill. egyes elemeiben
csökken. A teljesítményszint-csökkenést természetes
csillapításnak nevezzük.
Egyenes légcsatorna folyóméterenkénti csillapí-
tása:
ahol A4saz elágazás keresztmetszete; A6 az elága-
zások keresztmetszeteinek összege. A csillapítás
független a frekvenciától.
Befújónyílás akusztikai illesztetlensége csillapí-
tást eredményez (17-8. ábra).
Perforált álmennyezet csülapitása:

L1L=6 d
ot

esy dB/m, (17-12) L1L=20 19nf(d~ 1,6r) dB, (17-15)

f
ahoIOta csatornafal akusztikai abszorpciós ténye- ahol frekvencia, Hz; d a perforált lemez vastag-
zoje; desya csatorna nyomásveszteség szempontjá- sága, m; r a furat sugara, m; (/ perforálási fok
ból egyenértéku átméroje, m. (a perforált felület és az összfelület viszonya);
Hirtelen keresztmetszet-változás csillapítása : c hangsebesség, mis.

L1L= 1019(n1nlf dB, (17-13)

d "
26 '\

\\1" \.'\'\ 1\
\1\. 1\ 21,.
•.... r-,.
"\.\~-"
\l'f
"O ,,'r...'b.
"\
1\. \.•... b\.
I

ahol n=Al/A2 keresztmetszetviszony. Al a változás

elotti, A2 a változás utáni csatorna-keresztmetszet. 20
Alkalmar.á!':l'lcsak kis frekvenciákon hatásos. Fo-
lyamatos keresztmetszet-változásnak nincs lénye- ~ 16
ges csillapítása.
Iv, könyök a hangenergia egy részét visszaveri a
,.;
~ 12
hangforrás felé. Négyszög keresztmetszetu könyök- &
kel jó csillapítás érheto el, ha a hang hullámhossza ;:::::

azonos az idom oldalméretével. A csillapítás nö- .~ 8

velheto, ha a könyök elotti és utáni csatornasza-
kaszt hangelnyelo anyaggal béleljük. A bélelt sza- 4
kaszhossz legalább a csatornaoldalhossz kétszerese,
a bélés vastagsága az oldalhossz 10%-ánál több o
legyen. 5 10 20 50 100 200
fiS,mls
Elágazás csillapítása
17-8. ábra. Befúj6nyilás csillapitása
fftekvencia. Hz: Sa bcf\íjónyl14s keresztmetszete, m": a... d a befújónylJás
L1L= 1019~: dB, (17-14) elhelyezése a 17-S. aj 'bra-mt

17.9. Hangcslllapítók

Miiködési elv szerint megkülönböztetünk reflexi- országon hianyzik a kello termékválaszték. A csil-
ós, rezonátoros, abszorpciós csilIapít6szerkezeteket, lapítás mértékét az oktáv-spektrumban szokás, ill.
ill. ezek kombinációit. A gyártó cégek sokféle szükséges megadni. Adatok a gyártmánykatalógu-
csillapítószerkezetet hoznak forgalomba. Magyar- sokban találhatók.
 LÉGCSATORNA-HÁLÓZAT AKUSZnKAI MÉRETEZÉSE 545

17.10. Légcsatona-llálózat akusztikai méretezése

A méretezés célja, hogy a berendezés üzeme a 100

helyiségben a megengedettnél nagyobb zajszintet ne 90
okozzon.
80
A méretezés lépései:
70
- a helyiség funkciója szerint rögzítjük a Jlleg-
engedett zajszint értékét (NR görbe); ~ 60
- meghatározzuk a ventillátor oktávsávteljesit- ~50
.1:::
ményszint-spektrumát;
- meghatározzuk a légcsatoma-hálózat termé- ~ 40
30
szetes csillapitását (a 17-4. ábrából veheto Lp-Lp
"teremcsillapitást" is számitásba véve); 20
- az alkalmazandó hangcsillapitó csillapitását 10
megkapjuk, ha a ventillátor teljesitményszint- O
spektrumábóllevonjuk a megengedett zajszint és a 63 125 250 500 1000 2000 40008000
természetes csillapitások összegét (17-9. ábra); okfávsrív-középfrekvencío, Hz
- összegezzük a ventillátor és az áramlási zaj- 17-9. ábra. Légcsatorna-bál6zat akusztikai méretezése
források okozta hangnyomásszintet, és ellenoriz- 1 ventillátor hangtdjesltményszintje; 2 megengedett zajszint (NR határ-
zük, hogy az nem lépi-e túl a helyiségben megenge- görbe); 3 természetes csillapitások összege; 4 hangcsiUapitó szükséges
csillapitása
dett szintet, túllépés esetén további csillapitó szük-
séges;
- ellenorizzük, hogy abefújószerkezet hang-
teljesitményébol a helyiségben adódó hangnyomás- - minden elobb felsorolt számitást az egyes ok-
szint a megengedett szintnél kisebb-e. A befújó- távsávok középfrekvenciájára külön-külön el kell
szerkezet után ugyanis nincs mód csillapitó beépi- végezni, mert a vizsgálatnak a teljes spektrumra ki
tésére; kell terjednie.

17.11. IRODALOM

[1] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik:. 58. Ausg. München-Wien, Verlag R.
Oldenbourg, 1974.
[2] Brockmeyer, H.: Akustik: für den Lüftungs und Klima-
ingenieur. Karlsruhe, Verlag C. F. MillIer, 1971.
[3] Kopp, H.: Grundlagen der Akustik. Heizung, Lilftung,
Klimatechnik, Haustechnik:. 23, Nr. 7. 204-209.
(1972).
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1. köt. 5. fej.
Zajvédelem. Budapest, Muszaki Könyvkiad6, 1963.
[5] Brockmeyer, H.: Berechnung der Gerauschdampfung in
Lüftungs- und Klimaanlagen. Heizung, Lüftung, Klima-
technik:, Haustechnik. 23, Nr. 7. 216--220. (1972).
[6] Finkelstein. W.: Vorausberechnung des Ventilatorge-
rausches. Heizung, Liiftung, Klimatechnik, Haustech-
nik. 23, Nr. 7. 210-215. (1972).
[7] Brockmeyer. H.: Strömungsakustische Untersuchungen
an Kanalnetzelementen von Hochgeschwindigkeits-
Klimaanlagen. Theorie, Messtechnik, Ergebnisse. Hei-
zung, Lilftung, Haustechnik. 20, Nr. 3.97-103. (1969).
[8] Brockmeyer, H.: Strömungsakustische Untersuchungen
an Kanalnetzelementen von Hochgeschwindigkeits-
Klimaanlagen. Praktische Gesichtspunkte, Berechnungs-
beispiel. Heizung, Lüftung, Haustechnik. 20, Nr. 8.
317-322.(1969).
[9] Brockmeyer. H.: Eigengerauschentwicklung in Kaniilen
sowie an Krilmmern, Abzweigungen und Auslassen.
Heizung, Lüftung, Klimatechnik:, Haustechnik. 23,
Nr. 7. 221-225. (1972).
[10] Finkelstein. W.: Schalldámpfer für Lüftungs- und
Klimaanlagen. Heizung, Lüftung, Klimatechnik, Haus-
technik. 23, Nr. 7. 226--228. (1972).
[11] Brockmeyer-Finkelstein-Kopp: Akustische Berech-
nung einer Lüftungsanlage. Heizung, Lüftung, Klima-
technik, Haustechnik. 23, Nr. 7. 234-237. (1972).
[12] Beranek, L. L.: Acoustics. New York, McGraw-HilI ..
1954.
[13] Szentmártony T.: Zajtalanitás. Budapest, Muszaki
Könyvkiad6, 1963.
[14] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
American Society of Heating Refrigerating and Air-
Conditioning Engineers, Inc. 1960.
[15] MSZ 18151-74. Épületek környezetében és helyiségei-
ben megengedett zajszintek.

37 Az épi1letgépészet kézikönyve