Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.

Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

Bizonyára sokakban kérdéseket vet fel, hogy ma én állok itt.

Szerettünk volna nagy nevű kollégákat magunk előtt látni,
hallani. De ez idén nem tudott megvalósulni. Végül Ivaskó Ilona
azt adta nekünk régiós útravalóként a 100 és a 30 év kapcsán is,
én pedig szeretném továbbadni egész ország szinten, hogy
szükség lenne a régóta gyakorlatban lévő óvónőkre, akik
tapasztalataikat, tudásukat megosztják velünk, egymással, a
világgal. Ez egy biztatás mindenkinek és egyúttal jószándékot
kérek mindenkitől, aki most meghallgat engem.

Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

„Az emlékezet mögött: a múlandó

Az akarat előtt: az örökkévaló
Kettő között: az ember életének időbeli lefolyása.”
(Rudolf Steiner: Az antropozófia összefoglalása 21 év távlatából,
GA234)
Szeretnék a 100 évvel ezelőtti első Waldorf tanároknak tartott
előadássorozattal kezdeni, hiszen a mostani találkozónkban
nagy hangsúlyt fektettünk erre az ünnepi pillanatra. Feladatunk,
hogy felfedezzük a pedagógiában rejlő örök és átalakulásra váró
folyamatok kohézióját, mert ez teszi élővé a nevelésünket és az
életünket.
„Azt mondhatjuk, ha a valósághoz akarunk közeledni,
különösen az emberi természet valóságához, akkor
tisztában kell lennünk azzal, hogy mindenféle tagolást
egy egységen belül végzünk; ha csak az absztrakt
egységekkel foglalkoznánk, akkor egyáltalán nem
ismernénk meg semmit. Ha sohasem tagolnánk, akkor
a világ mindig meghatározatlan maradna, ahogy a
1
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

sötétben minden macska fekete. Ezért azok az

emberek, akik mindent absztrakt egységekben akarnak
megragadni, szürkeségben szürkének látják a világot.
Ha pedig csak tagolnánk, csak szétválasztanánk,
mindent elkülönítenénk, akkor sohasem jutnánk
valódi megismeréshez, hiszen akkor csupán eltérő
dolgokat ragadnánk meg, és elmaradna a
megismerés.” (Általános embertan…, 151-152.o.)

Ha az egyes ember fejlődését vesszük alapul, akkor egy folyton

változó, mindig mozgásban lévő lényt kell elképzelnünk.
Tudjuk, a születésünk is egy folyamat része, a szellemnek egy
formát öltő tanulási szakasza.
A Waldorf pedagógiában mi óvodapedagógusok leginkább az
első 7 éves szakaszra koncentrálunk, hiszen a gyermek
inkarnálódásának nyomon követői, segítői vagyunk.
Mindemellett zajlik egy másik folyamat is, a mi felnőtt lényünk,
énünk fejlődése.
Különleges dolog tulajdonképpen mindez. Amikor egy óvodai
környezetbe lép egy család, azt várja, hogy legyünk aktív
részesei a gyermekük nevelésének. Adjunk támaszt, teret az
egyéniségének kibontakozására.
Hogyan tehetjük ezt tisztán és őszintén, hiszen kevesen vannak
közöttünk olyan szépkorúak, akik a jelen inkarnációnak már az
életútgörbe vége felé közelednek, azaz már minden szinten
kifejlesztették magukban az énjük által a fizikai testüktől
kezdődően a tudati lélekig, azaz a testi valójától a lelkin át a
szellemi valójáig önmagukat. Mire ez lezajlik, talán még a
kegyelem korába is léphet az ember, de azután következik az
exkarnáció. Pedig időben és fejlődési lehetőségben ekkor /63 év
után/ nevezhetjük a földi embert olyan embernek, aki a földi
létében elérte a kiteljesedést. Persze ez a legideálisabb folyamat,

2
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

amit itt felvázoltam a fejlődésben. S ebből a szempontból az

idősnek lenne leginkább jogosultsága a kisgyermekekkel élni.
Mégis, mi ad lehetőséget, hogy nevelőkké váljunk?
1. a gyermekek iránti figyelem és szeretet
2. a fejlődés vágya, amit hordozunk magunkban
3. a megértés képessége
4. a jobbító szándék
5. s mindenki sorolhatna ezekhez még jónéhányat.

Hogyan is épül fel az ember?

• Születési test meghatározottsága, korlátja,
rugalmassága /ebben benne van az előző inkarnációink
lénytagjaiból maradt szellemi eszenciája, a genetikai
meghatározottság és a fizikai körülmény, amely a születés
körül körbevette az érkező lelket/
• 5 érzékszerv a születéssel
➢ szem a látás érzékszerve,
➢ a bőr a tapintásé,
➢ a fül a hallásé,
➢ az orr a szaglásé,
➢ a nyelv az ízlelésé.
Négy a fejhez kötődik, csak a bőr terjed ki az egész testre.
Mind a világ befogadását mutatják, mintegy egyirányban,
azaz mi az, ami a világból az ember felé árad, a bőr pedig,
hogy a világban megőrizzük EgyÉniségünket. A tizenkét
érzékben megtalálhatóak ezek az érzékek és szerveik, de
funkciójuk sokkal tágabb az antropozófia szemszögéből, mint
azt a tudomány ma képviseli. A hatodik érzékkel is elkezdtek
foglalkozni, amit nem szervhez kötnek, inkább megérzésként
aposztrofálják.

3
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

• 12 érzék, az első 3 hét éves szakaszban fejlődnek az

érzékelőtestek, a fizikai-, éter- és asztráltest. Az
érzékelőtest tehát nem azonos az asztráltesttel, 21 éves korra
megszületünk hármas testi szinten (0-7, 7-14, 14-21év)
• a hét életfolyamat, melyeknek minden érzék esetén meg
kell jelenniük
I. légzés
II. melegedés
III. táplálkozás
IV. kiválasztás
V. fenntartás
VI. növekedés
VII. szaporodás
Külsődlegesen olyan, mintha az étel útja és a légzés folyamata
lenne ez. Valójában azonban a világ bárminő befogadása,
megértése, a vele való viszony tisztázása, a számomra szükséges
felvétele és a mire nincs szükségem, annak elengedése. Végül
pedig ezen folyamat által változás az ember lényében és a
gyakorlás, ismétlés, újrateremtés.
• A temperamentum a világ és tér kapcsolatát mutatja. Az
első 7 év után a világhoz való hozzáállást fejezi ki a
temperamentum.
• énünk által kidolgozott lelki minőségeink: érző,
értelmi, tudati lélek a 4-6 hetesben, itt az én, mint a lélek
magva. Másként a lelki fejlődés 3x7-es időszaka. Megszületik
a végére a lélek teljessége az én által (21-28, 28-35, 35-42 év)
Jung azt mondta, hogy az élet negyven éves kortól
indul. Előtte csak anyaggyűjtést végzünk. Ez bizonyos
értelemben igaz, bár 42. év környékén már testi szinten az
anyag átalakulása inkább lebomló folyamatként jelentkezik,
semmint építőként. S ahogy növekedik a szellem, úgy sorvad a
test.

4
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

• az énünk által kidolgozott szellemi lényünk változásai

a 7-9-es hetesben (az én individuális fejlődése): szellemén,
mint átalakult asztráltest, életszellem, mint átalakult élettest,
szellemember, mint átalakult fizikai test, szellemi fejlődésünk
időszaka (42-49, 49-56, 56-63)
• Mindezekhez még kapcsolódnak a holdcsomópontjaink
átalakító, lendületet adó időszakai, amelyek többször
megjelennek az élet során: 18 év, 7 hó, 9 nap/ 37 év 2 hó 12
nap/ 55 év 9 hó 21 nap/ 74 év 4 hó 30 nap (nem napra
pontosan, inkább időszakként lehet rátekinteni az adott
életkor körül)

Az antropozófiában használt teljes ember

tagozódása, fejlődése:
1. fizikai test - alsó 4 érzék az akarati érzékek: az érzékek
mozgás által fejlődnek ki (tapintóérzék, életérzék, saját
mozgás érzék, egyensúlyérzék) „az akarati működés hatja
át…ezért az ember átalussza ezeket az érzékeket, mert ugye az
akaratában alszik” (R.S. Ált.embertan, 158.o.)
2. étertest - középső négy érzék az érzőérzékek: (szaglás,
ízlelés, hőérzékelés, látás)
3. asztráltest - felső négy érzék, a megismerő érzékek:
hallás, szóérzék, gondolat- vagy fogalomérzék és az énérzék
„megismerő érzékek, mert a bennük rejlő akarat nem más,
mint az alvó akarat, a valóban alvó akarat, amely
megnyilvánulásaiban együtt vibrál a megismerő működéssel.”
(R.S. Ált.embertan, 161-162.o.)

„A tizenkét érzék által alkotórészeikre bomlanak a dolgok, s

az embernek abba a helyzetbe kell kerülnie, hogy az
alkotórészekből ismét összerakja magának a dolgokat. Ezáltal
részt vesz a dolgok belső életében.”… „Így él az ember „én”-
szférájában akarat, érzés és megismerés, amelyek aztán élnek
az ébrenlét, illetve az alvás nyújtotta segítséggel.” (R.S.
5
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

Ált.embertan, 161-162.o.) Az emberben egy-egy akaró, érző,

gondolkodó lény lakik, akik megnyilvánulni próbálnak és az
élet következő szakaszaiban már az én erősebb áthatásától
átalakulnak.

4. 21 év az én születése
kezdetét veszi a három hetesben az érzőlélek, az értelmi- vagy
kedélylélek és a tudatilélek kialakulása.
1) Az érzőlélek kialakításán dolgozik az én 21-28-
ig. Ehhez segítő lelki minőség a szimpátia, antipátia.
2) Az értelmi vagy kedélylélek kialakításán
dolgozik 28-35-ig. Itt az objektivitás jelenik meg. Mert az
értelem és kedély nem lelki minőségek, hanem adottság,
képesség, mely az étertestben gyökerezik.
3) A tudatilélek kialakításán dolgozik 35-42-ig.
Kialakul a bölcsesség, a tudatosság.
Steiner a lélek fejlődését egyetlen mondatba foglalta Az áhitat
missziója című előadásában:

„A harag legyőzése az érzőlelket neveli, az igazság iránti érzék

és az igazságra törekvés az értelmi lelket, az áhitat pedig a
tudati lelket.” (A lelki élet metamorfózisai, 85.o.)

5. Szellemi lényünk változása, fejlődése a

fizikaiban a következő háromszor 7-es életciklusban jelenik
meg.
1) A szellemén kialakulása történik 42-49
között, mint átalakult asztráltest, bátorság, a fentről
szemlélés, nem az előttem-mögöttem. Mars időszaka,
imagináció képessége, kételkedés, kétely és a bátorság
időszaka, féme a vas, teremtés és rombolás egyszerre.
2) 49-56 év életszellem, mint átalakult
élettest: Jupiteri kor, inspiráció, morális, etikai fázis az
inspiráció korszaka metamorfózis, belélegzi az inspirációval a

6
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

világot. Jupitert az istenatya uralmával kötik össze, nincs

hatalomvágy, csak bölcs vezetés.
3) 56-63 év szellemember, mint átalakult
fizikai test: Szaturnusz Kronosz, kapcsolat az isteni
szférákkal, az intuíció ideje. Tudatos ön-és életvezetés, mert a
fizikai test már egyre erősebben jelez. A test fogy, fényesebb,
áttetszőbb lesz.

6. 63-a kegyelem kora veszi kezdetét, az ember

hármas fejlődése lezárult.

Az emberi fejlődést így megszemlélve szeretném még Bernard

C.J. Lievegoed gondolatait is idehozni, mert van, akinek a képi
gondolkodása erősebb, ezáltal az egész fejlődési utat könnyeben
nyomon követheti.

Lievegoed szerint az ember fejlődési szakaszait öt

ábrába sorolhatjuk:
1. Az első 7 évben az embert, gyermeket a külvilágból hatások
érik (kör, amire nyilak hatnak kívülről).
2. A második 7 évben az én önmagában él, már a határaival
tisztában van. Jelzi a határait és csak addig engedi be a
világot (kör, közepén a hatáig sugárzó én és kívülről a határig
elérő külvilág nyilai) Zárt egységként jellemezhetjük a
gyermeket.
3. A harmadik 7 éves szakaszban az én mindazt kinyilvánítja,
amit gondol és érez a világról. Hatni akar a világba, világra,
nem befogadni (a körből az én a határon túlig kisugárzik)
megindul egy kifelé ható belső aktivitás.
4. A ~21 éves kortól egyfajta egyensúlyi állapot jelenik meg,
mert a külvilág és a belső én aktív kifelé hatása mintegy
váltakozva, kiegészítve jelenik meg (a körből az én kifelé

7
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

sugárzik, túl a körön és ezzel együtt a külvilág átlépve a kör

hatását befelé sugárzik).
5. Az időskor ábrája pedig a befelé forduló embert mutatja, aki
talán mindazt összegzi, amit eddig felvett magába. A külső
aktivitás visszahúzódik, az értelmezés, a szemlélő bölcsesség
jelenik meg, a külvilág és önmaga alakulása összefoglalást
kívánnak az énben (a kör határától indul az én felé a nyíl).
Egy hasonló befogadó, feldolgozó szakasz, mint a
kisgyermekkorban.

Az életútnak több rajza is ismert:

➢ Bistey Zsuzsa életkehely rajzában az emberi hetesség, a
változások és a későbbi életszakaszokban a korábbiak
visszatükröződése van ábrázolva.
➢ Jakab Tibor egy olyan életút görbét ábrázol, ahol az időbeli
síkot metszi egy szellemi ember görbéje felfelé és a fizikai
ember görbéje alul. A jelenben a két életútgörbe körülbelül a
33 év körül találkozik, a krisztusi kor környékén. A görbékben
a meg nem valósult folyamatoktól elhajlások keletkeznek,
mind szellemi, mind fizikai síkon.
➢ Lievegoed ezt hármas emberként jelöli. Az egyik görbe felfelé
az isteni, szellemi világot tükrözi, lefelé irányuló görbe az
anyagi világot, melyek egy körben (ovális) találkoznak. A kört
magát a metszések mentén lehet részekre bontani, felülről az
én, alulról a test és közötte a lélek jelenik meg. A kör maga
pedig az ember.

Amikor az ember fejlődési lehetőségén végig haladunk,

s elkezdünk az óvodás korúakkal foglalkozni, még egy
fontos szempontot figyelembe kell vennünk. Ez pedig
nem egyéb, mint a jelenkor hatása a gyermekkorra.
Ebben nemcsak a szülők, pedagógusok, rokonok, de a

8
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

külvilág sokrétű direkt és indirekt hatása is

megjelenik.
Rudolf Steiner a 12 érzéket úgy határozta meg, hogy legalább 12
módon tapasztaljuk meg a külső világot.

Az első 3 hét éves szakaszok átfogó jegyei, melyek testi,

lelki, szellemi tapasztalatokhoz kapcsolhatóak:
1. a fizikai test kialakítása idején: a világ jó (ezt a
cselekedetekből veszik fel, azaz tapasztalat útján)
2. az étertest kialakítása idején: a világ szép (a lelki életből
merítkezik, az érzésből ered a tapasztalat)
3. az asztráltest kialakítása idején: a világ igaz (az emberi
gondolkodás lesz a meghatározó és ezáltal a beszéd).

Az érzékek: az alsó négy érzék csakis azáltal tud kialakulni és

fejlődni, hogy állandó mozgás veszi körül. Mindegyik
mozgáshoz kötődik. Az első 7 évben a fizikai test én általi
átalakítása zajlik.

A négy érzékhez egy-egy GYAKORLAT 4 PÁRRAL

1. a tapintóérzékhez: tenyerek simogatása
2. az életérzékhez: becsukott szemmel hátra dőlni, miközben
valaki megtart
3. a sajátmozgás érzék fejlődéséhez: valaki felvesz egy pozíciót, a
másik csukott szemmel azt letapogatja, majd ugyanazt a pózt
felveszi, végül kinyitják a szemeket és megnézik, mennyire
egyezik
4. az egyensúlyérzékhez: 2 ember összeérinti szemben a cipőjét,
megfogják egymás kezét és elkezdenek hátra dőlni, megtartva
egymást

9
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

Ahhoz, hogy az alapérzékekről, vagy érzékekről beszéljünk az

adott életkorban, szükséges megvizsgálni mindenkinek
magában, hogy hol tart ő a saját életútfejlődésében. Robin M.
Brown azt hangsúlyozta, ha a pedagógus a saját biográfiáját
megdolgozza, olyan megértés születik benne, mely
szívgondolkodóvá teszi. Itt válik élővé és érthetővé Rudolf
Steiner azon gondolata, hogy „Mindenfajta nevelés
önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelők csak a saját
magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk.”
A jelentőség a csak szón van, hogyan tudjuk a környezetet
olyanná alakítani, hogy a gyermek maga magát alakítsa. Ehhez
nemcsak az eszközökre, hanem a tárgyakon túli térre is
hangsúlyt kell fektetni.
A kisgyermek, mint utánzó lény, nem csupán a külső
mozdulatsorok leutánzásával fejlődik, hanem mindazzal, ami a
mozdulatsorban, amögött rejtezik. Egy ének megjelenítése, ha
csak a képzésen tanultam, külsődleges mindaddig, míg
magamon át nem formáltam. Mit jelent nekem, mit szeretnék
vele kifejezni, milyen korosztálynak mit üzen. Az utánzás
mélyen összefonódik a szimpátiával, ha számára odaadás
történik, olyankor éli meg, hogy a világ kíváncsivá teszi és a
világ jó. Tehát a jót közvetítő, utánozható környezet az
ősbizalmat tartja, támasztja, erősíti.
S ha az érzékek az utánzáshoz kötődnek, akkor a mozgás, mely
az érzékeket ébreszti, érzékszerveken át hat, a genetikailag
meghatározott, de még képlékeny testet átalakítja.
Továbbmenve azt is meg kell magunkban vizsgálnunk, hogy az
érzékek lelki minőségei hogyan fejlődtek ki bennünk.
4 lelki minőség tartozik a felnőtt részéről az
alapérzékekhez: megvizsgálható, hogy a gyermeke
környezetében mennyire vannak ezek a minőségek jelen a
gondolatban, érzésben, akaratban.

10
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

➢ A tapintóérzék (fizikai tapasztalásból születik): világ iránti

érdeklődés
➢ életérzék (éteri tapasztalás, a létezés, létérzés tapasztalata):
tolerancia
➢ saját mozgás érzés (lelki minőség, ráhangolódás, asztrális
tapasztalatból születik): empátia
➢ egyensúlyérzék (az én megjelenéséből születik): helyes
ítélőerő
A tapintóérzék nem a tapintás maga, hanem az a bizonyosság,
hogy hol van a saját határunk azáltal, hogy elértünk a világhoz.
Anyagra van szükség, hogy a tapintást a bőrön át megéljük.
Viszont a tapintóérzék elkezd kapcsolódni más érzékekhez is, ha
a szemünkkel érünk el valamit, ha a hangunkkal vagy a hőnkkel.
Sőt, akkor is tapintunk, ha a másik határához érünk, nemcsak
fizikai, de lelki, szellemi értelemben is. Így lesz a tapintóérzék a
későbbi érzékek alapja.
Amikor az életérzékhez érünk, alapvetően más
meghatározottságot találunk. A tapintással kiléptünk a világba.
Az életérzék a magamban lét első érzését kelti életre. A
növekedési, illetve az elhaló erők megtapasztalása. Ez később
megjelenik az ízérzékben is, hiszen valami bennem kelt érzetet,
az anyag bennem való sós, édes, keserű, savanyú voltát mutatja.
Ez már intimitást mutat, mindenkiben egyedi érzés születik. S
ezek erős tapasztalások, de éppoly gyorsan múlik, mint amilyen
intenzív. Majd pedig a szó vagy fogalomérzékben tér vissza,
mert a belső gondolat megnyilvánul szóként, odaadva magát a
világnak, ami kimondás után fel is oldódik benne, hiszen azt is
mondjuk, hogy a szó elszáll.
A saját mozgásérzékkel kifejezünk valamit a világ felé,
nemcsak a világ és az saját viszonyom tükröződik, hanem a
hatásom is megjelenik. Itt már erősen megtapasztalhatjuk az
énünket, hiszen amikor mozdulat születik bennem lelkileg s ez
tükröződik testi mozdulatként, s ez lesz a gondolat vagy
fogalomérzék megalapozódása. Bár lelki minőség, de a látással
11
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

szoros összefüggésben van, hiszen a bennem született mozdulat

kicsit a környezet visszatükröződése is, mely belső képpé alakul
a látás nyomán. Első pillanattól egy hangsúlyos rész a tanulási
folyamatainkban a testben a saját mozgás érzék, mert a
mozdulatunk hat a környezetre, hatást vált ki belőle, akár belső
áthatottságból fakad, azaz az én jelenlétéből, akár önkéntelenül.
Utóbbi sokszor ijesztő lehet, mint például az én által nem uralt
mozdulat, amikor az izmok akaratunkon kívül mozognak, pl.
görcs. Ezek a kontrollálatlan mozgások gyakoriak a
kisgyermekkorban, hiszen az első két érzék a fizikaihoz és az
étertesthez, addig ez már az asztráltesthez kapcsolódik,
miközben annak a kialakulása későbbi, 3. hetes éveiben zajlik.
Itt érthetővé válik, hogy nem majd egyszer csak kialakul, hanem
a saját mozgásérzék, mint alapozó érzék nyit teret az asztrális
fejlődésre.
Az egyensúlyérzékkel megint új területeket nyitunk ki, mert
megjelenik a vertikális kapcsolódás: a gravitáció a föld felé, a
felegyenesedés pedig az énem szellemi része felé, az ég felé köt
össze. Az egyensúlyérzék megjelenésével az egyenes tartás is
megszületik, mely a belső nyugalom megtapasztalása (én
vagyok).
Karl König úgy fogalmazza ezt meg, hogy „függetlenek
vagyunk tehát az időtől és testünkből, az
egyensúlyérzék független volta sugárzik a lelkünkbe
fel. Szellemnek érezzük magunkat.” (Karl König: A
tizenkét érzékből álló kör és a hét életfolyamat) Csak az ember
tudott oda eljutni, hogy az egyensúlyérzéke által egyenes tartást
érjen el. (Itt gondolhatunk 2 lábon álló állatokra, de felfelé
egyenes gerinctartású lény nincs közöttük.)
Mivel kötnek össze az egyes alsó érzékek?
➢ A tapintóérzék az ásványi vagy anyagi világgal
➢ az életérzék az éteri, élő világgal
➢ a saját mozgás érzék az asztrális, lelki világgal

12
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

➢ az egyensúlyérzék pedig a szellemi világgal.

Megvizsgálható a négy érzék megjelenése az óvodában s az is,
hol melyik hangsúlyos, és ez jó-e így vagy miért jó így. Így
áttekintve lehetőségünk adódik arra, hogy a környezet által
felszívható erőkkel, melyeket mi biztosítunk, mi magunk is
tisztába kerüljünk. Amellett, megszemlélve a saját érzékeinket,
egy újabb terület adódik, hogy a gyermeknek belső
indíttatásából szándéka legyen az utánzásra, s ezáltal alakítsa a
saját lénytagját, érzékeit, segítő erőket és teret kapjon a földre
érkezéshez. Hiszen a valódi földre születés a 21 éves kor körül
történik meg. Mert az alsó lénytagok kidolgozása nélkül az én
nem tudja birtokba venni a földi teret.
Ha ezeket is megláttuk, jöhet a gyermekmegfigyelés, mint
általános folyamat, hogy mit üzen ez az életszakasz, mi és
hogyan alakul évről évre.
Végül pedig elérkezünk az egyedi, egyszeri, megismételhetetlen
individuum éppen megnyilvánult állapotához. S őt szemlélve
minden előzmény besűrűsödik a jelenvalóba és az EgyÉnbe.

Az ember sokszínű fejlődését többféle tagozódásában

igyekeztem megmutatni. De mind oda vezetnek, hogy az ember,
mint egység a fizikai létében testi-lelki-szellemi hármasságban
él s ezek fejlődése rétegződik az évei számával és világban való
jelenlétének állandó váltakozásával. S nekünk a dolgunk, hogy a
földi testetöltés után átsejlő lelki-szellemi lényt felismerjük.
„A három területet együttvéve hármasan tagolt lények,
testünkkel összekötött szellem és lélek vagyunk. A
legfelső érzékek következtében mindannyian
egyesülünk, a magasabb érzékekkel ismerjük meg a
világot, alacsonyabb érzékeinkkel pedig a saját
testünket tapasztaljuk meg.” (Karl König: A tizenkét
érzékből álló kör és a hét életfolyamat, 12.o.)

13
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

„Az emberben rejlő szellemi-lelki tartalom két

formában van jelen: testtől független és testhez kötött
formában. A testhez kötött szellemi-lelki tartalom nem
nyilvánul meg saját lényeként, hanem rejtve marad. Ez
a rejtett szellemi tartalom azonban szervező erőként
hat a testre. A szellemi-lelki és a testi-fizikai tartalom
egy és ugyanazon dolognak a két létezési módja.”
(Walter Johannes Stein: A nevelés feladata és az emberiség
története, 56.o.)
Mindezek koronája pedig nem egyéb számomra, mint a Szent
Háromság EgysÉge, hiszen az Atya birodalma az anyag, így
az anyagi test is, a Fiúé a lélekkel áthatott élet és a Szent Szellem
birodalma a gondolatainkon átáramló szellem.
Igyekeztem az egységben és a részekben látást is megjeleníteni,
valamiféle általános képet adva mégis. A csoportmunkákat úgy
alakítottuk ki, hogy legyen lehetőség részekre bontani,
részletesen belemenni egy-egy területbe, majd ebből minden
csoport valamifajta esszenciát ad nekünk a második nap végén.
Jakab Tibor pedig orvosi szempontból újabb egységgé formálja
mindezt.

Lezárásként Prohászka Lajos: A korszellem és a nevelői

felelősség című írásából idéznék.

„A nevelőnek… soha nem lehet más feladata, mint ami

a szellemi emberé általában: hogy azokat a
tendenciákat, amelyek a kor életében érvényesülnek,
megnemesítse… ne ingattassuk meg magunkat a
szellem felsőbbrendűségébe vetett régi hitünkben,
vagy ha már megbolygattak benne, állítsuk újra helyre
ezt a meggyőződésünket.”

14
Waldorf Óvónők Országos Találkozója 2019. május 31-június 1.
Márföldi Erika: Az emberi élet és a négy alapérzék

Felhasznált irodalom
A gyermekkor megmentése (Konferencia kiadvány, Farm-alapú Nevelésért
Egyesület)
Bistey Zsuzsa: Az emberi élet kelyhe (előadás írott anyaga, Budapest, 1997.
nov.25-26)
Brown, Robin M.: A gyógyító nevelés gyakorlata a hét életfolyamaton
keresztül (Farm-alapú Nevelésért Egyesület, 2018)
Ege, Karl: Korunk nyilvánvaló szükséglete (Farm-alapú Nevelésért Egyesület,
Budapest, 2018)
van Houten, Coenraad: Felnőttképzés mint az akarat felébresztője
(Scherak Mari fordítása)
König, Karl: A tizenkét érzékből álló kör és a hét életfolyamat (Gölöntsér
Márton, kéziratként belső használatra, 2002)
Lievegoed, B.C.J.: A gyermek fejlődésének szakaszai (Rubicon Waldorf
Pedagógiai Alapítvány, Budapest, 2016)
Lindenau, Christof: A gyakorló ember (Genius Kiadó, Budapest, első kiadás)
Prohászka Lajos: A korszellem és a nevelői felelősség (Magyar Pedagógia,
1942. 193-207.)
Soesman, Albert: Tizenkét érzék (Metódus-Tan Bt, Budapest)
Stein, Walter Johannes: A nevelés feladata és az emberiség története (Ita
Wegman Alapítvány, 56.o.)
Steiner, Rudolf: A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból
(Jáspis könyvek, Harmadik kiadás)
Steiner, Rudolf: A gyógyítás művészetének elmélyítése (Genius Kiadó,
Budapest, 2011)
Steiner, Rudolf: A lelki élet metamorfózisai (Genius Kiadó, Budapest, 2015)
Steiner, Rudolf: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
azaz Theosophie (Genius Kiadó, Budapest)
Steiner, Rudolf: Az ember talánya (Új Mani-fest Kiadó, Budapest)
Steiner, Rudolf: Általános embertan, mint a pedagógia alapja (Genius
Kiadó, Budapest, 2016)

15