A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján
terjedő költészete. A népköltészeti alkotások szerzője ismeretlen A szóbeli terjedés következménye a változatok, variánsok kialakulása. A népköltészet velejárója a zene és a mozgás. Írásban csak a XVIII. sz. második felétől rögzítik. Népdalgyűjtők: Bartók Béla és Kodály Zoltán Népmesegyűjtők: Illyés Gyula, Arany László, Móra Ferenc Népmondagyűjtők: Mikszáth Kálmán, Benedek Elek A népköltészet legfontosabb műfajai: Prózai alkotások: a mese, a monda, a legenda, a mítosz, az anekdota, a népi tréfa, a szólások, közmondások és találós kérdések. Verses alkotások: a népdal, a népi játékok, a kiolvasó vers, a kiszámoló és a mondóka. Kevert műfaj: népballada A népmesék legismertebb típusai: 1. A tündérmese Hősei emberek és természetfeletti lények, akiket varázseszközök segítenek céljuk elérésében. 2. A reális mese A tündérmesénél valószerűbb. Formáját tekintve mese, de hiányzik belőle a „csodás elem.” Hősét elsősorban esze, ügyessége, bátorsága – néha a szerencse és a sors – vezeti a győzelemhez. 3. Állatmese vagy fabula Szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Cselekedeteikből mindig tanulság vonható le. Szólhat a mese állatok és emberek kapcsolatáról is. Ez esetben mindig a gondolkodó, a találékony ember győz. 4. Csalimese: A mese nem várt módon, furcsa, érdekes fordulattal fejeződik be
A szólások és a közmondások nyelvünk színes építőelemei. A
nép ajkán keletkeztek, alkotóik éppúgy ismeretlenek, mint a többi népköltészeti alkotásé. Állandóan változnak: fokozatosan kihalnak azok a szólások és közmondások, amelyek időszerűtlenné váltak. Népmese jellemzői: - Kitalált történet - Szerzőjük ismeretlen - Középpontban a mesehős áll ( aki gyakran a legkisebb fiú) - A mesehősnek csodás lények, állatok, varázserejű tárgyak segítenek - A jó győz a gonosz felett - A végén minden jóra fordul - meseszámok, mesehelyszínek, mesetárgyak -mesekezdet és mesebefejezés