János apostol 3.

levele
Görögből fordította: dr Gyenis Jánosné.

3 Ján. Munkatárssá lenni az igazságban;

3 Ján. 1,1 [Én] a presbiter [az elöljáró, a vén] a szeretett Gájusnak,

akit én igazán [a valóságban, Krisztusban, Isten szerinti szeretettel]
szeretek.1
3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és imádkozom],
hogy mindenben [és minden tekintetben] jól legyen dolgod [hogy
sikeres legyél], és légy egészséges, amint jó dolga [jó sora] van a
lelkednek [a te bensődnek].
3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [és örvendeztem], amikor atyafiak
[testvérek] jöttek, [érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról
[az igaz voltod mellett], úgy, amint te az igazságban jársz, [a
valóságban, Krisztusban élsz].
3 Ján. 1,4 Nincs [nem is lehet] annál nagyobb örömem, mintha
hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban [a valóságban] járnak
[azaz: Krisztusban élnek].
3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel
mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a
testvérekért] és pedig az idegenekért [a vendégekért, a jövevényekért is]
teszel.2
3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [Isten szerinti] szeretetedről a
gyülekezet [a kihívottak közössége, az eklézsia színe] előtt; akiket jól
teszed, ha Istenhez [és az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjukra.
3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [a Krisztus szolgálatára indultak útnak
és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [a
hitetlenektől];
11
Ő az, akit maga Pál apostol merített be: „Hálát adok Istennek, hogy senkit sem
merítettem be közületek, csak Krispust és Gájust” (1Kor 1,14). Akinek házában
később egy házi gyülekezet működött: „Köszönt titeket Gájus, aki nékem és az
egész (kihívott) gyülekezetnek [eklézsiának] (házi)gazdája…” (Róm. 16,23). Ő is
Pál apostol kísérői között volt Efézusba: „És betelt az egész város
háborúsággal, (mert a zűrzavar kiterjedt az egész városra) és egyakarattal a
színházba rohannak, megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Macedóniából valók
és Pálnak útitársai valának” (Csel. 19,29).
22
Pál apostol is erre buzdítja a szenteket: „Legyetek a vendégszeretetre alkalmat
keresők, és nem csak ismerőseiteket vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen,
idegen embereket, jövevényeket is fogadjátok be közösségetekbe” (Róm. 12,13).
„A testvéri szeretet (legyen maradandó, és) maradjon meg. A vendégszeretetről
el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtukon kívül, angyalokat
vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).
3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel kell karolnunk] be kell fogadnunk
[tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az
igazságban [valóságban / Krisztus Evangéliumában].
3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az
eklézsiának], de Diotrefesz, aki elsőséget kíván [elsőségre tör]
közöttük, nem fogad el minket.
3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, amelyeket
cselekszik, gonosz [és rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk;
sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat [a
testvéreket], és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az
egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti, [kitiltja].
3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [azt, ami
értéktelen, hitvány] kövesd [és utánozd], hanem a jót. Aki jót
cselekszik [és másnak a hasznára cselekszik, valakinek a segítségére
lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat cselekszik [és árt valakinek,
bajt / kárt okoz], az sohasem látta meg az Istent.3
3 Ján. 1,12 Demeter mellett mindenki bizonyságot tett, maga az
igazság [a valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot
teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz [valóságos,
azaz: igei].
3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok
tintával és tollal írni néked:
3 Ján. 1,14 Hanem remélem, hogy csakhamar meglátlak [színről
színre] téged és szemtől szembe beszélhetünk.
3 Ján. 1,15 Békesség [vagyis az az állapot, amelyben minden a maga
helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való
mentesség; boldogság, boldogulás] néked! Köszöntenek téged a te
barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.

33
Péter apostol is arra buzdítja a szenteket, hogy: „Forduljon el a gonosztól
(kerülje el, tartózkodjon tőle, térjen ki az útjából) és cselekedjék jót; keresse
(kutassa, törekedjen) a békességre, és kövesse azt” (1Pét 3:11). Dávid így prófétál
a megigazultakról: „Mindennapon irgalmatoskodik (mindenkor könyörül) és
kölcsön ad, és az ő magzatja (az ő gyermeke) áldott (lesz). Kerüld a rosszat és
jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké” (Zsolt. 37,26-37. Ézsaiás is erre
biztatja az újjá született embert: „Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra,
vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét” (Ésa.
1,17).