1

Az atom elektronszerkezete

Kvantumszámok

Az elektronok rétegesen, úgynevezett héjakat alkotva építik fel az elektronburkot.

Az atommag körüli térnek azt a részét, amelyben egy elektron nagy (kb. 90%-os)
valószínűséggel megtalálható az elektron atomi pályájának, atompályának
(atomorbitálnak) nevezzük.

Az elektron állapotát kvantumszámokkal írjuk le.

A főkvantumszám jelzi az elektron atommagtól való átlagos távolságának mértékét. A főkvantumszám szabja meg elsősorban
az elektron energiáját.
A főkvantumszám jele: n. Értéke: 1, 2, 3, 4 stb. kis egész szám.

Egy adott atomban az azonos főkvantumszámú pályák alkotják a héjakat. Jelölésük nagybetűvel történik: K-tól ABC
sorrendben. A növekvő értékek egyre nagyobb (de nem kétszer, háromszor stb.) méretű pályákat jelölnek.
A betűk és számok közötti kapcsolat a következő:

1 2 3 4 5 6 7
K L M N O P Q

A mellékkvantumszám az atompálya térbeli alakját jellemzi.

Jele: l. Értéke: 0, 1, 2, 3, …n-1, egész szám.

Egy adott atomban az adott főkvantumszámhoz tartozó, azonos

mellékkvantumszámú pályák alkotják az alhéjakat.
A mellékkvantumszámot gyakran nem számmal, hanem betűvel
jelöljük.
A betűk és számok közötti kapcsolat a következő:

0 1 2 3
s p d f

Az s atompályák mindig gömbszimmetrikusak, a p atompályák pedig

tengelyszimmetrikusak.

A mágneses kvantumszámmal jelöljük a az elektron

töltéseloszlásának térbeli irányát. Az atompálya mágneses térben való
viselkedésére utal.

Jele: m. Értéke: -l, -l+1,…, 0, …l-1, l.

Értéke a mellékkvantumszámtól függ, minél bonyolultabb, azaz minél

nagyobb mellékkvantumszámú a pálya, annál többféleképpen
helyezkedhet el az a mágneses térben. Az s-pályák esetén m= 0; p-
pályáknál m= -1, 0, 1 háromféle, a 2-es mellékkvantumszámú d-
pályákból m= -2, -1, 0, 1, 2 ötféle, az f-pályákból így hétféle létezik.

A spinkvantumszámból az atomok mágneses sajátságaira lehet következtetni.

1 1
Jele: ms. Értéke: és .
2 2
 2
Az atomban minden atompályát három kvantumszám jellemez. Ezek: főkvantumszám, mellékkvantumszám és mágneses
kvantumszám.

Az első négy elektronhéj szerkezete

n l Szint jelölése Mágneses kvantumszám ms Elektronszám

1 1
1 0 1s 0 , 2
2 2
1 1
0 2s 0 , 2
2 2
2 8
1 1
1 2p -1, 0, +1 , 6
2 2
1 1
0 3s 0 , 2
2 2
3 18
1 1
1 3p -1, 0, +1 , 6
2 2

2 3d -2, -1, 0, +1, +2 1 1 10

,
2 2
1 1
0 4s 0 , 2
2 2

1 1
1 4p -1, 0, +1 , 6
4 2 2 32

2 4d -2, -1, 0, +1, +2 1 1 10

,
2 2

3 4f -3, -2, -1, 0, +1, +2, +3 1 1 14

,
2 2

Pályaenergiák:

Azt az energiát, amely kifejezi, hogy milyen mértékben kötődik az elektron az atomban, pályaenergiának nevezzük.

Az atomnak azt az állapotát, amikor minden elektronja a lehető

legalacsonyabb energiaszinten van, alapállapotnak nevezzük.
Alapállapotban kötődnek a legerősebben az elektronok az
atommaghoz, leszakításukhoz a legnagyobb energia szükséges.

Ha az atomokkal kisebb energiát közlünk, mint amennyi az

elektronok teljes leszakításához szükséges, megtörténhet, hogy
egy vagy több elektron távolabb kerül ugyan az atommagtól, de
még mindig hat rá az atommag vonzása. Ilyenkor beszélünk
gerjesztett állapotról. Az atom gerjesztett állapotaihoz is
különböző, de meghatározott nagyságú energia tartozik. Az
atommal energiát közölhetünk pl. fénnyel, izzítással, vagy nagy
energiájú sugárzással.

Ha valamely atompályáról eltávolítunk egy elektront végtelen

nagy távolságra, akkor az elektronra nem hat az atommag
vonzása, de a többi elektron taszítása sem. Az elektron energiáját
ebben az állapotban nullának tekintjük. Amikor az elektron
visszatér pályájára, a mag vonzása alá kerül, energiája csökken,
negatív lesz a végtelen nagy távolsághoz tartozó nulla szinthez
képest. A pályaenergia tehát negatív érték.

A pályaenergiák a következő sorrendben növekednek:

 3

E1s < E2s < E2p < E3s < E3p < E4s < E3d < E4p < E5s <E4d < E5p < E6s <E4f < E5d < E6p < E7s < E5f < E6d
(n + l)- szabály szerint az alhéjak növekvő energia szerinti sorrendjét az (n + l) növekvő összeg értéke határozza meg. Ha két
alhéj (n + l) összege egyenlő, az alacsonyabb főkvantumszámú alhéj energiája a kisebb.

Pl. 4p és 5s alhéjaknál az (n + l) összege 4 + 1 = 5 + 0 = 5; tehát a 4-es főkvantumszámú alhéj energiája a kisebb.

Az elektronszerkezet kiépülésének elvei

Az energiaminimum elve:
szerint az alapállapotú atomban az elektronok mindig a lehető legkisebb energiájú szabad helyet foglalják el.

A Pauli-elv (kizárási elv):

szerint egy atomban nem lehetnek olyan elektronok, amelyeknek összes kvantumszáma megegyezik. Egy atompályát
három kvantumszám határoz meg, így az azonos atompályán lévő elektronok csak a negyedik kvantumszámban, a
spinkvantumszámban különbözhetnek egymástól. A spinkvantumszám csak kétféle értéket vehet fel, tehát egy atompályán
csak két ellentétes spinű elektron tartózkodhat. (Lásd „Az első négy elektronhéj szerkezete” című táblázatot!)
Hund-szabály (maximális multiplicitás elve):
szerint egy alhéjon adott számú elektron úgy helyezkedik el, hogy közülük minél több legyen párosítatlan.

(Ha egy adott atompályán csak egy elektron van, az elektront párosítatlan elektronnak nevezzük.
Ha egy adott atompályán két ellentétes spinű elektron van, párosított elektronról beszélünk.)

Ha egy alhéjon annyi elektron van, amennyit a Pauli-elv maximálisan megenged, telített alhéjról beszélünk. Ha az elektronok
száma ennél kevesebb, az alhéj telítetlen.

Az elektronszerkezet jelölése

a) Először leírjuk a részben vagy teljesen betöltött alhéjak jelét.

Például: 7N: 1s 2s 2p
Az alhéj jelének jobb felső részén feltüntetjük az alhéjon lévő elektronok számát.

Például: 7N: 1s2 2s2 2p3

b) Rövidített jelölés: az elemet megelőző nemesgáz szerkezetének felhasználásával

Például: 11Na: Ne 3s1

c) Cellás ábrázolás

Egy négyzet, azaz egy cella egy atompályát jelöl.

s-pálya d-pályák

p-pályák f-pályák
 4

párosított spinű elektronok

párosítatlan spinű elektron

Például: 7N:
    
2 2 3
1s 2s 2p

Az atommagot a lezárt, telített héjakkal együtt atomtörzsnek, a külső, telítetlen héjat vegyértékhéjnak nevezzük.

Például a nátriumatom atomtörzse és vegyértékelektronja:

11Na: 11p+ 12n0 1s2 2s2 2p6 3s1

atommag
atomtörzs vegyértékelektron

Felhasznált irodalom:

Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló

Dr. Boksay Zoltán – Dr. Török Ferenc – Pintér Imréné – Balázs Lórántné: Kémia I. osztály
Z. Orbán Erzsébet: Kémia III.
Dr. Máthé Árpád – Dr. Pálfalvi Aladárné – Dr. Perczel Sándor: Így készüljünk a felvételi vizsgára kémiából
Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
www.sulinet.hu\tovabbtan\felveteli\2001\1het\kemia