Tüzeléstechnika - Segédlet És Példatár

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK
TÜZELÉSTECHNIKA GYAKORLATA
Segédlet és Példatár
Dr. Lezsovits Ferenc
Kun-Balog Attila
Budapest
2017
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Weishaupt Hőtechnikai Kft.-nek
a segédletben felhasznált tüzeléstechnikai segédletek, ábrák és táblázatok
rendelkezésre bocsájtásáért.
2
Tartalomjegyzék
1. Tüzeléstani számítások .................................................................................................................................. 4

1.1. A tüzelőanyagok és a levegő összetétele ............................................................................................ 4
1.2.Sztöchiometriai számítások ................................................................................................................. 6
1.3. Elméleti oxigén illetve levegőigény és elméleti füstgázmennyiség meghatározása ........................... 7
1.4. Valós tüzelési körülmények figyelembevétele ................................................................................. 10
1.5. Égéshő és fűtőérték közelítő számítása ............................................................................................ 11
2. Füstgázelemzés és kiértékelés ..................................................................................................................... 12
2.1. Légfelesleg-tényező meghatározása füstgázelemzés alapján ........................................................... 12
2.2. Nedves füstgázra vonatkoztatott koncentráció átszámítása száraz füstgázra ................................... 13
2.3. Füstgázalkotó koncentrációjának meghatározott oxigéntartalomra történő átszámítása .................. 13
2.4. Füstgázalkotók mg/m3-ben kifejezett koncentrációinak kiszámítása ............................................... 13
2.5. Határértékek ..................................................................................................................................... 14
3. Elméleti égési hőmérséklet .......................................................................................................................... 16
4. Bunsen égő .................................................................................................................................................. 18
5. Tűztéri hőcsere és tartózkodási idő ............................................................................................................. 21
6. Füstgáz hőveszteség .................................................................................................................................... 24
6.1. Füstgáz hőveszteség számítás fűtőérték alapon ................................................................................ 24
6.2. Füstgáz hőveszteség számítás égéshő alapon ................................................................................... 27
7. Tüzelőanyag-fogyasztás számítása fűtési igény kiszolgálása esetén ........................................................... 29
8. Tűz- és robbanásveszély és elkerülésének módszerei ................................................................................. 30
8.1. Tüzelőberendezések biztonsági funkciói .......................................................................................... 31
8.2. Tűztérrobbanás elkerülése ................................................................................................................ 33
9. Kéményméretezés........................................................................................................................................ 35
10. Számítási feladatok .................................................................................................................................... 37
1. feladat Egykomponensű tüzelőanyag elemi összetételének meghatározása ........................................ 37
2. feladat Többkomponensű tüzelőanyag elemi összetételének meghatározása...................................... 37
3. feladat Etil alkohol elemi összetételének meghatározása .................................................................... 38
4. feladat Sztöchiometriai számítások, fajlagos mennyiségek meghatározása, emisszió ........................ 38
5. feladat Elméleti égési hőmérséklet számítása...................................................................................... 45
6. feladat Bunsen égő............................................................................................................................... 48
7. feladat Tűztéri hőcsere számítás .......................................................................................................... 49
8. feladat Füstgáz-kondenzáció számítása ............................................................................................... 52
9. feladat Füstgáz veszteség, füstgáz kondenzáció számítása melegvízkazánnál .................................... 53
10. feladat Tüzelőanyag fogyasztás számítása fűtési szezonra................................................................ 61
11. feladat Kazánberendezés és a beépítési helyiség szellőzésének számítása ....................................... 63
12. feladat Kémények és füstgázelvezetők számítása ............................................................................. 66
3
1. Tüzeléstani számítások
1.1. A tüzelőanyagok és a levegő összetétele
Az égés kémiai reakció, amelyben a reagensek az éghető anyag és az oxidálószer. Az éghető anyag
komponensei (elemei) és az oxigén között lejátszódó kémiai reakciók határozzák meg a reagensek megfelelő
mól- és tömegarányát, a kémia ezzel foglalkozó ága a sztöchiometria. Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk
határozni egy adott tüzelőanyag egységnyi tömegének vagy térfogatának elégetéséhez szükséges levegő
mennyiséget ismernünk kell a reagensek összetételét.
Egyszerűbb esetekben nem szükséges a tüzelőanyag elemi összetételének kiszámítása. Egykomponensű
tüzelőanyagok esetén elegendő a kémiai felépítés ismerete (összegképlet). Kis molekulák, például metán
esetén a számítás az alábbi szerint elvégezhető:
Az égés sztöchiometriai egyenlete:
CH4  2O2  CO2  2H2O
Molszámokkal: 1 kmol CH4 + 2 kmol O21 kmol CO2 + 2 kmol H2O
Tömegekkel: 16 kg CH4 + 64 kg O2 = 44 kg CO2 + 36 kg H2O
(MC ≈ 12kg/kmol, MH ≈ 1kg/kmol, MO ≈ 16kg/kmol, MN ≈ 14kg/kmol)
A felírt egyenlet által ismertté válik a tüzelőanyag, az oxidálószer és az égéstermék mennyiségének

aránya. Ennek alapján a további számítások elvégezhetőek, meghatározható az elméleti fajlagos
levegőmennyiség és füstgázmennyiség.
Nagyobb, összetett molekulák esetén célszerűbb az összegképlet alapján kiszámítani az alkotó elemek
móltörtjeit vagy tömegtörtjeit, ezek egyúttal megadják a tüzelőanyag elemi összetételét.
Többkomponensű anyagok esetében a kémiai felépítés mellett ismerni kell, hogy az egyes komponensek
hányad részét teszik ki a tüzelőanyagnak. A komponensek szerinti összetétel mól-, tömeg- vagy
térfogattörtben vagy százalékban adható meg.
móltört: az adott komponens anyagmennyiségét osztjuk az összes komponens
anyagmennyiségének összegével
𝑛𝑖
𝑥𝑖 =
∑ 𝑛𝑖…𝑛
mólszázalék: a mólszázalék a móltört 100-szorosa
𝑛⁄𝑛 % = 100 ∙ 𝑥𝑖
tömegtört: az adott komponens tömegét osztjuk az összes komponens össztömegével
𝑚𝑖
𝑤𝑖 =
∑ 𝑚𝑖…𝑛
tömegszázalék: a tömegszázalék a tömegtört 100-szorosa
𝑚⁄𝑚 % = 100 ∙ 𝑤𝑖
térfogattört: az adott komponens térfogatát osztjuk az összes komponens össztérfogatával
𝑉𝑖
𝑦𝑖 =
∑ 𝑉𝑖…𝑛
térfogatszázalék: a térfogatszázalék a térfogattört 100-szorosa
𝑉⁄𝑉 % = 100 ∙ 𝑦𝑖
4
Gázok és folyadékok összetételét mólszázalékban vagy térfogatszázalékban szokták megadni. A
térfogatszázalék nem használható közvetlenül a sztöchiometriai számításokhoz, ezért azt át kell számítani
mól- vagy tömegszázalékra. Gázok esetében a műszaki számításoknál a térfogattörttel és a móltörttel
kifejezett összetétel azonosnak tekinthető, a tömegtört és az elemi összetétel ezekből a számítható.
Folyadékok esetében a térfogattört vagy térfogatszázalék átszámítása tömeg- vagy móltörtre illetve
százalékra a következő jelenség figyelembevételével lehetséges. Az egymástól eltérő méretű molekulákból
álló folyadékok elegyítésénél kontrakció lép fel, a kisebb molekulák a nagyobbak közé beékelődnek, így az
alkotók térfogatának összege nagyobb, mint az elegy térfogata. A kontrakció mértéke kísérleti úton
határozható meg.
Szilárd anyagok összetételét célszerűen tömegszázalékban lehet megadni, de a gyakorlatban felhasznált

tüzelőanyagok esetében az összetétel nagyon bonyolult, így az elemi összetétel számítással történő
meghatározása nem célszerű. Ekkor tüzelőanyag-vizsgálat tudja megadni az elemi összetételt móltörtek vagy
tömegtörtek formájában.
C [kmol/kmoltüz.a.] C [kg/kgtüz.a.]
H [kmol/kmoltüz.a.] H [kg/kgtüz.a.]
S [kmol/kmoltüz.a.] S [kg/kgtüz.a.]
O [kmol/kmoltüz.a.] O [kg/kgtüz.a.]
N [kmol/kmoltüz.a.] N [kg/kgtüz.a.]
n [kmol/kmoltüz.a.] n [kg/kgtüz.a.]
h [kmol/kmoltüz.a.] h [kg/kgtüz.a.]
A tüzelőanyag égéséhez oxigénre van szükség. Energetikai tüzelésekben tiszta oxigén helyett levegőt
használunk. Ahhoz, hogy az égéshez szükséges levegőmennyiséget ki tudjuk számítani, ismernünk kell a
levegő összetételét is. Ez megadható térfogatszázalékban (azonos a mólszázalékkal) vagy tömegszázalékkal.
A levegő összetétele a sztöchiometriai számításokban:
nitrogén 79 V/V% N2 76,8 m/m% N2
oxigén 21 V/V% O2 23,2 m/m% O2
Valójában ~1 V/V% Argont és egyéb nemesgázokat is tartalmaz.
5
1.2.Sztöchiometriai számítások
Égési reakció: tüzelőanyag (C, H, S, O, N, n, h) + levegő→ égéstermék
Ha a tüzeléshez oxigén helyett levegőt használunk, akkor a sztöchiometriai egyenletekben 1 kmol O 2 mellett
megjelenik 79/21= 3,762 kmol N2, 1 kg O2 mellett pedig 76,8/23,2 = 3,31 kg N2.
Moláris tömegek: Moláris térfogat:
Szén: MC = 12,0107 kg/kmol Minden gázra: Vm = 22,41 m3/kmol
Hidrogén: MH = 1,00794kg/kmol (a gázokat ideális gáznak tekintjük)
Kén: MS = 32,065 kg/kmol
Oxigén: MO = 15,9994 kg/kmol
Nitrogén: MN2 = 14,0067 kg/kmol
A szén égése:
Reakció: C + O2 = CO2
1 kmol C + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 1 kmol CO2 + 3,762 kmol N2
12,0107 kg C + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 44,0095 kg CO2 + 105,916 kg N2
12,0107 kg C + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 kg N2 = 22,41 m3 CO2 + 84,3064 m3 N2
1 kg C + 2,6642 kg O2 + 8,818 kg N2 = 3,6642 kg CO2 + 8,818 kg N2
1 kg C + 1,8658 m3 O2 + 7,0193 m3 N2 = 1,8658 m3 CO2 + 7,0193 m3 N2
A hidrogén égése:
Reakció: 2 H2 + O2 = 2 H2O
2 kmol H2 + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 2 kmol H2O + 3,762 kmol N2
4,03176 kg H2 + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 36,03056 kg H2O + 105,916 kg N2
4,03176 kg H2 + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 N2 = 44,82 m3 H2O + 84,3064 m3 N2
1 kg H2 + 7,9367 kg O2 + 26,27 kg N2 = 8,9367 kg H2O + 26,27 kg N2
1 kg H2 + 5,5584 m3 O2 + 20,9106 m3 N2 = 11,1167 m3 H2O + 20,9106 m3 N2
A kén égése:
Reakció: S + O2 = SO2
1 kmol S + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 1 kmol SO2 + 3,762 kmol N2
32,065 kg S + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 64,0638 kg SO2 + 105,916 kg N2
32,065 kg S + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 N2 = 22,41 m3 SO2 + 84,3064 m3 N2
1 kg S + 0,9979 kg O2 + 3,303 kg N2 = 1,9979 kg SO2 + 3,303 kg N2
1 kg S +0,6989 m3 O2 + 2,6292 m3 N2 = 0,6989 m3 SO2 + 2,6292 m3 N2
Megj.: A kén égése során SO3 is megjelenik konverzió által.

6
1.3. Elméleti oxigén illetve levegőigény és elméleti füstgázmennyiség meghatározása
A tüzelőanyag elemi összetételének ismeretében a sztöchiometriai számításoknál meghatározott
konstansok segítségével meghatározható az égéshez szükséges elméleti oxigén illetve levegőigény valamint
az égéssel keletkező fajlagos füstgázennyiség.
A tüzelőanyag összetétele:
szén C [kg/kgtüz.a.]
hidrogén H [kg/kgtüz.a.]
kén S [kg/kgtüz.a.]
oxigén O [kg/kgtüz.a.]
nitrogén N [kg/kgtüz.a.]
nedvesség n [kg/kgtüz.a.]
hamu h [kg/kgtüz.a.]
A tüzelőanyag égéséhez szükséges elméleti fajlagos oxigénigény:
𝜇𝑂2′ = 2,6642 ∙ 𝐶 + 7,9367 ∙ 𝐻 + 0,9979 ∙ 𝑆 − 𝑂 [kg O2/kg tüz.a.]
𝑂2 ′ = 1,8658 ∙ 𝐶 + 5,5584 ∙ 𝐻 + 0,6989 ∙ 𝑆 − 0,7003 ∙ 𝑂 [m3 O2/kg tüz.a.]
A tüzelőanyag égéséhez szükséges elméleti fajlagos levegőigény:
𝜇𝐿0 = 4,31 ∙ 𝜇𝑂2 ′ = 11,4822 ∙ 𝐶 + 34,2067 ∙ 𝐻 + 4,3009 ∙ 𝑆 − 4,31 ∙ 𝑂 [kg levegő /kg tüz.a.]
𝐿0 = 4,762 ∙ 𝑂2 ′ = 8,8851 ∙ 𝐶 + 26,469 ∙ 𝐻 + 3,3281 ∙ 𝑆 − 3,3348 ∙ 𝑂 [m3 levegő /kg tüz.a.]

A levegőnedvesség figyelembevétele:
𝜇𝐿0𝑛 = 𝜇𝐿0 ∙ (1 + 𝑥) [kg nedves levegő/kg tüz.a.]
Fajlagos széndioxid mennyiség:

𝜇𝐶𝑂2 = 3,6642 ∙ 𝐶 [kg CO2/kg tüz.a.]
𝑉𝐶𝑂2 = 1,8658 ∙ 𝐶 [m3 CO2/kg tüz.a.]
Fajlagos vízgőz mennyiség:

𝜇𝐻2 𝑂 = 8,9367 ∙ 𝐻 + 𝑛 [kg H2O/kg tüz.a.]
A levegőnedvesség figyelembevételével:
𝜇𝐻2 𝑂𝑛 = 𝜇𝐻2 𝑂 + 𝑥 ∙ 𝜇𝐿0 [kg H2O/kg tüz.a.]
𝑉𝐻2 𝑂 = 11,1167 ∙ 𝐻 + 1,2439 ∙ 𝑛 [m3 H2O/kg tüz.a.]
Fajlagos kéndioxid mennyiség:

𝜇𝑆𝑂2 = 1,9979 ∙ 𝑆 [kg SO2/kg tüz.a.]
𝑉𝑆𝑂2 = 0,6989 ∙ 𝑆 [m3 SO2/kg tüz.a.]
Fajlagos nitrogén mennyiség:

𝜇𝑁2 = 8,818 ∙ 𝐶 + 26,27 ∙ 𝐻 + 3,303 ∙ 𝑆 − 3,31 ∙ 𝑂 + 𝑁 [kg N2/kg tüz.a.]
𝑉𝑁2 = 7,0193 ∙ 𝐶 + 20,9106 ∙ 𝐻 + 2,6292 ∙ 𝑆 − 2,318 ∙ 𝑂 + 0,8 ∙ 𝑁 [kg N2/kg tüz.a.]
7
Az égéssel keletkező fajlagos elméleti füstgázmennyiség:
𝜇𝑉0 = 𝜇𝐶𝑂2 + 𝜇𝐻2 𝑂 + 𝜇𝑆𝑂2 + 𝜇𝑁2 [kg fg/kg tüz.a.]
𝜇𝑉0 = 12,4822 ∙ 𝐶 + 35,2067 ∙ 𝐻 + 5,3009 ∙ 𝑆 − 3,31 ∙ 𝑂 + 𝑁 + 𝑛 [kg fg/kg tüz.a.]
𝑉0 = 𝑉𝐶𝑂2 + 𝑉𝐻2 𝑂 + 𝑉𝑆𝑂2 + 𝑉𝑁2 [m3fg/kg tüz.a.]
𝑉0 = 8,8851 ∙ 𝐶 + 32,0273 ∙ 𝐻 + 3,3281 ∙ 𝑆 − 2,318 ∙ 𝑂 + 0,8 ∙ 𝑁 + 1,2439 ∙ 𝑛 [m3fg/kg tüz.a.]

Az égéssel keletkező fajlagos elméleti száraz füstgázmennyiség:
𝜇𝑉0𝑠𝑧 = 𝜇𝑉0 − 𝜇𝐻2 𝑂 [kg száraz fg/kg tüz.a.]
𝑉0𝑠𝑧 = 𝑉0 − 𝑉𝐻2 𝑂 [m3 száraz fg/kg tüz.a.]
Az egyenletekben meghatározott konstansok az alábbi táblázatokban megtalálhatóak, az elemi összetétel

adatokat a megfelelő oszlop értékeivel szorozva és összegezve számíthatóak a fajlagos mennyiségek.
Konstansvektorok tömegegységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:

O2 L0 CO2 H2O SO2 N2
C 2.664 11.484 3.664 0 0 8.820
H 7.936 34.209 0 8.936 0 26.273
S 0.998 4.301 0 0 1.998 3.303
O - 1.000 - 4.310 0 0 0 - 3.310
N 0 0 0 0 0 1.000
n 0 0 0 1.000 0 0
h 0 0 0 0 0 0
Konstansvektorok térfogategységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:

O2' L0 VCO2 VH2O VSO2 VN2
C 1.864 8.876 1.8535 0 0 7.012
H 5.560 26.476 0 11.120 0 20.916
S 0.698 3.324 0 0 0.683 2.635
O - 0.700 - 3.322 0 0 0 - 2.622
N 0 0 0 0 0 0.800
n 0 0 0 1.240 0 0
h 0 0 0 0 0 0
Gáznemű tüzelőanyagok esetén nem szükséges meghatározni az elemi összetételt, ha rendelkezésre áll a
keverék gáz molekula-összetétele és minden alkotó szerepel a táblázatban. Ekkor a gáz molekula-összetétele
alapján lehet meghatározni a fajlagos mennyiségeket, az átlagos sűrűséget és a fűtőértéket. A keverék gáz
összetétele térfogat (yi) vagy móltörtekben (xi) ismert. A tömegegységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők
kiszámításához a korábban bemutatottak szerint lehet meghatározni a tömeg szerinti összetételt.
Ismert: Mi…n és yi…n = x.i…n
Mkeverék = xi·Mi+ …+ xn·Mn

𝑀𝑖 𝑀𝑛
𝑤𝑖 = 𝑥𝑖 ∙ 𝑀 … 𝑤𝑛 = 𝑥𝑛 ∙ 𝑀
𝑘𝑒𝑣𝑒𝑟é𝑘 𝑘𝑒𝑣𝑒𝑟é𝑘
8
Az így meghatározott összetétel adatokat a megfelelő oszlop értékeivel szorozva és összegezve számíthatóak
a fajlagos mennyiségek.
Konstansvektorok tömegegységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:
gáz Hi
wi O 2 L0 CO2 H2O SO2  N2
[kg/m3] [kJ/kg]
wCH4 0.716 3.990 17.196 2.743 1.246 0 13.207 50103
wC2H6 1.342 3.725 16.056 2.927 1.798 0 12.331 48005
wC3H8 1.967 3.628 15.640 2.994 1.634 0 12.012 47222
wC4H10 2.593 3.579 15.426 3.029 1.550 0 11.847 47687
wCnHm 2.503 3.423 14.751 3.183 1.285 0 11.328 46174
wCO 1.25 0.571 2.461 1.571 0 0 1.890 10098
wH2 0.09 7.937 34.206 0 8.935 0 26.271 119766
wCO2 1.977 0 0 1.000 0 0 0 0
wN2 1.251 0 0 0 0 0 1.000 0
wO2 1.428 - 1.000 - 4.310 0 0 0 - 3.310 0
wH2S 1.5384 1.409 6.071 0 0 1.880 4.662 386
wH2O 0.804 0 0 0 1.000 0 0 0
A következő táblázat segítségével közvetlenül az alkotók térfogat szerinti összetételéből lehet maghatározni
a fajlagos mennyiségeket.
Konstansvektorok térfogategységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:
yi O2' L0' VCO2 V H 2O VSO2 VN2 Hi [kJ/m3]
yCH4 2.0 9.524 1.0 2.0 0 7.524 35874
yC2H6 3.5 16.666 2.0 3.0 0 13.166 64423
yC3H8 5.0 23.810 3.0 4.0 0 18.810 92887
yC4H10 6.5 30.952 4.0 5.0 0 24.452 123654
yCnHm 6.0 28.571 4.0 4.0 0 22.571 115575
yCO 0.5 2.381 1.0 0 0 1.881 12623
yH2 0.5 2.381 0 1.0 0 1.881 10779
yCO2 0 0 1.0 0 0 0 0
yN2 0 0 0 0 0 1.000 0
yO2 - 1.0 - 4.762 0 0 0 - 3.762 0
yH2S 1.5 7.143 0 1.0 1.0 5.643 594
yH2O 0 0 0 0 0 0 0
9
1.4. Valós tüzelési körülmények figyelembevétele
A tüzelőanyagok égése akkor teljes és tökéletes, ha minden tüzelőanyag-molekula reakcióba lép az
oxidálószerrel és a végtermék tovább nem oxidálható. Mivel a tüzelés során a keveredés soha nem tökéletes,
ezért többlet oxigén illetve levegő szükséges a teljes és tökéletes égéshez. A ténylegesen a tüzelőanyaghoz
vezetett és az elméletileg szükséges levegő mennyiség hányadosa a légfelesleg-tényező. Ennek
figyelembevételével az elméleti fajlagos mennyiségek ismeretében meghatározhatóak a tényleges fajlagos
mennyiségek. Továbbá számításba kell venni, hogy valós körülmények között a füstgázba bekerül a
tüzelőanyag hamutartalmának egy része, a pernye.
A tüzelőanyag égéséhez szükséges fajlagos levegőigény:
𝜇𝐿 = 𝜆 ∙ 𝜇𝐿0 [kg lev/kg tüz.a.]
𝐿 = 𝜆 ∙ 𝐿0 [m3lev/kg tüz.a.]
A füstgázban maradó levegő fajlagos mennyisége:
𝜇𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 [kg lev/kg tüz.a.]
𝑉𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 [m3lev/kg tüz.a.]
A tüzelőberendezésben maradó salak mennyisége:

𝜇𝑆𝑎𝑙𝑎𝑘 = ℎ ∙ 𝑏 [kg salak/kg tüz.a.]
ahol b a tüzelőtérben maradó hamu hányad (hamubekötési tényező)
A tüzelés során keletkező fajlagos pernye mennyiség:
𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = ℎ ∙ (1 − 𝑏) [kg pernye/kg tüz.a.]
Az égéssel keletkező fajlagos (nedves) füstgázmennyiség:

𝜇𝑉𝑛 = 𝜇𝑉0 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 + 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 [kg fg/kg tüz.a.]
𝑉𝑛 = 𝑉0 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 [m3fg/kg tüz.a.]
Az égéssel keletkező fajlagos száraz füstgázmennyiség:
𝜇𝑉𝑠𝑧 = 𝜇𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 + 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 [kg fg/kg tüz.a.]
𝑉𝑠𝑧 = 𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 [m3fg/kg tüz.a.]

A füstgáz normál sűrűsége:
𝜇𝑉
𝜌𝑓𝑔 = 𝑉𝑛
[kg /m3]
A füstgáz összetétele:
𝜇𝐶𝑂2 𝑉𝐶𝑂2
Széndioxid: 𝜇𝑟𝐶𝑂2 = 𝜇𝑉𝑛
[kg CO2/kg fg] 𝑉𝑟𝐶𝑂2 = 𝑉𝑛
[m3 CO2/ m3fg]
𝜇𝐻2 𝑂 𝑉𝐻2 𝑂
Vízgőz: 𝜇𝑟𝐻2 𝑂 = 𝜇𝑉𝑛
[kg H2O/kg fg] 𝑉𝑟𝐻2 𝑂 = 𝑉𝑛
[m3 H2O/ m3fg]
𝜇𝑆𝑂2 𝑉𝑆𝑂2
Kéndioxid: 𝜇𝑟𝑆𝑂2 = 𝜇𝑉𝑛
[kg SO2/ kg fg] 𝑉𝑟𝑆𝑂2 = 𝑉𝑛
[m3 SO2/ m3fg]
𝜇𝑁2 𝑉𝑁2
Nitrogén: 𝜇𝑟𝑁2 = 𝜇 [kg N2/ kg fg] 𝑉𝑟𝑁2 = 𝑉𝑛
[m3 N2/ m3fg]
𝑉𝑛
𝜇𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő 𝑉𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő
Levegő: 𝜇𝑟𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = 𝜇𝑉𝑛
[kg levegő/ kg fg] 𝑉𝑟𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = 𝑉𝑛
[m3 levegő/ m3fg]
𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒
Pernye: 𝜇𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = 𝜇𝑉𝑛
[kg pernye/ kg fg] 𝑉𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = 𝑉𝑛
[kg pernye/ m3fg]
10
1.5. Égéshő és fűtőérték közelítő számítása
Folyékony és gáznemű tüzelőanyagok esetén az elemi összetétel ismeretében lehetőség van a fűtőérték
közelítő meghatározására. Az elemi összetételből történő égéshő számításakor figyelembe kell venni, hogy a
tüzelőanyagban lévő elemi alkotók egy része kötött formában van, így azok nem éghetők. Ennek
megfelelően például a tüzelőanyag hidrogéntartalma két részre osztható:
a) oxigénhez kötött (szerves molekulákban CxHyOz)
Feltételezzük, hogy valamennyi oxigén hidrogénhez kötött, így 16 g oxigén 2 g hidrogént tud
lekötni. Hidrogénre vonatkoztatva 1 g hidrogén 8 g oxigént köt le. Így, ha a tüzelőanyagban lévő
oxigén mennyiségének egy nyolcadát vesszük, akkor azt a hidrogén mennyiséget kapjuk meg,
amelyet a tüzelőanyag oxigéntartalma tart lekötve éghetetlen formában.
b) oxigénhez nem kötött, más néven diszponibilis hidrogén
Diszponibilis hidrogéntartalom = összes hidrogéntartalom - 1/8 oxigéntartalom
Hasonló módon a kén egy része is kötött formában van. Ezen megfontolások alapján a különböző
tüzelőanyagokhoz felépítésben azonos, de számértékileg eltérő közelítő képletek léteznek. Szilárd és
folyékony tüzelőanyagok égéshőjének számítására alkalmazható például az alábbi képlet:
 O
H s  33822 C  142180  H    9251 S [kJ/kg tüz.a.]
 8
A fűtőérték kiszámításakor az égéshőből le kell vonni az égés során képződött és a tüzelőanyag

nedvességtartalmából származó víz elpárologtatásához szükséges hőmennyiséget (2510 kJ/kg). Mivel
1 gramm hidrogén elégésekor 9 gramm vizet kapunk, a tüzelőanyag hidrogéntartalmát kilenccel
megszorozva megkapjuk azt a vízmennyiséget, amely a hidrogén elégésekor keletkezik.
H i  H s  (9  H  n)  rH 2O [kJ/kg tüz.a.]
A fenti számításnak az a hátránya, hogy a tüzelőanyagot elemi éghető alkotórészekből álló keveréknek
tételezi fel, holott az elemi komponensek különböző vegyületeket képeznek egymással. Ebből következően a
számítás sok esetben csak közelítő eredményt ad. Ez különösen igaz a szilárd tüzelőanyagokra, ezért ezeknél
a méréssel történő meghatározás a célszerű.
11
2. Füstgázelemzés és kiértékelés
Az emissziós ellenőrző számítások célja, hogy leellenőrizzük, hogy a kilépő füstgáz szennyezőanyag
tartalma alatta van-e a rendeletekben meghatározott határértékeknek. Ez a feladat azonban nem olyan
egyszerű, mert a műszerek tf %-ban, vagy ppm-ben mérnek, míg a határértékek Magyarországon mg/m3-ben
(meghatározott vonatkoztatási füstgáz O2 tartalomra vonatkoztatva) vannak meghatározva. Más országokban
találkozhatunk még egyéb, pld. mg/MJ, mg/kWh, vpm-ben meghatározott határértékekkel is. Ilyen esetekben
a mért értékeket a következőkben bemutatott módon át kell számolni, hogy összehasonlíthatóak legyenek a
határértékekkel.
2.1. Légfelesleg-tényező meghatározása füstgázelemzés alapján

Az üzemi légfelesleg-tényező meghatározható a tüzelés során keletkező füstgáz oxigén illetve széndioxid
koncentrációjának mérésével, és a következő számítások egyikével.
Légfelesleg-tényező meghatározása oxigénmérleg alapján:
0,21 ∙ (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 = [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ [𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ]

0,21 ∙ 𝐿0 ∙ 𝜆 − 0,21 ∙ 𝐿0 = [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 + [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0 ∙ 𝜆 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
0,21 ∙ 𝐿0 ∙ 𝜆 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0 ∙ 𝜆 = [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 + 0,21 ∙ 𝐿0 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
[𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 + 0,21 ∙ 𝐿0 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
𝜆=
0,21 ∙ 𝐿0 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
𝑉0𝑠𝑧
[𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ + 0,21 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
𝐿0
𝜆=
0,21 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
𝑉0𝑠𝑧 𝑉0𝑠𝑧
Ha 𝐿0
≈ 1 akkor Ha 𝐿0
< 1 akkor
0,21 𝑉0𝑠𝑧 [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡

𝜆≈ 𝜆= ∙ +1
0,21 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 𝐿0 0,21 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
Légfelesleg-tényező meghatározása karbonmérleg alapján:
𝑉𝐶𝑂2
𝜆 > 1 esetén[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 =
𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0
𝑉𝐶𝑂2
𝜆 = 1 esetén [𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 =
𝑉0𝑠𝑧
[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ [𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ] = [𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 ∙ 𝑉0𝑠𝑧
[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 + [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0 ∙ 𝜆 − [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0 = [𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 ∙ 𝑉0𝑠𝑧
[𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 − [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝑉0𝑠𝑧 + [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
𝜆=
[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ 𝐿0
[𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 ∙ − [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ + [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
𝐿0 𝐿0
𝜆=
[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
Ha ≈ 1 akkor Ha < 1 akkor
𝐿0 𝐿0
12
[𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 [𝐶𝑂2 ]𝑚𝑎𝑥 ∙ − [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙
𝐿0 𝐿0
𝜆≈ 𝜆= +1
[𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 [𝐶𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
2.2. Nedves füstgázra vonatkoztatott koncentráció átszámítása száraz füstgázra

A nedves füstgázra vonatkozó koncentráció értéket a következő egyenlet szerint kell átszámítani száraz
füstgázra jellemző koncentrációra:
1
Vr i , száraz  Vr i ,nedves  [ ppm ]
1  Vr H 2O
ahol Vri az i komponens térfogattörtje [ppm]
A mért koncentrációk rendszerint száraz füstgázra vonatkoznak, a füstgázelemzést a vízgőztartalom

kondenzáltatása után végzik.
2.3. Füstgázalkotó koncentrációjának meghatározott oxigéntartalomra történő átszámítása

A mérési eredményeket az összehasonlíthatóság érdekében meg kell határozni, hogy mennyi lenne a
különböző károsanyagok koncentrációja a füstgázban, ha a füstgáz oxigéntartalma egy adott érték lenne.
Azaz a koncentrációkat át kell számítani egy meghatározott vonatkoztatási oxigéntartalomra. A
vonatkoztatási oxigéntartalom a tüzelőanyagtól és a tüzelőberendezéstől függő érték. Az „i” összetevő
kibocsátási értéke térfogattörtként kifejezve, például 3 % oxigéntartalmú, száraz füstgázra vonatkoztatva a
következő:
20,95  3
Vr i ,3%,száraz  Vr i , száraz  [ ppm ]
20,95  Vr O2 , száraz
ahol 20,95 V/V % a száraz környezeti levegő oxigéntartalma
VrO2,száraz a füstgáz mért oxigéntartalma V/V %-ban
2.4. Füstgázalkotók mg/m3-ben kifejezett koncentrációinak kiszámítása

A különböző tüzelőberendezések károsanyag-kibocsátása nem haladhatja meg a rendeletekben
meghatározott határértékeket. Ezek a megfelelő vonatkoztatási oxigéntartalomra számított károsanyag
koncentrációk mg/m3-ben.Az „i” összetevő mg/m3-ben kifejezett koncentrációja például 3 %
oxigéntartalmú, normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoztatva a következő:
Mi
 r i ,3%,száraz  Vr i ,3%,száraz   Vr i ,3%,száraz   n
Vm n
A moláris tömegeket (Mi), a normál térfogatokat (Vmn) és a normál sűrűségeket (n) a következő táblázat
tartalmazza.
Moltömeg Moltérfogat Normál sűrűség

Összetevő
[kg/kmol] [m3/kmol] [kg/m3]
Elégetlen szénhidrogén
CH4 16,0427 22,38 0,7076
(metán)
Nitrogén-dioxid NO2 46,0053 22,41 2,0525
Szén-monoxid CO 28,0104 22,4 1,2505
13
2.5. Határértékek
Az emissziós határértékeket általában technológia csoportonként és teljesítmény szintenként külön-külön
szabályozzák. Továbbá gyorsan fejlődő világunkban ezeket az előírásokat is gyakran módosítják, általában
szigorítják. Emiatt minden gyakorlati esetben le kell ellenőrizni, hogy az adott jogszabály érvényben van-e,
nem történt-e módosítása, vagy felülírása egy új jogszabállyal.
Az alábbiakban felsorolunk néhány a segédanyag készítésekor érvényes emissziós rendeletet, valamint
egyikből néhány táblázatot mintaként. A felsorolás nem teljes körű.
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges
bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási
határértékeiről
Szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei:
Kibocsátási határérték
Légszennyező anyag
[mg/m3]
Szilárd anyag 150
Szén-monoxid (CO) 250
Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 650
Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 2000
Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben
(szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral
50
mérve,
szilárd bio tüzelőanyag esetében
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K

hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, széntüzelés esetében 7%, fa, faapríték
és szilárd bio tüzelőanyag tüzelése esetében 11% oxigéntartalmú
füstgázra vonatkoznak
Folyékony tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei:
[mg/m3]
Szilárd anyag 80
Korom 1
14
hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra
vonatkoznak
Gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási

határértékei:
[mg/m3]
Szilárd anyag 5

hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra
vonatkoznak; biogáz tüzelés esetében a vonatkoztatási oxigéntartalom
11%.
További emissziós rendeletekre példa:
10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről
7/1999. (VII.21.) KöM rendelet a 140 KWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő
hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási
határértékeiről
32/1993. (XII.23.) KTM rendelet a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási
határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
Németországban érvényes rendelet és határértékei:
15
3. Elméleti égési hőmérséklet
Az elméleti égési hőmérséklet meghatározásánál a következő feltételezésekkel kell élni:a tüzelőanyag
égése adiabatikus körülmények között játszódik le, és a tüzelőanyagban kémiailag kötött energia teljes
egészében megjelenik az égéstermékek hőtartalmában.
A feltételezés alapján felírható hőteljesítmény-mérleg:
Q tüz  Q tüz .a .  Q lev  Q fg
A mérlegegyenlet felírásához meg kell határozni egy vonatkoztatási hőmérsékletet, ez általában a környezeti
hőmérséklet, vagy 0°C.
A tüzelőanyag és az oxigén reakciójából származó hőteljsítmény:
Q tüz  m tüz  H i
A tüzelőanyag fizikai hőtartalmával bevitt hőteljesítmény:
Q tüz .a .  m
 tüz  c p tüz  ( t tüz  t 0 )
Az égéshez szükséges levegő fizikai hőtartalmával bevitt hőteljesítmény:
Q lev  m
 tüz     L0  c plev  ( tlev  t 0 )
A reakciótérből a füstgázzal kilépő hőteljesítmény:
Q fg  m
 tüz  [ V  (   1 ) L0 ]  c pfg  ( t elm. égési  t 0 )
Ennek alapján az elméleti, adiabatikus égési hőmérsékletet:
Q fg
t elm. égési   t0
m tüz  [ V  (   1 ) L0 ]  c pfg
16
H i  c ptüz  ( ttüz  t 0 )     L 0  c plev ( tlev  t 0 )
t elm. égési  t ad   t0
[ V0    1   L 0 ]  c pfg
Az elméleti égési hőmérsékletet befolyásoló tényezők:
- tüzelőanyag fűtőértéke
- levegő-előmelegítés
- tüzelőanyag-előmelegítés
- légfelesleg-tényező
- füstgáz-recirkuláció
17
4. Bunsen égő
A Bunsen-égő a legrégebb óta használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután
gáz) bevezetése a gáz minőségének megfelelő furatátmérőjű fúvókán keresztül történik. A fúvókából kilépő
gáz szabadsugarat alkot, amelyet egy keverőcső vesz körül. A keverőcső alsó részén, a fúvóka magasságában
szemközt két furat található a primer levegő bevezetéséhez. A szabadsugár a furatokon keresztül levegőt
ragad magával, a gáz és a levegő elkeveredik. Az égőszájhoz már egy részlegesen előkevert éghető elegy jut
el. A keverék gyulladása és égése egy vékony rétegben történik, a lángfrontban, ami megközelítőleg egy
kúpfelületen helyezkedik el.
Bunsen-égő felépítése
A primer levegő mennyiségének szabályozása a keverőcsövön lévő két furat szabad keresztmetszetének a
változtatásával lehetséges. E célból a keverőcső alsó részére egy másik, rövidebb, szintén két nyílást
tartalmazó csövecske illeszkedik, amely a keverőcsövön szabadon körbeforgatható, miáltal a beömlő szabad
keresztmetszet változik. Az égőbe juttatható gáz mennyisége, és ezzel az égő teljesítménye bizonyos határok
között a gázáram útjában elhelyezett tűszelep nyitásával vagy zárásával lehetséges.
Adott gázáram esetén a primer levegő mennyiségének a változtatásával a gáz-levegő elegy minősége
változtatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeverés, sárgás-vörös
színű, kormozó diffúziós láng alakul ki. A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő elegy előkeverése miatt az
égés tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik. A sztöchiometriai levegő/gáz arány közelében a
láng világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet. Nagy mennyiségű
18
primer levegő adagolás hatására a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan lecsökken a gázban
szegény keverékben a lángterjedési sebesség, miközben az áramlási sebesség növekszik.
A Bunsen égő lángjának vizsgálatával közelítőleg meghatározható egy adott gáz-levegő elegyben a
normál lángterjedési sebesség. Ehhez a lángfronthoz érkező elégetlen gáz levegő elegy
sebességkomponenseit kell megvizsgálni az alábbi ábra segítségével.
Lamináris lángfront a Bunsen égőn

Az álló lángfront feltétele:
 n  wgl n
A láng félkúpszögét  -vel jelölve:
wgl n  wgl  sin  
és ezzel a lángterjedési sebesség:
 n  wgl  sin 
A kontinuitási egyenlet és az impulzusmérleg felírásával további összefüggéseket kaphatunk, amelyek
segítségével meghatározható a keletkező füstgáz sűrűsége, hőmérséklete és a lángfrontra merőleges
sebessége.
Kontinuitási egyenlet:
m   gl  wgl n  Akúp   fg  w fg n  Akúp
 gl  wgl n   fg  w fg n
Az áramlás gyorsul ( wgl n  w fg n ) a lángfronton való áthaladás közben a termikus expanzió következtében,
így  gl   fg . Ha p  áll akkor
 fg Tgl

 gl T fg
Impulzusmérleg: (x irányra, a viszkózus hatás elhanyagolásával):
dw dp
  wx  
dx dx
  wx  dw  dp ahol   wx   gl  wgl n  konst.
w fg n p fg
  gl  wgl n  dw    dp
wgl n pgl
 gl  wgl n  w fg n  wgl n   p gl  p fg
19
p gl  p fg
w fg n  wgl n 
 gl  wgl n
20
5. Tűztéri hőcsere és tartózkodási idő
A tűztéri hőcsere számítás a következő egyszerűsítő gondolatmenet alapján történik. Először a kémiai
reakció megy végbe, és a folyamat végén a hőtartalom a füstgázban marad, amely így az adott
körülményekhez tartozó adiabatikus égési hőmérsékleten és entalpiával áll rendelkezésre. A továbbiakban az
előző pontban meghatározott füstgáz sugárzásos hőcsere számítása történik. Ez az egyszerűsített modell nem
a valós lezajlási viszonyokat tükrözi, az általa kapott eredmények viszont hasznosíthatók és jól követik a
valóságot.
A számítás a következő hőmérleg alapján történik:
𝑄̇𝑏𝑒𝑣𝑖𝑡𝑡 = 𝑄̇𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑏𝑒𝑛 𝑙𝑒𝑎𝑑𝑜𝑡𝑡 + 𝑄̇𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑘𝑖𝑙é𝑝ő
A tüzeléssel bevitt hőteljesítmény megegyezik az adiabatikus égési hőmérsékletű füstgáz hőáramával:
𝑄̇𝑏𝑒𝑣𝑖𝑡𝑡 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ∙ ℎ𝑓𝑔 (𝑡𝑎𝑑 )
ahol:
𝜇𝑉 fajlagos füstgázmennyiség [kg/kg]
𝑚̇𝑡ü𝑧 tüzelőanyag-áram [kg/s]
A tűztérből kilépő füstgáz hőárama:
𝑄̇𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑘𝑖𝑙é𝑝ő = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ∙ ℎ𝑓𝑔 (𝑡𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑘𝑖𝑙é𝑝ő )
A tűztérben leadott hőteljesítmény így egyrészről a hőmérleg alapján, másrészről a sugárzásos hőcserét leíró
Stefan-Boltzman törvény alapján számítható. A két hőmennyiségnek meg kell egyeznie.
𝑄̇𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑏𝑒𝑛 𝑙𝑒𝑎𝑑𝑜𝑡𝑡 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ∙ [ℎ𝑓𝑔 (𝑡𝑎𝑑 ) − ℎ𝑓𝑔 (𝑡𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑘𝑖𝑙é𝑝ő )] = 𝜎 ∙ 𝜀 ∙ 𝐴 ∙ (𝑇𝑙á𝑛𝑔
4 4
− 𝑇𝑓𝑎𝑙 )
ahol:
𝜎 Stefan-Boltzmann állandó (5,6787·10-8 W/(m2·K4)
𝜀 a tűztér és a láng kölcsönös emissziós tényezője [-]
𝜀 = 0,2 − 0,6 gáztüzelés esetén
𝜀 = 0,4 − 0,8 olajtüzelés esetén
𝜀 = 0,6 − 0,95 szilárdtüzelés esetén
a tűztér méretétől, vagyis a sugárzó rétegvastagságától függően alakul. (Vastagabb sugárzó
réteg nagyobb emissziós tényezőt eredményez.)
𝐴 a besugárzott felület [m2]
𝑇𝑙á𝑛𝑔 A láng közepes hőmérsékletét általában az maximális (adiabatikus) és a kilépő hőmérséklet
mértani közepével veszik egyenlőnek.
𝑇𝑙á𝑛𝑔 = √𝑇𝑎𝑑 ∙ 𝑇𝑡ű𝑧𝑡é𝑟𝑘𝑖𝑙é𝑝ő [K]
𝑇𝑎𝑑 adiabatikus lánghőmérséklet [K]

Sugárzás szempontjából lényeges különbség van a gázláng és a szilárd tüzelés lángja között. Az 𝜀
emissziós tényezőn a valóságos és az abszolút fekete test sugárzásintenzitás hányadosát értjük. Ha ez az
arány függetlenül a hullámhossztól állandó, azt szürke sugárzásnak nevezzük. Tipikusan ilyen a
szilárdtüzelés esetén létrejövő láng sugárzása. Ha az emissziós tényező értéke változik a hullámhosszal, azt
színes sugárzásnak nevezzük. Ez a gáztüzelés, illetve gázsugárzás esete, ahol minden molekula a saját
méretének megfelelő frekvenciával sugároz. Az olajtüzelés sugárzás szempontjából a szilárd és a gáztüzelés
között helyezkedik el.
21
A kazánban eltüzelt tüzelőanyag mennyisége, vagyis a kazán terhelésváltozása nincs lényeges hatással a
tűztéri hőcserére, mivel a sugárzásos hőcserét a láng, vagyis a reakció hőmérséklete határozza meg, ami a
terheléstől nem függ. Így a kazán részterhelése esetén a sugárzásos hőcsere aránya növekszik a teljes
hőcserén belül.
Tűztéri emissziós tényező változása különböző tüzelőanyagok és lángméretek esetén
22
Főként hulladékok eltüzelésénél fontos kérdés a füstgáz átlagos tűztéri tartózkodási ideje, mivel erre
vonatkozóan előírásokat kell betartani.
A tartózkodási idő számítása:
𝑉é𝑔é𝑠𝑡é𝑟 𝑉é𝑔é𝑠𝑡é𝑟
𝜏𝑡𝑎𝑟𝑡 = =
̇
𝑉𝑓𝑔 ̇ 𝑁 ∙ 𝑇𝑙á𝑛𝑔
𝑉𝑓𝑔 273
ahol
𝜏𝑡𝑎𝑟𝑡 tartózkodási idő [s]
𝑉é𝑔é𝑠𝑡é𝑟 égéstér térfogata [m3]
̇
𝑉𝑓𝑔 füstgáz térfogatáram az aktuális hőmérsékleten [m3/s]
̇ 𝑁
𝑉𝑓𝑔 füstgáz térfogatáram normálállapotú gáz esetén [m3/s]
23
6. Füstgáz hőveszteség
6.1. Füstgáz hőveszteség számítás fűtőérték alapon
A fűtőérték definíciójából következően akkor tudnánk a felszabaduló hőmennyiséget maximálisan
hasznosítani, ha a füstgázt a kiindulási, azaz környezeti hőmérsékletre tudnánk visszahűteni. A kilépő
hőmérséklet általában ennél jóval magasabb. A magasabb hőmérsékleten távozó füstgázzal elvitt hőt
nevezzük füstgáz hőveszteségnek.
Minden kazán esetében ez a legjelentősebb veszteségforrás. Napjainkban korszerűnek számító kazánok
esetében ez: fg = 5-10% körüli érték, régebbi konstrukciójú kazánok esetében magasabb fg = 10-15% körüli
érték.
A füstgáz kondenzációs hőjének hasznosítása:
5%-nál alacsonyabb füstgázveszteséget csak ún. kondenzációs kazánüzemmel lehet produkálni, amelyhez a
füstgáz olyan mértékű (kb. 40-60C-ig történő) visszahűtése szükséges, hogy a füstgázban lévő vízgőz
részben lekondenzálódjon. Itt a nyereség kettős. A hőmérsékletcsökkenésen túl a vízgőz kondenzációjával
olyan plusz hőmennyiséghez jutunk, amely a hőbevitelkor nem lett figyelembe véve, mivel nem a
tüzelőanyag égéshőjével számolunk.
A füstgáz vízgőztartalmát a tüzelőanyag nedvesség és hidrogéntartalma befolyásolja döntően. Az
égéslevegő is tartalmaz valamennyi vízgőzt, ennek mennyisége azonban sokkal kisebb, pontos számítások
esetén azonban ezt is figyelembe kell venni.
Az elérhető hasznot a tüzelőanyagok Égéshő és Fűtőérték jellemzőinek eltéréséből lehet megítélni. A
legnagyobb különbség gáz tüzelőanyagok esetében van (8-10%), olajok esetén ez kisebb (5-6%), szilárd
tüzelőanyag esetén a legkisebb (1-3%). Ebből következően az elérhető megtakarítás gáztüzelés esetén a
legnagyobb, amihez párosul a gáztüzelésre jellemző legkisebb korrozív hatás. Így akár 100% feletti
kazánhatásfok is elérhető (Fűtőértékre vonatkoztatva). Már olajtüzelés esetére is vannak próbálkozások a
kondenzációs hő hasznosítására. Szilárd tüzelés esetén nincs és nem is várható, mivel az elérhető haszon
minimális, viszont sok járulékos (főleg korróziós) probléma merül fel.
A füstgáz ilyen mértékű visszahűtése azonban nem csak a kazántól függ. Kell hozzá egy olyan alacsony
hőmérsékletű hőfelvevő közeg, amellyel a füstgáz hasznosan visszahűthető ilyen alacsony hőmérsékletig.
Ezért a megoldás leginkább melegvizes fűtési rendszerek esetén terjedt el.
A füstgázveszteség számítása hasonlóan történik az egyéb veszteségekhez:
𝑄̇𝑓𝑔𝑣𝑒𝑠𝑧𝑡
𝜉𝑓𝑔 = [−],
𝑄̇𝑏𝑒
ahol a sztöchiometriai számításoknál megismert jelölések felhasználásával:
𝑄̇𝑓𝑔𝑣𝑒𝑠𝑧𝑡 = 𝑚̇𝑓𝑔 ∙ (ℎ𝑓𝑔𝑘𝑖 − ℎ𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) =
= 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ (𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) [kW]

Beírva ezt és a bevezetett hőmennyiséget a veszteségképletbe a következő formulára jutunk kondenzáció
nélküli esetben:
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ (𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )

𝜉𝑓𝑔 = =
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝐻𝑖 + 𝜆 ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )]
(𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )

= [−]
𝐻𝑖 + 𝜆 ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
24
Mint látható a tüzelőanyag tömegáram ismeretére nincs szükség. A nevezőben csak két változó jellemző
található, ami azt is mutatja, hogy milyen jellemzők vannak hatással a füstgáz hőveszteség alakulására.
Ezek:  - légfelesleg tényező
tfgki - füstgáz kilépő hőmérséklet
További mérésre csak akkor van szükség, ha van levegő, vagy tüzelőanyag előmelegítés, ilyenkor is
elegendő azonban a belépő hőmérsékletek ismerete: tlevbe, ttüzbe. A légfelesleg-tényező a sztöchiometriai
számításnál megismert módszerek alapján egy füstgázelemző műszer segítségével a füstgáz O2, vagy CO2
(RO2) tartalma alapján szintén könnyen és gyorsan meghatározható. Így a legnagyobb veszteséget jelentő
veszteségfajta értékét méréssel gyorsan és relatív olcsón meg lehet határozni. Mint az a korábbi fejezetben
már szerepelt, a légfelesleg-tényező számítására az alábbi egyszerűsített képletek használatosak:
21 𝐶𝑂2𝑚𝑎𝑥
𝜆= = [−]
21 − 𝑂2 𝐶𝑂2𝑚é𝑟𝑡
Füstgáz kondenzáció
A füstgáz kondenzációs határhőmérsékletét a füstgázban található vízgőz parciális nyomásához tartozó
telítési hőmérséklet adja meg. Ez a parciális nyomás a tüzelőanyag sztöchiometriai jellemzői és a légfelesleg
függvényében az alábbi összefüggéssel számítható:
𝑉𝐻2 𝑂 11,12 ∙ 𝐻 + 𝑣í𝑧

𝑝𝐻2 𝑂 = 𝑝𝑎𝑏𝑠 ∙ = 𝑝𝑎𝑏𝑠 ∙ ′
𝑉′ 𝑉0 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ′
65
65
60
55
50
Saturation temperature [°C]
45
40
35
Tsat ( P sat)
30
25
20
15
10
5
0 0
0 0.02 0.04 0.06 0.08 0.1 0.12 0.14 0.16 0.18 0.2 0.22
0 P sat 0.22
Saturation press ure [bar]
Vízgőz telítési hőmérséklet alakulása a füstgáz kondenzációval érintett tartományban
25
A füstgázveszteségi tényező számítása füstgáz kondenzáció figyelembe vételével:
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 =
𝑄̇𝑏𝑒
𝑄̇𝑓𝑔 = (𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ∙ (ℎ𝑣í𝑧

′′ ′
− ℎ𝑣í𝑧 )[kW]
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ (𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) [kg/s]
𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑 − 𝜌𝐻2 𝑂,𝑣é𝑔

𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ [kg/s]
𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑
′′ ′
(𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ∙ (ℎ𝑣í𝑧 − ℎ𝑣í𝑧 )
𝜉𝑓𝑔 = =
𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑 −𝜌𝐻2𝑂,𝑣é𝑔

𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [(𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) − 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ 𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑
] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
= −
𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑 −𝜌𝐻2𝑂,𝑣é𝑔 ′′ ′
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ 𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑
∙ (ℎ𝑣í𝑧 − ℎ𝑣í𝑧 )
−
Füstgáz veszteség [%]

(Fütöértékre vetítve) O2fg
30
15 %
20
 fg  tfg  1.0
 fg  tfg  1.167
5%
 fg  tfg  1.313
10
3%
0%
 fg  tfg  3.5
20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 [oC]
10
tfg
Füstgázveszteség-tényező alakulása fűtőértékre vetítve [%] földgáztüzelés esetében,

a kilépő füstgázhőmérséklet függvényében, különböző légfelesleg tényezőt jelentő maradvány O 2 tartalom esetén
26
Faj lagos kondenzátum menyyiség
kgH2Ocond/m3fuel
2
1.5
mVcondfajl tfg  1.0

1
0.5
0 10 20 30 40 50 60
15 %
5 % 3 % 0 % O2fg
tfg [oC]
Fajlagos kondenzátum képződés földgáztüzelés esetében, a kilépő füstgázhőmérséklet függvényében,

különböző légfelesleg tényezőt jelentő maradvány O2 tartalom esetén
6.2. Füstgáz hőveszteség számítás égéshő alapon

Az új európai irányelvekben a fűtő- és melegvíz előállító készülékek hatékonyság értékelését már égéshő
alapon kell végezni. Emiatt szükséges az égéshő alapú számítás ismerete is. Itt a bevitt energiaként a
tüzelőanyag égéshőjét, vagy más néven felső fűtőértékét kell figyelembe venni. De egyéb helyeken is
módosulnak az előzőekben ismertetett képletek. A kondenzáció nélküli esetben is ki kell egészíteni a
kifejezést a távozó vízgőz párolgáshőjével, ami most additív tagként szerepel. Továbbá a nevezőben H s
szerepel Hi helyett.
𝑄̇𝑓𝑔 = (𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ (ℎ𝑣í𝑧
′′ ′
′′ ′
(𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ (ℎ𝑣í𝑧 − ℎ𝑣í𝑧 )
𝜉𝑓𝑔 =
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ (𝑯𝑺 + 𝜆 ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ))
A füstgázveszteségi tényező számítása füstgáz kondenzáció figyelembe vételével:
Itt a nem lekondenzált mennyiség jelentkezik, mint veszteség.
𝑄̇𝑓𝑔 = (𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + (𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ (ℎ𝑣í𝑧
′′ ′
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ (𝜇𝑉𝑜′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ) [kg/s]

𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑 − 𝜌𝐻2 𝑂,𝑣é𝑔
𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ [kg/s]
𝜌𝐻2 𝑂,𝑘𝑒𝑧𝑑
′′ ′
(𝑚̇𝑓𝑔 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑘𝑖 − 𝑡𝑓𝑔𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + (𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐻2 𝑂 − 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ (ℎ𝑣í𝑧 − ℎ𝑣í𝑧 )
𝜉𝑓𝑔 =
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝑯𝒔 + 𝜆 ∙ 𝜇𝐿𝑜′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑐𝑡ü𝑧𝑎 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧𝑎𝑏𝑒 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )]
27
A következő diagramon az égéshő alapú számítás eredményeként kialakuló füstgázveszteség tényező
változás látható. A mintapéldában szereplő földgáz esetében ez kb. 10%-os veszteségnövekedést jelent
ugyanabban az esetben.
Füstgáz veszteség [%]
(Égéshõre vetítve)
O2fg
30 15 %
25
 fgE tfg  1.0 20
 fgE tfg  1.167 5%

15 3%
 fgE tfg  1.313 0%
 fgE tfg  3.5

10
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 [oC]

tfg
Füstgázveszteség-tényező alakulása égéshőre vetítve [%] földgáztüzelés esetében, a kilépő füstgázhőmérséklet

függvényében, különböző légfelesleg tényezőt jelentő maradvány O 2 tartalom esetén
28
7. Tüzelőanyag-fogyasztás számítása fűtési igény kiszolgálása esetén
A fűtési rendszereket a várható minimális külső levegő hőmérsékletre méretezik. Ez például jelenleg
Magyarország középső részén pld. -13°C. Azonban ez az állapot az év csak néhány napján fordul elő, vagy
esetenként elő sem fordul. A rendszer az év legnagyobb részében részterhelésen üzemel, főként a külső
hőmérséklet változásának függvényében. Sokszor felmerül az igény a várható tüzelőanyag-fogyasztás
előzetes számítására. Ennek lehetővé tételére hozták létre a fűtési hőfokhíd/napfok mennyiséget, ami az
elvárt belső hőmérséklet és az aktuális napi külső hőmérséklet különbsége egy adott napon.
Gnapi = t belső – t külső_közepes [°C]
Ezeket összegezve kaphatók meg az időszakra (heti, havi, fűtési idény) vonatkozó napfok értékek:
(G   (t
napok
belső  t min .külső )) [ °C nap]
A napfok értékek meteorológiai adatokon alapulnak. Az alábbi linken elérhető adatbázis segítségével
tetszőleges helyszínre és hőmérséklet szintre is szolgáltatja a napfok adatokat tetszőleges bontásban.
http://www.degreedays.net/
Ennek segítségével az időszakra vonatkozó fűtési energia igény, valamint az ennek megtermeléséhez
szükséges tüzelőanyag igény számítható, a kiválasztott tüzelőanyag fűtőértékének és a kiválasztott kazán
hatásfokának ismeretében.
MI  Q méretezési  G
Qigény  [kWh]
tbelső  tmin .külső 
Qigény
B tüz.a  [kg, m3 / időszak]
H  kazán
ahol:
Qigény [kWh] Időszakra von. energia igény
Btüz.a. [kg, vagy m3] Időszakra von. tüzelőanyag fogy.

MI [h/nap] Működtetés időtartama
MI = 24 folyamatos működés esetén nap
Q méretezési [kW] maximális (méretezési) teljesítmény

G [ºC nap] Időszakra von. napfok érték
(G   (t
napok
belső  t min .külső ))
(Forrás: http://www.degreedays.net/)
tbelső [ºC] belső hőmérséklet
tmin.külső [ºC] minimális külső (méretezési) hőmérséklet
H [kWh/kg, vagy kWh/m3] tüzelőanyag fűtőértéke
kazán [-] kazánhatásfok
29
8. Tűz- és robbanásveszély és elkerülésének módszerei
A Tüzeléstechnika arról szól, hogy hogyan lehet a különféle tüzelőanyagokat eltüzelni. Nagyon lényeges
azonban, hogy ez csak akkor és olyan mértékben történjen, ahogy szeretnénk. A tüzelés során három fő
ismérvet kell figyelni és kontrollálmi:
- Energia hatékonyság
- Környezetvédelem
- Biztonságtechnika
Az első két téma nagyon népszerű és sokan foglalkoznak vele, de nem szabad elfelejtkezni a harmadikról
sem, a tüzelési rendszer működésének biztonságosnak kell lennie. A berendezésnek mind önmagát, mind a
környezetét meg kell védenie az üzem során előállható problémák esteiben. Ebből adódóan a
biztonságtechnikát elsődlegesnek kell tekinteni, a hatékonyság és környezetvédelem csak ez után következik.
Ahogy a tüzelés során fontos, hogy a reakció a több szempont alapján meghatározott optimális légfelesleg
tényező, tüzelőanyag-égéslevegő koncentráció mellett történjen, úgy a nem kívánt esetekben a reakció
kialakulását el kell kerülni. Ez azért is lényeges, mert a nem kívánt égési reakció általában ellenőrizetlenül,
ugyancsak nem kívánt sebességgel zajlik le, amit már nem is égésnek, hanem hevessége miatt robbanásnak
neveznek. Mivel ez mind magában a berendezésben, mind a környezetében kárt tehet, így ezt mindenképpen
el kell kerülni. Ehhez a sztöchiometriai tüzelőanyag-levegő arányon kívül lényeges ismerni az égőképességi
határokat is. Az alábbi táblázatban néhány éghető gáz jellemző koncentrációi láthatóak. A gyulladási határ
maximális értékén a sztöchiometriai koncentrációt kell érteni. Az alsó értéket szokás Alsó Robbanási
Határnak (ARH) nevezni, míg a felső értéket szokás Felső Robbanási Határnak (FRH) nevezni.
(forrás: Weishaupt)
30
A nem várt reakció kialakulása elkerülhető, ha a tüzelőanyag-levegő koncentráció az égőképes
tartományon kívül van. A nem várt reakció kialakulását, néhány kivételes esettől eltekintve a tüzelőanyag-
levegő koncentráció Alsó robbanási Határ (ARH) alatt tartásával oldják meg.
A segédlet megírásakor érvényben lévő 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet szerint, amely a Gáztechnikai
Műszaki Biztonsági Szabályzatot foglalja magában például:
Az éghető gázzal üzemeltetett berendezések telepítési helyiségeibe beépített gázkoncentráció-érzékelő
és beavatkozó készülék:
- a használt gáz alsó robbanási határértékének (ARH) 20 tf%-án hallható és látható módon adjon
jelzést, és egyidejűleg indítsa el a vészszellőztető berendezést,
- a gáz alsó robbanási határértékének (ARH) 40 tf%-án szüntesse meg a teljes berendezés
gázellátását és az esetleges egyéb tüzelést, valamint hajtsa végre a helyiség villamos
szempontból gyújtóforrásként számításba vehető berendezéseinek leválasztását, kivéve a
vészszellőzést és vészvilágítást,
- a vészszellőzés óránként legalább tízszeres befúvásos légcserét biztosítson.
A vészszellőző berendezés szerkezetileg és működés szempontjából független legyen a helyiség
szellőző rendszerétől. A szükséges szellőző levegő térfogatáramokat számítással kell meghatározni
figyelembe véve a helyiség légtérfogatát, amelyben a rendszer üzemel. Amennyiben a
tüzelőberendezés az égéshez szükséges lebegőt a beépítési helyiségből szívja be, úgy a normál
szellőző rendszer kapacitásába azt is bele kell számítani.
Továbbá az MSZ-EN 746-2 szabvány, amely az „Ipari Hőtechnikai Berendezések Tüzelő- és Tüzelőanyag-
ellátó rendszereinek biztonsági követelményei”-vel foglalkozik, a következő előírásokat tartalmazza a
tűztérrobbanások elkerülése érdekében, rövidített, nem hiteles fordításban:
A tüzelőberendezések indítása, vagy újra indítása csak abban az esetben folytatható, ha a tűztérben és
a kapcsolódó füstgáz járatokban nincs égőképes keverék. Emiatt minden tüzelőberendezés induláskor
előszellőztetést végez. Az előszellőztetés akkor tekinthető megfelelőnek, ha a tűztér és kapcsolódó
füstgáz járatok egyetlen pontján sem éri el a tüzelőanyag koncentráció az Alsó Robbanási Határ
(ARH) 25%-át.
Általában a tűztér és kapcsolódó részeinek ötszörös légcseréje elegendő szokott lenni szabványos
tüzelőanyagok eltüzelése esetében. A szükséges minimális előszellőztetési időt számítással kell
meghatározni, a tűztér és füstgáz térfogat, valamint a légellátás kapacitása ismeretében. (lásd később a
számítási példákat)
8.1. Tüzelőberendezések biztonsági funkciói

A tüzelőberendezések biztonságos működésének biztosítása fontos feladat. Lényeges, hogy a tüzeléshez
rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és nyomású tüzelőanyag, valamint az égéshez szükséges levegő
mennyiség. Ezek meglétét ellenőrzi a gáznyomás kapcsoló és a léghiány kapcsoló. Az égési reakció
megvalósulását pedig a lángőr ellenőrzi. A következő ábrán a biztonsági elemek és beépítésük látható egy
tüzelőberendezés konstrukció esetében.
31
Lángőrök funkciója és működése
A lángőr feladata, hogy csak abban az esetben adjon jelet, ha az égési reakció fennáll. Erre többféle elven
működő rendszert alkalmaznak. A lángőrnek a meghatározott biztonsági időn belül kell reagálnia. Háztartási
készülékeknél legelterjedtebb az ún. termoelemes lángőr alkalmazása.
(forrás: langor.hu)
Nagyobb teljesítményű berendezések lángionizációs, vagy optikai lángőröket alkalmaznak legtöbb esetben.
32
8.2. Tűztérrobbanás elkerülése

Előszellőztetés
A tűztéri áramlási viszonyok jelentősen meghatározzák a koncentráció viszonyok kialakulását. Az

előszellőztetés akkor tekinthető megfelelőnek, ha a tűztér és kapcsolódó füstgáz járatok egyetlen pontján sem
éri el a tüzelőanyag koncentráció az Alsó Robbanási Határ (ARH) 25%-át. A tüzelőberendezés belépési
pontjának környezetében nagyon intenzív keveredés alakul ki. A tűztér távolabbi pontjaiban a keveredés
intenzitása jóval alacsonyabb, főként a kilépési pont környékén viszont már jó közelítéssel dugattyú áramlási
viszonyok alakulnak ki. A pontos arányokat csak egy a tűztér geometriáját, valamint az égőszájat is felölelő,
megfelelően felépített CFD szimuláció mutathatja meg. Előszellőztetési idő számításra lásd a mintapéldát.
33
Gáz-zárószerelvények tömörségellenőrzése
A berendezés üzemen kívüli állapotában fontos, hogy semmiképpen se szivároghasson éghető gáz a tűztérbe.
Emiatt nem egy, hanem két sorba-kapcsolt szelep gondoskodik a zárásról. A szelepek mindegyikének
megfelelő működését a tömörségellenőrző program kontrollálja, minden leállítás esetén.
34
9. Kéményméretezés
A természetes huzattal üzemelő kémények működésének alapelve, hogy a füstgáz és a külső levegő
sűrűség különbségéből eredő nyomáskülönbség elegendő legyen az áramlási veszteségek és egyéb
ellenállások legyőzésére.
Mesterséges égéstermék elvezetés esetén is hasonlóan kell eljárni, csak ott a természetes huzat helyett
(mellett), nyomásfokozó ventilátor oldja meg ezt a feladatot.
A kémény hatásos nyomáskülönbsége:
∆phatásos = (ρkülső levegő (t) − ρfüstgáz (t)) ∙ g ∙ H
ahol: H – hatásos kéménymagasság

(amely a kazán füstcsonkja és a kémény kitorkollása közötti magasságkülönbség)
A kémény működésének feltétele:
∆pkazánfüstcsonk = ∆phatásos − ∆páramlási ellenállás > ∆pminimális
A ∆pminimális értékét több tényező is befolyásolhatja, amelyeket figyelembe kell venni:
Egyrészről a kazán konstrukciójából adódóan a megfelelő működéséhez igényelhet valamekkora a
gyártó által meghatározott depressziót a füstcsonkján
Másrészről a kémény beépítési körülményeitől függően a kitorkollásánál kialakulhat szélnyomásból
adódó többletterhelés
A gázok sűrűsége erősen függ a közeg hőmérsékletétől és nyomásától. Azonban mind a levegő, mind a
füstgáz is ideális gáznak tekinthető, tehát a jellemzőinek átszámítása az adott hőmérsékletre az ideális gázra
vonatkozó törvények segítségével lehetséges:
p m
= ∙R ∙T
ρ M u
Áramlási ellenállás számítása
Az áramlási ellenállás számítása - mind füstgáz, mind hőhordozó közegoldalon - a Bernoulli egyenleten
alapuló áramlási ellenállás számítás felhasználásával történhet.
Adott szakasz nyomásvesztesége:
ρ l
∆p = ∙ w 2 ∙ ( ∙ λ + ∑ ξ) [Pa]
2 d
ahol
 a közeg sűrűsége [kg/m3]

w a közeg mértékadó sebessége [m/s]
l a szakasz hossza [m]
d a szakasz egyenértékű átmérője [m]
 ellenállás tényező [-]

(Turbulens áramlás esetén a Blasius formulával
0,316 w∙d
λ = Re0,25 ahol Re = ν
Reynolds szám [– ])
35
ξ alaki ellenállás tényező [-]
A füstgázelvezető rendszerben a füstgáz hőmérséklete nem állandó, a rendszer hőveszteségei miatt
folyamatosan csökken. Az ellenőrzés során ezt is figyelembe kell venni.
Átadott hő
Q átadott = U ∙ F ∙ ∆t ln [W]
ahol
U hőátviteli tényező [W/(m2 ∙ K)]
F hőátadó felület [m2]
∆t ln közepes logaritmikus hőmérsékletkülönbség [K]
∆t nagy − ∆t kicsi
∆t ln = ∆tnagy
ln
∆tkicsi
A füstgáz lehűlése
t fgki = t fgbe − Q átadott /B ∙ μV ∙ cpfg [°C]
További alkalmassági feltétel, hogy a kilépő füstgáz hőmérséklet minden esetben 0 °C felett legyen, a
jegesedés elkerülésére. A kéményt kialakításának, illetve beépítettségének megfelelően szakaszokra bontva
kell számítani.
36
10. Számítási feladatok
1. feladat Egykomponensű tüzelőanyag elemi összetételének meghatározása
Határozza meg a dimetil-étert összetételét!
Összegképlet: C2H6O
Az alkotók tömege: 2 kmol C = 24 kg C
6 kmol H = 6 kg H
1 kmol O = 16 kg O
Összesen: 9 kmol C+H+O = 46 kg C+H+O = 1 kmol C2H6O
A móltörtek: 2/9 kmol C / kmol C2H6O 0,22 kmol C / kmol C2H6O
6/9 kmol H / kmolC2H6O → 0,66 kmol H / kmol C2H6O
1/9 kmol O / kmol C2H6O 0,11 kmol O / kmol C2H6O

---------------------------------- ------------------------------
A tömegtörtek: 24 kg C / 46 kg C2H6O 0,52 kg C / kg C2H6O
6 kg H / 46 kg C2H6O → 0,13 kg H / kg C2H6O
16 kg O / 46 kg C2H6O 0,35 kg O / kg C2H6O
2. feladat Többkomponensű tüzelőanyag elemi összetételének meghatározása

Határozza meg a PB gáz elemi összetételét!
Ismert a PB gázban a propán és a bután móltörtje:
Propán: C3H8 xproán = ypropán = 0,4 Mproán = 44,10 kg/kmol
Bután: C4H10 xbután = ybután = 0,6 Mbután = 58,12 kg/kmol
MPB = xpropán·Mpropán + xbután·Mbután = 52,512 kg/kmol

𝑀𝑝𝑟𝑜𝑝á𝑛 𝑀𝑏𝑢𝑡á𝑛
𝑤𝑝𝑟𝑜𝑝á𝑛 = 𝑥𝑝𝑟𝑜𝑝á𝑛 ∙ 𝑀𝑃𝐵
= 0,34 𝑤𝑏𝑢𝑡á𝑛 = 𝑥𝑏𝑢𝑡á𝑛 ∙ 𝑀𝑃𝐵
= 0,66
PB gáz alkotóinak elemi összetétele:
Cpropán = 0,8171 kg C / kg propán Cbután = 0,8266 kg C / kg bután
Hpropán = 0,1829 kg H / kg propán Hbután = 0,1734 kg H / kg bután
PB gáz elemi összetétele:
CPB = wpropán· Cpropán + wbután· Cbután = 0,8234 kg C / kg PB gáz
HPB = wpropán· Hpropán + wbután· Hbután = 0,1766 kg H / kg PB gáz
37
3. feladat Etil alkohol elemi összetételének meghatározása
Határozza meg a 80 V/V%-os etanol-víz elegy elemi összetételét!
A megoldáshoz szükség van egy kísérleti úton meghatározott V/V%- m/m% táblázatra vagy diagramra.
Ebből meghatározható, hogy a 80 V/V% etanol-víz elegy 73,5 m/m% koncentrációjú.
100
80
60
m/m%
40
20
0
0 20 40 60 80 100
V/V%
Tehát wC2H6O = 0,735 és wH2O = 0,265. Az elemi összetétel számítása innentől azonos a PB gáznál
bemutatottal.
4. feladat Sztöchiometriai számítások, fajlagos mennyiségek meghatározása, emisszió

Határozza meg az alábbi összetétellel jellemezhető fa tüzelőanyag égéséhez szükséges elméleti levegőigényt
és a keletkező fajlagos füstgázmennyiséget!
Adatok:
Tüzelőanyag: fa
Tüzelőanyag áram: 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 600 𝑘𝑔/ℎ
Hamubekötési tényező: 𝑏 = 0,5
Üzemi légfelesleg tényező: 𝜆 = 1,4
Pernyeleválasztó hatásfoka: 𝜂𝑝𝑙 = 90%
A száraz tüzelőanyag elemi analízisének eredményei:

Karbon: 𝐶𝑠𝑧 = 0,5310 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Hidrogén: 𝐻𝑠𝑧 = 0,0518 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Kén: 𝑆𝑠𝑧 = 0,0005 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Oxigén: 𝑂𝑠𝑧 = 0,3856 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Nitrogén: 𝑁𝑠𝑧 = 0,0047 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Hamu: ℎ𝑠𝑧 = 0,0264 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Ellenőrző összeg: 𝐶𝑠𝑧 + 𝐻𝑠𝑧 + 𝑆𝑠𝑧 + 𝑂𝑠𝑧 + 𝑁𝑠𝑧 + ℎ𝑠𝑧 = 1
Nedvesség: 𝑛𝑠𝑧 = 0,3 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧 𝑡ü𝑧. 𝑎.
38
(szárazanyagra vonatkozatott nedvesség tartalom)
Számítások:
Nedves tüzelőanyag összetételének számítása:

𝐶𝑠𝑧
𝐶= = 0,40846 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
𝐻𝑠𝑧
𝐻= = 0,03985 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
𝑆𝑠𝑧
𝑆= = 0,00038 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
𝑂𝑠𝑧
𝑂= = 0,29662 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
𝑁𝑠𝑧
𝑁= = 0,00362 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
𝑛𝑠𝑧
𝑛= = 0,23077 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
ℎ𝑠𝑧
ℎ= = 0,02031 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
1 + 𝑛𝑠𝑧
Ellenőrző összeg:
𝐶+𝐻+𝑆+𝑂+𝑁+𝑛+ℎ = 1
Fűtőérték és égéshő:
𝑂
𝐻𝑖 = 33822 ∙ 𝐶 + 119590 ∙ (𝐻 − ) + 9251 ∙ 𝑆 − 2510 ∙ 𝑛 = 13570,5 𝑘𝐽/𝑘𝑔
8
𝐻𝑠 = 𝐻𝑖 + (9 ∙ 𝐻 + 𝑛) ∙ 2510 = 15049,8 𝑘𝐽/𝑘𝑔
Tüzelési teljesítmény:
𝑚̇𝑡ü𝑧
𝑄̇𝑡ü𝑧 = ∙ 𝐻 = 2261,7 𝑘𝑊
3600 𝑖
Fajlagos oxigén szükséglet:
𝜇𝑂2 ′ = 2,6641 ∙ 𝐶 + 7,9364 ∙ 𝐻 + 0,998 ∙ 𝑆 − 𝑂 = 1,108 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑂2 ′ = 1,864 ∙ 𝐶 + 5,56 ∙ 𝐻 + 0,698 ∙ 𝑆 − 0,7 ∙ 𝑂 = 0,776 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Fajlagos levegőszükséglet:
𝜇𝐿0 ′ = 11,484 ∙ 𝐶 + 34,209 ∙ 𝐻 + 4,301 ∙ 𝑆 − 4,31 ∙ 𝑂 = 4,777 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝐿′0 = 8,876 ∙ 𝐶 + 26,476 ∙ 𝐻 + 3,324 ∙ 𝑆 − 3,322 ∙ 𝑂 = 3,696 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Fajlagos széndioxid mennyiség:
𝜇𝐶𝑂2 = 3,664 ∙ 𝐶 = 1,497 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉𝐶𝑂2 = 1,8535 ∙ 𝐶 = 0,757 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Fajlagos kéndioxid mennyiség:
𝜇𝑆𝑂2 = 1,998 ∙ 𝑆 = 0,00077 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉𝑆𝑂2 = 0,683 ∙ 𝑆 = 0,00026 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Fajlagos vízgőz mennyiség:
𝜇𝐻2 𝑂 = 8,936 ∙ 𝐻 + 𝑛 = 0,587 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
39
𝑉𝐻2 𝑂 = 11,12 ∙ 𝐻 + 1,24 ∙ 𝑛 = 0,729 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajlagos nitrogén mennyiség:

𝜇𝑁2 = 8,82 ∙ 𝐶 + 26,273 ∙ 𝐻 + 3,303 ∙ 𝑆 − 3,31 ∙ 𝑂 + 𝑁 = 3,67 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉𝑁2 = 7,012 ∙ 𝐶 + 20,196 ∙ 𝐻 + 2,635 ∙ 𝑆 − 2,622 ∙ 𝑂 + 0,8 ∙ 𝑁 = 2,9 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajlagos száraz füstgázmennyiség:
𝜇𝑉0 ′𝑠𝑧 = 𝜇𝐶𝑂2 + 𝜇𝑆𝑂2 + 𝜇𝑁2 = 5,17 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉0 ′𝑠𝑧 = 𝑉𝐶𝑂2 + 𝑉𝑆𝑂2 + 𝑉𝑁2 = 3,65 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Fajlagos nedves füstgázmennyiség:
𝜇𝑉0𝑛
′ = 𝜇𝑉 ′
0 𝑠𝑧
+ 𝜇𝐻2 𝑂 = 5,76 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
′
𝑉0𝑛 = 𝑉0 ′𝑠𝑧 + 𝑉𝐻2 𝑂 = 4,38 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
RO2max(CO2max + SO2max )meghatározása:

𝑉𝐶𝑂 𝑉𝑆𝑂2
𝑅𝑂2𝑚𝑎𝑥 = ( 2 + ) ∙ 100 = 20,74 %
𝑉0′𝑠𝑧 𝑉0′𝑠𝑧
Légfelesleg-tényező és valós körülmények figyelembe vételével számított jellemzők meghatározása
Levegőszükséglet:
𝜇𝐿′ = 𝜆 ∙ 𝜇𝐿0 ′ = 6,688 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝐿′ = 𝜆 ∙ 𝐿0 ′ = 5,175 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

𝑚̇𝑙𝑒𝑣 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝐿′ = 4012,8 𝑘𝑔/ℎ
𝑉̇𝑙𝑒𝑣 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐿′ = 3105 𝑁𝑚3 /ℎ
Fajlagos salakmennyiség:
𝜇𝑆𝑎𝑙𝑎𝑘 = ℎ ∙ 𝑏 = 0,01015 𝑘𝑔 𝑠𝑎𝑙𝑎𝑘/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎
Fajlagos pernyemennyiség:
𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = ℎ ∙ (1 − 𝑏) = 0,01015 𝑘𝑔 𝑝𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Száraz füstgázmennyiség:
𝜇𝑉′𝑠𝑧 = 𝜇𝑉𝑜′𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = 7,091 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉′𝑠𝑧 = 𝑉𝑜′𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ′ = 5,131 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

𝑚̇𝑓𝑔𝑠𝑧 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉′𝑠𝑧 = 4254,6 𝑘𝑔/ℎ
̇
𝑉𝑓𝑔𝑠𝑧 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑉′𝑠𝑧 = 3078,6 𝑁𝑚3 /ℎ
Nedves füstgázmennyiség:
𝜇𝑉′𝑛 = 𝜇𝑉𝑜 ′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = 7,678 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉′𝑛 = 𝑉𝑜 ′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ′ = 5,86 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

𝑚̇𝑓𝑔𝑛 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉𝑜′𝑛 = 4606,7 𝑘𝑔/ℎ
̇
𝑉𝑓𝑔𝑛 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑉𝑜 ′𝑛 = 3516,1 𝑁𝑚3 /ℎ
40
A füstgáz normál sűrűsége:
𝜇𝑉′𝑛
𝜌𝑓𝑔𝑁 = 𝑉′𝑛
= 1,31 𝑘𝑔/𝑁𝑚3
41
Nedves füstgáz összetételének meghatározása
CO2 koncentráció a füstgázban:
𝜇𝐶𝑂2
𝜇𝑟𝐶𝑂2 = = 0,195 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝜇𝑉′𝑛
𝑉𝐶𝑂2
𝑉𝑟𝐶𝑂2 = = 0,129 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
SO2 koncentráció a füstgázban:
𝜇𝑆𝑂2
𝜇𝑟𝑆𝑂2 = = 0,0001 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝜇𝑉′𝑛
𝑉𝑆𝑂2
𝑉𝑟𝑆𝑂2 = = 0,000045 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
H2O koncentráció a füstgázban:
𝜇𝐻2 𝑂
𝜇𝑟𝐻2 𝑂 = = 0,076 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝜇𝑉′𝑛
𝑉𝐻2 𝑂
𝑉𝑟𝐻2 𝑂 = = 0,124 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
N2 koncentráció a füstgázban (égésből származó):
𝜇𝑁2
𝜇𝑟𝑁 = = 0,478 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
2 𝜇𝑉′𝑛
𝑉𝑁2
𝑉𝑟𝑁2 = = 0,494 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
Levegő koncentráció a füstgázban:
𝜇𝐿0 ′
𝜇𝑟𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = (𝜆 − 1) ∙ = 0,249 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝜇𝑉′𝑛
𝐿0 ′
𝑉𝑟𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = (𝜆 − 1) ∙ = 0,252 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
Pernye (por, szilárdanyag) koncentráció a füstgázban:
𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒
𝜇𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = = 0,00132 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝜇𝑉′𝑛
𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒
𝑉𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 = = 0,00173 𝑘𝑔/𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉′𝑛
Pernye(por, szilárdanyag) koncentráció a füstgázban a pernyeleválasztó után:
𝜇𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑡á𝑣𝑜𝑧ó = 𝜇𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 ∙ (1 − 𝜂𝑝𝑙 ⁄100) = 0,000132 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑓𝑔
𝑉𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑡á𝑣𝑜𝑧ó = 𝑉𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 ∙ (1 − 𝜂𝑝𝑙 ⁄100) = 0,000173 𝑘𝑔/𝑁𝑚3 𝑓𝑔
Egyéb károsanyagok koncentrációinak várható értékei a száraz füstgázban:

Nitrogénoxidok: 𝑁𝑂𝑥 = 300 𝑝𝑝𝑚
Szénmonoxid: 𝐶𝑂 = 200 𝑝𝑝𝑚
Elégetlen szénhidrogének: 𝐶𝑥 𝐻𝑦 = 20 𝑝𝑝𝑚
42
Károsanyag koncentrációk átszámítása vonatkoztatási oxigéntartalomra, száraz füstgázra és
mg/m3 koncentrációra
Vonatkoztatási oxigéntartalom:
[𝑂2 ]𝑣 = 11 %
Vonatkoztatási légfelesleg-tényező:
21
𝜆𝑣 = = 2,1
21 − [𝑂2 ]𝑣
𝑉0′ 𝑠𝑧 [𝑂2 ]𝑣
(𝜆𝑣 = ∙ + 1 = 2,086)
𝐿0 ′ 0,21 − [𝑂2 ]𝑣
Vonatkoztatási száraz füstgázmennyiség:
𝑉′𝑠𝑧𝑣 = 𝑉0′ 𝑠𝑧 + (𝜆𝑣 − 1) ∙ 𝐿0 ′ = 7,718 𝑁𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
̇
𝑉𝑓𝑔𝑠𝑧𝑣 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑉′𝑠𝑧𝑣 = 4631,055 𝑁𝑚3 /ℎ
Kéndioxid koncentráció:
1 𝑉′𝑠𝑧
𝑆𝑂2𝑣𝑝𝑝𝑚 = 𝑉𝑟𝑆𝑂 ∙ ∙ 106 ∙ = 34,15 𝑝𝑝𝑚
2 1 − 𝑉𝑟 𝐻2 𝑂 𝑉′𝑠𝑧𝑣
𝑀𝑆𝑂2 64
𝑆𝑂2𝑣𝑚𝑔 = 𝑆𝑂2𝑣𝑝𝑝𝑚 ∙ = 34,15 ∙ = 97,53 𝑚𝑔 𝑆𝑂2 /𝑚3 𝑓𝑔
𝑉𝑚 22,41
Nitrogénoxidok koncentrációja:
𝑉′𝑠𝑧
𝑁𝑂𝑥𝑣𝑝𝑝𝑚 = 𝑁𝑂𝑥 ∙ = 199,43 𝑝𝑚𝑚
𝑉′𝑠𝑧𝑣
𝑀𝑁𝑂2 46
𝑁𝑂𝑥𝑣𝑚𝑔 = 𝑁𝑂𝑥𝑣𝑝𝑝𝑚 ∙ = 199,43 ∙ = 409,36 𝑚𝑔 𝑁𝑂𝑥 /𝑚3 𝑓𝑔
𝑉𝑚 22,41
Szénmonoxid koncentráció:
𝑉′𝑠𝑧
𝐶𝑂𝑣𝑝𝑝𝑚 = 𝐶𝑂 ∙ = 132,95 𝑝𝑝𝑚
𝑉′𝑠𝑧𝑣
𝑀𝐶𝑂 28
𝐶𝑂𝑣𝑚𝑔 = 𝐶𝑂𝑣𝑝𝑝𝑚 ∙ = 132,95 ∙ = 166,12 𝑚𝑔 𝐶𝑂/𝑚3 𝑓𝑔
𝑉𝑚 22,41
Elégetlen szénhidrogének koncentrációja:
𝑉′𝑠𝑧
𝐶𝑥 𝐻𝑦𝑣𝑝𝑝𝑚 = 𝐶𝑥 𝐻𝑦 ∙ = 13,3 𝑝𝑝𝑚
𝑉′𝑠𝑧𝑣
𝑀𝐶4 𝐻10 58
𝐶𝑥 𝐻𝑦𝑣𝑚𝑔 = 𝐶𝑥 𝐻𝑦𝑣𝑝𝑝𝑚 ∙ = 13,3 ∙ = 34,41 𝑚𝑔 𝐶𝑥 𝐻𝑦 /𝑚3 𝑓𝑔
𝑉𝑚 22,41
Szilárdanyag (por) koncentráció:
1 𝑉′𝑠𝑧
𝑆𝑧𝑖𝑙á𝑟𝑑𝑣𝑚𝑔 = 𝑉𝑟𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑡á𝑣𝑜𝑧ó ∙ 106 ∙ ∙ = 131,29 𝑚𝑔 𝑠𝑧𝑖𝑙á𝑟𝑑/𝑚3 𝑓𝑔
1 − 𝑉𝑟 𝐻2 𝑂 𝑉′𝑠𝑧𝑣
43
Határértékek
Koncentráció értékek összevetése a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 6. számú melléklete szerinti
határértékekkel:
A légszennyező anyagok várható kibocsátási értékei száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa
nyomású, O2v = 11% vonatkoztatási oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
𝑆𝑂2𝑣𝑚𝑔 = 97,53 mg/m3 < 𝑆𝑂2ℎ𝑎𝑡 = 1000 mg/m3
𝑁𝑂𝑥𝑣𝑚𝑔 = 409,36 mg/m3 < 𝑁𝑂𝑥ℎ𝑎𝑡 = 650 mg/m3
𝐶𝑂𝑣𝑚𝑔 = 166,12 mg/m3 < 𝐶𝑂𝑣𝑚𝑔 = 250 mg/m3
𝐶𝑥 𝐻𝑦𝑣𝑚𝑔 = 34,41 mg/m3 < 𝐶𝑥 𝐻𝑦ℎ𝑎𝑡 = 50 mg/m3
𝑆𝑧𝑖𝑙á𝑟𝑑𝑣𝑚𝑔 = 131,29 mg/m3 < 𝑆𝑧𝑖𝑙á𝑟𝑑ℎ𝑎𝑡 = 150 mg/m3
Kibocsátási értékek
Széndioxid emisszió:
𝑚̇𝐶𝑂2 = 𝜇𝐶𝑂2 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 897,96 𝑘𝑔/ℎ
Kéndioxid emisszió:
𝑚̇𝑆𝑂2 = 𝜇𝑆𝑂2 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 0,461 𝑘𝑔/ℎ
Nitrogénoxidok emissziója:
𝑀𝑁𝑂2
̇
𝑚̇𝑁𝑂𝑥 = 𝑁𝑂𝑥 ∙ 10−6 ∙ 𝑉𝑓𝑔𝑠𝑧 ∙ = 1,896 𝑘𝑔/ℎ
𝑉𝑚
Szénmonoxid emisszió:
𝑀𝐶𝑂
̇
𝑚̇𝐶𝑂 = 𝐶𝑂 ∙ 10−6 ∙ 𝑉𝑓𝑔𝑠𝑧 ∙ = 0,769 𝑘𝑔/ℎ
𝑉𝑚
Elégetlen szénhidrogén emisszió:
𝑀𝐶4 𝐻10
̇
𝑚̇𝐶𝑥 𝐻𝑦 = 𝐶𝑥 𝐻𝑦 ∙ 10−6 ∙ 𝑉𝑓𝑔𝑠𝑧 ∙ = 0,159 𝑘𝑔/ℎ
𝑉𝑚
Pernye(por, szilárdanyag) emisszió:
𝑚̇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑡á𝑣𝑜𝑧ó = 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 ∙ (1 − 𝜂𝑝𝑙 ⁄100) ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 0,548 𝑘𝑔/ℎ
A pernyeleválasztóból eltávolítandó pernye mennyisége:
𝑚̇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑙𝑒𝑣á𝑙𝑎𝑠𝑧𝑡𝑜𝑡𝑡 = 𝜇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 ∙ 𝜂𝑝𝑙 ⁄100 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 5,545 𝑘𝑔/ℎ
A tüzelőberendezésből eltávolítandó salak mennyisége:
𝑚̇𝑆𝑎𝑙𝑎𝑘 = 𝜇𝑆𝑎𝑙𝑎𝑘 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 6,093 𝑘𝑔/ℎ
Összes szilárd hulladék:
𝑚̇𝑆𝑧𝑖𝑙. ℎ𝑢𝑙𝑙. = 𝑚̇𝑆𝑎𝑙𝑎𝑘 + 𝑚̇𝑃𝑒𝑟𝑛𝑦𝑒 𝑙𝑒𝑣á𝑙𝑎𝑠𝑧𝑡𝑜𝑡𝑡 = 11,638 𝑘𝑔/ℎ
44
5. feladat Elméleti égési hőmérséklet számítása
Határozza meg az elméleti égési hőmérsékletet a következő esetekben!
A. Alapeset
Adatok:
Tüzelőanyag áram: 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 600 𝑘𝑔/ℎ
Tüzelőanyag hőmérséklete: 𝑡𝑡ü𝑧 = 15°C
Tüzelőanyag fajhője: 𝑐𝑡ü𝑧 = 0,8 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾
Tüzelőanyag fűtőértéke: 𝐻𝑖 = 13570 𝑘𝐽/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Tüzelőanyag hamutartalma: ℎ = 0,02 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Hamubekötési tényező: 𝑏=1
Üzemi légfelesleg: 𝜆 = 1,4
Fajlagos elméleti levegőigény: 𝜇𝐿0 ′ = 4,77 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Levegő hőmérséklete: 𝑡𝑙𝑒𝑣 = 15 °C
Levegő fajhője: 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 = 1 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾
Fajlagos elméleti füstgázmennyiség: 𝜇𝑉0′ = 5,75 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Füstgáz fajhője: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1,1 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾

Környezeti hőmérséklet: 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 = 15 °𝐶
Számítások:
Energiamérleg:
Σ𝑄̇𝑏𝑒𝑙é𝑝ő = Σ𝑄̇𝑘𝑖𝑙é𝑝ő
𝑄̇𝑡ü𝑧 + 𝑄̇𝑡ü𝑧.𝑎. + 𝑄̇𝑙𝑒𝑣 = 𝑄̇𝑓𝑔
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖 + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑚̇𝑙𝑒𝑣 ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) =

= 𝑚̇𝑓𝑔 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑎𝑑 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖 + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜆 ∙ 𝜇𝐿0 ′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) =
= 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝜇𝑉0′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + (1 − 𝑏) ∙ ℎ] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑎𝑑 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
Adiabatikus lánghőmérséklet:
𝐻𝑖 + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝜆 ∙ 𝜇𝐿0 ′ ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
𝑡𝑎𝑑 = + 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 = 1625,9 °𝐶
[𝜇𝑉0′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + (1 − 𝑏) ∙ ℎ] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔
Füstgáz tömegárama:
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝜇𝑉0′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + (1 − 𝑏) ∙ ℎ] = 4594,8 𝑘𝑔/ℎ = 1,276 𝑘𝑔/𝑠
45
B. Füstgáz-recirkulációval kiegészített eset
Adatok:
Recirkuláltatott füstgáz hőmérséklete: 𝑡𝑓𝑔𝑟𝑒𝑐 = 150 °𝐶
𝑚̇𝑓𝑔 𝑟𝑒𝑐
Recirkuláltatott füstgáz arány: 𝑟= = 0,6
𝑚̇𝑓𝑔0
𝑚̇𝑓𝑔0 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉′

𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑓𝑔0 + 𝑚̇𝑓𝑔 𝑟𝑒𝑐
𝑚̇𝑓𝑔 𝑟𝑒𝑐 = 𝑟 ∙ 𝑚̇𝑓𝑔0
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑓𝑔0 + 𝑟 ∙ 𝑚̇𝑓𝑔0 = (1 + 𝑟) ∙ 𝑚̇𝑓𝑔0
Számítások:
A levegő tömegárama:
𝑚̇𝑙𝑒𝑣 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜆 ∙ 𝜇𝐿0 ′ = 4006,8 𝑘𝑔/ℎ = 1,276 𝑘𝑔/𝑠
Az elvezetett füstgáz tömegárama:
𝑚̇𝑓𝑔0 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝜇𝑉0′ + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ + (1 − 𝑏) ∙ ℎ] = 4594,8 𝑘𝑔/ℎ = 1,276 𝑘𝑔/𝑠
A recirkuláltatott füstgáz tömegárama:

𝑚̇𝑓𝑔 𝑟𝑒𝑐 = 𝑟 ∙ 𝑚̇𝑓𝑔0 = 2756,88 𝑘𝑔/ℎ = 0,766 𝑘𝑔/𝑠
A tűztérből kilépő füstgáz tömegárama:
𝑚̇𝑓𝑔 = (1 + 𝑟) ∙ 𝑚̇𝑓𝑔0 = 7351,7 𝑘𝑔/ℎ = 2,042 𝑘𝑔/𝑠
Energiamérleg:
Σ𝑄̇𝑏𝑒𝑙é𝑝ő = Σ𝑄̇𝑘𝑖𝑙é𝑝ő
𝑄̇𝑡ü𝑧 + 𝑄̇𝑡ü𝑧.𝑎. + 𝑄̇𝑙𝑒𝑣 + 𝑄̇𝑓𝑔𝑟𝑒𝑐 = 𝑄̇𝑓𝑔
𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖 + 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑚̇𝑙𝑒𝑣 ∙ 𝑐𝑝𝑙𝑒𝑣 ∙ (𝑡𝑙𝑒𝑣 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) +
+ 𝑚̇𝑓𝑔𝑟𝑒𝑐 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑟𝑒𝑐 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) = 𝑚̇𝑓𝑔 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑎𝑑 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
𝑄̇𝑡ü𝑧.𝑎. = 0 𝑘𝑊 mert 𝑡𝑡ü𝑧 = 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦
𝑄̇𝑙𝑒𝑣 = 0 𝑘𝑊 mert 𝑡𝑙𝑒𝑣 = 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦

𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖 + 𝑚̇𝑓𝑔 𝑟𝑒𝑐 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑟𝑒𝑐 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
𝑡𝑎𝑑 = + 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 = 1072,4 °𝐶
𝑚̇𝑓𝑔 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔
46
C. Oxyfuel tüzelés
Adatok:
Elméleti oxigén igény: 𝜇𝑂2 = 1,108 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajlagos CO2 mennyiség: 𝜇𝐶𝑂2 = 1,497 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajlagos SO2 mennyiség: 𝜇𝑆𝑂2 = 0,00077 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajlagos H2O mennyiség: 𝜇𝐻2 𝑂 = 0,587 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Oxigén hőmérséklete: 𝑡𝑂2 = 15 °𝐶
Oxigén fajhője: 𝑐𝑝𝑂2 = 0,916 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾
Füstgáz fajhője: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾
Számítások:
Fajlagos füstgázmennyiség:
𝜇𝑉 ′ = 𝜇𝐶𝑂2 + 𝜇𝑆𝑂2 + 𝜇𝐻2 𝑂 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝑂2 + ℎ ∙ (1 − 𝑏) = 2,528 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ′ = 1516,78 𝑘𝑔/ℎ = 0,421 𝑘𝑔/𝑠
𝐻𝑖 + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝜆 ∙ 𝜇𝑂2 ∙ 𝑐𝑝𝑂2 ∙ (𝑡𝑂2 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )
𝑡𝑎𝑑 = + 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 = 5382,9 °𝐶
𝜇𝑉 ′ ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔
D. Oxyfuel tüzelés füstgáz-recirkulációval
Adatok:
Recirkuláltatott füstgáz hőmérséklete: 𝑡𝑓𝑔𝑟𝑒𝑐 = 150 °𝐶
Recirkuláltatott füstgáz arány: 𝑟=4
Számítások:
𝑚̇𝑓𝑔 = (1 + 𝑟) ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ′ = 7583,9 𝑘𝑔/ℎ = 2,107 𝑘𝑔/𝑠
Bevezetett hőteljesítmény:
Σ𝑄̇𝑏𝑒 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [𝐻𝑖 + 𝜇𝑂2 ∙ 𝑐𝑝𝑂2 ∙ (𝑡𝑂2 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) + 𝑐𝑡ü𝑧 ∙ (𝑡𝑡ü𝑧 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 ) +
+𝜇𝑉′ ∙ 𝑟 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔𝑟𝑒𝑐 − 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 )] = 2489,19 𝑘𝑊

Σ𝑄̇𝑏𝑒
𝑡𝑎𝑑 = + 𝑡𝑘ö𝑟𝑛𝑦 = 1196,4 °𝐶
𝑚̇𝑓𝑔 ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔
47
6. feladat Bunsen égő
Egy Bunsen égőt 10 V/V % metán és 90 V/V% levegő keverékével működtetünk. A kialakuló lángkúp
félszöge   30 o . Az elégetlen keverék átlagsebessége wgl  0,84 m/s , hőmérséklete t gl  21,1 oC , a
 
becsült nyomásesés a lángfronton p gl  pt  1 / 100 Hgmm .
Határozza meg a lamináris lángterjedési sebességet valamint az elégett gázok hőmérsékletét és sűrűségét!
Megoldás:
A lamináris lángterjedési sebesség:
 n  wgl n  wgl  sin   0,84  sin30  0,42

m
s
A metán levegő reakció sztöchiometriai egyenlete:
 79  79
CH 4  2   O2   N 2   CO2  2  H 2 O  2   N 2
 21  21
nincs mólszám változás
A metán levegő keverék átlagos móltömege:
𝑘𝑔
̅̅̅̅̅ ̅𝑙𝑒𝑣 = 0,1 ∙ 16 + 0,9 ∙ 29 = 27,7
𝑀𝑔𝑙 = 𝑥𝐶𝐻4 ∙ 𝑀𝐶𝐻4 + 𝑥𝑙𝑒𝑣 ∙ 𝑀
𝑘𝑚𝑜𝑙
A füstgáz átlagos móltömege:
M gl  M fg
Az gáz-levegő keverék sűrűsége:
p gl  M gl J
 gl  Ro  8314,3
Ro  Tgl kmol K
 
p gl  patm  p gl  p fg  101325  1,334 [Pa]
 gl 
101325  1,334  27,7  1,148 kg
8314,3  21,1  273 m3
A füstgáz sebessége:
p gl  p fg 1,334 m
w fg n  wgl n   0,42   3,19
 gl  wgl n 1,148  0,42 s
A füstgáz sűrűsége:
wgl n 0,42 kg
 fg   gl   1,148   0,1511 3
w fg n 3,19 m
A füstgáz hőmérséklete:
p fg  M fg 101325  27,7
T fg    2234 K  1961 oC
Ro   fg 8314,3  0,1511
48
7. feladat Tűztéri hőcsere számítás
Egy földgáztüzelésű nagyvízterű kazánban az 1 m átmérőjű 2 m hosszú lángcső és a 0,8 m átmérőjű láng
között sugárzásos hőcsere történik. A lángcső fala 200 °C, a földgáz térfogatárama 0,05 m3/s, sűrűsége 0,798
kg/m3, a tüzelés során alkalmazott légfelesleg-tényező 1,1, a füstgáz fajhője 1,25 kJ/kgK. A számítás során a
láng és a lángcső egymást burkoló, azonos hosszúságú hengerfelületeknek tekinthetők.
Határozza meg a tűztérből kilépő füstgáz hőmérsékletét, és a tartózkodási időt!
Adatok:
Lángcső átmérője: Dlcs  1 m
hossza: Llcs  2 m
Lángcső falának hőmérséklete: t fal  200C
Láng átmérője: Dláng  0,8 m
W
Stefan-Boltzmann állandó:  0  5,669  10 8
m2 K 4
3
m
Földgáz térfogatáram: Vtüz  0,05
s
kJ
Földgáz fűtőértéke: H i  34000
m3
kg
Földgáz sűrűsége:  tüz  0,798
m3
Tüzelőanyag és levegő hőmérséklete: t tüz  t lev  t körny  15C
kg m3
Elméleti fajlagos levegőigény:  L0  14,6 L0  9,02
kg m3
kg m3
Elméleti fajlagos füstgázmennyiség: V0  15,6 V0  10,02
kg m3
Légfelesleg-tényező:   1,1
kJ
Füstgáz fajhő: c pfg  1,25
kg  K

0,6 Dlángcső - D láng
0 0,2
0,6 1,0
0,4
2,0
3,0
0,2
0,4 0,8 1,2 1,6 2,0 2,4 2,8 3,2 Dláng [m]
Diagram a láng és a lángcső kölcsönös emissziós tényezőjének meghatározásához
49
Számítások:
A feladat megoldása során a jól kevert tűztér modellt alkalmazzuk.
Láng burkolófelülete:
Dláng 2  
Aláng  2   Dláng    Llcs  6,032 m 2
4
A láng és a lángcső kölcsönös emissziós tényezője a diagram alapján:
  0,22
Bevitt hőteljesítmény:
Q be  Q tüz  Vtüz  H i  1700 kW
Tüzelőanyag tömegárama:
kg
 tüz  Vtüz   tüz  0,0399
m
s
kg
 tüz  ( V0  (  1)  L0 )  0,681
 fg  m
m
s
Füstgáz térfogatárama:
3
m
V fg  Vtüz  (V0  (  1)  L0 )  0,546
s
Füstgáz sűrűsége:
m fg kg
 fg   1,246 3
Vfg m
Adiabatikus füstgázentalpia:
Q fg Q be kJ
h fgad    2497,5
m fg m fg kg
h fgad
t ad  t fg   1998C  2271 K
c pfg
50
Tűztéri hőcsere első közelítése:
Tűztérkilépő hőmérséklet:
t ttki1  1200C  1473 K
Kilépő füstgáz entalpiája:
kJ
h fgki1  c pfg  t ttki1  1500
kg
A tűztér hőmérlege:
Q  Q  Q
be s ki
Sugárzásos hőcsere a tűztérben:

Q s1  Q be  Q ki  m
 fg  ( h fgad  h fgki1 )  678,96 kW
Átlagos lánghőmérséklet:
Tláng1  Tad  Tttki1  1829 K
4
Q s1   0    Aláng  ( Tláng1  T fal
4
)  838,03 kW
Mivel a két egyenletből eltérő hőteljesítmény adódott (678,96 kW < 838,03 kW), ezért további iterációs
lépésekre van szükség. Ha csökkentjük a felvett tűztérkilépő hőmérsékletet, akkor az első egyenletből adódó
hőteljesítény növekszik, a második egyenletből adódó csökken, azaz a számított értékek egymáshoz
közelítenek.
Tűztéri hőcsere utolsó közelítése:

Tűztérkilépő hőmérséklet:
tttki 2  1118,94C  1391,94 K
Kilépő füstgáz entalpiája:
kJ
h fgki 2  c pfg  t ttki 2  1398,68
kg
Q sn  m
 fg  (h fgad  h fgki 2 )  747,93 kW
Átlagos lánghőmérséklet:
Tláng  Tad  Tttki 2  1777,93 K
4
Q sn   0    Aláng  ( Tláng2  T fal
4
)  747,93 kW
A két egyenlet azonos hőteljesítmény értéket adott, a valós tűztérkilépő hőmérséklet 1118,94 °C.
Füstgáz átlagos tartózkodási ideje:
Vlcs
  0,442 s
Tláng
V fg 
273
51
8. feladat Füstgáz-kondenzáció számítása
Határozza meg az alábbi adatokkal jellemzett esetben a füstgázból kondenzálódó víz tömegáramát,
és az ebből származó hőteljesítményt, valamint a füstgázveszteséget!
Adatok:
Tüzelőanyag: földgáz
Tüzelőanyag-áram: 𝑉̇𝑡ü𝑧 = 2,5 𝑚3 /ℎ
Tüzelőanyag tulajdonságai:
Fűtőérték: 𝐻𝑖 = 34 𝑀𝐽/𝑚3
Égéshő: 𝐻𝑠 = 37,7 𝑀𝐽/𝑚3
Sűrűség: 𝜌𝑡ü𝑧 = 0,8 𝑘𝑔/𝑚3
Elméleti fajlagos levegőszükséglet: 𝜇𝐿0 ′ = 14,7 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝐿′0 = 9,02 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Elméleti fajlagos füstgázmennyiség: 𝜇𝑉𝑜′𝑛 = 15,7 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉𝑜 ′𝑛 = 10,12 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Füstgáz jellemzői:
Oxigéntartalom: [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 = 3 𝑉/𝑉%
Fajlagos vízgőztartalom: 𝜇𝐻2 𝑂 = 1,975 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉𝐻2 𝑂 = 1,986 𝑚3 /𝑚3 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Fajhő: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1,08 𝑘𝐽/𝑘𝑔𝐾
Kilépő hőmérséklet: 𝑡𝑓𝑔 = 45 °𝐶
Környezet jellemzői:
Hőmérséklet: 𝑡𝑘 = 20°𝐶
Nyomás: 𝑝𝑘 = 1,013 𝑏𝑎𝑟
Számítások:
Tüzelőanyag tömegárama:
𝑚̇𝑡ü𝑧 = 𝑉̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜌𝑡ü𝑧 = 2 𝑘𝑔/ℎ
Elméleti száraz füstgázmennyiség:
𝑉𝑜 ′𝑠𝑧 = 𝑉𝑜 ′𝑛 − 𝑉𝐻2 𝑂 = 8,9214 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Légfelesleg-tényező:
𝑉𝑜 ′𝑠𝑧 [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
𝜆= ′ ∙ + 1 = 1,165
𝐿0 0,21 − [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡
Nedves füstgázmennyiség:
𝜇𝑉′𝑛 = 𝜇𝑉𝑜 ′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ = 18,13 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
𝑉 ′ 𝑛 = 𝑉𝑜 ′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿′0 = 11,608 𝑚3 /𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.

Füstgáz tömegáram:
52
𝑚̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑉 ′ 𝑛 = 36,26 𝑘𝑔/ℎ
Vízgőz koncentrációja a füstgázban:
𝑉𝐻2 𝑂
𝑉𝑟𝐻2 𝑂 = = 0,171 𝑁𝑚3 /𝑁𝑚3 𝑓𝑔
𝑉 ′𝑛
A füstgázban lévő vízgőz parciális nyomása:
𝑝𝐻2 𝑂 = 𝑝𝑘 ∙ 𝑉𝑟𝐻2 𝑂 = 0,173 𝑏𝑎𝑟
A vízgőz parciális nyomásához tartozó telítési hőmérséklet (segédprogrammal meghatározva):
𝑡𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 56,99 °𝐶
Vízgőz telítési nyomása a füstgáz hőmérsékletén (segédprogrammal meghatározva):
𝑝𝑡𝑒𝑙 (𝑡𝑓𝑔 ) = 0,096 𝑏𝑎𝑟
Telített vízgőz fajtérfogata a pH2 O nyomáson (segédprogrammal meghatározva):
𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 8,762 𝑚3 /𝑘𝑔
Telített vízgőz fajtérfogata a ptel (t fg ) nyomáson (segédprogrammal meghatározva):
𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝑡𝑒𝑙 ) = 15,276 𝑚3 /𝑘𝑔

Fajlagos kondenzátum mennyiség:
1 1
𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 )
− 𝑣 (𝑝 )
𝑡𝑒𝑙 𝑡𝑒𝑙
𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ 1 = 0,842 𝑘𝑔/𝑘𝑔 𝑡ü𝑧. 𝑎.
Kondenzátum tömegárama:
𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 1,684 𝑘𝑔/ℎ
Füstgázból kondenzálódó víz párolgáshője tfg hőmérsékleten (segédprogrammal meghatározva):
𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = 2395 𝑘𝐽/𝑘𝑔 𝑘𝑜𝑛𝑑
A kondenzációból származó hőteljesítmény:
𝑄̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 ∙ 𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = 1,12 𝑘𝑊
A füstgáz-hőveszteséget és a veszteségtényezőt meg lehet határozni fűtőérték és égéshő alapon is.
A füstgáz-hőveszteség fűtőérték alapon:
Q̇ fg = (ṁfg − ṁkond ) ∙ cpfg ∙ (t fg − t k ) − ṁkond ∙ 𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = −0,861 kW
A füstgáz-hőveszteségi tényező fűtőérték alapon (nincs levegő és tüzelőanyag előmelegítés):
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 = = −0,0365
𝑉̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝐻𝑖
A füstgáz-hőveszteség égéshő alapon:

Q̇ fg = (ṁfg − ṁkond ) ∙ cpfg ∙ (t fg − t k ) + (ṁtüz ∙ μH2 O − ṁkond ) ∙ 𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = 1,767 kW
A füstgáz-hőveszteségi tényező égéshő alapon (nincs levegő és tüzelőanyag előmelegítés):
Q̇ fg
ξfg = = 0,0675
V̇tüz ∙ 𝐻s
53
9. feladat Füstgáz veszteség, füstgáz kondenzáció számítása melegvízkazánnál
Határozza meg az alábbi adatokkal jellemzett melegvízkazán hatásfokát és a füstgázveszteséget

névleges és részterhelésen!
Ismert adatok
Berendezés: melegvízkazán
Berendezés jellemzői:
Tüzelőanyag földgáz
Gázfogyasztás névleges terhelésen: 𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛 = 5 m3/h
részterhelésen: 𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟 = 1,4 m3/h
Falveszteség: 𝑄̇𝑓𝑎𝑙 = 500 W
Fűtőérték: 𝐻𝑖𝑣 = 34 MJ/m3
Sűrűség: 𝜌𝑡ü𝑧 = 0,8 kg/m3
Elméleti fajlagos levegőszükséglet: 𝜇𝐿0 ′ = 14,7 kg/kg
𝐿′0 = 9,02 m3/m3
Elméleti fajlagos füstgázmennyiség: 𝜇𝑉𝑜′ = 15,7 kg/kg
𝑉𝑜′ = 10,12 m3/m3
Fűtött víz jellemzői:
Belépő hőmérséklet: 𝑡𝑣í𝑧𝑏𝑒 = 70 °C
Kilépő hőmérséklet: 𝑡𝑣í𝑧𝑘𝑖 = 90 °C
Fajhő: 𝑐𝑣í𝑧 = 4,1868 KJ/kgK
Sűrűség: 𝜌𝑣í𝑧 = 970 kg/m3
Oxigéntartalom: 𝑂2 = 4 %
Kilépő hőmérséklet: 𝑡𝑓𝑔 = 150 °C
Fajhő: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1,08 KJ/kgK
Hőmérséklet: 𝑡𝑘 = 15 °C
Nyomás: 𝑝𝑘 = 1,013 bar
54
Számítások
NÉVLEGES TERHELÉS
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛
𝑄̇𝑏𝑒 = ∙ 𝐻𝑖𝑣 𝑄̇𝑏𝑒 = 47,22 kW
3,6
Tüzelőanyag tömegáram:
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛 ∙ 𝜌𝑡ü𝑧
𝑚̇𝑡ü𝑧 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 0,00111 kg/s
3,6
21
𝜆= 𝜆 = 1,235
21 − 𝑂2
Fűtőérték:
𝐻𝑖𝑣
𝐻𝑖𝑚 = 𝐻𝑖𝑚 = 42,5 MJ/kg
𝜌𝑡ü𝑧
Füstgáz-hőveszteség:
𝑄̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [[𝜇𝑉𝑜′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ ] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔 −𝑡𝑘 )]
𝑄̇𝑓𝑔 = 2,99 kW
Kazán hasznos teljesítménye:

𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇ℎ = 𝑄̇𝑏𝑒 − 𝑄̇𝑓𝑔 − 𝑄̇ℎ = 43,73 kW
1000
Füstgázveszteségi tényező:
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 = 𝜉𝑓𝑔 = 0,063
𝑄̇𝑏𝑒
Falveszteségi tényező:
𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝜉𝑓𝑎𝑙 = 𝜉𝑓𝑎𝑙 = 0,011
𝑄̇𝑏𝑒 ∙ 1000
Kazán hatásfoka:
𝜂𝑘 = 1 − 𝜉𝑓𝑔 − 𝜉𝑓𝑎𝑙 𝜂𝑘 = 0,926
𝑄̇ℎ
𝜂𝑘 = 𝜂𝑘 = 0,926
𝑄̇𝑏𝑒
Fűtött víz térfogatárama:

𝑄̇ℎ 𝑉̇𝑣í𝑧 = 0,00054 m3/s
𝑉̇𝑣í𝑧 =
𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑐𝑣í𝑧 ∙ (𝑡𝑣í𝑧𝑘𝑖 −𝑡𝑣í𝑧𝑏𝑒 )
𝑉̇𝑣í𝑧 ∙ 3600 = 1,938 m3/h
55
RÉSZTERHELÉS
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟
𝑄̇𝑏𝑒 = ∙ 𝐻𝑖𝑣 𝑄̇𝑏𝑒 = 13,22 kW
3,6
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟 ∙ 𝜌𝑡ü𝑧
𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 = 𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 = 0,00031 kg/s
3,6
𝑄̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 ∙ [[𝜇𝑉𝑜′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ ] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔 −𝑡𝑘 )]
𝑄̇𝑓𝑔 = 0,837 kW

𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇ℎ = 𝑄̇𝑏𝑒 − 𝑄̇𝑓𝑔 − 𝑄̇ℎ = 11,89 kW
1000
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 = 𝜉𝑓𝑔 = 0,063
𝑄̇𝑏𝑒
𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇𝑏𝑒 ∙ 1000
Kazán hatásfoka:
𝜂𝑘 = 1 − 𝜉𝑓𝑔 − 𝜉𝑓𝑎𝑙 𝜂𝑘 = 0,899
𝑄̇ℎ
𝜂𝑘 = 𝜂𝑘 = 0,899
𝑄̇𝑏𝑒

𝑄̇ℎ 𝑉̇𝑣í𝑧 = 0,00015 m3/s
𝑉̇𝑣í𝑧 =
𝑉̇𝑣í𝑧 ∙ 3600 = 0,527 m3/h
56
Határozza meg az alábbi adatokkal jellemzett kondenzációs melegvízkazán hatásfokát és a
füstgázveszteséget névleges és részterhelésen!
Ismert adatok
Berendezés: kondenzációs melegvízkazán

Berendezés jellemzői:
Tüzelőanyag földgáz
Gázfogyasztás névleges terhelésen: 𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛 = 2,5 m3/h
részterhelésen: 𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟 = 1,2 m3/h
Falveszteség: 𝑄̇𝑓𝑎𝑙 = 200 W
Fűtőérték: 𝐻𝑖𝑣 = 34 MJ/m3
Sűrűség: 𝜌𝑡ü𝑧 = 0,8 kg/m3
Elméleti fajlagos levegőszükséglet: 𝜇𝐿0 ′ = 14,7 kg/kg tüza
𝐿′0 = 9,02 m3/m3
Elméleti fajlagos füstgázmennyiség: 𝜇𝑉𝑜′ = 15,7 kg/kg
𝑉𝑜′ = 10,12 m3/m3
Fűtött víz jellemzői:

Belépő hőmérséklet: 𝑡𝑣í𝑧𝑏𝑒 = 30 °C
Kilépő hőmérséklet: 𝑡𝑣í𝑧𝑘𝑖 = 40 °C
Fajhő: 𝑐𝑣í𝑧 = 4,1868 KJ/kgK
Sűrűség: 𝜌𝑣í𝑧 = 970 kg/m3
Oxigéntartalom: 𝑂2 = 3 %
Fajlagos vízgőztartalom: 𝜇𝐻2 𝑂 = 1,975 kg/kg tüza
𝑉𝐻2 𝑂 = 1,1986 m3/m3 tüza
Kilépő hőmérséklet: 𝑡𝑓𝑔 = 45 °C
Fajhő: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1,08 KJ/kgK
Hőmérséklet: 𝑡𝑘 = 20 °C
Nyomás: 𝑝𝑘 = 1,013 bar
57
Számítások
NÉVLEGES TERHELÉS
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛
𝑄̇𝑏𝑒 = ∙ 𝐻𝑖𝑣 𝑄̇𝑏𝑒 = 23,61 kW
3,6
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑛 ∙ 𝜌𝑡ü𝑧
𝑚̇𝑡ü𝑧 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 = 0,0006 kg/s
3,6
21
𝜆= 𝜆 = 1,167
21 − 𝑂2
Fajlagos füstgázmennyiség:
𝑉 ′ = 𝑉0 ′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ′ 𝑉′ = 11,623 m3/m3 tüza
Vízgőz térfogatának koncentrációja a füstgázban:

𝑉𝐻2 𝑂
𝑉𝑓𝑔𝐻2 𝑂 = 𝑉𝑓𝑔𝐻2 𝑂 = 0,171 m3/m3 fg
𝑉′
A füstgázban lévő vízgőz parciális nyomása:
𝑝𝐻2 𝑂 = 𝑝𝑘 ∙ 𝑉𝑓𝑔𝐻2 𝑂 𝑝𝐻2 𝑂 = 0,173 bar
A vízgőz parciális nyomásához tartozó telítési hőmérséklet (segédprogrammal meghatározva):

𝑡𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 𝑆𝑡𝑚𝑃𝑇(𝑝𝐻2 𝑂 , 1) 𝑡𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 56,99 °C
Telített vízgőz fajtérfogata a pH2O nyomáson (segédprogrammal meghatározva):

𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 𝑆𝑡𝑚𝑃𝑇(𝑝𝐻2 𝑂 , 1,1) 𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝐻2 𝑂 ) = 8,762 m3/kg
Telített vízgőz fajtérfogata a ptel (t fg ) nyomáson (segédprogrammal meghatározva):

𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝑡𝑒𝑙 ) = 𝑆𝑡𝑚𝑃𝑇(𝑝𝑡𝑒𝑙 , 1,1) 𝑣𝑡𝑒𝑙 (𝑝𝑡𝑒𝑙 ) = 15,276 m3/kg

1 1
− 𝑣 (𝑝 )
𝑡𝑒𝑙 𝑡𝑒𝑙
𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 𝜇𝐻2 𝑂 ∙ 1 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 0,842 kg/kg tüza
𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 3600 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 1,684 kg/h
Fűtőérték:
𝐻𝑖𝑣
𝐻𝑖𝑚 = 𝐻𝑖𝑚 = 42,5 MJ/kg
𝜌𝑡ü𝑧
Víz párolgáshője:
𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = 𝑆𝑡𝑚𝑃𝑄𝐻(𝑝𝑡𝑒𝑙 , 1,1) − 𝑆𝑡𝑚𝑃𝑄𝐻(𝑝𝑡𝑒𝑙 , 0,1) 𝑟(𝑡𝑓𝑔 ) = 2395 kJ/kg
58
𝑄̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧 ∙ [(𝜇𝑉′ − 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 ) ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔 −𝑡𝑘 ) − 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 ∙ 𝑟(𝑡𝑓𝑔 )]
𝑄̇𝑓𝑔 = −0,861 kW

𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇ℎ = 𝑄̇𝑏𝑒 − 𝑄̇𝑓𝑔 − 𝑄̇ℎ = 24,27 kW
1000
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 = 𝜉𝑓𝑔 = −0,036
𝑄̇𝑏𝑒
𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇𝑏𝑒 ∙ 1000
Kazán hatásfoka:
𝜂𝑘 = 1 − 𝜉𝑓𝑔 − 𝜉𝑓𝑎𝑙 𝜂𝑘 = 1,028
𝑄̇ℎ
𝜂𝑘 = 𝜂𝑘 = 1,028
𝑄̇𝑏𝑒

𝑄̇ℎ 𝑉̇𝑣í𝑧 = 0,0006 m3/s
𝑉̇𝑣í𝑧 =
𝑉̇𝑣í𝑧 ∙ 3600 = 2,152 m3/h
59
RÉSZTERHELÉS
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟
𝑄̇𝑏𝑒 = ∙ 𝐻𝑖𝑣 𝑄̇𝑏𝑒 = 11,33 kW
3,6
𝑉̇𝑡ü𝑧𝑟 ∙ 𝜌𝑡ü𝑧
𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 = 𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 = 0,00027 kg/s
3,6

nem változik részterhelésen 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 0,842 kg/kg tüz.a.
𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 3600 ∙ 𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 ∙ 𝜇𝑘𝑜𝑛𝑑 𝑚̇𝑘𝑜𝑛𝑑 = 0,809 kg/h
𝑄̇𝑓𝑔 = 𝑚̇𝑡ü𝑧𝑟 ∙ [[𝜇𝑉𝑜′𝑛 + (𝜆 − 1) ∙ 𝜇𝐿0 ′ ] ∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔 ∙ (𝑡𝑓𝑔 −𝑡𝑘 )]
𝑄̇𝑓𝑔 = −0,413 kW

𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇ℎ = 𝑄̇𝑏𝑒 − 𝑄̇𝑓𝑔 − 𝑄̇ℎ = 11,55 kW
1000
𝑄̇𝑓𝑔
𝜉𝑓𝑔 = 𝜉𝑓𝑔 = −0,036
𝑄̇𝑏𝑒
𝑄̇𝑓𝑎𝑙
𝑄̇𝑏𝑒 ∙ 1000
Kazán hatásfoka:
𝜂𝑘 = 1 − 𝜉𝑓𝑔 − 𝜉𝑓𝑎𝑙 𝜂𝑘 = 1,019
𝑄̇ℎ
𝜂𝑘 = 𝜂𝑘 = 1,019
𝑄̇𝑏𝑒

𝑄̇ℎ 𝑉̇𝑣í𝑧 = 0,00028 m3/s
𝑉̇𝑣í𝑧 =
[𝜌𝑣í𝑧 ∙ 𝑐𝑣í𝑧 ∙ (𝑡𝑣í𝑧𝑘𝑖 −𝑡𝑣í𝑧𝑏𝑒 )]
𝑉̇𝑣í𝑧 ∙ 3600 = 1,024 m3/h
60
10. feladat Tüzelőanyag fogyasztás számítása fűtési szezonra
Fűtési szezon 2016 október - 2017 április

Méretezési hőigény: Q  10 kW
Méretezési külső hőmérséklet: tk  13 C
Méretezési belső hőmérséklet: tb  20 C

Hőfokhíd: G  3341C  nap / év
C  24 h / nap
Földgáztüzelés
Tüzelőanyag fűtőértéke: Hi  34 MJ / m3  9,444 kWh / m3
Földgáz ára: Átüz  0,14 eFt / m 3

Régi típusú kazán Kondenzációs kazán
Kazánhatásfok:   0,9   1,02
C QG C QG
Tüzelőanyag-fogyasztás: Vtüz1   2859 m 3 Vtüz 2   2522 m 3
(t b  t k )  H i   (t b  t k )  H i  
Tüzelőanyag költség: K1  Átüz  Vtüz1  400,205 eFt K 2  Átüz  Vtüz 2  353,122 eFt
Megtakarítás: K1  K 2  47,083 eFt
Fatüzelés
Tüzelőanyag fűtőértéke: Hi  14 MJ / kg  3,889 kWh / kg
Kazánhatásfok:   0,8
C QG
Tüzelőanyag-fogyasztás: mtüz  7810 kg
(t b  t k )  H i  
Tüzelőanyag halmazsűrűsége:  tüz  500 kg / m 3

mtüz
Vtüz   15,62 m 3
 tüz
Tűzifa ára: Átüz  254 Ft / kg
Átüz
Tüzelőanyag költség: K3   mtüz  195,253 eFt
1000
K3 K3
 0,488  0,553
K1 K2
K 2  K 3  157,869 eFt
61
Pellettüzelés
Tüzelőanyag fűtőértéke: H i  18 MJ / kg  5 kWh / kg
Kazánhatásfok:   0,85
C QG
Tüzelőanyag-fogyasztás: mtüz   5717 kg
(t b  t k )  H i  
Tüzelőanyag halmazsűrűsége:  tüz .a.  600 kg / m 3

mtüz
Vtüz   9,529 m 3
 tüz
Tűzifa ára: Átüz  50 Ft / kg
Átüz
Tüzelőanyag költség. K4   mtüz  285,861eFt
1000
K4 K4 K4
 0,714  0,81  1,464
K1 K2 K3
K 2  K 4  67,261eFt
Tüzelőanyag fogyasztás a 2016-2017 fűtési szezon hónapjaira
földgáz
Hőfokhíd tűzifa pellet
régi típusú kondenzációs
Hónapok
Ghavi Vtüz havi Vtüz havi mtüz havi mtüz havi
[°Cnap/hó] [m ]3
[m3] [kg] [kg]
október 325 278 245 760 556
november 455 389 344 1064 779
december 643 550 485 1503 1100
január 799 684 603 1868 1367
február 492 421 371 1150 842
március 341 292 257 797 584
április 286 245 216 669 489
szezon 3341 2859 2522 7810 5717
Tüzelőanyag költség a 2016-2017 fűtési szezon hónapjaira

földgáz
Hőfokhíd tűzifa pellet
régi típusú kondenzációs
Hónapok
Ghavi K havi
[°Cnap/hó] [Ft]
október 325 38930 34350 18994 27807
november 455 54503 48091 26591 38930
december 643 77022 67961 37578 55016
január 799 95709 84449 46695 68364
február 492 58935 52001 28753 42096
március 341 40847 36042 19929 29176
április 286 34259 30228 16714 24471
62
szezon 3341 400205 353122 195253 285861
11. feladat Kazánberendezés és a beépítési helyiség szellőzésének számítása
Tüzelőberendezés előszellőztetési idejének, valamint a helyiség normál- és vészszellőzés kapacitásának

számítása földgáz és hidrogén tüzelőanyagra
A tűztéri áramlási viszonyok jelentősen meghatározzák a koncentráció viszonyok kialakulását. A

tüzelőberendezés belépési pontjának környezetében nagyon intenzív keveredés alakul ki. A tűztér távolabbi
pontjaiban a keveredés intenzitása jóval alacsonyabb, főként a kilépési pont környékén viszont már jó
közelítéssel dugattyú áramlási viszonyok alakulnak ki. A pontos arányokat csak egy a tűztér geometriáját,
valamint az égőszájat is felölelő, megfelelően felépített CFD szimuláció mutathatja meg.
Jelen számításban az egyszerűség kedvérét a tűztér 50%-ában tökéletes keveredést, a másik 50%-ában
pedig dugattyú áramlást feltételezünk. Az előszellőztetés akkor tekinthető megfelelőnek, ha a tűztér és
kapcsolódó füstgáz járatok egyetlen pontján sem éri el a tüzelőanyag koncentráció az Alsó Robbanási Határ
(ARH) 25%-át.
FÖLDGÁZ TÜZELŐANYAGRA:
Adatok
A kazánberendezés és a beépítési helyiség adatai:
Kazánhelyiség alapterülete: A  120 m2
belmagassága: h6m
A berendezés hasznos hőteljesítménye: Q h  1000 kW
Kazánhatásfok: K  92 %
Tűztér és kapcsoló részeinek térfogata: Vtüztér  1,5 m3
Tüzelőanyag: földgáz
Fűtőérték: H i  34 MJ / m3 (fizikai normál állapotban)
Fajlagos levegőszükséglet: L0  9 m3 / m3tüz.a.

Alsó Robbanási Határ: ARH  4,5 %
Üzemi légfelesleg tényező:   1,1
A berendezés az égéshez szükséges levegőt a helyiség légteréből szívja.
63
Számítások:
Kazánhelyiség légtérfogata: Vhelyiség  A  h  720 m3
Q
Tüzelési teljesítmény (hőterhelés): Q tüz  h  1087 kW
K
Q
Tüzelőanyag fogyasztás: Vtüz  tüz  0,032 m3 / s  115,09 m3 / h
Hi
Levegőszükséglet: L    L0  9,9 m3 / m3tüz.a.
1
Gázkoncentráció a belépéskor: c földgáz   10,101 %
L
Levegő térfogatáram: Vlev  Vtüz  L  0,316 m3 / s  1139 m3 / h
Előszellőztetés:
Földgáz határkoncenrtrációja: c földgázhatár  0,25  ARH  1,125 %
c földgáz
Az előszellőztetés minimális levegőmennyisége: Velöszell  Vtüztér  50%   6,734 m 3
c földgázhatár
Velöszell
Az előszellőztetés légcsereszáma:  4,489
Vtüztér
Velöszell
Az előszellőztetés minimális időtartama:  elöszell   21,28 s
Vlev
Normál szellőzés: Vnormszell  nsz  Vhelyiség  Vlev  1859 m3 / h
ahol az óránkénti szellőző légcsereszám: nsz  1
Vészszellőzés: Vvészszell  10  Vhelyiség  7200 m 3 / h
HIDROGÉN TÜZELŐANYAGRA:
Adatok:
Tüzelőanyag: hidrogén
Fűtőérték: H i  11,7 MJ / m 3 (fizikai normál állapotban)
Fajlagos levegőszükséglet: L0  2,381 m 3 / m 3tüz.a.

Alsó Robbanási Határ: ARH  4 %
Üzemi légfelesleg tényező:   1,1
Számítások:
Q
Tüzelőanyag fogyasztás: Vtüz  tüz  0,093 m 3 / s  334,448 m 3 / h
Hi
Levegőszükséglet: L    L0  2,619 m 3 / m 3tüz.a.
64
Előszellőztetés:
1
Gázkoncentráció a belépéskor: c földgáz   38,18 %
L
Levegő térfogatáram: Vlev  Vtüz  L  0,243 m 3 / s  875,953 m 3 / h
Hidrogén határkoncenrtrációja: c fhidrogénhatár  0,25  ARH  1 %
c földgáz
Az előszellőztetés minimális levegőmennyisége: Velöszell  Vtüztér  50%   28,636 m 3
c földgázhatár
Velöszell
Az előszellőztetés légcsereszáma:  19,09
Vtüztér
Velöszell
Az előszellőztetés minimális időtartama:  elöszell   117,7 s
Vlev
Normál szellőzés: Vnormszell  nsz  Vhelyiség  Vlev  1595,953 m 3 / h
Vészszellőzés: Vvészszell  10  Vhelyiség  7200 m 3 / h
65
12. feladat Kémények és füstgázelvezetők számítása
Ismert adatok
Berendezés: gázkazán
Berendezés adatai:
Névleges hőteljesítmény: 𝑄ℎ = 47,7 kW
Névleges hőterhelés: 𝑄𝑏 = 52,2 kW
Kilépő füstgáz tömegáram: 𝑚̇𝑓𝑔 = 123 kg/h
Kilépő füstgáz hőmérséklet: 𝑡𝑓𝑔1 = 123 °C
Huzatigény a füstcsonkon: ∆𝑝ℎ = 4 Pa
Füstcsonk átmérő: 𝐷𝑐𝑠 = 160 mm
Közegjellemzők:
A füstgáz normál sűrűsége: 𝜌𝑓𝑔𝑁 = 1,272 kg/m3
A füstgáz fajhője: 𝑐𝑝𝑓𝑔 = 1,08 KJ/kgK
A levegő normál sűrűsége: 𝜌𝑙𝑒𝑣𝑁 = 1,293 kg/m3
Külső levegő hőmérséklet: 𝑡𝑘𝑙𝑒𝑣 = 35 °C
Belső levegő hőmérséklet: 𝑡𝑏𝑒𝑙 = 25 °C
Padlástér hőmérséklet: 𝑡𝑝𝑎𝑑𝑙 = 40 °C
Füstcsőbekötés adatai:
Anyaga: alumínium
Érdesség: 𝑘𝑓𝑐𝑠 = 0,0003 m
Teljes hossz: 𝐿𝑓𝑐𝑠 = 1,72 m
Magasság: 𝐻𝑓𝑐𝑠 = 1,05 m
Átmérő: 𝐷𝑓𝑐𝑠 = 150 mm
Idomok veszteségtényezői:
Szűkítő: 𝜉𝑠𝑧 = 0,03
Könyök: 𝜉𝑘 = 0,75
Kéménycsatlakozás: 𝜉𝑏𝑒 = 1,2
Kémény adatai:
Anyaga: KO acél
Érdesség: 𝑘𝑘 = 0,0003 m
Átmérő: 𝐷𝑘 = 150 mm
Kéménykilépés ellenállás tényezője: 𝜉𝑘𝑘𝑖 = 1,2
66
Kéményfal adatai:
Hőszigetelés vastagsága: 𝛿ℎ = 2 mm
Hőszigetelés hővezetési tényezője: 𝜆ℎ = 0,08 W/mK
Téglafal vastagsága: 𝛿𝑡 = 120 mm
Téglafal hővezetési tényezője: 𝜆𝑡 = 0,88 W/mK
Vakolat vastagsága: 𝛿𝑣 = 10 mm
Vakolat hővezetési tényezője: 𝜆𝑣 = 0,93 W/mK
Számítások
Füstcső
Áramlási keresztmetszet:
𝐷𝑓𝑐𝑠 2 𝜋 𝐴𝑓𝑐𝑠 = 0,018 m2
𝐴𝑓𝑐𝑠 = ( ) ∙
1000 4
Ellenállástényező:
𝑘𝑓𝑐𝑠 𝜆 = 0,0033
𝜆 = 0,0033 + 0,72 ∙ ( )
𝐷𝑓𝑐𝑠
273 𝜌𝑓𝑔 = 0,877 kg/m3
𝜌𝑓𝑔 = 𝜌𝑓𝑔𝑁 ∙ ( )
273 + 𝑡𝑓𝑔1
Füstgáz térfogatáram:
𝑚̇𝑓𝑔 ̇ = 0,039
𝑉𝑓𝑔 m3/s
̇ = 3600
𝑉𝑓𝑔
𝜌𝑓𝑔
Füstgázsebesség:
̇
𝑉𝑓𝑔 𝑤𝑓𝑔 = 2,205 m/s
𝑤𝑓𝑔 =
𝐴𝑓𝑐𝑠
Nyomásveszteség:
𝜌𝑓𝑔 𝐿𝑓𝑐𝑠 ∙ 𝜆
∆𝑝𝑓𝑐𝑠 = ∙ 𝑤𝑓𝑔 2 ∙ ( 𝐷𝑓𝑐𝑠 + 𝜉𝑠𝑧 + 𝜉𝑘 + 𝜉𝑏𝑒 )
2
1000
∆𝑝𝑓𝑐𝑠 = 4,301 Pa
Füstgázoldali hőátadási tényező:

𝛼𝑓𝑔 = 5,8 ∙ 3,9 ∙ 𝑤𝑓𝑔 𝛼𝑓𝑔 = 14,399 W/m2K
Külső oldali hőátadási tényező:

𝛼𝑘 = 8 W/m2K
A füstcsőfal ellenállását elhanyagoljuk. Ennek figyelembe vételével a hőátviteli tényező:
1 𝑈𝑓𝑐𝑠 = 5,143 W/m2K
𝑈 =
𝑓𝑐𝑠 1 1
𝛼𝑓𝑔
+𝛼
𝑘
67
Hőátadó felület:
𝐷𝑓𝑐𝑠 𝐹𝑓𝑐𝑠 = 0,811 m2
𝐹𝑓𝑐𝑠 = ∙ 𝜋 ∙ 𝐿𝑓𝑐𝑠
1000
Hőveszteség:
𝑄𝑓𝑐𝑠 = 𝑈𝑓𝑐𝑠 ∙ 𝐹𝑓𝑐𝑠 ∙ (𝑡𝑓𝑔1 − 𝑡𝑏𝑒𝑙 ) 𝑄𝑓𝑐𝑠 = 408,5 W
A szakaszból kilépő füstgázhőmérséklet:
𝑄𝑓𝑐𝑠 𝑡𝑓𝑔2 = 111,93 °C
𝑡𝑓𝑔2 = 𝑡𝑓𝑔1 − 𝑚̇
𝑓𝑔
3,6
∙ 𝑐𝑝𝑓𝑔
Kémény
Áramlási keresztmetszet:
𝐷𝑓𝑐𝑠 2 𝜋 𝐴𝑓𝑐𝑠 = 0,018 m2
𝐴𝑓𝑐𝑠 = ( ) ∙
1000 4
Ellenállástényező:
𝑘𝑘 𝜆 = 0,0033
𝜆 = 0,0033 + 0,72 ∙ ( )
𝐷𝑘
A béléscső hőellenállását elhanyagoljuk.
A kéményfal hőellenállása:
𝜆ℎ 𝜆𝑡 𝜆𝑣 𝑅𝑘 = 140,33 W/m2K
𝑅𝑘 = 𝛿ℎ
+ 𝛿𝑡
+ 𝛿𝑣
1000 1000 1000
Épületen belüli kéményszakasz:

Teljes hossz: 𝐿𝑘1 = 4,0 m
Magasság: 𝐻𝑘1 = 4,0 m
273 𝜌𝑓𝑔 = 0,902 kg/m3
273 + 𝑡𝑓𝑔2
𝑚̇𝑓𝑔 ̇ = 0,038
𝑉𝑓𝑔 m3/s
̇ = 3600
𝑉𝑓𝑔
𝜌𝑓𝑔
Füstgázsebesség:
̇
𝑤𝑓𝑔 =
𝐴𝑘
Nyomásveszteség:
∆𝑝𝑘1 = 0,182 Pa
𝜌𝑓𝑔 𝐿𝑘1 ∙ 𝜆
∆𝑝𝑘1 = ∙ 𝑤𝑓𝑔 2 ∙ ( 𝐷𝑘 )
2
1000

𝛼𝑓𝑔 = 5,8 ∙ 3,9 ∙ 𝑤𝑓𝑔 𝛼𝑓𝑔 = 14,158 W/m2K
68
𝛼𝑘 = 8 W/m2K

1 𝑈𝑘 = 4,932 W/m2K
𝑈𝑘 = 1 1 1
+ +
𝛼𝑓𝑔 𝑅𝑘 𝛼𝑘
𝐷𝑘 𝐹𝑘 = 1,885 m2
𝐹𝑘 = ∙ 𝜋 ∙ 𝐿𝑘1
1000
Hőveszteség:
𝑄𝑘 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐹𝑘 ∙ (𝑡𝑓𝑔2 − 𝑡𝑏𝑒𝑙 ) 𝑄𝑘 = 808,16 W

𝑄𝑘 𝑡𝑓𝑔3 = 90,03 °C
𝑓𝑔
3,6
Padlástérben haladó kéményszakasz:

273 𝜌𝑓𝑔 = 0,957 kg/m3
273 + 𝑡𝑓𝑔3
𝑚̇𝑓𝑔 ̇ = 0,036
𝑉𝑓𝑔 m3/s
̇ = 3600
𝑉𝑓𝑔
𝜌𝑓𝑔
Füstgázsebesség:
̇
𝑤𝑓𝑔 =
𝐴𝑘
Nyomásveszteség:
∆𝑝𝑘2 = 0,086 Pa
∆𝑝𝑘2 = ∙ 𝑤𝑓𝑔 2 ∙ ( 𝐷𝑘 )
2
1000

𝛼𝑓𝑔 = 5,8 ∙ 3,9 ∙ 𝑤𝑓𝑔 𝛼𝑓𝑔 = 13,683 W/m2K

𝛼𝑘 = 10 W/m2K

1 𝑈𝑘 = 5,549 W/m2K
𝑈𝑘 = 1 1 1
𝛼𝑓𝑔
+𝑅 + 𝛼𝑘
𝑘
69
𝐷𝑘 𝐹𝑘 = 0,942 m2
𝐹𝑘 = ∙ 𝜋 ∙ 𝐿𝑘2
1000
Hőveszteség:
𝑄𝑘 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐹𝑘 ∙ (𝑡𝑓𝑔2 − 𝑡𝑝𝑎𝑑𝑙 ) 𝑄𝑘 = 376,18 W

𝑄𝑘 𝑡𝑓𝑔4 = 79,83 °C
𝑓𝑔
3,6
Szabadon haladó kéményszakasz:

273 𝜌𝑓𝑔 = 0,984 kg/m3
273 + 𝑡𝑓𝑔4
𝑚̇𝑓𝑔 ̇ = 0,035
𝑉𝑓𝑔 m3/s
̇ = 3600
𝑉𝑓𝑔
𝜌𝑓𝑔
Füstgázsebesség:
̇
𝑤𝑓𝑔 =
𝐴𝑘
Nyomásveszteség:
∆𝑝𝑘3 = 2,496 Pa
∆𝑝𝑘3 = ∙ 𝑤𝑓𝑔 2 ∙ ( 𝐷𝑘 + 𝜉𝑘𝑘𝑖 )
2
1000

𝛼𝑓𝑔 = 5,8 ∙ 3,9 ∙ 𝑤𝑓𝑔 𝛼𝑓𝑔 = 13,462 W/m2K

𝛼𝑘 = 23 W/m2K

1 𝑈𝑘 = 8,007 W/m2K
𝑈𝑘 = 1 1 1
𝛼𝑓𝑔
+𝑅 + 𝛼𝑘
𝑘
𝐷𝑘 𝐹𝑘 = 2,45 m2
𝐹𝑘 = ∙ 𝜋 ∙ 𝐿𝑘3
1000
Hőveszteség:
𝑄𝑘 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐹𝑘 ∙ (𝑡𝑓𝑔4 − 𝑡𝑘𝑙𝑒𝑣 ) 𝑄𝑘 = 376,18 W
70
𝑄𝑘 𝑡𝑓𝑔5 = 55,99 °C
𝑓𝑔
3,6
Összesítés
A füstgázelvezetőrendszer hatásos magassága:

𝐻ö = 𝐻𝑓𝑐𝑠 + 𝐻𝑘1 + 𝐻𝑘2 + 𝐻𝑘3 𝐻ö = 12,25 m
A füstgázelvezető rendszer nyomásvesztesége:

∆𝑝ö = ∆𝑝𝑓𝑐𝑠 + ∆𝑝𝑘1 + ∆𝑝𝑘2 + ∆𝑝𝑘3 ∆𝑝ö = 7,066 Pa
A füstgáz közepes hőmérséklete:

𝑡𝑓𝑔1 + 𝑡𝑓𝑔5 𝑡𝑓𝑔𝑘 = 89,5 °C
𝑡𝑓𝑔𝑘 =
2
273 𝜌𝑓𝑔𝑘 = 0,958 kg/m3
𝜌𝑓𝑔𝑘 = 𝜌𝑓𝑔𝑁 ∙ ( )
273 + 𝑡𝑓𝑔𝑘
A külső levegő sűrűsége:

273 𝜌𝑙𝑒𝑣𝑘 = 1,146 kg/m3
𝜌𝑙𝑒𝑣𝑘 = 𝜌𝑙𝑒𝑣𝑁 ∙ ( )
273 + 𝑡𝑘𝑙𝑒𝑣
A hatásos nyomás:
∆𝑝ℎ𝑎𝑡 = 9,81 ∙ 𝐻ö ∙ (𝜌𝑙𝑒𝑣𝑘 − 𝜌𝑓𝑔𝑘 ) ∆𝑝ℎ𝑎𝑡 = 22,606 Pa
Huzat a berendezés füstcsonkján:

∆𝑝𝑘𝑎𝑧 = ∆𝑝ℎ𝑎𝑡 − ∆𝑝ö ∆𝑝𝑘𝑎𝑧 = 15,54 Pa
Mivel ez nagyobb, mint szükséges:

∆𝑝𝑘𝑎𝑧 = 15,54 𝑃𝑎 > ∆𝑝ℎ = 4 𝑃𝑎 a füstgázelvezető rendszer megfelel.
71

Tüzeléstechnika - Segédlet És Példatár

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tüzeléstechnika - Segédlet És Példatár

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK

Dr. Lezsovits Ferenc

1. Tüzeléstani számítások .................................................................................................................................. 4

A felírt egyenlet által ismertté válik a tüzelőanyag, az oxidálószer és az égéstermék mennyiségének

Szilárd anyagok összetételét célszerűen tömegszázalékban lehet megadni, de a gyakorlatban felhasznált

A levegő összetétele a sztöchiometriai számításokban:

nitrogén 79 V/V% N2 76,8 m/m% N2

oxigén 21 V/V% O2 23,2 m/m% O2

Valójában ~1 V/V% Argont és egyéb nemesgázokat is tartalmaz.

Égési reakció: tüzelőanyag (C, H, S, O, N, n, h) + levegő→ égéstermék

Moláris tömegek: Moláris térfogat:

Szén: MC = 12,0107 kg/kmol Minden gázra: Vm = 22,41 m3/kmol

Hidrogén: MH = 1,00794kg/kmol (a gázokat ideális gáznak tekintjük)

Kén: MS = 32,065 kg/kmol

Oxigén: MO = 15,9994 kg/kmol

Nitrogén: MN2 = 14,0067 kg/kmol

1 kmol C + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 1 kmol CO2 + 3,762 kmol N2

12,0107 kg C + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 44,0095 kg CO2 + 105,916 kg N2

12,0107 kg C + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 kg N2 = 22,41 m3 CO2 + 84,3064 m3 N2

1 kg C + 2,6642 kg O2 + 8,818 kg N2 = 3,6642 kg CO2 + 8,818 kg N2

1 kg C + 1,8658 m3 O2 + 7,0193 m3 N2 = 1,8658 m3 CO2 + 7,0193 m3 N2

2 kmol H2 + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 2 kmol H2O + 3,762 kmol N2

4,03176 kg H2 + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 36,03056 kg H2O + 105,916 kg N2

4,03176 kg H2 + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 N2 = 44,82 m3 H2O + 84,3064 m3 N2

1 kg H2 + 7,9367 kg O2 + 26,27 kg N2 = 8,9367 kg H2O + 26,27 kg N2

1 kg H2 + 5,5584 m3 O2 + 20,9106 m3 N2 = 11,1167 m3 H2O + 20,9106 m3 N2

1 kmol S + 1 kmol O2 + 3,762 kmol N2 = 1 kmol SO2 + 3,762 kmol N2

32,065 kg S + 31,9988 kg O2 + 105,916 kg N2 = 64,0638 kg SO2 + 105,916 kg N2

32,065 kg S + 22,41 m3 O2 + 84,3064 m3 N2 = 22,41 m3 SO2 + 84,3064 m3 N2

1 kg S + 0,9979 kg O2 + 3,303 kg N2 = 1,9979 kg SO2 + 3,303 kg N2

1 kg S +0,6989 m3 O2 + 2,6292 m3 N2 = 0,6989 m3 SO2 + 2,6292 m3 N2

Megj.: A kén égése során SO3 is megjelenik konverzió által.

𝐿0 = 4,762 ∙ 𝑂2 ′ = 8,8851 ∙ 𝐶 + 26,469 ∙ 𝐻 + 3,3281 ∙ 𝑆 − 3,3348 ∙ 𝑂 [m3 levegő /kg tüz.a.]

Fajlagos széndioxid mennyiség:

𝑉𝐶𝑂2 = 1,8658 ∙ 𝐶 [m3 CO2/kg tüz.a.]

Fajlagos vízgőz mennyiség:

𝑉𝐻2 𝑂 = 11,1167 ∙ 𝐻 + 1,2439 ∙ 𝑛 [m3 H2O/kg tüz.a.]

Fajlagos kéndioxid mennyiség:

𝑉𝑆𝑂2 = 0,6989 ∙ 𝑆 [m3 SO2/kg tüz.a.]

Fajlagos nitrogén mennyiség:

𝑉𝑁2 = 7,0193 ∙ 𝐶 + 20,9106 ∙ 𝐻 + 2,6292 ∙ 𝑆 − 2,318 ∙ 𝑂 + 0,8 ∙ 𝑁 [kg N2/kg tüz.a.]

𝜇𝑉0 = 12,4822 ∙ 𝐶 + 35,2067 ∙ 𝐻 + 5,3009 ∙ 𝑆 − 3,31 ∙ 𝑂 + 𝑁 + 𝑛 [kg fg/kg tüz.a.]

𝑉0 = 𝑉𝐶𝑂2 + 𝑉𝐻2 𝑂 + 𝑉𝑆𝑂2 + 𝑉𝑁2 [m3fg/kg tüz.a.]

𝑉0 = 8,8851 ∙ 𝐶 + 32,0273 ∙ 𝐻 + 3,3281 ∙ 𝑆 − 2,318 ∙ 𝑂 + 0,8 ∙ 𝑁 + 1,2439 ∙ 𝑛 [m3fg/kg tüz.a.]

𝑉0𝑠𝑧 = 𝑉0 − 𝑉𝐻2 𝑂 [m3 száraz fg/kg tüz.a.]

Az egyenletekben meghatározott konstansok az alábbi táblázatokban megtalálhatóak, az elemi összetétel

Konstansvektorok tömegegységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:

Konstansvektorok térfogategységre vonatkoztatott fajlagos jellemzők számítására:

Mkeverék = xi·Mi+ …+ xn·Mn

𝑉𝐿𝑒𝑣𝑒𝑔ő = (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 [m3lev/kg tüz.a.]

A tüzelőberendezésben maradó salak mennyisége:

Az égéssel keletkező fajlagos (nedves) füstgázmennyiség:

𝑉𝑠𝑧 = 𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 [m3fg/kg tüz.a.]

A fűtőérték kiszámításakor az égéshőből le kell vonni az égés során képződött és a tüzelőanyag

2.1. Légfelesleg-tényező meghatározása füstgázelemzés alapján

Légfelesleg-tényező meghatározása oxigénmérleg alapján:

0,21 ∙ (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 = [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡 ∙ [𝑉0𝑠𝑧 + (𝜆 − 1) ∙ 𝐿0 ]

0,21 𝑉0𝑠𝑧 [𝑂2 ]𝑚é𝑟𝑡

Légfelesleg-tényező meghatározása karbonmérleg alapján:

2.2. Nedves füstgázra vonatkoztatott koncentráció átszámítása száraz füstgázra

ahol Vri az i komponens térfogattörtje [ppm]

A mért koncentrációk rendszerint száraz füstgázra vonatkoznak, a füstgázelemzést a vízgőztartalom

2.3. Füstgázalkotó koncentrációjának meghatározott oxigéntartalomra történő átszámítása