3. tétel.

Mutassa be az impregnálás, felületerősítés, alapozás összefüggését, fejtse ki, milyen szerepe

van a bevonatrendszerben! Részletesen térjen ki a hibalehetőségekre!

Felületvizsgálat, felületdiagnosztika módszerei

 szemrevételezés: a vakolat síkbeli eltérése, falhiányok, repedések, lyukak, vakolatleválás, táskásodás,
sókivirágzás, rozsdafoltok, szennyeződések, nedvesség foltok. A fal síkbeli eltéréseinek mérése.
 mechanikai módszerek: a felület szilárdságának vizsgálata (csiszolás, kaparás, rácsozás, vésés)
stabilitását. Hibák: üreges vakolat, a vakolat táblákban leválik. Tapadás, szívóképesség megállapítása.
A felület kötőanyagának vizsgálata. Eszközei: spakli, kalapács, vizes flakon, kés, véső, gázégő
 műszeres vizsgálattal: nedvességtartalom mérése elektromos készülékkel (CM készülék), pH érték
meghatározása lakmusszal.
Nemcsak a felület hibáit nézzük meg, hanem a külső okokat is felderítjük.
A megállapított hibák alapján értékeljük a fal állapotát, és ezt írásban rögzítjük. Az írásos szakmai vélemény
tartalmazza:
• a megfelelő munkafolyamat pontos leírását, minőségi követelményeit
• A felületdiagnosztikai vizsgálatot (mechanikai, műszeres).
• A felület javasolt előkezelésének-előkészítésének, anyagait, költségeit (anyagdíj+munkadíj+járulékok).
• A javasolt bevonat eltávolítását vagy a felújításának költségeit (garanciális okból, ha a megrendelő
költségtakarékosságból átfesteti a nem hordképes felületet!).
• A javasolt bevonatrendszer anyagait, költségeit (anyagdíj+munkadíj+járulékok).
• Egyéb járulékos költségeket (állványzat, gép, eszközhasználat, esetleg engedélykérések költségei,
hulladékkezelés költségei, stb.).

Az alapfelület hibái, javítási módjuk

– régi bevonat eltávolítása (kaparás, spatula, glettvas, drótkefe)
– vakolatleválás javítása (simítók, serpenyő, habarcs)
– folttapaszolás, glettelés (gipszes tapasz, meszes glett, gyári glett, műanyaghálók, spatula, glettvas)
– csiszolás (csiszolóvászon)
– zsírtalanítás (oldószerek, ecset)
– lúgozás (szalmiákszesz, ecset, régi festés letisztítása)
– semlegesítés (fluát, kefe)
– ásványi alapú felületek alapozása (felületszilárdítás: mélyalapozás, szilikonok, fluátozás, szappanozás,
timsózás, ecsetek, hengerek)
Felület lezárása, szigetelés (nedves falak; sókivirágzás;, kátrányos falak-lakkbenzin átmosás; penészgomba-
fungicid szerek, klórmeszes mészpép, vagy Xilamon alapozó; anilinátvérzés-hipóoldat, klórmeszes mészpép)
Az impregnálás feladata az alapfelületbe való beszívódás a kapillárisokon keresztül, és az alkotórészeket
egymáshoz kötni, amivel az alapfelület szívóképessége csökken, kiegyenlítődik. Filmképződés az
alapfelületen nem jöhet létre, a felesleges impregnálószert el kell távolítani még nedves állapotában
Felületerősítés a fogadófelület hordozóképességének erősítése, tapadásjavító szerekkel, erős filmet képezve.

Alapozószer szerepe a bevonatban

A végleges felületkialakításnak legfontosabb eleme az alapozás. Ezt a műveletet általában nem lehet
elhagyni, mert a felületek porosak, nedvszívóak vagy nem porózusosak, kis teherhordó képességűek, így ha
elhagyjuk az alapozást, akkor a festékréteg nem tapad megfelelően, és foltos lesz, a festékréteg nem tud jól
megkötni.
Az alapozók feladata, hogy egyenlítsék ki a fal szívóképességét, szilárdítsák a felületek, jobb tapadást
biztosítsanak a festéknek, akadályozzák meg a nedvesség vándorlását.
Az alapozóanyagok emellett tartalmaznak töltőanyagot is, ezért az alapfelület színezésében is részt vesznek.

Az alapozószer felhordásának szabályai szerszámai, hibái

Csak megtisztított, csiszolt, portalanított falra hordható fel ecsettel, kefével, hengerrel a kívánt
rétegvastagságban.
Hibalehetőségek: túlzott rétegvastagság, kihagyásos felhordás, nem megfelelő sűrűség, nem megfelelő
szerszám, nem megfelelő mennyiségű alapozó.

Vonatkozó munkavédelmi előírások: oldószeres alapozószerek kiszellőzése, légzésvédelem, szemüveg és

kesztyű használata. Maró- anyag, szembe ne kerüljön, bőrről le kell mosni, és a bőrt krémezni, a kiömlött
anyagot fel kell mosni, mert csúszik.