26.

Fajtaválasztás jelentősége, szempontjai a gyümölcstermesztésben

“A helytelen fajtaválasztás legalább akkora - ha nem nagyobb - gazdasági veszteséget
okozhat, mint amekkora többlethaszonnal jár a jó fajták kiválasztása.”

A fajtaválasztás általában több évre, nemritkán több évtizedre szóló döntés, s

alapvetően meghatározza a termesztés eredményességét, ezért minden esetben nagy
körültekintést és gondos mérlegelést igényel. Egy-egy ország fajtahasználatát egyfelől a
szaporításra és telepítésre választott fajták, másfelől a már termesztésben levő és értékesítésre
kerülő fajták köre alapján lehet megítélni. A fajtahasználat állandóan változó folyamat, a
változás dinamikáját alapvetően meghatározzák a fajtaválasztékban és a fajták iránti igényben
bekövetkező változások.
A fajtaválaszték állandóan fejlődik, egyfelől új fajtákkal való bővítéssel, másfelől a
meglevő fajtatípusok jobb teljesítményű és minőségű klónjainak előállításával. A fajták iránti
igény is változik, egyrészt a piaci (fogyasztói és felhasználói) igények változásával, másrészt
a művelési rendszerek, illetve a termesztéstechnológiák változó igényei folytán is.
A faj megválasztásakor a termőtájon elterjedt gyümölcs fajokat célszerű előnybe
részesíteni, telepíteni. A fajták megválasztásánál figyelembe vesszük a termesztés és
felhasználás célját. A munkacsúcs széthúzására érési sorrendbe fajtasort állítunk össze, és
gondoskodunk porzó fajtákról is. Ha a telepítéshez támogatást kívánunk igénybe venni, csak a
termesztésre engedélyezett fajták közül, választhatunk! Az engedélyezett fajtákat az Országos
Mezőgazdasági Minősítő Intézet évente megjelenő „Szőlő és Gyümölcsfajták Leíró
Fajtajegyzék” c. kiadványában találjuk meg. Telepíteni csak vírusmentes szaporítóanyagot
lehet. Kivételt képeznek azok a fajták, amelyek újdonságok és a hazai vírusmentesítési
programban nem vettek még részt. A szaporító anyagot csak engedéllyel rendelkező
faiskolából vásárolhatjuk meg. A telepítési engedély kérelem benyújtásakor a faj, a fajták és
az alanyok jegyzékét is csatoljuk.

Fajtaválasztás:
– piaci érték
– termőrefordulás és termőképesség
– ökológiai igény és termésbiztonság
– virágzás és termékenyülés
– érési idő
– tárolhatóság
– betegségellenálló-képesség

A fajtamegválasztás szempontjai:

A termesztést befolyásoló tényezők:

- Termőképesség vagy hozamképesség több tulajdonságból tevődik össze: a termőre
fordulás ideje, a termőkor hossza, a virágzási hajlam, a virágképzés rendszeressége, a
termékenyülés, a fajlagos terméshozam.
- Termésbiztonság: szintén komplex értékmérő, s ugyancsak sok sajátosságot foglal
magában: a tenyészidő hossza, a mélynyugalom kezdete, hossza és hidegigénye, a téli lehülés
és hőmérséklet-ingadozás tűrése, a rügyfakadás és virágzás ideje, a virágok fagyérzékenysége,
a szárazság és széltűrés, biotikus és abiotikus rezisztencia és tűrőképesség.
Egyes gyümölcstermő növényeknek vannak olyan tulajdonságai, amelyek a termesztést
közvetlenül befolyásolhatják. Ilyenek pl. a növekedési erély és habitus, terméshozási típus, az
alanyfajtákkal való összeférhetőség, a fajtatársítást és megporzást befolyásoló
fajtatulajdonságok.
A fajtatulajdonságok három csoportba sorolhatók (táblázat). Egy részük főként a
gyümölcsök áruértékére van hatással, mások inkább a termesztést befolyásolják, míg a
tulajdonságoknak igen nagy hányada az áruértékre és a termesztésre egyaránt hatást gyakorol.

A gyümölcsfajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok:!!!

Gyümölcstulajdonságok A gyümölcstermő növény

jellemzői
az áruértéket befolyásolják az áru- és termesztési értéket termesztést befolyásoló
befolyásolják fajtatulajdonságok
- héj színe és egyéb - érési idő és érésmenet - termőképesség
sajátosságai - nagyság, alak, felület - termésbiztonság
- hús színe, állománya, - kocsány és elválása - termesztést megkönnyítő
konzisztenciája - repedés, parásodás tulajdonságok (művelési
- beltartalmi érték, íz, zamat, - szállíthatóság, gépi rendszerbe illeszthetőség,
illat osztályozhatóság termőhelyi igény, gépi
- magtartalom, a magbél - tárolhatóság, tárolási és betakaríthatóság,
jellemzői utóérlelési igény betegségekkel szembeni
- különböző felhasználásra - kitárolás utáni állékonyság rezisztencia…)
való alkalmasság

A házikerti termesztés és az ökológiai gazdálkodás esetében részesítsük előnyben azokat a

fajtákat, amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán
nem termesztenek. Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében sokkal nagyobb a választék
küllem, íz és beltartalmi értékekben is, mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése
után gondolnánk.
A fajta legfőbb termesztési értéke, ha kiváló áruértéke van. Ez a fajtamegválasztás elsődleges
szempontja, a többi csak ezután következik.

A fajtamegválasztás feltételrendszere:

- Termesztési cél: - friss fogyasztásra termelt (étkezési) fajták: Az étkezési fajtákat azért
termesztjük, hogy a fogyasztók a gyümölcsöt közvetlenül a szedést követően, vagy rövidebb-
hosszabb tárolás után, természetes minőségében elfogyasszák.
- ipari célfajták: Az ipari célfajták egy része géppel, más része kézzel
szüretelhető, s számuk és arányuk fajonként változó. Az őszibarack-termesztésben például
külön fajtacsoportot képeznek a kemény húsú, duránci (maghoz kötött) ipari fajták.
- kettős hasznosítású fajták: A termesztők szívesen választanak kettős
hasznosítású gyümölcsfajtákat, mert ezektől nagyobb értékesítési biztonságot remélnek A
hazai meggyfajták zömét különösen értékessé teszi az, hogy bizonyos ipari célokra és egyúttal
friss fogyasztásra is alkalmasak.
- Piaci és felhasználói igények és lehetőségek: a fajták piaci értékét nem csupán a fajta
minősége, hanem számos más gazdasági tényező is befolyásolja:
- kereslet-kínálat, a piaci és ipari felhasználói igény nagysága és stabilitása,
- konkurencia (más termesztők, helyettesítő gyümölcsfajok és fajták),
- a piacot befolyásoló képesség (monopolhelyzet, állami szubvenció, reklám stb.),
 - a gyümölcsminőség fajtatulajdonságtól független tényezői (egészség, tisztaság,
egyöntetűség, vegyszermentesség, sérülésmentesség, csomagolás stb.),
- a szállítási távolság, az értékesítési forma, a piaci infrastruktúra.
A piaci érték a dinamikusan változó fogyasztói értéket is közvetíti, s nehéz olyan fajtát
választani, amelyet a piac később is megfelelően elismer. Egyes gyümölcsfajok esetében az
igényes piacokon megjelenő fogyasztók a fajtákat (pl. alma) vagy a fajtatípusokat (pl.
őszibarack) is ismerik, ezért a meghatározó nemzetközi piacokon uralkodó divatirányzatokat
is célszerű figyelembe venni.
- Ökológiai feltételek és termőhelyi adottságok: A gyümölcsfajok és -fajták ökológiai
igényének, valamint a termőhelyi adottságoknak az összevetésére van szükség. az adott
talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok, illetőleg fajták termesztésével
érdemes üzemi szinten foglalkozni.
- A termelés nagyságrendje és volumene: A fajtamegválasztást alapvetően befolyásolja,
hogy árutermelésről, önellátásról vagy hobbikertészeti igényekről van szó. A helytelen
fajtaválasztás gazdasági kockázata szoros összefüggésben van a beruházás nagyságával és a
tervezett gyümölcsös élettartamával.
- Művelési rendszer és termesztéstechnológia: A gyümölcsfajok jelentős részénél döntő
körülmények:
- a művelési rendszer s annak összetevői (alany, törzsmagasság, koronaforma,
tenyészterület),
- az alkalmazandó termesztési rendszer (pl. integrált termesztés, ökológiai
gazdálkodás),
- a termesztéstechnológiát meghatározó agro- és fitotechnikai eljárások.
- Fajtainformációk: Különösen nagy körültekintést igényelnek azok a fajtajellemzők (pl.
virágzási idő, növekedési erély), amelyeket a termőhelyi adottságok és egyéb körülmények
erősen befolyásolnak. A csalódások és üzleti veszteségek elkerülése érdekében mindenekelőtt
a független fajtaértékelők (pl. OMMI, intézményi fajtakutatók) által közölt fajtaleírásokat
célszerű figyelembe venni.
- Gazdaságosság: Ezen belül legfontosabb az árbevétel és a költségráfordítás várható
alakulása. Az árbevétel
főbb tényezői:
- a gyümölcsfajok árának alakulása a termelés helyén,
- a termelői ár trendje,
- a különböző áruminőségek árának differenciálódása az elmúlt években,
- az egyes fajták árának differenciálódása az elmúlt években,
- a fajták várható termésátlaga,
- a várható termésátlag növelésének tehetőségei a technológia változtatásával.
A költségráfordítás főbb tényezői:
- az egyes gyümölcsfajok termesztési költségszerkezete,
- az egyes gyümölcsfajok költségei az üzemben, más üzemekben és országosan,
- a minőségképzés (pl. áruvá készítés) és minőségfejlesztés (pl. gyümölcsritkítás)
költségei,
- a termelésnövelés költségkihatásai.
- Termesztés és fajtapolitika: Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományokat, a
tájakhoz kötődő szakmai
örökségeket, a tájfajtákat, hiszen ezek újabb lehetőségeket adnak arra, hogy a nemzetközivé
váló gyümölcspiacainkon a versenyképességünket megőrizzük. A termelőüzemek
fajtaválasztása a faiskolák irányában a fajták iránti keresletként nyilvánul meg (fajtapiac).