2006. évi 5.

törvény: A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági

szerződés (alapító okirat, alapszabály) kötelező eleme. Minden cégnek saját cégneve kell legyen, amely
alkalmas a cég megkülönböztetésére. A cégek a cégnéven működnek és válnak jogalannyá:
szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket.

Miből áll a cégnév?

A cég teljes nevét tipikusan három alapelem alkotja:

1. A vezérszó
K: A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől
való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű
kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a
vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.
A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

2. A tevékenységre utaló elem

A cégnév második már kötelező elemének a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Ilyenek a
gyakorlatban az „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”,
„építőipari” stb. szavak vagy ezek kombinációi. A cégnév e részének a cég legjellemzőbb
tevékenységére kell összefoglalóan utalnia és nem szükséges a cég által végzett tevékenységek
részletező felsorolása.

3. A cégformát megjelölő elem

K: A cégnévnek ugyancsak kötelezően ki kell fejeznie a cég formáját is. A cégformát kizárólag a
jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt
felelősségű társaság, részvénytársaság stb.), nem alkalmazható azoktól eltérő név (pl. „ügynökség”).

Cégkizárólagosság, cégszabatosság és cégvalódiság elve

A cégnevekkel szembeni alapvető elvárások a cégkizárólagosság, a cégszabatosság és a cégvalódiság

elveivel írhatók le, amelyekre a cégnév kiválasztásakor figyelemmel kell lenni.

A cégkizárólagosság elve alapján a cégnévnek megkülönböztető jelleggel kell bírnia és nem lehet
megtévesztő. Így a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban
nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. A
cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a lefoglalt
elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem
kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően –
megtévesztő. A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek
hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

A cégvalódiság elve szerint a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot.

A cégszabatosság elve szerint a cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek,
a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a
név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar
helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés,
rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben rövidítés csak a
vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

Egyéb jogszabályi előírások

A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a cégkizárólagosság

elvének figyelembe vétele mellett.

Nonprofit gazdasági társaságok esetén a cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése
előtt fel kell tüntetni. Közhasznú szervezetek esetén pedig a közhasznú szervezeti
minőség feltüntethető.
Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete,
valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben
meg kell jelölni.

A cégnév választás korlátai

A cég elnevezésében nem szerepelhet

 olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában,
kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy

 olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai
rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az
állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön
törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia

engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult
hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
3. Cím

A cégnév

3. § (1) * A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell

tartalmaznia.

(2) * A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való
megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés,
rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül
csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben
rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

(4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. §
(3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen
különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a
választott cégformát illetően - megtévesztő.

(5) * A cégnévnek - a (4) bekezdésen túlmenően - egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és

közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

(6) * A cég elnevezésében nem szerepelhet

a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában,
kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy

b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel
közvetlenül összefüggésbe hozható.

4. § (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének
megfelelő alkalmazásával.

(2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú
szervezeti minőség pedig feltüntethető.

(3) * A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben
az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég
a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

(4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi

képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a
cégnévben meg kell jelölni.

(5) * A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult
hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

(6) * A cégbíróság eljárása során vizsgálja a cégnév 3. § (6) bekezdésében foglaltaknak való
megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont
állásfoglalását.

(7) * A (6) bekezdéstől eltérően nem kell beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

állásfoglalását, ha a bejegyzés alapjául szolgáló kérelemből és az okiratokból egyértelműen
megállapítható, hogy a bejegyezni kívánt cégnév a cég természetes személy tagjának nevére való
utalást tartalmaz.

5. § * A cég nevét (rövidített nevét)

a) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”),

b) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”),

c) felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”),

d) végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”),

e) kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”),

f) * határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég esetén „egyesülés céljára alapított” („e.a.”)

toldattal kell használni.

6. § (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti
meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján
névfoglalással élt.

(2) * A cégbíróság - jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése
ellenében - a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott
elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt
álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.

(3) * Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt

cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton
vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a
cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a
nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég
bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon
belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

(4) * A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő
lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét visszautasították, de azt 8 napon belül
ismételten beadja.

(5) * A névfoglalásra vonatkozó eljárásra fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási
joggal jogosult.