♥ egy α egy β kategóriájú összetevő γ kategóriájú összetevőt szokott alkotni - - α β γ
♥ táblázat római számmal jelölt pontjai azt mutatják, hogy milyen szabálysémái vannak az univerzális grammatikának és milyen konkrét megvalósulási formái találhatóak a magyar grammatikában ♥ nem véletlen előfordulások, hanem egy szerkezeti elem általános előfordulásáról ♥ triviális újraírás: egy fej tényleges bővítmény nélkül terjed ki X’-sá, üres módosítói pozícióval éri el X’’=XP ♥ ige megkapja a vonzatit: magyarázta V’ V DP DP o átérezve határozói igenév Adv’ Adv DP ~ átérez ige V’ V DP ♥ Szabolcsi-féle felismerés a névelőről o a névelő igényli a főnevet, a főnévi kifejezést, a köznév csupaszon is megáll o egy mondatban a főnévi jellegű kifejezésnek elsődleges feladata, hogy rámutassanak valamire referenciális funkciót el, ő a meghatározó elem o tulajdonnevek névelőzése: Petinek / *A Petinek nevezzük el a kisfiút Nagyon kedvelem a Petit / *a Beethovent referenciális vagy nem referenciális a használat? illetve személyes ismerős és híres ember között függ a beszélő dialektusától és szociolektusától ♥ módosítói pozíció o igekötő az igék és az igenevek esetében is o mértékhatározó nem jöhet ide, AP-re kell csatolni o főnévi szerkezet módosítói pozíciója rövid birtokos a főnévi fejhez tartozó határozott névelőt követi NP módosítójaként ábrázoljuk hosszú birtokos (-nak/nek ragos) nem állhat a köznév és a tulajdonnék között (*a Chomskynak a cikke) hanem a névelő előtt kell állnia, ezért a NP-t beágyazó DP módosítói pozíciójába kerül az egy szót (DetP) a számnevekkel azonos módon kezeljük; D fejben üres hangalak marad Szabolcsi-karika kétféle névelő van a magyarban a határozott és hangalakot nem öltőm, az egy számnévnek tekintendő o a hagyományosan határozatlan névelőnek tekintett egy o Chomsky négy régi cikke; *Chomsky a régi cikke hosszú birtokossal viszont működik mindkettő; mivel az NP módosítója már foglalt, ezért az egyet N’-ra kell csatolni o névutós szerkezetek a kutya mellet AdvP a fej és DP kerül a módosítóba ♥ csatolási művelet o szórend dönti el hogy az adott szó milyen szinten jelenik meg o fokhatározó (pl. nagyon) is csatolódik