ÉPÜLETGÉPÉSZET - 1.

ZH

Vízellátás

1. Mit nevezünk szabad és kötött szénsavnak?

Szabad: oldott szénsavgáz; Kötött: oldott karbonát.
2. Milyen hatással vannak a Ca és Mg vegyületek a vízre?
A vízben oldott Ca és Mg vegyületek okozzák a víz keménységét.
3. Mi a BOI5? A vízben oldott élettelen szerves anyagok mennyiségét a lebontásukhoz szükséges oxigénfogyasztással jelölik. A
szerves anyag lebontásához szükséges oxigénfogyasztás, melyet biokémiai oxigénigénynek neveznek.
KOI (Kémiai Oxigén igény): A vízben lévő szerves szennyeződés kémiai lebontásához, oxidációjához szükséges Oxigén
mennyisége.
4. Hogyan határozható meg a víz mennyiségi igénye? Vízigények: kommunális, technológiai, tűz elleni, csőhálózatból
elszivárgó (8-10%).
Meghatározni a létesítmények jellege, beépítési mód, csatornázottság, szolgáltatás, stb. Vízgazdálkodási tervet kell készíteni és
a szükséges friss vízigény mennyiségét és ennek időbeli változását.
5. Milyen minőségi követelmények vannak a különböző felhasználású vizeknél? - Ivóvíz minőségét az MSZ 448-as
szabvány írja le. Hőmérséklet is fontos (7-12°). - Kazántápvíznek gáz és savmentesnek, tisztának és lágynak kell lennie. - Hűtési
célra az agresszív víz nem alkalmas. Az olajtartalom hátrányos és a keménység minél kevesebb. – Jégkészítéshez tiszta,
csiramentes és lehetőleg lágy víz kell. – Melegvíz ellátó berendezésekhez hátrányos az agresszív szénsav. Minél lágyabb és
sószegényebb a víz annál károsabb a vasra. – Építőiparban a betonhoz nem lehet használni savanyú kémhatásúpH>7 nem
lehet agresszív szénsav+olaj+organikus anyag+sok Na vagy Mgklorid+cukor vagy sav. – Kenyérgyárak: teljesen tiszta,
szagtalan víz. – Sörgyártásnál: nem lehet nagymértékű változókeménység+kloridok+nitrátok+vas+mangán mentes. –
Konzervgyártás: tökéletesen tiszta víz lehet. – Cukorgyártás: egészségügyi szempontból csak kifogástalan, ízetlen, szagtalan,
lágy, és kevés oldott sót tartalmazó víz lehet. – Tejüzemek: ivóvíznél is szigorúbbak az elvárások. Baktériummentesnek kell
lennie.
6. Mi a ciszterna és hogyan határozható meg a szükséges térfogata
Ciszternákban tárolják a csapadékvizet. Térfogat:V= Qpont*365*h / he ,ahol Qpont=vízszükséglet; h=csapadékos időszak
csapadékmennyisége; he= évi mértékadó csapadék. Vízgyűjtő terület nagysága
: A=1000*V / k*h ,ahol V=vízgyűjtő térfogata; k=vízgyűjtő terület jellemzője; h=csapadékos időszak csapadékmennyisége
7. Milyen kutakat ismer? Ásott (talajmenti vizeknél); süllyesztett; vert; fúrt vagy cső; csápos; mélyfúrású –kutak.
8. Milyen vízkezelési eljárásokat ismer?
Ivóvízben: - úszó és durva szennyeződések; - üllepíthető lebegő anyagok; - finom lebegő anyagok; - agresszív káros gázok; -
mikroorganizmusok- eltávolítása; - íz és szagmentesítés; - vas és Mg-talanítás.
Ipari vízben: agresszív káros anyagokig u.a. utána lágyítás és sótalanítás.
9. Milyen szivattyúkat ismer? 1. Térfogatkiszorítású szivattyú: - dugattyús; - szárny; - fogaskerék; - membrán; - csavar -
szivattyúk
2. Körforgószivattyú (örvényszivattyú): - járókerék kialakítása szerint: radiális, félaxiális, axiális- szivattyú; - járókerék száma
szerint: csigaházas, turbina, turbó- szivattyú; - tengely helyzete szerint: vízszintes, függőleges szivattyú; Búvárszivattyú
3. Különleges szivattyú: - vízsugárszivattyú; - mamut szivattyú;
10. Hogyan működik a vízsugár szivattyú?
A nagy sebességgel áramló víz energiáját használják fel. A térszínen működő szivattyú a felemelt víz egy részét visszanyomja a
depressziós vízszint alatt kb. 1m-re süllyesztett vízsugárszivattyúhoz. Ez a szivattyú kb. 75m leszívott vízszintmélységig
alkalmas.
11. Hogyan működik a mamut szivattyú? Sűrített levegő segítségével emeli a vizet. Légsűrítő a kút mélységének és a
szállított víz mennyiségének megfelelő nyomású levegőt vékonyabb csövön keresztül a víz alatt elhelyezett keverőfejbe
nyomja. A keverőfej a nagyobb átmérőjű felszálló csőhöz csatlakozik amely alul nyitott, így normál állapotban a benne lévő
víz azonos szinten van a kút vízszintjével. A keverőből áramló levegő keveredik a vízzel és légbuborékok formájában felfelé
törekszik. A levegővel keveredett víz fajsúlya kisebb mint a csövet körülvevőé, a hidrosztatikai egyensúly megbomlik, a
könnyebb fajsúlyú levegő-víz keverék a csőben felemelkedik és a felső nyíláson kiömlik.
12. Milyen víztározókat ismer?
Tárolómedencék, víztornyok, padlástartályok és hidrofor tartályok.
13. Milyen szerelvényeket ismer?
Tolózárak; Csapok; Szelepek (áteresztő, visszacsapó, kifolyó, úszógolyós, légbeszívó, nyomáscsökkentő, tartalékszelep);
14. Milyen tűzvédelmi berendezéseket ismer?
Tűzcsapok(föld alatti, föld feletti, fali tűzcsapok); Tömlők; Csatlakozók; Önműködő zuhanyberendezések.
15. Hogyan határozható meg a víztárolók térfogata? 1. A vízfogyasztás napi eloszlása alapján meg lehet rajzolni az összesítő
integrál görbét
2. Az integrál görbe mellé be kell rajzolni a víztermelés vonalát is.
3. A vízfogyasztás és a víztermelés vonala közötti legnagyobb függőleges távolságok összege adja a minimális tároló térfogatot.
A gyűjtő medencék térfogatát így kell meghatározni csak a napi helyett évi-t kell nézni és a reálisan várható csapadék görbéje.
Hidrofor tartály térfogata: V= 2,4*Vmax / i*(1-α)
16. Hogyan számítható a vízcsőhálózat csőátmérője?
d= 20*gyök alatt 10*Vmax / π*v ,ahol Vmax=cső maximális terelése (dm3 /s); v= javasolt vízsebesség.
17. Milyen szempontokat kell szem előtt tartani a vízellátó rendszer munkáinál? A víz sűrűsége 4fokon és 0,1MPa-on a
legnagyobb.
Kinematikai viszkozitás (ν): ν=ξ/ρ ,ahol ξ- abszolút viszkozitás; ρ- sűrűség.
Víz fajhője: az a hőmennyiség, mely valamely anyag 1kg tömegének 1K-el való felmelegítéséhez szükséges.
pH érték meghatározása: pH = tg 1/10-7 Ha < 7 oldat savas, ha = 7semleges, ha >7lúgos
Szívó-töltő tartály méretezése

10
Elméleti térfogat: Ve  * Vk l 
10  hsz

Szívó tartály térfogata: Vsz = 2,5 * Ve

Töltő tartály térfogata:

Vt = 4 * Ve

Melegvíz ellátás

18. A melegvíz ellátó berendezéseket hogyan osztályozzák?

Víz melegítésére felhasznált energiahordozó alapján: - széntüzelésű; - olajtüzelésű; - gáztüzelésű; - villamos vízmelegítőket; -
közvetítőközeggel fűtött vízmelegítők;
Vízmelegítő lehet: - Nyitott (víz atmoszférikus nyomása); - Zárt (hálózati nyomás): tároló, átfolyó rendszerű; - Helyi; -
Központi;
19. Milyen helyi vízmelegítőket ismer? 1-2 fogyasztó melegvíz ellátását biztosítja. Lehet: - Fa; - Olaj; - Gáz- tüzelésű;
20. A gázüzemű helyi vízmelegítőknek milyen fajtái vannak?
Átfolyó rendszerűek. Lehet: - Vízhiánybiztosítós; - Automata vízmelegítők (több fogyasztó is használhatja 1szerre);
21. Milyen biztonsági és szabályzó szervei vannak a villamos vízmelegítőnek? Tároló rendszerűek. Szabadkifolyásúnál:
elzáró csap nem lehet! Hőmérséklet szabályzó; Nagynyomású: hőmérséklet szabályzó,
m 
3
h
kombinált szelep, visszacsapó szelep. Q 
s m
ab v  v  v  t 
v    
v
22. Milyen részei vannak a központi n
Am   s 
2 melegvíz ellátó rendszernek?
2 fő része: 1. Melegvíz termelő berendezés: önálló hőfejlesztővel vagy közvetítő közeggel biztosítják a fűtést. 2.
Csőhálózat.
Változatok: - Bojler; - Hőcserélő melegvíztárolók;
23. Hogyan határozza meg a melegvíz igény hőszükségletét?
Melegvíztermelő és tároló méreteit kell meghatározni. 1. Hőszükséglet:
Q= c*m*(tm-th) ,ahol c=víz fajhője; m=melegítendő víz tömege; tm=szükséges melegvíz hőmérséklete; th=hidegvíz
hőmérséklete (télen 5°, nyáron 10°); 2. Óránkénti hőszükséglet: g=Q/e ,ahol e=előfűtés ideje; 3. Hőcserélő térfogata: V=e* q /
c* (tm-th) (dm3)
24. Milyen célt szolgál a keringtető rendszer?
Célja: A hőtermelő és fogyasztó közötti nagy távolság miatt kell építeni. Felépítése: Melegvízcső mellett egy keringtető
vezetéket építünk. Módja: Gravítációsan vagy szivattyúval.

Csatornázás

25.Milyen szennyvizeket különböztetnek meg?

Származásuk szerint: házi, tömény szennyvíz.: pl konyha,mosdó,WC,lefolyó vize tulaj: szervesanyagtartalom és semleges
kémhatás,egészségügyi szempontból veszélyes, káros baktériumtartalom, mennyiségét jellemzi a közművesítés foka ipari
szennyvíz: gyártási folyamatból levezetett és ipari helyiségek tisztítására használt vizek, csapadékvíz: helyi körülmény fv.-e a
minősége,pl iszap,szemét,olajat visza talajba ezrét el kell vezetni csatornában. egyéb szennyvíz.:pl. hígtrágya
26.Milyen csatornarendszereket ismer? (a szennyvízelvezetés rendszere) kialakításában a nyelők helyzete és a befogadó
elhelyezkedése a meghatározó. Részei: ágvezeték, függ. ejtővezeték, alapvezeték. Elválasztó csatornahálózatba mennek az
azonos tulajdonságú szennyvizek, a közműcsatorna és az épületen belüli csatornák, ide tartoznak a csapadékvizet nem szabad
beleengedni! Egyesített csatornahálózat: különböző szennyvizek egy csatornában vezetjük : ilyen a közmű csatorna,ha a
szennyvíz belemegy, csapadékvíz csatorna, ha költséges máshogy kivitelezni
27.Milyen víznyelőket ismer? (szennyvíz összegyűjtésére és tárolás nélküli levezésre szolgál) csat.vezetékekkel elzárható
összeköttetésük nincs. Csatornatönk vagy padlóösszefolyó: műhely,istálló,udvar,kazánház vizének összegyűjtésére alkalmas.
(födém csak ólom,PVC lemezfogattal, és közé szigetelés) Csatornarács: nagy vízelnyelőképesség, ezért utak csarnok,udvar
szenny- és csapadékvíz levezetésére alkalmas(öntöttvas). Vizelde, Wc 3 típus: felsőöblítésű (Panama) csésze,alsó -//-,
leszívócsésze, Falikút,ívókút(büzelzáróval)
28.Milyen szifonokat ismer? (a szifon az egy bűzelzáró) ami a csatornagáz visszaáramlását akadályozza meg. Szabály: a
bűzelzáró átfolyó mérete nem lehet szűkebb,mint a csatlakozó ágvezeték legkisebb belső átmérője. Legegyszerűbb az S szifon,
buraszifon (konyha fürdőszoba) sárgarézből és műanyagból, Szuez és La Mance szifon (padlóösszefolyós bűzelzárók),( benzin
és olajfogók vannak bennük Rex benzinfogó)
29.Minek alapján történik a csatornaanyagok megválasztása? Szennyvíz fizikai és kémiai tulajdonságai
szerint,hőmérséklet (hőtágulás miatt)
30.Milyen csatornaanyagokat ismer? Épületen belül leggyakrabban, ólom,PVC,PE anyagú lefolyó csövek, Ágvezetéknél
acél és azbesztcement cső, épületen kívül: betoncső, legellenállóbb a kőanyag csatorna (mindenhol jó), csapadékvíz gyűjtés és
levezetés: horgany-ereszcsatorna
31.A szennyvízátemelésre milyen szivattyúk használhatók? Kézi hajtású membrán vagy szárnyszivattyú,, nagyobb
mennyiségnél gépi meghajtású örvényszivattyúk v. pneumatikus berendezés,iszapos szennyvíznél iszapfogó a szivattyú
előtt, darabos szennyvíznél aprító szivattyú, nyomóoldalon mindenhol tolózáe v. visszacsapó szelep,
32.Hogyan határozható meg az elvezetendő szennyvíz mennyisége? Vizelnyelők vízlebocsátása dm^3/s-ben, terhelési egység
az ½ ’’ –os átmérőjű falikút vizlebocsátása, Q=0,33* e [dm^3/s] k –egyidejűség tényező e- terhelési egységek
33.Mire szolgál a szellőzőcső, és hogyan kell beépíteni a csatornarendszerbe? Az ejtőcsövek legmagasabb pontján
csatlakoztatják a szellőzőcsövet, ami a lefolyó szennyvíz által létrehozott szívást akadályozza meg, átmérője az ejtőcső felső
szakaszának átmérőjével azonos, vagy tetőhéjazat fölé 50 cm-rel kell kivezetni, vagy az oldalfalba nyíló szellőzőnyílással kell a
külső légtérrel összekötni
34.Mi a töltési fok? A csatornában pillanatnyilag levő szennyvízmagasság és a csatornaszelvény magasságának hányadosa.
35.Hogyan függ a sebesség a töltési foktól? Kör és tojásszelvény(diagramm 68.o) 0,6-08 között érdemes a töltési fokot
felvenni
36.Mitől függ a csatornában áramló szennyvíz sebessége? A csatorna lejtésétől, hidraulikai sugártól(nedvesített kerület és az
áramlási keresztmetszet hányadosa), csatornafelület érdességi tényezőjétől,
37.Mekkora lehet a legnagyobb a szennyvízsebesség alapcsatornában? 3m/s ha nagy a lejtés bukóaknákkal kell
biztosítani a sebességkorlát betartását (0,7 m/s a minimum)

Víz és Szennyvíztisztítás

38,Hogyan osztályozhatók a víz és szennyvíztisztítási technológiák? Szennyvíztisztításnál általában a nagymennyiségű

szervesanyag , míg víztisztításnál az oldott anyag kivonása a cél, elsődleges /mech./tisztítás(homokfogás,centrifugálás,
semlegesítés) másodlagos /biológiai/ tisztítás (csepegtetőtestes rendszer, eleveniszapo rsz,anaerob rohasztás, mikroszűrés)
harmadlagos /fiziko-kémiai/tisztítás (ioncsere,aktív szénadszorpció,kémiai oxidáció,)
39,Mi a szűrés és milyen szűrőberendezéseket ismer? A szűrés az uszadékot tartalmazó víz szétválasztása szilárd fázisú
anyagra és vízre. Szűrés rácson ,vízben lebegő , uszó nagy méretű szennyeződéseket , szűrés szitán kisebb uszadék,(
közönséges-mikro –álló-mozgó-iv-sík-szalg-dob-vibrációs szitaszűrők)szűrés szöveten ( szöveten lerakodó szilárd részcskékből
létrejött kapilláris szűr) vákuum dobszűrő, szűrőprés, homokszűrő, lassú szűrő, gyorsszűrő,
40,A homokszűrésnek milyen módjait ismeri? Lebegő szennyeződéseket távolítunk el,olyan helyen ahol a tisztítást előzőleg
már elkezdték, pl : ülepítés és derítés után,homokfogás után.. a homokszemcséken körülvezetett tisztítandó vízből a
szennyezőanyag 3 fázisban válik el: 1,fizikai folyamat (befogás,ülepítő hatás),2,(fizikai-kémiai-elektrosztatikai)3, szennyeződés
leválása a szemcsékről 2 nagy csoport lassú,gyorsszűrés
41,Hol alkalmazzák a gyorsszűrőket?2 csoport : gravitációs,vagy nyitott és nyomás alatti,vagy zárt gyorsszűrők. Általában
függőleges helyzetű hengeres,domborított fenekű tartályból, szűrőlapbót é szűrőanyagból áll.
42,Hogyan megy végbe a nem pelyhesedő anyagok ülepedése? Az anyag gravitáció hatására az ülepítő medence alja felé
halad,sem méretüket,sem alakjukat nem változtatják, ha nyugalomban van akkor a benne levő szemcsére ható erő , a szemcse
súlya,felhajtó erő és közegellenállás,eléri a határsebességet,akkor a sebesség Stokes összefüggéssel számolható.
43,Milyen homokfogókat ismer? Célja: mozgó gépészeti berendezések védelme, lerakodás megakadályozása,
ülepítő,derítőberendezeés terhelésének csökkentése, átfolyás írányát tekintve 2 féle: vízszintes, függőleges átfolyású
homokfogó, még van zárt nyomás alatti homokfogó, függőleges lehet: Blunz-féle,Esseni,Stengel,körámlású,forgólapátos,
légbefúvásos Vh l h homokfogó.
b  Vh * t  * h * t tt  
V vv vü
44. Homokfogó képletek:
vf = vü ≈ 0,3 [m/s] A = a * h
45,Milyen ülepítőberendezéseket ismer? Ahol a szemcsék leülepítés a cél, friss vizű ülepítési medencéknek nevezzük,
vannak még tisztítóberendezések,ahol rothasztás,iszaptározás is végbemegy ezek az oldómedencék,vízszintes átfolyású
ülepítési medencék,egyszintes ülepítőmedence,kétszíntes ülepítők,függőleges átfolyású ülepítők,homokfogók
46,Milyen oldómedencéket ismer?kis mennyiségű szennyvizek önálló tisztitóberendezéseként használják,az iszap anaerob
bomlása is elkezdődik,1-2-és háromkamrás kivitel,kör vagy téglalap keresztmetszettel,vízzáró falazattal,teljesen
zártan,vasbeton födémmel és jól záró aknafedéllel készülnek.
47,Milyen folyamatok játszódnak le a centrifugálásnál?Az ülepítés egy sajátos módja, a tisztítandó vízben levő szemcsés
vagy pelyhesedő anyag ülepítése centrifugális térben megy végbe,2 nagy csoport: hidrociklonok, centrifugák,. A hidrociklonban
a tisztítandó vízből a centrifugális,súrlódási és nehézségi erő hatására válik ki a szilárd részecske. A centrifugáknál a részecskék
a centrifugális erő hatására válnak le.
48,Mi a flotálás? A víznél kisebb sűrűségű anyagok kiválasztását biztosítjuk vele, pl. olaj-zsír-benzincseppek, vmint kolloid
jellegű részecskék sűrűségkülönbség hatására szétválnak, és a felszínre úsznak. A sebesség növelésére levegőztetés
légbefúvással, vákuumos kezeléssel
49.Mit tud a benzinfogókról?a benzinféleségeket a robbanásveszélyen túl újrafelhasználás céljából is leválasztják, a
benzinfogók tűz és robbanásveszélyesek,ezért a be és kivezetéseket vízzáron kell megoldani,összegyűjtés és eltávolítás
aknarekesszel,más építményektől kellő távolságra kell elhelyezni a benzinfogókat.Anyaga tégla,beton,vasbeton,öntöttvas.
50,Hogyan néznek ki a zsírfogók?hossz-szélességaránya 2:1,dugulás megakadályozására szolgál,hosszát 2,5m/s emelkedési
sebesség figyelembevételével választjuk meg,mérete légbefúvóval csökkenthető. Főbb részei. Tisztító.akna,terelő
vaslemez,pillér téglafal,szellőző nyílás
51,Hogyan történik az oldott gázok eltávolítása?mechanikai eljárással –gázeltávolítás, a tisztítandó vizet cseppekre
bontják:cseppek és levegő között létrejön a gázkiválás. Elsősorban széndioxid,hidrogénszulfid,metán,ammónia eltávolítása a
feladat.legelterjedtebb módszer: csörgedeztetés,permetezés,fecskendezés,turbinás levegőztetés,légbefúvás
52,Milyen kémiai tisztítási eljárásokat ismer? Akkor ha csak kémiai utón tisztítható,mérgező anyagot
tartalmaz,fertőzött…semlegesítés,ciántalanítás(mezőgazdaságban) víztisztításnál:
savtalanítás,vastalanítás,mangántalanítás,csírátlanítás,vízlágyítás
53,Hogyan történik a szennyvizek csírátlanítása?a vízben élő mikroorganizmusok elpusztítását nevezzük csírátlanításnak.
Egyes fertőtlenítőanyagoknak a bekeverésével, vagy baktériumölő besugárzással tudunk fertőtleníteni a csírátlanítással.:
klórozás,ozonizálás,besugárzás ibolyántúli sugarakkal.
54,Hogyan történik a szennyvizek semlegesítése? A tisztítandó víz pH-értékének %-ra való beállítását értjük,elsősorban
szennyvizek tisztításánál. Csatornahálózatba 6,5-10, felszíni vízbe 6,5-8,5 határok között lehet csak szennyvizet beleereszteni.a
semlegesítést a szennyvízforrás közvetlen közelében célszerű beiktatni. történhet: mészkőágyas,mésztejes,savadagolású
semlegesítővel. az eljárás után kb.20-30 perces ülepedési idővel utóülepítőt kell beépíteni a keletkező iszap eltávolítására
55. Hogyan savtalanítják a nyersvizet?
Kémiai savtalanítás. Márványzárulékos szűrés: Csak vas és szilikátmentes márvány. A szűrőn átfolyó vízben feloldódó
márvány leköti a víz szabad szénsavtartalmát.
56. Hogyan végzik az ivóvíz vas és mangántalanítását?
Vas: gyengén lúgos vagy semleges pH értékű vízből légoxidációval ki lehet választani. – Mangán: Lúgos vízben, intenzív
oxidáció után, speciális katalizáló hatású szűrűvel lehet eltávolítani.
57. Milyen eljárásokat ismer vizek csírátlanítására?
Vizekben élő mikroorganizmusok eltávolítása. Lehet: - Klórozás; - Ózonizálás; - Besugárzás ibolyántúli sugarakkal;
58. Milyen vízlágyítási eljárásokat ismer?
A víz keménységét okozó Ca és Mg vegyületek megbontását és eltávolítását célozzák. Lehet: - Termikus (forralás,
elgőzölögtetés); - Kémiai (leválasztásos, ioncserélős);
59. Milyen biológiai tisztítási eljárásokat ismer?
Ha a szennyvíz a mechanikai tisztítás után még nem vezethető be a befogadóba, akkor kell. Mikroorganizmusok irányított
tisztítása. - Aerob mikroorganizmusok: oxigént igényelnek a lebontáshoz; - Anaerob mikroorganizmusok: nem igényelnek
oxigént a lebontáshoz. Biológiai tisztítóberendezések: - stabilizációs tavak; - csepegtető testes berendezések; - eleveniszapos
berendezések és levegőztető tavak.
60. Feszített tükrű kút. Víz felszíne magasabban van mint a vízzáró réteg. Ha víz nyugalmi szintje a felszín alatt van akkor
pozitív kút, ha alatta akkor negatív kútról beszélünk
61. Missenard féle gömb hőmérő: