Tantárgy neve: Fundamentális teológia I.

Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1. vagy 3.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): –

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy általános célja, hogy bevezesse a hallgatót a vallás és a vallásosság szerteágazó világának
kontextusába.
A fundamentális teológia általában, de különösen az első félév tematikája a filozófia tárgyak és a dogmatikai
traktátusok között helyezkedik el. Vizsgálódásának eszköze a józan emberi értelem, de nem zárja ki eleve a
vallások felől érkező, azok által igazságokként felfogott és megélt elméleti és gyakorlati valóságtartalmakat
(mint némely filozófiai irányzat), de nem is feltételez elve semmilyen kinyilatkoztatást és vallásos hit által
megvilágosított értelmet (mint a dogmatika).
A vallásosságot tárgyaló félév rövid vallástörténeti és vallás-fenomenológiai elemzés után elsődlegesen annak
a kérdésnek a pontos megfogalmazását és megválaszolását kísérli meg, hogy mi az alapja és a horizontja
általában a vallásos emberi tapasztalatnak. Hol helyezkedik el ebben és hogyan viszonyul a többi valláshoz a
kereszténység.
A tárgy részletes tematikája:
1. A vallás fogalma, fundamentális teológiai megközelítése
2. Rövid vallás-fenomenológia
3. Korunk vallásossága. Kihívások és az „idők jelei”
4. A vallások általános bemutatása. Kapcsolatuk a kereszténységgel
5. A vallások fundamentális teológiai kérdése
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Kránitz Mihály (2015): Alapvető hittan. SZIT Budapest. pp. 81-126.
NOSTRA AETATE, Nyilatkozat az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról. In: A II. Vatikáni
Zsinat dokumentumai. SZIT Budapest, 2007. pp. 393-403.
Ajánlott irodalom:
Alszeghy Zoltán (1983): Bevezetés a teológiába. In: Alszeghy Zoltán–NAGY Ferenc–Szabó Ferenc–
Weissmahr, Béla (szerk): Teológiai Vázlatok I-VI. SZIT Budapest. III. kötet: pp. 7-65.
Bürkle, Horst (1998): Az istenkereső ember. In: Harmath, Károly (szerk.): Amateca III. Agapé, Szeged-
Újvidék.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris Budapest. A mai istenkérdés pp. 11-142.
Rahner, Karl (1983): A hit alapjai. SZIT Budapest. pp. 17-108.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
 - elmélyültebbé válik általában a vallási tapasztalattal kapcsolatos kérdések ismeretében;
- differenciáltabb lesz a nagy világvallások tapasztalatának főbb vonásainak megismerésével és képessé
lesz a bennük mutatkozó értékek felismerésére és értékelésére;
- gyarapszik a keresztény vallás sajátos gazdagságát illetően;
- személyesebbé válik saját hivatása és felelőssége vonatkozásában, hogy a vallási tapasztalat elméleti és
gyakorlati oldala, valamint egyéni és közösségi aspektusa szüntelen kölcsönhatásban áll;
- küldetéssé érik annak belátásával, hogy talentumaival akkor bánik helyesen, ha azokat mások számára is
felkínálja.
b) képességei:
- képessé válik az álvallások és a hiteles vallási jelenségek megkülönböztetésére;
- képessé válik saját vallásosságának pontosabb megismerésére, hiányosságainak pótlására és
képességeinek, erősségeinek tovább fejlesztésére;
- képessé válik az alapvető teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Fundamentális teológia II. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2. vagy 4.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Fundamentális teológia I.

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kereszténység sajátos valóságának belső dinamikáját.
Ennek első eleme az Isten önközléseként értelmezett kinyilatkoztatás, a második pedig az erre adott személyes
emberi válasz, a hit. A kinyilatkoztatás Isten kezdeményezése, ami az Ő emberré lett Szavában teljesedik ki.
Az erre adott a hívő válasz az ember minden képességét mobilizálja és kiteljesíti.
A tárgy részletes tematikája:
1. A kinyilatkoztatás fogalma
2. Kinyilatkoztatás a Szentírásban
3. A kinyilatkoztatás fogalmának teológia-történeti áttekintése, hangsúlyok és paradigmák
4. A XX. század teológiája
5. A kinyilatkoztatás teológiájának hangsúlyai
6. A hit fogalma a Szentírásban
7. A hit mint Istennek adott válasz fundamentális teológiája
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Kránitz Mihály (2015): Alapvető hittan. SZIT Budapest. pp. 11-81.; 371-517.
DEI VERBUM, Dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai,
SZIT Budapest 2007. pp. 407-444.
Ajánlott irodalom:
Horváth Tibor: A kinyilatkoztatás teológiája. In: Teológiai Vázlatok III. pp. 137-209.
Rahner, Karl (1983): A hit alapjai. SZIT Budapest. pp. 109-198.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik a vallási kinyilatkoztatás és a hit értelmezésével kapcsolatos kérdések ismeretében;
- differenciáltabb lesz a keresztény kinyilatkoztatás és hit történetével, tartalmával és céljával kapcsolatban;
- személyesebbé válik, mert saját személyét és személyes kapcsolatait és hitét a három személyű egy Isten
szeretete kinyilatkoztatásának összefüggésében fogja fel;
- küldetéssé érik annak belátásával, hogy a kinyilatkoztatás és a hit befogadása és továbbadása szerves
kapcsolatban áll egymással.
b) képességei:
- képessé válik a kinyilatkozatás és az arra adott személyes válasz kérdésének differenciált értelmezésére és
bemutatására;
 - képessé válik saját hitének állapotát kritikusabban fölmérni, egyoldalúságait korrigálni, hiányosságait
pótolni, személyes élettapasztalatait jobban integrálni, adottságait, erősségeit tovább fejleszteni;
- képessé válik az alapvető teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Fundamentális teológia III. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3. vagy 1.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék Jézus Krisztus személyét, alakját, üzenetét, az
úgynevezett „történeti Jézus” és a „hit Krisztusa” közötti szerves egységet és a tanfejlődés koherenciáját a
kontinuitás hermeneutikájában.
A tárgy részletes tematikája:
Tematika:
1. A téma helye a fundamentális teológián belül. Jézus alakja; A történeti Jézus kutatása; Az újabb
Jézus kutatás eredményei
2. A nem keresztény források
3. Jézus története és sorsa: Isten országának hirdetője. A „már” és a „még nem” eszkatologikus
feszültsége; Isten országa és a megtérés
4. Felszabadító gesztusok: Csoda a Szentírásban; Jézus szabadító cselekedetei; Jézus feltámadása
5. A Messianizmus az Ószövetségben; Messiási címek az Újszövetségben
6. Jézus elítélése és pere
7. A Fiú és az Abba: történeti gyökerek; Az Abba kinyilatkoztatása a szinoptikus evangéliumokban
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Kránitz Mihály (2015): Alapvető hittan. SZIT Budapest. pp. 127-240.
Ajánlott irodalom:
Horváth Tibor (1983): A kinyilatkoztatás kritikája. In: Teológiai Vázlatok III. SZIT Budapest. pp. 215-309.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris Budapest. pp. 80-243.
Kereszty Rókus (1983): Krisztus. In: Teológiai Vázlatok III. SZIT Budapest. pp. 439-594.
Koncz Lajos (1980): A Krisztus-esemény. In: Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek. Budapest.
Lohfink, Gerhard (2017): A Názáreti Jézus. Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó.
Rahner, Karl (1983): A hit alapjai. SZIT Budapest. pp. 196-343.
Ratzinger, Joseph (2013): A Názáreti Jézus I. II. III. SZIT Budapest.
Tarnay Brúnó (1993): Fundamentális teológia. Budapest. pp. 25-79.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik a keresztény hit központi alakja, Jézus Krisztus személye, sorsa, történeti hitelessége
vonatkozásában;
- új dimenziók és tágasság felé nyílik meg, hiszen Jézus feltámadásának hite nem archeológiai érdekesség,
egzisztenciálisan közömbös történeti ismeretanyag, hanem minden képességünket megmozgató és
minden vágyunkat felülmúlóan beteljesítő személyes kapcsolat, életalakító erő;
- megalapozottabb lesz arról, hogy a Jézus Krisztusról szóló egyházi tanúságtétel megbízható, folytonos és
hiteles.
b) képességei:
- képessé válik a „Krisztus esemény” tudományosan is megalapozott ám a szaktudományok kereteit
meghaladó horizontú értelmezésére megélésére és bemutatására;
- képessé válik a feltámadt Krisztusba vetett személyes hitét az egyház hitével összehasonlítva mérlegre
tenni. A hiányosságokat kiegészíteni, életének eseményeit Krisztus sorsának hermeneutikájába
integrálni, adottságait, erősségeit az ő kegyelmének segítségével tovább fejleszteni;
- képessé válik az alapvető teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Fundamentális teológia IV. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2. vagy 4.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Fundamentális teológia III.

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az Egyház misztériumára, lényegére és egyetemes küldetésére
való fundamentális teológiai reflexiót. A katolikus egyház – önértelmezése szerint –, Krisztusban, a népek
világosságában, mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és
az egész emberiség egységének. Az egyházra irányuló fundamentális teológiai reflexió feladata ezen
önértelmezés történetének, tartalmának és hitelességének vizsgálata, megértése és a hallgatók számára
meggyőző előadása. Ma, amikor az embereket a társadalmi, technikai és kulturális kötelékek egyre
szorosabban fűzik össze, különösen nagy kihívás, hogy a hallgatók a Krisztusban megvalósuló valósi és teljes
egység szükséges és lehetséges egyházi feltételeit és távlatait érthető és inspiráló módon felfogják.
A tárgy részletes tematikája:
1. Az Egyházról szóló tanítás a fundamentális teológiában
2. Az egyház születése: az ószövetségi előképek
3. Jézus egyházalapító szándéka
4. Az egyház az Újszövetségben; Az egyház megjelölésére használt képek és fogalmak. Az
újszövetségi szerzők ekkléziológiája
5. Az ekkléziológia történeti kibontakozása
6. Szisztematikus ekkléziológia
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Kránitz Mihály (2015): Alapvető hittan. SZIT Budapest. pp. 241-370.
LUMEN GENTIUM., Dogmatikus konstitúció az Egyházról. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. SZIT
Budapest 2007. pp. 111-197.
Ajánlott irodalom:
Előd István (1980): Egyháztan. In: Katolikus Főiskolai jegyzet. Budapest.
Rahner, Karl (1983): A hit alapjai. SZIT Budapest. pp. 344-428.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Ekklézilógia pp. 553-604.
Szabó Ferenc (1972): Henri de Lubac az Egyházról. Róma.
Tarnay Brúnó (1993): Fundamentális teológia. Budapest. pp. 79-120.
Gánóczy, Sándor: Az Egyház. In: Teológiai Vázlatok IV. pp. 253-345.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyül az Egyház misztériumáról, lényegéről és egyetemes küldetéséről.
- megalapozottabb lesz a katolikus egyház önértelmezésnek története, tartalma és hitelessége kérdéseiben.
- pontosabbá válik arról, hogy az egyház nem csupán egy a sok történelmileg kialakult intézmény között,
hanem Krisztusban, a népek világosságában, szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való
bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy Isten üdvözítő szándékának, szükséges és lehetséges egyházi feltételeit és
távlatait megértse és meggyőzően előadja;
- képessé válik arra, hogy a vallásközi párbeszéd és az ökumenikus dialógus nélkülözhetetlen értékeit
ismerje és értékelje, ugyanakkor tudatában legyen a katolikus egyház sajátos kincseinek és az ebből
fakadó szolgálat és misszió feladatának;
- képessé válik arra, hogy saját egyházzal kapcsolatos ismereteit és tapasztalatait a tanultak
összefüggésében integrálja, a hiányosságokat lehetőségei szerint kiegészítse és az egyházi
közösségében meglévő pozitív adottságokat, struktúrákat értékelje, előmozdításukban és
tökéletesítésükben részt vegyen;
- képessé válik az egyház misztériumával kapcsolatos alapvető teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő
integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens