1.

Tétel

Ismertesse az egyéni vállalkozás általános jellemzőit, működésének és megszüntetésének

szabályait!
Kulcsszavak, fogalmak:
 Az egyéni vállalkozás alapítása
 Az egyéni vállalkozás működési szabályai
 Az egyéni vállalkozás megszüntetése

Az egyéni vállalkozás folyamatos gazdasági, üzleti tevékenységet végző magánszemély, aki

ügyfélkapu útján kezdeményezi vállalkozó nyilvántartásba vételét. Az egyéni vállalkozóról és
az egyéni cégről szóló törvény szabályozza működését, indítását és megszüntetését.

Egyéni vállalkozó / vállalkozás jogszabályi feltételei:

 magyar állampolgár, EU más tagállamának állampolgára, szabad mozgás és

tartózkodási engedéllyel Magyarországon rendelkező személy,
 18. életévét betöltötte, nem áll gondnokság alatt,
 büntetlen előéletű, közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Egy magánszemélynek egy egyéni vállalkozása lehet.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásával kapcsolatos kötelezettségeiért korlátlan mögöttes

felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély
vagyonával is felel a vállalkozásából keletkező kötelezettségeiért.

A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet
korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet
betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja
és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet.

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbben elindítható és megszüntethető vállalkozási forma.

Nincs szükség hozzá ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirathoz. Nem kell az indításhoz a
cégbírósági eljárás, ügyvédi díj költségeit sem kifizetnünk. A havi adókon, járulékokon kívül
legfeljebb egy jó könyvelőt érdemes megkeresni, aki kezében biztonságban érezhetjük
vállalkozásunk könyvelési, adóbevallási teendőit.

Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.

Az egyéni vállalkozás elindítása most már csak ügyfélkapu regisztrációt igényel. Az

ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormányablakokban intézhetjük. Ennek során a
magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével
hozzáférést. Az ügyfélkapura belépve a webes ügysegéd elektronikus kormányablakon
keresztül számtalan okmányirodai ügyet intézhetünk el. Itt található az egyéni vállalkozás
indításához szükséges menüpont is.
Székhely: a vállalkozás székhelye a vállalkozás bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a
vállalkozás levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele,
érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott,
a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
Telephely: a vállalkozás telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a vállalkozás
székhelyétől eltérő helyen (de azonos településen) található.

Székhelynek olyan címet kell megadni a webes felületen, aminek tulajdonjogával vagy
székhelyként történő használati jogával rendelkezünk. A kormányhivatal a vállalkozás
elindítását követően a székhely használat jogát valószínűleg ellenőrizni is fogja. Ha mi
vagyunk a kizárólagos tulajdonosai a székhelynek azt a tulajdoni lappal tudjuk igazolni.
Amennyiben nem saját, vagy nem kizárólag saját tulajdonú az ingatlan, akkor a székhely
használati jogát a tulajdonos, tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozatával, bérleti
szerződéssel, vagy ingyenes használati szerződéssel tudjuk a hatóság felé igazolni.

Tevékenységek bejelentése: A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységének

megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy
bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp
be kell szereznünk, mivel ezt is ellenőrzi a hatóság később.

Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb

árbevételünk fog származni. Persze ettől függetlenül más tevékenységeket is végezhetünk és
bejelenthetünk a vállalkozás indításakor.

Adószám: Amennyiben korábban más ok miatt magánszemélyként már rendelkeztünk

adószámmal, akkor itt lehetőségünk van azt megadva egyéni vállalkozóként tovább használni.
Adószámot válthattunk ki korábban pl. ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői tevékenység
gyakorlása miatt. Egyszerre csak egy adószámunk lehet. Az adószám nem tévesztendő össze a
8-cal kezdődő és 10 számjegyű adóazonosító számmal. (Az adószám formailag az alábbiak
szerint néz ki: 12345678-9-10)

Vállalkozói igazolvány igénylésére van lehetőség, de nem kötelező igényelni. Ez egy papír
alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.
Ma már a kormányablak által küldött “igazolás” is megfelelő a vállalkozás működésének
igazolására.

Közreműködő: az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység

folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Képesítéshez
kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban
meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az
önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet
az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel
meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan
időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A
képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.

2020. július 1-jei hatállyal módosul az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi
CXV. törvény és az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról
szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet, amely alapján a Belügyminisztérium - az egyéni
vállalkozók nyilvántartásának vezetésével összefüggő valamennyi - hatáskörét a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal veszi át. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen időponttól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezeli az
egyéni vállalkozók egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait, továbbá a
nyilvántartás vezetését támogató informatikai szakrendszer, valamint az egyéni vállalkozói
bejelentések megtételére szolgáló informatikai szakrendszer működtetése is átkerül a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalhoz.

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentések (tevékenység megkezdése,

adatváltozás bejelentése, szünetelés, illetve szünetelés utáni folytatás és a tevékenység
megszüntetése) megtételére, illetőleg az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kezelt adatok
igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány iránti kérelmek benyújtására továbbra is a Webes
Ügysegéden keresztül van lehetőség.

Egyéni vállalkozó általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozata: A webes ügysegédben az

egyéni vállalkozás indításakor nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából “áfásak”
vagy “áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan
nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd
vevőinkre áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg
kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg. 12 millió forint éves árbevételig
választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk
ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint
naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen.

Egyéni vállalkozó jövedelemadózás: A vállalkozás indulásakor a webes ügysegéd

segítségével eldönthetjük, hogy a jövedelemadózási lehetőségek közül melyiket választjuk. A
személyi jövedelemadózás szerint lehetőségünk van tételes és átalányadózást választani. A
másik lehetőség induláskor a kisadózó vállalkozások tételes (KATA) adója alá történő
bejelentkezés.

Ezekkel kapcsolatosan fontos jelölni azt is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony
(jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy “főállás”-ban leszünk egyéni
vállalkozók. Mind a szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni
vállalkozó havonként fizetendő adója szempontjából fontos. Aki 36 órát elérő munkaviszony
mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen majd a
későbbiekben, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már
megfizetni utána.

Iparűzési adó: Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az
iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz
induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. Erre a célra az
illetékes települési önkormányzat honlapjáról általában le tudunk tölteni bejelentkezési
adatlapot. KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon
fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.

Kamarai tagság: Az egyéni vállalkozó, amely főtevékenysége alapján tartozik az

agrárkamara törvény hatálya alá. Ha nem mezőgazdasági tevékenységet végez
főtevékenységként a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik.
Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke - (ÖVTJ kódok) – (TEÁOR szám egyéni
vállalkozói megfelelője): az ÖVTJ kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy az ÖVTJ-vel
azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység ÖVTJ-n belüli sorszáma. Az
ÖVTJ kód, korábban szakmakód, az Európai Unió tevékenységi osztályozása, a NACE Rev.
2. magyar nyelvű változata, amelyet a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása
NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes
meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006.
december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályoz.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése:

A törvény erejénél fogva megszűnik:

 ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a nyilvántartó szervnek

elektronikus úton bejelenti, a bejelentés napján. (Az elektronikus úton megtett
bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént.)
 ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává vált, a
cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az
egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az
átruházás napján,
 az egyéni vállalkozó halála napján,
 az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre
emelkedésének a napján,
 ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat
jogerőre emelkedésének napján,
 ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
az összeférhetetlenség megállapításakor,
 ha az egyéni vállalkozó 2 éven belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói
tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés
kezdőnapját követő két év elteltét követő napon.

Vonatkozó jogszabályok
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről