Nyirok tisztítás gyógyteákkal és alternatív módszerekkel.

(Részlet Balogh gyula Bogumil

:Titkosszolgálat a szervezet védelmében. c. könyvéből.
NYIROKMIRIGY GYULLADÁS
Legtöbbször infekció okozta gennyesedés van a védett területen. Sok esetben vérmérgezésről
is beszélhetünk. Ilyenkor sötétpiros csík húzódik a fertőzés helyétől a legközelebbi
nyirokkapuig. Azonnali orvosi beavatkozást igényel (tetanusz injekció)
Ha nincs vérmérgezésre utaló jel, akkor lehet kiegészítő kezelésként
hidegborogatást
túrópakolást
kelkáposzta pakolást
nyersburgonya pakolást alkalmazni.

Ivókúra
Vértisztító teakeverék alkalmazása belsőleg
1.)
csalánlevél 2, diólevél 1, gyermekláncfű 1, szederlevél 2,
zsályalevél 2, borókabogyó 1, vizitorma 1.
2.)
angyalgyökér 1, babhéj 1/2, csabarfű 1,
csipkebogyó 1, porcikafű 2, veronikafű 1.
3.)
bengekéreg 1, bodzagyökér 1, diólevél 1,
ezerjófű 1, nyírfalevél 1, zsálya 1.
4.)
bojtorjángyökér 1, borókabogyó 1/2, feketeribizke-levél 1,
gyermekláncfű-gyökér 1, szederlevél 2, zsurlófű 1.
5.)
cickafarkfű 1,5, csalánlevél 2, kökényvirág 1,
málnalevél 1, szennalevél 1/2.
Ezek a teakeverékek teának megfőzve elősegítik a vérben és a test szövetnedveiben
fölöslegesen jelenlévő anyagok (savak, lúgok, húgysav, cukor, koleszterin, stb.) és az
abnormális anyagcseretermékek vagy más mérgek kiválasztását. A vizenyők kiürülését, a
hiányzó vitaminok, mikroelemek, sók pótlását.
A VÉRTISZTÍTÓ NÖVÉNYEK FŐBB GYÓGYHATÁSAI.
Mélyreható hatást gyakorolnak a nedvforgalomra,
a sejtekben lévő ozmótikus nyomásra,
a sejtek immunmilliőjére (anyagcserére).
Befolyásolják az egyes sejtek anyagcseréjét és a sejtek egymásra hatását. Szinergia (egymás
hatását erősítik).
Befolyásolják a nedvtényezőt.
Közvetlenül hatnak a kötőszövetekre.
A vértisztító teakúrát célszerű összekapcsolni egy léböjt-kúrával. Gyümölcskúrával,
nyerskosztra való áttéréssel, esetleg reformételek fogyasztásával.
A legtöbb herbalista egyetért abban, hogy ha az ember képes megtisztítani a vérét és
közömbösíteni a benne lévő fölös, illetve túl nagy savmennyiséget, akkor végül is az összes
betegség visszafejlődik. A vér és nyirok számtalan mérgező anyagot szállít, amelyek
legtöbbje savanyú savas karakterű. A vér tisztaságáért a szervezetben leginkább a vékonybél
felel, amelynek a hasznosítható tápanyagfokát el kell választani a teljes fölvett
anyagmennyiségtől. A vér tisztaságát másodlagosan befolyásoló szerv a máj, a vese és a
vastagbél.
A vért többféleképpen lehet megtisztítani:
1) A savaknak erősen lúgos hatású gyógynövényekkel (pl.: pitypang = taraxacum officinale)
történő közvetlen direkt semlegesítése révén.
2) A szervezet létfontosságú funkcióinak, különösen a máj, a vese, a tüdő és a vastagbél
működésének serkentése révén (pl.: kerti mahória, aranygyökér).
3) A fölösleges nedvesség (víztartalom) és a zsírtöbblet eltávolításával azokról a helyekről,
ahol a méreganyagok raktározódnak vagy ideiglenesen fölhalmozódtak (pl.: útifű, molyhos
ökörfarkkóró, tyúkhúr)
4) A fölösleges meleg „kiküszöbölésével elsősorban a vékonybélből”- (pl.: szeldeltlevelű
rebarbara)
A legjobb vér-és nyiroktisztító gyógynövény a kansasi kígyógyökér. Újabban, mint nem
specifikus immunrendszert serkentő növényként kezd jelentőssé válni. Ez a növény a
vértisztítás mind a négy típusához hozzájárul valamilyen mértékben.
Vértisztítók
Ezen teákat használják a
• vér mérgezettsége ellen,
• fertőzések,
• izületi gyulladások,
• rák és
• bőrkiütések kezelésére
A vértisztító szerek ugyanakkor segítenek a vitaminok és ásványi sók felszívódásában és az
anyagcsere salakanyagainak eltávolításában, kiürítésében. A vértisztító megválasztásában az a
döntő, hogy a gyógynövény egyéb irányú hatásai megfeleljenek a kezelt betegség, illetve
kórállapot konkrét, sajátos természetének. Ilyen megfontolásból használatos a kansasi
kígyógyökér (Echinacea angustifolia) a vér savasságának közömbösítésére és a nyiroknedvek
pangásának megszüntetésére. Ugyanezen megfontolásból használatos a pitypang (Taraxacum
officinale) gyökere, amely májat erősítő, tonizáló és vizelethajtó tulajdonságokat egyesít
magában, így különösen alkalmas a vér toxicitása következtében kialakuló krónikus
problémák kezelésére.
A fekete bodza (Sambucus vigra) virága pedig izzasztó hatással is rendelkezik, ezért
alkalmazzák a hűléses betegségeket és influenza gyógyításánál a vér tisztítására.
A következő növényeknek is vértisztító tulajdonságaik vannak:
• takarmánylucerna,
• Aloe vera
• orvosi angyalgyökér
• közönséges bojtorján gyökér
• fekete nadálytő
• aranygyökér
• orvosi zilíz
• apró csalán
• kerti mahónia gyökér
• szassza frasz
• medveszőlő
• kínai angyalgyökér
• ginzeng
• illatos bazsarózsa

Tölgy:
Fölhasznált részek (drogok): kérge, makkja
Energia és íz: összehúzó, keserű, semleges
Érintett szervek: lép, gyomor, belek.

Összetevők: csersav, egészen 10-25% mennyiségben

Hatása:
kérge és gubacsa összehúzó, fertőzésgátló (antiszep-tikus), és vérzésgátló.
A tölgyek kérgét hasmenés, vérhas és vérzések kezelésére használják. ha a tölgyfa kérgét
vagy levelét leforrázzuk illetve megfőzzük, akkor
zúzódások,
sérülések
csomós visszértágulatok
megduzzadt szövetek és vérzések
külsőleges kezelésére alkalmas szerhez jutunk.
Adagolás:
A kéreg egy kávéskanálnyi mennyiségét 1 csészényi vízben 20 percen át főzzük, lassú tűzön,
és főzetből naponta 3×1 csészével fogyasszunk.
Pitypang (Tarexacum officinale) Gyermekláncfű
Felhasznált részek, drogok:
az egész növény
Érintett szervek:
máj, lép, gyomor, vese, húgyhólyag
Hatása:
vértisztító, epehajtó, vizelethajtó, gyomorerősítő,
enyhe hashajtó, erősítő (tonik).
E kiváló növény leginkább a máj működésére van jótékony hatással. A pitypang képes
megszüntetni, tisztítani az elzáródásokat, serkenteni és segíteni a máj méregtelenítő
működését, a mérgek eltávolítását a vérből.
A pitypanggyökér az alábbi szervek működészavarainak elhárítására ugyancsak jó: lép,
hasnyálmirigy, epehólyag, húgyhólyag, vese.
Rendkívül kedvezően hat a gyomorra és a belekre.
A májgyulladásnak még a legsúlyosabb eseteiben is gyors javulást lehet elérni
pitypanggyökér teával (nemritkán egy héten belül), ha napjában 4-6 alkalommal 1-1
csészényit elfogyaszt belőle a beteg, és e mellett könnyen emészthető táplálékon, növényi
erőlevesen és barna rizsből meg magokból készült kásán él.
A pitypang leveléből készült tea az egyik legjobb vizelethajtó, amit csak ismerünk. A
pitypanglevél teát ezért a következő bajoknál is használják
folyadék illetve vizelet visszatartás ellen,
húgyhólyag gyulladás
vesegyulladás
májgyulladás esetén.

Rizs (barna rizs, számos fajta)

Fölhasznált részek (drogok):
szemtermés
Érintett szervek:
lép, hasnyálmirigy, gyomor, belek.
Hatása:
tápláló, gyomorerősítő, nyálkahártya bevonó, gyulladáscsökkentő, allergiaellenes. A rizshez
adhatunk különféle egyéb erősítő (tonik) ételeket és gyógynövényeket, mint amilyen pl.
ginzeng.
A GYULLADÁS
A gyulladásnak négy jele van:
• pirosság,
• daganat,
• duzzanat,
• meleg és fájdalom,
• működészavar.
A gyulladás („itis”) majdnem minden betegségben jelen van valamilyen formában erekből,
nyirokerekből, ideghálózatból és más speciális szerkezeti elemekből álló szervekben pl.
májszövetben, veseszövetben ugyancsak keletkezhet gyulladás

Számos gyulladást-szüntető növényi hatóanyag van.

Ilyenek: cserzőanyag,kovasav,nyálkaanyag,fitoncid (a kórokozó baktériumok, vírusok,
gombák, véglények szaporodását gátló vagy azokat elpusztító hatóanyag,speciális
gyulladáscsökkentő, mint amilyen a cickafark és a kamilla proazulénje.
Cseranyag: a gyulladásos szövet fellazult, vizenyősen duzzadt, vérbő. A cseranyagok
(tanninok) adsztringáló, összehúzó hatásúak, a gyulladásos fellazulás ellen hatnak, tömítik a
szöveteket, szüntetik a helyi vérbőséget. A C-vitamin ugyanígy hat. Segítik a gyulladásos rész
gyógyulását. Baktériumok, vírusok ellen is hatásosak.

Apró bojtorján
5% cseranyagot és 12% kovasavat tartalmaz.
Kitűnő összehúzó és gyulladást gátló gyógynövény. Hatásos nemcsak emésztési, epe- és máj
működészavarok, máj-, epe-, gyomor- és bélgyulladás, reuma esetén, hanem külsőleg is a bőr-
és a nyálkahártya gyulladásoknál is: mandula-, torok-, nyálkahártya-, ínygyulladás, gennyes
kiütések (pioderma) rosszul gyógyult sebek, zúzódások, égési sebek kezelésére is.

Diófalevél
9-10% cseranyagot (csersavat, gallussavat), illóolajat és C-vitamint tartalmaz.
Gyulladást gátló, összehúzó, fertőtlenítő, vérzést gátló és vértisztító hatású.
Belsőleg az emésztő- és a légúti szervek gyógyteája.

A fűzfa
Kérge 5-10% katechin csersavat és 0,5-1% szalicilsav-származékot tartalmaz.
A két hatóanyag együtt láz- és gyulladáscsillapító, összehúzó, izzasztó, vízhajtó és
fájdalomcsillapító hatású.
Sokféle gyulladást gyógyít, külsőleg és belsőleg egyaránt: gyomor- és bélhurutot, izületi
gyulladást, hólyaggyulladást, lázas hörghurutot, sebeket, fekélyeket, fogíny-gyulladást,
mandula-gyulladást.
Libapimpófű
2-10% ellagcsersav tartalmú, összehúzó, vérzéscsillapító hatású.
Javallatai: gyomor- és bélvérzés kiegészítő kúrájaként, hasmenés (bélgyulladás), gyomor- és
bélfekély, aranyeres vérzés (gyulladás, fájdalom esetén).
Vérontó pimpó (Potentilla erecta Rausch)
Gyökértörzsében 15% csersav van: főzete belső vérzések csillapítására alkalmas.
Kiegészítő kezelésként javasolt: bélhurut, fogíny- és torokgyulladás, fogíny vérzés, -sorvadás,
fogíny-gennyesedés, sárgaság és májduzzanat, bél-tbc, ingerlékeny bélszindróma.
Csíraölő hatása van a kórokozó baktériumokra: vértisztító, reuma, cukorbaj, ekcéma,
bőrgyulladás.
Lósóska

Termésének fő hatóanyaga 5-10% csersav. Antibiotikus hatása kísérletileg igazolt, még a

vérhasbacilus fejlődését, szaporodását is gátolja. Vékony- és vastagbél-gyulladás gyógyítására
használják.

Málna- és szederlevél
Is cseranyagot tartalmaz, a vértisztító teakeverékek alkotórésze.

Palástfű
A föld feletti része 6-8% tannin típusú csersavat tartalmaz. Alkalmazási területei:
vérzéscsillapító külső és belső sérülések esetén és foghúzás után, sebgyógyító, női bajokban,
vérzészavarokban, fehérfolyásnál, gyomor- és bélhurut, aranyér esetén.

A tölgyfa
Kérgében kb. 10% cserzőanyag van, ami összehúzó, helyi vérzéscsillapító és fertőtlenítő
hatású, külsőleg és belsőleg rendkívül sokoldalúan alkalmazható.

Tüdőfű, apróbojtorján
Csersavat és kovasavat tartalmaznak. A szilícium, a kovasav is növeli a szövetek szilárdságát,
tömíti a sejtek falát, fokozza a szervezet ellenálló képességét, mert elősegíti a védő
nyiroksejtek, a falósejtek szaporodását.
A tüdőfűlevélben 4% kovasav és 6-10% cseranyag található.

Mezei zsurlófű
5% kovasav és 4-5% cseranyag található benne.
Növeli a szervezet ellenálló képességét, elősegíti a fehérvérsejtek szaporodását, gyorsítja a
sebgyógyulást, vérzéscsökkentő, vizelethajtó, gyulladást gátló.
Cickafark és kamilla
Annak köszönhetik igen széleskörű alkalmazásukat, hogy gyulladást gátló proazulén van
bennük, ami azulénná alakul át. Így fejti ki a hatását: fokhagyma, vöröshagyma, torma,
zsálya, kakukkfű.
Ezek értékes fitoncid hatásúak, a fitoncid nevű vegyület megbénítja, megöli az egysejtűeket,
véglényeket, protozoákat, penészgombákat, mikrobákat, vírusokat, kórokozó csírákat. A
fitoncidoknak azaz előnyük a szintetikus antibiotikumokkal szemben, hogy a szervezet
normális baktériumflóráját nem befolyásolják, csak a kórosat pusztítják el és nincs káros
mellékhatásuk sem.
Svédfű
Gyulladás elleni szerről van szó!
Összeállítottam egy hét gyógynövényből álló gyulladás elleni (bázis) teakeveréket a „Hétfű
keverék”-et, amely nemcsak versenyre kelhet a svédfűvel, hanem felül is múlja azt. Egyik
nagy előnye, hogy nem alkoholos kivonat, és hazai gyógyfüvekből is előállítható
Alkatrészei a gyulladás ellen ható gyógynövények legkiemelkedőbb képviselői. Mivel minden
betegség pszichoszomatikus betegség azaz testi és lelki eredetű, azaz az anyagcserezavar
mellett lelki diszharmónián alapul, ezért nyugtató hatású gyógynövényt, komlót vagy
macskagyökeret is tartalmaz.
A „Hétfű keverék” (belsőleg) receptje:
20 g apróbojtorján
20 g borsmentalevél
30 g cickafark-, vagy kamillavirág
30 g csalánlevél
20 g diólevél
40 g kakukkfű (herba)
20 g komló vagy macskagyökér.
Az előírt összetétel helyett egyenlő mennyiségeket is vehetünk. Összekeverjük az egészet,
kiveszünk 1 tetézett evőkanálnyi teakeveréket, ezt 2 dl forró vízzel leöntjük, 15 percig állni
hagyjuk, utána leszűrjük, és édesítés nélkül megisszuk. Naponta 3 csészényi az adag.
Önállóan is fogyasztható és bázis teakeverékként is. Habár mindig az egész szervezet,
nemcsak egy rész vagy szerv beteg, így ha valamelyik szerv betegsége előtérben áll, akkor
hozzátehetünk 2-3 olyan gyógyfüvet, amely azt a szervet speciálisan gyógyítja. Pl. máj- és
epebaj esetén porított pitypanggyökeret és kerekrepkényt vagy körömvirágot és így tovább.
Dr. Oláh Andor szerint az árnika előnyösen hat nyirokút-gyulladás esetén is, valamint az
orbáncfüvet felhasználhatjuk mirigyduzzanatok kezelésére is.
(dr. Oláh Andor: Házipatika gyógynövényekből 91. és 94. oldal, Robert Gray: Das
Darmheilungsbuch 44. old.)

NYIROKTISZTÍTÁS

A nyiroktisztításnál az első lépés a vastagbél megtisztítása, mert ezáltal a mikrorendszerbe

számos mukroid szubtanciák elfolyhatnak (mukroid=nyálkás)
A második lépés egy kefemasszázs – ez egy szerfelett hatásos módszer, hogy az új nyálkás
szubtanciák kiválasztódását elősegítsük, hogy a megkeményedett kis vagy összepréselődött
nyálkás anyagokat és a nyirokrendszer más akadályait eltávolítsuk és a nyirokcsomók
gyulladásánál segítséget nyújthassunk. Ahogyan a vastagbél, úgy a nyirokrendszer is a régi
hulladék anyagok stagnáló lerakódásait tartalmazza.
Mihelyt a vastagbél legalább részletesen megtisztult, az embernek egypár hónapon keresztül
kell a bőrt kefélnie, hogy a nyirokrendszert teljesen megtisztítsa. A kefemasszázs pontos
leírását később ismertetem.
Ha a kefemasszázst néhány hónapon keresztül csinálta, akkor az a testi tónus jelentős
megjavulását fogja eredményezni. Ilyen szempontból egy nap 5 perces kefemasszázs olyan
nagy értékű, mint egy félórás intenzív testi tréning. A székletben a nyiroknyálka gyakran már
kezdetben akkor kezd megmutatkozni, mihelyt a béltisztítási folyamat annyira előrehaladt,
hogy megszűnik az a nyomás, amit a nyirokrendszerben visszamaradt dugító nyálkás anyagok
létrehoznak. Hogy azonban a nyirokrendszert minden stagnáló anyagtól megtisztítsuk, muszáj
a kefemasszázst továbbra is hosszabb időn keresztül folytatni.
Ha a nyiroknyák megfelelő tömegben van meg, akkor az a székletben könnyen felismerhető.
Általában úgy néz ki, mint a vazelin és a színspektruma a majdnem átlátszótól a sötétbarnáig
terjedhet.
A nyiroknyálka az emésztőrendszerben lévő nyálkás anyag ragacsos állományához képest
inkább zselészerű állománnyal rendelkezik. A vastagbélen keresztül való haladásnál a
nyiroknyálkahártya pangása vezet székrekedéshez és kiválasztódik, mielőtt érezhetően
elvesztené víztartalmát. Ha a vastagbélben marad, akkor a maradék, stagnáló anyaggal együtt
megkeményedik. Mihelyt a nyirokrendszer a stagnáló hulladék anyagoktól megszabadult,
akkor annak egészséges funkciója ezáltal biztosítódik, hogy az ember naponta gondoskodik a
nyirok tisztításáról. Ehhez az szükséges, hogy a vastagbelet tisztántartsuk és dugulástól
mentes állapotba hozzuk, a bőrt szabályszerűen keféljük és a nyálkát képező táplálék túlzottan
sok fogyasztását elkerüljük Önmagában, ha nyirokrendszer egyszer megtisztult, akkor az egy
napon belül ismét feltöltődhet friss nyiroknyálkával, pontosan úgy, ahogyan egy tiszta
vastagbél az egyik napon ismét eldugulhat. A helyes egészségápolás napi feladat.
A kefemasszázs

A bőr kefemasszázsa a leghatékonyabb eljárás a nyirokrendszer megtisztításához. Mivel az

emésztőtraktus tisztításánál a belekben lévő megkeményedett szultanciák úgy a belekben,
mint a nyirokban feloldódnak, a kefemasszázs és a béltisztítás egyidejű kivitelezése ezen
masszázs hatékonyságát megnöveli. Ezen masszázs számára a „fürdőszobai kefét” hosszú
nyéllel kell használni. Fontos, hogy a kefe természetes növényi sertével rendelkezzen. A
szintetikus kefét feltétlenül el kell kerülni. A kefének száraznak kell maradnia és a fürdéshez
nem szabad használni.
A testnek száraznak kell lennie, és a kefét lágy nyomással minden testrész felett végig kell
húzni, kivéve az arcot. Közben a kefét nem szabad ide-oda mozgatni, nem kell körözni vele,
nem kell a megfelelő helyen súrolni vele, nem kell masszírozni vele, hanem elegendő egyszer
lendületesen a bőr felett „végig-húzni” azt. Mindig az alsótest irányába kell kefélni! Először a
nyak, a vállak és a derék fölött keféljen lefelé és ezután a karokon, lábakon és a hátsó
részeken keféljen lefelé!
A vállakon és a felső hátakon szabad Önnek oldalirányban is kefélnie, mivel Ön ezeken a
helyeken ezen a módon a legjobb kontaktussal így fér a bőrhöz. Ezt a masszázst napjában
egyszer kell csinálni, ha kívánatos, akkor kétszer . Az egész procedúra 4-5 percnél nem tart
tovább és szerfelett serkentően és élénkítően hat.
Az ember alkalmazhat egy 20-30 perces Luffa-masszázst is (Luffa = szivacstök), egy nedves
masszázst egy luffa – természetes szivaccsal vagy egy török törölköző masszázst is, hogy egy
hasonló, jó hatást elérhessen.
A kefemasszázs kezdete után egy-két nappal nem szokatlan dolog, hogy a széklet a
nyiroknyálkának nagy tömegét tartalmazza. Ezen nyiroktisztító hatás a friss nyiroknyák
kifolyása, amely a nyirokrendszerben eldugulva visszamarad. Ahogyan már megvilágítottuk,
a nyiroktisztítás sokkal mélyebbre hatol, mint a nyiroktisztogatás és ezért az sokkal hosszabb
ideig is tart. A kefemasszázst lehet a luffa-tökkel is végezni. Hatóanyagai is áthatolnak a
bőrön a masszázshatást fokozandóan.
A vér és nyirokrendszer egymással szoros összefüggésben állnak. Általában a vér inkább yang
jellegű és fő feladata az, hogy szállítsa a pirosvérsejteket. A nyirok, egy ehhez hasonló
áttetsző folyadék, amely inkább yin jellegű és elsősorban a fehér vérsejtek, szállítja.
Mindketten egy teljes keringési rendszert képeznek, ellentétes futási iránnyal rendelkeznek,
azonban funkcionálisan kiegészítik egymást. A nyirokrendszer a periférián kezdődik és végül
a centrális, vénás véredényekben végződik.
A vérkeringéssel ellentétben a nyirokrendszer nem rendelkezik semmilyen központi szervvel,
a nyirokrendszer számára nincs semmilyen pumpa. A nyirokfolyás különböző tényezők által
segítődik elő:
1) Részben az izmok koncentrációs munkája által.
2) A tüdő és a rekeszizom munkája által a légzés alatt. Ezáltal a nyirkok a kisebb edényekből
a nagyobbakba „szívódnak”, a nyirok serkentődik és az alsó test-félből a felsőtest felé, folyik.
3) Ezen kívül a nyirokfolyás a bélmozgás által is serkentődik, azaz a bélbolyhok mozgása és a
teljes bélperisztaltika támogatja a nyirokáramlást. Mivel a bélbolyhok állandóan felveszik a
megemésztett táplálékot és ezeket állandóan leadják a vér- és nyirokkeringésbe, éppen úgy,
ahogyan a újonnan szintetizált piros és fehérvérsejteket.
A nyirokrendszer nyirok-kapillárisokból, nyirokedényekből, nyirokjáratokból,
nyirokcsomókból, valamint olyan szervekből áll, mint amilyen a mandula és a lép. A
nyirokcsomók különböző távolságokban, az egész nyirokrendszerben megtalálhatók és 32 pár
csoportban vannak elhelyezkedve, kölcsönös viszonyban a 32 foggal és a háti csigolyákkal.
Kiegészítőleg a nyirokrendszerhez tartozik még egy másik fontos szerv is, amely a szíven
fekszik és amelyet Thymus-nak nevezünk. Ez a szerv egy kétéves gyermeknél már teljesen
kifejlődött, ezután fokozatosan degenerálódik, amíg végül eltűnik. A Thymus termeli a
fehérvérsejteket és a különböző antitesteket.
A lép a nyirokrendszer fő szerve. A bal testfélen fekszik, a máj magasságában és a következő
feladatai vannak:
1) A nyirok és a vér magszűrése és megtisztítása. Olyan szubtanciák kiszűrése, mint amilyen
a baktériumok és a régi, elhasznált Erythroziták.
2) A fehér vérsejtek képzése, különösen a lymphocyták képzése.
3) A vér és az ásványi anyagok tárolása, különösen a vas tárolása.
4) Az antitestek (immunfaktorok) termelése. Ezek a test természetes elhárítói
mechanizmusában fontos szerepet játszanak (baktériumok ellen).
5) Epefolyadék termelése.
A máj és a lép funkcióikban kiegészítő szervek. A máj yang-jellegű, és funkciójában szoros
összeköttetésben áll a vérkeringéssel, miközben a lép, amely inkább yin-jellegű, a
nyirokrendszer legfontosabb szervét jelképezi. A nyirokrendszer fő funkciója a test
megtisztítása a mérgező szubtanciák leépítése által.

ÁLTALÁNOS NYIROK MEGBETEGEDÉSEK

Ezeket két fő csoportba foglalhatjuk össze:
1) A nyirokcsomók megnagyobbodása vagy gyulladása, a nyirokszerű szervek
megnagyobbodása vagy gyulladása Extrém esetekben ez a nyirokedények töréséhez vezethet.
A leírt nehézségek akkor lépnek fel, ha a nyirok túl sok zsírsavat tartalmaz.
2) Csomók, szervek, járatok és kapillárisok megkeményedése.
Az állapot javulását a makrobiotikus standard táplálkozás betartása mellett érhetjük el. Hogy a
nyirok cirkulációját serkentsük, az illető tájékra gyömbérborogatást helyezünk és ezután erre
egy Tarokatoffelpfaster-t helyezünk. Ezen alkalmazások elősegítik a láz süllyedését, amivel
ezek a gyulladások együtt járnak és meglágyítják a nyirokedények körüli zsírlerakódásokat és
keményedéseket. Krónikus esetben a szabályszerű külső alkalmazásokat addig kell csinálni,
amíg a páciens állapota figyelemreméltóan meg nem javul, egyidejűleg nagyon kell figyelni
ajó és értékes táplálkozásra. Az operáció teljesen szükségtelen.

Kivonat Mária Treben 3 könyvéből:

A megdagadt mirigyrészt majoránnaolajjal kell bekenni és szétdörzsölt lándzsás utifűpépet
rárakni. Bensőleg 3 evőkanál svédfűtea, amelyet a 3 főétkezés előtt kell inni.
A lágyékban galambtojás nagyságúra duzzadtak a nyirokcsomók, úgy hogy egyetlen lépést
sem tudott megtenni anélkül, hogy ne érzett volna fájdalmat.
Az orvos nyolcesztendős Ágnesünknél hasi nyirokcsomó duzzanatot észlelt. Olvastam az Ön
könyvében az orbáncfűolajnak a mirigyduzzanatoknál történő alkalmazásáról, és három napig
ezzel dörzsöltem be a hasikáját, hogyha jajgatott, és a nyirokcsomó duzzanat megszűnt. Az
orbáncfű virágját nyáron, amikor nem volt otthon olívaolajam, csíraolajba áztattam be.
Amikor a 24 éves fiatalembernek a harmadik héten megduzzadtak a nyaki nyirokcsomói, az
orvos nyirokcsomólázt állapított meg. Adtam a betegnek majoránnaolajat, amit a kertemben
termesztett növényekből állítottam elő. Ezzel az olajjal bekentem a nyirokmirigyeit, ez rögtön
hatott, a 41 oC-os láza még aznap lement és azóta sem lázasodott be újra.

Gyermekláncfű
Az ásványi sók mellett a pitypang fontos gyógy- és építőanyagokat tartalmaz, amelyek az
anyagcsere betegségek gyógyításában igen fontosak. Vértisztító hatása folytán köszvény és
reuma esetén is segít, elmúlasztja a nyirokcsomó duzzanatokat, ha az ember a friss szárral 3-4
hetes kúrát végez. Sárgaság és lépbántalom ellen szintén eredményesen alkalmazható.
A gyermekláncfűnek két kiemelkedő tulajdonsága van: segít epebántalmak és májbetegségek
gyógyításában. Használ cukorbetegség ellen is: a cukorbetegek naponta fogyasszanak
legalább tízet a virág szárából, amíg a pongyola pitypang virágzik. Levert és fáradt emberek is
fogyasszák.

Közönséges galaj
A galaj teája tisztítja a vesét, a májat, a hasnyálmirigyet és a lépet. Akinek a nyirokrendszere
beteg, az naponta igyék ilyen teát.

Orbáncfű
Egy orvos hasi nyirokcsomó duzzanatot állapított meg egy nyolcéves kislánynál. Minden
alkalommal, hogyha belülről vagy kívülről hideg érte a gyermeket, hasi fájdalmak
jelentkeztek, végül már minden nap erre panaszkodott, különösen reggelenként. Az anyja,
könyvemben azt olvasta, hogy az orbáncfű olaja eredményesen gyógyítja a
mirigyduzzanatokat. Ettől kezdve, valahányszor jajgatott a gyerek, bekente a hasát. Rövid idő
alatt rendbe is jött a kislány.

NYIROKMIRIGY MEGBETEGEDÉS
Frissen szedett, új termésű majoránnát töltünk egy üvegbe, olívaolajat öntünk rá és tíz napig a
napon, vagy tűzhely közelében állni hagyjuk. Ezzel majoránna-olajjal, körömvirág-kenőccsel
és orbáncfű-olajjal kenjük be a megbetegedett nyirokmirigyet. Megmossuk és deszkán
összetörjük a lándzsás- és széleslevelű útifű friss leveleit, acsalapú leveleit, friss galajt vagy a
körömvirág friss levelét és szárát. A leveleket azért kell nedvesen szétmorzsolni, mert a víz
elősegíti a nedvek teljes kipréselését. Ezután a levélpépet felváltva helyezzük a megbetegedett
nyirokmirigyekre. A beteg maga érzékeli, melyik levélpép hat rá kedvezőbben.
A rosszindulatú nyirokmirigy betegségek gyakori velejárója az úgynevezett elefantiázis.
Ilyenkor a karok és lábak nagymértékben megduzzadnak, érzéketlenné és keménnyé válnak, a
beteg úgy érzi, mintha a végtagjai fahasábszerűen lógnának le a törzséről. Ez esetben a fenti
leírt levélpép-pakolásokat a nyirokmirigyektől kiindulva kell felrakni, s ezzel a duzzadt
részeket is le lehet fedni. Ki kell azonban emelni a termetes medvetalp levelének kitűnő
hatását is. Ezen növényt tehénpaszternáknak, medvelapúnak is nevezik. Levelei kitűnő
nyúleledelként ismertek. A kemény duzzanatok madársóska levével való ecsetelése
ugyancsak sikeresnek ígérkezik.
Madársóska
A madársóskát nem szárítjuk, kizárólag frissen használjuk. Megszünteti a gyomorégést, az
enyhébb máj- és emésztési zavarokat. Ezek ellen a panaszok ellen napi két csésze hideg teát
kell inni. Sárgaságnál, vesegyulladásnál, bőrkiütéseknél és féregűzéshez ugyanennyi teát
fogyasszunk melegen.
A népi gyógyászat a madársóska frissen préselt levelét ajánlja kezdő gyomorrák, rákszerű
belső és külső fekélyek és daganatok ellen. A friss levet turmixgéppel állítjuk elő. Óránként 3-
5 cseppet fogyasszunk ebből vízben vagy gyógyteában.

Medvetalp
Gyökerét, magját idegbetegségek, görcs, epilepszia, vizenyő, hasmenés, vérzés, gyengeség
gyógyítására, bélféreg ellen használjuk.

Majoránna
Általánosan ismert illetve használt háztartási fűszer.
A majoránnából készült tea szélhajtó, étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és idegnyugtató
hatású.
Légcsőhurut, tüdőbetegségek, asztma, felfuvódás, étvágytalanság, görcs, vizenyő,
idegpanaszok gyógyítására és fűszerként használják.
Varró Aladár Béla szerint a majoránna az alábbi esetekben jó hatású:
Ideges fejfájás, görcsös köhögés, légzési zavarok,
Gyomorgyengeség, felfúvódás, hasmenés.
A majoránna olajával készült kenőcs
reumatikus, köszvényes fájdalmakat szüntet,
Mirigy- és mellcsomókat oszlat.
Herbája fűszeres növény, olajával együtt a gyógyászatban is alkalmazzák. Nálunk meleg,
napos helyen termesztik.

Orbáncfű
Májpanaszok, vizenyő, csúz, idegbetegségek, légcsőhurut, görcs, epilepszia, a vérnyomás
zavarai, bélrenyheség, bélféreg, seb gyógyítására használják. Vértisztító hatása is van. (Szalai
Miklós)
Teáját gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések,
vese- és epebántalmak ellen használják. Külsőleg: nehezen gyógyuló sebeket kezelnek vele.
(Rápoti-Romvári).
Enyhe neurotikus, depressziós tünetek kezelésére a népgyógyászatban hasmenés-gátló,
vizelethajtó, köszvény- és reumaellenes. (Dr. Szabó László Gy.)
Fájdalom- és gyulladáscsökkentő, idegnyugtató hatású (Lukácsné)
Az orbáncfű
a májbaj, vízibetegség, krónikus szívbaj és
ideggyengeség legrégibb gyógyszere. Nyálkaoldó, vizelethajtó, veseműködést támogató
és gyomorégés elleni szer.
A belőle készült fürdő az altesti szerveket erősíti. A tea készítésekor 10 g-ot vegyünk 1/4 liter
vízbe.
Olajban főzve sebkezelésre alkalmas.
Az idegállomány sérülése okozta zavarainál, vérszegénységnél, szellemi kimerültségnél
alkalmazott orvosszer.
Nőgyógyászat terén is értékes gyógyszer az orvos kezében (Varró Aladár Béla).
Az orbáncfű-olajban kivonatolt vérehullató fecskefű és farkasalmalevél által készített olaj
kitűnően alkalmazható nyirokerek és duzzanatok, övsömör, orbánc enyhítésére, gyulladás
csökkentésére és fájdalomcsillapításra.
A kivonatból készített kenőcs úgyszintén jó hatással alkalmazható.

Közönséges galaj

Vízhajtó, vértisztító tulajdonságú (Szalai M.)

Galajtejoltó (Tejoltógalaj, Szentanatalvirág)

A népgyógyászatban vizelethajtónak használják, azon kívül bőrbajoknál, görcsoldónak,
izzasztónak és mirigydaganatokra (Varró Aladár Béla)

Lándzsás útifű
Légcsőhurut, tüdő, asztma, savtúltengés, májbetegségek, vizenyő, vérszegénység, csúz,
vérzés, sebek gyógyítására használják és vértisztító teák alkotórésze (Szalai Miklós).
Kiválóan tisztítja a vért, a tüdőt, a gyomrot, a vesét. Ajánljuk köhögés ellen, jó a tüdőasztmára
is (Lukácsné).
Teája nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású. A friss levelekkel nehezen gyógyuló sebeket
kezelnek.(Rápóti-Romvári).
A fű leveléből kitűnő vértisztító és nyálkaoldó tea készül (20g 1/4 liter vízre). A tea erős
kiválasztó hatással van a tüdő nyálkahártyáira, amiért is indokolt a használata, hasmenés,
hólyaggyengeség, fehérfolyásnál, sok nyálkával járó katarrusnál, asztmánál, köhögésnél,
májbetegségnél, sárgaságnál és gyomorégésnél (Varró Aladár Béla).
A lándzsás útifű által érintett szervek:
húgyhólyag, vékonybél, epehólyag.
A lándzsás útifű hatásai:
vizelethajtó, vértisztító, gyulladáscsökkentő,
enyhe hashajtó.
Az útifű minden belső gyulladásra jó, ideértve a májgyulladást és a bakteriális vérhast is.
Összehúzó sajátossága révén hasznos a vérzések elállításában és elősegíti a sebek, sérülések
gyógyulását.
Az útifű használ a húgyúti fertőzések ellen is: a benne lévő aukubin serkenti a húgysav
kiválasztását (a vérből) a vesében.
Mantak & Maneewan China: Tao Yoga der heilenden Massage

A NYIROKRENDSZER (lymphatikus rendszer) KITISZTÍTÁSA

(Életerő, 1994. októberben írta dr. Török Szilveszter)

Ez a természetgyógyász tisztítási módszer kétszeresen is kellemes, mivel egyrészt

fürdőszobában, szaunában végezhető, másrészt a kúra során citrusfélékből összeállított
nagyon finom ital fogyasztását írja elő. A kúra eredménye, hogy vérünk összetétele is jelentős
mértékben megváltozik, normalizálódik.
A citrus-ital
9 dl narancsléből
9 dl grapefruit léből
2 dl citromléből és
2 l olvadékvízből állítjuk össze.
A Életerő előző számában az olvadékvízről és előállítási módjáról már történt említés.
Emlékeztetőül említem meg, hogy a kúra megkezdése előtt feltétlenül szükséges a belső
higiénés állapot rendbetétele.
a beteg tisztítása és a táplálkozásunk megreformálása, amelynek lényege a táplálékok
észszerű társításának következetes alkalmazása.
A tisztítás első napján ne fogyasszunk semmiféle eledelt. Estefelé feküdjünk egy kád meleg
vízbe vagy tusoljunk meleg vízzel (ha lehetséges menjünk szaunába vagy gőzbe). és közben
igyunk meg egy pohár Glaubersó-oldatot. (1 evőkanál Glaubersó 1 pohár langyos vízben
feloldva). Ekkor erős izzadás kezdődik. Ennek ellensúlyozására igyunk meg 1 dl citrusitalt, 20
percenként, összesen 12-14 adagot. Ezzel a kúra első napját befejeztük.
Másnap és harmadnap ismételjük meg ugyanúgy a kúrát. A harmadik nap elfogy a
citrusitalunk.
E metodika, amely gyakorlatilag egy citruslé-böjt, elősegíti, hogy a vérünk sok salakanyagtól
megtisztul, szinte megújul. A kúra során néhány kilogramm testsúly-veszteségünk is
lehetséges, ez azonban rövid idő múlva rendeződik.
A kúrát az első évben érdemes negyedévente elvégezni, a továbbiakban pedig évente egy
alkalommal.
Csak tiszta, olvadékvizet fogyasszunk, illetve használjunk fel pl. főzésnél, teakészítésnél. Az
olvadékvíz, melynek élettani értéke rendkívül jelentős, a jégből történt vízolvasztás révén
nyerhető. Pl. a hűtőszekrények fagyasztó részére kivált vagy a fagyasztóban kásává
fagyasztott víz olvasztása is az olvadékvíz leöntésével (leszűrésével) nyerhető. A jég egy
részét (15-20%) ne használjuk fel, mert abban gyűlik össze minden, a vízben lévő egészséget
károsító anyag.
AZ ÉRRENDSZER (véredények) TISZTÍTÁSA
Az európai orvostudomány mintegy 30-40 belső-elválasztású mirigyet ismer, az indiai jógik
kb. 400-at, a népgyógyászat mesterei pedig ennél még többről is beszélnek. Mint ismeretes,
ezek a mirigyek termelik a hormonokat, és azokat közvetlenül a véráramba juttatva
szabályozzák a szervek, szervrendszerek, az ellenanyagok (antitestek) tevékenységét,
működését.
Egész nyilvánvaló azonban, hogy még a gyakorlatilag teljesen egészséges ember
érrendszerének falai és ezzel együtt a belső-elválasztási mirigyek bevezető nyílásai
(szájadékai) mindenféle lerakódások révén csökkennek, károsodnak és így a hormonok
valamint az ellenanyagok véráramba kerülése is korlátozódik. Az érfalak megtisztítása
érdekében készítsünk és fogyasszunk egy speciális összetételű, természetes anyagokat
tartalmazó készítményt:
Keverjünk össze nagyon alaposan
1 pohár kapormagot, 2 evőkanálnyi orvosi (mezei) macskagyökér (Valeriana officinális)
őrleménnyel ( a gyökeret lisztszerűvé aprítjuk elektromos kávédarálóban) és két pohár jó
minőségű mézzel.
Ezt a keveréket első forrásban lévő vízzel elkeverjük és az így nyert oldatot 2 literes
termoszba öntjük. A termoszt a forró vízzel feltöltjük, lezárjuk és 24 óráig állni hagyjuk.
Aztán leszűrjük, tiszta, száraz üvegekbe töltjük és hűtőszekrényben tároljuk. Minden étkezés
előtt 20-30 perccel 1 evőkanálnyit lenyelünk az oldatból.
Az igazság az, hogy a fehérjék bomlásakor keletkeznek igazán toxikus anyagok. De nem csak
az állati fehérjéknél! Ezért bánjunk figyelmesen a gombákkal, hüvelyesekkel (bab, borsó,
lencse) és a csonthéjasokkal (mandula, dió, mogyoró).
A salátát, spenótot és hasonló zöldféléket a szedés után azonnal tanácsos fogyasztani, mert 2-
3 nap múlva már jelentősen megnő a mérgező nitrit-tartalmuk.
A levegővel és a vízzel, a nem megfelelő minőségű táplálékkal és élvezeti szerekkel a
szervezetbe kerül a
radon, nitrogénoxidok, higany, ólom,
növényvédő- és rovarirtó-szerek
radionukleolidok és más mérgező anyagok.
Ezek felgyülemlenek a májban, lépben, csontvelőben, pajzsmirigyben, nyirokmirigyekben és
más szervekben és szövetekben.
Koncentrációjuk fokozatosan nő és gyakran nagyobb, mint a szennyező környezetben. Ennek
következtében a szervek működésében súlyos zavarok keletkeznek. Az anyagcsere
olymértékben megváltozhat, hogy a szervek maguk is mérgeket kezdenek termelni és a
szervezetet egy ökológiai mérgezés láncreakciója keríti hatalmába. Az ökológiai mérgezést
általában a sokféle mérgező anyag mikro mennyiségei váltják ki. Különlegessége ennek az
állapotnak, hogy a vérkép majdnem normális, nem találunk pl. túl sok ólmot vagy más
mérgező nehéz fémet. Először az endoökológiai betegség szinte észrevehetetlen. Általános
tünetként fáradékonyság, rossz közérzet, bágyadtság, a megszokott munkát kísérő növekvő
feszültség, alvászavar, étvágytalanság jelentkezik. Azonban előbb vagy utóbb azok a szervek,
amelyek a belső közegünk tisztaságáért felelősek az egyre feszültebb és erőn felüli terhelések
következtében kezdik felmondani a szolgálatot. A védekező mechanizmusok elhasználódnak
és létrejön egy immundeficites állapot. Ez jó talaja a legkülönbözőbb betegségeknek.
Ha ebből a közegből az ember egy tiszta közegbe kerül, akkor is sok idő telik el, mire
szervezete megszabadul a benne felgyülemlett mérgező anyagoktól és az anyagcsere
folyamatai rendes kerékvágásba kerülnek.
Az ökológiai mérgezések ellen egyik lehetőség a szervek szöveteiben a humorális (testnedv)
szállítás kézbentartása (szabályozása), ennek stimulálása a sejtközi terekben és ily módon az
anyagcsere folyamatok révén a felgyűlt mérgező anyagok (metabolitok) kimosása a
szervezetből.
A humor folyadékot, nedvet jelent. A folyamatos áramban áramlik a testnedv és a benne
oldott tápanyagok a kapillárisok (hajszálerek) falán keresztül a sejtközi anyagba és a sejtekbe.
Így valósul meg az élet számára fontos anyagok beszállítása. A sejtekből pedig az
élettevékenység által elhasznált anyagokat szállítja el a nyiroknedv. A tápanyagok
beszállítására elegendő egy rendszer: a vérkeringésre szolgáló érrendszer, a hulladékot, a
salakot azonban két rendszer szállítja el a sejtből és a sejt közötti térből: az érrendszer és a
nyirokrendszer. A kismolekulájú „szemetet” az érrendszer szállítja el, a nagymolekulájú
szemetet (metabolitokat) pedig a nyirokrendszer.
A nyirok kapillárisok pókhálóként veszik körül az egyes sejteket, ezek társulásait a szerveket
és szöveteket. Egyes szervekben (pl. szív, vesék) a nyirokrendszer annyira sűrű, hogy a
szakértők nyirokszivacsnak nevezik.
A nyirok kapillárisok egész életünkben megállás nélkül elszívják a sejtet körbevevő térből
mindazt, ami azt szennyezi és így biztosítja az életfeltételeket a közegben. A nyirok
kapillárisokból a nyiroknedv, amely tele van melléktermékkel, salakanyaggal, a nyirokerekbe
kerül Ezek fokozatosan tágabbá válva kollektorokat, képeznek, melyek a nyirok főtörzsbe
torkollanak. A főtörzs a hasi résztől a nyakig tart (mellkasi főtörzs) és egy nagy vivőérbe
(vénába) torkollik.
A nyirokereken nyirokcsomók találhatók, amelyek egy sor életfontosságú funkciót látnak el.
Egyik legfontosabb a szervezeti folyadékok tisztaságának ellenőrzése, e folyadékokból a
hibás nagy-molekulájú képződmények, az elpusztult sejtmaradványok eltávolítása (kiszűrése).
Azt is tudjuk, hogy a vérben található összes fehérje minimum 24-28 óránként nyirok
ellenőrzésre kerül, ahol a hibás fehérje komplexumokat kiszűrik. A nyirokcsomókban
inaktiválódnak a toxinok, a kívülről bekerült és a saját toxikus anyagok, elpusztulnak a
különféle mikroorganizmusok, formálódik és realizálódik az immunvédelem.
Az endomérgezés ellen kialakított terápia lényege, hogy egyes gyógynövények, gyógyszerek
és más módszerek (pl. nyirokmasszázs) révén lehet és célszerű a szervezetben lévő testnedvek
áramlását fokozni. Rá lehet tehát venni a humort, hogy kimossa és elszállítsa a felgyülemlett
toxikus termékeket. A tisztítás szakaszosan történik. Kezdődik a sejtek tisztításával
gyógynövényekkel, fizioterápiával, ásványvizekkel és minden más módon, amely a sejtet
körülvevő térben a folyadékáramlást erősíti. A második szakasz az oxidok eltávolítása a
vérből, a harmadik pedig a káros anyagok eltávolítása a szervezetből.
Ökológiai mérgezésnél a legbonyolultabb feladatot az első szakasz képezi, a szövetek
megszabadítása a mérgező anyagoktól, amely kevésbé kidolgozott, mint pl. a vér
detoxikációja. Itt azonban jelentős az a felismerés, hogy a humorális transzport szabályozható,
stimulálható. A humorális transzportra hathatunk gyógyszerekkel (hajszálerek, sejtközi
anyagok, nyirok kapilláris), de kiváló hatás érhető el fizikai módszerekkel, mágneses térrel,
speciális masszázzsal stb., de fitoterápiás módszerek segítségével is. Néhány gyógynövény
nagyszerű képességekkel rendelkezik: képes felgyorsítani a folyadékáramlást és így kimosni
az ökológiai mérgeket. Például a martilapulevél-tea különösen a vesék esetében, az
áfonyalevél-tea az érrendszer, a máj, a vese tisztításánál alkalmazható eredményesen.
Az ökológiai mérgezés gyógyításánál felhasználhatunk speciális szorbenseket, amelyek a
vérből és a nyirokból képesek a toxinokat eltávolítani. Immunmodulátorokat, tehát olyan
anyagokat, amelyek a szervezet védekezőképességét erősítik.
Anyagcsere javítókat, például a vitaminokat és az esszenciális ásványi anyagok széles
skáláját.
Prof. dr. Török Szilveszter:
Az alábbi teákkal aktiválhatjuk a nyirokrendszert:
körömvirág, martilapulevél, feketeribiszke levél

0 pont bogu - 4 hónapja

Részletek Balogh gyula Bogumil: Titkosszolgálat a természet védelmében c. könyvéből

(folytatás)
IMMUNTOLERANCIA ÉS IMMUNPARALÍZIS
Előfordul, hogy nem indul meg az immunvédekezés. Ilyen állapot az immuntolerancia. Ezen a
szervezet egyetlen antigénnel szemben megnyilvánuló specifikus válaszadási képtelenségét
értjük. Ugyanakkor egyéb antigénre a szervezet változatlanul reagál.
A természetes immuntoleranciát először borjakban figyelték meg. Előfordult, hogy a
kétpetéjű borjúikrek különböző vércsoportokhoz tartoztak és a méhen belüli keringésük
közlekedett egymásnak. Ezek az ún. Vércsoportkimérák egymástól vért- szövet- és
szervátültetést reakciómentesen elfogadnak. A vércsoport-kimerizmus emberben is
kialakulhat kétpetéjű ikrek között. Frank Mac Farlane Burnet feltételezése szerint az
immunrendszer mindazon antigén-természetű anyagokkal szemben türelmes, amelyekkel az
embrionális életben, vagyis még immunrendszerének kifejlődése előtt találkozott. Ezeket, az
antigéneket az egyed későbbi élete folyamán sajátjaként ismeri fel, ezért hatásukra
immunválasz nem alakul ki.
Mesterséges immuntoleranciát először egerekben hoztak létre. A kísérlethez két különböző
beltenyésztett egértörzset használtak, amelyek egymástól bőrátültetést nem fogadtak el.
Abban az esetben azonban, ha az egyik törzs újszülött egyedeit közvetlenül a szülés után a
másik törzs újszülött egyedeiből nyert csontvelő, vagy lépsejtekkel oltották, a kezelt állatok
felnőttkorukban is reakciómentesen megtartották a másik egértörzs egyedeiből származó
bőrátültetést. Újszülött- vagy felnőttkorban nagymennyiségű antigénnel oltott állatokban
fajlagos válaszadási képtelenség, immunbénulás, azaz immunparalízis idézhető elő.
Tehénalbuminnal immunizált egerekben a második antigén-befecskendezés után észlelhető
immunválasz, illetve válaszbénulást mutatja, az antigén-adag nagyságától függően. A túl kicsi
vagy túl nagy második adag a meglévő normális szintű immunitást csökkenti, és csak az
optimális adag serkenti. Természetesen, ha az alapimmunitás hiányzik, alacsony szintű illetve
a normálisnál fokozottabb –, a kicsi illetve a nagy adag értéke eltolódik jobbra vagy balra, és
az optimális adag értéke is kiszélesedhet. Ez a kísérleti észlelés utal arra, újrafertőzés,
emlékeztető oltás, daganatsejtek megjelenése stb. immunvédettséget provokáló hatása – a
szervezet immunválasz-készségén kívül – mennyire függ az antigén mennyiségétől is.

Az immunválasz erőssége a kiváltó antigénadag nagyságától függően. A túlságosan kicsi és

túlságosan nagy antigénadagra immuntűrés észlelhető.

Allergia
Ez ideig az immunrendszer működésének antigén hatására létrejövő két következményéről: az
immunitásról és az immuntoleranciáról volt szó. Az immunrendszer működése következtében
azonban immunkárosodás is felléphet. Az immunkárosodás alapja szintén az antigén és
ellenanyag, illetve az antigén és immunociták között létrejövő fajlagos reakció. A szervezetet
károsító immunreakciókat gyűjtőnéven allergiás reakcióknak nevezzük. Mechanizmusuk
alapján négy típust különítünk el.
1.) Anafilaxiás reakció. Az antigén, ebben az esetben allergén hatására speciális szöveti
affinitással rendelkező, az IgE- osztályba tartozó ellenanyagok, ún. reaginek termelődnek,
amelyek a szervezet szöveti hízósejtjeihez, valamint a vér bazofil felszínén kapcsolódik,
aminek hatására a sejtekből a vérereket tágító, faluk átjárhatóságát fokozó anyagok, pl.
hisztamin, szetoronin stb. szabadulnak fel, és ezek helyileg gyulladást, szövetvizenyőt,
súlyosabb esetben pedig alacsony vérnyomást, sokkot idéznek elő.
2.) Citottoxikus reakció. Az IgG- vagy IgM- osztályba tartozó ellenanyagok a szervezet
sejtjeivel vagy azokhoz kötődött haptén-természetű fajidegen antigénekkel reagálnak, és
komplementet kötnek. A komplement a vérsavóban jelen van és bizonyos körülmények között
a sejtek feloldódását, okozza. Az antigénként szereplő sejt fagocitózis áldozata lesz, vagy a
nem fagocitáló „ölősejtek” (K-sejtek) pusztítják el, esetleg a komplement aktivitása folytán a
sejt feloldódhat.
3.) Előfordulhat, hogy egyes mikroorganizmusok, nem is kórokozó élőlények antigén-
szerkezete hasonló a szervezet egyes saját makromolekulája szerkezetéhez. Ilyen baktérium
vagy más élőlény antigénje kiváltotta sejtes védekezés vagy ellenanyag-termelés a szervezet
saját antigénjeihez is kötődik. Ilyen mechanizmussal jöhet létre a szteptokokkusz gennykeltő
okozta fertőzés, és gócok következtében reumás szívizomgyulladás, vesegyulladás, izületi
gyulladás stb.
4.) A késői vagy celluláris típusú reakciót az antigén hatására képzősött immunociták idézik
elő. A késői elnevezés azt jelenti, hogy a reakció az antigén bejutását követően csak 1-2 nap
múlva alakulnak ki. A késői típusú túlérzékenység során képződött immunociták a
képződésüket kiváltó antigénnel történő találkozáskor oldódó faktorokat bocsátanak ki
magukból, melyek hatására a kérdéses helyen sejtes beszűrődés fejlődik ki. A késői
túlérzékenység során citotoxikus T-immunociták is képződnek, amelyek az antigént a
célsejtek felszínén felismerik, ahhoz kötődnek, és a sejtet elpusztítják. A késői típusú reakción
aéapszik pl. a tuberkulin-allergia és a szervátültetés után kifejlődő immunitás.

Tumorimmunitás

Régi megfigyelés, hogy egyes daganatok néha spontán eltűnnek, lassan növő daganatokban
pedig gyakran szembetűnő a lymphocyta-beszűrődés. Ezek a jelenségek immunológiai
reaktivitástól tanúskodnak, és alátámasztják azt az elgondolást, hogy a daganatos betegségek
is „immunológiai felügyelet” alatt állnak.
A daganatsejtek rendszerint a normális szövetektől eltérő felületi antigénekkel rendelkeznek.
Ezeket, az antigéneket tumor-specifikus antigéneknek nevezzük.
Állatokban a daganatképződés kémiai, fizikai tényezőkkel és vírusokkal előidézhető. A
kémiai és fizikai daganatkeltőkkel kiváltott tumorok antigenitása egyéni fajlagosságot mutat,
vagyis azonos kémiai anyaggal ugyanabban az állatban előidézett két tumor különböző
antigenitású. A daganatkeltő vírusokra jellemző, hogy az általuk előidézett daganatokban a
tumor-specifikus antigén, függetlenül a daganat szövettani sajátosságától azonos, és a vírusra
jellemző.
A gyomor- bél-rendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben – pl. a vastagbél rákban
– szenvedők vérsavójában ún. carcinoembrionális antigént (CEA) mutattak ki. A CEA
megtalálható az embrionális sejtekben, a terhesség harmadik harmadától kezdve azonban
képződése gátolt. Egyéb rosszindulatú daganatos betegségben is kimutatták a CEA jelenlétét,
ezen kívül nem rosszindulatú, a gyomor- bél-rendszert érintő más betegségben szenvedők
savójában is megtalálták. A CEA tehát a daganatra nem specifikus, de vérszintjének változása
a daganatos állapotára adhat felvilágosítást. A CEA-koncentráció növekedése a vérsavóban
elrejtőző jelként daganatáttételek, megjelenésére utalhat, csökkenése pedig az alkalmazott
gyógykezelés hatékonyságát támasztja alá.
A szervezet daganattal szemben kialakított immunválasza ellenanyag-termelésben és
immunociták képzésében nyilvánul meg. A tumor-specifikus antigénekkel szemben
ellenanyagok képződnek, amelyek különböző eljárásokkal kimutatható. A daganattal szemben
kialakult celluláris immunválasz a betegből származó T-lymphocyták szervezeten kívüli
vizsgálatával, az ún. lymphocytoxicitási teszttel történik. Egyes tumorok esetén a betegből
származó T-immunocita sejtmérgező, ún. citotoxikus hatást fejt ki a betegből származó, a
szervezeten kívül tenyésztett tumorsejtekre, a célsejtekre.

Autoimmunitás
A szervezetbe került fajidegen antigén hatására az immunrendszer működésbe lép,
ugyanakkor a szervezet saját antigéntermészetű anyagai nem ingerlik az immunrendszert.
Paul Ehrlich a „horror autotoxicus” kifejezést használta annak jellemzésére, hogy az ép
immunrendszer „retteg” olyan ellenaanyagokat képezni, amelyek a szervezet saját anyagai
ellen lépnek reakcióba.
Egyes esetekben mégis előfordul, hogy a szervezetben a saját szöveteit felépítő anyagokkal
vagy sejtekkel reagáló ellenanyagok vagy lymphocyták, illetve mindkettő képződnek. A saját
makromolekulákkal szemben képződött ellenanyagok és immunociták aktivitása
következtében kialakult kórképeket autoimmun betegségeknek mondjuk.
Az autoimmun megbetegedés érinthet egyetlen szervet, vagyis monoszisztémás lehet, vagy
több szervet károsíthat, tehát poliszisztémás. Monoszisztémás autoimmun betegség a
gyomornyálkahártya bizonyos sorvadását követő vészes vérszegénység, a csontvelő
károsodásán alapuló más vérszegénység, a vérlemezkék hiánya, a pajzsmirigy idült
gyulladása, a vastagbél fekélyesedő gyulladása stb.

AZ ELSŐ VONALBAN
Az immunrendszer tényleges védelmi vonala két, egymással szoros kapcsolatban álló részből
áll: a nyirokban és a véráramban egyaránt megtalálható nyiroksejtekből, valamint a
véráramban keringő ellenanyagokból, amelyeket bizonyos típusú nyiroksejtek (a B-
limfociták) termelnek.
Az ellenanyagok elágazó felépítésűek. Felületük pontosan illeszkedik a behatoló
mikroorganizmusok valamely részéhez vagy méreganyagához, s így hozzákapcsolódnak és
semlegesíteni tudják. Ez azonban még nem jelenti a kórokozó kiküszöbölését. Az ellenanyag
által megjelölt antigénekre úgynevezett falósejtek (makrofágok) vadásznak, s ha ilyennel
találkoznak, bekebelezik. Az ellenanyagok tehát voltaképp jelanyagok: jelzik a
makrofágoknak, hogy a kérdéses anyag testidegen.
Az ellenanyagoknak más feladatuk is van: a betolakodó felületéhez kapcsolódva mozgósítják
a komplementereknek nevezett vérfehérjéket. Ezek beépülnek a kórokozó sejthártyájába,
kilyukasztják azt, és így megölik a támadót. Szerepük lehet abban is, hogy a falósejtek a
„csata” színhelyére gyűljenek.
A nyiroksejteket két nagy csoportba soroljuk. A B-limfociták (vagy B-sejtek) felelősek az
antigének felismeréséért és az első ellenanyagválasz létrehozásáért. Ha a kórokozóval az
immunrendszer korábban már találkozott, akkor az annak antigénjeire specializálódott B-
sejtek gyorsan elszaporodnak, és nagy mennyiségben termelik a megfelelő ellenanyagokat.
Ám minderre egymaguk nem képesek. Működésüket a nyiroksejtek másik típusa a T-
limfociták vagy T-sejtek irányítják – nevük onnan ered, hogy a felső mellkasban,
elhelyezkedő csecsemőmirigyben (thymus) termelődnek. Többféle T-sejtet különböztetünk
meg. Ezek a T limphocyták (ölősejtek) a szervezet csapásmérő osztagának támadáselhárító
eszközei.
A NYIROKFOLYADÉKRÓL

A nyirok vízszerű, folyékony, bűzös massza, mely szabad szemmel ritkán látható. A sejtek
között képződik és a sejtmembránon át diffundálva végzi el a sejtek kitakarítását. A
nyirokerek szállítják a nyirokfolyadékot a szűrőállomásokra. A szűrőállomásokra belépő
erekben elhelyezett billentyűk csak egyirányú folyást engednek meg: tehát visszafolyás
(áramlás) nincs. A naponta megtermelt nyirokfolyadék 2-4 liter között van optimális esetben.
Fontos szerepe van még a nyiroknak a szervezet védekező rendszere mellett a szövetek
víztartalmának szabályozásában is. A nyirokrendszer vízszabályzó rendszerének
meghibásodása okozója az úgynevezett elefánt láb jelenségnek, amikor a láb szöveteiben
felgyülemlett víztől külmé-retének 5-6-szorosára is megduzzadhat a lábfej és lábszár.
Fertőzés esetében a központi nyirokcsomók termelik az ölősejteket, melyek megtámadják a
szűrőben fennakadó baktériumokat, idegen anyagokat. Ha a fertőzés kivédése megtörtént és
lezajlott a csata, akkor a nyirokcsomók lelappadnak. Ha ez nem történik meg és még mindig
duzzadtak a nyirokcsomók, akkor vérképvizsgálattal kell tisztázni, hogy nem a vérképző
szervek megbetegedéséről van-e szó. Esetleg olyan rákos daganat keletkezett amivel nem bír
a szervezet immunrendszere.

Rásegítő reflexzóna masszázs

Minden betegség fennállásakor és a megelőző nyirokdrenázs alkalmazásakor szükséges a

nyirokutak reflexzónáinak masszírozása, az immunitás fokozása érdekében.
Reflexzónák
Felső nyirokutak
A lábujjak között, a lábujj közelében lévő bőrredők

Alsó nyirokutak
A külső és belső bokát összekötő vonal mentén található.
A nyirokutakat finoman masszírozzuk, mert rendkívül érzékenyek!
A nyirokmasszázs
A nyirokkeringés mozgását a légzés, az izmok nyomása végzi. Mai mozgásszegény
korunkban ez a segítség elmarad és a nyirokkeringés pang. Mivel az egészségi állapot a jó
nyirokkeringés függvénye, ezt a hiányosságot ki kell küszöbölni.
Hogyan lehetséges ez?
Ezen a téren segít a nyirokmasszázs (drenázs). A kéz, de mindenekelőtt a hüvelykujj lassú,
egyenletes mozgatása közben növekvő, majd csökkenő nyomást gyakorolunk a bőrre. A
mozdulatok könnyedek és kellemes érzetet keltenek a bőrben. A kezelés hosszabb időn át is
végezhető.
A nyirokmirigy gyulladásról
A nyirokmirigyek és nyirokerek sokszor begyulladhatnak a kórokozókkal vívott
iszapbirkózásban. Ilyenkor a gennyes nyirokcsomók gyakran kifakadhatnak. Ez főleg
krónikus nyirokmirigy gyulladás esetében fordulhat elő (tuberkulózis). A nyaktájékon is
keletkeznek sokszor ilyen fekélyek mirigy megnagyobbodások.
Az orvos által adott gyógyszerek mellett kiegészítő kezelésként lehet alkalmazni
hidegborogatásként zsurlóforrázatot, vagy a fertőzés gócpontjára forró görögszénával töltött
zsákocskát helyezünk. Ősi népi szokás a görvénykóros, pogadrás, kelevényes betegeknek a
szénakazalba való nyakig való több napos betemetkezés. Egyes vidékeken reménytelen
esetekben a trágyadombba ássák be a beteget. A gőzölgő trágyanedvek kiszívják a gennyes
kelevényeket és megölik a baktériumokat.

NYERSKOSZT KÚRA
Nyers gyümölcsökből, zöldségekből, salátaféleségekből, dióból álló nyerskoszt áthajtó és az
anyagcserét tehermentesítő hatással bír. Ezenfelül bizonyos gyulladás-gátló hatással is
rendelkezik. Általában a mindennapi étkezés kiegészítőjeként alkalmazandó.
Lymphodrainager
Alkalmazása által eltávolítódnak a nyirokcsomókból a salakanyagok. Nagyon könnyed
mozdulatokkal a nyirokcsomó fölött spirálformájú körös mozgásokat végzünk. Ezt 10-20
alkalommal is el lehet végezni. Időtartama 3-4 perc.

NYIROKDRENÁZS
A terapeuta a keze enyhe nyomásával és ujjai körkörös mozgásával simogatja a bőrfelületet a
nyirokutak irányában. Ezáltal a nyirokerek egy része aktivizálódik, a nyirokáramlás
meghatározott irányba terelődik és a károsodott területek között, folyik.
A test edényei a nyirkot a rekeszizom alatti nyiroktóba, egy gyűjtőmedencébe viszik, ahonnan
a mellkasi törzsbe folyik tovább a felgyülemlett nyirok. Ez aztán a test felső részét látja el
nyiroknedvvel és elvezeti azt a nagy vénákhoz. A nyirokedények naponta 2 liternyi
szövetvizet, a belekből való zsírokat, baktériumokat, idegen anyagokat, meszet, hamut,
törmeléket szállítanak. A nyirokáramlás útjában elhelyezkedő nyirokcsomók a szűrés
folyamán elhasználják a szűrőanyagot, fehérvérsejteket, amik 2 naponta újratermelődnek.
Amikor a szervezetben fertőzés lép fel, mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső
nyirokcsomó aktivizálódik (első kapu). Azonnal megnöveli az elhárító katonák (lymphocyták)
termelését és felveszi a betolakodókkal a harcot. Ilyenkor a nyirokcsomók megnövekednek, és
nyomásra érzékennyé válnak. Fertőzés esetén minden nyirokcsomót célszerű tíz percig
masszírozni. Sokan azért nem jutnak lázállapotba (ami a magas hőmérséklet baktérium ölő
hatása miatt jó), mert hiányzik szervezetükből a megfelelő mennyiségű antitest. Ha a
szervezetben elegendő ellenanyag van, akkor ezek azonnal felveszik a harcot a
betolakodókkal, ami lázzal jár együtt. Ha a nyirokdrenázs alkalmával láz lép fel, akkor ez
jelzi, hogy a kiszabaduló vagy felszabaduló antitestek megtalálták a szervezetben lappangó
fertőzött gócot és a masszázs hatására támadásba, lendültek.
Súlyosabb pangás estében akár 60 percig is lehet masszírozni a nyirokpontokat. Így a
nyombél, máj, epe, lép, vesék mellékvesék pontjait.
A lép, mit vérraktár és egyben méregtelenítő szerv, azonnal megsemmisíti a genetikailag
megtervezett struktúrától eltérő vörös és fehérvérsejteket. Vannak olyan esetek, amikor a
lábszár vörös-csontvelejében valamilyen genetikai vagy környezeti ártalom (sugárzás) során a
kariotidák alakja megváltozik. Ez a vértest még működik, de eltér az etalontól. A lép érzékeli
és megsemmisíti. Ekkor lép fel a vérszegénység. Ilyen esetekben szokták a lépet eltávolítani.
Ami szükségmegoldás. Igaz, hogy megmenekül a páciens, mert a vörösvérsejtjeit már nem
pusztítja a lép, de egy nagy méregtelenítő rendszert kiiktattunk a szervezetből.

0 pont bogu - 4 hónapja

A NYIROKRENDSZERRŐL

A nyirokrendszer a nyirokerekből, a nyirokcsomókból és a lépből áll. A nyirokerek a

szervezet „drainage” rendszere. A nyirokerek hálózata felveszi a szövetnedveket és a kis
törmelék részecskéket, majd a nyiroknedv – a lympha – beleömlik a nagyobb nyirokerekbe. A
nyirokerek a vénákhoz hasonlóan, mintegy azokkal párhuzamosan, vannak felépítve. A
salakanyagokat, törmelékeket, tartalmazó folyadékot ezek az erek billentyűzet segítségével
átemelő szivattyúként továbbítják. Minden nagy nyirokér egy felső, mellkasi vénába torkollik,
így, a nyirokrendszeren át megtisztított, méregtelenített, átszűrt életfolyadék visszajut a
szervezet keringési rendszerébe.
A nyirokrendszer a szervezet védekező rendszerének fontos része. A nyirokcsomók kiszűrik a
kórokozókat, idegen anyagokat és a keringő szabadgyököket tartalmazó deformált,
daganatsejteket, majd megpróbálják ártalmatlanítani. Ehhez speciális fehérvérsejteket,
lymphocytákat képeznek. Mivel a nyirokcsomókba áramló nyiroknedv egy adott szervből
vagy egy adott testterületről származik, a nyirokcsomók elváltozásaiból következtetni lehet
arra, hogy melyik szerv vagy testterület betegedett meg.

A NYIROK

A vérkeringésből kilépet, a szövetközökben összegyűlt folyadék, mely általában

fehérjetartalmú, savós, nyúlós anyagokból áll. A szövetek sejtjeit körülmossa, tápanyagokat
szállít nekik, és elvezeti a szervezet anyagcsere folyamatának következtében keletkező
bomlástermékeket, majd finom csövekben ismét összegyűjtik. Ezek e nyirokcsövecskék az
egész szövetet behálózzák. Úgy néznek ki, mint egy lecsapoló rendszer, melynek
gyűjtőcsatornái betorkollnak a nagyobb nyirokerekbe (gyűjtőcsatornákba). Ezek a
főgyűjtőcsatornák aztán a tisztító, derítő műveken (máj, lép, mandula, nyirokcsomók)
áthaladva, a közben megtisztított nyiroknedveket újra visszavezetik e szervezetbe. A fő
méregtelenítő, tisztító művek mellett számtalan periférikus nyirokcsomó segíti a
nyiroktisztítást.
Ilyenek:
combhajlatban,
ágyékban
könyökhajlatban
a tüdő elágazásoknál
A szervezetbe behatolt mérgeket és baktériumokat a behatoláshoz legközelebb eső
nyirokcsomó feltartóztatja és igyekszik a fehérvérsejtekkel (óriásfalók) megsemmisíteni
azokat. A nyirokcsomók ilyenkor megduzzadnak, begyulladnak és fájdalmasakká válnak,
ezzel is jelezve, hogy a szervezet azon a környéken harcban áll a betolakodókkal. Ha az
áteresztő, szűrőközpontként működő nyirokcsomó nem bírja teljesen legyőzni és
megsemmisíteni a betolakodókat, akkor az életben maradt kórokozók elérik a nyirokpályákat,
melyek begyulladnak és fájdalmas, piros csíkként kirajzolódnak, mintegy áttűnnek a bőrön.
A nyirokerek nagy nyirokérköteggé egyesülve a kulcs-csont alatti nagy vérérbe torkollva
visszarendeződnek a vérkeringésbe.
Mi ennek a méregtelenítő hálózatnak a működési elve? Mi mozgatja, irányítja?
Járjuk körbe ezt a kérdést!

TITKOSSZOLGÁLAT A SZERVEZET VÉDELMÉRE

Nap mit nap egész sereg kórokozó: a környezetből származó mikroorganizmus hatol be
szervezetünkbe és intéz támadást ellen – velük szemben az immunrendszer veszi fel a harcot.
E bonyolult rendszer úgy működik, mit valami titkos hadsereg, mely már a születés előtt
megkezdi harci előkészületeit. A betolakodók hatására a szervezetben kémiai hírvivők
szabadulnak fel, ezek továbbítják a csapatok felsorakozására és az ütközet megvívására
vonatkozón parancsokat. A csata befejezése után a csapatok „tartalékállományban” maradnak,
hogy kivédjék a hasonló betolakodók esetleges újabb támadásait.

A NYIROKRENDSZER A SZERVEZET EGYIRÁNYÚ CSATORNARENDSZERE

A nyirokrendszer a szervezet egészére kiterjedő hálózat. A nyirokerekben keringő folyadék, a

színtelen nyirok csak fehérvérsejteket tartalmaz, vörösvértesteket nem. A nyirokerekben lévő
billentyűk gondoskodnak arról, hogy a nyirok csak egy irányban, a végtagoktól a szív felé
áramolhasson. A nyiroksejtek (lymphocyták) a csontvelőben termelődnek, s a nyirokrendszer
különböző pontjain, például a csecsemőmirigyben és a lépben érnek meg. Az orrmandula, a
garatmandulák, a féregnyúlvány és több más szerv is a nyirokrendszer része, de szerepük még
nincs teljesen tisztázva.
A segítő (helper) T-sejtek „bekapcsolják” a B-sejteket, az elnyomó (szupresszor) T-sejtek
megfelelő aránya létfontosságú.
Vannak olyan sejtek is, amelyek közvetlenül részt vesznek a mikroorganizmus
elpusztításában – de akár a szervezet saját sejtjeinek elpusztításában is. E végrehajtó sejtek
egyik csoportját a citotoxikus (sejtet mérgező) T-sejtek alkotják, amelyek „megtanulják”,
hogyan kapcsolódjanak hozzá a vírussal fertőzött sejt felületén található meghatározott
antigénhez, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan a B-sejtek megtanulják az antigént felismerő
ellenanyagok előállítását. A citotoxikus T-sejtek lebontják a fertőzött sejt külső falát, s ezzel
elpusztítják a kórokozókat is. Szintén a végrehajtó T-sejtek a természetes ölősejtek. Ezek
előzetes beprogramozás nélkül képesek felismerni és megsemmisíteni olyan antigéneket is,
amelyekkel sohasem találkoztak. A nyiroksejtek munkáját másfajta fehérvérsejtek, a
granulociták is segítik.
IMMUNRENDSZER

MIÉRT DUZZADNAK MEG A NYIROKCSOMÓK?

A B-sejtek, a T-sejtek és makrofágok nagy mennyiségben találhatók a csecsemőmirigyben és

a lépben. Folyamatos megfigyelés alatt a nyirokrendszerben átáramló testnedvet, amelyet a
nyirokcsomók megszűrnek. Ha idegen anyagot észlelnek, a nyirokcsomókban nagy számú
érett nyiroksejt gyűlik össze., majd innen a véráramba kerülnek, és megküzdenek a
betolakodóval. A nyiroksejtek felszaporodása idézi elő bizonyos betegségekben a nyaki, a
hónaljban lévő vagy az ágyéki nyirokcsomók megduzzadását.
Az utóbbi évtizedben derült csak fény arra, milyen szerepet játszanak bizonyos kémiai hírvivő
anyagok az immunválasz szabályozásában. A segítő T-sejtek interleukinokat termelnek. Az
egyik fajta interleukin ellenagyag-termelésre készteti a B-sejteket, míg mások a citotoxikus T-
sejtek és a természetes ölősejtek aktiválásában, a granulociták és a makrofágok működésének
irányításában vesznek részt. Az elnyomó T-sejtek is kémiai úton fejtik ki hatásukat.
A makrofágok, ha idegen sejtekkel találkoznak, szintén kémiai hírvivőket választanak el,
amelyek hatására nő a fehérvérsejtek aktivitása. Egyes kémiai hírvivők vészjelzésként a
fertőzés helyére toborozzák az immunsejteket.
Az efféle jelanyagok kapcsolatot teremthetnek az immunrendszer és az agy között. Az
információáramlás tulajdonképpen kétirányú – az agy föltehetően ellenőrzi az immunrendsze
állapotát, és reagál is rá, azaz a központi idegrendszer állapota közvetve befolyásolja a
betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
Rengeteg közvetett bizonyíték utal arra, hogy ez valóban így van. Az orvosok régóta tudják,
hogy a „pozitív hozzáállás” segíthet a betegség leküzdésében, legyen az gyakran ismétlődő
közönséges fertőzés vagy rák. Ezt azonban egzakt módon sehogy sem tudták kimutatni, sőt
tudományosan magyarázni sem. A folyamatban részt vevő vegyületek kutatása segíthet az
immunrendszer és az idegrendszer közti kapcsolat jobb megértésében és gyakorlati haszonnal
kecsegtető befolyásolásában. A szervezetbe jutó antigént a granukociták és a makrofágok
fagocitálják. A monocita-makrofág-rendszer révén indul mag a limfociták differenciálódása,
és fejlődnek ki a B-lymphocytákból immunglobulint termelő plazmasejtek és a T-
lymphocytákból a sejtek védekezésre képes lymphocytái.

Részletek Balogh gyula Bogumil:Titkosszolálat a szervezet védelmére c. könyvéből.

KÉMIAI HÍRVIVŐK
Az immunrendszer sejtjei különböző vegyületek útján – melyek jelenlegi ismereteink szerint
az agyra is hatnak – jelt adnak egymásnak, és befolyásolják egymás működését. A
legfontosabb kémiai hírvivők közé tartoznak az interleukinok, amelyekkel a T-sejtek más
nyiroksejteket aktiválnak, és az „elnyomó faktorok”, amelyekkel az elnyomó T-sejtek féken
tartják a segítő T-sejteket és a B-sejteket. A makrofágok is kémiai úton kérnek segítséget.
A VÉDEKEZÉS ERŐSÍTÉSE
Számos alternatív gyógymódnak vannak bizonyos eszközei az immunrendszer erősítésére, a
betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelésére. A legtöbb orvos egészséges
táplálkozást javasol, bár vita folyik arról, hogy az immunműködések szempontjából valóban
annyit ér-e a cink. (l.: Ásványi anyagok), az A- és a C-vitamin (l.: Vitaminok) és/vagy a
létfontosságú zsírsavak szedése, amint azt egyesek állítják. Azt is nehéz bizonyítani vagy
cáfolni, hogy a testmozgás erősítené az immunrendszert.
Az újabb fölfedezések a gyakorlati tapasztalattal egybehangzóan mutatnak rá, milyen fontos a
stressz kerülése és a pozitív szemlélet a betegség leküzdésében, legyen az egyszerű megfázás,
influenza vagy rák.
Az emberi szervezetet megtámadó és ott élősködő kórokozók között vannak gombák, mint a
szájpenészt okozó Candida albicans (l.: Gombás fertőzések), állati egysejtűek (protozoo-nok),
mint a maláriát előidéző Plasmodium, valamint férgek (orsó-és galandférgek). A leggyakoribb
kórokozók azonban a baktériumok és a vírusok, amelyek számos fertőzőbetegségért felelősek
a náthától az övsömörön át a gyermekbénulásig. Az emberi szervezet első védelmi vonalát a
bőr és a nyálkahártyák alkotják, amelyek távol tartják a kórokozók jelentős részét. Mögöttük
egy igen szerteágazó védelmi rendszer áll, amely védelmet ad azokkal a kórokozókkal
szemben is, amelyek már bejutottak a szervezetbe. Ezt nevezik immunrendszernek.
Az immunrendszernek mindig készen kell állnia a mikroorganizmusok és méreganyagaik
semlegesítésére, bármerről támadják is meg a szervezetet. Ezt segíti elő az egész testet
behálózó nyirokrendszer. Az immunműködések fontos központjai a lép, a csecsemőmirigy, a
mandulák és a csontvelő. A fehérvérsejtekben gazdag nyiroknedv a szövetekből a nyirokszál-
ereken és nyirokvezetékeken keresztül jut el a vérkeringésbe. A kórokozókkal szembeni
fajlagos védettségért elsősorban a nyiroksejtek vagy limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa)
és az ellenanyagoknak vagy antitesteknek nevezett fehérjemolekulák felelősek.

PASSZÍV ÉS SZERZETT IMMUNITÁS

Az ellenanyagok eredete szerint kétféle immunitást különböztetünk meg. A magzat, illetve a

csecsemő készen kapja az ellenanyagokat az anyától. Ez a passzív immunitás csak addig tart,
amíg az ellenanyagok le nem bomlanak. Szerzett immunitásról akkor beszélhetünk, amikor a
szervezet a kórokozóval való találkozás után maga állítja elő a megfelelő ellenanyagot. Ez
tartósan megmarad: amikor a szervezet olyan kórokozóval találkozik, amelyet az
immunrendszer már „ismer”, a védekezés sokkal hatékonyabb.
Az immunrendszer egyik fő jellemzője éppen az, hogy „em-lékszik” azokra a támadókra
(kórokozókra), amelyekkel a múltban már találkozott. Felismeri őket, hogy azonnal
bevethesse a fegyvereit. Másik fontos jellegzetessége ennek a rendszernek az a képesség,
hogy számtalan különböző kórokozóval szemben képes fajlagos védelmet nyújtani.
Amikor a csecsemőt beoltják például kanyaró ellen, az elpusztult vagy legyengült kórokozók
juttatják be kismennyiségben a szervezetébe. Ezt a szervezet idegennek (antigénnek) tekinti,
és védekezik ellene. Ha később élő, fertőzőképes kórokozókkal találkozik, azokat az
immunrendszer már felkészülten várja, és azonnal lecsap rájuk. A kanyaró elleni védettség
azonban nem ad védelmet, mondjuk, a gyermekbénulás ellen. Az oltások vagy betegségek
során az immunrendszernek megszámlálhatatlanul sok „programot” kell kifejleszteni, melyek
mindegyike egy-egy betolakodó ellen véd.
GONDOLATOK AZ IMMUNBIOLÓGIA KORSZERŰ SZEMLÉLETÉHEZ
Az immunitás valóban nem csupán a gerincesek védettségét jelenti a különféle biológiai
kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal szemben. A szervezet belső környezetének
állandóságát nemcsak ennek a fogalomnak az első leírója (Brnard) által megállapított
tényezők, testnedvek térfogatának, ozmotikus nyomásának, ionösszetételének és
vegyhatásának állandósága alakítja ki, hanem az az óta felismert egyéb faktorokon kívül a
szervezet igen változatos makromolekula készletének állandósága is. A gerincesekben ennek
a genetikusan meghatározott „makromolakula-homeosztázisnak” az őrzője az immunrendszer.
A szervezet immunrendszere nemcsak a kórokozó mikroorganizmusokat találja idegennek,
hanem olyan makromolekulát, mellyel a méhen belüli fejlődés során nem találkozott,
függetlenül attól, hogy ez a – szervezet számára idegenként ható – makromolekula kívülről
került-e belé, vagy benne keletkezett.
A védőrendszer a makromolekula-viszonyok állandóságának fenntartására a programozott
működését akkor is végrehajtja, ha az a szervezetet magát is károsítják, sőt el is pusztítják.
Az immunvédekezés sokoldalúsága és sokrétűen biztosított bonyolítása mellett meglepő,
hogy az eredmény nem mindenkor őrzi az egészséget. A sok felmerülő kérdés közül csupán
azt ragadjuk ki, hogy ilyen tökéletes védőberendezés mellett hogyan keletkezhet mégis
daganatos betegség? Ezek a betegségek az idősebb korban gyakoribbak, amikor az
immunrendszer celluláris mechanizmusa is gyengül. De szerepel benne az is, hogy egyes
estekben a daganatsejt ellenállóvá válik az immunválasszal szemben, mert az ölő
lymphocyták hatására a daganatsejtek egy része nem képez antigént, ezért az immunrendszer
előbb-utóbb sajátjának tekinti őket.A sejtekhez kötött, baktérium, vírus, parazita, gomba,
daganatsejtek stb. eredetű allergén hatására ölő képességű immuniciták és oldódó, lymghokin
faktorok is keletkeznek. A T-ölősejtek ellenanyagszerű receptoraikkal kötődnek a
célsejtekhez, a sejtes antigénekhez, és oldódó faktoraikkal elpusztítják azt. Körülötte 2-3 nap
alatt nem fajlagos gyulladás fejlődik ki. Ezért késői a reakció.
Lehetséges az is, hogy az eleinte keletkezett daganatsejtek kevés antigénjére a kis adag tűrése
fejlődött ki. Végül, igen lényeges lehetőség az, hogy a daganatos szervezetben elfedő,
blokkoló ellenanyagok jelennek meg, és ezek a daganatsejt antigén-determinánsait elfedik,
felismerhetetlenné teszik, megakadályozzák a sejtpusztító T-sejtek kapcsolódását a
daganatsejtek antigénjéhez.
Mindezek nem csupán feltevések, hanem létezésüket jobbára laboratóriumi észlelések is
igazolják. Ezek megismerése, kellő befolyásolása útján a természetes védekezés helyreállítása
fogja eredményessé tenni a daganatos betegségek elleni védekezést. 0,1 1,0 102 103 104 105
Az immunbiológia mai ismereteinek kifejlődése sok, a gyakorlatban is hasznos új eredményt,
de egyben sok új megfejtendő kérdést is a felszínre hozott, amelyek további kutatásra
ösztönöznek, és új eredmények reményét keltik az egészség megvédése és helyreállítása
érdekében.

az immunválasz szintje

kis antigénadag eltűrése nagy antigénadag eltűrése