Feldm�r Andr�s, B�ky Dorottya: �tmutat� t�velyg�knek (r�szlet)

Sartre Dosztojevszkij nyom�n besz�l arr�l, hogy ha nincs Isten, minden megengedett.
R. D. Laing innen indul, de tov�bb megy: val�ban minden megengedett� legal�bbis
addig, am�g magunk k�z�tt m�sban meg nem egyez�nk. �Nincs semmi baj, hagyhatod,
hogy sodorjon az �let, amerre akar, sem magadnak, sem m�soknak nem �rtasz, ha a
dolgok csak �gy t�rt�nnek veled. �gy t�nik, j� ir�nyba mozdulsz. M�s lenne a
helyzet, ha a tetteid f�jdalommal �s pusztul�ssal j�rn�nak� � mondta nekem.

A �Ne �rts!� hippokrat�szi parancsa hat�rozta meg a szakmai magatart�s�t,

elutas�totta az �antipszichi�ter� c�mk�t, mert mindent elk�vetett, nehogy k�rt
tegyen a m�sik emberben. A pszichi�triai kezel�s sz�m�ra egyenl� volt azzal,
ahogyan a m�sikkal b�nt. Ehhez pedig elengedhetetlen�l hozz�tartozott sz�m�ra az
udvarias �s tisztelettel teli viselked�si szab�lyok betart�sa. Antipszichi�ternek
azokat a koll�g�it tartotta � �s �k voltak t�bbs�gben �, akik nyilv�nval�an k�rt
okoztak a betegeiknek azzal, ahogyan b�ntak vel�k. Laing nem azonosult semmif�le
mozgalommal, nem hitte mag�r�l, hogy eredeti, �s nem d�delgetett vil�gmegv�lt�
�lmokat.

A Richard L. Gregory szerkesztette The Oxford Companion to the Mind (1987) c�m�
enciklop�di�ban Laing maga �rta � egyes sz�m, harmadik szem�lyben � Az
interperszon�lis tapasztal�s Laing felfog�sa szerint sz�cikket. Ebben ez olvashat�:
�Laing �rdekl�d�se els�sorban arra ir�nyul, hogy megfigyelje �s le�rja, mit �rulnak
el az emberek k�z�tti interakci�k az emberi tapasztal�sr�l.� Igen, k�tes
bizonyoss�g� magyar�zatokkal m�r tele van a padl�s. Ezzel szemben pontosan le�rni
�s �br�zolni, hogy mi a helyzet a val�s�gban, el�g neh�z. Laing felfog�s�ban a
diagn�zis a megfigyel�snek �s megismer�snek azt a folyamat�t jelenti, amelyben
egym�s ut�n fejtj�k fel a r�tegeket, �gy, hogy a lehet� legpontosabban �rjuk le
azt, ami van. Az, amit akkur�tusan le�runk, mint egy f�tyol ellebben,
szertefoszlik, a le�r� folyamat felfedi a k�vetkez� r�teget, amelyet ism�t csak meg
kell ismern�nk, le kell �rnunk, �s �gy haladunk tov�bb, f�tyol f�tyol ut�n lebben,
a v�gtelens�gig. A t�velyg� ember �s a terapeuta egy�tt, sz�nni nem akar�
k�v�ncsis�ggal vizsg�lj�k, hogy mi az, ami van, mi a helyzet, �s ebben a
folyamatban k�nnyebb�l meg a p�ciens.

Ugyanebben a sz�cikkben saj�t jellemz�se szerint Laing �az emberi elme meg�rt�s�hez
kapcsol�d� eredm�nyeit azon a ter�leten �rte el, amelyet nagyj�b�l az empirikus,
interperszon�lis fenomenol�gia terek�nt �rhatunk le, ami r�sze a t�rsadalmi
fenomenol�gi�nak�. Sokszor hallottam t�le: �Csak annyira lehetsz okos, mint a
t�rsas�g, amit kiv�lasztasz magadnak.� Teljesen egyet�rtett E. E. Cummingsszal: �I
am, through you, so I.�

�n �gy tapasztaltam, hogy Laing cselekedeteit soha nem elm�leti megfontol�sok

vez�relt�k: � egyszer�en csak volt. Soha nem dogmatikus, soha nem cinikus, de
gyakran szkeptikus. �Biztos vagy benne?� � ez volt az ism�tl�d� k�rd�s. K�pesek
vagyunk megtapasztalni az egys�get valamennyi �l�l�nnyel �s az Univerzummal, ez
t�ny. De jelent ez b�rmit? Lehet, hogy az eg�sz csup�n ill�zi�. Tudhatjuk biztosan?
�rz�kelhetj�k �nmagunkat mag�nyos, elszigetelt, porh�velybe z�rt eg�k�nt, ez t�ny.
De lehet, hogy ez is csup�n csak ill�zi�.

A Laing oldal�n 1974-t�l 1989-ig � a hal�l�ig � v�gzett munka alapjaiban

meghat�rozta ter�pi�s gyakorlatomat. A tapasztalati �s ismeretelm�leti anarchi�t
t�mogat� ny�ltsz�v� �s nyitott tudat� megk�zel�t�se; b�tor�t�sa, hogy a rossz
dolgokb�l kihozhat� a legjobb; a trauma �s fel�p�l�s demisztifik�l�sa; jelenl�te �s
meggy�z�d�se, hogy m�ltbeli szenved�seinkt�l megszabadulva k�pesek lehet�nk �lni az
�let�nket; �rtalmatlans�ga �s hite, hogy mi mind egy cs�nakban evez�nk, hogy nincs
mi �s �k � mindez a mai napig kimer�thetetlen forr�s, amelyb�l �szt�nz�st �s
vigaszt mer�tek.

Szeretn�m felh�vni a figyelmet munk�ss�g�nak k�t nagyon fontos, de gyakran

elutas�tott, marginaliz�lt vagy kritiz�lt aspektus�ra.

Laing felismerte, hogy b�rmilyen, ak�r igen korai trauma megakasztja a fejl�d�st.
Ha valami sz�rny�s�g t�rt�nik a m�hen bel�l, az ember megreked, �s nem k�pes teljes
m�rt�kben felfogni a k�s�bbi esem�nyeket, a sz�let�s�t, a szoptat�st, �s �gy
tov�bb. Egy harminc �ves f�rfi �lhet �gy, mintha m�g meg sem sz�letett volna, hogy
kimarad minden k�zb�ls� tapasztalata. A m�hen bel�li �lm�nyeket lek�pezik a k�s�bbi
esem�nyek. Minden kapcsolat �gy indul, mint egy fogantat�s, a kapcsolat tartama,
mint a terhess�g, a v�ge, mint a sz�let�s. Persze m�sok is �rtak err�l, p�ld�ul
Otto Rank, de nem �rt�k le olyan r�szletesen �s finoman a mint�kat, ahogyan Laing,
aki �gy v�lte, hogy az elm�lt �tven �v egyetlen jelent�s elm�leti hozz�j�rul�sa a
pszichol�gi�hoz Stanislav Grof tudattalannal kapcsolatos kutat�sa volt. Grof a
perinat�lis esem�nyek k�s�bbi pszichopatol�gi�s lek�pez�d�se kapcs�n ugyanazt a
mint�t fedezte fel, mint Fodor N�ndor az �lmokkal v�gzett analitikus munka sor�n,
m�r 1949-ben.

A m�sik ter�let, amelyet mindezid�ig nem vettek el�g komolyan Laing munk�ss�g�ban,
a pszichedelikus, enteog�n �s empatog�n szerek pszichoter�pi�t kieg�sz�t�,
megfontolt alkalmaz�s�nak kutat�sa �s gyakorlata. M�g Grof a saj�t gyakorlat�ban
intrapszich�sen alkalmazta az LSD-ter�pi�t (a beteg egy h�l�zs�kban fek�dt,
bek�t�tt szemmel, esetleg v�logatott zen�ket hallgatva), addig Laing maga is
m�dosult tudat�llapotba l�pett (a szerb�l a p�ciensnek adott adag fel�t bev�ve),
�gy interpszich�s kapcsolatba tudott ker�lni a p�ciens�vel. Manaps�g az eg�sz
vil�gon �jj��led a pszilocibin, az ayahuasca, az MDMA, az LSD �s hasonl� anyagok
pszichoter�piai seg�danyagk�nt � a s�lyos poszttraumatikus stressz szindr�ma, a
hal�lf�lelemmel kapcsolatos szorong�sok �s a szenved�lybetegs�gek kezel�s�ben �
t�rt�n� alkalmaz�s�nak kutat�sa, ami igazolja Laing hipot�zis�t, miszerint a
gy�gyul�st, illetve az ��bred�st� hat�konyan seg�tik ezek a szerek.

Egyszer valamilyen �ton-m�don eljutott hozz�m a z�rt oszt�lyr�l ter�pi�ra egy

nagyon konzervat�v, k�z�pkor� n�. Odabent ECT-kezel�st �s er�s gy�gyszereket
kapott, alkalmank�nt lek�t�zt�k, mert elt�k�lt sz�nd�ka volt, hogy meg�li mag�t.
H�rom h�napig �gy j�rt hozz�m, hogy soha nem sz�lt egyetlen sz�t sem. Csak �lt�nk
ott n�m�n �r�r�l �r�ra, �n n�ha megosztottam vele p�r gondolatot, amelyekr�l �gy
v�ltem, hogy ebb�l az egy�ttl�tb�l fakadnak, �s kapcsolatban lehetnek ak�r az �
�llapot�val, ak�r a kett�nk viszony�val. Az els� szavai h�rom h�nap ut�n ezek
voltak: �F�lek t�led.� Att�l f�lt, hogy esetleg megfosztom a szabads�g�t�l � att�l
a szabads�g�t�l, hogy meg�lhesse mag�t. Sz�momra nyilv�nval� volt, hogy a n� az�rt
�rzi rem�nytelennek a helyzet�t, mert v�gzetesen beleragadt a szerepeibe, �s az
�ngyilkoss�gon k�v�l nem l�t m�s kiutat a heti h�t napon �s napi huszonn�gy �r�n �t
tart� szappanoper�b�l, amely nem adott neki id�t �s lehet�s�get, hogy �nmaga
lehessen. Eg�szen addig nem jutottunk el�bbre, am�g esz�be nem jutott, hogy a
ter�pia kieg�sz�t�sek�nt megpr�b�lkozik az LSD-vel. Akkor m�r j� ideje semmilyen
gy�gyszert nem szedett. Az LSD ut�n azonban m�g ink�bb k�ts�gbeesett. Ennek
ellen�re � b�tran vagy ostob�n, ki tudja? � n�h�ny h�ttel k�s�bb ism�t
pr�b�lkozott. A rem�nytelens�ge azonban csak m�ly�lt. Enyh�l�s nem j�tt. �jabb
n�h�ny h�t eltelt�vel �gy d�nt�tt, hogy harmadszor �s egyben utolj�ra ism�t pr�b�t
tesz az LSD-vel. A hat�s ez�ttal l�tv�nyos volt: az utaz�sr�l megk�nnyebb�lten �s
felszabadultan t�rt vissza. Megismerte azt a tudat�llapotot, amelyben nincsen
sz�gyen, meg�rtette, hogy lehet nemet mondani an�lk�l, hogy sz�gyent vagy
b�ntudatot �rezne, vagy eluralkodna rajta a f�lelem az elhagyatotts�gt�l. R�tal�lt
igazi �nj�re, amely m�s �s t�bb volt minden r�k�nyszer�tett szerepn�l. Ez sok-sok
�vvel ezel�tt t�rt�nt, �s az �llapot�ban az�ta sem k�vetkezett be visszaes�s.
Laingnek a The Divided Selfben haszn�lt kifejez�seivel �lve ez a n� eljutott oda,
hogy �a m�sik t�rgy�b�l� (object-for-the-other) a �a saj�t v�gy�nak az alanya�
(subject-of-desire) legyen. A csal�d, k�l�n�sen az els�dleges gondoz�, aki
�ltal�ban az anya, el�seg�theti, de ak�r h�tr�ltathatja is a gyermek azon
k�pess�g�t, hogy m�sok t�rsas�g�ban is �nmaga tudjon lenni. B�r Lainget azzal
v�dolt�k, hogy igazs�gtalan �boszork�ny�ld�z�st� folytat az any�kkal szemben,
figyelj�k meg, milyen �vatosan fogalmazza meg a t�m�val kapcsolatos mondanival�j�t
az els� k�nyv�ben:

�Az anyai viselked�snek elk�pzelhet�k olyan form�i, amelyek ink�bb akad�lyozz�k,

mintsem megk�nny�tik vagy �meger�s�tik� a gyermek g�njeibe k�dolt, velesz�letett
hajlamok kibontakoz�s�t, amelyek r�v�n a gyermek el�rheti a l�tbiztons�g els�dleges
fejl�d�si szintjeit. S�t, nemcsak az anya, hanem a teljes csal�di k�rnyezet
akad�lyozhatja � ahelyett, hogy el�seg�ten� � a gyermeknek az igazi t�rsas l�tre �s
arra val� k�pess�g�t, hogy m�sok k�z�tt is �nmaga legyen.�

Nincs itt semmif�le dogmatikus kinyilatkoztat�s vagy v�daskod�s. Laing csup�n

t�preng. �Lehets�ges, hogy�?� �n pedig azt mondom: igen, lehets�ges. �ngyilkos
hajlam� p�ciensemn�l nem kellett volna sz�ks�gszer�en �sszetett ment�lis betegs�get
meg�llap�tani, majd elektrosokkal �s m�rgekkel kezelni �t. Csup�n arra volt
sz�ks�ge, hogy meghallgass�k, olyan felt�tel n�lk�li szeretettel, amely elismeri �s
elfogadja az � teljes l�ny�t. Ez a felt�tel n�lk�li szeretet k�n�lta a menek�l�st
az engedelmess�g �s a j�s�g b�rt�n�b�l, ez engedte meg neki, hogy r�tal�lhasson r�g
elvesztett val�di �nj�re, �s ism�t eggy� v�lhasson vele. Az LSD pedig seg�tett neki
regressz�lni.