Audio mastering és mixing

Bevezetés kezdőknek

Burucs Ádám

t
Jogi tudnivalók

Néhány jog fenntartva!

Creative Commons licenc

http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu

Megoszthatod — másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon

vagy formában.

Az alábbi feltételekkel:
• Nevezd meg!
• Ne add el!
• Ne változtasd!

Kiadási részletek

Kiadó: http://masteringmixing.hu/
Szerző: Burucs Ádám
Szaklektor: Szigetvári Zsolt
Szaklektor: Dobóczi Attila Dávid

1. kiadás: 2015. október 30.

Audio mastering és mixing
Bevezetés kezdőknek

http://www.masteringmixing.hu/
https://www.facebook.com/afmastering
https://www.facebook.com/groups/audiomasteringesmixing/

Tartalomjegyzék

Bevezetés
Hardver
Szoftver
Előkészületek
Hangerő és panoráma (volume, panning)
Dinamika (compressor, limiter, gate, expander, multi band compressor, de-
esser)
Hangszínszabályzás (EQ, equalizer)
Visszhang (delay)
Zengető (reverb)
Modulációs effektek (phaser, flanger, chorus)
Torzító (overdrive, distortion, fuzz)
Szaturáció (saturation)
Sztereó vastagítás (stereo widening)
Fázis (phase)
Tranziensek (transient)
Mid/side feldolgozás
Sidechain működés
Automatizálás
Vizuális eszközök
Audio formátumok
Emberi tényezők a keverés során: érzelmek, hallás, látás
Stílusoktól független keverés
Korrektív és kreatív folyamat
Referencia zenék használata
Imitáció
Első mixing példa
Második mixing példa
Harmadik mixing példa
Negyedik mixing példa
Ötödik mixing példa
Hatodik mixing példa
CPU erőforrás menedzsment
Időmenedzsment
Együttműködés a mastering hangmérnökkel
Mastering - bevezetés
Mastering – dinamika
Mastering – EQ
Mastering – sztereó kép
Mastering – hangerő, limiter
Mastering – effektlánc
Mastering – munkafolyamat
Mastering példa
Hozzáállás és fejlődés
Művelődjünk! Válogatott zenék meghallgatása több stílusban
További tananyagok
Mixing ellenőrzési lista
Mastering ellenőrzési lista
Elérhetőség
Bevezetés

A jó zene megírása és jó rögzítése után a legfontosabb fázis a mixing, azaz

keverés. A mixing során beállítjuk a hangerőt, a panorámát, a dinamikát, a
frekvencia eloszlást és kreatívan effektezhetünk is. Olyan szakma, ami
egyszerre tudomány és művészet.

Hiába hallottunk a sokak által misztikusnak tartott masteringről, ha előtte a

mixünk nincs rendben, akkor azon a mastering nem fog segíteni. Ha pedig a
mixing nem jó, akkor ott kell először rendet tenni.

Ebben a könyvben elsősorban a kezdő zeneszerzőknek mutatok eszközöket

az otthoni sztereó mixingben, majd utána a masteringben is.

A példákhoz az Ableton Suite 9-es verzióját alkalmaztam, de bármilyen

szoftveres környezetben meg lehet ugyanezt csinálni a megfelelő
kezelőszervek és paraméterek esetében. A cél egy szoftverektől és
hardverektől független, bármire alkalmazható univerzális tudás elsajátítása.
Hardver

A következő leírásban megadom mit érdemes használni a keverés során.

Studio monitor hangfal: érdemes legalább 5 vagy 6 inches változatot venni,

ezeknek már elég jó a mélytartománya. Minél kisebb a hangfal
általánosságban annál gyengébben hozza a mély tartományt. Multimédia,
Hifi, házimozi vagy DJ hangfal nem lesz jó, mert az jobban színezi a frekvencia
spektrumot. Ezekből még a drágábbak sem felelnek meg.

Tökéletes frekvencia átvitel nincs, ezért érdemes több hangfalat és

fejhallgatót használni.

Kezdő árkategória körülbelül 100.000 Ft és 150.000 Ft (összesen bruttó per

pár) között található.

Ajánlott márkák ebben az árkategóriában: Mackie, Tannoy, Yamaha.

Érdemes személyesen meghallgatni többet egy alkalommal, ugyanazon a

zenén, amiket már ismerünk.

Fejhallgató: itt is vigyázni kell, hogy studio fülest vegyünk, és ne DJ vagy HIFI
változatot.

Kezdő árkategória: 45.000 Ft és felette.

Ajánlott márkák: Beyerdynamic, Sennheiser, Sony, AKG, Audio Technica.

Frekvencia átvitel kontra hibahatár: sajnos nem elég a frekvencia átvitelt

tudni, pedig sokan ez alapján próbálnak dönteni. Hiába tud valami 50 Hz – 20
kHz közötti értéket, ha a hibája az 50 Hz-nek -10 decibel, ebben az esetben
alig fogunk hallani belőle valamit. Ha mindenképpen ezt szeretnénk nézni,
vegyük figyelembe, hogy az adott frekvencia hogyan teljesít. Azaz minél
közelebb van a nullához, annál jobb, mert akkor nem változtat rajta semmit.

Az Interneten a „frequency response graph” szóra keressünk az adott modell

nevével együtt.

Segédeszköz: http://www.headphone.com/pages/build-a-graph
Hangkártya: a megfelelő minőségű lehallgatáshoz érdemes egy jó
hangkártyát vennünk. Gyakori az USB változat (ez a praktikus választás), de
létezik Firewire és PCI változat is. Jelen példában csak mixeléshez választunk
hangkártyát, ezért válasszunk olyat, amit sikerült meghallgatni, és tetszett a
hangzása, valamint stimmel az operációs rendszerrel is.

Kezdő árkategória: 45.000 Ft-tól.

Márkák: Steinberg, Focusrite, Apogee, Lexicon, RME, Universal Audio.

Második monitor hangfal

Ha van pénzünk még eszközöket venni, érdemes egy második monitor

hangfalpárt venni, aminek a karaktere eltér az eredetitől. Például az egyiknek
kevés az alja, a másikban sok, akkor a kombináció így működhet, de
figyeljünk oda keverés során, hogy mindkettőn működnie kell a mixnek,
persze különbségek lehetnek, de elfogadhatónak kell lennie a
végeredménynek.

Monitor kontroller

Több hangfalpár esetén érdemes lehet kontrollert venni, amivel kapcsolni

tudunk a párok között, illetve beállíthatjuk a hangerejüket is különböző
mértékben.

Szoftver

A DAW (digital audio workstation) programokban szerkeszthetjük, és

mixelhetjük a zenénket. Döntsünk saját munkafolyamatunk, valamint a
felület és ár alapján.

Érdemes az igényeinktől függően olyat választani, amelyikben korlátlan

sávot tudunk használni, valamint van csoport és send kezelés, valamint
freeze funkció (adott sávot klikkelésre kirendereli és beilleszti wav-ban).
Javasolt DAW programok kipróbálásra: Ableton Live, Steinberg Cubase,
Cockos Reaper, Avid Pro Tools, Apple Logic Pro X, Presonus Studio One,
Cakewalk Sonar.

A mixeléshez szükséges VST és AU effekteket füleljük meg, és válasszunk

ízlésünk és pénztárcánk szerint.

Javasolt plugin gyártók a teljesség igénye nélkül:

• Fabfilter,
• Izotope,
• Waves,
• Universal Audio,
• IK Multimedia,
• Sonnox,
• PSP,
• Wave Arts,
• Brainworx,
• DMG Audio,
• SPL,
• Metric Halo,
• McDSP,
• Variety of Sound,
• Tokyo Dawn Labs,
• Sonimus,
• eaReckon,
• Slate Digital,
• Blue Cat Audio,
• Cakewalk,
• U-he,
• Kuassa,
• Cableguys,
• MeldaProduction,
• Vengeance,
• DDMF,
• Acon Digital,
• Lexicon,
• ValhallaDSP,
• LiquidSonics,
• Sugar Bytes,
• Audio Ease.
Előkészületek

Az előkészületek során a következőket szoktuk beállítani:

1. Biztonsági másolat készítése a fájlokról
2. Behúzzuk a sávokat
3. Sávok átnevezése, tartalomnak megfelelően.
4. Sávok színezése (Személy szerint kék színnel jelölöm a dobokat és ütős
hangszereket, barnával a basszust (basszusgitár, szinti basszus),
zölddel a dallam alapú hangszereket (gitár, zongora, szinti, orgona),
rózsaszínnel az éneket, és végül fehérrel az effekthangszereket (pl.
pitch riser).
5. Sávok csoportosítása (csoportok, alcsoportok, send csatornák)
6. Effekt csatornák és láncok létrehozása
7. Fázishibák javítása, fáziseltolás, fázisfordítás, ez főleg mikrofonnal
felvett hangszeres zenékre és vokálra vonatkozik
8. Időzítés javítása
9. Fade-ek (úsztatás, fade-in, fade-out) beállítása
10. Többször felvett vokál változatok kezelése (comping)
11. Hangolás (tuning), ha hamisak a hangok vagy vokál, akkor javíthatjuk
pl. auto tune segítségével (pl. Antares Auto Tune vagy Celemony
Melodyne)
12. Referencia sávok behúzása és beállítása, hangerő egyeztetése

Tipp: érdemes a sávok behúzása előtt kikapcsolni a warp funkciót, továbbá

egy olyan helyre húzni a sávokat, ahol előtte és utána szüneteket hagyunk,
hogy esetleg ha kell előre vagy hátra csúsztatni őket, akkor legyen terük.

+1: a mixing és mastering munkafolyamatot már el lehet kezdeni zeneírás

közben is. Érdemes kipróbálni, hogy a folyamatos vagy a külön kezelt
módszer válik-e be jobban.
Hangerő és panoráma (volume, panning)

Az előkészületek után pontosan ezzel kezdődik a keverési folyamat.

Alapvetően arra kell törekedni, hogy ebben a fázisban a hangszerek hangerő

arányai és a panoráma beállítások megfelelőek legyenek. Ez függ az adott
zenei stílustól és a hangzás idejétől (pl. stíluson belül régies hangzás, modern
hangzás, 60-as, 80-as, 90-es évek stb.). Nem érdemes a keveréssel tovább
haladni (ez vonatkozik az EQ-ra, dinamikára, effektekre, automatizálásra is),
amíg ez nincs rendbe rakva.

Pozíció

Érdemes az adott zenében az ismétlődő főtémához tekerni (ének esetében

refrén), és ott beállítani a hangerőket és panorámát. Ez lesz az alap. Innentől
el lehet térni majd az automatizálás során (ld. adott fejezet).

Sávok sorrendje

A hangszersávok közül gyakori megközelítés az, hogy vagy sorrendben

változtatjuk a beállításokat (pl. először dobok, majd basszus, majd
középtartomány, végül vokál) vagy folyamatosan az összes sávon dolgozunk
párhuzamosan visszatérésekkel, mintegy folyamatosan finomítva az
eredményt (pl. először vokál, majd dob, majd ismét vokál, majd basszus,
aztán megint vokál, aztán effektek, beütőcin, ismét vokál stb). A sorrendnél
kezdhetünk énekes zene esetében a vokállal is, vagy adott számra vonatkózó
fontosabb elemmel.

Panoráma

Itt is kétfajta megközelítés lehetséges, az egyik az LCR (left, center, right),

ahol kizárólag három érték közül választunk, azaz vagy csak bal, közép vagy
jobb pozíciót. A másik pedig, ahol köztes értékek is játszanak (pl. 27% bal,
vagy 69% jobb, stb).

Szimmetria

Ha egy hangszer hosszabb ideig szól önmagában bal vagy jobb oldalon, akkor
az zavaró, fárasztó lehet a fülnek. Ennek megoldására egy másik hangszer
sávot tehetünk az ellenkező oldalra, ezzel kiegyensúlyozva a hatást. Azt is
lehet csinálni, hogy kérdés-válasz hatásként először az egyik oldal szól, aztán
ismét a másik, rendszeres időközönként.

Megszokott hangzások

Van néhány ökölszabály az egyes sávok panorámájára. Ez az esetek nagy

részére jellemző.

Középen szól: lábdob, pergődob, fő ének (lead vocal), basszgitár, szinti

basszus.

Enyhén a széleken szól: cinek.

Párosan széleken szól: háttér-ének (ezeket többfajta mikrofonnal, több

példányban vehetik fel, hogy szélesebben, vastagabban tudjon szólni).

Hogy néz ki a zenekar a színpadon?

Akár bandatagnak, akár vendégnek képzeljük magunkat lelki szemeink előtt,

nagyjából tudjuk, hol helyezkednek el a zenészek és vokalisták. Például egy
pop / rock zenekar esetén középen hátul ül a dobos, előttük középen szerepel
a vokalista, mellett balra a ritmusgitáros, jobbra a basszusgitáros, és esetleg
közvetlen mellette a szólógitáros, a billentyűs valahol a szélén vagy hátul a
doboshoz közelebb.

Egy szimfonikus zenekarnál hangszercsoportok vannak egy félkörív mentén

helyezkedve, egy vonósnégyesnél pedig megint van egy határozott sorrend.

Mindezeket felhasználva kialakíthatjuk a hangerőt és panorámát.

Mix példa hangerőre és panorámára

Tört dobütem (breaks): 0 dB, közép

Közép és magas tartományú dobütem 1 (topright): -6 dB, 37 jobb
Közép és magas tartományú dobütem 2 (topleft): -6 dB, 50 bal
Közép és magas tartományú dobütem csoportsáv: -3 dB, közép
Szinti basszus (bass): 0 dB, közép
Zongora (piano): -3 dB, közép
Szőnyeg (pad): -10 dB, közép

A keverés a következőképpen alakult (törtütem alapú 130 BPM gyorsaságú

elektronikus zene, breakbeat): a sztereó dobütemet hagytam 0 decibelen és
középen, ez már önmagában kitöltötte a teljes zenei spektrumot, a többit
pedig ehhez igazítottam. A két másik dobütemet, amikben a közép és magas
tartományok szólnak, azokat a két szélére igazítottam (panoráma), lejjebb
vettem a hangerejükből, mert alapesetben túl sok magasat adtak volna a
mixhez. Ez a -6 dB és -3 dB-ben nyilvánult meg. Előbbi a sáv, utóbbi a csoport
hangerejének beállítása. A szinti basszust meghagytam középen és 0 dB-n,
hogy legyen elég energiája. Végül következett a zongora, ami kicsit hangos
volt így lejjebb vettem -3 dB-re, majd a szőnyeget vettem a leghalkabbra -10
dB-re, de ott a fő szempont az volt, hogy mivel nagyon átüt a mixen ezért
erősen kellett csillapítani (virtuál analóg hangsáv, négyszögjel alapú
oszcillátorokkal).
Hangerő állomások (gain staging)

Az audio jelút során (a hangszertől (channel) az effektláncon (effects chain) és

csoportokon (group, aux, buss) keresztül a sztereó mixig (master channel)) a
változó hangerőt (gain level) megfelelő szinten kell tartani és kontrollálni. A
megfelelő itt több dolgot jelent. Egyrészt elég magasnak kell lennie, hogy a
zajszintet elkerüljük (signal-to-noise ratio), másrészt hagyni kell helyet
(headroom) a hangerőnek, nehogy torzítás lépjen fel. Mindezek megoldására
használjuk elsősorban a hangerő potmétert, másodsorban pedig
kompresszort, limitert. Arra törekedjünk, hogy éppen annyit használjunk
ezekből, amennyi elég. Ebben a fázisban nem kreatívan vagy effektként
használjuk őket, hanem korrektíven. Egyes pluginek is eltérően kezelik, ha a
jelszint eléri, vagy meghaladja a 0 dBFS szintet, ezért mindig kontrolláljuk azt
megfelelően.
Dinamika (compressor, limiter, gate, expander, multi band
compressor, de-esser)

A dinamika tudománya a keverésen belül a hangerő időbeni változásával

foglalkozik. Egy kezdő zenész lehet, hogy meg sem hallja a hatását, hiszen
egy reverb-hez vagy delay-hez képest ez sokkal egyszerűbb, finomabb hatást
idéz elő. Nem annyira drasztikus, bár ez beállítástól és modelltől függ.
Eredetileg nem is effektnek szánták, bár lehet úgy is használni.

Kompresszor: úgy lehet felfogni, mint egy automata hangerő szabályzót. Ha

az adott audio anyag hangereje elér egy bizonyos szintet, akkor
automatikusan lejjebb veszi, csillapítja a többi beállításnak megfelelően.

Beállítások

Threshold (küszöb): ha ezt a szintet eléri vagy meghaladja a jel, akkor életbe
lép a csillapítás, decibelben.

Ratio (arány): az aránynak megfelelően csillapítja a jelet, pl. 2:1 esetén

minden 2 decibelből 1 decibel lesz.

Attack: a csillapításhoz szükséges idő.

Release: a csillapítás után a visszatéréshez szükséges idő.

Make up gain: a kimeneti szint hangerejének beállítása.

Limiter: a limiterek is kompresszorok, de rendkívül magas aránnyal és sokkal

gyorsabb attackkal rendelkeznek. A gyakorlatban sokszor ez szerepel a
mastering lánc vagy egy hangszercsoport vagy hangszersáv végén és le lehet
vele csapni a zene tetejét a hangerő növelése által (limiteren ez az output
gain). De persze azt is tehetjük, hogy csak rátesszük alapbeállításokkal az
adott sávra, és ha az a sáv „pirosba” menne vagy torzítana, akkor ez
csillapítja. Gain stagingnél is használják.

Gate: adott jelszint alatt (threshold, küszöb) lenémítja a jelet bizonyos

mértékben (floor).

Expander: a kompresszor ellentéte, vagyis növeli a dinamikát (hangos és halk

részek közötti mérték, távolság).

Multiband compressor: lényegében olyan kompresszor, ahol különböző

sávokra bonthatjuk a spektrumot és azokon alkalmazzuk ugyanazt az elvet.
Például eltérő módon nyomjuk össze a mély és a közép, vagy a magas
tartományt. Definiálhatjuk akármilyen kombinációban ezeket.

De-esser: olyan kompresszor, amivel a beszédhangok „s”, „sz”, „z” hangjait

tudjuk javítani. Ezek a részek hangtól függően 2-10 kHz között
helyezkedhetnek el.
Hangszínszabályzás (EQ, equalizer)

Az egyik legfontosabb eszköz az alapvető mixing folyamat során, magyar

nyelven más szóval kiegyenlítést jelent. A segítségével beállíthatjuk az egyes
audio anyagok frekvenciájának egyensúlyát. A legegyszerűbb művelet velük
az emelés (boost), vagy vágás (cut). Két alapvető EQ létezik, az egyik a
parametrikus (parametric), amivel a frekvenciát, decibelt és Q értéket tudunk
állítani, a másik pedig a grafikus EQ (graphic), aminél előre beállított
frekvenciák és Q értékek vannak, ezen belül csúszkával lehet állítani az
emelést vagy vágást, és jellemzően a frekvenciák értékei között oktáv
távolságok vannak.

EQ fogalmak

Frequency (frekvencia): az a frekvencia, amin az adott műveletet elvégezzük

(emelés, vágás).

Gain (jelszint): az emelés és vágás mértéke decibelben.

Q (szélesség): milyen szélességben működik az adott EQ művelet.

Low cut / high pass filter (mély vágás): az adott frekvencia alatt mindent
levág.

High cut / low pass filter (magas vágás): az adott frekvencia felett mindent
levág.

Bell („harang”): emeléshez használt alapvető típus.

Shelf / shelving eq („polc”): az adott frekvencia alatt vagy felett az összes

frekvenciát adott szinttel csökkenti.

Low / mid / high (mély, közép, magas): a frekvencia spektrum alja, közepe és
teteje.

Band pass filter (sáv áteresztő szűrő): az adott frekvencia sávot lehet csak
hallani ezzel a típussal.
Notch filter: az adott frekvencia helyén szűken levág mindent, kvázi ezzel egy
rést csinál a spektrumon belül.

Stratégiák

Három fajta megközelítés létezik az EQ kezelésére. Az első a szubtraktív,

vagyis eltávolító módszer, ami azt jelenti, hogy csak vágás történik. A
második az additív módszer, ami a hozzáadást jelenti. A harmadik a hibrid,
ahol mind a két fajta van használatban. Kezdőknek pont ezt a sorrendet
javasolnám kitapasztalni, közben pedig fülelni, hogy mi történik.

Frekvenciák általánosítása

0-100 Hz: alsó tartomány

100-1 kHz: alsó közép
1-8 kHz: felső közép tartomány
8-20 kHz: felső tartomány

Hangszerek és vokálok frekvencia tartománya felharmónikusokkal együtt

Pergő: 100 Hz – 1 kHz

Beütő cin: 300 Hz – 16 kHz
Zongora: 30 Hz – 12 kHz
Férfiének: 100 Hz – 9 kHz
Nőiének: 320 Hz – 16 kHz
Hegedű: 250 Hz – 16 kHz

Ahogy az a fenti tartományokból kiderült, a komplett zenében sok

hangszersáv frekvenciái egymást át fogják fedni. Az EQ-zás során úgy
alakíthatjuk az arányokat, hogy az a kíván hatást érje el (hangsúlyos legyen
pl. a basszgitár alja 50-150 Hz között, vagy egy túl éles szinti hang legyen
tompább). Például, ha az alsó tartományban 3 hangszer is van egymást
átfedő hangokkal, akkor dönthetek úgy, hogy az elsőt hagyom, ahogy van, a
többiből pedig vágok pár decibelt.

Vágás az alsó tartományokból

Általános gyakorlat, hogy a közép és felső tartományú hangszerekre rá lehet

tenni, egy-egy EQ-t, és azokat a mélyeket le lehet belőlük vágni, amiket nem
lehet ugyan hallani, de a mix mélyeit feleslegesen foglalja. Egy low cut vagy
high pass filter erre a megfelelő, és addig lehet emelni a frekvenciát
folyamatosan, amíg el nem vékonyodik a hangszer, ekkor tudjuk, hogy ez már
a határa és ennél kicsivel lejjebb lesz a keresett frekvencia. Tehát fülre kell
beállítani, ilyenkor szóló üzemmódban lehet dolgozni, csak az adott
hangszert hallgatva.

A szinti alja le van vágva egy 370 Hz low cut-tal

A taps alja le van vágva, valamint 2 kHz-nél egy emelés van rajta

Ellentétes EQ

Növelhetjük egy adott (akár mono) sáv sztereó szélességét, ha ellentétes EQ-t
alkalmazunk rá. Ez azt jelenti, hogy a bal és jobb sáv esetén más-más
frekvenciát emelünk ki. A módszer előnye, hogy mono kompatibilis marad az
anyag.
Példa az ellentétes EQ-ra

Kiegészítő EQ

Ha össze akarjuk kombinálni a lábdobot és a basszust (gyakori példa), akkor

dönthetek úgy, hogy a legerősebb frekvenciát az egyiken vágom, a másikon
emelem.

EQ tipp: az EQ módosítása során ne csak szólóban, hanem a teljes zene

lejátszása közben is ellenőrizzük a hangzást.
Visszhang (delay)

A visszhang egy olyan audio effekt, ami felveszi a bemeneti jelet és

visszajátssza egy megadott idő elteltével. A visszajátszás gyakran egymás
után többször ismétlődik, egyre kisebb hangerővel.

Fontos visszhang paraméterek

Delay time: ez adja meg a visszhang ismétlési idejét jellemzően

millisecundumban vagy zenei értékben (pl. 1/4, 1/8, 1/16, 1/32).

Feedback: a visszacsatolás mértékét adja meg, ahol a kimenetet

visszavezetik a bemenetbe, ezzel egy hurkot képezve.

Dry/wet: a száraz és az effektelt jel hangerő aránya. 0 esetén csak a száraz jel
hallható effekt nélkül, 100 esetén csak a visszhang hallható, míg 50 esetén
fele-fele arányban.

Egy elektronikus zongora sávon alkalmazott visszhang. Látható, hogy a bal és

jobb sáv más-más értéket kapott az ismétlési időre, ennek eredményeként
szélesebb lesz a sztereó hatása az adott hangszernek.
A Ping Pong Delay automatikusan a bal és jobb sávban váltakozva
alkalmazza a visszhangot. Felül a frekvencia sávot tudjuk alkalmazni, ez lesz
az ismétlés alapja, egyben megkönnyíti a mixelést, mert nem a teljes hangot
ismétli, hanem annak csak egy részét a spektrumból. Itt is meg lehet találni
az ismétlési időt, a feedbacket és a dry/wet arányt.

Minél nagyobb a feedback és dry/wet aránya, annál inkább kitölti a mixet,

ami akadály lehet a mixing folyamat során.

A Filter Delay segítségével egy szűrőn át lehet irányítani a visszhangot. A bal,

a jobb, és a közös jelnél minden paramétert külön be tudunk állítani.

Delay tipp

Érdemes a visszhang után tenni egy EQ-t és levágni a mélyeket (pl. 100-200 Hz
körül), így könnyebb mixet kapunk, és nem foglalja el az alsó tartományt.
Zengető (reverb)

A zengető azt a jelenséget utánozza, amit a hangok a térben produkálnak.

Lényegében apró visszhangokról van szó, amiknél a visszapattanás
megtörténik a környezetben.

Zengetők típusai:
• szoba (chamber): a szobában lejátsszák a hangot, majd azt rögzítik
mikrofonnal,
• lemezes (plate): az adott jel egy nagy fémlemezen keresztül megy át,
amit hangszedővel rögzítenek,
• rugós (spring): az adott jel egy mozgó rugón keresztül megy át, amit
egy hangszedő rögzít,
• digitális / algoritmikus (algorithmic): többféle fix paraméter alapján
modellezi a teret,
• digitális / konvolúciós (convolution): egy meglévő felvett anyag alapján
(impulse response) modellezi a teret.

Az Abletonban az alap zengető algoritmikus módon működik.

Algoritmikus alapvető reverb paraméterek

Size: az adott tér nagyságát adja meg szobától (room) kezdve nagy csarnokig
(hall).

Decay time: a lecsengési időt adja meg másodpercben

Dry/wet: az effektezés aránya.

Low cut / high cut: a bejövő jelet vágja, hogy ne avatkozzon bele az adott
részbe az effekt.

Reverb tanács

A zengetőbe beépített vágás után még keletkezhetnek mély frekvenciák a

kimeneti jelben, ezért mindig érdemes egy EQ-t tenni a reverb után, és ismét
vágni a mélyekből. Ez gyakran fordul elő középtartományos hangszerekkel,
például szóló szinti, gitár vagy zongora.

Nagyon kevés reverb alkalmazásával vastagabbá tehetünk szinte bármelyik

hangszert. Beállításra példa: alacsony méret, alacsony lecsengés, alacsony
dry/wet arány. Éppen csak annyi kell belőle, hogy alig hallható vagy érezhető
legyen. Teszteljük fejhallgatóval is az alkalmazott zengetést, és vegyünk
vissza, ha soknak érezzük, ugyanis ezen a módon jobban érzékeljük.
Modulációs effektek (phaser, flanger, chorus)

Ezeket az eszközöket főleg effektszerűen, kreatívan használhatjuk, vagy

vastagíthatjuk vele a hangokat a sztereó térben, megnövelve annak az
érzetét. A használat mennyisége és minősége attól függ, milyen zenei
stílusban dolgozunk, és mi van jelenleg divatban. A hatásuk olyan, mintha
szétcsúszna a hang, illetve megvastagodna sztereóban.

Chorus: ezt akkor kapjuk, amikor az eredeti audio anyagot és egy

hangmagasságot változtatott verziót (pitch shift) összekeverünk és a
módosított jelet LFO-val moduláljuk. A másik két effekttől abban tér el, hogy
a kettő példány között nagyobb a visszhang távolsága, más a visszacsatolás
mértéke, valamint a másolatok száma (több másolat is lehetséges).

Flanger: két jel közül az egyiket mindig elcsúsztatjuk és időben változtatjuk,

ezt comb filternek is nevezik. A késleltetés mértéke 20 ms-nél kisebb.

Phaser: a flanger-hez hasonlóan működik, de eltérő késleltetéssel.

Beállítások

Dry / wet: a száraz és az effektelt sáv aránya, vagyis az effekt erőssége az

eredeti jelhez képest.

Feedback: visszacsatolás mértéke.

Mod. amount: modulációs idő megadása.

Rate: moduláció / LFO gyorsasága.

Torzító (overdrive, distortion, fuzz)

Ősi effekt, amit már az elektronikus zene kialakulása előtt hallottak. Nem
véletlenül, mert gitárpedálok formájában már korán előtérbe kerültek.

Az angol nyelven megkülönböztetett háromfajta torzító effekt

hasonlóképpen működik, de a torzítás erősségének sorrendje: overdrive,
distortion, fuzz (leggyengébbtől legerősebbig).

Az alapműködésük szerint addig erősítik a jelet, amíg a tetejük le nem lesz

csapva, majd ezt a jelet keverik a tiszta jellel, ennek az arányát a dry wet-tel
tudjuk szabályozni.

Beállítások

Drive: torzítás mértéke.

Tone: hangszín beállítása.

Dynamic: magasabb érték esetén az eredeti dinamika jobban van megtartva

(kevésbé nyomja össze).

Dry wet: effektezés mértéke.

A torzítást alkalmazhatjuk olyan módon, hogy extrém hatású torzításból a

dry wet arányt csökkentjük nagyon komolyan, pl. éppen csak 1-5% közé. Így
finom hangolhatjuk a hatását, és megőrizhetjük az eredeti anyag épségét is.
Szaturáció (saturation)

A szaturáció a torzításnak egy gyengébb változata. Okosan használva finom

színezést tudunk vele elérni, valamivel vastagabbá teszi a hangokat.

Többféle formája létezik, amik közül gyakran trafós, szalagos vagy

elektroncsöves szimulációkat részesítenek előnyben. Régen részben emiatt
rögzítették szalagra a zenéket, de manapság már elég drága és körülményes
valódi szalagot használni. Mind a háromnak más jellegű hangja van, a
mixünket más-más színezettel tudja ellátni, érdemes kísérletezni vele.

Sztereó vastagítás (stereo widening)

Mielőtt sztereó vastagító eszközökhöz nyúlnánk, amik könnyen tönkre

tehetik a mixünk fázis értékét. Nézzünk néhány bevált módszert.

Haas-effekt

Ezt úgy érhetjük egy, hogy néhány millisecundummal eltoljuk a bal és jobb
sávot, különböző értékekkel. Például egy mono cin sávra ráteszek egy
Sample Delayt, vagy Simple Delayt (Ableton) és beállítom 4 ms és 16 ms
értékekkel. Vigyázzunk az eltolással, ha túl sokat használunk belőle, akkor
szét fog esni tőle a zenénk.

Sztereó / ellentétes EQ

Adott sávra tegyünk egy EQ-t, majd a bal és jobb sávra állítsunk be eltérő
emeléseket, pl. bal sávra 500 Hz, 1 kHz, 2 kHz +1 dB, jobb sávra, 700 Hz, 1.5
kHz, 3 kHz, +1 dB.
Ellentétes panoráma

Válasszunk ki több hasonlóan szóló, azonos szereppel rendelkező sávot,

például két perkusszív különböző loopot, és állítsuk az egyiket a bal szélre, a
másikat a jobb szélre.

Ellenőrzés

Kevert anyagunkat ellenőrizzük mono-ban, ha szükséges és hiba esetén

módosítsuk a sztereó mixet, majd ismét ellenőrizzük mono-ban. Annyiszor
tegyük ezt meg amennyire szükséges és célszerű, a zenéhez képest.
Fázis (phase)

Képzeljünk magunk elé egy szinusz függvényt, ami az audio sávot jelképezi
egyszerű formában (minden frekvencia egy-egy szinusz görbének felel meg az
audio világban). Ha még egy ilyen szinusz görbét szólaltatunk meg egy
időben, akkor összeadódnak és nagyobb lesz a hangerejük, ha eltolom, vagy
megfordítom, akkor viszont a kettő kioltja egymást.

Ha kisebb mértékben tolom el, akkor torzulás léphet fel az átlagukból.

Ez a probléma effektezésnél és többfajta mikrofonnal felvett hanganyagnál

jöhet elő.

A megoldáshoz csináljuk azt, hogy relatíve sávonként fázist fordítunk vagy

tolunk el, amíg a kívánt hangzást el nem érjük.
Tranziensek (transient)

Az audio világban, az extrém rövid idő alatt bekövetkezett hangerő változást

hívjuk tranziensnek.

A tranziens eszközökkel módosíthatjuk az attack (felfutás) és sustain

(kitartott folyamatos rész) fázisokat az adott sávon.

Gyakran alkalmazzák unalmas dobsávokra, hogy izgalmasabbá tegyék őket,

például lábdob vagy pergődob, vagy cinek esetén.

Kézi vezérlés

Manuálisan is állíthatunk a tranziens dinamikán, például képzeljünk magunk

elé egy dobütemnek a grafikus képét. Ezután minden egyes lábdob és
pergődob előtt, készítsünk egy-egy lekeverést, tehát ezzel halkítva az adott
mikro részt vagy területet. Így a következő egység nagyobb hangsúllyal fog
szólni. Ezt bármilyen hangszerrel eljátszhatjuk az adott részleten belül, pl.
cinekkel vagy kongákkal is.
Mid/side feldolgozás

A hagyományos bal / jobb csatorna helyett dolgozhatunk mid / side, vagyis

közép / szélek üzemmódban. Ebben az esetben a két csatorna által
összeadott és kivont eredményből dolgozhatunk a zene közepén és szélein.

Leggyakrabban hangerő állítást vagy EQ-zást hajtunk végre ebben az

üzemmódban. Ha túl nagy vagy túl kevés a sztereó kép, akkor ezzel
módosíthatunk rajta. Sok esetben, ezzel az eljárással, több kontrollal
rendelkezünk a zenénk felett. Érdemes kísérletezni vele!
Sidechain működés

A sidechain effekteket úgy tudjuk használni, hogy az adott sávra rátesszük az

ezzel bíró eszközt, majd megadjuk a forrásanyagot neki, azután pedig a
forráshoz képest fogja alkalmazni a módosítást. Gyakori használata, hogy a
lábdobot és a basszust összepattintsuk, aminek során a basszus sávra
rátesszük a sidechain kompresszort és forrásnak a lábdobot adjuk meg. A
kompresszort beállíthatjuk durva csillapításra, vagy enyhére is attól függően,
hogy effektként, vagy segédeszközként használjuk. Jobb esetben elérhetünk
1-2 decibeles csillapítást is, és akkor szinte észrevétlen lesz az eredmény.

Ehhez hasonlóan alkalmazhatjuk ezt filterre, reverb-re, stb. A lényeg, hogy

olyan effektet kell találnunk, ami ezt a megoldást támogatja.

A képen az említett basszus sávon lévő sidechain kompresszor működés

közben

Auto filter, éppen sidechain üzemmódban

Automatizálás

Az automatizálás során, az időben változó eseményeket pontosan

rögzíthetjük, és szerkeszthetjük. Például beállíthatjuk, hogy a dal bevezető
szakaszában, folyamatosan emelkedjen a hangerő, míg a zene végén
folyamatosan csökkenjen a hangerő (felkeverés, lekeverés). Vagy azt is
beállíthatjuk, hogy az effektezés hogyan változzon. Szinte bármit
változtathatunk ilyen módon, amit a DAW program enged, az adott belső
vagy külső plugin-ből.

Ezzel nagy szerepe van abban, hogy kiemeljünk vagy háttérbe tegyünk
bizonyos sávokat vagy effektezéseket, annak megfelelően, hogy a dal
szerkezetileg és érzelmileg mit igényel.

Gyakori megoldások automatizálásban:

• hangerő,
• némítás,
• panoráma,
• filter,
• reverb,
• delay,
• EQ.
Vizuális eszközök

A frekvencia spektrum (spectrum analyzer vagy frequency analyzer), ami a

frekvenciák eloszlását mutatja meg 0-20 kHz között köztük az alsó, közép és
magas tartománnyal. Az oszcilloszkóp (oscilloscope), ami az adott zenei
részlet hullámformáját mutatja. Ezeken a műszereken általában be lehet
állítani a ki/be nagyítás mértékét mindkét irányban illetve a megjelenítési
frissítés gyorsaságát, valamint az eszköz pontosságát.

Hangerő

Alapvető eszköz, amivel a hangerő fejezetben már bőven találkozhattunk.

Több szabvány létezik belőle (analóg, digitális, dB, dBu, dBFS, dBV, LUFS,
RMS). Az átlagos hangerő, az RMS, a másik a csúcsérték, a peak. A mixing
során mindkettőt figyelembe kell vennünk a hangerő, az automatizálás és a
dinamika kontrollálás esetében. Például máshogy fogunk keverni két
ugyanolyan csúcsértékű, de eltérő átlagos hangerejű sávot.

Spektrum

Meg tudjuk nézni, akár referencia zene esetén, akár más sávokhoz képest,
vagy önmagában, hogy egy-egy hangszersáv vagy teljes zenénél, adott
időpillanatban milyen frekvenciák milyen erősen szólnak (decibel, dB). Sok
esetben a zenéknek balról jobbra, tehát alacsonytól magas frekvencia
tartományig folyamatosan ereszkedő formája van. Hogy mennyire az az adott
zenétől és stílustól és előadótól függhet. Valamint lehetnek ettől pillanatnyi
eltérések, kiugrások, lyukak. Hogy ez hiba-e vagy sem, azt a fülünkre kell
bízni és összehasonlítani más audio anyagokkal.

Oszcilloszkóp

Három gyakori dolgot tudunk ellenőrizni a hullámforma megtekintésével.

Első a szimmetria. Ha nem szimmetrikus a hullámforma, mondjuk, el van
tolódva felfelé, az alacsony frekvenciás hibát jelez. Ezt HP filterrel vagy low
cut EQ-val tudjuk eltávolítani. Második a tranziensek jelenléte, ami hasonló
az éles formákhoz pl. dobbeütés esetén jellegzetes formákat láthatunk.
Harmadik pedig, hogy mennyire egészséges a dinamikája. Például erősen
limitált jelnél le van csapva a jel teteje, folyamatos „cső” alakja.

Sztereó kép (stereo imaging tool)

Ezzel ellenőrizhetjük a sztereó sáv hangzását, a fázishibákat L/R (bal-jobb)
illetve mid/side (közép-szélső) módban.
Audio formátumok

A digitális hanganyagokat audio fájl formátumokban tároljuk. Három fajtájuk

létezik a tömörítés szerint:
• tömörítetlen: WAV, AIFF,
• veszteségmentesen tömörített: FLAC, Apple Lossless (m4a)
• veszteségesen tömörített: MP3, WMA, Vorbis (ogg).

A tömörítetlen formátumok veszteség nélkül, kvázi tökéletes formában

raktározza el az anyagokat, de a helyfoglalása jelentős lehet (pl. 44.1 kHz és
24 bit, sztereó esetén ez 2116 kbps). A veszteségmentesen tömörített
formátumok hasonlóak az előzőhöz, de kevesebb helyet foglalnak, míg a
veszteségesen tömörített kategória foglalja a három közül a legkevesebb
helyet, de a tömörítés foka jelentős lehet, mégis egy magas minőségű MP3
(megfelelő kódolóval) az esetek nagy részében elfogadható (full sztereó, 192
kbps és felette). MP3 esetén nagyon eltérő lehet a produkált tömörítési
minőség.

A legjobb minőségű ingyenes MP3 tömörítést a LAME encoder készíti.

Érdemes hozzá frontend (kiegészítő) alkalmazást használni, mert
alapesetben parancssoros és bonyolult lehet kezdőknek.

http://lame.sourceforge.net/index.php

http://www.pazera-software.com/products/lame-front-end/

Tipp: alapvetően archiválásra a mesterpéldányból 44.1 kHz 24 bit sztereó

változatú WAV javasolt, ez szabványnak mondható. Filmzenei utómunka
esetében a 48 kHz az elvárt.

A formátumokról bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Audio_file_format

Emberi tényezők a keverés során: érzelmek, hallás, látás

Nem véletlen a címben említett sorrend. A keverési munkálatok során

elsősorban arra törekszünk, hogy a dal (megfelelő) érzelmeket közvetítsen a
hallgatóknak a producer víziójának és stílusának megfelelően. Ha ez rendben
van, akkor következhet a dal javítása, korrektív és kreatív módszerekkel. A
látás ott jön be a képbe, hogy vizuális eszközöket használhatunk, amik
segíthetnek a folyamatban (pl. spektrum, oszcilloszkóp, sztereó tér). Azonban
fontos megjegyezni, hogy elsősorban a fülünkben bízzunk, hiszen ez a
legfontosabb eszközünk.

Az érzelmek közvetítésénél erősen támaszkodhatunk az automatizációra. A

zene főtémájánál, pl. vokál esetében pedig a refrénnél emelhetünk az éneken
1-2 decibelt, vagy picit máshogy formálhatjuk EQ-val, rátehetünk LP, HP
szűrőt, effekteket, ahogyan a dal ezt megkívánja, olyan módon és mértékben.
Mindez csak egy példa volt, konkrét helyzetben érdemes kísérletezni és
konzultálni az ügyféllel illetve zenésztársakkal.
Stílusoktól független keverés

Véleményem szerint érdemes megtanulni több stílust is keverni. Például

egyik nap egy progressive house-t, azután egy jazz nótát, majd harmadik nap
egy metálbanda nagylemezét vagy egy pop balladát, a hétvégén pedig egy
rap számot.

Úgy lehet hatékonyan csinálni ezt, hogy sokféle zenét hallgatunk, és

odafülelünk, hogy melyik hangszer hogyan szól, milyen effekteket és
arányokat használnak az egyes stílusok.

Készíthetünk magunknak egy inspirációs könyvtárat, ahova minden egyes

stílusból berakjuk a kedvenc zenénket, lehetőleg a legjobb minőségben
(legjobb a masterelt wav vagy flac).

A folyamatos gyakorlással elsajátítható ez a képesség is.

Csinálhatunk a gyakorlás során valamilyen rotációt, pl. 1-2 naponta vagy

hetente mixelünk más-más műfajt rendszeresen.
Korrektív és kreatív folyamat

A keverési folyamat során kétfajta munkát végzünk.

A korrektív fázis során a hibákat javítjuk, pl. az egyik gitársáv túl tompa,
emeljük benne EQ-val a magasakat, vagy a dobsáv túl halk, emelünk 2
decibelt rajta, esetleg a vokál sávban túl sok az „c”, „s”, „sz” hang, és rátolunk
egy de-essert.

A kreatív fázis során új dolgot hozunk létre, újabb hangzást, például

rátehetünk a zongora sávra egy kórust, majd egy Ping Pong Delay-t, végül egy
Reverb-et. Esetleg a zengetőt (nagyon kicsi lecsengéssel és dry wet aránnyal)
használjuk vastagításra, EQ és hangerő helyett.

Még egy sima EQ és kompresszor plugin esetében is lehetünk kreatívak, ha

ügyesen használjuk őket.
Referencia zenék használata

Egy jó keveréshez nagy segítséget adhat, ha van egy viszonyítási alap, és

ahhoz képest állítjuk be fülre a dolgokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
egy sávot hozzáadunk a projekthez, amire behúzzuk a referencia zenét.
Ezután lejjebb vesszük a hangerejét, addig, amíg olyan nem lesz, mint a
sajátunk.

A folyamat során oda vissza tudunk kapcsolgatni a teljes mix, és a referencia

zene között, és közben figyeljük, mi történik az egyes tartományokban (mély,
közép, magas), milyen a tónus, mik a hangerő arányok, hogyan van
kihasználva a sztereó tér, milyen az effektezés.

Segédeszközként összehasoníthatjuk vizuális eszközökkel (spektrum,

oszcilloszkóp), és folyamatosan finomíthatjuk a zenénket, amíg nagyjából
megközelíti az adott zenét. Azért csak nagyjából, mert nem egy másolatot
akarunk létrehozni, hanem egy versenyképes hanganyagot.

A referencia zenék kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a célnak megfelelő

legyen (régi, új, stílus egyezzen), valamint az ügyféltől kérhetünk több zenét
is, mondjuk 2-3 darabot, hogy minél jobb képet kapjunk a kívánt hangzáshoz.
Imitáció

Fejlődésünk során a referencia használat előtt és után is jól jöhet ez a

technika, melynek során meghallgatjuk a keverési stílusát kedvenceinknek és
beépítjük azt a leendő zenénkbe.

Tegyük fel magunknak a megfelelő kérdéseket és füleljünk, mi az, amit

hallunk éppen és hogyan lehetne megvalósítani?

• Hogyan szól az a lábdob? Kopogós, tompa, rövid?

• Agyon van torzítva az a gitár?
• Milyen frekvenciáknál van vágva az ének?
• Mennyi kompresszió van a pergődobon?
• A háttér szintin van zengető vagy visszhang?
• Mennyire kell hangosnak lennie a vonósszekciónak?
• A csőharangok baloldalt szólnak?
• A basszusgitár miért van EQ-val emelve 75 Hz-nél?
• Milyen aránya van az angolkürtnek és a franciakürtnek?
• Tényleg a szélére vannak keverve a háttérénekesek?
• Mekkora a zengetésnek a lecsengése?
• Milyen értékű zenei hanghoz van igazítva a szinti visszhangja? Mondjuk
1/16 vagy 1/32?

Ha már biztosak vagyunk a tudásunkban, akkor ezt technikát elhagyhatjuk,

de időnként tanulási céllal visszatérhetünk rá.
Első mixing példa

Stílus: progressive breakbeat. A hangerő és panoráma fejezetben említett

mixet most itt folytatjuk.

Tört dobütem (breaks)

A sztereó törtütemnek nagyon erőteljes alja volt, így levágtam belőle egy
egészséges adagot. Az EQ segítségével 88 Hz-nél 48 decibeles meredekségű
görbével tettem egy low cut-ot. Azért is döntöttem így, mert úgy véltem jobb,
ha a basszus sáv foglalja el a teljes tartományt, míg a lábdob csak 100 Hz
környékén lesz hangsúlyos, lásd később a basszusnál. Ezek után a Limitert
rátettem, hogy megakadályozzam a túlvezérlést. Körülbelül 1 decibel
csillapítást alkalmaz alig észrevehető üzemmódban.
Közép és magas tartományú dobütemek

Kiegészítő szerepet szántam nekik a dobszekciónál. EQ-val 550 Hz-nél

vágtam le 12 decibeles meredekséggel, hogy ne akadjon össze a mély
tartománnyal, annak ellenére is, hogy nincs hallható alja.

Szinti basszus (bass)

A basszus sáv 0 – 2 kHz tartományban elég dominánsan van jelen. Ahogyan a

lábdobot levágtam 88 Hz-nél, hogy hangsúlyos legyen a 100 Hz körüli része,
úgy itt 100 Hz-nél 4 decibelt vágtam, így a kettő kiegészíti egymást.

Beállítottam egy kompresszort is sidechain módban, ahol is a lábdob

lenyomja a basszust. Ezzel is helyet csinálok nekik, hangerő tekintetében.
Végül a basszus lánc végére tettem egy limitert alapbeállításokkal, hogy a
tetejét elkapja, biztonságképpen.

Zongora (piano)

Simple delay-t és reverbet alkalmaztam a zongorán, hogy színezetet és teret

adjak neki, közepes lecsengéssel (decay) és közepes keveréssel (dry wet),
végül EQ-val levágtam 220 Hz-nél egy low cut-tal, hogy a fölös mélyeket
kiszűrjem.
Szőnyeg (pad)

Tettem rá egy nagyobb méretű (size) reverbet, majd egy EQ-t. De az EQ

analyzer-en észrevettem, hogy nincs szükség vágásra, de ott hagytam, ha
mégis kellene később.

Master sáv

Alkalmaztam egy oszcilloszkóp plugint, illetve egy limitert (alapbeállítás,

jelszint erősítés nélkül), hogy elkapjam a kiugró jeleket.
Második mixing példa

Stílus: elektronikus zene. Ebben az esetben a dobot és basszust tesszük össze

sidechain kompresszió nélkül.

Dob

A dob a teljes spektrumot lefedi szinte, ezért ott vágtam benne, ahol a
basszusnál emeltem, ami konkrétan 140 Hz.

140 Hz, -4 dB bell vágás

Basszus

A basszusra egyetlen EQ-t tettem. Először levágtam a szubot, hogy a

lábdobnak legyen ott helye, majd emeltem 140 Hz körül hogy legyen ereje.

90 Hz, -15 dB, low shelf vágás

140 Hz, +5 dB bell emelés
Dob + basszus csoport

Egy limitert tettem alapbeállítással, tehát se nem erősít, se nem csillapít,

egyszerűen megfogja a tetejét a jelnek, ha torzítana.
Harmadik mixing példa

Stílus: house. A három sáv közül a gitár elég hangos volt ezért a
következőképpen alakult a hangerő: dob 0 dB, gitár -8.6 dB, vokál 0 dB. Ezek
közül a gitárt és vokált a két szélére mozgattam (25 bal, 30 jobb). Igyekeztem
egy olyan arányt beállítani a két oldalra, hogy a fület kevésbé terhelje, és
monóban ne szenvedjen kárt a végső anyag.

Dob (beatbox)

A dobsáv alját és tetejét vágtam. Az alját 110 Hz-nél definiáltam, hogy

elkerüljem a szubokat, ennél a zenénél nem volt rá szükség, csak megette a
tartalék hangerőt. A tetejét 9 kHz körül vágtam egy lágyabb filterrel, mert túl
sok volt a zaj és sziszegés benne.

Gitár (guitar)

EQ-val levágtam 220 Hz-nél, hogy a mélyek ne foglaljanak helyet a dobsáv

elől.
Vokál (vox)

Szintén itt is EQ-val levágtam 200 Hz-nél, hogy a mélyek ne foglaljanak helyet
a dobsávhoz képest.

Gitár + vokál csoport

Rátettem egy kevés simple delayt és egy reverbet, hogy egy kis színt adjak a
középtartománynak (dry wet arány 31% és 33%).

Master csatorna

Limiter alapbeállításon van, míg utána tettem egy Utility modult, 0% width
(sztereó vastagság) értékkel, hogy ellenőrizzem monóban.
Negyedik mixing példa

Stílus: punk rock – ska keverék.

Dob csoport: hogy feszesebbé tegyem a sávot kompresszort használtam (4:1,

közepes attack, auto release), megszíneztem Saturator-ral (+8 dB-t gain-t
kapott 25% dry wet arány mellett), EQ-val levágtam a szubokat, végül a lánc
végére egy Limiter került alapbeállításokkal.

Terem mikrofonok: a térérzet növelésére rövid Reverb (900 ms, 50% dry wet)
és EQ Eight-tel 700 Hz-nél a fölös alsó frekvenciák vágása. Panoráma: extrém
balra és extrém jobbra.

Fej fölötti mikrofonok: EQ-val levágtam a tetejét és alját, hogy jobban

belesimuljon a mixbe 800 Hz alatt és 8 kHz fölött. Panoráma: extrém balra és
extrém jobbra.

Basszus csoport: hangerő kezelésre (kontroll) kapott egy sidechain

kompresszort a lábdobra rákötve (2:1, közepes attack, rövid release), EQ-val
levágtam a szubokat és mivel tompa volt, ezért emeltem 224 Hz felett +9
decibellel, végül kapott egy Limitert.

Középtartomány csoport: enyhe kompresszort használtam hangerő

kontrollra (2:1, közepes attack, auto release), kicsi teret adtam neki egy
Reverb egységgel (500 ms, közepes méret, 40% dry wet arány), EQ-val
levágtam 120 Hz-nél és 6.5 kHz-nél). Igény szerint eltávolítottam a benne lévő
egyes hangszersávok alját (torz gitár, szaxofon, trombita) illetve tetejét
(orgona). Panoráma: páronként balra és jobbra változó arányban.

Vokál csoport: Compressor-t használtam, hogy kontroll alatt tartsam a sávot

(2.25:1, közepes attack, auto release), EQ Eight (low cut vágás 150 Hz-nél)

Háttérvokál: hogy megnöveljem a sztereó vastagságát, rátettem egy Chorus

effektet (amount 1.9 ms, rate 1.01 Hz, feedback 5%, dry wet 40%) és egy
Reverbet (decay 700 ms, 33% dry wet) végül levágtam az alját és tetejét EQ-
val (200 Hz és 4.33 kHz).

Férfi és női vokál: erős kompressziót tettem rá, hogy kiegyensúlyozottabb

legyen a dinamika (ratio 10:1, threshold -40 dB, nagy attack, közepes release).
Master csatorna: s(M)exoscope (oszcilloszkóp), Fabfilter Pro Q2 (170 Hz-nél
vágtam a side csatornából), Fabfilter Pro L (hangerőnövelés), Utility (mono
ellenőrzés).

Ebben a sorrendben dolgoztam

0. Előkészületek (átnevezések, színezés, csoportok)
1. Hangerő egyensúly (dobok, basszus, ének, középtartomány), panoráma,
fázis
2. Kompresszor
3. EQ
4. Egy kis Reverb és Saturation használata (terem mikrofonok, fej feletti
mikrofonok, beütőcin)
5. Referencia zene használata Green Day - Nuclear Family (hangerő és mély,
közép, magas tartomány összehasonlítása)
6. Panoráma és hangerő automatizálás
Ötödik mixing példa

Egy rap zenének a vokál csoportját mutatom be ebben a példában. Mindegyik

sáv az eredeti hangerőn szólt.

Acapella: változatlan.

Előszó: változatlan.

Refrén1-3: az első és a harmadik sávot balra és jobbra panorámáztam (50-

50%).

Sorvégek: egy Simple Delay-t használtam a sztereo vastagításhoz (2 ms, és

jobb csatorna 9 ms, dry wet 100%), ezután tettem rá egy Reverbet (közepes
size, maximum stereo, decay 500 ms, dry wet 34%). Levágtam EQ-val a
tetejét, hogy ne legyen annyira éles, emellett az ügyfél jelezte is ezt a kérést
(5.5 kHz-nél vágtam 12 dB meredekségű LP filterrel).

Teljes vokál csoport: dinamika kontrollhoz Glue Compressor-t használtam

(4:1, -20 dB küszöb, közepes attack, közepes release), majd EQ Eight-tel
vágtam 125 Hz-nél, hogy a fölös szubokat eltávolítsam.
Hatodik mixing példa

Stílus: progressive house.

Ennél a példánál először beállítottam a hangerő majd panoráma arányokat.

Következett az EQ (leginkább vágás az alsó tartományból, hogy kitisztítsam
azt a részt) és kompresszor, majd fűszereztem visszhanggal és zengetővel.
Végül picit módosítottam újból a hangerőarányokon. A leírt sorrendben
haladtam a sávokkal.

Lábdob: 0 dB, középen, EQ vágás 35 Hz-nél.

Pergődob: -2 dB, középen, EQ vágás 100 Hz-nél, emelés 5 kHz-nél, +3 dB.

Cin loop1: -4 dB, balra 50.

Cin loop1: -4 dB, jobbra 50.
Shaker csoport: Ping pong delay (23% feedback 33% dry wet), EQ lo cut vágás
1100 Hz-nél.

Shaker loop1: -5 dB, balra 100.

Shaker loop1: -5 dB, jobbra 100.
Shaker csoport: EQ lo cut vágás 900 Hz-nél.

Absztrakt dobloop1: -3 dB, balra 100.

Absztrakt dobloop2: -3 dB, jobbra 100.
Absztrakt csoport: Reverb (kicsi size, maximum stereo, decay 300 ms, dry wet
40%), EQ lo cut vágás 250 Hz-nél.

Basszusgitár: 0 dB, középen EQ high cut vágás 4 kHz-nél. Rátettem egy

sidechain kompresszort a sávra, kb. 1-2 decibeles csillapítással (ratio 2:1,
threshold -15 dB, közepes attack, közepes release).

Vokál: 0 dB, középen.

Háttérvokál1: -5 dB, balra.
Háttérvokál2: -5 dB, jobbra.
Vokálcsoport: Ping Pong Delay (20% feedback, 20% dry wet), majd EQ lo cut
vágás 100 Hz-nél.

Szinti dallam: 0 dB, középen.

Zongora: -3 dB, balra 30.
Vonósok: -3 dB jobbra 30.
Dallamcsoport: Reverb (közepes size, maximum stereo, decay 790 ms, dry
wet 45%), EQ lo cut vágás 100 Hz-nél.

Pitch riser effekt: -3 dB, középen.

Fehérzaj effekt: -3 dB, középen.
Effektcsoport: Simple Delay (feedback 30%, dry wet 45%), EQ lo cut vágás 400
Hz-nél.
CPU erőforrás menedzsment

Gyakori probléma, hogy egy erős számítógép is szaggathat, ha nem tudjuk

optimalizálni az erőforrásokat. Ahhoz, hogy takarékoskodjunk a CPU
fogyasztással, többféle taktika közül választhatunk.

Plugin üzemmód

Nézzük meg milyen minőség (quality) módban használjuk az adott plugint.

Algoritmus szerint például választhatunk low, normal, high és ultra közül. Sok
esetben ultra és high helyett elég a normal is. Ezt úgy állítsuk be, hogy
használjuk a fülünket, és ha megbízhatónak ítéljük meg az adott szintet,
akkor állítsuk be arra. Van olyan eset is amikor oversampling-nek vagy
upsampling-nek nevezik, ekkor magasabb frekvencián történik a belső
előállítás, illetve EQ-nál van minimum illetve linear phase mód is. Hallgassuk
meg és válasszuk azt, amelyik jobban szól.

Plugin választás

Az adott márka és az általuk előállított pluginek esetében jellemző, hogy

mennyi gondot fordítanak az optimalizált CPU fogyasztásra. Dönthetünk úgy,
hogy a nagynevű gyártók helyett kevésbé ismert, de minőségi eszközöket
használunk. Könnyen előfordulhat, hogy jobban optimalizált plugint adnak
ki, hallható veszteség nélkül, összehasonlítva a „nagyokkal”. Szokás szerint
hagyatkozzunk a fülünkre.

Csoportok és send csatornák

Tegyük fel, hogy van 30 sávunk és mindegyikre teszünk egy-egy EQ-t, és úgy
találjuk, hogy a CPU fogyasztás túl nagy. Ekkor megoldás lehet erre az, ha
csoportosítjuk a sávokat és a csoport sávra tesszük az EQ-t. 5 csoport esetén
5 EQ plugin fog kelleni. 30 helyett csak 5 EQ. Nem mindegy. Ezzel 6x kevesebb
erőforrásra lesz szükség. Használjuk a józan eszünket, és a fülünket itt is a
döntéshez. Ugyanilyen módon send csatornákat is használhatunk, amik
hasonlóak a csoportokhoz.
Időmenedzsment

Érdemes odafigyelni az időbeosztásra keverés esetén is. Néhány ötlet.

1. Rövid változat. Az első fél órában készítsd el az alap hangerő és

panoráma arányokat, aztán a második fél órában minden hátralévő
dolgot.
2. Hosszú változat. Az előző módszert kipróbálhatod 2 vagy 3 órával is, ha
az első túl rémisztő lenne.
3. Egyedi változat. Kísérletezz a saját beosztásoddal.
4. Egy valódi helyzetben, külső megbízás esetén mindig lesz határidő, és
ezt alakíthatod úgy is, hogy több időt adsz magadnak, de már a kezdés
utáni nap végére teljesen befejezed tokkal vonóval a kész-terméket.
Esetleg még 1 napod marad (vagy még egy napot hagysz) további
verziókra.
5. Prioritás: készíts magadnak egy listát, amiben az elemeket állítsd
fontossági sorrendbe, és az alapján haladj. Ha túl sok ilyen feladat
lenne, akkor készíts több listát, és a listákat is állítsd sorrendbe.
6. Pomodoro technika: 25 perc munka után 5 perc szünet. 4 fázis után
pedig egy nagyobb 15-20 perces szünet. Eszköz hozzá: Google
keresőben „Pomodoro timer” kulcsszóra keresés.
Együttműködés a mastering hangmérnökkel

Mielőtt elküldjük a hanganyagunkat a mastering mérnöknek, ő meg fogja

mondani, milyen hanganyagot, milyen formátumban fog várni. Igyekezzünk
mindenben megfelelni neki, mert csak így lehet színvonalas produktumot
letenni az asztalra.

A négy legfontosabb dolog, ami elő szokott fordulni:

• master sávon töröljük a pluginek-et, azokat a mastering mérnök fogja
alkalmazni a mastering folyamat során, gyakran szerepel kompresszor
vagy limiter a master sávon, ezeket töröljük a többivel együtt (szalagos
saturáció, zengető, stb.),
• hangerő tartalék meghagyása: az adott zene maximum csúcsértéke -3
dB vagy -5 dB között legyen, az egyes önálló sávok hangerejét is illik
csökkenteni,
• dithering kikapcsolása: ez egy eljárás, amit mastering során
alkalmaznak, tehát hagyjuk ezt is a mérnökre,
• file formátum: rendereléskor állítjuk be, ez leggyakrabban WAV 44.1
kHz 24 bit, esetleg 48 kHz (ritkán ennél nagyobb különleges esetekben).
Mastering - bevezetés

Ha a mixingre a tortaként tekintünk, akkor a mastering pedig a rajta lévő hab,

vagyis a végső 2-5%-át adja az összhangzásnak.

A leggyakrabban bevetett és beállított eszközök ehhez:

• dinamika
• EQ
• hangerő
• sztereó kép.

A mixinggel ellentétben mastering esetén leggyakrabban egy sztereó sávon

dolgozunk és egy effekt láncként valósul meg a fenti négy dolog.
Előfordulhat, hogy többsávos (multitrack vagy stem) masteringről beszélünk,
ekkor több sávon vagy csoporton állítjuk a fentebb nevezett korrigálásokat.

A mixinghez hasonlóan itt is használhatunk referencia zenéket, legalább a

hangerő és az EQ eléréséhez, de persze felhasználhatjuk a dinamikai és
sztereó példákat is belőle a célnak megfelelően.

Mastering – dinamika

Dinamika módosítás során, leggyakrabban maximum 1-2 decibel változást

érdemes kipróbálni a zenei anyagon. Tehát dönthetek úgy, hogy 1-2 decibel
kompresszálást alkalmazok a master sávon az „összetapasztó” („glue”)
hatása miatt.

Érdemes vele kísérletezni, de a mai elektronikus zenék esetében így is elég

kicsi a dinamikai tartomány, és akkor a hangerőhöz még el sem jutottunk, az
egy későbbi fejezetben jön.

Ha úgy véljük, a zene nem igényli a kompresszort, akkor hagyjuk el.

Mastering – EQ

Master EQ beállítás esetén két fázis fontos.

Első „a vastagabb ecsetvonások”, ekkor 3, 4 vagy 5 frekvenciasávra bontjuk a

zenét, pl. mély, közép, magas, és eldöntjük, hogy igényel-e módosítást az
adott területen. Ennél a típusú műveletnél kb. 1-2 decibel módosítás
megengedett, ha ennél nagyobbra van szükség, akkor valószínűleg vissza kell
menni mixing fázisba vagy multi track masteringre kerül sor. Ezt beszéljük
meg az ügyféllel.

Második „a vékonyabb ecsetvonások”, vagyis sebészi („surgical”, „surgical

EQ”) beavatkozás, néhány frekvenciánál. Pl. 400 Hz esetén -1 dB, 7 kHz esetén
+1 dB esetleg 55 Hz esetén -2 dB. Mindez persze példa, ezek akármilyen
kombinációban és frekvenciákban jelentkezhetnek. Minden zene és azok
hiányosságai mások, ehhez kell tudni alkalmazkodni.

A mastering EQ esetén is bármilyen kombinációban tudunk dolgozni, ez

vonatkozik a stereo, a left/right és a mid/side módokra is.

Mastering – sztereó kép

A sztereó kép esetén azt ellenőrizzük, hogy anyagunk mono kompatibilis-e.

Ableton Live esetén, a Utility modulban a width értéket tegyük 0%-ra, ezzel
monóban fog szólni. Ha a zene lényege így is érthető, átjön, akkor helyben
vagyunk. Ha nem, akkor érdemes a mixing fázisban csökkenteni az effektezés
mértékét (stereo delay, stereo eq, modulációs effektek, pl. chorus), ez
általában segít. Szintén érdemes visszavenni a panoráma értékből, pl. ha
valami balra vagy jobbra van 50%-ban, akkor vegyük vissza 20-30%-ra és
teszteljük újból.

Az is lehet, hogy annyira zavaró az anyag sztereó szélessége, hogy elvonja a

figyelmet, és ezért csökkentenünk kell azt, a munkafolyamat során.
Mastering – hangerő, limiter

A master láncban a végső szó a hangerőé, amit limiterrel szoktak elérni.

Azt tudjuk, ha 0 vagy annál nagyobb decibel értékbe kerül a master sáv, akkor
torzítani fog („pirosban vagyunk”). Ezért érdemes 0 alá állítani a kimenet
szintjét (ceiling vagy output). Ezt érdemes olyan -0.2 dB vagy -0.3 dB-re tenni,
hiszen még az mp3 tömörítés is kompresszál valamennyit rajta ezek után, ha
erre sor kerül a wav-ba való renderelés után.

Az input gain-nel szabályozzuk a hangerőt, minél többet teszünk rá, annál

hangosabb lesz a végeredmény.

A gain reduction mondja meg mennyire nyomtuk össze a zenét, minél többet
mutat annál jobban. Itt bajban általában akkor vagyunk, ha folyamatosan
nagy értéket csillapít a limiter pl. konstans 2-6 decibel között.

A lookahead time mondja meg, milyen gyorsan reagál a jelre az eszközünk.

Rövidebb érték esetén nagyobb kompresszió valósul meg, de a torzulás
mértéke is nőni fog.

Minden zene más és más hangerőt visel el, ez függ a benne felhasznált
hangszerektől és azok keverésétől, minél többet adunk rá, egy idő után
torzítani fog a kapott anyag.

Tipp: a megfelelő eredmény eléréséhez, ha halk az eredeti anyag, akkor

emeljük meg a master lánc végén fél decibeles lépésekben a limitert és
hasonlítsuk össze a referenciával.

Limitálásnál kipróbálhatjuk, hogy több állomásban („staging”, „staged

limiting”) emelünk a hangerőn, pl. 3 decibel emelés helyett ráteszünk 3 db
ugyanolyan limitert, de mindegyiken csak 1 decibelt állítunk be. Ez az
eszköztől függően más és más eredményt hozhat.

Ha nem stimmel a normál, egysávos limitálás, teszteljük az anyagot

többsávos limiterrel. Multi band esetén különböző értékekkel tudunk az
egyes sávokon dolgozni. Az is lehet, hogy elég csak a mély és közép sávot
erősíteni.
Kezdőknek azt javaslom eleinte csak a bemeneti és a kimeneti szinttel
foglalkozzanak.
Mastering – effektlánc

Az előző fejezetekben felsorolt sorrendben használhatjuk a mastering láncot,

azaz: dinamika ▶ EQ ▶ sztereó kép ▶ hangerő.

Igény esetén, ezekből kihagyhatók elemek, a sorrend is változhat, de a

legvégén mindig a hangerő áll, azaz a limiter.

Mastering – munkafolyamat

Azaz a „kevesebb több”. A mastering folyamat során igyekezzünk a lehető

legkevesebb módosítást végrehajtani (bármelyik fázisban, EQ, hangerő,
dinamika, sztereo hatás), amennyit a zene éppen csak igényel. Például ha van
egy állandó láncunk, amit minden zenére ráteszünk, ne érezzük szükségét
annak, hogy tenni is kell vele valamit. Ha egy zene önmagában jól szól, akkor
nem kell hozzányúlni. Dönthetünk úgy is, hogy eltávolítjuk az összes plugint
és hagyunk rajta egy limitert, ha csak hangerő emelésre van szükség.

Album masterelése esetén használhatunk több sávot a projektben. Minden

sávra 1-1 komplett zene jut. Sávonként beállíthatjuk az EQ-zást. Majd a
master sávra tehetjük a master limitert. Tehát míg az EQ egyedi a zenéknél
hat, a limiter pl. az közös.

A mastering esetén beállíthatunk egy sablont (template-et), amire előre

betöltjük a kedvenc pluginjeinket. Meló esetén ezzel az alappal tudunk
dolgozni.
Mastering példa

A kompresszorral nagyon finom beállításokkal szűkítettem a dinamikán,

majd EQ-val javítottam a hibákon. A szub tartományból sok volt, ezért oda
tettem egy low cut vágást, majd a mély tartományra adtam +1 dB emelést, a
középtartományból fél decibelt vágtam, majd a magas tartományra egy
shelving emelést tettem, szintén nagyon pici 1 decibeles értékben.

A sztereo tér már zavaróan sok volt, ezért csökkentettem 80%-ra. Végül a
Limiteren adtam +2 dB erősítést, hogy növeljem a hangerőt a többi masterelt
zenéhez képest.

Glue Compressor: ratio 2:1, attack 0.1, release 0.4, threshold -5 dB, makeup
+2 dB.
▼
EQ Eight: 35 Hz low cut vágás, 144 Hz +1 dB emelés, 1 kHz -0.5 dB vágás, 6 kHz
+1 dB shelving emelés. Tipp: ha ennél több kell, menjünk vissza a mixing
fázisba!
▼
Utility: width 80%.
▼
Limiter: +2 dB input emelés, -0.3 dB kimenet.
Hozzáállás és fejlődés

Néhány tipp következik a fejlődésre:

• szakma: rendszeresen gyakorold a keverést, ez lehet napi vagy heti pár
óra,
• közösség: igyekezz találni megbízható embereket, akiknek lehet adni a
véleményére objektív kritika esetén,
• véleménykérés szünet: ne várj magadtól nagyobb fejlődést mixről
mixre, például eldöntheted, hogy minden tízedik vagy huszadik teljes
mixed után dőlsz hátra az adott héten, és kérsz véleményt,
• mikro szünet: ha elfárad a füled, tarts szünetet, mondjuk fél óra séta,
biciklizés az utcán vagy 2 óra edzés a teremben, esetleg egy kávé, tea
szünet,
• makro szünet: tarts szüneteket a gyakorlásban, akár kéthavonta 1
hetet is, kísérletezz, hogy melyik jön be jobban nálad,
• csend szünet: tarts napokat, amikor egyáltalán nem hallgatsz zenét,
• napló: vezesd akár írásban, hangfelvétellel, akár videóban, és írd le
aznap melyik új technikát próbáltad ki, milyen kihívások adódtak,
• biológia + vízió: minden embernek más a hallása és elképzelése arról,
hogyan kéne szólnia egy dalnak, ezt vedd figyelembe a kritika
kérésekor.

A fejlődés lépései
1. tanulás (elmélet)
2. gyakorlás (alkalmazás)
3. fejlődés (idővel)

Az elmélet és gyakorlat kérdésében hagyatkozhatunk a jól ismert 80/20-as

Pareto elv-re, érdemes utána olvasni annak, aki még nem ismeri. Ez alapján
80% gyakorlat és 20% elmélet arányt tartsunk, ha bizonytalanok vagyunk
ebben a kérdésben, aztán később ezen lehet változtatni egyéntől függően.
Művelődjünk! Válogatott zenék meghallgatása több stílusban

Javaslom, hogy váljon szokásunkká, hogy elsődleges zenei stílusunkon

kívülálló zenéket is meghallgassunk, mixing és mastering (esetleg még sound
design) szempontból is.

trance, 128 BPM, 4/4, G-moll

https://www.youtube.com/watch?v=-5MYThh21yY

house, 126 BPM, 4/4, C-moll

https://www.youtube.com/watch?v=9ifzOtsqRmc

techno, 124 BPM, 4/4, D-dúr

https://www.youtube.com/watch?v=eqvPoIrAtfk

drum and bass, 170 BPM, 4/4, A#-moll

https://www.youtube.com/watch?v=AxDNybMjerQ

dubstep, 175 BPM, 4/4, G-moll

https://www.youtube.com/watch?v=Zh3tyVfrLu0

breaks, 130 BPM, 4/4, B-moll (B-minor)

https://www.youtube.com/watch?v=cWRbUUOTSmg

chillout, 115 BPM, 4/4, G#-dúr

https://www.youtube.com/watch?v=f_Wmp5D-u-U

pop, 95 BPM, 4/4, D-dúr

https://www.youtube.com/watch?v=-CmadmM5cOk

pop, 95 BPM, 4/4, G#-dúr

https://www.youtube.com/watch?v=AJtDXIazrMo

metal, 168 BPM, 4/4, C-moll

https://www.youtube.com/watch?v=4H1p4_3aR2Q

jazz (válogatás)
https://www.youtube.com/watch?v=9f6V-QehbU4
klasszikus (válogatás)
https://www.youtube.com/watch?v=JoCv649_wPY

latin (válogatás)
https://www.youtube.com/watch?v=4P7V5yaQnmc

hip hop és rnb (válogatás)

https://www.youtube.com/watch?v=tm3XDC1oJyA

blues (válogatás)
https://www.youtube.com/watch?v=D93PBlwBp8s

Az egyes stílusokról összefoglaló

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenei_st%C3%ADlusok_list%C3%A1ja
További tananyagok

A legjobb és legtöbb tananyag angolul érhető el, akár könyv, videó vagy élő
(személyes) tanfolyam formájában. Könyvek, magazinok és videók
formájában szinte minden ott van a szakmával kapcsolatban. Ha nem tudsz
még angolul, erősen ajánlom, hogy tedd meg, először legalább olvasás
szintjén.

Ingyenes multitrack letöltés (a keverési folyamat gyakorlásához komplett

zenei sávokat szerezhetünk be)

http://www.cambridge-mt.com/ms-mtk.htm

Videók

https://www.youtube.com/channel/UC-y-8VGVtlP8zDnT60dDgkw
https://www.youtube.com/channel/UCno8mYpnGhTA9COSW9sP8gQ
https://www.youtube.com/channel/UCVdU3CMnJ-edC4FeCXK4b3Q
https://www.youtube.com/channel/UCxihtGe18Br6U8RuYCt-hDw
https://www.youtube.com/channel/UC7NGg70ZWNvXc8wHj6kyWMw
https://www.youtube.com/channel/UCPSRc34Vs-Nf_t1l3pS7peg

Könyvek

http://www.amazon.com/Mixing-Secrets-Small-Studio-
Senior/dp/0240815807
http://www.amazon.com/Mixing-Engineers-Handbook-Bobby-
Owsinski/dp/128542087X
https://www.izotope.com/en/community/blog/tips-tutorials/2014/03/new-
free-mixing-guide-now-available/

Nyomtatott és online magazinok

http://www.soundonsound.com/
http://www.musicradar.com/computermusic/
http://www.musicradar.com/futuremusic
http://www.musictech.net/
Weboldal

http://music.tutsplus.com/categories/mixing-mastering

Mixing verseny

https://twitter.com/kvrmixchallenge
Mixing ellenőrzési lista

• Megfelelő érzelmeket közvetít a mix?

• A zenei stílusnak megfelelően szól?
• Hangerőarányok rendben vannak?
• Minden hangszert jól lehet-e hallani?
• Szélessége van-e a mixnek (stereo tér, bal, jobb csatorna)?
• Működik-e mono-ban a mix?
• Van e mélysége a mixnek (reverb, terek, közeli, távoli)?
• A hangerő dinamikatartomány jó lesz?
• Van fázis probléma?
• Fade-in, fade-out megfelelő a zene végén?
• Működik-e a zenénk a studion kívül többféle környezetben? A lényege a
zenének érthető? pl. fejhallgató, fülhallgató, laptop hangszóró, autó
hifi, multimédia hangszóró

Mastering ellenőrzési lista

• Hangerő rendben van, kell-e növelni vagy csökkenteni?

• Hangkép, EQ rendben van-e?
• Dinamika megfelelő?
• Sztereo vastagság jó lesz-e?
• Album esetén számsorrend, fade-in, fade-out, egységes hangzás van-e?
Elérhetőség

adam.burucs@gmail.com
Burucs Ádám

Mixing, mastering
http://www.masteringmixing.hu/
https://www.facebook.com/afmastering

Saját zenék
http://www.adamfiregate.com
https://www.facebook.com/adamfiregate