A népköltészet

A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján

terjedő költészete.
A népköltészeti alkotások szerzője ismeretlen
A szóbeli terjedés következménye a változatok, variánsok
kialakulása. A népköltészet velejárója a zene és a mozgás.
Írásban csak a XVIII. sz. második felétől rögzítik.
Népdalgyűjtők: Bartók Béla és Kodály Zoltán
Népmesegyűjtők: Illyés Gyula, Arany László, Móra Ferenc
Népmondagyűjtők: Mikszáth Kálmán, Benedek Elek
A népköltészet legfontosabb műfajai:
Prózai alkotások: a mese, a monda, a legenda, a mítosz, az
anekdota, a népi tréfa, a szólások, közmondások és találós
kérdések.
Verses alkotások: a népdal, a népi játékok, a kiolvasó vers, a
kiszámoló és a mondóka.
Kevert műfaj: népballada
A népmesék legismertebb típusai:
1. A tündérmese
Hősei emberek és természetfeletti lények, akiket
varázseszközök segítenek céljuk elérésében.
2. A reális mese
A tündérmesénél valószerűbb. Formáját tekintve mese, de
hiányzik belőle a „csodás elem.” Hősét elsősorban esze,
ügyessége, bátorsága – néha a szerencse és a sors – vezeti a
győzelemhez.
3. Állatmese vagy fabula
Szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok.
Cselekedeteikből mindig tanulság vonható le. Szólhat a mese
állatok és emberek kapcsolatáról is. Ez esetben mindig a
gondolkodó, a találékony ember győz.
4. Csalimese: A mese nem várt módon, furcsa, érdekes
fordulattal fejeződik be

A szólások és a közmondások nyelvünk színes építőelemei. A

nép ajkán keletkeztek, alkotóik éppúgy ismeretlenek, mint a
többi népköltészeti alkotásé. Állandóan változnak:
fokozatosan kihalnak azok a szólások és közmondások,
amelyek időszerűtlenné váltak.
Népmese jellemzői:
- Kitalált történet
- Szerzőjük ismeretlen
- Középpontban a mesehős áll ( aki gyakran a legkisebb fiú)
- A mesehősnek csodás lények, állatok, varázserejű tárgyak
segítenek
- A jó győz a gonosz felett
- A végén minden jóra fordul
- meseszámok, mesehelyszínek, mesetárgyak
-mesekezdet és mesebefejezés