SZAKKÉPZÉS 4.

0
Felkészítés a Tanulási Eredmény Alapú Képzési Programok
tervezésére és alkalmazására a szakképzésben
Vezetők képzése
Felkészítés tartalma/szerkezete
Jogszabályi változások
Oktatási rendszer működési problémái
Szakképzés iskolatípusai (technikum, szakképző iskola)
Tanulási eredmények (eredményalapú szabályozás)
Szakképzés dokumentumai:
• képzési és kimeneti követelmény (KKK)
• programtanterv (PTT)
• szakmai program

Tanulási eredmények mérése (vizsgák)

KKK descriptorok értelmezése, alkalmazása
• Készségek, képességek.
• Ismeretek.
• Elvárt viselkedésmódok, attitűdök.
• Önállóság és felelősség mértéke.

Módszertani megoldások
• módszerek és hatásaik
• projektalapú képzés
1. témakör
Szakképzés átalakulása, típusok, fogalmak
Változások a középfokú oktatásban
2019. évi LXXX. Törvény a szakképzésről
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet szakképzésről szóló törvény
végrehajtásáról.
A törvény célja - többek között- olyan szakképzési rendszer kialakítása, amely:
• segíti a tudatos szakmaválasztást;
• igazodik a XXI. század munkaerőpiaci követelményeihez;
• a gyakorlati tanulásra épít,
• a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítésére alapoz;
• valós munkaerőpiaci esélyt és biztos megélhetést biztosító szakképzettséget ad.
A törvény jelentős változásokat indukál az oktatás szemléletében,
módszereiben, szervezésében.
Az oktatási intézményeket (ill. azok dolgozóit) ezekre a változásokra
fel kell készíteni.
Szakképzési rendszer 2020-tól
Szakképzés rendszere 2020-tól – Szakképző Iskola
Szakképzés rendszere 2020-tól - Technikum
A szakképzés rendszere

Szakképző iskola Technikum

Vizsgák: A 3. év után szakmai A 4. év után előrehozott érettségi 3 tárgyból

vizsga (matematika, magyar, történelem)

Az 5. év után érettségi idegen nyelvből és

szakmai vizsga
Bizonyítvány: Szakmai bizonyítvány Technikusi oklevél

A technikumban tett szakmai vizsga emelt szintű érettségi vizsgának felel meg. A
technikumban az érettségi bizonyítványt az 5. év után kapják meg a tanulók.
A szakképzés rendszere

Szakképző iskola Technikum

Képzési idő összesen: 3 év 5 év

Ágazati alapoktatás: 1 év 2 év

Szakirányú oktatás: 2 év 3 év
(A technikum gimnáziumi érettségi után is elvégezhető. Az ágazati alapoktatás ekkor 0,5 év, a
szakirányú oktatás 1,5 év.)

Az ágazati alapoktatás befejezése után ágazati alapvizsgát kell tenni. A

sikeres vizsga a továbblépés feltétele.
Az iskolába jelentkezés ágazatra történik. A szakképző iskolában a 9.,
technikumban a 10. évfolyam végén kell konkrét szakmát választani.
Utalás a módszertani megújulásra a törvényben:
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm.
rendelet

14. § (6) A szakképző intézmény szakmai programja tartalmazza a

szakképző intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket,
ideértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek
feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók
és az oktatók közös tevékenységére, együttműködésére épül a
probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.
(7) A szakképző intézmény valamennyi évfolyamát átfogó szakmai
programot használ.
Kérdések
2. témakör
Szakképzés szabályozása
Eredményalapú szabályozás
Szakképzés szabályozása – Szabályozó dokumentumok
Új Régi

Képzési és kimeneti Központi

Szakmai és
követelmények dokumentum vizsgakövetelmények
KKK SZVK

Programtanterv Központi Szakképzési Kerettanterv

PTT dokumentum szakmai rész

Szakmai program Iskola Szakmai program

készíti
16
RÉGI - Szakképzés szabályozása – SZVK és Kerettanterv (kötelező)

17
ÚJ - Szakképzés szabályozása – dokumentumok – KKK - kötelező

18
ÚJ - Szakképzés szabályozása –dokumentumok – PTT - többsége ajánlás

19
Tanulási motiváció, attitűd – empirikus vizsgálatok
Melyek az új generációk viselkedési, tanulási szokásai
A tanulási attitűdök folyamatosan csökkennek az iskolai évfolyamokon
Kitekintés
Természettudományos ismeretek
PISA:
• lexikális tudás átlagos, alkalmazás elmarad ettől
Magyar vizsgálatok
• általában a tanultak alkalmazása nem működik
• matematikában tanultakat fizikában nem tudják felhasználni…
• elmélet és a gyakorlat elválik egymástól
• közoktatásban az integrált oktatás (lásd science education), szakképzésben
a projekt megoldás segíthet
 Szakmai elméleti oktatás módszertani problémái
A tanár tevékenysége [%] A tanuló tevékenysége [%]
Bemutatás 0,5
Vita 0
Csend 7
Válasz 1
Utasítás 7
Beszélgetés 9
Magyarázat 7 Figyel 63
Leírás, elbeszélés 20
Kérdés 9 Közlés 2
Közlés 17
Figyel 10 Kérdés 2
Értékelés 1
Ellenőrzés 1 Válasz 6
Diktálás 6
Csend 9 Vita 0
Beszélgetés 1
Késés 11 Késés (tanár) 11
0 5 10 15 20 25 0 10 20 30 40 50 60 70
 Szakmai elméleti oktatás módszertani problémái
A tanár taneszközhasználata [%] A diák taneszközhasználata [%]

Tábla 16
Tábla 2
Modell 0
Füzet 37
Írásvetítő 1

Eredeti tárgy 1
Nem használ taneszközt 50
Nem használ taneszközt 71
Késés (tanár) 11
Késés (tanár) 11
0 10 20 30 40 50 60 70 80 0 10 20 30 40 50 60
Projektoktatás, projektorientált munka
A projekt oktatás a klasszikus módszertani megoldások egy lehetséges alternatívája
(előzményei: csoportmunka, integrált tantárgyak)

A projekt: valamely összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatát,

eredményeit meghatározó terv. (M. Nádasi Mária, 2003).
Tésztahíd építő verseny. Alternatív hajtású járművek verseny.
Nem egyszerűen tésztadarabok összeragasztásáról Érzékelhető, hogy a résztvevőktől nagyon sok
Mindkét
szól, változatban
hanem nagyon tipikus
sok ember, sokféle tanulási az
és eredményalapú szabályozás:
szakterület megismerését, gyakorlati művelését,
manipulatív tevékenységét, együttműködését
A híd a lehető legnagyobb terheléstösszehangolt közösel.
viselje munkát feltételez.
igényli.
A jármű a lehető leghosszabb utat tudja megtenni egy feltöltéssel.
Mindkét esetben: nem tantárgy oktatása, hanem összetett feladat(ok)
megoldása történik.
A feladatok megoldásához különféle szakterületek, eltérő szintű
megismerése szükséges (NEM egy tantárgy oktatása).
Projektmunka jellemzői
A négyfázisú modell – projekt lépései

1. Témaválasztás és célkitűzés:
· Választás · Feltárás · Célkitűzés

2. Tervezés
· A munka lépéseinek, az időbeli lefolyásának, a munkaformának, a munka
módszereinek, az információ megszerzésének, a projekt vezetésének, a pénzügyi
kiadásoknak a meghatározása.

3. Kivitelezés
· Információgyűjtés · Feldolgozás · Bemutatás

4. Értékelés
· A kitűzött célokra visszatekintve a három kompetenciaterület felülvizsgálata.
szakmai kompetencia,
tanulási és munkakompetencia,
szociális kompetencia.
Példa – ágazati alapoktatás
Kérdések
3. témakör
Az oktatást meghatározó dokumentumok
Az oktatást meghatározó dokumentumok

Képzési és kimeneti • Központi

követelmények (KKK) kiadású

Programtanterv
• Központi kiadású
(PTT)

Szakmai program • Az iskola készíti el

Az oktatást meghatározó dokumentumok
Képzési és kimeneti követelmények (KKK)

• Az egyes szakmákhoz a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési

és kimeneti követelményeket ír elő a szakképzésért felelős miniszter.
• A KKK a korábbi bemeneti és folyamatszabályozás helyett kimenet-, illetve
tartalomszabályozást alkalmaz.
• Tanulási eredmények segítségével fogalmazza meg, hogy az iskola milyen
felkészültségű tanulókat bocsát ki.
• Az eredmények eléréséhez vezető utat, módszereket nem írja elő.
• A KKK-kat a szakképzésért felelős miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.
Tanulási eredmény fogalma
„A tanulási eredmények fontosak a tudás elismerése
szempontjából... A végzett hallgatótól/tanulótól manapság már
elsősorban nem azt kérdezik, hogy „mit kellett teljesítenie, hogy
diplomát/szakmai végzettséget szerezzen?”, hanem azt, hogy „most, a
végzés után mit tud elvégezni?”. Ez a megközelítés a munkaerőpiac
számára is fontos, és az egész életen át tartó tanulás, a nem
hagyományos tanulási formák és az egyéb, nem formális oktatási
tartalmak figyelembe vétele révén egyfajta rugalmasabb megközelítést
mutat.”
Európa Tanács, 2002

Declan Kennedy: Tanulási eredmények megfogalmazása és azok használata. Gyakorlati útmutató

https://docplayer.hu/1970817-Tanulasi-eredmenyek-megfogalmazasa-es-azok-hasznalata-gyakorlati-
utmutato.html
31
Az oktatást meghatározó dokumentumok
Programtanterv (PTT)

• A KKK alapján készül.

• Tanulási területeket és azokhoz rendelt tantárgyakat tartalmaz.
Rögzíti:
• ezek ajánlott óraszámát;
• az évfolyamok közötti megoszlását stb.

Programtanterv tartalmaz a helyi gazdasági környezethez igazodó

szakmai célokra felhasználható szabad időkeretet (~20%)
Az oktatást meghatározó dokumentumok
Programtanterv (PTT)
Részlet egy programtantervből:

Az „Évfolyam összes óraszáma” kötelező, a többi ajánlott érték!

Az oktatást meghatározó dokumentumok
 KKK
felépítése
 A KKK felépítése
Szakma alapadatai
Egyes szakmáknak
szakmairányaik is vannak.

A szakmák neve sok

esetben változott.

Az azonosító számok
módosultak.
 A KKK felépítése
A szakma leírása

Ha vannak
szakmairányok, akkor két
vagy több szakmaleírás
van a KKK-ban.
Ezeknek vannak közös
részei.
 A KKK felépítése
Kimeneti követelmények, az ágazati alapoktatásra vonatkozóan

Ennek tartalmában öt Ágazati Készségtanács szakértői egyeztek meg. Az öt

ágazat közös alapoktatását műszaki ágazati alapoktatásnak nevezik.
A KKK felépítése
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményei

A műszaki ágazati alapoktatás szakmai követelmények leírása 10 ilyen sort tartalmaz.

A KKK felépítése
Szakmairányok közös szakmai követelményei
A KKK felépítése
Szakmairányok speciális szakmai követelményei.
A KKK-ban szereplő descriptorok (kompetenciák)

Eredményleírások
42
A KKK-ban szereplő descriptorok (kompetenciák)
Az eredményleírások négy halmaza két csoportot alkot
Szakmai kompetenciák (ismeretek, készségek és képességek)
• Minden korábbi tantervben szerepeltek
• Fejlesztésükhöz van oktatói tapasztalat
Példa:
ismeret (lexikális tudás)
felsorolja milyen alkatrészeket nem metszünk
saját szavaival megfogalmazza a metszés célját
Együtt fejlesztendők
készség és képesség (a tudás alkalmazása) gyakorlati példákkal
alkatrészt a metszet készítés szabályai alapján helyesen ábrázol

Személyiség fejlesztése (elvárt viselkedési mód és attitűd, önállóság és felelősség mértéke)

• Így nem jelentek meg a korábbi tantervekben
• A nevelés részeként ismertek
Példa
attitűd (viszonyulás)
mennyire ügyel a rajz külalakjára Csak az előző két kompetencia
ha hibázik a rajzolás során megpróbálja kijavítani kialakítása során fejleszthető, a
önállóság, felelősség
a rajzot önállón, segítség nélkül elkészíti
tevékenységek megfigyelésével
ellenőrzi a rajz helyességét ellenőrizhető
segít tanulótársának 43
Kompetenciák (descriptor): műszaki ágazati alapoktatás
ISMERETEK
Ismeri a nézeti- és metszeti ábrázolás szabályait.
Lexikális jellegű tudás, ahol például (amely szükséges a műhelyrajz elkészítéséhez)
• felidézi, felsorolja, azonosítja, megnevezi , stb. (lásd Bloom) igékkel leírható tevékenysége képzelhetők el

Oktatónak meg kell terveznie:

• milyen feladatokon keresztül (tartalom, alkatrész) dolgozzák fel
• milyen módszertani megoldásokkal dolgozzák fel
• milyen módon ellenőrzi k a tudást

Klasszikus megoldás: szakrajz óra, nézet, metszet célja, kialakulása általános példákon keresztül…fogalmak, szabályok

Projektmegoldás:
• például a tanműhelyben elkészítendő/készített, egyszerű, téglatest alakú síklapú testek elemzése
• ábrázolási szabályok megismerése a fenti alkatrész(-ek) alapján
• szabadkézi vázlat előkészítése
• síklapú testek nézeti/metszeti ábráinak értelmezése…
Kompetenciák (descriptor): műszaki ágazati alapoktatás
KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
Munkadarab, vagy térhatású ábra alapján egyszerű geometriájú alkatrészről felvételi vázlatot készít.
Főbb elemek:
tartalom: munkadarab…
tevékenység: felvételi vázlatot készít (rajzol)
szint/segédeszköz: egyszerű geometriájú alkatrész.

Klasszikus megoldás:
szakrajz órán egy nem létező (általános test) rajzolása (axonometria alapján, másolás a tábláról)

Projektmegoldás (több diák közös tevékenysége - a kitűzött cél elérése):

például a műszerészsatu befogó pofáról , formaszekrény alkatrészéről készül egy felvételi vázlat
mérőeszközzel mér, adatokat rögzít, ismert szabályok alapján rajzol
Egyéni vagy csoportmunkában (egyik diák mér, a másik adatot rögzít), rajzot készít

Tantárgyak közötti kapcsolat:

ezt a munkadarabot kell kéziszerszámokkal később elkészíteni
dokumentum feldolgozás: alapanyag kiválasztása katalógusból (melyiket válasszam a szabványos méretűek
közül, stb.)
A KKK-ban szereplő leírások értelmezése
Az első két kompetencia összefüggése
Megvalósítás: projektfeladatban (műszerészsatu, formaszekrény)
Készségek és
Sorszám Ismeretek
képességek
Ismeri a nézeti- és metszeti
Munkadarab, vagy térhatású
ábrázolás szabályait. Ismeri a
ábra alapján egyszerű
Korábban rajzóra - 1 gyártási technológiáknak
geometriájú alkatrészről
tanterem megfelelő mérethálózat
felvételi vázlatot készít.
készítésének szabályait.
Műszaki rajz alapján
Vizualizálja a műszaki rajon
kiválasztja egyszerű, fémből
szereplő alkatrészt.
készült alkatrészek Lehetőség:
2 Ismeri a gyártási műveletekhez
gyártásához szükséges Projektmunka
használható szerszámokat,
eszközöket, szerszámokat,
készülékeket és gépeket.
gépeket.
Műszaki rajz alapján
Korábban fémipari
előgyártmányt választ, majd Ismeri az alkatrészek
alapképzés - tanműhely kézi megmunkálással, elkészítéséhez szükséges
3
és/vagy kisgépekkel technológiákat.
egyszerű, fémből készült
alkatrészeket gyárt.
A KKK-ban szereplő „Elvárt viselkedésmódok, attitűd” leírás értelmezése
ELVÁRT VISELKEDÉSMÓDOK, ATTITŰDÖK

Törekszik arra, hogy a szabadkézi rajz arányos és áttekinthető legyen.

Oktató feladatai (pozitív tanulási attitűd érdekében)

• Úgy megtervezni a munkát, hogy a diák meg tudja oldani a feladatot.
• Úgy segíteni a munkát, hogy az lehetővé tegye a teljesítést.
• Úgy értékelni az eredményt, hogy elsősorban a jót emeljük ki (sikerélmény).
• Sikertelenség esetén nem elégtelent ad, hanem további feladatokkal, magyarázattal segíti a
teljesítést.

A „személyiségjegyek” a munkahelyi kiválasztás során egyre fontosabb elvárások (hogyan vesznek fel új munkatársat ?).

A személyiség (jegyek) csak tevékenységeken keresztül fejleszthető és a

tevékenységek eredménye jelzi a kialakult szintet (nem láthatók önmagukban).
49
A KKK-ban szereplő „Önállóság és felelősség mértéke” leírás értelmezése
ÖNÁLLÓSÁG ÉS FELELŐSSÉG MÉRTÉKE

Önállóan szabadkézi felvételi vázlatot készít.

Kialakítása feltételezi a diák önálló és csoportban megszervezett tevékenységeit.

Oktató feladatai:
• Az önállóság kialakításához az oktatónak úgy kell megtervezni a munkát, hogy egyre kevésbé
legyen szükség a „munkafolyamatokba” történő beavatkozásra.
• Az önálló munkavégzés képessége minden tanulónál más időpontban következik be.
• Csak egyénre szabott és elegendő gyakorlási alkalom után alakul ki az önállóság a munkában.

Általában is igaz
egy szakmunkás elképzelhetetlen ÖNÁLLÓSÁG és a saját munka iránti FELELŐSSÉGÉRZET nélkül.

A személyiség (jegyek) csak tevékenységeken keresztül fejleszthető és a tevékenységek eredménye jelzi a kialakult szintet
(nem láthatók önmagukban).

50
51
A KKK-ban szereplő descriptorok közös értelmezése
Sor-
Készségek és képesség
szám
Munkadarab, vagy térhatású ábra alapján
1 egyszerű geometriájú alkatrészről felvételi
vázlatot készít.
Műszaki rajz alapján kiválasztja egyszerű,
fémből készült alkatrészek gyártásához
2 Ismeri a gyártási műveletekhez
szükséges eszközöket, szerszámokat,
gépeket.
Műszaki rajz alapján előgyártmányt választ,
majd kézi megmunkálással, és/vagy
3 utasításokat. Törekszik a precíz
kisgépekkel egyszerű, fémből készült
alkatrészeket gyárt.
Ismeretek Elvárt viselkedésmódok, attitűdök Önállóság és felelősség mértéke
Ismeri a nézeti- és metszeti ábrázolás
Törekszik arra, hogy a szabadkézi
szabályait. Ismeri a gyártási Önállóan szabadkézi felvételi vázlatot
rajz arányos és áttekinthető
technológiáknak megfelelő készít.
legyen.
mérethálózat készítésének szabályait.
Vizualizálja a műszaki rajon szereplő
alkatrészt.
Szem előtt tartja a gyártás A munkafeladathoz önállóan választ
gazdaságosságát. szerszámokat, eszközöket.
használható szerszámokat,
készülékeket és gépeket.
Műszaki táblázat segítségével önállóan
Ismeri az alkatrészek elkészítéséhez
Pontosan betartja a technológiai kiválasztja a félkésztermékek méretét,
szükséges
anyagát. Szakmai felügyelet mellett
technológiákat.
munkavégzésre. meghatározza a gyártási sorrendet. A
gyártási műveleteket önállóan végzi.

Tárgyról rajz Rajz alapján munkadarab

Gyakorlaton ezt a munkadarabot lehet elkészíteni (projekt ötlet).

Kérdések
Vizsga
Az oktatás és képzés szabályozása – Ágazati alapvizsga
Vizsgák szabályozása
Belső értékelés:
Szintvizsga (korábban):
• A szintvizsga annak mérésére szolgál, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés
első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges
kompetenciákat.
• A tevékenység a szakképző iskola bevonásával történik, a vizsgán a tanulóknak
szakképesítésük szerinti szakmai gyakorlati feladatot kell végrehajtaniuk a szakmai és
vizsgakövetelményben előírtak alapján.
• Szakmai gyakorlati feladat (70%), mérés (20%), munkavédelem (10%)
Lásd Szintvizsga feladatbank (http://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=page&id=17)

Ágazati alapvizsga (most):

• 1 vagy 2 év után
• megállító jellegű
• az iskola szervezi a KKK alapján
• írásbeli és gyakorlati vizsga
55
A KKK felépítése
Az ágazati alapvizsga leírása Írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
A KKK felépítése
Az ágazati alapvizsga leírása Írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
Az oktatás és képzés szabályozása – Szakmai vizsga

Vizsgák szabályozása
Külső értékelés:

Szakmai képesítő vizsga (korábban)

• vizsgarészek: szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsga

Szakmai vizsga / Technikus vizsga (most)

• külső szervezésű (később vizsgaközpontok, így a megbízhatóság és érvényesség biztosítható)
• nincs külön szóbeli vizsga (objektivitás)
• megjelenik a portfolió (tanuló tanulási tevékenységének „összes” terméke)
• vizsgarészek: központi interaktív vizsga, projektfeladat

58
A KKK felépítése
A szakmai vizsga leírása Írásbeli és projektfeladat vizsgarészből áll.

Az írásbeli tartalmát központilag állítják elő, az itt megfogalmazott szempontok

alapján. Online, teszt jellegű, számítógéppel értékelhető feladatok lesznek.
 A KKK felépítése
A szakmai vizsga leírása Írásbeli és projektfeladat vizsgarészből áll.

A projektfeladat több vizsgarészből is állhat. Ebben a szakmában nincs külön szóbeli

(„tételhúzásos”) vizsga, ez összekapcsolódik a gyakorlati résszel.
A KKK felépítése
A szakmai vizsga leírása Írásbeli és projektfeladat vizsgarészből áll.

Ebben a szakmában a munkanapló része a portfóliónak. Felértékelődik a

munkanapló vezetése, ez tudatosabb munkavégzést eredményezhet.
Kérdések
4. témakör
Projektfeladatok tervezése
Példa egy lehetséges projektfeladatra
Az ágazati alapozó képzéshez kapcsolódó projektfeladat.

Az öntvénykészítő tanulók a szakirányú oktatás során a 10. évfolyamon tanulnak

úgynevezett kézi formázást. Ehhez szükség van egy formaszekrénynek nevezett
eszközre. Ezt fogják elkészíteni a projekt keretében.

Fontos, hogy olyan eszközről van, amit később felhasználnak, tehát a projekt keretében
történő munkavégzés produktív.

A kézi formázást mindenki a saját formaszekrényével fogja végezni, így nagy

jelentősége van annak, hogy szakszerűen készítse el a formaszekrényt.
Példa egy lehetséges projektfeladatra
Formaszekrény készítése
Fontos, hogy még a munka megkezdése előtt bemutassuk, mi lesz a munka eredménye,
és azt mire lehet felhasználni:
A készítendő munkadarab: Formaszekrény felhasználása:
 Példa egy lehetséges projektfeladatra
Hogyan kapcsolódik a projektfeladat a KKK-hoz?

A tanulók műszaki rajz alapján dolgoznak.

Pl. a formaszekrény egyik oldalfala

rajzának egy részlete:
 Példa egy lehetséges projektfeladatra
Hogyan kapcsolódik a projektfeladat a KKK-hoz?

A tanulónak meg kell határoznia, hogy milyen eszközökkel dolgozik. Ehhez meg kell tanulnia a formaszekrény
elkészítéséhez szükséges szerszámok, eszközök jellemzőit. Pl. milyen reszelők vannak, mik azoknak a jellemzői
(pl. alak, fogosztás), adott feladatra milyen reszelőt (pl. nagyoló, simító) használunk. Ehhez fémipari szakmai
ismeretek kellenek.

A rajz alapján el kell képzelnie, hogyan néz ki az alkatrész a valóságban: milyen az alakja, milyen méretekkel
rendelkezik. A megmunkálás megkezdése előtt előrajzolást kell végeznie. Ehhez műszaki rajzi ismeretek kellenek.

Meg kell terveznie a gyártást. Pl. ki kell tudnia számítani, hogy a négy oldalfalhoz mekkora lemezt kell ledarabolnia
az 50x5 mm-es szabványos lemezből, figyelembe véve az alkalmazott kézi fűrész lapjának szélességét.
Példa egy lehetséges projektfeladatra
Hogyan kapcsolódik a projektfeladat a KKK-hoz?

A tanulónak tudnia kell, hol tud utánanézni a szabványos előgyártmányoknak,

amik közül ki kell választania a legmegfelelőbbet. (Laposvas, L-profil.)

Tudnia kell, hogy adott művelet elvégzéséhez milyen technológia (reszelés,

fűrészelés) a megfelelő.

A tanulók a műveletek egy részét technológiai utasítások alapján végzik. Be kell tartaniuk pl. a furatok
elkészítésekor a fúráshoz előírt fordulatszámot és előtolást.
 Példa egy lehetséges projektfeladatra
Hogyan kapcsolódik a projektfeladat a KKK-hoz?

Munkavégzés közben folyamatosan ellenőrizne kell a darabok méreteit.

Ha nem ügyel erre, a végén nem lehet összeilleszteni a szekrény elemeit.

Ismernie kell a mérőeszközökkel való mérés módját, és a mért értékek

leolvasásának szabályait.

Be kell tartania a mérőeszközök használatával, illetve tárolásával kapcsolatos előírásokat.

A tanulónak döntést kell hozni arról, hogy az általa készített munkadarab megfelel-e az előírt tűréseknek, vagy
javítható, illetve nem javítható selejt.
Példa egy lehetséges projektfeladatra
Hogyan kapcsolódik a projektfeladat a KKK-hoz?

A szekrényt össze kell szerelnie. Darabjegyzék alapján kell

összegyűjtenie a szereléshez szükséges kötőelemeket (csavarokat).

A szereléshez szerszámokat kell alkalmaznia.

Szerelési sorrendterv alapján kell dolgoznia.

A szerelt alkatrészeknek szilárdan kell állniuk a helyükön, ugyanakkor a csavaranyákat nem szabad túlhúzni.
A projekt az alábbi, KKK-ban szereplő elemek teljesítését segíti:
A programtanterv és projekt kapcsolata
3.3 Műszaki alapozás megnevezésű tanulási terület
A tanulási terület tantárgyainak összes óraszáma: 558 óra
3.3.2 Gépészeti alapismeretek tantárgy 270 óra

3.3.2.6.2 Műszaki rajz alapjai

A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei
Rajztechnikai alapszabványok, előírások
A műszaki rajzban alkalmazott vonalak
Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai
A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon
A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai
A felvételi vázlatok készítése
A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása
A felületi érdességek megadása
Alak- és helyzettűrések
A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása
Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával
Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei
Összeállítási rajzok értelmezése
Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján
A programtanterv és projekt kapcsolata
3.3 Műszaki alapozás megnevezésű tanulási terület
A tanulási terület tantárgyainak összes óraszáma: 558 óra
3.3.2 Gépészeti alapismeretek tantárgy 270 óra

3.3.2.6.3 Anyag- és gyártásismeret

Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)
Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).
Az ipari anyagok csoportosítása
Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei
Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései
Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével
 Projektek
kapcsolata
Módszertani megoldások (gyakorlat)
Tárgyi eljárás Műveleti eljárás Műveleti komplex eljárás
Az összes műveletet elvégzi Egy-egy művelet gyakorlása

1. Darabol hajlít improduktív

alkatrészen. Többször elvégzi
2. Fúrás, süllyesztés, hajlítás
improduktív alkatrészen
3. Elkészíti a „következő”
(produktív) alkatrészt (összes
korábbi művelet)
 A feldolgozandó tananyag és a projektek kapcsolata
Kézi forgácsoló eljárások Műveletek

Fűrészelés Reszelés Fúrás Menetfúrás Menetmetszés Hántolás

1. Projekt x x x
2. Projekt x x x x
3. Projekt x x x
4. Projekt x x x x
…

Összetett tárgy/munkadarab
Úgy kell tervezni a projekteket, hogy az ágazati alapoktatás végéig
minden oszlopba kerüljön „x”.
Ügyelni lehet arra is, hogy a fontos, sok gyakorlást igénylő műveletek
többször előforduljanak, a kevésbé fontosak pedig csak 1-2 alkalommal.
Módszertan: Műveleti, tárgyi és műveleti komplex megoldás
A programtanterv és projekt kapcsolata

Részlet a programtantervből: A projekttel lefedett óraszámok:

Munkavédelem: 1 óra

Műszaki rajz alapjai: 4 óra

Anyag- és gyártásismeret: 2 óra

Fémipari alapmegmunkálások: 28 óra

Összesen: 35 óra (5 gyakorlati nap)

Osztályszintű projekt – a feladat végrehajtása
Évfolyamszintű projekt tervezése
Projektalapú képzés – diákok értékelése
A tanulási eredmény alapú képzés esetében a hagyományos tantárgyi értékelés
nem/nehezen értelmezhető, így például az alábbi értékelési lehetőségek
képzelhetők el:
• a projekt eredményét (szakmától függően az eredménytermékek fotóját,
leírását stb.) egy portfólió tároló rendszerben tárolják el
• a projektmunkák értékelésénél készüljön szöveges értékelés, amely
szintén eltárolásra kerül a portfólió rendszerben
• a teljesítmény értékelésére az alábbi lehetőségek képzelhetők el:
• egy osztályzat a projekt feladatban nyújtott teljesítményért,
• egy-egy osztályzat tanulási területenként,
• egy-egy osztályzat tanulási témánként
• szakmai elmélet osztályzat és szakmai gyakorlat osztályzat…
Oktatás szervezése
Napi projektsáv Projektnapok

Projekthetek