2.

modul: Tartalomszerkesztés és –
megosztás
A WEB 2.0
Az internet alkalmazásának kezdetén a tartalmakat az adott szolgáltatást nyújtó fél hozta
létre és tette közzé, a felhasználók csupán olvasási jogosultságokkal rendelkezhettek, a
tartalmakat szerkeszteni nem tudták. A 2000-es évek elejére a webes tartalmak
létrehozásával kapcsolatban teret hódított az interaktivitás, amit WEB 2.0-nak (web
kettő-pont-nullának) neveztek el; ennek legfontosabb jellemzői az alábbiak:
 A felhasználók az olvasáson túl szerkeszthetik és hozzászólásaikkal láthatják el a
webes tartalmakat.
 A létrehozott tartalmak feltöltéséhez a szolgáltatók már csak a keretrendszereket
biztosítják.
 Az internet felhasználói kapcsolatba léphetnek, kommunikálhatnak egymással.
 A felhasználók különböző szempontok alapján, különböző okokból csoportokat
hozhatnak létre.
 A legjellemzőbb alkalmazási lehetőség a tartalommegosztás, amely viszont felveti
szerzői jogi kérdések megfelelő kezelését.
Tipikus WEB 2.0-ás szolgáltatások:
 közösségi oldalak
 videómegosztók
 zenemegosztók
 blogok
 wikik
 fórumok
 online kereskedelmi szolgáltatások.
A WEB 2.0-ás szolgáltatások kommunikációs lehetőségeik révén teret nyitottak az
oktatásban való alkalmazásuknak, a tanítás-tanulás új platformjaivá váltak. A WEB 2.0-
ás tartalommegosztó eszközök tárháza gazdag: hogy ezek közül melyiket választjuk, azt
az elérendő pedagógiai cél és az azt támogató feladatok határozzák meg.
Miért és hogyan kapcsolható a közösségi média az oktatáshoz?
 Mert interaktív: online felületeken keresztül viszonylag egyszerű lépésekkel nyújt
lehetőséget tartalmak létrehozására, közös szerkesztésére, megosztására.
 A megosztott tartalmakhoz hozzászólást, megjegyzéseket engedélyez, az online
tér miatt a bejegyzés „utóélete” nyomon követhető.
 Mindenki részt vehet benne, akár nyílt kommunikációra, párbeszédekre is
lehetőséget ad.
 A megosztott tartalmak nagy része könnyen és ingyen hozzáférhető.
 Lényegi eleme a kapcsolatépítés, kapcsolattartás.
Érdemes figyelembe venni, hogy egyes weboldalak „elkalandozásra” adhatnak
lehetőséget a tanulási-tanítási folyamat során, azaz a tanulók a feladat elvégzése helyett
a felület nyújtotta szolgáltatásokat más célra használhatják. Ennek kivédésére több
lehetőség is van: például a szoros munkamenet kialakítása (pontos feladat-
meghatározások, a tanulói tevékenységek folyamatos nyomon követése, a
rendelkezésre álló idő követhetősége) vagy a tanórák végi szabad foglalkozás
lehetősége, amikor a diákoknak lehetőségük van a személyes interakciók
megvalósítására.
A megosztott tartalmak felhasználásával kapcsolatban fontos tisztában lennünk
a szerzői jogi kérdésekkel. Az interneten hozzáférhető, letölthető tartalmak
felhasználhatósága – letöltés, szerkesztés, továbbítás – nem korlátlan, ezért nem
jogszerű felhasználásuk büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.

Online közösségi felületek mint tartalommegosztó

eszközök
A Gemius „Youth on the 'net” PC-s adatforgalmon alapuló 2016-os kutatása szerint az
alábbi weboldalak voltak a legnépszerűbbek a hazai 15-24 éves korosztályban:
 google.hu
 facebook.com
 youtube.com
 gyakorikerdesek.hu
 hu.wikipedia.org
 blog.hu
 indavideo.hu
 jofogas.hu
 telekom.hu
 origo.hu.
Ezek közül a Google, a Facebook és a YouTube a legnépszerűbb, melyek
szolgáltatásait a fiatalok 84-100 százaléka ismeri és használja.
Világviszonylatban 2019-ben és 2020-ban a Facebook és a YouTube számított a
legnépszerűbb közösségi oldalnak.
A közösségi oldalak szolgáltatásainak oktatásban történő alkalmazása megosztja mind a
pedagógusok, mind a szülők táborát. Néhány ilyen problémára hívja fel a figyelmet a
következő két videó:

Antifaces - Naoszt, Vótál fenn Facebookon? (RetroShock!) (15:10)

Antifaces - Az Összeomlás Napja (RetroShock!) (19:20)

Facebook oldalak és csoportok létrehozása

A Facebook csoportok létrehozásának menetét ismerhetjük meg az alábbi videó
segítségével:

Facebook csoport létrehozása

A két lehetőséget összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a Facebook oldal kevésbé
interaktív, mint a Facebook csoport: a hozzászólásokat korlátozni lehet, jellemzően
nagyobb mennyiségű tartalom megosztására alkalmazzuk inkább. A Facebook
csoportokon belül azonban a tagok kommunikálnak egymással, és információk
megosztására nem csak az adminisztrátorok lehetnek jogosultak (beállítás függvénye).
Amennyiben a Facebook-ot szeretnénk tartalommegosztásra használni, figyelembe kell
vennünk az alábbi korlátokat:
 Ha valamelyik diákunknak nincs Facebook-profilja, nem tudjuk a csoportba
meghívni.
 A megosztott anyagok nehezen rendszerezhetők.
 Teljes osztályközösségek esetén nem biztos, hogy tantárgyi célokra
maradéktalanul alkalmazható.

Saját Facebook fiók kezelése: Sokan idegenkednek egy saját fiók létrehozásától, de
érdemes tudni, attól, hogy valaki létrehoz egy fiókot, nem szükséges bejelölnie vagy
visszajelölnie senkit, illetve a fiók törölhető, ha már nincs rá szüksége. A végleges törlés
a következő linken keresztül egyszerűen kivitelezhető: Fiók törlése
A Facebook biztonsági beállításai
Ezen túlmenően a Facebook számos biztonsági beállítást kínál annak érdekében, hogy
a felhasználó maga dönthesse el, mit szeretne rejtve hagyni vagy csak a közvetlen
ismerősei számára látható tenni. A Facebook Súgóközpontjában külön beállítások állnak
rendelkezésre a biztonság megóvására. Érdemes ennek segítségével áttekintenünk a
saját fiókunkkal kapcsolatos beállítási lehetőségeket (Biztonság és bejelentkezés,
Adatvédelem, Idővonal és Megjelölés)! Azokon a területeken, ahol úgy véljük, nem elég
magas fokú a védelem, esetleg hiányzik, ott hasznos módosítunk a saját beállításainkat
– és ezekre a lehetőségekre fontos felhívnunk diákjaink figyelmét is!
Pedagógusként mindenekelőtt tanulóink felhasználói attitűdjeit érdemes fejlesztenünk, s
ennek érdekében fontos tudatosítani bennük, milyen veszélyeket rejthetnek az általuk
használt közösségi oldalak. Erről szólnak az alábbi linken elérhető cikkek:

Prievara Tibor: Viszlát Facebook csoport, helló Teams

Mészáros Csaba: Közösségi oldalak veszélyei - Csak óvatosan a megosztásokkal!

(pcworld.hu)
A felhőalapú tartalomszerkesztés lehetőségei:
dokumentumok
Több felhőalapú tárhely nemcsak állományaink tárolására és megosztására alkalmas,
hanem tartalom létrehozására, szerkesztésére is – akár másokkal közösen és
egyidejűleg. A szerkesztéssel kapcsolatos jogosultságokat minden esetben az állomány
tulajdonosa adhatja meg, általában háromféle módon:
a) az állomány szerkeszthető teljesen nyilvánosan,
b) link birtokában,
c) csak meghívott felhasználók által.

Tartalomszerkesztés a Google Drive-val

Az alábbiakban az egyik leggyakrabban használt online tartalomszerkesztő, a Google
Drive eszközcsomagjának lehetőségeit tekintjük át. A Google Drive tartalomszerkesztő
szolgáltatásait a Drive-ba belépve, az „Új” gombra kattintva érhetjük el. Az alábbi
tartalomtípusok közül választhatunk:
 Dokumentumok
 Táblázatok
 Diák
 Űrlapok
 Rajzok
A Google dokumentumok létrehozását és alapfunkcióinak használatát ismerhetjük
meg az alábbi videók segítségével:

Google dokumentumok és azok megosztása

Google Drive használata 2 - dokumentumok megosztása

Béla Kallós: Bevezetés a Google dokumentumok használatába

Ahogy a videókban is látható, a kívánt tartalomtípus kiválasztása után egy online
szerkesztőfelületet kapunk. A dokumentumunk létrehozása közben a rendszer
automatikusan ment minden változtatást. Minden dokumentum esetében a megszokott
Microsoft Office felülethez hasonló szerkesztőfelületet kapunk. A menüpontok is hasonló
(de nem teljesértékű) formázási és szerkesztési lehetőségeket nyújtanak számunkra.
Mivel minden dokumentum lehetőséget ad a kollaboratív munkára is, a jobb felső
sarokban folyamatosan nyomon követhető, hogy éppen kik dolgoznak a dokumentumon.
Láthatjuk az ikonjukat, erre kattintva pedig a rendszer megmutatja, hogy éppen hol
tartanak a dokumentumban. Ugyancsak itt található a „Megjegyzések” gomb, amellyel
hozzászólásokat tudunk fűzni a dokumentumhoz. A Megosztás paranccsal pedig a
dokumentumunk megosztási lehetőségeit szabályozhatjuk.
A létrehozott dokumentum típusa Google Dokumentum, mely letöltés során
egyszerűen konvertálható Word típusú dokumentumra, így szerkeszthető tovább
offline módban is.
Tartalomszerkesztés a Microsoft Online-nal
A Microsoft Online szolgáltatása is kínál online tartalomszerkesztési lehetőségeket,
melyek lehetővé teszik, hogy például saját Word és Excel fájljainkat megosszuk és
közösen szerkesszük másokkal.

A OneDrive dokumentum létrehozásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatja

be az alábbi videó:

Jenő Duchon: Dokumentum létrehozása OneDrive rendszerben

A Google Dokumentumok, Google Táblázatok, Word Online és Excel Online által kínált
közös tartalomszerkesztési lehetőségekkel ismerkedhetünk meg a következő oldalon:

Közös dokumentumszerkesztés csoportmunkában (Duchon Jenő: Elektronikus tanulás -

tankonyvtar.hu)

A Microsoft 365 (https://www.microsoft.com/hu-hu/microsoft-365) egy felhő alapú

szolgáltatás, amely különböző (részben ingyenesen is használható) csomagokban
kínálja irodai és egyéb programjait. A Teamst is tartalmazó, oktatási intézményeknek
kínált csomagot – egy regisztrációs folyamat után – ingyenesen vehetik igénybe a
magyar közoktatási intézmények is.
A felhőalapú tartalomszerkesztés lehetőségei: képek
és videók
A saját készítésű, illetve az interneten fellelhető fotók és videófilmek sokrétűen
beilleszthetők a tanítási-tanulási folyamatokba. Saját képeinket alkalmazhatjuk önállóan
vagy beágyazott objektumként feladatlapokban, órai és otthoni tanulást támogató
segédanyagokban, prezentációban, és megoszthatjuk őket diákjainkkal is. A tanulóinkkal
is készíttethetünk fotókat, melyeket később felhasználhatnak önállóan vagy közösen
valamilyen feladat keretében. Filmek, filmrészletek alkalmazása a tanítási órákon
gondos előkészítést, tervezési munkát igényel a témához és egyéb feladatokhoz való
illeszkedés, valamint az időfelhasználás szempontjából. Érdemes a tanulók számára az
adott filmmel kapcsolatos feladatokat adnunk, hogy ne csak passzív nézők legyenek a
feladat során.
Megfigyelési szempontokkal, kérdésekkel irányíthatjuk a figyelmet. Hosszabb időtartamú
filmeket inkább otthoni felkészüléshez érdemes adnunk nekik.
Mások által készített, internetről letöltött fotókat és videókat is kereshetünk, ám ezek
alkalmazása, felhasználása a megosztott digitális anyagok szerzői jogi
szabályozásától függ.
Annak érdekében, hogy akár saját, akár az interneten fellelhető és szabadon
felhasználható digitális fotókat, videókat hatékonyan tudjunk beilleszteni a tanítási
folyamatba, ismernünk kell olyan eszközöket, melyek segítségével azok a céljainknak
megfelelően módosíthatók. Az online kép- és videószerkesztő programok általában
egy speciális feladatra készültek, de vannak köztük általános célú, sőt, magyar nyelvű
programok is. Az egyik legnépszerűbb alkalmazás
az oaPIX (https://www.oapix.com/index), amely részben magyar felülettel (ezt
folyamatosan fordítják és javítják) fogadja használót. Az alkalmazás súgója
(https://www.oapix.com/help) teljes mértékben magyar nyelvű, így könnyen el lehet
sajátítani a program használatát.
Az alábbiakban a KIZOA programmal ismerkedhetünk meg, amely egy fotószerkesztő,
kollázsszerkesztő és filmkészítő szolgáltatással is rendelkező, ingyenesen is
használható online program.

Fotószerkesztés a KIZOA programmal

Az alábbi videóban a fotószerkesztés lehetőségeit tekinthetjük át:

Fotószerkesztés a KIZOA programmal

A programba regisztráció nélkül csak látogatóként tudunk belépni: szerkesztési
műveleteket így is tudunk végezni, de az elkészült fotókat csak regisztráció után tudjuk
menteni.
A KIZOA fotószerkesztőjének segítségével a feltöltött fotók közé
ún. átmeneteket („transition”) helyezhetünk el, a képekre effekteket, animációkat és
feliratokat tehetünk, a képekből kollázst készíthetünk, s mindezt kiegészíthetjük
aláfestő zenével, amely lehet saját fájl vagy a KIZOA által felkínált zene.
Fotómontázs készítése számos pedagógia cél esetében hasznos lehet, de például az
iskolaújság vagy az iskolai honlap illusztrációit is létrehozhatjuk ilyen formában.
Fotómontázs készítésére a KIZOA program is kiválóan alkalmas, ennek a menete a
következő: Elsőként gyűjtsünk a fotómontázshoz megfelelő fotókat (például az iskolánk
weboldaláról vagy közösségi oldaláról)! A válogatásnál figyeljünk az álló és fekvő képek
arányára és a képek részletgazdagságára is! Ezt követően a Kizoa.com felületén
válasszuk a „Collage Maker” opciót! Kezdhetjük a munkát sablon segítségével vagy akár
teljesen üres felülettel is. A „Grid and magic” menü és a képarányok kiválasztása után
tudjuk a fotókat hozzáadni a felülethez, a „Save” gomb segítségével pedig elmenthetjük
az alkotásunkat.

Fotószerkesztés a PhotoFunia programmal

A PhotoFunia (https://photofunia.com/) szintén egy olyan online képszerkesztő eszköz,
amelyet regisztrálás nélkül használhatunk. Segítségével a saját gépünkről feltöltött
képekhez különböző effekteket tudunk illeszteni, és az így átalakított képet letölthetjük
vagy megoszthatjuk másokkal.
A felhasználás menete
Válasszunk ki a baloldali menüsor segítségével egy tetszőleges effektet. Képet úgy
tudunk hozzárendelni, hogy belekattintunk a kiválasztott effektbe, és a „Choose Photo”
gomb megnyomásával feltöltjük a kívánt képet a saját gépünkről („Upload”). Miután az
oldal beolvasta a képet, nyomuk meg a „Go” gombot, amely hozzáilleszti a kért effektet a
megadott képhez.

Ha már több képet is feltöltöttünk, használhatjuk a „Recent” (előzőleg használtak) opciót,

ezek kiválasztáshoz. Lehetőségünk van közvetlenül a számítógép, laptop kameráját
használni a „Camera” opció választásával, ekkor egy frissen létrehozott fényképet
használhatunk az alkalmazással, ehhez (a kamera használatához) az oldal engedélyt
fog kérni.
További lehetőséget jelent az Online felületről történő kép kiválasztása („Online”). Ekkor
a „Facebook”, a „Google Drive”, a „OneDrive”, a „VK” (Vkontakte, Facebookhoz hasonló,
orosz fejlesztésű közösségi háló) és a szintén orosz fejlesztésű „Mail.ru.” oldalakat
ajánlja fel a program. Ahhoz, hogy ezekből a forrásokból is tudjunk feltölteni (pl. a
„Facebook”-ra feltöltött fotóinkból tudjunk választani), az oldalnak engedélyt kell adni
ezek használatához.

Jó tudni, hogy a PhotoFunia már telepíthető mobilos platformokra, „iOS”, „Android” és

„Windows Mobile”-ra is.

Egyéb online fotószerkesztő programokról a következő weboldalon olvashatunk: Petur: A

10 legjobb online képszerkesztő (pixinfo.com).

Filmkészítés a KIZOA programmal

Az alábbi videóban a filmkészítés lehetőségeit tekinthetjük át a KIZOA programban:

Filmkészítés KIZOA programmal

A videók készítésénél mindenek előtt vegyük figyelembe, hogy egy videóanyag nagy
mennyiségű információ átvitelét jelenti a szerver és a kliensgépek között, tehát jelentős
internetes adatforgalmat generál. Ezért a legtöbb online programnak létezik letölthető
változata is, ilyen például az ApowerEdit nevű, magyar nyelvű szerkesztő program is.

Egyéb online videókészítő programok közül is választhatunk; ezzel kapcsolatban a

következő weboldalon olvashatunk ajánlásokat: Uncategorized@hu: 10 alkalmazás,
amikkel gyerekjáték a videókészítés.
Tartalomszerkesztés és -megosztás a SULINET
portál segítségével
A SULINET portál (http://hirmagazin.sulinet.hu/hu) szolgáltatásai három csatornán
keresztül érhetőek el: Hírmagazin, Közösség, Tudásbázis (utóbbit SDT-nek, SULINET
Digitális Tudásbázisnak nevezzük); ezekben a tartalmakban regisztráció nélkül is
böngészhetünk.

Regisztrációt követően elérhetővé válik számunkra egy további szolgáltatás, a

SULINET Dokumentumtár, amely kifejezetten oktatási célra létrehozott felhő alapú
tárhely, ahol elhelyezhetjük és megoszthatjuk kollégáinkkal, diákjainkkal a feltöltött
állományainkat. Az alkalmazás regisztrációhoz kötött, regisztráció nélküli használat
esetén csak a publikált hírek, tartalmak és nyilvános csoportok között tudunk böngészni.
Bevezetésként az alábbi videó segítségével ismerkedjünk meg a SULINET portál
pedagógiai munkát segítő szolgáltatásaival:

Tóth-Mózer Szilvia: A Sulinet portál új pedagógiai eszközei

Tartalomszerkesztés a SULINET Dokumentumtár segítségével

Az alábbiakban a Sulinet tartalomszerkesztő lehetőségeivel ismerkedhetünk meg,
amellyel egyszerű digitális tananyagok készíthetők el. A funkciók áttekintéshez érdemes
megnézni a SULINET Dokumentumtár Súgóját is: http://sugo.sulinet.hu/category/67-
tartalomkeszites
A tartalomszerkesztés menete
Ha már rendelkezünk felhasználói fiókkal, belépés után a Dokumentumtár „Új” opcióján
belül találjuk meg az „Új tartalom” funkciót: itt digitális tartalmakat tudunk készíteni, akár
óvodás gyermekek vagy alsó tagozatos diákok számára is. Fontos tudni, hogy az így
elkészített digitális tartalmak használatához a tanulóinknak is saját fiókkal kell
rendelkezniük.
Az „Új tartalom” funkcióval az alábbi típusú tartalmakat hozhatjuk létre:
 Gondolattérkép
 Dokumentum
 Tanulókártya
 Képmutató
 Idővonal
 Sorbarendező
 Tesztfeladatsor
 Szókereső
 Keresztrejtvény
Sorbarendező és Tanulókártya létrehozása
Az alábbi videófilm segítségével a SULINET két kártyás játékának, a Sorbarendezőnek
és a Tanulókártyának az elkészítésével ismerkedhetünk meg:

Sorbarendező, tanulókártya
A Sorbarendező feladattal legfeljebb 10 elemből álló kártyasort állíthatunk össze,
melyben a diákok feladata a helyes sorrend kialakítása. A Sorbarendező létrehozásának
menete: Válasszuk ki a Sorbarendező feliratot, majd töltsük ki az adatlapot (feladat címe,
leírása, címke). Ezek után kattintsunk a mentés feliraton, és megjelenik a
feladatszerkesztő felület. A kártya hozzáadásával fel tudjuk tölteni azokat az elemeket
(legfeljebb 10 darabot), amelyeket majd sorba kell rendezni. Mindegyik elemnél meg kell
adnunk az elem nevét, ha szükséges, rövid leírását, és akár egy képet is csatolhatunk
(kép kiválasztása – feltöltés – tallózás). A feltöltött elemek jobb sarkában lehetőség van
a ceruza ikonnal módosítani a megadott információkat, illetve az X-el törölni a kártyát. Az
elkészült feladat kipróbálható és a jó megoldást az „Ellenőrzés” feliratra kattintással lehet
megerősíteni.
A Tanulókártya feladattal az adott tananyaghoz készíthetünk kérdés-válasz formában
ellenőrző feladatokat. A Tanulókártya létrehozásának menete: Válasszuk ki a
Tanulókártya feliratot, majd töltsük ki az adatlapot (feladat címe, leírása, címke). Ezek
után kattintsunk a mentés feliraton, és megjelenik a feladatszerkesztő felület, ezen
rögzítjük a kérdést és a helyes választ is, illetve szükség esetén képet is csatolhatunk a
kártyához. Az egyes kártyákat a mentés gombbal tudjuk tárolni. A plusz jellel újabb
kártyákat adhatunk a paklihoz. Az elkészített kártyák a ceruza ikonnal módosíthatók, az
X-el pedig törölhetők. A feladat kipróbálásánál lehet tanulási vagy önellenőrzési módot is
választani.
Képmutató létrehozása
Az alábbi videófilmben a Képmutató feladat létrehozásával ismerkedhetünk meg:

Képmutató
A Képmutató feladat esetében egy fektetett formátumú kép feltöltésével lehetőségünk
van arra, hogy azon legfeljebb 10 részletet kijelöljünk, és a diákoktól ezek
beazonosítását kérjük.
Létrehozásának menete a következő:
1. Válasszuk ki a Képmutató feliratot, majd töltsük ki az adatlapot (feladat címe, leírása,
címke).
2. Ezután kattintsunk a mentés feliraton és megjelenik a feladatszerkesztő felület.
3. Válasszuk ki a megfelelő képet (kép kiválasztása – feltöltés – tallózás), majd a
feltöltés után kattintsunk az OK feliratra.
4. A megjelenő képen meghatározhatjuk, hogy négyzet vagy kör alakú kijelölést
szeretnénk, illetve, hogy a kép melyik részét választjuk ki.
5. A zöld pipa megnyomása után gépelhetjük be a kijelölt képrészlethez kapcsolódó
kérdést.
6. A mentés gombbal tárolhatjuk el a beírt szöveget. A feltett kérdéseket a ceruza
ikonnal lehet módosítani, az X-el pedig törölni.
Idővonal létrehozása
Az alábbi videóban az Idővonal feladat létrehozásával ismerkedhetünk meg.

Idővonal
Az Idővonal feladat különböző események vizuális szemléltetését teszi lehetővé.
Létrehozásának menete a következő: Válasszuk ki az idővonal feliratot, majd töltsük ki
az adatlapot (feladat címe, leírása, címke, idővonal alapegysége, idővonal beosztása,
idővonal kezdete, idővonal zárása. Az adatlap kitöltésekor dönthetünk arról, hogy
engedélyezzük-e a felhasználók számára a hozzászólásokat. Ezek megadása után
kattintsunk a mentés feliraton, és megjelenik a feladatszerkesztő felület. Az új esemény
létrehozása felirattal lehet az egyes események adatait meghatározni: feltölthetünk
képet, adhatunk az eseménynek címet, időpontot vagy intervallumot, tetszőlegesen
kitölthetjük a leírás mezőt és beszúrhatunk linket vagy videót is. Az elkészült feladatot
megtekinthetjük idővonal és lista nézetben is.
Tartalommegosztás a ClassBox segítségével
A tartalommegosztás újabb lehetőségeként ismerkedjünk meg a ClassBoxszal
(https://classbox.me/), amely közösségi portálként és menedzsment rendszerként
használható.

A ClassBox egyik legfontosabb funkciója az információk, fotók és videók megosztása a

résztvevőkkel – ezt tekinthetjük át az alábbi videó segítségével:

Információmegosztás a ClassBox-szal
Ahogy a videón is látható, a ClassBoxba való belépés után létrehozhatunk egy
tetszőleges csoportot (például osztályunk diákjaiból az „új osztály hozzáadása” opció
segítségével. Ekkor meg kell adnunk az iskola települését, nevét, az osztály évfolyamát
és a betűjelét. A ClassBox lehetővé teszi, hogy megjelenítsük a csoport órarendjét, a
naptárba bejegyzéseket tegyünk, fotót, videót osszunk a csoport tagjaival, és üzeneteket
is válthatunk velük. A Fotóim menü alatt létrehozhatunk albumot és csatolhatunk képet.
Mind az albumok, mind a fotók utólag szerkeszthetők. Nemcsak fotók, hanem videók
feltöltésére is van lehetőség az alkalmazások menüben. A „videó hozzáadása” opcióra
kattintva egy panel jelenik meg, ahova be tudjuk másolni a Youtube-linket és
megadhatjuk a videó címét, rövid leírását is.
A tanulók életkora és az oktatás szintje szerint eltérő pedagógiai célokat
fogalmazhatunk meg, és ezek megvalósítása érdekében különböző lehetőségeket
érdemes használnunk az online tartalommegosztó felületek, így a ClassBox esetében is.
Az alsó tagozatos diákok esetében fontos cél lehet például a reális önértékelés
kialakítása, az értő olvasás fejlesztése, a saját vélemény megfogalmazása, a síkban és
térben való eligazodás kialakítása, a mennyiségek közötti kapcsolatok megértése, a
tanult algoritmusok felidézése, megfigyelések és kísérletek törvényszerűségeinek
felismerése, az együttműködés kialakítása, a figyelem fejlesztése. E célok érdekében a
ClassBox webcsempéi között érdemes olyan feladatokat keresnünk, amelyekben a
diákok feladata például:
 képek alapján történetmesélés;
 egyszerű rejtvények (betűrejtvény, képrejtvény, keresztrejtvény) megoldása;
 rövid történeteket megértése a hozzá kapott kérdések segítségével.
A felső tagozatos diákok esetében fontos cél lehet például a hallott és írott szöveg
megértése, szövegek elemzése, logikai kapcsolatok felismerése, algoritmusok alkotása,
önálló megfigyelések végrehajtása. E célok érdekében a ClassBox webcsempéi között
érdemes olyan feladatokat keresnünk, amelyekben a diákok feladata például:
 szövegértési feladatok megoldása;
 ábrák értelmezése a hozzá kapott kérdések alapján;
 egy valós élethelyzet vagy probléma kezeléséhez megoldás, modell, algoritmus
alkotása.
A középiskolás diákok esetében fontos cél lehet a tudás másokkal való megosztása,
az önművelés fejlesztése, az önálló döntések meghozatala, komplex problémák
megoldása, a kritikai gondolkodás fejlesztése. E célok érdekében érdemes a ClassBox
webcsempéi között olyan feladatokat keresnünk, amelyekben a diákok feladata például:
 egy valós élethelyzet vagy probléma kezeléséhez többféle megoldás, modell,
algoritmus alkotása és azok kritikai értékelése;
 egy projekt megtervezése;
 a csoportban megszerzett tudás prezentálása és megosztása, ehhez különböző
forgatókönyvek kidolgozása, eltérő eszközök és kommunikációs lehetőségek
felhasználásával.
A ClassBoxban a feladatokat az Osztály oldalon a „házi feladat” funkcióval hozhatjuk
létre, amelyben a feladat különböző paraméterei mellett annak elkészítési határidejét is
rögzíthetjük. A funkció bemutatása: Válasszuk ki az osztály oldal feliratot, majd a házi
feladatok funkciót. A hozzáadás gombbal tudunk új házi feladatot létrehozni. A megnyíló
panelen tudjuk megadni a feladat adatait (tárgy, tartalom, dátum, idő) és a feltölteni
kívánt fájl. A feladathoz csatolt fájl lehet szöveg, táblázat, kép vagy prezentáció. Végül a
mentés gombbal zárjuk a folyamatot.

Az alábbi videóban arra láthatunk példát, hogyan alkalmazhatjuk a ClassBoxot komplex

házi feladat megadásához. Ebben a megfigyelés, a tanári kérdés és a véleményalkotás
módszereinek összekapcsolásával azt a feladatot adjuk a diákoknak, hogy nézzenek
meg egy általunk kiválasztott filmrészletet a feladathoz megadott szempontok
megfigyelésével, és azt kérjük tőlük, hogy a hírfolyamon írják meg véleményüket ezekkel
kapcsolatban.

Házi feladat létrehozása a ClassBox-ban

Tartalommegosztás a NAVA segítségével
A Nemzeti Audiovizuális Archívum, a NAVA (https://nava.hu/) célja, hogy megőrizze az
utókor számára nemzeti audiovizuális kulturális örökségünket.

A NAVA által tárolt tartalmak nagy része szabadon felhasználható. Tekintsük át az alábbi
videó segítségével, hogyan kereshetünk különböző tartalmakat a NAVA felületén:

Tartalomkeresés a NAVA-ban
Ahogy a videóban is látható, a szabad tartalmak között kereshetünk
konkrét kulcsszó vagy különböző feltételek szerint (például műfaj, médium, csatorna,
nyelv és korhatár szerint) is. A kereséseket tovább szűkíthetjük az adásnapok és
az időtartamok megadásával. A keresés eredményét egyéni igényeink szerint
rendezhetjük például cím, adásnap, dátum alapján. Megjelölhetjük az is, hogy csak a
szabad tartalmak között keresgélhetünk.
A megtalált tartalmak jobb alsó sarkában a megosztás jelre kattintva megoszthatjuk a
videókat Facebookon és emailben is.

A tanulók életkora és az oktatás szintje szerint eltérő pedagógiai célokat

fogalmazhatunk meg, és ezek megvalósítása érdekében különböző lehetőségeket
érdemes használnunk az online tartalommegosztó felületek, így a NAVA esetében is. Az
alsó tagozatos diákok esetében a NAVA-ban kereshetünk olyan meséket, amelyeket a
tanórán bemutatva és időnként megállítva arra kérjük a diákokat, hogy fejezzék be a
történetet saját elképzelésük szerint (alternatív befejezés). A felső tagozatos diákok
számára a NAVA-ban kereshetünk olyan filmrészleteket, egy adott problémát vagy
élethelyzetet mutat be többféle aspektusból, és a diákokra bízzuk, hogy saját megoldási
javaslatot dolgozzanak ki a probléma kezeléséhez. A középiskolás diákok esetében a
NAVA-ban kereshetünk olyan videókat, amelyek egy adott probléma megoldási
lehetőségeit mutatják be különböző aspektusokból, és a diákoktól azt kérjük, hogy
gyűjtsenek érveket az egyes javaslatok mellett (vagy akár ellenük), majd ezek alapján
tervezzék meg az általuk legjobbnak vélt megoldás kivitelezését projekt formájában.
Tananyagok szerkesztése az eXeLearninggel
Az eXeLearning (http://exelearning.org) egy e-learning XHTML szerkesztői környezet,
mely segíti a tanárokat és az oktatókat a web alapú tanulási és oktatási anyagok
tervezésében, fejlesztésében és közzétételében.

Az eXeLearning telepítése
A program telepítéséhez tekintsük meg a következő videót:

Az eXeLearning telepítése
Ahogy a videón is hallhattuk, a „Download” (letöltés) részben az „Updates” (frissítések)
linkre kattintva eljuthatunk a letöltési felületre. A megjelenő oldalon látható, hogy több
platformra is telepíthető a program, a Windows (.exe kiterjesztések) mellett
használhatjuk Linux (.deb, .rpm kiterjesztések) vagy Mac OS X (.dmg) operációs
rendszerek alatt is.
Miért van két windows-os verzió? Az „exe.ready2run” kezdetű állományt akkor
érdemes használni, ha nem egy gépen fejlesztünk tananyagot. Ilyenkor a letöltött,
futtatható állományt egyszerűen rámásoljuk egy pendrive-ra, és bárhol használhatjuk
letöltés nélkül a fejlesztőkörnyezetet (ez a hordozható, azaz „portable” verzió). Annyi
hátránya azért van, hogy a helyi gépre kicsomagolja magát, tehát akkor akár
telepíthetjük is, ha van rá jogosultságunk. Mivel mi saját gépen fogunk fejleszteni, töltsük
le az „eXe-install” kezdetű, futtatható állományt, és letöltés után indítsuk el a telepítést a
letöltött állomány megnyitásával! A telepítés nagyon egyszerűen történik, a „Next”
(következő) gomb megnyomása után a végfelhasználói licensz-szerződést kell
elfogadnunk („I Agree” – Elfogadom). A licensz-szerződés leírja, hogy a program teljesen
ingyenes, szabadon terjeszthető, módosítható a GNU GPL licensz keretein belül.
Jelöljük ki a telepítési mappát (maradhat az alapértelmezett), és nyomjuk meg az Install
(telepítés) gombot! Telepítéskor a rendszer mintegy 55 MB-ot foglal el a
merevlemezünkön. A telepítés végén a Finish (befejez) gombra kattintva ér véget a
folyamat, és az Asztalon láthatjuk a feltelepített eXeLearning ikonját. Ezt követően
indítsuk el a programot!

Az eXeLearning paneljei
Az eXeLearninget arra tervezték, hogy rugalmas lehetőséget nyújtson a felhasználóknak
a tananyagtartalom vagy tananyagforrás fejlesztéséhez. Ezt az eXeLearning felületének
három panelje segíti elő: tervező nézet, szerzői nézet és iDevices (Taneszközök). A
tananyag szerkezetének kialakítását a tervező nézet teszi lehetővé, a tananyag tartalmi
elemeit pedig az iDevices (Taneszközök) ablakban adhatjuk hozzá. A szerzői nézet az
ún. munkaterületet jelenti, itt valósul meg a tényleges szerkesztői tevékenység. A
következőkben a tervező nézet és az iDevices (Taneszközök) által kínált beállítási
lehetőségeket ismerhetjük meg.
A Tervező nézet panel
Az alábbi videó a tervező nézet lehetőségeit mutatja be:
Az eXeLearning tervező nézet panel
Ahogy a videóban is láthattuk, a tervező nézet segít a kurzusterv elkészítésében, mely
lehetővé teszi a felhasználó által preferált tartalmi struktúra kialakítását. A vázlatos
szerkezet könnyen módosítható, ahogy hozzáadjuk a tartalom újabb elemeit. A
különböző szintű elemek átnevezhetők, illetve a szintek bármikor mozgathatók a
hierarchiában, de az egyes szinteken belül a sorrend is módosítható.

A megjelenítést a Stílus menüben alakíthatjuk a stílusminták alkalmazásával. A

későbbiekben azt is láthatjuk, hogy nemcsak a színek, hanem a betűtípus, a betűstílus,
illetve az alap grafikai elemek is módosíthatók.
Az iDevices (Taneszközök) panel
Az eXeLearning másik két felülete az iDevices (Taneszközök), míg a legnagyobb helyet
a „Szerzői nézet” rész foglalja el, ahol a konkrét tartalom jelenik meg. Tekintsük meg az
alábbi videót, amely az iDevices (Taneszközök) ablakban elérhető beállításokat mutatja
be:

Az eXeLearning iDevices (Taneszközök) panel

Ahogy a videóban is láthattuk, az iDevices eszközeit, azaz a taneszközöket használjuk a
tananyag tartalmának elkészítéséhez. Ebben az ablakban a következő lehetőségek
közül választhatunk:
 Célok.
 Előismeret.
 Esettanulmány: az esettanulmány egy olyan történet, amely oktatási üzenetet
közvetít. Használható egy valós helyzet bemutatására, ahol a tanuló a saját tudását és
tapasztalatát használhatja fel.
 Java applet: Java alkalmazásokat helyezhetünk el a tananyagban. Az applet
típusánál választhatjuk a GeoGebrát (geometriai segédszoftver), így használhatunk
GeoGebrás állományokat a tananyagban.
 Képgaléria: ide tölthetjük és címkézhetjük fel a tananyaghoz tartozó képeket.
 Külső weboldal: lehetővé teszi egy külső weboldal beágyazását a tananyagba (a
beágyazott weboldal mindig az aktuális állapotot tükrözi, nem a beillesztés időpontjában
érvényes állapotot).
 Nagyító: egy kép részeinek nagyobb méretben való megtekintését teszi lehetővé,
hasznos lehet térképeknél.
 Olvasnivaló: lehetővé teszi, hogy olvasnivalóval bővítsük ki a tananyagot,
további ismeretek szerzésére ösztönözve a tanulót.
 RSS: lehetővé teszi RSS hírforrásból származó tartalom beágyazását a
tananyagba, ez az eszköz azonban nem követi az RSS aktuális állapotát úgy, mint a
külső weboldal eszköz.
 Reflexió: a tananyaggal összefüggő kérdések, valamint az azokra adható válasz,
megoldás, útmutatás beillesztést teszi lehetővé.
 Szöveg: ezzel hozzuk létre a tananyag szöveges tartalmát, és ezt használjuk
akkor is, ha valamilyen médiaelemet (kép, hang, videó, animáció) szeretnénk beilleszteni
a tananyagba.
 Tevékenység: segítségével egy feladatot vagy feladatcsoportot készíthetünk el a
tanulók számára.
 Wiki szócikk: ezzel egy wiki szócikket jeleníthetünk meg a tananyagban.
Az iDevices (Taneszközök) ablakban tudjuk beállítani az elsajátított ismeretek
ellenőrzésére szolgáló eszközöket, melyek a következők lehetnek:
 Feleletválasztós teszt
 Feleletválasztós teszt (több jó válasz)
 Igaz-Hamis kérdés
 SCORM teszt
 Szókitöltős teszt
Fontos tudni, hogy az eredmények nem kerülnek rögzítésre még akkor sem, ha a
tananyagot SCORM-csomagként exportáltuk és LMS rendszerben használjuk – csak a
tanulók számára szolgálnak visszajelzéssel.

Az alap feleletválasztós tesztnél csak egy helyes válasz van. Meg kell adnunk a kérdés
szövegét, de képeket és egyéb médiaelemeket is beszúrhatunk hozzá. Megadhatjuk az
útmutatót (ez opcionális), amelyet akkor láthatunk, ha a kérdés szövege alatti kis ikonra
kattintunk. Utána következnek a beállítás/visszajelzés párok, ezek együtt alkotnak egy
választási lehetőséget és reflexiót. Maga a beállítás jelenti az adott választási lehetőség
megadását, a visszajelzés (ez opcionális) pedig azt a tartalmat, amely akkor jelenik meg,
ha ezt a lehetőséget választjuk. A visszajelzésnél magyarázatot adhatunk a tanulónak,
hogy miért jó vagy éppen nem jó az adott válasz. Új beállítás/visszajelzés lehetőséget az
„Új opció hozzáadása” gombbal adhatunk a kérdéshez.
Ha hozzáadtuk a kérdéshez az összes válaszlehetőséget, a helyes választ a beállítás
melletti rádiógombbal jelöljük meg, egyet kötelező megjelölni. Ha a válaszlehetőségeknél
a visszajelzéshez semmit nem írtunk, akkor a megjelölt helyes válasz alapján kapjuk
majd a Helyes vagy a Rossz válasz feliratot. Az „Új kérdés hozzáadása” gombbal egy új
feleletválasztós tesztet adhatunk ehhez a blokkhoz. Ha csak néhány tesztkérdésünk van,
célszerű azokat egy blokkba rakni, sok tesztkérdés esetén viszont az iDevice
eszközlistában célszerű egy új tesztet hozzáadni, mert ha egy blokkon belüli sok a
tesztkérdés, az nagyon be tudja lassítani az eXe-t.
A Feleletválasztós teszt (több jó válasz) lehetőség annyiban különbözik az előzőtől,
hogy itt a beállítások jobb oldalán több választ is meg lehet jelölni helyesként, illetve
nincs minden válaszlehetőséghez visszajelzés, hanem csak egy, amely az egész
kérdésre vonatkozik.
Az Igaz-Hamis kérdés esetén egy eldöntendő kérdésre adhatunk igaz vagy hamis
választ. Szintén megadhatunk utasítást, magát a kérdést, be kell jelölnünk, hogy az
állítás igaz vagy hamis, továbbá megadhatunk visszajelzést és útmutatót is.
A SCORM tesztnél több olyan tesztkérdést rakhatunk egy blokkba, amelyekre egy
helyes válasz adható, és a válaszadók a kitöltést követően egy összesített, százalékos
értékelést kapnak. Megadhatjuk százalékban a teszt elfogadásának szintjét is, bár ennek
semmi következménye nincsen.
A Szókitöltős teszt esetén egy adott egy szövegből hiányzó szavakat kell a
válaszadónak begépelnie. Megadhatunk egy utasítást (magyarázatként) és a szöveget,
amelyből el akarunk rejteni szavakat. Egy szó elrejtéséhez (vagy megjelenítéséhez) ki
kell jelölni azt, majd a „Szó elrejtése/megjelenítése” gombra kell kattintani. Az elrejtett
szót aláhúzással jelzi szerkesztés közben a program. Megadhatunk még 3 plusz opciót:
az egyik a pontos értékelés, melyet bejelölve a program csak a pontosan egyező szót
fogadja el, a másik a kis/nagybetűs írásmód különböző, ilyenkor különbséget tesz kis- és
nagybetűk között, illetve a harmadik az azonnali értékelés, amely már gépelés közben
jelzi, hogy helyes-e a válasz.
Az előbbi eszközök közül bármelyikre kattintva a kiválasztott eszköz a tervező nézetben
kiválasztott oldalon fog megjelenni. Egy oldalhoz természetesen több eszközt is hozzá
lehet adni. Minden eszközhöz tartozik egy vezérlő ikonsor, amely a szerzői nézetben az
eszköz alatt látható. Ezek működése minden eszköznél megegyezik. A „Rendben”
ikonnal tudjuk menteni az eszköz tartalmát, a „Visszavonás”-sal tudjuk visszaállítani az
eszköz korábbi állapotát, ha esetleg módosítottuk, a „Törlés”-sel tudjuk törölni az eszközt
az oldalról. Amennyiben több eszköz is szerepel egy oldalon, azok sorrendjét tudjuk
változtatni a Fel/Le nyilakkal, illetve ha rossz oldalra raktuk az adott eszközt, akkor az
„Áthelyezés” listából kiválasztva egy oldalt, átrakhatjuk azt. Miután az eszköz tartalmát
mentettük, utólag is lehetséges a módosítás, ilyenkor az eszköz alatti „Szerkesztés”
ikonra kell kattintani vagy duplán klikkelni az eszköz tartalmára.
Célszerű először a Szöveg taneszközt megismerni, hiszen ezzel hozható létre a
tananyag szövege, ráadásul az itt megismert formázási lehetőségek szerepelnek a többi
eszköznél is. Aki már használt bármilyen szövegszerkesztőt, annak nem lesz szokatlan a
felület. Amennyiben megállunk egy másodpercre az egérrel egy ikonon, angolul
megjelenik az aktuális ikon funkciója.
Az eXeLearning egy böngészőre épülő fejlesztőeszköz, tehát az elkészült tananyag
használatához is szükséges lesz majd valamilyen böngésző.
Ha készen vagyunk a tananyaggal, akkor több dolgot is tehetünk vele: egyrészt
készítsünk róla sűrűn mentést, hogy egy hibás művelet, fagyás esetén ne kelljen elölről
kezdenünk mindent. A program egy .elp kiterjesztésű állományt készít, amely tárolja a
beszúrt képeket, videókat is, tehát szállítható a fájl. Ezen kívül lehetőségünk van HTML-
fájlként (weboldalként) exportálni, amelyet csak fel kell töltenünk egy weboldalra, s máris
használható bárki számára, távolról is. A legjobban használható exportfunkció a SCORM
csomag exportja. Ekkor egy ZIP-fájlt kapunk, amely egy az egyben beilleszthető
bármilyen, SCORM 1.2 kompatibilis keretrendszerbe, mint például a Moodle rendszerbe.
Nagyon sok esetben nincs szükségünk a legfelső szinten látható Kezdőoldal nevű
oldalra. Eltávolítani nem lehet, csak átnevezni, ugyanarra a szintre nem lehet újabb lapot
beszúrni, csak alá. Hogyan tudjuk mégis hasznosítani? Használhatjuk a résztvevők
üdvözlésére és tájékoztatására:
 adjunk rövid tájékoztatást arról, hogy mit várhatnak az adott modultól (fejezettől),
miért készült, esetleg ki készítette,
 írjuk le a tananyag általános tanulási célkitűzéseit,
 illesszünk be hivatkozásokat, amelyek további segítséget nyújtanak az
elsajátításban,
 adjunk támogatást, utasításokat a tananyag használatához.
Ha ki akarunk lépni az eXeLearningből, akkor a Windowsban megszokott, lezárás gomb
nem fog működni. Erre a célra a Fájl/Kilépés menüpontot kell használni, hogy teljesen
bezáródjon a környezet.

Elemek beillesztése az eXeLearningben szerkesztett tananyagba

Az eXeLearning számos fájltípust, illetve bármilyen webalapú forrást képes kezelni. Az
egyszerű, formázott szövegen túl lehetőségünk van képek, videóanyagok, hanganyagok,
vagy akár matematikai képletek (LaTeX használatával) beszúrására is. Az alábbi videó
ezeket a lehetőségeket mutatja be:

Elemek beillesztése az eXeLearning-ben

Ahogy a videóben is látható, a képek beszúrására az „Insert/edit image” gomb szolgál.
Vagy megadjuk a kép linkjét (Image URL), vagy a „Tallózás” gomb segítségével betöltjük
a kívánt, már lementett képet. Lehetőség van közben megadni a kép leírását, a kép
nevét, esetleg a kép szélességét és magasságát, akár a méretarányok megtartása
mellett. Az eXeLearning nem korlátozza a beszúrható képek számát. Abban az esetben,
ha munkánkat közzé akarjuk tenni, nem ajánlott a netről közvetlenül beszúrni a képet,
hiszen nem tudhatjuk, mikor törlődik (változik meg) a kép, mikor szűnik meg az oldal.
Ugyanígy beilleszthetünk multimédiás objektumokat is bármelyik szövegszerkesztő
mezőbe. Itt is lehetőségünk van webről beszúrni vagy helyben tárolt állományt
beilleszteni. A program a következő médiatípusokat támogatja:
 ShockWave Flash (swf, flv),
 QuickTime (mov, qt, mpg, mp4),
 Windows Media (avi, wmv),
 Real Media (csak audió: rm, ra, ram),
 MP3.
Arra érdemes odafigyelni, hogy a felhasználók böngészője rendelkezzen a szükséges
beépülő modullal, különben a lejátszás akadályokba fog ütközni.
Manapság igen népszerű a Youtube-videók használata. Ahhoz viszont, hogy
használhassuk ezt a funkciót az eXeLearningben, érdemes saját fiókot létrehozni a
Youtube-on, ahová feltölthetjük az elkészült, a tananyaghoz tartozó videókat. Utána már
csak a videók linkjét kell beilleszteni a tananyag megfelelő helyére.

Praktikus tanácsok az eXeLearning használatához

Választható modulfeladat¹
2. modul: Készítsen egy Ön által tartott tanórához vagy egyéb iskolai
foglalkozáshoz kapcsolódó tanananyagot a modulban megismert lehetőségek
valamelyikének felhasználásával. A tananyagot szerkesztheti bármilyen eszközzel
(tehát nem kötelező az eXeLearning alkalmazása). A feladat követelményei:
 az elkészült tananyag egy (esetleg több) fájlból (dokumentum, kép, videó vagy
eXeLearning állomány) áll, melyben egyértelműen beazonosítható a létrehozásához
használt alkalmazás;
 a tananyaghoz írt legalább 1500 karakteres reflexióban választ ad a következő
kérdésekre:
– milyen pedagógiai célokat tűzött ki a tanóra, foglalkozás tervezésekor és miért?
– hogyan szolgálja az elkészült tananyag a pedagógiai célokat?
– hogyan és miért illeszkedik a tananyag a diákok életkori sajátosságaihoz?
¹A képzés sikeres teljesítéséhez az összes modul közül egyet kell kiválasztani, és az
ahhoz tartozó modulfeladatot elkészíteni.