6.

Az X-vonás elmélet; vonzatok és szabad határozók megjelenése

♥ Ray Jackendoffnak köszönhetjük a modellt

♥ X szimbólum helyére bármelyik szófaji kategóriát képzelhetjük
o igét V(P)
o melléknevet A(P)
o főnevet N(P)
o határozót Adv(P)
o névelő D(P)
o hat, egy, eme Det(P)
♥ kategória meghatározásánál az endocentrikusság elve működik  folyosói hangulat
esetében mivel a mi? kérdésre válaszol és nem a milyenre?  kiterjesztett főnévi kategória
o melyik játssza a kiterjesztő szerepét és melyik marad alul a szófai karakter-
meghatározásban
o folyóhasonlat
♥ ha Z jellegű közvetlen összetevő elérte a maximumát, akkor ZP-vel jelöljük a szintagmatikus
kategóriát
o P ’phrase’ ’frázis’ = csoport
♥ egyszavas csoport: triviális
♥ ha nem éri el egyből a kiterjesztések maximumát, akkor különböző fázisokon megy keresztül
 első kiterjesztés X’, második kiterjesztés X’’, harmadik kiterjesztés X’’’
♥ az XP csoporttá bővülő X kategóriájú szót fejnek nevezzük
o a fejhez első lépésben hozzáillesztjük a vonzatokat, ezek a bővítményi/komplemetum
pozícióba lépnek
o elmagyaráz (valaki, valakinek, valamit) ige csoportjai a V fejet V’-sá terjesztik ki és a
bővítményi pozíciót foglalják el
♥ van hogy egy X’ kategóriájú összetevőt gyakran egy hozzá balról illeszkedő összetevő teszi
teljes XP csoporttá, amiből egyetlen lehet  ilyen az önálló szintaktikai mozgásra képes
igekötő, illetve a birtokos jelző
o a tárgyalt pozíció a módosítói vagy specifikáló pozíció
♥ csatolás
o folyosói hangulat kifejezésből a hangulat N kategóriájú mert nincs vonzata, így
triviálisnak kell tekinteni, ami egyetlen N fejből áll
o a csatolás iterálható, azaz megismételhető