Államtan

Írások a XX. századi általános

államtudomány köréből

Budapest,
Szent István Társulat, 2003.

Bibliotheca iuridica. Publicationes cathedrarum

Jogfilozófiák; 15

ISBN:963-361-475-9
 TARTALOM

Előszó

AZ ÁLLAMTAN XX. SZÁZADI KLASSZIKUSAI 1

Georg Jellinek: Az állam alkotmánya és a közjog garanciái.
Az általános államtan (1900) részlete 3
Az Állam alkotmánya 3
A közjog garanciái 32
Max Weber: A racionális állam
Államszociológiai töredék (1911-1920) 38
A racionális állam keletkezése 38
A racionális állam mint a legitim erőszak monopóliumával rendelkező
intézményes uralmi szervezet 107
Az állami uralmi üzem mint igazgatás. Politikai irányítás
és hivatalnokuralom 121
Firedrich Meinecke: Az államrezon fogalma (1924) 71
Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai (1926) Részletek 91
Az állam mivolta 91
Az állami rend megalkotása 107
A jogalkotás fokozatai (Az állam három hatalma vagy funkciója) 107
A jogalkotás szervei (Az államszervek) 114
A jogalkotás módszerei (Az államformák) 121
Carl Schmitt: Állami és politikai. A politika fogalma (1927) Részletek 130
Állami és politikai 130
A barát és ellenség megkülönböztetése, mint a politika kritériuma 136
A háború mint az ellenségesség megjelenési formája 138
Az állam mint a politikai egység pluralizmus által megkérdőjelezett formája 146
Döntés a háborúról és ellenségről 153
Depolitizálódás az etikai és ökonómia ellentétességén keresztül 160
A semlegesítődések és depolitizálódások korszaka 169
Rudolf Smend: Az állam mint integráció (1928) 183
Az integráció mint az állam alapvető életfolyamata 183
Személyes integráció 189
Funkcionális integráció 195
Tárgyi integráció 205
Az integrációs rendszer egysége. Az integráció fajainak viszonya
egymáshoz. Kül- és belpolitika 214

APPENDIX I. A Weimari Köztársaság államelméleti vitái 224

Hermann Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban (1928) 224
Az uralkodó tan 224
Az alkotmányos törvényfogalom történelmi-politikai alapjai 227
Az uralkodó tan kritikája 233
Jogállam és törvény 241
Jogszabály és jogi alapelv 244
Birodalmi Alkotmány és törvény 247
A "törvény" szó különleges jelentései a Birodalmi Alkotmányban 256
Fő tételek 259
Carl Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre (1931) 260
 A semleges hatalmi ág (pouvoir neutre) államjogi tana 260
A "semleges hatalmi ág" különös jelentősége a pártok pluralista államában. A munkaügyi
vitákkal kapcsolatos állami egyeztetés példája 269
A tisztviselő kar és a pártok pluralista államától való "függetlenség"
különböző lehetőségei 278
A birodalmi elnöki intézmény demokratikus alapjai 285
Hans Kelsen: Ki legyen az alkotmány őre? 289
Az alkotmány garanciájának problémája az alkotmányos monarchiában 289
A Constant-i "pouvoir neutre" ideológiájának megújítása 292
Az alkotmány bíróságok útján megvalósuló garanciája 295
Igazságszolgáltatás és "politikai" funkció 297
Az igazságszolgáltatás lényege 299
Jogalkotás és jogalkalmazás 302
Az ún. "performájúság" 308
"Pluralizmus" és "totális állam"kategóriáinak segítségével 311
Az alkotmánybíráskodás kizárása a "pluralizmus" és
a "totális állam" kategóriáinak segítségével 316
Az államfő mint az alkotmány őre 319
Az "alkotmány őre" vagy a "parlamenttel szembeni ellensúly"? 324
Államjogtan vagy mitológia? 329
Tudomány és politika 332

A MODERN ÁLLAMOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FŐBB FORMÁI 333

Peter Pernthaler: Az állam szervezete (1986) 335
Az államszervezet történelmi kialakulása 335
Az államszervezet általános funkciói 338
A szervezet két alaptípusa: hierarchia és társulás 341
A hierarchia kialakulása és formái 342
A hierarchikus elv mai formái 346
A hierarchia veszélyei és azok elhárítása 351
A társulás kialakulása és formái 354
Az államszervezet jogi rendszerei 359
Az államszervezet politikai rendszerei 371
A modern demokrácia típusának sokfélesége 378
Autokrácia, képviselet és igazgatás 381
Maurice Duverger: Állam és kormányzat
A kormányzat felépítése (1955) 385
A kormányzati szervezet elemei 385
Az állami szervek 386
Állami funkciók 409
A kormányzati rendszerek típusai 421
A hagyományos tipológia 421
A modern tipológia 432
Thomas Fleiner-Gerster: Az állam és a társadalom céljai és feladatai 440
Az államcélok jelentése 440
Az állam védelmi funkciója 446
Az állam jóléti feladatai 451
Friedrich Koja: Az alkotmány (1991) 461
Bevezetés és kérdésfeltevés 461
A formális és az anyagi értelemben vett alkotmányjog 461
 Joglogikai és pozitív jogi értelemben vett alkotmány 467
Tipikus alkotmánytartalmak 468
Alkotmánymódosítás - alkotmánysértés (kontinuitás - diszkontinuitás)
„Alkotmányváltozás” 469
Az alkotmány mint "játékszabály" vagy mint anyagi "értékrend".
"Jogi" vagy "politikai" alkotmányfelfogás 471
Ludwig Adamovich: Forradalom - demokrácia - jogállam
Gondolatok az "autoritás" kérdéséhez 475
Blandine Kriegel: Demokrácia és jogállam 487
Ernst-Wolfgang Böckenförde: A közvetett/képviseleti demokrácia
mint a demokrácia tényleges formája 497
A 497
B 500
A demokrácia lényegének kérdése 500
A demokrácia azonosság-közvetlenség elvének bírálata 502
A demokrácia mint államforma fogalma és konstrukciója 511
C 515
A képviselet fogalmának kettős jelentéstartalma 515
A demokratikus képviselet tartalma és létrejötte 517
A demokratikus képviselet és megkettőződés problémája 520
A demokratikus képviselet hiányának vagy szétesésének következményei 522
Hannah Arendt: A totalitárius állam (1958) 526
Az úgynevezett totalitárius állam 530
A titkosrendőrség 562
Gosta Esping-Andersen: Mi a jóléti állam? (1990) 585
A jóléti állam újrafogalmazása 588
Jogok és dekommodifikáció 589
A jóléti állam mint társadalmi rétegződési rendszer 591
A jóléti államok típusai 594
A jóléti államtípusok létrejöttének okai 597
Következtetés 600

APPENDIX II. A szuverenitás tüneménye 603

Hans Kelsen: A szuverenitás fogalmának változása (1929/1931) 603
Jacques Maritain: A szuverenitás fogalma (1950) 615
Stanley I. Benn: A szuverenitás jelentésváltozatai (1955) 634
Bevezetés 634
A jogi szuverenitás 636
A törvényhozói szuverenitás 640
Az állam szuverenitása nemzetközi vonatkozásban 643
A szuverenitás mint "legfőbb kényszerítő hatalom" 645
A szuverenitás mint "legerősebb politikai befolyás" 647
Összegzés 649
H. L. A. Hart: Szuverenitás és jogilag korlátozott kormányzat (1982) 651
Jogi kormányzat 651
Szuverenitás 654
Jogilag korlátozott kormányzat 658
EGYES ÁLLAMTANI KÉRDÉSEK 673
Karl Korinek: A hatalommegosztási tan aktualitásáról (1995) 675
A hatalommegosztás rendezőelve 675
A rendezőelv megvalósulása az osztrák alkotmányjogban 679
A hatalommegosztáson alapuló államvezetési rendszer
működőképességének feltételei 689
Összegzés 696
Kurt Eichenberger: Kormányzati rendszer és
közvetlen demokrácia Svájcban (1986) 698
A svájci államberendezkedés két fő vonása 698
A szűkebb értelemben vett kormányzati rendszer 699
A közvetlen-demokratikus elemek 707
A kormányzati rendszer és a félig közvetlen-demokrácia
kölcsönös egymásra hatása 715
Záró megjegyzések 718
Jörn Ipsen: A politikai pártok (helyzete a Német
Szövetségi Köztársaságban) (1993) 719
A politikai pártok szerepe a parlamentáris demokráciában 719
A pártok esélyegyenlősége 723
Az állami pártfinanszírozás 727
Az alkotmányellenes pártok tilalma 732
Douglass C. North: Az állam neoklasszikus (gazdaság)elmélete (1981) 738
Gary S. Becker: Verseny és demokrácia (1958) 752
Verseny az ideális demokráciában 753
Verseny a tényleges demokráciákban 756
James M. Buchanan: Szerződéselvűség és demokrácia (1984/1985) 758
Ernst von Hippel: Állam és vallás (1963) 767
Az állam semlegességéről szóló tan 767
Állam és kereszténység 769
Felix Ermacora: Az állam szekularizációja (1970) 774
Thomas Fleiner-Gerster: Modern egyház a modern államban (1995) 783
A vallási fundamentalizmus és nacionalizmus fenyegetése 783
Út a modernizáció felé 785
Az egyházak modern és tradicionális önmegértése 789
Modernség és hagyomány az egyházban és az államban 792
Kihívás az egyházak felé 793
Friedrich Koja: Állami szükségállapot és
szükségállapotra való jog (1993) 797
Írott vagy íratlan a szükségállapotra vonatkozó jog? 797
Az állami szükségállapot foglma 800
A szükségállapotra vonatkozó jog 805
Grant Wardlaw: Politikai terrorizmus. A hadsereg szerepe
a terrorelhárítási műveletekben (1989) 818
A rendőrség és a hadsereg szerepe a demokratikus társadalomban 820
A rendőrség militarizálása 823
A rendőrség szerepe 824
Milyen problémákat okoz a hadsereg bevetése? 827
"Harmadik erő" 831
Kiegyensúlyozott válasz 834
Felix Ermacora: Az államok elismerése a nemzetközi jogban (1970) 838
 Roman Herzog: Államkapcsolatok (1971) 847
Az államkapcsolatok hagyományos tipológiája 847
Szempontok az államkapcsolatok új tanához 853
Az integrációs elv problémája 863

APPENDIX III. Az Európai Unió államtani kérdései 867

Hermann-Josef Blanke: A Maastrichti Uniós Szerződés 867
Lépés az európai szövetségi állam felé vezető úton? (1993) 867
Az Európai Közösség politikai célkitűzése 867
Eddigi fejlődési irányok 870
A Maastrichti Uniós Szerződés 872
Szövetségi állam felé haladunk? 888
Karl Doehring: Állam és alkotmány az egységesülő Európában 894
Az európai nemzetállamok sorsa 864
A status quóról 896
Változtat-e a Maastrichti Szerződés a helyzeten? 903
Találgatás Európa fejlődéséről 909
Neil MacCormick: A Maastricht-ítélet: szuverenitás - ma (1995) 911
Jegyzetek és mutatók 923
A közölt művek szerzői 923
Idegen szavak és szakkifejezések 943
Névmutató 947
Tárgymutató 957