Forrás: http://www.doksi.

hu

1. Forgas Jegyzetek
Társas érintkezés pszichológiája (1989)

1. Az emberi interakciók pszichológiája (11)

 Mi a szociálpszichológia?

— Allport szerint annak vizsgálata, hogy hogyan zajlanak le az emberi interakciók, hogyan
befolyásolja a társak tényleges vagy vélt jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit,
viselkedését, szándékait

— fôbb rokon területei a szociológia, a szociális antropológia de a pszichológia érdeklôdési

területe az ember és nem a társadalom; vizsgálati módszere pedig az ellenôrzött kísérlet

— a tudományos pszichológia ugyanazokat a jelenségeket vizsgálja, amikkel a naiv

pszichológia is számol, de célja e folyamatok részletes megértése és leírása

— a tudományos pszichológia eredményei befolyásolják a naiv pszichológiát is, pl. Asch

konformizmuskísérletét nehéz lenne ma megismételni

 A szociálpszichológia története

— fontossága azóta nôtt meg, hogy az emberi közösség kitágult (felvilágosodás, forradalmak,
felszínes ismeretségek sokasága több, különálló körben; szerepszintu interakció személyesség
nélkül)

— félénkség, interakciós nehézségek megnövekedése. Oka: jártasság hiánya észlelésben,

ismeretek hasznosításában, viselkedésben, érzelmi reagálásban

— a társas interakció megközelítése:

 társadalmi rendszer felôl (makroszociológiai): a társadalom határozza meg az egyént
 egyén felôl (pszichológiai); az egyéniség határozza meg a viselkedést
 az interakció felôl: a másik kettô ennek a következménye (Mead & Cooley: szimbolikus
interakcionizmus)

 Az emberi viselkedés magyarázata

 Egyeduralkodó elméletek
Forrás: http://www.doksi.hu

— hedonizmus: örömkeresés, fájdalomkerülés; elv Epikurosz óta. Elmélet megengedi a

rövidtávú áldozathozatalt; ennek alapján bonyolult modern felfogás (Mill, Bentham &
Spencer)

— hatalomvágy: egoista szemlélet. Nietzsche; Machiavelli

— altruizmus: jócselekedetek vágya. Darwin evolucionista magyarázata szerint a rokoni

gének érdekében

— racionalizmus: józan mérlegelés és döntéshozatal; Descartes, felvilágosodás. Alapján:

naiv tudós elméletek, pl. attribúcióban

— irracionalizmus: pl. Freud pszichoanalízise: kiszámíthatatlan, tudattalan motiváción

alapul a viselkedés (racionalizmus ellenpontja)

 Nem egyeduralkodó (tudományos) elméletek

— McDougall(1908): ösztönök, mint kíváncsiság, önérvényesítés, visszahúzódás a viselkedés

alapjai

— Ross(1908): társas folyamatok: utánzás, szoggesztió, konformitás

— behaviorizmus: jutalmak és büntetések elsôdlegessége

— alaklélektan (gestalt): észlelést belsô folyamatok nagyobb egésszé illesztik össze (pl.
Asch)

— mezôelmélet, Lewin: környezet és lehetôségek pillanatnyi megélése határozza meg a

viselkedést

— kognitív megközelítés: társas észlelésbôl származó információ integrációja egyszeru

aritmetikai elvek szerint

2. Mások észlelése: a pontosság kérdése (31)

 A társas észlelés

— az interakció alapja: monitorozás, a partner állandó figyelése

— a szociális észlelés pontatlan a fizikai észleléshez képest. Okai:

 nem közvetlen megfigyelésen alapul, csak következtetésen
 nehezen korrigálható
 torzító tényezôk: motivációs torzítás pl. hasonlóság miatt; kategorizáció; önbeteljesítô jóslat
Forrás: http://www.doksi.hu

— vizsgálatának feltételei: célszemély bemutatása az észlelônek; észleletek regisztrálása;

minél objektívabb mérce

 Érzelmek észlelése

— egyszerubb feladat, mint tartós személyiségvonások észlelése

— Darwin elsô vizsgálatai. ?: mennyire pontosan észlelhetôk az érzelmek arckifejezéskbôl;

?: kulturális különbségek (ld. még 8)

— Landis: bonyolult érzelmek arcról felismerése — sikertelen: más célszemély más

érzelemmel reagál a bonyolult helyzetre, és más észlelô másként értelmezi ugyanazt a
reakciót

— Sherman: csecsemôk arckifejezése — felismerés pontatlan

— Izard, Ekman, Sorenson & Friesen: alapérzelmek felismerése meglehetôsen pontos és a

pápuák is felismerik

— valóságos helyzetekben a bonyolult érzelmek azonosítását a kontextus teszi lehetôvé

 Személyiségvonások észlelése

— nehézségének okai: lehetetlen objektívan mérni; a pillanatnyi hangulatok elnyomják az

észlelésben; maguk sem állandók

— a jó személyiségészlelés valószínuleg nem adottság kérdése, hanem számos tulajdonság

együttes eredménye (Taft)

— az észlelô hangulatának torzítása: hajlamosabb a hozzá hasonló hangulatra utaló jelek

észlelésére

— Forgas, Bower & Krantz K: beszélgetés videóra; alanyt késôbb hipnózissal jó/rossz
hangulatba; önmaga értékelése javul/romlik; partnere értékelése javul/marad (udvariasság)

— Bower: hálózatmodell, a hangulat meghatározza, hogy milyen konstruktumok állnak

rendelkezésre (dolgok hasonlóságon alapuló asszociációs hálózata)

— társas szempontból semleges ingerek +/- észlelése hangulattól függôen (Clark és Isen)

 Sztereotípiák

— Cronbach: az észlelésben a sztereotípia-pontosság és a differenciális pontosság általában

egymást kizárja
Forrás: http://www.doksi.hu

— akinek a részletezésben van gyakorlata, annak a differenciális pontossága nagyobb, pl.

pszichológusok, nagyobb képzettségu emberek (Crow)

— kevés információ esetén a sztereotípia-pontosság sokkal valószerubb képet ad a

célszemélyrôl (Cline & Richards)

— leggyakoribb sztereotípiák: faji/nemzeti (Katz és Brady)

— a sztereotipizált csoport tagjait nehezebb megkülönböztetni

— a faji sztereotípia könnyen elôítélettel társul, ami a neveltetés eredménye. Könnyen

igazolást nyer; a cáfoló tények fölött elsiklik

3. Az embereket olyannak látjuk, amilyenek elvárásaink velük kapcsolatban:

burkolt személyiségelméletek (49)

 Burkolt személyiségelméletek, Jones és Nisbett

— D: hipotézisek és elvárások a jellemvonások és tulajdonságok szervezôdésével

kapcsolatban

— akkor szorulunk rájuk, amikor hiányos információ alapján kell képet alkotnunk

— Gyerekek személyiségelméletei (Dornbusch, Hastorf, Richardson & Muzzy) Egymás

jellemzése aszerint, hogy ôk mit tartanak jónak (egy gyerek másokat ugyanúgy; mások
ugyanazt különféleképpen)

— Vizsgálatuk: pl. írónál együtt elôforduló jelzôk statisztikája; csoportoknál felmérés

(Rosenberg, egyetemi hallgatók sz.e.-i; megkülönböztetô jellegek: intellektuális, társas)

— a személyiségelméleteknek azonos kultúrán belül vannak jellemzô jegyeik

— Norman vizsgálata (Amerika?) szerint a leggyakoribb értékelési dimenzióink: extroverzió,

szeretetreméltóság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás

— ausztrálok és kínaiak összehasonlítása: ausztráloknál extroverzió a fontosabb, kínaiaknál a

lelkiismeretesség

 Ismeretrendszerek

— személyes konstruktumok, Kelly (George): szubjektív alapon létrehozott minták, amiken

keresztül az ember figyeli a világot; amibe beleilleszti az észlelteket

— használt konstruktumok száma mutatja az ember differenciációs képességét

Forrás: http://www.doksi.hu

— szerep-repertoár teszt: konstruktumok feltérképezésére. ?: Miben hasonlít két ember, és

miben különböznek egy harmadiktól.

— egy ilyen konstruktumtérkép a klinikai gyakorlatban segít megérteni, hogy látja a beteg a
világot

— Bartlett: megismerési sémák, a környezetre vonatkozó ismeretreprezentációk rendszere

 Személytipológia

— megkönnyíti az ismeretek rendszerezését; egyszeruen nagyon sokat árul el valakirôl, ha

megnevezzük a "típusát"; nagy gyakorlati fontossága van

— sztereotípia: általánosan ismert típus, amit jól látható faji/etnikai jellegzetességek

határoznak meg

— prototípus: egy adott típus összes tulajdonságának ideális kombinációja

— tipikus/atipikus személy: aszerint, hogy milyen mértékben egyezik a prototípussal

— A prototipikus személyre könnyebb emlékezni (Cantor és Mischel)

— Ugyanakkor a nem tipikus emberrôl könnyebb benyomást alkotni

— Mikor melyik érvényesül: ha a típushoz szélsôséges érzelmek kötôdnek, akkor a tipikus;

ha semlegesek, akkor az atipikus ember emlékezetesebb

— Snyder & Uranowitz: (K: Betty K.), a kategorizáció utólag is befolyásolhatja a

benyomásalkotást: inkább felidézik a homoszexualitásra utaló mozzanatokat azok, akiknek
azt mondták — lehet, hogy ki is egészítik a rendelkezésükre álló információt a típusba illôvel

— az ember elsôsorban azt az információt veszi figyelembe, ami megfelel a már kialakított
tíousának; azt is keresi (Snyder K: írjanak leendô partnerüknek kérdéseket ex/introverzió
eldöntése végett; olyan kérdéseket írtak, amilyen választ hallani akartak)

4. A benyomás kialakítása (71)

 A benyomásalakítás gestalt-elmélete, Solomon Asch

— Gestalt mozgalom a behaviorizmus ellensúlyozására: nem elszigetelt információk, hanem

egységes egészek észlelése. Korai teoretikusok: Wertheimer, Köhler, Koffka

— Asch: központi vonás hipotézis, az észlelt személy megragadása egy vagy kevés központi
vonáson keresztül
Forrás: http://www.doksi.hu

— K: tulajdonságlistában egy centrális elem (melegszívu-hideg) felcserélése sokkal többet

változtatott a benyomáson, mint az aritmetikailag indokolt; kontroll: periférikus vonás
(udvarias-udvariatlan) nem hozott jelentôs változást

— kísérletét túlzott elméletiségéért kritizálták —» Kelley (Harold) életszerubb K:

vendégelôadóról elôzetes leírás; hideg/meleg változóval, diákok véleménye eszerint változik

 A benyomásalakítás aritmetikai modelljei

— Fishbein és Hunter: összegzési modell, enyhén pozitív jellemzô hozzáadása is növeli az

összértéket

— alátámasztja: mérethatás, új jellemzôk tovább befolyásolják az összértéket (de átlagolással

is magyarázható)

— Anderson: átlagolási modell, enyhén pozitív lerontja az erôsen pozitívakat

— Anderson szeretetreméltósági skálája 555 tulajdonsággal; ezzel végzett kísérletek az

átlagolási modellt támasztják alá

— pontosabb képet ad a súlyozott átlagolási modell, vagyis az aritmetika és a központivonás

keverése

— az aritmetikai modellek problémái:

 a vonások szeretetreméltósági értéke nem állandó, hanem kontextussal változik
 feldolgozásuk nem racionálisan történik; a vonások bonyolult módon hatnak egymásra
 külsô tényezôk is befolyásolják
 súlyozott átlagolás: a súly változik; ?mi határozza meg?

 Torzító tényezôk a benyomásalakításban

— környezeti torzítás: Forgas & Brown K: párok fényképei különbözô hátterekre

montírozva: más intimitási fokot tulajdonítottak nekik

 Holduvarhatás

— ha valaki jó/rossz tulajdonságáról tudunk, feltételezzük, hogy több hasonló is van neki

— Dion, Berscheid & Walster: jó külsô mellé egyebeket feltételeznek.

— egy mosoly elnézôbb ítéletet válthat ki

— szokatlan hangzású keresztnév rosszabb dolgozatjegyhez vezet (Harari, McDavid)

Forrás: http://www.doksi.hu

— rang holdudvarhatása kihat a magasság észlelésére is (Wilson)

 Elsôbbségi és újdonsági hatás

— Asch K: ugyanaz a tulajdonságlista fordított sorrendben; erô s különbséget okoz.

Jelentésasszimiláció: az elsônek olvasott jelzôkhöz igazodik a késôbbieknek a felfogása

— Luchins valószerubb K: prózában mutat be személyt, nem lista. Két szöveg kétféle
sorrendben; ex/introverzióra utalnak; erôs elsôbbségi hatás

— Jones még valószerubb K: tesztet kitöltô emberrôl kell véleményt mondani; ugyanannyit
ront el, de elején/végén inkább

— elsôbbségi hatás kiküszöbölhetô pl. szünettel az információk között, vagy külön

figyelemmel (felszólítás a mérlegelésre; hangosan olvasás)

— ilyenkor újdonsági hatás jelentkezik, vagyis a legfrissebb információ kerül enyhén

túlsúlyba; oka egyszeruen az emlékezetben kereshetô

 Sztereotipikus torzítások

— Razran kísérlete: emberek megítélése képek alapján; jóval késôbb ugyanôk (másokkal
keverve) kép és név alapján: etnikai sztereotípiák erôsen megjelennek

— középosztály és munkásosztály sztereotípiája öltözet alapján; nyilvános helyen inkább

segítenek középsztálybelinek (máskor viszont szokatlan ruházat lehet elôny)

 Egyéb torzítások

— Forgas: forgatókönyvismeret — az elvárás befolyásolja az észlelést

— Nancy esete — szokványos napi rutin; kezdetén nemkívánatos terhesség motívuma

megváltoztatja felidézést (vö. Snyder&Uranowitz)

— a negatív tulajdonságok sokkal nagyobb súllyal számítanak, mint a pozitívak. ?Miért: mert
a pozitívat mindenkitôl elvárjuk; mert a negatív ellentmond a konformitásnak, és így inkább
belsô szándéknak tulajdonítjuk

— információ hiányában viszont pozitívak az elvárásaink (ugyanezért) és nem szeretjük a

negatív tartalmú szavak használatát » eufemizmus

— az elvárások hosszabb távon önbeteljesítô jóslattá válhatnak. Rosenthal és Jacobson K: 5

véletlenszeru diáknak javulást jósoltak; javultak is év végére (tanárok elvárása; annak
megfelelô vislkedés)
Forrás: http://www.doksi.hu

5. Emberekkel kapcsolatos következtetések: attribúcióelmélet (91)

 Naiv tudós elméletek

 Heider attribúciólogikája

— az ember mindennek az okát keresi; logikai elvek szerint vizsgálja a dolgokat

— okkeresés pl. Heider & Simmel K: mértani ábráknak szándékok tulajdonítása filmen;
antropomorf leírásuk

— ha valamilyen cselekvésre látható egy külsô ok, akkor nem szükséges belsô keresnünk (a
nyilvánvalóbb ok elnyomja az esetlegest)

— a belsô okot felosztjuk szándékra és erôfeszítésre (ezek a tényezôk összeszorzódnak, és

belôlük kivonódik a külsô akadály)

— gyakorlatban attribúció folyamata: amit vki csinál ?külsô nyomásra teszi-e vagy saját
szándékából, illetve véletlenül?

 Jones és Davis: korrespondáló következtetések

— könnyebb a diszpozíciónak tulajdonítani olyan tettet, ami *társadalmilag nem kívánatos;

*kisszámú hatással jár; *specifikusan az adott cselekvés idézi elô

— látható ok elnyom más okokat

 álláspályázat: követelménynek megfelelôen ex/introvertált személyt semlegesnek ítélték; aki
viszont a követelménnyel ellenkezô volt, azt olyannak
 Castro-párti esszék: legbiztosabb ítélet ha szabad akaratból született nonkonformista esszé
(Jones és Harris)
 a körülmények/ látható érdek ellen szóló cselekedet hatásosabb

 Kelley háromdimenziós attribúcióelmélete

— valamilyen cselekvést okozhat: *a helyzet; *az inger; *a cselekvô

— az attribúcióhoz a következô dimenziók együttváltozását (kovariancia) kell figyelnünk:

 helyzet — változója a következetesség: hasonló helyzetre máskor adott reakció azonos-e
 az akció célja/tárgya — változója a disztinktivitás: más cél/tárgy kiváltja-e, vagy csak az
adott
 a többi cselekvô — változója a konszenzus: mások ugyanígy reagálnak-e

— alacsony következetességnél nem lehetséges a pontos attribúció; az ok valószínuleg

pillanatnyi/újszeru helyzet vagy inger
Forrás: http://www.doksi.hu

— magas következetesség mellett magas disztinktivitás és konszenzus arra utal, hogy az inger
(cél/tárgy) a felelôs a cselekvésért

— magas következetesség mellett alacsony disztinktivitás és konszenzus esetén a személyben

keresendô az ok

 E modellek problémái

— nem bizonyított az alaptétel, hogy minden cselekvés mögött okokat keresünk

— az attribúciós folyamat nem racionális logikai elvek szerint történik, hanem irracionális
motivációs torzítások befolyása alatt áll

— pl. Strickland: kevésbé bízunk abban, akit ellenôrzünk; több szabadságot tulajdonítunk
annak, aki magasabb rangú

 Attribúció a gyakorlatban

 Siker- és kudarcattribúció, Weiner

— dimenziók: állandóság és külsô/belsô helyzet

— állandó külsô pl. hosszútávú helyzet, belso pl. készség; nem állandó külsô pl. szerencse,
belsô pl. erôfeszítés

— túlzott általánosítása miatt nem jól fedi a valóságot

— Forgas, Morris, és Furnham: gazdagság/szegénység attribúciója (Ausztrália); fô

változók: külsô (szociális), belsô (individuális); családi háttér, szerencse/kockázatvállalás

— bevándorlóknak inkább tulajdonítanak szorgalmat, törzsökösöknek családi hátteret;

bevándorlók másoknak inkább tulajdonítanak szorgalmat

— attribúció függése a nemtôl: nôknél inkább külsô, férfiaknál belsô okok; ennek egyszerre
oka és következménye, hogy magas presztízsu állásokban kevés a nô

— léteznek csoportokra jellemzô attribúciós rendszerek, pl. pártokéi, egyházakéi

 Felelôsségattribúció, Piaget

— kb. 9 éves korig következményetika: a gyerek csak a következmény alapján mérlegeli a

felelôsséget

— késôbb a cselekvés szándékát is figyelembe veszi enyhítô/súlyosbító körülményként.

Forrás: http://www.doksi.hu

— Walster: felnôttek is nagyobb felelôsséget tulajdonítanak annak, aki súlyosabb kárt

okozott

— kevésbé tartunk rossz dologért felelôsnek hozzánk hasonló embereket (Shaver); illetve
holdudvarhatások befolyásolják a felelôsségattribúciót is

 Az attribúció torzító tényezôi

 Oksági torzítások

— hajlamosak vagyunk mindenütt okságot, szándékot, szabályszeruséget feltételezni (ld.

Heider & Simmel)

— Bassili K: hasonló kísérlet, okság feltételezése fôleg idôbeli közelségnél, "interakció"

típusa térbeli közelségtôl függ. « Gestalt modell: hiányos információ kiegészítése
jelentéstelivé

— kiindulási alap: saját tapsztalatunk, hogy hatunk a környezetünkre

 Torzítás a belsô attribúció irányába

— az egyértelmu külsô ok esetén is feltételezünk valamennyi diszpozíciót egy cselekvés

mögött, mert a cselekvô van az észlelés középpontjában

— pl. Jones és Harris Castro-esszéjénél, vagy szónokoknál, akkor is, ha kelletlenek

— Ross alapvetô attribúciós hibának nevezte

 Cselekvô-megfigyelô torzítás, Jones & Nisbett

— önmagunk cselekvését gyakran külsô oknak tudjuk be; másokét diszpozíciónak

— bunügyben részvétel, kellemetlen helyzet

esetén különösen

 Láthatósági hatások

— az attribúció alapja a központi helyzetben lévô tárgy: aktív résztvevô számára a

környezete, megfigyelô számára a cselekvô
Forrás: http://www.doksi.hu

— Storms K: amikor az ember videóról látja önmagát, többet tulajdonít magának, mint
elôzôleg

— Taylor és Fiske K: 2 beszélgetô, 6 megfigyelô (2-2-2 szembe és oldalt); mindenki annak

tulajdonít többet, akre rálát

— McArthur és Post K: két beszélgetô egyikének vizuális kiemelése; több tulajdonítás neki
a megfigyelô által

 Konszenzussal kapcsolatos torzítások

— a rendelkezésre álló többségi információval szemben elônyben részesítjük az éppen

megfigyelt személy véleményét

— különösen ha a személy számunkra jelentôs valaki; ha a specifikus információ élénkebb a

konszenzus információnál

— hamis konszenzus torzítás, Ross: az ember magát normálisnak tartja, tehát feltételezi, hogy
véleményét osztja a többi normális ember is

 Önkiszolgáló torzítások és az igazságos világ

— hedonisztikus motiváció következtében pl. saját sikerünket belsô, másét külsô okoknak
tulajdonítjuk; kudarcokat fordítva

— azokat az embereket kedveljük, akik jutalomban részesítenek, egyetértenek velünk, akiket

meg tudunk gyôzni

— Lerner: az igazságos világ feltevése, önkiszolgáló torzításokból eredô hit a világ

rendjében: aki bunös, az szenved, vagyis aki szenved, az bunös

— segít azt hinni, hogy urai vagyunk az eseményeknek, és hogy elkerülhetjük a szenvedést

6. Énattribúciók:
A saját viselkedés értelmezése (115)

 Bem önészlelési elmélete

— Festinger és Carlsmith vizsgálata: az ember megváltoztatja attitudjét, ha az nincs

összhangban viselkedésével

— Bem elmélete: az ember részben azáltal ismeri meg attitudjeit, érzelmeit, hogy következtet
rájuk a körülmények és saját viselkedése alapján
Forrás: http://www.doksi.hu

— radikális behaviorista elmélet: a viselkedés okozza az attitudöket

— nem igazolható minden esetre; valószínuleg fôleg lényegtelen helyzetekben érvényesül

— Taylor K: nôknek hamis szívritmus-visszajelzést adtak miközben férfiakat láttak; ha úgy

tudták, hogy találkozni fognak, nem befolyásolta ôket, de ha úgy, hogy nem, akkor
befolyásolta

 Objektív és szubjektív éntudatosság, Duval és Wicklund

— az okot az ember az észlelés tárgyában látja (ld. Storms, Taylor&Fiske) — tipikus esetben
a cselekvô számára ez a környezete; az állapot a szubjektív éntudatosság állapota

— ha azonban a cselekvô bizonyos fokig kívülrôl nézi magát, objektív éntudatosság lép fel, és
az okokat saját magának tulajdonítja

— egyszeruen kiváltható, pl. tükör jelenléte, megörökítés

 Az énattribúció hatása a motivációra

— Heider szerint a külsô ok elnyomja a belsôt — ?mi lesz, ha szívesen végzett cselekvést
jutalmazunk, ergo külsô okot hozunk be

— kísérleti eredmények: a külsô motiváció válik a cselekvés okává, és csökken a diszpozíció

iránta (pl. Lepper, Greene, & Nisbett K: gyerekeket jutalmaztak rajzolásért)

— a nem kézzelfogható jutalom, pl. dícséret, szociális elismerés pozitív hatással van

 Az énattribúcióhoz kapcsolódó fogalmak

 önkárosító stratégiák, Berglas és Jones

— kínos dolog önmagunkról negatív következtetésre jutni

— kis esélyeket hajlamosak vagyunk tovább csökkenteni, hogy a kudarcot a megnehezített

körülmények számlájára írhassuk, különösen akkor, ha mások is figyelnek

 Tanult tehetetlenség, Seligman

— "ha egy ember viselkedésének eredménye független a viselkedésétôl, akkor megtanulja,

hogy az eredmény független a viselkedésétôl"
Forrás: http://www.doksi.hu

— pl. természeti katasztrófa áldozatai; rendszeresen kudarcot valló emberek; állatkísérletek

alanyai

— nem jellemzô, ha a személy úgy tudja, hogy belsô tényezô okozta akudarcot

 Pszichológiai ellenállás, Brehm

— a helyzet feletti uralom elvesztésére az elsô reakció az ellenállás, mint pl. ha erôs nyomás
alatt vagyunk valaminek az elfogadására

— önállóságunk, függetlenségünk igazolása; különösen fontos gyerekeknél (énkép

megszilárdítása; 3 év körül és tizenévesek fôleg)

 Érzelmek, izgalom attribúciója

— érzelem = fiziológiai izgalom + kognitív minôsítés; elôször William James mondta múlt
században

— Scachter és Singer adrenalinos kísérlete: aki nem tudta a gyógyszernek tulajdonítani a

megnövekedett izgalmat, az inkább átvette a beépített ember érzelmét

— Valins, az izgalom téves attribúciója: az izgalom se feltétele az érzelemnek; aktképek és

hamis szívritmus. Természetesen csak lényegtelenebb helyzetekben érvényesül (ld még
Taylor)

— Nisbett és Schachter K: placebót adtak embereknek, és felüknek azt mondták, izgalmat

okoz majd. Ezek kevésbé tartották fájdalmasnak az ezután kapott elektrosokkot

— Storms és Nisbett álmatlanságterápiája: álmatlanoknak placebo; akinek izgalmat ígértek,

hamarabb elalszik, mert a gyógyszernek tulajdonítja éberségét

— a tisztességtelenség okozta izgalom külsô oknak tulajdonítása csökkenti a gátlást

— Zillman, izgalomátvitel: izgalom elérése szobabiciklivel; a fizikai izgalom felfokozott

érzelmeket eredményez (agresszívabb reakció agresszióra)

 Döntési folyamatok, Nisbett és Wilson

— az ember nem negedi meg magának, hogy bizonyos jelentéktelennek tartott körülmények
befolyásolják, ezért társadalmilag elfogadott okot tulajdonít tetteinek, mint személyes tetszés

— például azonos tárgyak közül hajlamosak vagyunk a jobb szélsôt választani, de nem
tudunk róla; ember viselkedésének holdudvarhatása kihat ítéleteinkre más területeken, de nem
ismerjük be
Forrás: http://www.doksi.hu

7. Személyközi kommunikáció:
hogyan használjuk a nyelvet (133)

 A kommunikáció és a nyelv

— a kommunikáció alapelemei: feladó, üzenet, csatorna, vevô; mind befolyásolják a

kommunikáció módját

— a kommunikáció általában dinamikus, vagyis nem egyirányú közlés

— közös ismeretanyagon alapul (pl. nyelv...)

— a nyelv alaptulajdonságai Hockett szerint:

 leválasztottság: jelen nem lévô dolgokra utalhat
 nyitottság: új jelentéseket alkothat
 hagyományozás: új szimbólumok továbbadhatóak
 kettôs mintázottság: véges számú jellel végtelen számú kombináció

— állatok nyelvhasználata: csimpánzok (Gardner házaspár): megvan a hagyományozás és a

kettôs mintázottság; méhek tánca: van leválasztottság

 A nyelv tanulása

— naturista elmélet: (csak) az emberi génekben van bennea nyelvtanulás képessége

(Lenneberg), Chomsky; indok: nyelvhasználat van minden emberi kultúrában, de sehol
másutt

— tanuláselmélet, Skinner: nyelv elsajátításában is csak rendszeres megerôsítés a kulcs

— Bruner nyelvtanulási elmélete: a csecsemô nyelvtanulása elôtt már nagyfokú társas és

interakciós jártasságra tesz szert; már csak a meglévô készségeit kell szavakkal
helyettesítenie, ezért gyors a beszédtanulás

 A nyelv vizsgálata

— szintaxis: nyelvtan; szórend szabályai

— fonológia: hangok mintái és szabályszeruségei

— szemantika: morfémák jelentéstartalmának tanulmányozása

— pragmatika: Charles Morris, a nyelv gyakorlati alkalmazásának tudása »

szociolingvisztika
Forrás: http://www.doksi.hu

 A nyelv és a gondolkodás kapcsolata

— Vigotszkij: a nyelv belsô kommunikációs eszköz is; gondolkodásunkban mint a világ

reprezentációjának és rendszerezésének eszköze, meghatározza lehetôségeinket

— ezenfelül a társadalmi és kulturális fejlôdés alaptényezôje, mint a tudás továbbítóközege

— ennek továbbvitele: Sapir és Whorf: nyelvi relativitáselmélet, a világot csak a nyelv által
rendelkezésünkre bocsátott fogalmakban tudjuk megérteni » megismerési univerzum

— egy kultúra világszemléletét tükrözi az, hogy nyelve milyen területeken képes nagyfokú
különbségtételre, árnyaltságra

— a nyelv szabta határok közel sem áthághatatlanok: létezik pl. nyelvtanulás, fordítás...

— egyszeru példa a megismerési univerzumra: (S és W K:) neves és névtelen színek

megjegyzése és azonosítása

— a nyelv és gondolkodás kapcsolatának mindennapi példái:

 politikai nyelvhasználat, pl. negatív árnyalatú szavak elkerülése hazai vonatkozásban (vö.
Orwell, 1984)
 nômozgalom, névelôke megkülönböztetése ellen » a "Ms." maga is megkülönböztetô értéku
lett, feministát jelöl
 Bernstein: a munkásosztály konkrétabb, egyszerubb nyelvhasználata hátrány a
középosztály absztrakcióra tanító oktatási rendszerében

 Nyelvhasználat a társadalomban

 Tegezés és magázás, Brown

— státusnorma: alsóbb osztálybelieknek informális, felsôknek formális megszólítás dukál

— szolidaritásnorma: viszony intimitása határozza meg a megszólítás típusát

— középkorban a státusnorma volt általánosan jellemzô; ma a szolidaritásnoma, a

státusnorma maradványaival

 Társadalmi csoportok nyelve

— minél nagyobb a közös ismerethalmaz, annál kevésbé van szükség sok beszédre:
kommunikáció "félszavakkal"
Forrás: http://www.doksi.hu

— a csoportszleng segít megerôsíteni a csoportidentitást

— zsargon funkciója ugyanez; segít fenntartani a csoport magas státusát, pl. jogi, orvosi
szakszókincs

 A nyelvhasználat eltérései helyzet szerint

— szélsôséges eset: poliglosszia = több nyelv vagy dialektus együttes létezése egy
közösségben

— a használt nyelv téma, társaság szerint változik (pl. spanyol, zsidó közösségek)

— gyakoribb forma: akcentus használata helyzettôl függôen

— különbségtétel kora gyermekkorban megkezdôdik

— az azonos jelentésu alternatív nyelvi formák közül a helyzet pontos ismeretében választunk

— Grice, társalgási posztulátumok: a társalgás nyelven túli szabályai: udvariasság;

folytonosságot szolgáló rítusok

— Bavelas, diszkvalifikált üzenetek: jelentés nélküli megnyilatkozás, ha bármilyen

állásfoglalás negatív következményekkel járna

8. Nem verbális kommunikáció (155)

 Összehasonlítása a verbális kommunikációval

— helyettesítheti a VK-t, ha a körülmények azt megnehezítik

— különösen fontos érzelmek, attitudök közlésében, nemek közötti kommunikációban, VK

alátámasztásaként

— közvetlenebb; gyakran tudatos dekódolás nélkül, azonnal válaszolunk rá

— kevésbé vagyunk urai: Ekman és Friesen, nem verbális fecsegés: elárulja a leplezett
érzelmeket (K: pszichiátriai betegek feje/teste figyelése)

— ha ellentmond a VK-nak, általában hatásosabb (Argyle K: elôadó domináns/alárendelt).

Lehetséges magyarázatai:
— kultúránk tiltja az attitudök nyílt verbális közlését, ezért megtanultunk ezekben a NV
közlésekre hagyatkozni
— Darwin szerint az ok az, hogy NVK létezett, amikor nyelvnek nyoma sem volt még, és az
intellektusnál ôsibb érzelmek kommunikációjának ez a természetes közege
Forrás: http://www.doksi.hu

 Érzelmek kifejezése

— Darwin (ld. még 2) utazásai során összehasonlító viselkedéstudományi megfigyelések;

feltunt neki a hasonlóság a különbözô emberfajok és az emberszabásúak arckifejezései között

— feltételezte, hogy az érzelemközlés genetikailag meghatározott, és evolúció eredménye

— további vizsgálatai: csecsemôkön, elmebetegeken (kulturális torzulást elkerülendô)

— Ekman és tsai hasonló megfigyeléseket végeztek. Kifejezések általánossága egyértelmu,

evolúciós eredetük nem bizonyítható; hasonlóság alternatív magyarázata: arcfelépítés
hasonlósága

— szintén Ekmanék megfigyelése: valamely érzelem arckifejezése annak az érzelemnek

megfelelôen aktiválja az autonóm idegrendszert

— a legtöbb NV üzenet erôsen kultúrához kötött

 A NVK funkciói

— a verbálisan közölt információ hangsúlyozása, finomítása; de lehet vele ellentétes is, ld.
fentebb

— funkciók felosztása Argyle szerint:

 1. A társas helyzet kezelése

— a kommunikáció fenntartását szolgáló folytonos visszajelzés, pl. érdeklôdés, egyetértés,

vélemény

— érintkezés kezdeményezésének rítusa (szmkontaktus » észrevétel nyugtázása » közeledés »

beszéd)

— csoporthoz csatlakozás (valamely tag megközelítése » helyadás » bekapcsolódás)

— interakció befejezése (szemkontaktus csökkenése, lassú távolodás, felálláshoz készülôdés)

 2. Énmegjelenítés

— szóbeli kommunikációval nem kelthetünk pozitív énképet (kultúra tiltja és lehetetlenné

teszi)

— személyes jellemzôk közlése (szexuális elérhetôség, gazdagság, státus); a ruházat is

egyfajta NVK
Forrás: http://www.doksi.hu

 3. Érzelmek közlése

— a verbális érzelemközlés lassú, és elôfeltétele, hogy azonosítani és megnevezni tudjuk az

érzelmünket; nem egyértelmu, és a kultúra is korlátozza

— NV jelzések kiválóan alkalmasak erre; arc mellett pl. tekintet, testtartás, térközszabályozás,
gesztikuláció

— nôk általában jobb adók és vevôk, mint a férfiak

 4. Attitudkommunikáció

— pillanatnyi hangulatokat, jelentéktelen véleményeket általában nem szóban közlünk

(hátráltanák a kommunikációt)

— Mehrabrian felmérései az attitudkommunikáció módjainak hatákonyságáról (számszeru

kifejezés, kb. 1 rész verbális, 5 rész vokális, 8 rész mimikai

 5. Csatornavezérlés

— a beszéd megosztása, aktivitás koordinációja (idô takarít meg)

— rendkívül bonyolult rítusok általában simán muködnek; ha nem, akkor "csata"

— szóátadás rítusa: hang le, felnéz, ránéz vkire, elernyed

— szóátvétel/kérés: beszélôre néz, levegôt vesz, esetleg gesztikulál

 Felosztás Mehrabrian szerint

— közvetlenség kifejezése: érintés, közelség, szemkontaktus

— ellazulás (státus kifejezésére is): kar- és lábkorlát, kezek lazasága, testtartás

— aktivitás (válaszkészség): gesztikuláció, mozgás mennyisége, mimika, vokális jelzések

— kategóriái nem abszolútak, csak az eligazodást segítik

9. A nem verbális üzenetek változatai (173)

Forrás: http://www.doksi.hu

 A szemek a kommunikációban

— a tekintet általában érdeklôdést, izgalmat jelez; alapvetô fontosságát régen felismerték;

babonák sora

— A pupillák izgalmat, szexuális érdeklôdést kommunikálnak; szélsôséges negatív érzelmet

is. Hess: pupillometria.

— vizuális egyensúly: bonyolult íratlan szabályok vannak arra, hogy ki mennyit néz
— Forgas K: elôadót csak egyik fél hallgatóság nézi
— Exline felmérései a nézés tartamáról, sok megállapítás (beszélgetésben 61%-ban néznek
egymásra, 31%-ban kölcsönösen; hallgató többet néz, mint beszélô, de feketéknél fordítva;
nôk többet néznek; versengésnél feszültséget növel)

— a tekintet mint agresszív jelzés: állatoknál a meredés agressziót jelent (farkasszem) (Exline
és Yellin K: rhesusmajmok)

— Ellsworth K: közlekedési lámpánál sofôröket bámultak; függô változó: távozási sebesség

— Argyle és Dean: intimitásegyensúly

— intimitásszintet meghatározzák: helyszín, téma, partner
— ha az intimitásjelzés valamelyik modalitás megnô, a másikat csökkenteni kell (pl. lift)

 A tér a kommunikációban

 Proxemika, Hall

— térhasználat leíró szociálantropológiai megközelítése

— térzónák: intim (60), személyes (120), társas (330), nyilvános (+)
— gyakorlati példa: utcán közeledô ember (intimitásegyensúlyra is)
— távolságot befolyásolja: kultúra, barátság, státus (hovatartozás és különbség)

 Tárgyi környezet, Sommer

— kísérleti szociálpszichológiai megközelítés

— tárgyi környezet meghatározza a lehetséges interakciókat (Barker)

— ülôhelyek elfoglalása környezettôl és résztvevôk viszonyától függôen

 Territorialitás

— a tartós területigény embernél kevésbé jellemzô, mint sok állatnál; ideiglenes ragaszkodás
van
Forrás: http://www.doksi.hu

— Altman: elsôdleges és másodlagos felségterület (otthon és nyilvános/+közös)

— területigény jelzése (elsôdleges és másodlagos is): egyénivét tétellel. Ideiglenes

birtokbavétel hatékonysága: minél személyesebb jelzések

 A fizikai érintés

— csecsemôkortól igen fontos; felnôttek között kulturálisan erôsen szabályozott

— Jourard felmérése: test melyik részét érintheti meg apa, anya, azonos/ellenkezô nemu
barát

— lágy érintés pozitív attitudöt fejez ki; nôkre inkább hat; tudatos észlelés nélkül
hatékonyabb (K: könyvtáros)

— funkciói: *rituális (pl. búcsúzás); *dominancia (egyirányú érintés, fôleg gyerekeket);

*"tulajdonjog" (pl. férfi nôt nyilvános helyen)

 Paralingvisztikai jelzések

— D: minden olyan vokális jelzés, ami nem beszéd; pl. sebesség, magasság, ritmus, hangerô,
akcentus, hangminôség

— vizsgálatához semlegesíteni kell a szavak tartalmát, pl. elektronikus torzítás; értelmetlen

szöveg (ABC) felolvasása érzelmi töltéssel

— bizonyos érzelmek felismerése könnyu (harag, félelem, idegesség, szomorúság), másoké

nehéz (büszkeség, szerelem, féltékenység)

— Scherer számítógépes vizsgálatai: fô információforrás a hangmagasság és a tempó

(alacsony/lassú: kellemetlen; magas/gyors: kellemes)

— Ostwald vizsgálatai lelkibetegek hangminôségérôl (gyerekes-panaszos: neurotikus; fakó:

depressziós/kábszeres; üres: agykárosult)

— a hang közvetlenül jelzi az izgalomszintet » felhasználható lenne hazugságvizsgálatnál

— igen alapvetô a hangminôség pl. meggyôzésnél

— jelezhet társadalmi hátteret, muveltséget, pl akcentus. Különbözô szituációkban más

elvárásoknak kell megfelelnie

 Testbeszéd
Forrás: http://www.doksi.hu

— Birdwhistell "nyelvtanrendszere", kinémák, kinemorfémák; nagyon aprólékos

megfigyelésen alapul

— a jelzéseket nagyon finom szabályok koordinálják, nem spontán válaszolgatás (Condon,

Ogston, Kendon)

— Scheflen, kvázi udvarlás: bevett gesztusok a figyelem felhívására illetve fenntartásának

jelzésére

— a testi kommunikációban is vannak nemi szerepek; fordított eljátszásukat homoszexualitás

jeleként értelmezzük (Desmond Morris szerint azért szükséges, mert a testi különbségek
kicsik a nemek között)

— gesztusok felosztása:
 emblémák: egyezményes jelek; erôsen kultúrafüggôek
 illusztrátorok: egyszeru gesztikuláció a beszéd alátámasztására

10. Az elônyös oldalak bemutatása:

a benyomáskeltés (199)

 Dramaturgiai modell, Goffman

— színházi metaforák használata az érintkezés leírásához: pl. szerep, felkészülés, díszlet,

fellépés

— homlokzat: azok a pozitív társadalmi tulajdonságok, amiket magunkról sikerrel hirdetünk

— része az öltözködés, viselkedés, kiejtés, szókincs
— társadalmilag fontos a megôrzése; összeomlása kínos helyzetbe hoz, ezért szabályok
segítik a fenntartását ("mintha mi sem történt volna")

 Epizódkutatás, Forgas

— epizód: kötött forgatókönyvu rövid, visszatérô interakciós egység; tevékenységünk nagy

része viszonylag kevéssel leírható; adott szubkultúrán belül jól ismert

— színházi zsargon használata, pl. forgatókönyv, jelmez

— az epizódok a korábbi hasonló tapasztalaton alapulnak; minden új tapasztalat rögtön

hozzájuk adódik

— epizódok vizsgálati módszerei: kikérdezés, naplóírás

— rendszerezésük pl. dimenziók mentén (kellemes, formális, érdekes, intim)

— az egyes epizódok elhelyezése e dimenziók mentén szubjektív: más csoport tagjai, más
lelkiállapotú emberek máshogy értékelik
Forrás: http://www.doksi.hu

— egy kultúráról meglehetôsen pontos képet ad gyakori epizódjainak és azok értékelésének

ismerete

— az epizód fô meghatározó tényezôi a helyszín (Barker) és a résztvevôk viszonya

 Benyomáskeltési stratégiák

— a mai ember széles és felszínes társadalmi környezetében különösen fontosak

— nem megtévesztésrôl van szó (jó esetben, a szerk.), hanem önmagunk bemutatásáról

— hozzá tartoznak: elvárások, ítélôkészség (érzelmi érintettség nélküli intellektuális

mérlegelés), szociális érzékenység, felkészültség (tudás)

— Christie és Geis Machiavellizmus-skálája (Machavelli, XVI. sz. A fejedelem): emberek

machiavellizmusát felméri
— vezetôk, emberekkel dolgozók pontszáma magasabb; intelligenciával, politikai nézetekkel
nem találtak összefüggést
— különféle kísérletek; magasabb pontszámúak meggyôzôbbek; ugyanakkor szemlélônek
ártatlanabbnak tunnek (pénzelosztás, keseru sütemény megetetése)

 A mutatott kép megválasztása

— általában a partnerhez hasonulunk, elvárásainak felelünk meg, mert hasonló a hasonlót

szereti

— a hasonulás mértéke attól függ, mennyire fontos az illetô és a kapcsolatunk

— ha ellenszenves személy a miénkhez hasonló véleményen van, megváltoztathatjuk a

véleményünket (gyakorlatban: pl. áru/híresség hitele romlik a másik ellenzôi körében)

 A hízelgés

— Jones szerint 4 fô stratégiája: feldícsérés, konformitás, öndícsérés, szívességek

— a folytonos hízelgés feltunô; a lényegtelen dolgokban egyet nem értés növeli a hízelgô
hitelét

— alacsony státusúak fô stratégiája a feldícsérés, magas helyzetueké az öndícsérés és a

véleménykonformitás

— a hízelgés céljai (Jones szerint): nyereség, önvédelem (biztosítása), és leggyakrabban:

szeretevágy
Forrás: http://www.doksi.hu

— a helyeslés iránti szükséglet mérésére: Crowne és Marlowe társadalmi kívántosság

skálája: valószínutlen pozitívumok és hétköznapi negatívumok listája; aki az elôbbit mondja
inkább magáénak, annak nagy a szükséglete

 Az énkép változékonysága

— az énkép nem független és állandó dolog; a bevált nyilvános képek alkotják

— Jones, Gergen & Davis K: aki pozitív visszajelzést kap miközben bemutatja magát,
jobban értékeli magát utólag

— introverzióra és extroverzióra utaló kérdések megfelelô irányba tolják el az énképet

— majmoknál is kialakulhat énkép (a saját egyéniség megkülönböztetése, tükörkép

felismerése), de csak intenzív társas tapasztalat következményeként

— az önértékelés nagyjából egyezik azzal, ahogy az embert az ismerôsei (vonatkoztatási

csoportja) értékelik

— az énkép igen gyorsan változhat külsô hatásra, pl. kompetens/gyenge rivális felbukkanása

— Snyder-féle énkontroll-skála: a magasabb pontszámot elértek inkább igazítják

viselkedésüket a feltételezett elvárásokhoz (K: videofelvételt majd ismerôs/idegen csoportnak
fogják lejátszani — más értékeket mutat)

— tartós kapcsolatokban a keltett benyomásoknak állandóaknak kell lenniük, különben

kognitív disszonancia lép fel

— a következetesség (konzisztencia) igénye kihasználható pl. üzletben

— ajtóban megvetett láb = kis szívesség
— mézesmadzag = visszavont csábító ajánlat
— homlokzaton nyitott ajtó = visszautasított nagy szívesség

11. Az emberi szociabilitás:

kötôdés és vonzalom (223)

 Társas lény-e az ember?

— igen

— Latane és Bidwell megfigyelése: idô 60%-a társaságban (nôk többet); Deaux: éber idô
megoszlása: 25% egyedül

 Az elszigeteltség következményei
Forrás: http://www.doksi.hu

— farkasgyerekek: nem képesek szellemi fejlôdésre (de lehet, hogy nem [csak] az izoláció
következménye, hanem pl. születési rendellenesség)

— hajótöröttek: depresszió, nehézségek. Magukban beszéd; hallucináció, fantáziálás, lucidus

álmok (remeték)

— Schachter K: teljes izoláció; átlagosan 2 napig bírták

— Hebb és késôbb Eysenck: egyéni optimális stimulációs szint (biológiailag meghatározott)

— izoláció gyakorlati felhasználása: befolyásolhatóság növelésére, pl. "agymosás"

 A magányosság, Rubinstein és Shaver

— a magánosság típusai (R & S): 1) reménytelenség; 2) türelmetlen unalom; 3) depresszió; 4)

önbecsmérlés

— magány énattribúciója felosztható (ld. 5, Weiner):

 belsô állandó: jellem, kinézet (depresszió)
 belsô alkalmi: erôfeszítés hiánya (bizakodó)
 külsô állandó: kiközösítés (ellenségeskedés)
 külsô alkalmi: pl. új környezet (bizakodó)

— az alkalmi érintkezés súlyosbítja a rákövetkezô magány érzetét, ezért a magányos ember

gyakran visszahúzódik a társaság lehetôségétôl is

— a visszahúzódás, félénkség társadalmilag pozitív hatása a meg nem értés és az agresszió

megelôzése

 A szociabilitás magyarázatai

— tanulási tapasztalat: a társak többször asszociálódnak pozitív, mint negatív élményekkel

— társas összehasonlítás: (Festinger) énkép kialakulásához szükséges a viszonyítási alap

— szociális csereelmélet: (továbbfejlesztett hedonisztikus) a társaság több kielégülés forrása,

mint az egyedüllét

— stressz csökkentése: (Schachter K:) aki fájdalmas sokkra vár, inkább társaságban teszi;
inkább hasonlók, mint részt nem vevôk társaságában; viszont kínos élmény elôtt inkább
egyedül

 A vonzalom kialakulása
Forrás: http://www.doksi.hu

— tér-idô tényezô: meghatározza, kivel van lehetôségünk találkozni

— Festinger, Schachter és Back: MIT kollégiumában barátságok felmérése: javarészt

szomszédság szerint

— ellenkezôje: pszichológiai ellenállás, pl. zsúfolt bérházban inkább távolabbi szomszéd a

barát

— a futó, elfelejtett ismeretség is növeli a vonzalmat, Zajonc (fotókísérlet; dolgozatjavítás)

— klasszikus kondicionálás hatása az ismeretségre: elsô találkozáskor a környezet milyensége

kapcsolódik a személyhez (Staats & Staats)

 A vonzalom mérése

— általános vélemény szerint a vonzalom fajtái vki iránt érzett pozitív attitud különféle
megnyilvánulásai

— az attitudök (ld. még 6, Bem) felbonthatók 3 komponensre:

 megismerési, vagyis tudás és hiedelmek
 affektív: érzelem, érzés
 viselkedési: szándék és tervek

— Bogardus társadalmi távolság skálája viselkedési szándék mérésével

(házasság...kitoloncolás) méri az attitudöt

— Moreno-féle szociometria; szociogram, sztár, peremhelyzet; továbbfejlesztve

többdimenziós ábrázolási módszerré

— más attitudmérési eszközök: NV jelzések figyelése, pl pupillometria (9, Hess); fiziológiai

izgalomszint mérése

— mérésben megkülönböztetendô: szeretet és elismerés (kompetencia, tisztelet) — általában

egymástól függetlenek

 A vonzalom magyarázatai

— affiliációs ösztön: a kötôdés önmagában jutalomértéku (evolúciós következmény)

— tanuláselmélet: (hedonista) pozitív élmények kapcsolása kiváltójukhoz; csereelmélet:

elônyök és hátrányok gondos mérlegelésével ugyanez (intézményes formában pl.
házasságközvetítés, házassági hirdetés)

 Kognitív egyensúly elmélet, Heider, Newcomb

Forrás: http://www.doksi.hu

— alapja: Heider háromszögviszonya (egyensúlyformula) két személy (P, O) és egy tárgy (X)
között

— kiegyensúlyozott kapcsolat: P»+»O; P»X = O»X

— egyensúlyhiányos kapcsolat: P»+»O; de P»X nem = O»X

— kiegyensúlyozatlan kapcsolat: P»-»O

— Newcomb barátsági elôrejelzése attitudhasonlóság alapján

— ellenségem ellensége a barátom (Aronson és Cope K: undok/rendes kísérletezôt felettese

dícséri/szidja, azután szívességet kér a K.Sz-tôl)

12. A személyes kapcsolatok fejlôdése (247)

 Levinger és Snoek kapcsolatszintjei

— a kapcsolat legfontosabb tényezôjének a felek bevonódását tartják; ennek mértéke szerint

osztják szintekre

— 0. szint: nincsen kapcsolat

 1. szint: egyoldalú észrevétel

— interakció nélküli ismeretség

— kivételesen lehet intenzív, pl. híresség iránt érzett rajongás

— leggyakrabban vizsgált kapcsolat, mert könnyen létrehozható laboratóriumban

 2. szint: felszínes érintkezés

— leggyakoribb kapcsolattípus: mindennapos érintkezés idegenekkel; szerepszintu bevonódás

— alakulásában fontos tényezôk: modor, NVK (fontossága szakmákban)

— legfontosabb tényezô a továbbfejlôdésben: testi vonzerô

 3. szint: valódi kapcsolat

— résztvevôk mint egyének szerepelnek és látják egymást

Forrás: http://www.doksi.hu

— érzelmi, kognitív, viselkedési kölcsönösség (közös mindezek)

— fontos és feltáratlan része az érzelmi kötôdés

 A kapcsolat kialakulásának lépései

 Legkorábbi feltételek

— térbeli közelség (ld. még 11, Festinger stb.); Segal vizsgálata: rendôrakadémián
elszállásolás ABC-rendben; jóbarátok átlag 4.5 beture

— társadalmi és demográfiai jellemzôk hasonlósága

 A testi vonzerô

— nagyon fontos a kapcsolatok továbbfejlôdésében, de akutatásban eddig nem sok

jelentôséget tulajdonítottak neki

— nem meghatározható; egyéni, és igen hamar is változó eszme (pl. Charlie angyalai után
kevésbé talál szépnek vkit)

— holdudvarhatás: minden másban jobbnak véljük a jobb külsejueket; kivétel: a csúnyábbakat

jobb szülôknek tartjuk

— a szépség kihasználását viszont súlyosan elítéljük (Sigall és Ostrove szép/csúnya/közepes

külsô; szélhámosság/betörés; ítélet)

— tényleg jobbak a jó külsejuek? jobb külsejueket telefonon is jobbnak értékelték minden

területen (Goldman & Lewis) « talán már hozzászokott, hogy a szépsége segítségére van, és
úgy viselkedik

 Attitudhasonlóság

— második szinttôl fogva fontos (már Arisztotelész is megfogalmazta)

— Byrne K: felmért attitudu k.sz-nek hasonló/különbözô leírást adnak; értékelése nagy

pontossággal megjósolható

— ?számít-e az attitudhasonlóság stresszteli helyzetben? Griffith & Veitch óvóhelykísérlete

— válasz: igen

— magyarázza a kognitív egyensúlyelmélet és a tanuláselmélet is

— a különbözô dolgok iránti attitudök eltérô szerepet játszanak (Touhey), pl. férfiaknak
fontosabb a szex, nôknek a vallás iránti attitud
Forrás: http://www.doksi.hu

— tartósabb kapcsolatokban az emberek befolyásolják egymás attitudjeit, és a másikat

magukhoz hasonlóbbnak feltételezik a valóságnál

 Egymást kiegészítô igények

— Winch, kölcsönös kiegészítés hipotézise; lehetséges, hogy idôvel idomulnak egymás

szükségleteihez

— Kerckhoff és Davis K: régebbóta fennálló pároknál a kiegészítésnek, újaknál a

hasonlóságnak volt nagyobb szerepe

— szurôhipotézis: (K & D), többlépcsôs: tér, demográfia, külsô »» hasonlóság »» kiegészítés

— a szurôhipotézis megnyerô, de bizonyítatlan; a hosszú távú kísérletet nem sikerült

megismételni

 A vonzalom befolyásolói

— az intelligencia és a kompetencia is rendelkezik holdudvarhatással

— különösen kompetens embert kis hiba vonzóbbá tesz (Aronson K: kávékiöntés,

kompetenst vonzóbbá, gyengét gyengébbé tesz; Kennedy gyakorlati példája, Disznó-öböl)

— alacsony önértékelés/bizonytalanság esetén többre tartjuk a másik pozitív

megnyilvánulását (Walster K: elbizonytalanított/ magabiztosított nônek udvarol férfi; nô
mondjon véleményt róla; Kiesler & Baral K: fel/leértékelt férfi csinosabb/csúnyább nôt
választja)

— a vonzalmat befolyásolja egyes tulajdonságok személyes jónak/rossznak ítélete (általános:

ld. 4, Anderson; nagy személyes eltérések)

— a vonzalmat (akkor is, ha feltételezett) hajlamosak vagyunk viszonozni

 A vonzalom megváltozása

— Aronson, nyereség-veszteség hatások, K: alany rendszeresen kihallgatja róla szóló

értékelést. Változatok: ++, ---, +-, -+

— legpozitívabb vélemény az értékelôrôl: -+ (nyereséghelyzet); legnegatívabb: +-

(veszteséghelyzet)

— nemverbális kommunikáció felmelegédése/elhidegülése is hasonló hatással jár

Forrás: http://www.doksi.hu

— Aronson szerint válásokok egyike a szerelem természetes csökkenése miatt érzett

veszteséghatás

 Önfeltárás

— Jourard önfeltárási kérdôíve: feltárhatósági hierarchia feltérképezésére

— nemi különbségek: ffi kevesebbet tár fel, mint nô; nônek személysorrend: anya-barátnô-
barát-apa; ffiaknak anya-barát-apa-barátnô

— ahhoz, hogy a szerepviszonyból személyes kapcsolat legyen, szükséges egy optimum

önfeltárási szint

— Rubin K: névleg íráselemzés; levél tartalma önfeltáró — legvonzóbbnak közepesen

kitárulkozót ítélték

— Davis, önfeltárási stratégiák: versengés, együttmuködés, irányítás valaki által;

leggyakrabban utóbbi

— önfeltárás optimális mértéke kor, nem, kultúra szerint különbözik

13. Intim kapcsolatok (275)

— az emberek általában a jólétnél többre tartják a személyes kapcsolatot

 A szerelem

 A szerelem megkülönböztetô jegyei

— Rubin: a szerelem megkülönböztetô jellegei: törôdés, kötôdés, intimitás

— a szeretet jellegei: pozitív értékelés, hasonlóság feltételezése

— szerelmesek a szerelmskálán, barátok a barátságskálán érnek el több pontot

— a szerelemskála használható házassági elôrejelzésként

— szexualitás. Szexuális izgalom növeli a szerelemskálán adott értékeléseket, de a

szeretetskálákon adottakat nem (Dermer & Pyszczynski)

— kizárólagosság. Az egész társas/érzelmi életet uralhatja

Forrás: http://www.doksi.hu

— hosszabb idôn át lehetséges egyenlôtlen csereviszony

— Walster és Walster felosztása: szenvedélyes és partner jellegu (tartós ragaszkodás)

szerelem

 A szerelem attribúciója

— feltehetôen a szerelem, mint érzelem, izgalomból és kognitív címkébôl áll (ld. 6, Schachter
& Singer); Berscheid és Walster alkalmazása szerelemre

— izgatott/szorongó helyzetben nagyobb vonzódás, mint nyugalomban, és inkább nôhöz,

mint férfihoz(Dutton és Aron) (de nôkrôl nincs adat; a nôi partner lehet egyszeruen
jutalmazó szerelem nélkül is)

— tornagyakorlatok után megnövekedett vonzalom és ellenszenv (izgalomátvitel) (White,

Fishbein & Rutstein)

— Rómeó és Júlia hatás: frusztráció okozta izgalom növeli a szerelmi érzést

 Más intim kapcsolatok

— Levinger szerint a szoros harmadik szintu kapcsolatok jellemzôi: intenzív lelkiállapotok

pillanatai; kölcsönös függés; tartósság

— kapcsolat erejének mértéke: érzelmek illetve viselkedés kölcsönös függése

— férfipárokra kevésbé jellemzô az érzelmi függés, mint nôi és heteroszexuális párokra

— a kölcsönös kritika, sôt, ellenségeskedés, az érzelmi függés fontos része

— Levinger ötszakaszos kapcsolatfejlôdési modellje: Attraction, Building, Continuation,

Decline, Ending

 Kapcsolatok és kultúra

— Forgas heteroszexuális kapcsolattípus-listája: kulturális "forgatókönyvek", amelyek

megszabják a párok viselkedését

— megkülönböztetés dimenziói: társadalmi kívánatosság, kapcsolat egyensúlya,

szerelem/elkötelezettség, szexualitás

 Elégedetlenség a kapcsolattal
Forrás: http://www.doksi.hu

— konfliktusmegoldási stratégiák: konfliktuskerülés (-), partner támadása (-);

kompromisszumos megoldás (+ív korreláció az addigi megelégedéssel)

— Levinger szerint a csereelmélet (költségmegtérülés) különösen fontos épülô és hanyatló

szakaszokban » ha megjelenik a mérlegelés, az a kapcsolat romlásának jele

— lehetséges reakciók az elégedetlenségre:  kilépés, aktív destruktív;  hangadás, aktív

destruktív;  kivárás, passzív konstruktív;  mellôzés, passzív destruktív

— a választ meghatározó körülmények: addigi elégedettség; "beruházás" mértéke; lehetséges

legjobb alternatíva

 A kapcsolat lezáródása

— mivel a kapcsolat, pl. házasság már nem társadalmilag kötelezô érvényu, gyakran ér véget
döntés alapján

— a férfi kezdeményezte szakítás után a kapcsolat gyakrabban folytatódik barátságként

— a kapcsolatok végzôdése kevéssé kutatott terület

14. Társas befolyásolás: konformitás, engedelmesség és vezetés (295)

 A társak puszta jelenlétének hatása a viselkedésre

— Allport vizsgálatai: társas serkentés (facilitáció) jelensége; kimutatták állatoknál is (hal,

hangya)

— nem általános érvényu: Zajonc: bonyolult feladatnál a közönséghatás negatív,

egyszerunél/rutinszerunél pozitív

— oka: a felfokozott motiváció eltérô hatása más helyzetben. Hunt és Hillery ellenôrizte, K:
könnyu/nehéz útvesztô egyedül/társaságban

— a motiváció változását az értékelés elvárása okozza: csökken, ha a közönség nem képes

értékelni (Markus ellenôrizte)

— Forgas megfigyelése: páros teljesítmény (squash) megfigyelô jelenlétében javul: ehhez a

jobbik játékos romlik, a rosszabb javul

 Társas lazsálás, Latane

— teljesítményromlás, ha az egyéni teljesítmény nem elkülöníthetô

Forrás: http://www.doksi.hu

— járókelôi közömbösség: minél többen vannak jelen, annál kisebb a segítségnyújtás

valószínusége, mert a felelôsség annál inkább megoszlik

 Konformitás

— a különbözô egyénekbôl álló közösségek összetartozásához szükséges (Schachter: a

nonkonformista kiszorul a csoportból)

— Sherif K: autokinetikus hatás megbecslése; Jacobs & Campbell: valószínutlen norma

elfogadása és több generáción átörökítése

— Asch vonalhosszúság-becslése, kb. 35%-os konformitás

— befolyásoló tényezôk:
 csoportnagyság (Milgram K: bámulás);
 támogatók jelenléte (Asch): erôs csökkenés;

— Crutchfield: a k. fellép akkor is, ha a csoport nincsen fizikailag jelen (egészen abszurd
állítások is, pl az amerikai férfiak várható átlagéletkora 25 év)

— a konformitás foka kultúrafüggô (Milgram)

 A konformitás változatai

— igazi konformitás (ítélet elfogadása) és nyilvános behódolás (saját vélemény megmarad)

megkülönböztetése

— Deutsch és Gerard felosztása: információs befolyás: megváltoztatja véleményt és

viselkedést (Milgram bámulói ilyenek!!); normatív befolyás: csak az elfogadás kedvéért

— társas fertôzés, Le Bon: pl. öngyilkosság, pszichoszomatikus betegség hullámai;

véleménykonformitás híres emberhez

 Az engedelmesség

— kísérletekben meglepô méreteket ölthet, pl. matekpéldák megoldása és összegyurése

órákon át (tekintély követése)

— Milgram K: életveszélyes elektrosokkot csak 12.5% utasítja vissza; 65% elmegy 450
voltig

 Az engedelmesség befolyásoló tényezôi

Forrás: http://www.doksi.hu

— felelôsség áthárul a tekintélyre (DE Milgram kísérletét megismételték lerobbant helyen, és

nem volt jelentôs csökkenés)

— nem kell szembesülni az eredménnyel (65% le 49%-ra, ha neki kell az áldozathoz érintenie
az elektródot)

— utasító személyes jelenléte (magnóról utasítás: 45%); utasító nélkül (maga dönt) kb. 5%

— csoportnyomás (3 ember szavaz; legenyhébbet kapja: ha a másik kettô magasat szavaz,

alkalmazkodik, pedig letörhetné)

— más ellenkezôk jelenléte (ha háromból 2 ellenszegül, 90%-ban a harmadik is)

 A vezetés és a hatalom

— a nagy vezetôknek láthatóan nincsen közös ismertetôjegyük

— a siker a képességeik és az adott helyzet együttes eredménye

— Hollander: idioszinkrátikus hitel= kezdeti konformitás a rang eléréséért

— Lewin, Lippitt és White: vezetési stílusok (ld. Mérei)

— French & Raven a hatalom osztályozása:

— kényszerítô (büntethet), *jutalmazó, *szakértôi, *törvényes (tekintély), *vonatkoztatási

(személy/ideológia vonzereje)

— Fiedler: kontingenciamodell, = helyzetnek megfelelô képességek; vezetés felosztása:

feladatorientált (könnyu és nehéz feladatoknál teljesít jól) és személyorientált (közepesen
nehéznél). Felmérése LKSZM-skálával

— a vezetô feladatai: hatékony feladatvégrehajtás és tagok elégedettsége; gyakran két

személy tölti be a két funkciót

15. Interakció a csoportban

 A csoportok fajtái

— Toennies: közösség és társaság; Cooley: elsôdleges és másodlagos csoport

— jellemzôik: 1) intim, kötôdés, gyakori személyes interakció; 2) formális, személytelen

kapcsolat


Forrás: http://www.doksi.hu

 A csoportos interakció mérése

— tevékenységek idôhányadának mérése (pl. beszéd megoszlása utal dominanciára)

— Bales-féle interakciós folyamatelemzés: integratív (társas-emocionális) pozitív/negatív és

feladatfunkciójú kérdés/válasz jellegu

 A csoport kialakulása és struktúrája

— fejlôdési szakaszai Tuckman szerint: forming, norming, storming, performing

— mi teszi a csoportot? kialakult közös normák; specializált szerepek.

— csoport informális struktúrája: ld. 11, Moreno

— formális csoport struktúrája funkcióorientált

— Jones és Young tapasztalása: tényezôk a csoportbani hovatartozásban: IQ, szociabilitás,

politikai nézetek

— Leavitt elmélete kommunikációs csatornákról: a csoporton belüli kommunikációnak nem

lehet mindenki egyszerre részese

— kísérlete: öttagú csoport; kommunikációt a következô alakzatokba tereli: O, lánc, Y, X,

kerék

— minél központosítottabb, annál hatékonyabb (kerék)

— minél kevésbé az, annál elégedettebbek a tagok

— Shaw megtoldása: egyenlôtlen információmegoszlásnál leghatékonyabb a kör

 A csoport befolyása az egyénre

— csoportkohézió = tagok elkötelezettsége csoport normái/céljai iránt; pozitív érzéseik

egymás/csoport iránt

— elkötelezettség mértéke a bekerülésért hozott áldozat nagyságától függ (Aronson és

Mills); pl. katonai összetartás: szigorú kiképzés; elkötelezettség nem a háború, hanem az
osztag iránt

— nagyobb kohézió nagyobb konformitással jár együtt (csoportnormák észrevétlen

interiorizálása)

— vonatkoztatási csoport: ami az értékeinket, hovatartozásunkat adja; Newcomb K:

konzervatív családból liberális egyetemre; hosszútávú változások (25 év)
Forrás: http://www.doksi.hu

— Lewin: csoportdinamika: értékek befolyásolása a csoportazonosság felhasználásával

— csoportgondolkodás, Janis: = a csoport tagjai (különösen erôs vezetô alatt) hajlamosak

egyoldalúan szemlélni egy problémát

— akadályozza a csoportot a kreatív döntéshozatalban

— ellene: döntések rendszeres megkérdôjelezése; következmények végiggondolása;

kívülállók megkérdezése

— csoportban csökken az ember egyéni azonosulása, éntudatot felváltja a csoportöntudat

— a névtelenség, a felelôsségmegoszlás emeli az agresszió/szokatlan viselkedés

valószínuségét (Zimbardo)

— csoportfertôzés, pl. öngyilkosságba csalogatás

 Csoportközi konfliktus és kooperáció

— a saját csoportját, éppúgy, mint saját magát, az ember mindig jobbnak tartja, még ha erre
nincs is oka

— Sherif kísérlete gyerekekkel: csoportok versengése könnyen felfokozható; csökkentésére

olyan feladat, ami csak kooperációval oldható meg

— Tajfel K: véletlenszeruen alakított csoportok is rögtön kötôdést eredményeznek (pl.

pénzelosztás: sajátnak többet, de hajlandó lemondani a maximális haszonról a maximális
különbség érdekében [$8/7 helyett $6/2])

 Polarizáció a csoportban

— fontos döntéseket inkább bíznak csoportra, mint egyénre: konformitás kiküszöböli a

szélsôségeket

— nem mindig válik be, pl kockázateltolódás: K: köznapi dilemmát milyen sikereséllyel

válsztana egyén; késôbb ôket csoportokba sorolják, és nagyobb kockázatot vállalnak

— Miért:
 felelôsségmegoszlás
 a merészebb emberek egyben dominánsabbak is
 a kockázatvállalás pozitív érték a kultúránkban; tagok próbálják egymást túllicitálni

— nem csak kockázatvállalásban szélsôségesebb a csoport, hanem pl. értékek, attitudök,

személyészlelés, felelôsségattribúció (Forgas)

— formális, irányított (másodlagos) csoportban kevésbé van jelen az ilyen polarizáció

Forrás: http://www.doksi.hu

 A csoportélmény hasznosítása

— Lewin, T-csoport, eredetileg csoportvita új észlelések és attitudök kialakítására

— hétvégi "önismereti" kurzusok — labilis lelkiállapotú egyénekre káros lehet

— sikerességük oka részben a csoportnyomás, hogy az ember sikeresnek mondja magát, és a

disszonancia azzal, hogy nagy pénzt fizetett érte: inkább úgy véli, megérte

16. A társas interakció ökológiai, módszertani és alkalmazott vonásai (339)

 A társas érintkezés környezettana

— a fizikai környezet erôsen befolyásolja a viselkedést és annak értelmezését

— a rá adott reakció általában öntudatlan és automatikus, pl. férfiak helyfoglalása a partnerral

szemben, nôké mellette

 A környezet állandó tényezôi

— építészetileg fontos a társas viselkedés figyelembevétele; térkiépítés jellemezhetô mint

szociopetális és szociofugális.

— a környezet erôsen befolyásolja az attitudöket (Schwarz kellemes/etlen várószoba;

irodaajtók) és a lehetséges itnerakciókat (ld. 10, Barker)

— Baum & Valins kollégiumfelmérése: hosszúfolyosósok kevésbé szociálisak a

rövidfolyosósoknál

— a környezeti hatás nem közvetlen, csak az észlelésen keresztül nyilvánul meg, ami igen
eltérô lehet, pl. luxusszint felfogása; viszonyítás vonatkoztatási csoporthoz; kognitív térkép:
amit az ember a saját viselkedése szerint a környezetébôl észlel

 A környezet dinamikus tényezôi

— a zaj nagy mértékben csökkenti a segítôkészséget (Mathews & Canon)

— kellemes zene viszont pl. növeli a partner iránti vonzalmat

— teljesen idegen emberek között sötétben sokkal nagyobb fokú intimitás jön létre
(beszédtéma; testi kapcsolat): feltehetôen a névtelenség csökkenti a gátlásokat
Forrás: http://www.doksi.hu

— meleg, párás idô növeli az agresszióra való hajlamot; szélsôséges forróság viszont
passzivitást idéz elô

 Zsúfoltság és zavartalanság

— a zsúfoltság megítélése eltérô összehasonlítási alapokon történik

— zsúfolt környezetben élô emberek negatívan reagálnak (izgalomnövekedéstôl a

kórosságig); DE azok az emberek élnek így, akik szociálisan hátrányos helyzetuek, és
reakciójuk nem feltétlenül a zsúfoltság eredménye

— Calhoun patkánykísérlete (állandó területen hagyta ôket szaporodni): agresszió, utódölés,

anyai viselkedés zavarai, homoszexualitás, testi rendellenesség

— az emberek társaság iránti igénye igen változó (emberenként és emberen belül)

— zavartalanság (privacy) fajtái (Westin): magány; intim együttlét (újkeletu szükséglet);

névtelenség; információvisszatartás szabadsága

 Az interakció kutatása

 A kutatás folyamata

— hipotézisalkotás (alkotó szakasz); muködése feltáratlan

— hipotézisellenôrzés (kritiaki szakasz)

— a hipotézis megerôsítése sohasem végleges: egyetlen ellenpélda cáfolja, de bebizonyítani

sohasem lehet

 Kutatási eljárások

— történelmi adatok elemzése

— megfigyelés (strukturált megfigyelés: elôre tudjuk, mire számíthatunk, pl. Bales rendszere,
ld. 15.)

— természetes kísérlet: mesterséges manipuláció nélkül

— felmérések: interjú, kérdôívek, tesztek (papír-ceruza eljárások)

— nem beavatkozó kísérlet: ha az alany nem tudja, hogy ô alany (pl. Ellsworth a lámpánál, ld.
9.)
Forrás: http://www.doksi.hu

— laborkísérlet: körülmények kontrollálhatóak, kiszurhetôek

— a kísérlet céljának ismeretlennek kell maradnia, mert ha az alany ismeri, igyekszik "jól
megfelelni" (követlmény jellemzôk: ez a torzítás)

 A kutatás etikája

— az etikusság kérdése egyértelmuen nem dönthetô el; egyes pszichológiai szervezetek saját
vezérfonalukhoz ragaszkodnak, etikai bizottságot tartanak fenn

 Jártasság a társas interakcióban

— a társas interakció készsége fejleszthetô és fejlesztése szükséges, különösen bizonyos

munkakörökben

— a szükséges területek és követelmények kulturálisan különböznek

— pszichés zavarok gyakran a tj zavarával függnek össze

— a jártasság hiányossága lehet ismeretekben, a társas észlelésben, és lehet érzelmi (erôs

szorongás)

— diagnózis: felméréssel, konkrét megfigyeléssel, nyitott kérdésekkel, fiziológiai méréssel

 Társas Jártasság Tréning, Trower, Bryant és Argyle

— módszerei:
 modellkövetés és utánzás: bemutatott viselkedés utánzása
 szociális megerôsítés: a jó teljesítmény jutalmazása dícsérettel
 transzfer tanulás: a tanultak átvitele a napi gyakorlatra

— alkalmazása:
 általános interakciós készségek tanítása
 közösségi élet jártasságainak tanítása terápiás céllel
 specializált jártasságok tanítása szakmai csoportoknak

— fontos területei pl. NVK, odafigyelés tanulása; személyközi érzékenység fejlesztése pl. a
partner eljátszásával