Ha egészévbenszÜ|etésnaPom |ehetne,

a karácsony,hrjsvétmár nem is ke||ene?

Egyik napra csoki tortát rende|nék,

csinos kis babáthozzá kérhetnék.

Másik nap meg |ehetnetrirÓs, epres a torta,

ésmégPottyos |abda,autÓ ésnya|Óka.

Minden hétreegy marcipánosstitemény,

ésmellénagy doboznyi kocka gyiijtemény.
Csupa zene, moka, ritmus
Ha egészévbenszt.i|etésnapom |enne,
a torta, a játékmár nem is érdeke|ne!
A gyermekijnké|etét sztiletéstó|fogvameghatározzaaritmus.Úgy szij|etik, Kedve|t,szintén|ovago|tatÓ|e||eg játék'amikor a gyermektinketíe|-
hogy ritmusosanver a szíve,á||andÓritmus szerint eszik,a|szik,majd mi- vesszijka hátunkra,négykéz|áb ereszkedtjnkésígy|ovago|tatjuk óket. A||Ó
kor az érte|menyiladoznikezd, a napszakokvá|takozása, a napok és napi he|yzetben is hátunkra vehetj k óket, ésa|u|rÓ|tartva óket, |ovago|tatjuk.
programokvisszatérósorrendje,az évszakokritmusos ismét|cídése hatja
át é|etét. Az édesanyaénekhangja, az apa á|ta|ha||gatottzene, mind hatás. Háton |ovago|tatÓjátékokpé|dáu
|:
sa|van a gyermekérze|miéletére ésa zene iránti érzékenység íej|ódésére.
Fe|fedezhet|k egyiitt is a da||amokat,ha már e|fe|ejtettí.inkszo|mizá|ni,ak. ,,Trapp,traPP, traPP, ,,Hopp,hopp, katona,
kor is. Kozosen szÓ|a|tassunk meg hangokat'pé|dáu| egy játék-xilofonon, Lovam trappolgat. fe|Ü|oka csikÓra'
vagy egyijtt keressÍjkmeg a hangokata játék-zongorán,és gyakoro|juka Hegyen,volgyon,alagriton. én t.jIoka csikÓra'
Nem tévedt,ink e| az rjton.'' ti meg ketten a |Óra.''
,,Boci,boci tarka'' kezdet éneket,vagya ,,Zsipp-zsuPP''-ot.Ha a gyerme|<
fo|fedezi,hogy az egymás után |étrehozotthangokbÓ|akár egy ,,kis zenei
mií'' is osszeá||hat,nagyon megkedve|ia hangadáseme formáját, ésakkor egyszerÚiek,ugyanakkorkacag-
A ritmusosverse( énekekfi.j|bemászoan
bátran probá|kozhatunk,akár szá|harmonika,fafuru|ya'dob vásárlásáva|is! óket hangszerekke|,mint a dob, a csorgó,
tatÓan kedvesek. KísérhetjÍ.ik
A kÖzÖsjátékokateleintesok rg o biztonsÓgotodő, olbe vev s, hÖcÓgtet s, a cintányér,vagy e8yszeríientapso|hatunkhozzá, kiprÓbá|hatjuka fo|don
vonotozős,énekes,mondőkás jőtékokhotározzÓk meg,A hintáztatÓ mondo. tapso|ást,vagya |ábunkka|dobbanthatunk, de a konyhábanis ta|á|unkszép
kákat, verseket nemcsak a játszÓtéren hintáztatva mondogathatjuk'ha- számma|o|yan eszkozoket, me|yeketCisszecsattintva szépenszÓ|o kísére-
nem ío|donij|ve,o|Ünkbenelóre-hátra dó|ve vagy akár terpeszá|lásban' a versek' énekekme||é'
tet a|akíthatunk Pé|dáu|:
|ábunkkozott |Óbá|vais nagyoné|vezik.
,,PaprikaJancsizoId erdóben, ,,Énis pisze,te is pisze,
H intáztatÓ mondÓka pé|dáu|: kétcintányérkét kezében. gyere pisze,vessz nk osszel
Csin-csin-csin." Pisz,pisz,pisz."
,,Hinta,palinta, ,,Hinta,palinta,
SzépenszÓ| a pacsirta. Hintázik a babÓka. ,,Torom,torom a mákot, ,,Éga gyertya,ég.
Lokd meg pajtása hintát! Amígszá||a hinta, s tok ve|e ka|ácsot. E |n e a | u d j é k !
e| a pacsirtát!''
Érji.ik reptil a kis baba. Tisztítoma mogyorÓt, Aki |ángot|átniakar,
Ha megál|a hinta, annakadom, aki jÓ. mind Ie guggo|jék!''
sírnifog majd Katinka.'' Ham-ham-ham..."
,'Stissfe|,nap! Fényesnap!
A lovagoltoto,menetelós,vonatozősjátékoka gyerekeknek mindig nagyon ',Csip-csipcsÓka, Kertek alatt a lovaim megfagynak!"
tetszenek. tsszehango|hatjuka ritmikus készségek gyakor|ásáva|,kihang. vak varj cska,
sri|yozhatjuka ritmustdobbantássa|, tapssa|,hocogtetésse|. |Ó vo|t-ea kisfirjcska?
Ha jÓ vo|t a kisfirjcska,
Lovago|tatÓkpé|dáu|: ne csípdmeg ót vakvarjricska!''

,,Ec,pec, kimehetsz!
,,Megya g z s, megy a gózos Kanizsára, ,,Aki nem |épegyszerre,
kanizsai,kanizsaiál|omásra. nem kap rétestestére. HoInaputánbejohetsz!
Pedig a rétesnagyonjÓ, Cérnára,cinegére,
E|o|t.i|a masiniszta,
katonánakazva|o|,, ugorj cica az egérre,fuss!''
hátul meg a krump|ifej pa|acsinta.''
 |átékok X' l r F. : -e. ' l e l g e t ó s
Ehhez a játékhozmindenki készítsen e|ó magánakegy hangszert.A játéko-
sok kozÜ| va|aki elkezdi megszÓ|a|tatni a hangszerét,majd erre a me||ette
|evó másik hangszer fe|e|. Lehet prÓbá|gatni ugyanazza|a ritmussa|fe|elni
(pl.tá-tá-titi tá-titi-tá,
titi-tá-tititá' stb )

' : .D O r m i d o b j a

Ehhez a |átékhoz|egalábbnégyhangszersztikséges. A hangszereketnevez-

zÜk e| va|ami|yenmokás néwe|,majd az egyik játékos fordu|jonel! SzÓ-
|a|tassunkmeg egyet a hangszerek koz |, a |<ita|á|Ó
pedig prÓbá||a meg
megmondani,hogy me|yik hangszert ha|lotta. (Pé|dáu|: Dormi dob vagy
a
Csopi csorgó . stb.)Cseré|gesstikszerepeket!

: .K o n y h a i c s i i r t i m P t ' l ó
Tol m ács 5-6 fé|ekonyhai eszkozt rakunk az aszta|ra,ezeket szÓ|a|tatjukmeg sor-
ban, hangosanVagy ha|kan.Pé|dáu||erak.iuksorban: 2 kaná|' m anyag
A játékosokÜ|jenek|e székekre.Mondjuk e| nekik,hogy most egy rigyne. pohárbandiÓ, sajtreszelóvi||áva|, szívoszá|ésvizespohár.E|císzorbemu-
vezett to|mács-játékotfogunk játszani,aminek az a cé|ia,hogy a magyaruI tatjuk sorban az eszkozokke| a hangokat kana|akka| csorgÜnkhangosan,
beszéló szemé|yszavait átfordítsukmaci-nye|vre.A magyaru|beszé|ó1á- diÓval csorgí.)nk a pohárban hangosan, vi||áva|
csorg nk a sajtresze|ónha|-
tékos o|ében |ó nagy medve nem érti a nye|vÜnket,ígya gyerekek se- kan,szívÓszá|la| frlj|uka vizet a pohárban hangosan. A halk |egyennagyon
gítségét kérjÜk'hogy fordítsákazt |e. A to|mács - tobb játékoseseténa ha|k,a hangos pedig igen eróte|jes! A gyermek ezután veszi a kezébeaz
tolmácsok - fe|adata,hogy a magyaru|beszé|ojátékosá|ta|mondott szo eszkozoket, és megprÓbá||a az adott eszkozt tigy megszÓ|a|tatni,
ahogyan
ezá|ta|a maci megércimajd a ha||ottakat.
szÓtagjait|etapso||a, Tehát ha azt azt tóli.jnk hal|otta,hangosanvagy ha|kan.Cserélgessijka megszÓ|a|tatÓ
ha|ljaa to|mács,hogy apa, akkor kettót tapso|,mert o-po,ha azt hal|ja' ésa kita|á|Ószerepét,a konyhaieszkozoket is vá|togathatjuk'gy mindig
hogy a|szik,akkor megint kettót tapso|,mert o/-szik'Ha sikertjltmegérteni izga|masmarad a játék!
a játékot,akkor kezdjÜkegyszer bb szavakka|,ha már |o| megy, mond-
hatunk hosszabbakatis, vagy rovidebb,két-háromszÓbÓ| á|lÓ mondatot.
MegprÓbá|hat|uk cseré|getnia szerepeket'i|yenkorhe|yetis cseré|jÜnk, és :i Keresztbe tapsolos
a magyaru|beszé|ójátékoso|ébe |tessijka macit.
Ez a iáték egy régitapso|tatÓ|átékfe|e|evenítése. Á||junkszembe egy-
mássa|,ésa kezeinketkészítsrik me||magasságba. Elószor mutassukmeg a
formát:taps a mel|kase|ótt, |obb kezet ba|rae|óre kinyÚjtjuka szemben
ál|Ó |obb tenyere íe|éés osszecsattintjuk,majd visszahrizzukés megint

90
taps a mel|kase|ótt, ba|kézkovetkezik,kinyrijtjuk|obbraelóre a szemben
á||Ó bal tenyere fe|éésosszecsattintiuk
azza|,visszah zzuk ésmeginttaps
a me|lkase|ótt, végí)|mindkétkez nket egyenesenkinyrijtvatapso|unka
szemben á||Ó mindkétkinyrijtotttenyeréve|.|sméttapssa|fo|ytat|ukés
isméte|jtikaz egészetugyanebbena sorrendben addig,amígaz énekvagy
mondőka végetnem ér.JÓ hatássa|van a szeriőlisemlékezetésa ritmusér-
zékfej|ódésére.
' . ' ':
Mackő kőlytik
Mackő ko|yok (e|ószormindenképpena szŰ|6játssza!)egy kedves á||aq
aki szépentud éneke|ni, de az énekekszovegétmindig e|fe|ejti, ígycsa|<
drldo|nitud. Segítsneki kita|á|ni,mit drjdo|,majd éneke|jéteke| egy tt!
Cseré|gesstik a kita|á|Óés a fe|edékenykis mackÓ ko|yok szerepeket!
(Az okusztikusészlelésa ha||ottinformáciő fe|do|gozásáva|
fej|ódik'me|yet
akár ritmusosvagy énekes-zenés játékokka|is gyakoroIhatunk.)
. ,,,.
Vál.osi zenészek
.-,li
Városi zenészekkoze|edneka fa|ufe|é,és egyre hangosabbanéneke|nek!
PrÓbá|juk meg mi is utánozni óket! Ehhez szíJkséges egy játékmester,aki
a kezéthom|okáhoztéve je|zi,ha mégmessze vannak a zenészek,és a
távo|bake||néznie.Ekkor mi ha|kanéneke|jnk. Ha a játékmesterinteget
a kezéve|,akkor igen koze|vannak már a zenészek,ekkor jÓ hangosanéne-
a játékmestert,hogy mit mutat, ése szerint vá|toztassuk
ke|ji.ink!Figye|ji.ik
az ének|és hangerejét. Kozosen vá|asszunkki egy da|t,o|yat,amit mindenki
|Ó| ismer.Váltogassuka játékmesterszerepét.A |egszebben ének|óvárosi
zenésztjuta|mazzukmeg|
B ő:bita
A gyerekek á|ta|ábanszeretnek szerepe|ni,a sa.iátkis kozosségí.ikben'
barátaikka|elóadni. Készítsrinkszámukra kis színpadot,f ggonyok és
székeksegítségéve|, Vá.
takarÓkka|a|akítsukki az e|óadásukhe|yszínét.
|asszunkki számukra egy konnyebben megtanu|hatÓéneket,vagy már
ismert verset, éssegítstinknekik fe|készlni az e|óadásra.ATíjndérctmii
Weoros Sándor vers kivá|Óana|ka|masegy kisebb e|óadásbemutatására'
Az ének|és me||ettsegítsk óket abban,hogyantudják e|mutogatni, aho-
gyan BÓbita játszik,épít,tánco|,a|szik.Tanítsukmeg nekik a meghaj|ást.
Varázso|junk számukra egy-egy izga|masszínházi dé|utántvagy estét a
hétkoznapokonis!
*
' i ,Z
, .e
. .n e b o n a
,'
A már jÓ| isrríert
gyermekda|okésnépiénekekme||ettnyissukmeg a gyer-
mekek fii|eit a k|asszikuszene vi|ágára is, ha||gassunkegylitt barokk ze-
nétvagy Mozartot, de ismerjékmeg a PoPzene hangzásvi|ágátis. Adjunk
csorgót, dobot, ritmushangszereketa kezr]kbe,szÓ|janak egy tt ók is a
zenéve|,majd éreztess k ve|tik a k |onbségeket,hangsri|yozzukki, hogy
me|yikvo|t |assabbvagygyorsabb,ho| szÓ|t sok hangszer,ho| ha||ottcsak
egy furulyát és semmi mást. Ha már van kedvenczenéje,ha||gassuk meg
kozosen, tánco|junk,mozogjunk rá kozosen, hogy egy tt, egymást meg-
érezveé|jtikát a zene ritmusát.
, , 1 :' ' I
Aki nem lép egyszerre
i' t....-,
Egy régenmegtanu|téneket is fe| tudunk rijítanio|y mÓdon, hogy kicsit
vá|toztatunka szovegénvagya da||amán'és gy éneke|jÜk' rijraésrijra más-
képpen.Erre a játékrapé|dáu|kivá|Óan a|ka|masaz Aki nem lépegyszerre
kezdet da|.E|kezd|{.ik a szokott mÓdon éneke|ni,hogy '',Akinem |épegy-
szerre' nem kap...'' éside kita|á|unka réteshe|yettegy más éte|t, mondjuk
pizzát,mqd gy ío|ytatjuk, ,.pizzát estére.Pedig a pizza igen jÓ, katonának
az va|o.,,Ebben a vá|tozatbanjátszhat|ukakár Órákig is, vagy addig,amíg
meg nem unjuk,hiszenrengetegéte|van,ami a réteshe|yérebei|leszthetó.
Vá|aszthatunkmásik éneketis, a |ényeg,hogy a vá|toztatási||eszkedjenaz
eredeti he|yére.(Pl ,,Fenna fa|on,fenn a fa|onVanegy kicsi...pÓk. .'')
 Ye:rseljÍink!

Sza|adaz egércin-cin-cin.
Ugrik a békabre-ke-ke.
Úszik a harcsapa-pa-pa.

Vígaszm.anok
Kezdódhet a va-cso-ra.
Sziszega kígyÓsz-sz-sz.
Go|ya ígyszÓ|: ke|epe|ek.

éssztirnyecskék
Aztán mindent megegyetek!
Ne |egyetekéhesek!
Gyertek, gyertek, igyatok!
Nójon meg a hasatok!

(RitmushangszerreI
krsérjÜ|<
a verset')

Leszedtemaz epreket,
édesanyámkergetett.

SzétszÓrtama szegeket,
édesapámkergetett.

Kitortem a kereket,
a kisocsémkergetett.

Eldugtama csontokat,
a kutyám is megugat.

Ezértfutok, messze el,

Engemsenki nem kap el!

(Ritmushangszerrel a verset.)
kísérjÜk

@"
A gyerrnekekérzelmié/etefo|yamatosanfej|ódik a szÍj|etéstó| kezdódóen. mekt]nkis bekapcso|Ódjon. kissétorzítsuk
Ha az á||athe|yettvá|aszo|unk,
Az apa ésanya pozitívérze|meihatjákát a gyermek érkezését, ma|degyre e| a hangunkat.Példáu|:
tobbfé|eje||eg ésintenzitásr]érze|mekke|ta|á|kozhat. Játékaibankétéves Anya: Nagyon keveset etté|a mézes s tidbó|, ta|án a fogad fáj' kis
kor kor I már sorra megje|ennek a csa|ádbanIezaj|Óesemények, pontosan mackÓ?
tr']krozveannak érze|mito|teteit. Maci: Nem.
Gyermektink fej|ódésétnagymértékben befo|yáso|iukazza|,hogy mr
Anya: Ta|áne|rontottada pocakodat?
lyen ottit ddel vise/tetÜnkiránto.Ta|ánakkor érezhetjÜkmagunkat''e|égjo
ha meIeg,e|fogadÓ|égkortteremt nk számára,ésérzéseit,ér.
szí.j|ónek'', Maci: Nem fáj a pocakom sem' A homoktortát is meg tudtam vo|na
ze|mi kitoréseit,akaratánakmegnyilvánu|ásait tere|getéssel, odafigye|ésse| enni,annyiranem fáj.
ést re|emme|vise|j k. A gyermekeknek sz kség k van arra, hogy biztas. Anya: Arra,a homoktortára gondoIsz,amit dé|e|óttsi.itottLinkaiátszó-
suk óket, sikereiket oromme| nyugtázzuk.Az a gyermek, akinek fo|yton- térena gyerekkel?
ío|yvásterósodik az onbiza|ma,konnyen e| tudja magát fogadtatnimások- Maci: |gen,arra,amit Bence szétrombo|t.
ka|,éssokka|inkábbképessé vá|ikma|doná||Óanmego|daniprob|émáit.
Anya: Ta|ánakkor letté|szomor , amikor a széphomoktortád tonkre-
A gyermekérzelmiéleteo tcírsosviszonybonis sokat vá|tozik.Ezértfon-
ment, ugye?
tos, hogy megtanítsukneki, hogyanteremtsen másokkal kapcso|atot,ho-
gyanvise|ked|en ve|iik,mikor mondjon |eva|amiró|,ésmikor érvényesítse Maci: lgen.
akaratát,hogyanvegye figye|embemások igényeitis. Számos vizsgá|atiga- Anya: Csiná|hatnánkneked gyurmábÓ| egy nagy,színestortát, és koz-
zo|ta már,hogy az a gyermek,aki biztonságbanérzimagát'á|ta|ábanjobban ben eszegethetnénkegy kis s tit teijel, mit szÓ|sz hozzá|'
fej|ódik a tobbiekhez képest.Persze az is íontos, hogy bizonyos mérték Maci: Az nekem nagyonjÓ |enne.
egészséges biza|mat|anságra is szert tegyen, és megtanu|jamegkíj|onboz-
tetni a veszé|yesés biztonságoshe|yzetet.
A gyermeki fej|<ídésse| e|kerLilhetet|enriIegytitt járnak a várat|an,is- oldhatjuko feszÜltségeket egy egyszer játékkal.KezdjíJnkel egy jÓ| is-
meret|en,nem kiszámíthatÓesemények,sérti|ések, stresszhe|yzetek.Leg- mert mesét,majd valame|yrészné| megkérjÜka gyermekilnket,hogy ío|y-
tobbszor e|éga gyermeknek egy vigaszta|Ótárgy o|e|getése, a kedvenc tassa a mesét,és ha akarja,akár változtassais meg! Ekkor a gyermeknek
cumija,vagya mindigkéznél |evó u||ánakszoPogatása. Mego|dástje|enthet |ehetóségevan kedve szerint áta|akítania torténetet,e|ójohetnek a me-
azonban a sz |ók megértó, bátorítÓ' megnyugtatÓés egyben szeretó Vi- sébeno|yan problémák,me|yek fog|a|koztatják.Ha felfedezzuka féle|me
se|kedése. Az e|vá|ás,a sére|em, a dac,a féle|mekmind-mindolyan érzé- tárgyát,akkor prÓbál.iunkmeg kapcso|ődnia torténetéhez,beszé|gessijnk
sek, me|yeketminden gyermek áté|és megé|.Leginkábbakkor segítjiik rÓ|a, rajzo|junkegyiitt! Akár bábfigurákatis készíthetnk egytitt a kozos
gyermekiinket, ha szeretette| te|i vigasztalástny jtunk neki, simogatjuk, mesé|éshez. Raizo|juk|e, majd hurkapá|cikáraragasztvarogzíts k! Ha nin-
nyugtatgatjukót, Ígyérezheti,hogy féle|meive|, rossz érzéseive| sohasem csen bábparavánunk,akkor két |etakartszék mog | is konnyedéne||átsz-
hagyjukmagára! hatunk bármi|yentorténetet.
A mindennapi é|ethe|yzetek e|játszásagyakran segíta gyermekeknek
fe|do|goznia várat|an eseményeket,a stresszhe|yzeteket.Ü|tessijnk egy
p| ss kutyát, vagy mackÓt az o|ijnkbe,és mondjuk meg a gyermek nknek'
hogy rigyha||ottuk,va|amiértnagyonszomor ez a kis á|latka'most szeret-
nénkmegtudni,hogy mi |ehetaz oka. Kérdezziik meg, hogy ó is kíváncsi-e
rá, és hogy szeretne-e segíteninekLink kideríteni,mitó| o|yan bánatos'
E|ószor mi beszélgessijnk majd engedji.ik'hogy a gyer-
a kis plÜssál|atkáva|,
 |átékok Masnival sszektitve
Enné|a játékná|az egyt.itt|átszás orome, az egymásra hango|Ódásképes-
sége,az egymásraÍ'igye|és játszik fószerepet. Egy fe|nótt és egy gyermek
kosse ossze egyik kezét és |ábát masnival, majd a szabad kezijkke|,moz-
gásukat osszehango|vaprÓbá|janak játékokat áttenni a po|crÓ| az aszta|ra,
kinyitniazaitot,inniva|Ótvinni,e|menni a ftirdószobáig éskezet mosni stb.

Mése, mese' meskete...

Viccesen e|mesé|t torténetekke|is o|dhatjuka fé|e|meket, de akkor is .jÓ
ezeket játszani, ha csak egy kicsit meg szeretnénk mozgatni a gyermek
hollás utáni emlékezetét, figyelmét.Mie|ótt e|kezdenénk egy már ismert
torténeteto|vasni,vá|asszunkki be|óle két szÓt, ami gyakran szerepe|!
Kérj k meg a gyermeket,hogy figye|mesen ha||gassameg a mesét,mond-
juk a Piroskoéso forkas-t,mert ha az egyik szÓt mond|uk Piroska,
ha||ja,
akkor fe| kel|ugrania,ha egy másik szÓt ha||,mond|uk farkas, akkor |e kel|
guggo|nia. Ha az e|ejénnehezebbenmegy a játék,akkor segítsiikkihang-
már jÓ|
B jőcska sri|yoznia keresettszavakat,o|vassukegy kicsit hangosabban! Ha
begyakoro|tuk,akkor zá|ogot is adhat az e|mulasztott szavak után.
Kérjiik meg a gyerekeket, hogy vá|asszanakvalakit maguk koz |, aki majd
az e|b jt barátait megkeresi. Ha megvan,akkor számo|jon el hriszig |as-
san, becsukott szemme|,míga társai brivÓhe|yetkeresnek.Ezután prÓbá||a Poharas színészek
óket egyeséve|megkeresni.Akik e|b jtak, hangta|anulvárakozzanak,amíg
fe|nem fedezikóket. Ha siker |t a számo|Ónakmegta|á|ni Ta|ánmindenkióriz va|aho|,a konyhafiÓkmé|yén, néhányfehérm anyag
va|ame|yiktársá-
nak a brjvÓhe|yét, poharat,ha nem,akkor idejebeszerezni,mert kirándu|ások ker-
a|ka|mával,
akkor kiá|tsa,hogy:,,lpi-opocs,
megvogy!',
Biztassukóket
arra, hogy jÓ| o|e|gessékmeg egymást,hiszen ez azigazi juta|om,mind a ti mu|atságokonhasznos |ehet,de pé|dáuIa Poharosszínészeke|nevezés
megta|á|Ónak,mind annak' aki e|brijvavárta, hogy megta|á|ják| játéknakis fontos szerep|óje.

TaláId ki, mit mutatok,

maid mutass valamit te is!

Beszédné|kL]|' csak pantomim-mozdu|atokka| játsszuk e| a játékot!Fe|.

vá|tva mutassunkcse|ekvéstutánzÓ mozdu|atokat(soprés, fÜrdés,
íózés'
virág|ocsolás,
tánco|ás,ítinyirás.
aurovezeLés
stb.).vagy fog|a|kozásokatbe-
mutato mozdu|atsort(orvos'pénz1jros,buszvezeto,ovor^cj'|oorászsLb)'

98
 Vegyi.inke|6 tíz darab tiszta poharat, néhányvastag Íilcet,karconpa.
pírt,ragasztÓt, fona|at.A játéksorán a poharak segítségéve| e|készÍt|í.ik
a
színészeket, akik most a csa|ádtag.jaink Iesznek.Az egyik pohárbÓ| apa ké-
sz l, nagybarnaszemekke|,szemÜvegge|, kis orra|,pici borostáva|,ma|da
tetejéreragasztottkartonra kerijI néhányrovid, barna foná|ha|.A csa|ád-
tagok, a barátok, vagy kedves ismeróscik |e||egzetes arcvonásaitprÓbá|juk
meg ábrázo|nikozosen a poharakon.Ha e|készÜ|tek, akkor kezdódhet a
Poharasszínészek e|cíadása.Kivá|asztjuka mesét,mond.juka Hőfehérkeés
o hétt rpé-t.E|dont|i.ik'
hogy me|yik Pohorasszínészme|yikszerep|ó |esza
mesében, példáuIanya|esza HÓfehérke,apaa vadász,ocsi a kuka,a dadus
lesz a boszorkány és ígytovább. Majd a Poharas színészekaszta|onmoz-
gatásáva|e|kezd|iikkozosen a tofténetet.(Érdemesarrő| is beszé|getnÜn<,
hogymiértéppena daduskaptaa boszorkányszerepét' mit kel|enecsiná|nia
ahhoz'hogycj is Hoíehérke |ehessen . . ) A kozos mesé|és ésbeszé|getésjÓ
a|ka|mat teremtheta gyermekben|évófeszÜltségek, szorongások,indu|a-
tok fe|színrekerijléséreéski|átszására.
Ellentét dobozok
Ha mégta|á|unkotthon kirir |t kisebb kartondobozt,akkor érdemesezt
a játékotis kiprÓbá|ni.Ragasszunkmindkétdoboz egyik-egyiko|da|árapa-
pír|apot,ma|daz egyikre szép,színesvirágokat rajzo||unk,a másikra pedig
sotét,fekete fe|hóket.Ők |esznekaz e||entétdobozok. A tetejénhagyjunk
egy kis nyí|ást'korL]|be|ti|
akkorát, hogy egy nagyobb borítékotis be tud-
junk rajta dobni. Majd kezdjtink el kclzcj,sen
jÓ és rossz do|gokat ábrázo|o
képeketrajzo|ni.Lehet nap az egyiken,esó a másikon, |ehet bohÓc az
egyiken,boszorkány a másikon, vidám moso|y az egyiken,szomorÚ száj a
másikon. Segítsiinkaz e||entétpárokkeresésében, mond|unk szopárokat,
me|yek segíthetika gyermek gondolkodásának aktivizá|ását.,,Pé|dáulfe-
kete és fehér,mi |ut rÓ|a mégeszedbe?Sotét és világos,ta|án a ho|d és
a..'l (nap)Akkor rajzo|jukle a napot és a ho|dat,és dob|uka megfe|e|o
dobozba!"
Mi tiirtént ma?
Az esti |efekvéskora gyermek sok-sok megé|té|ményt visz be magáva|az
ágyába,|ehetnek ezek jÓ és rossz do|gok' dicséretekvagy éppen b nte.
tések,sikerek vagy kudarcok.Nem konny i|yenkorá|ombaszender |ni,
de ha e|játsszuka Mi tijrténtmo? játékot'kicsit ta|án konnyebben majd az
eIaIvás.
,,Mi torténtma? - kérdezzrikmeg a gyerekeket?Mondd e|, mi vo|t a
|egrosszabb,a kozepes ésa |egjobba napban?Mit tehetté|vo|na máskép-
pen, hogy a rossz do|og ne |egyenrossz? A kozepesnek is tudtá| orti|ni?
A legjobbdoPog- szerinted- megtorténikmajdve|edmáskor isl'' Irányí-
tott kérdésekke|prÓbá|juk meg a rossz dolgokat kicsit megsze|ídíteni, a
kozepes ésjÓ do|gokatkihangs |yozni,a gyermek |e|kétésgondolkodását
mindiga pozitívmegerósítés irányábatere|ni.(''Látodmi|yenbÜszkék vol-
tak rád a nagyszÜ|eid,amikor segítetté|nekikto|ni a bevásárlőkocsit,ta|án
éppen ezért Volt kedvÜk veled o|yan nagyot bicik|izni.'')A Mi tijrténtmo?
játékot akár minden este is játszhatjuk,akkor egy igazi rituá|évává|ik, és
nyugodtabbe|a|vásthozhat a gyermekeknek.
TÍindérséta
Ha szomor nak,fáradtnakvagy rosszkedv nek |át|ukgyermekÜnket,min-
dig jÓt tehet egy T ndérséto. Ez egy kis nye|vi játék,ame|y á|ta|a moz-
du|ataink,a |átott események,tárgyak rij színbent nnek fo|' áta|aku|nak
t ndéri |átvánnyáés érzésekké. |ndu|junke| a kaputÓ| vagy a |akásajtÓ-
tÓ|, és nézziink korbe. Látunk egy sáros lábnyomot a ház e|ótt, akkor
képze|etbenalakítsukát ,,Nézd,ta|ánez a messze fo|dró| érkez6 idegen
hozhatta azt a sok gy mo|csot, ami a h tóben van!'' Hangosan ugatnaka
kutyák ,,Ta|ánmost beszé|ikmeg az éjszakaiizga|maskirándu|ásukgazdag
é|ményeit, vagyta|á|takegy egésztortát a
|ehet,hogy betorót is |efÜ|e|tek,
garázsbanés mind befa|ták...''Meggyhever a fo|don,ráragada cipónkre:
,,Most kaptunk egy titkos |e|et,a cipónket megje|olték'ígyéjje|konnyen
e|ta|á|majd hozzánk a fogti.indér,aki e|hozza ma|d a párnád a|á a kívánt
aranypénzt...''A Itjndérséto arro| szÓ|, hogy mindent va|amiizga|mas, jÓ
do|oggává|toztassunk,felvá|tvamondjuk a le|eményeket, íg|a sétavégére
egészmás hangu|atbakertj| nk, mintha tény|egti.jndérekfrijt.íkvo|na e| a
rosszkedvet és szomorrlságot.
Győgyu lást segít nyakIánc Verseljiinf!
siínes tésztábó|
''llt ...-_ ..

Repii|j,repÜli manÓcska,
Ha a gyermeki.inkbeteg, náthás, vagy éppen csak fáradt és ágyba kíván- Síra kicsi babÓca!
kozik, nem fe|tét|enij|ke|| rogton a TV-távirányítÓ ugán ny |nunk. Ha Gyorsan gyÓgyíts'
e|ókészítLinknéhánypenne száraztésztát,három, más-más szín fi|cto||at hamar hasson,
ésegy vékonyabbzsineget,akkor konnyen e|tere|hetjk a gyermek figye|- Íáio érzés
mét a betegségró|vagy fáradtságrÓ|. Tegyi.inkegy na$/ tá|cát a gyermek messzejusson!
o|ébe,és kérj k meg, hogy fi|ctol|alszínezzebe a tészgákat,egyszer piro- Messzeszá||jon'
sat készítsen,majd feketétés sárgát, és vá|togatvadíszítseki a tésztákat. nagyonmessze,
ve|e, akkor e|kezdhetife|f zni, de vigyázni ke||,csak akkor
Ha e|készi.i|t ta|ána
'',
|esz ,,gyÓgyítÓerej ha betartjaa sorrendet: piros, majd fekete éssárga, vi|ágvégére!
megint piros, majd fekete éssárga ésígytovább, amíge| nem fogy a tészta.
A végénakasszukaz e|készÜ|t míÍveta gyermek nyakába,a kitartÓ munkát (Foguk meg a gyermeketa hona a|att,Úgy
kovetheti egy kis gyogyítópihenés. hogy nekÜnk hátta||egyen,majd eme|jÜk
fe|,ésa vers mondása kÓzben |assanpor-
gessÜksajáttenge|yÜnkkÓru||)
N"gy, családi kép a fa|ra
A moso|y erót ad, gyogyítoésjőkedvre derít.Készítstlnkhát mi is a gyer- Keskeny rlt, Patak mellett,
mek fa|ára képet,me|yen a csa|ádtagokgrimaszo|nak,nevetnek, bohÓc- szé|esrjt, házak me||ett,
kodnak. Apa moso|ygos arca, a nagyPaPavicces arc fényképe'az ocsi kicsi babánke|indu|t. most már ketten játszanak.
babafotÓja,me|yene|ószor mosolyog, mind-mind kerÜ|jonegymás me||é, Keskeny rlt, Patak mellett,
ragasszukóket egy nagyvastagkartonra, készítsÍjnk be|e egy |yukat'ésdí- szé|es t, házak me||ett,
szes zsinÓrral rakjukfe|a fa|ra.EngedjÜk.hogy a gyerekek válogassanak,ók kergetózni megtanu|t. mindig egy tt szaladnak.
rakják egymás me||éa képeket,tervezzékmeg, ki hová ker |jon,mi |egyen Vel nk egytltt mosolyog oriás f zÍae|takarjaóket'
a szé|én éste|jesenkozépen.Ha ráné2Ünka képre,a gyermekeink moso- olelgetvemindigboldog. Ve| k egytitt te||es |ett az é|et.
|yára,éreznifogjuk,hogy a csa|ádimoso|yképa |egdrágábbképa vi|ágon!
 Felhasznált irodalom
Deákné B. Kata|in:Anya,tonítsengem!Deák ésTársa KiadÓ, |995.
Aqui|aKiadÓ, |999.
Dorothy Einon's:A tonuláskezdetei.
Dr. Miriam Stoppard: Mit tud o gyermek?Park KiadÓ, 2003.
Fodorné Dr. Fo|di Rita: Iestneyelésijátékoka tonulásizovorokprevenciőjő-
ban és korrekciőjábon.(lskolapszicholőgio24.) ELTE PPK' 2005.
H uba Jud it szerk.: Pszichomotorosfejlesztéso győgypeda gőgiá ban. Bár czi
G usztáv pyÓgypedagÓgiai TanárképzóFó iskola, Budapest
Jackie Si|berg:Babo-mőkaa sz letéstíl hároméves korrg A|exandra KiadÓ
Kovács Gyorgy - Bakosi Éva Játékoz ővodabon.Debrecen, |997.
Mérei Ferenc - V BinétÁgnes: Gyermeklétekton.
Gondo|at KiadÓ, |993.
Padisák Mihá|y: MindenkijÓtékoskonyve.
Mrlzsák KiadÓ' |990.
Pene|ooeLeach:Picik éskicsik.Park KiadÓ, 2000.
Sándor Éva- Horváth Péter: Képz(imvészetipedogÓgioiterápio. Bárczi
Gusztáv GyÓgypedagÓgiaiTanárképzóFóisko|a,Budapest, |995.
MaecenasKiskonyvtár, |997.
SusannaMi||ar:/ tékpszicholőgio.