1. Mi az egyéni vállalkozás fogalma?

Ki végezhet és ki nem egyéni vállalkozóként

tevékenységet? Milyen előírások vonatkoznak az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Az egyéni vállalkozás fogalma: természetes személy üzletszerű (rendszeresen, nyereség és
haszon szerzés céljából saját kockázatvállalás mellett folytatott) gazdasági tevékenysége.
Mind a három feltételnek együttesen kell fennállnia és akkor fog üzletszerűnek minősülni ez a
gazdasági tevékenység.
Egyéni vállalkozó lehet:
− Magyar állampolgár
− EU és EGT tagállam állampolgára
− Tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt vagy letelepedett személyek
− Keresőtevékenység folytatása, családegyesítés vagy tanulmányi célból kiadott
tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott
tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
Nem lehet egyéni vállalkozó:
− Aki korlátozottan cselekvőképes (14-18 éves kiskorú, valamint az a nagykorú, akit a
bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyez, mert belátási képessége,
mentális zavara következtében tartósan, időszakonként visszatérően nagy mértékben
csökkent) vagy cselekvőképtelen (14 év alatti, illetve az a nagykorú, akit a bíróság
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyez, mert belátási képessége, mentális
zavara következtében tartósan, teljeskörűen hiányzik)
− Akit nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény
miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (mentesülési feltétel: amíg
hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül) → A mentesítés egy olyan sajátos
intézmény, ami azt a célt szolgálja, hogy bizonyos idő eltelte után a bűnelkövetők ne
szenvedjenek tovább a bűncselekményük következményeitől és ne kelljen számot adniuk
a korábbi elítélésükről, ezért büntetlen előéletűnek kell őket bizonyos idő után tekinteni.
Innentől kezdve úgy kell rá tekinteni, mintha nem lett volna büntetve és egy tiszta
erkölcsi bizonyítványt fog kapni, de pl. ha újabb bűncselekményt követ el, akkor a
rendőrségnek hozzáférése lesz a korábban elkövetett tetthez, priuszához.
− Akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt jogerősen 1 évet meghaladó
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (mentesülési feltétel: amíg a hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül) → A mentesítés egy olyan sajátos intézmény,
ami azt a célt szolgálja, hogy bizonyos idő eltelte után a bűnelkövetők ne szenvedjenek
tovább a bűncselekményük következményeitől és ne kelljen számot adniuk a korábbi
elítélésükről, ezért büntetlen előéletűnek kell őket bizonyos idő után tekinteni. Innentől
kezdve úgy kell rá tekinteni, mintha nem lett volna büntetve és egy tiszta erkölcsi
bizonyítványt fog kapni, de pl. ha újabb bűncselekményt követ el, akkor a rendőrségnek
hozzáférése lesz a korábban elkövetett tetthez, priuszához.
− Aki egyéni cég vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja: Felelőssége
korlátlan lesz, tehát teljes vagyonával felel, ha valami kár következik be és ezért egy
vagyonnal két felé 100%-ig nem lehet figyelni.
Az egyéni cég vagyona:
− Okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ezt az alapításkor rendelkezésre kell
bocsátani. Két lehetősége van:
 − Ha a vagyon a 200.000 forintot meghaladja, akkor a jegyzett tőke pénzbeli és nem
pénzbeli hozzájárulásból állhat.
− Ha a vagyon a 200.000 forintot nem haladja meg, akkor a jegyzett tőke csak
pénzbeli hozzájárulásból állhat.

2. Mi az előtársaság fogalma? Mik az előtársaság szakaszai és korlátai?

Az előtársaság fogalma: Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének
egy sajátos szakasza. Ekkor még nem jön létre cég, hiszen nem történ meg a bejegyzése,
azonban működését a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától megkezdheti, sőt a
bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával már üzletszerű gazdasági
tevékenységet is folytathat, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
Az előtársaság szakaszai:
− Az előtársaság első szakasza ellenjegyzéstől a nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtásáig tart, (gazdasági társaság adószámának megállapítása)
− Az előtársaság második szakasza a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásától a
cégbíróság bejegyző vagy elutasító végzéséig tart.
A kettéosztásnak azért van jelentősége, mert nem végezhetnek végig tevékenységet a
társaságok és itt van megkülönböztetve a két szakasz, mert az első szakaszban gazdasági
tevékenységet egyáltalán nem végezhet a társaság, csak a bejegyzéssel összefüggő
kötelezettségeket végezhet, pl. törzstőkét Kft. esetén letéti számlán elhelyezhet, de egyéb
gazdasági tevékenységet nem végezhet az első szakaszban. A második szakaszban pedig
amikor a cégbírósághoz beérkezik, akkor egy tanúsítványt fognak kapni a cégek, amely
tartalmazza az őket megkülönböztető főbb adatokat (név, székhely, cégjegyzékszám,
adószám, statisztikai számjel és ebben a szakaszban már a társaságok „b.a.” toldattal a nevük
mögött már jogosultak gazdasági tevékenység végzésére.
Az előtársaság korlátai:
− a társaság tagjaiban változás nem állhat be;
− a létesítő okirat nem módosítható (kivéve, ha erre a cégbírósági hiánypótlás teljesítése
érdekében kerül sor);
− nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per;
− átalakulás, jogutód nélküli megszűnés nem határozható el;
− gazdasági társaságot nem alapíthat, abban tagként nem vehet részt.
A cégbíróságon való bejegyzést követően lehet majd az összes itt felsorolton módosítani, de
amíg nincs meg a kezdő állapot, addig nem módosíthatnak.

3. Melyek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró okok?

A társaságok vezető tisztségviselőinél kizáró okok:
− Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadság-vesztésre ítéltek és a
hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült. A mentesülési idő letelte után
már nem kizáró ok ez a büntetett előélet és így nem szenvednek tovább a
bűncselekményük következményei miatt és ne kelljen számot adniuk korábbi
 elítélésükről, vagyis tiszta lappal indulhassanak és büntetlen előéletűnek lehessen őket
ismét tekinteni.
− Akit vezető tisztség/ foglalkozás gyakorlásától eltiltottak az ítélet hatálya alatt.
− A megszüntetési eljárást követő 2 évig nem lehet más társaság vezető tisztségviselője,
aki a törlést megelőző naptári évben a társaságnál vezető tisztségviselő volt.
− Nem lehet a társasággal azonos főtevékenységet folytató más gazdasági társaságban
részesedése, vagy vezető tisztségviselő.
− Nem köthet (még a hozzátartozója sem!) a saját nevében, saját javára a társaság
főtevékenységébe tartozó ügyleteket.

4. Mi a korlátozás nélküli záradék fogalma?

A korlátozás nélküli záradék az állandó könyvvizsgálóhoz kapcsolódik, aki a
könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
lehet.
Feladata a pénzügyi, számviteli folyamatok ellenőrzése. Ilyenkor ő egy véleményt ad ki, amit
korlátozás nélküli záradéknak neveznek. Ez egy olyan vélemény, amikor a könyvvizsgáló
arra a következtetésre jut, hogy ezek a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak
az adott cég tevékenységéről és működéséről. Ha hibás állítást vagy kihagyást talál a
beszámolóban, vagy nem tud bizonyosságot szerezni a beszámoló valamely állításáról, mert
neki ezt meg kell vizsgálnia és az aláírásával hitelesíteni fogja, hogy ez megfelelő-e vagy
sem, akkor 3 dolgot tehet:
− Ha minden rendben van és a beszámoló megbízható, valós képet mutat, akkor a
korlátozás nélküli záradékot adja.
− Ha a véleményeltérés hatása lényeges, de nem átfogó a beszámoló valamely állítása
kapcsán, akkor egy korlátozott záradékot adhat ki.
− Ha a véleményeltérés hatása lényeges és átfogó, akkor elutasító záradékot bocsát ki és
ilyenkor visszautasíthatja a vélemény-nyilvánítást.
Ennek keretében:
− A munkavállalóktól felvilágosítást kérhet,
− A társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja (köteles megvizsgálni valamennyi
lényeges üzletpolitikai jelentést),
− A társaság számláját, pénztárát, értékpapírjait, szerződéseit megvizsgál(tat)hatja.

5. Mi az apport fogalma? Írjon 2 példát! Mit tud az apportértékelési szabályokról?

Apport: Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, ami lehet vagyoni értékű jog, dolog vagy
bírósági határozaton alapuló követelés, szellemi alkotás. Pénzben kifejezhető értékkel kell
rendelkeznie és forgalomképesnek (harmadik személytől függetlenül szabadon
átruházhatónak) kell lennie. Mindig a valós forgalmi értéket kell mutassa, hiszen ha pl. felül
értékelik, akkor jelentős mértékben megkárosítja a társaság által végzett tevékenység sikerét
és hatékonyságát, illetve a hitelezői érdekeket csorbíthatja, visszaéléseket is eredményezhet,
ezért az apportot inkább alul szokták értékelni.
Aki az apportot szolgáltatja, az a tag 5 évig felelős azért, hogy azt az értéket képviseli az az
apport, amit akkor megállapítottak rá. Kft. esetén sajátos szabály, hogy a nem pénzbeli
hozzájárulást és az apport értékét a tagok állapítják meg és fogadják el. A bejegyzési kérelem
kötelező melléklete, az ügyvezetői nyilatkozat az apport rendelkezésre bocsátásáról, valamint
a tagok értékelésre vonatkozó nyilatkozata, amit még tartalmaznia kell.
Az apport értélkelése:
− Értékelés a tagok által: Abban az esetben, ha az adott társaságnál nem működik
könyvvizsgáló, az apport értékét az azt szolgáltató tag jelöli meg, de természetesen
ebben az esetben is lehetőség van arra, hogy a tag(ok) a társaság tulajdonába adott nem
pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgálóval állapíttassák meg.
− Könyvvizsgálói értékelés: Amennyiben az adott társaságnál kötelező a könyvvizsgáló
választása (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál, részvénytársaságnál
stb.), úgy az apport értékét a könyvvizsgáló határozza meg. Ilyenkor a társaság
tagjainak (részvényeseinek) lehetősége van arra – amennyiben törvény nem rendelkezik
másként –, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által
megállapítottnál alacsonyabb összegben határozzák meg, mert az nem sérti a hitelezők
érdekeit.

6. Mi a fő különbség a Bt. és a Kkt. formák között?

A Bt. ugyan úgy, ahogy a Kkt. egy egyszerű forma, amit úgy hívunk jogi nyelven, hogy
személyegyesítő társaság. Abban különbözik a Kkt-től, hogy itt két tag van (bel- és kültag).
Ez a megkülönböztetés arra szolgál, hogy amíg a beltag egyetemlegesen felel a tartozásokér,
míg a kültag csak a vagyoni betétje mértékéig tartozik helytállási kötelezettséggel, tehát csak
a vagyoni hozzájárulását adja és nem vesz részt tevékeny módon a cégben. Amiatt, hogy nem
tartozik helytállási kötelezettséggel, csak a bevitt vagyona mértékéig, ezért nincsenek olyan
jogkörei és ez indokolja azt, hogy nem vehet részt tevékeny módon a cég működésében.

Betéti társaság fogalma: A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tevékenység céljára
vagyoni hozzájárulást teljesítenek és az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a vagyon által nem
fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen helytáll, míg a másik tag (kültag)
nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
Közkereseti társaság fogalma: A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének a céljára vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a vagyon által nem
fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek (ez egy mögöttes helytállást
jelent).
− korlátlanság: A tagok teljes vagyonukkal kötelesek helytállni, ha a társaság vagyona a
követelések fedezésére nem elegendő.
− egyetemlegesség: A hitelező számára lehetővé válik, hogy saját maga megválassza,
melyik taggal szemben lép fel a követelésével. Ha pl. 2 tag van egy Kkt-ben, akkor a
hitelező eldöntheti, hogy a kettő közül melyiktől fogja követelni azt, amivel neki tartozik
a társaság, aztán utána, hogy a tagok egymás között hogy rendezik ezt, az nem az ő
dolga.
− mögöttes helytállás: A követelések kielégítésének sorrendjére utal. A társaság a
tartozásokért elsősorban a saját vagyonával áll fenn és mögöttesen az ő
fizetésképtelensége esetén lehet csak a tagok ellen fordulni.
7. Mi a Kft. fogalma? Mennyi a Kft. törzstőkéjének és törzsbetétének a min. összege?
Korlátolt felelősségű társaság fogalma: Olyan társaság amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és a tag kötelezettsége csak a törzsbetét és egyéb
vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. (tilos nyilvános felhívás útján tagokat toborozni) → A
társaság zárt jellegéből következik, hogy a tagokat nyilvános felhívás útján nem lehet
toborozni, hanem előre megfogalmazott gazdasági cél érdekében közös szükséglettől
vezérelve fogják elhatározni a tagok a társaság alapítását.
Korlátolt felelősségű társaság vagyona:
− Törzstőke: min. 3 mFt (a tagok törzsbetéteinek összességét adja)
A törzstőke és a társaság tényleges vagyona a működés során eltérhet egymástól, de ez
nem csak a törzstőkén kívüli vagyonelemek dinamizmusával magyarázható. A
törzsbetétet a PTK nem egy elkölthetetlen vagy felhasználhatatlan vagyonrészként
kezeli és a törzsbetéteket nem kell változatlan formában megőrizni a társaságnak, hiszen
azokat a gazdálkodás során fel is használhatja.
− Törzsbetét: min. 100 eFt és 10e-rel maradék nélkül oszthatónak kell lennie, pénzbeli (1
év alatt kell befizetni és ha nem fizet, nem kap osztalékot sem.) és nem pénzbeli
hozzájárulásból (apport) áll. Minden tagnak egy törzsbetétje van, de lehet közös
tulajdonú betét is.

8. Mi az Rt. fogalma? Melyek az Rt. működési formái? Mikor kötelező Rt.-nél

felügyelő bizottság választása és mi a felügyelő bizottság feladata?
A részvénytársaság fogalma: Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló
alaptőkével működő társaság, ahol a részvényes kötelezettsége a részvény névértékének a
szolgáltatására terjed ki.
Névérték = Részvények esetében a teljes jegyzett tőkéből való részesedés mértékét határozza
meg.
A részvénytársaság működési formái: Nyilvánosan és zártkörűen működő Rt.
Nyilvánosan működő Rt.-t csak dematerializált formában tud részvényt előállítani.
Mikor kötelező részvénytársaságnál felügyelő bizottság választása?
Felügyelő bizottság akkor kötelező
− NyRt.-nél, ha dualista (igazgató tanács + felügyelő bizottság) irányítási rendszer
működik.
− Zrt.-nél, ha a szavazati joggal rendelkező részvényesek legalább 5%-a ezt kéri.
A felügyelőbizottság feladata:
A felügyelő bizottság legfőbb feladata az ügyvezetés ellenőrzése.
További feladatai:
− Ellenőrzi a társaság ügyvezetését → Ilyenkor ha azt észleli, hogy az ügyvezetés
tevékenysége jogszabályba, létesítő okiratba vagy a társaság korábbi határozataiba,
rendelkezéseibe ütközik, akkor össze kell hívnia a legfőbb szervet.
− Köteles a döntéshozó szerv (közgyűlés, taggyűlés) elé kerülő előterjesztéseket
megvizsgálni
− A társaság legfőbb szervét minden tevékenységről tájékoztatnia kell
 − Évente egyszer kötelező összehívni
− Sajátossága: A társaság legfőbb szerve (közgyűlés vagy taggyűlés) pl. a beszámolóról
csak a felügyelő bizottság jelentésének a birtokában dönthet, egyébként nem.
Ennek keretében:
− A munkavállalóktól felvilágosítást kérhet
− A társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja (köteles megvizsgálni valamennyi
lényeges üzletpolitikai jelentést),
− A társaság számláját, pénztárát, értékpapírjait, szerződéseit megvizsgál(tat)hatja

9. Ismertesse a szövetkezetek fogalmát és jellemzőit!

Szövetkezetek fogalma:
A tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, nyitott tagság és a változó tőke elvei
szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló
tevékenységet végző jogi személy.
− Ez a fogalom túlnyúlik a társaságok egyszerű, érdekek által vezérelt kooperációján és ez
egyfajta közösségformáló, önfenntartó szervezetté lép elő, mert a gazdasági
szükségletektől a társadalmi szükségletekig nyúlik a tevékenysége.
− A szövetkezeteket a társaságoktól az különíti el, hogy a tag a nyereségből való
részesedésének mértéke a tevékenységben való részvételhez igazodik.
A szövetkezetek jellemzői:
− Nincs alapítói tőke minimum előírva.
− Legalább 7 tag alapíthatja (természetes és nem természetes személy is lehet tagja),
viszont
− a szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a
taglétszám 20%-át.
− Egy tag sem szerezhet többségi befolyást (hozzájárulása nem haladhatja meg tőke 15%-
át).
− A tagoknak személyes közreműködési kötelezettsége van, de ezt nem veszik annyira
komolyan, mert előfordulhat, hogy nem vállal valaki személyes közreműködést a
szövetkezet tevékenységében, de ilyen esetben a vagyoni hozzájárulásnak az egészét
köteles alapításkor szolgáltatni, ami egy kisebb ellentételezést jelent.

10. Mi a különbség a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepe és kereskedelmi

képviselete között?
A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási
önállósággal felruházott szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként bejegyeztek. A
külföldi vállalkozás által létrehozott fióktelep a magyar jogban önálló cégformának minősül.
A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a
külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet,
szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
A kereskedelmi képviseleteket azzal a céllal hozták létre, hogy az a jövőben nevében és
javára kereskedelmi ügyleteket közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.
Tehát a kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytathat, a
külföldi vállalkozás belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan
szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések
közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való
kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

11. Ismertesse a közhasznú szervezetek fogalmát és jellemzőit!

Közhasznú szervezetek fogalma: Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon
nyilvántartásba vett – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló –
közhasznú tevékenységet végző civil szervezet (kivéve: párt), amely a társadalom és az egyén
közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és megfelelő
társadalmi támogatottsága kimutatható. Ha ezek megállapíthatók, akkor lehet egy ilyen
társaságot közhasznúvá minősíteni.
Közhasznú szervezetek jellemzői:
− hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez,
− a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül
más személyek számára is hozzáférhetőek,
− közhasznú jogállását a nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

12. Mi a csődeljárás és a felszámolási eljárás fogalma? Mi az alapvető különbség a

csődeljárás és a felszámolási eljárás között?
− Csődeljárás fogalma: a cég fizetőképességének helyreállítása érdekében az adós a
csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez.
Csődeljárás célja: Célja a csődvagyon megőrzése, vagyis nem a vállalkozás
megszüntetése, hanem a működőképesség megtartása (reorganizáció). Eredendően nem
megszűnési mód, de azért került itt szabályozásra, mert ha ez az egyezség nem valósul
meg vagy nem teljesíti, ez is átmegy felszámolási eljárásba és innentől kezdve az a
megszűnési mód lesz.
− Felszámolási eljárás fogalma: A felszámolás során a fizetésképtelen adós jogutód
nélküli megszüntetése útján a hitelezők hozzájuthatnak a követeléseikhez.
Felszámolási eljárás célja: A cég jogutód nélküli megszűnése a felszámolás fő célja,
méghozzá úgy, hogy az eljárás befejezését és a vagyoni helyzet lezárását követően a cég
törlésre kerüljön a cégjegyzékből. A felszámolási eljárás akkor következik be, ha
fizetésképtelen lesz az adós és elindul a megszüntetési eljárás.

13. Mi a nonprofit gazdasági társaság fogalma és főbb jellemzői?

Nonprofit gazdasági társaság fogalma: Hasonló a gazdasági társaságokhoz, de a nonprofit
gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység
folytatására alapítható, tehát bármely, nálunk létező társasági formában alapítható és
működtethetők is. 2007. július 1-től került bevezetésre.
Nonprofit gazdasági társaság jellemzői:
− Bármely társasági forma létrehozható nonprofit gazdasági társaságként. Ezt a cégnévben
a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
 − Alapításukkor az adott társasági formára jellemző társasági jogi szabályokat kell
betartani. Alapításának két modellje:
− A tagok eleve nonprofit céllal alapítanak gazdasági társaságot.
− A már működő gazdasági társaság nonprofit formában való továbbműködéséről
döntenek.
− Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet a nonprofit cél
előmozdítása érdekében.
− A gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható
fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
− Csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át és csak nonprofit gazdasági
társasággal egyesülhet, vagy ilyen nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
− Létrehozása létesítő okirattal történik, ahol írásbeliség és ügyvéd vagy közjegyző által
elrendelt ellenjegyzés kötelező. Ezen kívül valamennyi tagnak alá kell írnia, hiszen
enélkül nem lenne érvényes.
− A nonprofit gazdasági társaság az egyéb nonprofit/ civil szervezetektől eltér egymástól
abban, hogy az önkéntesség, az öntevékenység hiányzik az esetükben, de ezen kívül
minden más jellemzővel bírnak.

14. Mi a megbízási szerződés fogalma, és főbb lényegi elemei? Milyen szerződés

típusba tartozik és miért?
Megbízási szerződés fogalma: A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott
ügyet ellátni, a megbízó pedig díjat fizetni. A szerződés szóban vagy írásban jön létre,
kivételesen ráutaló magatartással.
Ez egyfajta gondossági kötelem, hiszen megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott
feladat ellátására köteles és a szerződés a megbízott által akkor lesz teljesített, ha a megbízott
kellő gondossággal jár el a tevékenység ellátásában.
A megbízási szerződés főszabály szerint visszterhes szerződés, vagyis megbízási díj fizetési
kötelezettséget feltételez, de lehetséges ingyenes alakzata is, viszont ebben az esetben is a
megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

4. Mi a szellemi alkotások jogának fogalma és területei? (4 pont)

A szellemi alkotások joga az ember szellemi tevékenységébl fakadó, új gondolatokat
tartalmazó alkotások, szellemi termékek létrehozására és azok felhasználására
vonatkozószabályokösszessége.
Két nagy területbl áll: szerzi jog és iparjogvédelem
Szabályozása: Polgáritörvénykönyv (háttérszabályokat tartalmaz csak) és külön jogszabályok

5. A VÉGELSZÁMOLÁS
Fogalma: A cég jogutód nélkül történ megsznése esetén, ha a cég nem
fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfbb
szervének elhatározása alapján kerülhet sor.
Végelszámoló értesítési az eljárás megindításáról :
• állami munkaer-piaci szervezetet,
• ha vannak munkavállalók,
• a cég pénzforgalmi számláit vezet pénzforgalmi szolgáltatót,
• NAV –ot,
• az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
Idtartama: 3 év

Felszámolási eljárás Kezesség fogalma Alapítvány és a vagyona