” kérdés arra a premisszára épül, hogy az emberi élet rendelkezik explicit
értelemmel, azaz okkal, viszont ez korántsem nevezhető stabil nézőpontnak. Kérdésekre válaszokat keresni emberi dolog, következésképpen az úgynevezett „értelem” is egy emergens koncepció. Materialista szemléletből kézenfekvő megoldás tehát, hogy a világ törvényei nem rendelkeznek kvantifikálható okkal, mivel maga az „ok” egy üres konstrukció. Ennek értelmében talán érdemesebb lenne azt a kérdést feltennünk, hogy „Miért van szükségünk arra, hogy az életnek értelme legyen?”. Minthogy én személy szerint nem érzem ennek különösebb szükségét, viszonylag nihilista elgondolásból arra a következtetésre jutottam, hogy az életnek nem rendelkezik elkülöníthető „értelemmel”. Emberi konstrukció lévén kizárólag szubjektív értelem létezhet, azaz mindenki eldöntheti magának, hogy milyen nagyobb célnak látja értelmét, és beállhat az adott eszme mögé. A videóban érintett eszmék tartalmazzák az alapvető válaszokat (az öröm és az élvezet keresése, fiziológiai, szociális, kognitív, és önmegvalósítási szükségletek kielégítése, utódnemzés, stb.), valamint az ismert keresztény filozófiát is, miszerint az élet „készülődés” a túlvilági életre, aminek „meg kell felelni”. Ezek általánosítása enyhe logikai csúsztatás lenne, ugyanis az öröm viszonylagos, az emberi szükségletek kielégítése definíció szerint nem végső cél, az „életnek nincs értelme túlvilági élet nélkül” állítás pedig könnyű szerrel végtelen regresszióba fojtható, nevezetesen „a túlvilági életnek nincs értelme túlvilág utáni élet nélkül” alakkal. Közéleti témaként tekintve az élet értelmére, nyilván mindenki a saját, olykor felszínes elképzelését érvényesíti.