Frissítve: 2019. szeptember 9.

15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

1. oldal
átruházható, f

BH1992. 39.

I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

átruházható, forgalomképes s ezért apportálható jog.
Ha az ilyen jogot az apportálni kívánó cég még nem
szerezte meg, a cég nem jegyezhető be a
cégjegyzékbe [1969. évi IX. tv. 12. § (2) bek., 1988.
évi VI. tv. 161. § (2) bek.].

II. A társasági szerződésben a szavazategyenlőség

esetén követendő eljárásról kötelező rendelkezni. E
kogens szabály azonban úgy nem teljesíthető, hogy
„a pozitív döntést igénylő kérdésekben a taggyűlés
addig nem zárható le, amíg határozat nem születik”
[1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 157. § (1) bek. c)
pont].

Az A. Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot az

1990. február hó 1. napján kelt társasági szerződéssel hozta létre a
B. H. Gyár, a G. Ipari Kisszövetkezet és a T. Kötőipari és
Kereskedelmi Leányvállalat. A társaság törzstőkéje 5 000 000 Ft,
melyből 1 500 000 Ft a készpénz és 3 500 000 Ft az apport.
A G. Ipari Kisszövetkezet apportjában szerepelt többek között az
„ARUNDEL” védjegy átruházása, melynek értékét 350 000 Ft-ban
fogadták el a tagok.
Frissítve: 2019. szeptember 9. 15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

2. oldal
átruházható, fo

A társasági szerződés 7. 3 pontja értelmében a szerződés

aláírását követő 15 nap alatt a tagok törzsbetétjeik készpénz
részének felét befizetik, illetőleg az apportot rendelkezésre
bocsátják. A szerződéses kikötés ellenére a G. Ipari Kisszövetkezet
a törzsbetétje készpénz részét teljes egészében befizette, a T.
leányvállalat törzsbetétjének készpénz részén felül további 13 800
Ft-ot fizetett be, míg a B. H. Gyár készpénzbefizetést nem
teljesített.
A tagok a társasági szerződésben akként rendelkeztek, hogy a
taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok háromnegyede
jelen van. Ehhez kapcsolódóan a társasági szerződés 13.18 pontja
a szavazategyenlőség esetén azt kötötte ki, hogy az el nem döntött
kérdést egy héten belül újra tárgyalni kell a taggyűlésnek.
Amennyiben olyan kérdésről van szó, mely pozitív döntést igényel,
addig nem lehet a taggyűlést befejezni, amíg a szükséges döntés
nem születik meg. Egyéb kérdésekben a kérdést elvetettnek
tekintik azzal, hogy két hónapon belül ugyanebben a kérdésben
taggyűlés tartását nem lehet elrendelni. Az elsőfokú bíróság a
céget 1990. június 17-én a cégjegyzékbe bejegyezte.
A jogerős cégbejegyző végzés ellen emelt törvényességi óvás
indítványozta a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését.
Az óvás szerint a cégbejegyző végzés az alábbiak miatt
törvénysértő.
Egyrészt a társasági szerződés, másrészt a gazdasági
társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 161. §-ának (2)
bekezdése kimondja, hogy a cégbejegyzésre csak azután kerülhet
sor, ha minden egyes pénzbetétnek legalább a felét befizették,
illetőleg a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság
rendelkezésére bocsátották. A cégiratokból megállapítható, hogy a
B. H. Gyár pénzbetétbefizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Frissítve: 2019. szeptember 9. 15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

3. oldal
átruházható, f

Az apporttárgyak között szerepel az „ARUNDEL” védjegy. Ezt a

társaság rendelkezésére kellett bocsátani a már idézett törvényi
rendelkezés alapján. A védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. 4. §-ának
(1) bekezdése szerint a védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt
illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt eljárás után
lajstromoztatta. Mód van a védjegy más által történő használatára
és átruházására is a törvény 8. §-a alapján kötendő használati
szerződés alapján, illetőleg a törvény 12. §-a (2) bekezdése
értelmében is. Nem tisztázott azonban az, hogy az apportált
védjegy jogosultjának kit kell tekinteni, egyáltalán az „ARUNDEL”
kifejezés oltalom alatt áll-e, és milyen módon bocsátották a
társaság rendelkezésére, mi a használatnak a jogcíme, azaz
tulajdonba vagy csupán használatba kívánták-e venni. A bírósági
cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló
1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a
cég elnevezésében elsősorban magyar, illetve meghonosodott
idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre vagy
szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. A védjeggyel
kapcsolatos körülmények tisztázatlanok, az „ARUNDEL” szónak
önállóként történő használta pedig nem magyar szó, nem
meghonosodott idegen szó, így cégbejegyzése törvénysértő.
A Gt. 21. §-ának (1) bekezdése és a 157. §-a (1) bekezdésének c)
pontja alapján a társasági szerződésben rendelkezni kell a
szavazati jog mértékéről és a szavazategyenlőség esetén
követendő eljárásról. A rendelkezés kogens, eltérésnek helye
nincs. Ugyanakkor a társasági szerződés által választott megoldás,
amely szerint a kérdés elvetettnek tekintendő, másrészt azonban a
taggyűlést addig nem lehet lezárni, míg pozitív döntést igénylő
kérdésekben határozat nem született, nem alkalmas arra, hogy a
társaság valóban határozatot hozzon a vitás kérdésben. Ilyen
rendelkezés mellett ugyanis döntés nem hozható.
Frissítve: 2019. szeptember 9. 15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

4. oldal
átruházható, fo

A Ctvr. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságot

terhelte annak kötelezettsége, hogy a jogszabályoknak megfelelő
tartalmú szerződés becsatolására hívja fel a társaságot, illetve
gondoskodjon mindazon okiratok becsatolásáról, amelyek a
bejegyzéshez a jogszabály szerint szükségesek.
Az óvással szemben a cég észrevételeket terjesztett elő. Az
Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazolását becsatolta arra
vonatkozóan, hogy a társaság mindhárom tagja
törzstőke-befizetési kötelezettségének 1990. február 20-án eleget
tett. A bejegyzés következtében a Gt. 161. §-a (2) bekezdésében
foglalt szabály megsértésére tehát nem került sor. Védjegyokiratot
csatolt be az „ARUNDEL” ábrás védjegy védelmére, illetőleg
átruházására vonatkozóan. Ebből megállapítható, hogy 1986. július
1-jén adta ki az Országos Találmányi Hivatal a 125 449 szám alatt
lajstromozott védjegyre vonatkozóan az oltalmat az A.-i Áfész G.
Ipari Szolgáltató Szakcsoportja részére. Az Országos Találmányi
Hivatal 1990. július 5-én kelt átirata szerint a védjegyjogosult
védjegyátruházás következtében a G. Ipari Kisszövetkezet.
Végül úgy nyilatkozott, amennyiben a szavazategyenlőség
esetére követendő eljárás társasági szerződésbeli szabályozását a
Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek ítéli, szerződésmódosítási
kötelezettségének eleget tesz.
Az óvás alapos.
Frissítve: 2019. szeptember 9. 15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

5. oldal
átruházható, f

A Gt. 161. §-a (2) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű

társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha minden egyes
pénzbetétnek legalább a felét befizették, illetőleg a nem pénzbeli
betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották.
A Gt. 163. §-ának (2) bekezdése értelmében a tagok nem
mentesíthetők a betétek befizetésének kötelezettsége alól, ettől a
rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. A
társaság által a bejegyzés kérelmezésekor becsatolt okiratok
alapján a cégbejegyzésnek nem lett volna helye, illetőleg az
elsőfokú bíróságnak az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. §-ának (1)
bekezdése alapján hiánypótlási eljárás keretében megfelelő módon
igazoltatni kellett volna azt, hogy e törvényi kötelezettségének a
tagok eleget tettek-e. Ennek hiányában a bejegyzésre
jogszabálysértő módon került sor.
A cég által becsatolt okiratok alapján az „ARUNDEL” védjegy
mint apport rendelkezésre bocsátása kellő módon igazolva nem
lett. A védjegyiratokból mindössze az állapítható meg, hogy a G.
Ipari Kisszövetkezet az átruházás következtében védjegyjogosult
lett. Ez az okirat azonban 1990. július 23-án, tehát jóval a
cégbejegyzést követően keletkezett. Az apportálás idején tehát
nem is volt jogosult rendelkezni a védjegy felett. Az időközben
bekövetkezett tulajdonosváltozás alapján már a védjegyet
rendelkezésre bocsáthatja ugyan, de erre a mai napig nem került
sor.
Az 1969. évi IX. tv. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a
védjegyoltalom szerződéssel átruházható. Ilyen szerződés
megkötését, ennek az Országos Találmányi Hivatal részére való
bejelentését és e tárgyban hozott hivatali határozatot a cég a mai
napig nem tudott a cégiratokhoz benyújtani. Az apportnak a Gt.
161. §-ának (2) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátása tehát
nem történt meg, így a társaságnak a bejegyzésére nem
kerülhetett volna sor.
Frissítve: 2019. szeptember 9. 15:07 Jogtár

Magyar joganyagok - BH1992. 39. - I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel

6. oldal
átruházható, fo

Ugyanezen okból a társaság névhasználata is ellentétes a Ctvr. 5.

§-ának (1) bekezdésében megfogalmazott szabállyal.
A Gt. 21. §-ának (1) bekezdése és 157. §-a (1) bekezdésének c)
pontja szerint a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme
rendelkezni a szavazati jog mértékéről és a szavazategyenlőség
esetén követendő eljárásról. A társaság által választott megoldás
nem alkalmas arra, hogy egyértelmű és ki nem kerülhető módon
szabályozza ezt a kérdést. A pozitív döntést igénylő kérdések
esetében ugyanis a tagokat nem lehet arra kötelezni, hogy
meghatározatlan ideig vegyenek részt a taggyűlésen, addig, amíg
valamilyen tartalommal döntés nem születik. Egyéb kérdések
esetében a döntés elhúzódhat, illetőleg a társasági szerződés 13.18
pontja nem ad arra vonatkozóan megoldást, hogy két hónappal
későbbi napirend esetén születik-e vagy sem illetőleg milyen
módon születhet határozat a vitatott kérdésben.
A fent írt törvénysértések megállapítása ellenére a Legfelsőbb
Bíróság, élve a Ctrv. 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt
lehetőséggel, a törvénysértés megállapítása mellett a cégbejegyző
végzést hatályában fenntartotta. Az ezzel kapcsolatos további
eljárások megtétele az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik a
Ctvr. 21. §-a értelmében. (Legf. Bír. Cg. törv. II. 30.559/1991.)