KA - A Kereskedelmi Egység Működtetése 1. Javított

Kereskedelmi egység működtetése 1.
Előadó: Kiss Attila 1

A mai óra témái
• A munkaviszony jogi szabályozása, a
jelentési kötelezettségek betartásának
szabályai
• Munkaügyi nyilvántartások

Hogyan lehet teljesíteni a
tantárgyat?

• Online modulzáró
• A vizsga 60 percig tart.
• Összesen 40 kérdést tartalmaz. Minden válasz 1
pontot ér. Maximális pontszám: 40 pont
• Megfelelt: 21-40 pont
• Nem megfelelt:0-20 pont

Hogyan érdemes részt venni az
órákon?
• Minden tananyagot megkapnak online.
• Jegyzetelni opcionális. Nem célszerű mindent
leírni. Csak azt érdemes jegyzetelni, ami nem
egyértelmű a diasorról.
• Számológép használata kötelező. (lehet akár a
telefon számológép funkciója is)

Hogyan érdemes tanulni a modulzáró
vizsgára?
• Előadások részletes tanulmányozása
• Gyakorló feladatsor megoldása

Az Önök OKJ bizonyítványa kétféle tevékenység
végzésére ad lehetőséget
• Becsüs tevékenység
• Kereskedelmi tevékenység

Adózás ékszer és festmény értékesítése esetén

Nézzünk egy egyszerű példát!
Amennyiben Önök értékesítenek 100.000 Ft-ért
egy nagymamától örökölt ékszert/festményt!
Az adott évben nem keletkezik más ingóságból
származó jövedelmük.
Mekkora adófizetési kötelezettségük
keletkezik?

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség!
Miért?

Ingó vagyontárgy értékesítése
Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel,
amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell
megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt
terhelő következő igazolt költségeket:
• a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
• az értéknövelő beruházásokat;
• az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

• Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható
• meg, akkor a bevétel 25 %-a számít jövedelemnek.
• • Az adó mértéke 15 %.

Nem kell jövedelmet megállapítani, ha az adózó éves kumulált bevétele az
ingó vagyontárgyakból a 600 ezer forintot nem haladja meg,
Illetve, ha az adózó a bevételt teljes egészében a tartozásai megfizetésére

fordítja.
Nem kell adót fizetnie annak az adózónak, akinek az adóévben a 30 ezer

forintot nem haladja meg az adója az ingó vagyontárgyak után.

Nézzünk egy egyszerű példát!
Önök nem jövedelemszerzés céljából
értékesítenek 800.000 Ft-ért egy ingóságot,
melyet még 2015-ben vásároltak 200.000 Ft-
ért. Az adott évben nem keletkezik más
ingóságból származó jövedelmük.
Mekkora adófizetési kötelezettségük
keletkezik?

Hogyan adózunk az alábbi esetben?
Amennyiben Önök magánszemélyként
jövedelemszerzés céljából értékesítenek egy
festményt vagy ékszert!

Ebben az esetben ki kell váltani az adószámot!
Adószámos magénszemély
(Nem összekeverendő az adószám és az

adóazonosító jel!)

Személyi jövedelemadó
(Önálló tevékenységből származó jövedelem)
Kétféle módon határozható meg:
1.) Bevétel - a tételes, igazolt költségek = jövedelem,
vagyis a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket,
és ezután fennmaradó összeg lesz a jövedelem, vagy
2.) Vélelmezett költséghányad: A bevétel 90%-a minősül
jövedelemnek.
Ekkor nem kell tételes költségelszámolást alkalmaznia a
magánszemélynek. A törvény 10%-os költséghányadot
vélelmez, amit nem kell bizonyítani. Ez a diktált rezsikulcsos
jövedelem.
Ezt követően az így megállapított jövedelem 15%-át kell venni.

Általános Forgalmi Adó
(ÁFA)
• Évi 12 millió forint árbevételig kérhetjük az alanyi
adómentességet.

Fontos szabály!
• Amíg a havi jövedelem összege nem éri el a
minimálbér 30%-át, addig csak személyi
jövedelemadót kell fizetni, és nem jön létre
biztosítási jogviszony.
• Ez azt jelenti, hogy ha máshol nem fizet az illető
társadalombiztosítási járulékot, tehát nincs főállása,
nem nyugdíjas stb., akkor köteles fizetni egészségügyi
szolgáltatási járulékot, 2021-ben havi 8.000,- Ft-ot.

Fontos szabály!
• Ha az ingóság eladásából származó havi
jövedelme meghaladja a a minimálbér 30%-át,
onnantól TB járulékot kell fizetni. Cserébe
ezzel létrejön a biztosítási jogviszony, vagyis
nem kell fizetni az egészségbiztosítási
járulékot.

Az önálló tevékenységből származó
jövedelmek adóznak így
• Pl. amikor egy magánszemély megbízási
jogviszonyban végzi becsüs tevékenységét.
• Pl. egy kereskedő magánszemélykén értékesít

Egy példa megbízási jogviszonyra
Egy magánszemély megbízási jogviszonyban
végzi becsüs tevékenységét. 2020. év
szeptemberi hónapjában 300.000 Ft-os bruttó
megbízási díjban részesült. El szeretne
számolni 100.000 Ft-os költséget a
megbízással kapcsolatosan, melyet
bizonylattal tud igazolni.
Számítsa ki az adózó nettó jövedelmét!

Amennyiben nem magánszemélyként, hanem
vállalkozóként szeretnénk értékesíteni
ékszereket vagy festményeket.

Magyarországon alapítható vállalkozási
formák
• Egyéni vállalkozó
• Társas vállalkozó

Egyéni vállalkozás alapítása

Az egyéni vállalkozás fogalma
• Egy természetes személy üzletszerű gazdasági
tevékenysége
• Egyéni vállalkozó az lehet, aki:
– cselekvőképes,
– Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezik,
– nincs eltiltva a tevékenységtől,
– nem korlátlanul felelős tagja más vállalkozásnak.

Egyéni vállalkozás alapítása
• 2010. január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának

nem feltétele a vállalkozói igazolvány, elég az, hogy az erre
irányuló szándékáról a természetes személy a hatósághoz
bejelentést tegyen.
• Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése
elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen
kezdeményezhető..
• Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus
ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, mely a
www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon található.
• A hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és
ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen
ügyfélkaput hoz létre.
• Az egyéni vállalkozó bejelentését az e célra rendszeresített
elektronikus űrlapon kell megtenni.
Mire figyeljünk oda mielőtt egyéni
vállalkozást alapítunk?
Tevékenységi kör felvétele
• Találjuk ki a tevékenységet!
• Akármennyi tevékenységet fel lehet
venni.
• Főtevékenységből egyet lehet és
melléktevékenységekből többet

2.székhely és telephely
• Találjuk ki, hogy hol lesz a székhely!
• A székhelye a bejegyzett irodája az egyéni
vállalkozónak. A bejegyzett iroda a levelezési
címe, az a hely, ahol az üzleti és hivatalos
iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése,
rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön
jogszabályban meghatározott, a székhellyel
összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.

2.székhely és telephely
• A telephely a tevékenység
gyakorlásának helye. Olyan tartós,
önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel
járó helye, amely a székhelyétől
eltérő helyen található. Amennyiben
telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik, úgy azt be kell jelenteni
ügyfélkapun keresztül.
Amennyiben kitöltöttük az
űrlapot ügyfélkapun keresztül
• A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba
veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal,
elektronikus úton értesíti a hatóságot, és egyidejűleg igazolást küld
a bejelentő részére, amely tartalmazza az egyéni vállalkozó
nyilvántartási számát is.
• A nyilvántartást vezető szerv az igazolás megküldésével egyidejűleg
a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt valamint a székhely és
telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fővárosban a
fővárosi önkormányzati adóhatóságot).
• Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének és megszüntetésének bejelentése díj- és
illetékmentes.

Ha egyéni vállalkozóként szeretnék
végezni a tevékenységünket, akkor az
alábbi adónemek közül választhatnak
• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

• Személyi jövedelemadó (SZJA)

Kisadózó vállalkozások tételes adója
(KATA)
2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások

tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Az adó mértéke
• Az adó havi összege a bejelentett főállású
kisadózó után 50 ezer forint,
• főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig
havi 25 ezer forint.
• Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele
meghaladja a 12 millió forintot, az azt meghaladó
rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a
tételes adótól függetlenül kell megfizetni.

Az adó mértéke
• Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a
naptári év minden hónapjára az adót
megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a
kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó
vállalkozási jogállás fennállása szerinti
adófizetési kötelezettséggel érintett
hónapjai és 1 millió forint szorzatát
meghaladó része után fizeti meg.

Lehetőség
• A főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb
összegű, 75 ezer forintos tételes adót is
fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra
és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot.

Nem minősül főállású kisadózónak
• az a személy, akit egyidejűleg fennálló több
munkaviszony keretében foglalkoztatnak,
• ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a
heti 36 órát.
• Tehát neki csak 25.000 Ft-os KATA fizetési
kötelezettsége keletkezik havonta.

Nem minősül főállású kisadózónak
• aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas
vállalkozóként biztosított,
• vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású
kisadózónak minősül.
• Tehát csak 25 ezer forint katát kell fizetnie annak,
aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a
minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,
vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában
főállású kisadózónak minősül.

Nyilvántartási kötelezettség
• Csak bevételi nyilvátartás vezetésére kötelezett.

2021. évi KATA változások
• 2021-től ha egy katás vállalkozó évente 3
millió forintot meghaladó összeget
számláz ki céges megbízójának, a megbízó
cég +40% különadót fizet. (Ha a katás
külföldi cégnek számláz 3 millió felett, a
különadót a katás fizeti)

2021-től változás
• Ha egy kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt,
amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a
juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos
mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.
• Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi kifizetőtől szerez
bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e
bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját
követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.

2021-től változás
• Ha a kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak
az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű
bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás
után 40 százalékos mértékű adót fizet.
• Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi
kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó
összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű
bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40
százalékos mértékű adót fizet.
• A fenti összegeket az évi 12 millió forintos értékhatár
számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Példafeladat
• Egyéni vállalkozóként szeretnénk a becsüs
tevékenységünket végezni és a KATA adónemet
választottuk.
• Van egy bejelentett heti 40 órás munkaviszonyunk egy
másik vállalatnál (nem minősülünk főállású kisadózónak)
• Az éves bevételünk 2020-ban 15.000.000 Ft volt.
• A vállalkozás 2019 óta folyamatosan szüneteltetés nélkül
működött.
• Mekkora összegű tételes adófizetési kötelezettsége
keletkezik a 2020-as évre vonatkozóan?
• Mekkora összegű különadó fizetési kötelezettsége

Példafeladat
• Egyéni vállalkozóként szeretnénk a becsüs
tevékenységünket végezni és a KATA adónemet
választottuk.
• Van egy bejelentett heti 20 órás munkaviszonyunk egy
másik vállalatnál (nem minősülünk főállású kisadózónak)
• Az éves bevételünk 2020-ban 12.000.000 Ft volt.
• A vállalkozás alapítása: 2020. május 1. Azóta folyamatosan
szüneteltetés nélkül működött.
• Mekkora összegű tételes adófizetési kötelezettsége
• Mekkora összegű különadó fizetési kötelezettsége

Egyéni vállalkozó jövedelme a
személyi jövedelemadó (SZJA)
rendszerében
Nem lesz a modulzárón!

Egyéni vállalkozó jövedelme
• Az SZJA szabályai szerint az egyéni vállalkozó adózhat:
• Vállalkozói jövedelem szerint
• Átalányadózás szerint

Vállalkozói jövedelem szerint
Először nézzük a vállalkozói jövedelem szerinti adózást:

Háromfázisú adózási forma:
• • Első fázis: vállalkozói kivét után fizetendő SZJA, TB, Szochó
• • Második fázis: Vállalkozói jövedelemadó (9%)
• • Harmadik fázis: 15% SZJA, 15,5% Szochó

Átalányadózás szerint
• Az egyéni vállalkozó akkor választhat átalányadózást ha bevétele a 15
millió forintot (bizonyos esetekben 100 millió forintot) nem haladta meg.
• A vélelmezett költséghányadnak van egy általános mértéke (40%) és az
egyéni vállalkozó tevékenységétől függően vannak különös mértékei.
– az adóév egészében kizárólag a kormányrendeletben részletezett tevékenységből vagy
üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék (jövedelem:
20%),
– az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi
tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 százalék
(jövedelem: 13%),
– a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve,
hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek)
működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 százalék (jövedelem: 7%),
• Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való
jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást csak akkor választhat,
ha a megszűnés évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Átalányadózás szerint
• Adó mértéke: Az adóalap 15%-a. Tehát alapesetben a
60%-nak a 15%-a.
• Szociális hozzájárulási adót is kell fizetni (15,5%)
• Az egyéni vállalkozó önmaga után TB-t fizet (18,5%)

Amennyiben kinőttük az
egyéni vállalkozást, akkor
gazdasági társaságot
célszerű alapítani.

Gazdasági társaságok fajtái
• Közkereseti társaság (KKT)
• Betéti társaság (Bt)
• Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
• Zártkörűen működő részvénytársaság
(Zrt.)
• Nyilvánosan működő részvénytársaság
(Nyrt)
Ha társas vállalkozásban szeretnék végezni, akkor az
alábbi adónemek közül választhatnak
BT, KKT
– Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
– Kisvállalati adó (KIVA)
– Társasági adó (TAO)
KFT, Zrt
– Kisvállalati adó (KIVA)
– Társasági adó (TAO)
Nyrt
– Társasági Adó (TAO)
Most nézzük meg, hogy mi van abban az
esetben, ha becsüs tevékenységünket
alkalmazottként kívánjuk végezni

A MUNKA
TÖRVÉNYKÖNYVE
2012. évi I. törvény a Munka
Törvénykönyvéről
2012. július 1. napján lépett hatályba

A munkaszerződés
• A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönös
megállapodás, amelynek aláírásával létrejön a
munkaviszony
• Írásba kell foglalni

A munkaszerződés kötelező
tartalmi elemei
•Felek neve és lényeges adatai
•Munkavállaló alapbére
•Munkavállaló munkaköre

Amennyiben nem tüntetik fel a
munkaszerződésben, hogy
határozott, vagy határozatlan
idejű szerződés, akkor milyen
szerződést kell érteni alatta?

Határozatlan vagy határozott
idejű?
Ebben az esetben automatikusan

határozatlan idejű a munkaviszony!

Határozott idejű munkaszerződés
• Tartama az öt évet nem haladhatja meg!!!
• Hosszabbítással sem
• Megszűnését követően hat hónapon belül újabb

határozott idejű munkaszerződés létesítése
esetén bele kell számítani az öt évbe a korábbi
határozott idejű szerződés időtartamát is.

Mi a szabály abban az esetben,
ha a munkaszerződésben nem
tüntetik fel, hogy
részmunkaidős, vagy teljes
munkaidős foglalkoztatásról
van szó?

Részmunkaidős vagy teljes
munkaidős
Ebben az esetben automatikusan teljes

munkaidejű a munkaviszony!

Mi a szabály arra az esetre, ha a
munkaszerződés nem tér ki
arra, hogy mi a munkaviszony
kezdetének időpontja?

Munkaviszony kezdete
Ebben az esetben a szerződés aláírását

követő első munkanap!

A munkáltató írásbeli
tájékoztatási kötelezettségei
(15 napon belül)
• Napi munkaidő
• Munkavégzés helye
• Alapbéren felüli munkabér/juttatások
• Elszámolás módja, gyakorisága, kifizetés napja
• Munkaköri feladatok
• Rendes szabadság mértéke, számítási módja és kiadása
• Felmondási idő szabályai
• Kollektív szerződés
• Munkáltatói jogkör gyakorlója

Kollektív szerződés

MI IS AZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS?
• A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó vagy az
ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, illetve a feleknek
a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével,
megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik
teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozhatja.
• A munkáltató egy kollektív szerződést köthet.
• Csak a munkáltató (vagy munkáltatói érdekképviseleti

szervezet) és a szakszervezet köthet.

A próbaidő szabályai

Próbaidő
• Nincs felmondási idő, végkielégítés, felmondási

tilalom
• Munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3

hónap
• Három hónapnál rövidebb próbaidő is lehet
• Egyszer meghosszabbítható, de maximum

három hónap
• Kollektív szerződés esetén hat hónap is lehet

Pihenőidők

A munka- és pihenőidő
Fogalmak
A pihenőidő az az idő, amit a

munkaviszonyban álló személy nem
munkavégzéssel tölt.

A munka- és pihenőidő
Fogalmak
Munkaközi szünet:
• Húsz perc – ha meghaladja a hat órát a
napi munkaidő.
• További 25 perc – kilenc órát meghaladó
munkaidő esetén
• Felek megállapodása / kollektív szerződés
max 60 perc szünetet is biztosíthat.

Munkaközi szünet
• A munkavégzés megszakítására kell

kiadni
• Nem számít bele a dolgozó

munkaidejébe

Napi pihenőidő
• A munkavállaló napi munkájának

befejezése és a másnapi munkakezdés
között
• legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell
biztosítani
• Bizonyos esetekben rövidebb pihenőidőt is
lehet biztosítani, de a pihenőidőnek ekkor
is el kell érni a 8 órát.

Szabadság
• Minden naptári évben jár
• Alap és pótszabadság
• Alapszabadság: 20 MUNKAnap

Pótszabadság
• 25. életévtől egy

• 28. életévtől kettő
• 31. életévtől három
• 33.-4
• 37.-6
• 39.-7
• 40-8
• 43-9
• 45-10
Pótszabadság jár még
•Gyermek után (16 évesnél fiatalabb),

•egy gyermek után kettő.
•Két gyermek után négy
•Kettőnél több gyermek után hét
munkanap
•Mindkét szülő jogosult

Gyermek születésére tekintettel
apának
•Egy gyermek születése esetén 5 nap
•Ikergyermek esetén 7 nap
•A születést követő második hónap végéig
a munkavállaló kérésének megfelelően kell
kiadni.

Pótszabadság jár a fiatal
munkavállalónak
•Tizennyolcadik életévét betöltő, vagy az
alatti esetben
•5 munkanap

Megváltozott munkaképességű
munkavállalóknak
• 5 munkanap

A munkaviszony
megszüntetése

A munkaviszony megszüntetése
Megszüntetés esetei
1. Közös megegyezés
2. Felmondás
3. Azonnali hatályú felmondás

Felmondás
Amennyiben a munkáltató mond fel
• a felmondást a munkáltató köteles megindokolni
• kivéve, ha nyugdíjas a munkavállaló
Felmondási tilalom
(felmondási védelem)
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
felmondással pl.
• Várandósság
• Szülési szabadság
Továbbá….
• Öregségi nyugdíjkorhatár betöltését

megelőző 5 éven belül
Felmondási idő
• 30 nap, legfeljebb 6 hónap a felek megállapodása alapján

• A harminc nap meghosszabbodik munkavállaló munkában
töltött ideje következtében:
• Három év után 5 nap
• Öt év után 15 nap
• Nyolc év után 20 nap
• Tíz év után 25 nap
• Tizenöt év után 30 nap
• Tizennyolc év után 40 nap
• Húsz év után 60 nap
Végkielégítés
• A végkielégítés mértéke az adott munkáltatónál

fennálló munkaviszony idejétől függ.
• Legalább három év esetén 1 havi
• Legalább öt év esetén 2 havi
• Tíz év – 3 havi
• Tizenöt – 4 havi
• Húsz év- 5 havi
• Huszonöt év – 6 havi TÁVOLLÉTI DÍJ
Távolléti díj
Az alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra

kifizetett teljesítménybér és bérpótlék
figyelembevételével kell megállapítani.
Mikor kell távolléti díjat fizetni?
• a szabadság tartamára,
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra
időtartamra,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában
naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer
két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,
ikergyermekek esetén naponta két órára,
• hozzátartozója halálakor két munkanapra
• stb
A munkáltatót és a munkavállalót
terhelő adók, járulékok

Munkavállalót terhelő adók és
járulékok
+ Bruttó bérből indulunk ki (az adó alapja)
- SZJA előleg 15%
- Társadalombiztosítási járulék 18,5%
= Nettó munkabér

Munkáltatót terhelő adók és
járulékok
• Bruttó bérből indulunk ki (adó alapja)
• Szociális hozzájárulási adó 15,5%
• Szakképzési hozzájárulás 1,5%

Példafeladat
• Becsüs tevékenységünket alkalmazottként
kívánjuk végezni.
• Bruttó bér: 400.000 Ft
• Mekkora összegű nettó fizetésben fogunk
részesülni?
• Számítsa ki a munkavállalót és a munkáltatót
terhelő adókat és járulékokat!

Köszönöm a figyelmet!

KA - A Kereskedelmi Egység Működtetése 1. Javított

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KA - A Kereskedelmi Egység Működtetése 1. Javított

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kereskedelmi egység működtetése 1.

Előadó: Kiss Attila 1

Előadó: Kiss Attila 2

Előadó: Kiss Attila 3

Előadó: Kiss Attila 4

Előadó: Kiss Attila 5

Előadó: Kiss Attila 6

Előadó: Kiss Attila 7

Előadó: Kiss Attila 8

Előadó: Kiss Attila 9

Előadó: Kiss Attila 10

Előadó: Kiss Attila 11

Előadó: Kiss Attila 12

Illetve, ha az adózó a bevételt teljes egészében a tartozásai megfizetésére

Nem kell adót fizetnie annak az adózónak, akinek az adóévben a 30 ezer

Előadó: Kiss Attila 13

Előadó: Kiss Attila 14

Előadó: Kiss Attila 15

(Nem összekeverendő az adószám és az

Előadó: Kiss Attila 16

Előadó: Kiss Attila 17

Előadó: Kiss Attila 18

Előadó: Kiss Attila 19

Előadó: Kiss Attila 20

Előadó: Kiss Attila 21

Előadó: Kiss Attila 22

Előadó: Kiss Attila 23

Előadó: Kiss Attila 24

Előadó: Kiss Attila 25

Előadó: Kiss Attila 26

• 2010. január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának

Előadó: Kiss Attila 28

Előadó: Kiss Attila 29

Előadó: Kiss Attila 31

• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Előadó: Kiss Attila 32

2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások

Előadó: Kiss Attila 33

Előadó: Kiss Attila 34

Előadó: Kiss Attila 35

Előadó: Kiss Attila 36

Előadó: Kiss Attila 37

Előadó: Kiss Attila 38

• Csak bevételi nyilvátartás vezetésére kötelezett.

Előadó: Kiss Attila 39

Előadó: Kiss Attila 40

Előadó: Kiss Attila 41

Előadó: Kiss Attila 42

Előadó: Kiss Attila 43

Előadó: Kiss Attila 44

Nem lesz a modulzárón!

Nem lesz a modulzárón!

Először nézzük a vállalkozói jövedelem szerinti adózást:

Nem lesz a modulzárón!

Nem lesz a modulzárón!

Nem lesz a modulzárón!

Nem lesz a modulzárón!

Előadó: Kiss Attila 53

Előadó: Kiss Attila 54

• Írásba kell foglalni

Előadó: Kiss Attila 55

•Felek neve és lényeges adatai

Előadó: Kiss Attila 56