A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról – 1.

rész

Bevezetés

Az idő múlik, a kívánalmak és a lehetőségek változnak. Tegnap még logarléccel

számoltunk, ma már elektronikus számoló - és számítógéppel. Sok teendőnk mellett
folyamatosan követni kell(ene) a haladást, még ha némi késéssel is. Ehhez, persze, jó
állapotú és hozzáférhető szakirodalom szükséges. Szétnézve az interneten – a címbeli
témában is – elég sok leíró jellegű segédanyagot találtunk, melyek azonban nem ritkán
mellőzik a számításokat, legfeljebb csak a végeredményeket adják meg. Ez a helyzet
[ 1 ] - nél is, ahol mérnöki kézikönyvből vett képleteket közölnek, azok levezetése
nélkül. Ilyenkor könnyű téveszteni, akár csak sajtóhibák miatt is. Továbbá a számító -
gépi programok alkalmazásával mintegy kiment a divatból az elvégzendő számítások
részletes ismertetése. Az pedig már a vég kezdete, amikor azt mondják / gondolják, hogy
ezt mindenki úgyis ismeri. De durva…!
Na, ez a helyzet a torokgerendás / fogópáros tetőszerkezetek statikai számításaival is.
Persze, van magyar nyelvű szakirodalom, többféle is. Az ismert [ 2 ] - ben mintapéldán
keresztül mutatják meg a teendőket, az akkori idők kívánalmainak megfelelően.
Minthogy ez egy igen régi munka, azóta többszöri szakmai irányváltás is történhetett.
Hogy ez követhető legyen, ahhoz szakirodalom is kell – már másodszor hozom ezt elő.
Nagyon vártuk [ 3 ] - at, de ebben is éppen csak említést tesznek a hagyományos fedél -
székek méretezéséről, majd a szakirodalomra utalnak. Ez azonban akkor is eléggé nehe -
zen volt elérhető, így ott voltunk és vagyunk, ahol a part szakad.
Nem sokkal jobb a helyzet a mai, korszerűnek mondott szakkönyvek esetében sem.
Egy példa: [ 4 ] - ben a torokgerendás fedélhez nem adnak meg képleteket; amihez ad -
nak, annál is egy szinte hozzáférhetetlen bécsi diplomamunkára hivatkoznak.
Hát szabad ilyet tenni? De jöjjön már a felmentő sereg!
Nahát, hogy ez egy ősz szakállas könyv alakját öltötte fel – [ 5 ]!
Elképesztő, hogy egy 62 évvel ezelőtt kiadott, ma már antikváriumban is csak ritkán fel -
lelhető munkáról van szó. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy azóta nálunk szinte semmi
nem változott, a mondott értelemben. Ez lenne a haladás és a szakmai fejlődés…?
Persze – szinte hallom azokat, akiknek ez inge – , hogy ez már másik világ, másfajta
követelményekkel, bla - bla. De akkor miért nincsenek meg már régen a rendes szak -
könyvek? Generációk jöttek és mentek korszerű, szakszerű, érthető, tanulható, elérhető,
magyar nyelvű faszerkezetes szakirodalom nélkül. Miért beszélek erről ennyit? Mert
akárhányszor egy kicsit is „spéci” anyag után kutakodom, mindig ugyanaz van: ez!
Szóval: ha a torokgerendás / fogópáros fedélszék statikai kérdéseiben ma itt el kívánunk
mélyedni, akkor tanácsos az [ 5 ] munkát alaposabban tanulmányozni. Igaz, megkísérel -
hetjük levezetni saját képleteinket. Ez azonban nélkülözni fogja az értő szakmai közön -
ség kontrollját és jóváhagyását; ami ugyan oly gyakran nem tántorít el minket, de még -
sem igazán szerencsés. Így aztán olyat teszünk, ami talán furcsának tűnhet: elővesszük és
közzétesszük a nehezen hozzáférhető, viszont elég jól érthető [ 5 ] - beli tudásanyagot.
Azoknak, akik szeretnének elmélyedni a szerkezet vizsgálatának részleteiben, gyalog is.
 2

Tárgyalás

Az 1. és a 2. ábrán a torokgerendás tető szemlélhető.

Részei:
1 Ellenléc
2 Alátéthéjazat (alátétfólia)
3 Ereszdeszkázat szellőző
nyílásokkal
4 Talpszelemen
5 Talpszelement lekötő csavar
6 Szarufa
7 Torokgerenda
8 Taréjszelemen
9 Kakasüllő
10 Padlásfödém
11 Ereszcsatorna

1. ábra – forrása: http://baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=a_teto_a_haz_koronaja

2. ábra – forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/de/c/c7/Kehlbalkendach.jpg

Itt nincs minden szerkezeti elem feltüntetve, csak a kötőgerendás megoldást mutatja.
 3

3. ábra – forrása: http://www.s-jarosch.de/media/Dachtragwerke.pdf

4. ábra – forrása: http://www.s-jarosch.de/media/Dachtragwerke.pdf

A 3. ábrán egy üres szarufafedél és hosszirányú merevítése látható. A 4. ábrán egy to -

rokgerendás tetőszerkezet merevítése látható, a szokásos – a 3. ábrán is feltüntetett –
vihardeszkázat ábrázolása nélkül. A torokgerendák síkjában kialakított andráskereszt -
merevítés jelentősen csökkenti a torokgerendák külső terhek hatására történő elmozdu -
lását, miáltal a torokgerendák a szarufákat közel fixen támasztják meg. Az andrásolás
( Kehlverband ) helyett síkjában viszonylag merev falemezzel – tárcsával – való borítás,
illetve erősítés ( Kehlscheibe ) is szóba jöhet, mint korszerű szerkezeti megoldás.
 4

Ezeket szemlélteti az 5. ábra is.

5. ábra – forrása:
http://www.holzbau.tu-darmstadt.de/Lehre/vertieferfach/tragwerke-der-hausdaecher-
b1.pdf

Látjuk, hogy ezek a megoldások arra irányulnak, hogy a szerkezet általános merevségét
növeljék, amivel egyúttal az erőtani modellezést és - számítást is megkönnyítik.
Kétségtelen, hogy ha jogos a torokgerenda mint fix támasz feltevése, akkor a szarufa
méretezése fix támaszokon nyugvó folytatólagos tartóként jóval egyszerűbb lehet. A ha -
zai gyakorlatban nem nagyon látni e megoldásokat, így akár a régi tetők felújítása, akár
újak építése során is leginkább a hagyományos, azaz elmozduló torokgerendás szerkezet
sajátosságaira kell figyelnünk. Ennek közelítő vizsgálata [ 5 ] szerint az alábbi.
Az általában egyforma torokgerendás szaruállások úgy tekinthetők, mint egy három -
csuklós tartó, melyet a torokgerenda merevít. Mivel a háromcsuklós tartó külsőleg és
belsőleg is statikailag határozott, a torokgerendával történő kimerevítés hatására belső -
leg egyszeresen határozatlanná válik. A statikailag határozatlan mennyiségnek a torok -
gerendában működő X rúderő - nagyságot választjuk. A tárgyalás alapjául az általános
vonalozású alakot vesszük, mert a gyakorlatban ez is előfordulhat – 6./ d ábra.
Megjegyezzük, hogy az alábbiakban a torokgerendában működő rúderő X értékére
levezetendő eredmények minden esetben csakis a bal oldali terhelésből származó rúderőt
adják. Eszerint: ha a szerkezet jobb oldala is terhelve van, akkor az ebből származó rúd -
erőt a bal oldali terhelésből származó rúderővel algebrailag összegezni kell.
A folytatólagos szarufák alsó részei és a torokgerenda egy négycsuklós rúdláncot képez -
nek – 7. ábra. Itt csak a szarufák tengelyére merőleges elmozdulásokkal foglalkozunk,
ezért a 4 és 5 csuklók elmozdulására merőleges egyenesek metszéspontja – a pólus – a 2
csuklópontban van.
 5

6. ábra – forrása: [ 5 ]

7. ábra
A 7. ábra alapján:

f1  a 2  ,

f 2  b2  ; (1)
 6

innen:

f1 a
 2 . (2)
f2 b2

Az erősen nagyított 7. ábrán a bal oldali terhekből származó bal oldali behajlást pozitív,
a jobb oldali felhajlást negatív előjellel vettük számításba.

Minthogy a szerkezet belsőleg egyszeresen határozatlan, a X rúderő - nagyság megha -

tározására további feltételi egyenleteket kell felírni; az ( 1 ) egyenlet már az egyik ilyen.
Ezek az alakváltozásokkal kapcsolatosak. Ha X már ismert, akkor a további számítás úgy
folytatódik, mintha a statikailag határozott háromcsuklós tartót a többi külső erő mellett
még az X erők is terhelnék.

Az fi behajlások meghatározásához szükségünk lesz az adott terheléshez tartozó rugal -

mas vonal egyenletére. Ezt a Szilárdságtan tankönyveiből vehetjük ki – ld. pl.: [ 6 ]!

A ) terhelési eset: a P erő az 12 rúd alsó darabját terheli: a2 < x2 – 6. / a ábra.

Ehhez tekintsük a 8. ábrát is! Itt az [ 5 ] és [ 6 ] szerinti jelöléseket alkalmaztuk, hogy a

[ 6 ] - ban levezetett egyenlet - alakból előálljon az [ 5 ] szerinti.

[ 6 ] szerint [ 5 ] szerint

8. ábra

Kiindulunk a behajlásra felírt [ 6 ] szerinti egyenlet - alakból:

F a  x 
y(x)   l 2  a 2  x 2  ,
6 E  I l 
 (3)
0 xb . 
 7

A behajlás az x = x* helyen, ahol y( x* ) = y*:

F a  x * 2
y*   l  a 2  x *2  . (4)
6 E  I l
Most elvégezzük az alábbi betűcseréket:
F  P , a  x1 , x*  a 2 ,
 (5)
l  a , y*  f10 . 

Majd ( 4 ) és ( 5 ) szerint:
P  x1  a 2
f10    a 2  x 12  a 2 2  . (6)
6 E  I a

Ezután azonos átalakítással:

a 2  x12  a  x1 a  x1  ; (7)

figyelembe véve, hogy

x 2  a  x1 , (8)

( 7 ) és ( 8 ) - cal:
a 2  x12  x 2  a  x1  ; (9)

most ( 6 ) és ( 9 ) - cel:
P  a 2  x1 
f10    x 2  a  x1  a 2 2  . ( 10 )
6 E  I a

A ( 10 ) képlet adja az 12 rúd behajlását a kötőgerenda becsatlakozási keresztmetszeté -

ben, a P erő hatására. Ez megegyezik az [ 5 ] - ben – levezetés nélkül közölt – megfelelő
képlettel. ( A nyomtatásban közölt képletek ellenőrizendők. Van olyan, hogy sajtóhiba. )

Most tekintsük a 9. ábrát! Itt azt az esetet vettük, hogy a torokgerendában X = 1 nagysá –
gú húzóerő működik. Ekkor a szarufákat a 4 és 5 csuklókon keresztül 1 sin  és 1 sin 
nagyságú erők hajlítják, és az általuk előidézett behajlás nagysága f ’1 és f ’2.
Most állapítsuk meg ezek nagyságát! Ez a ( 10 ) képlet kis átalakításával történhet.
Ekkor az ábrák szerint:

x1  a 1 , x 2  a 2 , 
 ( 11 )
P '1  1 sin  , P '2  1 sin  ; 
 8

9. ábra

Most ( 10 ) és ( 11 ) szerint:
P '1 a 2  a1  1  sin   a 2  a1 
f '1   a 2 a  a1  a 2 2    a 2  a  a1  a 2 2  ; ( 12 )
6 E  I a 6 E  I  a

most átalakításokkal:
a 2  a  a1   a 2 2  a 2  a  a 2  a1  a 2 2  a 2  a  a 2   a1  a 2  a 2  a1  a1  a1 
 2  a1  a 2 ,
tehát:
a 2  a  a1   a 2 2  2  a1  a 2 . ( 13 )

Majd ( 12 ) és ( 13 ) - mal:
1  sin   a 2  a1 1  sin   a12  a 2 2
f '1   2  a1  a 2  ,
6 E  I a 3 E  I  a
tehát:

1 sin   a12  a 2 2
f '1  . ( 14 )
3 E  I  a

Most index és betűcserével, ( 14 ) - ből:

 9

1 sin  b12  b2 2
f '2  . ( 15 )
3 E  I  b

A 4 és 5 pontok tényleges behajlása a P erő és az X rúderő hatására:

f1  f10  X  f '1 , ( 16 )
és
f 2  X  f '2 . ( 17 )

Most ( 10 ), ( 14 ), ( 16 ) - tal:
P  a 2  x1  2 X  sin   a12  a 2 2
f1   x 2  a  x1   a 2   ,
6  E  I  a 
( 18 )
3 E  I  a

majd ( 15 ) és ( 17 ) - tel:
X  sin  b12  b 2 2
f2   . ( 19 )
3 E  I  b

Ezután ( 2 ), ( 18 ) és ( 19 ) - cel:

P  a 2  x1  2 X  sin   a12  a 2 2
 x 2 a  x1  a 2  
6  E  I  a  3 E  I  a a
 2 ;
X  sin  b1  b 2
2 2
b2

3 E  I  b

a rendezést részletezve:
P  a 2  x1  2 X  sin   a12  a 22 a 2 X  sin  b12  b 2 2
 x 2  a  x1   a 2     ;
6  E  I  a  3 E  I  a b2 3 E  I  b
P  a 2  x1  2 sin   a12  a 2 2 sin  a 2  b 2  b12
 x 2  a  x1   a 2   X   X ;
6  E  I  a  3 E  I  a 3 E  I  b
P  a 2  x1  2 X  sin   a12  a 2 2 sin  a 2  b 2  b12 
 x 2  a  x1   a 2      ;
6  E  I  a  3 E  I  a b 
P  a 2  x1   sin   a12  a 2 2 sin  a 2  b 2  b12 
  x 2 a  x1  a 2   2  X 
2
  ;
a  a b 
P  a 2  b  x1   x 2  a  x1  a 22   2  X  sin   b  a12  a 2 2  sin  a  a 2  b 2  b12  ;
P  b  x1   x 2  a  x1   a 2 2   2  X  sin   b  a12  a 2  sin  a  b 2  b12  ;
 10

folytatva:

b  x1   x 2  a  x1  a 2 2  P b  x 1  a  x 2  x 1  x 2  a 2 2 
X  P   ,
2 a12  a 2  b  sin   b12  b 2  a  sin  2 a12  a 2  b  sin   b12  b2  a  sin 
tehát:

P b  x1   a  x 2  x 1  x 2  a 2 2 
XA   2 . ( 20 )
2 a1  a 2  b  sin   b1  b 2  a  sin 
2

A ( 20 ) képlet adja meg az általános vonalozású kimerevített háromcsuklós tartó mere -

vítő rúdjában működő X rúderő nagyságát, az A ) terhelési esetre.
Most nézzünk néhány speciális esetet!

A / S1.) A torokgerenda párhuzamos a kötőgerendával – 10. ábra

10. ábra

Ekkor:

a2 a a
  a 2  b2  . ( 21 )
b2 b b
 11

P b  x1  a  x 2  x1  x 2  a 2 2 
X A1  X A   2 
2 a1  a 2  b  sin   b12  b 2  a  sin 
a a
a 2  b2  a 2 b 2 
b b

P b  x1   a  x 2  x 1  x 2  a 2 2  P b  x1  a  x 2  x1  x 2  a 2 2 
    
2 a 2  b  a  b  sin   b 2  b  a  sin  2 a12  b 2  a  sin   b12  b 2  a  sin 
1 2 1 2
b
P b x1   a  x 2  x 1  x 2  a 2 
2

   ,
2 a  b 2 a12  sin   b12  sin 

P b x 1  a  x 2  x 1  x 2  a 2 
2

X A1    . ( 22 )
2 a  b 2 a12  sin   b12  sin 

A / S2.) A torokgerenda párhuzamos a kötőgerendával és a magasság felében van

– 11. ábra

11. ábra

Ekkor:
a 
a1  a 2  , 
2 

b1  b 2  ,
b .
2  ( 23 )

h  a  sin   b  sin  


Most ( 20 ) és ( 23 ) - mal:
 12

P b  x1   a  x 2  x1  x 2  a 2 2 
X A2  X A   2 
2 a1  a 2  b  sin   b12  b 2  a  sin 
a a
a1 a 2  , a1 a 2  ,
2 2
b b
b1  b2  , b1  b2  ,
2 2
h asin  bsin  h asin  bsin 

 a2   a2 
b  x1 a  x 2  x1  x 2   x1  a  x 2  x1  x 2  
P  4   4 
  2  4  P  
2 a a b2 b a 2  a  sin   b 2  a  sin 
  b  sin     a  sin 
4 2 4 2
 a 2   a 2 

x1  a  x 2  x1  x 2   
x1 a  x 2  x1  x 2  
 4  4 P  4 
 4 P 2   
a a  sin    a  b b  sin  a a  a  sin    b  b  sin 
 a 2   a 2 

x1  a  x 2  x1  x 2   
x1 a  x 2  x1  x 2  
4 P  4  4  P  4 
    
a a h  bh a a  b h
 a 2 

x1  a  x 2  x1  x 2  
 4 
 4 P ,
a  h  a  b 

tehát:
 a 2 

x1  a  x 2  x1  x 2  
 4 
XA 2  4 P  .
a  h  a  b  ( 24 )

A / S3.) A tető szimmetrikus és a torokgerenda párhuzamos a kötőgerendával

– 12. ábra

Ekkor:
   , 

a  b , 

a1  b1 ,  ( 25 )

a 2  b2 .
 13

12. ábra

Most ( 20 ), ( 23 / 3 ), ( 25 ) szerint:

P b  x 1   a  x 2  x1  x 2  a 2 2 
X A3  X A   ,   2   , 
a b , 2 a1  a 2  b  sin   b12  b 2  a  sin  a b ,
a1 b1 , a1  b1 ,
a 2 b2 a 2 b2

P a  x 1  a  x 2  x 1  x 2  a 2 2  P x 1  a  x 2  x 1  x 2  a 2 
2

  2   
2 a1  a 2  a  sin   a12  a 2  a  sin  2 a12  a 2  sin   a12  a 2  sin 
P x1  a  x 2  x 1  x 2  a 2  P x 1   a  x 2  x 1  x 2  a 2 
2 2

    
2 2  a12  a 2  sin  4 a12  a 2  sin 
P a  x1   a  x 2  x1  x 2  a 2 
2

  ,
4 h  a 12  a 2

tehát:

P a  x1  a  x 2  x1  x 2  a 2 
2

X A3   . ( 26 )
4 h  a1  a 2
2
 14

A / S4.) A tető szimmetrikus, a torokgerenda párhuzamos a kötőgerendával és a

magasság felezőjében van – 13. ábra

13. ábra

Ekkor fennáll, hogy

  , 

a b , 

a b 
a1   b1 = , 
2 2  ( 27 )
a b 
a 2   b2 = . 
2 2 

Most ( 20 ) és ( 27 ) - tel:

 a 2   a 2 

a  x1  a  x 2  x1  x 2   
a  x1  a  x 2  x1  x 2  
P  4   4 
X A4  X A   ,    2P  
a b , 2 a2 a a 2  a  a  sin 
a b
a1   b1 = ,
2    a  sin 
2 2 4 2
a b
a 2  b 2 =
2 2

 a 2   a 2 

x1  a  x 2  x1  x 2   
x1  a  x 2  x1  x 2  
 4   4 
 2P   2P  ,
a 2  a  sin  h a2

tehát:
 15

 a 2 

x1 a  x 2  x1  x 2  
 4 
X A4  2  P  . ( 30 )
ha2

A / S5.) A tető szimmetrikus, a torokgerenda párhuzamos a kötőgerendával és a

magasság felezőjében van, a P erő pedig éppen a torokgerenda végén terhel – 14. ábra

14. ábra

Ekkor:



  , 

a b , 
a b 
a1   b1 = , 
2 2 
 ( 31 )
a b 
a 2   b 2 = ,
2 2 

x1  x 2  . 
a
2 

Most ( 20 ) és ( 31 ) - gyel:
 16

 a 2 

x1 a  x 2  x1  x 2  
 4 
X A5  X A   ,  2P  
h  a2
a
a b , x1  x 2 
2
a b
a1   b1 = ,
2 2
a b
a 2  b2 = ,
2 2
a
x1  x 2 
2

a  a a a a 2  a a
 a       

2  2 2 2 4  a
P a P
 2P   2P  2 22    ,
ha 2
h a 2 h 2  sin 

tehát:

P
X A5  . ( 32 )
2  sin 

A ( 32 ) képlet értelmezéséhez tekintsük a 15. ábrát is!

15. ábra

A ( 32 ) képlet azt jelenti, hogy ekkor a torokgerenda rúderőjének a szarufára merőleges

komponense egyenlő a szelemenre ható erő felével. A 15. ábra kapcsán jól elmagyaráz -
ható a torokgerenda szerepe: együttdolgoztatja a szarufákat, azáltal, hogy a terhelt
szarufa terhének egy részét – itt: a felét – áthárítja a terheletlen szarufára.
 17

Ha pedig a szarufára merőleges P erő helyett egy függőleges P’ erő működik, akkor
ennek a tetőre merőleges
P  P'  cos ( 33 )

komponense hatására ( 32 ) így alakul:

P'  cos P'
X A5   . ( 34 )
2  sin  2  tg

Az utóbbi eset azért is érdekelhet bennünket, mert szelemenes tetőnél a torokgerendát,

illetve a fogópárt célszerű a magasság felében elhelyezni, a középszelement ( Mittel -
pfette ) pedig a torokgerenda / fogópár ( Zange ) végére helyezzük – 16. ábra.

16. ábra

Bár a dolgozat címében csak torokgerendás tetőkről van szó, látjuk, hogy az összetettebb
szelemenes tetőknél is hasznát vehetjük az itt talált némely összefüggésnek.

Ezzel végeztünk az A ) terhelési eset bemutatásával.

További terhelési eseteket a 2. részben vizsgálunk, szintén [ 5 ] alapján.
 18

Megjegyzések:

M1. A 4. és 5. ábrán szemléltetett merevítési megoldások nem új keletűek: a már 6 - 7

évtizede forgalomban lévő [ 7 ] munka is tárgyalja ezeket.

M2. Különös, de az itteni – a torokgerendában általában ébredő erőre vonatkozó – leve -

zetések nem szerepelnek [ 7 ] - ben.

M3. A torokgerenda / fogópár rúderőjére korlátozás, hogy nagysága legyen kisebb a

rúdra megengedett nyomóerőnél, tekintettel a kihajlásra, illetve a nyomás + hajlításra is.

M4. A számítások során feltettük, hogy a normálerők és a nyíróerők okozta alakváltozá -

sok elhanyagolhatóan kicsinyek a hajlításból származóakhoz képest.

M5. A ( 20 ) képletre vezető számítás során feltettük, hogy a két szarufa egyforma anya -
gú és keresztmetszetű.

M6. Az ( 1 ) képletet úgy is értelmezhetjük, hogy a torokgerenda t hossza állandó.

E kijelentés belátásához tekintsük az alábbi 7. / 1 ábrát is!

7. / 1 ábra

Az f1 elmozdulás rúdirányú összetevője:

f1,r  f1  cos 90    f1  sin  ; (a)
majd ( 1 / 1 ) - gyel is:
f1,r  a 2   sin  ; (b)
 19

hasonlóan az f2 elmozdulás rúdirányú összetevője:

f 2,r  f 2  cos 90    f 2  sin  ; (c)
majd ( 1 / 2 ) - vel is, az előjeltől eltekintve:
f 2,r  b 2   sin  . (d)
Ha fennáll az
f1,r  f 2,r (e)
összefüggés, az azt jelenti, hogy a 45 rúd elejének és végének rúdirányú elmozdulása
ugyanaz, vagyis a torokgerenda elmozdulása merevtestszerű. Valóban: a rúd igen kis
elmozdulású síkmozgását felfoghatjuk egy f r  m  nagyságú rúdtengely - irányú
haladó, valamint egy  szögelfordulású forgó mozgás kombinációjának – 7. / 2 ábra.

7. / 2 ábra

Ezt könnyű áttekinteni, ha pl. úgy képzeljük, hogy a rúd a T talppontban mereven hozzá
lett erősítve a rúdra merőleges 2T karhoz, majd azt δφ - vel elforgatjuk a 2 pólus körül.
Ennek során a T pont fr elmozdulással T’- be kerül, a 4’5’ rúd pedig T’ körül elfordul δφ
szöggel. Ekkor természetesen a rúd megnyúlása zérus. Ha ( e ) fennáll, akkor ( b ) és ( d )
miatt fennáll az is, hogy
a 2  sin   b 2  sin  ,
azaz
a 2  sin   b 2  sin  . (f)
De ( f ) valóban fennáll, mert a ( 7 / 1 ) ábra szerint
m  a 2  sin   b 2  sin  . (g)
 20

Most már mondhatjuk – visszafelé haladva – , hogy ( g ) miatt igaz ( e ), emiatt pedig
fennáll, hogy
t  konst . (h)
Minthogy az egész vizsgálat során eltekintünk a rúdtengely - irányú deformációktól,
ezért a ( h ) feltételnek teljesülnie kell. Mivel a 7. ábra szerinti modell ezt teljesíti, így
annak választása megengedett e közelítő számítás során. Ezzel megválaszoltuk azt az
eddig ki nem mondott kérdést is, hogy vajon jogos - e az X - re vonatkozó, az ( 1 ) kép -
leten alapuló számítás.
A 7. / 1 , 7. / 2 ábrával kapcsolatban mondottakra nézve ld. a [ 8 ] művet is!

Irodalom:

[1]–
http://www.epito.bme.hu/hsz/oktatas/feltoltesek/BMEEOHSAT19/ffk_fedelszek_bsc_ja
v.pdf

[ 2 ] – Hilvert Elek: Faszerkezetek

Tankönyvkiadó, Budapest, 1956.

[ 3 ] – Rónai Ferenc ~ Somfalvi György: Fa tartószerkezetek

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.

[ 4 ] – Anton Pech ~ Karlheinz Hollinsky: Dachstühle

Springer Verlag, Wien - New York, 2005.

[ 5 ] – Szerk.: Palotás László: A fa mint építőanyag

Benne: Tobiás László: Faszerkezetek a magasépítésben
A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, Budapest, 1949.

[ 6 ] – Muttnyánszky Ádám: Szilárdságtan

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981.

[ 7 ] – Anton Gattnar ~ Franz Trysna: Hölzerne Dach - und Hallenbauten

( korábban: Gesteschi, Hölzerne Dachkonstruktionen )
6. Auflage, Verlag von Wilhelm Ernst und Sohn, Berlin, 1954.

[ 8 ] – Muttnyánszky Ádám: Kinematika és kinetika

5. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Összeállította: Galgóczi Gyula

mérnöktanár
Sződliget, 2011. augusztus 18.