01.

Szabó Csilla–Vámos Éva

rész Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő

gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának
diagnosztikus protokollja – Figyelemzavar
és hiperaktivitás
Készült a „Koncepció kialakítása a diagnosztikus ellátórendszer intézményi struktúrájának
megújítására és koncepció kidolgozása diagnosztikus módszertani protokollok egységes, átfogó
alkalmazására, valamint Diagnosztikai kézikönyv elkészítése” c. kutatási program keretében, az
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a „21. századi közoktatás – fejlesz-
tés, koordináció” (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében.

Szakmai vezető
Kapcsáné Németi Júlia

A Diagnosztikai kézikönyv „Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex
vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Figyelemzavar és hiperaktivitás” c. fejezetét írták
Szabó Csilla pszichológus
Vámos Éva gyógypedagógus

Szakmai lektor:
Lányiné dr. Engelmayer Ágnes PhD, gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus

Kutatásvezető, alkotószerkesztő
dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus

Olvasószerkesztő
Szerencsés Hajnalka

© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, 2012

TARTALOM

1. A figyelemzavar és hiperaktivitás meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása

a nemzetközi gyakorlatban ...............................................................................................................5
1.1. Meghatározás és jellemzők ....................................................................................................5
1.1.1. Az ADHD kialakulásában szerepet játszó okok ..........................................6
1.2. Az ADHD diagnosztizálása .....................................................................................................6
1.2.1. Az Amerikai Egyesült Államokban ajánlott diagnosztikai gyakorlat ........8
1.2.2. A Nagy-Britanniában követett gyakorlat .............................................................8
2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat ..............................10
2.1. Az ADHD diagnosztizálást végző intézményrendszer: az egészségügyi
ellátórendszer és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői
és rehabilitációs bizottságok .............................................................................................10
2.2. Az ADHD diagnosztizálása egészségügyi intézményekben ..................................11
2.3. A szakértői bizottságokban folyó diagnosztikus gyakorlat ...................................12
2.3.1. A szakértői bizottságok ...............................................................................................12
2.3.2. A sajátos nevelési igény megállapításában mutatkozó eltérések......13
2.3.3. A diagnosztikus munka során alkalmazott jó gyakorlatok ...................13
3. A diagnosztikus protokoll szempontrendszere .................................................................18
3.1. Követelmények a diagnosztikus protokollal kapcsolatban ...................................18
3.2. Amit a szakértői véleménynek tartalmaznia kell ......................................................18
4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja ........................................................................20
4.1. Az ADHD diagnózis felállításának életkorokhoz kapcsolódó dilemmái ..........20
4.1.1. Óvodáskor .............................................................................................................................20
4.1.2. Késő gyermekkor, korai serdülőkor.......................................................................21
4.2. A diagnosztikai folyamat lépései ......................................................................................22
4.2.1. A fejlődéstörténet áttekintése ..................................................................................22
4.2.2. Differenciáldiagnózis .....................................................................................................22
4.2.3. Az intellektuális képességek feltárása ...............................................................23
4.2.4. A gyermek megfigyelése ..............................................................................................23
4.2.5. A részképességek vizsgálata és komorbid zavarok megállapítása ..........23
4.3. A vizsgálati protokoll szerkezete, a tevékenységek, módszerek, eszközök .
és személyek szükséges köre az ADHD megállapításához .....................................26
5. Az ajánlott beavatkozási formák és területek ....................................................................31
6. Javaslatok a tanórai foglalkoztatásokhoz .............................................................................31
7. Összefoglalás .........................................................................................................................................33
8. Irodalom..................................................................................................................................................34
8.1. Felhasznált irodalom .............................................................................................................34
8.2. Webográfia .................................................................................................................................39
8.3. Tesztfejlesztők, -forgalmazók honlapjai ........................................................................39

3
4
 1. AZ ADHD meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

1. A figyelemzavar és hiperaktivitás meghatározása, jellemzői

és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

1.1. Meghatározás és jellemzők

A figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD: Attention Deficit and Hyperactivity Disorder)

gyakori gyermekkori zavar, melyet a figyelmetlenség, túlzott aktivitás és impulzivitás
tünetegyüttes (szindróma) korai megjelenése, állandósága és súlyossága jellemez
(SWANSON és mtsai, 1998). A viselkedés gátlásának (behavioral inhibition) fejlődési za-
varáról van szó, mely az önirányítás, a viselkedés, valamint a célorientált cselekvések
megszerve­zésének az akadályoztatásában nyilvánul meg (SCHWEAN és McCRIMON, 2008).
A rendelkezésünkre álló statisztikák szerint az iskoláskorú gyermekek 3-7%-át érinti
(APA, 2000). Bár az ADHD mindkét nemnél előfordul, nagyobb valószínűséggel jelenik
meg fiúknál, mint lányoknál RANSCHBURG, 1998; SELIKOWITZ, 2010). A megoszlási arány 3:1,
amely az életkor előrehaladtával csökkenhet (SWANSON és mtsai, 1998). Bár a zavarok
még kora gyermekkorban, gyakran iskoláskor előtt megjelennek (BARKLEY, 2003), maga
a probléma többnyire csak később válik nyilvánvalóvá (SELIKOWITZ, 2010) és az esetek
jelentős részében serdülő- és felnőttkorban is megmarad (BIEDERMAN és mtsai, 2010).
Az ADHD gyakoriságára vonatkozó hazai felmérés nem áll rendelkezésre, a felkuta­tott
szakirodalom a gyakorisági adatokat jellemzően külföldi szakirodalmi forrásokra
hivat­koz­va adja meg.
Az ADHD zavart okoz a viselkedésben, a szociális kompetenciákban és az iskolai
teljesítményben (SCIUTTO és mtsai, 2000). A zavarban érintett gyermekek tipikusan fejlődő
társaikhoz képest jelentősen több iskolai kudarccal szembesülnek, több mint felük egyéni
oktatásban részesül, nagyobb valószínűséggel helyezik át őket speciális osztályba, illetve
ismételnek osztályt (FARAONE és mtsai, 1993). Tanulmányaikat korábban megszakítják,
alacsonyabb fokú képesítést szereznek, munkahelyükön gyakrabban küzdenek problémák-
kal. Tipikusan fejlődő társaikhoz képest gyermek­korukban többször kerülnek kapcsolatba
a rendőrséggel, felnőttkorukban pedig nagyobb valószínűséggel vonják őket büntető eljárás
alá (YOUNG és mtsai 2003). Társaik körében kevésbé népszerűek és baráti kapcsolataik
száma alacsony (NIJMEIJER és mtsai, 2008).
A mindennapi iskolai életben megfigyelhető, hogy ezek a gyermekek a számukra nehe-
zebb feladatokat könnyebben feladják vagy éppen valamilyen elterelő mechanizmussal
(bohóckodás, a tanítási óra zavarása, lógás) elkerülik. Nehézséget okoz számukra cso-
portmunkában dolgozni, munkájukat sokszor a legutolsó pillanatban végzik el, a dicséretre
gyakran nem adekvát módon reagálnak. (SELIKOWITZ, 2010)

5
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

1.1.1. Az ADHD kialakulásában szerepet játszó okok

Az ADHD kialakulására vonatkozóan számos magyarázó elv született. A neuropszicho­lógia

rohamos fejlődésével egyre inkább igazolódni látszik az a feltételezés, miszerint
az ADHD a prefrontális lebeny működésében kulcsfontosságú sze­repet játszó neu-
rotranszmitterek rendellenes működésével hozható összefüggésbe (SCHNEIDER és
mtsai, 2006; LI és mtsai, 2006; SELIKOWITZ, 2010). A fejlődés során a prefrontális kéreg –
a szakirodalomban végrehajtó funkciók gyűjtőnéven ismert – különböző összetett
kognitív funkciókért válik felelőssé (TÁRNOK és mtsai, 2007). A végrehajtó funkciók
működésére vonatkozó viselkedésalapú kutatásokat elemző metaanalízis alapján, bár
egyértelműen nem erősíti meg az ADHD-s személyek ilyen jellegű deficitjét, úgy
tűnik, hogy a gátlást, vigilanciát, téri munkamemóriát és tervezést mérő feladatok
eredményei mentén olyan különbségek mutatkoznak az ADHD-s és nem ADHD-s
személyek között, melyeket nem lehet teljességében a csoportok közötti intelli-
genciaszint-különbségnek, iskolai teljesítménybeli különbségnek vagy egyéb zavarok
meglétének tulajdonítani (WILLCUTT és mtsai, 2005).
Hazai kutatások eredményei is megerősítik azt az elképzelést, miszerint az ADHD mögött
a végrehajtó funkciók zavara áll (TÁRNOK és mtsai, 2007; MÉSZÁROS G. és mtsai, 2008;
KÓBOR és mtsai, 2010). A végrehajtó funkciókat mérő feladatok során elért gyengébb
eredmények tehát általában hasznosnak bizonyulnak az ADHD diagnózis felállításához,
azonban a teszteken elért átlagtartományba tartozó eredmények nem zárják ki a zavar
meglétét (SEIDMAN, 2006). Az agyi aktivitás korszerű vizsgálati tapasztalatait leíró
tanulmányokból az is kiderül, hogy, ha viselkedéses szinten nem is mutathatóak
ki minden esetben különbségek az ADHD-s és a kontrollcsoportok között, agyi aktivitás
szintjén szignifikáns eltéré­sek észlelhetők (BOOTH és mtsai, 2005; MULAS és mtsai,
2006; DURSTON és mtsai, 2003; MOSER és mtsai, 2009; BRANDEIS és mtsai, 2002).

1.2. Az ADHD diagnosztizálása

A pszichiátriában elterjedt diagnózis az ADHD-t – a viselkedéses jegyek alapján –

három kategóriában azonosítja. Ezek
• a figyelmetlenség,
• a hiperaktivitás és
• az impulzivitás (APA, 1994) (részletesebb leírását ld. SELIKOWITZ, 2010).

6
 1. AZ ADHD meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

Ahhoz, hogy ADHD-ről beszélhessünk legalább hat vagy ennél több olyan tünet meglé-
te szükséges, amelyek a használt pszichiátriai referenciák (DSM–IV) (APA, 1994) szerint
a hiperaktivitást és figyelemzavart specifikusan jellemzik, és amelyek a vizsgálatot meg-
előző utolsó fél évben állandóan, legalább két területen (iskola, család, kortársak) jelen
voltak. Feltétel továbbá, hogy néhány tünet már 7 éves kor előtt megjelenjen (1. táblázat).

1. táblázat. Az ADHD tünetei (APA, 1994 alapján)

Figyelemzavar Hiperaktivitás és impulzivitás

Nem figyel a részletekre. Állandóan izeg-mozog.

Figyelmét nehéz tartósan lekötni. Nem tud hosszan ülve maradni, amikor kellene.

Mintha nem hallaná, ha szólnak hozzá. Állandóan rohan, ugrál, mászkál.

Nem követi a feladatot, gyakran félbehagyja. Játék- vagy pihenőhelyzetben képtelen csendben maradni.

Szervezetlen a feladatai ellátásában. Folyton mozgásban van, mintha „felhúzták” volna.

Kerüli a mentális erőfeszítést igénylő feladatokat. Túl sokat beszél, túl hangos.

Gyakran elveszíti a tárgyakat. A kérdések végét meg sem várva már válaszol.

Külső ingerek könnyen eltérítik. Nehezére esik kivárni a sorát.

Feledékeny a napi dolgaiban. Gyakran félbeszakít másokat.

Az ADHD diagnosztizálását nagymértékben nehezíti az a tény, hogy ezek a gyer-

mekek viselkedéses szinten tipikusan fejlődő társaiktól csak a szimptómák intenzitá-
sában, állandóságában és csoportosulásában térnek el (JOHNSON, 1997). A pontos
diagnózis felállításában az is nehézséget okoz, hogy az esetek kétharmadában
iskoláskorú gyermekeknél az ADHD mellett legalább egy, de akár több társuló
zavar is megjelenhet (BURGIC-RADMANOVIC és BURGIC, 2010):
• 30-40%-nál oppozíciós magatartászavar (THE MULTIMODAL TREATMENT STUDY
STUDY OF CHILDREN WITH ADHD COOPERATIVE GROUP, 1999; MICHANIE
és mtsai, 2007),
• 15-20%-nál viselkedési zavar (PIERCE, 2003) mutatható ki,
• továbbá a viselkedési problémák mellett az ADHD-s személyek 15-20%-nál depresszió,
• 20-25%-nál szorongás,
• 30-35%-nál nyelvi zavarok (PIERCE, 2003),
• 73-75%-nál tanulási zavarok jelentkeznek az olvasás, írás és matematika terén is
(MAYES és CALHOUN, 2006).

7
10. rész – A pszichés fejlődés zavaraival élő gyermekek komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja

1.2.1. Az Amerikai Egyesült Államokban ajánlott diagnosztikai gyakorlat

Az Amerikai Egyesült Államokban az ajánlott vizsgálati módszerek:

• szülővel, tanárral és gyermekkel folytatott klinikai interjú,
• standardizált viselkedésértékelő kérdőívek,
• az iskolai előmenetel vizsgálata,
• illetve a gyermek viselkedésének (osztályteremben és kevésbé strukturált helyze­tekben)
klinikai megfigyelése (AMERICAN ACADEMY OF PEDIATRICS, 2000).
Ezzel megegyezően a Kaliforniai Egyetem munkatársai (BROCK és CLINTON, 2007) –
az utóbbi 15 évben megjelent irodalom áttekintése alapján (összesen 42 tanul-
mány) – arra a következtetésre jutottak, hogy az ADHD diagnózis felállításához a szinte
egyetemesen javasolt eljárások közé a viselkedési skálák, az interjú, a labora-
tóriumi/pszichológiai vizsgálat, valamint a viselkedés közvetlen megfigyelése tartozik.
A pszichológiai vizsgálat az intelligencia mérése mellett a pedagógiai és a neuro-
pszichológiai vizsgálatokat foglalja magába (BROCK és CLINTON, 2007).

1.2.2. A Nagy-Britanniában követett gyakorlat

A Brit Pszichológiai Társaság és Királyi Pszichiátriai Kollégium (The British Psychological

Society & The Royal College of Psychiatrists) gondozásában megjelent nemzeti klinikai
gyakorlati kézikönyv (Attention Deficit Hyperactivity Disorder: Diagnosis and Management
of ADHD in Children, Young People and Adults) az ADHD diagnózis felállítására a klinikai
interjút, az orvosi vizsgálatot, a szülői és tanári viselkedési skálák alkalmazásáttartja
alapvető fontosságúnak. A személy direkt megfigyelése, a kognitív neuropszichológiai
vizsgálat esettől függően javasolt. A klinikai interjú lefolytatására gyermekorvos, pszichiáter,
klinikai pszichológus vagy erre kiképzett szakszemélyzet alkalmas. A 2-3 órát igénybe vevő
félig strukturált interjú célja a problémákkal kapcsolatos előzmények alapos feltárása, mely
kiterjed a családi, az egészségi, a szociális, az oktatási és a demográfiai adatok meg­szerzésére is.
Az orvosi vizsgálatot pszichiáter vagy gyermekorvos végzi, elsődleges célja az ADHD
jellegű viselkedést okozó egyéb zavarok kizárása, úgymint halláskárosodás, epilepszia,
pajzsmirigy-rendellenesség, vashiányos anaemia, továbbá az ADHD-val esetlegesen együtt
járó egyéb zavaroknak, mint a diszpraxiának, Tourette-szindrómának, alvási zavaroknak
a felismerése.
Amennyiben az ADHD mellett tanulási nehézség is feltételezhető, akkor klinikai vagy
pedagógiai szakpszichológus további vizsgálatokat végez, melyek az általános értelmi
képességek és a részképességek meghatározására terjednek ki. A szerzők mindezeken

8
 1. AZ ADHD meghatározása, jellemzői és diagnosztizálása a nemzetközi gyakorlatban

túl a Developmental NEuroPSYchological Assessment (továbbiakban: NEPSY) (KORKMAN,

KIRK és KEMP, 1998; KEMP és KORKMAN, 2010) használatát emelik ki, de a hatékony
terápiás kezelés érdekében a felmerülő problémáktól függően további eljárások alkalma-
zását is javasolják (FARAONE és GRAHAM, 2009).
Külföldön az ADHD diagnosztizálásához az egyik leggyakrabban használt neuro-
pszichológiai eszköz a folyamatosteljesítmény-teszt, illetve ennek különféle változatai.
A teszt megoldása egy begyakorolt válaszadás gátlását igényli. A teljesítmény a téves
riasztás vagy elkövetési hiba, a kihagyásos hiba, a válaszok reakcióideje, illetve
a szignáldetekciós döntéselméleten alapuló érzékenység (d’) és elvárás (β) paraméterei
mentén értékelhető (CONNERS és mtsai, 2003). A kihagyásos hibák száma a figyelmet-
lenség, míg az elkövetési hibák száma az impulzivitás jelzői. Az érzékenység az inger
intenzitásának és a személy szenzitivitásának a függvénye, míg az elvárás a döntés-
hozatal stratégiájával lehet összefüggésben. Az érzékenység feltételezhetően a célinger
és nem célinger közötti diszkriminációs képességet tükrözi, az elvárás pedig
a személy válaszadásának módját mutatja (gyorsan válaszol, ezáltal növeli a hibák
lehetőségét vagy meggondoltabb választ ad) (RICCIO és mtsai, 2001).
További, elterjedt vizsgálati eszközök közé tartoznak
• a NEPSY,
• a munkamemória-feladatok,
• a Stroop-teszt, az „Állj-jelzés” teszt és
• a válaszgátlási feladatok.

9
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

2.1. Az ADHD diagnosztizálását végző intézményrendszer: az egészségügyi

ellátórendszer és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabi-
litációs bizottságok

Hazánkban az ADHD diagnosztizálása két intézményrendszerben történik. Az egész-

ségügyi ellátórendszerhez tartozó gyermekpszichiátriai szakambulanciák, osztályok
diagnosztikai tevékenysége az egészségügyi szolgáltatások elérését teszik lehetővé.
A közoktatás rendszerébe tartozó tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottságok az ágazati jogszabályok szerint szakértői véleményt állítanak ki, amely
a közoktatási/köznevelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele.
A két intézményrendszer közti átjárhatóság nincs szabályozva, a szülő együtt­műkö-
­dése teszi lehetővé a vizsgálatok eredményének megismerését a szakorvos, illetve
a bizottság számára. Mindkét ágazatban a BNO–10 szerinti klasszifikáció az elsődle-
gesen alkalmazott, de emellett használják a DSM–IV szerinti besorolást is.
A szakmai munkanyelvben és a szülők tájékoztatásában is a következő fogalmak
terjedtek el:
• figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül,
• figyelemzavar/figyelemzavar hiperaktivitással.
A BNO szerinti szindrómaelnevezés – az aktivitás és a figyelem zavara – a nevelésben,
oktatásban, így a szakértői és rehabilitációs tevékenységben sem honosodott meg.
A DSM–IV szerinti elnevezés mellett szól, hogy a környezet által kevésbé felismerhető,
az aktivitás szabályozásának zavarát mutató, de hiperaktivitás nélküli variáns besoro-
lására is lehetőséget ad. Mivel e diagnosztikai kategória esetében zavaró a szóhasz-
nálatban tapasztalható sokféleség, javaslatot teszünk az egységesítésre.
A szakértői bizottság az ADHD-t megállapító szakértői véleményében meghatározza
a gyermek számára a megfelelő közoktatási szolgáltatás típusát és formáját, az egyéni
fejlesztési terv kötelező tartalmát képező fejlesztési feladatokat, valamint azokat
a környezeti elvárásokat (igazodás az egyéni pedagógiai igényekhez, bánásmód, tervezési
és szervezési technikák), amelyek a képességek kibontakozásához szükségesek. Az első
szakértői vizsgálat és az ezt követő felülvizsgálatok megállapításaira támaszkodva
segítséget nyújt a pedagógusnak, tanácsadással és képzéssel támogatja a szülőket
gyermekük nevelésében és önálló tanulásra szoktatásában. Az egészségügy
intézményeiben történő orvosi kivizsgálás kapcsán kerülhet sor a szóba jöhető

10
 2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

gyógyszeres kezelések elindítására és kontrollálására. Ugyancsak szakorvosi

kompetencia az ADHD egyes, figyelemzavarral is járó kórformáktól való elkülönítése.
A hazai diagnosztikai gyakorlatot az egészségügyi intézményekre vonatkozó rövid
áttekintés után a szakértői és rehabilitációs bizottságok tevékenységének elemzé-
sével mutatjuk be.1

2.2. Az ADHD diagnosztizálása egészségügyi intézményekben

A Pszichiátriai Szakmai Kollégium 2009-ben dolgozta ki a hiperkinetikus zavar kórismézé-

sének, kezelésének és gondozásának szakmai irányelveit. A gyermekek kivizsgálásának
folyamatában gyermekpszichiáter, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus (osztályos
kivizsgálás esetén a foglalkoztató nővér) egyaránt részt vesz (PSZICHIÁTRIAI SZAKMAI
KOLLÉGIUM, 2009, webográfia 2.).
A diagnózis felállítása – a hiperaktivitást okozó egyéb betegségek kiszűrésére irányuló
neurológiai és belgyógyászati vizsgálatok mellett –
• a gyermek közvetlen megfigyelése,
• a szülőkkel történő klinikai interjú,
• a szülők és pedagógusok által kitöltött kérdőívek [Gyermekviselkedési Kérdőív –CBCL
(ACHENBACH, 1991), Képességek és nehézségek (elterjedt használatban: Erősségek
és gyengeségek) kérdőív – SDQ GOODMAN és mtsai, 1999), „Gyermek M.I.N.I.” kér-
dőív (LECRUBIER és mtsai, 1997; SHEEHAN és mtsai, 1997), Conners Pontozó Skála
(CONNERS és mtsai, 1998), Hiperkinetikus Zavar Kérdőív (DUPAUL és mtsai, 1998)],
• valamint a figyelmi funkciók vizsgálata alapján történik (GÁDOROS, 2010).
A hazai pszichiáterek által kidolgozott diagnosztikai protokoll a végrehajtó funkciók vizs-
gálatára szolgáló neuropszichológiai tesztek eredményeit értékes többletinformá­ci­óként
kezeli, de az ilyen jellegű teszteket nem tekinti a diagnózis szerves részének (PSZI-
CHIÁTRIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM, 2009; GÁDOROS, 2010).

1 A szakértői és rehabilitációs bizottságok jelenlegi gyakorlatának feltárásában 18 szakértői bizottság működött

közre. Kérdőíves eljárással, valamint kiegészítő interjúk feldolgozásával nyertünk betekintést a diagnosztikai
gyakorlatukba.

11
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

2.3. A szakértői bizottságokban folyó diagnosztikus gyakorlat

2.3.1. A szakértői bizottságok

A szakértői bizottságok ADHD megállapítására vonatkozó jelenlegi gyakorlatának elem-

zése előtt szükséges annak bemutatása, mely esetek tartoznak illetékességi körükbe.
A szakértői bizottság feladata a sajátos nevelési igény megállapítása. A kategóriába
tartozó állapotokat a közoktatási jogszabályok határozzák meg. A sajátos nevelési igény
nem feleltethető meg mechanikusan a szakorvosi diagnózisoknak, amit az orvosi
nómenklatú­rától való eltérés is jelez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
többszöri változtatással igyekezett meghatározni a sajátos nevelési igény fogalmi
körébe tartozó állapotokat. A változások a fő fogyatékossági kategóriákat kevéssé
érintették, az ADHD-t azonban a „más fogyatékosság” gyűjtőfogalmába sorolhatták
be a bizottságok. E gyűjtőfogalom tartalmazta többek között a „POS szindromás”
elnevezést, amelybe a leírói szerint a hiperaktivitás és figyelemzavar is beletartozik.
A 2003. évi változás nyomán „kóros hyperaktivitás vagy kóros figyelemzavar” elne-
vezéssel sorolta fel a törvény. 2007-től a „tanulás vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége”-re változott
a kategória elnevezése, a protokoll készítésekor hatályos közoktatási törvény 121. § 29.
pontja és a 4/2010. OKM rendelet2 9. § alatt módosított felsorolás szerint
• a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rend-
ellenessége,
• a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége
kategóriákba sorolva tudják a szakértői bizottságok az érintett gyermekek, tanulók
sajátos nevelési igényét megállapítani. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény 2012. szeptember 1-jei hatályba lépése után az „egyéb pszichés
fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar)”
körébe sorolha­tó be (4. § 23).
Észrevehető tehát a jogalkotó törekvése arra, hogy kövesse a korszerű diagnosztikus
kategóriákat, illetve fogalomhasználatot. Ezért utalni kell arra, hogy a rövidesen
megjelenő DSM–V újabb változtatást tesz majd szükségessé.
Az állapot a tünetek súlyossága alapján spektrumon helyezhető el, az együtt járó vagy
környezeti hatásra kialakuló zavarok, nehézségek vonatkozásában is sokféleség jellemzi.
A szakértői bizottságok egységes gyakorlatának feltétele a sajátos nevelési igény meg-
állapításában a súlyosság mértékének egységes megítélése.

2 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról.

12
 2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

2.3.2. A sajátos nevelési igény megállapításában mutatkozó eltérések

Atekintetben, hogy egy adott tanév alatt diagnosztizált sajátos nevelési igényű gyermekek
körében mekkora az ADHD diagnózisának gyakorisága, nagy szórást, 3-20%-ot- tapasz-
talunk.3 A jelentős eltérés magyarázható egyrészt az eltérő vizsgálati körülményekkel
(a vizsgáló felkészültsége, az eljárás rendje, feltételek), továbbá adódhat az enyhébb
tünetekkel járó esetek eltérő megítéléséből, de abból is, ha valamely társuló rendelle-
nesség (diszlexia, szenzomotoros fejlődés zavara) fennállása esetén az ADHD-t tekintik
elsődleges diagnózisnak.
A megkérdezett szakértői bizottságok 61%-a rendelkezik az ADHD diagnosztikájában
felkészült szakemberekkel, 39% pedig azt jelezte, hogy nem érzi magát felkészültnek az
ADHD megállapításában. Gyakrabban állapítanak meg ADHD-t azok a bizottságok, amelyek
jó gyakorlatról, felkészült szakemberekről nyilatkoztak és/vagy szoros kapcsolatban
állnak egészségügyi intézménnyel.
A bizottságok a korábbi gyermekpszichiátriai szakrendelésen megállapított ADHD
diagnózist csak az esetek 30%-ában minősítik sajátos nevelési igénynek. A megállapított
összes ADHD-diagnózis 70%-ánál a szakértői bizottságban végzett komplex vizs-
gálat eredményétől függően és csak súlyos rendellenesség esetén állapítanak meg
sajátos nevelési igényt. A hozott gyermekpszichiátriai diagnózis figyelembevételében
tapasztalt eltérő eljárás nem mutat összefüggést a gyakorisági adatokkal. A gyermek-
pszichiátriai diagnózis egyes körzetekben komplex vizsgálaton alapul, míg más
körzetekben nem. Problémaként fogalmazták meg a bizottságok, hogy azoknál
a gyermekpszichiátriai, neurológiai kórképeknél – így az ADHD esetében is –, amelyek
csak tartósabb megfigyelés után, illetve meghatározott életkortól diagnosztizálhatóak,
szükséges lenne a BNO szerinti besorolásra való kötelezettség feloldása. Jelenleg
a megfigyelés szakaszában a szakértői bizottságoknak nehézséget okoz a sajátos nevelési
igény megállapításához kötött szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.

2.3.3. A diagnosztikus munka során alkalmazott jó gyakorlatok

A szakértői bizottságok jó gyakorlatai jogszerű és egyben a szakszerű munkát támo-

gató törekvéseket tükröznek. Ilyen támogatást jelent, ahol protokoll alapján történik
a figyelemzavar/hiperaktivitás megállapítása, különösen, ha az minőségi követelmé-
nyekkel támogatott. Három szakértői bizottság rendelkezik protokollal, kettőben működik

3 14 szakértői bizottság által közölt adatok alapján.

13
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

minőségirányítási rendszer, melyből az egyik ISO alapú. Azok a bizottságok, melyekben

nem honosodott meg a minőségirányítás rendszere, a protokoll használatát belső veze-
tői ellenőrzéssel követik nyomon, valamint a szakemberek számára ellenőrző lista
került bevezetésre a 4/2010. OKM rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak önellenőr-
zésére. A minőség biztosítását vezetői ellenőrzés mellett szakértői ellenőrzés
is segíti. A protokoll szerinti eljárás illeszkedik a rendeletben foglaltakhoz,
és tartalmazza a vizsgálat területeit, eszközeit. Az ADHD vizsgálata széles körű,
célja a diagnózis meghatározásán túl annak megállapítása, hogy a gyermek a be-
illesz­­kedésében, teljesítményében tartósan és súlyosan akadályozott-e. A súlyosság
megítélésére nincs kidolgozott értékelő eszköz. Cél továbbá a társuló és rehabi-
litációt igénylő zavarok feltárása, a fejlesztés és egyéb szükséges szolgáltatások javaslata.
Az ADHD megállapítására és a sajátos szükségletek feltárására irányuló vizsgálat
specifikus területei a hazai gyakorlatban:
• célirányosan bővített anamnézis,
• szociális képességek,
• veszélyérzet,
• aktivitásszabályozás,
• figyelem,
• munkamemória,
• szerialitás,
• taktilis észlelés,
• vesztibuláris észlelés,
• alvás ritmusa,
• étkezési, toaletthasználati szokások.
A szakértői bizottságok 68%-a a szakmai elvárásoknak úgy tesz eleget, hogy az erre
specializálódott szakembereik végzik az ADHD megállapítását. A szakemberek közt
a gyermekpszichiáter mellett végzettségét tekintve gyógypedagógus és pszichológus
egyaránt található, akik képzéssel, önképzéssel készültek fel a feladatra. A vizsgá-
latokhoz az intézmények 80%-ában használnak kérdőívet a figyelemzavar/hipera-
ktivitás diagnosztikájában: Conners TRS-R (CONNERS és mtsai, 1998), Hiperkinetikus
zavar kérdőív (DUPAUL és mtsai, 1998), SDQ (GOODMAN és mtsai, 1999), Gyermek-
viselkedés kérdőív (ACHENBACH, 1991). A kérdőívet kiértékelő személy végzettségét,
képzettségét illetően nincs egységes gyakorlat.
A jelenlegi hazai gyakorlatokat a 2.táblázat összegzi a 15. oldalon.

14
 2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

2. táblázat. A szakértői és rehabilitációs bizottságok jelenlegi gyakorlata az ADHD diagnosztizálására

Életkori ciklusok
• Korai életszakasz
• Óvodáskor
• Kisiskolás kor
• Iskoláskor felső szakasza
• Középiskola

A vizsgálat oka
• Társuló magatartásproblémák miatt kialakuló krízishelyzet családban, intézményben
• Fejlődésbeli elmaradás
• Teljesítményproblémák
• Differenciáldiagnosztika
• A szolgáltatás típusának meghatározása

A vizsgálat célja
• Komplex megismerést szolgáló első vizsgálat
• Differenciáldiagnosztika
• Felülvizsgálat
• Folyamatdiagnosztika

TEVÉKENYSÉG MÓDSZER ESZKÖZ SZEMÉLY

I. Előzmények

Anamnézis, • dokumentumelemzés: kérelem, orvosi adatlap, • gyógypedagógus,

problématörténet kérelem, orvosi adatlap, orvosi szakvélemények,
• pedagógiai jellemzés kérdéssorok az • pszichológus,
általános anamnézis gyermekpszichiáter
felvételéhez, pedagógiai szakorvos
jellemzéshez

szülői kikérdezés részben kötött interjú

Jelen státusz • kikérdezés • részben kötött interjú • gyógypedagógus,

• dokumentumelemzés • kérelem, pedagógiai • pszichológus
jellemzés, kérdőív

II. Viselkedés, figyelem vizsgálata

• interjú • Conners TRS-R, ADHD- • gyógypedagógus

• megfigyelés RS, SDQ, SNAP-IV, • pszichológus
• kérdőíves kikérdezés Gyermekviselkedés • gyermekpszichiáter
• teszt kérdőív
• Szék-lámpa teszt,
Pieron-teszt, Bourdon-
teszt, d2 próba

15
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

III. Értelmi képességek vizsgálata

standardizált teszt profilelemzésre • pszichológus,

lehetőséget adó teszt: • gyógypedagógus
WISC–IV (szupervízió mellett)

IV. Részképességek vizsgálata

Nagymotoros funkciók vizsgálati eljárás, Oseretzky-teszt gyógypedagógus

próbamódszerek

Finommotoros vizsgálati eljárás, A. Uden-féle gyógypedagógus

funkciók próbamódszerek ujjpraxiateszt,
Berges–Lesine:
Gestus imitációs teszt

Vizuális észlelés vizsgálati eljárás, intelligenciatesztek gyógypedagógus

próbamódszerek megfelelő próbái

Akusztikus észlelés vizsgálati eljárás, bármely, a tanulási gyógypedagógus

próbamódszerek zavarok körében
ajánlott próba, eljárás

Taktilis észlelés, próbamódszerek, kérdőíves kikérdezés, gyógypedagógus

taktilis érzékenység szülői kikérdezés Ayres-teszt megfelelő
próbája

Vesztibuláris észlelés, próbamódszerek, vesztibuláris érzékenység, gyógypedagógus

vesztibuláris érzékenység, szülői kikérdezés Ayres-teszt
preferencia megfelelő próbája

Vizuomotoros vizsgálati eljárás, Bender-próbák gyógypedagógus

koordináció próbamódszerek

Munkamemória vizsgálati eljárás, intelligenciatesztek gyógypedagógus

próbamódszerek megfelelő próbái

Szerialitás vizsgálati eljárás, intelligenciatesztek gyógypedagógus

próbamódszerek megfelelő próbái

Nyelvi-kommunikációs vizsgálati eljárás, • intelligencia tesztek gyógypedagógus és/

képesség próbamódszerek szókincspróbái, vagy logopédia szakos
• Peabody Passzív gyógypedagógus
Szókincset Vizsgáló
Teszt (PPVT), GMP

Szociális képességek • megfigyelés • videofilm, • gyógypedagógus

• vizsgálati eljárások, • intelligenciatesztek • pszichológus
,
próbamódszerek megfelelő próbái • gyermekpszichiáter

V. Szabadidős tevékenység

• szülői kikérdezés • videofilm • gyógypedagógus

• megfigyelés • életkornak megfelelő • pszichológus
eszközkészlet • gyermekpszichiáter

16
 2. A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat

A szakértői biztosságokkal folytatott interjúk alapján megállapítható, hogy a bi-

zottságok az ADHD gyanújával vagy orvosi diagnózisával érkező gyermek sajátos
nevelési igényének megállapításához fontosnak tartják a komplex vizsgálatot.
A vizsgálat része a teljesítmény és a képességek optimalizált környezetben történő
megismerése, valamint a támogató vagy hátráltató környezeti hatások feltérképezése is.
A bizottság mindezek ismeretében hozza meg döntését és határozza meg javaslatait.
A gyermek és környezete kapcsolatát az ADHD gyakran jelentősen megterheli.
A jó gyakorlatok körében ezért végezetül ki kell emelni az érintett szülőknek tartott
szülőképzést, a pedagógusoknak tartott módszertani továbbképzéseket.

17
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

3. A diagnosztikus protokoll szempontrendszere

3.1. Követelmények a diagnosztikus protokollal kapcsolatban

A diagnosztikus protokollal szemben támasztott követelmény, hogy

• egyenlő eséllyel tegye lehetővé az állapot felismerését vagy kizárását és a fej-
lesztéshez való hozzáférést, függetlenül a lakóhelytől, szociális helyzettől és
egyéb tényezőktől;
• szakmai irányelveket nyújtson a zavar és súlyosságának egységes diagnosztikus
megítéléséhez; valamint
• megfeleljen a közoktatás, köznevelés ágazati szabályozóinak is, illetve azok változá-
sától függetlenül a lehetséges mértékben időtállóan biztosítsa az egységes eljárást.
Az ellátás (sajátos nevelés igény) körébe akkor tartozik a gyermek, ha a figyelemzavar/
hiperaktivitás (BNO–10 F90.0, F90.1) diagnózis fennáll és annak mértéke súlyos.
A sajátos nevelési igény körébe tartozó komorbid állapot második állapotként kerül
meghatározásra a BNO–10 szerinti besorolással.

3.2. Amit a szakértői véleménynek tartalmaznia kell…

1. A szakértői véleményben egyértelműen meg kell fogalmazni az orvosi diagnózist,

majd a köznevelési szolgáltatásra való jogosultságot (sajátos nevelési igény, a súlyos
pszichés fejlődési zavar esetén biztosított szolgáltatások). A nemzetközi és hazai gya-
korlat elemzése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottságok számára egységes
használatra javasolt elnevezés:
• figyelemzavar,
• figyelemzavar aktivitászavarral,
• figyelemzavar hiperaktivitással.
2. Mivel az ADHD súlyosan megterhelheti a gyermek kapcsolatát a szülővel, pedagó-
gussal másrészt a környezeti hatások optimalizálása már az együttműködés eléréséhez
is szükséges lehet, a szakértői vélemény kulcsfontosságú része a sajátos fejlesztési
feladatok és tanácsok megfogalmazása. Itt kell a bizottságnak meghatároznia az egyéni
fejlesztési terv fő területeit, valamint segítséget nyújtania a szülőnek és pedagógusnak
a gyermekkel követendő bánásmód kialakításához.

18
 3. A diagnosztikus protokoll szempontrendszere

3. E protokoll szerinti eljárás indokolt továbbá, ha a figyelemzavar/hiperaktivitás

(BNO-10 F 90.0, F 90.1) nem igazolható ugyan, de egyes tünetei tartósan fennállnak, bio-
lógiai okra visszavezethetőek és a vizsgálatok a kognitív fejlődés valamely területén
további fejlődési rendellenességet igazolnak. A szakértői véleményben meg kell fogal-
mazni a fennálló súlyos rendellenességek együttes hatását, a közoktatási
szolgáltatásra való jogosultságot (sajátos nevelési igény, a súlyos pszichés fejlődési
zavar esetén biztosított szolgáltatások).
4. Az egységes eljárás érdekében ki kell még térni azokra az esetekre, amelyek nem
tartoznak vagy nem e jogcímen tartoznak a sajátos nevelési igény körébe. Amennyiben
a sajátos nevelési igény körébe nem tartozó magatartászavar, beilleszkedési ne-
hézség áll fenn, akkor ez a vizsgálati eredményben szövegesen kerüljön feltüntetésre,
a bizottság a gyermek személyére és nevelési igényeire szabott javas­­lataiban ezekre
is kitér, a diagnosztikai elnevezést azonban nem alkalmazza.

19
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

Tekintettel arra, hogy az ADHD diagnosztizálására a mai napig nem született egy
általánosan elfogadott, minden kritériumnak eleget tevő, megbízható diagnosztikai
tesztbattéria, a megfelelő diagnózis felállítása igen körültekintő rendszerszemléletet és
hosszabb megfigyelési időt igényel. Önmagában egyik eszköz sem alkalmas az ADHD
diagnosztizálására, azonban mindegyik értékes információval szolgál. A végső diag-
nózis felállítása a különböző tesztekben kapott eredmények átgondolt, szakszerű
értelmezése alapján kell, hogy történjen.
A szakszerű értelmezés megkívánja, hogy a szakemberek jártasak legyenek az ADHD
és a differenciáldiagnosztikai szempontból releváns szakirodalomban mind a diagnosz-
tika, mind pedig a pedagógia, gyógypedagógia vonatkozásában. Erre nagy mennyi-
ségű külföldi szakirodalom mellett hazai kutatási anyagok, valamint összefoglaló
irodalom (SELIKOWITZ, 2010; SZŰCS, 2003.; WENDER, 1993) is rendelkezésre áll.

4.1. Az ADHD diagnózis felállításának életkorokhoz kapcsolódó dilemmái

4.1.1. Óvodáskor

Az ADHD diagnosztikus kategória felállítására legkorábban az óvodáskorban kerülhet

sor, azonban a diagnózis felállításával nagyon óvatosan kell bánni, ugyanis ebben az
életkorban a figyelemzavar és hiperaktivitás jelenléte nem feltétlenül az ADHD indi-
kátora. Ebben az életkorban az ADHD diagnózisa akkor mondható ki, ha a gyermek
szélsőségesen aktív, impulzív, sérülések elkerülése érdekében folyamatos felügyeletet
igényel, az ilyen aktivitás a szülőnek nagy problémát okoz, akinek sokszor nincs
megfelelő energiája a gyermek viselkedésének kordában tartására (AAP, 2000).
Amennyiben az ADHD gyanúja fennáll, úgy a diagnózis felállításához leggyakrabban
használt eljárások közé ebben az életkorban is a viselkedési skálák, az interjú,
a viselkedés direkt megfigyelése, valamint a figyelem hiperaktivitás/impulzivitás vizs-
gálata tartozik (SMITH és CORKUM, 2007).

20
 4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

4.1.2. Késő gyermekkor, korai serdülőkor

Az ADHD diagnosztizálásakor szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy késő gyermek-
korban, korai serdülőkorban az ADHD-szimptómák egyre kevésbé szembetűnőek, kü-
lönösen a szélsőséges hiperaktív megnyilvánulások ritkulnak (túlzott mozgékonyság,
futás, mászás, képtelenség az egy helyben ülésre), és a külső viselkedéses megnyil-
vánulásokat belső nyugtalanság váltja fel (APA, 2000).
Tekintettel arra, hogy az ADHD tünetei az életkor előrehaladtával változnak, illetve
súlyosságuk szempontjából akár jelentősen csökkenhetnek, a felülvizsgálat során a zavar
fennállása/elvetése érdekében ismételten szükséges a komplex gyógypedagógiai-pszi-
chológiai és orvosi vizsgálatot lefolytatni (3.táblázat).

3. táblázat. Vizsgálati tevékenységek a vizsgálatok során

Vizsgálati típus

Tevékenység Első vizsgálat Felülvizsgálat

A klinikai kérdés tisztázása igen az előző vizsgálattól eltelt időszak

megismerése, kiemelten fontos
a kapott szolgáltatások és azok
hatékonyságának feltérképezése

Orvosi vizsgálat igen szükség szerint

Viselkedés feltárása igen igen

Általános értelmi képességek mérése igen szükség szerint

Differenciáldiagnosztikai szempontok igen igen

mérlegelése

Végrehajtó funkciók vizsgálata igen igen

Komplex neuropszichológiai vizsgálat igen igen

Komorbid zavar vizsgálata igen igen

Viselkedés megfigyelése igen igen

21
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

4.2. A diagnosztikai folyamat lépései

Az ADHD diagnosztikai protokoll javasolt folyamatát az 1. ábra szemlélteti (26. oldal).

A diagnosztikai eljárás életkortól függetlenül – természetesen az életkornak megfelelő
vizsgálati eljárások használatával – ugyanazokat a mozzanatokat foglalja magába.
A pontos diagnózis felállításához a gyermekkel és szüleivel több alkalommal szük-
séges találkozni.

4.2.1. A fejlődéstörténet áttekintése

A vizsgálat első mozzanataként a gyermek fejlődéstörténetének áttekintése javasolt

a szülő bevonásával. Ez egyrészt magában foglalja a gyermek korábbi élettörté-
netére vonatkozó dokumentációk, a pedagógia vélemények elemzését, másrészt
pedig a klinikai interjút. A klinikai interjú során a részletes anamnézis felvétele
mellett az alábbi kérdésekre szükséges kitérni:
• az ADHD szimptómái mikor, milyen körülmények között jelentkeznek,
• a szimptómák mikor jelentek meg, mennyire tartósak,
• a családban előforduló hasonló típusú viselkedés,
• tanulási nehézségek megléte,
• emocionális problémák.

4.2.2. Differenciáldiagnózis

Másik fontos mérföldkő a differenciáldiagnózis, az ADHD-ra is jellemző viselke-

dést okozó egyéb tényezők kizárása. Ide tartoznak egyrészt a fiziológiai, pszichés
eredetű problémák és a pszichiátriai zavarok (pajzsmirigy-rendellenesség, hallás-,
látáskárosodás, intellektuális képességzavar, autizmus, epilepszia, receptív beszéd
zavara, egyéb), másrészt pedig a viselkedést kedvezőtlenül alakító külső környezeti
tényezők (pl. a gyermek a tanórákon nem azért figyelmetlen, mert a tananyagot
unalmasnak találja vagy mert éhes/fáradt; a gyermek más kultúrában szocializálódott
és az iskola nem vonja be az ő szociális tapasztalatait a tananyagba, olyan zsúfolt-
ságban él a gyermek, ami agressziót és figyelmetlenséget vált ki, stb.) kizárása.
Mindez a szakértői tudás mellett az orvosi vizsgálat, illetve a viselkedési skálákon
kapott eredmények értelmezése alapján történik. A viselkedési skálák amellett,
hogy az ADHD viselkedés szintjén megnyilvánuló szimptómáit beazono­sítják, infor-
mációt nyújtanak további viselkedési és érzelmi zavarokról is.

22
 4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

4.2.3. Az intellektuális képességek feltárása

A vizsgálat fontos részét képezi a gyermek intellektuális képességeinek feltárása, ugyanis

a diagnosztikai kategória felállításának alapkövetelménye, hogy az ADHD szimptómák
súlyosságát a gyermek átfogó értelmi képességeihez viszonyítva állapítsuk meg.

4.2.4. A gyermek megfigyelése

A vizsgálat során a gyermek közvetlen megfigyelése mind társas helyzetben, mind

vizsgálati helyzetben (szülő jelenlétével, szülő jelenléte nélkül) elengedhe­tetlen
fontosságú. A megfigyelt viselkedésjegyeket mind mennyiségi, mind minőségi
szempontból szükséges elemezni. A javasolt viselkedési jegyek és megfigyelési
szempontok a következők:
• követi-e az instrukciókat;
• figyel-e, amikor hozzá beszélnek;
• a tartós, mentális erőfeszítést igénylő feladatok során mutat-e ellenállást; ha igen,
milyen mértékűt;
• külső ingerek, zajok könnyen elterelik-e a figyelmét;
• jellemző-e, hogy meggondolatlan, gyors, emiatt esetleg helytelen választ ad;
• mennyire tud egy helyben megülni,
• babrál-e,
• sokat beszél-e,
• elkezdi-e megoldani a feladatot, mielőtt a vizsgálatvezető az egész instrukciót
végigmondta volna.
Mint ahogy az a folyamatábrából is jól látható, az egyértelműen nem igazolható esetek-
ben pszichiátriai osztályon történő kivizsgálás vagy folyamatos figyelemmel kísérés mellett
halasztott diagnózis felállítása javasolt.

4.2.5. A részképességek vizsgálata és a komorbid zavarok megállapítása

Amennyiben az ADHD diagnózisa megerősítést nyer, a megfelelő terápiás ellátásra

vonatkozó javaslattétel érdekében szükséges a részképességek alapos vizsgálata,
illetve a komorbid zavarok megállapítása. Ezen vizsgálatok elvégzésére egy újabb
időpontot érdemes kijelölni. A pedagógusok által kitöltött viselkedési skálák ered-
ményeinek elemzése is fontos információkkal szolgál a gyermek sajátos működési
struktúrájának feltárásában. Mivel ezek első vizsgálatra történő bekérése a mindennapi

23
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

gyakorlatban nehezen valósítható meg, ezt a második vizsgálati alkalomra javasoljuk.

Ily módon az első vizsgálatra beérkező pedagógiai jellemzéseket objektív visel-
kedés skálák eredményeivel tudjuk kiegészíteni.
A további részképességek vizsgálatakor a végrehajtó funkciók működését vizsgáló
neuropszichológiai tesztek mellett a panaszoktól függően a komorbid zavaroknak
(oppozíciós magatartászavar, viselkedési zavar, depresszió, szorongás, nyelvi zavar,
tanulási zavar) megfelelő protokoll szerinti feltárása szükséges.
Hazánkban jelen pillanatban korlátozott a végrehajtó funkciókat vizsgáló standardizált,
magyar normával is rendelkező tesztek elérhetősége és legtöbb esetben mindössze
kutatási célokból állnak rendelkezésre. A nemzetközi trendnek is megfelelő alaposabb,
pontosabb diagnózis megállapítás érdekében a jövőre nézve elengedhetetlen
fontosságúnak tartanánk ezeknek a teszteknek a mielőbbi magyar adaptáció-
ját. Mindemellett külföldön szintén széles körben alkalmazott a NEPSY (KORKMAN,
KIRK és KEMP, 1998; KEMP és KORKMAN, 2010) neuropszichológiai tesztbattéria.
A teszt magyar adaptálása – Csépe Valéria vezetése alatt – az MTA Pszichológiai Intézet
fejlődés-pszichofiziológiai kutatócsoport munkájának köszönhetően megtörtént, azonban
jelenleg csak kutatási célokra történő felhasználása megengedett. Javasoljuk a kutató-
csoport megkeresésével a teszt magyar standardizálását, mely nemcsak az ADHD,
hanem további zavarok pszichodiagnosztikájában is értékes információkkal szolgálna.

24
 4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

1. ábra. Az ADHD megállapításának folyamatábrája4

Vizsgálati kérelem

• Pedagógiai vélemények, az élettörténetre vonatkozó adatok elemzése

• Részletes anamnézis, klinikai interjú
• Viselkedéses kérdőívek, skálák
• Értelmi képességek vizsgálata

Kizárható az ADHD?
IGEN NEM

A jelzett problémák
Egyértelműen igazolható
átgondolása, ezekre
az ADHD diagnózisa?
vonatkozó javaslattétel

Halasztott diagnózis NEM IGEN

VAGY

Pszichiátriai osztályon Folyamatos figyelemmel

történő kivizsgálás követés

Megerősítést nyert
NEM IGEN
az ADHD?
A jelzett problémák További részképességek
átgondolása, ezekre vizsgálata
vonatkozó javaslattétel

ADHD diagnózis felállítása,

javaslattétel a terápiás
ellátására vonatkozóan

KONTROLL (FELÜL-)VIZSGÁLAT

• A diagnózis megállapítása óta eltelt

időszakra vonatkozó információk gyűjtése
• Pedagógiai jellemzések elemzése

4 Az ábra a szerzők munkája.

25
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

4.3. A vizsgálati protokoll szerkezete, a tevékenységek, módszerek, eszközök és

személyek szükséges köre az ADHD megállapításához

4. táblázat. A javasolt diagnosztikai protokoll eljárásai, eszközei

TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZEREK VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK5 SZEMÉLYI

(A VIZSGÁLAT FELTÉTELEK
TARTALMA)
Vizsgálatok óvodáskorban
A vizsgálat előzményeinek feltárása
• A tünetek előfordulási • Kikérdezés, • Félig strukturált interjú • Gyógypedagógus
helye, gyakorisága, klinikai interjú • Kórházi zárójelentések, korábbi • Pszichológus
intenzitása, időtartama • Dokumentáció- vizsgálati vélemények • Gyermekpszichiáter
• Jelen állapot, exploráció elemzés • Óvodapedagógus által készített
• Élettörténet (orvosi-bio- jellemzések, vélemények
lógiai anamnézis, funkció-
fejlődés, érzelmi-szociális
fejlődés, jelentős életese-
mények, otthoni és intéz-
ményes nevelés, eddigi
intervenciós próbálkozá-
sok, familiáris adatok)

A személyes vizsgálat részei

Viselkedés feltárása
• Standardizált • Gyermekviselkedési kérdőív (CBCL) • Pszichológus
viselkedési (ACHENBACH, 1991, magyar adaptáció: • Gyógypedagógus
skálák felvétele RÓZSA és mtsai, 1998)
• Képességek és nehézségek kérdőív
(SDQ) GOODMAN és mtsai, 1999,
magyar adaptáció GERVAI és SZÉKELY,
2009
• Conners pontozó skála (CONNERS és
mtsai, Magyarországon kutatási célok-
ból használják.
• SNAP-IV (SWANSON és mtsai, 2005,
webográfia 3.)

Általános értelmi Profilelemzésre is • Wechsler Preschool and Primary Scale • Pszichológus

képességek mérése
Differenciáldiagnosztikai
szempontok mérlegelése
alkalmas standar- of Intelligence – Third Edition • Gyógypedagógus
dizált intelligencia- (WPPSI–III) szupervízióval
tesztek • 6 éves kortól: Wechsler Intelligence
Scale for Children – Fourth Edition
(WISC–IV, Wechsler gyermek-intelli-
genciateszt, IV. kiadás) (WECHSLER, D.,
2003, magyar adaptáció: NAGYNÉ RÉZ
és mtsai, 2007, hazai forgalmazó:
OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
Lásd: megfelelő protokoll • Gyermekpszichiáter
• Pszichológus

5 Az adaptációra, standardizálásra javasolt eszközöket kékkel jelöltük.

26
 4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZEREK VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK5 SZEMÉLYI

(A VIZSGÁLAT FELTÉTELEK
TARTALMA)
Végrehajtó funkciók Adaptált és • Conners’ Kiddie Continuous Perfor- • Neuropszichológus
vizsgálata adaptálásra mance Test Version 5 (K-CPT V.5) vagy
• Figyelem váró tesztek (CONNERS, 2001) • Pszichológus
• Gátlás • Éjjel-nappal Stroop GERSTADT • Gyógypedagógus
• Munkamemória és mtsai, 1994, (Magyarországon szupervízióval
• Flexibilitás kutatási célokból használják)
• Tervezés • Fluenciafeladat (MÉSZÁROS A.
és mtsai, 2011)
• Számterjedelemi teszt (RACSMÁNY
és mtsai, 2005)
• Corsi-típusú feladatok (Magyarorszá-
gon kutatási célokból használják)
• Fordított számterjedelemi teszt
(RACSMÁNY és mtsai, 2005)
• Hallási mondatterjedelem teszt
(JANACSEK és mtsai, 2009)
• 6 éves kortól: Wisconsin kártyaszortíro-
zási teszt (HEATON és mtsai, hazai forgal-
mazó OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• Rey-komplex ábra-B (KÓNYA és VER-
SEGHI, 2001; KÓNYA és mtsai, 2000)

Komplex • NEPSY-tesztbattéria (KORKMAN, KIRK

neuropszichológiai és KEMP, 1998; KEMP és KORKMAN,
eljárások 2010, magyar adaptáció: MTA Pszicho-
lógia Intézet Fejlődés-pszichofiziológiai
Kutatócsoport, Csépe Valéria)

Megfigyelés • Strukturált Megfigyelési szempontok, • Gyógypedagógus

megfigyelés megfigyelési rács • Pszichológus

Komorbid zavar vizsgálata Lásd: megfelelő protokoll

Vizsgálatok kisiskolás korban

A vizsgálat előzményeinek feltárása
• A tünetek előfordulási • Kikérdezés, • Félig strukturált interjú • Gyógypedagógus
helye, gyakorisága, klinikai interjú • Kórházi zárójelentések, korábbi • Pszichológus
intenzitása, időtartama • Dokumentáció- vizsgálati vélemények • Gyermekpszichiáter
• Jelen állapot, exploráció elemzés • Óvodapedagógus által készített
• Élettörténet (orvosi-bio- jellemzések, vélemények
lógiai anamnézis, funkció-
fejlődés, érzelmi-szociális
fejlődés, jelentős életese-
mények, otthoni és intéz-
ményes nevelés, eddigi
intervenciós próbálkozá-
sok, familiáris adatok)

27
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZEREK VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK5 SZEMÉLYI

(A VIZSGÁLAT FELTÉTELEK
TARTALMA)
A személyes vizsgálat részei
Viselkedés feltárása • Standardizált • Gyermekviselkedési kérdőív (CBCL) • Pszichológus
viselkedési (ACHENBACH, 1991, Magyar adaptáció: • Gyógypedagógus
skálák felvétele RÓZSA és mtsai, 1998)
• Képességek és nehézségek kérdőív
(SDQ) GOODMAN és mtsai, 1999,
Magyar adaptáció GERVAI és SZÉKELY,
2009
• Conners pontozó skála (CONNERS és
mtsai, 1998) Magyarországon kutatási
célokból használják.
• SNAP-IV (SWANSON és mtsai, 2005,
webográfia 3.)
Általános értelmi Profilelemzésre is • Wechsler Preschool and Primary Scale • Pszichológus
képességek mérése alkalmas standar- of Intelligence – Third Edition • Gyógypedagógus
dizált intelligencia- (WPPSI–III) szupervízióval
tesztek • 6 éves kortól: Wechsler Intelligence
Scale for Children – Fourth Edition
(WISC–IV, Wechsler gyermek-intelli-
genciateszt, IV. kiadás) (WECHSLER, D.,
2003, magyar adaptáció: NAGYNÉ RÉZ
és mtsai, 2007, hazai forgalmazó:
OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• Woodcock–Johnson Kognitív Képesség-
vizsgáló eljárás (KATONA, 2000)
Differenciáldiagnosztikai Lásd: megfelelő protokoll • Gyermekpszichiáter
szempontok mérlegelése • Pszichológus
Végrehajtó funkciók Adaptált és • Folyamatos teljesítményteszt • Neuropszichológus
vizsgálata adaptálásra (CONNERS, 2000, Magyarországon vagy
• Figyelem váró tesztek kutatási célokból használják) • Pszichológus
• Gátlás • 9 éves kortól: d2 (hazai adaptáció: • Gyógypedagógus
• Munkamemória RÓZSA és KŐ, 2009, hazai forgalmazó: szupervízióval
• Flexibilitás OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• Tervezés • 1–2. osztály: Éjjel-nappal Stroop
(GERSTADT és mtsai, 1994, Magyaror-
szágon kutatási célokból használják)
• 3–4. osztály (az olvasási teljesítmény
függvényében)
• Fluenciafeladat (MÉSZÁROS A.
és mtsai, 2011)
• Trail-making teszt (TOMBAUGH,
2004, Magyarországon kutatási
célokból használják)
• Számterjedelemi teszt (RACSMÁNY
és mtsai, 2005)
• Corsi-típusú feladatok (CORSI, 1972, hazai
adaptáció: RACSMÁNY és mtsai, 2007)
• Fordított számterjedelemi teszt
(RACSMÁNY és mtsai, 2005)
• Hallási mondatterjedelem teszt
(JANACSEK és mtsai, 2009)

28
 4. Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja

TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZEREK VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK5 SZEMÉLYI

(A VIZSGÁLAT FELTÉTELEK
TARTALMA)
• London tornyai (SHALLICE, 1982, Magyar-
országon kutatási célokból használják)
• Wisconsin kártyaszortírozási teszt
(HEATON és mtsai, 2000, hazai forgalma-
zó: OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• Rey-komplex ábra-B (KÓNYA és VER-
SEGHI, 2001; KÓNYA és mtsai, 2000)

Komplex • NEPSY-tesztbattéria (KORKMAN, KIRK • Neuropszichológus

neuropszichológiai és KEMP, 1998; KEMP és KORKMAN, vagy
eljárások 2010, magyar adaptáció: MTA Pszicho- • Pszichológus
lógia Intézet Fejlődés-pszichofiziológiai • Gyógypedagógus
Kutatócsoport, Csépe Valéria) szupervízióval

Megfigyelés • Strukturált Megfigyelési szempontok, • Gyógypedagógus

megfigyelés megfigyelési rács • Pszichológus

Komorbid zavar vizsgálata Lásd: megfelelő protokoll

Vizsgálatok felső tagozatban

A vizsgálat előzményeinek feltárása
• A tünetek előfordulási • Kikérdezés, • Félig strukturált interjú • Gyógypedagógus
helye, gyakorisága, klinikai interjú • Kórházi zárójelentések, korábbi • Pszichológus
intenzitása, időtartama • Dokumentáció- vizsgálati vélemények • Gyermekpszichiáter
• Jelen állapot, exploráció elemzés • Óvodapedagógus által készített
• Élettörténet (orvosi-bio- jellemzések, vélemények
lógiai anamnézis, funkció-
fejlődés, érzelmi-szociális
fejlődés, jelentős életese-
mények, otthoni és intéz-
ményes nevelés, eddigi
intervenciós próbálkozá-
sok, familiáris adatok)

A személyes vizsgálat részei

Viselkedés feltárása
• Standardizált • Gyermekviselkedési kérdőív (CBCL) • Pszichológus
viselkedési (ACHENBACH, 1991, Magyar adaptáció: • Gyógypedagógus
skálák felvétele RÓZSA és mtsai, 1998)
• Képességek és nehézségek kérdőív
(SDQ) GOODMAN és mtsai, 1999,
Magyar adaptáció GERVAI és SZÉKELY,
2009
• Conners pontozó skála (CONNERS és
mtsai, 1998, Magyarországon kutatási
célokból használják)
• SNAP-IV (SWANSON és mtsai, 2005,
webográfia 3.)

29
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZEREK VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK5 SZEMÉLYI

(A VIZSGÁLAT FELTÉTELEK
TARTALMA)
Általános értelmi Profilelemzésre is • Wechsler Intelligence Scale for Children • Pszichológus
képességek mérése alkalmas standar- – Fourth Edition (WISC–IV, Wechsler • Gyógypedagógus
dizált intelligencia- gyermek-intelligenciateszt, IV. kiadás) szupervízióval
tesztek (WECHSLER, D., 2003) (Magyar adaptáció:
NAGYNÉ RÉZ és mtsai, 2007, hazai forgal-
mazó: OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• 16 éves kortól: Wechsler Adult
Intelligence Scale – Fourth Edition
(WAIS–IV, Wechsler intelligenciateszt,
IV. kiadás, WECSHLER, 2007, magyar
adaptáció: RÓZSA és KŐ, 2009
• Woodcock–Johnson Kognitív Képessé-
gek Tesztje (WOODCOCK és mtsai,
2003, hazai adaptáció: KATONA, 2000)
Differenciáldiagnosztikai Lásd: megfelelő protokoll • Gyermekpszichiáter
szempontok mérlegelése • Pszichológus
Végrehajtó funkciók Adaptált és • d2 (hazai adaptáció: RÓZSA és KŐ, • Neuropszichológus
vizsgálata adaptálásra 2009, hazai forgalmazó: OS Hungary vagy
• Figyelem váró tesztek Tesztfejlesztő Kft.) • Pszichológus
• Gátlás • Folyamatos teljesítményteszt • Gyógypedagógus
• Munkamemória (CONNERS, 2000, Magyarországon szupervízióval
• Flexibilitás kutatási célokból használják)
• Tervezés • Stroop teszt (GERSTADT és mtsai,
1994, Magyarországon kutatási
célból használják)
• Fluenciafeladat (MÉSZÁROS A.
és mtsai, 2011)
• Trail-making teszt (TOMBAUGH,
2004, Magyarországon)
• Számterjedelemi teszt (RACSMÁNY
és mtsai, 2005)
• Corsi-típusú feladatok (CORSI, 1972, hazai
adaptáció: RACSMÁNY és mtsai, 2007)
• Fordított számterjedelemi teszt
(RACSMÁNY és mtsai, 2005)
• Hallási mondatterjedelem teszt
(JANACSEK és mtsai, 2009)
• n-t vissza feladat
• London tornyai (SHALLICE, 1982, Magyar-
országon kutatási célokból használják)
• Wisconsin kártyaszortírozási teszt
(HEATON és mtsai, 2000, hazai forgal-
mazó: OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.)
• Rey-komplex ábra-B (KÓNYA és VER-
SEGHI, 2001; KÓNYA és mtsai, 2000)
Komplex • NEPSY-tesztbattéria (KORKMAN, KIRK
neuropszichológiai és KEMP, 1998; KEMP és KORKMAN,
eljárások 2010, magyar adaptáció: MTA Pszicho-
lógia Intézet Fejlődés-pszichofiziológiai
Kutatócsoport, Csépe Valéria)
• CANTAB-tesztek (webográfia 1.)
Megfigyelés • Strukturált Megfigyelési szempontok, • Gyógypedagógus
megfigyelés megfigyelési rács • Pszichológus
Komorbid zavar vizsgálata Lásd: megfelelő protokoll

30
 5. Az ajánlott beavatkozási formák és területek

5. Az ajánlott beavatkozási formák és területek

• A hely és az idő fokozott strukturálása

• Viselkedésrendezés, kognitív terápia alkalmazása megerősítések adásával
• A szülő és a többségi pedagógus felkészítése és bevonása (képzés, tanácsadás)
• Tervszerű és egyénre szabott motiválás, életkortól függően tárggyal, tevékenységgel
• A szociális készségek fejlesztése: szociális helyzetek értelmezése, szociális kom-
munikáció
• Tevékenységi kör, érdeklődés bővítése, társas időtöltések tanítása
• A figyelmi funkciók fejlesztése
• A vizsgálat során feltárt egyéb részképességek fejlesztése
• Aktivitásszabályozást fejlesztő nagymozgásos program az életkornak megfelelő
tevékenységbe ágyazottan

6. Javaslatok a tanórai foglalkoztatásokhoz

• A tevékenység-központú pedagógiai környezet, kooperatív technikák alkalmazása.

• Lehetőség szerint az ADHD-val küzdő gyermeknek kisebb létszámú osztályban tör-
ténő elhelyezése javasolt.
• Lehetőség szerint a gyermeket ültessük az első padba, a tanári asztalhoz közel,
a zajforrásoktól távol, látóterében csak a szükséges anyagok legyenek.
• Javasolt ezeknek a gyermekeknek a napi pontos időbeosztás kialakítása és ennek
a betartása, változás esetén pedig a gyermeket erre előre figyelmeztessük.
• Fontos az egyértelmű és rövid szabályok gyakori ismertetése, következetes betarta-
tása, konkrét következményekkel való összekapcsolása. A szabályok ismer­tetése
után javasolt, hogy a gyermek a saját szavaival ismételje meg a szabályokat.
Segítségül szolgálhat, ha a szabályokat vizuálisan is megjelenítjük. Tevékenység-
vá­l­táskor ajánlatos a szabályokat újra ismételni.
• Sikerélmények biztosítása, azonnali megerősítés.
• A tananyag több szempontú szemléltetése, megközelítése, a tanórán a feladatok vál-
tozatosságának és újszerűségének biztosítása.
• A hosszabb feladatokat bontsuk apróbb lépésekre, a lépések között engedjük, hogy
szünetet tartson (pl. pár percig csukja be a szemét és hajtsa a fejét az asztalra vagy
csendben álljon fel a helyén és mozgassa meg kezét és lábát, törölje le a táblát,
öntözze meg a növényeket, hegyezze meg a ceruzáját).

31
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

• Javasolt ugyanakkor a feladatok nehézségi fokát a gyermek egyéni szintjéhez iga-

zítani, ugyanis ha a feladat meghaladja az egyéni szintjüket, akkor hajlamosak
a feladatokat feladni, frusztrálttá válni és ellenkezőleg: a számukra túl egyszerű
feladatok esetén könnyen figyelmetlenné válnak, unatkoznak.
• Javasolt, hogy az ADHD-s gyermeknek munkája során saját üteméhez igazodóan
adjunk időhatárokat.
• Önálló feladat megoldatását akkor kérjük, ha a pedagógusnak lehetősége van
a passzív odafigyelésre.
• Az ADHD-sok oktatását elősegíti a lehetőség szerint azonos nemű, jobban tanuló
és jobb magaviseletű mentor bevonása.

32
 7. Összefoglalás

7. Összefoglalás

Tekintettel arra, hogy hazánkban nemcsak az ADHD, hanem egyéb fejlődési zavarok,
kórképek esetében sincs egységesen elfogadott, országos érvényű diagnosztikai protokoll,
a jövőre nézve jelen kezdeményezés fontos mérföldkőnek és biztatónak tekinthető.
Már korábban is megfogalmazódtak azok a ma is aktuális igények (CSÉPE, 2008),
miszerint az országos szintű, egységes diagnosztikai protokollok kidolgozása mellett
égetően sürgős feladat lenne a különböző diagnosztikai kórképek felállítását előse-
gítő megfelelő tesztek, eljárások adaptálása, standardizálása. Mindemellett szükséges
lenne nemcsak a komplex diagnózis felállításában részt vevő pszichológusok, gyógy-
pedagógusok, orvosok speciális továbbképzése, hanem a pedagógusok megfelelő
felkészítése a különböző gyermek- és serdülőkorban előforduló zavarokkal kapcsolatos
ismereteik folyamatos bővítésével. A pedagógusoknak a különböző fejlődési zavarokkal
kapcsolatos tájékoztatása egyrészt segítségül szolgál az érintett gyermekek megfelelő
megközelítésére, oktatására, másrészt a klinikai kép alapvető jellegzetességeinek
ismeretében adekvátabb, felkészültebb információkat tudnak szolgáltatni a szakértői
bizottságokhoz beérkező pedagógiai véleményben.
Tekintettel arra, hogy az ADHD diagnosztikai eljárására a mai napig nem született
egységes diagnosztikai protokoll, melynek segítségével a problémával küzdő személyek
azonosítása biztosabbá válna, ezen hiány pótlásán túl, szükségesnek látszik a szakértői
bizottságok kereteinek átstrukturálása is. Ez egyrészt a vizsgálati idő növelését,
a többszöri vizsgálati alkalmak biztosítását, másrészt szükség esetén a tartós megfi-
gyelés biztosítását, harmadrészt a neuropszichológiai tudás beépítését a szakértői munkába,
és végül a különböző ellátó intézményrendszerekkel történő szorosabb együttműködést
jelentené. Mindez felveti azt a korábban már szintén megfogalmazódott igényt,
hogy a gyermekek ellátásával, fejlesztésével, diagnózisával kapcsolatos információkat
egy egységes, a szakértők számára hozzáférhető adatbázisban tároljuk.

33
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

8. Irodalom

8.1. Felhasznált irodalom

ACHENBACH, T. M. (1991) Manual for the Child Behavior Checklist / 4-18 profile.
University of Vermont Department of Psychiatry, Burlington, VT
AMERICAN ACADEMY OF PEDIATRICS (AAP) (2000) Clinical Practice Guideline: Diagnosis
and Evaluation of the Child with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder. Pediatrics, 105,
1158–1170.
AMERICAN PSYCHIATRIC ASSOCIATION (APA) (1994) Diagnostic and statistical manual of
mental disorders (4th ed.). Washington, DC
AMERICAN PSYCHIATRIC ASSOCIATION (APA) (2000) Diagnostic and statistical manual of
mental disorders (4th ed., text rev.). Washington, DC
BARKLEY, R. A. (2003) Issues in the diagnosis of attention-deficit/hyperactivity disorder in
children. Brain & Development, 25, 77–83.
BIEDERMAN, J., PETTY, C. R., EVANS, M., SMALL, J., FARAONE, S. V. (2010)
How persistent is ADHD? A controlled 10-year follow-up study of boys with ADHD.
Psychiatry Research, 177, 299–304.
BOOTH, J. R., BURMAN, D. D., MEYER, J. R., LEI, Z., TROMMER, B. L., DAVENPORT, N.
D., LI, W., PARRISH, T. B., GITELMAN, D. R., MESULAM, M. M. (2005): Larger defi-
cit sin brain networks for response inhibition than for visual selective attention in
attention deficit hyperactivity disorder (ADHD). Journal of Child Psychology and Psychiatry,
46, 94–111.
BRANDEIS, D., VAN LEEUWEN, T. H., STEGER, J., IMHOF, K., STEINHAUSEN, H. (2002)
Mapping brain functions of ADHD children. International Congress Series, 1232,
649–654.
BROCK, S. E., CLINTON, A. (2007) Diagnosis of Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder
(AD/HD) in Childhood: A Review of the Literature. The California School Psychologist,
12, 73–91.
BURGIC-RADMANOVIC, M., BURGIC, S. (2010) Comorbidity in children and adolescent
psychiatry. Psychiatria Danubina, 22, 298–300.
CONNERS, C. K. & MHS STAFF. (Eds.) (2000) Conners’ Continuous Performance Test II: Com-
puter Program for Windows Technical Guide and Software Manual. Multi-Health Systems.,
North Tonawanda, NY
CONNERS, C. K. (2001) Conners’ Kiddie Continuous Performance Test Version 5, Multi-Health
System Inc.

34
 8. Irodalom

CONNERS, C. K., EPSTEIN, J. N., ANGOLD, A., KLARIC, J. (2003) Continuous Performance
Test Performance in a Normative Epidemiological Sample. Journal of Abnormal Child
Psychology, 31, 555–562.
CONNERS, C. K., SITARENIOS, G., PARKER, J. D., EPSTEIN, J. N. (1998) Revision
and standardization of the Conners Teacher Rating Scale (CTRS-R): factor, structure,
reliability, and criterion validity. Journal of Abnormal Child Psychology, 26, 279–291.
CORSI, P. M. (1972) Human memory and the medial temporal region of the brain. Dissertation
Abstracts International, 34(02), 891B
CSÉPE V. (2008) A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igény-
lő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők. In FAZEKAS K.,
KÖLLŐ J., VARGA J. (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Oktatás és
Gyermekesély Kerekasztal Ecostat, Budapest, 139–166. [online: ] http://mek.oszk.
hu/08200/08222/08222.pdf
DUPAUL, G. J., POWER, T. J., ANASTOPOULOS, A. D., REID, R. (1998) ADHD rating
scale–IV: Checklists, norms, and clinical interpretation. Guilford Press, New York
DURSTON, S., TOTTENHAM, N. T., THOMAS, K. M., DAVIDSON, M. C., EIGSTI, I., YANG,
Y., ULUG, A. M., CASEY, B. J. (2003) Differential Patterns of Striatal Activation in Young
Children with and without ADHD. Biological Psychiatry, 53, 871–878.
FARAONE, S. V., BIEDERMAN, J., LEHMAN, B. L., SPENCER, T., NORMAN, D., SEIDMAN, L. S.,
KRAUS, I., PERRIN, J., CHEN, W. J., TSUANG, M. T. (1993) Intellectual Performance and
School Failure in Children With Attention Deficit Hyperactivity Disorder and in Their
Siblings. Journal of Abnormal Psychology, 102, 616–623.
FARAONE, S. V., GRAHAM, P. (2009) Attention Deficit Hyperactivity Disorder. Diagnosis
and management of ADHD in children, young people and adults. The British
Psychological Society and The Royal College of Psychiatrists, London
GÁDOROS J. (2010) Újabb ismereteink a gyermekkori hiperkinetikus zavar klinikumáról.
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 3, 110–114.
GERVAI J., SZÉKELY M. (2009) Képességek és nehézségek kérdőív (SDQ). [online:] http://
www.sdqinfo.com/py/doc/b3.py?language=Hungarian (Letöltés dátuma: 2012. 02. 26.)
GOLDEN, C. J., FRESHWATER, S. M. (2002) The Stroop Color and Word Test. A Manual for Clinical and
Experimental Uses. Stoelting Co. Al
GOODMAN R. (1999) The extended version of the strengths and difficulties questionnaire
as a guide to child psychiatric caseness and consequent burden. Journal of Child
Psychology and Psychiatry, 40, 791–799.
HEATON, R. K., CHELUNE, G. J., TALLEY, J. L., KAY, G. G., CURTISS, G. (2000) Wisconsin Card
Sorting Test Manuel. PAR, USA

35
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

JANACSEK K., TÁNCZOS T., MÉSZÁROS T., NÉMETH D. (2009) A munkamemória új

magyar nyelvű neuropszichológiai mérőeljárása: a hallási mondatterjedelem teszt
(HTM). Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 385–406.
JOHNSON, T. M. (1997) Evaluating the hyperactive child in your office: Is it ADHD? Ame-
rican Family Physician, 56, 155–161.
KATONA, N. (2000) A Woodcock-Johnson Kognitív képességvizsgáló eljárás nemzetközi
változatának magyarországi adaptálása. Előadás. Magyar Pszichológiai Társaság XIV.
Pszichológia Nagygyűlése, Absztrakt kötet . Budapest, 2000. május 30.–június 2., 256.
KEMP, S. L., KORKMAN, M. (2010) Essentials of NEPSY-II Assessment. John Wiley & Sons, INC,
New Jersey
KÓBOR A., TAKÁCS Á., CSÉPE V. (2010) A végrehajtó funkciók neuro-pszichometriai pers-
pektívából. Pszichológia, 30, 233–252.
KÓNYA A., VERSEGHI A. (2001) A Rey tesztek hazai tapasztalatai. In Racsmány M., Pléh
Cs. (szerk.): Az elme sérülései. Kognitív neuropszichológiai tanulmányok. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 175–187.
KÓNYA, A., VERSEGHI, A., REY, T. (2000) A Rey-tesztek hazai tapasztalatai. Magyar Pszi-
chológiai Szemle, 55, 545–558.
KORKMAN, M., KIRK, U., KEMP, S. L. (1998) NEPSY: A developmental NEuroPSYchological
assessment. The Psychological Corporation, San Antonio
LECRUBIER, Y., SHEEHAN, D. V., WEILLER, E., AMORIM, P., BONORA, I., SHEEHAN,
H. K., JANAVS, J., DUNBAR, G. C. (1997) The MINI International Neuropsychiatric
Interview (M.I.N.I.) a short diagnostic structured interview: reliability and validity
according to the CIDI. Europian Psychiatry, 12, 224–231.
LI, D., SHAM, P. C., OWEN, M. J., HE, L. (2006) Meta-analysis shows significant
association between dopamine system genes and attention deficit hyperactivity
disorder (ADHD). Human Molecular Genetics, 15, 2276–2284.
MAYES, S. D., CALHOUN, S. L. (2006) Frequency of reading, math, and writing
disabilities in children with clinical disorders. Learning and Individual Differences,
26, 145–157.
MÉSZÁROS A., KÓNYA A., KAS B. (2011) A verbális fluenciatesztek felvételének és
értékelésének módszertana. Alkalmazott Pszichológia (megjelenés alatt)
MÉSZÁROS G., TÁRNOK ZS., OLÁH SZ., GÁDOROS J. (2008) Gyermekkori pszichiát-
riai kórképek frontostriatális érintettségének neuropszichológiai vizsgálata. Magyar
Pszichológiai Szemle, 63, 117–141.
MICHANIE, C., KUNST, G., MARGULIES, D. S., YAKHKIND, A. (2007) Symptom Prevalence
of ADHD and ODD in a Pediatric Population in Argentina. Journal of Attention
Disorders, 11, 363–367.

36
 8. Irodalom

MOSER, S. J., CUTINI, S., WEBER, P., SCHROETER, M. L. (2009) Right prefrontal brain
activation due to Stroop interference is altered in attention-deficit hyperactivity
disorder – A functional near-infrared spectroscopy study. Psychiatry Research:
Neuroimaging, 173, 190–195.
MULAS, F., CAPILLA, A., FERNÁNDEZ, S., ETCHAPAREBORDA, M.C., CAMPO, P., MAESTÚ, F.,
FERNÁNDEZ, A., CASTELLANOS, F. X., ORTIZ, T. (2006) Shifting-Related Brain Magnetic
Activity in Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder. Biological Psychiatry, 59, 373–379.
NIJMEIJER, J. S., MINDERAA, R. B., BUITELAAR, J. K., MLLIGAN, A. HARTMAN, C.
A., HOEKSTRA, P. J. (2008) Attention-deficit/hyperactivity disorder and social
dysfunctioning. Clinical Psychology Review, 28, 672–708.
PIERCE, K. (2003) Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder and Comorbidity.
Primary Psychiatry, 10, 69–76.
RACSMÁNY M., LUKÁCS Á., NÉMETH D., PLÉH CS. (2005) A verbális munkamemória
magyar nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 4, 479–505.
RANSCHBURG J. (1998) Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tan-
könyvkiadó, Budapest
RICCIO, C. A., WALDROP, J. J., REYNOLDS, C. R., LOWE, P. (2001) Effects of Stimulants on
the Continuous Performance Test (CPT) Implications for CPT Use and Interpretation.
The Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences, 13, 326–335.
RÓZSA, S., GÁDOROS, J., KŐ, N. (1998) A Gyermekviselkedési Kérdőív. ELTE Belső
Kiadvány, Budapest
SCHNEIDER, M., RETZ, W., COOGAN, A., THOME, J., RÖSLER, M. (2006) Anatomical
and functional brain imaging in adult attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD)
– A neurological view. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience,
256, 32–41.
SWANSON, J. M., SERGEANT, J. A., TAYLOR, E., SONUGA-BARKE, E. J. S., JENSEN,
P. S., CANTWELL, D. P. (1998) Attention-deficit hyperactivity disorder and hyperkinetic
disorder. Lancet, 351, 429–434.
SWANSON, J. M. (1983)

SCHWEAN, V. L., McCRIMON, A. (2008) Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder:

Using the WISC-IV to inform intervention planning. In PRIFITERA et al (ed.)
WISC-IV Clinical Assessment and Intervention. 194–216. Academic Press of Elsevier,
San Diego
SCIUTTO, M. J., TERJESEN, M. D., FRANK, A. S. (2000) Teacher’s knowledge and
misperceptions of attention deficit/hyperactivity disorder. Psychology in the schools,
37, 115–123.

37
08. rész – Figyelemzavar és hiperaktivitással küzdő gyermekek vizsgálatának diagnosztikus protokollja

SEIDMAN, L. J. (2006) Neuropsychological functioning in people with ADHD across the

lifespan. Clinical Psychology Review, 26, 466–485.
SELIKOWITZ, M. (2010) ADHD a hiperaktivitás-figyelemzavar tünetegyüttes,
Geobook Hungary Kiadó, Szentendre
SHEEHAN, D. V., LECRUBIER, Y., SHEEHAN, H. K., JANAVS, J., WEILLER, E., KESKINER, A.,
SCHINKA, J., KNAPP, E., SHEEHAN, M. F., DUNBAR, G. C. (1997) Reliability and validity
of the MINI International Neuropsychiatric Interview (MINI) according to the SCID-P.
European Psychiatry, 12, 232–241.
SMITH, K. G., CORKUM, P (2007) Systematic Review of Measures Used to Diagnose
Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder in Research on Preschool Children. Topics in
Early Childhood Special Education, 27, 164–173.
SZŰCS M. (2003) Esély vagy sorscsapás? A hiperaktív, figyelemzavarral küzdő
gyerekek helyzete Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
TÁRNOK ZS., BOGNÁR E., FARKAS L., ACZÉL B., GÁDOROS J. (2007) A végrehajtó
funkciók vizsgálata Tourette-szindrómában és figyelemhiányos-hiperaktvitás
zavarban. In RACSMÁNY M. (szerk.): A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. 191–209.
Akadémiai Kiadó, Budapest
THE MULTIMODAL TREATMENT STUDY OF CHILDREN WITH ADHD COOPERATIVE
GRO-UP (1999) A 14-month randomized clinical trial of treatment strategies
for attention-deficit/hyperactivity disorder. Archives of General Psychiatry, 56,
1073–1086.
WENDER, P. H. (1993) A hiperaktív gyermek, serdülő, felnőtt. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Wechsler, D. (2003) Wechsler Intelligence Scale for Children, Fourth Edition (WISC-IV)
Psychological Corporation, San Antonio, TX. Magyar adaptáció: NAGYNÉ RÉZ I., LÁNYINÉ
ENGELMAYER Á., KUNCZ E., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R., BASS L., KŐ N., 2007, OS Hungary
Tesztfejlesztő Kft., Budapest
WECHSLER, D. (2008) WAIS-IV. Wechsler Adult Intelligence Scale – Fourth Edition. Pearson
Assessment, San Antonio, TX. Magyar adaptáció: RÓZSA S., KŐ N., MÉSZÁROS A., KUNCZ
E., MLINKÓ R. OS Hungary Tesztfejlesztő Kft, Budapest
WILLCUTT, E. G., DOYLE, A. E., NIGG, J. T., FARAONE, S. V., PENNINGTON, B. F. (2005)
Validity of the Executive Function Theory of Attention Deficit/Hyperactivity Disorder:
A Meta-Analytic Review. Biological Psychiatry, 57, 1336–1346.
WOODCOCK, R. W., McGREW, K. S., MATRER, N. (2003) Woodcock-Johnson Kognitív Képessé-
gek Tesztje. Magyar Nyelvű Nemzetközi Kiadás. The Woodcock–Munoz Fundation, Nashville
YOUNG, S., TOONE, B., TYSON, C. (2003) Comorbidity and psychosocial profile of adults
with Attention Deficit Hyperactivity Disorder. Personality and Individual Differences,
35, 743–755.

38
10. rész – A pszichés fejlődés zavaraival élő gyermekek komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja

8.2. Webográfia

1. CANTAB Tests http://www.cantab.com/cantab-tests.asp (Letöltés dátuma: 2012. 02. 26.)

2. PSZICHIÁTRIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM (2009) Az Egészségügyi Minisztérium szakmai
irányelve. A hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézé­
sé-ről, kezeléséről és gondozásáról. (2012.02.26.) http://www.emki-minosegfejlesztes.
hu/site/conf/upload/dokumentum
3. SNAP-IV elérhetősége: http://www.ADHD.net (Letöltés dátuma: 2012. 02. 26.)

8.3. Tesztfejlesztők, -forgalmazók honlapjai

OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. http://www.oshungary.hu/ (Letöltés dátuma: 2012. 02. 26.)

PEARSON http://www.pearsonassessments.com (Letöltés dátuma: 2012. 02. 26.)

39