Tanulás és munkavégzés a digitális

világban

Készítette: Bátori Gergő Dávid-IHEOPM

1.A munka világának átalakulási trendjei,

irányai
Azért erre esett a választásom, mert ez napjainkban is aktuális. Ezen belül is szeretnék kitérni
a vírus okozta kihívásokra és az azzal járó változásokra.

A Covid-19 sok fejtörést okozott a munka világában. A vezetők fontosnak tartják/tartották az

egészség megőrzését. Ennek érdekében, ahol csak lehetett bevezették az otthoni
munkavégzést(homeoffice-t).

A pandémia okozta változások miatt a cégvezetők többsége már úgy véli, hogy alapjaiban kell
átalakítani a munkavégzést, míg korábban csak harmaduk gondolta így – derült ki a Deloitte
Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből. A COVID-19 által teremtett helyzetben
az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek tudtak sikeresebbek lenni. A Deloitte Globális
Humán Erőforrás Trendek kutatása 11 éves múltra tekint vissza, melyben idén először került
túlsúlyba az üzleti vezetők véleménye, reflektálva az elmúlt év kihívásaira. A kutatás
adatfelvétele 2020. szeptember-október volt, így a koronavírus-járvány tapasztalatai erősen
éreztetik hatásukat. A megkérdezettek válaszaiból kiderültek a COVID-19 első és második
hullámával terhelt 2020-as év legfontosabb tanulságai. Többek között, hogy valódi értelmet
nyertek a vészhelyzeti forgatókönyvek, felértékelődött a munkavállalói egészség és
biztonság, és nem túlzás azt állítani, hogy 2 évnyi digitális transzformáció zajlott le a
szervezetekben 2 hónap alatt.

Túlélő vagy ambiciózus?

A felmérés eredményei alapján két alapvető szervezeti hozzáállást lehet megkülönböztetni, a

túlélő és az ambiciózus megközelítést. Előbbit rövidtávú, „most” fókuszú gondolkodás
jellemzi, amely a változásokra és új hatásokra zavaró tényezőként tekint. Az ilyen szervezetek
arra törekednek, hogy minél gyorsabban túljussanak a helyzeten, és működésük visszatérjen
 a megszokott kerékvágásba. Bár ez a szemlélet is sikeres lehet, a felmérésből kiderült, hogy a
COVID-19 okozta jelen környezeti körülmények között az ambiciózus hozzáállást képviselő
szervezetek voltak sikeresebbek. Ők a változásra katalizátorként tekintenek, tudatosan arra
törekedve, hogy a jövőjüket maguk alakítsák, és a lehetőségekből kihozzák a maximumot.

A szcenárió fókuszú gondolkodás egyre jobban erősödik az üzleti vezetők körében is: a
felmérés eredményei alapján jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elkezdtek
forgatókönyvekben gondolkodni: a COVID-19 előtti 23 százalékról 47 százalékra nőtt arányuk.
Ezzel párhuzamosan erősödik az a nézet, hogy radikálisan újra kell gondolni a munkavégzést.

2.Tudás és tanulás a digitális és robotizált

világban
A technológia gyors fejlődésének köszönhetően mind a tudás megszerzése ,mind pedig a
tanulás is nagyrészt digitális felületen történik mostanság. Ennek is van előny és hátránya is.

Előnyök közé tudnám sorolni például azt, hogy nem kell autóba ülni, ahhoz, hogy a gyerek
bejusson az iskolába. Ide sorolnám még azt is, hogy a különböző digitális felületnek
köszönhetően kevesebb fát kell kivágni a könyvek, füzetek elkészítéséhez. Azonban akadnak
hátrányok is. Nagyon sok olyan dolog van ,amit digitális módon a gyerekek nem tudnak
megszerezni. Ilyen lehet, például a személyes beszélgetés vagy egy vita face to face
helyzetben.

Az új NAT-ban és a kerettantervekben is megjelenik az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,

erre egy nagyon jó eszköz lehet a robotika. Konkrét tárgyi szinten ez jelenleg csak a digitális
kultúra tantárgyban jelenik meg, de valójában oktatási robotokat használni nemcsak ezen az
órán lehet (fyi: ez az informatika órának az új neve), sokkal inkább komplex módon érdemes
tekinteni rájuk: akár az algoritmikus, akár a problémamegoldó gondolkodást lehet fejleszteni
általuk olvasás-, környezetismeret- vagy matematikaórán egyaránt.

Mi az a robotika?

A robotika már a civilizáció hajnalától kezdve izgatja az emberek fantáziáját, az ókori görögök
és rómaiak is készítettek már kezdetleges robot mechanizmusokat, vízzel hajtott játékokat.
 Leonardo Da Vinci a 15. században már számtalan robotszerű berendezés vázlatát, tervét
készítette el, Kempelen Farkas pedig legyőzhetetlen sakkautomatát készített. De
tulajdonképpen mit értünk pontosan robotika alatt? Ez a tudományág olyan gépezetekkel
foglalkozik, amik egy előre beprogramozott feladatsor megoldására képesek automatikus
vagy félautonóm módon úgy, hogy általában interakcióba lépnek a fizikai világgal. A robotika
részét képezi az ilyen működésű robotok tervezése, építése és programozása. A
manipulátorok pedig olyan mechanikus berendezések, melyek vagy emberi irányításúak, vagy
ugyanazon beléjük táplált mozgássorozatokat ismételve végzik el.

Robotika a gyakorlatban: egy tanító mindennapi tapasztalatai

Majzik Tamás, tanító mindig is kereste a pedagógiában az új utakat, lehetőségeket. Szegeden

született, Magyarországon végezte a tanítóképző főiskolát, de mindig nagy álma volt, hogy
kimenjen Csángóföldre, Moldvába, hogy az ottani magyar kisebbség tagjaként éljen és
dolgozzon. A pedagógia új útjainak felfedezésében plusz motiváció számára alapelve,
miszerint ezek a közösségek, a csángó gyerekek is megérdemlik a legmagasabb szintű
pedagógiát, a legkorszerűbb módszertant és eszközöket. A digitális pedagógiával már egész
korán kapcsolatba került, onnan jutott el a robotikáig. Azt gondolja, hogy az egy olyan
terület, amivel a csángó gyerekeket is meg lehet fogni, és a pedagógus kollégák visszajelzései
alapján Magyarországon is nagyon jól működik ez a módszer. Ha megnézzük az oktatás terén
a csúcsországokat, Észtországot, Finnországot, azt látjuk, ott már nagyon régóta foglalkoznak
robotikával az oktatásban, egészen kis kortól, óvodától kezdve.

Ennek oka, hogy már alsó tagozatban nagyon jól használható képességfejlesztő eszközként,
kiválóan lehet tantárgyakba integrálni, pozitív hatással van a problémamegoldó képességre,
vagy éppen az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére. És mindemellett óriási motivációs
erővel rendelkezik.

3.M-learning
A vírus okozta helyzet javában megváltoztatta a digitális világot. A mindennapok részévé vált, akár
még akaratlan formában is.
Én személy szerint örülök, hogy a technológia ilyen ütemben fejlődik. Hatalmas segítséget tud
nyújtani a mindennapokban.

Úgy gondolom, hogy bizonyos szintig még akár biztonságos formában is meglehet ezt tenni. Habár
gyakran megvan a lehetőség ,akár a biztonságos böngészésre is, de sok szülő hátra sorolja a
korlátozásokat. Ebből adódóan a gyerekek nem kívánt tartalomba futnak bele.

Bár közhelynek számít, hogy a mobiltechnológia átformálja az életünket, és ezáltal a tanulást

is (Weste, 2012), e tényt senki sem vitathatja, mi több, e témával már évek óta több
világszervezet aktívan foglalkozik, például az UNESCO is.

A jelenlegi trendek alapján a mobiltechnológiák mindinkább beágyazódnak a mindennapi

életünkbe. Integrált tulajdonságainak köszönhetően szokásos hétköznapjaink részévé válnak
hely- és időfüggetlen tulajdonságaik által. A jelenséget néhányan már úgy is jellemezték, mint
a következő társadalmi forradalmat (Rheingold, 2003). Ez az informatikai forradalom kihívást
jelent majd a közoktatás számára, mivel átalakítja a tanulás és tanítás szervezeti, intézményi
kereteit. A nyomtatott írás fokozatosan elveszti vezető szerepét a kommunikációs médiumok
között, a virtuális tanulás lesz a megszokott, bár emellett a személyes kommunikáció sem
mellőzhető (Nyíri, 2009). A tanulóknak ezentúl nem kell várniuk a hagyományos óráikra, nem
kell eljutniuk azok helyszínére, hogy tanulni tudjanak. A mobil tanulás a drótnélküli
technológiának köszönhetően bárki számára elérhetővé teszi az információkhoz és
tananyagokhoz való hozzáférést, legyenek bárhol, bármikor.

MI IS VALÓJÁBAN AZ M-LEARNING?

Többen, többféleképp definiálják azt, hogy mi is az M-learning, azonban minden definíció és

leírás valahol az e-learning és az okostelefon fúziójaként tekint e tudományágra, kiemeli
annak velejáróját, legnagyobb előnyét, a bárhol, bármikor tanulás lehetőségét. Ez utóbbi
tulajdonságot legtöbbször az autógyártásból ismert „épp a kellő időben” (just-in-time)
módszeréhez hasonlítják (Mohamed, 2009). Vavoula és Sharples (2010) szerint ez egy új
tanulási terület, mely rugalmasan elérhető és személyre szabott oktatást biztosít. Traxler
(2007) és más szerzők definíciója szerint az M-learning a drótnélküli technológiával
rendelkező digitális eszköz, valamint egy technológia, melyet nagy általánosságban
hétköznapi felhasználásra készítettek, és alkalmas tanulási célokra is. Másrészről viszont
többen úgy fogalmaznak, hogy az M-learning a tanulás mobilitását emeli ki, melyhez a
felhasználók mobileszközöket használnak. Traxler (2007) azt is írta: „az ML tehát nem a
mobilt vagy a tanulást jelenti, hanem egy új mobil társadalmi koncepciót”.

AZ M-LEARNING LEHETŐSÉGEI ÉS BUKTATÓI

Ismert tény, hogy az Európai Unió mind a 27 oktatási minisztériuma évente több millió eurót
költ az oktatási technológia biztosítására a középiskolák, főiskolák és egyetemek számára
(Kismihok, 2007). A tör-ténelemben azonban most először fordul elő, hogy rendelkezésre áll
egy olyan tanulási technológia, amely egy fillérjébe sem kerül az oktatási minisztériumoknak,
hiszen a diákok máris többnyire birtokolják az alkalmazandó technológiát (Kismihok, 2007).
Ha számba vesszük, hogy jelenleg 5,9 milliárd mobil-előfizetés van a világon, mely
potenciálisan segítheti az oktatás fejlődését, és annak eljuttatását az emberekhez (Weste,
2012), egyből világossá válik: az M-learning globális térhódításának igen nagy a realitása.
Hasonlóan vélekedik erről Ahmad (2012) is, aki kutatásában azzal foglalkozik, hogy az M-
learning mekkora szerepet fog játszani a felsőoktatási tanítás és tanulás módszerének
fejlődésében.

négy fontos hiányosságra hívja fel a figyelmet:

1. A személyes kommunikációt virtuális kommunikáció váltja fel; nyilvánvalóan

kognitív veszteségek adódnak majd.
2. A papírra írt vagy nyomtatott szövegek által közvetített információ, illetve a
képernyőn megjelenő szövegek által közvetített információ eltérő kognitív minőségű.
3. A digitális közegben sürgetővé válik az a kérdés, hogy vajon a szövegek által
hordozott információ milyen fokig egészíthető ki képek által hordozott információval.
4. Arra a könnyen felismerhető, de nehezen elemezhető jelenségre utal, hogy különböző
személyiségtípusok eltérő mértékben képesek a virtuális környezettel megbirkózni.

Források:

1. https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkaero-piac/25966-radikalis-atalakulas-
elott-a-munka-vilaga
2. https://www.penzcentrum.hu/oktatas/20211112/mar-robotokkal-tanitanak-ebben-a-
magyar-iskolaban-ez-varhat-a-gyerekeinkre-par-even-belul-1119249
3. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/m-learning-a-jelen-vagy-a-jovo-
oktatasi-eszkoze