AGRÁRKERESKEDELEM, VÁLLALKOZÁS ÉS ÜGYVITEL

1. Ismertesse az egyéni vállalkozás általános jellemzőit, működésének és megszűnésének

szabályait!

Egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozó fogalma: Egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek

minősülő természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen,
haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell
meglenniük, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősüljön.

Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerű, gazdasági tevékenységet
folytathat Magyarország területén.

A természetes személy fogalmán itt, magánszemélyt értünk.

Devizabelföldinek minősül

– a magyar állampolgár, ha állandó lakhelye Magyarországon van

– a külföldi állampolgár, ha magyarországi lakhatási engedélye van.
Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai
Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás
alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az
Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.
Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel.

Feltételek:
– vállalkozói igazolvány;
– engedélyhez kötött tevékenység esetén képesítési követelményeknek való megfelelés;
– APEH bejelentés.
Külföldinek minősülő személyek tehát nem végezhetnek egyéni vállalkozást. Számukra a társas
vállalkozási formák adnak lehetőséget, ezen belül lehetőségük van egyszemélyes korlátolt felelősségű
társaság létrehozására.

Az egyéni vállalkozók által folytatható tevékenységeknél a törvény csak egy fontos korlátozást
tartalmaz: az egyéni vállalkozó nem folytathat “állami monopóliumként” fenntartott tevékenységet,
amelyet a törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami
gazdálkodó szervezet részére tart fenn.

1
Az egyéni vállalkozó például nem folytathat bányászati, banki, biztosítási tevékenységet, nem
foglalkozhat dohányfeldolgozással, tengeri személy- és árufuvarozással, nem gyárthat és forgalmazhat
kábító hatású szert. Fennmaradtak a korlátozó intézkedések a lőszer, lőfegyver gyártására és
forgalmazására vonatkozóan is.
Ki nem lehet egyéni vállalkozó?
Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy:
1. akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen,
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos
jogkövetkezményei alól);
2. akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos
jogkövetkezményei alól);
3. akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt
tevékenységre;
4. aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;
5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;
6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási,
nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte;
7. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?

Egyéni vállalkozás általában vállalkozói igazolvány birtokában végezhető. Egy személy csak egy
vállalkozói igazolványt kaphat, ám azzal több tevékenységet is folytathat és több telephelyet,
fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat.
Ha a vállalkozónak több telephelye (üzlete) van és többféle tevékenységet folytat, székhelyül
valamelyik telephelyét kell megjelölnie. Célszerű azt a telephelyet megjelölni, ahol a vállalkozással
kapcsolatos iratok találhatók, illetve az ügyintézés folyik.
A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét
(telephelyeit, fióktelephelyeit), továbbá tevékenységi körét/köreit.
Székhelynek számít: a központi ügyintézés helye.
Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen
van.
Fióktelephely: az a telephely, amely a székhelytől közigazgatásilag eltérő helyen van.
Ha az egyéni vállalkozónak sem székhelye, sem telephelye nincs, székhelyül állandó lakhelyét
jelölheti meg. Az igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a vállalkozó köteles az igazolványt
kiállító hatóságnak bejelenteni, a határidő 30 nap.

Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?

2014-ben egyéni vállalkozást indítani az interneten, ügyfélkapus elérhetőség létrehozásával lehet. Az

egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, amennyiben nem kérjük ténylegesen kézzel fogható
formában, hanem csak a saját magunk által kinyomtatható igazolásként, akkor ingyenes, egyébként
10.000 forint. Be kell jelentkeznünk a NAV-hoz, a területileg illetékes önkormányzathoz a helyi
iparűzési adó miatt, és regisztrálnunk kell a területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál.
A regisztráció díja 5000 Ft.

2
Egyéni vállalkozást akkor érdemes csinálni, ha egyelőre inkább csak munka mellett, másodállásban
vállalkozunk, és kezdetben nem számítunk túl nagy bevételre. Az egyéni vállalkozás nagy előnye,
hogy ebben a formában tevékenységünk szüneteltethető, ha bármilyen céget alapítunk, erre nincs
lehetőségünk.

Egyéni vállalkozás indítása esetén meg kell határoznunk azt, hogy milyen tevékenységeket kívánunk
végezni. Ezeket az ún. önálló vállalkozási tevékenységek jegyzéke (ÖVTJ) tartalmazza.
Szükséges dokumentumok:
– három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány,
– személyi igazolvány, adókártya, lakcím igazolvány,
– a vállalkozó munkavégzésének módjától függően:
– munkáltatói igazolás, ha munkaviszony mellett fogja végezni a vállalkozói tevékenységet,
– nyugdíjas igazolvány, ha nyugdíjas,
– diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás, ha oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
– képesítési bizonyítvány, oklevél, amennyiben a végezni kívánt tevékenység képesítéshez
kötött,
– egyéb hatóság engedély, amennyiben azt jogszabály írja elő,
– telephely tulajdonjogát, illetve bérleti jogát igazoló okirat (30 napnál nem régebbi tulajdoni
lap, két tanú által aláírt bérleti szerződés vagy előszerződés).
Az eljárás jogi alapjai:
– 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról
– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
– 129/2000. (VII.11.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról
Mikor szűnik meg a vállalkozói tevékenység?
Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnik, ha
1. a vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti azt, és visszaadja vállalkozói igazolványát,
2. az igazolványt a körzetközponti jegyző visszavonja,
3. a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét (kivéve, ha vállalkozói tevékenységét
özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó
nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá
özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvőképességének elvesztése
esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek - a vállalkozó
elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon
belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.) .
Hogyan szüntethető meg az egyéni vállalkozás?
Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha:
1. az egyéni vállalkozó az igazolványt visszaadja,
2. az igazolványt az jegyző visszavonja,
3. az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét.

Ha az egyéni vállalkozó áthelyezi a székhelyét, akkor az igazolványt abba a polgármesteri hivatalba

kell leadnia, ahol az új székhelye van.

Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti tevékenységét, ekkor vissza kell
adnia a vállalkozói igazolványát.

3
Egyéni vállalkozás szüneteltetése, megszüntetése
Szükséges okiratok:
– érvényes, a vállalkozó nevére szóló ügyfélkapu,
– a vállalkozói tevékenység megszüntetésének ill. szüneteltetésének bejelentését
elektronikusan kell eljuttatni az Okmányirodához, a http://www.magyarorszag.hu/ kormányzati portál
ügyfélkapuján keresztül. Az elektronikus formában kapott visszajelzést követően az ügyfél az
Okmányirodában leadja a korábbi okmányát, A szüneteltetés ideje 1 hónaptól 5 évig terjedhet.
Ügyintézés határideje és díja:
A szüneteltetés illetékmentes, szüneteltetés után amennyiben a vállalkozó úgy nyilatkozik, hogy nem
kér vállalkozói igazolványt (amely nem kötelező), úgy az ügyintézés illetékmentes.
A vállalkozói igazolvány kiállítása személyesen, 10 000, Ft illeték ellenében történik, amelyet csekken
kell leróni.
Kapcsolódó nyomtatványok, útmutatók: www.nyilvantarto.hu
Az alkalmazott jogszabályok:
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Egyéni vállalkozás adatainak módosítása:
Szükséges okiratok:
– érvényes, a vállalkozó nevére szóló ügyfélkapu,
– a módosítandó adatokat elektronikusan kell eljuttatni az Okmányirodához, a
www.magyarorszag.hu kormányzati portálon keresztül.
– Az elektronikus formában kapott visszajelzést követően az ügyfél az Okmányirodában leadja
a korábbi okmányát.
Ügyintézés határideje és díja:
– Amennyiben a vállalkozó az adatlapon úgy nyilatkozik, hogy nem kéri a vállalkozói
igazolvány kiállítását (amely nem kötelező), úgy az ügyintézés illetékmentes. A vállalkozói
igazolvány új módosított adattartalommal való kiállítása személyesen, 3 000, - Ft illeték
ellenében történik, amelyet csekken kell leróni.
Kapcsolódó nyomtatványok, útmutatók:www.nyilvantarto.hu
Az alkalmazott jogszabályok:
– 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairó

4
 2. Jellemeze a mezőgazdaság területén elforduló leggyakoribb társas vállalkozásokat
(alapítása, működése, megszüntetése)! BT, KFT

Gazdasági társaságok
Egy saját vállalkozás elindítása előtt fontos, hogy tisztában legyünk a különböző vállalkozási formák
előnyeivel és hátrányaival. Ha ismerjük az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket,
könnyebben ki tudjuk választani azt a formát, ami leginkább passzol a beindítani kívánt vállalkozás
paramétereihez.
1. betéti társaságok / Bt./

Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a
kültag a bevitt vagyon erejéig. A betéti társaságban a társaság képviselőket választ. Általában a
beltagok hozzák a határozatokat, de a társaság rendes tevékenységébe nem tartozó ügyekben a
kültagok is szavazhatnak. A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás
arányában oszlik meg, de a cégalapításkor ezt másképp is szabályozhatják az alapítók. Az
eredményt írásban kell rögzíteni.
Az alapítás menete és költségei:
– társasági szerződés megírása (az ebben szabályozott kérdésekről ügyvéddel és könyvelővel
érdemes konzultálni a szerződés megírása előtt)
– ügyvédi díj: ügyvédtől függő, kb. 60.000,- Ft
– közzétételi díj: 10.000,- Ft
– illeték: 50.000,- Ft
– aláírási címpéldány, miniumum 2 db: 2.000,- Ft/db
Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A
társaságkülönböző szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet
igénybe. A betéti társaság kettős könyvvezetés végez.

Megszűnésére a gazdasági társaságok általános szabályai vonatkoznak. Bt. azonban akkor is

megszűnik, ha a társaságból valamennyi beltag kiválik. Ha a kültagok válnak ki és a társaságnak csak
beltagjai maradnak, a társaság tevékenységét közkereseti társaságként folytathatja tovább. A kiválástól
30 napon belül be kell jelenteni a cégbírósághoz, különben a társaság megszűnik.
2. Közkereseti Társaság / Kkt./

Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. Alapítása a valamennyi leendő tag által aláírt
társasági szerződéssel történik. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.
Alapítás módja és az ezzel járó költségek hasonlóak a betéti társaságéhoz. A társaság működése, a
nyereség és veszteség tagok közti megoszlása hasonló a bt-hez.

A közkereseti társaság olyan társulási forma, ahol a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására
vállalnak kötelezettséget korlátlan és egyetemleges felelősség mellett. Ez a társasági forma
kisvállalkozások, családi vállalkozások igényeinek kielégítésére alkalmas.
– nem jogi személy
– Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek
– a tagok saját vagyonukkal is felelősek a tartozásokért
– egyetemleges felelősség pedig azt jelenti, hogy a hitelező bármely tagtól követelheti a teljes
tartozás megtérítését
– Vezetésre minden tag jogosult

5
Társasági szerződéssel hozzák létre, amely tartalmazza:
– a társaság nevét, székhelyét
– a tagok nevét, címét
– a tevékenységi kört
– a társasági vagyon mértékét
– az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét (ha nincs meghatározva a hozzájárulás
történhet apportként vagy pénzben), formáját a rendelkezésre bocsátás módját és idejét.
– A tagok kötelesek vagyoni hozzájárulásra, ennek mértéke azonban nincs meghatározva.

3. Korlátolt felelősségű társaság: / Kft./

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul,
amit az állam ír elő.

– A korlátol felelősségű társaság jogi személy.

– Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok. Kft-t egy tag is alapíthat.
– A társaság törzstőkéjének összege nem lehet kevesebb, mint 500 000 Ft.
– törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásával tevődik össze, ami lehet pénzbeli és nem
pénzbeli betét (apport). A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott
időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem
pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes
egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a
társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a
társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
Hogyan történik a kft. bejegyzése?
– A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől (aláírásától) számított
harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a székhely szerint
illetékes megyei (fővárosi) cégbíróságnak. Ezt a határidőt érdemes betartani, mert a
cégbíróság 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt,
aki ezt elmulasztja.
– A cégbejegyzésre irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a
cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - e
törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt - előterjeszteni.
Mit kell csatolni a bejegyzési kérelemhez?
A cégbejegyzés iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell:
4. a társasági szerződést,
5. hatósági engedélyt, ha engedélyköteles tevékenységet kíván folytatni a társaság;
6. amennyiben a cég névfoglalással élt a névfoglalást elrendelő végzés másolatát;
7. a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot;
8. ha külön jogszabály előírja külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három
hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, illetve annak
hiteles fordításban történő igazolását, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint
nyilvántartásba vették, illetve az az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való
jogosultsága megállapítható;
9. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás
elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot;
10. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve
a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek a
megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát, a közkereseti társaság
és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
valamint a megválasztásának időtartamát tartalmazó okiratot,

6
 11. elektronikus aláírás esetében az elektronikus címpéldány tanúsítványa
12. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást elfogadó,
az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát;
13. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három
hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább
széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy
jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet;
14. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének
igazolását;
15. a jogi képviselő meghatalmazását, illetve képviseleti jogának igazolását;
Az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles
tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatot).
A cégbejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtása

A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési kérelem mellékletét
képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet
igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok,
pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a
kérelemhez.
A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről gondoskodik.
A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus
okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége
merül fel.
Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési
kérelem benyújtását megelőzően, a Cégszolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési
ügyazonosító szám feltüntetésével.

Milyen költségei vannak a cégbejegyzésnek?

A cégbejegyzéssel kapcsolatban felmerülő költségek:
1. társasági szerződés elkészítésének, ügyvédi ellenjegyzésének, cégeljárásban való jogi
képviseletnek a díja (kizárólag a felek megállapodásától függ);
2. a hiteles cégaláírási nyilatkozat (aláírási címpéldány) díja: a névaláírás és cégjegyzés
valódiságának tanúsításáért alá írásonként 1000 Ft munkadíj jár, de a közjegyző költségként
számíthatja fel azokat a készkiadásait (pl. leírási díj), amelyek az adott ügyben a közjegyzői
tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel;
3. ingatlanapport esetén a hiteles tulajdoni lap másolatáért 4000 forintot kell az ingatlan
fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába készpénzben befizetni
4. külföldi cégkivonat magyar nyelvű fordításának az Országos Fordító és Fordításhitelesítő
Iroda által végzett hitelesítéséért oldalanként 300 forint illetéket kell fizetni;
5. a társaság tagjai minden egyes pénzbeli betét legalább felét kötelesek a társaság javára befizetni;
6. a cégbejegyzési eljárás illetéke 2005. január 1-jétől 100 000 forint (korábban 80 000 forint
volt),
Közzétételi költségtérítésként 25 000 forintot kell az Igazságügyi Minisztérium 10032000-
01483305-00000000 számlájára a cégbíróságokon beszerezhető készpénz átutalási megbízáson
(csekken) megfizetni.

7
Bankszámlanyitás
A gazdasági társaságok - ha a jogszabály kivételt nem tesz - kötelesek pénzeszközeiket - a
készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - bankszámlán tartani,
pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.
A tagoknak a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét a
társaság számlájára be kell fizetniük, és a pénzbetétek befizetésének hitelintézeti igazolását a
cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell.
A hitelintézet a kft. társasági szerződésének másolata - illetve a csatolt aláírási címpéldány - alapján
köt az alakuló társasággal bankszámlaszerződést, és a folyószámlára be lehet fizetni a pénzbetéteket. A
társaság bankszámláján azt követően lehet forgalmat lebonyolítani - a hitelintézet pénzforgalmi számla
terhére és javára fizetési megbízást akkor teljesít -, miután a hitelintézet megkapta a cégtől a
cégbejegyzési kérelem benyújtásáról szóló tanúsítványt, valamint adószámát és statisztikai számjelét.
Amennyiben már bejegyzett cég akar pénzforgalmi bankszámla nyitni, az alábbiakat kell a
hitelintézetnek benyújtania:
1. 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
2. adószámát és statisztikai számjelét.
2005. január 1-jétől a társágoknak nem kell külön bejelentenie az APEH felé a pénzforgalmi
bankszámlájukat, mivel az adóhatóság a pénzintézetektől kapja meg az adatokat (a pénzintézetek
egyébként már korábban is átadták a bankszámlaszámokat).
A társasági szerződésben a következőket kell meghatározni:
– a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét,
– a szavazati jog mértékét
– a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét
– a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét.
A Kft. legfontosabb döntéshozó szerve a taggyűlés.
A taggyűlés dönt:
– a nyereség felhasználásáról
– az esetleges pótbefizetések elrendeléséről
– a nagyobb értékű szerződések megkötéséről
– az ügyvezető személy díjazásáról
– a társaság megszűnéséről, átalakulásáról
– a társasági szerződés módosításáról
A felügyelőbizottság:
– a taggyűlés választja
– feladata az ügyvezetés ellenőrzése
– legalább 3 tagból áll
– létrehozása csak akkor kötelező, ha a törzstőke 200 millió Ft-nál nagyobb.
A Kft. megszűnése:
Legalább háromnegyedes szavazattöbbség szükséges. A fizetési kötelezettségek kiegyenlítése után
fennmaradó vagyonból először az esetleges pótbefizetéseket kell visszafizetni, majd a fennmaradó
vagyont a törzsbetétek arányában kell felosztani a tagok között.

8
4. A részvénytársaság / Nyrt. vagy Zrt./

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége
a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására
terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért főszabályként a részvényes nem felel.
A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy
nyilvános. A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak "zrt." vagy
"nyrt." rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
– Zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál
– A nyilvánosan alapított részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
2006. július 1-je óta részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is
alapítható.

Zártkörűen működő részvénytársaság

Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba
hozatalra,

Részvénytársaság zártkörű alapítása

Zártkörű alapítás során a részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget,
hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik.
Az alapítók a részvénytársaság alapításáról, a részvények átvételére vonatkozó
kötelezettségvállalásról, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapszabályban
rendelkeznek.
A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig
– a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény
névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább 25 százalékát befizették,
– a nem pénzbeli hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az alaptőke 25
százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.
Zártkörűen működő részvénytársaság azon részvényesei, akik a szavazatok legalább 5 százalékával
rendelkeznek,
Nyilvánosan működő részvénytársaság
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön
törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba
hozatalra.
Részvénytársaság nyilvános alapítása
A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható.
A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

9
A részvényes jogai és kötelezettségei
Részvényt elsősorban azért vásárol valaki, hogy egy olyan értékpapírral rendelkezzen, ami
forgalomképes, bármikor pénzzé tehető, illetve ha azt nem adja el, akkor valamiféle bevételre,
osztalékra jogosítsa őt.
A részvényes vagyoni jogainak legfontosabb eleme az osztalékhoz való jog. A részvényest a
részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei
névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg.
A részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg. A szavazati jog
gyakorlásának módját az alapszabály határozza meg.
A részvénytársaság szervezete; a közgyűlés
A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.
A részvénytársaság ügyvezetése
Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy
természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül.

10
 3. Mutassa be a piaccal kapcsolatos fontosabb alapösszefüggéseket (fogalma, alapelemei
csoportosítása, résztvevői és a piaci verseny)!

Közgazdasági szempontból: gazdasági cserekapcsolatok színtere, az a hely ahol a kereslet és a kínálat

találkozik.
Marketing szempontból: folyamatosan változoó értékesítési lehetőség a kereskedelmi tevékenység
helye, itt folyik a termékek és szolgáltatások cseréje. Gyakran a vállalat saját termékére vagy
termékcsoportjára vonatkoztatják.
Piac szereplői:
– vevő: potenciális vásárló, aki a felkínált árut hajlandóak és képesek megvásárolni.
– Új vevő: az új vevőnek nincs személyes tapasztalata
– Régi vevő: korábbi tapasztalatai alapján tájékozódik a piacon. A vállalat számára kedvező, ha
több a régi vevő a piacon, mert őket könnyebb megtartani, mint az újakat meggyőzni.
– Eladó: az a személy vagy szervezet, aki a terméket értékesíteni akarja
– Áruk: az a termék, amit eladásra termelnek.
piac: valóságos eladási és fizetőképes vételi szándékok megnyilvánulásainak színtere
– osztályozása: termék jellege szerint
– fogyasztási cikkek piaca
– termelési tényezők piaca
– hatósugár szerint
– regionális
– országos
szereplők száma, viszonya, súlya alapján
– kereslet-kínálat egyéni
– versenypiac – sokszereplős 1850 előtt klasszikus
piaci önszabályozás: több áru, mint szolgáltatás
XX. szd-tól tulajdon és munkafunkció elválik – menedzserek igénybevétele
- kizsákmányolás lehetősége
– több szolgáltatás, mint áru
– állam beavatkozik, szabályoz
– vegetatív szabályozás (reklám)
monopólium – egyszereplős
– egyeduralom, 1870től létezik
– koncentráció – profit felhalmozás
– centralizáció (nagyhal megeszi a kishalat) – újraelosztás
oligopólium – kevés szereplő
– tökéletes összejátszás esetén, külső szemmel mintha monopólium lenne
– kartell – érdekük, h. magas legyen az ár. mesterséges mennyiségkorlátok
– áralakulás stabil legyen
– nem tökéletes az összejátszás, túlkínálat lép fel, csökken az ár
A piac működése
– kereslet – vevői oldal: negatív lejtésű (Marshall)
– kínálat – termelői oldal: pozitív meredekség
– ár (érték pénzben kifejezve) – összeköti a keresletet és a kínálatot, döntő információ
– túlkínálat esetén árcsökkenés
– túlkereslet esetén áremelkedés
– cél: egyensúly felé terelődés

11
A piaci kereslet és kínálat értelmezése
– keresett mennyiség: vmely jószág v. szolgáltatás iránti, adott ár mellett megjelenő fizetőképes
kereslet
– kereslet: egy áru iránt jelentkező vásárlási szándék és képesség, változó árak mellett
– kínálat: a termelők által egy adott helyen és időben eladásra kínált árucikkek száma
– kínált mennyiség: amelyet az eladók egy adott áron kívánnak eladni
A keresletre és a kínálatra ható tényezők
a keresletre ható tényezők
– helyettesítő termékek – egyik árának módosulása változást fog előidézni a másik termék
keresletében
– kiegészítő termékek – melyek együtt járnak, ha az egyik ára nő, akkor a másik iránt is
csökkenni fog a kereslet
– időjárás
– termék hasznosságának változása
– jövedelem változása
a kínálatra ható tényezők
– változás a termelés ktgeiben
– egyéb profitszerzési lehetőségek – új termékek előállítása
– jövőre vonatkozó várakozások – ha úgy látják, h. a termék ára nőni fog, többet gyártanak
belőle
Az egyensúlyi ár értelmezése
– egyensúlyi ár: amely mellett a kereslet és a kínálat éppen megegyezik egymással, a keresleti
és a kínálati görbe metszéspontja, más néven piactisztító ár
Az áru fogalma és tulajdonságai
– áru: a gazdaság azon egysége, melyen nem saját felhasználásra, hanem csere, eladás céljából
hoznak létre, hozzá felhasználója cserekapcsolat útján, ellenérték fejében juthat létre
– használati érték: áruvá csak olyan szolgáltatás v. jószág válhat, amely emberi szükségleteket
elégít ki a felhasználók számára különböző mértékben hasznosak
– csereérték: meghatározott arányban cserélhető másik áruval az áru csereértéke az az
ellenérték, amiért adott áru elcserélhető, amit a piacon kínálnak érte
o a fogyasztó előnyöket szerez
o hasznosság szerint alakulnak az arányok

12
 4. Mutassa be a termőföldre vonatkozó legfontosabb szabályokat (sajátosságai, művelési
ágak, földhasználat, birtoktagok kialakítására irányuló eljárások, termőföld értékelése)!

Vonatkozó hatályos jogszabályok

 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény

 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtására
kiadott 21/1997. (III.12.) FM-HM rendelet
 A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes
igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet
 A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII.9.)
FVM rendelet

 Az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006.

(VI.13.) FVM rendelet A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról,
valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló
178/2008. (VII.3.) Korm. rendelet
 Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól
szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet
 A térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi
adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának,
felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló
15/2013. (III. 11.) VM rendelet
 Az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról szóló 51/2014. (IV. 29.) VM rendelet

 A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló

19/2013. (III. 21.) VM rendelet
 A földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési
szakfelügyelői feladatokról szóló 52/2014. (IV.29.) VM rendelet
 A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló
303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet
 Az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának
rendjéről és a változások átvezetésének szabályairól szóló 386/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
 A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló
399/2012 (XII. 20.) Korm. rendelet
 Az állami digitális távérzékelési adatbázisról szóló 29/2014. (III. 31.) VM rendelet

 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és a végrehajtására kiadott

109/1999. (XII.29.) FVM rendelet
 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes
ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az
ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak
megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet
 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatás feltételeit tartalmazó
szolgáltatási szerződés kötelező elemeiről szóló 2007/2006. (X.16.) Korm. rendelet
 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról,
valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

13
 A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi Névbizottságról és az
ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet
 A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM
rendelet

 A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló

2010. évi CLVII. törvény
 A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának
biztosításáról szóló 38/2011. (III.22.) Korm. rendelet

 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
 A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt
jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak
szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
 Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti
szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013.
(XII. 12.) Korm. rendelet

 A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági

üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm.
rendelet
 A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm.
rendelet

 A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

 A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet

 A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj
mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI.16.) FVM rendelet

 A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet

 A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a
közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló
221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet

 A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

 A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes
szabályairól szóló 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet

 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény
 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény

14
  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
 A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló
2014. évi VII. törvény
 A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló
262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet
 A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
 A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Korm. rendelet
 A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007.
(X. 18.) Korm. rendelet

Az itt felsorolt jogszabályok többsége a Kormányzati Portál engedélyével átlinkeléssel, az ott található
Jogszabálykereső által érhetők el. A Kormányzati Portálon elhelyezett jogszabályok naprakészek,
kizárólag a mindenkori hatályos állapotot tartalmazzák.

Termőföld: a mezőgazdasági termelés alapvető, nélkülözhetetlen eszköze, az a földkészlet, amelyet a

település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep),
nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

Talaj: A Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység,
feltételesen megújuló természeti erőforrás

Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés ( növterm és állteny, továbbá az ezekkel
kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület,
épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld
együttese.

Külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként

elismert személyt.

Külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet.

Mező- erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a rendeltetésszerű felhasználásig (az
Országos Építésügyi Szabályzat szerint építési telekké, építési területté alakításig) az a belterületi
földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő művelési ágban
vagy halastóként tartanak nyilván.

Temőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme (a továbbiakban földvédelem) és a termőföld

minőségének védelme (a továbbiakban talajvédelem.

15
Termőföld tulajdonjogának megszerzése:
Belföldi magánszemély esetén:
– Tulajdonában legfeljebb 300 ha nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföld lehet.
– A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha annak fekvése
szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a
megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének
egynegyedét vagy az 1000 ha-t.
– Az általa megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén
lévő termőföldet.
Belföldi jogi személy esetén:
Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar
Állam, az önkormányzatok, és a közalapítványok kivételével – nem szerezheti meg.

Külföldiek esetén:
A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem
szerezheti meg.

A külföldi az önálló ingatlanként legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a

termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint
szerezheti meg.

Termőföldek használata:
A termőföld haszonbérlete:
– A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk-nak a
haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
– A haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó
személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a
haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni
A földhasználati jog átengedése bérleti díj fizetés vagy termésből való részesedés ellenében történik.
A haszonbérlet időtartama:
– Belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a
termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kötheti meg!
– A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama minimum 5 év és legfeljebb 20 év lehet.
– Erdő, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési
időszak (vágásérettségi kor) lejáratát követő 5. év végéig lehet megkötni.
– Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg
szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést
legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg
ültetvény értékkel bír.
– A Magyar Nemzeti Földalap Kht. mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés
leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet
– Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet
haszonbérleti szerződést
Belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet – a
Magyar Állam, az önkormányzat kivételével – legfeljebb 300 ha nagyságú vagy 6000 AK értékű
termőföldet vehet haszonbérbe.

16
Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha nagyságú vagy 50000 AK értékű termőföldet
haszonbérelhet. Figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve
a gazdasági társaság a tagjától, vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti
Földalap Kht-tól haszonbérel.
Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 ha nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet
haszonbérbe.
Feles bérlet: A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld
időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény
felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben a termőföld
haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Szívességi földhasználat: A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának
ingyenesen átengedheti.
Részesművelés: A szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott
termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból a szerződő felek milyen részt
vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek.
2001. évi CXVI. Törvény a Nemzeti Földalapról (NFA)
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a
termőföldnek a mg-i termelés ökológiai feltételeire, valamint gazdaságosság és a jövedelmezőség
szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon
alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz
létre.
– Az NFA, mint a kincstári vagyon része, az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó
mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és – kivételesen – azon művelés alól kivett földek
összessége, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal vagyonkezelés útján,
valamint más jogcímen történő használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtok-
politikai irányelveknek megfelelően, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében
értékesít.
– Az NFA tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi miniszter gyakorolja (Gráf
József)
Földbirtok-politikai irányelvek
1. családi gazdaságok kialakítása és megerősítése
2. környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő
támogatása
3. a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása
4. a földpiac élénkítése és szabályozása
5. az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítése
6. a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméret kialakításának elősegítése
7. a családi- és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzése
8. a mg-i termelésre leginkább alkalmas termőföldek mg-i termelési célú hasznosításának előtérbe
helyezése
stb.

17
A termőföld sajátosságai
– nem emberi munka eredménye
– természeti kitettség
– összes mennyisége országosan nem bővíthető
– használata rugalmasnak tekinthető
– a termelés színhelye
– nincs elhasználódási ideje
– termőképességgel rendelkezik
– kereslete származékos kereslet
A föld gazdasági értékelése, a föld termőképessége
– természetes termőlépessége alapvetően meghatározza és befolyásolja a gazdálkodás
hatékonyságát
– mesterséges termőképessége az emberi beavatkozással eszközölt ráfordítások eredményeként
jelenik meg. Ugyanakkor a ráfordítások növekedésével a természetes termőképesség hatása
az összes eredményen belül egyre kisebb lesz. Jobb termőképességű földön az azonos
mennyiségű ráfordítás eredményeként jelentkező többlethozam nagyobb lesz, mint a gyenge
termőképességű földön
– tényleges termőképesség a természetes és mesterséges termékenységek együttes értékét
tükrözi
– közgazdasági termőképesség a természetes hozamokat egy adott ár-érték alapján vizsgálja,
amit alapvetően mindig a piaci viszonyok (kereslet-kínálat), valamint a piac távolsága,
infrastruktúrája stb. befolyásolja.
– a föld termőképessége emberi beavatkozással befolyásolható:
o hosszú ideig ható beavatkozások – telkesítés, melioráció  beruházás
o rövid ideig ható beavatkozások – műtrágyázás  marginalitás elve
Földár/földminőség
– fekvés, elhelyezkedés. Pl.: lakott területtől való távolság, kiemelt településközponttól való
távolság (nagyváros, turisztikai központ) stb.
– helyi potenciális lehetőségek. Pl.: öntözési lehetőség, hőforrás (gázlencse, melegvíz),
energiavezetékhez kapcsolódás lehetősége
– helyi károsító hatások. Pl.: mesterséges vagy természetes tereptárgy, amely akadályozza a
termelés zavartalan vitelét, légszennyeződés, zajártalom, vadkár
Földhasználat
Művelési ágak: a földterület különböző hasznosítási módjai – azonos hasznosítású és különböző
művelési igényű területek
Szánt egység, redukált szántó: a különböző művelési ágak egységes kifejezésére szolgáló közös
mértékegység
Földjáradék: a föld minőségéhez kapcsolódó haszon, ami lehet akár bérleti díj is
Aranykorona: egyes földterületek minőségbeli különbségét fejezi ki a „jövedelemtermelő képessége”
alapján 1-től 48-ig

18
Magyarország földterületének művelési ágak szerinti szerkezete

Művelési ág Méret (2005, ezer ha) %-os megoszlás (2005.05.31.)

szántó 4.500 58,3
konyhakert 96 1,3
gyümölcsös 103 1,3
szőlő 95 1,2
gyep 1.100 13,7
mezőgazdasági terület 5.894 75,8
erdő 1.775 22,9
nádas 62 0,8
halastó 34 0,4
termőterület 7.765 83,4
művelés alól kivett terület 1.538 16,5
Földterület összesen 9.303
Földvásárlás:
– jövedelem termelő, a saját föld biztonságot ad
– befektetés
– kölcsönbiztosíték (fedezet), mert
– beruházási hitelekhez nehezebb hozzájutni, mint forgóeszköz hitelhez, ezért földbe fektetik a
pénzt és a működéshez vesznek fel forgóeszköz hiteleket
– jelentősebb a földtulajdon értéknövekedéséből származó jövedelem növekedés, mint a
földjáradék nagysága
Földbérlet: A földhasználat időleges jogi átruházása bérletfizetési díj vagy termésből való részesedés
ellenében, bérbeadás útján
– fix bérlet:
o előre meghatározott pénzösszeg
o független a termék alakulásától és a termék árától
o bérlők több gazdálkodási szabadsággal rendelkeznek
o földtulajdonosok időben meghatározott bevételekhez jutnak
o fix díjat fizető bérlők kizsarolhatják a földet
o időközönként új szerződéseket kell kötni
A díj lehet a piacon kialakult bérleti díj, vagy a tulajdonos kalkulációja alapján számított
– rugalmas bérleti díjú szerződés:
o utólag határozzák meg a bérleti díjat
o a bérleti díjat a hozamhoz, vagy az értékesítési árhoz, vagy mindkettőhöz igazodva
határozzák meg
o lehetővé teszi a kockázat bizonyos mértékű megosztását a tulajdonos és a bérlő
között
a. értékesítési árhoz kapcsolt rugalmas bérleti díj:
 egységnyi területre több év átlagának megfelelően meghatározzák a bérleti
díjat és az értékesítési ár bázisszámát
 amennyiben adott termék értékesítési ára felfelé vagy lefelé mozog a bázis
árhoz képest, annak arányában változik a bérleti díj nagysága
b. hozamhoz kapcsolt rugalmas bérleti díj
 Ugyanúgy, mint az előbb, csak a hozamok változásától függően határozzák
meg a bérleti díjat
c. ár és terméshozam együttes változásához kapcsolt rugalmas bérleti díj
Módosított folyó évi díj = alap bérleti díj * folyó évi termésátlag/alap termésátlag * folyó
évi termés ár/alap termés ár

19
 – részesbérleti szerződés:
o megosztott költségek  ilyen arányban részesedik a jövedelemből és a hozamból
o A tulajdonos a bérleti díjat az előállított termék egy részének formájában kapja meg
 így az ár- és termésingadozás kockázata megoszlik
Tulajdonos szempontjából előny:
– a gazdálkodás terhei a bérlőre hárulnak
– nem vállalja a termelés bizonytalanságával járó kockázatot
Tulajdonos szempontjából hátrány:
– bérlő esetleg kizsarolja a földet
Bérlő szempontjából előny:
– tevékenységeit szellemi és fizikai kapacitásaival jól összhangba tudja hozni
– nagyobb föld  több jövedelem
– nagyobb méretű beszerzés – értékesítés
– jobb gépkihasználás
Bérlő szempontjából hátrány:
– korlátozott döntés
– ki kell gazdálkodni a bérleti díjat
– tulajdonos felmondhatja a bérletet
A föld értéke függ:
– természetes termőképességét ökológiai adottságok határozzák meg
– a jobb természetes termőképességű földek mesterséges termőképessége is jobb
– közgazdasági tényezőknél elsősorban az infrastrukturális ellátottság, a piacok nagysága és
távolsága, az értékesítés lehetőségei
Az aranykorona érték tükrözi az egyes földterületek minőségbeli különbségét a „jövedelemtermelő
képesség” szempontjából. Az aranykorona érték sok gazdasági tevékenység esetében szolgál a
döntések megalapozására.
– földadó értékének megállapítása
– alapul szolgálhat a föld értékének megállapítására
– földek bérbeadásakor
– kárpótlási eljárás során
A földvásárlás legkritikusabb kérdése mindig az, hogy milyen árat indokolt érte adni. A helyesen
megválasztott ár azt jelenti, hogy:
– a befektetés megfelelő jövedelmet ad
– a vele kapcsolatban vállalt terhek (pl. hitel) visszafizetését a vállalkozó biztosítani tudja
4 szempontot kell figyelembe venni:
– a föld piaci árát, ami időről időre változik  amit jelentősen befolyásol a rajta előállítható
termékek költsége, ára, és esetleg a földpiaci túl- vagy alulkínálat
– árajánlat felső határa a jövedelmezőség figyelembe vételével  ami a föld állandósága miatt
több év átlaga alapján állapítható meg
– árajánlat felső határa a pénzügyi megvalósíthatóság függvényében  földvásárlás gyakran
hitelből történik  fontos, hogy a hitel terheit törleszteni tudjuk
– pénzügyi veszteség kockázata: földvásárlásra általában nagy kölcsönöket vesznek fel  azaz
növelik pénzügyi kötelezettségeiket. Földvásárláskor számolni kell az esetleges kedvezőtlen
piaci ár alakulással, nem kevésbé az időjárás okozta bizonytalanságokkal

20
A földtőke sajátosságai:

– nem emberi munka eredménye

– ki van téve a természeti tényezők hatásainak
– kötött mennyiségű, de vállalati szinten változtatható
– rugalmas használatú
– a termelés eszköze, de kincsképző funkciót (tőkefelhalmozás) is ellát
– nincs ÉCS-je
– mg-i termelésben mással nem helyettesíthető
– termelékenységgel rendelkezik
– de a termékenység a különböző földek esetében eltérő
A föld sajátos tőke, mert természeti tulajdonságaiból adódóan termőképességgel rendelkezik.

21
 5. Vázolja fel a vállalkozások beindításának legfontosabb lépéseit (ötlet próbája, telephely
kiválasztása, pénzügyi tervezés, humán erőforrás kérdései)!

Az egyéni vállalkozás olyan vállalkozási forma, ahol a vállalkozó egy vállalkozói igazolvány
birtokában végzi az üzletszerű tevékenységet. Vannak adó- és járulékfizetési kötelezettségei, viszont
elszámolhatja a tevékenységével kapcsolatos költségeket. Ez a forma bizonyos szempontból átmenetet
képez a magánszemély által végzett üzletszerű tevékenység és a gazdasági társaságok között.
Milyen egyéb teendőink vannak vállalkozás indítása előtt?
Mielőtt ténylegesen megkezdjük tevékenységünket, alaposan mérlegelni kell a következőket:
1. Kinek és mit fogunk eladni/szolgáltatni?
2. Hogyan, miként mondjuk el nekik, hogy létezünk, és azt, miért érdemes miket választani?
3. Mennyibe kerül nekünk mindezt elkezdeni, mennyit kell ahhoz eladjunk, hogy érdemes legyen
ezzel foglalkozni, van-e rá reális esély, hogy ezt a mennyiséget elérjük? Mindezt hogyan, milyen
vállalkozási formában végezzük?
4. Milyen kockázattal jár mindez, mik azok a külső körülmények, amelyek kedvezőtlen változása
veszélybe sodorhatja vállalkozásunk működését?
Vállalkozás indítása előtt:
1. fel kell mérni a helyi piacot. Vagyis meg kell vizsgálni azt a helyet, ahol vállalkozást kívánunk
indítani, hogy mennyire telített a helyi piac. Mit is jelent ez? Ha egy élelmiszerüzletet kívánunk
nyitni, akkor azt vizsgáljuk, hogy mennyire reális még egy ilyen üzlet a környéken, mennyi van
már, sok vevő van-e, vagy csak épp hogy van vásárló. Gondoljuk végig reálisan, hogy mennyi
vevőre számíthatunk a megnyitás után, nőni fog-e a vevők száma, vagy át kell csábítani vevőt a
másik boltokból. Mérjük fel, hogy mennyire lenne közel a többi üzlet/ a konkurencia, így már az
is tudható, hogy a közeli lakók esetleg a mi új üzletünket választanák-e vagy a jól bevált,
megszokott helyet, mert nincs olyan messze. Mindenképp érdemes felmérni a konkurencia
kínálatát, árait, a kiszolgálás minőségét, a higiéniát, hogy mennyit kell esetlegesen a kasszánál
várakozni, hogy milyen széleskörű a választék. Tudnunk kell, hogy a konkurencia mit kínál,
hogyan, mennyiért. Ezt nagyon egyszerűen megtapasztalhatjuk saját magunk is egy
próbavásárlás alkalmával. Ajánlom, hogy vigyünk papírt és tollat, jegyzeteljünk, vagy ha ott nem
akarunk, akkor frissen az élmény után mindent rögzítsünk le.
2. Saját helyzetünk felmérése. Az előző pontban tapasztalatokat szereztünk a konkurenciáról. Most
nézzük, hogy nekünk mire lenne szükségünk az üzlet beindításához. Ehhez megint toll, papír,
számológép kell és ötletek. Tehát biztos, hogy kell:
- egy helyiség, aminek van bérleti díja, esetleg kaució:
- rezsi költsége:
- esetleg fel is kell újítani:
- berendezések, polcok, pultok, hűtőszekrény (ezek megvehetjük, bérelhetjük, hitelre is
vásárolhatjuk) pénztárgép, esetleg mérleg
- áru: pontosan írjuk le, hogy milyen árukat szeretnénk értékesíteni, mennyit szeretnénk
beszerezni és ez mennyibe kerül
– engedélyek - kalkulálnunk kell minimum egy fő munkavállalóval, aki után járulékokat kell
fizetni. Ennek a munkavállalónak legalább eladó-pénztáros végzettséggel kell rendelkeznie.
Ha ezzel megvagyunk, akkor össze kéne adni a fenti költségeket, hogy lássuk mennyi kezdő tőke kell
az üzlet ezen részéhez. Ez az összeg nagyjából meg fog egyezni a havi kiadásokkal is, így ezt bátran
alkalmazhatjuk a későbbi számítások során. Természetesen felmerülhet egyéb kiadás is, amiről én itt
nem szóltam, azokat tessék bátran hozzáírni. A kiadások összege inkább több legyen, mint kevesebb.
Kellemetlen, mikor útközben elfogy a pénz, mert nem megfelelő számokat alkalmaztunk. Ezek után
kellene egy havi bevételt is számolni, hogy körülbelül mennyi eladásra számítunk. Itt lehet
pesszimistább a kalkuláció, így ha több jön be, mint amire számítottunk, annak örülhetünk. Ellenkező
esetben bajban leszünk. Nem kell nagyon elkeseredni vagy megijedni, ha azt tapasztaljuk, hogy sokkal
több a kiadás, mint a bevétel. Ez sajnos normális. Egy új üzlet nagyon ritkán tudja rögtön fedezni az
egész kiadást. Ehhez kell a plusz kezdő tőke, hogy amíg nem nyereséges a vállalkozás, addig is talpon

22
tudjunk maradni. A legnehezebb talán az, hogy megsaccoljuk, hogy mennyi idő/hónap alatt érjük el,
hogy a bevétel fedezze a költségeinket, aztán azt, hogy már jóval több legyen a bevétel, mint a költség.
Ha ez megvan, akkor már tudható, hogy mennyi saját tőkével kell rendelkeznünk az üzlet
beindításához.
Ha mindezek alapján úgy döntöttünk, hogy mehetünk tovább, mert még mindig bele akarunk vágni a
vállalkozásba, akkor jön a következő nagyon fontos kérdés: Milyen vállalkozási formát válasszunk?
Akkor lássuk: a vállalkozás indítás lépései…

1. Ötlet Az első lépés (talán a legnehezebb) a jó ötlet megtalálása. Itt általában sokan leragadnak.
2. Célkitűzés Ezt akár első lépésnek is tehettem volna. Miért is szeretnél te tulajdonképpen
vállalkozni? Legyenek pontos leírt céljaid!
3. Tervezés Ez az a lépés, amikor az álmaidat valósággá váltod. Fogd a kockás füzetedet és kezdd
el megtervezni a megvalósítás menetét!
A józan paraszti eszedre kell hagyatkoznod, semmi másra:
– Először tervezd meg a legnagyobb lépéseket és adj hozzájuk határidőket (pl. a honlap
elindítása – május 1., az első termék elkészítése – július 1.)
– Ezután a nagy lépéseket bontsd részfeladatokra és a határidőket se felejtsd el (pl.
tartalomkezelő telepítése április 10., dizájn kialakítása – április 15.)

4. Jogi ügyintézés: ha már ott állsz kezedben a letesztelt ötlettel, a termékekkel és csak arra vársz,
mikor adhatod el őket, nincs más hátra, mint megalapítani azt a vállalkozást.
5. Működés: innentől kezdve egyszerű lenne a dolog, csak működni kell, kiszolgálni az ügyfeleket,
eladni a terméket, dolgozgatni. De hoppá! Hol vannak az ügyfelek?
A hivatalos leírás szerint a működés megkezdése előtt van a marketing, de én ezt a sorrendet nem
találom helyesnek. Szerintem a marketing folyamatosan jelen kell, hogy legyen a vállalkozás életében.
A működés kezdete előtt el kell kezdeni és közben sem szabad abbahagyni.
Gyakorlatilag minden, amit csinálsz a cégben, érinti a marketinget:
– a termékfejlesztés (az, hogy mi a termék és a termék csomagolása is)
– az ügyfelek kiszolgálása (onnantól kezdve, hogy hogyan néz ki a boltod, odáig hogy milyen
rugalmas az ügyfélszolgálatod)
– a vevőszerzés folyamatának minden egyes lépése (milyen csatornákon éred el az ügyfeleket?
honlap, keresőoptimalizálás, blog, videók, szórólap, újsághirdetés, banner, PR, linképítés stb.)
– az értékesítési folyamat (a csali, a hírlevél sorozat, a blog, a termékismertető, a megrendelő-
űrlap, a régi vásárlók kiszolgálása, az akciók)

23
 6. Ismertesse az üzleti terv készítésének folyamatát (céljai, lényege, fő részei)!

Mi az üzleti tervezés lényege egy kezdő vállalkozásnál?

– Az, hogy saját magunk előtt tisztába legyünk azzal, hogy amit csinálni szeretnénk, azt
hogyan, milyen módon, milyen eszközökkel valósíthatjuk meg, tisztában legyünk azzal, hogy
mindez milyen veszélyekkel jár, nagyjából mibe kerül, és lássuk, mekkora bevételt kell
elérjünk ahhoz, hogy mindez megérje.
Az 1. pontot tisztáztuk, feltételezzük, az adott vállalkozás folytatásához szükséges tudásnak, szakmai
ismereteknek a birtokában vagyunk. Azt azonban feltétlenül vizsgálnunk kell, reálisan mekkora igény,
kereslet várható arra, amit el szeretnénk adni, ahogy azt is, hogyan adjuk mindezt a külvilág tudtára.
Mi egy kezdő vállalkozás legnagyobb nehézsége?
A legtöbb induló vállalkozásra nézve az egyik legnagyobb veszély, hogy tulajdonosai, vagy
vezetői nincsenek tisztában azzal, milyen kockázatokkal, milyen nehézségekkel kell számolniuk.
Ha ezek közül valamelyik bekövetkezik, nem tudják, hogy lehet azt kezelni, elhárítani. Nagyon fontos
ezért, hogy egy vállalkozás indítása előtt ezekkel is foglalkozzunk, ezeket is összegezzük. A
kockázatkezelésnek ehhez a módjához az ún. SWOT-elemzés szükséges.
Mi a SWOT elemzés, mit jelent?
Ez a rövidítés négy angol szó kezdőbetűjéből áll össze:
– Strengths = erősségek
– Weaknesses = gyengeségek
– Opportunities = lehetőségek
– Threats = veszélyek
Az összegzést úgy végezzük, hogy mind a négy ponthoz elkezdjük összeírni, miben vagyunk jók,
miben nem, illetve milyen veszélyekkel kell számoljunk. Erőssége lehet egy vállalkozásnak, ha
nincs konkurencia a közelben, vagy szaktudásunk a témában kiemelkedő, és ezt a piac is elismeri.
Gyengeség lehet, ha kevés a tőkénk, nem ismernek minket. Lehetőség lehet, ha pl. olyan iparágban
tevékenykedünk, ami ma még kevéssé ismert, de a kereslet várhatóan növekedni fog (ilyen lehet
tipikusan a zöld energia, a különböző energiatakarékosságot szolgáló építési megoldások), ezért
később várhatóan több megrendeléshez jutunk majd. Veszély lehet, ha váratlanul belép a piacra egy
olcsó versenytárs, egyik fontos beszállítónk, akitől alapanyagot veszünk, hirtelen árat emel, vagy
valamilyen oknál fogva termékünk, szolgáltatásunk „kimegy a divatból” és emiatt forgalmunk
visszaesik.
Ha mindezeket összeírtuk, látni fogjuk, mik azok a dolgok, amik ellen tehetünk, és melyek azok a
tényezők, amelyekhez csak alkalmazkodni tudunk. A felsorolt példák közül, ha beszállítónk árat emel,
ez ellen védekezhetünk úgy, hogy más, olcsóbb forrás után nézünk, vagy folyamatosan több helyről is
kérünk ajánlatot. Ha hirtelen piacra lép egy új versenytárs, azt megakadályozni nem tudjuk, csak
remélni, nem viszi el a vevőinket, ha igen, meg kell találnunk a módját, honnan szerezzünk újakat.
Ha ezt az elemzést kellő alapossággal végezzük el, remélhetőleg minél kevesebb olyan kedvezőtlen
változás lesz, amire nem fogunk tudni előre, időben felkészülten reagálni. Ha pedig úgy látjuk, túl sok
az olyan bizonytalansági tényező, melyekre nincs ráhatásunk, és a jövőben veszélyt jelenthetnek
vállalkozásunk számára, akkor vagy keressünk más üzleti lehetőséget, vagy a lehető
legkörültekintőbben járjunk el vállalkozásunk indítása során.

24
Az üzleti terv részei
Az üzleti tervet 10 fejezetre bontjuk, mindegyik fejezetnél leírjuk, hogy mit is tartalmazzon. Az üzleti
terv elkészítésekor arra is figyelned kell, hogy ilyen célból készül a dokumentum, és így nyilvánvalóvá
válik, hogy melyik részét kell hangsúlyosabbá tenni.

Az alábbiakban látható három gyakrabban előforduló eset, ami jelzi, hogy melyek a hangsúlyosabb
fejezetek illetve, hogy mit kell még csatolnunk az üzleti tervhez (+) ill. mit lehet elhagyni az egyes
fejezetek közül(-).

Melyek a hangsúlyozottabb
Mi a célunk? Kinek szól az üzleti terv?
részek?
teljes üzleti terv, +hitelkérelmi
külső finanszírozási forrás elérése pénzintézetek, támogatást
pályázat, +pályázat kiírója által
(hitelek, pályázati támogatások) folyósítók
elvárt dokumentumok
tevékenységváltoztatás marketingterv, eredményterv,
új, potenciális üzlettársak,
tőkeemeléssel (idegen forrás), pénzügyi terv, szervezeti terv,
tőkebefektetők,
üzleti angyal bevonása vezetők bemutatása
marketingterv, működési terv,
a vállalkozás tevékenységi várható pénzügyi eredmény és
jelenlegi vezetés és üzlettársak
köreinek kialakítása, módosítása profit, -alapadatok, – vállalkozás
bemutatása, -vezetők bemutatása
Azt már előre hangsúlyozzuk, hogy nem lehet egy minden részletre kiterjedő és miden esetben
alkalmazható üzleti terv sablont készíteni, mert különböző pályázati kiírásonként vagy
célcsoportonként mindig lehetnek egyedi elvárások, amelyeket előre nem lehet pontosan
meghatározni.
1. A vállalkozás alapadatai
Itt kell leírni a leendő vagy már működő vállalkozás nevét, alapításának évét, adószámot, TB számot,
banki folyószámla számo(ka)t, székhelyének, telephelyeinek címét és jellemző adatait (pl. bérlemény
vagy saját tulajdon, hány m2 alapterületű, hányan dolgoznak itt, stb.). Ide kerül a cégtulajdonosok
neve, címe és telefonszáma. A (tervezett) vállalkozás profilja, fő- és altevékenységi körei (TEÁOR
számok és elnevezések). A dokumentum és a benne szereplő adatok bizalmas kezelésére vonatkozó
információk. Itt szerepel az is, hogy az adott üzleti terv milyen céllal készült (pl. pályázathoz).
2. Döntéshozói összefoglaló
A döntéshozói összefoglaló az üzleti terv tömör tartami összefoglalása, mely maximum 1-2 oldal
terjedelmű. Ennek áttanulmányozása után az olvasónak, elbírálónak könnyen meg kell értenie az üzleti
terv lényegét. Ez a fejezet készül el legutoljára, hiszen az ezt követő fejezetek összefoglalásaként
készül.
Ebben a fejezetben is érdemes kihangsúlyozni azokat az elemeket, amelyek a célcsoportunk számára
fontos lehet. Ennek a fejezetnek kell a legfrappánsabbnak elkészülnie, hiszen ha ez nem sikerül, akkor
az üzleti tervedet senki sem fogja elolvasni.
3. Vállalkozás részletes bemutatása
Az üzleti terv fő része a cég általános bemutatásával kezdődik. Már működő vállalkozások esetében ez
a fejezet a történelmi áttekintésnek ad helyet, a fejlődés szempontjából fontos időpontok
megjelölésével. Itt kell a vállalkozás méretét, jellegét, alapvető tevékenységeit felvázolni. Itt kell
jelezni azt is, hogy a meglévő vállalkozás a működés és fejlődés mely szakaszában tart, a vállalkozás
milyen szervezeti-jogi formában működik vagy milyen formában fog működni.

25
Ki kell térni arra is, hogy a vállalkozás tervezi-e a minőségbiztosítási rendszert; mennyire
környezetbarát a termék; milyen pénzügyi forrásokkal rendelkezik.
Itt kell bemutatni a leendő vagy már meglévő termékeket, szolgáltatásokat, az ehhez nyújtott
garanciális feltételeket, szervízelési hátterét, az előállításhoz illetve értékesítéshez igénybe vett
szolgáltatásokat.
Meg lehet említeni a vállalkozás és a cél szempontjából fontos dolgozók szakmai tudását,
tapasztalatát.
Sorra kell venni, hogy milyen pénzügyi, gazdasági, földrajzi és egyéb határok közt éri meg a
vállalkozást kialakítani, bővíteni, milyen eredményeket vársz a vállalkozás indításától, fejlesztésétől.
4. Szervezeti felépítés és a vezetőség bemutatása
Az üzleti terv eme fejezetének elkészítése előtt rögzíteni kell, hogy a vállalkozás milyen szervezeti-
jogi (tulajdon) formában fog működni, illetve, hogy a már működő vállalkozás milyen formában
kívánja folytatni tevékenységét.
Ebben a szakaszban a társaság menedzsmentjét, a döntéshozó pozícióban lévő és a szakmai vezetést
ellátó személyeket kell részletesebben bemutatni, kiemelve a cég szempontjából fontos és meglévő
szakmai tudást, tapasztalatot. Itt kell kitérni arra is, hogy a bizonyos szintű vezetést milyen felelősség
terhel, illetve, hogy a megadott tevékenységi körök működéséért ki a felelős személy.
5. Működési (termelési / kereskedelmi / szolgáltatási) terv
Az üzleti tervben kiemelten kell foglalkozni, hogy a vállalkozás hol, hogyan fogja előállítani termékeit
és szolgáltatásait (székhely, telephely és technológiai leírás). Az üzleti tervnek eme fejezete világosan
megfogalmazottnak kell lennie, hogy a tervet tanulmányozó számára világosan és egyszerűen
nyilvánvalóvá váljon, hogy a termék/szolgáltatás milyen vonzerővel bír, illetve, hogy milyen
tulajdonságával tűnik ki a piacon.
Termelő vállalat esetében a termelési folyamatot, technológiát, fontosabb termelő berendezéseket,
felhasznált know-how-t, beszállítói tevékenységeket, logisztikát érdemes bemutatni.
Kereskedelmi cégnél a termékpalettát, az értékesítési módokat, csatornákat, értékesítési folyamatot
kell részletezni.
Szolgáltató cégnél a szolgáltatás folyamatát, a szolgáltatási ágakat kell megjeleníteni.
Mindhárom esetben meg kell említeni a fontosabb beszállítókat és üzleti partnereket (ez többnyire 3-7
db).
Az üzleti terv végrehajtásának tervezésében és későbbi ellenőrzéseként meg lehet jeleníteni a főbb
dátumokat is, melyek jelzik a vállalkozás fejlődését (például egy gépvásárlásra utaló dátum)
6. Ágazati elemzés
A vállalkozás tevékenységi körébe tartozó ágazat felmérése is szükséges az üzleti tervezés
szempontjából, hiszen az ágazatra jellemző nemzeti és nemzetközi trendek és piaci kilátások is
hatással vannak a vállalkozás működésére. Tudni kell azt, hogy milyen növekedés várható; a már
működő vállalkozás esetében milyen forgalmat bonyolított le az előző üzleti évben.
hogy akik a legnagyobb befolyással / gazdasági erővel bíró konkurens cégek? Hány új cég indult,
illetve szűnt meg ezen a területen az elmúlt 2-3 évben? Ennek ismeretében kell elhelyezni a saját
termékedet, konkretizálni elképzeléseidet. Az elemzést az elkövetkezendő 2-5 évre érdemes
elkészíteni.
Fontos ismerned a piacszerzés vagy a piaci részesedés növelésének lehetséges módjait. Milyen
versenyelőnyökkel rendelkezik a vállalkozás? Külföldre is vagy csak belföldre szeretnénk
értékesíteni? Melyek az esetleges helyettesítő termékek?

26
A versenyelőnyök számbavételekor ismerni kell a lehetséges versenytársakat. A versenytársakról való
informálódás nagy segítséget nyújt a vállalkozás számára elérhető piaci rések felderítéséhez is. Tudni
kell a piaci szereplők erejét, ismerni kell azt, hogy az ő szerepük milyen hatással van a vállalkozásod
fejlődésére, az ágazatban elfoglalt helyedre.
A versenytársak működését feltérképezheted úgy is, ha potenciális vásárlóként árajánlatot kérsz tőlük,
így az ő árajánlatuk alapján a saját elképzeléseidet is pontosíthatod, versenyképessé teheted a
vállalkozásodat.
A versenytársakról az alábbi információkat érdemes begyűjteni és kielemezni: piaci részesedés,
erősségek-gyengeségek, miben lehetsz jobb nála; fejlődés vagy stagnálás jellemző inkább rá, illetve,
hogy a konkurens cég vezetői milyen tulajdonsággal bírnak a cég életével kapcsolatban.
Ugyancsak érdemes kielemezni a lehetséges szövetségeseket, számításba venni a kamarai tagságot,
illetve azokat, akik a tevékenységünket bármely módon támogatni tudják.
A legjobb üzleteket, legalábbis kezdetben biztos, a már meglévő kapcsolatok hozhatják, ezért érdemes
őket is az üzleti környezet elemzésekor figyelembe venni.
7. Marketing terv
A marketing tervben kell leírni a termék/szolgáltatás árképzését; a várható forgalmi adatokat a
tervezett célcsoport jellemzői alapján (kor, piac mérete stb.); mekkora árbevételt kívánsz elérni a
tervezett időtartam alatt. Itt kell szerepeltetni a tervezett promóciót, reklámtevékenységet; a marketing
hatékonyságának ellenőrzési módját, a lehetséges korrekciós intézkedéseket.
Az előzetes piackutatás nagyban megdrágítja ennek a fejezetnek az elkészítését, de a kapott
eredmények ismeretére épített marketing terv várhatóan jobban közelíti majd a valóságban
tapasztalható értékesítési tervezett számokat.
Meg kell határozni a termékre/szolgáltatásra vonatkozó kereslet mértékét és a termék életciklusát is
(mekkora változás várható a tervezett időszakban a termék iránti kereslet terén). Ez az elemzés
megmutatja azt is, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani ahhoz, hogy a termék életciklusa
minél hosszabb legyen, és ez alatt minél nagyobb értékesítéseket eredményezzen (például: ár, reklám,
árukapcsolás vagy értékesítési csatornák módosítása, stb.).
Az árkialakítás szempontjából kétféle szemléletet követhetsz: árelfogadó vagy árkialakító attól
függően, hogy elsőként vagy nem elsőként jelensz meg a piacon az adott termékkel. Jóllehet a
végleges ár mindig a piaci kínálat és kereslet függvénye, de a tervezett árakat számításokkal kell
alátámasztani.
Kutatás másik fontos eleme a vevőkről készített felmérés. Ennek a fejezetnek ez a legnagyobb kihívást
jelentő része, hiszen egy másik szemszögből, a vevő szempontjai alapján kell kiértékelni a terméket.
Ez alapján lehet felmérni azt, hogy mire is van szüksége a célpiacodnak. Ez az egyetlen módja annak,
hogy megtud lesz-e kellő megtartóerő a piacon, aki finanszírozza a vállalkozásodat.
Ma már ritka a monopolhelyzetben lévő termék vagy szolgáltatás, így mindenképpen foglalkozni kell
termék/szolgáltatásunk egyediségének kialakításával, hiszen az egyedisége miatt válik mássá a többi
hasonló terméktől ill. szolgáltatástól. Fontos megtervezni azt is, hogy milyen növekedési ütem
lehetséges 1-2-3 éves távlatban, mekkora piaci részesedést nyerhetsz a termékeddel.

A piaci szegmentáció tehát:

– demográfiai jellemzők (úgy mint: életkor, jövedelem, nem, családi állapot, foglalkozás,
lakóhely, vásárlásra fordított összeg, vásárlások gyakorisága, stb.),
– a célcsoport pszichológiai jellemzői (pl.: életmód, igények, vásárlási döntést befolyásoló
tényezők, stb.) és
– a célpiacra vonatkozó globális információk (pl.: mekkora a mérete; növekvő, csökkenő vagy
stagnáló; mekkora a másodlagos célpiac; stb.)
– alapján végezhető el.

27
 7. Ismertesse a költségekkel kapcsolatos fogalmakat és csoportosításuk módjait! (ráfordítás,
termelési költség, költségek csoportosítása, költség- és önköltségszámítás)

A költség fogalmát a gazdaságtudományok többféleképpen határozzák meg. Két leggyakoribb

definíciója a következő:
1. Szűkebb értelemben a költség a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők
pénzben kifejezett értéke.
2. Tágabb értelemben a költség a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés –
érdekében „feláldozott” haszon (általában pénzösszeg). Ez a költségfogalom az előzőt is
magában foglalja, egyben közelebb áll a szó köznyelvi jelentéséhez.
3. A számvitelben (és néha a vállalat-gazdaságtanban is) a költséget a felhasznált termelési
tényezők bekerülési értékének (kissé pontatlanul leegyszerűsítve: vételárának) segítségével
számítjuk ki. Ez ellentétes a mikroökonómiai szemlélettel, ahol a tényezők piaci értéke a
mérvadó. (Igaz, a termeléselmélet modelljében feltételezzük, hogy a tényezőpiacok
egyensúlyban vannak, így a két érték egybeesik – de a valóságban persze többnyire nem így
van.)
Önköltségszámítás
Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat meghatározza egy általa előállított
termék vagy szolgáltatás egységére jutó költséget, a termék/szolgáltatás önköltségét. Az önköltség a
termékhez (szolgáltatáshoz) kapcsolódó közvetlen költségek és a felosztott közvetett költségek
összegeként adódik.
Az önköltségszámításra egyebek mellett azért van szükség, mert a Számviteli törvény alapján a saját
termelésű készleteket a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk. Ugyanez a
törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
kell készíteniük.
Az önköltségszámítás legnagyobb hátránya, hogy a közvetett költségeknek az előállított termékek
(szolgáltatások) közötti felosztása alapvetően önkényesen történik, így előfordulhat, hogy a kapott
önköltség nem mutatja meg a termék (szolgáltatás) valódi értékét.
KÖLTSÉGGEL KAPCSOLATOS FOGALMAK:
Változó költségek azok a költségek, amelyeknek az értékére hatással van a vállalati kibocsátás. Ezzel
szemben az állandó költségek vagy fix költségek konstans értékek, tehát függetlenek a kibocsátástól. A
költségek ilyen jellegű felbontása mind a mikroökonómiában, mind a vállalat-gazdaságban és a
számvitelben nagy jelentőséggel bír.
A termeléselmélet modellje szerint állandó költségek csak rövid távon fordulhatnak elő, ugyanis
azokhoz a termelési tényezőkhöz kapcsolódnak, amelyekből a felhasznált mennyiséget a vállalat rövid
távon nem tudja megváltoztatni (ilyen lehet például egy gyárépület mérete vagy egy nagy gép
kapacitása). Hosszú távon azonban minden tényező változtatható, így ezek a költségek is a kibocsátás
függvényeivé, változó költségekké válnak.
A két nagy csoport mellett előfordulhatnak még majdnem-állandó költségek is. Ezek 0 kibocsátási
szinten 0-val egyenlők, más esetekben pedig konstans értéket vesznek fel. Jó példa erre egy
üzemcsarnok kivilágítása: ha a csarnokban nem folyik termelés, akkor ott nincs szükség világításra, ha
viszont már van termelés, akkor ugyanannyit kell világítani, függetlenül a kibocsátás mértékétől.

A számvitelben és a vállalat-gazdaságtanban közvetlen költségnek hívjuk mindazt a költséget,

amelynél meghatározható, hogy a vállalat által előállított melyik termékhez vagy szolgáltatáshoz és
milyen mértékben kapcsolódik. Ilyen lehet például az alapanyagok beszerzési költsége.

Közvetett költség ennek megfelelően minden olyan költség, amely nem áll közvetlen összefüggésben
egyetlen, a vállalat által gyártott termékkel vagy szolgáltatással sem. Ilyenek például a vállalat fűtési
költségei.

28
A költségeket számviteli elszámolásuk során további szempontok szerint is csoportosítjuk, például:

– Költségnemek (megjelenési forma) szerint, ha azt vizsgáljuk, hogy a költség milyen tényező
felhasználásához kapcsolódik. Ekkor beszélhetünk:
o anyagjellegű költségekről – anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb
szolgáltatások költségei;
o személyi jellegű költségekről – bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,
bérjárulékok;
o értékcsökkenési leírásról,
o egyéb költségekről.
– Költséghelyek és költségviselők (elszámolhatóság módja) szerint: ez tulajdonképpen a
közvetlen költség–közvetett költség megkülönböztetésen alapul, a közvetlen költségek
költségviselő szerint (vagyis ahhoz a termékhez/szolgáltatáshoz, amihez a költség
kapcsolható), a közvetettek pedig költséghely szerint (ahhoz a helyhez, ahol a költség
felmerült, például üzem, központi irányítás stb.) kerülnek elszámolásra.
A Számviteli törvény a vállalkozásokra bízza annak eldöntését, hogy a költségeiket csak
költségnemek, vagy költségnemek és költséghelyek–költségviselők szerint tartják-e nyilván.
VÁLLALKOZÁS: maga a gazdasági tevékenység végzése.
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG: bevétel szerzés céljából folytatott rendszeres tevékenység, füg-
getlenül a tényleges eredményétől.
VÁLLALAT: szervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják.
SZERVEZET: valamely gazdasági rendszerben működő emberek együttese, ahol a rendező elv a
vállalati érdek.
VÁLLALATI ÉRDEK: a vállalati célban nyilvánul meg, ami az eredményes működés és a stabilitás.
INPUT: tágabb értelemben bármi lehet, ami a környezetből a rendszerbe kerül. (Pénz, anyag, energia,
információ). A rendszerbe zavaró hatások, káros inputok is bekerülhetnek. (Pl. szennyező anyagok)
Szorosabb értelemben input alatt csak a rendszer számára szükséges, hasznos dolgokat értjük.
OUTPUT: tárgyi jellegétől függetlenül bármi, ami a rendszer működése során, vagy annak befejezése
után a rendszerből a környezetébe kikerül. Az outputok teljes köre tehát magába foglal olyan
kibocsátásokat is, amelyek előállítása nem célja a rendszernek, de a működés hibái vagy szabályta-
lanságai miatt vagy a működés elkerülhetetlen velejárójaként létrejönnek (externális hatások).
RÁFORDÍTÁS (R): naturális egységekben kifejezett (pl. műtrágya kg-ban, gázolaj l-ben stb.) olyan
input, amelynek gazdasági értéke van, s amelynek a rendszerbe való beépítését és a rendszeren belüli
felhasználását a rendszert létrehozó, működtető vagy irányító személy (szervezet) határozza meg vagy
lényegesen befolyásolja. Hasznos, de döntéssel nem befolyásolható input nem tekinthető
ráfordításnak. (Pl.: eső, napfény stb.)
KIADÁS: a gazdasági rendszer által ráfordítások beszerzésére vagy más működési feltételek bizto-
sítására kifizetett pénzösszeg.
KÖLTSÉG (K): a felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A költségeket az inputok jellege
és a termelési folyamatban betöltött szerepük, valamint a döntési problémától függően változó vagy
állandó jellegük alapján különböző típusokba sorolják.

29
A költségek csoportosítása:

– költségnem (tárgyi jelleg) szerint:

o anyagköltség (alap-, segéd-, üzemanyagok, energia, forgóeszközök, felhasznált ter-

mények, növendék- és hízóállatok);
o bérköltség (munkabér, munkadíj);
o közteher (társadalombiztosítási járulék)
o értékcsökkenési leírás (állóeszközök bruttó leltári értéke után elszámolt amortizáció);
o segédüzemi költség (traktorüzem, kombájnüzem, fogat, öntözőüzem, szárítóüzem stb.
költségei);
o különféle egyéb költségek (rakodási-, raktározási költségek, fuvardíjak, kártérítések,
bírságok, biztosítási díjak, adók, illetékek);
o befejezetlen termelés értéke
o növénytermesztésben: mezei leltár (őszi vetések, tavasziak alá végzett talajmunkák,
trágyázás),
o általános költségek:
főágazati általános költség,
gazdasági vagy központi irányítási költségek.

VÁLTOZÓ KÖLTSÉG (Kv): a vállalati rendszerben vagy annak egyes alrendszereiben (ágazatai-
ban) adott időpontban döntéssel befolyásolható, módosítható elemek (erőforrás, termelési feltétel stb.)
– változtatható elemek –, által okozott költség. Másképpen elkerülési költségnek is nevezik. Csak
akkor merül fel, ha termelés folyik. állattenyésztésben: évi eleji vehem, hízó és növendék állatok
értéke.
KÉSZLET: a már beszerzett, de fel nem használt ráfordítások, pénzbeni értékük a készletérték.
ÁLLANDÓ KÖLTSÉG (Ká): a mezőgazdasági vállalati rendszerben vagy annak egyes alrendsze-
reiben (ágazataiban) adott időpontban döntéssel nem befolyásolható, nem módosítható elemek –
állandó vagy fix elemek –, által okozott költség. Ez a költség döntéssel meg nem szüntethető, nem
módosítható, a termelési volumentől független, de csak egy meghatározott intervallumon belül te-
kinthető állandónak, mert nagysága időszakosan, lépcsőzetesen változik. Akkor is felmerül, ha a
termelés nem folyik. Pl. amortizáció, adminisztrációs költség stb.
ÖNKÖLTSÉG: termékegységre, szolgáltatás egységre osztott költség (K/H).
HOZAM (H): természetes mértékegységben kifejezett olyan output, amelynek keletkezése megfelel a
rendszer céljainak (szándékának), gazdasági értéke van, és amelyet hozamként vesznek figyelembe
(szokásos kifejezéssel hozamolnak). A mezőgazdasági vállalatoknál különösen az un. melléktermé-
keknél fordul elő, hogy hozamként nem veszik számításba azokat még akkor sem, ha valamilyen
módon hasznosítják is a melléktermékeket (pl. trágya, leveles répafej stb.).
BEVÉTEL: a gazdasági rendszer által a külső környezetében működő más gazdasági vagy nem
gazdasági rendszerektől kapott pénzösszeg.
HOZAM ÁRA (ÁH): egységnyi hozam pénzben kifejezett értéke.
FEDEZETI PONT: az a pont, ahol a termelési érték (TÉ) egyenlő a termelési összköltséggel (K vagy
Kö).

30
 Költségfedezeti diagram.

Té

Fedezeti pont

Kö
Ft

Ká

kritikus (avagy minimális)

hozam

Hozam (méret)

FEDEZETI ÖSSZEG: az értékesítés nettó árbevételének az értékesítés elszámolt önköltségét meg-

haladó része a gazdasági év lezárása után.
NETTÓ JÖVEDELEM (NJ): a termelési értéknek (TÉ) az összköltséget (Kö=Kv+Ká) meghaladó
része.
NJ: TÉ – Kö
NJ: FH - Ká
BRUTTÓ JÖVEDELEM (BJ): a nettó jövedelem (NJ) és munkabérek (MB) összege. Csak elemzési
célokat szolgál, döntési kritériumként közvetlenül nem alkalmazható.
GAZDASÁGI EREDMÉNY vagy JÖVEDELEM: az a növekmény, amellyel az outputok értéke a
gazdasági rendszerek működése eredményeként meghaladja az inputok értékét. A gazdasági rend-
szerek hatékony működésének általános követelménye a pozitív eredmény létrehozása.
GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG: a gazdasági rendszerek eredményes működését jellemző mutató,
amely az outputok és az inputok értékének hányadosa.
Outputok értéke

Gazdasági hatékonyság: ––––––––––––––– >1

Inputok értéke

GAZDASÁGOSSÁG: a gazdasági rendszerek eredményes működését jellemző mutató, amely a

naturális egységekben kifejezett outputok és inputok hányadosa. Önmagában nem értelmezhető. Csak
különböző technológiai változatok vagy különböző vállalatok azonos tevékenységeinek össze-
hasonlításához használható.
JÖVEDELMEZŐSÉG: a jövedelem az elérése érdekében hozott gazdasági áldozat hány százalékát
teszi ki.

31
 Eredmény

Jövedelmezőség: ––––––––––  100%

Vetítési alap

NYERESÉG: pozitív előjelű vállalati eredmény.

VESZTESÉG: negatív előjelű vállalati eredmény.
HOZZÁADOTT ÉRTÉK: valamely konkrét termék vagy szolgáltatás esetében a bevétel és a fel-
használt anyagokra és szolgáltatásokra eszközölt kiadások különbözete. (Ezzel járul hozzá az össz-
bevételhez.) Vállalati szinten a bevételek összegéből ki kell vonni az anyagi jellegű ráfordításokra
eszközölt kiadásokat, a tartós eszközök elszámolt értékcsökkenését és a fizetett kamatokat. Az ál-
talános forgalmi adó (ÁFA) koncepciója is a hozzáadott értékre épül. Az egymásra épülő tevékeny-
séget folytató vállalkozások a náluk keletkező hozzáadott érték alapján fizetnek forgalmi adót, hiszen
az általuk vásárolt áruk, anyagok vagy szolgáltatások ÁFA-ját visszaigényelhetik.
A ráfordítás és hozam fogalma, mutatószámai
A ráfordítás (R) – a termelés vagy szolgáltatás érdekében felhasznált élő- és holtmunka
összessége természetes mértékegységben kifejezve.
Hozam (H) – a tevékenység során, egységnyi idő alatt előállított termények, termékek és
szolgáltatások összessége, természetes mértékegységben kifejezve.
A hozamtervek teljesítésének befolyásoló tényezői
– a termelés technikai színvonala,
– a termeléstechnológia korszerűsége,
– az erőforrások felhasználásának hatékonysága,
– termelési szerkezet,
– menedzsmenti munka,
– egyéb (pl. természeti) tényezők.
A vállalati hozamok mérése, mutatószámai
– A hozamok mérésének legegyszerűbb módja, mennyiségének természetes mértékegységben
való kifejezése.
– A hozamok értékét ki lehet fejezni használati értékekkel is (pl. tej beltartalom).
– A hozam mérhető gazdaságtechnikai mérőszámok használatával is (pl. takarmányok
energiatartalma).
– Pénzértékben történő kimutatások esetén a hozamok összesíthetők.
A hozamot általában valamely termelő erőforrás egységére vetítve fejezzük ki.
– a növénytermesztésben egységnyi területre (1 ha-ra) jutó hozamban,
– az állattenyésztés esetében pedig egy állatra vagy egy férőhelyre vetítve fejezik ki.
A költségtervezés, a költségelemzés a gazdasági kalkuláció alapján végezhető. Célja a
legkedvezőbb változat kiválasztása (előkalkuláció).
A költségszámítások a termelési folyamat időszakára vonatkozó anyagfelhasználások,
eszközfelhasználódások, élőmunka-ráfordítások rendszerezett számbavételét és pénzben történő
kifejezését jelenti.
A költségszámítás a tevékenység valamennyi termékére, termékcsoportjára és szolgáltatására kiterjed.

32
A költségszámítás (kalkuláció) három módját különböztetjük meg:
– Előkalkuláció – a tevékenység megkezdése előtt elvégzett kalkuláció, a tervezés része.
– Közbenső kalkuláció – a tevékenység alatt történik. Célja a költséggazdálkodás és az
árbevétel ellenőrzése.
– Utókalkuláció – a tevékenység elvégzése után kerül sorra. Célja a tényleges helyzet
felmérése.
A termeléshez és forgalmazásához, a cégek erőforrásokat használnak fel. Ezekért a cégeknek fizetniük
kell. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét költségeknek nevezzük.
A költségek rendszerint pénzkiadást vonnak maguk után.
A költséggazdálkodás jelentősége

– a költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy az ármeghatározás helyes-e (az
árak nyereséget vagy veszteséget tartalmaznak-e),
– a megbízható jövedelem-kimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján lehetséges
(mind a tulajdonosoknak, mind az adóhatóságoknak fontos).
A költségalakulás mutatói:
– a költségek abszolút nagysága (Ft-értékben),
– a költségek relatív nagysága (viszonylagos érték: termékegységre, 100 Ft árbevételre),
– a költségek szerkezete: százalékos megoszlás.
A termelési költség fogalma
Termelési költség (TK) a ráfordítás pénzben kifejezett értéke.
A termelési költséget úgy kapjuk meg, hogy a felhasznált ráfordítás mennyiségét megszorozzuk annak
egységnyi értékével.
A ráfordítások pénzértékét megállapíthatjuk:
– piaci forgalmi árak alapján,
– cégen belüli tényleges bekerülési költség alapján,
– elszámoló árak alapján,
– elmaradt haszon figyelembevételével.
A költségek csoportosítása történhet:
– költségnemek szerint,
– számviteli jellegük szerint,
– üzemgazdasági szempontból.
Költségnemek szerint:
– anyagjellegű ráfordítások,
– személyi jellegű ráfordítások,
– az értékcsökkenési leírás,
– az egyéb költségek.
Az anyagjellegű ráfordítások magukban foglalják:
– az anyagköltséget (a felhasznált anyagok)
– az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásokat (vásárok, kiállítások, karbantartási javítási
költségek,
– az eladott áruk beszerzési értékét,
– az alvállalkozói teljesítmények értékét.

33
Személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni:
– a bérköltségeket,
– a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (reprezentációs költségek, szerzői díjak),
– a bérköltség járulékait.
Az értékcsökkenési leírás költségnemben kell kimutatni az immateriális javak és tárgyi eszközök
után meghatározott értékcsökkenések összegét.
Az egyéb költségek azokat a költségeket tartalmazza, amelyek a szokásos üzletmenettel kapcsolatban
merülnek fel.
Számviteli jellegük szerint:
– közvetlen költségek,
– közvetett költségek.
Közvetlenül elszámolható költségeknek nevezzük azokat a költségeket, amelyekről egyértelműen
megállapítható, hogy melyik termék miatt és milyen összegben merültek fel.
Közvetetten elszámolható költségek közé mindazok a költségek tartoznak, amelyek a különféle
szervezeti egységek működése, a gépi és egyéb berendezések. E működési, fenntartási költségek
általános jellegűek, ezért általános költségeknek is nevezik e költségeket.
A gyakorlatban a közvetetten elszámolható költségeket a hierarchia legalacsonyabb szintjéig célszerű
kimutatni.
Az üzemi általános költségek olyan elsődlegesen költségnemek szerint felmerült költségekből
tevődnek össze.
Üzemi általános költségek közé sorolhatók például:
– az épületek amortizációs, karbantartási, javítási költségei,
– a takarítás költségei,
– az energia költségei (világítás, fűtés stb.),
– az üzemszervezés, a termelésirányítás bérköltségei,
– a munkavédelmi költségek stb.
A vállalati általános költségek közé csak a vállalat egészét érintő tevékenységek költségeit sorolják.
Jellegzetes vállalati általános költségek:
– a műszaki-gazdasági irányítás bérköltségei,
– a központi igazgatási épületek amortizációja, fenntartása, üzemeltetése,
– szállítási költségek,
– reprezentációs költségek stb.
Üzemgazdasági szempontból lehet:
– állandó költség,
– változó költség.
Az állandó (kibocsátás mennyiségétől független) költségek nem változnak együtt a termelt vagy
forgalmazott termékmennyiség változásával. Az állandó költségek állandósága viszonylagos.
A változó (kibocsátás mennyiségétől függő) költségek szoros kapcsolatban vannak az előállított
termékmennyiséggel, a forgalmazott áruk mennyiségével.

34
Az önköltség
Az önköltség (fajlagos költség) egy termék, termékcsoport vagy szolgáltatás egységnyi
mennyiségére jutó költség.
Főtermék – aminek előállítására a termelési cél irányul.
Ikertermék – a főtermék mellett keletkezik, annál kisebb mennyiségben, de nagyobb fajlagos
értékben.
Melléktermék – a főtermék mellett keletkezik, viszonylag nagy mennyiségben, de kis fajlagos
értékben.

35
 8. Határozza meg a vállalkozás eredményét (kapcsolódó fogalmak, jövedelem,
jövedelmezőség számítása, nyereség növelésének lehetőségei)

A fedezeti pont szerepe, meghatározása

A fedezeti diagramm alapján meghatározhatjuk a fedezeti ponthoz (az árbevételi és a költséggörbe
metszéspontjához) tartozó mennyiséget.
A fedezeti pont tervezése új vállalkozás indításánál jelentős, mert megállapítható, hogy a vállalkozás
mikor ér el először nyereséget.
A fedezeti pont az értékesítésnek az a volumene, amely mellett a vállalkozás még nem termel
nyereséget, de már nem is veszteséges.
A fedezeti ponthoz tartozó mennyiséget kritikus mennyiségnek is nevezzük, mivel éppen ennyi
termék és szolgáltatás előállítására és forgalmazására van szükség, hogy ne legyen veszteségünk.
Amennyiben nyereséget akarunk elérni, úgy a kritikus mennyiségnél többet kell előállítani, illetve
forgalmazni.
A termelési érték és az árbevétel
A termelési érték (TÉ), a hozam pénzben kifejezett értéke és egyéb hozam jellegű bevételek
összessége.
Egy adott termelési érték esetén, ha azt szembeállítjuk a ráfordításokkal, illetve ezek pénzértékével, a
termelési költséggel, a tevékenység akár veszteséges is lehet (a költség magasabb, mint a termelési
érték).
A termelési értéket vetíthetjük:
– földterületre (1 ha-ra jutó TÉ),
– termelőeszközök értékére (100 Ft eszközértékre jutó TÉ),
– munkaerőre (egy dolgozóra, egy munkanapra, egy munkaórára jutó TÉ).
Egy termelő vállalat termelési értéke általában két tényezőből tevődik össze:
– az értékesítésre nem kerülő hozamok értékére,
– az értékesített hozamok értékére, vagyis az árbevétel.
Amennyiben egy vállalat a teljes hozammennyiségét értékesíti (pl. egy szolgáltató vállalat), akkor a
termelési értékének és az árbevételének az összege megegyezik. Ezek a vállalatok a termelési érték
kifejezés helyett az árbevételt használják.
Árbevétel (Á): a gazdálkodási tevékenység pénzbevételei, amelyek a megtermelt hozamok
értékesítéséből származnak. A megtermelt összes hozam teljes mértékű értékesítése esetén az
árbevétel és a termelési érték megegyezik.
Jövedelem, jövedelmezőség
Minden gazdálkodó tevékenység alapvető célja a jövedelemszerzés. Ezt a célt különböző
tevékenységekkel lehet biztosítani. A tevékenység lehet:
– árutermelő,
– kereskedő,
– szolgáltató tevékenység.

36
Nyereség (NY), jövedelem (J), profit: az újratermelés folyamatának biztosítása mellett, a tiszta
vagyon csökkenése nélkül többletértékként jelentkezik.
A nyereség (jövedelem, profit) lehetővé teszi:
– a cég fejlesztését,
– a tulajdonosok osztalékát,
– az alkalmazottak jutalmát, prémiumát, nyereségrészesedését,
– a nyereség utáni adózást,
– befizetési kötelezettségek teljesítését,
– a tartalékképzést,
– egyéb társadalmi elvárások kielégítését (adományok, alapítványok)
A jövedelmet különböző területekre vonatkoztatva vizsgálhatjuk.
Megkülönböztetünk:
– nettó jövedelmet,
– bruttó jövedelmet.
A nettó jövedelem (J) a termelési érték és a termelési költség pozitív különbözete.
J=TÉ-K
A bruttó jövedelem (BJ) magába foglalja a jövedelmet és az élőmunka költségét.
BJ=TÉ-(K-ÉK)
BJ=J+ÉK
A jövedelem nagyságát a következő tényezők befolyásolják:
– az előállított termények, termékek és szolgáltatások mennyisége,
– ezek értékesítési ára,
– a termelőeszközök beszerzési ára,
– a ráfordítások mennyisége és hatékonysága,
– az élőmunka költsége,
– a vállalatot terhelő egyéb kötelezettségek mennyisége.
A ráfordítások hatékonysága az önköltségen keresztül realizálódik. (Önköltség: az egységnyi
hozammennyiségre jutó költség). Annál nagyobb nyereséget lehet elérni, minél nagyobb az
értékesítési ár és az önköltség pozitív különbözete.
A leggyakrabban használt mutatók a következők:
Egységnyi területre jutó nyereség: az összes nyereséget osztják a termőterülettel. Mértékegysége:
Ft/ha.
Egy dolgozóra jutó nyereség: az összes nyereséget osztják a dolgozók létszámával, az éves
munkanapok számával, vagy az éves munkaórák számával. Mértékegysége: Ft/fő, munkanap,
munkaóra.
Nyereségszínvonal: a termelés során lekötött erőforrások egységére jutó nyereséget mutatja.
Mértékegysége: Ft/100 Ft erőforrásérték.
Nyereségráta: a forgóeszközök egységére jutó nyereséget jelenti. Mértékegysége: Ft/100 Ft
forgóeszközérték
A termelés nyereséghányada: a termelési érték és a nyereség viszonyát jelzi. Mértékegysége: Ft/100
Ft TÉ

37
Költséghányad: a nyereség és a költség viszonya. Mértékegysége: Ft/100 Ft termelési költség.
Nyereség növelésének lehetősége termelő tevékenység esetén
A nyereség növelésének lehetőségeit itt három szempont szerint vizsgálhatjuk:
– a termelési költség csökkentése,
– az árbevétel növelése,
– a termelés optimalizálása szerint.
A termelési költségek csökkentése
A termelési költségekre ható tényezők általában a következők:
– a termelés mérete és szerkezete,
– a termékstruktúra,
– a termelés üteme,
– a ráfordítások összetétele és mennyisége,
– a ráfordítások hatékonysága,
– a ráfordítások bekerülési költsége.
A termelés optimalizálása is mint eszköz, lehetőséget ad a nyereség növelésére. A termelés
szervezésének legfőbb célkitűzése a rendelkezésre álló, illetve rendelkezésre bocsátható erőforrások
leghatékonyabb kihasználása, vagyis felhasználásuk révén a lehető legnagyobb nyereség elérése
legyen biztosított.
A termelés optimalizálása kétféleképpen lehetséges:
Egyik a vállalati jövedelem maximalizálása. Az egyes vállalati tevékenységeket is
optimalizálhatjuk.
A fedezeti hozzájárulás a termelési érték és a változó költség különbözete, vagyis elkülönítés
nélkül tartalmazza a nyereséget és az állandó költséget.
Az adottnak tekinthető állandó költség esetén a cégnek az úgynevezett változó költségeit, s ennek
megfelelően ráfordításait úgy kell megválasztani, illetve módosítani, hogy nyereségét a lehető
legnagyobbra növelje.
A nyereség növelése kereskedelmi tevékenység esetén
A nyereség képződésének leegyszerűsített sémája:
Bruttó forgalom
– ÁFA
Nettó forgalom
– Eladott áruk beszerzési ára
Árrés
– Működési költségek
Nyereség (vagy veszteség)

38
A mezőgazdasági kisvállalkozások nyereségének növelési lehetőségei
– Saját termékek közvetlen piaci értékesítése.
– Szálláshelyek kiadása (részvétel az agroturizmusban).
– Állattartás falusi turizmus céljából (lovak bérbeadása, lovasiskola üzemeltetése).
– Egyéb létesítmények berendezések bérbeadása (pl. teniszpálya, mini golfpálya, kerékpárok
kölcsönzése stb.).
– Különböző szolgáltatások nyújtása (pl. mezőgazdasági gépkölcsönzés, mezőgazdasági
bérmunka).
– A megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása (pl. tej- és tejtermékek, hús és
húskészítmények, zöldségfélék konyhakész állapotban való értékesítése, káposzta
savanyítása).
– Must, bor palackozása, értékesítése.
– Különleges termékek előállítása (pl. gyógy- és fűszernövények, népművészeti tárgyak).

39
 9. Vázolja fel a pénzintézetek szerepét az üzleti életben! (magyar pénzintézeti rendszer,
tevékenységük, pénzforgalom, bankválasztás szempontjai)

A pénz szerepe a piacgazdaságban

A pénz klasszikus funkciói a következők:
Értékmérő funkció: amely azt jelenti, hogy a pénz alkalmas két termék értékének összehasonlítására.
Forgalmi eszköz funkció: az árucserében betöltött szerepéből fakad. A közvetett árucserét segíti elő,
amikor az árumozgás és a pénzmozgás azonos időben játszódik le. Ebben az esetben eladóról és
vevőről beszélünk.
Fizetési eszköz funkció: során az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól.
Felhalmozás eszköze: ami azt jelenti, hogy a pénzt, mint értékhordozót, vagyonként tartalékolhatom.
Világpénz funkció: szerint előbbi funkciót a nemzetközi kapcsolatokban is betöltheti.
Az áruforgalom növekedése növelte a pénzforgalmat. A pénz a forgalmat két fő formában bonyolítja
le:
– készpénzben, bankjegy, váltópénz átadásával,
– készpénz nélkül, bankszámlák közötti átírás, bankszámlapénz formájában.
A két forma között átmenetet jelent az a pénzmozgás, amikor a fizető vagy a fizetést elfogadó közül
csak az egyik fél rendelkezik bankszámlával.
A bankválasztás szempontjai
A magyar bankrendszerben a gazdálkodók és a bankok üzleti partnerek, egymással polgári
kapcsolatban állnak, így a bankoknak hatósági funkciójuk nincs.
A gazdálkodók pénzügyeik vonatkozásában (pl. hitelkérelem, számlavezetés stb.) szabadon
választhatnak a bankok között. Ugyanakkor a pénzintézetek működésüket az MNB felügyeli.
Pénzintézeti rendszer
A pénzintézetek kétszintű bankrendszer keretében látják el feladatukat. A kétszintű bankrendszer
felépítése:
– szervezetileg elkülönült jegybanki,
– és kereskedelmi banki funkciók ellátása.
A gazdálkodó szervezetek és a lakosság pénzügyeit a pénzintézetek végzik.
A pénzintézeti rendszer:
– a Magyar Nemzeti Bankból,
– a kereskedelmi bankokból,
– a szakosított pénzintézetekből,
– a befektetési bankokból,
– a takarékpénztárakból áll.

40
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
A Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, a devizagazdálkodás központi
szerve. Részvénytársaság formájában működik.
Feladata:
– a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejének védelme,
– kizárólagos jogosultság bankjegy és érme kibocsátására,
– arany- és devizakészletek gyűjtése,
– jegybanki irányítása révén a pénz és hitelkínálat, valamint ezek keresletének befolyásolása.
Kereskedelmi bankok
A pénzintézeti tevékenység teljes körének végzésére szóló jogosítványa van.
A működési feltétele, hogy a kereskedelmi bankok számára kötelezően előírt pénzintézeti
tevékenységek mindegyikét végezze és a választható tevékenységeken belül legalább kilencet
üzletszerűen lásson el.
Szakosított pénzintézetek
Csak egyes pénzintézeti tevékenységet vagy csak azok meghatározott körét végzik, a bank felügyelet
által engedélyezett körben(pl. Portfolio Bank Rt.).
Befektetési bankok
Szakosított pénzintézetek, amelyek csak korlátozásokkal fogadhatnak el betéteket, illetve vezethetnek
bankszámlát.
Más pénzintézetekre vonatkozó előírásokat meghaladó mértékben rendelkezhet tartós befektetéssel.
Takarékpénztárak
Elsősorban természetes személyek körében végzik tevékenységüket, betét elfogadására és
hitelnyújtásra szakosodtak.
Pénzintézeti üzletágak (tevékenységek)
A bankok üzletágai egy része úgynevezett alapvető bankművelet:
– a betétgyűjtés,
– a hitelezés,
– a számlavezetés (fizetési forgalom lebonyolítása).
Betétgyűjtés
A betétgyűjtés a legrégibb üzletág, amely a kihelyezhető hitelnagyságot határozza meg.
Betételhelyezéskor az ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át, a bank kamatot fizet és a betét
összegét egy meghatározott későbbi időpontban visszaszolgáltatja.
A betét lekötés történhet cél jelleggel (pl. lakáscélú betét), vagy kamatnyereség céljából.
Betéteknek a következő típusai vannak:
– Rendelkezési jogosultság szerint:
o bemutatóra szóló betét,
o fenntartásos betét.

41
 – Betétek lejárata szerint:
o látra szóló betét,
o határidős betét.
– Betétek kezelési-nyilvántartási formája szerint:
o könyves betét,
o számlabetét.
A pénzügyi gyakorlat szerint a betétest a banktitok védi.
Hitelezés
A bankok hiteleikkel a vállalkozásokat segítik elő, pótolják a vállalkozások átmeneti forráshiányát,
finanszírozzák a termelés és forgalmazás ráfordításait.
A hitelfelvétel szükségessége
Amennyiben a vállalkozó az üzlet beállításához, fejlesztéséhez szükséges tőkét nem képes saját
forrásából előteremteni, úgy hitelezésre kényszerül.
A hitel formája szerint lehet bankhitel vagy áruhitel. Az utóbbi olyan áruértékesítés, amelynek
ellenértékét később egyenlítik ki.
A hitel és a kölcsön kifejezés között annyiban lehet különbséget tenni, hogy a hitel a bankkal kötött
szerződés alapján rendelkezésre bocsátott hitelkeret, a kölcsön pedig konkrét folyósítást jelent.
Bank hitelszerződés: a kölcsönkapott pénzt a hitelszerződésben meghatározott célra szabad
felhasználni.
A hitelképesség a hitelnyújtás legfőbb alapfeltétele. A bank csak akkor nyújt hitelt, ha az igénylő
hitelképes.
Lejárat (futamidő)
A kölcsönszerződés megkötésétől a kölcsön teljes visszafizetéséig terjedő időtartam:
– rövid lejáratú: egy éves, vagy annál rövidebb futamidejű, elsősorban forgóeszköz
finanszírozásához,
– középlejáratú: egy-öt év közötti futamidejű,
– hosszú lejáratú: öt évnél hosszabb futamidejű hitelkonstrukció.
Kamat
Az adós által a kölcsönnyújtónak az elfogadott betét vagy az igénybevett kölcsön használatáért
fizetendő, rendszerint a betét, illetve kölcsönösszeg évi százalékában meghatározott, időarányosan
térítendő pénzösszeg.
Hitelügylethez kapcsolódó egyéb fogalmak
Türelmi idő: az az időszak amikor a kamatot kell fizetni és a tőketörlesztés még nem kezdődik meg.
Kamatláb: Hitelezőnek fizetendő, a kölcsönösszeg éves %-ban meghatározott időarányosan
törlesztendő pénzösszeg (lehet fix és változó).
Bankgarancia: Olyan szerződés, amelyben egy bank kockázatviselést, illetve kártérítési kezességet
vállal jutalék ellenében.
Kamatpreferencia: Egy hitel részleges, vagy teljes átvállalása.
Saját erő, saját rész: a hitelfelvevő rendelkezésére álló készpénze, vagyontárgya vagy anyagkészlete.

42
Hitel szerepe, hatása a gazdasági tevékenységre
Ha a vállalkozónak pénzre van szüksége, ilyenkor a bank – meghatározott feltételek megléte esetén –
hitelez, az általa előírt feltételekkel pénzt ad kölcsön a vállalkozónak. A kölcsönadott összeg után
kamatot és kezelési költséget számol fel.
A bankok hiteleikkel a vállalkozások működését segítik elő, pótolják a vállalkozások átmeneti
forráshiányát.
A hitelnyújtáshoz kapcsolódó kamatot több tényező befolyásolhatja, így pl. az adott hitel kihelyezési
kockázata, hitel nagysága, futamidő időtartama, és a bank működési költségei.
A vállalkozó hiteleket egyéni- és társas vállalkozások igényelhetik.
Hitelkockázat
Biztosítékok
A bankkölcsön fedezetéül felajánlott anyagi érték (vagyontárgy), amely a kölcsön visszafizetésének
biztosítékául szolgál.
Típusai:
– vagyontárgyak lekötése (zálogjog),
– kezesség,
– óvadék,
– követelés és egyéb jog átengedése.
Fedezet
A vállalkozónak a kért hitelre fedezetet kell nyújtania. A fedezet olyan érték (vagyon), amely
behajtásával, a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén a bank biztosítja a hitel visszafizetéséhez
szükséges összeget. (100-200 %-ig terjedhet).
Formái:
– nem lakott saját családi vagy egyéb tulajdonú ingatlan,
– forgalomképes föld,
– bemutatásra szóló értékpapír,
– valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy számlán
megjelenő összeg.
Főbb fajtái: kötvény, részvény, váltó, csekk, záloglevél, állampapír, devizaszámla.
Nagyobb hitelek felvételéhez a hitelezők biztosítási garanciát is követelnek. Erre szolgál a
hitelfedezeti életbiztosítás, amely a hitel összegének visszafizetésére nyújt fedezetet a biztosított halála
esetén. A megvalósuló vagyoni értékre hitelfedezetként vagyonbiztosítások szolgálnak.
Bankszámlaszerződés
Szerződés a gazdálkodó és a pénzintézet közötti szerződéses jogviszony. A szerződő fél bankszámlát
nyit, a számlatulajdonos pénzeszközeit azon kezeli, nyilvántartja és a szabályszerűen kiállított fizetési
megbízásokat teljesíti.
A bankszámlavezetésért a pénzintézet jutalékot számol fel.

43
Bankszámlatípusok
– elszámolási számla (folyószámla): amelyen a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges
pénzeszközök kezelhetők,
– elkülönített számla: a gazdálkodó szervezet rendelkezésén alapuló elkülönített pénz
kezelésére szolgál,
– betétszámla: olyan betételhelyezés céljára szolgál, amely után a gazdálkodó szervezet
kamatot kap.
Az elszámolási betétszámla mutatja a számlavezető pénzintézettel szembeni pénzkövetelés
állományát.
Bankszámlák közötti elszámolások
Átutalás
A vállalkozó megbízását benyújtja a számláját vezető pénzintézethez, hogy a bankszámlája terhére
meghatározott összeget utaljon át.
Beszedési megbízás
A jogosult juttatja el a beszedési megbízást a bankszámláját vezető pénzintézethez, mely szerint
megbízza a pénzintézetet, hogy bankszámlája javára a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott
összeget számoljon el.
Határidős beszedési megbízás (pénzkövetelés beszedése, átutalása a megbízáson feltüntetett határidő
letelte után történhet).
Azonnali beszedési megbízást (a pénzintézet a jogosult megbízását a kötelezett hozzájárulása nélkül,
annak bankszámlája terhére azonnal teljesíti).
Csekk
Ez a fizetési mód a pénzintézet és a számlatulajdonos csekkszerződésével jöhet létre.
Bankkártya (garanciakártya, hitelkártya)
Készpénzkímélő fizetési eszközök.
Átvezetési megbízás
A nyomtatvánnyal a számlatulajdonos a saját bankszámlái közötti könyvelési műveletek elvégzésére
ad utasítást.
Factoring tevékenység során a bankok megvásárolják csökkentett értékben partnereik követelését.
Ezzel csökkenti a vállalkozó kintlévőségi állomány utáni költségeket.
Lizingelés során bizonyos dolgok használatba adása előre rögzített időtartamra, amely rendszeresen
fizetendő használati (bérleti) díj fejében jön létre.
E tevékenységre jellemző, hogy a tulajdonjog csak a lízingszerződés időtartama lejárta után a bérleti
díj kifizetésével száll át a lízing-vevőre.
A lízing tárgya lehet:
– beruházási tőkejavak
– tartós fogyasztási cikkek.
A lízing során a lízingbe vevő, a lízingbe adó valamint a gyártó, illetve kereskedő állnak egymással
kapcsolatban.

44
A lízingdíjban a felek szabadon állapodnak meg, amely tartalmazza az amortizációt, a lízingbe adó
költségeit, nyereségét, az üzembe helyezés költségeit, illetve egyéb mellékköltségeket.
A lízing fajtái:
– Pénzügyi lízing: a termelőeszköz a szerződés lejáratakor a lízingbe vevő vállalkozás
tulajdonába kerül.
– Operatív lízing: a termelőeszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő használatában. A
lízingtársaság az adott eszközt többször is lízingelheti.
– Visszlízing: speciális vállalatfinanszírozási forma (add el és lízingeld vissza), szorult
helyzetben lévő vállalkozások számára. A vállalkozás saját befektetett eszközét adja el és
lízingeli vissza.
Banki pénzforgalmi szolgáltatás még:
– közreműködéses részvétel a vállalkozásokban,
– váltó leszámítolás,
– garanciaügylet,
– deviza üzletág,
– bankári tanácsadás,
– letét, letétkezelés, széfszolgáltatás,
– pénztárszolgálat.
Készpénzfizetés és készpénzellátás
Készpénzfizetés és készpénzmozgás:
– gazdálkodók között,
– gazdálkodók és lakosság között.
Készpénzellátás az a tevékenység, amikor a gazdálkodó saját maga vagy telepe, kirendeltsége részére
vesz fel, illetve utal ki pénzt.
Házipénztár működtetése
A számlatulajdonosok házipénztárat létesíthetnek készpénz kifizetéseik teljesítésére.
A házipénztár pénzszükséglete fedezhető:
– a házipénztárba befolyó készpénzbevételekből,
– számlatulajdonos elszámolási számlájáról felvett készpénzből,
Bankszámlára történő készpénz befizetés
Készpénz befizetés a számlavezető pénzintézet pénztáránál és postahivataloknál fizethető be.
A postahivataloknál a bankszámlák javára:
– átutalási postautalvánnyal,
– belföldi postautalvánnyal teljesíthető készpénzbefizetés.

45
 10. Mutassa be a vállalkozás hitelfinanszírozásának lehetőségeit! (hitelezéshez kapcsolódó
fogalmak, hiteligénylés folyamata, hitelszerződés fontosabb jellemzői, vállalati
hitelkonstrukciók)

A finanszírozás a befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális

felhasználását jelenti.
Finanszírozás elvei:
– Rentabilitás elve: mekkora a rendelkezésre álló tőke költsége, illetve hogyan alakul a saját
tőke hozama.
– Biztonság elve: a cég forgalmi folyamatát a tőke-visszafizetési kötelezettségek ne zavarják
meg.
– Rugalmasság elve: a tőkeszükségletet az ingadozásoknak megfelelően rugalmasan kezeljék.
– Normativitás elve: az idegen tőke megszerzéséhez, a hitelképesség megítéléséhez bizonyos
normákból indulnak ki, amelyeknek meg kell felelni.
– Likviditás elve: az adósságszolgálati kötelezettség feltételei biztosítottak legyenek.
Forint alapú finanszírozás
Olyan hitel konstrukció, melynek havi törlesztési összege a futamidő lejártáig csak a forint kamatától,
és a hitel kamatperiódusától függ.
Finanszírozási arány
A fedezetként felajánlott ingatlan(ok) hitelbiztosítéki és forgalmi értékének hányadosa. Jelenlegi
szabályozás szerint a bankok a felajánlott fedezet(ek) forgalmi értékének maximum 75%-áig
nyújthatnak hitel forint alapon.
Lakossági hitelek
– személyi kölcsönök
– ingatlanfedezetű hitelek
– személyi hitelek
Kis- és középvállalkozói hitelek
– vállalkozásfejlesztési hitel
– folyószámlahitel
– üzleti hitelkártya
Személyi kölcsön
– bármire felhasználható,
– ingatlan fedezetű személyi hitel akár a hitelbiztosítéki érték 90%-áig,
– ingatlanfedezet nélküli kölcsön előzetes hitelbírálat telefonon vagy interneten
– hitel, bármire
Az Ön életében is eljöhet egy pillanat, amikor úgy érzi némi plusz pénz minden gondjától
megszabadítaná. Új lehetőségek nyilának meg Ön előtt, és az átmeneti pénzforrásra, hitelre vagy
kölcsönre támaszkodva még lekötött befektetéseit is megkímélné a kényszerű felhasználástól.
személyi kölcsönökkel megragadhatja a kínálkozó lehetőségeket, elkerülheti befektetett pénze
kényszerű felhasználását, és áthidalhatja az átmeneti pénzszűkét.
– sokszínű hitelpaletta
A személyi kölcsönöket forintban és devizában kínáljuk, melyek közül Ön igényei szerint választhat:
– ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsön,
– ingatlanfedezetű személyi hitel
– - ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsön

46
 Forint személyi kölcsön Euró és svájci frank személyi kölcsön
mennyi  minimum 150.000 forint minimum 150.000 forintnak maximum 3 millió

 maximum 3 millió forint forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot
mennyi  minimum 12 hónap  minimum 12 hónap
időre  maximum 60 hónap  maximum 60 hónap
hogyan  forintban  forintban, a folyósítható euró vagy svájci frank
összeget a kölcsönigényléskor érvényes árfolyamon
számítjuk át forintra
törlesztés  havi törlesztéssel  havi törlesztéssel, a törlesztés napján érvényes
deviza I. eladási árfolyam szerint forintban
 kölcsönigénylő nyomtatvány,
 személyazonosító igazolvány és egy másik, azonosításra alkalmas
okirat,
szükséges  előző kéthavi számlakivonat, ha más pénzintézetnél folyószámlával
dokumentumok rendelkezik,
 telefonon- és közüzemi számla,
 jövedelemigazolás

ingatlanfedezetű személyi hitel forintban és devizában

 minimum 500.000 forint, maximum 30 millió forint (minimálbéres finanszírozás

mennyi esetén maximum 15 millió forint). A hitelösszege a fedezetül felkínált ingatlan
hitelbiztosítéki értékének akár 90%-a is lehet (minimálbéres finanszírozás esetén
maximum 60%).
mennyi
időre  minimum 12 hónap, maximum 240 hónap

 jelzálog- és vételi jog bejegyzésével a fedezetül szolgáló ingatlanra a

kölcsönszerződés 1 millió forint összeg felett egyoldalú közokiratban foglalásával.
hogyan
Deviza alapú hiteleknél a forintban igényelt és jóváhagyott hitelösszeg a folyósítás
napján érvényes deviza I. vételi árfolyamon kerül meghatározásra, és ezen az
árfolyamon konvertálva forintban kerül folyósításra.
 havi törlesztéssel
törlesztés
 deviza alapú hiteleknél a törlesztés napján érvényes deviza eladási árfolyam szerint
forintban
 kölcsönigénylő nyomtatvány,
szükséges  ingatlan adatlap,
 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, melyet lehetősége van külön ügyintézési díj
dokumen-
megfizetése ellenében megrendelni,
tumok  személyazonosításra alkalmas okmány, személyi számot igazoló okírat, és adókártya,
 telefon- és közüzemi számla,
 jövedelemigazolás

47
 – kezessel kedvezmény
ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönöknél kezes bevonása nem kötelező. De ha a kölcsönigénylő
megfelelő jövedelmű kezessel igényeli a hitelt, akkor 1% kedvezményt kap az igényelt összeg
nagyságától függő kamatból.
– mikor kell egy adóstárs
o ha az ingatlan fedezet nélküli kölcsön összege meghaladja az 1.200.000 forintot illetve
az annak megfelelő értékű eurót, svájci frankot vagy, ha a kölcsön futamideje
meghaladja a 36 hónapot,
o ha a ingatlanfedezetű személyi hitel igényelt össze meghaladja a hitelbiztosítéki érték
70%-át
– ingatlanra tökéletes fedezet
fedezet nélkül elfogadható ingatlanok
– lakás, lakóház, családi ház,
– nem lakás céljára szolgáló ingatlan (üdülő, hétvégi ház, garázs, amennyiben önálló helyrajzi
számmal rendelkezik
– építési telek,
o ha az belterületi ingatlan,
o ha az külterületi ingatlan, de helyrajzi száma "0"-val kezdődik, művelési ágból kivett
(pl. szántó, erdő, gyep) és jogerős építési engedéllyel rendelkező külterületi ingatlan
nem fogadható el, akkor sem, ha művelési ágból kivételre került)
– fedezetként csak 2 millió forint feletti hitelbiztosítéki értékű ingatlan fogadható el (kivéve
garázs)
Ez a tájékoztató nem pótolja a szabályzatot, és nem minősül ajánlattételnek, ezért kérjük, hogy további
kérdésével hívja a következő telefonszámot: (06-20) 570-0040.
Ingatlanfedezetű hitelek
választható kedvezménnyel igényelheti forint vagy devizaalapú hitelt:
– üzleti feltételű lakáshitel,
– lakáshitel biztosítással,
– ingatlanfedezetű személyi hitel
ingatlanfedezetű hitel és hitelhez kiválaszthatja a legmegfelelőbb kedvezményt (thm= 3,53% - 6,67%)
– 0,25% kamatkedvezmény, vagy
– 0,25% kezelési költség kedvezménnyel, vagy
– 50% kezelési költség kedvezmény, amennyiben a munkabére K&H lakossági bankszámlára
érkezik. Ön ezzel a kedvezménnyel 1 millió forintonként akár 7.000 forintos törlesztő
részlettel számolhat, vagy
– a szerződéskötési díjat a Bank elengedi, valamint az elengedett díj 100%-át, de maximum
100.000 forintot jóváírunk hitelkártyáján
Valamennyi deviza alapú hitel mellé hitelkártyáját adunk, mely segíti Önnek az új lakás
berendezéseiben is!
Személyi hitelek
– mindenből a legjobbat
o olyan, mint egy hitelkártya. Éjjel nappal rendelkezésre áll egy előre meghatározott
hitelkeret, amellyel minden MasterCard bankkártya elfogadó üzletben fizethet. A
hitelkártyával szemben, a kölcsön futamidejét Ön határozhatja meg, pénzügyi
helyzetének megfelelően. A futamidő akár öt év is lehet.

48
 o olyan mint egy áruhitel. A kölcsön fedezete az Ön jövedelme. Az áruhitellel szemben
az újratöltődő személyi kölcsönnél mindössze egyszeri kölcsönigénylésre van
szükség. Ezt követően Önnek már nem kell minden egyes hitelfelvételnél átesnie az
igénylési és vizsgálati eljáráson,
– Ön határozza meg, forint, euró vagy svájci frank devizanemben legyen a hitelkerete. A
törlesztés kizárólag forintban történik.
– költségei csak akkor keletkezik, ha vásárolt a kártyával
– ahogy törleszti a hiteltartozását, úgy használhatja fel ismét újratöltődő hitelkeretét a
rendelkezésre tartási időszak végéig
gondolkodjon nagyban
– minimális hitelkeret összege 150.000 forint, vagy annak megfelelő ősszegű deviza,
– maximális hitelkeret összege 3.000.000 forint, vagy annak megfelelő összegű deviza
Biztonsága érdekében, kedve szerint korlátozhatja a kártyájával történő vásárlások összegét.
– egyszer kéri, évekig használja
6 évig bocsátják rendelkezésére a hitelkeretet, mely minden egyes vásárlás összegével csökken. A
hitelkeret fennmaradó részét korlátozás nélkül bármikor további vásárlásokra fordítja. A hitelt havi
részletekben fizeti vissza. A kezelési költség, a kamat és a tartozás havi törlesztésének kiegyenlítése
automatikusan az Ön bankszámlájáról történik, egyenlő havi részletekben , minden hónap ugyanazon
napján (amelyet szintén Ön választja meg). A törlesztések tőkerésze folyamatosan újratölti a
hitelkeretet, így a törlesztéssel ismét felhasználható hitelkerete.
az újratöltődő személyi kölcsön jellemzői

Hitelkeret összege

minimum 150,000 forint

maximum 3,000,000 forint
hitelkeret rendelkezésre tartásának ideje 6 év
kölcsön futamideje 12-60 hónap (Ön határozza meg)
rendelkezésre tartási díj nincs
2 % minimum 1.000 forint (vásárlásokként kerül
folyósítási jutalék
felszámításra
Ügyleti kamat éves mértéke
forint 19%
euró 15%
svájci frank 13%
kezelési 1 %, az ügyviteli évelején fennálló tartozás után kerül felszámításra, összegét a havi
költség törlesztő részletekkel együtt havonta kell megfizetni

Ez a tájékoztató nem pótolja a szabályzatot, és nem minősül ajánlattételnek, ezért kérjük, hogy további
kérdésével hívja a következő telefonszámot: (06-20) 570-0040.

49
Vállalkozásfejlesztési hitel
A vállalkozásfejlesztési hitel egy, rugalmas, kedvezményes kamatozású, hosszú távon biztonságot
jelentő hitelkonstrukció, amely a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlődését
szolgáló beruházásokat támogatja, annak érdekében, hogy a vállalkozások sikeresebben
működhessenek az Európai Unióban.
– a hitel kiemelten támogatja az alábbi célokat
o a vállakózások foglalkoztatásában betöltött szerepének elősegítését,
o a kis- és középvállalkozások szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének
erősítését,
o környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházások megvalósítását,
o fejlesztési- és beruházási tárgyú pályázatok kiegészítő finanszírozását
o kiknek ajánljuk a vállalkozásfejlesztési hitelt
Olyan vállalkozásoknak, amelyek:
– kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek,
– magyarországi székhelyűek,
– tevékenységüket legalább egy éve végzik, vagy olyan projekttársaságok, amelyek
tulajdonosai legalább ezen egyéves vállalkozói múlttal rendelkeznek,
– a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően működnek,
– nem rendelkeznek 60 napot meghaladó köztartozással,
– nem rendelkeznek 60 napnál régebbi hiteltartozással
Miért előnyös a vállalkozásfejlesztési hitel
– kedvezményes kamatozású,
– a hitel felhasználható tárgyi eszközök beszerzéséhez, a beruházásokhoz közvetlenül
kapcsolódó tartós forgóeszközök és immateriális javak beszerzéséhez,
– egyes hitelcélok esetén további állami támogatások igényelhetők gyorsított eljárásban
Abban az esetben, ha vállalkozása éves nettó árbevétele nem haladja meg a 700 millió forintot,
továbbá a cég összes K&H banki- és bankcsoporti kötelezettségvállalása nem több mint 50 millió
forint, hitelkérelmét a K&H vállalkozói gyorshitel-rendszer keretében bíráljuk el. Ez esetben a
hitelkérelem benyújtásától számítva akár 3 munkanapon belül meghozzuk a hitelbírálati döntést.
A hitelkonstrukció további jellemzői
Hitelösszeg 5-1.000 millió forint
Hitel pénzneme forintban igényelhető
 beruházások értékének nettó 25%-a,
 a kulturális és egészségügyi beruházási célok esetében a beruházás
Saját erő
nettó értékének 15%-a,
 hazai finanszírozású pályázatok keretében saját erő mértékének 50%
Lejárat legalább 15 év, maximum 2év türelmi idővel
Hitelkamat három havi EURIBOR + legfeljebb 4% / év
Kezelési költség nem kerül felszámításra
Hitelbírálati díj hirdetmény szerint
Rendelkezésre tartási
évi 0,25%
jutalék
Folyósítási jutalék egyszeri 1%
Szerződésmódosítási díj hirdetmény szerint
Fedezeti elvárás a szokásos banki biztosítékok
Törlesztési ütemezés a türelmi időt követően negyedéves törlesztő részletekben

50
 – a hitelprogram keretében az alábbi fő beruházási célok finanszírozhatóak meg
o általános beruházás,
o környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások,
o innovációs beruházások,
o beszállítói beruházások,
o nemzetköziesedést elősegítő beruházások,
o kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházások,
o NFT pályázatok keretében elnyerhető támogatás hatékony felhasználásának
elősegítése,
o humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházások,
o munkahelyteremtő beruházások,
– a hitel felhasználható
o tárgyi eszközükben történő beruházáshoz, beszerzéshez vagy létesítéséhez, a
beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez, ezek rendeltetésszerű
használatbavételéig végzett tevékenység vagy a beszerzéshez kapcsolódó egyéb
tevékenységhez, továbbá a meglévő tárgyi eszközök bővítéséhez,
o a beruházásokhoz és fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó, egy egész üzemre
vonatkozó licenc, illetve
o know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás vásárlásához,
o a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszközök
finanszírozásához,
o áfa finanszírozására, de csak abban az esetben, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésre
nem jogosult
Ez a tájékoztató nem pótolja a szabályzatot, és nem minősül ajánlattételnek, ezért kérjük, hogy további
kérdésével hívja a következő telefonszámot: (06-20) 570-0040.
Folyószámlahitel
Az éven túli lejáratú folyószámlahitellel egy előre nem tervezett kiadást, vagy éppen egy vevői
késedelmes fizetés okozhat pillanatnyi likviditási hiányt vállalkozásnak.
– egyszer igényli, öt évig használja
Az éven túli lejáratú folyószámlahitellel az Ön vállalkozása is magáénak tudhat egy kiürülhetetlen
kincses ládát, mert így, akár öt éven keresztül bármikor felhasználható hitelhez juthat. A
folyószámlahitel igénylése egyszerűbb, mint gondolná, mivel a szükséges adminisztráció is kevesebb
és a járulékos költségek is kevesebbek lettek. A folyószámlahitellel vállalkozása nyugodtan elfelejtheti
esetleges likviditási gondjait. A folyamatos és zavartalan működéshez szükséges forrást külön
rendelkezés nélkül felhasználhatja a jóváhagyott hitelkeret erejéig. A lehívások és törlesztések
automatikusan történik a bankszámlára beérkező összegek jóváírása alapján.
Üzleti hitelkártya
Az üzleti hitelkártya egy új, különleges fizetőeszköz. Mindent tud, amit egy dombornyomott üzleti
bankkártya szolgáltatásokban nyújtani képes, de annál jelentősen többet is. Az üzleti hitelkártya
ugyanis szabadon felhasználható hitelt nyújt a nap minden szakaszában, legyen szó üzleti
vendéglátásról, üzemanyag vásárlásról vagy kisebb-nagyobb árubeszerzésről, kedvezményes vásárlási
akciókról.
Az üzleti kártya ismételt hitellehetőséget jelent. Csupán egyszeri igénylés után, a hitelkeret bármikor,
többször is vállalkozása rendelkezése áll, hiszen a visszafizetést követően Ön azonnal, újra
használhatja azt, külön igénylés nélkül.

51
 – az üzleti hitelkártya jellemzői
o az üzleti hitelkártyával Ön és munkatársai teljes biztonsággal fizethetnek a világ
bármely pontján,
o szükség esetén hitelkártyájával kézpénzt is vehet fel bankfiókunkban,
postahivatalokban, vagy készpénzkiadó automatákból (ATM) itthon és külföldön
egyaránt,
o kártyájához akár 4 darab társkártya is igényelhető, így a cég dolgozói / alkalmazottai
is hozzáférhetnek a hitelkerethez
o a társkártyák forgalmát a vállalati mobilinfo szolgáltatás segítségével folyamatosan
ellenőrizheti,
o egy bankkártya éves díja 9000 forint
Az egyes árbevétel kategóriákhoz meghatározott hitelkeret:
A cég legutóbbi eredmény-kimutatásában A hitelkeret maximális összege
szereplő éves árbevétel
3.000.000 forint alatt -
3.000.000-4. 999.999 forint 100.000 forint
5.000.000-9.999.999 forint 200.000 forint
10.000.000-24.999.999 forint 300.000 forint
25.000.000-49.999.999 forint 500.000 forint
50.000.000 forint felett 1.000.000 forint
– igényeljen gyorsan, egyszerűen
A hitelkeret elbírálása a vállalkozói gyorshitel-rendszerben gyorsított és egyszerűsített. A hitelbírálati
eljárást könnyíti, hogy a hitelkeret megállapításánál nem kérünk tárgyi fedezetet, így Önnek nem kell a
fedezetvizsgálathoz szükséges dokumentumokat megszereznie.
– biztonságos
A napi limit az üzleti hitelkártya igénylésekor kártyánként adható meg, bármikor módosítható is. A
költségek ellenőrizhetősége érdekében a hitelkerethez történő hozzáférést egyidejűleg, kártyaszinten
hitellimitek, megadásával korlátozhatja, azaz megtudhatja, hogy az egyes kártyákkal a cég
hitelkeretének mekkora hányada használható fel.

52
 11. Ismertesse az üzleti tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat!
(előkészítés, stratégiák, taktikák, üzleti tárgyalás menete)

TÁRGYALÁS

A tárgyalások általános jellemzői, a tárgyalási stratégia és taktika

Az általános nyelvhasználat tárgyalásnak nevezi azokat a helyzeteket, amikor két ember, vagy két
csoport (esetenként több csoport) azért kommunikál egymással, mert: azt a látszatot akarják kelteni,
hogy megegyezésre törekszenek, pedig az egyikük diktálni akar a másiknak, s csak azért "tárgyal",
hogy ezt a szándékát legalább formailag elrejtse. Tisztázni akarják egymás álláspontját valamilyen
probléma megítélésében, hogy azután egymástól függetlenül, de a másik várható akciójának
ismeretében cselekedjenek, megállapodásra akarnak jutni valamilyen közös cselekvésben, például egy
üzlet megkötésében. VIGYÁZAT! Az életben nem csak azért tárgyalunk, mert valamilyen üzletet
akarunk megkötni, hanem számtalan más célból is. Így azután, akár akarunk valamit, akár nem, akár
meg akarunk csinálni valamit, vagy csak úgy teszünk mintha ..., állandóan "tárgyalunk". Tárgyalunk a
hivatalokban, hogy meggyőzzük a hivatalnokot arról, hogy nyugodtan engedélyezheti azt, amit mi
szeretnénk, tárgyalunk a munkahelyünkön, hogy a magunk valós, vagy vélt igazáról meggyőzzük
munkatársainkat. Tárgyalunk a politikai-társadalmi fórumokon, hogy meggyőzzük, vagy legyőzzük
ellenfeleinket, hogy szövetségeseket találjunk elképzeléseink megvalósításához. Tárgyalunk a
gazdasági-üzleti életben, hogy valamivel jobb pozícióba kerüljünk, vagy legalábbis ne romoljon a
helyzetünk.
A sikeres tárgyalás három titka:
– az alapos felkészülés, minden lehetséges információt meg kell szereznem a partneremről, azt
tudom, hogy én mit akarok, azt is, hogy ők mit akarnak, meg kell találni azt a szűk sávot, ami
még mindkettőnknek kielégítő
– a szaktudás, amely a magatartásformák elsajátításával és begyakorlásával megszerezhető
– az ösztönös megérzés, amelyet sem tanítani, sem tanulni nem lehet
A három alapvető tényező (erőkülönbség, érdekkülönbség, kölcsönös függőség) egymáshoz
viszonyított arányainak megfelelően, három alapvető stratégiát lehet alkalmazni:
– küzdelem,
– tárgyalás,
– kooperáció.
A három alapvető stratégia közötti átmenetek és a stratégiák kombinációinak száma rendkívül nagy.
Mit nevezünk ténylegesen tárgyalásnak? A tárgyalási helyzet olyan szituáció, amelyben a hatalmi
(erő) különbségek nem meghatározó nagyságúak, ugyanakkor a feleket - érdekeik különbözősége
ellenére - összeköti a kölcsönös függőség. A kölcsönös függőségen azt értjük, hogy egymástól
függetlenül, vagy egymás ellenére nem tudják saját céljaikat elérni
Ez a két alapvető tényező, vagyis a kölcsönös függőség mértéke, valamint az érdekek
különbözőségének a mértéke szabályozzák, hogy a tárgyalás során melyik fél milyen stratégiát választ.

53
A tipikus stratégiák a következők:
A "küzdelem” Akkor a legcélszerűbb stratégia, ha a két fél érdekei közötti ellentét ugyan igen nagy, de
nincs közöttük lényeges hatalmi különbség. Ezért az egyik fél úgy véli, hogy a harccal többet érhet el,
mint a kölcsönős engedményeket, kompromisszumokat feltételező tárgyalással. A küzdelem
stratégiája általában a dominancia megszerzése, az ellenfelek engedelmességre szorítására irányul,
vagy legalábbis a később lefolytatandó tárgyalásokhoz egy előnyösebb kiinduló pozíció
megszerzésére. A tárgyalás Ez a kölcsönös előnyök biztosítására irányuló stratégia akkor
alkalmazható, amikor az érdekek ugyan különböznek, de a felek olyan függőségi kapcsolatban vannak
egymással, hogy a megegyezés lehetősége mindkét fél számára előnyökkel járhat. Tárgyalásra
kényszerülnek a felek akkor is, ha ugyan nem értenek egyet, s az érdekeik is eltérnek, de ha nem
jutnak kompromisszumok útján egyezségre, akkor az mindkét fél számára hátrányos
következményekkel jár. A kooperáció, mint stratégia akkor kerül előtérbe, ha az érdekek és a célok
hasonlóak, s közösen nagyobb előnyöket érhetnek el, mint amekkorákat külön-külön tudnának
maguknak biztosítani.
“Egyezzünk meg!” tárgyalási stratégia – taktika, (kölcsönös megegyezés): miért foglalkozunk a
kölcsönös előnyökre törekvéssel? Először is azért, mert tárgyalni többnyire azért ülünk le, mert
valamiben meg akarunk egyezni. Másodszor, mert az ületi életben a saját érdekünk abszolút
érvényesítése a partner érdekét figyelmen kívül hagyva, sohasem sikerül. Harmadszor pedig, bármi is
legyen az, amit meg akarunk vásárolni, vagy el akarunk adni, az üzletet mindig meg lehet kötni, ha
sikerül a tárgyalóasztal túlsó oldalán ülő partnert arról meggyőznünk, hogy az általunk ajánlott üzlet az
ő érdekeit is szolgálja.
Nézzük meg tehát részletesen a tárgyalások azon alkotóelemeit, amelyeket fontos szem előtt tartani, ha
sikeresen szeretnénk levezetni egy kölcsönös előnyökre törekvő megbeszélést. Már csak azért is, mert
amint egy jó nevű müncheni üzletember (A. Liptai-Wagner) megállapította: "A jó tárgyalásvezetéshez
három dolog kell: - szakismeret, - viselkedni tudás, és - jó külső megjelenés." A szakismeret tanulás,
rutin és tapasztalat kérdése.
Légkörteremtés: Minden, az emberek részvételével folyó megbeszélésen, találkozáson, kialakul
valamilyen atmoszféra, amely meghatározza a találkozó hangulatát. Ez lehet merev, feszült,
lagymatag, időrablóan álmosító. Lehet meleg, kreatív, baráti hangulatú, de lehet hűvös, tárgyszerű is.
A sikeres megegyezéshez legalább kreatív, tárgyszerű légykör kell, de mennyivel kellemesebb, ha ez
melegséggel, barátsággal és lendületességgel is párosul. Hogy egy tárgyalás légköre miért olyan,
amilyen, az a lélektani tényezőktől, a stratégiai és taktikai célokon át egészen a véletlenül elkövetett
hibákig, tehát sok mindentől függ. Minden tárgyaláson eluralkodik valamilyen légkör, s ez a
megbeszélés egészére rányomja a bélyegét.
A találkozáskor az első benyomásokat a nonverbális üzenetek keltik, amelyek jönnek-mennek a
partnerek között. Információt hordoz a testtartás: a fej a váll, a gerinc tartása közvetíti a
magabiztosságot, ezért törekedjünk arra, hogy egyenes tartással, kihúzott vállakkal, emelt fejjel
lépjünk a tárgyalóterembe.
Nagyon lényeges, hogy amikor a felek találkoznak, egymás szemébe nézzenek, találkozzon a
tekintetük. Az első pillantást mindkét fél kiértékeli, eldöntik, hogy partnerük nyílt, vagy van valami
eltitkolnivalója.
További befolyásoló tényező az arckifejezés és a taglejtés. A kézszorítás már az érintési ingerek közé
tartozik, s nagyon sokat elárul a partnerről. A tárgyalás tempója is ezekben a percekben dől el. Az,
ahogy a vendéglátó a vendége elé megy, a beszéd sebessége, a kézfogás dinamikája mind
meghatározója a tárgyalás tempójának.

54
FIGYELEM! A másik félről szerzett első benyomásainkat óvatosan kell kezelni! Van azonban
néhány jellemző, amire érdemes odafigyelni a nyitás során. Ilyenek a partner tapasztaltságára és
szakértelmére, stílusára vonatkozó jegyek.
Nyitás: A nyitás szakaszában is folytatni kell azt a törekvésünket. hogy az előzőekben kialakított jó
légkört megőrizve, most már tárgyszerűvé is tegyük a tárgyalást, s már a kezdetben kialakuljon a
megegyezésre irányuló szándék A tárgyalások kezdetén mindig megfigyelhető egy rövid szakasz,
amikor még mindenki koncentrál. Az ekkor elhangzó dogokat nagy valószínűséggel még mindenki
hasonló módon értelmezi. Azt hallja, amit mondanak, azt érti, amit hall. Ilyenkor még nem működnek
a kommunikációs zavarok. Nagyon fontos ezért, hogy itt mi hangzik el, s azt hogyan mondták.
Ilyenkor készülnek fel a partterek, ha úgy érzik, hogy erre szükség lesz, az offenzívára, vagy a
defenzívára.
Ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, a tárgyalás három dimenzióját kell egyidejűleg kézben tartani.
A tárgyalás ugyanis három, a tartalom, a folyamat és a személyes interakciók dimenzióiban megy
végbe. A nyitás szakaszában elsősorban a tartalom és a folyamat kimunkálásán kell dolgoznunk. Ha
kölcsönős előnyszerzésre törekszünk, fontos a megegyezés hangsúlyozása. Erre a leghatásosabb fogás,
ha olyan mondatokat fogalmazunk meg, amelyekkel a partner biztosan egyetért, s amelyekben
elrejtjük a "megegyezni" szót. Általában az irányít, aki először kezd a nyitási szakaszban beszélni, aki
először tesz javaslatot a tárgyalás valamely érdemi kérdésének megvitatására.
Tárgyalás: Bármilyen tartalmú, célú vagy összetételű tárgyalásról is legyen szó, a tárgyalásoknak
négy alapvető jellemvonása van: a tárgyalás menete, a megközelítés módszere, a konfrontációk és
típusaik, a tárgyalás intenzitásának hullámzása A tárgyalás menete a felderítés, az ajánlattétel, az alku,
a megállapodás és a megállapodás rögzítése, hitelesítése.
A tárgyalás levezetése: A felderítés levezetése: E szakasz jellemző vonása az, hogy a két partner
egymástól függetlenül adja elő álláspontját, s a saját érdekeire koncentrál. Itt még senki sem
hangsúlyozza a másik fél “érdekeit”, azokat majd a másik fél fejti ki.
Az ajánlattétel és az alku szakaszának levezetése: Ez a tárgyalás leginkább kritikus szakasza. Itt
alakulhat ki a legkönnyebben konfrontáció, mivel ebben a szakaszban dől el a tárgyalás gazdasági és
“erkölcsi” sikere mindkét fél számára. Lépésről lépésre lehet csökkenteni az álláspontok közötti
különbséget.
A megegyezés: Végre mindenben megegyeztünk. Úgy érezzük, hogy egyetlenegy téma sem maradt,
amiben ne jutottunk volna mindlét fél számára kielégítő egyezségre. Ennek ellenére, a végén
csináljunk újból egy "leltárt". Vegyük sorra minden egyes témai, s újra mondjuk el egymásnak, hogy
pontosan miben állapodtunk meg.
A “magam előnyére!” tárgyalási stratégia – taktika, (előnyszerzésre való törekvés): Soha sem
szabad megengednünk magunknak azt a luxust, hogy csak mi álljunk fel elégedetten a
tárgyalóasztaltól. Arra is gondot kell fordítanunk, hogy a partner is, legalább egy kicsit, de valamivel
elégedett legyen, ellenkező esetben nem fog újra velünk asztal mellé ülni.
Mikor alkalmazzuk? Ha olyan a szituáció, hogy ez a megközelítés kecsegtet a legjobb eredménnyel,
ha a partner viselkedése kényszerít erre, mert ő is ezzel a stratégiával indít. Néhány alapelvet azonban
nem árt ennél a stratégiánál betartani: A partner mégiscsak elégedetten keljen fel az asztaltól. A
vereséget az emberek többsége nehezen viseli. Nagyítsuk fel az általunk tett engedményeket. A
felkészülés során tisztázzuk, hogy miben és milyen előnyre törekszünk.
A légkörteremtésre és a nyitásra itt most kevesebb hangsúlyt helyezünk. A nyitás szakaszában kisebb
engedményt tehetünk.

55
Az ajánlattétel: Az ajánlattétel és az alku szakaszában dől el az, hogy ténylegesen sikerül-e
érvényesíteni azt a szándékunkat, hogy a megkötött üzlet nagyobb mértékben szolgálja a mi
érdekünket, mint a partnerét. Ezért a tárgyalás gerince az ajánlattétel és az alku szakasza. Ennek
minden elemét, minden taktikai lehetőségét e célnak a megvalósítása érdekében kell felhasználnunk.
Az első ilyen taktikai lehetőség az indító ajánlat megtétele. Ennek megfogalmazásánál abból az
alapelvből induljunk ki, hogy ha el akarunk adni valamit indítsunk "a még legmagasabb védhető"
ajánlattal, s ha vevők vagyunk, akkor a "még legalacsonyabb védhető" ajánlattal. Az indító ajánlatot
nagyon határozottan fogalmazzuk meg. Az ajánlatunk legyen világos, pontos. Szemléletessé is
tehetjük, ha egy papírlapra a partner előtt írjuk rá a számokat. Tegyük ezt szabadkozás és
magyarázkodás nélkül. Az kerül előnybe, aki először teszi meg az ajánlatot, mert ő szabja meg a
tárgyalás további kereteit.
Az alku: Az alku hozzátartozik az ember természetéhez, ezért kellő mennyiségű időt és energiát
szükséges rá fordítani. Ez adja meg a tárgyalás ízét, savát, borsát.
Az alku végeredménye azonban csak kölcsönös elégedettség, vagy kölcsönös elégedetlenség lehet.
Ezért a tárgyaláson úgy kell a magunk előnyérc törekedni, hogy az alku során az előnyünk elérése
mellett a partner is elégedett legyen, legyen sikerélménye. Kezdeti lépésként azt kell elérnünk, hogy
tiszta képet kapjunk a partner igényeiről. Az ajánlattételnél ugyanis az volt számunkra a fontos, hogy
mit ajánl, most azt kell tudnunk, hogy miért ajánlotta? Mi számára a legfontosabb, mi teszi őt
elégedetté? Mi az amit ugyan szeretne, de nem igazán lényeges neki'? Mi az ajánlatából a mellékes,
amiből könnyen enged? A számunkra kedvező alkupozíció megalapozásához állítsuk össze az
engedmények listáját is, amelyben azt is rögzíteni célszerű, hogy milyen tempóban és meddig
mehetünk el az engedményekben. Az, hogy a partner stílusa milyen, természetesen bennünket is
befolyásol, alkalmazkodásra kényszerít. Ez a kényszerítés azonban nem a céljaink feladására, csupán a
taktikai fogások megfelelő alkalmazására vonatkozhat. Olyan hangulatot kell teremteni, amelyben el
tudjuk hitetni a partnerrel, hogy ha engedményeket tesz, nem veszít.
Ha az ár a vita, térjünk át a fizetési fettételekre, a szállításra, az ütemezésre, a minőségre. Kérjünk
tárgyalási szünetet, indításkor állapodjunk meg újra a munkarendben, kezdjük elölről a felderítést.
Megállapodás: Érezni kell, mikor jut el eddig az alku folyamata. Ebben a szakaszban mindkét félnek
meg kell tennie a maga utolsó "végső" ajánlatát. A végső ajánlatnak azonban legyen néhány olyan
jellemzője, ami egyértelművé teszi, hogy én le akarom zárni az alkut, de nem hat a partner számára
sem ultimátumként. Foglaljuk össze a megállapodásokat, az alku eredményeit, készüljön írásbeli
anyag (jegyzőkönyv).
“Győzzük le a másikat!” tárgyalási stratégia – taktika, (győzelmi stratégia):
E módszer veszélyes, mivel ha mindenáron le akarom győzni a partneremet, s ezt még tudatosítani is
akarom benne, akkor oda lesz a partner jóindulata. Elveszíthetjük a jövőbeni üzlet lehetőségeit.
Kiprovokálhatjuk a partner visszacsapását, s lehet hogy ezáltal mi vesztünk.
Mikor nem veszélyes a módszer? Ha kicsi a valószínűsége, hogy még egyszer az életben
összekerülünk egymással, ha egyik fél sokkal erősebb a másiknál, ugyanakkor az erősebbel szemben
is alkalmazható ez az agresszív tárgyalási mód, hiszen hátha sikerül ezáltal valamivel jobb
végeredményt elérni.

56
Vannak "harcos" partnerek, akik örömüket lelik a hadakozásban. A "harcos" magatartásnak azonban a
legtöbb esetben a személyiségben rejtőznek a gyökerei. A harciast az határozza meg, hogy uralkodni
akar. Azt hiszi, hogy az erő a legfontosabb, az ilyen ember "feladatot" akar megoldani, nem érdekli,
hogy módszere milyen hatással van a másik emberre. A partner "ellenfél", akit le lehet, sőt le is akar
győzni.
Eszközei "erőteljesek", viselkedése, taktikája "hatalmi" helyzetet tükröz.
Milyen célok és eszközök jellemzik a minden áron győzni akarót? Állandó törekvés, hogy minden
egyes lehetséges helyzetből hasznot húzzon, minden szakaszban újabb és újabb előnyt akar szerezni,
visszavonulása taktikai, célja, hogy gyorsítsa az előrehaladást, minél gyorsabb és erősebb a követelése,
annál süketebb a partner véleményére, csak a saját előnyei érdeklik, "vagy beadod a derekad, vagy
kiadom az utadat".
A tárgyalás menete: Mivel a harcost a győzelem érdekli, amelyhez nyílt összecsapás kell, a
légkörteremtés és a nyitás szakasza legfeljebb formális. Gyorsan az alku szakaszához tereli a
tárgyalást. Ezt a szakaszt eluralja, az általa elsőnek kiválasztott témára koncentrál, ebben harcias,
kényszerítő eszközöket is alkalmaz.
Győzelemre törő taktikák: Csak én kérdezhetek! Először nekem, majd aztán neked. Az érzelmek
látványos kifejezése: pókerarc. Folyamatos jegyzőkönyvvezetés. “Az csak nézetegyeztetés volt nem
megállapodás!”

57
 12. Határozza meg az üzleti levelezés fontosabb szabályait! (fajtái, formai követelményei,
tartalma, iktatás, irattározás szerepe, szabályai, iratok selejtezése)

Az üzleti levelek legjellemzőbb típusai:

Magánember által küldött hivatalos helyre
– Kérvény, beadvány: ki és mit kér, az indokok felsorolása, a kérés lényegének újboli
megismétlése
– Pályázati, motivációs levél: a bevezetőben hivatkozzunk a pályázati felhívásra, említsük meg,
hol és mikor olvastuk, hallottuk; fejezzük ki készségünket, hogy hajlandóak vagyunk a
meghirdetett feltételeket teljesíteni, személyi adatainkból emeljük ki ami miatt alkalmasak
vagyunk az állásra; a záró részben ismételjük meg készségünket az ügy érdekében
– Fellebbezés, panaszos levél: panasz tárgyának tényszerű, pontos ismertetése, az intézkedés
kérése
Az üzleti élet legjellemzőbb levéltípusai
– Érdeklődő ill. tájékoztató levél, ajánlatkérés, ajánlat
– Megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szerődés
– Reklamáció stb.
Reklámlevél (DM)
Egyéb írásbeli komm formák:
Meghívó:
– Levél forma: közönséges levélhez hasonlít
– Nyomdai úton előállított
– Ki a meghívó, kit, milyen alkalomból, hová, hány órára, egyéb megjegyzések: ha választ kér,
öltözék (uniform informal, black tie szmoking, white tie, kisestélyi)
Névjegy:
– Idegen nyelvű is lehet
– Középen a név: nem fordítható le, fel lehet cserélni
– Beosztás lefordítható
– Cég név: ha a cégbejegyzésben idegen nyelv is szerepel, akkor lehet, ha nincs akkor nem
lehet
– Cég forma: le lehet fordítani
– Címét: nem lehet lefordítani
– Annyit kell tudnom az adott nyelven, hogy nem beszélem, csak a névjegyem ilyen 
– Vannak kultúrák ahol csak az üzleti címem van rajta, nálunk rajta lehet a jobb oldalon az
otthoni is, de akkor ez felhatalmazást ad arra, hogy 9-19-ig felhívjon a lakásomon
Nyugta, elismervény, kötelezvény, meghatalmazás stb.
– Lakcímet, anyja nevét érdemes ráírni
– Van hogy tanut kérnek, akkor az ő közelebbi adatai is kellenek
Belső ügyviteli iratok:
– Feljegyzés: vállalton belüli
– Munkaviszonnyal kapcsolatos ügyirat
– Jelentés, beszámoló
Jegyzőkönyvek:
– Választanak hitelesítőt ha ellenérdekű felek vannak
– Jegyzőkönyvvezető is van
– Lehet egyszerű vagy rövidített
!!! Emlékeztetők:

– Egyszerűsített jegyzőkönyvek, üzleti tárgyalásnál pl 2 személy van, a megállapodást írják alá

58
A levél alaki részei
Az alaki összetevők vagy az előre kijelölt helyre, vagy az alábbiak szerint kerülnek feltüntetésre a
levélben:
Fejrész:
A cégfelirat (fejléc, feladó) a levél küldőjét tünteti fel. Általában előrenyomott cégjelzéses levélpapírt
használunk, amely tartalmazza a cég nevét, postai címét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, fax, e-mail
cím, weblap), és ha van, akkor a cég logoját is. Az üzleti levelezésben szerepelhetnek még egyéb
hivatalos azonosító adatok is (adószám, számlakezelő bank neve, stb.), ezek célszerűen eloszthatók
vagy az elérhetőséggel együtt a lap tetején, vagy a lap alján. Ha nem áll rendelkezésre céges
levélpapír, akkor nyomtatottan vagy bélyegzőnyomattal jelöljük a feladót.
Magánember által készített hivatalos levélen nem kell külön feltüntetni a feladót, ebben az esetben a
feladó elérhetősége az aláírás alá kerül.
Az ügyirat kezelésére vonatkozó utasítás kiemelve, a jobb felső sarokba kerülhet. Csak akkor
alkalmazzuk, ha a levél az általánostól eltérő ügykezelést igényel, például: Bizalmas, Szigorúan
bizalmas, Szolgálati használatra, Titkos, Szigorúan titkos, stb.!
Az iratok kezelését könnyítő egyéb információk: keltezés, iktatószám, hivatkozási szám, ügyintéző
neve, postai utasítás, tárgy megjelölése.
A keltezés a cégfelirat alatti sorba kerül, jobboldali sorkizárással. Feltüntetése kötelező, jelölése
történhet helységnévvel vagy anélkül. Az időpontra vonatkozó legcélszerűbb forma az arab számmal
írt évszámjelölés, utána pont, majd a hónap feltüntetése akár betűkkel írva, akár számmal (pl. március,
III., 03) majd a nap jelölése arab számmal. A hónapok, napok számmal történő jelölése esetén a
számok végére pontot kell tenni.
Az iktatási és hivatkozási adatok tartalmazzák az iktatószámot, esetenként a hivatkozási számot és az
ügyintéző megnevezését. Az iktatási és hivatkozási adatokat a keltezés alá, jobboldali sorkizárással
írjuk. Pontos feltüntetésük az ügyintézés és az iratok tárolása szempontjából fontos.
A levélen szerepelhet postai utasítás is (Ajánlott! Elsőbbségi!), ezt - sorkihagyással - a cím alatt, a bal
margótól kezdve kell feltüntetni.
A tárgymegjelölés olyan címszerű közlés, szó vagy szókapcsolat, amely a tartalomra utal (például:
Megrendelés, Árajánlat kérése, stb.). A tárgy szerepelhet az iktatási és hivatkozási adatok alatt, de
kerülhet a címzés alá is. A tárgyat nagy kezdőbetűvel írjuk, és a végére nem kell pontot tenni.
A címzést a keltezéssel egy sorban, a bal margónál kezdjük úgy, hogy a keltezés előtt legalább 5
betűhelynek üresnek kell maradnia. Az intézménynevet és a címzett nevét nagy kezdőbetűvel, a
kötőszavakat, a címzett beosztását, az intézményen belüli kisebb egységek megnevezését kis
kezdőbetűvel írjuk. A címzett postacímében a helység nevét célszerű aláhúzással kiemelni (a rövid
helységnevet - 5 leütésig - ritkítva is írhatjuk).
Ha a cég neve alá írjuk a címzett nevét, akkor a levél a cégnek szól, és a címzetthez postabontás és
iktatás után jut el. Ha előbb írjuk a személy nevét és alá a céget, akkor a levelet a címzett bontja fel, és
hivatalos levél esetén ő adja ki az iktatónak ügyintézésre.
Szövegrész:
A megszólítás történhet Tisztelt vagy Kedves jelzővel, néven vagy rangon (írásbeli megszólításnál a
halmozás tilos!). A megszólítás nélküli levél udvariatlan, a megszólítás lehetőleg legyen személyes
jellegű! A megszólítást kettős soremeléssel a cím alá, baloldalra írjuk, minden szavát nagybetűvel
kezdjük, kivéve a mellékneveket és kötőszavakat (például: Tisztelt Osztályvezető Asszony! Mélyen
tisztelt Hölgyeim és Uraim!). A megszólítás végére tehetünk felkiáltójelet, ekkor a szöveget
nagybetűvel kezdjük. Ha a megszólítást vesszővel választjuk el az üzenettől, akkor az üzenetet a
következő sor elején, kisbetűvel folytatjuk.

59
Mondatkezdő helyzetben a Dr.-t nagy kezdőbetűvel, míg mondaton belül kisbetűvel írjuk.
A levél szövegrésze 3 szerkezeti egységre tagolódjon! A bevezetés legyen rövid (20-25 %), utaljon
levelünk céljára és az előzményre (ha van ilyen)! A kifejtés (60-70 %) részben mondanivalónkat
fogalmazzuk meg röviden és érthetően. Minden lényeges dologra térjünk ki, és a legfontosabb
információkat emeljük is ki (aláhúzással, kivastagítással, más betűtípussal, középre helyezéssel, stb.)!
A befejezés (10-15 %) a levél tartalmának rövid összefoglalását tartalmazza és utalhat a következő
lépésre (például: Várjuk mielőbbi válaszát! Igény esetén a továbbiakban is készséggel állunk
rendelkezésükre!).
Zárórész:
Az elköszönés egy-két üdvözlő búcsúzó szóból áll, ez mindig legyen udvarias, pozitív kisugárzású
(például: Üdvözlettel, Tisztelettel, Köszönettel, vagy További munkájához sok sikert kívánok! Várjuk
mielőbbi visszajelzésüket! Közreműködését előre is köszönöm!)
Az elköszönést követi az aláírás, a levél bal oldalán gépelten és kézírással. A levél utolsó sora után
kihagyunk néhány sort, odagépeljük az aláíró nevét, alatta kisbetűvel a beosztását, majd fölötte,
kézírással hitelesítjük a levelet. Többes aláírásnál kerülhetnek aláírások középre vagy a jobboldalra is.
A mellékletek felsorolása (ha szükséges) - sorkihagyással - az aláírás alatt kerül feltüntetésre. Jelöli a
levélhez csatolt iratok megnevezését, de szerepelhet benne az is, hogy a címzetten kívül még kik
kapják a levelet.

60
A levél formája

Fejléc: a feladó neve és elérhetősége

(helységnév, utca, házszám, irányítószám)
x
Címzés: A címzett megnevezése Keltezés
x Iktatószám
Helységnév Hivatkozási adatok
Utca, házszám
Irányítószám
x
Tárgy megjelölése
x
x
Megszólítás (néven vagy rangon)!
x
A levél szövege:
Bevezetés

Kifejtés

Befejezés
Elköszönés
x
Aláírás
beosztás
x
Mellékletek

A cégek vonatkozásában nincs kötelező jellegű jogszabályi előírás arra, hogy a társaságok a nem
speciális szabályok szerint kezelendő irataikat (például adóbevallások, az adózáshoz kapcsolódó egyéb
dokumentumok, számlák stb.) milyen formában tartsák nyilván, hogyan irattárazzák, illetve
selejtezzék. Ez azt is jelenti, hogy a cégekre hárul a feladat, hogy iratkezelési rendszerüket létrehozzák
és működtessék. Tekintettel arra, hogy ennek kidolgozása nemcsak a nagyobb, de már a kisebb
létszámmal működő gazdálkodók esetében is igen nagy odafigyelést igényel és egyben terhet is jelent
az előzőekben említett hiányosságok miatt, ezért az államigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályi
rendelkezések alapulvételével összeállítjuk a vállalkozások részére azt a gyakorlati útmutatót, amely -
reményeink szerint - segítséget ad fentiekben jelzett irataik közötti biztonságos eligazodásra, egyben
irányt mutat ahhoz is, hogy a már nem kellő dokumentumoktól az utólagos visszakereshetőség
biztosításával megszabadulhassanak.
I. IRATKEZELÉS A CÉGEK ÜGYINTÉZÉSI FOLYAMATÁBAN
A gazdálkodó szervezeteknek - az államigazgatási szervekhez hasonlóan - rendelkezniük kell
iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelési szabályzat tartalmazza az adott vállalkozáshoz beérkező irat
(amely lehet levél, fax, távirat stb.) átvételére vonatkozó jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos,
valamint az azt követő teendőket. Az iratkezelési szabályzat alapja - a fentiekből adódóan - az adott
szervezet szervezeti és működési szabályzata.
A fentiek előrebocsátását követően a továbbiakban a gazdálkodó szervezethez beérkező irat útját
kísérjük végig, illetve bemutatjuk a beérkezett irat szakszerű kezelésére vonatkozó eljárást.

61
Az iratok (küldemények) beérkezésével kapcsolatos feladatok
Az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni - egyebek mellett - az adott vállalkozáshoz érkezett
irat - például levél, fax stb. - átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos feladatokat.
Átvételi jogosultság
A küldeményt átveheti
– a címzett vagy az általa megbízott személy;
– az iratkezelést felügyelő vezető, illetve az általa megbízott személy; valamint
– a postai meghatalmazással rendelkező személy.
Az átvevő feladata
A küldemény átvevőjének ellenőriznie kell
– a küldemény átvételére való jogosultságát (a címzéssel való összevetés útján);
– a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét; továbbá
– az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét.
Az átvétel igazolása
A gazdálkodó szervezet részére érkező bármely küldemény átvételét az átvevőnek igazolnia kell,
mégpedig
– olvasható aláírással és
– az átvétel dátumának feltüntetésével.
A fentiekkel az átvételt a gazdálkodó szervezet elismeri, ami annyit jelent, hogy utólag nem
hivatkozhat a kézbesítés meg nem történtére, és amennyiben a kézbesített irat határidőt tartalmaz
valamely jog gyakorlására vagy kötelezettség teljesítésére, a határidők számítása szempontjából is az
átvétel dátuma lesz az irányadó.
Sürgős jelzésű küldemények átvétele
Az "azonnal" és "sürgős" jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni.
Tértivevényes küldemény
Tértivevényes küldemények esetén az átvevő köteles biztosítani, hogy a tértivevény a feladó részére
visszajuthasson.
Jogosulatlan átvétel
A gyakorlatban - főleg nagyobb volumenű cégeknél - előfordulhat, hogy az iratot (küldeményt) arra
jogosultsággal nem rendelkező személy veszi át. Ilyenkor köteles azt 24 órán belül, de legkésőbb az
első munkanap kezdetén az átvételre feljogosított személynek (szervezeti egységnek) iktatásra
(érkeztetésre) átadni.
Sérült küldemény
Abban az esetben, ha gazdálkodó szervezet részére sérült küldeményt (például felszakadt borítékban
érkező, avagy hiányos csomagolású iratot) kézbesítenek, illetve adnak át, az átvételre jogosultnak a
sérülés tényét az átvételi okmányon jelölnie kell, és emellett soron kívül ellenőriznie, hogy a
küldemény tartalma hiánytalanul megérkezett-e. Amennyiben megállapítható, hogy az irat hiányos,
illetve hogy a küldeményből mi az, ami nem érkezett meg, arról a feladót haladéktalanul - és a későbbi
viták elkerülése érdekében - írásban értesíteni kell.
Téves címzés
Ha az átvevő azt állapítja meg, hogy a küldeményen a címzés téves vagy a kézbesítés egyéb okból
helytelen, a küldeményt azonnal továbbítania kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell
küldenie a feladónak. Célszerű, ha az iktatást végző személy vagy szervezeti egység a fentiek szerint
átirányított iratokról külön jegyzéket vezet.

62
A küldemények vizsgálata
A küldemények átvételekor a vállalkozásnál érvényben lévő biztonsági előírásokat is érvényesíteni
kell, ennek megfelelően el kell végezni
– esetlegesen a küldemények átvilágítását,
– számítógépes érkezés esetén a vírusellenőrzést stb.
Postabontó a cégnél
Abban az esetben, ha a vállalkozásnál úgynevezett postabontó működik, az a hozzá beérkezett
küldeményeket szervezeti egységek szerint csoportosítja, majd kézbesítőkönyvvel továbbítja azok felé.
Nagyobb vállalkozásoknál, illetve nagy postaforgalmú cégek esetén, valamint akkor, ha az adott
társaságnak jelentős nagyságrendű, határidős kötelezettsége van (például rendszeresen vesz részt
tenderkiírásokon), célszerű, ha az iratkezelési szabályzat rendelkezik arról, hogy a postabontó a
küldeményeket a kézbesítőkönyvekkel együtt naponként többször, a táviratokat,
expresszküldeményeket, "azonnal" vagy "sürgős", vagy más hasonló jelzésű küldeményeket soron
kívül továbbítsa.
Az iratok nyilvántartása
A beérkezett iratokról - a vállalkozás megfelelő működése, az iratok visszakereshetősége, valamint a
könnyebb ügyintézés érdekében is - pontos és naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás azt
jelenti, hogy az irat útja a vállalkozás általi átvételtől kezdve lényegében az irat megsemmisítéséig,
illetve - a későbbiekben tárgyalandó - selejtezéséig nyomon követhető.
Az irat érkeztetése
A küldeményeket az arra felhatalmazott személy bonthatja fel. A felbontást követően az iratot
úgynevezett iktatóbélyegzővel lepecsételi, amelyen szerepel az átvétel dátuma év, hónap és nap szerint
(illetve sürgős jelzésű küldemény esetében óra és perc megjelöléssel is), valamint az iraton jelezni
kell, ha az melléklettel érkezett, azok számának egyidejű feltüntetésével.
A küldemények szétosztása és érkeztető bélyegzővel való ellátása - amennyiben a vállalkozás
rendelkezik ilyennel - történhet a postabontóban is. A küldemények közül a postabontóban csak azokat
kell felbontani, melyekről a címzett nem állapítható meg.
Bevezetés az átadókönyvbe
A postabontóban már csoportosított, hivatkozási számmal ellátott és ajánlott küldeményeket
hivatkozási szám, illetve ajánlási ragszám szerint, a többit pedig a feladó neve szerint be kell vezetni
az egyes szervezeti egységek átadókönyvébe.
Amikor a küldemény nem bontható fel
Abban az esetben, ha a küldemény
– névre szól, illetve kétséget kizáróan megállapítható róla, hogy az magánjellegű;
– s. k. felbontásra szól, azt a postabontó nem bonthatja fel, hanem a címzettnek kell sértetlenül
továbbítania.
A küldemény felbontása és ellenőrzése
A küldeményt annak felbontásakor ellenőrizni kell olyan szempontból is, hogy az iraton, illetve
borítékon jelzett mellékletek megvannak-e. Amennyiben az irat bármely jelzett melléklete hiányzik,
ennek tényét írásban kell rögzíteni és a feladó felé haladéktalanul írásbeli formában (levélben, telefax,
stb. útján) jelezni.
Faxon érkezett irat kezelése
Amennyiben az irat telefaxon érkezik, arról célszerű azonnal olyan másolatot készíteni, amely tartósan
őrzi az irat tartalmát. Az ilyen iratot egyébként a fenti előírásoknak megfelelően kell érkeztetni és
nyilvántartani.

63
Az iratok iktatása
Iktatási formák
Az iratokat lehet iktatni hagyományos módon, úgynevezett kézi módszerrel, azonban napjainkban már
a legtöbb vállalkozásnak számítógépes iktatási rendszere van. Megjegyezzük, hogy a számítógépes
iktatásnál az alszámokra tagolódó rendszert célszerű használni, mert ilyenkor egy sorszámhoz szinte
korlátlan számú alszám tartozhat.
Az iktatás
Az iktatás az adott gazdálkodó szervezethez beérkező, illetve az ott keletkező vagy tárolt iratok
nyilvántartási módja. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból
– az irat beérkezésének pontos ideje;
– az intézkedésre jogosult neve;
– az irat tárgya;
– az elintézés módja;
– az esetleges iratkezelési feljegyzések; valamint
– az irat megtalálási helye megállapítható legyen.
Amit nem kell iktatni
Nem kell iktatni például a meghívókat, a közlönyöket és folyóiratokat, valamint a visszaérkezett
tértivevényeket.
Az iktatókönyv
Hagyományos iktatás
Kézi iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell
használni.
Gépi iktatás
Gépi iktatás esetén az iktatóprogram tartalmazza a kézi iktatásnál előírtakat.
Tilalmak
Az iktatókönyvben
– sorszámot üresen hagyni,
– a felhasznált lapokat összeragasztani,
– a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy
– bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad.
Javítás, helyesbítés az iktatókönyvben
Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti
feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.
Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az érvénytelenítés ténye -
az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétséget kizáróan megállapítható legyen. Azt is jelezni
kell, hogy a tévesen beiktatott ügyiratot utóbb milyen szám alatt iktatták.
Az iktatókönyv lezárása
Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján le kell zárni. A szabályos lezárás során az iktatásra
felhasznált utolsó számot alá kell húzni, az utolsó iktatás számát fel kell tüntetni, ugyancsak fel kell
tüntetni a lezárás dátumát, majd ezt követően az iktatókönyvet hivatalos aláírással - esetleg
bélyegzővel - kell ellátni.

64
A számítógépes iktatás
A számítógépes iktatás lényegében nem tér el jelentősen a hagyományos iktatási formától. Ennek
megfelelően számítógépes érkeztetés, illetve iktatás esetén is szerepelniük kell az iratokon mindazon
kezelési feljegyzéseknek, melyek a hagyományos iratkezelésben szükségesek. A számítógépes
nyilvántartás nem helyettesíti azokat az átadókönyveket (postakönyvek, kézbesítőkönyvek) sem,
melyekben az átadás-átvétel tényét a saját kezű aláírás bizonyítja.
Hozzáférés biztosítása
Fontos szabály azonban, hogy a számítógépre felvitt (iktatott) adatokhoz való hozzáférést az
ügyintézéshez szükséges időtartamig biztosítani kell.
Az adatok módosítása
A számítógépes rendszerbe bevitt érkeztetési és iktatási adatokat, utólagos módosításának tényét az
arra jogosultsággal rendelkező azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell, és itt
kell feltüntetni a módosítás előtti adatokat is.

65
 13. Ismertesse a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fontosabb elemeit! (jelentősége,
alaki és tartalmi kellékei, megszegése)

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződéskötés szabályai

Az árucserét az állam által szabályozott, a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt tükröző
szerződések szerint bonyolítják le.
Vannak olyan szerződési előírások, amelyektől a felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés
megkötésekor sem térhetnek el, mert ellenkező esetben a szerződés érvényességét veszélyeztetik. E
szerződési előírások a következők:
– a szerződés írásba foglalási kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a szerződés tárgyában,
mennyiségében vagy választékában, a teljesítés naptári időpontjában és az
ellenszolgáltatásban írásban kell megállapodniuk.
– a felek nem zárhatják ki a szerződésszegés esetére a kötbér-kötelezettséget és a
kártérítési felelősséget. Mindkét előírás a szerződéses fegyelem megerősítését szolgálja.
A szerződés létrejötte
A szerződés létrejötte egy folyamat, amely a felek nyilatkozatainak sorozatából áll.
a) A nyilatkozatsorozat első eleme az ajánlat, amely a szerződéskötési szándékot fejezi ki. Az
ajánlat jogi következményekkel jár. Az ajánlattevő bizonyos ideig köteles ajánlatát
fenntartani. Ez az ajánlati kötöttség. Az ajánlat a kézhezvételtől számított 15 napig köti az
ajánlattevőt.
b) A szerződéskötés második eleme az előszerződés. A felek kötelezettséget vállalnak arra,
hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással.
c) A harmadik eleme a szerződés megkötése. Az elfogadott ajánlat nyomán és a felek
megegyezése alapján alakul ki a szerződés, amit írásba kell foglalni. Az írásba foglalási
kötelezettség a szerződés lényeges tartalmi elemeire vonatkozik.
A szerződés lényeges tartalmi elemei
Alapvető fontosságú, hogy a szerződő felek – a szerződés tartalmát képező – szerződési
pontokban megállapodjanak. Olyan szerződések, amelyek nem pontosan tartalmazzák a
lényeges tartalmi elemeket, jogvitákra adnak lehetőséget.
A szerződés tartalmához tartozik:
– a szolgáltatás tárgya, mennyisége, minősége,
– a teljesítés helye,
– a teljesítés ideje,
– az ár
A szerződés tárgya, mennyisége, minősége
A szerződésben szereplő termékek mennyiségét megfelelő mértékegységben vagy egy terület teljes
termésében, illetve egy meghatározott állat teljes hozamában lehet megállapítani. A szerződéseket a
mértékegységek megjelölésével (tonna, db, liter stb.) kötik meg.
A termék minőségét rövid és pontos leírással kell megjelölni.

66
A teljesítés helye
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítési helye a termelő telephelye. Bizonyos
termékeket a termelő a legközelebbi átvevőhelyre szállítva ad át. Ezért a megrendelő fuvardíjat köteles
fizetni. A szerződő felek a teljesítés helyét a jogszabálytól eltérően is megállapíthatják. Ebben az
esetben szabályozni kell a szállítási költségek és a kárveszély viselését.
A teljesítés ideje
A teljesítési időt úgy kell meghatározni (nap, hét, hónap), hogy abból jogvita ne keletkezzen.
Amennyiben a megrendelő a terméket a szerződésben meghatározott időpontban nem veszi át, a
termelő köteles felelős őrzésbe venni a terméket. A termelő a felelős őrzés megszüntetésével
követelheti költségeinek megtérítését, és mindaddig visszatarthatja a terméket, ameddig a megrendelő
a követelését ki nem egyenlíti.
Az ár
A szerződés leglényegesebb tartalmi eleme. Amennyiben hatósági ármegállapítás nem rögzítette a
mezőgazdasági termék árát, a felek összegszerűen vagy az ár utólagos megállapítására alkalmas
számítási mód (pl. sertés objektív minősítés) alkalmazásával állapodhatnak meg.
A szerződésszegés
Szerződésszegésnek minősül minden olyan cselekvés vagy mulasztás, amely a szerződésben
foglaltaknak ellent mond, vagy sérti a felek valamelyikének a szerződéssel kapcsolatos jogait.
A szerződést szegő (nem teljesítő, mást teljesítő, nem a megfelelő minőségben, mennyiségben,
választékban teljesítő stb.) személy kötelezettsége, hogy megtérítse a szerződésszegésével okozott
kárt. Ez a konkrét vagyoncsökkenésből állhat (pl. a teljesítés reményében üres teherautót küldött a
jogosult a kötelezett telephelyére), de szóba jöhet az elmaradt vagyoni előny megtérítésének
követelése is. A szerződést megszegő fél mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés
teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A szerződésszegést kiválthatja:
– a kötelezett késedelme;
– a jogosult késedelme;
– a teljesítés lehetetlenné válásával összefüggő értesítési kötelezettség elmulasztása;
– a hibás teljesítés;
– a teljesítés megtagadása;
– az egészségvédelemre vonatkozó szabályok megsértése.
A kötelezett akkor esik késedelembe, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás
rendeltetéséből kétségkívül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy más esetekben,
ha a kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti. A jogosult – függetlenül attól, hogy a
kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez nem áll többé érdekében,
elállhat a szerződéstől. A jogszabály a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszegését
kártérítéssel, illetve kötbérrel sújtja.

67
Késedelem
A késedelem a szolgáltatás időleges elmaradása. A késedelemnek jogi következményei vannak:
– A termelő késedelme ellenére a megrendelő továbbra is igényelheti a teljesítést.
– A megrendelő elállhat a szerződéstől.
– A megrendelő késedelme miatt a szerződés tárgyában beállt károkat a megrendelő viseli.
– Fizetési késedelem esetén a késedelem idejére kamatot kell fizetni.
– Az a fél, aki a késedelem miatt elmarasztalható, köteles a partner kárát megtéríteni.
– Késedelem esetén kötbért kell fizetni.
Hibás teljesítés
Akkor hibás a teljesítés, ha nem felel meg valamely jogszabályban meghatározott vagy
szerződésben előírt kelléknek.
A hibás teljesítés alapvetően a termék minőségi fogyatékosságait jelenti (a mennyiségi hiány a
késedelem körébe tartozik). Hibás teljesítés esetén a következő lehetőségek adódnak (szavatossági
jogok):
– a megrendelő kérheti a hibás termék kicserélését,
– a megrendelő kérheti a hibás termék árának csökkentését,
– a megrendelő igényelheti a hibás termék kijavítását,
– a megrendelő elállhat a szerződéstől.
Meghiúsulás
Amennyiben a szerződés – a megkötés után bekövetkezett okból – nem teljesíthető, a szerződés
meghiúsul. A szerződés meghiúsulásának okai:
– A szolgáltatás tárgya megsemmisül.
– A szerződés teljesítését jogszabály tiltja (pl. szerződésben lekötött sertések szállítását
állategészségügyi okokból megtiltották).
Kártérítés
A kártérítés a jogellenesen okozott kár megtérítésére szolgál. A kártérítés alapvető célja: a károsult
veszteségének megtérítése.
A kártérítésnek három módja van:
– az eredeti állapot helyreállítása,
– a természetbeni kárpótlás,
– a pénzbeni kártérítés.
A kár és mértékét a károsultnak kell bizonyítani!
Kötbér
A kötbér a szerződés teljesítésének elmulasztásakor, meghiúsulásakor, illetve a nem
szerződésszerű teljesítés esetére kikötött pénzösszeg. A kötbér kikötését a szerződésben rögzíteni
kell.
A kötbérfizetés nem mentesít a szerződés teljesítése alól.
Kötbér fizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatási
kötelezettség késedelmes teljesítésekor is (pl. vetőmag optimális időben való szolgáltatása).

68
A törvényes kötbér mértéke:
– késedelem esetén (ideértve a részteljesítések késedelmét is) az első 30 nap folyamán napi
nyolctized ezrelék, a következő 30 nap folyamán napi egy egész kéttized ezrelék, az ezt
követő késedelem folyamán napi egy egész nyolctized ezrelék, legfeljebb azonban összesen
tizenkét százalék;
– a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban, vagy a szerződésben megállapított
adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi
nyolctized ezrelék, legfeljebb azonban hat százalék;
– lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén tizenkét százalék;
– hibás teljesítés esetén nyolc százalék;
A kötbér késedelem esetén azon a napon válik esedékessé, amikor a késedelem megszűnik, vagy a
kötbér legmagasabb összegét eléri, de amennyiben ehhez érdeke fűződik, még az esedékesség előtt
kérheti a bíróságtól a kötbérfizetési kötelezettség megállapítását.
Ha a szerződést a felek több évre szólóan kötik. Egyik legfontosabb –az eddig kifejtettektől eltérő-
szabály az, hogy ilyenkor a felek az árban nem kötelesek megállapodni. Ebben az esetben
tulajdonképpen a felek közös kockázatviselés mellett végzik a termelést, feldolgozást vagy az
értékesítést. A több évre szóló szerződések szokásos tartalmi elemeit a következőképpen foglalhatjuk
össze:
– a közös érdekeltség köre (feldolgozás, értékesítés, termelés stb. együtt, vagy külön-külön);
– a közös elszámolás alapjául szolgáló bevételek és kiadások;
– a felek részesedési aránya a közös érdekeltség alá eső tevékenységből származó nyereség
vagy veszteség;
– az elszámolás ideje és módja;
– a szerződés alapján a termelésből, a feldolgozásból, és az értékesítésből a felekre háruló
egyéb jogok és kötelezettségek;
– a megrendelőnél elért többletnyereség elosztásának módja.

69
 14. Mutassa be az alapvető munkajogi és munkaügyi szabályozást! (Munkatörvénykönyvének
sajátosságai, munkaviszony létesítése, munkaszerződés, munkaviszony megszűnése,
megszüntetése)

Munkaviszony: Ha valaki más számára munkát végez és ezért munkabért kap.

A Magyar Köztársaság Munka Törvénykönyve szabályozza.
A munkaviszonyt szabályozó jogszabálytömeg: munkajog.
Munka Törvénykönyve szerint törvények ill. törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály,
kormányrendelet szabályozza.
Szerepe lehet még a kollektív szerződésnek.
Munkatörvénykönyv általános rendelkezései:
– joggyakorlás és kötelezettség teljesítés alapvető szabálya
– hátrányos megkülönböztetés tilalma előnyben részesítő kötelezettség
– jognyilatkozatok
– érvénytelenség
– munkaviszonyból származó igény elévülése
– határidők számítása
– munkaviszonyra vonatkozó szabályok
A munkaviszony alanyai:
1.) Munkavállaló
2.) Munkáltató
Munkavállaló:
– munkaviszonyba az léphet, aki a tankötelezettséget teljesítette (kevés korlát)
– vagy betöltötte a 15. életévét és tanulmányt folytat
– vagy ez alól felmentést kapott
– 18 év alatt a törvényes képviselő
Munkaadó:
– az lehet, aki jogképes természetes személy
– az állam
– jogi személy
A munkaviszony a két fél munkáltató és munkavállaló közti megegyezéssel, munkaszerződéssel jön
létre.
Munkaszerződés tartalma:
– alapbér
– munkabér
– munkavégzés helye
– munkaidő hossza
– munkaviszony fennállásának időtartama
– különböző juttatások
Munkaszerződés csak írásban történhet. Csak olyan alkalmassági vizsga kérhető mely nem sérti a
munkavállaló személyiségi jogait. A munkáltatónak be kell jelentenie az új munkavállalót az APEH-
hoz.

70
Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munkavégzés) 2010.08.01.- től.
Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatás ( alkalmi munka ) szabálya 2010.08.01.-től.
Néhány fontos tudnivaló :
Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka, valamint az
alkalmi munka esetén kell alkalmazni.
Fogalmak:
1.) Mezőgazdasági idénymunka
A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan
munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a
munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy
időpontjához kötődik. Ide tartozik még a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját
gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a
határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz
napot,
2.) Turisztikai idénymunka
A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási
tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a
határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz
napot.
3.) Alkalmi munka
A munkáltató és a munkavállaló között
– összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
Alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy
éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat, de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell
figyelembe venni az előző időszaki napokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a
munkáltatónak a tv. 11. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra
kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a
törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka
megkezdéséig kell írásba foglalni.
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a
szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem
módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás
keretében foglalkoztassa.
Új elemként létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé.
A foglalkoztatónál az alkalmi foglalkoztatást megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszám :
– 1-5 fő között van az alkalmi foglalkoztatott létszám max. 2 fő lehet
– 2-20 fő között max. 4 fő,
– 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók max. 20 százaléka.

71
Amennyiben a munkaadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves
munkaidőkeret 20 százalékát meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített
foglalkoztatás keretében alkalmazni.

72
{A 2010-es év 255 munkanapból áll, ami 2040 munkaóra, a fizetett munkaszüneti napokat
beleszámítva ez 261 munkanap, ami 2088 munkaóra.}
A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül
beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem
használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a
naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
A közteher a mezőgazdasági~, és az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500,- Ft, az alkalmi
munka esetén napi 1.000,- Ft (függetlenül a napi foglalkoztatási időtől!).
E közteher megfizetésével nem terheli
– a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi
hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt
adóelőleg-levonási kötelezettség,
– a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési,
egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Bejelentési és bevallási szabályok
Az a munkáltató aki a tárgyhónapban 300. 000 Ft összegű vagy ezt meghaladó adótartozást
halmoz fel, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem
egyenlíti
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a
munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a törvény szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési
kötelezettségét – választása szerint –
a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban:
ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján teljesítheti. Az SMS-es bejelentés szabálya csak 2010
december 1-től hatályos.
A munkáltató akkor élhet az a)–c) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha
előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun. Az alábbi adatokat kell bejelenteni:
a) a munkáltató adószáma,
b) a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma,
c) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege,
d) az előbbi c) pontjában meghatározott bejelentés kivételével a munkaviszony napjainak száma.
A munkáltató az előbbi a)–c) pontjaiban meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az
egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési
kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás
benyújtásával teljesíti.
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására - így különösen a
foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -
– az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
– ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon
kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra
vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a
munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.
– A bejelentés módosításánál nem választható az SMS küldés

73
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása
alapján
– nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
– nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez
jogosultságot.
Hatálybalépés A törvény – az alábbi kivétellel – 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. A törvény 24. §-a
a kihirdetéssel egyidejűleg, a 11. § (1) bekezdés c) pontja, a 11. § (5) bekezdés a) pontja – amelyek az
SMS-ben történő bejelentést szabályozzák - 2010. december 1-jén lép hatályba.
Munkaviszony időtartama:
– határozatlan: - nincs időtartam kikötve
– Meghatározott időre szóló: nem lehet több mint 5 év.
Ha a határozott munkaviszony több mint 30 nap és a vezető tudtával + 1 napot dolgozik határozatlanná
válik.
Munkaszerződés megkötésekor: PRÓBAIDŐ
A munkaviszonyt bármely fél azonnal felbonthatja.
Próbaidő alapesetben 30 nap, de lehet több vagy kevesebb, de kevesebb 3 hónapnál
Munkaviszony kezdete
– munkába lépés napja
– munkáltató másnap köteles a munkavállalót munkába állítani.
Munkaszerződés módosítása
– munkavállaló és munkáltató közös megegyezése alapján
– munkaszerződés megkötésének szabályaival
– törvényi módosítás egyoldalú
Munkaviszony megszüntetése
Megszülik, ha
a) munkavállaló halálával
b) munkáltató jogutód nélkül megszűnik
c) határozott időtartam lejár
A munkaviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel
b) rendes felmondással
c) rendkívüli felmondással
d) azonnal a próbaidő alatt
Határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szűnik
meg.
Rendes felmondás, végkielégítés
– határozatlan idejű szerződéskor
– egyoldalú akarattal
Ha a munkáltató mond fel kötelező megindokolnia, ha munkavállaló mond fel nem köteles indokolni.
Nem lehet felmondani a munkavállalónak:
– betegség miatt keresőképtelenné válik
– beteg gyerek ápolása miatt
– terhesség, szülés alatt
– katonai szolgálat alatt
– öregségi nyugdíj előtti 5 évben
Felmondási idő tartama: minimum 30 nap maximum 1 év.

74
Végkielégítés
Munkaviszony Havi átlagkereset összege
3 év 1 havi
5 év 2 havi
10 év 3 havi
15 év 4 havi
20 év 5 havi
25 év 6 havi
Ha a munkavállaló mondott fel köteles munkát végezni ha a munkáltató fel nem menti.
Rendkívüli felmondás
– súlyos gondatlanság miatt (kötelezettség szándékos megszegése)
– magatartás miatt (rágalmazás, becsületsértés)
Munkaviszony megszűnésekor utolsó napon bérkifizetés, igazolások kiadása.
A munkavállaló munkaviszonyának megszűnését a megszűnés napjától számított 8 napon belül kell
bejelenteni az adóhatóságnál. A munkavállalók is igényelhetnek az APEH-tól saját kódszámot,
amellyel lekérdezhetik az adatbázisból a saját magukra vonatkozó adatokat.
2004. január 27-én hatályba lépett az ún. Esélyegyenlőségi törvény, amely semmilyen diszkriminációt
nem tűr a foglalkoztatásban, vagyis bármilyen sérelem ér bennünket akár a munkaviszonyt megelőző
állásinterjún, szerződés megkötésekor, vagy a későbbiekben bármikor a munkavégzés ideje alatt,
kezdeményezhetjük munkaügyi ellenőrzés lefolytatását, vagy fordulhatunk a munkaügyi bírósághoz
ill. az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is.

CAFETÉRIA RENDSZER
A cafetéria rendszer Magyarországon egy terjedő béren kívüli juttatási rendszer, amelynek lényege,
hogy a munkavállaló a munkáltató által meghatározott értékkeret erejéig szabadon válogathat a
különféle juttatási lehetőségek közül. Választás történhet többféle juttatásból, de ugyanakkor az összeg
egészét is felhasználhatja egyetlen juttatásra. A béren kívüli juttatás mértéke legfeljebb évi 400 ezer
forintig adómentes. 400 ezer forint fölötti juttatás adóköteles, melynek mértéke 54 %.
Leggyakrabban előforduló juttatások:
– hideg vagy meleg étkezési utalvány
– helyi tömegközlekedési bérlet
– egészségpénztár hozzájárulás
– nyugdíjpénztár hozzájárulás
– iskolakezdési támogatás
– internet hozzájárulás
– számítógép juttatás
– kultúrautalvány
– ajándékutalvány
– üdülési csekk

75
 15. Foglalja rendszerbe a jelenleg érvényes adózási szabályokat! (általános fogalmak,
jellemzők, az adó rendszerező elv szerinti csoportosítsa, adónemek, adóbevallás és
adófizetési határidők)

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban:
Szja tv.) szerint teljesítik adókötelezettségüket a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmük
után. A vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt vállalkozói kivét után az összevont
adóalapra megállapított adót, a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót és a
vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint
megállapított adót fizet.
Mit jelent a vállalkozói jövedelemadó?
A vállalkozói jövedelem szerinti jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a bevételek és
költségek meghatározása alapján számított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi
jövedelemadót fizet. Az egyéni vállalkozó jövedelmét a tevékenységéből származó bevételből az
elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg. A vállalkozói bevételt kizárólag annak
mértékéig lehet csak csökkenteni a költségekkel. Az egyéni vállalkozó jövedelmét vagy a költségek
tételes elszámolásával vagy átalányadózással állapítja meg.
Mi módosítja a vállalkozói bevételt?
A vállalkozói bevételt a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott tételekkel lehet
csökkenteni, de a csökkentő tételek összege nem haladhatja meg a bevételek összegét. Amennyiben az
egyéni vállalkozó többféle tevékenységet is végez, azok bevételeit együttesen kell az egyéni
vállalkozó összes bevételének tekinteni, és az elérésük érdekében felmerült összes költséget is
együttesen kell elszámolni.
Bevételcsökkentő tételek
Feltétel Mérték
legalább 50%-ban megváltozott kifizetett bér, de maximum a minimálbér /
munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása alkalmazott
szakképző iskola tanulójának gyakorlati tanulószerződés alapján: minimálbér 24%-a
képzése iskolával kötött megállapodás alapján:
minimálbér 12%-a
– szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása alkalmazottanként a befizetett szociális
– korábban munkanélküli személy hozzájárulási adómértéke (legfeljebb 12
foglalkoztatása hónapig)
– szabadságvesztésből szabaduló
foglalkoztatása (6 hónapon belül)
– pártfogó felügyelet alatt álló személy fogl.
alkalmazott kutatás, alapkutatás, kísérleti a felmerült költség vagy a beruházás után
fejlesztés folytatása esetén (a kiadások forrása elszámolt értékcsökkenés, de felsőoktatási
nem lehet támogatás és nem társasági intézményben vagy MTA által alapított
adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F kutatóhelyen végzett kutatás esetén az összeg
szolgáltatás) háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint*
kisvállalkozói kedvezmény** legfeljebb évi 30 millió forint, de maximum a
vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket
meghaladó része
fejlesztési tartalék összege*** legfeljebb a bevételek költségeket meghaladó
részének 50%-a, de maximum 500 millió forint

76
Az egyéni vállalkozó a következőket számolhatja el költségként:
a) A vállalkozói kivét és annak közterhei – a kivét önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül, vele szemben költség egyéb levonás nem érvényesíthető -.
b) A bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások (pl. anyag- és árubeszerzés), az adott
előleg.
c) A tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása.
d) a vállalkozói tevékenyég kezdő évében a tevékenység megkezdését megelőző három évben
beszerzett és a tevékenységhez felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban
el nem számolt költség, valamint egyéb kiadás, illetve elkezdheti a tevékenység megkezdése
előtti három évben beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását.
Mikor választhatja az egyéni vállalkozó az átalányadózást?
Az egyéni vállalkozó abban az esetben választhatja az átalányadózást a vállalkozói jövedelemadózás
helyett, ha nem áll munkaviszonyban és az egyéni vállalkozói bevétele sem az adóévben, sem az
adóévet megelőző évben nem haladta meg a 15 millió forintot.
Eltérő szabály vonatkozik a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokra. Az adott adóévben
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó akkor választhatja az
átalányadózást, ha az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot és. Az
átalányadózást az egyéni vállalkozó tevékenységének egészére választhatja.
Az egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági kistermelő is egyben, a kétféle tevékenységére külön-külön
és egyidejűleg is alkalmazhatja az átalányadózást.
A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység kezdetén választhatja az
átalányadózást, a bevételi határokat ez esetben időarányosan kell figyelembe venni. Átalányadózás
esetén a vállalkozói bevétel semmiféle kedvezménnyel nem csökkenthető.
Az átalányadózás választásáról vagy annak megszűntetéséről az előző évre benyújtott adóbevallásban
lehet nyilatkozni. A nyilatkozat visszavonásig érvényes. Az az egyéni vállalkozó, aki az
átalányadózását megszünteti vagy elveszíti az arra való jogosultságot, a megszűnést követő négy
évben nem kezdheti újra az átalányadózást. Kivétel ez alól az az eset, ha a jogosultsága a bevételhatár
meghaladása miatt szűnt meg, ebben az esetben az átalányadózás újból folytatható, amint a
bevételhatár a törvény szerint növekedett.
Átalányadó-előleget negyedévenként kell fizetni az év elejétől megszerzett bevétel és az átalányban
megállapított jövedelem figyelembevételével.
Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként 16 százalékos adókulccsal
adózik.
Mi a teendő az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor?
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítását) követően a
bevallás benyújtásáig a tevékenységre tekintettel megszerzett, befolyt bevétel a megszűnés adóévében
megszerzett bevételnek minősül, amellyel szemben az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő,
igazoltan felmerült költség számolható el a megszűnés évéről szóló bevallásban. A bevallás
benyújtását követően felmerült bevételekre és költségekre az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyéni vállalkozó jogállásának megszűnése adóévében a vállalkozói személyi jövedelemadó
számításakor a megszűnés napján szerzett bevételnek minősül többek között:
a) a korábban költségként elszámolt, a megszűnés napján meglévő összes leltári készlet,
b) a 100 ezer forintot (2001. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén a 30 ezer forintot, a
2006. január 1-jét megelőző beszerzés esetén 50 ezer forintot) meg nem haladó értékű tárgyi
eszköz leltári értéke (amelyet korábban már költségként elszámolt),

77
c) a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb ingatlan (ha az a tevékenység
folytatását szolgálja) bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték, ha azzal
szemben a vállalkozó korábban költséget számolt el. A vállalkozói tevékenységet a vállalkozó
halála után nem folytató özvegye, örököse által a tevékenységre tekintettel az. egyéni vállalkozói
jogállás megszűnése után megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül és ennek megfelelően adózik. Az átalányadózó esetében is ugyanezek a szabályok
lesznek érvényesek megszűnés esetén.
Az adó mértéke
Az adóalapra számított általános áfa kulcs 27%. Ezt az adómértéket kell alkalmazni minden
termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, közösségen belüli beszerzésre és termékimportra, hacsak
az érintett ügyletre kedvezményes adókulcsot vagy mentesítő szabályt nem tartalmaz az Áfa törvény.
Az Áfa törvény alapján két kedvezményes adókulcs alkalmazható. Az Áfa törvény 3. számú
mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 %-a.
Például ide tartoznak meghatározott orvosi eszközök, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények,
könyv, napilap stb., ha azok vtsz. száma vagy ISO kódja megfelel a mellékletben hivatkozottnak,
valamint a távhőszolgáltatás is.
2014. január 1-jétől vtsz. hivatkozással az élősertés, az egész és félsertés termékek is 5%-os adókulcs
alá tartoznak. A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke
az adó alapjának 18 %-a. Ide jellemzően azok a tej és liszt/gabona alapú készítmények tartoznak,
melyek vtsz. szám alapján is megfelelnek a felsoroltaknak, valamint ide tartozik a kereskedelmi
szálláshely adás és az alkalmi, szabadtéri rendezvényekre történő belépés is.
Hogyan szüneteltetheti az egyéni vállalkozó a tevékenységét, mi a teendő a szüneteltetéskor?
Az egyéni vállalkozó tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, a
tevékenység szüneteltetését köteles bejelenteni elektronikusan. Ezzel egyidejűleg a vállalkozói
tevékenységre tekintettel a bankszámlát vezető hitelintézetnek is be kell jelentenie a szüneteltetést. Az
elmulasztás minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. A tevékenység folytatását
szintén be kell jelenteni. Ha az 5 év elmúltával az egyéni vállalkozó nem jelenti be a tevékenység
folytatását, akkor az egyéni vállalkozói jogállása megszűnik.
Amennyiben a magánszemély a teljes adóévben szünetelteti a tevékenységét, akkor nem kell
adóbevallást benyújtani az adóévről. De a szüneteltetés időszakában is be kell vallania a kisvállalkozói
kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel,
nyilvántartott adókülönbözettel és a kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett
adófizetési kötelezettségét. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozói tevékenység szünetel, akkor a
magánszemély a fenti kedvezményeket és csökkentő tételeket nem veheti igénybe.
A szüneteltetés időszakában az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytathat. A
szüneteltetés kezdő napjától az adóévben a tevékenységre tekintettel befolyt bevételt és igazoltan
felmerült kiadást a szünetelés megkezdésének adóévére beadott bevallásban kell figyelembe venni. A
tevékenységre tekintettel későbbi adóévekben (a szüneteltetés időszakában) befolyt bevételt és kiadást
az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Abban az
esetben, ha a magánszemély folytatja a tevékenységet, a szüneteltetés időszakában felmerült és a
tevékenységgel összefüggő költségeit elszámolhatja, valamint az ekkor beszerzett tárgyi eszközök,
nem anyagi javak értékcsökkenési leírását elkezdheti
2012. február 1-jétől az adózónak figyelemmel kell lennie arra, hogy ha visszaigényelhető adó
kiutalását kéri az adóhatóságtól, akkor azt a következő határidők szerint teljesíti az adóhatóság:
Amennyiben az áfa bevallásban nyilatkozik az adóalany arról, hogy az adott áfa bevallásában
levonható adóként feltűntetett összes ügyletéhez kapcsolódó beérkező szállítói számláját
maradéktalanul megtérítette a szállítói felé, akkor a visszaigényelt adót 30 napon (1 millió forintot

78
meghaladó visszaigénylés esetén 45 napon) belül utalja ki az adóhatóság. Ezen nyilatkozat hiányában
az adóhatóságnak 75 napja van az áfa visszautalására.
Számla helyett nyugtát bocsáthat ki az adóalany, ha a teljesítés időpontjáig megtörténik a készpénzzel
történő kiegyenlítés, és a vásárló számla kiállítását nem kéri (jellemzően például kiskereskedelmi
tevékenységet végző vállalkozások esetében). A nyugtának a számlához képest lényegesen kevesebb
információt kell tartalmaznia, melyek a következők: nyugta kibocsátásának kelte, nyugta sorszáma,
nyugta kibocsátójának adószáma, neve és címe, és az ellenérték adóval együtt számítva. Abban az
esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (pl.
színházjegy, mozijegy, buszjegy), akkor 2014. január 1-jétől a nyugta kibocsátásának kelte helyett
elegendő feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás
igénybe vehető. Nem kell nyugtát sem kiállítania annak az adóalanynak, aki speciális körű terméket
(sajtótermék), vagy speciális módon értékesít (kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján).
Nyugta kiállítási kötelezettségüknek a PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egyes
adóalanyok, üzletek (pl. taxi szolgáltatók, gyógyszertárak, egyéb kiskereskedelmi tevékenységet
folytatók) kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget Az adóhatóság 2013. május 1-jétől megteremtette a
pénztárgépek on-line felügyeletét. 2014. január 1-jétől nyugta elektronikusan is kibocsátható. A
nyugtára vonatkozóan is előírás, hogy a kibocsátás időpontjától a megőrzésre vonatkozó időszak
végéig biztosítani kell az eredet hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
Az alanyi adómentesség egy olyan, személyhez fűződő mentességi forma, mely alapján az adóalany az
alanyi adómentesség hatálya alatt, alanyi adómentes minőségében főszabály szerint adófizetésre nem
köteles, ugyanakkor előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult.
Az alanyi adómentességet az a vállalkozás választhatja, amelynek gazdasági tevékenységből származó
(áfa nélkül számított) bevétele sem az alanyi adómentességgel érintett adóévét megelőző naptári évben
ténylegesen, sem az alanyi mentesség adóévében ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 6.000.000
forintot. Az értékhatárba nem számít bele a vállalkozás befektetett eszközeinek (tárgyi eszköz,
immateriális javak) értékesítéséből, tárgyi eszköznek nem minősülő új közlekedési eszköz Közösségen
belüli értékesítéséből, új épített ingatlan vagy építési telek értékesítéséből származó bevétele. Nem
számít bele az értékhatárba továbbá a közérdekű jellegükre tekintettel egyébként is adómentes
tevékenységekből, valamint az olyan adómentes pénzügyi szolgáltatásokból származó ellenérték,
melyet a vállalkozás csak kiegészítő jelleggel végez. Ha a vállalkozás az alanyi adómentességgel
párhuzamosan különös adózási szabályok alá tartozó mezőgazdasági tevékenységet is végez, annak
bevétele szintén nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába.
Mezőgazdasági tevékenység
Az Áfa törvény XIV. fejezete az általánostól eltérő, különös módon szabályozza a mezőgazdasági
tevékenységet folytató adóalanyok egyes adókötelezettségeit.
E különös szabályrendszer alkalmazásához, a kompenzációs felár érvényesítéséhez az alábbi feltételek
együttes teljesülése szükséges (e feltételek három csoportba sorolhatóak: a mezőgazdasági
tevékenységet végző adóalany személyéhez, a felvásárló személyéhez köthető, valamint a
tevékenységre vonatkozó tárgyi feltételek). Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, az adott
értékesítésre vagy szolgáltatásra az általános áfa szabályokat kell alkalmazni.
Fontos, hogy az adóalany a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben
folytassa. E feltétel akkor teljesül, ha az adóalany mezőgazdasági, kompenzációs felárra jogosító
termékértékesítéseiből, szolgáltatásaiból származó éves bevétele meghaladja az egyéb – Áfa törvény
hatálya alá tartozó - tevékenységből származó bevételeit. A „meghatározó rész” feltételt akkor is
teljesültnek tekintjük, ha az adóalany egyéb – Áfa törvény hatálya alá tartozó – tevékenységéből

79
származó éves bevétele ugyan nem több mint a mezőgazdasági tevékenységéből származó, de az
mégsem haladja meg az alanyi mentességre jogosító értékhatárt (6 millió Ft-ot).
E mellett szükséges, hogy az adóalanya a Kkv. rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló
vállalkozásnak is minősüljön, illetve, hogy gazdasági céllal belföldön letelepedett legyen, gazdasági
célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen belföldön.
A kompenzációs felár iránti igény érvényesíthetőségének további feltétele, hogy a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője (a felvásárló) belföldön nyilvántartásba vett olyan adóalany legyen, aki
egyúttal nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, vagy más tagállamában/harmadik
államban nyilvántartásba vett olyan adóalany, aki nem minősül saját államában mezőgazdasági
termelőnek, vagy olyan más tagállami nem adóalany jogi személy is lehet, akinek közösségi
beszerzése után adót kell fizetnie.
Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységre a tárgyalt feltételek teljes körűen fennállnak,
főszabályként kötelező a különös adózási mód alkalmazása (ez az általános szabály). A
mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany választási lehetősége abban áll, hogy erről a különös
adózási módról lemondhat, de ez a választása csak az adhatósághoz való bejelentéssel lép hatályba.
Amennyiben az adóalany élt e választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év
végéig nem térhet el.
A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, e tevékenysége körében adófizetésre nem
kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Mentesül továbbá az adóalany a
bevallástételi kötelezettség alól arra az adómegállapítási időszakra, amikor kizárólag különös jogállású
mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el és nincs összesítő nyilatkozat adási kötelezettsége
sem. A főszabálytól eltérően azonban előfordulhat számos olyan eset, amikor e különleges jogállású
adóalanynak mégis adóbevallási, adófizetési vagy egyéb adókötelezettsége keletkezik, ezek a
következőek lehetnek: Közösségen belüli termékbeszerzése esetében, külföldre nyújtott, vagy onnan
igénybevett egyes szolgáltatások kapcsán, termékimport (termék harmadik országból történő
beszerzése) esetében, tárgyi eszköz értékesítése, illetve a tárgyi eszközhöz kapcsolódó előzetesen
felszámított levonható áfa utólagos korrekciója kapcsán
A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany terméke értékesítésének, szolgáltatása nyújtásának
teljesítésével kompenzációs felárat hárít át a felvásárlóra („szed be a felvásárlótól”), mellyel
elszámolási kötelezettsége nincs az államháztartás felé, az végső soron őt illeti. A kompenzációs felár
alapja a felek közt kialkudott ellenérték. A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár
alapjának 12 százaléka a növényi termékek, és 7 százaléka állati termékek, valamint a 7. számú
melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások esetében. A megfizetett kompenzációs felár előzetes
felszámított, levonható adóként vehető figyelembe a felvásárlónál.
Ha a felvásárló belföldi adóalany, akkor a felvásárló az ügylet teljesítését tanúsító felvásárlási okiratot
bocsát ki a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany felé, ezzel ő mentesül a számla/nyugta
kibocsátása alól. Ha a felvásárló külföldi adóalany vagy más személy, szervezet, akkor az adóalanynak
az általános szabályok szerint kell számlát kiállítania, azzal az eltéréssel, hogy azon az adóalap helyett
a kompenzációs felár alapját, az adómérték helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét, az
áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat tünteti fel.
Ha a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany Közösségen belüli értékesítése során
kompenzációs felárat érvényesíthet (mivel a felvásárló személye ehhez megfelelő), akkor ezzel
párhuzamosan az Áfa törvény Közösségen belüli adómentes értékesítésre vonatkozó szabályainak
alkalmazása kizárt. Ebben az esetben termékértékesítése okán közösségi adószámot kiváltania sem
kell. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a Közösségen belüli termékbeszerzései során a
különleges adózói körbe tartozik, melyről már a korábbiakban írtunk.
Az olyan szolgáltatások igénybevétele kapcsán, melyek teljesítési helye az Áfa törvény rendelkezései
szerint Magyarország, de azok nyújtója Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett adóalany, a

80
mezőgazdasági tevékenységet végző, különös jogállású adóalanynak is az általános szabályok szerint
adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
Érvényesíthet-e családi járulékkedvezményt a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?
A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jével kerül bevezetésre és a biztosítottnak minősülő
egyéni vállalkozó is igénybe veheti amennyiben a személyi jövedelemadó törvény által előírt családi
adóalap kedvezményre jogosító feltételeknek megfelelt.

81
 16. Ismertesse az egyéni vállalkozó adózási lehetőségeit! (vállalkozói személyi jövedelemadó,
átalányadózás, EVA, KATA)

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) az adózók meghatározott köre által választható adónem. Az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény a 2003-as hatályba lépése óta többször
is módosult, és azon kisvállalkozások számára állapít meg szabályokat, amelyeknél a tevékenység
jellegénél fogva az általános szabályok alkalmazása nehézségbe ütközhet. Az eva lehetőséget kínál,
hogy e vállalkozók nyilvántartási kötelezettsége egyszerűsödjön.
Ki lehet az EVA alanya?
Csak az lehet az EVA alanya, aki megfelel az EVA törvényben szereplő összes feltételnek és az
adóhatóság felé bejelenti erre irányuló választását. A törvény tételesen felsorolja, hogy mely
jogalanyok, magánszemélyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és jogi személyek
lehetnek eva-alanyok. Adóalany lehet:
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, betéti társaság és közkereseti társaság,
d) a szövetkezet és lakásszövetkezet, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
közjegyzői iroda, erdőbirtokossági társulat.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki EVA szerint szeretne adózni?
A törvény részletesen meghatározza a feltételeket, amelyeknek az egyszerűsített vállalkozói adó
alanyainak meg kell felelniük. Ezek egy része az adóévet megelőző két évre vonatkozik, más része az
adóalanyiság választásának időpontjára, illetve az adóalanyiság időszakára vonatkozik. Eltérőek a
feltételek az egyéni vállalkozókra, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli vállalkozókra
vonatkozóan.
Az EVA választásának feltételei
A megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben,
– egyéni vállalkozóként a tevékenységét folyamatosan végezte,
– jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég nem alakult át, új
tagok (együttesen) nem szereztek 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító
részesedést a társaságban,
– az adóhatóság nem rendelte el jogerősen mulasztási bírság kiszabását számla- vagy
nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt,
– az ÁFA törvény szerint nem kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra,
gyűjteménydarabokra vagy az utazásszervezésre vonatkozó különös adózási jogszabályok
alkalmazására,
– nem állt végelszámolás, bíróság által elrendelt felszámolás alatt,
– az egyéni vállalkozó az általa végzett tevékenységből származó bevételt, a jogi személy, a
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég árbevételt számolt el.
– belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik.
– az adóévet megelőző második adóévben a bevétele nem haladta meg a 30 millió forintot,
illetve az adóévet megelőző évben az ésszerűen várható éves szintre arányosított bevétele
nem haladja meg ezt az összeget és az adóévben ésszerűen várható bevétele sem haladja
meg ezt az összeget.
– nem folytathat jövedékköteles termékek forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet és
vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet.
– a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég csak abban az
esetben lehet az eva alanya, ha valamennyi tagja magánszemély, illetve más társaságban
nem rendelkezik részesedéssel (kivéve szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy,
vagy nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye).

82
Mik az EVA-ra való áttérés bejelentésének legfontosabb szabályai?
Az vállalkozásnak az adóévet megelőző év december 20-ig kell bejelentést tennie az adóhatóság felé,
hogy az adóévben az eva szerint akar adózni. A bejelentést eddig az időpontig visszavonhatja, azonban
a határidő elmulasztása jogvesztő. A bejelentést az adózó akkor teheti meg, ha a bejelentés
időpontjában valamennyi feltételnek megfelel.
Az adóalany december 20-ig jelentheti be az adóhatóságnak azt is, hogy a következő adóévben
adókötelezettségét már nem az eva adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint szeretné teljesíteni,
amit eddig a napig vissza is vonhat. Az adóalany köteles a bejelentést megtenni, ha az eva törvény
feltételeinek nem felel meg, vagy állami hatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
Milyen adókötelezettségek merülnek fel az ÁFA adóalanyiság megszűnésével összefüggésben?
Az adózó áfaalanyisága az EVA szerinti adózásra való áttéréssel együtt megszűnik. (Bár egyes
esetekben ÁFA bevallási és fizetési kötelezettség terhelheti.) Az ÁFA adóalanyiság megszűnéséhez
kapcsolódó ÁFA fizetési kötelezettséget az EVA bejelentkezés napját is magába foglaló időszakra
benyújtott bevallásban kell szerepeltetni és a határidőig megfizetni az ÁFA törvénynek megfelelően.
Emellett az EVA-ra történő áttérő vállalkozóra a következő speciális szabályok is vonatkoznak:
a) Ha a vállalkozó a vagyon egy részét az áfaalanyiság megszűnésével kivonja a tevékenysége alól,
akkor a kivont vagyon után az ÁFA törvény bevételszerző tevékenységre történő termékkivonásra
érvényes szabályai szerint kell az adót megállapítani és megfizetni.
b) A bejelentés (EVA-ra való áttérésre) évében beszerzett tárgyi eszköz és a tárgyi eszközre fizetett
előleg után az adózót adófizetési kötelezettség terheli. A tárgyi eszköz beszerzésére fizetett
előleget a tárgyi eszköz beszerzési értékének kell tekinteni.
Hogyan adózik az EVA-s vállalkozó?
Az EVA alapja a vállalkozás által az adóévben megszerzett összes bevétel. Ezt a bevételt módosítani
kell a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke az alap 37 százaléka,
amennyiben azonban a vállalkozó bevételei az adóévben meghaladják a 30 millió forintot, akkor 50
százalék.
Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak az EVA szerint adózó adóalanynak?
Az adóalanyok egy része az EVA törvényben meghatározottak szerinti nyilvántartást vezet, más része
választhat, hogy az EVA szerint nyilvántartást, vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelt
vezet, illetve egy része kötelezett a kettős könyvvitel vezetésére.
A nyilvántartási kötelezettséget az EVA törvény melléklete szabályozza, amely alapján alapvetően
három csoportot különböztethetünk meg.
– bevételi nyilvántartás: tartalmaznia kell a sorszámot, a megszerzés időpontját, a bizonylat
sorszámát, a gazdasági esemény rövid leírását valamint az összeget
– közterhek nyilvántartása: szerepeltetni kell az egyéb adó és járulék megnevezését, a közteher
esedékességének időpontját, a közteher alapját és mértékét, a csökkentő tételeket és ezek
jogcímét, a fizetendő adót és annak megfizetési és bevallási időpontját
– szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása: fel kell tüntetni a nyomtatvány nevét és
számjelét, a beszerzés keltét, a tömb sorszámát, a használatbavétel, a felhasználás és a
kiselejtezés keltét
A nyilvántartásokat az adó megállapításhoz való jog elévüléséig kell megtartani. Fontos megemlíteni,
hogy az EVA törvény szerinti nyilvántartások vezetése nem mentesíti az adóalanyt a más
jogszabályokban meghatározott nyilvántartási kötelezettsége alól.
Az EVA szerinti adóalanyiság megszűnését követő négy éven belül nem lehet újra az EVA hatálya alá
bejelentkezni. Ez alól kivételt képez, az az eset, ha az egyéni vállalkozói státus egyéni cég alapítása
miatt szűnt meg. Ebben az esetben az egyéni cég két év múlva, ha teljesíti a feltételeket, ismét
bejelentkezhet eva adóalanynak.

83
Az EVA adóalanyiság nem szűnik meg az egyéni vállalkozó cselekvőképességének elvesztésekor
vagy halálakor, ha a tevékenységet képviselője vagy özvegye, örököse folytatja. Az özvegy vagy
örökös köteles bejelenteni 90 napon belül a tevékenység folytatását és azt, hogy az EVA vagy az
személyi jövedelemadó törvény szerint szeretne adózni.
KATA
A KATA-t a következő vállalkozások választhatják:
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.
Nem választhatja a KATA szerinti adózást az a vállalkozás, amelynek jövedelme biztosítási, pénzügyi
vagy ingatlan-bérbeadási tevékenységből származik (önmagában az a tény, hogy a vállalkozás
bejelentett tevékenységi körében szerepelnek ezek a tevékenységek, nem zárja ki a KATA
választását). Nem választhatja ezt az adózási módot az a vállalkozás sem, amelynek adószámát az
adóhatóság a megelőző két évben felfüggesztette vagy törölte. Az adóhatóság az adózónak
tájékoztatást küld a KATA hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételéről.
Hogyan lehet a KATA adózást választani?
Egy vállalkozás abban az esetben válik a KATA alanyává, ha az adóhatósághoz bejelenti, hogy
eszerint szeretne adózni a következő időszakban. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az
adóalany a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot
választotta.
Az adónem az adóév során is bármikor válaszható, és az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első
napjával létrejön. Az adóhatóság a nyilvántartásba vételről tájékoztatja az adózót.
Mekkora a KATA mértéke és hogyan kell megfizetni?
A kisadózó vállalkozás adójának mértéke havonta 50 ezer forint a főállású kisadózók után, a nem
főállású kisadózók után havi 25 ezer forint. Ha a kisadózó a hónap akárcsak egyetlen napján is főállású
kisadózónak minősül, akkor utána 50 ezer forintot kell befizetni az adott hónapra. Az adót minden
bejelentett kisadózó után külön-külön teljes összegben meg kell fizetni. Ha a vállalkozás teljes évi
bevétele meghaladja a 6 millió forintot (ha év közben nem minden hónapra fizeti a KATA, akkor a
KATA-s hónapok száma szorozva 500 ezer forinttal), akkor az összeghatár feletti része után 40
százalékos mértékű adót kell fizetnie. Ez azonban nem mentesít a tételes adó megfizetése alól, de nem
is zárja ki a vállalkozást a KATA szerint adózók köréből. Az adót minden hónapot követő hónap 12.
napjáig kell megfizetni.
Mely közterheket teljesíti a KATA szerint adózó adóalany?
A KATA megfizetésével a vállalkozók, vállalkozások mentesülnek a vállalkozói személyi
jövedelemadó és osztalékalap utáni adó, az átalányadó, a társasági adó, az egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék, a munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és a
szakképzési hozzájárulás fizetése alól. Nem mentesül azonban a vállalkozás az általános forgalmi
adóval kapcsolatos kötelezettségek alól (azonban választhat alanyi mentességet, amennyiben a
feltételeknek megfelel). A nem kisadózónak minősülő személyek után ugyanúgy bejelentési és
adófizetési kötelezettség terheli a kisadózó vállalkozást a nekik adott juttatás, jövedelem után.
Mennyi a kisadózó jövedelme és milyen ellátások illetik meg?
A kisadózó magánszemély jövedelme más jogszabályok szempontjából a kisadózó vállalkozás
bevételének 60 százaléka, több tag esetén a tagok szerinti fejenként egyenlő rész, de legalább a
minimálbér. A főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az ellátások számításának alapja havi 81.300
forint, magasabb tételes adó esetén 136.250 forint. A nem főállású kisadózó e jogállására tekintettel
nem minősül biztosítottnak.

84
 17. Mutassa be a számviteli szabályozás lényegét (számviteli törvény, számviteli alapelvek,
számviteli politika)!

Számvitel fogalma: olyan gyakorlati tevékenység, amely a gazdálkodás folyamatát előre

meghatározott rendszerben megfigyeli, feljegyzi, rendszerezi, feldolgozza és továbbítja.
Részei:
– beszámolási kötelezettség
– könyvvezetés
– bizonylati rend
– könyvvizsgálat
– közzététel
A számviteli törvény célja, hogy a vállalkozásoknál olyan számviteli rendszer működjön, amely
biztosítja a gazdálkodó szervezetek tevékenységéről a hű és valós összkép kialakítását, valamint a
vállalkozás vezetői számára a döntéshozatalhoz megfelelő információs bázisul szolgál.
A vállalkozás saját elszámolási rendszerét a számviteli politikában határozza meg.
A számviteli politikában meghatározottak.
– éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készít-e
– milyen részletesen mutatja ki az eszközöket – forrásokat?
– melyik eredmény kimutatási módszert választja,
– mikor legyen a mérlegkészítés időpontja?
– milyen tartalommal készüljön a kiegészítő melléklet
– mikor és hogyan készítse az eszközök és források leltározását,
– pénzkezelés rendje
Számviteli politika törvény szerinti részei.
– eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályozása
– eszközök és források értékelési szabályai
– önköltségszámítás szabályozása
– pénzkezelés szabályozása
1. beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről a naptári év és könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott
könyvvezetéssel, leltárral alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
A beszámolási formák:
1.) éves beszámoló
2.) egyszerűsített éves beszámoló
3.) összevont éves beszámoló
4.) egyszerűsített mérleg és eredmény kimutatás
Határideje: a tárgyévet követő május 31., köteles közzétenni és munkavállalóinak tájékozódási
kötelezettséget biztosítani.
A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a vállalkozó a gazdálkodási év során vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetről nyilvántartást vezet és azt a naptári év végén lezárja.

85
2. Számviteli bizonylatok
Bizonylat fogalma: A gazdálkodási tevékenység eredményeképpen naponta változik a cég
vagyonának összetétele. A változásokat akkor rögzíthetjük a valóságnak megfelelően, ha minden
változatról feljegyzést készítünk. Az ilyen elsődleges feljegyzés a bizonylat.
Bizonylatnak nevezünk minden olyan okmányt, amely a gazdasági események megtörténtét, ezek
időpontját, érzékét, mennyiségi és minőségi adatait-hitelt érdemlően és ellenőrizhetően rögzíti.
A bizonylatok szerepe
– a gazdasági esemény megtörténtét és a könyvelés adatainak valóságát bizonyítja
– közvetlenül információkat szolgáltat
– utasításokat tartalmaz
– a műveletben résztvevők felelősségét aláírással bizonyítja
– elősegíti a tulajidon védelmét
Tartalmi kellékek
– kiállító vállalkozás megnevezése, kiállító egység megnevezése
– a gazdasági esemény megtörténtének időpontja
– a gazdasági esemény tartalmának leírása
– a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai
– a gazdasági eseményben résztvevő személyek aláírása
– összesítő bizonylat esetén az alapbizonylatok megjelölése
Alaki kellékek
– megnevezés és sorszám
– maradandó írásmód
– javítás nélküli kitöltés vagy szakszerű javítás
Javítás szakszerűen
– a hibás adatot egy vonallal át kell húzni, de úgy hogy az eredeti adat is olvasható maradjon
– FÖLÉ vagy alá kell írni a helyes adatot, megcsillagozni (*).és a margóra odaírni a javítás
dátumát és a javító személy aláírását.
– közvetlen pénzforgalmat befolyásoló bizonylatot, valamint más vállalkozástól kapott
bizonylatot javítani nem szabad
Rontott beírás esetén a bizonylatot át kell húzni átlósan és ráírni, hogy „rontott” és új bizonylatot kell
kitölteni.
Érvénytelenítés: akkor, ha a bizonylaton elkövetett kitöltési hiba nem javítható. Valamennyi példányt
érvényteleníteni kell és újat kell kitölteni.
Kimenő számlák korrigálásakor kétféle módon járhatunk el:
– új számlát állítunk ki, melyen feltünteti az érvénytelenített számla adatait
– helyesbítő számlát küld ki és hivatkozik az eredeti számlára és közli a helyes adatokat.
3. Bizonylati elvek, utalványozási elvek
A bizonylati elv lényege, hogy minden könyvelési TÉTELNEK bizonylaton kell alapulnia.
– minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani
– minden gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell
– könyvelni csak szabályosan kiállított bizonylat alapján szabad.
Utalványozási elv: írásban rögzített utasítás (átadás étvétel például)
Utalványozás jelentése: a gazdasági esemény végrehajtásának engedélyezése, a végrehajtás
elrendelése.

86
A bizonylat útja:
A bizonylati út az út, amely a bizonylat kiállításától az iratmegőrzésig megtesz. A bizonylati út
elemei.
1.) A bizonylat kiállítása: az a személy töltheti ki, akinek a kezelésében van.
2.) Utalványozás: az a személy utalványozhat, aki jogosult annak a gazdasági esemény
elrendelésére. Az elrendelést aláírással hitelesíti. Erre jogosult a tulajdonos, a tulajdonos
képviselője, vagy akit erre felhatalmaznak.
3.) átadás – átvétel: a gazdasági esemény lebonyolítása
Átadó: ő felel azért, hogy a bizonylaton szereplő anyagok a feltüntetett mennyiségben, minőségben és
értéken kerüljenek átadásra.
Átvevő: felel az átvett anyag, eszköz elszámolásáért, gondos kezeléséért és rendeltetésszerű
használatáért.
5.) Ellenőrzés:
Alaki ellenőrzés. a bizonylat szabályszerű kitöltését nézik
Tartalmi ellenőrzés: a gazdasági esemény elrendelésének jogosságát vizsgálják.
Számszaki ellenőrzés: matematikai megfelelőség vizsgálata
6.) Számlakijelölés: az ellenőrzött bizonylatra rávezetik a számviteli összefüggéseket.
7.) Könyvelés.
8.) Irattárazás: a bizonylatok utolsó állomása.
A bizonylatok megőrzése: a bizonylat keletkezésének éve dec. 31-et követő 5 év, beszámoló,
számlakivonat – 10 év.
A mezőgazdasági termelés legfontosabb bizonylatai
– befektetett eszközök nyilvántartása
– készletek nyilvántartása
– állattenyésztés bizonylatai
– növénytermesztés bizonylatai
– pénzügyi elszámolások bizonylatai
1. befektetett eszközök nyilvántartása: olyan eszközök, melyek a vállalkozás tevékenységét
tartósan, több cikluson keresztül, de minimum 1 évig szolgálják.

Immateriális javak Tárgyi eszközök befektetett pénzügyi eszközök

Olyan nem tárgyi eszközök Anyagi eszközök, melyek Más vállalkozásba befektetett
melyek közvetlenül és tartósan tartósan szolgálják a pénzeszközök
szolgálják a vállalkozást vállalkozást, függetlenül attól,
hogy üzembe helyezték-e
Tárgyi eszközök nyilvántartásának főbb bizonylatai.
– tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap (épületek és építmények
– tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap (gépek, berendezések)
– tárgyi eszközselejtezési lap
2. Készletek nyilvántartása:
– saját termelésű termékek alakulásáról
– készletek beszerzéséről
– felhasznált készletekről

87
Legfontosabb bizonylatai.
– készlet bevételezési bizonylat
– szállítójegy
– szállítójegy összesítő
– készletkivezetési bizonylat
– keretutalvány

3. Pénzügyi elszámolások nyilvántartásai

– Számla. értékesítéskor használjuk. Az első példány a vevőé, a többi az árbevétel
elszámolására szolgál.
– Bevételi pénztárbizonylat: a pénztár bevételének folyamatos vezetésére szolgál. Második
példány a befizetőé, első példány marad a kiállítónál.
– Kiadási pénztárbizonylat. a pénztári kiadásokat tartja nyilván.
– Pénztárjelentés: : a pénztár napi forgalmát jelenti és rögzíti a készpénzállományt.

88
 18. Határozza meg a bizonylatolás alapelveit (bizonylatok csoportosítása, kellékei, megőrzése)!
1. Bizonylatolás
– A bizonylatolás során a vállalkozás működésével kapcsolatos változásokat rögzítjük.
A bizonylat fogalma
– Számviteli bizonylat minden olyan okmány, mely gazdasági eseményt/műveletet rögzít, vagy
annak megtörténtét hitelesen igazolja.
– Gazdasági műveletnek nevezzük azokat az eseményeket, melyek a vállalkozások vagyoni
és/vagy pénzügyi helyzetében változást idéznek elő.
Bizonylati rend
– A bizonylati rendben rögzíteni kell a működés során használt bizonylatokat és azok
kezelésének szabályait.
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
– minden gazdasági eseményről, műveletről bizonylatot kell kiállítani,
– a gazdasági események folyamatát tükröző bizonylatok adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell,
– a nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat
bejegyezni,
– Szabályszerű az a bizonylat, mely az adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul
tartalmazza, valamint megfelel az alaki és tartalmi követelményeknek, és amelyet – hiba
esetén – előírásszerűen javítottak.
– a bizonytalanokat a gazdasági esemény megtörténtekor kell készíteni,
– a bizonylatok adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak kell lennie,
– szerkesztésekor a világosság elvét be kell tartani,
– a számviteli bizonylatot magyar nyelven kell kiállítani.
2. A bizonylatírás és –kezelés szabályai
– a bizonylatot a gazdálkodó, a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes
személy vagy más gazdálkodó állítja ki,
– a bizonylatok kiállítása során a következő előírásokat kell betartani:
o a bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani,
o az alaki, tartalmi követelményeket be kell tartani,
o a bizonylatot kiállítás után ellenőrizni kell,
o szabályos kiállításért a bizonylat aláírói felelősek,
o a bizonylatokat szakmailag, alakilag és tartalmilag is ellenőrizni kell!
– a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei:
o a bizonylat megnevezése és sorszáma,
o a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése,
o a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megnevezése,
o a bizonylat kiállításának időpontja,
o a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése és a művelet okozta
mennyiségi, minőségi, értékbeni adatok,
o a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok
és az időszak megjelölése,
o a rögzítés időpontja, igazolása,
o a jogszabály által előírt egyéb adatok,
o a hitelesítésre jogosultak aláírása.
– a bizonylatok javítása: hibás adatot úgy javítunk, hogy
o az eredeti adat jól olvasható maradjon,
o a rossz adatot egy vízszintes vonallal áthúzzuk,
o az áthúzott fölé írjuk a helyes adatot,
o ha több számjegyből álló számban rontunk, az egészet áthúzzuk, és fölé írjuk a helyes
számot,a javítás időpontját feljegyezzük, és a javító aláírja a helyesbítést.

89
3. A bizonylatok megőrzése
– a beszámolót és az azt alátámasztó bizonylatokat 10 évig,
– a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat 8 évig,
– a bér- és munkaügyi és társadalombiztosítási bizonylatokat 50 évig,
– az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni.
4. A bizonylatok csoportosítása:

Származásuk szerint:
– külső bizonylat: más vállalkozás által vagy részére kiállított bizonylat
– belső bizonylat: vállalkozáson belüli gazdasági műveletek bizonylatai
Adatfeldolgozásban betöltött szerepük szerint:
– elsődleges bizonylat: alapbizonylat, melyek az eredeti feljegyzéseket tartalmazzák,
– másodlagos bizonylat: az elsődleges bizonylatok alapján készítik
– összesítő bizonylat: több bizonylat meghatározott célú összesítése révén készül
Kezelésük módja szerint
– szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok
– szigorú számadás alá vont bizonylatok: pl.: számla, egyszerűsített számla – ezekről a
bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni
5. A bizonylatok alaki és tartalmi kellékei

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a

következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a
rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása;
a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon
a befizető aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől,
időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait
vonatkoztatni kell;
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet
okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli
elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító
gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,
valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír
Az elektronikus okiratok alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának
követelményeit az elektronikus okiratokról szóló, külön törvény határozza meg.
Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye,
biztosítani kell:
– az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén- a késedelem nélküli
kiíratását,
– az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.

90
Számlázás és bizonylatolás szabályai
2008-tól a számlázás alapvető szabályai között a korábbi évekhez képest változás, hogy igazodva a 6.
irányelvként definiált hozzáadott érték adóról szóló 2006/112-es EK irányelv rendelkezéseihez, ennek
figyelembe vételével a bizonylatolás tekintetébe részletesebb szabályok kerültek meghatározásra.
Mint ismeretes, az irányelv részletesen szabályozza számlázásra és a számla kötelező adattartalmára
vonatkozó előírásokat, melynél szigorúbb, de enyhébb szabályokat sem, több, vagy kevesebb adat
feltűntetését a tagállamoknak meghatározni nem lehet.
Azonban a számla kibocsátója saját hatáskörében dönthet arról, hogy a minimális tartalmi
követelményekhez képest bővebb adattartalommal bocsátja ki a számlát (kevesebbel nem teheti meg!).
Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról
gondoskodni, és ha figyelembe vesszük, a számviteli törvény szabályait ezt azonnal meg kell tennie.
Számlát kell kibocsátani akkor is, ha:
– a számlakibocsátó részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet,
ekkor a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait
tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható,
– a számlakibocsátó részére adóalanyként és/vagy jogi személynek nem minősülő személy,
szervezet előleget fizet, és ha kifejezetten kéri a számla kibocsátását, ekkor a számla annak a
termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése
fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható,
– a számlakibocsátó belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít
termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye
kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában, pedig lakóhelye vagy
szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
Újdonságként jelentkezik, hogy a számla kibocsátására nem csak saját maga a kötelezett, hanem
megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott is eleget tehet.
Ezt a megbízást a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen kötelező jelleggel írásban kell
rögzíteni, melynek során részletesen meghatározzák a számlakibocsátás elfogadásának feltételeit és
módját.
A meghatalmazás szólhat egy adott ügyletre vagy a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű
teljesítésére. Ha azonban a számlakibocsátás meghatalmazott útján történik, akkor a számla
kibocsátásból eredő kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott
egyetemlegesen felelős még abban az esetben is, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg.
A meghatalmazott útján történő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésének kizárólag egy
meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére
is adott meghatalmazást. A megbízás szabályait a Ptk. 474-483. paragrafusai, a meghatalmazás
részletszabályait, pedig a Ptk. 222-223. paragrafusai tartalmazzák.
A számla kibocsátására főszabályként 15 napon belül eleget kell tenni. A kibocsátás időpontját
viszonyíthatjuk a teljesítés időpontjához, de előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításához
is. Azonban figyeljünk arra, hogy a 15 napos határidőből ne csússzunk ki, ugyanis 2008-tól
emelkedtek a bírságtételek, és az Art 45. paragrafusában megfogalmazott bizonylat kiállítási
kötelezettség elmulasztása adókötelezettség nem teljesítésének minősül, mely után akár 500 000
forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Sőt, érdemes vigyázni, nehogy az adóhatóság az Art. 172. § (2) bekezdését alkalmazza (pedig elvileg a
lehetősége meglesz rá), mely szerint az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát,
egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki!

91
A számlára vonatkozó szabályok
Az általános forgalmi adó alapdokumentuma, az adó megállapításának, illetve levonásának a
bizonylata a számla. A számlát kibocsátó felel azért, amit a számlában feltüntet mind jogi értelemben,
mind számszakilag.
A számlában feltüntetett adó a számla kiállítójától követelhető, függetlenül attól, hogy azt helyes
jogszabályi értelmezés alapján állapította-e meg, vagy az adót helyesen számolta-e ki.
A számlára vonatkozó alapvető szabályokat elsődlegesen az Általános forgalmi adóról szóló törvény
és a Számvitelről szóló törvény határozza meg.
Az Általános forgalmi adóról szólótörvény rendeltetésének megfelelően- a számlát az adó nyomon
követésnek eszközeként, a Számviteli törvény pedig, mint a gazdasági esemény nyilvántartására
alkalmas számviteli bizonylatként határozza meg.
Más jogszabályok – alapvetően törvényi felhatalmazás alapján ezen számviteli bizonylatok (valamint
nyugtaadást biztosító pénztárgépek, taxaméterek (és ide sorolva az elektronikus számlát) kiállításával,
a számlázásra vonatkozó kapcsolatos szabályok előírásával, az adóazonosításra alkalmassággal, a
számla befogadás szabályaival kapcsolatos előírásokat tartalmazzák.
Az adóalany csak számla birtokában gyakorolhat levonási jogot – a számla igazolja, hogy az adott
terméket vagy szolgáltatást az adóalany vásárolta meg és csak arra az adóra nézve gyakorolhat
adólevonási jogot, amelyet a számlában feltüntettek, a feltüntetett adó erejéig.
A számlázással összefüggő szabályokat a korábbi szabályozáshoz képest a 2008. január 1- től hatályba
lépett 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) jelentősen
módosította.
A számlázással kapcsolatos rendelkezéseket az Áfa tv. 159-178. paragrafusai tartalmazzák.

92
 19. Vázolja fel a beszerzés folyamatát! (árubeszerzés célja, forrásai, kockázatossága, áruk
mennyiségi meghatározása, összetétele, szállítók kiválasztása, megrendelések, átvétel)
Az árubeszerzés folyamata
A szállítók és a kiskereskedők piaci biztonságot nyújtó közös érdeke, hogy hosszabb időszakra
úgynevezett keretmegállapodást kössenek. Ehhez ismerni kell a kereskedelmi egységnek az adott
időszakra várható forgalmát. A keretmegállapodásban körülbelül határozzák meg az áruk
mennyiségét, árát, választékát és szállíts ütemezését. A keretmegállapodást követi a konkrétabb,
részletesebb, a hosszabb időszakon belüli időtartamokra vonatkozó megrendelések sorozata.
Az árubeszerzési munka lépései:
1) A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása.
2) A szállítók kiválasztása
3) Az üzleti kapcsolat kialakítása.
4) Az áruátvétel
5) A pénzügyi lebonyolítás.
A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása
A beszerzendő áruk mennyisége és összetétele függ:
– a várható forgalom alakulásától,
– a meglévő árukészlet nagyságtól,
– a tárolási lehetőségektől,
– az árupótlási időtől,
– a vállalkozás pénzügyi helyzetétől
A várható forgalom meghatározása
A kereskedelmi egységeknek az árubeszerzés előtt meg kell becsülniük a forgalom várható alakulását.
Az új üzleteknek nagyon óvatosan kell az első megállapodásokat megkötni, hiszen semmi támpont
nincs a keresletre vonatkozóan. Vizsgálatokat lehet végezni, és erőteljes hatású reklámeszközök
alkalmazásával kell az üzletet beindítani a kockázatot csökkenteni.
A már működő boltokban az előző időszak értékesítése a beszerzési döntés alapja. Az értékesítési
adatok kikeresése után át kell gondolni, változik-e majd a forgalom. A vevőkör várható keresletét
– a jövedelmek,
– az áruvásárláson kívüli kiadások,
– a megtakarítások,
– hitellehetőségek,
– az árszínvonal változása befolyásolják.
A vevőkör kereslete periodikusan hullámzik. Ez azt jelenti, hogy a forgalom csökkenése és
növekedése rendszeresen ismétlődik.
A kereskedők megkülönböztetnek
1) a napon belüli,
2) a hét napjai között,
3) a hónapokon belüli,
4) az évszakok közötti,
5) ünnepek előtti forgalomváltozásokat

93
A vevőkör keresletének változásán kívül a várható forgalomra ható tényező lehet még:
1) új lakóház,
2) munkahelyek létesítése vagy megszűnése
3) turizmus fejlődése,
4) tömegközlekedés átalakulása
5) tatarozsok,
6) verseny változása.
A meglévő árukészlet és a tárolási lehetőségek
Megrendelés előtt a várható forgalom alakulása után azt kell megtudni, hogy mekkora a bolt
árukészlete. A fejlett országokban az áruforgalom szervezésére is használják a számítógépeket.
Áruérkezéskor és értékesítéskor cikkelemenként, árufajtánként rögzítik a mennyiségeket, egységárat,
beérkezési időt. Így nyilvánvaló, hogy a számítógép ismeri a bolt készlethelyzetét, sőt jelzi is, ha
rendelni kell, vagy valamelyik áru már hosszú ideje nem kelt el.
Az árupótlási idő
Az üzlet beszerzéseit döntően meghatározza az árupótlási idő. Az árupótlási időt kétféleképpen
értelmezzük. Egyrészt a megrendeléstől az áru megérkezéséig tartó időszak. Másrészt két szállítás
közti idő hossza. A naponta nagy tömegben érkező árukat rendszerint nem naponta kell megrendelni,
hanem a naponkénti mennyiségek és választék feltüntetésével – egy étre, tíz napra előre. A két
szállítás közötti árupótlási idő hossza árufajtánként eltérő. Előfordul, hogy élelmiszereket, tejet,
kenyeret, hidegkonyhai készítményeket, cukrászárut naponta kétszer szállítanak, míg tartós árukat
hetenként, havonta küld egy-egy szállító. Az árupótlás gyakorisága befolyásolja a bolti költségek
szerkezetét. Ha gyakran, rövid időközönként érkezik áru az üzletbe, akkor kisebb árukészletet kell
tartani. Ez előnyős, mert csökken a raktárosi költség és a tárolási veszteség. Hátránya, hogy a túl
gyakori szállítás a fuvarozási és áruátvételi költségeket növeli.
A pénzügyi helyzet
Az árurendelést befolyásolja a bolt pénzügyi helyzete is. A beérkezett áruk ellenértékét rövid idő alatt
kell kiegyenlíteni. Ha az üzletnek fizetési nehézségei vannak, és nem tudja hitelekkel ellensúlyozni,
nem vásárolhat árut.
A szállítók kiválasztása
Egy-egy üzlet nagyon sok szállítóval alakít ki üzleti kapcsolatot. Az egyes szállítókat úgy kell
kiválasztani, hogy ez az üzlet értékesítésének és árrésének, költségeinek alakulása szempontjából
egyaránt előnyős legyen.
Az szállítók kiválasztásakor mérlegelt tényezők
A bolti forgalom zavartalan növelésének fontos feltétele az eladásra kínált áru kiváló tulajdonsága.
Ezért azokat a szállítókat kell előnyben részesíteni, amelyek jó minőségű tetszetős kivitelezési, ideális
csomagolású árukat kínálnak. Fontos tudni, hogy a kívánt termékmennyiséget képes-e kiszállítani és
olyan ütemezésben küldi-e az árut az eladó, ahogyan a kiskereskedő igényli. A szállító által
meghatozott r fizetési határidő, az estelegesen nyújtott kedvezmények is befolyásolják a boltvezetők
döntését.
A boltok számára nagyon fontos, hogy szállító partnerük megbízható legyen. Ugyanis a pontos időben,
a megrendelt mennyiségben, minőségen és a megállapodás szerinti áron várják az árut

94
Az egyes szállítók jelentőege a kiskereskedelem számára
A szállítók kiválasztása során mérlegelni kell, hogy közvetlenül a termelőtől vagy nagykereskedelmi
vállalattól érdemes-e vásárolni.
A nagy terméktömeget kibocsátó vállalatok nem szívesen szolgálják ki a kiskereskedelmi egységeket,
inkább a nagykereskedőknek értékesítenek. A nagyipari és mezőgazdasági üzemek, és a boltok
közvetlen kapcsolata előnyős lenne, mert közvetlenül értékelhetnék a fogyasztók jelzéseit. Hátrányos,
mert a termelőt feleslegesen terheli a sok kis megrendelés.
A kisüzemektől szívesen vásárolnak árut a boltok. A kistermelő gyorsan igazodik a megrendelő
igényeihez. így hiánycikkek gyártásra is vállalkozik, a nagy vállalatokhoz képest kisebb mennyiséget
is készségesen szállít.
A nagykereskedelmi vállaltok a kiskereskedőknek hagyományos partnerei.
Sok előnye van a nagykereskedelemtől való vásárlásnak. A nagykereskedők sok termelő áruját szerzik
be és tárolják. A szűk termelői választékból változatos a fogyasztók keresletéhez igazodó kínálatot
alakítanak ki. Ha szükséges az áru csomagolják és a kiskereskedelem igényei szerinti mennyiségben,
és mennyiségi egységeken szállítanak. Az áruk fuvarozásának megszervezése is nagykereskedelmi
feladat.
Az üzleti kapcsolat kialakítsa
A kiskerekedők, és a szállítók kapcsolatba kerülésének több lehetősége van.
Gyakori, hogy a termelők, nagykerekedők, külkereskedők árubemutató termeket nyitnak. Itt
megtekinthető a kínálat, megismerhetők a szállítási feltételek és hosszabb-rövidebb távra szóló üzleti
megállapodások köthetők.
Sok esetben vásárokon, kiállításokon, árubörzéken ismerkednek meg a kiskereskedők a potenciális
szállítókkal. Időnként a termelők vagy nagykereskedők ügynökei jelennek meg a kiskereskedelmi
egységekben áruikat kínálva.
Az üzleti kapcsolat kialakításához hatékony kommunikációra van szükség. A kommunikáció az
ismeretek cseréje.
Az árubeszerzés előtti kommunikáció történhet írásban, és szóban is egyaránt.
A szóbeli ismeretszerzés formái a beszélgetések üzleti tárgyalások. A beszélgetések rendszerint
közvetlen, kötetlen formában zajlik le. Néhány alapvető információt nyújtanak az áruról, vásárlási
lehetőségekről.
Hosszú távú keretmegállapodások megkötését, vagy új szállítókkal történő árubeszerzést üzleti
tárgyalások előzik meg. Gyakori tennivaló az árubeszerzés előtti üzleti levelezés is. Az üzleti
tárgyalások, levélváltások végeredménye az áru beszerzésére vonatkozó megállapodás és az áru
adásvétele. A megállapodás legfontosabb adatait leggyakrabban írásban rögzítik: szerződésbe
foglalják vagy megrendelést, készítenek. A vállalkozók egymásnak tett ígéreteik is kötelező
érvényűek. Az áruk beszerzését megelőző szóbeli vagy írásos előkészületek gyümölcse a szerződés és
a megrendelés.
A szerződés
A szerződés jogi fogalom. Az a célja, hogy a jog eszközeivel is megerősítse a szerződő felek
megállapodását: kikényszerítse pontos megvalósítását, elhárítsa, enyhítse a megszegésből származó
károkat. Ez az oka, hogy gyakran kötünk szerződéseket magánemberként, üzletemberként és
munkavállalóként is-

95
Minden szerződés a felek jogainak és kötelezettségeinek az egysége.
A szerződés rendszerint a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. Néha ezt nem mondjuk
ki, nem is gondolunk rá. Ekkor jogszabályok határozzák meg a felek megállapodásával, vállalásával
együtt járó jogokat és kötelezettségeket.
A megrendelés technikája
A szerződésekben hosszabb időszakra állapodnak meg egymással a kiskereskedők és a szállítók a
szállítások kereteiről. Ezek alapján árut rendelnek a kiskereskedelmi egységek.
A megrendelés legcélszerűbb módszere is az áruhoz igazodik: főként az áru keresleti jellemzőihez.
Új termékek, divatcikkek, luxusáruk, nagy értékű javakat ritkán keresett dolgokat többnyire gondosan
kell szemlélni rendelés előtt. Ezért megjelenik az árubeszerző a szállító raktárában, bemutató
termében. A személyes közvetlen áruválasztás után a mennyiséget, választékjellemzőket
megrendelőlapra feljegyezhetik, majd rövid időn belül eljuttathatják az árut a boltba, áruházba.
Folyamatosan ismétlődő keresletű, viszonylag állandó választékú tömegárukat nem szükséges
megszemlélni a beszerzés előtt. Ezért ezek írásban vagy telefon segítségével is megrendelhetők.
Írásos megrendelés lehet megrendelő levél fogalmazása, megrendelési nyomtatvány rovatainak
kitöltése. Gyakori, hogy állandó szállító partnerétől telefonon rendel árut a kiskereskedő.
Az áruátvétel
Az áruátvétel a szerződés vagy megrendelés teljesítésének ellenőrzése igazolása.
Az áruátvétel a beszerzés fontos művelete, hiszen utána már az átvevő fél felelős az áruért. Az
áruátvétel megszervezése azért fontos, hogy pontosan, gyorsan, a lehető legkisebb költségekkel járjon.
A szerződés során gondoskodni kell a munka személyi és tárgyi feltételeiről. Az áruátvételben részt
vevő dolgozóknak ismerniük kell az árukat, az átvétel szabályait, gyors pontos munkát kell végezniük.
Az árvétel leggyakrabban az üzletekben történik.
Az áruátvételhez általában elegendő helyet kell biztosítani. Előre kell készíteni a visszaszállításra váró
csomagolóeszközöket, göngyölegeket.
Az áruátvétel műveletei:
1. szállított és megrendelt áruk összehasonlítása,
2. szállított áruk mennyiségének megállapítása,
3. áruk minőségének ellenőrzése,
4. átvétel igazolása, kifogások intézése, érvényesítése.
A szállított és megrendelt áruk összehasonlítása
Az érkezett és megrendelt árukat mindig össze kell hasonlítani. Gyorsan, még a fuvarozó jelenlétében
ellenőrizni kell, attól a szállítótól rendeltük-e az árut, megérkezett-e a kívánt mennyiség, egyetértünk-e
az alkalmazott árral. Ha a megrendeltnél kevesebb áru érkezett újra kell rendelni. Ha a vártnál több
termék érkezett, a kiskereskedő nem köteles átvenni.
A mennyiségi és minőségi áruátvétel
A szállított áruk mennyiségének megállapítást, a mennyiségi átvételt a fuvarozó jelenlétében végzik. A
legtöbb áru csomagoltan érkezik. Így a boltban az áru megérkezésekor csak a csomagok számát,
illetve bruttó súlyát ellenőrzik. Ez a vizsgálat teljes körű minden csomagot át kell venni.
Az áruk minőségének ellenőrzése, a minőségi áruátvétel és az egyes csomagokban elhelyezett áruk
mennyiségének átvizsgálása általában az áru beérkezésétől számított 8 napon belül történik meg, de az
áru jellegétől függően a szállító jelenlétében is megvalósulhat.

96
 20. Vázolja fel az értékesítés folyamatát! (áruk előkészítése értékesítésre, értékesítést segítő
módszerek, értékesítési módok, az értékesítés folyamata)
Az áruk előkészítése az értékesítésre
A kiskereskedelmi egységekbe szállított áruk egy része azonnal értékesíthető. Más részüket rövidebb-
hosszabb ideig tárolják.
Az áru-előkészítés műveletei:
1. az áruk kicsomagolása
2. előrecsomagolása
3. a fogyasztói ár feltüntetése
4. a termék elhelyezése az eladótérben
Az áruk kicsomagolása
Az áru-előkészítés során gyakran kell foglalkozni az egyes cikkek kicsomagolásával. Előfordul, hogy
bizonyos árukat az üzletekben csomagolnak fogyasztói egységekbe, vagy ajándékcsomagokat
készítenek.
A fogyasztói ár feltüntetése
A termékek fogyasztói árát mindig fel kell tüntetni. Az eladótértben lévő cikkek fogyasztói árának
feltüntetése a vásárlói döntést megkönnyíti, a pénztáros munkáját meggyorsítja és pontossá teszi. A
kirakatban lévő áruk fogyasztói árát is jól láthatóan kell közölni.
Az áruk elhelyezése az eladótérben
Az áruk eladótéri elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az a termék forgalomképességét javítsa.
Mindig a kifogástalan minőségű áru kerüljön az eladótérbe.
Az előrecsomagolt tömegárut tetszetősen kell elrendezni, hogy a csomagolás figyelemfelkeltő elemei
érvényesüljenek.
Ha előrecsomagolás nélkül árusítják a termékeket, arra kell ügyelni a kihelyezéskor, hogy az áruknak
a vevő szempontjaiból fontos tulajdonságai érvényesüljenek.
Az értékesítés folyamata
Az eladás folyamata a kiskereskedelemben árufajtánként, boltfajtánként, az üzletben alkalmazott
értékesítési módonként sokféle változatban zajlik le. Ezek alapján általánosítható, hogy az értékesítési
folyamat legtöbbször ismétlődő elemei:
1. a vevő fogadása
2. az áru bemutatása
3. az ellenérték felszámolása
4. az áru csomagolása
A vevő fogadása
A vevő fogadásának két mozzanata különíthető el:
1. a vevő üdvözlése
2. az üzletben való tájékozódásának segítése
A vevő üdvözlése a napszaknak megfelelően, és udvariasan, barátságosan történik.
A kereskedelmi egységbe belépő vevő gyors, könnyű tájékozódását biztosítani kell. Ehhez a
tájékoztató feliratok mellett többnyire közvetett módszereket alkalmaznak.

97
A vásárlók könnyű tájékozódása, gyors eligazítása az üzletnek érdeke, feltétele annak, hogy a
szükséges értékesítési forgalmat elérje a kiskereskedelmi egység. A kiskereskedő üzleti célján túl a
fogyasztói érdekeknek is érvényesülnie kell. Ezért Magyarországon jogszabályok is foglalkoznak a
vevők kötelező tájékoztatásának előírásairól.
Az áru bemutatása
Az értékesítési folyamat legfontosabb művelete az áru bemutatása, a vevő kiszolgálása.
Ennek két formáját alkalmazzák:
1. az eladó személyes közreműködésével
2. az áru saját magát adja ell.
A kiszolgálásra, eladásra is vonatkoznak a vásárlói érdeket szem előtt tartó jogszabályok.
Az áru ellenértékének elszámolása
Az áruk ellenértékének elszámolása a vásárlás befejező szakaszában történik. A vásárolt árukról
minden esetben számlát kell kiállítani és azt a vásárlónak át kell adni. A számla lehet kézzel írt, vagy a
pénztárgép által kiállított. A fizetendő összeget pontosan kell megállapítani.
Az áru ellenértékének kifizetésekor a vevőnek visszajáró pénzt hiánytalanul át kell adni. Az áruk
ellenértékének elszámolásával megbízott dolgozó nagyon fontos szerepet játszik az adásvétel során.
Az ellenérték elszámolása a kereskedelmi egység vagyoni helyzetét befolyásoló művelet.
Pontatlansága veszteséget okoz.
A pénztárosi munkának az áruforgalomra és a gazdálkodásra gyakorolt erőteljes hatása miatt
káprázatás szintre jutott a pénztári technika napjainkra.
A megvásárolt áru csomagolása
Nagy tömegű áruvásárlás, hétköznapi termékek beszerzése esetén a kereskedelmi egységekben a sok
áru gyors elcsomagolása, hazaszállításának megkönnyítése a feladat. Ebből a célból használják a
"rekám-táskákat", melynek a felirata révén a csomagolási funkció mellett reklámcélokat is szolgálnak.
Divatcikkeket, luxusárukat, ajándékokat gyakran díszes csomagolásban teszik. A tetszetős dobozok,
tasakok ekkor az áru szállíthatóságát is biztosítják, de az ajándék titokzatosságát is fokozzák.
Fogyasztói érdekvédelem
A kereskedők feladata, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelően járjanak el az áruforgalomi
folyamat minden szakaszában.
A kereskedelemben csak hibátlan minőségű termék értékesíthető. Nem forgalmazható olyan áru,
melyet nem vetettek alá előzetes minőségvizsgálatnak. Az egészségre káros, rendeltetésszerű
használatra alkalmatlan áruk árusítása tilos. A jótállási kötelezettséggel értékesített termékek minőségi
hibáival kapcsolatos ügyeket többnyire a javítószolgálatnál intézik. Ha az áru 72 órán belül
meghibásodik, a bolt kicseréli hibátlanra
Az értékesítés a vállalaton belüli, illetve a vállalaton kívüli értékesítési szervezet megteremtését és
igénybevételét teszi szükségessé.
A vállalaton belüli szervezet foglalkozik a kereskedelmi kapcsolatok fenntartásával, ajánlatok
tételével, a rendelésekkel és kielégítésükkel, a tárolási és raktározási tevékenység irányításával.
A vállalaton kívüli szervezet (saját üzletek, elárusítóhelyek) feladata a piaci igények szerinti
áruforgalmazás és a kereslet kutatása.

98
Az értékesítési tevékenységnek mindig van egy technikai bázisa. Elemeit a raktárak, az üzlethálózat és
azok raktárai, valamint a szállítóeszközök alkotják.
Az előállított áruk hosszabb vagy rövidebb ideig való tárolását a raktárak teszik lehetővé.
A saját üzlethálózat az előállított termékek egy részét értékesíti.
Az eladásra szánt termékeket gyakran magának a termelőnek kell a felhasználás helyére szállítani. A
saját üzlet áruval történő ellátásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ezért a szállítandó termékek
jellegének és volumenének megfelelő szállítókapacitásról kell gondoskodnia.
Az értékesítési tevékenység direkt és indirekt formában is megvalósulhat, a következők szerint:
Direkt értékesítési formák:
– üzemi értékesítés,
– házhozszállítás,
– közvetlenül piacon történő értékesítés,
– út menti értékesítés,
– „szedd magad” akció,
– központi fekvésű, saját üzletben történő értékesítés.
Indirekt értékesítési formák:
– nagybani felhasználóknak történő eladás,
– nagybani piacon történő eladás,
– értékesítés a feldolgozóüzemeknek,
– értékesítés az áruházláncoknak, szupermarketeknek,
– egyéb kereskedő bevonása.
A készletezés (tárolás) szervezése, értékelése
A mezőgazdasági termékek nagy tömegének raktározása jelentős költségeket igénylő, számottevő
anyagmozgatási munkálatokkal jár. A termények, termékek tárolásának, megóvásának és kezelésének
sajátos követelményei az általános anyagmozgatáson túl, még további, különös gondot igénylő
feladatokat is jelentenek.
A mezőgazdasági termék az idényszerű betakarítás miatt olyan természetű, hogy fogyasztás vagy
felhasználás, esetleg forgalmazás vagy szállítás előtt hosszabb-rövidebb időre tárolásra kerül. A
mezőgazdasági termékek raktározása során különleges feladatok jelentkeznek. Ezek közül a
legfontosabbak:
– jelentős romlásveszély.
– betakarítás és a tárolási feladat idényszerű jellege. A mezőgazdasági termelés eredménye –
különösen a növénytermesztésben – az élőlények biológiai életritmusából következően a
termelési folyamat végén egyszerre hatalmas készletként jelentkezik. A romlásveszély miatt
pedig a beérés után a termények azonnali betakarítására és minőség megóvó kezelésére van
szükség.
– raktári kártevők elleni védekezés. A termények megóvása közben – az általános áruvédelmi
feladatokon túl – különös gondot kell fordítani a termények védelmére. A raktárak
létesítésekor a raktár feladatköréből kell kiindulni. Mit, mennyit, meddig, hol és hogyan kell
tárolni a raktárban.
– a raktározandó anyagot pontos megnevezésével, esetleg a köbmétertömegével, a csomagolás
módjával, a termék egyéb különleges tulajdonságaival határozzuk meg.
– fontos a tárolandó termék mennyisége.

99
 – tárolás időtartama.
– a tárolandó termékek szakszerű tárolásához szükséges tárolóhely minőségének biztosítása.
– a raktározandó termékek megfelelő tárolási módja.
A tároló létesítésénél vagy üzemeltetésénél szükséges megvizsgálni a működtetéséből származó
gazdasági előnyöket és hátrányokat.
A tároló működtetésének gazdasági előnyei:
– a mezőgazdasági termékek kínálatának időbeni széthúzása,
– a folyamatos választék biztosítása,
– a kedvezőbb alkupozíció kialakítása,
– a vevők keresletének folyamatosabb kielégítése,
– a piacon való hosszabb jelenlét,
– a piacon jelentkező árelőnyök kihasználása,
– a termék minőségének megőrzése.
A tárolás során jelentkező hátrányok:
– a veszteségi százalék,
– a tárolási munkák költségei (munkabér, áruvédelem)
– raktározási költségek (amortizáció, javítási költségek)

100