w

A / olvas� a k�tetbol �tfog� k�pet kap a k�z�p-

i mop.ns.ig sokat vitatott k�rd�s�rol. A k�z�ppontban
a k�rd�sk�r klasszikusai �llnak, akik n�lk�l
a Knz�p-b.ur�pa-gondolat elk�pzelhetetlen.

A szerkeszto a hangs�lyt a K�z�p-Eur�pa-Jbjp-

loiu �/nifcljede/.cs�re, igazi renesz�nsz�ra helyezi,
amely az 1980-as �vekben, m�g a �big bang� elott
k�vetkezett be. A rendszerv�ltoz�s ut�ni idoszak
kon.ns szerzoi az imm�r klasszikusnak nevezheto
munk�k gondolatait viszik tov�bb �s bov�tik.

A t�rt�neti megk�zel�t�s mellett a szerkeszto a

�nemzeti tegion�lis� szempontot is fontosnak
i.ii tol la. Igv a magyar tanulm�nyok mellett oszt�ik.
olasz, angol, lengyel, cseh, szlov�k, szlov�n
es h�i val gondolkod�k munk�it is bev�logatta az
nv,-eallit.i .ba. Magyarorsz�gon mindig j� fogad-
i ii e.i i tal�lt a K�z�p-bur�pa-gondolat, m�sutt a
r�gi�ban azonban bizonyos aggodalommal fi^yel-
n k a nemet licgemoni�j� �Mitteleuropa�-eszme
ti|(,U/(iletem i vagy a Monarchia ir�nti nosztalgia
|| k I. desei kutak benne. I gyes dolgozatokban
i i k i i eleim ny �k is bang�t kapnak. A k�tet sz�li
. |" ispekl�.im a k�zeli j�vobe mutat, �m az �rik
kloilo olvas� sz�m�ra marad a k�rd�s: hol �s
In �gy ni ill K�z�p I nropa a r�gi� NATO- �s EU-
I.ig,-.agat k�vetoen? A K�z �p-eur�pai olvas�k�nyv
in un vak i lili k, s es ieprezentat�vkiadv�ny: a kiad�
sz mik k i szei int komoly helyet kaphat az
egyetemi okul�sban is.
K�Z�P-EUR�PAI

OLVAS�K�NYV

Szerkesztette I M�dos P�ter

K�ZEP-EUROPAI

OLVAS�K�NYV

Szerkesztette I M�dos P�ter

Osiris I K�z�p-eur�pai Kultur�lis Int�zet

Budapest, 2005
A 2.522.469

A szerkeszt�sben r�szt vett

Farkas J�nos L�szl�, Gergely Andr�s, Iv�nyi balazs,

Petneki �ron, Sill�r Emoke, Tischler J�nos

� Az Eur�pai Utas Alap�tv�ny

K�z�p-eur�pai Kultur�lis Int�zete, 2005
� Osiris Kiad�, 2005

Minden jog fenntartva. B�rmilyen m�sol�s, sokszoros�t�s,

illetve adatfeldolgoz� rendszerben val� t�rol�s
a kiad� elozetes �r�sbeli hozz�j�rul�s�hoz van k�tve.

Osiris Kiad�, Budapest

www.osiriskiado.hu

Az 1795-ben alap�tott Magyar K�nyvkiad�k

�s K�nyvterjesztok Egyes�l�s�nek a tagja.

A kiad�s�rt felel Gyurgy�k J�nos �s M�dos P�ter

Sz�veggondoz� Sz�kely Ervin
Muszaki szerkeszto, t�rdelo Kerekes Zolt�n
Nyomtatta �s k�t�tte a D�rer Nyomda Kft.-ben, Gyul�n
�gyvezeto igazgat� Megyik Andr�s

2394/2005

ISBN 963 389 720 3

Tartalom

M�dos P�ter: V�ltozatok K�z�p-

Eur�p�ra........................................................... 7

A megnevez�s k�rd�se

Lendvai L. Ferenc: K�z�p-Eur�pa mibenl�t�nek probl�m�ja ........................ 13

Romsics Ign�c: K�z�p- �s/vagy Kelet-

Eur�pa? ................................................. 27

Glatz Ferenc: K�z�p-Kelet-Eur�pa hely�nek �jragondol�sa .........................

39

A K�z�p-Eur�pa-fogalom renesz�nsza az 1980-as �vekben

Ronr�d Gy�rgy: Van-e m�g �lom K�z�p-Eur�p�r�l? (1984�1985) ............... 51

Cteslaw Milosz: A mi
Eur�p�nk ........................................................................
75

Eug�ne Ionesco: A Monarchia - egy k�z�p-eur�pai konf�der�ci� elofut�ra? 85

Claudio Magris: K�z�p-Eur�pa � egy'fogalom

ig�zete................................... 92

Danilo Kis: V�ltozatok k�z�p-eur�pai

t�m�kra ............................................ 104

Erhard Busek: Becs �s K�z�p-

Eur�pa ............................................................... 118

Sch�pflin Gy�rgy: K�z�p-Eur�pa r�gi �s �j meghat�roz�sai .......................

127

Han�k P�ter: Alkot�ero �s pluralit�s K�z�p-Eur�pa kult�r�j�ban (1988) 152

Timothy Garton Ash: L�tezik-e K�z�p-

Eur�pa? ............................................ 167

K�z�p-Eur�pa a rendszerv�ltoz�s ut�n

Kos�ry Domokos: A nemzet�llam �s

j�voje .................................................... 197

P�ter L�szl�: K�z�p-Eur�pa �s visszavet�t�se a

m�ltba ................................. 209
Granaszt�i Gy�rgy: K�z�p-Eur�pa: m�tosz �s realit�s az �j ezredfordul�n 226

Rudolf Cinnel: Szlov�kia K�z�p-

Eur�p�ban .................................................. 239

Predrag Matvejevic: K�z�p-

Eur�p�r�l .............................................................. 254

I >rago Jancar: Elavult volna K�z�p-Eur�pa

eszm�je? ................................... 264

Emil Brix: Az �jragondolt K�z�p-

Eur�pa........................................................ 269

Miszlivetz Ferenc: K�z�p-Eur�pa a kapuk elott

(R�szlet) ................................ 274

Adam Michnik: Egy megt�rt ellenz�ki

vallom�sai ........................................ 288

Martonyi J�nos: Hogyan tov�bb, K�z�p-

Eur�pa? ......................................... 300

A k�tet
szerzoirol.........................................................................
......................... 308
M�dos P�ter

V�ltozatok K�z�p-Eur�p�ra

A K�z�p-eur�pai olvas�k�nyv azokb�l a hazai �s k�lf�ldi essz�kbol �s tanulm�nyokb�l

ad k�zre v�logat�st, amelyek K�z�p-Eur�p�val mint r�gi�val foglalkoznak.

Ezt a r�gi�t Eur�pa �k�ztes� r�sz�nek is nevezt�k kor�bban, arra utalva,
hogy k�t nagy birodalom, akkor �ppen a n�met �s az orosz k�zti ter�letekrol van
sz�. A t�rs�g olyan �rdekszf�r�nak sz�m�tott, amelyen a t�rt�nelmi eroviszonyok
�ppen elfogadott m�rt�ke szerint osztoztak a nagyok; az e t�rs�gben �loknek ritk�n
adatott meg, hogy sorsukr�l �n�ll�an d�ntsenek. Ezen a ter�leten sok, nem
t�l nagy l�tsz�m� kultur�lis k�z�ss�g �lt-�l egy�tt, �sszekeveredve. A Monarchia
saj�tos gyujtomedenc�je volt ezeknek a t�bb-kevesebb fot sz�ml�l� k�z�ss�geknek,
s a maga merev rendszer�vel megszabta az itt �lok �letlehetos�geit. Az egy�nit �s a

k�z�ss�git egyar�nt. Az elso, majd a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni b�kedikt�tumok

�j rendet �s rendszert eroltettek erre a t�rs�gre. 1989-90 elott, a k�tp�lus� vil�g

rendszer buk�s�t megelozoen azt�n nagyszeru �rtelmis�gi essz�k nyom�n kibontakozott

egy �jfajta K�z�p-Eur�pa v�zi�ja is - az egyes�tett K�z�p-Eur�p��. Nyilv�nval�v�

v�lt, hogy a t�rs�g �rtelmis�g�t - nemzeti hovatartoz�st�l f�ggetlen�l � eros
tradicion�lis kapcsolatok, �rt�kv�laszt�sbeli hasonl�s�gok rokon�tj�k egym�ssal.

Ez a K�z�p-Eur�pa-eszm�ny seg�tett lebontani a k�tp�lus� vil�got, seg�tett

kiszabad�tani K�z�p-Eur�pa keleti r�sz�t a Szovjetuni� befoly�sa al�l, �s az akkori

lelkes�lt pillanatok mintha ind�ttat�st adtak volna egy �j K�z�p-Eur�pa

fel�p�t�s�hez
is. Ez a k�z�s K�z�p-Eur�pa azonban m�gsem val�sult meg, noha az egy�ttmuk�d�si
sz�nd�k m�ig l�tezik.

Nyilv�nval�an nem v�letlen, hogy egy-egy eszme mikor, hol, milyen form�ban
bukkan fel �jra, s az sem, kinek a toll�b�l. Friedrich Naumann, Oskar Halecki
�s m�sok K�z�p-Eur�pa-elk�pzel�se sokf�le vari�ci�ban sz�letett �jj�. Elosz�r
t�rt�n�szek, azt�n �r�k nagyszeru essz�iben. A t�rt�n�szek munk�i k�z�l itt csak
megeml�tem Szucs Jeno alapveto tanulm�ny�t Eur�pa h�rom t�rt�neti r�gi�j�r�l (ez
a terjedelmes mu, mivel az ut�bbi idoben t�bbsz�r is megjelent, nem ker�lt be a
v�logat�sba). �m helyet kapott a k�nyvben n�h�ny olyan �r�s, amely a megnevez�s
problematik�j�n kereszt�l foglalkozik e t�rs�g saj�toss�gaival. Eur�p�nak ezt
Lendvai L. Ferenc

K�z�p-Eur�pa mibenl�t�nek probl�m�ja

A fogalmat: �K�z�p-Eur�pa� rendszeresen haszn�ljuk a mindennapi �letben

�s tudom�nyos sz�vegekben is. A mindennapi �letben azonban k�nnyen zavarba
j�v�nk, ha r�k�rdez�nk fogalmaink pontos jelent�s�re, s ilyenkor term�szetesen
a tudom�nyhoz fordulunk seg�ts�g�rt. Ekkor viszont kider�lhet, hogy a sz�ban
forg� fogalom jelent�se k�zel sincsen tudom�nyosan tiszt�zva, sot m�g az a k�rd�s
is f�lvetodik, �rtelmes-e egy�ltal�n a fogalom. �ppen ez a helyzet K�z�p-Eur�pa
fogalm�nak eset�ben is.

Az eur�pai r�gi�kat ugyanis sokf�lek�ppen lehet beosztani: sokf�lek�ppen,

ahogyan elvileg �s l�tsz�lag tetsz�s szerint oszthatunk egy f�ldrajzi t�rs�get
�szaki,
keleti, k�z�pso stb. r�szekre. Az ilyen �tetsz�s szerinti� f�loszt�s azonban
teljesen
forVn�lis lesz, �s sokszor �nk�nyes is, vagy �rtelmetlen. Kinek jutna t�nylegesen
esz�be mondjuk Kelet-Amerik�r�l besz�lni? De ugyanilyen �rtelmetlen�l semmitmond�
lenne K�z�p-Ausztri�r�l vagy K�z�p-Magyarorsz�gr�l besz�lni is. Nem
mintha Ausztri�nak vagy Magyarorsz�gnak ne lenn�nek k�z�pso vid�kei, ahogyan
persze Amerik�nak is van keleti r�sze - csak �ppen e fogalmak nem t�lthetok meg
pozit�v belso tartalommal, �resek maradnak, mert a val�s�gban nem ragadhat�
meg r�gi� k�nt, belsoleg �sszef�ggo, szerves egys�gk�nt az a ter�let, amit
jel�ln�nek.

Nem sokkal jutunk azonban elobbre, ha puszt�n a term�szeti meghat�rozotts�gokat

tekintj�k. A geol�giai viszonyokb�l a felsz�nen eleve nem sok minden
mutatkozik meg: a f�ldt�rt�neti m�lt eml�kei a sz� szoros �rtelm�ben a felsz�n al�
s�llyedtek. Persze nagyon is van jelentos�ge az emberi �let szempontj�b�l, hogy
mondjuk egy hegys�g m�szkobol �ll, vagy vulkanikus eredetu, de e felsz�ni form�kat
f�lrajzolva legf�ljebb z�n�kat kapunk, nem pedig r�gi�kat. A britanniai,
franciaorsz�gi,
n�metorsz�gi r�ghegys�gekrol aligha tudunk m�s fontos k�z�s von�st
elmondani, mint hogy k�z�s eredetuek: z�n�juk ugyan jellegzetesen rajzol�dik ki
a t�rk�pen, de k�z�s r�gi�t nem k�pez. (A r�gi�k�pz�s szempontj�b�l mondjuk a
Schwarzwaldnak t�bb k�ze van a Jur�hoz, mint a Massif Centralhoz.) T�bbre megy�nk
term�szetesen a felsz�ni form�kkal, a geomorfol�giai t�nyezokkel, az �gynevezett
hegy- �s v�zrajzi viszonyokkal, hiszen ezek k�zvetlen�l szabj�k meg azt a
sz�nieret, amelyen az emberi �let lej�tsz�dik. Azonban a r�gi�k�pz�s szempontjait
sz�ni�n nem adj�k meg automatikusan. Eur�pa voltak�ppen csak Eur�zsia egy
l�lszigere, m�gsem igen lenne �rtelme, ha ugyan�gy tekinten�nk Eur�zsia egyik
r�sz�nek, mint az indiai kontinensr�szt; az Arab-t�bla elvileg �zsi�hoz sz�m�tand�,

a val�s�gban azonban ink�bb Afrik�val k�pez egys�get. A fiatal l�nchegys�gek

elso l�t�sra jobb hat�rol� t�nyezok, mint a r�gi r�ghegys�gek, de ellenp�ld�k is
akadnak: a Pireneusok val�ban j� hat�r Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g k�z�tt
(b�r ezt p�ld�ul sem a nyugati-g�tok, sem Nagy K�roly nem akcept�lt�k), de
m�n az Alpok, sz�mos tagolt hegyvonulat�val, medenc�j�vel �s v�lgy�vel, nem ad
egy�rtelmu hat�rt a n�met ter�letek �s It�lia k�z�tt (amint ez ak�r Tessin/Ticino,
ak�r Siidtirol/Alto-Adige eset�ben l�that�); viszont a r�gi r�ghegys�gek k�z�l
p�ld�ul
a B�hmerwald vagy a Wechsel el�g eros hat�rt k�peznek Csehorsz�g, illetve
Magyarorsz�g nyugati perem�n, s a Massif Central megl�te bizonyosan hozz�j�rult
a francia �szak �s D�l k�zti k�l�nbs�g kialakul�s�hoz. A foly�k elso pillant�sra
egy�rtelmu hat�rokat szabnak, a val�s�gban azonban csak a katonai strat�g�k �ltal
kedvelt, frontszeru vonalak, melyeknek az egy�bk�nt is megl�vo t�r�svonalak
ment�n van elv�laszt� szerep�k, mert a v�z sokkal ink�bb �sszek�t, mint
sz�tv�laszt:
m�g az �ce�n is erosebb �sszek�to t�nyezo Eur�pa �s Amerika k�z�tt, mint
a ritk�n lakott sz�razf�ldi t�rs�gek Eur�pa �s �zsia surun lakott ter�letei k�z�tt.

Amellett ugyanazok a geomorfol�giai t�nyezok m�sk�nt �s m�sk�nt fejthetik ki

hat�sukat k�l�nb�zo t�rt�nelmi k�r�lm�nyek eset�ben: az �korban G�r�gorsz�gnak
t�bb k�ze volt Egyiptomhoz, mint a Duna-medenc�hez, m�g ma T�r�korsz�g
ink�bb k�pez egys�get mondjuk Norv�gi�val, mint Sz�ri�val.

Mindebbol alkalmasint levonhatjuk azt a k�vetkeztet�st, hogy a f�ldrajzi

vid�kek, t�jak �s r�gi�k mindig aszerint hat�rol�dnak el �s manifeszt�l�dnak,
hogy az emberek, akik benn�k �lnek, milyen m�don konstitu�lj�k oket � m�sfelol
viszont ez persze nem teszi �rv�nytelenn�, hogy a f�ldrajzi viszonyok m�r
�nmagukban
v�ve objekt�v adotts�gok, melyektol a k�zt�k �lo emberek semmik�ppen
sem tudnak eltekinteni. A f�ldrajzi k�rnyezet az ember sz�m�ra oikumen� � �pp
ez�rt hi�ba n�zegetn�nk ak�rmeddig is Eur�pa hegy- �s v�zrajzi t�rk�p�t, sosem
tudn�nk val�di r�gi�kat f�lfedezni benne, ha nem gondoln�nk mindig oda az ott
�lo embereket: termel�si m�djukkal, mindennapi �s kultur�lis, politikai �s szellemi

�let�kkel egy�tt. A puszta term�szeti f�ldrajzi adotts�gok teh�t, noha meghat�roz�

szerep�ket senki sem hagyhatja figyelmen k�v�l, �nmagukban nem d�ntik el egy-
egy ter�let elk�l�n�l�s�t, m�g kev�sb� az ilyen elk�l�n�l�sek konkr�t
hat�rvonalait:
a term�szeti f�ldrajzban gy�kerezo hat�rolts�gok csak a t�rsadalmi f�ldrajzban
lesznek val�ss�. Ezt az �sszef�gg�srendszert k�l�nf�le szempontok alapj�n lehet
megragadni, ahogyan k�l�nf�le szempontok alapj�n lehet megk�s�relni egy r�gi�
k�r�lhat�rol�s�t �ltal�ban. A term�szeti f�ldrajzi szempontok mellett sz�ba
j�hetnek
n�prajzi, kult�rf�ldrajzi (p�ld�ul vall�sf�ldrajzi), t�rt�nelmi, politikai
(�geopolitikai�)
stb. szempontok is. A komplex f�ldrajzi szeml�let sz�m�ra egy r�gi�t
t�bb �sszefon�d� szempont egy�ttese hat�rozhat meg, �gy a fizikai k�rnyezeti, az
�p�tett k�rnyezeti, a gazdas�gi �s a kultur�lis-politikai szempont
figyelembev�tele,
amelyen bel�l fontos szerepet kap a t�rt�nelmi v�ltoz�sok sor�n esetleg csak
rejtetten �rv�nyes�lo perzisztencia (�lland�s�g, folyamatoss�g: a latin
�persistere�,
f�nnmaradni sz�b�l).1 Mindeme szempontoknak megvan a maguk szerepe, s az
�ltaluk meghat�rozott k�l�n-k�l�n elhat�rol�d�sok vagy csoportosul�sok egyr�szt
nem esnek t�k�letesen egybe (sokszor ugyanis efemer, sot �nk�nyes jelleguek is
lehetnek),
m�sr�szt egy�rtelmu hat�rok helyett sokszor ink�bb csak �tmeneti hat�rz�n�kat
mutatnak. Ez vezet azut�n ahhoz is, hogy az emberek szubjekt�ve esetleg
m�sk�nt �lik meg az elhat�rol�d�sokat �s maguknak a r�gi�knak, alr�gi�knak vagy
t�jaknak a megl�t�t, mint ahogyan azt az objekt�v tudom�nyos vizsg�l�d�s r�gz�ti.

Sz�p le�r�s�t adja a r�gi�k�pzod�s folyamat�nak a kult�r�k kialakul�s�val

kapcsolatban Karl W. Deutsch k�nyve: Nationalism and Social Communication. A
szerzo szerint egy kult�ra mindenekelott egy kommunik�ci�s k�z�ss�gben alakul
ki,�t�rsadalmilag sztereotipiz�lt mint�k �s magatart�sok alapj�n, amelyekbe
�rtelemszeruen
beletartoznak a nyelvi �s gondolkod�sm�dbeli megszok�sok. Ennek
alapj�n kultur�lis k�zpontok �s r�gi�k j�hetnek l�tre. �A kultur�lis k�z�ss�gek a
kommunik�ci� relat�v akad�lyainak megfeleloen �rintkeznek egym�ssal. Bizonyos
kultur�lis k�z�ss�gek eset�ben a diszkontinuit�s gy�ng�bb lehet, s akkor ezek egy
civiliz�ci�t k�pezhetnek, ahogy ezt A. J. Toynbee f�lfogja, vagy a Kulturkreise
�rtelm�ben,
n�mely n�met szerzo szerint.� Mindennek azut�n hat�rozott geogr�fiai
jelentos�ge van: �Kult�r�k �s t�rsadalmak �gy jelennek meg az emberf�ldrajz
sz�m�ra,
mint letelep�l�si mint�k (settlementpatterns) a t�rk�pen, amelyek az �rintkez�s
(.transportation) term�szetes vagy ember alkotta berendez�seivel vannak �sszek�tve.

A fizikai f�ldrajz t�nyezoinek befoly�sa azokkal a technol�gi�kkal �s t�rsadalmi

int�zm�nyekkel egy�tt v�ltozik, amelyek ism�t csak rajtuk alapulnak: hogy vajon
egy �ce�n akad�lyt jelent-e, vagy ink�bb egy �sszek�to utat, az a haj�z�s
technol�gi�j�t�l
�s egy adott orsz�g fejleszt�si forr�sait�l fog f�ggeni. [...] A letelep�l�si
r�gi�k (regions of settlement) az �rintkez�s berendez�sei folyt�n vannak �sszek�tve

Ezekkel az elvi-m�tlszerrani k�rd�sekkel, �gy a �perzisztencia� fogalm�val

r�szletesebben foglalkozom �A
f�ldrajz filoz�fi�ja mint t�rt�nelemfiloz�fiai probl�ma� c. �r�somban (A/agyar
Filoz�fiai Szemle XL. 1996, 95.
skk. o.). A jelzett szempontok figyelembev�tel�nek fontoss�g�ra Enyedi Gy�rgy h�vta
f�l figyelmemet.
egym�ssal, s mindegyik�k a m�sikt�l a viszonylagos diszkontinuit�s folyt�n
hat�rol�dik
el.� �gy j�nnek l�tre orsz�gok, illetve nemzeti �llamok, valamint nagyt�rs�gek
(great space, Grossraum) is.2

A geol�giai, morfol�giai, klimatikus t�nyezok alapj�n teh�t csak annyit

mondhatn�nk, hogy - m�r amennyiben ilyen kateg�ri�t egy�ltal�n f�l k�v�nunk
�ll�tani � K�zep-Europa nyilv�n valamif�le ��tmenetet k�pez kontinens�nk
k�zep�n, Nyugat �s Kelet, �szak �s D�l k�z�tt. �K�z�p-Eur�pa� fogalm�nak
konkr�t jelent�s�t keresni �gy egyr�szt nem szorsz�lhasogat�s, m�sr�szt e fogalom
�rtelmez�se �s jelent�se egy�ltal�n nem mag�t�l �rtetodo. A f�ldrajzi k�zik�nyvek
j�l szeml�ltetik e helyzetet. A m�lt sz�zad m�g voltak�ppen nem ismerte K�z�p-
Eur�pa fogalm�t, illetoleg nem mint konkr�t �s hat�rozott jelent�ssel b�r� fogalmat

ismerte. Carl Ritter az Allgemeine Erdkunde\>a.n tulajdonk�ppen Eur�pa t�rzs�t �rti

�Mitteleuropa� fogalm�n, szembe�ll�tva ezt a periferikus tengerparti ter�letekkel:

a �Binnenl�nder/K�stenl�nder� szembe�ll�t�s sor�n megk�l�nb�zteti Eur�pa t�rzs�t
a r�la �szakon �s d�len lev�l� f�lszigetektol. �gy azut�n K�z�p-Eur�pa n�la a
�germ�n/szarmata/orosz� s�kvid�ket jelenti, mely �gymond megszak�t�s n�lk�l h�z�dik

a Rajna-torkolatt�l a Volga-vid�kig. R�ad�sul Ritter - mint a k�sobbiekben

az angolsz�sz geogr�fia - �ppen a tengerparti orsz�gok �s n�pek (g�r�g�k, olaszok,
spanyolok, hollandiak stb.) szerep�t emeli ki a k�zponti vid�kekkel szemben...3
K�z�p-Eur�pa mint hat�rozottabb fogalom csak a sz�zad v�g�n, illetoleg a
sz�zadfordul�n
jelenik meg a f�ldrajztudom�nyban � k�sobb l�tni fogjuk, hogy cs�ppet
sem v�letlen�l s nem f�ggetlen�l a t�rt�nelmi folyamatokt�l sem.

Az elso komolyabb kj's�rlet K�z�p-Eur�p�nak mint hat�rozott tartalommal

b�r� f�ldrajzi fogalomnak bevezet�s�re a N�met Birodalom Kirchoff/Penck-f�le
f�ldrajzi le�r�sa volt.1 Albrecht Penck professzor, akinek jelentos�g�t a K�z�p-
Europa-fogalom megalkot�s�ban �s m�g ink�bb elterjeszt�s�ben aligha lehets�ges
t�lbecs�lni, itt elosz�r k�s�rli meg a fogalom �rtelmez�s�t. S rendk�v�l figyelemre

m�lt� nemcsak az, hogyan kapcsol�dik Penck a m�g mindig �ri�si tekint�lyu
Ritterhez, hanem m�g ink�bb, hogy milyen �vatos � ennek nyom�n � a K�z�p-
Eur�pa-fogalom bevezet�s�ben. O is utal nevezetesen az Eur�pa t�rzs�rol d�len �s
�szakon lev�l� f�lszigetekre, s aztan a t�rzster�letet elosz�r csak nyugati �s
keleti
reszekre osztja. �A k�l�nbs�g nagy a f�ldk�zi-tengeri ter�letek �s a t�bbi orsz�g
k�z�tt, s a k�l�nb�zos�g ez ut�bbiak eset�ben szembetuno az oceanikus Nyugat

Kfirl W. Deutsch. Nationalism and Social Communication. An Inquiry into the

Foundations of Nationality.
Boston, MIT - New York, John Wiley - London, Chapman & Hall, 1953. 21-23, 25.

3 V�. Carl Ritter: Allgemeine Erdkunde. Vorlesungen an der Universit�t zu Berlin

gehalten (Szerk. H. A. Daniel),
Georg Reimer, Berlin, 1862. 75-76, 132, 218-219, 220.

* L�nderkunde des Erdteils Europa (Szerk. Alfred Kirchoff), Prag-Leipzig, 1887.

�s a kontinent�lis Kelet k�z�tt.� �mde az �tmenet m�gsem �les: �az egyenetlen
oceanikus Nyugat fokozatosan megy �t a s�k kontinent�lis Keletbe�. �gy alkot
Eur�pa k�zponti r�sze saj�tos �tmenetet �szak �s D�l, Nyugat �s Kelet k�z�tt. Az
�gy k�r�lhat�rolt K�z�p-Eur�pa azut�n �n�gy, egym�st�l vil�gosan k�l�nb�zo
z�n�ra oszlik (zerf�llt)"-, ezek: az Alpok �s K�rp�tok elotere (Alpen/Karpaten-
Vorland), a k�t d�ln�met medence, a k�z�pn�met hegyvid�k �s az �szakn�met
s�ks�g. A N�met Birodalmon k�v�l v�g�l is Ausztria-Magyarorsz�g, Sv�jc, tov�bb�
Hollandia �s Belgium tartozna a r�gi�hoz. Ami e sokf�le t�jat �sszek�ti, az azonban

nemcsak az eml�tett ��tmenetis�g�; Penck �jra �s �jra hangs�lyozza a germ�n n�pelem

s a n�met gazdas�g �s kult�ra meghat�roz� szerep�t: �E ter�let t�rt�nelm�nek

kezdete �ta germ�n, s az�ta is l�nyegileg n�met maradt� - �rja, gyakorlatilag
egybemosva
az egykori, illetve korabeli N�met Birodalom �s K�z�p-Eur�pa fogalmait.5

K�z�p-Eur�pa fogalma a tov�bbiakban is e k�t, egym�ssal �sszef�ggo probl�m�t

hordozta mag�ban: egyfelol azt a f�ladatot, hogy az eur�pai kontinens k�zep�n
elhelyezkedo ��tmeneti ter�letet� valamely belso egys�ggel ruh�zz�k f�l, s
hogy m�sfelol ezt az egys�get valamely meghat�rozott viszonyba hozz�k a n�met
t�rt�nelmu, illetve n�pis�gu �llamokkal. A fogalom tiszt�zatlans�g�t j�l mutatj�k
a tov�bbi k�r�lhat�rol�si k�s�rletek neh�zs�gei.

Hogy az eg�sz K�z�p-Eur�pa-problematik�t mennyire az egykori �s az �j N�-

me�t Birodalomhoz val� viszony hat�rozza meg, mutatja p�ld�ul Alfred Hettner
Eur�pa-le�r�sa.6 Hettner t�bbsz�r is lesz�gezi, hogy K�z�p-Eur�pa magva,
ter�letileg
�s s�lyban legfontosabb r�sze a N�met Birodalom. Nyugaton ehhez a maghoz
sorol mint ��tmenetet� (ugyanis K�z�p-Eur�pa egyik jellegzetess�ge �pp az
�ce�nnal val� k�zvetlen kapcsolat hi�nya lenne) h�rom kisebb �llamot: Hollandi�t,
Belgiumot �s Sv�jcot � vagyis val�j�ban h�rom, egykor a N�met-r�mai Birodalomhoz
tartozott orsz�got. Keleten r�szint a jelenkori N�met Birodalmon
bel�li Poroszorsz�ghoz, r�szint a rajta k�v�li Ausztri�hoz, illetoleg
Osztr�k�Magyar
Monarchi�hoz val� viszonyt kell mindenekelott tiszt�znia. Az Elb�t�l �s az
Alpokt�l keletre ugyanis megv�ltozik a t�j jellege: �szakon a t�h�ts�gok, mor�n�k
�s osfolyamv�lgyek keletiesebb vid�ke kezdodik, d�len a K�rp�tok �ve a Balk�n-
f�lszigetre hajlik �t. Poroszorsz�g magja eredetileg a Nordmark (a mai Altmark)
volt, �pp�gy Ausztri�� az Ostmark (eredetileg: Marca Ostarrichi): e ter�leteket
teh�t Hettner D�ni�val (D�nemark) egy�tt egy�rtelmuen K�z�p-Eur�-
p�hoz sorolja. �m, mint �rja, �a nagyj�b�l a 18� keleti hossz�s�gig terjedo
tulajdonk�ppeni
K�z�p-Eur�pa, valamint a Kur-Ha�ft�l d�l-d�lkeleti ir�nyban a

5 I. m. 91-92, 93-94, 117; v�. m�g 585. skk.

6 Alfred Hettner: Grundz�ge der L�nderkunde. I. k�t.: Eur�pa, Leipzig, 1907.

Duna-torkolatig h�zott vonalon t�l kezdodo tulajdonk�ppeni Kelet-Eur�pa k�z�tt
egy k�ztes ter�let (Zwiscbenland) fekszik, melyben vegy�lnek a k�z�p-eur�pai
�s kelet-eur�pai jellegzetess�gek�. E z�n�b�l az �szaki ter�leteket, �gy eg�sz
Poroszorsz�got �s voltak�ppen eg�sz Lengyelorsz�got Hettner v�g�l is K�z�p-Eu-
r�p�hoz veszi, Ausztria-Magyarorsz�gb�l azonban csak a nyugati ter�leteket: a
voltak�ppeni, n�met Ausztri�n k�v�l csak Cseh-Morvaorsz�got (teh�t az egykori
n�met birodalmi tartom�nyokat) - Magyarorsz�got, Gal�ci�t stb. viszont nem.

Ugyanezen elvekbol kiindulva m�sk�nt foglal azonban �ll�st p�ld�ul a

Seydlitz-f�le f�ldle�r�s.8 Eszerint: �K�z�p-Eur�pa a k�z�pso t�rs�ge Eur�p�nak,
saj�tos k�ztes helyzetben egyfelol az egyhang� kelet-eur�pai kontinent�lis vid�k
�s a f�ldr�szrol nyugaton, �szakon �s d�len lev�l� r�szek k�z�tt, m�sfelol pedig
az �ce�n mell�ktengerei �s a F�ldk�zi-tenger mell�ktengerei k�z�tt. Az �ce�nnal
val� k�zvetlen kapcsolat ugyan hi�nyzik, �mde �ghajlat, gazdas�g �s kult�ra
vonatkoz�s�ban
sem oly uralkod� a belso sz�razf�ldi jelleg, mint Kelet-Eur�p�b�n.�
N�metorsz�gon k�v�l a k�vetkezo ter�letek soroltatnak ide: az Alpok orsz�gai
(Sv�jc, Liechtenstein, Ausztria), a Szud�t�k �s a K�rp�tok orsz�gai (Csehszlov�kia,

Magyarorsz�g, Rom�nia), Lengyelorsz�g, v�g�l a N�met Birodalom nyugati szom-

sz�d�llamai (Hollandia, Belgium, Luxemburg). A m�g sz�ba j�heto ter�letek k�z�l
.1 Baltikum a kelet-eur�pai, Finnorsz�g �s D�nia is az �szak-eur�pai, a d�lszl�v
n i lil�tek pedig a d�l-eur�pai t�rs�ghez sorol�dnak be. Magyarorsz�g �s Rom�nia
.11 sorol�sa K�z�p Eur�p�ba ann�l is figyelemrem�lt�bb, hiszen m�r nem �ll f�nn az
( K/ti.ik Magyar Monarchia, mint kor�bban � �m a szerzok, Penck nyom�n, mindem�l
erosen hangs�lyozz�k a n�met n�pis�g �s kult�ra meghat�roz� szerep�t.9

Ism�i m�s a nagy trad�ci�j� francia le�r� f�ldrajztudom�ny K�z�p-Eur�pa-

k�pe, ahol is e fogalmat (Europe Centrale) a nagy hat�s� � �s n�met iskol�zotts�g�
klis�� Reclus m�r a m�lt sz�zadban bevezette.10 Reclus most �s a k�sobbiekben
is, �gy az Histoire contemporaine-bzn, N�metorsz�g k�r� csoportos�tva t�rgyalja
Eur�pa k�z�pso r�gi�j�nak orsz�gait. N�metorsz�got mint olyan orsz�got jellemzi,
amely szolid �s kompakt egys�get k�pez, s amely ez�rt az egyik legfontosabb eur�pai

k�zpont kell legyen (term�szetesen Franciaorsz�g mellett), mindenf�le t�relmetlen

hazafias aspir�ci�t�l f�ggetlen�l is, sot nem feledkezik meg a n�met �irodalmi,
tudom�nyos, filoz�fiai �s t�rsadalmi� jelenl�trol sem a dunai Ausztri�ban, a keleti

/ m 68, 263, 263. skk., 260. skk., 232, 273.

" / von Stydlitziche Geographie - Hundertjahr-Ausgabe. 2. k�t. (Eur�pa), Breslau,

1931. Az �ltal�nos �ttekint�st
�s .1 K�z�p-Eur�p�ra vonatkoz� r�szeket j�r�szt Fritz Machatschek �rta.

" / ni 39, 40-41.

" l l�s�t Kei lus: Nuuvelleg�ographie universelle. Paris, 1875/80, III. k�tet:
Europe centrale.
Sv�jcban, a k�rp�ti sz�sz vid�ken �s a balti t�rs�gben. Ausztria�Magyarorsz�gr�l
ezzel szemben megjegyzi: �Mindenki tudja, hogy a Habsburgok osi monarchi�j�nak
muk�d�se m�r nem felel meg a modern sz�ks�gleteknek�, hab�r bizonyos
aggodalommal besz�l arr�l, hogyan is lehetne az itt f�lt�mad� konfliktusokat
b�k�s �ton elrendezni.11 Sz�zadunk elso fele francia geogr�fi�j�nak nagy
v�llalkoz�sa,
a 15 k�tetre r�g� G�ographie universelle12 azut�n szint�n egyet�rt azzal, hogy
Magyarorsz�g �s Rom�nia a k�z�p-eur�pai t�rs�gbe tartozzon. Indokl�sa szerint
ugyanis e t�rs�ghez sorolhat� �szakon a germ�n-lengyel s�ks�g, d�len pedig a dunai
s�ks�gok: a magyar �s a rom�n alf�ld, melyek itt egybef�ggo egys�gk�nt
�br�zoltainak.
Ugyanakkor ezen alapvetoen geol�giai indokl�s mellett a mu megjegyzi,
hogy p�ld�ul n�v�nyf�ldrajzilag Lengyelorsz�g �s Rom�nia ink�bb Kelet-Eur�pa
r�sze.13 K�z�p-Eur�pa magja term�szetesen itt is N�metorsz�g, ezenk�v�l m�g
Sv�jc, Ausztria, Magyarorsz�g, Csehszlov�kia, Lengyelorsz�g �s Rom�nia tartoznak
ide. F�ltunoen hi�nyzik teh�t Belgium, Luxemburg �s Hollandia: mint ismeretes,
ezek a ter�letek � az egykori N�metalf�ld � valamikor szoros kapcsolatban
voltak Franciaorsz�ggal (a francia kir�lys�ggal vagy a burgundi hercegs�ggel). E
ter�let
Nyugat-Eur�p�n�l, Skandin�via viszont mint Eszak-Eur�pa, a Baltikum pedig
Oroszorsz�ggal egy�tt Kelet-Eur�p�n�l ker�l � m�s k�tetekben � t�rgyal�sra.
Mindenesetre a szerzo diszkusszi� t�rgy�v� teszi a K�z�p-Eur�pa-fogalmat, s
f�lteszi
� k�rd�st: megfeleltetheto-e a f�ldrajzi realit�soknak? A v�lasz az imm�r szok�sos:

e r�gi� k�z�phelyzetet foglal el a nyugati tagoltabb �s a keleti tagolatlanabb

r�szek
k�z�tt, kev�sb� szerves jellegu ugyan, mint Nyugat-Eur�pa, �m mindenk�ppen
szervesebb jellegu, mint Kelet-Eur�pa. ��gy h�t K�z�p-Eur�pa nem puszta sz�.
F�ldrajzi kereteit azonban nem h�zhatjuk meg valamely abszol�t precizit�ssal.�14
A mai standard magyar f�ldle�r�s15 az elobb eml�tett beoszt�st veszi �t. Kor�bban
azonban a �K�z�p-Eur�pa� fogalmat sem Cholnoky Jeno, sem Teleki P�l
nem haszn�lta. Cholnokyn�l �jra �s �jra az a gondolat vetodik f�l, hogy ha van
egy�ltal�n, akkor az igazi K�z�p-Eur�pa csakis (a t�rt�nelmi) Magyarorsz�g lehet,
mivel mind term�szeti f�ldrajzi-geol�giai, mind kult�rf�ldrajzi szempontb�l
�tmeneti jelleget foglal el, mintegy hidat k�pez Nyugat �s Kelet, �szak �s D�l

" L'Homm� et la T�rr�. Histoire contemporaine. Paris, Fayard 1990. (1. kiad. Paul
Reclus gondoz�s�ban 1909/
1908). I. k�t., 178-179, 180-181.

'� G�ographie universelle. (Szerk. P. Vidal de la Blache-L. Gallois). IV. k�t. E.

de Martonne, Europe centrale.
Paris, 1930/31.

13 V�.: i. m. 54 skk., 58 skk., 280 skk.

]A I. m. I, 3.

15 Eur�pa (Szerk. Marosi S�ndor-S�rfalvi B�la). Gondolat, Bp. 1975 (3. �tdolg.
kiad.), 1968.
k�z�tt.16 Teleki pedig az �gynevezett Th�nen-k�r�k elve17 alapj�n Angli�ba �s
Eur�pa nyugati partvid�k�re helyezi Eur�pa intenz�v mezogazdas�g�, piaci k�zep�t,
s onnan sz�m�tja a koncentrikus k�r�k szerint elrendezodo, kev�sb� fejlett
vid�keket, melyekbe � legal�bbis a sz�zadfordul�t�l kezdve � m�r �szak-Amerika
�s Kelet-Eur�pa is betagol�dik. �gy lesz Telekin�l gazdas�g- �s kult�r- (p�ld�ul
vall�s-) f�ldrajzi alapon Magyarorsz�g Nyugat-Eur�pa legkeletibb r�sze.18 Teleki
egyszersmind bizonyos szkepticizmussal relativiz�lja a k�l�nf�le f�ldrajzi r�gi�k,
t�jak, vid�kek elhat�rol�s�nak elvi alapjait, s p�ld�ul az �eur�pais�g� vagy a
�keletis�g� fogalmait. Mint �rja: �Eur�pai n�p-e �rz�s�nk szerint a lapp vagy az
alb�n, eur�pai ember-e a volgai koz�k, eur�pai v�ros-e Drin�poly? Egyform�n
eur�pai v�rosok-e Konstantin�polynak r�szv�rosai: Pera az Aranyszarvt�i �szakra,
g�r�g, olasz, �rm�ny �s Eur�pa minden r�sz�bol val� lakoss�g�val, �s Sztambul
az Aranyszarv h�dj�n t�l, mecseteivel, keleti baz�rj�val �s az utca fel� elz�rt
h�zaival
- eur�pai-e Sztambul a Boszporuszon errol �s �zsiai-e Uszk�dar (Szkutari) 2
kilom�ternyire azon t�l? [...] K�rdezz�k csak v�gig Eur�pa n�peit szomsz�daikr�l
- majd mindenik [a] keleti szomsz�dj�t lust�nak, legal�bbis nem mag�val egyen�rt�ku

eur�painak tartja.�19

E nagyon is jogos szkepticizmus a t�rt�neti �s kult�rt�rt�neti szempontok fel�

ir�ny�tja figyelm�nket. Mik�zben, mint l�ttuk, a francia geogr�fia a k�t
vil�gh�bor�
k�z�tt is K�z�p-Eur�p�hoz sorolta Magyarorsz�got, voltak francia t�rt�n�szek,
akik �ppen ellent�tes �ll�spontot fejtettek ki. Michel Lh�ritier, aki Kelet-Eur�p�t

mint a N�metorsz�g �s Oroszorsz�g, a Balti- �s a Fekete-tenger k�zt elter�lo t�gas

t�rs�get jellemzi (vagyis Oroszorsz�got mag�t mintegy Kelet-Eur�pa melletti k�l�n
kelet-eur�pai r�gi�nak tartja), �gy v�li, hogy Ausztria�Magyarorsz�g sz�thull�s�val

megszunt az addig tal�n l�tezett K�z�p-Eur�pa, s lesz�gezi: �Magyarorsz�g

teh�t ism�t Kelet-Eur�p�b�n van�.20 Itt teh�t K�z�p- vagy ak�r Kelet-Eur�pa fogalma

is relativiz�l�dik: bizonyos fokig elszakad a f�ldrajzi meghat�rozotts�gokt�l,

a perzisztenci�t�l. �[...] K�z�p- �s Kelet-Eur�pa orsz�gai � �rj�k Berend T. Iv�n
�s
R�nki Gy�rgy is - sz�mos k�z�s f�ldrajzi von�st mutatnak, amelyek bizonyos
t�rt�neti
k�r�lm�nyek k�z�tt hasonl� jelentos�get nyertek �s befoly�st gyakoroltak a
t�rs�g orsz�gainak helyzet�re �s fejlod�s�re. Ezen a ponton azonban m�r a t�rt�neti

u' V�. k�l�n�sen Cholnoky Jeno: A F�ld �s �lete. Vil�gr�szek, orsz�gok, emberek.
VI. k�t.: Magyarorsz�g f�ldrajza.
Franklin (Bp. �. n.), 8 skk.

17 J. H. von Th�nen n�met k�zgazd�sz elve a piac, ill. fogyaszt�si hely �s az oda
ker�lo mezogazdas�gi term�kek
megtermel�si helyeinek tole val� t�vols�ga k�zt f�nn�ll� viszonyr�l.

'* L. Teleki P�l: A gazdas�gi �let f�ldrajzi alapjai. Bp. Centrum, 1936, 394 skk.,
414-415.

,v Uo. 360.

20 L��volution des r�gi�m historiques, l�Europe orientale et la Hongrie. Paris,

1935- 40.
k�r�lm�nyek jelentos�ge k�v�nkozik az elso helyre. Minden, viszonylagosan
�lland�nak
tekintheto f�ldrajzi k�l�nbs�g ellen�re ugyanis a t�rt�nelemben tal�ljuk
meg azt az alapveto t�nyezot, amely K�z�p- �s Kelet-Eur�p�t v�g�l is a fejlod�snek
m�s, a kontinens nyugati ter�leteitol elt�ro �tj�ra vezette. K�z�p- �s Kelet-Eur�pa

�ppen ez�rt sz�munkra elsosorban t�rt�neti fogalom, tartalm�t mindenekelott a

t�rt�neti-gazdas�gi fejlod�s saj�tos �tja adja meg.�21

Ha m�rmost vizsg�l�d�sainkkal a f�ldrajz ut�n a t�rt�nelem filoz�fiai szeml�lete

fel� fordulunk, az elso, amit meg�llap�tanunk kell, azaz, hogy a klasszikus
t�rt�nelemfiloz�fia sem ismerte - �n�ll� r�gi�k�nt � K�z�p-Eur�pa fogalm�t.
Ahogyan m�r annak idej�n ez a probl�mak�r Hegel t�rt�nelemfiloz�fi�j�ban
paradigmaszeruen megfogalmaz�dott, ugyan�gy jelent meg k�sobb Marxn�l,
Spenglern�l �s Toynbee-n�l is. Eszerint Eur�pa h�rom nagy r�gi�ra oszlik: az antik
n�pek Mediterr�neum�ra, a germ�n n�pek Nyugat�ra, v�g�l - ahogyan Hegel �rja
- �a harmadik r�sz Eur�pa �szakkeleti r�sze; tartalmazza a saj�tos jellegu �szaki
s�ks�gokat, amelyek a szl�v n�pek�i voltak �s az �sszef�gg�st alkotj�k �zsi�val;
foleg Oroszorsz�g �s Lengyelorsz�g. Ezek k�son l�pnek a t�rt�neti �llamok sor�ba,
�s �lland�an f�nntartj�k a kapcsolatot �zsi�val�.22 Marx, aki a t�rsadalmi
form�kat elsosorban a tulajdon form�inak f�ggv�ny�ben vizsg�lta, az �gynevezett
�zsiai � vagyis az eur�pai fejlod�st megelozo � tulajdonforma mellett, a tulajdon
fobb form�ir�l sz�lv�n Eur�p�ban az antik, a germ�n �s a szl�v form�kr�l besz�lt,
ez ut�bbir�l az �zsiai forma m�dosul�sak�nt.23 S hab�r m�s m�don �p�tkezve, de
p�rhuzamoss�got mutatnak e hegeli-marxi struktur�l�ssal �s egym�ssal is Oswald
Spengler �s Arnold Toynbee kult�rk�relm�letei. Spengler k�t nagy kult�rk�rt
k�l�nb�ztet meg Eur�p�ban: az antikot �s a nyugatit, s mell�j�k mint sz�letoben
l�vot m�g az orosz kult�rk�rt helyezi oda.24 Toynbee szerint Eur�p�ban a m�r
letunt m�noszi hell�n civiliz�ci�b�l h�rom �j civiliz�ci� j�tt l�tre �s tartotta
f�nn
mag�t napjainkig: a balk�ni, a nyugati, valamint az e ketto hat�sa alatt
keletkezett
orosz.25 Teh�t minden�tt a mediterr�n, a nyugati �s a keleti t�rs�g szerepel �n�ll�

egys�gk�nt. A tov�bbiakban elosz�r azt k�s�relj�k meg, hogy e t�rs�geket mind a

21 Berend T. Iv�n-R�nki Gy�rgy: K�z�p-Kelet-Eur�pa gazdas�gi fejlod�se a 19-20.

sz�zadban. K�zgazdas�gi �s
Jogi K., Bp. 1976. (�tdolg. �s bov. 2. kiad.), 17-18. (1. kiad.: 1969).

22 Hegel: Eload�sok a vil�gt�rt�net filoz�fi�j�r�l (f�r d. Szemere Samu), Bp.

Akad�miai, 1966, 190.

23 Ld. Marx: A politikai gazdas�gtan b�r�lat�nak alapvonalai, �A tok�s termel�st

megelozo form�k� c. r�sz, Bp.
Kossuth, 1972. I. k�t., 355 skk. - A k�rd�s �ri�si irodalm�ra e hely�tt nem
t�rhet�nk ki: Tokei Ferenc �r�sai
mindenesetre alapveto jelentos�guek az �rtelmez�s szempontj�b�l.

24 V�. Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes. Umrisse einer Morphologie
der Weltgeschichte.
M�nchen, 1986. (8. kiad.) pl. 21 skk., 393 skk., 788 skk. �s passim.

25 Arnold J. Toynbee: A Study ofHistory. 10 + 2 k�tet, Oxford-London-New York-

Toronto 1939. IV. k�t. (8.
kiad.: 1963), 1 skk.; XII. k�t. (1961), 518 skk.
f�ldrajz-, mind a t�rt�nelemfiloz�fia szempontjainak figyelembev�tel�vel hat�roljuk

pontosabban k�r�l � v�. az al�bbiakhoz a mell�kelt t�rk�pv�zlatot is �; azut�n

pedig �jra f�ltegy�k a K�z�p-Eur�pa mibenl�t�re vonatkoz� k�rd�st.

A t�rt�nelem f�ldrajzi szeml�let�re r�t�rve,26 az elso nagy termel�si �s t�rsadalmi

forma (hogy Marx nyom�n fogalmazzunk) vagy kult�rk�r (hogy Spengler

szav�val �lj�nk), amely Eur�p�ban kialakult, az antik t�rsadalom, illetve
kult�rk�r,
amelynek k�r�lhat�rol�sa az eddigiek alapj�n nem vet f�l k�l�n�sebb probl�m�kat.
A r�gi g�r�g�k �s r�maiak t�rsadalm�t �s kult�r�j�t �rtj�k ide, melyet v�g�l a
R�mai Birodalom egyetlen egys�gbe fogott �ssze. �rdekes �s jellemzo k�l�nbs�g
ad�dik azonban a r�mai ter�letek k�t z�n�ja k�z�tt: az egyik a r�gi mediterr�n
n�pek
ter�lete, a m�sik az ezen t�lmeno terjeszked�s, mely csak Julius Caesar galliai
h�d�t�s�val veszi kezdet�t. A r�gi ter�let a val�ban egys�ges: ennek �szaki hat�ra
szinte teljesen egybeesik a mediterr�n �ghajlat �s az antik n�pek gazdas�ga sz�m�ra

rendk�v�li fontoss�g� olajfa elterjed�s�nek �szaki hat�r�val. Ez a ter�let teh�t az

igazi Mediterr�neum: az antik civiliz�ci�k �s kult�rn�pek birodalma.

Az e vonalt�l �szakra fekvo ter�letek k�z�l igazi romaniz�l�st csak Galli�ban

siker�lt a r�maiaknak el�rni�k; itt olyannyira, hogy a n�pv�ndorl�s sor�n a limes
m�g� hatol� germ�n n�pek nem tudt�k a n�pess�g nyelv�nek latin karakter�t
megv�ltoztatni.
�gy Franciaorsz�g ma is n�mileg �tmeneti jellegu ter�letet k�pez az
eur�pai �szak, illetve Nyugat �s az eur�pai D�l k�z�tt. A germ�n�frank hat�sok
�szakon erosebbek voltak, m�g d�len ink�bb a latin jelleg domin�lt: ez az ellent�t
Franciaorsz�g eg�sz t�rt�net�n v�gigh�z�dik, az albigens h�bor�kt�l, az angol
h�d�t�son,
a hugenotta �s a forradalmi belh�bor�kon �t eg�szen a n�met megsz�ll�sig
�s a mai v�laszt�si eredm�nyek ter�leti megoszl�s�ig. M�gis: a francia �szak, �gy
elsosorban Ile-de-France uralkod� helyzete vitathatatlan. Ez a ter�let lett a magja

az �j, a m�sodik eur�pai t�rsadalmi forma �s kult�rk�r, a kereszt�ny nyugati

t�rsadalom �s kult�ra kialakul�s�nak, melynek b�lcsoje a Frank Birodalom volt,
k�l�n�sen Nagy K�roly-i alakj�ban. E. W. Fox a mediterr�n civiliz�ci� �szakra
hatol�s�t a �rajnai folyos� �s a balti ir�ny vonalain rajzolja f�l, megjegyezve,
hogy
az �j civiliz�ci�s k�zpont mindenk�ppen Franciaorsz�g volt: �Eur�p�nak mint
f�ggetlen �s koherens t�rsadalomnak � nem pedig mint a mediterr�n vil�g
h�torsz�g�nak
� t�rt�nelme csak Martell K�rollyal veszi kezdet�t.�27

V�. ehhez S�rfalvi B�la: �F�ldrajzi szempontok a t�rsadalomfejlod�s vizsg�lat�hoz�

c. tanulm�ny�t a t�rsadalmi
form�k fejlod�s�nek �f�ldrajzi �sv�ny�rol�, ahol t�bbek k�z�tt ezt �rja: �A
f�ldrajzi megismer�snek
(...] sz�ks�gszeru funkci�ja, m�s oldalr�l el nem v�gezheto f�ladata van a
term�szeti k�rnyezet, ill. annak
k�l�nb�zo elemei �ltal a t�rsadalmi fejlod�s, t�gabban a kult�ra t�rbeli menet�re
gyakorolt [...] hat�sok
mechanizmus�nak f�lt�r�s�ban.� In: T�rsadalomtudom�ny �s filoz�fia. Tanulm�nyok.
(Szerk. Lendvai L.
Ferenc), Bp. �ron, 1994. 163-164.
Edward Whiting Fox: History in Geographic Perspective- The Other Franc�, W. W.
Norton &: Company, Inc.,
New York (1971), 33 skk., 54 skk., 172.
A volt Gallia, Belgica, r�szben Germania �s Britannia ter�letein j�tt l�tre az
Eur�pa Occidens t�rsadalma �s kult�r�ja. (Az�Occidens� megjel�l�s itt nem a
k�sobbi,
akkor barb�r Kelet-Eur�p�val, hanem Biz�nccal val� szembe�ll�t�st jelent.) E
t�rsadalom
azut�n folyamatosan terjeszkedett �szak �s kelet fel� mindaddig, am�g hat�k�r�be
nem vonta a n�pv�ndorl�skor nyugatra nyomult germ�n n�peket, amelyek
k�z�l a sz�szokat Nagy K�roly eroszakkal h�d�totta meg, m�g a t�bbieket ink�bb a
Nagy Gergely p�pa nyom�n megindult misszi� nyerte meg az �j nyugati kereszt�ny
kult�r�nak. Hasonl�k�ppen eroszakkal (�s csak r�szben t�r�t�ssel) t�rt�nt meg e
hat�k�r
tov�bbi kiterjeszt�se a keleti-frank/n�met kir�lys�g r�sz�rol kelet fel� az
�gynevezett
Mark ok r�v�n: �szakon a Nordmark �s m�s markok, d�len az Ostmark �s
m�s markok nyomultak elore az Odera, illetve a Lajta vonal�hoz - a k�sobbiekben
teljesen eln�metes�tve e ter�leteket �, nagyj�b�l az elso ezredfordul�ig. Erre az
idore
�ltal�noss�gban befejezodik a nyugati kereszt�ny kir�lys�gok kialakul�sa, s most
kezdodik el a kialakul�suk keleten � egy m�g �vsz�zadokig elh�z�d� folyamat.

Az elso ezredfordul� Odera/Lajta vonal�t�l keletre eso r�gi�n bel�l a tov�bbiakban

aszerint alakultak a k�l�nbs�gek �s elhat�rol�d�sok, hogy honnan �s milyen
form�ban �rt�k e t�rs�get a behat�sok a fejlettebb ter�letek felol. Kelet-Eur�pa
legbensobb magva, legelz�rtabb �s legintaktabb r�sze Oroszorsz�g volt �s maradt
hossz� idon kereszt�l: �gy tartva f�nn integrit�s�t �s identit�s�t, �m egyszersmind

ba*rb�r-f�lbarb�r �llapotait is. (Olyannyira, hogy � mint l�ttuk � Oroszorsz�gr�l

�s a f�nnmarad� egy�b Kelet-Eur�p�r�l �gy is lehet besz�lni, hogy a kelet-eur�pai
z�n�n az Oroszorsz�g n�lk�li Kelet-Eur�p�t �rtj�k.) Oroszorsz�g mondhatni
Kelet-Kelet-Eur�pa, csak persze egy ilyen megnevez�s �ppoly bizarr m�don hatna,
mintha Nyugat-Kelet-Eur�p�r�l besz�ln�nk - pedig mindj�rt l�tni fogjuk, hogy
egy bizonyos t�rs�gre n�zve ennek is lenne jogosults�ga. A legr�gibb behat�sok a
t�gabb kelet-eur�pai r�gi�t a D�l: a Mediterr�neum, konkr�tan Biz�nc felol �rt�k.
Oroszorsz�g eset�ben ez mindenekelott kultur�lis hat�st jelentett, a Balk�n
nagy r�sze azonban hossz� idon �t k�zvetlen�l is biz�nci uralom alatt �llott. Ez a
hat�s term�szetesen m�r elford�totta e ter�leteket a Nyugatt�l, s ez az elfordul�s
katasztrof�lis m�reteket �s form�kat �lt�tt, amikor Biz�nc �r�k�be az Oszm�n
Birodalom l�pett: ugyanis � mint majd l�tni fogjuk � ugyanazon despotikus �zsiai
t�rsadalomszerkezeten bel�l az oszm�nok alacsonyabb t�rsadalmi fejletts�get,
viszont
erosebb �s brut�lisabb katonai hatalmat k�pviseltek. Ez persze nagym�rt�kben
megakad�lyozta, hogy a polg�ri t�rsadalom (soci�t� civile) �s az individu�lis
szabads�g nyugatr�l ismert form�i e t�rs�gben - a mai Bulg�ri�ban �s Alb�ni�ban,
az egykori Jugoszl�via nagyobb (maked�n/szerb/bosny�k) r�sz�n, valamint a ma
Rom�ni�hoz tartoz� ter�leteken (bele�rtve az akkor Magyarorsz�ghoz tartoz�
Erd�lyt) � kialakuljanak. Sokkalta kedvezobb ir�ny�ak �s form�j�ak voltak vi-
szont azok a hat�sok, amelyek a kelet-eur�pai t�rs�get �szak felol �rt�k. M�r a
normannok (var�gok) oroszorsz�gi kalandoz�sai is kedvezo hat�st gyakoroltak az
oroszorsz�gi �llamszervezod�sre, k�sobb pedig a sv�d nagyhatalom, hab�r fegyveresen

h�d�totta meg Finnorsz�got, majd a mai �sztorsz�got �s Lettorsz�got, m�gis

nagym�rt�kben hozz�j�rult a polg�ri t�rsadalom, a termel�si m�d �s kultur�lis �let
itteni kifejlod�s�hez. �szak- �s D�lkelet-Eur�pa k�z�tt v�g�l mintegy �tmenetet
k�pez az a t�rs�g, mely a r�gi�n bel�l legnyugatabbra helyezkedik el. E ter�let m�r

a k�z�pkorban eroteljes n�met behat�snak volt kit�ve, majd az �jkorban a sz�sz

�s porosz monarchi�k (egym�ssal versenyezve �s r�szben egym�ssal szemben) a
lengyel �s r�szint a litv�n ter�leteket, az osztr�k monarchia pedig Csehorsz�got �s

Magyarorsz�got (Horv�torsz�got, valamint Erd�lyt is ez�ttal ide�rtve) befoly�sa

�s uralma al� vonta. E t�rs�gre Niederhauser Emil v�lem�nye szerint legink�bb
az eml�tett �Nyugat-Kelet-Eur�pa� megnevez�s illene, mivel azonban ezt o is
bizarrnak tartotta, a m�r kor�bban elterjedoben l�vo K�z�p-Kelet-Eur�pa (Mittel-
Osteuropa) megnevez�st javasolta, mely itt csak azt fejezi ki, hogy ez az alr�gi�
k�z�pen
helyezkedik el D�l- �s �szakkelet-Eur�pa k�z�tt.28 A Kelet-Eur�pa k�zponti
magj�t jelento Oroszorsz�gt�l ily m�don mintegy elfordul� t�rs�gek j�hetnek teh�t
sz�mba, N�metorsz�g mellett, egy �k�z�p-eur�pai� r�gi� r�szeik�nt. Egy �K�z�p-
Eur�pa� k�r�lhat�rol�s�nak a term�szeti-f�ldrajzi t�nyezok megadj�k a lehetos�g�t,
b�r nem k�vetkezik belol�k a sz�ks�gszerus�ge: K�z�p-Eur�p�t akkor lehet �s
akkor �rdemes t�rsadalmi-f�ldrajzi r�gi�k�nt k�r�lhat�rolnunk, ha ez val�ban
belsoleg
is megragadhat� egys�gk�nt v�lik el mind Nyugat-, mind Kelet-Eur�p�t�l.

Mindenesetre m�r el�gg� r�gen f�lmer�lt az a gondolat, hogy ha K�z�p-

Eur�p�r�l besz�lni lehet, azt � t�rt�nelmi-f�ldrajzi szempontb�l - k�t r�szre
kell osztani: egy nyugati �s egy keleti K�z�p-Eur�p�ra. �H�travan azonban
� �rja p�ld�ul Oskar Halecki � az eur�pai historiogr�fia t�gas terra incognit�)a.\
K�z�p-Eur�pa keleti r�sze, egyfelol Sv�dorsz�g, N�metorsz�g �s It�lia, m�sfelol
T�r�korsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt. [...] Innen ad�dik az elso neh�zs�g: hogy
Eur�pa eme r�sz�nek val�ban r�illo nevet adjunk. Ez m�g csak fokoz�dik az �ltal
a muvi jelleg �ltal, melyet egy kontinensnek meghat�rozott sz�m� r�gi�ra val�
minden szok�sos f�loszt�sa mag�n visel. Ha csup�n kettot k�l�nb�ztet�nk meg,
tudniillik Nyugat- �s Kelet-Eur�p�t, akkor lehetetlen egy ter�let sz�m�ra olyan
saj�t teret tal�lni, mely mint eg�sz sem egyikhez, sem m�sikhoz nem tartozik. Ha
hozz�vessz�k K�z�p-Eur�pa egy fogalm�t, azonnal meg kell �llap�tanunk, hogy
ehhez a k�zponti r�gi�hoz megsz�ntethetetlen dualizmus tapad. Ha f�lretesz-

2S Niederhauser Emil: �A kelet-eur�pai fejlod�s egys�ge �s k�l�nb�zos�ge�

(akad�miai sz�kfoglal�). Magyar
Tudom�ny, 1988/668. skk., k�l�n�sen 674. skk.
szuk nyugati, �nmag�ban egys�ges n�met fel�t, akkor keleti fel�t hozz�vetoleg
a vizsg�l�d�s ��j� vagy �ismeretlen� ter�letek�nt identifik�lhatjuk, melyet az
eur�pai t�rt�nelem �ltal�nos kereteibe kell illeszten�nk. Ezen az alapon nekem
a Kelet-K�z�p-Eur�pa n�v l�tszik a legmegfelelobbnek. � A Kelet-K�z�p-Eur�pa
(Ost-Mitteleuropa) n�v itt teh�t K�z�p-Eur�pa keleti fel�t jelenti, �s b�r Halecki
hangs�lyozza, hogy Eur�p�t ez�ltal nem h�rom, hanem n�gy r�szre osztja, az
elk�pzel�s
m�g�tt v�g�l is egy viszonylag egys�ges K�z�p-Eur�pa ut�lag k�t r�szre
t�rt�no oszt�s�nak koncepci�ja h�z�dik meg. �s hogy mi�rt, ezt m�r k�nyv�nek
c�me is jelzi: Kelet-K�z�p-Eur�pa eszerint a Nyugat peremvid�ke, teh�t �lesebben
v�lik el a Kelettol (vagyis Oroszorsz�gt�l stb.), mint �Nyugat-K�z�p-Eur�p�t�l�
(vagyis N�metorsz�gt�l).29

A magyar t�rt�n�sz Szucs Jeno szerint is az �Europa Occidens�-nek az 1000

�s 1300 k�z�tti nagy expanzi�ja hozta l�tre K�z�p- vagy K�z�p-Kelet-Eur�p�t,
melynek saj�tos viszonyait, konkr�tan Magyarorsz�g viszonylat�ban, �gy jellemzi:
�A magyar t�rt�nelem �k�z�p-kelet-eur�pai� jellege az�rt saj�tos k�plet, mert
hibrid
m�don kettos arculat�: egyr�szt kora �jkori �kelet-eur�pai� fordulata sz�lsos�gess�

fokozta a nyugati k�plethez k�pest a gazdas�gi-t�rsadalmi szerkezet torzul�sait �s

kiegyens�lyozatlans�g�t (k�vetkez�sk�ppen a t�rsadalmi �s politikai eroviszonyok
megmereved�s�t), m�sr�szt azonban a fordulat sz�zadokon �t sem volt k�pes kiik-
tauni a szerkezet �nyugatias� alkatelemeit.�30 Hasonl�k�ppen Gunst P�tern�l is a
tipikusan kelet-eur�pai fejlod�si modelltol n�mileg elt�r annak a peremvid�knek
a fejlod�se, amely erosebben volt kit�ve a nyugati (mediterr�n, n�met, skandin�v)
gazdas�gi-t�rsadalmi hat�soknak; s ahol e hat�sokat mindenekelott a nyugati
katolicizmus uralomra jut�sa reprezent�lta: ��gy azt�n l�trej�tt Kelet-Eur�pa
peremter�let�n
egy �tmeneti jellegu k�rzet, amelybe a Baltikumot, Lengyelorsz�got,
a Cseh-Morva-medenc�t, Magyarorsz�got �s Horv�torsz�got sorolhatjuk. Ezek
az orsz�gok (Csehorsz�g kiv�tel�vel) a fejlod�s kelet-eur�pai jellemzoit mutatj�k,
de olyan eroteljes nyugat-eur�pai hat�sokkal, hogy azok sokban m�dos�tott�k az
eredeti szerkezetet.�31 A magyar t�rt�n�szekn�l teh�t ez a z�na ink�bb �gy jelenik
meg, mint a Kelet peremvid�ke.

Mindennek alapj�n most m�r pontosan meg tudjuk fogalmazni a K�z�p-

Eur�pa mibenl�t�nek probl�m�j�ra vonatkoz� alternat�v�nkat �s a vele �sszef�ggo
k�rd�seinket. Annak f�lt�telez�s�vel, hogy a brit �s az orosz t�rsadalmi fejlo-

29 Oskar Halecki: Grenzraum des Abendlandes. Eine Geschichte Ostmitteleuropas (E.

K. Pohl autoriz�lt n�met
ford�t�sa), Salzburg, 1956. 20 skk.

30 Szucs Jeno: �V�zlat Eur�pa h�rom t�rt�neti r�gi�j�r�l�, T�rt�nelmi Szemle

1981/3. 313 skk., 356.

31 Gunst P�ter: �Kelet-Eur�pa gazdas�gi-t�rsadalmi fejlod�s�nek n�h�ny k�rd�se�,

Val�s�g 1974/3-, 16 skk., 25-
Jcs mintegy a nyugat-, illetoleg kelet-eur�pai p�lust k�pviseli (a nem mediterr�n)
l ump�ban, az alternat�va a k�vetkezo:

(A) vagy az a helyzet, hogy a k�l�nbs�gek nyugatr�l kelet fel� fokozatosan

v�ltoznak, s akkor valahol k�zben hat�r vonhat� Nyugat- �s Kelet-
Eur�pa k�z�tt;

(B) vagy pedig az, hogy a k�ztes ter�let eroteljesebben k�l�nb�zik mind a
nyugati, mind a keleti p�lust�l, s akkor k�l�n r�gi�t k�pez.

Az elobbi esetben K�z�p-Eur�pa nem vagy csak efemer m�don l�tezett, az

ut�bbi esetben viszont konstans t�rt�nelmi-f�ldrajzi r�gi�. Az alternat�va
eld�nt�se
pedig a k�vetkezo konkr�t k�rd�sekre ig�nyel v�laszt:

1. K�l�nb�znek-e egym�st�l oly nagy m�rt�kben az egykori N�met (R�mai)

Birodalom ut�d�llamai, hogy ne lehessen oket egy r�gi�ba sorolni?

2. Jobban k�l�nb�znek-e az �gy k�r�lhat�rolt n�met ter�letek a tol�k nyugatra,

mint a tol�k keletre fekvo ter�letektol?

3. Jobban k�l�nb�znek-e a kelet-eur�pai vagy legal�bb n�mely kelet-eur�pai

ter�letek Oroszorsz�gt�l, mint a tol�k nyugatra fekvo ter�letektol?

I la ugyanis l�tezik K�z�p-Eur�pa, akkor az csakis a n�met ter�letek �s bizonyos

eredetileg kelet-eur�pai ter�letek egys�ge lehet: konkr�tan N�metorsz�g� �s
a/ �gynevezett K�z�p-Kelet-Eur�p��.32 E k�rd�sek eld�nt�s�hez teh�t a n�met
�llamok,
mindenek�lott az �gynevezett k�z�p-kelet-eur�pai r�gi�t befoly�sa al� vont
A tiszt i ia �s Poroszorsz�g helyzet�t kell vizsg�lat al� venn�nk, r�szint
N�metorsz�g
eg�sz�hez �s a Nyugathoz, r�szint a �k�z�p-kelet-eur�pai� �llamokhoz val�
kapcsolatukat
tekintve.

Lendvai L. Ferenc: K�z�p-Eur�pa koncepci�k. (Bevezet�s) �ron Kiad�, Budapest, 1997.

Rendk�v�l �rdekes c szempontb�l az a vita, mely t�bb jeles t�rt�n�sz r�szv�tel�vel

folyt le mindenekelott
S/.�it s Jeno �s Han�k P�ter k�z�tt. Szucs f�nntartotta a K�z�p-Kelet-Eur�p�ra
vonatkoz�, f�ntebb eml�tett
koncepci�j�t, ezzel szemben Han�k kitartott ama n�zete mellett, hogy a n�met
ter�letek vagy legal�bbis
Sv.ijt �s Ausztria egys�ges K�z�p-Eur�p�t k�pez az �gynevezett k�z�p-kelet-eur�pai
orsz�gokkal. Ld. Szucs
Jeno I l.m�k P�ter: Eur�pa r�gi�i a t�rt�nelemben (Eload�sok a T�rt�nettudom�nyi
Int�zetben 3.), Bp. 1986.
Romsics Ign�c

K�z�p- �s/vagy Kelet-Eur�pa?

K�z�p- �s Kelet-Eur�pa k�lso hat�raival, belso tagolts�g�val, illetve alr�gi�i-

nak jellegzetess�geivel kapcsolatos vita, amely az elm�lt m�sf�l �vtizedben oly sok

tan�cskoz�s, k�nyv, tanulm�ny, �js�gcikk t�m�ja volt itthon �s szerte a

nagyvil�gban,
mintegy k�t �vsz�zados m�ltra tekinthet vissza. Elind�t�i azok a 19. sz�zadi
orosz gondolkod�k voltak, akik az orosz fejlod�s saj�toss�gait vizsg�lva egyben
orsz�guk �s Eur�pa viszony�t is tiszt�zni pr�b�lt�k.

Hov� tartozik Oroszorsz�g?

� Ezekbol a vit�kb�l h�rom karakterisztikusan k�l�nb�zo gondolkod�sm�d

rajzol�dott ki. Az �gynevezett zapadnyikok, vagyis nyugatosok az orosz
t�rt�nelemnek
azokra a mozzanataira helyezt�k a hangs�lyt, amelyek a kontinens nyugati
fel�vel val� �sszefon�d�st, illetve Nyugat �s Kelet l�nyegi azonoss�g�t
bizony�tott�k.
Ebbol k�vetkezoleg Eur�pa keleti hat�rait az Orosz Birodalom eur�pai fel�nek
keleti hat�raival, teh�t nagyj�b�l az Ur�l hegys�g, a Kaszpi-tenger �s a Kauk�zus
vonal�val azonos�tott�k, s az Ur�lon t�li, �zsiai r�szeket olyan gyarmati
ter�letekk�nt
fogt�k fel, mint a nyugat-eur�pai hatalmak a saj�t tengerent�li birtokaikat.

Ezzel szemben �llt az �gynevezett szlavofilek, vagyis szl�vbar�tok �ll�spontja,

akik Eur�p�t k�t, egym�st tagad� kultur�lis �vezetre osztott�k: a germ�n�latin �s
a szl�v�g�r�g civiliz�ci�ra. Ebben a megk�zel�t�sben Eur�pa l�nyeg�ben a �rothad�
Nyugat-Eur�p�val volt azonos, amely szinte semmiben sem hasonl�tott a
�romlatlan�, ez�rt f�nyes j�vo elott �ll� Oroszorsz�g Any�csk�ra, valamint a tole
nyugatra fekvo, de hozz� elt�phetetlen sz�lakkal k�todo, jellegzetesen szl�v-orto-
dox vil�gra. Harmadikk�nt pedig azt a 19. sz�zad v�g�re kialakul�, eur�zsiainak
nevezheto megk�zel�t�st eml�thetj�k, amely az Orosz Birodalmat Eur�p�t�l �s
�zsi�t�l egyar�nt elhat�rolta s �n�ll� szubkontinensk�nt fogta fel.1 V.

V. Zenkovsky: Russian Thinkers and Europe. Ann Arbor, Mich., 1953. �s Andrzej
Walicki: The Slavophile
Controversy. Oxford, 1975. T�bb idev�g� fontos sz�veget k�z�l magyar ford�t�sban:
Az orosz t�rt�nelem
egyetemess�ge �s k�l�n�ss�ge. Szerk. Krausz Tam�s, Szv�k Gyula, B�l�di L�szl�. 2.
kiad. Bp., 1983
A b�csi kongresszus (1815) �s a versailles-i rendez�s (1920) k�z�tt eltelt
�vsz�zadban
a kontinens k�z�pso �s nyugati fel�nek gondolkod�it hasonl� k�rd�sek
sokkal kev�sb� foglalkoztatt�k. S ha m�gis, akkor ok � mint p�ld�ul a n�met �s
magyar t�rt�n�szek, illetve politikai gondolkod�k k�z�l Leopold von Ranke, Ernst
Troeltsch, Friedrich Neumann, Szekfu Gyula, J�szi Oszk�r � �ltal�ban olyan
egybehangz�,
mintegy mag�t�l �rtetodo v�laszokat adtak, hogy a Nyugat - illetve az
annak r�szek�nt felfogott K�z�p-Eur�pa � a N�met Birodalom �s az Osztr�k�Magyar
Monarchia keleti �s d�li hat�rai ment�n �r v�get, s a Kelet csak ezeken t�l
kezdodik. Az ettol elt�ro fogalomhaszn�lat, mint p�ld�ul az, amely a n�met �s az
orosz nyelvter�let k�z�tti �vezetet - bele�rtve Skandin�vi�t, Olaszorsz�got �s a
Balk�nt is � a Zwischeneuropa, teh�t K�ztes-Eur�pa n�vvel illette, Versailles elott

kiv�telesnek sz�m�tott.2 * *

Az Oroszorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tti ter�let elso vil�gh�bor� ut�ni radik�lis

politikai �jj�rendez�se azonban e r�gi� �rtelmis�g�t is identit�sa �jragondol�s�ra
k�sztette. Az 1923-ban Br�sszelben �s 1933-ban Vars�ban megtartott nemzetk�zi
t�rt�n�szkongresszusok k�zponti vitak�rd�se egyar�nt Kelet-Eur�pa fogalma �s
saj�toss�gai, e vit�k kulcsszereploi pedig lengyel �s cseh t�rt�n�szek voltak.

Kelet-Eur�pa fogalma

Oscar Halecki, a vars�i egyetem fiatal t�rt�n�szprofesszora, aki tulajdonk�ppen

az eg�sz vit�t elind�tptta, 1923-as br�sszeli eload�s�ban arra helyezte a
hangs�lyt, hogy az orosz szlavofilek Keletet �s Nyugatot szembe�ll�t� dichot�m
megk�zel�t�se � amelyet a n�met �s a nyugati t�rt�n�szek k�z�l is t�bben �tvettek

� f�lrevezeto�n leegyszerus�to, mivel tagadja, illetve jelent�ktelennek mutatja az

oroszok �s a tol�k nyugatra �lo szl�v n�pek k�z�tti m�ly kultur�lis k�l�nbs�geket.
Oroszorsz�g, amelynek fejlod�s�t a hossz� mongol uralom m�s p�ly�ra terelte

� hangs�lyozta Halecki �, nem r�sze Eur�p�nak. Elv�laszthatatlanul r�sze viszont

Lengyelorsz�g, amely minden tekintetben, m�g az orosz uralom alatt is nyugati
mint�kat k�vetett, sot r�sze az a baltiak, beloruszok �s ukr�nok lakta hat�r�vezet

2 A Zwischeneuropa fogalmat elosz�r n�met f�ldrajztud�sok haszn�lt�k 1916-ban. L�sd

R. Sieger, Albrecht
Penck: Zwischeneuropa? In: Zeitschrift der Geschichte f�r Erdkunde, 1916. K�sobb, a
k�t vil�gh�bor� k�z�tt

elsosorban Giselher Wirsing �s a Die Tat k�re n�pszerus�tette. L�sd Giselher

Wirsing: Zwischeneuropa und

die deutsche Zukunft. Jena, 1932. V�. A. Hecker: Die Tat und ihr Osteuropa-Bild,
1909-39. K�ln, 1974
is, amely valamikor a kijevi Oroszorsz�g, k�sobb pedig a lengyel-litv�n
�llamsz�vets�g
ellenorz�se al� tartozott. A tulajdonk�ppeni Kelet-Eur�p�t - �rvelt a lengyel
t�rt�n�sz - ezek a nem orosz ter�letek alkotj�k.�

Halecki 1923-as, Br�sszelben kifejtett koncepci�j�val az 1933-as vars�i

t�rt�n�szkongresszuson
Jaroslav Bidlo, a pr�gai K�roly Egyetem professzora fordult
szembe. A szl�v egys�ggel kapcsolatos kor�bbi n�zeteit fel�lvizsg�lva s ennek sor�n

minden bizonnyal Oswald Spengler t�rt�netfiloz�fi�j�b�l is mer�tve, Bidlo a nyugati

kereszt�nys�g �s a biz�nci ortodoxia tal�lkoz�sa ment�n osztotta kett� Eur�p�t.

A lengyelek, a csehek �s a szlov�kok, a horv�tok �s a szlov�nek, valamint a nem
szl�v n�pek k�z�l a baltiak �s a magyarok ily m�don a Nyugat, a beloruszok, az
ukr�nok, a szerbek, bolg�rok, maced�nok, valamint a nem szl�v n�pek k�z�l a
g�r�g�k �s a rom�nok pedig az oroszok �ltal domin�lt Kelet peremn�peiv� minos�ltek.

Az orosz szlavofilektol elt�roen a cseh t�rt�n�sz a nyugati civiliz�ci� maga-

sabbrendus�g�ben hitt, s a Kelet gazdas�gi-t�rsadalmi elmaradotts�g�t az ortodoxia
innov�ci�ellenes konzervativizmus�b�l, a skolasztikus filoz�fia �s a reform�ci�
hi�ny�b�l s nem utols�sorban az �llami despotizmusb�l eredeztette.4

A vars�i t�rt�n�szkongresszuson �s a k�sobbiekben Bidlo t�ziseit sokan vitatt�k.

A lehets�ges ellen�rvek felsorakoztat�s�ban k�l�n�sen k�t lengyel t�rt�n�sz,
a m�r eml�tett Halecki �s Marcell Handelsmann j�rt az �len. Az ut�bbi kutat�
szempontjai k�z�l k�l�n�sen Kelet �s Nyugat fogalmainak relativiz�l�sa bizonyult
gy�m�lcs�zonek. Kelet-Eur�pa t�rt�netis�g�nek, teh�t a fogalom �ltal jelzett
ter�let
hat�rai v�ltoz�s�nak a hangs�lyoz�sa a vita k�sobbi f�zisai szempontj�b�l
paradigmatikus jelentos�gre tett szert. M�sik fontos meg�llap�t�sa viszont, mely
szerint Kelet-Eur�p�nak mint eg�sznek a �kikrist�lyosod�si pontja�, illetve
�integr�l�
eleme� nem Biz�nc �s/vagy Moszkva, hanem Lengyelorsz�g volt, csak abban
az esetben fogadhat� el, ha Kelet-Eur�p�t a K�rp�tokt�l �szakra fekvo t�rs�ggel
azonos�tjuk. Handelsmann �s Halecki eredetileg egyar�nt erre t�rekedtek. A vita
k�sobbi szakaszaiban azonban egyre ink�bb bel�tt�k, hogy valamilyen m�don
a K�rp�t-, illetve Duna-medenc�t �s a Balk�nt is integr�lni kell a Kelet-Eur�pa
fogalomba. Halecki r�sz�rol fontos felismer�s volt az is, hogy Eur�pa t�rt�nete �s
t�rbeli elhelyezked�se bonyolultabb ann�l, semhogy egy egyszeru kett�oszt�ssal 5

5 Oscar Halecki: L�histoire de 1�Europe orientale, sa division en epoques, son

milieu geographique et les
problemes fondamentaux. In: La Pologne au V""" Congres International des Sciences
Historiques a Bruxelles
1923. Warsawa, 1924. 73-94.

Jaroslav Bidlo: Ce qu�esr 1�histoire dc l�Orient Europeen, quelle en est

l�importance et quelles furent les
etapes. In: Bulletin d'information des sciences historiques en Europe Orientale.
VI. (1934) 11-73.
jellemezheto lenne. A kultur�lis egys�gen bel�l, amelyet alapvetoen a kereszt�nys�g

k�lcs�nz�tt a kontinensnek, a f�ldrajzi, etnikai, politikai �s egy�b t�nyezok

,i k�l�nb�zos�get hordozz�k, s ez ut�bbiak kombin�ci�ja adja a r�gi�k l�nyeg�t.5

A k�vetkezo �vekben-�vtizedekben a lengyel t�rt�n�szek Kelet-Eur�pa-

koncepci�ja sz�mos k�vetore tal�lt, s Oroszorsz�g, illetve a Szovjetuni� kiz�r�sa
Eur�p�b�l, valamint a n�met �s az orosz nyelvter�let k�z�tti r�gi� azonos�t�sa
Kelet-Eur�p�val vil�gszerte elfogadott� v�lt. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti, illetve
a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni t�rt�n�szek k�z�l ez jellemezte p�ld�ul a francia
Michel Lh�ritier6 �s a brit Hugh Seton-Watson7 munk�ss�g�t. A britek k�z�l C.
A. Macartney �s Al�n Palmer8, valamint a magyar Bar�th Tibor9 �s Bib� Istv�n10
m�r a r�gi�n bel�li alr�gi�k fontoss�g�t is hangs�lyozt�k. Ezzel egy idoben sz�mos
Kelet-Eur�p�val foglalkoz� int�zetet �s tansz�ket alap�tottak, illetve tudom�nyos
foly�iratot ind�tottak. Az Eastern Europe, Europe de l�Est vagy L�Est europ�en, a
L'Europe Orientale �s az Osteuropa Londont�l P�rizson �s R�m�n �t Berlinig egyar�nt

polg�rjogot nyert. A Szovjetuni� �s Kelet-Eur�pa sz�tv�laszt�sa, illetve szem-

be�ll�t�sa k�l�n�sen meggy�keresedett a hidegh�bor� �veiben, amikor � nom�n est
�men - az amerikai egyetemeken int�zetek tucatjait hozt�k l�tre Russian and East
European Institute n�vvel.

Hidlo �s .1 k�r lengyel r�rr�n�sz vit�j�t r�szletesen ismerteti Piotr S. Wandycz:

East European History and
Its Mcaning. Ihe Halefki-Bidlo-Handelsman Debate. In: Kir�ly B�la Eml�kk�nyv.
Szerk. J�n�s P�l, P�ter
l�astoi, T�th P�l P�ter. Budapest, 1992. 308-321. �s Klaus Zernack: Osteuropa. Eine
Einf�hrung in seine
Geschichte. M�nchen, 1977. 20-30. A vita l�nyeg�t magyarul �sszefoglalja Arat�
Endre: Kelet-Eur�pa t�rt�nete
a IV. sz�zad elso fel�ben. Bp., 1971. 8-9.

Michel Lh�ritier: L��volution des r�gions historiques, l�Europe orientale et la

Hongrie. Paris, 1935.

Hugh Seton-Watson: Eastern Europe between the Wars. Cambridge, 1945- �s uo: The
East European
Revolution. London, 1950.

* C. A. Macartney und A. W. Palmer: Independent Eastern Europe. London, 1962. -

�Megengedj�k, hogy
egy olyan Kelet-Eur�pa fogalom, amely kiz�rja Oroszorsz�got, viszont mag�ban foglal
sok olyan ter�letet,
amely sokkal ink�bb �k�z�pso�, semmint �keleti�, sok tekintetben mesters�ges� -
�rj�k bevezetoj�kben
(V. p.), hozz�t�ve, hogy a Finnorsz�gt�l G�r�gorsz�gig �s N�metorsz�gt�l
Oroszorsz�gig terjedo ter�lets�vra
mindeddig senki sem tal�lt ki olyan fogalmat, amely minden szempontb�l elfogadhat�
lenne.
Bar�th Tibor: Kelet-Eur�pa fogalma a modern t�rt�net�r�sban. In: Hely�nk Eur�p�ban.
Szerk. Ring �va.
Bp., 1986.1. k�t. 390-404.

1,1 Bib� �ltal�ban a kombin�lt K�z�p- �s Kelet-Eur�pa fogalmat haszn�lta, amely

alatt a Rajna �s Oroszorsz�g
k�z�tti nagyr�gi�t �rtette. Ezen bel�l K�z�p-Eur�p�val a n�met �s olasz ter�leteket
azonos�totta, az Elb�t�l
keletre fekvo ter�leteket pedig - bele�rtve Boh�mi�t, Lengyelorsz�got �s
Magyarorsz�got is - k�vetkezetesen
Kelet-Eur�p�nak nevezte. B�r egyik �r�s�ban nyomat�kkai eml�tette, hogy
�Csehorsz�g, Magyarorsz�g �s
Lengyelorsz�g eg�sz t�rt�nelme egy k�ts�gbeesett erofesz�t�s a Nyugathoz val�
kapcsolatok megszil�rd�t�s�ra�,
nem hagyott k�ts�get afelol, hogy az eml�tett orsz�gok - Csehorsz�g n�lk�l, de
Poroszorsz�ggal egy�tt - �n�mi
ingadoz�s ut�n� �eg�szben a keleti t�rsadalomfejlod�s �tj�ra l�ptek�. Az
�elkanyarod�s� kezdopontj�nak Magyarorsz�g
eset�ben a 16. sz�zadot (a D�zsa-felkel�s lever�se �s Werboczy) tartotta. L�sd A
kelet-eur�pai kis�llamok
nyomor�s�ga, az Eltorzult magyar alkat, zs�kutc�s magyar t�rt�nelem, valamint A
magyar t�rsadalomfejlod�s
�s az 1945- �vi v�ltoz�s �rtelme. In: Bib� Istv�n �sszegyujt�tt munk�i. Szerk.
Kem�ny Istv�n �s S�rk�zi
M�ty�s. I. k�t. Bern, 1981. 202-251. �s 255-288., valamint II. k�t., Bern, 1982,
351-362. Id�zet: II. k�t. 356.
A r�gi� heterogenit�sa

A r�gi� heterogenit�s�ra azonban sokan - az eml�tettek k�z�l Macartn6y

�s Bib� is - felfigyeltek. Ez�rt n�h�nyan m�r a k�t vil�gh�bor� k�z�tt pr�b�lt^
alr�gi�kat megk�l�nb�ztetni s azokat tal�l� nevekkel ell�tni. Ezek k�z�l k�l�nb
sen a n�met geopolitikai l�t�sm�dot t�kr�zo D�lkelet-Eur�pa fogalom terjedt e|
amely alatt szuk �rtelemben csak a Balk�nt, t�gabb �rtelemben azonban a Balk�nt
�s a kultur�lisan azzal alig p�ros�that� K�z�p-Duna-medenc�t �rtett�k." A m�So
dik vil�gh�bor� ut�n n�met nyelvter�leten ez ut�bbi sz�haszn�lat v�lt �ltal�noss�
Ebbol ad�dik, hogy a n�met tudom�nyoss�g S�dosteurop�val foglalkoz� nagy
k�zik�nyvsorozatai - mint amilyen p�ld�ul a g�ttingeni S�dosteuropa-HandbUcp
vagy a m�ncheni Biographisches Lexikon zur Geschichte S�dosteuropas � a Balk�n
mellett Magyarorsz�got is mag�t�l �rtetodoen t�rgyalj�k.

Halecki�tol elt�roen Bidlo kult�rt�rt�neti megk�zel�t�se �s tipol�giai javasja

ta j�val kevesebb k�vetore tal�lt. Hat�sa l�nyeg�ben cseh tan�tv�nyaira korl�toz^
dott, akik k�z�l k�zvetlen�l a h�bor� ut�n mindenekelott J. Macurek finom�tott
�s fejlesztette tov�bb koncepci�j�t. Nem szabad azonban eml�tetlen�l hagynunk
hogy � Bidl�t�l ugyan f�ggetlen�l, ink�bb a vil�gt�rt�nelem Vic�t�l Herderen �s
Danyilevszkijen �t Spenglerig terjedo kult�rfiloz�fiai interpret�ci�i �ltal
inspir�lya
�m*a l�nyeget illetoen vele m�gis azonos m�don - a nyugati �s a keleti kereszt�ny
s�g tal�lkoz�sa ment�n osztotta Eur�p�t k�t civiliz�ci�s k�rre, nyugati kereszt�ny^

�s ortodox kereszt�nyre Arnold ]. Toynbee is az 1933-t�l megjeleno The Study 0y

History k�teteiben.11 12

Nagyj�b�l ugyanebben az idoben, de eg�szen m�s, foleg f�ldrajzi-morfol�gjaj

�s t�rt�nelmi �rvekre hivatkozva v�lasztotta el a �tulajdonk�ppeni Eur�p�t�l� a
Balk�nt �s Oroszorsz�got a magyar Teleki P�l, aki szerint Eur�pa �s �zsia, iljet
ve Eur�pa nyugati �s keleti fele a �finn Kar�li�t�l a Duna torkolat�ig� h�zhat�
vonal ment�n tal�lkozik �ssze.13 J�val k�sobb, az 1970-es �vekben nem a vallasj
nem is a f�ldrajzi k�l�nbs�gekbol, hanem a kora �jkori (15�18. sz�zadi) �llam- �s
nemzetfejlod�s gazdas�gi, politikai, illetve kultur�lis jellegzetess�geibol
kiindulj
azokat modell�lva jutott hasonl� k�vetkeztet�sre a modern t�rsadalomtudom�nyi

11 A fogalmat sz�lesebb �rtelemben haszn�lja p�ld�ul Georg Stadtm�ller: Geschichte

S�dosteuropas. M�ncheri
1950, 1976. Szukebb �s t�gabb �rtelemben is �rtelmezi, s Magyarorsz�got ebbol
ad�d�an hol Kelet-K�z^p
Eur�p�hoz, hol pedig D�lkelet-Eur�p�hoz sorolja a Kelet-Eur�pa-kurat�ssal
foglalkoz� �ttekint�s�ben Klail
Zernack: i. m. 33�50.

12 Arnold J. Toynbee: V�logatott tanulm�nyok. Bp., 1971, k�l�n�sen 400-403.

13 Gr�f Teleki P�l: Eur�p�r�l �s Magyarorsz�gr�l. Bp., 1934. 51-53., 96-102. �s

130-133. V�. P�szka 1^^
K�z�p-Eur�pa morfol�gi�ja. In: T�rsadalomkutat�s 1995/1-4. 153-158.
gondolkod�s egyik � Magyarorsz�gon kev�ss� m�ltatott - iskolateremto egy�nis�ge,
Stefin Rokkan. Nyugat-Eur�pa keleti hat�ra - fejtette ki elosz�r 1975-ben

- nagyj�b�l a Tallinn-Dubrovnik vonallal azonos, azaz �kontinent�lis

tampon�llamokk�nt�
ugyan, de m�gis Nyugat-Eur�p�hoz kell sorolni a balti �llamokat, a t�rt�neti,
teh�t a feloszt�sa elotti Lengyelorsz�got, Csehorsz�got, valamint a t�rt�neti
Magyarorsz�got Horv�torsz�ggal �s Erd�llyel egy�tt.'4

Az 1930-as �vekben folytatott vita tanuls�gait a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni

lengyel t�rt�net�r�s is hasznos�totta. Az Eur�pa egys�g�vel �s r�gi�ival foglalkoz�

munk�k k�z�l kiemelkedik Oscar Halecki 1950-ben, m�r amerikai emigr�ci�ban

�rt �s publik�lt tipol�gi�ja. A lengyel t�rt�n�sz ebben fenntartotta, sot a m�sodik

vil�gh�bor� ut�ni szovjet terjeszked�s miatt a kor�bbin�l is erosebb �rzelmi

t�ltettel
hangoztatta r�gi t�zis�t, mely szerint a c�ri Oroszorsz�g l�nyeg�t tekintve nem
eur�pai, hanem �eur�zsiai� hatalom, ez�rt Eur�pa hat�rai a mindenkori Orosz
Birodalom, illetve a Szovjetuni� nyugati hat�r�ig terjednek. A kontinens marad�k
nyugati fel�t viszont nem k�t vagy h�rom, hanem n�gy, t�rt�netileg �s politikailag
relev�ns r�gi�ra osztotta: Nyugat-, Nyugat-K�z�p-, Kelet-K�z�p- �s Kelet-Eur�p�-
ra. Nyugat-Eur�p�val nagyj�b�l a Rajn�t�l nyugatra, d�lre �s �szakra fekvo
ter�leteket
azonos�totta, bele�rtve Olaszorsz�got �s Skandin�vi�t is. Kelet-Eur�p�nak
viszont � szak�tva kor�bbi felfog�s�val - csup�n a lengyel�litv�n �llamsz�vets�g
keleti �s d�lkeleti peremvid�keit, azaz a foleg ortodox �s csak kis r�szben g�r�g
katolikus feh�roroszok, valamint ukr�nok lakta ter�leteket tekintette (rem�lve,
hogy Ukrajna �s Belarusz nem maradnak �r�kre eur�zsiai ellenorz�s alatt, hanem
idovel k�pesek lesznejc kiszakadni a szovjet birodalomb�l). E k�t p�lus k�z�

- s kor�bbi koncepci�j�hoz k�pest ez nagy v�ltoz�s � helyezte el K�z�p-Eur�p�t,

amelyet tov�bbi k�t r�szre osztott. Nyugat-K�z�p-Eur�p�t a n�met nyelvter�lettel
azonos�totta, az ettol keletre, de a feh�rorosz-ukr�n nyelvhat�rt�l nyugatra eso
r�szeket pedig Kelet-K�z�p-Eur�p�nak nevezte. Kelet-K�z�p-Eur�pa ily m�don a
Baltikumot, Lengyelorsz�got, a cseh �s szlov�k ter�leteket, a Duna-medenc�t �s a
Balk�nt foglalta mag�ban.15

A Halecki �ltal javasolt Kelet-K�z�p-Eur�pa fogalom nemcsak a szovjet blokk

orsz�gaiban, hanem sok�ig a nyugati vil�gban sem �rvendett t�lzott n�pszerus�gnek.
A r�gi�b�l menek�lt emigr�ns politikusok ugyan eloszeretettel haszn�lt�k,
sot az akad�miai vil�g n�h�ny prominens k�pviseloje, p�ld�ul a University of

- Stein Rokkan: Dimensions of State-Formation and Nation-Building: A Possible

Paradigm for Research on
Variations within Europe. In: Charles Tilly (szerk.): The Formation of National
States in Western Europe.
Princeton, 1973.

15 Oscar Halecki: The Limits and Divisions of European History. Notre Dame, 1962.,
k�l�n�sen 125-140.
Washington (Seattle) �s a New York-i Columbia University neves t�rt�n�szprofesz-
szorai, Peter F. Sug�r, illetve Joseph Rothschild is alkalmazt�k,16 �m a m�r
bevezetett
�s vil�gszerte elterjedt Kelet-Eur�pa fogalom kiszor�t�s�ra nem volt k�pes.

Magyar interpret�ci�k

Az 1950-es �vektol Kelet-Eur�pa fogalma a Szovjetuni� �ltal ellenorz�tt eur�pai

orsz�gokban is �ltal�nos elfogadotts�gnak �rvendett. Elt�roen azonban a k�t
vil�gh�bor� k�z�tti nyugati �s keleti, tov�bb� a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni nyugati
sz�haszn�latt�l, Kelet-Eur�p�ba itt a Szovjetuni� eur�pai fel�t is bele�rtett�k:
�az egys�ges eur�pai fejlod�sen bel�l saj�tos von�sokat mutat az Elb�t�l az Ur�lig
h�z�d� Kelet-Eur�pa� - sz�gezte le Arat� Endre 1972-ben.17 E ter�let k�l�n
fejlod�se
- mint egy m�sik jeles Kelet-Eur�pa-kutat�, Niederhauser Emil meg�llap�totta
� a 6. �s a 10. sz�zad k�z�tt kezdod�tt, s olyan jellegzetess�geket mutat, mint a
szl�vok t�ls�lya, a kereszt�nys�g nyugati �s keleti v�ltozat�nak p�rhuzamos, sz�mos

esetben egy n�pen bel�li jelenl�te, a megk�sett gazdas�gi-t�rsadalmi fejlod�s,

valamint modern nemzet�llamok helyett soknemzetis�gu birodalmak kialakul�sa
a 16�18. sz�zadban.18

* A fenti interpret�ci�t�l elt�roen a magyar Kelet-Eur�pa-kutat�k m�sik csoportja

- Marx, Engels �s Lenin idev�g� elemz�seibol kiindulva � a 16. sz�zadi
fejlem�nyekbol
(m�sodik jobb�gys�g) eredeztette a r�gi� Nyugat-Eur�p�hoz viszony�tott
m�ss�g�t. Ezt a te�ri�t Pach Zsigmond P�l alapozta meg a kora �jkori magyar
�s nyugat-eur�pai agr�rfejlod�srol �rott munk�j�ban,19 majd tan�tv�nyai, Berend
T. Iv�n �s R�nki Gy�rgy alkalmazt�k, illetve fejlesztett�k tov�bb a t�rs�g 19�20.
sz�zadi gazdas�gi fejlod�s�t elemzo monogr�fi�jukban. A hazai marxista t�rt�net-
�r�son bel�l nev�kh�z fuzodik az addig jobb�ra differenci�latlanul haszn�lt Kelet-,

illetve K�z�p- �s Kelet-Eur�pa fogalom felbont�sa k�t alr�gi�ra: az ortodox vall�s

�s a hossz� t�r�k megsz�ll�s miatt elmaradottabb Balk�nra, azaz D�lkelet-Eur�p�-

16 A Peter F. Sugar �s Donald W. Treadgold �ltal szerkesztett s az Egyes�lt

�llamokban az 1970-es �vektol
elterjedt �s egyetemi k�r�kben legink�bb haszn�lt r�gi�t�rt�net sorozatc�me p�ld�ul
A History of East Central
Europe. E sorozatban jelent meg t�bbek k�z�tt Joseph Rothschild: East Central
Europe between the Two
World Wars. Seattle/London, 1974 vagy Paul R. Magocsi: Historical Atlas of East
Central Europe. Seattle/
London, 1993 c�mu munk�ja. Rothschild a t�rs�g 1945 ut�ni t�rt�net�rol �rva is
Halecki terminol�gi�j�t
haszn�lta. L�sd Joseph Rothschild: Return to Diversity. A Political History of East
Central Europe Since World
War II. New York/Oxford, 1989.

1 Arat� Endre: i. m. 11.

18 Niederhauser Emil: A kelet-eur�pai fejlod�s k�rd�s�hez. In: Hely�nk Eur�p�ban,

i. m. II. k�t. 212�222.

19 Pach Zigmond P�l: Nyugat-eur�pai �s magyarorsz�gi agr�rfejlod�s a XV�XVII.

sz�zadban. Bp., 1963.
ra �s a kev�sb� elmaradott �egy�b ter�letekre�, amelyek alatt �ltal�ban a
lengyelek,
csehek �s szlov�kok, magyarok �s horv�tok, valamint osztr�kok �s szlov�nek �ltal
lakott ter�leteket �rtett�k.

Berend �s R�nki szerint a t�rs�g, azaz K�z�p- �s Kelet-Eur�pa �e k�t vil�gosan

elv�laszthat� ter�let�n a feud�lis megreked�s �s a nyugatt�l val� elmarad�s
m�rt�ke annyira k�l�nb�z�tt, hogy az m�r nem csup�n mennyis�gi t�nyezot jelentett,
hanem a Nyugat-Eur�p�t�l elt�ro fejlod�svonalon bel�l k�t k�l�nb�zo fejlod�si
t�pust hozott l�tre�.20 Tekintve azonban, hogy K�z�p-Kelet-Eur�pa fogalma
alatt Pach - b�r pontosan sohasem defini�lta - a t�rt�neti lengyel-litv�n, cseh �s
magyar ter�leteket �rtette,21 Berend �s R�nki pedig a Monarchia osztr�k fel�t, sot
� a �mediterr�n jellegu� G�r�gorsz�got kiv�ve - a Balk�nt is idesorolta, a
terminol�giai
tiszt�nl�t�shoz egy�ltal�n nem j�rultak hozz�. Tov�bb fokozta a zavart, hogy
k�nyv�k angol nyelvu c�m�ben Berend �s R�nki nem a K�z�p-Kelet-Eur�p�nak
megfelelo Central Eastern Europe, hanem a Halecki �ltal 1950-ben javasolt East
Central Europe, teh�t Kelet-K�z�p-Eur�pa megjel�l�st haszn�lt�k.22 S v�g�l nem
tiszt�zta ez az iskola azt sem, hogy ha K�z�p-Kelet- �s D�lkelet-Eur�pa ott van,
ahov� helyezt�k, akkor hol van Nyugat-K�z�p- �s/vagy �szak-K�z�p-Eur�pa, tov�bb�,
hogy az eml�tett ter�letek �s a Kelet-Eur�pa keleti hat�rak�nt felfogott Ur�l
k�z�tti �vezetet hogyan lehetne nevezni.

Nagyj�b�l ugyanakkor, amikor a K�z�p-Kelet-Eur�pa fogalom megsz�letett,

teh�t az 1960-as �vek v�g�n, a Kelet-K�z�p-Eur�pa fogalom is megjelent a
magyar t�rt�nettudom�nyban. Ez elsosorban Lack� Mikl�s nev�hez k�theto, aki
a fasizmus region�lis vizsg�lata sor�n Eur�pa �Elb�n inneni r�sz�n bel�l
megk�l�nb�ztette
az �ink�bb k�z�p-eur�pai t�pusba sorolhat� osztr�k �s cseh ter�leteket,
Kelet-K�z�p-Eur�p�t (Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g �s �a balk�ni t�pushoz
k�zel�to� Rom�nia), illetve D�lkelet-Eur�p�t, azaz a Balk�nt (Bulg�ria,
Jugoszl�via,
G�r�gorsz�g). Az ettol keletre fekvo ter�letekkel Lack� nem foglalkozott, �gy
azoknak nevet sem adott. Tipol�gi�j�b�l azonban logikusan k�vetkezett volna a
Kelet-Eur�pa elnevez�s.�23

Az 1970-es �vek k�zep�tol az Elba �s az Ur�l k�z�tti nagyr�gi� egys�ge versus

belso tagolts�ga s a Nyugatt�l val� k�l�nb�zos�g�nek eredete az 1930-as �s 1940-

20 BerendT. Iv�n-R�nkiGy�rgy:K�z�p-Kelet-Eur�pagazdas�gifejl�d�sea 19-20.

sz�zadban. Bp., 1969. Id�zet: 14.

21 L�sd erre Pach Zsigmond P�l: A nemzetk�zi kereskedelmi �tvonalak XV-XVII.

sz�zadi �thelyezod�s�nek
k�rd�s�hez. In: Hely�nk Eur�p�ban, i. m. II. k�t. 306-339.

n Iv�n T. Berend-Gy�rgy R�nki: Economic Development in East-Central Europe in the

Nineteenth and
Twentieth Centuries. New York, 1974.

23 Lack� Mikl�s: A fasizmus Kelet-K�z�p-Eur�p�ban. In: Uo: V�ls�gok � v�laszt�sok.

Bp., 1975. 298-317.,
k�l�n�sen 304-306.
cs �vekhez hasonl�an ism�t intenz�v vit�k t�rgy�v� v�lt a magyar szaksajt�ban. Az
el kanyarod�selm�lettel szemben Gunst P�ter 1974-ben amellett �rvelt, hogy Nyugat
�s az Oroszorsz�got is fel�lelo Kelet a kezdetektol, de legal�bbis a feudalizmus
kialakul�s�t�l kezdodoen minos�gileg m�st k�pviselt, s a k�sobbiekben ez csak
annyiban v�ltozott, hogy a Kelet nyugati, azaz r�mai kereszt�ny pereme a 14.
sz�zadt�l
nyugatias mint�kat pr�b�lt - nem sok sikerrel - k�vetni.24 1979-es interj�j�ban
tagadta a 16. sz�zadi elkanyarod�s jelentos�g�t az Arat�hoz �s Niederhauserhez
hasonl�an szlavista Per�nyi J�zsef is. S mik�zben a hossz� t�r�k megsz�ll�sb�l
k�vetkezo saj�toss�gok miatt a D�lkelet-Eur�pa fogalmat indokoltnak tartotta,
Magyarorsz�got Csehszlov�ki�val, Lengyelorsz�ggal, a balti �llamokkal, Kelet-
N�metorsz�ggal �s a Szovjetuni� eur�pai fel�vel egy�tt �szukebb �rtelemben vett
Kelet-Eur�p�nak� nevezte. K�z�p-Eur�pa - hangoztatta - �egyszeruen eltunt�, ezt
ma m�r csak �emigr�ns k�r�k� pr�b�lj�k fel�j�tani, olykor mell�t�ve, hogy Kelet-
Eur�pa, s e ketto sz�gyenlos �sszevon�s�b�l keletkezik K�z�p-Kelet-Eur�pa.25 Ez
a historiogr�fiai helyzet k�sztette Szucs Jenot az 1970-es �s az 1980-as �vek
fordul�j�n
az�ta nemzetk�zileg is ismertt� v�lt tipol�gi�ja kidolgoz�s�ra, amelynek elso
v�ltozata 1981-ben jelent meg.

' H�romosztat� tipol�gia

1981-es tanulm�ny�ban, amelyet azut�n 1983-ban k�l�n kis k�nyvk�nt is

kiadott, Szucs bevallottan a Bib� Istv�n 1946-48-as essz�iben k�rvonalaz�d�
t�rt�nelem�rtelmez�st gondolta tov�bb s t�masztotta al�, illetve eg�sz�tette ki a
medievisztika felvonultathat� �rveivel. A �blokkon bel�li� interpret�ci�khoz
hasonl�an,
viszont Bib�t�l �s a nyugati �rtelmez�sektol elt�roen Szucs a Szovjetuni�
nyugati, Ur�lon inneni fel�t k�ts�gk�v�l Kelet-Eur�pa r�szek�nt fogta f�l, s ehhez
hozz�rendelte m�g a t�rs�g ortodox orsz�gait. Ettol nyugatra �s a tulajdonk�ppeni
Nyugat-Eur�pa k�z�tt viszont felt�telezett egy harmadik, �hibrid m�don kettos
arculat� r�gi�t, amelyet Bib�t k�vetve a t�rt�neti lengyel, cseh �s magyar
�llamter�lettel
azonos�tott. Ez a r�gi� - mutatta ki -, b�r nem tartozott a Karoling
Birodalomhoz, a k�so k�z�pkor folyam�n nemcsak kultur�lis, hanem
gazdas�git�rsadalmi
�rtelemben is Nyugat-Eur�pa r�sz�v� v�lt, s nyugatias arculat�t azut�n
sem vesz�tette el, hogy 1500 t�j�n (m�sodik jobb�gys�g) �visszahajolt� Kelet-Eu-

M Gunst P�ter: Kelet-Eur�pa gazdas�gi-t�rsadalmi fejlod�s�nek n�h�ny k�rd�se. In:

Hely�nk Eur�p�ban, i m
II. 378-399.

Kelet-Eur�pa fogalma. Besz�lget�s Per�nyi J�zseffel. In: Hely�nk Eur�p�ban, i. m.

II. k�t. 506-509.
r�p�hoz, �s ez a fordulat �sz�lsos�gess� fokozta a nyugati k�plethez k�pest a
gazdas�gi-
t�rsadalmi szerkezet torzul�sait �s kiegyens�lyozatlans�g�t�. Ezt a k�z�pso
r�gi�t Szucs magyar nyelven � Pachhoz hasonl�an � K�z�p-Kelet-Eur�p�nak nevezte,
tanulm�ny�nak angol rez�m�j�ben azonban m�r 1981-ben s angolul azut�n
is mindig az East Central Europe (Kelet-K�z�p-Eur�pa) megjel�l�st haszn�lta.26

Szucs elemz�se �s �h�romosztat� Eur�pa-tipol�gi�ja az 1980-as �vek elej�n

legt�bb magyar olvas�j�ra revel�ci�k�nt hatott. Igen kedvezo nemzetk�zi
fogadtat�s�hoz
azonban a tanulm�ny ny�ltan demokratikus �s szovjetellenes politikai
�zenete val�sz�nuleg legal�bb annyira hozz�j�rult, mint historiogr�fiai
jelentos�ge.
A t�rt�neti elemz�s ugyanis nyilv�nval�an a r�gi� demokratiz�l�s�nak lehetos�g�t
�s egyben sz�ks�gess�g�t t�masztotta al�. M�g ink�bb politikai programj�nak
k�sz�nhette Szucs�n�l j�val nagyobb �s szinte azonnali nemzetk�zi elismerts�g�t
Mil�n Kundera 1984-es h�res publicisztik�ja, a Tragedy of Central Europe, melynek
megjelen�se egybeesett a szovjet birodalom ag�ni�j�nak kezdet�vel. K�z�p-Eur�-
pa ebben a n�metek �s az oroszok k�z� szorult kis �s ez�rt s�r�l�keny n�pek egy
r�sz�nek - konkr�tan a lengyelek, csehek, szlov�kok, magyarok �s az osztr�kok
eml�todnek - haz�jak�nt, �az Oroszorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tti kis nemzetek
bizonytalan z�n�jak�nt� defini�l�dott. E r�gi� orsz�gait - Ausztria kiv�tel�vel
- Oroszorsz�g a m�sodik vil�gh�bor� ut�n �leig�zta�. Politikai �rtelemben teh�t
K�z�p-Eur�pa a Kelet r�sz�v� v�lt, �m kultur�lis �rtelemben tov�bbra is a
Nyugathoz,
azaz az'igazi Eur�p�hoz tartozik, s Nyugat-Eur�p�nak - figyelmeztetett a
cseh szerzo � errol nem lenne szabad elfeledkeznie.27

A vit�k nem csitulnak

A K�z�p- �s Kelet-Eur�pa mibenl�t�vel �s hat�raival foglalkoz� 1985 ut�ni

vit�kat legnagyobbr�szt Szucs t�rt�nelmi �s Kundera irodalmi essz�je inspir�lta,
s a szovjet birodalom dezintegr�l�d�sa kondicion�lta. E vit�kban l�nyeg�ben
mindazok a tipol�giai �s terminol�giai lehetos�gek �jrafogalmaz�dtak, amelyeket

lf' Szucs Jeno: �V�zlat Eur�pa h�rom t�rt�neti r�gi�j�r�l�. T�rt�nelmi Szemle,
1981/3. 313-359. Id�zet:
356. - Szucs fell�p�s�nek hely�t �s jelentos�g�t a magyar historiogr�fi�n bel�l
n�lunk r�szletesen elemzik
Gy�ni G�bor: T�rt�n�szvit�k haz�nk Eur�p�n bel�li hovatartoz�s�r�l. Val�s�g,
1988/4. 76-83. �s Gyarmati
Gy�rgy: Magyarorsz�g k�z�p-eur�pais�ga. In: Kell-e nek�nk K�z�p-Eur�pa? Sz�zadv�g
k�l�nsz�m.
Foszerk. Gyurgy�k J�nos. Bp. [1989] 31-39.

27 Milan Kundera: The Tragedy of Central Europe. The New York Review of Books,
April 26, 1984. 33-38.
�jrak�zli Gale Stokes (szerk.): From Stalinism to Pluralism. A Documentary History
of Eastern Europe Since
1945. New York, 1991. 217-223.
az elm�lt m�sf�l-k�t �vsz�zad historiogr�fi�ja megold�sk�nt felk�n�lt. A Nyugat
�s Oroszorsz�g, illetve a �hatalommegoszt�s nyugati hagyom�nya� �s a �hatalom
koncentr�ci�j�nak keleti trad�ci�ja� k�z�tti ��tmeneti z�n�t� Sch�pflin Gy�rgy a
brit historiogr�fia hagyom�nyait k�vetve 1990-ben is Kelet-Eur�p�nak nevezte, s
csak ezen bel�l k�l�n�tette el a cseh�lengyel-magyar ter�leteket mint K�z�p-Eu-
r�p�t.28 Egy m�sik �r�s�ban azonban �gy fogalmazott, hogy a Balk�n �s az �ukr�n
v�gek� mellett Lengyelorsz�g �keleti hat�rvid�ke�, tov�bb� a �Pannon-alf�ld� is
r�sze a �zabol�tlan, vad Kelet-Eur�p�nak�.29 A �blokk� 1945 �s 1989 k�z�tti
t�rt�net�rol
�rott 1993-as munk�j�ban k�t m�sik brit t�rt�n�sz, Geoffrey Swain �s Nigel
Swain ugyancsak kitart az Eastern Europe fogalom mellett, s ezt a k�t vil�gh�bor�
k�z�tti idoszakra is alkalmazhat�nak tartja.30 Hozz�juk hasonl�an egy Oroszorsz�g
�s Nyugat-Eur�pa k�z�tti �kelet-eur�pai� z�n�t felt�telez a magyar Szalai P�l
is, aki sz�m�ra K�z�p-Eur�pa N�metorsz�ggal azonos.31

Az Eur�pa r�gi�ir�l rendezett 1986-os budapesti vit�ban ugyanazt az alr�gi�t,

amelyet Szucs Jeno K�z�p-Kelet-Eur�pak�nt defini�lt, Han�k P�ter Kelet-K�z�p-
Eur�p�nak nevezte,32 s az ut�bbi idoben - Ausztri�val kieg�sz�tve � emellett a
K�z�p-
Eur�pa megnevez�st is haszn�lja.33 K�z�p-Eur�pa, ahogy 1984-ben Kundera s
az�ta Konr�d Gy�rgy, V�clav Havel �s m�sok is k�r�l�rt�k, ebben az �rtelemben az
Osztr�k-Magyar Monarchi�val azonos. J�voje annyiban van, amennyiben k�pes
ebbol a t�rt�neti hagyom�nyb�l valamit �jra�leszteni. Az elm�lt �vtizedben ism�t
vil�gszerte polg�rjogot nyert fogalomnak azonban m�sf�le �rtelmez�sei is
elofordulnak.
Andr� �s Jean Sellier, akik az ut�bbi �vek egyik legjobb t�rt�neti atlasz�t
adt�k ki a t�rs�grol, a volt szovjet blokk valamennyi orsz�g�t, bele�rtve Ukrajn�t
�s Belaruszt is, tov�bb� Finnorsz�got �s G�r�gorsz�got nevezik L�Europe centrale-
nak.34 Glatz Ferenc ezzel szemben egyik 1992-es �r�s�ban a �volt szovjet z�na
orsz�gait� azonos�totta K�z�p-Eur�p�val.35 N�h�ny n�met szerzo, p�ld�ul Renate
Riemeck � aki a K�z�p-Eur�pa-probl�ma felvet�s�ben Szucsh�z hasonl�an
tulajdonk�ppen
megelozte Kunder�t � viszont a r�gi n�met hagyom�nyt fel�lesztve a

28 George Sch�pflin: The Political Tradition of Eastern Europe. Deadalus, Winter

1990. (Vol. 119) 33-90.

29 George Sch�pflin: Central Europe: Definitions Old and New In: Georg Sch�pflin-
Nancy Wood (szerk.): In
Search of Central Europe. Totowa, New Jersey, 1989. 7-29. Magyar ford�t�sban k�zli:
Kell-e nek�nk K�z�p-
Eur�pa? aSzdzadv�gVxxl�nsz�ma. Foszerk. Gyurgy�kJ�nos. Bp., [1989] 67-81. Id�zet:
76. (jelen k�tetben: ...)

3" Geoffrey Swain and Nigel Swain: Eastern Europe Since 1945. London, 1993. 1-7.

31 Kell-e nek�nk K�z�p-Eur�pa?, i. m. 194-198.

32 Szucs Jeno-Han�k P�ter: Eur�pa r�gi�i a t�rt�nelemben. Bp., 1986. 14-25.

33 Han�k P�ter: K�z�p-Eur�pa keresi �nmag�t. Liget, 1988/1. 10-11. �s uo: Central
Europe: An Alternative to
Disintegration. The New Hungarian Quarterly, Autumn 1992 (Vol. 33. No. 127) 3-17.

34 Andr� Sellier�Jean Sellier: Atlas despeuples dEurope centrale. Paris, 1991,

1992, 1994 stb.

35 Glatz Ferenc: A kisebbs�gi k�rd�s K�z�p-Eur�p�ban tegnap �s ma. Bp., 1992. 11.
volt szovjet blokk �llamai mellett valamennyi n�met nyelvu orsz�got K�z�p-Eur�-
pa integr�ns r�sz�nek tekinti. Teh�t az egykori, de tanulm�ny�nak publik�l�sakor
m�g l�tezo N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�got is.56 Ugyanez jellemzi Feh�r Ferenc
megk�zel�t�s�t, aki egyik 1989-es �r�s�ban a n�met nyelvter�letek �s Kelet- K�z�p
Eur�pa mellett Jugoszl�vi�t, Bulg�ri�t �s Rom�ni�t sorolta K�z�p-F.ur�p�hoz.36 37

Mindeme n�zetektol elhat�rol�dva Niederhauser Emil kitart az Elba �s az

Ural k�z�tti Kelet-Eur�pa fogalom l�tjogosults�ga mellett - �mb�r h�rom alr�gi�t
k�l�n�t el. Ezek k�z�l D�lkelet-Eur�pa n�la is az ortodox Balk�nnal azonos, Nyu-
gat-Kelet-Eur�pa pedig azzal a lengyel�cseh�magyar ter�lettel, amit m�sok K�z�p-
Kelet- vagy Kelet-K�z�p-Eur�pak�nt defini�ltak, s azt, ami ettol keletre tal�lhat�,

ironikusan, de grammatikailag helyesen Kelet-Kelet-Eur�p�nak nevezte el.38

S v�g�l a k�zelm�ltban �jrafogalmaz�dott a kontinens vall�si-kultur�lis t�r�svonal

menti kett�oszt�s�nak koncepci�ja is. S�muel P. Huntington civiliz�ci�s
elm�let�ben a nyugati kult�ra keleti hat�rvonala �szakon Finnorsz�g �s a balti
�llamok keleti hat�rai ment�n h�z�dik, a g�r�g katolikus (unitus) �s az ortodox
vall�s tal�lkoz�sa ment�n kett�szeli Belaruszt �s Ukrajn�t, majd innen nyugat fel�
fordulva az Osztr�k-Magyar Monarchia keleti �s d�li hat�rait k�veti.39 K�ts�gtelen,

hogy az, ahogyan az �llamszocializmus felv�lt�sa piacgazdas�ggal �s pluralista

demokr�ci�val e vonalt�l keletre �s nyugatra t�rt�nik, �jabb �s nagyon nyom�s
�rvekkel t�maszt al� egy ilyen feloszt�st.

A fenti historiogr�fiai �ttekint�s ut�n �gy v�lj�k, egyetlen olvas�nk sem

v�rja, hogy megfellebbezhetetlen �rv�nyu fogalomhaszn�latot aj�nljunk sz�m�ra.
Az egyik vagy m�sik terminus technicus melletti �ll�sfoglal�s jelentos m�rt�kben
f�gg att�l, hogy a szerzo honnan, mikor �s milyen szempontok szerint k�zel�t
r�gi�nkhoz.
A magunk sz�m�ra levont tanuls�g m�gis az, hogy a legteljesebb �s a legjobban
kidolgozott tipol�gi�val mindm�ig Oscar Halecki �llt elo, s ha ezt a Bidlo,
Toynbee, Huntington �s m�sok �ltal hangs�lyozott civilizat�rikus szempontokkal
kombin�ljuk, akkor a n�met �s az orosz-ukr�n nyelvter�let, illetve a Baltikum �s
a Mediterr�neum k�z�tti nagyr�gi�n bel�l meg kell k�l�nb�ztetn�nk az ortodox
Balk�nt vagy D�lkelet-Eur�p�t, illetve az ettol �szakra �s nyugatra fekvo katolikus

vagy protest�ns Kelet-K�z�p-Eur�p�t.

Napvil�g Kiad�, 1998

36 Renate Riemeck: Mitteleuropa. Bilanz eines Jahrhunderts. Frankfurt, 1983.

y Feh�r Ferenc: On Making Central Europe. Eastern European Politics and Societies.
Vol. 3, No. 3, Fall 1989.
412-447.

Niederhauser Emil: A kelet-eur�pai fejlod�s egys�ge �s k�l�nb�zos�ge. Magyar

Tudom�ny, 1988/9. 668-681.
Samuel P. Huntington: Der Kampf der Kulturen. The Clash of Civilizations. Die
Neugestaltung der Weltpolitik
in 21. Jahrhundert. M�nchen, Wien, 1996. 246-268. (Magyarul: A civiliz�ci�k
�sszecsap�sa �s a vil�grend

�talakul�sa, Bp., 1998. 255-274.)

Glatz Ferenc

K�z�p-Kelet-Eur�pa hely�nek �jragondol�sa

Vitaira: 1999-bol*

A k�z�p-kelet-eur�pai r�gi�t nem ismerik a vil�gban. Sem Nyugat-Eur�p�ban, sem

Amerik�ban. A vil�g m�s r�szein pedig mi�rt is ismern�k?

A d�lszl�v h�bor�k sokkja

Koszov�... T�bbek k�z�tt a koszov�i eset is azt mutatja: sem az amerikaiaknak,

sem a nyugat-eur�paiaknak nincs igaz�n j� Balk�n- �s K�z�p-Kelet-Eur�pa-
szak�rto g�rd�juk. Nem dolgozt�k fel e k�t r�gi� etnikai konfliktusait, �s nincs
felold�si strat�gi�juk. Pontosabban: nincs K�z�p-Kelet-Eur�pa-ismeret�k.

* Szembetuno ez az ismerethi�ny. Nem veszik �szre, hogy a jugoszl�viai

konfliktusban
nem a szerb az egyed�li nacionalizmus. E t�rs�gben t�bb nacionalizmus
� a szerb mellett a horv�t, az alb�n stb. � �tk�zik �ssze. Az�rt tunik kiz�r�lag a
szerb nemzet milit�nsnak, mert az ut�bbi �tven �vben a Balk�non a szerb
nacionalizmus
eros�dhetett meg: az egys�ges Jugoszl�v �llam tit�ista receptje szerint
a legerosebb nemzet, a szerb prim�tusa �rv�nyes�lt. Tegy�k azonban hozz�: Tito
Jugoszl�vi�ja a t�rs�g sok nemzeti �llamszerkezete k�z�tt elvben a leghum�nusabb
volt. A val�s�gban persze ez a politika a helyi - �vsz�zados balk�ni - magatart�s-
form�kban val�sult meg; nyugat-eur�pai m�rc�vel m�rve az itteni magatart�sform�k
elfogadhatatlanok: rendezetlenek, az �rott jogszab�lyokra egy�ni, kisk�z�ss�gi
szinten fittyet h�nyok �s �gy tov�bb. Itt az emberek �vsz�zadok alatt hozz�szoktak
a �kettos l�t�-hez: l�tezik egy form�lis l�t (a hatalom, amely t�bbnyire �idegen�
volt) �s egy inform�lis l�t (a saj�t helyi �letform�juk). �gy tudt�k t�l�lni az
�tsz�z
�ves t�r�k megsz�ll�st (1389-1878), �s �gy tudt�k megorizni nemzeti mivoltukat,
vall�sukat a magyar, illetve a Habsburg-�llamon bel�l.

Ha van az amerikaiaknak elemz�s�k a jugoszl�viai nemzeti konfliktusokr�l,

akkor titkolj�k. �s ha van felold�si strat�gi�juk, akkor az igen t�vol esik az �n
javaslataimt�l.
Term�szetesen nem kell, hogy nekem legyen igazam. M�gis...

Az MTA eln�kek�nt 1999-ben elmondott vitaind�t� eload�s szerkesztett �s r�vid�tett

v�ltozata.
Konr�d Gy�rgy

Van-e m�g �lom K�z�p-Eur�p�r�l?

Van. Kell hozz� n�mi muvelts�g, t�rt�nelmi bel�t�s �s filoz�fiai elfogulatlans�g.

A t�megkult�r�k nacion�lisak. A k�z�p-eur�pai �lom nem t�megkultur�lis
jelens�g, ink�bb romantikus �s szubverz�v.

K�z�p-Eur�p�nak m�r a fogalma is �t�veli �s k�ts�gbe vonja a t�mbhat�rokat.

Van keleti �s van nyugati K�z�p-Eur�pa, amelynek �sszetartoz�sa m�lyebb,
elv�lasztotts�ga
fel�letibb t�rt�nelmi jelens�g. K�z�p-Eur�pa mint feladat tov�bbra is
fenn�ll, ezer�ves feladatok nem szoktak nyomtalanul eleny�szni.

Hogyan tanulnak meg tisztess�gesen egy�tt �lni az egym�ssal �sszekeveredve

�lo n�pek? Adva van a sokf�les�g; ha val�s�gtiszteloek vagyunk, akkor
tisztelj�k ezt a sokf�les�g�nket. A k�z�p-eur�pai kult�r�ban kiny�jt�znunk
term�szetes bov�l�si k�r.

Min�l jobban ismerj�k egym�st, szomsz�dainkat, ann�l ink�bb vagyunk

k�z�p-eur�paiak; nem annyira a sz�let�s, mint ink�bb a tanul�s r�v�n. Aki nem
akarja megismerni szomsz�dait, az kultur�lisan elgyeng�l. Mi t�bbnyire messzire
ment�nk tanulni, figyelm�nkkel �tugrottuk egym�st, mert elhitt�k, hogy fejletlenek
vagyunk. �gy �rezt�k, aki olyan, mint mi vagyunk, az nem lehet �rdekes.
Min�l ink�bb megszabadulunk a kisebbs�gtudatunkt�l, ann�l ink�bb r�csod�lkozhatunk
egym�sra. Ma m�g egy kiss� sz�gyellj�k egym�st, mint a szeg�ny rokonok.
Am�g f�l nem fedezz�k egym�st, provinci�lisok maradunk.

T�bb�-kev�sb� valamennyien k�z�p-eur�pai v�rkevered�sek le�gaz�sai vagyunk.

Azokban a pillanatokban voltunk erosek, amikor sz�vetkezt�nk, �s tanulni
ment�nk egym�shoz. K�z�p-eur�pai mivoltunkat a kult�r�inkban rejlo �letstrat�gi�k
hasonl�s�gai �s k�l�nbs�gei �rj�k k�r�l.

Kis �s k�zepes nagys�g� n�pek gyermekei, lehet�nk vagy sz�z-k�tsz�zmilli�an,

k�z�p-eur�paiak. Vannak m�r sokan, akik annak tartj�k magukat. Val�sz�nunek
tartom, hogy ez a minos�t�s divatba fog j�nni. Szem�lyes �ntudatunk t�gul�s�nak
erre a koncentrikus k�r�re sz�ks�g�nk van.
K�l�nb�zo idobeli r�tegek keverednek a kult�r�inkban. N�lunk m�g nem
tunt el teljesen a paraszti f�lm�lt. Maradt m�g valami a hagyom�nyos meghitts�gbol
�s minos�gbol. Mi m�g nem sz�moltuk fel eg�szen a z�ld Eur�p�t. Itt m�g sok
mindent meg lehet menteni abb�l, ami a fejlett Nyugaton m�r elveszett, �s ami
n�lk�l siv�rabb az �let. Mi m�g k�r�l vagyunk v�ve olyan l�tv�nyokkal, amelyek�rt
a turist�k messzire elutaznak. Nek�nk nem k�v�nkozik oly gyorsan t�ladnunk
t�rt�nelm�nk�n.

Akinek m�ltja van, az �rzelmesebb. A technol�giai avantg�rd nem �rzelmes.

Nemcsak a modern puszt�t�ero, de a komputeriz�ci� fejletts�ge sem meghat�roz�
param�tere a nemzeti �n�rt�kel�snek. Val�s�gosabban vagyok a m�ltam, mint a
j�vobe ny�l� t�rekv�seim.

Nem vagyunk egydimenzi�s t�rsadalmak. M�g nincsen racion�lis �ttekinthetos�g�nk,

nem vagyunk azonosak az int�zm�nyeinkkel. Nem vagyunk unalmas-
probl�m�tlanul azonosak a l�tszatunkkal.

Kak�nia legnagyobb energi�ja a keverts�g�ben rejlett. Tizenegy n�p megvolt

egym�ssal valahogy, csin�ltak egy k�z�p-eur�pai k�z�s piacot. Az �reg cs�sz�rt
m�r valahogy megszoktuk, nem nagyon f�lt�nk tole. Polg�rosod�s a f�llazul�
monarchia alatt, ez nek�nk ismeros. Azt�n az udvar m�gis h�bor�ba tudta vinni a
polg�rosod� birodalmat, s a n�p �ljenzett, mert virultak a nemesi-katonai-harcias-
hazafias �rt�kek.

A nyomtatott sz�t�meg a sz�zadfordul�n el�g tarka volt, kis vid�ki lapok is

szidhatt�k a korm�nyt, v�llalkoz�sok esem�nyd�s �vada a magaskult�r�ban. Az
�llami cenz�ra kev�sb� akad�lyozta a szellemi polg�rosod�st, mint k�sobb. A
nemzeti ut�d�llamok nem norm�lisabbak, mint ez a tarkabarka k�z�p-eur�pai
birodalom volt. Nemcsak kisebbek, kicsinyesebbek is.

Egym�sba olvadtunk, �s kiv�ltunk egym�sb�l. K�lcs�n�s asszimil�ci�k �s

disszimil�ci�k. Egy�nenk�nt k�l�nb�zo, n�melykor igen metaforikus
hovatartoz�skombin�ci�k.
Nacionalizmusainknak hajlama van az idegen hat�sokt�l szorong�
bez�rk�z�sra, amibol semmi okosabb nem sz�rmazik, mint a nemzet�llami b�rokr�ci�k
�s a nemzet�llami kult�r�k z�rt korl�tolts�ga.

co

Az elso vil�gh�bor� ut�ni nemzet�llami megold�s nem volt tartalmi megold�s,

durv�n �s egyoldal�an �br�zolta etnikai viszonyainkat. Ebbe beleroppant a
b�ke. A m�sodik vil�gh�bor� kirobban�s�hoz r�szben hozz�j�rult, hogy az �llami
keret �s az etnikai val�s�g nem feleltek meg egym�snak.

Tal�n nem is lehet a mi kontinensr�sz�nk�n az etnikai t�rk�pnek megfelelo

politikai t�rk�pet csin�lni. Ez olyan gondolatokat is sugallhat: adottnak elfogadva
az �llami kereteket, emelj�k kultur�lis val�s�gg� az etnikai val�s�got, amelyet
indokolt az eg�sz k�z�p-eur�pai t�rs�g t�rt�nelm�nek kontextus�ban szeml�lni.

Mi nem vagyunk olyan muveltek, mint sok afrikai t�rzslak�, aki n�gy-�t
nyelvet ismer, hogy a szomsz�dos t�rzsekkel �rintkezhessen. Mi�rt z�rk�zna be
a t�rzslak� a saj�t t�rzs�be? Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ne vegy�nk
tudom�st egym�sr�l.

Hol az egyik, hol a m�sik k�z�p-eur�pai n�p pr�b�lta uralni �s integr�lni a

t�rs�get. Hol egyik�nk, hol m�sikunk dinaszti�i, fejedelmei tudt�k a k�lso
fenyeget�ssel
szemben ideiglenesen �sszekov�csolni K�z�p-Eur�p�t. Csupa olyan n�p,
amelynek nemzeti �n�ll�s�ga, hovatartoz�sa, egys�ge, �llami �nrendelkez�se eg�sz
t�rt�nelm�ben k�rd�ses.

K�z�p-Eur�p�hoz tartozik tulajdonk�ppen a n�met n�p is, amely t�bb �zben

hi�baval�an pr�b�lta maga al� gyurni a k�rnyezo n�peket, mik�zben saj�t
�nrendelkez�se
kr�nikusan beteg volt. Ennek a n�met birodalmi nagyz�si h�bortnak a
k�vetkezt�ben ma nincsen K�z�p-Eur�pa, �s n�peink �rintkez�se ma tal�n alacsonyabb
fok�, mint egy �vsz�zaddal ezelott volt.

A mi vid�k�nk�n a homog�n nemzet�llam kiv�tel, �s mint norma nem k�vetheto.

Heterog�n val�s�gunkra nem illenek r� a homog�n k�pzetek �s form�k. Nem
vagyunk egynyelvuek, t�bbf�le �rt�krendszer�nk �s �szj�r�sunk van egym�s mellett.

� A k�z�p-eur�pai eszme az alkot�r�szek vir�gz� diverzit�s�t jelenti, �s ennek

�ntudat�t. Sv�jcot emlegett�k gyakran politikai t�rsalg�sainkban mint a n�pek
m�lt�nyos
egy�tt�l�s�nek paradigm�j�t. Ugyanez a jelent�se a transzszilvanizmusnak
is, utalva Erd�lyre, a tizenhetedik sz�zadi kis keleti Sv�jcra, amelynek
f�ggetlens�g�t
f�nntartotta, hogy n�pei �s hitfelekezetei egyezs�gre pr�b�ltak jutni egym�ssal.

C/3

T�rs�g�nk politikai gondolkod�i a m�lt sz�zadban egyszeruen csak leford�tott�k

a mi szubsztanci�nk hordoz�j�ra: archaizmusokt�l �s neologizmusokt�l
hemzsego nemzeti nyelveinkre a klasszikus, hexagon�lis francia nacionalizmust,
vagyis az �sszeru logikai megfelel�s ig�ny�t nemzet �s nemzet�llam k�z�tt.
T�rs�g�nkre
nem alkalmazhat� az a m�rn�ki eszm�ny, hogy minden nemzet �ljen a
maga k�l�n, elz�rt nemzet�llam�ban, mivelhogy a k�l�nb�zo n�p- �s nyelvcsal�dok
szigetszeruen egym�s ter�let�be �kelodnek. Ak�rkihez tartozik egy t�rs�g, lesz
rajta kisebbs�g, amely jogokat k�v�n, m�ghozz� nemcsak egy�ni-�llampolg�ri, de
csoportos-nemzeti polg�rjogokat is.

Minden kisebbs�grol elmondhat�: az integr�ci� ig�nye m�lt�nyos ig�ny vele

szemben. Az asszimil�ci� ig�nye viszont nem m�lt�nyos ig�ny vele szemben a t�bbs�g
r�sz�rol. Beilleszked�s vagy beolvad�s? Egy�ttmuk�dni-e a t�bbs�gi n�ppel a
k�l�n�ll�s fenntart�sa mellett vagy f�ladni a kisebbs�g t�rt�nelmi k�l�n�ss�g�t a
t�bbs�ghez val� szorong� hasonul�s kedv��rt? A civil t�rsadalom integr�ci�t k�v�n,
vagyis t�rv�nytiszteletet, a tekint�lyuralmi t�rsadalom hasonul� beh�dol�st ig�nyel

a hatalmilag gyeng�bbtol.

K�z�p-eur�painak lenni annyit jelent, hogy megnevelj�k, f�ken tartjuk

nacionalizmusunkat, nemzeti egoizmusunkat, amely �pp�gy nem tud nem lenni,
ahogy a szem�lyes egoizmus is l�ny�nk elidegen�thetetlen, de civiliz�lhat�
r�sze. Kell, hogy legyenek egym�ssal elvi �s jogi meg�llapod�saink, csak ez�ltal
tudnak a mi nacionalizmusaink mindink�bb euronacionalizmusokk� okosodni.

Az euronacionalizmus az eur�pai n�pek auton�mi�j�nak, egyenrang�s�g�nak

�s demokratikus sz�vetkez�s�nek elve. Lehet, hogy k�z�p-eur�pai t�rs�g�nk �j
nacionalizmusai ebben a fogalmi keretben tal�lnak �nmagukra. A nyelvi-etnikai
k�z�ss�gek �ntudata element�ris adotts�g. A muvelt nacionalista saj�t n�p�nek
m�lt�nyos hely�t keresi az eur�pai csal�dban.

Az lesz k�z�l�nk a legink�bb integrat�v, az lesz a legink�bb k�z�p-eur�pai n�p,

amely a legt�bbet tesz �nmaga �s szomsz�dai m�lt�s�g��rt, bar�ts�g��rt. Csak �gy
tudunk egym�snak bar�tai lenni, ha az al�rendelod�s viszonyait minden�tt f�lv�ltj�k

az egyenrang� n�pek �s szem�lyek viszonyai. Csak �gy tudunk egym�snak

bar�tai lenni, ha ezer�ves k�z�s t�rt�nelm�nk nev�ben meg tudunk bocs�tani
egym�snak
f�lsz�zados s�relmeket. Csak �gy tudunk egym�snak bar�tai lenni, ha a kisebbs�get
nem az egys�g akad�ly�nak tekintj�k, �s nem t�reksz�nk beolvaszt�s�ra.

C/3

A nemzeti-etnikai-politikai-kultur�lis-vall�si kisebbs�g a maga k�l�n�s

egy�nis�g�ben
tiszteletre m�lt� �n�rt�k. Tudunk-e �gy politiz�lni, hogy a hangs�ly
ink�bb a minos�gire �s az egy�nire ess�k, ne pedig a mennyis�gire �s a kollekt�vre?

�ttekintheto, szem�lyes k�z�ss�gek �j kollektivizmusa �rlelodik, amelyeket az

identit�sok finom toleranci�ja �s �rdeklodo kombin�ci�ja jellemez.

Tudunk-e k�lcs�n�s �rdeklod�ssel cs�kkeno jelentos�get adni az �llamhat�roknak?

Tudunk-e �tbar�tkozni rajtuk? Tudjuk-e cs�kkenteni �let�nkben a katonai
viszonyok t�lnyom�s�t? Az cs�b�t, aki tanul�konyabb. Harc vagy cs�b�t�s. Kis
nemzethez tartozni nagyobb tanul�si k�telezetts�get jelent.

Tudunk-e organikusan t�lt�gulni a nemzetin, a legk�zenfekvobb k�vetkezo

k�rgyuruig: K�z�p-Eur�p�ig? Eur�p�hoz �s a nagyvil�ghoz az �t K�z�p-Eur�p�n
�t vezet. K�z�p-Eur�pa �bredo val�s�g, titkos lelem�ny, avantg�rd �rdeklod�s.
Nemcsak trag�dia, hanem a trag�di�kat az idoben megold� epika. K�z�s m�lt,
amely a j�vore nyitva van, b�rha jelene nem f�nyes.
Tudn�nk mi is �sszeruen politiz�lni, mint ma Ausztria, ha lenn�nek a nagyhatalmak
�ltal garant�lt semleges alkotm�nyaink. A t�mbfegyelem a katonai mentalit�snak,
a neutralizmus a civil mentalit�snak felel meg.

K�z�p-eur�pai az, aki az �llami l�t�t �s k�rnyezet�t valahogy mesters�gesnek

tekinti, mert az nem felel meg a val�s�g�rz�k�nek. Hogy a k�z�p-eur�pai v�rosok
elt�volodtak egym�st�l, azt mesters�ges �llapotnak tekinthetj�k.

K�z�p-eur�pai az, akit f�ldr�sz�nk kett�osztotts�ga s�rt, horzsol, nyugtalan�t,

fesz�lyez. Az elm�lt sz�zadokban teljes�tett�k a dolgunkat: elv�lasztottuk
egym�st�l �s egyszersmind k�zelebb hoztuk egym�shoz a Nyugatot �s a Keletet.
Ha volna �ntudatos K�z�p-Eur�pa, akkor az ma intellektu�lisan sugalmazhatn�
az eur�pai b�kerendez�st.

K�z�p-eur�pai az, aki Eur�pa kett�v�gott �llapot�t nem tekinti sem term�szetesnek,
sem v�glegesnek. Lehet, hogy Eur�pa eur�paiasod�sa K�z�p-Eur�pa k�z�p-
eur�paiasod�s�val halad igaz�ban elore. Helyzet�nkbol egy filoz�fi�t h�zunk ki, a
paradox k�z�p�t, ami tulajdonk�ppen anal�g egy lehets�ges eur�pai ideol�gi�val.

V�llalkoz�s vagyunk, kultur�lis sz�vets�g, irodalmi lovagrend, ambivalenci-

�k�rekorderei, hivat�sos problematikusok. A szellemi �rtelemben k�z�p-eur�paiak
kevesen vannak, ink�bb k�ltok, mint mozgalmi emberek. K�z�p-Eur�pa voltak�ppen
nem t�bb, mint egy �lom. T�bb olyan n�p lakik errefel�, amelyek m�r
l�ttak jobb napokat, �s eml�keznek r�juk. A k�ltok itt gyakran hivatkoztak a r�gi
dicsos�gre, amely k�sik visszat�rni az �ji hom�lyb�l. K�ltok, akiket leig�zott
szinte
a hazafias szolg�lat. Nem �rhett�k be az individuum l�zad�s�val, nemzeti feladatok
h�rultak r�juk, akad�mi�t, sz�t�rt kellett csin�lniuk.

Kis n�pek, �sszet�m�r�lt�nk itt Eur�pa k�zep�n, �s nem lelj�k tart�s, vil�gos
hely�nket. Ezt valahogy tudom�sul kellene venn�nk, �s ki is kellene fejezn�nk
int�zm�nyeinkben �s �ntudatunkban, muvelts�g�nkben �s kapcsolatainkban. Mer�sz
k�s�rlet lenne kultur�lis-szem�lyes kapcsolatokkal megelolegezni a k�z�p-eur�pai
demokratikus konf�der�ci�t. Lehetn�nk a f�ldr�sz muv�szi t�rk�p�nek sz�nes
foltja. Furcsa klub, amelyhez �rdemes hozz�tartozni.

Kellemes volna, ha a k�z�p-eur�pai n�pek m�r tudn�nak egym�son mulatni

an�lk�l, hogy megs�rtodn�nek, ha diplom�ciai jegyz�kv�lt�s n�lk�l tudn�k
szembes�teni egym�sr�l kialakult arck�p�ket, amelyeket el�ktelen�tenek a hanyag
sztereot�pi�k. Senkinek nem lehet e n�lk�l a k�z�p-eur�pai szemin�rium n�lk�l
hiteles nemzeti �narck�pe.
K�z�p-eur�pai strat�gia? A meg�rt�s strat�gi�ja. Min�l jobban �szrevessz�k,
hogy tulajdonk�ppen milyen �rdekesek ezek a k�z�p-eur�pai szomsz�dok, ann�l
�rdekesebbek lesz�nk mi magunk is. K�z�p-Eur�pa annyiban lesz, amennyiben
k�rd�s lesz �nmag�nak. Vonz�d� �rdeklod�s a Duna-medence n�peinek sokf�le
boldogul�sa �s boldogtalans�ga ir�nt. Ki hogy egyens�lyozik Kelet �s Nyugat k�z�tt.

A k�z�p-eur�pai irodalom: kelet�nyugati vagy nyugat�keleti irodalom. Benn�nk

van az a keleti, amit elemzonk. Benn�nk van az a nyugati, aki elemez. Keleti
fel�nkkel cs�foljuk a nyugati fel�nket �s term�szetesen megford�tva.

K�z�p-Eur�pa eszm�je � per definitionem � blokktranszcendens. Mesters�ges

val�s�gnak tekinti a t�mbhat�rt abban a meggyozod�sben, hogy a k�z�p-eur�pai
belso, t�rsadalmi folyamatok egym�s fel� orient�l�dnak. A polg�rosod�s k�l�nb�zo
st�lusai ism�t lehetov� teszik a k�z�p-eur�pai integr�ci�t, m�r nem a dinasztikus
autorit�s, hanem a tudatos �s �nk�ntes t�rsul�kedv jegy�ben.

Gondos arch�vumban illessz�k egym�s mell� a k�z�p-eur�pai metafor�kat,

mint egy ki�ll�t�st. Szeretn�k olvasni egy elfogulatlan �sszehasonl�t� tanulm�nyt
a k�z�p-eur�pai t�rt�net�r�sok karakterisztikum�r�l. V�rosaink kih�v�sa:
egy blokktranszcendens k�z�p-eur�pai, teh�t eur�pai discours b�lcsoj�v� �s
boszork�nykonyh�j�v� lenni. Eloseg�teni egy olyan t�bbes sz�m elso szem�ly
megotthonosod�s�t, amelyben sok �nismeret van, �s semmi demag�gia. Otthont
adni egy ma m�g elit�rius nyelvnek. A komplex gondolkod�s l�zad�s�nak a szimplex
strukt�r�k ellen. Beismerhetj�k: �lt�nk m�r egym�s ellen �s egym�st�l k�l�n
is, kiismert�k a szak�t�s elonyeit �s h�tr�nyait, �s mivel az ut�bbiak
tetemesebbek,
szeretn�nk kifejleszteni az egy�tt�l�s �j muv�szet�t.

Kimondhatjuk, hogy ebben az �j k�z�p-eur�pai st�lusban �s ut�pi�ban hatalmi

autorit�snak, rendi kiv�lts�gnak, katonai hierarchi�nak, k�lso diplom�ciai
konstell�ci�k k�nyszerhat�s�nak nincsen helye. Kimondhatjuk ezt ann�l is ink�bb,
mivel a demokratikus K�z�p-Eur�p�nak csak virtualit�sa, csak ide�lis val�s�ga
van, hatalmi val�s�ga pedig nincsen, mivel az eg�sz csak k�pr�zat.

De mivelhogy K�z�p-Eur�pa a mi r�geszm�nk, ma m�g olyan, mint egy

irodalmi mu: k�pzeloeronktol f�ggoen eredeti. Megszabhatjuk benne civiliz�ci�s
szok�sainkat. A klubtags�gnak felt�tele az �rdeklodo respektus egym�s ir�nt.
K�z�p-Eur�p�ban nincsenek �rn�pek �s szolgan�pek. Nincsenek h�d�t�k �s megh�doltak.

Nincsenek megsz�ll�k �s megsz�llottak. Itt vagyunk egy hosszan tart�

garden partyn a Duna-medenc�ben. Poh�rral a kez�nkben j�rjunk k�r�l, ismerkedj�nk,
koccintsunk, �s l�ssuk magunk elott ezt a k�pr�zatot, ezt a nincset, ami
m�gis van, a sz�tv�gott test k�z�s aur�j�t.

Most ne a fegyvereinket, p�nznem�nket, ter�let�nket, hivatalainkat, piacainkat,

c�mereinket egyes�ts�k, most a k�lt�szet�nket egyes�ts�k �gy, hogy �rintke
z�sbe hozzuk egym�ssal. Van-e k�z�p-eur�pai irodalom, s ha van, milyen az? Azt
m�r tudjuk, hogy van n�met nyelvu k�z�p-eur�pai irodalom, osztr�kok, n�metek,
szil�ziaiak, zsid�k �rt�k. De hogyan mutatnak egym�s mellett a Duna-medence
t�bbi nyelv�n �rott muvek, a legjobb pillanataikkal? A lucidiumainkat �s nem a
sztereot�pi�inkat kell �sszehasonl�tanunk.

De vajon kell-e �rdekesnek lenn�nk? Azt hiszem, igen. Kell. Az a dolgunk,

hogy ne legyen k�nnyu megfejteni a tal�nyunkat. Hiszen ez nem m�s, mint az
auton�mia eszt�tik�ja. Az auton�mia eszt�tik�j�nak legpazarabb muvei a v�rosok,
ezek a t�rt�nelemtol d�s jelenval�s�gok. Min�l szabadabb egy v�ros, ann�l
�rdekesebb.
Az alkotm�nyos-int�zm�nyes szabads�g nem el�g, kellenek m�g hozz� a
szabads�g var�zsl�i �s sz�rnyetegei.

Itt vagyunk t�meggyilkoss�gok eml�k�vel �s perspekt�v�j�val, amelyekben

van egy r�sz feleloss�g�nk. T�ved�seink �s rendezetlens�geink, �nismerethi�nyunkkal

�sszef�ggo eszeloss�geink hozz�j�rultak k�t vil�gh�bor� kirobban�s�hoz.

A Duna-medence n�pei a huszadik sz�zadban el�g but�n viselkedtek. A
sz�zadelo nagy szellemei m�g nem tudt�k, hogy milyen buntudatra van oka a
k�z�p-eur�pai �rtelmis�gnek.

C/3

* A XVII. �s XVIII. sz�zadban m�g nem volt k�ts�ges a gondolkod� elm�knek,

hogy a k�z�p-eur�pai birodalomra sz�ks�g van. Az eur�pai egyens�ly �rdek�ben
sz�ks�g van arra, hogy B�cs befoly�si �vezet�ben, a t�r�k �s az orosz terjeszked�s
f�ltart�ztat�s�ra a vegyes lakoss�g� Duna-v�lgy�ben legyen egy civiliz�l� �llam-
alakulat.

Ennek az �llamalakulatnak csak monarchikus-dinasztikus legitim�ci�ja

lehetett. M�ria Ter�zi�t, a barokk kir�lynot az �g helyezte felsobbs�gtisztelo, �g
fel� emelt tekintetu birodalma f�l�. De a francia forradalom ut�n, demokr�cia �s
nacionalizmus tal�lkoz�sa ut�n a legitim�ci� m�r nem az udvarb�l j�tt, hanem a
m�lybol, a n�pbol, a haz�b�l.

A haza a nyelvi nemzet k�z�ss�ge, a nyelvi nacionalizmus �llama lett. A ter�leti

haza viszont mindazoknak a n�peknek a haz�ja volt, akik egy �t�lheto ter�leti
egys�gen laktak, f�ggetlen�l e ter�letek lakoss�g�nak vall�si, nemzetis�gi, nyelvi
megoszl�s�t�l. A nyelvi haza fogalma Pandora szelenc�je lett, �s sz�tvetette a
k�z�peur�pai
birodalmat.

Ha az egynyelvuek alkotj�k az �llamot �s nem az egyter�letuek, akkor nyomban

vit�ss� v�lik az �llamok ter�lete, mivelhogy a k�l�nf�le nyelvi k�z�ss�gek
egym�ssal eros kevered�sben �lnek. A Habsburg-monarchia teret adott az etnikai,
nyelvi �s felekezeti tarkas�gnak. Nem a n�p k�l�nf�le k�z�ss�geibol sz�rmazott az
.i Iliim szuverenit�sa, hanem a Habsburg-h�z monarchikus legitim�ci�j�b�l,
h�zass�g,
okb�l; az uralkod�h�z pedig, mivelhogy nem f�gg�tt tol�k, elturhette a k�z�ssegek
sokf�les�g�t, lehetett ar�nylag nagyvonal� vel�k szemben. Ha azonban valamelyik
nemzeti k�z�ss�g szuverenit�sa a hatalom forr�sa, akkor nyomban elo�ll
.1/ a k�rd�s: hogyan osztozzanak a k�l�nb�zo nyelvi nemzetek a ter�leteken, s m�g
ink�bb milyen alapon maradjanak tov�bbra is a Monarchia egyes�lt nemzetei? Mi�n
ne vetn�k sz�t az eg�sz birodalmat?

A birodalom tulajdonk�ppen csak Ferenc J�zsef �ltal l�tezhetett, �s amikor o

meghalt, akkor a birodalom is meghalt. A n�pszuverenit�s alapj�n a Monarchi�t
nem lehetett fenntartani, mert a szuver�n n�peket elt�lt�tte a francia mint�j�
nyelvi
nacionalizmus.

Minden nyelvi nemzet akarta a maga nemzet�llam�t, �s �hajtotta, b�rcsak

egynyelvu legyen a lakoss�ga, b�ntotta az idegen ajk�ak jelenl�te, f�lt azok
erosb�-
d�s�tol, megpr�b�lta teh�t beolvasztani azokat. Kis nyelvi k�z�ss�gek versengeni
kezdtek; melyik hogyan no a m�sik rov�s�ra?

C/3

Az uralkod�h�z szuverenit�sa az elso vil�gh�bor� v�ge fel� m�r nem lehetett

tiszteletre m�lt�. T�l sokan haltak meg a dinasztia becs�let��rt, Ferenc Ferdin�nd
megbosszul�s��rt, Szerbia megleck�ztet�s��rt. A Monarchia meg akarta v�deni a
becs�let�t, �gy viselkedett, mint egy katonai nagyhatalom. B�csben �s Budapesten
polg�rok laknak, de az �llam �gy viselkedik, mint egy katonatiszt, aki csak egy
sz�rre�lis
szents�get ismer: a dinasztia preszt�zs�t. A p�rbaj gesztusa volt ez, amit nem
a kalkul�ci� sugallt. Aki a m�sikat p�rbajra h�vja ki, az tudja, hogy tal�n
belehal.

Kezdem�nyezonek mondhat� szerep�vel az elso vil�gh�bor� kirobbant�s�ban

a b�csi udvar �ngyilkos p�rbajt kezdett a t�lerovel. A t�lero sok t�nyezobol
�llott, k�lso �s belso t�nyezokbol, t�ny, hogy a k�lso nyom�st a Monarchia v�g�l
is ki�llotta volna, ha n�pei igaz�n akart�k volna fennmarad�s�t. De a nyelvi
n�pszuverenit�s
eszm�je sokkal erosebben �thatotta m�r K�z�p-Eur�pa n�peit, hogy a
t�bbnemzetis�gu birodalom, amelyet csak az uralkod�h�z fels�ge igazol, a vesztett
h�bor� ut�n m�r ne tudja f�nntartani mag�t. Amit a n�pszuverenit�s eszm�je nem
tudott el�rni 1848-49-ben, azt el�rte 1918-ban.

Ahogy a Romanovok �s Hohenzollernek szuverenit�s�n sem alapulhatott

m�r semmilyen birodalmi hatalom t�rv�nyess�ge, �gy a Habsburgok� sem volt
el�g viselni a t�k�letesen �rtelmetlen �s sz�rnyus�gesen f�jdalmas elso vil�gh�bor�

feleloss�g�t. A Hohenzollernek eltuntek, de a n�met birodalom k�zt�rsas�gi

�llamform�ban
megmaradt. A Romanovok eltuntek, de az orosz birodalom szovjet k�z-
t�rsas�gi form�ban megmaradt. Ha viszont nincsenek Habsburgok, akkor nincsen
k�z�p-eur�pai imp�rium sem. A n�met �s az orosz imp�rium �t tudott alakulni
k�zt�rsas�gg�, a k�z�p-eur�pai imp�rium sz�tesett.

Szociol�giai tartalma is volt ennek a sz�tes�snek. Als�bb r�tegek t�rekedtek

a birodalmi kozmopolita arisztokr�cia hely�re, a hivatalnok�rtelmis�g saj�t
nemzet�llamot
akart, sok nemzeti int�zm�nnyel �s �ll�ssal. A nem eg�szen lentrol, de
m�giscsak f�ljebb kapaszkodott �j elitek �rvendeztek; kicsi az orsz�g, de a mi�nk.
Helyi lobog� leng a helyi nagys�gok szobrai f�l�tt.

A kisnemzeti nacionalizmusok felszabadultan �tadt�k magukat az egym�s elleni

gyul�lk�d�snek. B�rmily heves az ilyenfajta regresszi�, b�rmennyire val�s�gos
jelens�g is, a korl�tolts�g akkor is korl�tolts�g, ha a mi�nk.

K�r, hogy elvesztett�k azt a kis sorvadt, de m�gis l�tezo Mi-tudatot, amit
ennek a k�z�p-eur�pai imp�riumnak a n�pei valamennyire m�giscsak �reztek; jobban
�sszef�rt egy�b Mi-tudatokkal, sot a k�z�ss�gtudatok bonyolult �s szem�lyes
�p�tm�nyeivel, mint a mai nemzet�llami Mi-tudat. A Monarchia polg�rai k�z�tt
sokan voltak olyanok, akiknek osei k�l�nf�le n�pekbol, felekezetekbol keveredtek
h�zass�gba. A csal�dt�rt�net �ntudata mintegy ig�nyelte h�tter��l, keret��l a
Monarchia
birodalm�t a maga l�tv�nyos tarkas�g�val.

C/3

� A nyelvi nacionalizmus ideol�gi�ja nem felelt meg K�z�p-Eur�p�ban a kultur�lis-

gazdas�gi val�s�gnak, a nemzetis�gi-etnikai realit�snak. K�nyszerkeretek
sz�rmaztak belole, amelyben mindannyiunk t�rt�nelmi identit�sa megzavarodott,
valamelyik r�sz�nk nem f�rt el benne. Valamit ki kellett sz�gyellni belole,
valamelyik
kapcsolatunkkal, minos�g�nkkel kil�gtunk a megszuk�lt, �j kis haz�kb�l, s
hogy bel�j�k passzoljunk, ahhoz t�bb-kevesebb hazugs�gra volt sz�ks�g.

Mikor a n�pszuverenit�s eszm�j�nek sikere ut�n tudakoz�dni kellett azir�nt,

hogy vajon kicsoda-micsoda az a n�p, el kellett jutni a homog�n antropol�giai
sz�rmaz�s fikci�j�hoz. Innen pedig m�r csak egy macskaugr�s a sz�rmaz�si-biol�-
giai-faji defin�ci�k �s �ndefin�ci�k kultusza. Mert m�r a nyelvi k�z�ss�g sem volt
el�g suru, el�g m�ly �s el�g t�rzs�k�s.

Ha az szinte misztikus �rt�k, hogy valaki magyar, n�met, cseh, horv�t, rom�n
stb., akkor megindul a vet�lked�s, hogy ki a magyarabb, n�metebb, csehebb,
horv�tabb, rom�nabb stb., s ki min�l ink�bb az, ann�l ink�bb hivalkodhat, �s
ann�l illet�kesebb a kik�z�s�t�s, a nem igaziak, a nem szubsztanci�lisan k�z�nk
tartoz�k kitagad�s�nak sportj�ban.

Egysz�val a nyelvi nacionalizmusban ezen a vid�ken benne rejlett n�mi

fasizmus lehetos�ge, amit senki sem sejthetett elore. A nagy zavar annak
eld�nt�s�ben,
hogy ki� a szuverenit�s, �s hogy min alapul a szuverenit�s, hozz�j�rult
ahhoz, hogy t�rs�g�nk�n a liber�lis demokr�cia szelleme csak k�sve tudott tart�s
vonzerore kapni, �s hogy minden k�z�p-eur�pai nemzetnek megvoltak a maguk
autorit�rius dei�riumai, mert t�bbs�g�nk ki�lvezte mind a jobboldali, mind a
baloldali autoritarianizmus propagandam�mor�t, nem mentes�lve v�res-cinikus
hamvaz�szerd�kt�l.

C/3

A kisnemzeti regresszi� szak�t, szorong, ellens�geket l�t maga k�r�l, v�dekezik,

begub�zik, f�l a kevered�stol, tiszta akar lenni, beh�z�dik a barlangba. Szellemi
szerencs�tlens�g, ha az �llampolg�r nemzete fizikai nagys�g�val azonos�tja
mag�t. A regressz�v ideol�gi�k ellens�gesek a t�bbnemzetis�gu polg�rokkal, �s
korcsnak l�tj�k az olyan embert, akinek mind a n�gy nagysz�leje m�s nemzet. A
kult�ra t�rt�nete tan�s�tja, hogy az ilyen emberek alkalmasint remek p�ld�nyok.

A nemzet�llami szeml�let v�dekezik a v�rosi szeml�let ellen, a f�rfi a noi

ellen, amely nem ut�l vegy�lni, befogadni, megterm�keny�lni. A v�ros az�rt tud
terjeszkedni, mert sz�vesen fogad be. A k�z�p-eur�pai integr�ci� nem is annyira
nemzetek integr�ci�ja, mint ink�bb a v�rosok�, s azon bel�l is a v�rosok t�bbnyelvu

�rtelmis�gi polg�rai�.

Az oszinte val�s�g ez a noi-v�rosi-k�z�p-eur�pai, amely tud keveredni, �s

tudja finoman megtartani a maga saj�tos minos�geit. Aki felismeri mag�ban a k�z�p-
eur�pai urb�nus polg�rt, az senkit sem akar kik�z�s�teni. Vend�gl�t�-mentalit�s
ez, amely nem akarja elnyelni a j�vev�nyt, respekt�ljuk egym�s k�l�n�ss�g�t.

Lehets�ges, hogy a tizenkilencedik �s a huszadik sz�zad intermezzo csup�n

abban a sokkal hosszabban elny�l�, �vezredes t�rt�netben, amelyben K�z�p-Eu-
r�pa n�pei megpr�b�ltak �k�l�nb�zo� �llami keretekben egy�tt �lni. Lehets�ges,
hogy a huszonegyedik sz�zad vissza fog ny�lni a nyelvi nacionalizmus diszkrimin�-
l� k�z�ss�gtudat�t megelozo plur�lis k�z�ss�gtudatokhoz, amelyek imm�r demokratikus

alapon, a n�pszuverenit�s alapj�n ig�nyelik az �j k�z�p-eur�pai integr�ci�t.

A politikai integr�ci� ma m�g t�voli k�dk�p, �j eur�pai b�kerend kell hozz�,

a vil�ghatalmak �j nemzetk�zi, politikai egyezs�ge, amely a hidegh�bor�nak v�get
vet, �s Eur�pa kett�oszt�s�t b�k�s �ton felsz�molja. Ma m�g nem l�tjuk a l�that�ron

ennek az ut�pi�nak a re�lis es�lyeit. Ma ez az eszme m�g elit�rius elk�pzel�s,

�rtelmis�gi koncepci�, �s nemcsak hogy a vil�g hatalmasait, de a k�z�p-eur�pai
n�peket sem t�lti el a meggyozod�s erej�vel.
Az a k�z�p-eur�pai, aki nem tekinti mag�ra n�zve szellemileg k�telezonek
f�ldr�sz�nk katonai megoszl�s�t s azt a k�r�lm�nyt, hogy a keleti K�z�p-Eur�pa
geopolitikailag a Kelet r�sze lett, mintegy �tcs�szott Kelet-Eur�p�ba.

Mi, magyarok p�ld�ul nem tudtuk felszabad�tani magunkat, �s nem kaptunk

nemzetk�zi szerzod�ssel demokr�ci�t. A h�bor�s gyoztes lengyelek �s csehek sem
j�rtak szerencs�sebben, mint a h�bor�s vesztes magyarok. V�ltozott a gy�mhatalom,
de a gy�ms�g maradt, n�met �rdekszf�r�b�l orosz �rdekszf�ra lett�nk. M�g
nem vagyunk nagykor�, demokratikus nemzetek, nem vagyunk m�g olyannyira
alanyai a saj�t t�rt�nelm�nknek, hogy �nk�ntes t�rsul�ssal ki�p�thess�k k�z�s
int�zm�nyeinket.

Megtapasztaltuk, hogy f�ggetlens�g�nk korl�tozotts�g�t nemzetk�nt nem

tudjuk �tt�rni, szem�lyek azonban lehetnek f�ggetlenebbek nemzet�k eg�sz�n�l.

Az a m�d, ahogyan egy�tt �l�nk geopolitikai meghat�rozotts�gunkkal, az a

mi b�lcsess�g�nk �s betegs�g�nk. K�z�p-eur�painak lenni itt �nismeretet jelent,
t�rt�nelmi �s kontextu�lis �nismeretet. Az a v�llalkoz�s vagyunk, amelybe beleadjuk

magunkat. K�z�p-Eur�pa fogalmi k�p�nek megk�lt�s�n�l �tletesebb intellektu�lis

v�llalkoz�st ezen a t�jon nem k�nnyen tudok elk�pzelni.

Az a k�z�p-eur�pai, aki nem szeretn� saj�t orsz�g�t semmilyen nagy nemzet

�rdekszf�r�j�nak tekinteni. Az a k�z�p-eur�pai, aki a Duna-medence kisebb
l�leksz�m�,
szomsz�dos, egym�ssal keveredve �lo nemzeteinek szabad t�rsul�s�hoz
akar tartozni. A k�z�p-eur�pai t�rsul�snak helye van a nap alatt.

Kis haz�k, ter�leti auton�mi�k nagyobbszeru egy�ttese volna az, amelyben

a kicsi �s a nagy nem lenne egym�s ellent�te; a kis k�z�ss�g is sz�p k�z�ss�g
volna.
Ha elm�nk a nemzet�llami mentalit�s foglya marad, ha nem l�tunk t�l nemzet�llami
hat�rainkon, akkor marad az, ami most van, ez a prolong�lhat� ideigleness�g.

C/3

B�cs a legkeletibb kapuja a Nyugatnak, Budapest a legnyugatibb kapuja a

Keletnek, ha a t�rk�pre n�z�nk, nincs k�t m�sik fov�ros Eur�p�ban, amelyek ilyen
k�zel fek�dn�nek egym�shoz. Tal�n csak Pr�ga van ilyen k�zel B�cshez, tal�n
csak Belgr�d Budapesthez. De itt van a k�zelben Krakk� �s Kolozsv�r is, Z�gr�b
�s Pozsony is, eg�sz v�roscsillagraj, ami K�z�p-Eur�pa t�nyleges
kapcsolath�l�zat�nak
infrastrukt�r�ja volt �s lehet m�g. A k�z�p-eur�pai szellemis�gnek ma nem
az �llamaink az igazi hordoz�i, hanem a v�rosaink.

Sz�m�t, hogy van a nagy vagy nagyobb v�rosoknak �s hangad� embereiknek

saj�t strat�gi�juk. Sz�m�t, hogy akar-e Budapest �s B�cs bar�tkozni. Ha Budapest
csak magyar v�ros akar lenni, ha B�cs csak osztr�k v�ros akar lenni, akkor mind
kettonek siker�lni fog provinci�liss� lenni�k. �sszefon�d�sunk a m�ltban nemcsak
k�nyszer volt, hanem a gazdas�g �s a kult�ra f�ldrajzi realit�sa �s a val�s�g
t�kre.

Egyik leg�rdekesebb k�rd�s�nk, hogy mi kerekedik fel�l t�rs�g�nk�n: a

nemzet�llami vagy a k�z�p-eur�pai orient�ci�? Ha mi, Duna-vid�ki kis n�pek
nagy b�szk�n mind k�l�n�llunk, akkor K�z�p-Eur�p�ban v�kuum van, amelyet
valamelyik nagy nemzet k�teless�g�nek �rez bet�lteni, �s akkor a k�z�l�nk kev�sb�
szerencs�sek nagy, k�lso hatalmak vazallusai lesznek. V�r r�nk a Duna-v�lgyi
kiengesztelod�s hossz� munk�ja.

C/3

A Monarchia sz�tesett, B�cs megmaradt, �s vel�nk maradtak halott �rnyai:

k�ltok, filoz�fusok, festok, zeneszerzok, vel�nk �lnek eleven tal�nyk�nt. Ez a
mondat p�ld�ul, amely lehetne �ppen k�zhely is, de t�rt�netesen a vil�girodalom
egyik legjobban siker�lt mondata: �Amirol nem lehet besz�lni, arr�l hallgatni
kell.�

Pazar sz��radat k�zep�n jelennek meg a nagy hallgat�k. Amit mondanak,

el�gg� �rdekel ahhoz, hogy m�g jobban �rdekeljen a hallgat�suk. �rett emberek
egy �rett birodalomban, amely a t�rt�nelem �let-hal�l �t�lete szerint t�l�rettnek
bizonyult. Sok tud�s van m�r m�g�tt�k, b�cs�irodalom.

Hallgatni kell az �t�letekrol, a j�r�l �s a rosszr�l, istenrol �s a hal�lr�l. Mi

van?
Mi van? Meg�rkez�s a jelenbe. Lefejteni a besz�des homlokzatot! Lefejteni a puszta
l�trol a Monarchia barokkj�t.

T�ls�gosan d�s volt a l�tez�s. T�ls�gosan? T�ls�gosan tarka volt. T�ls�gosan?

Ha nem lett volna ilyen �sszefoghatatlanul d�s �s tarka, nem j�hettek volna l�tre
ezek a redukt�v muvek, a hallgat�s muvei, a v�gy�d�, ironikusan halmozott, elhal�
vonal� ornamentika k�zep�n. Szeg�ny orsz�g � gazdag st�lus. Jelens�g-pazar
birodalomban
epigrammatikus fogalmaz�s.

C/S

Az olyannyira sokelemu birodalmat az autorit�s m�r nem b�rta �sszetartani, a

n�pakarat, a f�lt�rekvo lent m�g nem akarta. Sz�t akart�k szedni a kast�lyt, hogy
az �p�toanyagb�l k�l�n-k�l�n csal�di h�zakat �p�tsenek.

A Monarchia teret adott a liberalizmusnak, a liberalizmus pedig teret adott az

antiliber�lis t�megindulatoknak, heves nemzetis�gi partikularizmusoknak,
szocialista
�s nacionalista radikalizmusoknak. Itt volt m�r a liberalizmus toleranci�ja, de
nem volt m�g itt a demokr�cia n�pi konszenzusa.

Az �rtelmis�g ink�bb egy kifinomult sziget-szubkult�r�ban volt otthonosabb.

Sem a merev �llam, sem a heveskedo t�meg nem tudta mag�val ragadni azt a n�h�ny
�rtelmis�git, akire ma B�cs okkal b�szke lehet. Kibontakoztak a t�bbes sz�m
elso szem�ly retorik�ib�l.

co

Ha a politik�ba frissen bet�vedt kisemberek azt mondj�k, hogy mi, akkor

csak el�g egyszeru fogalmakba b�rnak sz�vvel-l�lekkel belekapaszkodni. Bonyolult
intellektu�lis-t�rt�nelmi �p�leteknek ilyenkor nincsen es�ly�k a t�megsikerre.
Rajong� �s egyszerus�tett kollekt�v �nszereteteknek gyul�let-c�lpontok is kellenek.

Gyul�lni kell a bonyolultabbat.

Gyul�lni kellett az Osztr�k-Magyar Monarchi�t, ezt a nemzetek feletti

�llamszervezetet, amely megfelelt a Duna-medence etnikai heterogeneit�s�nak.
Gyul�lni kellett a zsid�kat, akik nem illettek bele semmilyen n�pgyul�s del�riu-
m�ba. A t�bbes sz�m elso szem�lynek valakik ellen ki kellett d�h�ngenie mag�t.
Gyul�lni kellett a transznacion�lis k�z�p-eur�pai feladatot �s gondolkod�sm�dot.

CO

� A nacion�lis �nmeghat�roz�s kult�r�ja gyoz�tt. Ha nagyon hangos a kollekt�v

eg�k v�s�ra �s marakod�sa, akkor a lucidit�s �t akar n�zni az �llami, nemzeti,
vall�si �s ideol�giai k�z�ss�gek �larcain, a hars�ny partikularit�sok
giccsfest�kein,
hogy eljusson az ember m�lyebb arc�hoz. Ez a m�lyebb arc megtanul szemben�zni
a hal�llal. T�m�i: szorong�s �s szerelmi v�gy, agresszi� �s alkot�s. Hozz�juk
k�pest
a politikai t�m�k alkalmiak.

Ez a m�lyebb arc egyszer csak elhallgat, mert a szavak nem alkalmasak. A

muv�sz fel�lvizsg�lja m�dium�t, �s mellozi a korrupt nyelvr�teget. Mellozi a
tradicion�lis
�s a n�pmozgalmi giccset �s a nagyapa-uralkod� nyilatkozatait.

Tal�n nosztalgikusan gondol a kollekt�v retorik�ra, de le kell sz�geznie mag�nya

princ�piumait. Ne t�lozzunk, nem bar�ttalan mag�ny. Szem�lyek asszoci�ci�ja,
polg�ri szalonok �s k�v�h�zak elit t�rsas�ga, intellektu�lis arisztokr�cia,
amelynek
tagjai sokf�l�k lehetnek, de ostob�k nem. Megjelent az �rtelmis�g �rtelmis�ge,
amely nemcsak reflekt�l, hanem mag�n a reflexi�n is gondolkozik.

CO

A vil�gv�rost az identit�sok nagy komplexit�sa teszi. Vil�gv�ros ott van, ahol

van vil�gsz�nvonal� � m�s nemzetek �rtelmis�g�nek is �jat �s fontosat mond�
- �rtelmis�gi elit. B�csben a sz�zad elej�n volt. Szaggatott, al��sott, hal�l�t
sejto
komplexit�s volt az; megenyh�tve a k�znapi �letnek valami hanyag �s j�raval�
�dess�g�vel. Bensos�gesen lehetett a hal�lra gondolni egy r�gi b�csi k�v�h�zban.
A v�rosi tarkas�g �s fogalom megengedte az �r�sos medit�ci� nyugalm�t. Ez az
urb�nus, de m�gsem hektikus �letmuv�szet a sz�zadfordul�s polg�rs�g nagy
kult�rteljes�tm�nye volt.

Mikor egy v�ros m�h�ben elcs�ndes�l az identit�sok sz�nes tolong�sa, akkor

a v�ros szellem�ben is meggyeng�l, vid�kiesebb lesz. A r�gi Monarchia minden
v�rosa egynemubb �s unalmasabb lett. Az urbanit�s sz�nvonala les�llyedt. A b�csi
kort�rsak nem sokat tudhattak Musilr�l �s Wittgensteinrol, de az a puszta
lehetos�g,
hogy ok akkor lehets�gesek voltak, ut�lagosan eg�sz k�rnyezet�ket vil�gv�rosias
rangra emelte. Az �rtelmis�g �rtelmis�g�nek nemzetk�zi titkos szerzetesrendje
avat egy v�rost vil�gv�ross�.

A v�rosok �lik az �let�ket, �s nem sokat t�rodnek azzal, hogy vil�gv�rosok-e

vagy sem. Van �pp el�g gondjuk-bajuk, hogysem ilyen h�vs�gokkal b�belodjenek.
Komoly, derekas k�z�ss�gek, de nincs meg benn�k az emberi �nismeret m�lyebb
ir�ni�ja, amely a nagy pillanatokat k�r�lveszi, �s amely a vil�gv�ros k�znapi �s
k�zn�pi hangulat�n is �tsug�rzik.

Ez a vil�gv�rosi szerep �s hangulat olyan, mint a sz�ps�g, ink�bb term�szet,

mint erk�lcs, el tud hervadni. Sokf�le j�vev�ny tud viszonylagosan n�zni, �s ahol
a sokf�l�n �t megl�tj�k a k�z�st, ott nagyobb b�lcsess�g honol, ott egy kiss� jobb
kedvuek az emberek, s a fut� �rintkez�sben is el�g sz�v�lyesek. A vil�gv�rosoknak
van valami cs�fond�ros, csib�szes, meghitt cinkoss�ga; lak�i tudj�k, amit tudnak,
�sszekacsintanak. A kifejez�s mesterei, mert az �rdekli oket a legjobban, a
kifejez�s
stilisztik�ja.

CO

Formai m�mor, t�l�lt�ztetett �s lemeztelen�tett form�k. A muv�szet akkor

l�p modern korszak�ba, mikor a muv�sz olcs�nak, fecsegonek �s �resnek �rzi a
rendelkez�s�re �ll�, a k�r�l�tte haszn�latos besz�dm�dokat.

B�rokr�cia �s hadsereg �nc�l� formalizmusa. Homlokzat�p�t�szet �s int�rieur-

�k formalizmusa. Szimbolista versnyelv hal�los-�rz�ki del�riuma. Nyelvkritikai,
a csendsz�neteket kifejez�si eszk�zk�nt beiktat�, aszketiko-logikus sz�razs�g. A
kifejez�snek mint olyannak a k�ts�gbe von�sa.

Valami element�ris bun�ss�g�lm�ny, a szellem mag�ny�nak buntudata. A szeretet

hely�be j�vo ir�nia buntudata. �gy sz�letik az a fundament�lisan paradox viszony
a muv�sz �s a k�rnyezo nyelvezet k�z�tt, a nyelvi otthonoss�g felmond�sa, ami a
modernit�s balj�s kezdete. Az�rt is balj�s, mertodakint m�i hangoskodikademag�gia.
T�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy a korabeli B�cs k�l�n�sebben szerette, k�nyeztette
vagy ak�r csak ismerte volna azokat az embereket, akiket ma a sz�zad eleji B�cs
szellemi
�kszereinek tekint�nk, A v�rosnak minden oka megvan a h�l�ra ir�ntuk. Musil
nagy reg�ny�ben fogalmaz�dott meg a leghitelesebben a sz�zad eleji B�cs
k�l�n�ss�ge.
Kak�nia metafor�ja avatta B�cset retroakt�ve, el�gikus visszf�nyben vil�gv�ross�.

Ezek az emberek el voltak turve. Lehets�gesek voltak, m�g nem �lt�k meg, m�g
nem kergett�k frontra, emigr�ci�ba, megsemmis�to t�borokba oket. A t�rt�nelem
ebben a kegyes �r�ban m�g csak d�szlet volt. M�gnem a d�szlet megmozdult, �s a
k�nyes egyens�ly f�lrobbant. Az elso vil�gh�bor� volt a Monarchia �ngyilkoss�ga.

A Monarchia �sszeomlott, de B�cs m�g tartotta mag�t, am�g a Heldenplatzon

egymilli� b�csi nem �dv�z�lte a F�hrert �s azt a t�nyt, hogy az egykori vil�gv�ros
tartom�nyi sz�khelly� v�ltozott �t. Ez legal�bb vil�gos identit�s. N�met v�ros �s
k�sz! Berlin a fov�ros, B�cs nem az. Osztr�k v�ros? Olyan nincs. N�met. Ha pedig
n�met, akkor nem fov�ros. Mi az, hogy osztr�k, a t�z t�rsn�p n�lk�l? Milyen v�ros
B�cs K�z�p-Eur�pa n�lk�l?

B�cs, ha csak a mai osztr�k �llam fov�rosa, akkor a f�ldrajzi helyzete nem
szerencs�s.
B�cs, ha a kultur�lis K�z�p-Eur�pa egyik fov�rosa, akkor nagyon j� helyen
van*. B�cset az tette fov�ross�, hogy k�z�p-eur�pai fov�ros volt. Ennek megfelelo
nagyvonal�s�ggal. El�g paradox fov�ros ahhoz, hogy az emberi l�t paradoxalit�s�ra
szellemi r�l�t�st k�n�ljon.

Lehet, hogy a dilemma ma is ugyanaz: B�cs vagy n�met vid�k, vagy k�z�peur�pai
centrum. Allamjogilag szuver�n fov�rosk�nt is lehet kultur�lisan n�met
vid�k. Ha reflexi�j�nak csup�n helyi relevanci�ja van.

C/5

A k�z�p-eur�pai centrumszerep nemcsak a h�d m�r kiss� elkoptatott metafor�j�t

ig�nyeli. Szerencs�sebb az inform�ci�s k�zpont hasonlata. Az a v�ros lesz
K�z�p-Eur�pa szellemi fov�rosa, amely a legnagyobb k�v�ncsis�got tan�s�tja K�z�p-
Eur�pa ir�nt, szomsz�dait is bele�rtve. A szomsz�dok ir�nti �rdeklod�s sokkal
t�bb �llamalakulataik politikai tanulm�nyoz�s�n�l. Intellektu�lis �narck�pek
konverz�ci�j�b�l, ebbol a k�z�p-eur�pai b�lcsess�gcser�bol emelkedik ki a kien-
gesztelod�s besz�dm�dja.

A nemzetek besz�de nem lesz k�z�s, de reflekt�i�an �rintkezni fog. Tudni

fogunk egym�sr�l. Nem kell ugyanazt gondolnunk, de tudnunk kell, hogy mit
gondol a m�sik. P�rhuzamosan szoktuk feltal�lni a spanyolviaszt, mit sem tudva
r�la, hogy a m�sik is ebbe a feladatba rokkan bele mag�nyosan.
Kell, hogy legyen egy v�ros, amely hajland� erre a k�z�p-eur�pai szimult�n
ford�t�sra, tolm�csol�sra, �sszehoz�sra, szembes�t�sre, moder�tor szerepre. K�z�p-
Eur�pa annyiban lesz, amennyiben k�z�p-eur�painak lenni majd valami l�tezo, de
megragadhatatlan �s �ppen ez�rt cs�b�t� filoz�fi�t jelent. Ha a k�z�p-eur�pais�g
tulajdonk�ppen legink�bb gondolkod�si st�lust jelent, a b�lcsess�g egyik v�lfaj�t.
K�z�p-Eur�pa eszm�je nem arra val�, hogy f�lmeleg�ts�k imperi�lis k�pzelg�seinket,
nem arra val�, hogy patron�l�an lekezelj�k egym�st. Kis l�leksz�m� nemzetek
is lehetnek kultur�lisan jelentosek, ha van egy nagy szellemi ereju v�rosuk, ilyen
volt az �kori Ath�n �s Jeruzs�lem, az egyik a t�bbistenhitet, a m�sik az
egyistenhi-
tet fejlesztette ki saj�t nagyszab�s�, transzcendens v�llalkoz�sak�nt. Tal�lhatn�nk

mi is szer�nyebb vall�s�rt�ku metafor�kat magunknak.

Ausztria �s Magyarorsz�g integr�ci�j�n�l plauzibilisabb B�cs �s Budapest

bar�tkoz�sa. Tudom�sul kell venni, hogy a t�rt�nelem igazi alanyai a nagyv�rosok.
A mi nagyv�rosainkban nemcsak a lojalit�s hagyom�ny; van republik�nus trad�ci�nk
is. B�csnek is, Pest-Bud�nak is megvolt a maga 1848-as m�rciusa.

C/3

Budapestrol jelenthetem, hogy �llamf�rfi ism�t t�ls�gosan r�fek�dt a v�rosnore.

Most a v�rosno egy kiss� letolja mag�r�l ezt az orm�tlan testet, amely ahhoz
k�pest, hogy milyen er�lyes, nem sok gy�ny�rt okoz. A k�zponti hatalom kezd
udvarolni a nagyv�rosnak.

Azzal az optimista hipot�zissel �lek, hogy a nagyv�ros hosszabb t�rt�nelmi

t�von k�pes asszimil�lni, feloldani, test�hez laz�tani a geopolitikai
k�nyszerkonstell�ci�kat.
M�r ma is vitathat�nak tartom, mi hat�rozza ma meg nyomat�kosabban
a m�sikat: Budapestet az �llamszocializmus vagy Budapest az �llamszocializmust.
Budapest m�r a sz�zad elej�n is el�g �letreval� v�ros volt, fiatalabb, mint B�cs,
tudott m�r verset �rni, nem tudott m�g filozof�lni, de a sz�rakoz�sban nem volt
gy�nge.

Budapest �rdekesebb a puszt�n�l. A v�ros ki�llta a v�lkisch t�pus� ideol�gi�k

roham�t, �s m�r nem sz�gyelli mag�t az�rt, mert olyan, amilyen. Kider�lt,
hogy a nagyv�rosnak nem ellens�ge a kisv�ros, hanem csak az irigy �s leck�zteto
kisv�rosiass�g. A budapestiek m�g csak most kezdik szeretni nagyv�rosuk erotik�j�t
�s eszt�tik�j�t, a budapestiess�get, ami a k�z�p-eur�pai �letfiloz�fi�nak egyik
�rdekes v�lfaja.

Nem volt k�nnyu elviselni a fasizmus �s a kommunizmus k�t nagy roham�t,

bont�sok �s bomb�z�sok esztelens�geit. Hosszan sorolhatn�m, mi mindent
tud rontani egy nagyv�rosellenes ideol�gia egy nagyv�roson. Valamelyik r�sz�t
mindegyik gyul�lte, vagy a Belv�rost, vagy a k�lv�rost, de a nagyv�rosi agor�t, a
k�v�h�zat, noha benne �ltek, mindannyian gyul�lt�k, sot meg is �lt�k, nagyj�b�l.
Egy f�rj sokat sz�rk�thet a feles�gen, akin nem tud eroszakkal fel�lkerekedni, �s
akitol tulajdonk�ppen f�l. Budapest most kezd kivirulni; sok minden, ami j� volt,
a hely�re ker�l. Magyarokk�nt csupa veres�g a t�rt�nelm�nk, budapestiekk�nt
nem is annyira. Korm�nyzatot �s rendszereket a nagyv�ros t�l�l, �s marad az a
meghat�rozhatatlan egy�nis�g, amely nem adja meg mag�t.

Az eroszakos divatok elvonulnak, a v�ros megcsin�lja forradalmait, �s megenyh�ti

ellenforradalmait. Tudja, hogy jobb, ha az embert lekurv�zz�k, mint ha
leh�ly�zik. Kezdi legyozni a t�bbnyire vid�krol j�tt �rtelmis�giek nagyv�ros-elle-
ness�g�t, kezdi elfoglalni a hely�t az irodalomban �s a filmekben, ar�nylag
eg�szs�gesen
�p�l fel a traum�ib�l, �s r�j�n, hogy m�g mindig sz�p. A sz�kh�zak gazd�t
cser�lhetnek, de az �p�let mindig j� valamire.

Mi, �rtelmis�giek kezdj�k szeretni nagyv�rosunkat, nem rossz lelkiismerettel

�s elcs�b�tva, hanem k�nnyed�n �s dr�maian. Szeretj�k a strat�gi�j�t, amelyet
kiolvasunk
a k�veibol �s az irodalm�b�l, vicceibol �s a vacsor�ib�l, s �rezz�k, hogy
mennyivel val�s�gosabb a nagyv�ros, mint az �llam. Szeretj�k a bonyolultabbat,
mert az az �letszeru.

A k�z�p-eur�pai urbanizmus �letstrat�gi�t jelent. Egy�ni �s hajl�kony strat�gi�t.

Mindig munk�ban van, de ott akar eloremenni, ahol elore lehet menni, s
keresni, hogy hol a legl�gyabb az ellen�ll�s. Ez a magatart�s a hatalmi k�zpontokat

a kultur�lis �rt�kek m�lyben zajl�, finom �trendez�s�vel befoly�solja. Ennek a

strat�gi�nak
ink�bb a reflexi� a m�diuma, mint a politika. T�rpe kisebbs�g �gye ez ma
m�g, a leg�berebb �rtelmis�giek�. Nem rosszak teh�t az auspiciumai.

co

Az �nk�ntes r�gh�z k�t�tts�g bensos�ges mitol�gi�j�ban �lek Budapesten,

mag�nszorgalm� �llamjobb�gy, nevezhetn�m ezt a mitol�gi�t nemzeti szocialista
realizmusnak is. Az volt a baj, az �n gyenges�gem bizony�ra, hogy nem tudtam a
hazai lenyug�z�tts�ggel epikus deruben egy�tt �lni.

A beretty��jfalui zsid� temeto m�r meghalt, oda nem t�tethetem magamat.

Nemcsak az emberek tudnak meghalni, de a temetok is. A gr�nit m�g eltart, a
kecske ler�gja a f�vet.

Ha megk�rdeznek, hogy vagyok, mindig azt fogom mondani, k�sz�n�m, nagyon

j�l. Nagyon? Igen, nagyon. Mi�rt? Mert nyugodtan. Mit dics�red �r�k�sen azt
a nyugalmat? Mit j�tszod itt az �reg k�nai takar�t�t, aki matat a sz�t�rban,
s�p�rgeti
a port a szavak jelent�se k�r�l? A fon� �sszetartoz�sb�l j� idonk�nt t�vozni. Van
ke
zem-l�bam, de nincsenek �llamhat�raim. F�nybe v�gy�i, mert az a j�. A f�nynek az
a term�szete, hogy odagyulik a t�bbi f�nyhez, nem oszlik el a puszt�n egyenletesen.

A nagyv�ros kih�v�s, kac�rs�g, verseny, eropr�ba. Most mutasd meg, hogy

mit tudsz. A mi fajt�nk csin�lja a nagyv�rost azzal, hogy megr�katja vagy
megnevetteti,
enn�l jobbat nem tud csin�lni.

Vannak v�rosok, ahol az emberek el�g kedvesek, mert a v�ros erosebb, mint
az �llam. Az undoks�g: poll�ci�. Vannak piszkos �s undok v�rosok. A tapintat az
emberrel �s a levegovel, a v�rossal �s a n�v�nyzettel szemben nem jobboldali �s
nem baloldali.

Berlinben �r�koll�g�kkal a cenz�r�r�l besz�lt�nk, �s felolvastunk a k�nyveinkbol

valamit egy padl�sgal�ri�ban, a nemzetiszocialista k�nyv�get�s �tvenedik
�vfordul�j�n. Cenz�ra: koncentr�ci�s t�borba z�rt kult�ra.

Aki az eszm�k tisztas�g�n ork�dik, az k�pes mindenfajta gonosztettre. Megannyi

idealista hazafi: kiirtani, elt�vol�tani, korl�tozni akart�k az idegen elemet �s
t�rzs�k�s l�nyeg�re visszametszeni a kult�r�t. Ha kiirtottad a bonyolultat, ut�na
m�r a tisztas�g �s a tompas�g f�lcser�lheto.

Az ellenorz�tt kult�ra nagy halom lompos k�zhely. Az �llamvall�s h�bor�ja

az �r�k �s az olvas�k esze ellen. Kult�ra �s �llam k�z�tt semmif�le szubordin�ci�
nem fogadhat� el. Az �rtelmis�g �nk�ntes al�rendelod�se a politik�nak: �nk�ntes
agyparal�zis. Az �rtelmis�g egyik p�lusa a politikai oszt�ly, m�sik p�lusa a
disszi-
densek. Nem jutsz messzire, ha igyekszel kiker�lni minden tilalomf�t. Az irodalom,
amelynek siker�l m�g csak v�letlen�l sem mondania olyat, ami a cenz�r�ba
bele�tk�zik: az alattval�i lojalit�s kinyilv�n�t�sa.

A nyugat csillaga titkokat gyujt, hogy el�rulhassa oket, hirdeti �s eladja mag�t.
Van-e magasabb igazol�s, mint ha kap�s vagy? Sokan akarnak megvenni, n�zni,
hazavinni t�ged. Ez az �dv�ss�g. Sokan akarnak r�szes�lni beloled. Megfogni,
sz�tmarcangolni, megenni.

Mi kifog�sod van a szt�rok Ol�mposza, a r�juk �rad� politeizmus ellen?

Demokratikus vall�s. Eszm�nyi fokon a szt�r m�r nincs. Utols� tal�ny�ig
megv�s�rolt�k.
Ez a beteljes�l�s.

Mi�rt ne �szn�l a sodr�ssal, mi�rt g�rcs�s�ted meg magad? Mi�rt nem engeded
�t magad? A multiszexu�lis pillang� min�l ink�bb alakv�lt�, ann�l foly-
tonosabb. Kit b�nt, hogy r�gen ilyen volt, most meg amolyan? Ez csak energi�it
bizony�tja, hogy k�pes a p�lfordul�sra, teh�t a meg�jul�sra is. Mi, hus�gesek
voltak�ppen
Oblomovok, elmaradott, vid�ki fatusk�k vagyunk.

Egy v�llalkoz�s akkor helyes, ha es�lye van a sikerre. Persze azt is el lehet
adni, hogy mi tudjuk: veszteni fogunk, �s m�gis sz�pen v�gigcsin�ljuk a j�tszm�t.
Husz�ros�n, karddal a g�ppuska, l�val a tank ellen. Eladhat�ak vagyunk, de az
�runkat nem mi fogjuk megkapni. A mi arcunk m�g nem tanulta meg, hogy �gy
sug�rozzon, mint egy hirdet�s. �divat�ak vagyunk �s szem�rmesek: tudjuk, hogy
nemcsak a p�nz nyelve van.

Eur�pa kultur�lis t�rk�p�nek nem sok k�ze van az �llamhat�rokhoz. A strukturalizmus

�s a sz�rrealizmus, a marxizmus �s a pszichoanal�zis, az impresszionizmus

�s a kubizmus olyan jelens�gek, amelyeknek semmi k�z�k sincs a nemzeti
kommunit�shoz. K�t tucat emberhez van k�z�k. Egyazon, k�l�nb�zo v�rosokban
sz�tsz�rt kommunit�s �gyei. A fizikusok �s a nyelv�szek Eur�p�ja nem az �llamok
Eur�p�ja, nem a haz�k Eur�p�ja. Gyarl�s�gokt�l �s er�nyektol bonyolult nemzet-
�s v�rosegy�nis�gek vagyunk, amelyek identit�sukat nem az �llamban lelik f�l.

Nincsenek k�z�p-eur�pai politikai inform�ci�k, de elk�pzelhetok k�z�peur�pai

politikai tettek. L�p�sek egy k�z�s ut�pia fel�, hogy a katonai t�mb�k
n�pekk� �s egy�nekk� bomoljanak, hogy a n�pek �s egy�nek civil konfigur�ci�kba
bonyol�djanak egym�ssal. Ehhez a v�llalkoz�shoz �llamf�rfiak kellenek, nemcsak
politikusok, v�zi� is, nemcsak pragmatizmus. Ahhoz, hogy egy k�z�p-eur�pai
politikus �llamf�rfi is tudjon lenni, ahhoz �rz�keny �s el�g s�t�t humorral kell
rendelkeznie.
�szlelnie kell maga k�r�l az egyetemes felem�ss�got, szem�ly �s szerep
eltol�d�s�nak ravasz eszt�tik�j�t. Kac�rkodunk a v�gzet fogalm�val, szok�sunk
a kudarcot v�gzetesnek tartani. Nem hib�nak, amely m�s megk�zel�t�ssel
kik�sz�b�lheto.
Gyan�san hajiunk a p�toszra, ez�rt vagyunk ironikusak. Mivelhogy
sz�vesen l�tjuk tragikusnak magunkat, nem hagyjuk keleties megad�ssal helyben a
fenn�ll�t. Eros, makacs, k�rnyezet�knek v�g�l is be nem h�dol� alanyok
val�sz�nutlen
�s groteszk sokas�ga.

K�z�p-eur�pai: ez valami nem eg�szen norm�lis. Ez az ember valamit a fej�be

vett, valamitol nem t�g�t, pedig ez nem tan�csos, k�tes sikert �g�r. Mindig
elg�zolt
�s k�ts�gbe vont keljfeljancsi-auton�mia. Az �letutakon itt sok a k�zleked�si
baleset.

Nyitva van az a k�rd�s, hogy melyik k�z�p-eur�pai v�ros fog a legszellemesebben

r�tal�lni a maga kit�gul�, metropolit�n, teh�t k�z�p-eur�pai szerepk�r�re.
Ahogy a t�gabb kommunik�ci�s h�l�zatot �p�tik, a ter�leti k�z�ss�gek jobban
megismerik �s �rdekesebben fejtik ki magukat. Az iskolaker�lo k�z�ss�g, amely
kit�r ez elol a kih�v�s elol, unalmas lesz �s tompa.

Kelet-Eur�pa �s Nyugat-Eur�pa geopolitikai realit�s�val szemben K�z�p-

Eur�pa csak �gy l�tezik, mint egy kult�rpolitikai ellenhipot�zis. Mivelhogy K�-
z�p-Eur�pa de facto nincsen, ez�rt a k�z�p-eur�pai n�zopont blokktranszcendes.
K�z�p-eur�painak lenni nem �llampolg�rs�got jelent, hanem vil�gn�zetet.

K�z�p-eur�painak lenni ar�ny�rz�ket jelent az ellent�tek �tk�z�s�nek kezel�s�ben,

eszt�tikai �rz�kenys�get a bonyolultra �s a szeml�letm�dok t�bbnyelvus�g�t.
Meg�rteni a hal�los ellens�geket, ez a meg�rt�s strat�gi�ja.
Van k�z�p-eur�pai Tao. K�r�l�tte titkos �zl�ssz�vets�g, anal�g kult�rantro-
pol�gia, hasonl� elk�pzel�sek szerelemrol �s hal�lr�l, de a h�zass�gr�l �s a
temet�stol
is; ural�sok k�z�s sz�t�ra, kev�s sz�b�l �rteni tud�s.

K�z�p-eur�painak lenni annyit jelent, hogy k�lcs�n�sen �rt�kesnek ismerj�k

cl a muv�szien sokelemut. Egym�s l�nyegszeru k�l�n�ss�g�t tapintatosan elfogad�
emberek vil�gn�zete.

Nemcsak tolerancia, de �rdeklod�s is, nemcsak tapintat, de szolidarit�s is,

nemcsak sportszerus�g, de szenved�ly is. Ha kifejten�nk ezt a k�z�p-eur�pai
vil�gn�zetet,
valami olyasmit tudn�nk mondani, ami nemcsak benn�nket �rdekelne, de
azokat is foglalkoztatn�, akik tol�nk keletebbre vagy nyugatabbra laknak.

Budapesti Tao: a dialektikus k�z�p strat�gi�ja. Ut�pia, amely m�g�tt t�rt�nelmi

tapasztalat �s szem�lyes �nismeret van. Egym�sra vagyunk utalva, veres�gd�tumok
sorozata bizony�tja, hogy egymagunkban nem boldogulunk. Mindegyik
nemzet dobbantott egyet, de az ugr�s nem volt sikeres.

A k�z�p-eur�pai csal�doknak megvan a maguk viszontags�gos t�rt�nete,

amelyben a csal�di katasztr�f�k �s az orsz�gos katasztr�f�k valahogy �ssze vannak
k�tve. A t�rt�nelem itt nemcsak olvasotts�g, hanem a cselekv�sek belso ind�t�ka,
igazol� hagyom�ny, mai viselked�s�nk t�bbnyire �ntudatlan norm�ja �s parabol�ja.

K�z�p-Eur�pa embereinek �ntudat�ban a nemzeti k�rd�sek, az egym�s ir�nti

�rz�sek tiszt�zatlanok. Hagyom�nyos nacionalizmusaink el�gg� korl�tolt
husz�roshivatalnoki
nacionalizmusok voltak, amelynek minta�llampolg�rai a katonatisztek.
A nemzet�llam a katonai d�szszeml�k form�j�ban tudta a legpomp�sabban
szeretni mag�t. Ha egy tiszt �s egy civil egyszerre �rt egy k�v�h�z forg�ajtaj�hoz,
a
tiszt ment be elsonek. Egy tiszt b�ntetlen�l megpofozhatott egy civilt.
Nacionalizmusaink
c�meralakjai a hos�k voltak, azok, akik a legt�bbet �ltek. Ha a tiszti kard
nagy �rt�k, akkor az emberi �let kis �rt�k.

C/5

V�g�l is mi, k�z�p-eur�paiak kezdt�k a k�t vil�gh�bor�t. A hazafias retorik�val

f�ld�sz�tett katonai irracionalizmus okozta trag�di�nkat. Ennek tombol�sa
irtotta ki a k�z�p-eur�pai zsid�s�g t�bbs�g�t.

A katonai nacionalizmus olyan egys�ges �llamot �s nemzetet k�pzel el, mint

egy d�szezred d�szmenete. A t�rs�g �sszes dikt�tora im�dja mindm�ig a par�d�kat.
Ez az egys�g, amibe a zsid� nem f�rt bele.

A t�rsadalmakat elragadta az egy n�p, egy �llam, egy vez�r kultusza. Ennek a
kultusznak az elragadtatotts�g�ban egyszer csak turhetetlennek �rezt�k az ezer �ve
itt �lo zsid�k jelenl�t�t. Az eg�sz t�rs�g g�rcs�sen gondol arra, hogy az egynemus�
get akar� katonai nacionalizmus n�gymilli� zsid� kisebbs�git elvi megfontol�ssal,
m�rn�ki gondoss�ggal meg�lt.

A n�metek �s nyomukban a kisebb n�pek, az ideol�gi�k ford�t�i, a helyi guruk

�s or�kulumok makul�tlanul �s szeplotlen�l homog�nek akartak lenni. Elhitett�k
magukkal, hogy van faji tisztas�g, t�rzs�k�ss�g, s hogy ez valami j� dolog, a
kevered�s meg rossz.

Az erre szakos�tott n�metek a t�bbnemzetis�gu egy�ttmuk�do h�l�zattal a

homogeneit�s eszm�ny�t a g�zkamra nyelv�re ford�tott�k le. Gyakorlatiasan
kereszt�lvitt�k
az eszm�t. Nem tudt�k volna ezt a sz�rnyus�get megtenni, ha zavaros
�r�k nyom�n nem hiszik, hogy a nemzet�llam valami isteni jelens�g.

Az atya �s a fi� egyre kev�sb� volt sz�mukra isteni. Nekik nem kellett a n�z�reti
rabbi a maga pacifista-anarchista-misztikus besz�deivel. Aki ma �gy besz�lne,
mint o, annak ma is ell�tn�k a baj�t a helyi k�z�ss�gek hangad�i. A fegyveres
eroszak
�s a nacionalizmus n�sza a j�zusi eroszak-elleness�get dore �br�ndd� kicsiny�tette.

Olyan eszm�re, amelynek legf�ljebb a templomban a helye, de nem az �letben

s semmik�ppen sem a kasz�rny�ban. J�zus, az auton�mia atl�t�ja, a belso igazs�g
kutat�ja megm�rgezte a nyers eroszakot, elvette tole a j� lelkiismeret�t. Bossz�b�l

a nyers eroszak meg�lte a n�pet, amelybol J�zus sz�rmazott. A zsid� n�p itt K�-
z�p-Eur�p�ban el�g messzire jutott saj�t �ntudat�nak �s m�sok �ntudat�nak az
�sszeegyeztet�s�ben. Ismeretes a modell �s a ritu�lis �ldozat l�lektani
�sszef�gg�se.
Auschwitz ir�ni�ja: a k�z�p-eur�paiak zsid�k n�lk�l vagy elsavanyodnak, vagy
elzsid�sodnak. Meg�rtik, hogy a kommunik�ci� az ember kih�v�sa.

C/>

K�z�p-Kelet-Eur�pa-szerte felt�nedezik az eroszakellenes auton�mia �s az

�j nacionalizmus tal�lkoz�sa. Mindenesetre v�ge az egyenruha buv�let�nek. Az
eroszak tant�rgy�ban nem vagyunk erosek, mindink�bb kiiktathatjuk tananyagunkb�l.
Nem gyeng�bbek lesz�nk, hanem erosebbek, ha komolyan vessz�k az
eroszakellenes spiritualizmus filoz�fiai-indulati kih�v�s�t.

Ha minden j�l megy, akkor K�z�p-Eur�p�t f�ggetlen szem�lyek �s bar�ti

k�z�ss�gek lass� szellemi forradalma fogja megcsin�lni. Mindenekelott a reflexi�,
a cselekvo szubjektivit�s, az ideol�gi�k d�nto szerep�t �rdemes f�lismern�nk.

J�, hogy szellemileg kezd�nk t�l lenni harcias korszakunkon. J�, hogy a civil
�rtelmis�gi k�z�poszt�ly norm�i k�r�l alakulhat ki legink�bb a nemzeti konszenzus.
J�, hogy az �rtelmis�g nem ellenzi a polg�rosod�st. J�, hogy civil kapcsolatok
k�tnek �ssze benn�nket, nem a birodalmi vez�nyleti nyelv. J�, hogy a k�zhangulat
m�lt�nyolja valamelyest a civil b�tors�got.
Kev�sb� j�, hogy a katonai t�mb�k megl�te brut�lisan lecs�kkenti a nyugati
�s a keleti K�z�p-Eur�p�k spont�n �rintkez�s�t. A keleti t�rf�l hat�rain k�nyvek
�s k�ziratok nem k�zlekedhetnek fesztelen�l. K�z�p-Eur�pa keleti fel�nek kult�r�i
z�rolt, mesters�gesen elhat�rolt, t�lellenorz�tt, term�szetes orient�ci�jukban
visz-
szatartott kult�r�k.

A k�z�p-eur�pai eszme elterjed�se �sszef�gg azzal az �hajjal, hogy saj�t sorsunknak

ink�bb alanyai, mint t�rgyai legy�nk. Nemzetenk�nt k�l�n-k�l�n m�r

nem tudunk lenni sem szuver�nek, sem eredetiek. K�z�p-Eur�pa v�rosai menthetetlen�l

provinci�lisak maradnak, am�g nem tekintik egym�st �nmagukkal egy�tt

v�roscsiliagrajnak.

C/3

Tudn�nk mondani sok mindent innen n�zve a vil�gr�l, ami m�soknak is �rdekes.
De vid�ki sznobok maradunk, ha a szomsz�ds�gr�l nem vesz�nk tudom�st.
Nemzetenk�nt k�l�n-k�l�n technol�gi�ban harmadlagosak, politik�ban fant�zi�tlanok,
erk�lcsben pedig tart�stalanok lesz�nk. Ak�r tetsz�nk egym�snak, ak�r
nem, csak egy�tt sz�m�tunk.

K�z�p-Eur�pa l�nyege az, hogy k�z�pen van, �s nincsen elhat�rolva a sz�le,

nem tudjuk, hol v�gzodik. Ott van a Nyugat keleti �s a Kelet nyugati perem�n.
Ott k�s�rt nosztalgia �s ut�pia gyan�nt.

C/5

Kedvesem, ideje lenne, hogy �szrevedd a realit�sokat, mondta egy amerikai

bar�t. K�t civiliz�ci� van: az egyik belol�nk, amerikaiakb�l �ll �s a
sz�vets�geseinkbol,
a m�sik az oroszokb�l �s a sz�vets�geseikbol.

Az a t�rs�g, amelyet a k�nnyebbs�g kedv��rt a Nyugatnak mondunk, teh�t

Eszak-Amerika, Nyugat-Eur�pa �s sz�mos csendes-�ce�ni orsz�g, Jap�nt�l �j-
Z�landig, elfogadta a liber�lis demokr�ci�t, vezet a technol�giai versenyben, �s
megcsin�lta a vil�gpiacot, amely l�nyeg�ben kapitalista vil�gpiac.

Ebbol k�vetkezik, hogy Nyugat-Eur�pa ide tartozik, �s nem hozz�tok. N�zd

a nyugat-eur�pai fiatalokat: milyen filmeket n�znek, milyen zen�t hallgatnak,
mit gyujtenek, k�ltenek? Nem eur�pai, hanem transzatlanti kult�r�ban �lnek.
Transzatlanti kult�ra van, eur�pai kult�ra nincsen.

Ti, kelet-eur�paiak, akik szeretitek magatokat k�z�p-eur�painak nevezni

(amit az emberek itt n�lunk meg sem �rtenek), idegenkedtek a vil�gos
megfogalmaz�st�l.
Szeretn�m lesz�gezni: a hatalom az hatalom, a birodalom az birodalom,
a t�mb az t�mb, �s az is marad.
A nagy forgalomb�l ti kimaradtatok, mivelhogy a m�sik blokk r�sze vagytok;
sem gazdas�gilag, sem kultur�lisan, sem turisztikailag nem vagytok k�l�n�sebben
�rdekesek nek�nk. K�r�lm�nyes veletek �rintkezni, a hivatalaitok logik�ja nem a
mi�nk, minden t�ls�gosan lass� �s kisz�m�thatatlan.

Konzervat�v kult�r�kban �ltek, f�lt�keny �llamaitok gy�ms�ga alatt, t�lnyom�r�szt

loj�lis�n, n�mi disszidenci�val vigasztal�dva. Aki ott van, az tulajdonk�ppen
oda tartozik, �lvezet�t leli a neh�zkess�gben, aminek bizony�ra megvan az intim
sz�ps�ge is. Ti ebben �ltek, ezt ismeritek, haragudtok, gyanakodtok r�, de nem
hagyj�tok ott. Loj�lisok �s ellenz�kiek egym�s k�z�tt vagytok, ugyanarr�l
besz�ltek.

Toletek, �rtelmis�giektol gyakran halljuk, hogy megk�l�nb�ztetitek magatokat

az �llamotokt�l, de nek�nk ez az �nmegk�l�nb�ztet�s nem olyan meggyozo.
Aki olyannyira m�s akar lenni, az tulajdonk�ppen el is mehet onnan.

Mindent a szabad-nem szabad dimenzi�j�ban n�ztek, ami egy kiss� anakronisztikus.

Az ilyen szabad�nem szabad k�rd�sekkel itt nem lehet nagy �rdeklod�st
kelteni. Itt �rdekesebb k�rd�s, hogy mivel lehet az �rdeklod�st f�lkelteni.

C/3

Mi�rt lenne �reges-romantikus dolog ideiglenes k�pzodm�nynek tekinteni

az ortornyokat a k�zt�nk h�z�d� �llamhat�rokon? Gyermekkoromt�l valami hideglelos
�rtetlens�get �reztem, amikor �tmentem a hat�rokon. Hogy lehet, hogy
a t�bbes sz�m elso szem�ly valami nagyon m�st jelent k�t szomsz�dos faluban a
hat�r k�t oldal�n?

Mi�rt lenn�k realista, ha a berlini falat val�s�gosnak, teh�t �sszerunek tartan�m?

Az�rt nem azonos�tom magam a K�z�p-Eur�pa sors�t �rinto tragikus vagy
szarkasztikus pesszimizmussal, mert a szakad�kot Eur�pa k�zep�n nem tekintem
sz�ks�gszerunek. Ellenkezoleg, Eur�pa mai geopolitikai status qu�j�t mesters�ges,
ideiglenes, fellazul� �s erod�l�d� k�nyszer-�tafK� qu�nak tekintem. Nem t�rsadalmi,

hanem katonai val�s�gnak. Azt gondolom, hogy a t�rsadalmi val�s�g lass�

birk�z�sban ki tud noni a katonai val�s�g szor�t�s�b�l.

A keleti K�z�p-Eur�p�ban folytat�dik a polg�rosod�s, nagyr�szt paraszti

t�rsadalmak az �llamszocializmus keretei k�z�tt lend�ltek neki a modernit�snak.
K�t vesztes�g k�z�tt csendes halmoz�d�s. Szerkezetileg nem kiz�rt, hogy a
szocializmus
v�r n�lk�l is t�rsadalmas�that�, vagyis demokratiz�lhat�. �rlelodik a
demokr�cia ig�nye minden viszonylatban, ahol az emberek egy�tt �lnek.

A p�rtmonarchia k�nytelen fokr�l fokra teret engedni az anyagi �s szellemi

polg�rosod�snak, amely n�v�nyi munk�val, alulr�l h�d�t teret mag�nak, s
megfoghatatlanul
terjed az eg�sz k�zgondolkod�son �t. K�rd�s, hogy ki hasonl�tja ink�bb
a maga k�p�re a m�sikat: az �llami ember-e vagy a civil polg�r?
Lehet, hogy m�r a mai fiatal nemzed�k saj�t haszn�lat�ba fogja venni a r�nehezedo
int�zm�nyeket. Nem kell g�pfegyverropog�s ahhoz, hogy a t�rsadalom birtok�ba
vegye az int�zm�nyeit. A ford�tott l�tszat ellen�re is, hossz� t�von a n�pek
asszimil�lj�k a rendszereket.

K�z�p-Eur�pa ezer �ve nem adta fel szuverenit�s�t, mi�rt adn� fel �ppen
most? K�z�p-eur�painak lenni ma kih�v�s az uralkod� klis�rendszerekkel szemben.
Blokktranszcendens �rdek-, mondhatni sorsk�z�ss�g�nk van. Egyszeruen lehetetlen
megfeledkezn�nk egym�sr�l, ha egym�s �ltal beszennyezett vagy tiszt�n tartott vizet

iszunk. Hogyne f�ggen�nk egym�st�l, ha m�dunkban �ll megm�rgezni egym�st?

C/3

Nem �llunk el att�l a r�geszm�tol: hogy a keleti �s a nyugati fele egy�tt alkotja
Eur�p�t. A Nyugat a Kelet miatt nem b�r csak egymaga lenni, a Kelet a Nyugat
miatt nem b�r csak egymaga lenni, m�g ha a katonai t�mb�k emberei szeretn�nek
is abban a hiszemben �lni, hogy a m�sik f�l voltak�ppen nincs is, s nem is kell
sokat
t�rodn�nk vele, hanem el�g fegyverkezni ellene. A Nyugat �s a Kelet a legink�bb
ott k�nytelenek egym�sr�l tudom�st venni, ahol egym�shoz �rnek. Ahol f�lo, hogy
k�z�sen eltunn�nk a f�ld sz�n�rol, ha a nagy vil�gerok �tmenn�nek rajtunk. Ha
nem szoj�k meg K�z�p-Eur�p�t, akkor a v�rosaink is, mi magunk is m�g sz�rk�bbek
lesz�nk, mint most vagyunk.

Itt �l�nk, nemzetek egym�s mellett, meghat�rozottan, de nem tehetetlen�l.

K�z�p-Eur�pa gondolat�t lehet makacs �lmodoz�snak tekinteni, a jelens�g
k�l�n�ss�ge azonban abban �ll, hogy sok k�z�p-eur�painak sz�ks�ge van erre az
�ntudatra. En�lk�l minden nagyobb v�rosunk v�g�llom�s, hat�rsz�li peremv�ros
marad. Ha nincs strat�gi�nk, akkor statiszt�k vagyunk �s �ldozatok. A k�z�p-eur�pai

�lom valami olyasmirol sz�l, ami term�szetes, �s amirol nem lehet lemondani.
Ha gondolkozunk, nehezen tudjuk kiker�lni, ha ki akarjuk ker�lni, jobb, ha
�vakodunk a gondolkod�st�l.

A m�lt sz�zadi romantikus patri�t�k �lm�nak szemhat�ra a nemzet�llam

volt. Amely kosziklak�nt �ll a zajl� tengerben. Lehetn�nk m�r egy kiss� matri�t�k
is. K�z�p-Eur�pa: ez valami any�s dolog.

(1984-1985)

In: Konr�d Gy�rgy: Eur�pa k�ld�k�n. Magveto, Budapest, 1990, 153-183. o.

Czeslaw Milosz
A mi Eur�p�nk

Abb�l indulok ki, hogy az, amit K�z�p-Eur�p�nak neveznek, l�tezik. Teszem ezt
annak ellen�re, hogy l�tez�s�t sokan k�ts�gbe vonj�k, a Kelet-Eur�pa terminushoz
makacsul ragaszkod� politikusokon �s �js�g�r�kon kezdve eg�szen JoszifBrodszkij
bar�tomig, aki sz�vesebben tartja fenn e jelens�g sz�m�ra a Nyugat-Azsia
elnevez�st.

�gy tunik teh�t, hogy K�z�p-Eur�pa a XX. sz�zad e szakasz�ban csak

n�h�ny k�z�p-eur�pai �rtelmis�gi gondolkod�s�ban l�tezik. E soknyelvu, sok
n�pet mag�ba olvaszt� t�rs�g m�ltja m�gis k�z�s, �s nagyon hat�rozottan jelenik
meg v�rosai architekt�r�j�ban, egyetemei hagyom�nyaiban �s az irodalmi
alkot�sokban. Csak l�tsz�lag mond ellent e sokf�les�gnek, hogy K�z�p-Eur�pa a
jelenben is mag�n viseli az egys�gess�g von�sait. Cseh vagy lengyel, magyar vagy
�s2t, litv�n vagy szerbhorv�t nyelven �rt muveket olvasva felfedezni v�lek benn�k
egy saj�tos hangnemet s egyfajta saj�tos �rz�kenys�get, amit hi�ba keresn�nk
ak�r a nyugat-eur�pai, ak�r az amerikai vagy az orosz irodalomban.

Ebben a refer�tumban h�l�tlan feladatra v�llalkozom: a saj�tosan k�z�peur�pai

magatart�sform�kat �s gondolkod�sm�dokat szeretn�m meghat�rozni.
Az�rt h�l�tlan ez a feladat, mert nem �llnak rendelkez�s�nkre az egzakt elemz�shez
sz�ks�ges eszk�z�k, �s �gy eleve sz�molnunk kell bizonyos pontatlans�gokkal,
b�rmennyire is szeretn�nk ker�lni ezeket.

K�z�p-Eur�pa nem f�ldrajzi fogalom. Neh�z megh�zni hat�rvonalait, j�llehet

ha utc�it j�rjuk, makacs l�tez�s�t aligha vonhatjuk k�ts�gbe. K�z�p-Eur�pa
lak�inak �rz�svil�ga �s gondolatai - ak�r az �n barokkos hangulat� Viln�mban,
vagy a m�sk�ppen barokk Pr�g�ban, de a k�z�pkort s renesz�nszot id�zo
Dubrovnikban is - elegendonek l�tszanak azoknak a szellemi vonalaknak a
megrajzol�s�hoz, amelyek tart�sabbnak bizonyultak az �llamhat�rokn�l.

A k�z�p-eur�pai irodalmak legszembetunobb saj�toss�ga a t�rt�nelem �lland�

jelenl�te. A t�rt�nelem jelenl�t�nek tudata nemcsak a kifejezetten t�rt�nelmi
t�rgy� muvekben figyelheto meg, hanem a szerelmes versekben �s a szerelmes
t�rt�neteket elmes�lo reg�nyekben is. Ezeknek a muveknek narr�torai �s szereploi
m�sk�ppen modell�lt idoben �lnek, mint a nyugat-eur�paiak. A cselekm�ny
V�g�l szeretn�m megjegyezni, hogy a K�z�p-Eur�p�r�l mondottakat nem
.1 feletti sir�nkoz�snak sz�ntam, hogy a dolgok �gy �llnak, ahogy �llnak. Sok
tennival� v�r r�nk az irodalomtudom�ny, a kritika, a muv�szett�rt�net �s az
eszmet�rt�net
ter�n. Mik�zben azokat az elemeket igyeksz�nk kigyujteni, melyek
sz�munkra, akik e r�gi� nyelveit besz�lj�k, k�z�sek, s r�gen esed�kes
�sszehasonl�t�
vizsg�latokat v�gz�nk �r�ks�g�nk felt�r�s�ra, hozz�j�rulhatunk a nemzeti
konfliktusok cs�kkent�s�hez, m�g ha messze is van az ilyen vagy olyan koncepci�
jegy�ben l�trej�vo k�z�p-eur�pai f�der�ci� megsz�let�se.

Kert�sz No�mi ford�t�sa

In: Kell-e nek�nk K�z�p-Eur�pa. Sz�zadv�g, k�l�nsz�m, Budapest, �. n., 104-109. o.

Eugene Ionesco

A Monarchia � egy k�z�p-eur�pai konf�der�ci� elofut�ra?

Pierre Gaxotte-nek igaza volt, amikor azt mondta, hogy Franciaorsz�g sz�m�ra
a Habsburg Birodalom �vsz�zadokon kereszt�l sz�rnyu konfliktusok �s h�bor�k
forr�sa volt. Ez val�ban annyira �gy volt, hogy az Eur�pa k�zep�n fekvo birodalom
a franci�k tudat�ban maga lett a megtestes�lt vesz�ly. O lett az ellens�g, a
legfobb
vet�lyt�rs. A franci�k sz�ks�gesnek tartott�k, hogy minden erej�kkel felvegy�k vele

a harcot, megt�rj�k �s elpuszt�ts�k. A birodalom ennek ellen�re �szt�nzo hat�st is

gyakorolt a franci�kra az �vsz�zadok sor�n. Egyfajta szellemi t�r volt, amelybol
intellektusunk
az�ta is t�pl�lkozik. I. Ferenc, a legkatolikusabb kir�ly eg�szen od�ig
ment, hogy hatalm�n�l fogva sz�vets�get aj�nlott a hitetleneknek, igaz, erre t�bb�-

kev�sb� V. K�roly k�nyszer�tette, aki fogs�g�ban tartotta ot. Ezt a politik�t a

k�sobbi
francia kir�lyok is maguk�nak vallott�k, s az oroszokkal k�t�ttek sz�vets�get. Ez
a helyzet ahhoz is hozz�j�rult, hogy N�metorsz�g egyre erosebb� �s erosebb� v�lj�k.

Sz�munkra, akik egy szem�lyben vagyunk franci�k �s rom�nok, az oroszokkal

k�t�tt h�bor�s �s szellemi sz�vets�g korunk egyik legnagyobb t�rt�nelmi
katasztr�f�j�ban
�rte el tetopontj�t. A t�rt�n�szeknek �s a szakembereknek e t�rgyk�rben
sok mondanival�juk �s �jra megfogalmazott �rv�k van. Franciaorsz�g k�sobb
Poroszorsz�ggal
sz�vetkezett, hogy megorizze az Osztr�k�Magyar Monarchia f�l�tti
f�l�ny�t, �s m�g az ut�n is f�nntartotta a sz�vets�get, miut�n a Monarchia t�bb�
m�r nem jelentett vesz�lyt Franciaorsz�gra. Ugyanekkor azonban Poroszorsz�g
v�lt fenyegeto veszedelemm�, �s az is maradt, mivel t�bb�-kev�sb� egy r�eroszakolt
f�ggos�gbe ker�lt a h�d�t� oroszokt�l. Poroszorsz�g a XIX. �s XX. sz�zadban
m�g enn�l is erosebb fenyeget�st jelentett. Franciaorsz�g �s N�metorsz�g egym�st
puszt�totta, holott 1914-ben egyes�teni�k kellett volna eroiket. Sajnos a
franci�kat
�vsz�zadokon �t r�geszm�s f�lelem gy�t�rte a Habsburgokt�l, �s ez�rt kellett a
Monarchi�t
t�rdre k�nyszer�teni�k, amely val�j�ban t�bb nemzetet mag�ban foglal�
konf�der�ci� volt. Az eur�pai egyens�lyt megbontott�k az 1918�19-es nemzetk�zi
egyezm�nyek. A Monarchia t�bb szempontb�l k�l�nb�zo �s idonk�nt egym�ssal
ellens�ges �llamra bomlott, gondolok itt p�ld�ul Rom�ni�ra, Magyarorsz�gra, sot
Jugoszl�vi�ra is. A r�gi Osztr�k�Magyar Monarchia k�l�nb�zo okokb�l t�bb� m�r
nem volt k�pes bet�lteni igen fontos v�dopajzsszerep�t. N�metorsz�g �s Oroszorsz�g
�gy tett szert egyed�l�ll� �s tot�lis hatalomra. A Monarchia t�bb volt egyszeru
szellemi mozaikn�l. Amikor azonban megszunt, csak politikai urt hagyott maga
ut�n, mivel �vsz�zados anyagi �s erk�lcsi ereje p�tolhatatlannak bizonyult.
Mindehhez
hozz�j�rultak a marxist�k manoverei �s manipul�ci�i is, akik � az�ltal, hogy
fel�lt�tt�k a nacionalizmus �larc�t - ki�lezt�k a nemzeti �s m�s jellegu
ellent�teket.
Elo�llhattak volna m�s, jobb megold�ssal �s egy�b tervekkel is.

Abb�l a feltev�sbol kiindulva, hogy az �llamok mindig elnyom�k, �s soha nem

fogunk tudni megb�k�lni elnyom�sukkal, kimondhatjuk, hogy az �llam - m�g ha
vannak k�zt�k kev�sb� rosszak is - mindenk�ppen rossz. Mindig a kev�sb� rosszat
kell v�lasztani. Nyilv�nval�, hogy minden faluban, m�g a legjelent�ktelenebb kis
faluban is vannak emberek, akik gyul�lik a t�bbieket, �s meg akarj�k oket �lni.
M�r az is az elnyom�s egy form�ja, ha megakad�lyozzuk, hogy meg�lj�k egym�st.

Ha azonban ism�t a szellemi �s kultur�lis t�m�k fel� fordulunk, elsosorban

Kunder�ra gondolva, aki arra eml�keztet benn�nket, hogy m�g a nyugatiak figyelm�t
elsodlegesen az ember l�lektana, az irodalomban pedig a h�zass�gt�r�s t�m�ja
k�t�tte le, azalatt Franz Kafka, Jaroslav Hasek, majd k�sobb �d�n von Horv�th
Eur�pa, a Nyugat �s az eg�sz vil�g totalit�rius j�voj�nek a v�zi�j�t vet�tette
elore.
A francia �s nyugati �rtelmis�giek ekkor azonban m�r eladt�k lelkuket a bolse-
vizmusnak �s a szocializmus k�l�nf�le form�inak, amelyek az �ltalunk j�l ismert
�nk�nyuralmakhoz �s katasztr�f�khoz vezettek. Hossz� ideig nem ismert�k fel,
hogy �nk�nyuralmakkal �llunk szemben, csak az�ta vagyunk ennek tudat�ban,
ami�ta kimutatt�k foguk feh�rj�t. Ezek a zsarnoki uralmak saj�t k�pmutat�
ideol�gi�ik
ellen fordultak, �s a szocializmus leheto legt�rsadalomellenesebb fajt�j�t
hozt�k l�tre.

�n nem vagyok sem t�rt�n�sz, sem politikus, csup�n irodalm�r. Az igazs�g

azonban az, hogy l�tezik egyfajta eur�pai ki�resedetts�g, a szellemi t�rnek
bizonyos
hi�nya, amely olyan egy�rtelmuen l�tszik, hogy b�rki, aki j�zan �rtelemmel
b�r, felismerheti, hacsak nem fanatikus p�nszl�vista vagy olyan sz�letett
optimista,
aki a pacifizmus csapd�j�ba esett.

Az irodalomban, muv�szetben, zen�ben jelen van egy felismerheto k�z�s szellem,

amely a Mitteleuropa kult�rk�r�h�z tartoz� minden �rtelmis�ginek a saj�tja.
Saj�t tapasztalataim alapj�n mondhatom, hogy az a b�csi d�j, amelyet n�h�ny �vvel
ezelott kaptam, vil�gosabban r�mutatott arra, amit �n is �s m�s is felismert, hogy
m�g �r�saim intellektu�lisan franci�k, addig kultur�lisan a hatalmas k�z�p-eur�pai
szellemi t�rbe tartoznak.

Ez a szellemi t�r, ez a kult�ra, ez a civiliz�ci� nem volt sem kiz�r�lagosan

osztr�k, sem kiz�r�lagosan magyar; szellemis�g�ben ugyan�gy volt lengyel, ro
m�n, cseh �s horv�t is. Nyilv�nval�an voltak benne bizonyos egym�srahat�sok �s
k�lcs�n�s f�ggos�gek is, �s az is igaz, hogy a francia civiliz�ci� �s kult�ra
felsobbrendus�ge
is �reztette hat�s�t eg�sz Eur�p�ban �s a vil�gon. Noha rom�n sz�rmaz�s�
vagyok, h�l�val tartozom a francia kult�r�nak. Az a reform azonban, amely
a nyelv vizsg�lat�ban �lt�tt testet � a strukturalizmus �, Pr�g�b�l, Mitteleuropa
egyik nagy fov�ros�b�l indult el. Tov�bb� a pszichol�gia sem egyszeruen analiz�l�
tudom�ny, m�ra a l�lek m�lys�geit szond�z� m�dszerr� v�lt. A b�csi Freud volt az,
aki felt�rta term�szet�nk l�nyeg�t; a k�z�p-eur�pai Freud volt az, aki -
tan�tv�ny�val,
a Mitteleuropa nyugati hat�r�n sz�letett Junggal egy�tt � seg�tett nek�nk
felfedezni egy m�sfajta emberi l�nyt, az emberi nem egy m�sik koncepci�j�t �s
m�sik igazs�g�t. Vannak persze m�s pszichoanalitikusok is � k�vetok �s ellenfelek
egyar�nt �, akik mindannyian az o gondolkod�s�nak a nyomvonal�n haladnak. A
m�r eml�tett Kafka is az � Prousttal, Joyce-szal �s Faulknerrel egy�tt �, a modern
irodalom �s egy�ltal�ban az irodalom egyik megalap�t�ja. �gy gondolom, hogy
az alap�t�k k�z�l val�ban o a legfontosabb, mivel Kafka vil�g�ban a metafizikai
dimenzi� rendk�v�l l�nyeges. Az o munk�ja nem egyszeruen szociol�giai �s nem is
egyszeruen pszichol�giai jellegu, mivel nincs igaz�n nagy irodalom an�lk�l, hogy
vissza ne t�rn�nk a vall�si �s metafizikai alapokhoz. A nagy alkot�soknak a legfobb

�sszef�gg�sek probl�m�ir�l kell sz�lniuk. V�lem�nyem szerint a jelentos nyugati

�r�k majdnem kiz�r�lag irodalmi, nyelv�szeti vagy politikai probl�m�kkal
foglalkoztak,
mik�zben a legfobb k�rd�st, az ember sors�nak tragikus �s komikus k�rd�s�t
m�g sem �rintett�k, mint ahogyan p�ld�ul Kafka megtette muveiben. Kafka
ut�n hamarosan a reg�ny�r� Musil mutatta be nek�nk, hozz��rtoen, fant�ziad�san,
muv�szien �s szellemesen, hogyan korhadtak el �s bomlottak fel a civiliz�ci�k,
hogyan
jutnak csodbe �s hullanak sz�t darabokra. Lehetetlen �s val�sz�nuleg �rtelmetlen
is lenne, ha felsoroln�nk Mitteleuropa �sszes nagy neveit. Minden orsz�g,
minden kultur�lis �s filoz�fiai t�r kitermelt olyan fontos szem�lyis�geket, akikkel

elorukkolhat. Igaz ugyan, hogy volt a csehszlov�k sz�rrealizmusnak egy olyan

v�lfaja, amelyet, noha t�bb�-kev�sb� Nyugatr�l import�ltak, m�gis olyan irodalmi
mozgalmak eloztek meg, amelyek �nmagukban is oshonosak �s fontosak voltak.

Nem tarthat� fenn az a n�zet, mely szerint a sz�rrealizmus kiz�r�lag Mittel-

europd-b�l j�tt, mivel megvolt Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban �s Oroszorsz�gban
is, ahol k�l�nf�le form�kat �lt�tt. Mindazon�ltal sz�munkra a sz�rrealizmus,
vagy amit annak neveztek, a kifejez�si rendszerek egy saj�tos k�szlet�t jelentette.
A
sz�rrealizmus vagy presz�rrealizmus egyik form�ja kiz�r�lagosan a mi orsz�gunkb�l
indult el (�de chez nous�). Saj�t tapasztalataim alapj�n azt mondhatn�m, hogy
a presz�rrealista vagy parasz�rrealista iskola � a maga legkor�bbi v�ltozat�ban
� rom�n. Mindenekelott Urmuzt, majd Tzar�t, ennek az iskol�nak a vez�ralakjait
J

tekinthetj�k e mozgalom megalap�t�inak, aminek az volt a k�ldet�se, hogy

egyetemess�
v�lj�k. Tzara eset�ben a humornak egy destrukt�v fajt�j�val tal�lkozunk,
egy olyan humorral, amely jellegzetesen antiirodalmi, antimuv�szi �s antipo�tikus.
Francia k�ltem�nyeinek fele eredetileg rom�nb�l ford�tott mu. A rom�n
sz�rrealizmusnak
m�s p�ld�i is eszembe jutnak: Ciprian p�ld�ul, aki sz�ndarabokat �rt, illetve
Maniu. A dadaizmus hivatalosan Z�richben tunt fel, azonban Urmuz, Ciprian
�s Vinea m�r j�val 1915 elott felfedezte a sz�rrealizmusnak ezt az �j fajt�j�t.
Mindazon�ltal
a mi �abszurd� vagy �abszurd sz�nh�z� c�mk�t viselo humorunk igencsak
meglepo dolognak tunt Franciaorsz�gban. Od�ig mentek, hogy ez csak a mi
egy�nieskedo t�rekv�seinket fejezi ki, olyannyira, hogy kezdetben azt hitt�k, hogy
Witkiewicz, a nagy Witkiewicz csup�n egyfajta elofut�ra volt a p�rizsi dr�mai
iskol�nak, egy a t�bbiek k�z�tt. Witkiewicz azonban a mi � csehszlov�k, lengyel,
rom�n � szellemi csal�dunkhoz tartozik, egyik tagja volt ennek a hatalmas
k�z�peur�pai
kultur�lis egy�ttesnek, r�sze ennek az intellektu�lis t�rnek. M�s sz�val,
Witkiewicz egy olyan kultur�lis mezobe tartozott, amely sokkal messzebbre terjedt
ki, mint P�rizs var�zslatos vil�ga. Hossz� ideig azt hitt�k, hogy olyan szerzok,
mint
Gombrowicz �s Mrozek a mi k�vetoink voltak, val�j�ban azonban e nagy szellemi
csal�dhoz tartoztak. A mi humorunk megegyezett az �v�k�vel vagy hasonl�tott
ahhoz, amivel az 1950-es �vek sz�nh�z�ban tal�lkozhattunk.

M�g azt is ki merem jelenteni, hogy az osztr�k Man�s Sperber, a rom�n

Panait Istrati vagy a magyar Koestler, akiket az ostoba nyugati �rtelmis�g
�cs�rolt,
a legelsok k�z�tt voltak, akik �tt�rt�k a kommunista �s szovjet k�pmutat�st, akik
(Massisszal �s n�h�ny m�s �r�yal egy�tt) szembesz�lltak azzal a hatalmas
vesz�llyel,
amely azoknak az elnyom�s�val �s rabszolgasorba val� d�nt�s�vel fenyegetett, akik
Rom�ni�b�l B�csbe t�voztak, �s akik hozz�szoktak a szabads�ghoz �s az
individualizmushoz.
Nyilv�nval�an vannak olyan oroszok is, mint p�ld�ul Szolzsenyicin,
Szaharov, Zinovjev, Makszimov, Bukovszkij �s oly sokan m�sok, akik m�g ide
sorolhat�k. A vel�nk sz�letett szabads�g t�k�letes ellent�tben �s �ssze�tk�z�sben
�llt minden orosz szolgalelku term�szet�vel, mivel minden orosz - t�rsadalmi �s
szellemi �rtelemben egyar�nt - t�bb�-kev�sb� rabszolg�nak sz�letik. M�g a szabad
francia szellem is gyan�ss� v�lik, amikor felismerj�k, hogy 1940 �s 1944 k�z�tt
majdnem eg�sz Franciaorsz�g petainista vagy kollabor�ns volt, vagy legal�bbis f�lt
�s hallgatott.

Hozz� kell tennem - ez az �n mag�nv�lem�nyem -, hogy a nemzeti f�ggetlens�g

nem azonos vagy legal�bbis nem mindig esik egybe az egy�n szem�lyes szabads�g�val.
Ez ellent�tben �ll azzal, amit a nyugatiak rendszerint igaznak tartanak.
Vannak orsz�gok, amelyek nemzeti szinten szabadok, m�gis vir�gzik benn�k a n�p
�s az egy�nek f�l�tti diktat�ra. A nemzeti f�ggetlens�g �nmag�ban m�g nem z�rja
ki a centraliz�l� �s destrukt�v t�rekv�seket az egy�nekkel �s az emberi szellem
megnyilv�nul�s�val
szemben. Franciaorsz�gban �n r�sze vagyok annak, amit �vid�k�-
nek neveznek: ez val�j�ban t�jegys�geket, k�rzeteket vagy �nmagukban eg�sz
kis orsz�gokat jelent. Languedoc, Korzika, Provence, Bretagne, sot m�g Poitou,
Elz�sz �s Auvergne is rendelkezik saj�t t�jnyelvvel (�patois�), ezek majdhogynem
�n�ll� nyelvek, �s e t�jegys�gek r�gi hagyom�nyai, szok�sai kiveszoben vannak a
k�zpontos�t�sra f�lesk�d�tt korunkban. Ezek a tartom�nyok szenvednek a jelen
helyzettol, �s szeretn�k helyre�ll�tani elvesztett kultur�lis auton�mi�jukat. A
sz�vets�gi
�llamrendu Sv�jcban a t�bb mint h�sz kanton mindegyike szinte egy-egy
k�l�n�ll� orsz�got k�pez. Elt�ro kult�r�juk �s trad�ci�ik vannak, m�gis egys�ges
eg�szk�nt �lnek egy�tt. Minden centraliz�lt nacionalista �llam meg�lte a
tartom�nyokat,
kult�r�kat �s a nyelveket.

Az Eur�pa k�zep�n fekvo Monarchia a nemzeti t�rekv�sek fesz�to erej�nek

hat�s�ra darabokra hullott. �n azonban �gy gondolom, hogy a nacionalizmus
viszonylag �j fogalom, amely k�r�ra volt az egyes ter�leteknek �s tartom�nyoknak,
amelyek e frissen l�trej�tt nemzeti alakulatokon bel�l l�trej�ttek. Tal�n
�tnevel�sre
lenne sz�ks�g ahhoz, hogy e ter�letek, tartom�nyok �s nemzetek ne �ltsenek olyan
form�kat, amelyek a j�voben vesz�lyesek lehetnek. A nemzeti f�ggetlens�g
vesz�lyeztetheti
az egyes ter�leteket. Az egyes ter�letek �s tartom�nyok azonban nem
jel�ntenek sz�ks�gszeruen fenyeget�st a centraliz�ci� azon birodalmi form�ja
sz�m�ra,
amely az �n�ll� nemzetek l�tez�s�nek, a t�bbs�g �ltali egys�gnek kedvez.

Rom�n sz�rmaz�s� l�v�n - n�h�ny t�rsammal egy�tt - mindig �gy gondoltam,

hogy az a v�res feloszt�s, amely Erd�lyt, Rom�ni�t �s Magyarorsz�got �vsz�zadokon
�t elk�l�n�tette egym�st�l, lehetett a kiindul�pontja a Monarchia katasztr�f�ba
torkoll� konfliktus�nak �s v�g�l sz�tes�s�nek. Igaz, hogy m�s orsz�gok is
kereszt�lmentek hasonl� traum�kon, azonban a Rom�nia, Erd�ly �s Magyarorsz�g
k�z�tti bun�s meg nem �rt�s lehetett az egyik fo oka a pluralista konf�der�ci�
�sszeoml�s�nak. Szem�ly szerint rem�lem, hogy meg�rem az elso rom�n-magyar
f�der�ci�t. Hogy mikor ker�lhet erre sor? Tal�n majd elj�n a napja, m�g akkor is,
ha pillanatnyilag ez csak �lom!

�gy h�t csak olyan egyens�lyr�l �lmodom, amely sz�mol mindazokkal a

k�l�nbs�gekkel, szok�sokkal �s hagyom�nyokkal, amelyek furcsa m�don m�g
hasonl�tanak is egym�shoz. Ez lenne MitteLeuropa egyens�lyi konf�der�ci�j�nak
kezdete, amelyben minden egyes ember k�l�nb�zhetne a t�bbiektol, m�gis meglenne
a lehetos�ge arra, hogy egy�tt �ljen a t�bbiekkel. Ez lehetne az igazs�g modellje,
egy olyan modell, amely megmutatn� az emberis�g l�t�nek �s a t�rsadalom
szervez�s�nek �j �tjait. Ennek seg�ts�g�vel oly sok emberi �letet k�m�lhetn�nk
meg, �s az �jfajta szabads�g megteremten� azt a b�k�t, amelyben minden ember
�nmaga ura, saj�t filoz�fiai �s vall�si meggyozod�s�nek, szellemi auton�mi�j�nak
a gazd�ja lehetne.

Az �j k�z�p-eur�pai konf�der�ci� nemcsak Ausztri�b�l, Magyarorsz�gb�l

�s Rom�ni�b�l �llhatna, hanem mag�ban foglalhatn� Horv�torsz�got �s Csehszlov�ki�t
is. Csak az egyes korm�nyok lenn�nek teljes m�rt�kben �n�ll�ak, �s a
konf�der�ci� vezetoje, kir�lya, cs�sz�ra vagy eln�ke mind�ssze d�ntob�r� lenne,
aki tiszteletben tartan� a konf�der�ci�ba tartoz� minden egyes orsz�g egy�ni
jellegzetess�geit. Ez a hatalmas konf�der�ci�, ez a sz� legjobb �rtelm�ben vett
birodalom (mint a hajdani R�mai Birodalom) teremthetn� meg Eur�pa �s az
emberis�g kiz�r�lagos v�delm�t az orosz �lideologikus barb�rs�g �s h�d�t� szellem
ellen. Ez a hatalmas sz�vets�g lenne a mi szellemi univerzumunk �s n�lk�l�zhetetlen

politikai eronk.

Tov�bbra is k�v�ncsi vagyok, hogy ez mikor lesz lehets�ges. Sz�z �v m�lva?

Negyven vagy tal�n csak t�z �v m�lva? A szovjet t�mb sz�ttagol�d�sa tal�n gyorsabb
folyamat, mint gondoln�nk. Amalrik fedezte fel az elso figyelmezteto jelz�seket.
Tal�n kedvezobb t�rt�nelmi sors v�r r�nk, �s holnap �j nap k�sz�nt be. Ez a
konf�der�ci� v�delmet ny�jthatna a hatalmas orosz veszedelem ellen az�ltal, hogy
megeros�ti a jelenleg gyenge Nyugatot. Az amerikaiak, n�metek �s angolok
napjainkban
szellemileg �s erk�lcsileg olyan zurzavarban vannak, hogy kev�s nyugati
�rti, milyen t�rt�nelmi folyamat zajlik le k�z�tt�k. Ez a helyzet a dolgok tov�bbi
elm�rgesed�s�vel fenyeget.

A t�rt�nelmet pszichoanalitikai szemsz�gbol is vizsg�lhatjuk: ekkor r� fogunk

j�nni arra, hogy ha az egy�n szintj�n nem tudjuk, mit akarunk tenni, vagy
ha nem tudjuk, hogy v�gyaink ellen�re cseleksz�nk, akkor ugyanez fog t�rt�nni
a nemzet szintj�n is. Az elm�lt k�t �vsz�zad forradalmai �ppen az ellenkezoj�t
eredm�nyezt�k annak, mint ami ezeknek a k�l�nb�zo �emberis�gmegv�lt�knak�
a sz�nd�k�ban �llt.

A megv�lt�s szent nev�ben sz�tz�ztuk az arisztokratikus kiv�lts�gokat. �gy

gondoltuk, hogy elobb sz�t kell t�rni az arisztokratikus rendet ahhoz, hogy
l�trehozhassuk
a szabads�g, az egyenlos�g, az igazs�goss�g �s a testv�ris�g birodalm�t.
Val�j�ban azonban az t�rt�nt, hogy hatalomra juttattuk a burzso�zi�t, s ezzel az
�ember ember �ltali kizs�km�nyol�s�nak� egy fajt�j�t szentes�tett�k. Nyilv�nval�,
hogy ez a kizs�km�nyol� rendszer rossz volt. Ez megv�ltozott, hely�be azonban
egy m�g rosszabb, zsarnoki, gyilkos �s n�pirt� rendszer l�pett.

Terminol�gi�nk hamiss� v�lt. Most m�r tudjuk, mit hogyan �rts�nk: tudjuk,
hogy ezekben a totalit�rius rendszerekben - az �gynevezett forradalmi rendszerekben

- az �egyenlos�g� kiv�lts�gokat jelent, az �igazs�g� pedig b�ntet�st, bossz�t �s

�ld�z�st. M�ra kitanultuk ezt az �j sz�t�rt. T�bb� nem vagyunk h�ly�k.
Ami pedig a t�rt�nelem �csel�t� illeti, l�thattuk, hogy Hitler, aki azt
hangoztatta,
hogy egy nagy n�met vil�gbirodalmat fog l�trehozni, val�j�ban hogyan
rombolta le azt. �Tudat alatt� tal�n �ppen ezt akarta. �n azt hiszem, hogy nem
vagyunk
k�pesek � sem egy�nenk�nt, sem pedig t�rt�nelmi �rtelemben - irracion�lis
k�sztet�seinken uralkodni.

Ebbol pedig ism�t a t�rt�nelmi pszichoanal�zis sz�ks�gess�ge mer�l fel... egy

kollekt�v, teljes �s alapos t�rt�nelmi pszichoanal�zis�.

Boross Anna ford�t�sa

Megjelent a Cross Currents 4. (1985) sz�m�ban The Austro-Hungarian Empire -

Forerunner of a Central
European Confederation? c�mmel.
J

('laudio Magris

K�z�p-Eur�pa � egy fogalom ig�zete

A �kutya� sz� nem harap, mondj�k a nyelv�szek, �m a kutya maga tudvalevoleg

nagyon is; aki �l�r�l� besz�l, gyakran l�thatott ilyen �llatot, m�g az, aki
�egyszarv�r�l�, annak a sz�ban forg� �llat soha nem ker�lt, �s aligha ker�lhetett
a szeme el�. Az ut�bbi �vekben sokat besz�lnek K�z�p-Eur�p�r�! an�lk�l, hogy
b�rki is tiszt�ban volna azzal, hogy ez a fogalom valami olyasmire utal-e, ami
olyan
jellegu, mint a l�, vagy ink�bb olyanra, mint az egyszarv�. Egy sz�ra utal-e, vagy
valami val�s�gosra, valamire, ami a benn�nket k�r�lvevo vil�ghoz tartozik, vagy
valami k�pzeletbeli dologra. E fogalomnak a jelent�se is mintha ink�bb valamif�le
sugalmaz�son nyugodna, mintsem olyasmin, amit bizony�tani tudunk: amikor
Marieluise Fleisser �r�nonek, aki mellesleg Brecht szeretoje volt, K�z�p-Eur�pa
legszebb
keblu asszony�nak c�m�t adom�nyozta valaki, akkor v�lhetoleg sem az �r�no,
sem a b�k szerzoje nem volt tudat�ban annak, mely hat�rok k�z�tt �rv�nyes ez az
�ll�t�s. T�rt�nelem �s f�ldrajz nem mindig v�g egybe, amikor K�z�p-Eur�pa ker�l
sz�ba; �s n�melykor Pr�ga mintha k�zelebb h�z�dna M�nchenhez, �s Czernowicz
mintha szomsz�dos volna Ber�innel.

�ltal�noss�gban azt mondhatn�nk, hogy a �K�z�p-Eur�pa� kifejez�s eg�szen

elt�ro jelent�seket kap aszerint, hogy t�rt�nelmi-politikai vagy irodalmi
szempontb�l
vonj�k-e vizsg�lat al�; fantasztikus konnot�ci�inak mozg�s�t� ereje - nem is
ritk�n mintha ellent�tben �llna a sz� t�rt�neti genezis�vel. A sz� k�ltoi-
fantasztikus
sugallata az ut�bbi �vekben, k�l�n�sen Olaszorsz�gban, minden bizonnyal
elfojtotta a t�rt�neti-politikai jelent�s�t; sot azt mondhatn�nk, hogy a K�z�p-
Eur�pa
ir�nt kigy�lt �rdeklod�s �s lelkes�lts�g j�r�szt e fogalom meghat�rozatlans�g�nak,
mitikus visszhangj�nak k�sz�nheto.

Johannes Urzidil, valaha Kafka bar�tja a hatvanas �vekben megjelent Pr�gai

triptichon c�mu reg�ny�ben �rta mes�be illo pr�gai gyermekkor�ra visszaeml�kezve:
�nemzet m�g�tti vagyok�. Urzidil szerint ez az Eur�pa sz�v�ben elt�lt�tt gyermekkor

�ppen az�rt volt mes�be illo, mert itt a �nemzetek m�g�tt� �lhetett az ember, egy
majdhogynem fantasztikus �s val�s�g n�lk�li t�rben, melyben a nemzeti
szemben�ll�sok
k�lcs�n�sen semleges�tett�k egym�st. A nemzetekm�g�ttis�g azt jelentette
- �rja Urzidil hogy �gy �lhett�nk, j�tszhattunk �s hajig�l�dzhattunk, hogy nem
kellett amiatt agg�dnunk, vajon az elt�vedt labda osztr�k-n�met vagy zsid� ablakot
t�r-e be. Megk�rdezhetj�k persze, �s meg is kell k�rdezn�nk magunkt�l, hogy a
Habsburgok alatti n�pek k�z�ss�g�nek ez a gyermekkorb�l sz�rmaz� eml�kk�pe
nem megsz�p�t�se-e a t�rt�neti val�s�gnak. Hiszen Urzidil gyermekkor�ban napirenden

voltak a vereked�sek a n�met nemzeti �s cseh di�kok k�z�tt � a lappang�,

avagy nem is lappang� antiszemitizmusr�l nem is besz�lve �, m�g ha igaz is, hogy
a legink�bb csehfal� n�metek cseh nevet viseltek, s megford�tva.

Hagyjuk azonban egyelore a t�rt�nelmet, s maradjunk ann�l, amit Urzidil

f�lid�zett. O Pr�g�t �nnepli, K�z�p-Eur�pa kikezdhetetlen k�z�ppontj�t, �m hajlik
r�, hogy e vil�got ne nemzeti-t�rt�neti, hanem mitikus, metahistorikus
kateg�ri�kkal
hat�rozza meg. A sz�m�ra oly val�s�g n�lk�li t�r szok�sos meghat�roz�saival
� hogy �n�met�, �n�met-osztr�k�, �cseh� vagy �zsid� � aligha volna Urzidil
el�gedett. E vil�g identit�sa sokkal ink�bb abban van, hogy defini�lhatatlan, hogy
nem turi el a t�ls�gosan egy�rtelmu meghat�roz�sokra val� visszavezet�st. Van
m�g valami, ami szembe�tlik Urzidil �br�zol�s�ban: egy t�rt�nelmi esem�nyekben
gazdag, hogy ne mondjuk, t�rt�nelemmel t�lterhelt kozmoszt id�z f�l, amely
sz�mtalan
f�lig begy�gyult �s m�g mindig ressentiment-1 �s bossz�v�gyat nedvezo sebet
hordoz mag�ban. �ppen ez az, ami k�l�n�sk�ppen jellemzo a k�z�p-eur�pai kult�r�ra:
hogy a t�rt�nelem r�nehezedik a benne �lore, aki k�ptelen feledni, k�ptelen
ad acta tenni a r�g elm�ltakat; maga is �t�lni k�nyszer�l az osr�gi fesz�lts�geket
�s szenved�lyeket, mintha csak k�zvetlen r�szese volna annak a konfliktusterhes
elegynek, melyet e kult�ra minden egyes k�pviseloje mag�ban hord. Tal�n �ppen
ez�rt v�lhatott K�z�p-Eur�pa az �ltal�nos eur�pai �llapot modellj�v�, modellj�v�
egy olyan szellemis�gnek, amelyrol m�r Nietzsche megjegyezte, hogy a t�rt�nelmi
eml�kezet t�ls�lyoss�ga �sszeroppan�ssal fenyegeti.

Urzidilnak az az �rz�se, hogy m�g pajt�saival Pr�ga utc�in rohang�l, egyben

elm�lt �vsz�zadokban �l. Az �r� mitikus eml�kezet�ben azonban e t�r mintha v�dve
volna a t�rt�nelemtol: a t�rt�nelem a nemzetek �s a nemzetek torzsalkod�sainak
a sz�ntere; ezzel szemben a gyermekkor valami abszol�tnak, nem t�rt�nelminek
az �lm�nye. Ez�rt mutatkozhat a gyermekkor valamik�ppen a nemzet m�g�ttinek

� ak�r nemzetek f�l�ttit is mondhatn�nk �, egy olyan vil�gnak, amely oly sok �r�
fant�zi�j�ban a t�rt�nelem eroszakt�tel�vel szemben az individualit�s �s a
humanit�s
mened�ke volt.

Eur�pa hajdani k�zep�nek metahistorikus �s metapolitikus megsz�p�t�s�t

m�g id�zhetn�nk sz�mtalan, ak�r h�resebb p�lda nyom�n, sorolhatn�nk muveket,
melyek mind K�z�p-Eur�pa kultur�lis, f�ldrajzi, nemzeti �s k�ltoi sokf�les�g�t
dics�rik. E saj�tszerus�gek katal�gus�t tal�ljuk Franz Werfel Aus d�r Daemmerung
einer Welt (1936) c�mu k�nyv�ben, de Werfel szem�ben e vil�g l�nyeg�t semmik�ppen
sem mer�tik ki ismertetojegyei - a pr�gai tornyok, a gal�ciai zsid�negyedek
vagy a Karszt-hegys�g fenns�kjai -, azt valami elvontabb fejezi ki, valami, ami
�sszefogja a r�szeket, ami a sokf�les�gnek egys�get �s tart�st ad. S minthogy ez a
k�z�s anyag alkot�elemeinek egyik�vel sem volt azonos�that�, defini�lni sem
lehetett
a k�zkeletu nemzeti fogalmakkal.

A Habsburg Birodalom

Egy ilyesfajta immateri�lis k�tel�k eszm�j�t bontja ki egy sokkal jelentosebb

�s a r�nk hagyom�nyozott �rt�kek ki�resed�s�t k�m�letlen�l b�r�l� mu is: A
tulajdons�gok
n�lk�li ember. Musilt�l ered a mond�s, mely szerint az osztr�k olyan
osztr�k-magyar, akibol kivont�k a magyart, vagyis olyan valaki, akit csak negat�v
form�ban lehet meghat�rozni, tudniillik csupa olyan dologgal, amiben k�l�nb�zik
a �tiszta� nemzetis�gektol - a n�metektol, horv�tokt�l, szlov�nektol, olaszokt�l
stb.

Ez a t�mak�r is irodalmi trad�ci�t teremtett: tucatsz�mra, vagy tal�n sz�zsz�mra

vannak muvek - j�k, k�z�pszeruek, rosszak -, melyek e mot�vumb�l szab�lyos
sztereot�pi�t csin�ltak, hol pozit�v, hol negat�v sztereot�pi�t. N�h�ny �ve m�g
egy�rtelmuen az affirmat�v olvasat uralkodott, sot gyakran a kritikai-var�zsfoszt�
�rtelmez�sben is ezt a m�toszt szott�k tov�bb egyszerre tiszteletlen �s m�giscsak
szeretetteljes modorban, v�gso soron ig�zet�t igazolva ezzel.

Mindenekelott a nemzetf�l�ttis�get id�zt�k pozit�v felhangokkal, s ez nem

meglepo, ha a Habsburg Birodalom felboml�sa ut�n, a k�t vil�gh�bor� k�z�tt
elszabadult nacionalizmusokra gondolunk. Jellemzo - nem annyira k�ltoi, mint
ideol�giai szempontb�l - a neves pacifista �s antifasiszta Franz Theodor Csokor
Ezerkilencsz�ztizennyolc november harmadika c�mu dr�m�ja. A darab k�l�nf�le
nemzetis�gu katonatisztek viselked�s�n kereszt�l �br�zolja a Habsburg Birodalom
�sszeoml�s�t, az elso vil�gh�bor� v�g�n. Az addigi �osztr�kok� most hirtelen
valamelyik vadonat�j s tetej�ben jobb�ra a t�bbivel hadil�bon �ll� �llam tagj�nak
�rzik magukat. A birodalom buk�s�val megszunik a tisztek bajt�rsiass�ga is,
ellens�gekk�
v�lnak, l�v�ld�zni kezdenek egym�sra. Amikor ezredes�ket utols�
�tj�ra k�s�rik, a tisztek mindegyike egy mar�k f�ldet sz�r a kopors�ra, k�zben
hangosan ki�ltja �j haz�ja nev�t, Horv�torsz�got, Olaszorsz�got, Csehszlov�ki�t
stb., melynek nev�ben e ritu�lis gesztust teszi. Csak dr. Gr�n, a zsid� ezredorvos
veszi ig�nybe e kegyeleti aktusban egyszeruen �Ausztria f�ldj�t�. Csak a zsid�nak
nincs haz�ja, melyre hivatkozhatna, mi t�bb, o elvesztette egyetlen lehets�ges,
mert
nemzetek f�l�tt �ll� haz�j�t. Nyilv�nval�, hogy a szerzo a kicsinyes nemzet�llami
gondolkod�s kegyetlen sovinizmus�val akarta szembe�ll�tani a nemzetf�l�ttis�g-
nek azt a magasabb eszm�j�t, melyet a zsid�s�gban �s a Habsburg Birodalomban
l�tott megtestes�lni.

Kafka is, akitol t�vol �llt minden apologetikus sz�nd�k, tan�s�got tett sz�munkra
errol a nemzetek f�l�tti val�s�gr�l. Elmondja, hogyan tal�lkozott a vonaton
m�g az elso vil�gh�bor� elott a vilmosi n�met hadsereg egy tisztj�vel, akivel
hosszadalmas magyar�zatok ut�n sem volt k�pes meg�rtetni, milyen nemzetis�gu:
b�r pr�gai, de nem cseh, zsid�, de a zsid�s�gb�l kiszakadt, �s b�r n�met�l �r, de
eg�sz bizonyosan nem n�met. Ebben az epiz�dban, melyet Kafka csaknem zavartalan
deruvel ad elo, egy olyan hat�r�tl�po identit�sa rajzol�dik ki, aki maga alkot
hat�rt, mintha teste hat�rs�v, mezsgye volna, melyet a hat�rvonalak felszabdalnak
�s kereszteznek, ot mag�t tagolva �s egyben �sszetartva.

Az osztr�k irodalom bovelkedik a nemzetf�l�ttis�g m�tosza ellen ir�nyul�

d�h�dt pol�mi�kban is. Kari Kraus, hogy csak az o p�ld�j�t eml�ts�k, nagyszeru
darabj�ban, Az emberis�g v�gnapjaiban, e sokf�les�get kaotikus �s groteszk
Babilonnak
�br�zolta. Egyik hadsz�nt�ri jelenet�ben p�ld�ul a katon�k k�l�nb�zo
nemzetis�ge olyan m�rt�kben �sszekeveredik, hogy a tud�s�t� hamarosan semmit
nem �rt m�r, f�lcser�li oket, �s teljesen elvesz�ti a t�j�koz�d�s�t. A szatirikus
Kraus szem�ben a n�pek e tarka elegye hatalmas, ugyanakkor gyengeelm�ju �s
v�res csal�s, melynek csak a h�bor� lehetett tragikus, �m k�vetkezetes folytat�sa.

A n�met �s a zsid� �sszetevo

Mint eml�tett�k m�r, K�z�p-Eur�pa felt�mad�s�ban a szuggeszt�v, avagy

irodalmi dimenzi� domin�l; szok�sosan valamif�le soknemzetis�gu atmoszf�r�t
�rtenek rajta, valamif�le nagyj�ban-eg�sz�ben osztr�k�szl�v �gyet, �s ez kiz�rni
l�tszik azt, ami pedig t�rt�netileg az eg�sz hordoz�ja volt: a n�met vagy
n�metosztr�k
elemet. Joseph Roth h�res mond�sa szerint: a r�gi birodalom minden n�pe
joggal nevezhette mag�t osztr�knak � kiv�ve a n�met-osztr�kokat. Roth polemikus
t�tele term�szetesen az eros�do, majd a n�ci hatalom�tv�telben kics�csosod�
n�met nacionalizmus �veiben sz�letett. �m ha a t�rt�netileg kodifik�lt K�z�p-Eu-
r�p�n Urzidil �nemzet m�g�tti� vil�g�t �rtj�k, �gy ennek az eszm�nek a genezise
arra utal, hogy politikai kiterjed�s�nek eredetileg egy nagyon is kifejezett n�met
komponens szolg�lt alapul.

Van e k�rd�sk�rrol egy kiv�l� k�nyv, Arduino Agnelli� 1971-bol, amelyhez

keveset lehet hozz�tenni. A K�z�p-Eur�pa kifejez�st azonban Friedrich Naumann
1914-ben megjelent �s olaszra azonnal leford�tott k�nyve tette udvark�pess�. Az
J

i-l.so vil�gh�bor� eloest�j�n ez az �r�s K�z�p-Eur�pa n�met vezet�s alatt val�

megszervez�s�nek terv�t v�zolja. A K�z�p-Eur�pa terminus ily m�don a n�met expanzi�

eszm�j�t tartalmazta, m�g ha Naumann tervezet�t - melynek nacionalista

gondolatvil�g�t akkoriban sok eur�pai �r� osztotta - nem is szabad annak f�ny�ben
meg�t�ln�nk, ami k�sobb Hitler alatt tapadt hozz�, �s ami nagyon messze esett
Naumann elk�pzel�seitol.

Tetszik, nem tetszik, K�z�p-Eur�pa eszm�je n�met eszmek�nt sz�letett, s ha

feltessz�k a k�rd�st, milyen ero egyes�thette volna e ter�let sokf�les�g�t - mely
�ppannyira
�ldatlan zurzavar is lehetett volna (s egy idoben volt is) -, akkor k�ts�gtelen�l
a n�met kult�ra volt az egyetlen az �sszes t�bbi sz�m�ra, amely a vonatkoz�si
pontot
jelenthette volna; az egyetlen, amely egy�tt a zsid� kult�r�val alkalmas lehetett
volna
valami ahhoz hasonl� szerephez, mint amilyet a latin kult�ra j�tszott az �korban.

Osztr�k �s porosz jellem

Hiszen az egyes�to, nemzetek f�l�tt hat� K�z�p-Eur�pa minden n�p�ben

k�z�s mozzanat a n�met�zsid� szimbi�zis volt, �s e szimbi�zis katasztrof�lis v�ge
egyben K�z�p-Eur�pa voltak�ppeni trag�di�j�t is jelzi. E t�ma aktu�lis taglal�sa
csak abb�l indulhat ki, hogy a n�met elojelu egyes�t�s kudarcot vallott, s a n�met
elem nem lehet t�kbe alapveto. Marad h�t a k�rd�s, hol keress�k akkor az egyes�to
mozzanatot, minthogy a zsid� jelenl�t, ha nem is szunt meg, de sz�rnyus�ges m�don
meggyeng�lt. '
K�z�p-Eur�pa, mondtam m�r, n�met eszmek�nt sz�letik. M�g Franz von
Sartori 1830-ban az osztr�k kult�ra t�rt�net�rol �rva annak a nemzetek f�l�ttis�g�t

hangs�lyozta, belefoglalv�n a horv�t, szlov�n, g�r�g, �rm�ny, lengyel, szerb

kult�r�t
is, K�z�p-Eur�pa teoretikusain�l j�r�szt n�met vagy germanofil �rveket tal�lunk.
Friedrich Listn�l p�ld�ul, aki K�z�p-Eur�p�t egy r�szben n�metek, r�szben
magyarok �ltal korm�nyozott Duna-t�rs�gnek gondolta el, melyben a t�bbi n�p
sorsa f�lre�rthetetlen�l az al�rendelod�s �s lehetos�g szerint az asszimil�l�d�s
lett
volna; �m a Bruck- vagy Lorenz von Stein-v�g�s� k�zgazd�k �s politikai gondolkod�k
is n�met prim�tust ig�nyelnek K�z�p-Eur�p�ban. Persze ezekbol a v�zi�kb�l
sem hi�nyzik az �rz�kenys�g a k�z�p-eur�pai mozaik sokr�tu, minden tirannikus
beolvaszt�snak vagy totalit�rius egyenlos�t�snek ellen�ll� k�l�nbs�gei ir�nt. Ehhez

az �rz�kenys�ghez k�sobb hozz� lehetett ny�lni mint nagy etikai-politikai

tartal�khoz,
mint a liberalit�s t�rgy�ban kapott leck�hez. K�z�s volt mindezekben a
forgat�k�nyvekben, hogy szemben�lltak a porosz politika �kisn�met� megold�s�val,
�s elutas�tottak minden porosz hegem�ni�t az Ausztria-Magyarorsz�gt�l k�
l�nv�lt N�metorsz�gban. A K�z�p-Eur�pa-vita �sszef�gg�tt, sot n�ha azonos volt
ama vit�val, hogy melyiket v�lassz�k a h�rom k�z�l; a kisn�met megold�st vagy
a nagyn�metet (amely mag�ban foglaln� a Habsburg Birodalom n�met ter�leteit
is), illetve az �sszn�met megold�st, amely minden Habsburg-ter�letnek - teh�t
a szlov�n, magyar �s rom�n ter�letnek is � egyfajta n�met hegem�nia alatt �ll�
�llam komplexum�t c�lozza.

Mindezekben a m�lt sz�zadi politikai tervekben a liber�lis �s �llami k�vetelm�nyek

keresztezodnek ama sz�ks�gszerus�ggel, hogy ne csak a kultur�lis �s politikai
saj�tszerus�geket tarts�k tiszteletben, hanem a t�rsadalmi �s nemzeti csoportok
�gynevezett t�rt�nelmi jogait is � �sszet�tel�ket, helyi szok�saikat �s hatalmi
viszonyaikat.
Ez is a k�z�p-eur�pai csom�hoz tartozik, hogy az auton�miaig�nyek -, melyek
hol val�ban szabads�gk�nt, hol megmerevedett, �vsz�zadok alatt r�gz�lt
privil�giumokk�nt
�rtendok � keresztezik, �tfedik egym�st, n�ha �ssze is gabalyodnak.

Nem kell k�l�n hangs�lyozni, hogy az id�zett tervezetek, melyekre sz�mtalan

tov�bbi hasonl� tervezet helyett utaltunk, politikai tekintetben alaposan
k�l�nb�znek egym�st�l, liber�lis-halad� vagy konzervat�v-autorit�rius ir�nyults�guk

szerint. Az egyik leg�rdekesebb tal�n Constantin Frantz� (1817-1881).

Frantz jog�sz volt, Bismarck ellenfele, �s a dunai n�peknek a Duna-torkolatig
terjedo �s �gy nem n�met ter�leteket mag�ban foglal� �llamsz�vets�g�re gondolt.
Egyr�szt fel�j�totta a vit�t minden kis- �s nagyn�met megold�s ellen, �s az
elgondolt
�llamalakulat nemzetek f�l�tt val� egys�g�t hangs�lyozta, melyben m�sr�szt
persze n�zete szerint a n�met kult�r�nak kellett volna a vezeto szerepet v�llalnia.

Olyan tervekrol volt teh�t sz�, melyek szemben �lltak a modern nemzet�llam
eszm�ny�vel, ahogy azt elsosorban Franciaorsz�g k�pviseli. A tervezetekben
kirajzol�d� nemzetf�l�ttis�g pozit�v �t�rt�kel�se akart lenni annak, amit n�mely
politikai gondolkod� a birodalom nemzetietlens�gek�nt denunci�lt, mint p�ld�ul
Adrian Weburg, aki egy politikai tanulm�ny�ban azt �ll�totta, hogy nincs osztr�k
nemzetis�g. Ami Ausztri�t illeti, a Habsburgok k�z�p-eur�pai vonzalmai, az osztr�k
politik�t N�metorsz�gban �rt csal�d�sokkal �sszef�ggo visszavonul�si ideol�gia
r�sz�t k�pezik. M�ria Ter�zia �s II. Frigyes h�bor�i sz�tt�pik azt, amit Heinrich
von Srbik m�g 1942-ben is n�met egys�gnek nevezett. A r�k�vetkezo korszak, a
nap�leoni h�bor�kt�l a porosz�osztr�k h�bor�ig teljes eg�sz�ben a Habsburg-
hatalom hanyatl�s�nak, n�metorsz�gi befoly�sa cs�kken�s�nek a jegy�ben �ll.

A Habsburgok, miut�n k�ptelenek megteremteni a n�met egys�get, melynek

�l�re Poroszorsz�g �ll, egy �j feladat keres�s�be fognak a nemzetek f�l�tti
identit�s
biztos�t�sa v�gett. Ez a t�rt�nelmi szakad�s �ll a Habsburg-K�z�p-Eur�pa m�tosza
m�g�tt. R�viddel az elso vil�gh�bor� v�ge elott Hofmannsthal az �osztr�kot�
�nnepli, akinek �nironikus tradicionalizmus�t �s szkepticizmus�t szembe�ll�tja a
�porosz� �llamhitelv�vel �s dialektikus�n iskol�zott fanatizmus�val. �s az �jonnan
kiki�ltott Osztr�k K�zt�rsas�gnak, a birodalom emez �rvagyermek�nek
azonoss�gv�ls�ga
m�g e sz�zad h�szas �s harmincas �veiben is sorra termelt mindenfajta elm�letet,
megalapozand� a �n�mettol� oly igen k�l�nb�zo �osztr�k��-princ�pium�t.

A n�met eszme

Amikor az ausztrofasizmus megpr�b�lta a nemzetiszocializmussal szemben

kialak�tani arculat�t, b�rmily ellentmond�sosan is, ezt a trad�ci�t folytatja. A
saj�t
nemzeti identit�s �lland� megk�rdojelez�se, mely eg�szen neml�t�nek meghirdet�s�ig
megy el - mint Werburg eset�ben egy �vsz�zaddal elobb -, abb�l fakad, hogy
az osztr�kok vonakodtak azonos�tani magukat a n�met elemmel; az elkeseredett
�nv�dak menekv�ss� v�lnak ama f�lfedez�s r�v�n, hogy az osztr�k mivolt �ppens�ggel
az, hogy defin�lhatatlan, de ebben a defin�lhatatlans�gban k�rp�tl�sul
megtal�ljuk a jelens�g saj�tlagos �s szokatlan l�nyeg�t.

A harmincas �vekben mind politikailag, mind irodalmilag �jra fellobban a

K�z�p-Eur�pa-vita. Ami az irodalmi vonatkoz�st illeti, el�g utalni az 1931-ben
Budapesten tartott Nemzetk�zi Komparatisztikai Kongresszusra, amelyen intenz�v
�s eredeti vita folyt arr�l, van-e egy koin�, egy Czernowitzt�l Fi�m�ig terjedo
k�z�s val�s�g. N,em v�letlen, hogy a nagyon elt�ro hozz�sz�l�sok k�z�l annyi
foglalkozott az erre a val�s�gra gyakorolt �n�met hat�ssal�. A vita politikai
s�kj�t
illetoen hadd utaljunk arra a sz�p�rbajra, amelyet osztr�k t�rt�n�szek, K�z�p-Eu-
r�pa mitikus, nemzetek f�l�tti �s Habsburg szellemu identit�s�nak h�vei v�vtak
Srbikkel, akinek 1937-ben �rt K�z�p-Eur�pa-essz�je �sszn�met vari�ns�t k�pviselte
amaz eszm�nek, mely egy univerz�lis - �s ez Srbik szem�ben annyit tett, mint
n�met-r�mai szent birodalmi � k�z�p- �s kelet-eur�pai kult�ra megteremt�s�ben
ig�nyt tartott a n�met f�l�nyre. Srbik szem�ben, aki ugyan nem volt rasszista, de
sajn�latosk�ppen h�ve a nemzetiszocializmusnak, a n�met kult�ra egyet jelentett
a N�met-r�mai Szent Birodalom kereszt�ny univerzalizmus�val, miszerint a birodalmat

az �llamok f�l� kell rendelni, m�dot adva neki, hogy etikai �rt�keit
r�juk k�nyszer�tse. Srbik t�bbsz�r sz�ba hozza a k�z�p-eur�pai t�rs�g �llamainak
b�k�s egy�tt�l�s�t �s k�lcs�n�s nemzetk�zi jogi elismer�s�t, �m a n�met n�p tunt
sz�m�ra a legalkalmasabbnak arra, hogy mag�ra v�llalja egy univerzalisztikus
kult�ra sz�vivoj�nek a szerep�t.

Ezenk�zben Srbiknek nem holmi faji-biol�giai t�nyezok j�rtak a fej�ben,

p�rtj�ra kelt a vegyes h�zass�goknak �s az etnikai �rintkez�snek, �s nem
feledkezett
meg saj�t - m�r nemzed�kek �ta �germaniz�lt� - csal�dj�nak cseh eredet�rol
sem. �m csak a n�met v�rnek tulajdon�tott kult�rahordoz� funkci�t; aki m�s
nemzethez tartozik, az ama v�laszt�s el� ker�l, hogy vagy f�lrorn�zza mag�t,
tudniillik �germaniz�ci� r�v�n, erre � magasabb szintre � k�r�lbel�l ahogy a
barb�rok r�mai polg�rokk� lettek �, vagy megmarad a maga tiszteletre m�lt�,
b�r k�ts�gk�v�l alacsonyabb szintj�n. Nyilv�nval�, hogy a nemzetiszocializmus
tragikusan eltorz�totta azokat a n�met nemzeti eszm�ket, melyek kedv��rt Srbik a
p�rthoz csatlakozott.

�m sok olyan �r� �s �rtelmis�gi is, aki imm�nis volt a nemzetiszocializmussal

szemben, �gy gondolta, hogy a k�z�p-eur�pai mozaikban a n�met elem k�pes
egys�get teremteni, a n�met nyelv v�lhat egyfajta eszperant�v�, mely a cseheknek
azt az �rz�st adn�, hogy nemcsak Csehorsz�gban, az olasznak, hogy nem csup�n
a birodalom olasz ter�letein, a rom�nnak, hogy nemcsak a rom�n vid�keken van
otthon, hanem eg�sz K�z�p-Eur�p�ban. A k�z�p-eur�pai n�metek �s nem n�metek
(vagy ink�bb nem n�met n�metek) kapcsolatair�l sz�l� t�rt�net sz�mtalan fejezet�bol

hadd eml�ts�k fel csak a n�met nyelvu pr�gai �r�kat, az erd�lyi sz�szokat �s
a b�n�ti sv�bokat, akik k�l�n�s intenzit�ssal �lt�k �t a �keleti n�met sorsot�,
annak
minden k�t�rtelmus�g�vel �s nemzeti elt�velyed�s�vel.

� Adolf Menschend�rfer, aki maga sem volt mentes a n�met nacionalizmust�l, a

harmincas �vekben sz�letett egyik reg�ny�ben a germanizmust nemzeteken �t�velo
uniVerzalizmusk�nt �nnepli, �s g�nyol�dik azokon a teutom�n rasszist�kon, akik
valamif�le �g�tikus embert� tal�ltak ki maguknak; hiszen az az univerzalisztikus
eszme, melynek a n�metek hordoz�i, v�lem�nye szerint nem k�todhet valamilyen
fajhoz vagy st�lushoz, hanem ki kell hogy terjedjen eg�sz K�z�p-Eur�p�ra.
Reg�ny�ben - ahogy a meglehetosen n�met-nemzeti be�ll�totts�g� Paul Zillich
1937-es reg�ny�ben is � a sz�szok, a �keleti n�metek� m�gis �gy �rzik, hogy mind
B�cs, mind Berlin, vagyis a k�t legerosebb n�met hatalom magukra hagyta oket.
�rdekes m�don a K�z�p-Eur�pa-gondolat eml�tett harmincas �vekbeli budapesti
feleleven�t�se egy�ltal�n nem sz�p�tette meg nosztalgikusan a letunt Habsburg
Birodalmat, ellenkezoleg, �gy �t�lte, hogy kudarcot vallott t�rt�neti misszi�ja,
egy
val�s�gos K�z�p-Eur�pa alapjainak lerak�sa.

Egy irodalmi k�zhely

Amikor j�val a m�sodik vil�gh�bor� ut�n �jra f�lizzik K�z�p-Eur�pa k�r�l

a vita, a fogalom e n�met �t�lt�s�t� teljes m�rt�kben ignor�lj�k. H�tt�rbe szorul a

politikai diszkusszi�, az �rdeklod�s azok fel� az irodalmi vagy t�gabb �rtelemben

kultur�lis implik�ci�k fel� fordul, melyek, �gy l�tszik, az ellenkezoj�t k�pviselik
annak, amit a k�z�p-eur�pai t�rt�nelem az elm�lt �vsz�zadokban l�trehozott,
megrontva mindazt, ami a k�z�p-eur�pai kult�ra lehetett volna, sot lett is, minden
t�rt�nelmi torzul�s �s minden �nk�nyuralom ellen�re.

A nemzetiszocialista barb�rs�g katasztr�f�ja a n�met kult�ra jelentos�g�t is

mag�val r�ntotta, �s az �j Kelet-Eur�pa-vit�nak el�g kev�s k�ze van a Habsburgok
politikai opci�ihoz is � ha eltekint�nk e politika �jra�rt�kel�s�nek k�s�rleteitol,

melyek a k�l�nb�zo orsz�gok irredenta t�rt�net�r�s�nak ideol�giai torz�t�sait

igaz�tj�k helyre, �s figyelmen k�v�l hagyjuk maguknak a Habsburgoknak egyfajta
nosztalgikus-folklorisztikus idealiz�l�s�t. A k�z�s hagyat�kot, a k�z�s
hovatartoz�st
keresik, olyan szok�sokat, gondolkod�si, �letvitelbeli, �p�t�szeti st�lusokat
fedeznek f�l - vagy tal�lnak ki -, melyek t�l minden k�l�nbs�gen valamik�ppen
�sszek�tik a k�z�p-eur�paiakat. Arr�l van sz�, amit a nagy cseh elbesz�lo, Capek
m�r a h�szas �vekben megfogalmazott, hogy �minden negat�v politikai tapasztalattal
szemben r�tal�ljunk egy szellemi k�tel�kre�. Vagyis arr�l van sz�, hogy amit
nosztalgikusan r�vet�tett�nk valami elk�pzelt m�ltra, de ami val�j�ban soha nem
l�tezett, azt v�gre alapozzuk meg a jelen �s a j�vo sz�m�ra.

Ez�rt is j�tszik oly fontos szerepet az irodalom, mely a t�rt�nelem igazi arculat�t

jelen�ti meg, a t�rt�nelemnek a politika �ltal folyv�st megtagadott �s el�rult,

de megval�s�t�s�t v�r� l�nyeg�t. Az irodalom per definitionem a k�pzeletbelinek a
birodalma, a csak a sz�ban �s a sz� �ltal l�tezo�, ami b�r m�g nincs val�s�ggal, de

rejtett erok�nt muk�dik benne, mik�nt a b�b, mely lepk�v� akar alakulni. Bizony�ra
nem v�letlen, hogy az a k�z�p-eur�pai irodalomt�rt�neti projektum, melyet
az innsbrucki egyetemen tan�t� szerb Zolt�n Konstantinovic szervez�s�ben egy
nemzetk�zi tud�st�rsas�g szorgalmaz, A megtal�lhat� jelent�s c�met viseli,
bar�tilag
vitatkozva egy essz�mmel, melynek c�me v4 megtal�lhatatlan jelent�s. Voltak�ppen
nem is besz�lhet�nk vit�r�l, sot magam is k�zremuk�d�m Konstantinovic bar�tom
v�llalkoz�s�ban, m�gis jellemzo, hov� esik a hangs�ly: lehets�ges-e vagy
lehetetlen e vil�g jelent�s�t defini�lni. Heinrich Meyer K�z�p-Eur�pa kapcs�n
�szemantikai konf�zi�r�l� besz�l, l�v�n hogy e fogalom n�melykor egy imperialista
politik�ra, n�melykor az azt megb�lyegzo kult�r�ra utalt.

A harmonikus teljess�g �ra

Azt hiszem, a nyilv�nval� �s rejtozk�do �rtelem dialektik�ja v�r�s fonalk�nt

h�z�dik v�gig a K�z�p-Eur�pa k�r�l zajl� mai vit�kon. Ig�zete paradox m�don
egyar�nt nyugszik a rend ut�ni v�gy�d�son �s a rend hi�ny�nak k�m�letlen
leleplez�s�n.
�gy harminc �ve m�g, k�l�n�sk�ppen Olaszorsz�gban, K�z�p-Eur�pa
rendezett vil�g�nak nosztalgikusan megsz�p�tett k�pe domin�lt, Stefan Zweig
szavaival: a harmonikus teljess�g�, melyben mindennek megvan a maga helye. A
k�zigazgat�s pap�rkarja, melyrol Musi� besz�l A tulajdons�gok n�lk�li emberben,
avagy a keleti s�ks�gokat �tszelo nagy utak vonalvezet�se, amirol Rezzori �radozik
Cernopoli hermelinj�ben, csak k�t metafor�ja a rendezett vil�g vonzerej�nek. Joseph

Roth �gy l�tta, hogy ennek az �kum�n�nek a pusztul�sa v�get vetett minden
�rt�krendnek,
mely a k�l�nbs�gek szem�lytelen nivell�l�s�val �s standardiz�l�s�val
szemben a l�tez�snek �rtelmet �s identit�st adhatna. A birodalom �s K�z�p-Eur�pa
�rvagyerek�bol az �let �s teljess�g �rvagyereke v�lt.

Musil � Kak�n i� �-ja A tulajdons�gok n�lk�li emberben m�g a keletkez�s �llapot�ban

leledzo, �ce�n mosta vil�g, j�vonk lehets�ges vil�ga, j�vonk�, melynek nyitotts�g�t

�s gazdag kibontakoz�s�t a t�rt�nelem egyir�ny� utc�ba k�nyszer�tette �s

megfojtotta. Ha �Kak�ni�ban� Musil szerint az ember, elt�vesztv�n a kocsit vagy a
v�g�nyt, m�g kisz�llhatott az ido vonat�b�l, �s egy csendes �llom�son megv�rhatta
a j� vonatot, akkor �Kak�nia� �ppens�ggel a v�laszt�s m�g nyitott lehetos�g�t
reprezent�lja,
azt az idot, amikor m�g nem �ll�tott�k a v�lt�kat visszavonhatatlanul a
rossz ir�nyba. �Kak�nia� utaz�ja, akirol Broch Schlafwandler�neb. parabol�ja sz�l,
m�g nem sz�llt f�l arra a vil�gt�rt�nelmi vonatra, amely teljes gozzel robogott a
k�rlelhetetlen�l kijel�lt j�vobe; az utas a peronon �ll, m�g vehetne valami harap-
niv�l�t, m�g habozva szeml�li a szerte�gaz� s�neket, melyek mind m�s �s m�s, de
m�gis ismeros, mert rokon t�jakra visznek.

A harmonikus teljess�grol �lmodva K�z�p-Eur�pa kollekt�v k�pzelete minden

tragikus fejlem�ny ellen�re hagyta mag�t t�v�tra vinni. M�gis, ezt a kult�r�t
�pp nosztalgikus szenved�lye r�k�nyszer�thette a val�s�g sz�thull�s�nak
leleplez�s�re.
A mostani �vek nagy lelkesed�se nem a rendezett vil�g k�p�nek sz�l, hanem
annak az eronek, amely ezt a vil�got k�pess� tette, hogy leleplezze saj�t �ress�g�t

�s rendetlens�g�t. Innen n�zve Ausztria, sot eg�sz K�z�p-Eur�pa elveszti a Stefan

Zweig-i szent �tegnapi vil�g� st�tus�t, hogy Kari Kraust�l elnyerje �a vil�gv�ge
k�s�rleti �llom�s�nak� c�m�t. Olyan kult�r�nak l�tjuk, k�l�n�sen itt,
Olaszorsz�gban,
amely kieszeli mag�nak a �p�rhuzamos akci�t�. A p�rhuzamos akci�, mint
ismeretes, abb�l �ll, hogy egy bizotts�g keres valami k�zponti eszm�t, amely a
birodalom
mint�j�ra egyetemes alapot adna az osztr�k �s az eg�sz nyugati kult�r�nak
� egy eszm�t, amelyet nem tal�lnak. Amint a kult�ra megpr�b�lja felkutatni legelso
elveit, az alap�rt�keket, melyeken nyugszik, meg kell �llap�tania, hogy ilyenek
nincsenek.
E �levegoben l�g� realit�s �ress�g�t fejezi ki Broch k�pe: az �res cs�sz�ri
p�holy, amely a kettos monarchia minden sz�nh�z�ban fenn van tartva ofels�ge
sz�m�ra, akit azonban soha vagy szinte soha nem l�tni ott.
A nihilizmus laborat�riuma

A k�z�p-eur�pai kult�r�ra eszerint nemcsak az �ress�g jellemzo, hanem az,

hogy tudat�ban van az �ress�gnek, a val�s�g �s a modern tud�sform�k nihilisztikus
jelleg�nek. A mostani �jra�ledt �rdeklod�s, amelynek semmi k�ze a Habsburgok
nosztalgikus felmagasztal�s�nak k�s�rleteihez, elsosorban ezzel a felfog�ssal
f�gg�sz-
sze: hogy K�z�p-Eur�pa a kort�rs nihilizmus laborat�riuma. K�z�p-Eur�pa ma
nihilizmust
jelent, �s a vele szembeni ellen�ll�st, a musili �rtelemben vett �vil�gk�s�rletet�,

m�gpedig az�rt, mert �sszet�tel�nek sz�th�z� k�l�nnemus�ge tudatos�tja, hogy

minden l�tsz�lag egys�ges val�s�gban ott van a visz�lyban �ll� elemek pluralit�sa.

Nem v�letlen, hogy ebben a kult�r�ban k�l�n�sen azokat a tudom�nyokat

uzt�k nagy igyekezettel, amelyek, mint a matematika, felfedezt�k saj�t alapjuk
hi�ny�t, vagy mint a pszichoanal�zis, az �n pluralit�s�t kutatt�k. �A gondolatok
h�l�j�ban - �rta Musil elso reg�ny�ben, a T�rlessben - minden csom� tartja a
m�sikat,
�gyhogy az eg�sz f�l�tt�bb term�szetesen fest. De senki sem tudja, hol az
eg�szet �sszetart� elso csom�.� Reg�ny�nek egy m�sik hely�n a matematik�r�l van
sz�, arr�l, hogy a racionalit�s e tiszta kifejez�se irracion�lis premissz�kon
nyugszik,
egy konvenci�n, amely leplezi, hogy valami nem l�tezobol �s meroben �nk�nyesbol
indul ki. �T�z�ves korom �ta � �rja Canetti �n�letrajz�ban, A megmentett nyelv ben
- szil�rd hitt�teleim k�z�tt �ll, hogy t�bb szem�lybol �llok.� �s ha valakinek r�
kell
eszm�lnie, hogy o,sokszoros, h�t ama tulajdons�g n�lk�li embernek, aki Ferenc
, J�zsef birodalm�nak alattval�ja volt; �ember n�lk�li tulajdons�gok� egy�ttese o,
mint Musil kifejezte, azaz h�j�n van minden egys�get l�tes�to k�z�ppontnak, �s
ennyiben modernebb mindenki m�sn�l, lebegve a m�lthoz val� hus�g �s a j�vo
v�ltoz�saira val� hajland�s�g k�z�tt.

Milyen kult�r�ra tal�lt r� ma az ember - vagy hiszi, hogy r�tal�lt - a k�z�peur�pai

hagyom�nyban? L�nyeg�ben egy analitikus kult�r�ra, amelytol idegen

minden szint�zis �s mindenfajta hegeli sz�nezetu t�rt�neti �s rendszerfiloz�fiai
aramlat. Ama nagy filoz�fi�k totaliz�l� gondolkod�sukn�l fogva parancsol�
gesztussal
meghaladt�k a re�lis ellentmond�sokat, a tragikus ellentmond�sokat is, �s
egy egys�ges, v�gso fokon affirmat�v vil�gn�zetben megsz�ntett�k oket. A
k�z�peur�pai
kult�r�t, �gy l�tszik, az a radikalizmus t�nteti ki, mellyel f�lbomlasztotta
a nagy totaliz�l� szint�ziseket, �s ezzel megk�rdojelezte a t�rt�nelmi halad�s
hit�t.

Szemben a nagy rendszerekkel - az idealizmussal �s a klasszikus marxizmussal

-, melyek az egyetemes t�rt�netben megpillantott�k az utols� �t�let bek�vetkezt�t
�s az �rt�kek kiteljesed�s�t, a k�z�p-eur�pai kult�ra ink�bb a l�t �s a legyen, a
t�rt�nelmi
ig�ny �s val�s�g k�z�tti diszkrepanci�t hangs�lyozta; a t�vols�got az egyed
�s a rendszer k�z�tt, mely �ll�t�lag �ppen az egy�n jav�t szolg�lva bekebelezi ot.
Ez
magyar�zza, mi�rt �ppen a hatvanas �vek v�ge fel� t�rt ki a K�z�p-Eur�pa ir�nti
lelkesed�s, akkor, amikor a nagy filoz�fiai rendszerek �s a halad�shit hordoz�i - a

klasszikus liberalizmus �s a marxizmus - v�ls�gba ker�ltek. Alapj�ban v�ve az:

mondhatn�nk, hogy a k�z�p-eur�pai kult�ra �s k�l�n�sk�ppen a k�z�p-eur�pai irodalom

�jabb kisug�rz�sa egybeesett a frankfurti iskola n�vekvo befoly�s�val, azzal a

�negat�v gondolkod�ssal�, amely nagy hangs�llyal tematiz�lta mindazt, amit a
t�rt�nelmi
halad�s megoldatlanul vagy bev�ltatlanul hagyott, elrontott vagy elnyomott.

Hegel �s Grillparzer

A k�z�p-eur�pai kult�ra, hangot adv�n a t�rt�nelmi racionalit�ssal szembeni

rossz �rz�s�nek, m�lyen k�l�nb�zik a nagy totaliz�l� rendszereket �letre h�v� n�met

kult�r�t�l. E k�l�nbs�get drasztikusan szeml�ltetheti, ha �sszevetj�k Hegel

�s Grillparzer Nap�leonnal szembeni magatart�s�t. Hegel a J�n�ba gyozedelmesen
bevonul� Nap�leonban a l�ra �lt vil�gszellemet �dv�zli, vagyis a t�rt�nelem
�rtelm�nek megval�sul�s�t, a vil�g �t�losz�k�nek felfogott vil�gt�rt�net
megszem�lyes�t�s�t.
Grillparzer ezzel szemben bizonyos elragadtat�ssal ugyan, de valami
jellegzetesen modernet, g�tl�stalant, destrukt�vat vesz �szre a B�csbe bevonul�
cs�sz�rban:
a puszta hatalmi harcra reduk�lt t�rt�nelmet, melybol hi�nyzik minden
�rt�k �s �rtelem, a term�szetadta vil�gt�rt�nelmet, amely �pp ellenkezoje a vil�g
�t�losz�k�nek.

A totaliz�l� rendszerek v�ls�g�nak tudata a jelenkori kult�r�ban kihegyezte

az �rz�kenys�get az individu�lis identit�s problematikus st�tus�ra, a szubjektum
t�r�kenys�g�re �s amaz ironikus t�vols�gra, mely a vilagszinpadon j�tszani v�lt �s
val�ban elj�tszott szerep k�z�tt h�z�dik. A kort�rsi tudat elott ennek a
t�vols�gnak,
ir�ni�nak �s rossz �rz�snek a radik�lis leleplez�se a k�z�p-eur�pai kult�ra
d�nto hozad�ka; e kult�ra a margin�lis �s periferikus, a m�land�, gy�nge �s
jelent�ktelen
v�delm�t jelenti a nagyrav�gy� szint�zisek ellen, amelyek valami �ltal�nos
nev�ben �ldozatul dobj�k az egy�nt.

Mesterh�zi Mikl�s ford�t�sa

Megjelent a Lettre International 1989. �vi tavaszi sz�m�ban �Mitteleuropa. Realit�t

und Mythos
- Fascination des Begriffs� c�mmel.
Danilo Kis

V�ltozatok k�z�p-eur�pai t�m�kra

1.

Mivel nincsenek vil�gosan megvont hat�rai �s nincs k�z�ppontja, avagy �ppens�ggel

t�bb k�zpontja is van, �K�z�p-Eur�pa� manaps�g mindink�bb Anatol
France m�sodik k�nyv�nek ama S�rk�ny�ra hasonl�t, amelyhez a szimbolizmust
szokt�k hasonl�tani: sokan l�tt�k, de senki sem tudta megmondani, hogy n�z ki.

2.

K�z�p-Eur�p�r�l mint egys�ges politikai-f�ldrajzi vagy kultur�lis jelens�grol

ma nem lehet kock�zat n�lk�l besz�lni. Noha egyet�rthet�nk Jacques Morraine
�ll�t�s�val, hogy Eur�pa �un concept sans fronti�res�, ebbol a k�pletbol a t�nyek
k�nyszer�to ereje folyt�n k�nytelenek vagyunk k�l�nv�lasztani, Ausztria
kiv�tel�vel,
az eur�pai kontinensnek azt a r�sz�t, amely Mitteleuropa n�ven egykor szervesen
hozz�ja tartozott. Bruno Bauer t�zis�rol pedig - Morraine erre is hivatkozik -,
amely szerint Eur�pa �une communaut� de destins", egy Gemeinschaft, att�l tartok,
Jalta �s Helsinki ut�n m�r csak m�lt vagy r�gm�lt idoben besz�lhet�nk.

3.

T�rt�nelmi t�vlatb�l tekintve azonban m�g �gy is nehezen lehet sz� egy
nemzetek feletti entit�sk�nt �s egys�ges eg�szk�nt �rtelmezett �k�z�p-eur�pai
kult�r�r�l�. Az itt honos nemzeti kult�r�k k�z�tt nagyobb a k�l�nbs�g, mint a
hasonl�s�g; az ellent�tek �lobbek, mint az �sszecseng�s �s a homogenit�s; ezenfel�l

valamennyi pozit�v civiliz�ci�s tal�lkoz�s a k�z�pkorba �s a renesz�nsz kor�ba

ny�lik vissza, �s legink�bb egyh�zi vonatkoz�s�: a XIV. sz�zad eleji magyar �s
cseh planctus rokons�ga p�ld�ul, az azonos verses legend�k - latinb�l val�
ford�t�sok
- a feudalizmus kori horv�tokn�l, magyarokn�l �s csehekn�l; a lovagreg�nyek
egyideju leford�t�sa a szerbekn�l �s a magyarokn�l; a szlov�nokn�l, horv�tokn�l �s
magyarokn�l d�v�, valamivel �jabb keletu tank�ltem�nyek; a p�sztorj�t�kok, amelyek
Raguza �rint�s�vel It�li�b�l �rkeztek, �s megh�d�tott�k a szomsz�dos �szaki
�s �szaknyugati tartom�nyokat; a magyar, szerb, cseh, horv�t, lengyel �s rom�n
egyh�zi legend�k hasonl�s�ga, amelyekben azonban fokozatosan kibontakoznak
a nemzeti szentek; az epikus k�lt�szet p�rhuzamai �s k�lcs�nhat�sai, amelyekben
megfigyelheto, ahogy a k�z�s feud�lis eszmevil�g nemzeti m�toszokk� bomlik,
m�gnem a k�sobb bek�sz�nto romanticizmusb�l a p�nszl�v lelkesed�ssel egy
idoben, 1848 k�r�l ugyanolyan magyarelleness�g �s osztr�kgyul�let fakad majd,
amilyent mind Ausztria, mind pedig a szl�v t�rzsek ir�nt �rzett az elmagyaroso-
dott szl�v: Petofi.

4.

Ha nem is a �n�pek b�rt�ne�, t�ny, hogy ez a k�zut�latnak �rvendo Kak�nia

egyfajta ��nk�ntelen abszolutizmus� volt (Musil). S b�r ezt a K. und K. t�kolm�nyt
Musil m�r fenn�ll�sa idej�ben is �fantomnak� tartotta, ak�rcsak Broch,
Kari Kraus, Joseph Roth, Krleza, az az �rz�sem, hogy manaps�g valamif�le egys�get
l�tni ebben a kiterjedt �s heterog�n t�rs�gben, e megannyi nemzeti kult�ra �s nyelv

k�z�tt j�szer�vel bizonyos egyszerus�t�s: a k�l�nbs�gek elhanyagol�s�nak, illetve a

k�z�s von�sok hangs�lyoz�s�nak eredm�nye. (Szemben a nacionalist�k elj�r�s�val,

akik elsiklanak a hasonl�s�gok f�l�tt, viszont kidombor�tj�k a k�l�nbs�geket.)

5.

Mindegy, melyikben hisz�nk, a centripet�lis elm�letben-e vagy a centrifug�lisban

(azaz abban, mely szerint a sz�les k�z�p-eur�pai t�rs�gben B�cs volt minden
kultur�lis t�rt�n�s g�ca �s k�tfoje, vagy abban, hogy ez a k�z�p-eur�pai kult�ra �s

persze irodalom mint �n�ll� �s �nt�rv�nyu jelens�g B�cs ellen�re, sot B�cs
ellen�ben,
teh�t mindenfajta onnan �rkezo kisug�rz�s ellenhat�sak�nt l�tezett), marad a t�ny,
hogy napjainkra mindk�t elm�let elvesz�tette idoszerus�g�t, s legfeljebb irodalom-
t�rt�neti szempontb�l vitatkozhatunk r�luk. Eur�pa �j politikai-f�ldrajzi
feloszt�sa
kivonta B�cset hajdani gyarmati, annekt�lt vagy �term�szetes� sz�vets�geseinek
k�r�bol, Budapest, Pr�ga, Vars� �s Bukarest pedig ma k�zelebb �ll Moszkv�hoz,
mint B�cshez.

6.

Ha eltekint�nk a t�rt�nelmi �s politikai-f�ldrajzi reminiszcenci�kt�l, �rdekektol,

sz�vets�gektol �s a helyi antagonizmusokt�l, �sszetuz�sektol �s h�bor�skod�sokt�l,
errol az eg�sz bonyolult t�rt�nelmi h�tt�rrol, amely a nemzetek k�z�tti
k�lcs�n�s vonzalomb�l �s ellenszenvbol tevodik �ssze, a k�z�p-eur�pai kult�ra
mai szemmel n�zve aff�le �Eur�pa ut�ni nosztalgi�nak� l�tszik.
7.

Egy magyar komparatista (Vajda Gy�rgy Mih�ly) ebben az Eur�pa ut�ni

nosztalgi�ban a �virtu�lis Eur�p�ba val� legitim betagoz�d�s ig�ny�t ismerte fel,
a v�gyat, �hogy befogadjon minket vagy magunk fogadjuk be a virtu�lis Eur�p�t,
amely mindig is konokul elutas�totta, hogy tudom�sul vegye nyelv�nknek, kuh
t�r�nknak, irodalmunknak m�g a l�tez�s�t is�. S ez term�szetesen t�bb�-kev�sb�
valamennyi nemzetre es nyelvre vonatkozik ebben az enkl�v�ban, amelyet K�z�p-
Eur�p�nak neveznek.

8.

�gyszint�n a k�z�p-eur�pai komplexum tagad�sa, p�ld�ul a Krlez�� sem

m�s, mint �nn�n legitimit�sunk �s identit�sunk keres�se egy �virtu�lis Eur�p�n�
bel�l, ahol a Mitteleuropa fogalm�hoz nem tapadna a vid�kiess�g, az �zsiai sztyepp
vagy a b�csi szecesszi� mell�kz�ng�je: �Ha Rilke franci�ul �r, az
irodalomt�rt�n�szek
valahol A. Samain �s Francis Jammes k�z�tt helyezt�k volna el.� Krleza ezzel
a kulturol�giai erovonalak dominanci�j�t hangs�lyozza, s b�r azt vallja, hogy �az
irodalmat nem lehet elszigetelni mint valami idealisztikus �lland�t a megfelelo
t�rsadalmi
�s politikai f�ldrajzi b�zist�l , az irodalmi jelens�geket m�gis elsosorban az
irodalmi t�rt�n�sek m�gneses ter�be helyezi: �Rilke a tipikusan francia
szimbolizmus
v�gnapjaiban k�zelebb �ll Supervielle-hez, mint a kor b�rmelyik osztr�k
k�ltoj�hez.�
Ezzel ellent�tben Ady, noha kifejez�sm�dja alapj�n az ��cole de Paris�-hoz
tartozik,
Krleza szerint a XVI. sz�zadi magyar k�lt�szethez �ll k�zelebb, �s jobban k�todik
a n�pk�lt�szethez (kutuc dalok), �mint b�rmely K�z�p-Eur�pa fogalomhoz�.

9.

Nem volna szabad teh�t szem elol t�veszteni azokat a saj�toss�gokat, amelyeket
a k�z�p-eur�pai enkl�ve kis nemzetei �s nyelvei adnak ennek a virtu�lis Eur�p�nak,
m�ghozz� nemcsak Ady �s Krleza eset�ben (akik egyar�nt a n�pk�lt�szetre
t�maszkodnak), hanem �ltal�ban is, amikor irodalmaink, a szerb �s a horv�t irodalom

ker�l sz�ba. �A maga deszet�racos hajduk-vil�g�val,1 amelyrol nem mondhat�,

hogy nem az egyik vez�rmot�vuma irodalmi hagyom�nyunknak, avagy mentalit�sunknak,
a mi romanticizmusunk semmik�ppen sem k�z�p-eur�pai t�pus�...
Irodalmunk barokkos szimbi�zisa az olasz seicento irodalm�val, a patriarch�lis,
guzlic�s trad�ci� m�r j�val M�rim�e La Guzzld)ja elott romantikus volt, viszont
mindezt a Mitteleuropa fogalm�ba gy�m�sz�lni olyan buv�szmutatv�ny, amellyel

Desetarc - a d�lszl�v n�pballad�k hagyom�nyos, t�z sz�tagos versidoma; hajd�k -

szerb szabadharcos; sze-
g�nyleg�ny, zsiv�ny. - A ford.
egyes nyugati eszt�t�k hozakodnak elo puszt�n azcrt, mert nem ismerik a t�nyeket�
(Krleza). A nemzeti irodalom ugyanezen saj�tlagoss�g�ra mutat r� a m�r eml�tett
magyar komparatista is: �A magyar k�lt�szet nem nyomon k�vette Eur�p�t, hanem
az egyetemes eur�pai hagyom�ny r�sze volt.�

10.

J� volna ut�naj�rni, vajon Bart�k a �Kelet-Eur�pa� kifejez�shez az�rt ragaszkodott-

e olyan kitart�an, mert ezzel a fogalommal akarta megjel�lni az eur�pai
kontinensnek ezt az egys�ges eg�szk�nt �rtelmezett r�sz�t - ahol is a Kelet �s a
Nyugat csup�n f�ldrajzi meghat�roz�sai ugyanannak a k�z�s entit�snak �, vagy
pedig ezt az eur�pai enkl�v�t a m�lyr�tegekben megb�v� melosza, mindenekelott
magyar melosza alapj�n (amely a maga osi alakj�ban pentaton �s �zsiai eredetu)
k�l�n�ll� �s saj�ts�gos entit�snak tekintette, olyannak, amely ink�bb a szl�v meg
a Duna-v�lgyi t�rzsek keleties folkl�rj�val alkot szerves eg�szet, nem pedig az
eur�pai
nyugattal.

11.

Egy olyan mai k�lto, mint Petri Gy�rgy k�lt�szet�nek (sz�l. 1944-ben) semmi
k�ze sincs ahhoz, amit k�z�p-eur�pai hagyom�nynak nevezhetn�nk, ahhoz az
eg�srf kultur�lis �s irodalmi komplexumhoz, amelyet a sz�zad elej�tol k�r�lbel�l
a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�ig az europaiz�l� pesti foly�irat, a Nyugat
eszm�ny�tett.
A Kosztol�nyi- vagy Juh�sz Gyula-f�le m�vess�g Petrin�l programszeruen
romokban hever, cs�fs�goss� v�lt, azok a tipikus k�z�p-eur�pai, szecesszionista
fiorit�r�k pedig egyfajta k�ltoi informell� foszlottak a la Pollock. Ez a k�ltoi
�informel� viszont azzal a Duna-mell�ki, b�csi �s pesti hagyom�nnyal val� radik�lis

szak�t�s k�vetkezm�nye, mely szerint a k�lt�szet a sz�ps�g eman�ci�ja. A

k�lt�szet cs�f, ak�r a val�s�g. S ezt a val�s�got lehetetlens�g �meg�nekelni�,
benne
�lve r�la csak morogni, hebegni, ugatni �s ok�dni lehet. Nincs t�bb� �mag�nyba
menek�l�s�, nincsenek �sz�p t�jak�, pl�t�i szerelmek, rajong�sok; ehhez a
val�s�ghoz
k�zelebb �ll a szerencs�tlen sors� J�zsef Attila, mint a mesteri Kosztol�nyi �s
melankolikus Esti Korn�lja. A hagyom�nyos k�lt�szet a maga petofis nemzeti
felbuzdul�saival
ma hazugul'hat, olyan, mint egy idealista k�pzelg�s, amelynek nincs
j�voje, aff�le holdk�ros optimista motyog�s. Petofit eltapost�k a koz�k lovak, Adyt

elvitte a P�rizs-rajong�s �s a p�rizsi szifilisz, mindk�t forradalom (az 1848-as

meg
az 1919-es is) csup�n v�res veres�g volt, �s v�g�l - tout compte fait - oda
vezetett,
ahov� vezetett: egy �r�k magyar status qu�hoz. Magyarorsz�g csak m�g ink�bb a
Pannon-tenger keleti partja fel� billent, Petofi nemzeti �s jakobinus eszm�nyeinek
�prolet�r nemzetk�zis�ge� lett a v�ge, Ady Duna-t�ji lelkesed�se pedig (�Dun�nak,
Oknak egy a hangja�) ma legfeljebb csak megmosolyogtat: a Rom�ni�ban �lo magyar
kisebbs�g (m�sf�l-k�tmilli� l�lek) nem hallja ezt az egyazon hangot, a foly�k
neki m�st susognak, mert elszak�tott�k anyaorsz�g�t�l, �s eroszakos elrom�nos�-
t�snak van kit�ve a �nemzetek testv�ri k�z�ss�g�ben�, Ady sz�loh�za a hat�r t�ls�
oldal�n rekedt, �s nem lehet a magyar k�ltok �s a magyar di�kok zar�ndokhelye.
Petri k�lt�szete azonban nem a tiltakoz�s�; ez a po�zis semmit sem k�vetel, nincs
semmilyen �zenete, nem ad hangot semmif�le revindik�ci�nak; mind�ssze pillanatk�p,
a magyar siv�rs�g pillanatk�pe akar lenni, s az is.

12.

Mai szemmel n�zve, an�lk�l hogy az eml�tett �ltal�nos�t�sok csapd�iba t�vedn�nk,

nyugodtan besz�lhet�nk b�csi szellemi k�rrol (az ut�bbi idoben sz�mos
tudom�nyos mu foglalkozott ezzel a jelens�ggel), melynek hat�sa - a
pszichoanal�zisben,
a szecesszi�, az expresszionizmus st�lusir�nyzataiban stb. - a m�lt sz�zad
utols� �vtizedeitol k�r�lbel�l az Anschlussig terjed. Mindenesetre t�ny, hogy a
�zsenit�lteng�s� a viszonylagos stabilit�s, a f�nyuz�s �s szabadoss�g pillanat�ban
k�vetkezett be, noha mindez egy�ttv�ve sem tudta eloszlatni azt a balsejtelmet,
hogy itt egy vil�g �li v�gnapjait, s a katasztr�fa elker�lhetetlen. Azonban, azt
hiszem,
k�nnyen egyet�rthet�nk Musillal, miszerint azt, amit osztr�k kult�r�nak neveznek,
m�r akkor is �sszet�vesztett�k B�ccsel: �Az osztr�k kult�ra a dolgok b�csi
szemsz�gbol val�, t�ves meg�t�l�se volt.� Ausztria-Magyarorsz�g teh�t �mindenfajta
partikularizmus gazdag gyujtem�nye, melynek sokf�les�g�ben a szellem k�ts�gk�v�l,
�rdekfesz�to kir�ndul�sodat tehetett, de ek�zben nem szabad megfeledkezni
arr�l, hogy itt valamif�le szint�zisnek nyoma sem l�tszott�. Ha pedig az �rt�kekre
gondolunk, akkor egyed�l az 1867 elotti Ausztri�r�l lehet sz�, amikor az m�g orz�tt

valamit a hajdani tekint�lyelvu �s felvil�gosult �llam maradv�nyaib�l. �S ha

1867-tol errefel� az �tvenmilli� honpolg�r k�z�tt egy sem akadt, aki hasonl�
lelkesed�ssel
�s meggyozod�ssel nyilv�n�totta volna ki elragadtat�s�t a modern, vagyis
h�t az osztr�k-magyar kult�ra ir�nt, akkor a kult�r�nkr�l sz�l� eg�sz legendak�rrol

kider�l a val�, m�rmint az, hogy mero romanticizmus� � �llap�tja meg Musil.

13.

Abban az �llamban, amelyet nem muk�dtetett semmilyen vil�gos eszme,

�sem egy nemzet alkot�sv�gya, sem pedig a nemzetek szabad t�rsul�sa, amely ennek
az �llamnak a v�z�t alkothatn� �s �letet lehelne v�rkering�s�be� (Musil), az
antiszemitizmus
volt m�g tal�n az egyetlen elk�pzel�s, amely daganatk�nt burj�nzott
�az �rt�keknek abban a v�kuum�ban� (Broch), melyet a bikef�l K. und K. n�vtelen
adminisztrat�v g�pezete teremtett.
14.

A zsid�knak az eg�sz k�z�p-eur�pai medenc�bol val� kiiktat�s�val, valamint

az �gynevezett szt�linista korszak antiszemita politik�ja k�vetkezt�ben, mikor is
a par�zsl� orosz antiszemitizmus a �kozmopolitizmussal� val� ideol�giai lesz�mol�s
k�nt�s�be b�jt (s ezzel a �testv�ri orsz�gokban�, k�l�n�sen Lengyelorsz�gban
fel�bresztette az alv� d�mont, az ideol�gia irracion�lis fegyver�t �ll�tv�n egy nem

kev�sb� irracion�lis �szt�n szolg�lat�ba), teh�t a zsid�s�g eltun�s�vel mind

B�csbol,
mind pedig Pestrol �s Vars�b�l, mely n�p nemcsak hogy bizonyos sz�nt �s �rnyalatot
k�lcs�nz�tt ennek a k�z�p-eur�pai t�jk�pnek, hanem ugyanakkor mozgat�
erok�nt is szolg�lt (mert vele szemben �s hozz� k�pest alakultak sorra a
nacionalista
sz�vets�gek meg azok internacionalista demokratikus ellenfelei) sz�val ennek a
k�nyelmetlen zsid� t�nyezonek a kiiktat�s�val B�cs �ltal�nos meggyozod�s szerint
szellemi provinci�v� v�lt. Az meg m�r a t�rt�nelem fintora, hogy B�cs manaps�g
m�r csak a Szovjetuni�b�l �rkezo zsid� menek�ltek �s a csatl�s orsz�gok dissziden-
seinek gyujtohelye - meg�ll�, �tban Izrael �s Amerika fel�.

15.

. Hogy olyan hirtelen megnott az �rdeklod�s az �gynevezett K�z�p-Eur�pa

ir�nt, az nem annyira annak a felismer�snek a k�vetkezm�nye, hogy ez az eg�sz
kult�ra az �rny�kz�n�ban maradt, hanem mindenekelott annak, hogy Nyugaton
tudatosult, miszerint a manicheus Kelet-Nyugat feloszt�s r�v�n Eur�p�nak egy
j�kora darabja �gy eltunt, mintha k�d nyelte volna el. Amikor a nyugati �rtelmis�g
mag�hoz t�rt a ..kicsiny Eur�p�n k�v�l ragyog� v�r�s Napok� k�pr�zat�b�l
(Morraine), nem minden csod�lkoz�s n�lk�l �bredt r�, hogy Eur�p�nak ez a fele,
amely �f�ldrajzilag a k�z�ppontban, kultur�lis �rtelemben nyugaton, politikailag
pedig keleten helyezkedik el� (Kundera), mind�r�kre elveszett.

16.

Nyugat-Eur�pa, miut�n f�l�bredt hosszan tart� ideol�giai tetszhal�l�b�l,

egyszeriben f�lfedezte, hogy kultur�lis �r�ks�g�nek egy r�sze elveszett, s e
vesztes�get
maga is megs�nyli; ugyanakkor f�lfigyelt r�, hogy azokon a t�jakon is,
amelyeket nemzeti �nel�g�lts�g�ben minden nagy nemzet barb�r provinci�knak
tekintett (term�szetesen B�cset kiv�ve), hogy teh�t Eur�p�nak e r�szein is van
irodalom, kult�ra, csak �ppen addig senki sem vette �szre. S mik�zben
visszapillantott
Eur�pa e s�t�t z�n�j�ra, amely - mindennek dac�ra - m�gsem �zsia, az
eur�pai �rtelmis�g f�lfedezte, hogy itt egy olyan kult�ra �s olyan irodalom
l�tezett,
amely (a l�tsz�lagos ideol�giai monolitizmus ellen�re) m�gsem foglaltatik benne
eg�szen sem az orosz, sem a szovjet irodalomban mint annak legitim �s p�ldaszeru
reprezent�ns�ban. Amikor erre r�j�tt, m�r k�so volt. �K�z�p-Eur�pa� mint
kult�rt�rt�neti
jelens�g ma a m�lt�.

17.

�K�z�p-Eur�pa� kulturol�giai szempontb�l legfeljebb m�r csak hivatkoz�s a

k�z�s eur�pai csal�df�ra, melynek keleti le�gaz�sai ugyanannak a gy�k�rnek a
hajt�sai,
s a k�z�pkor, a vall�s (a vall�sok), a renesz�nsz, a barokk egyazon nedveibol
t�pl�lkoznak; �K�z�p-Eur�pa� fogalma jel�lheti tov�bb� azt a legitim k�v�ns�got
is, hogy ez a k�z�s �r�ks�g elismertess�k, tekintet n�lk�l a k�l�nbs�gekre vagy
�ppens�ggel miattuk. Mert ezek a k�l�nbs�gek teszik saj�toss�, ezek k�lcs�n�znek
neki k�l�n identit�st az egyetemes eur�pai entit�s keret�ben.

18.

Az egys�ges k�z�p-eur�pai szellemi t�rs�g fogalma ma tal�n jelentos�gtel-

jesebb a Nyugaton, mint azokban az orsz�gokban, amelyek - a dolgok logik�ja
szerint � ehhez a kult�rk�rh�z tartozn�nak. Ezek viszolyg�sa Mitteleuropa
fogalm�t�l
elsosorban a fokoz�d� nemzeti bez�rk�z�s, nemk�l�nben a r�gi� politikai s
mindenekelott ideol�giai megosztotts�g�nak k�vetkezm�nye. A merev ideol�giai
soromp�k mellett hogyan is lehetne ehhez a szellemi t�rs�ghez csatolni a
�kapitalista�,
demokratikus Ausztri�t, a Duna menti n�pek hagyom�nyos, mitikus osellens�g�t,
�gysz�lv�n tegiiapig a fasiszta N�metorsz�g sz�vets�ges�t? Hogyan is lehetne
f�lvenni ebbe a k�z�ss�gbe B�cset, amelyet az eg�sz baloldali irodalomban Kari
Kraust�l Krlez�ig mindenf�le annexi�s �s reakci�s mesterked�s legfobb g�c�nak
tekintettek, mag�t Ausztria-Magyarorsz�got pedig a �n�pek b�rt�n�nek�, amelyet
a magyarok �pp�gy �tkoztak, mint a t�bbiek? (Ezt a B�cstol val� idegenked�st
manaps�g k�ts�gk�v�l azok a minden val�s�g�rz�ket n�lk�l�zo fantasztikus
kombin�ci�k
is s�lyosb�tj�k, mint az �gynevezett Duna menti B�ns�g terve, amely �a
Habsburgok legitim jogai� alapj�n, valamif�le �j geopolitikai feloszt�s keret�ben a

Duna menti orsz�gok j� r�sz�t fel�leln�.)

19.

Ha retrospektive, a maga teljess�g�ben szeretn�nk �ttekinteni a k�z�p-eur�pai

szellemi t�rs�get, akkor teh�t nem volna szabad �tsiklanunk af�l�tt, hogy
l�teznek nemzeti kult�r�k �s irodalmak, amelyek nemcsak a k�lcs�n�s k�l�nbs�gekre
�s a k�lcs�n�s idegenked�sre alapozz�k saj�toss�gaikat (ezzel kapcsolatban
l�sd p�ld�ul Krleza hungarol�giai eszmefuttat�sait, amelyek mindenest�l tagadj�k
az eg�sz magyar kultur�lis szf�r�t), hanem - elsosorban - arra az idegenked�s�kre,
amelyet B�cs �s a b�csi kultur�lis szf�ra ir�nt t�pl�lnak; a francia kult�ra
hat�sait,
p�ld�ul, errefel� mindig is a halad� szellem �s a B�ccsel szembeni ellenz�kis�g
jelek�nt nyugt�zt�k.

20.

A horv�t �rtelmis�g �B�cs-elleness�ge� Matost�l Krlez�ig �s (Ujevic) Tinig

mindink�bb �gy nyilv�nult meg, mint tagad�sa mindennek, ami B�csbol j�n:
B�cset nemcsak hogy a politikai reakci� fellegv�r�nak tartott�k, hiszen val�ban az
volt, hanem vid�kiesnek is. Innen a horv�t �r�k p�rizsi zar�ndoklatai; innen
vaks�guk
a b�csi muvelod�si �s muv�szeti �let megnyilv�nul�sai ir�nt, innen Krleza
ellen�ll�sa a szecesszi�val szemben; Freud, Kafka, Rilke � Krleza sz�m�ra vid�kies
jelens�gek, m�g eml�t�sre is alig-alig m�lt�ak, vagy legfeljebb g�ny t�rgyai. Az
eg�sz b�csi komplexumb�l az o szem�ben egyed�l tal�n Kari Kraus � a forradalmi
lelkesed�s vonal�n - meg Ott� Weininger - a radik�lis nihilizmus vonal�n -
sz�m�tott
elsorang� kultur�lis jelens�gnek.

21.

A szerb kult�ra, amely a t�rt�nelem sor�n elsosorban Oroszorsz�ghoz �s a

pravoszl�vs�ghoz k�tod�tt, m�g ma is d�delgeti mag�ban ezt a mitikus kapcsolatot.
A szerb nacionalizmus m�g akkor is a szl�v �s az orosz mitol�gia emloin cs�gg,
amikor elveti a bolsevizmust: a pravoszl�vs�g �s az orosz irodalmi hagyom�nyok,
a p�nszl�vizmus �s Dosztojevszkij, Puskin Pimen aty�ja a Borisz Godunovb�l
(Muszorgszkij feldolgoz�s�ban) ma ugyanolyan vonzerot k�pvisel, mint Biok verse
a szk�t�kr�l, Jeszenyin vagy Majakovszkij. S ha ehhez m�g hozz�vessz�k az
�rtelmis�gi
nemzed�keket, amelyek Moszkv�ban tanultak �s a szocialista eszm�kkel
egyetemben Moszkva k�zvet�t�s�vel szippantott�k fel az eur�pai kult�r�t, akkor
m�r nem is neh�z meg�rteni az orosz f�ldnek ezt a var�zs�t; Oroszorsz�g ugyan�gy
�ablak a vil�gra�, ahogyan Nagy P�ter c�r idej�ben Eur�pa volt �ablak a vil�gra�
Oroszorsz�g sz�m�ra, de egy�ttal v�dob�stya is a �dekadens katolikus Eur�pa
ellen. Itt teh�t k�tf�le mitol�gia keresztezodik: a p�nszl�vizmus (pravoszl�vs�g) a

forradalmi m�tosszal, a Komintern Dosztojevszkijjel.

22.

A nacionalizmus nem jelent sz�ks�gk�ppen bez�rk�z�st s �nkirekeszt�st

az eur�pai �sszef�gg�sekbol; ellenkezoleg. Az eur�pais�gra t�rekv�s itt gyakran
nemzeti b�szkes�g alakj�t �lti (�mi Eur�pa vagyunk�), �s szembeszeg�l�ssel j�r
egy�tt (�ti pedig nem�), ami - v�gso soron - megint csak az uniformiz�l�ssal �s a
bolseviz�l�ssal szemben tan�s�tott ellen�ll�s egy form�ja. Ekk�ppen �a rossz
�r�kk�val�s�g�
metafizikai borzong�ss� v�lik: �Nem egyed�l halunk meg - mondja
egy jelenkori szlov�n �r� mert vel�nk egy�tt haldoklik az az eg�sz m�rs�kelten
barokkos t�rs�g Trieszttol a Baltikumig, amelyet a K�z�p-Eur�pa hom�lyos
elnevez�s�vel
illetnek, s vel�nk egy�tt �lik v�g�r�ikat a horv�tok, a csehek, a szlov�kok, a
magyarok �s a lengyelek, majdhogynem azt mondan�m, a bajorok is, sz�val egytol
egyig mindazok a n�pek �s n�ci�k, amelyeket oly m�lys�gesen meghat�roz a
k�z�peur�pai
kult�ra; nem egyed�l halunk meg, hanem e t�rs�g zsid�s�g�val egy�tt, a
zsid�kkal, akik mindenkin�l ink�bb k�z�p-eur�paiak voltak, ez�rt voltak elsok a
pusztul�sban is, s m�r r�gen kremat�riumok f�stj�v� v�ltak� (Marfan Rom�nc),
- �Minden nemzetnek megvan jelen�ben, m�ltj�ban vagy j�voj�ben a maga j� oka
arra - mondja Val�ry hogy egyed�l�ll�nak tartsa mag�t.� S mindj�rt hozz�teszi:
�Egy�bk�nt mindegyik az is!�

23.

Az az irodalom, amelyet p�ld�ul az osztr�k Peter Handke muvel (tekintet

n�lk�l szlov�n sz�rmaz�s�ra) k�zelebb �ll Faulknerhez meg a p�rizsi
pr�zak�s�rletekhez,
mint a mai vagy hajdani k�z�p-eur�pai kultur�lis �gt�j b�rmely �r�j�hoz,
mik�zben a csatl�s orsz�gok pr�z�ja, miut�n t�l�lte a szocialista realizmus
tisztogat�sait
�s tiszt�t�t�z�t, j�szer�vel a n�pis�g jegy�ben maradt (amiben szint�n felismerheto

a szocialista realizmus kisug�rz�sa, noha a n�pis�g a h�bor� elotti �s a k�t

h�bor� k�z�tti hasonl� n�pi �ramlatok elm�let�bol �s gyakorlat�b�l sz�rmaztatja
mag�t nemcsak Magyarorsz�gon, hanem a valamikori K. und K. m�s ut�d�llamaiban
is), �s a betilt�sok, a cenz�ra meg az �ncenz�ra, a p�rtdirekt�v�k s�lya alatt
ny�g, �s ugyancsak megs�nyli, hogy nem kommunik�lhat nemcsak az �gynevezett
nagyvil�ggal, azaz Eur�p�val, hanem m�g B�ccsel sem, amely �a m�sik oldalon�
van, s olyan messze ker�lt az egykori k�z�p-eur�pai kult�rk�zpontokt�l, Pesttol,
Pr�g�t�l, Vars�t�l, mintha �thaj�zott volna az �ce�non.

24.

Annak az ideol�giai h�bor�nak, amelyet a �l�tezo szocializmus� orsz�gaiban

idestova negyven esztendeje v�vnak az �gynevezett �dekadencia� ellen a muv�szetben
�s a civiliz�ci� minden m�s ter�let�n, a v�gso c�lja az uniformiz�l�s �s a bol-
seviz�l�s. Ez�rt a �nyugatbar�t� sz� veszedelmes politikai minos�t�s, mely szovjet-

elleness�get �s antikommunizmust jelent. Ha a �nyugati kult�ra� n�mely mell�kes

megnyilv�nul�s�t (mint amilyen a k�ltoi k�s�rletez�s vagy a popzene) manaps�g
m�gis eln�zik, annak magyar�zata ink�bb a �forradalmi taktik�ban�, semmint a
t�nyleges nyit�sban rejlik.
25.

Jugoszl�vi�ban az �tvenes �vekben az embert kicsaphatt�k az iskol�b�l, ha

csonadr�got, azaz olyasf�le pantall�t viselt, mint amilyenek alighanem a Nyugaton
divatoztak, mert az ilyesmit veszedelmes ideol�giai elhajl�snak �s hulig�ns�gnak
tekintett�k. Mindez akkoriban �rthetetlennek l�tszott, mert fi�i nem foghattam,
hogy a csonadr�g meg a csirkeb�l nyakkendo m�rt olyan vesz�lyes a f�nn�ll� rendre
n�zve. S akkor egy napon tal�lkoztam egy szovjet k�ld�tts�ggel, amely Dubrovnikbol
vetod�tt Cetinj�be (ahol a nemzeti m�zeum kincst�r�b�l egy �don veretu
pusk�val, a kir�lyi csal�d valamikori tulajdon�val aj�nd�kozt�k meg oket): nos, az
illusztris vend�gsereg tagjainak bok�i k�r�l bo nadr�gsz�r tekeredett, a nyakrava-
l�jukon �kl�mnyi csom�, amilyent, felt�telezem, a moszkvai boh�mk�v�h�zakban
hordtak a forradalom eloest�j�n.

26.

Egy magyar �r� feles�ge, egy�bk�nt szerencs�s v�rkevered�s sz�l�tte, Kosztol�nyi

�zvegy�nek arra a k�rd�s�re: �Hov� val� �n, gyermekem, hogy ilyen sz�p?�,
�gy felelt: �Innen, a K�rp�tokb�l.� Ami v�lasznak �ppen olyan kit�ro, amilyen a
k�rd�s is, melyet mintha a H�feh�rke valamely k�z�p-eur�pai mesev�ltozat�b�l
k�lcs�n�ztek volna. K�sobb a boldog f�rj n�gyszemk�zt kifejtette nekem
asszimil�ci�s
elm�let�t, amely miben sem k�l�nb�zik a Koestler�tol, noha meggyozod�sem,
hogy besz�lgetot�rsam �n�ll�an eszelte ki: �Ereimben �tven sz�zal�k zsid� v�r
folyik, a feles�gem�ben ugyanannyi. K�t nemzed�k m�lt�n ez a kev�s is eltunik.
Zsid�nak lenni - �tok.� Tal�n nem is tudta, hogy Hein�t parafraze�lta. �A zsid�s�g
Familienungl�ck. ��Csal�di szerencs�tlens�g.

27.

A k�z�p-eur�pai zsid� �rtelmis�gi a klasszikus antiszemitizmusb�l eredo

frusztr�ci�n k�v�l, amelyen felnott, m�g k�t s�lyos traum�t �lt �t: a fasizmus�t
�s a kommunizmus�t. A fasizmus buk�sa (ha t�l�lte) esetleg kialak�thatta benne
az �ldozat ambivalens k�pzet�t (ak�r a nyugat-eur�pai izraelit�kban), �m a
szt�linizmus
sz�nrel�p�s�vel, amelynek hordoz�i nagyr�szt szint�n zsid�k voltak, nem
�zlelhette meg a felszabadul�s diadalm�mor�t. S ha ehhez m�g hozz�tessz�k az
orosz befoly�s alatt levo orsz�gok felt�tlen Izrael-ellenes politik�j�t, amely
egyar�nt
t�pl�lkozik a pragmatikus politikai doktr�n�b�l meg az antiszemitizmusb�l, akkor
vil�goss� v�lik, hogy m�rt kelt lelkiismeret-furdal�st �s feszeng�st zsid�kn�l �s
nem zsid�kn�l egyar�nt, ha ebben a t�gas k�z�p-eur�pai medenc�ben valaki ma a
zsid�s�gr�l besz�l vagy �r.
Kafka az apj�hoz �rt egyik level�ben a judaizmusr�l: �Nem l�ttam, mi m�st
lehetett volna kezdeni egy ilyen p�ppal, mint megszabadulni tole; nekem �ppen ez
a szabadul�s tunt a legistenf�lobb cselekedetnek.� Noha kijelent�s�bol a
meggyozod�s
ereje sug�rzik, Kafka nem haladt sok�ig ezen az �ton. �Zsid� az az ember
- mondja Sartre �, akit embert�rsai zsid�nak tartanak... �lete nem egy�b, mint
holtig tart� menek�l�s m�sokt�l �s �nmag�t�l.�

29.

A pszichoanal�zist, ezt a tipikusan b�csi tal�lm�nyt Oroszorsz�gban �s a csatl�s

�llamokban m�g ma is olyasfajta �dekadens� �s �kozmopolita� mesterked�snek
tekintik, amely veszedelmes r�st �t a monolit bolsevista ideol�gi�n, amelyben az
emberi jelens�gek �s elj�r�sok csakis gazdas�gi �s t�rsadalmi szempontok alapj�n
m�rlegelhetok, ez az egyetlen lehets�ges �tudom�nyos� megk�zel�t�si m�d, m�s
nincs. Mivel teh�t az emberi magatart�s egyetlen spiritus movense az ideol�gia,
valamif�le
hom�lyos, tudat alatti vagy irracion�lis eroknek itt semmi keresnival�juk.

30.

Ha egy�ltal�n besz�lhet�nk valamif�le k�z�p-eur�pai intellektuelrol mint re�lis

jelens�grol, an�lk�l hogy k�l�n�sebben tartan�nk az identit�s �s az identit�shi�ny
hegeli szint�zis�tol, akkor azt elsosorban Arthur Koestler szem�ly�nek
k�sz�nhetj�k.
Magyar�cseh�zsid� sz�rmaz�sa k�ts�gk�v�l �gy elk�s�ri minden�v�, mint
valami zodi�kus jegy, melyre visszavezetheto minden bizonytalans�ga �s �tkeres�se
a judaizmust�l az asszimil�ci�s elm�letig, a marxizmust�l a kommunizmus
abszol�t tagad�s�ig, a keleti spiritualizmus k�s�rt�s�tol annak demisztifik�l�s�ig,
a
tudom�nyba vetett hittol a minden �z�rt gondolatrendszerben� val� k�telked�sig,
az abszol�tum megragad�s�nak v�gy�lm�t�l az ember kritikai k�pess�geit illeto
derus rezign�ci�ig. Koestler szellemi kalandja, utols� d�nt�s�t is bele�rtve,
eur�pai
viszonylatban is egyed�l�ll�. �letrajza magva - radik�lis v�ltozata - lehetne
b�rmely
k�z�p-eur�pai �rtelmis�gi �letrajz�nak.

31.

Kari Poppert mint jelens�get, az eur�pai filoz�fiai �r�ks�ggel szembeni

radikalizmus�t,
ismeretelm�let�t �s a �ny�lt t�rsadalomra� vonatkoz� elk�pzel�s�t
lehetetlen megmagyar�zni a k�z�p-eur�pai kultur�lis kontextust�l f�ggetlen�l.
Ami megk�l�nb�zteti ot m�s b�lcseloktol, s ami meghat�rozza (negat�v) viszonyul�s�t

a totalitarizmus �s annak hordoz�i ir�nt, az �ppens�ggel ez a k�z�p-eur�pai

differentia specifica.
M�rt van az, hogy amikor a lengyel Kusznewitzet (1904) vagy p�ld�ul a
magyar Esterh�zy P�tert (1950) olvasom, azonnal felismerem benn�k, a
kifejez�sm�djukb�l,
hogy egy valamilyen �k�z�p-eur�pai po�tika� k�pviseloi, s hogy
emiatt olyan k�zelinek �rzem oket? S milyen mell�kz�nge, mif�le vibr�ci� az,
amely egy muvet ennek a po�tik�nak a m�gneses ter�be helyez? Mindenekelott a
kult�ra immanens jelenl�te megannyi all�zi�, reminiszcencia, az egyetemes eur�pai
�r�ks�gbol vett cit�tumok alakj�ban, a mu tudata, amely azonban mit sem von
le spontaneit�s�b�l, az ironikus p�tosz �s a l�rai kit�rok l�gies egyens�lya. Ez
nem
sok. Ez minden.

33.

Mivel m�r maga az a tudat, hogy r�szei vagyunk egy k�z�p-eur�pai kult�r�nak,
v�gso soron disszidenss�g, a k�z�p-eur�painak nevezett vagy mag�t annak
vall� �r�, legt�bbsz�r sz�muzet�sben �l (Mifosz, Kundera, Skvorecky), vagy f�lre
van �ll�tva �s szamizdatokban jelenik meg (Konr�d), vagy pedig b�rt�nben van
(Havel). A zsid�, aki hovatartoz�s�t bizonygatja, egyszerre csak r��bred, hogy a
f�lre�rt�s �nn�n tart�zkod�s�b�l �s a t�gabb, demokratikusabb eur�pai horizontok
ut�ni �szt�n�s v�gyakoz�s�b�l ered - pontosan abb�l, amivel v�dolt�k. Ennek a
felisrher�snek a k�vetkezm�nye sz�muzet�s lesz. Vagy a b�rt�n.

34.

Az �r�nak, ha kitasz�tj�k nyelvi otthon�b�l, nem marad egyebe, mint a nyelve,

mint sz�muz�tts�g�nek jele. S azut�n �gy haszn�lja az anyanyelv�t, mint aki nem
kis �ron ellen�llt a �szintaxis sz�muzet�s�nek�. Mert ha elh�r�totta mag�t�l az �j
nyelv vesz�lyes egy�rtelmus�geit, az elsosorban az�rt siker�lt, mert tudv�n tudta,
hogy nemcsak szavakkal �runk, hanem eg�sz l�ny�nkkel, melybe belej�tszik az
�thosz �s a m�tosz, az eml�kezet, a hagyom�ny, a kult�ra, a nyelvi k�pzett�rs�t�sok

lend�lete, mindaz teh�t, ami a nyelvi automatizmus r�v�n a k�z lend�let�v� v�lik
(�s megford�tva).

35.

A nyelv sors. S az �r� nyelvi integrit�s�ba val� mindennemu beavatkoz�s k�tes

kimenetelu �s vesz�lyekkel terhes. M�g egy Nabokov is traumak�nt �lte meg a
nyelvcser�t: �Az �n szem�lyes trag�di�m, amihez nincs �s nem is kell, hogy k�ze
legyen senkinek sem, abban van, hogy term�szetes kifejezoeromet, a gazdag �s
mesterk�letlen, oly csod�latosan hajl�kony orosz sz�kincsemet k�nytelen voltam
elcser�lni egy rossz angol�rt, egy angol�rt, amely h�j�n volt minden d�sznek -
h�j�n
a csod�latos t�k�rnek, a s�t�t b�rsonnyal, a hagyom�nyok �s a kimondatlan asz-
szoci�ci�k drap�ri�j�val keretezett h�tt�rnek, amelyekkel a sz�lof�ld
illuzionist�ja
alkot�i l�z�ban var�zslatos k�nnyeds�ggel b�nik, hogy kedv�re kifejezze nemzeti
�r�ks�g�t.� Azt mondtam: m�g egy Nabokov is. Ezzel nem annyira azt a t�nyt akartam
kidombor�tani, hogy Nabokov igen j�rtas volt az angol nyelvben (aminthogy
a franci�ban is, nemk�l�nben), hanem azt, hogy Nabokov orosz �r� volt. Mert,
v�gt�re, bizonyos engedm�nyek �r�n azt is megtehette volna, hogy a maga nyelv�n
folytatja. Mint annyi m�s emigr�ns orosz �r� (Bunyin, Zamjatyin, Szolzsenyicin,
Szinyavszkij), alkalmasint Nabokov sem maradt volna n�vtelen �s visszhangtalan.
(A k�ltok sorsa enn�l j�val kev�sb� irigyl�sre m�lt�.) Az orosz irodalom olyan
fogadtat�snak �rvend a vil�gban �s akkora hagyom�nya van, hogy az orosz �r�,
tegy�k kez�nket a sz�v�nkre, semmik�ppen sincs ugyanolyan helyzetben, mint
a k�z�p-eur�pai: neki j�l ismert gy�kerei vannak; o nem ridegleg�nyk�nt l�p ki
a vil�gba, a sz�muzet�sbe; az o lettre de noblesse-e. az orosz irodalmi hagyom�ny.
Ehhez a m�sik egymag�ban v�g neki. Csal�di k�nyvt�r�nak itt nem veszi haszn�t,
�s hi�ba hivatkozik az irodalmi elod�kre.

36.

A sz�muzet�s, amely a sokf�le elidegened�s k�z�s neve csup�n, az utols� felvon�sa

egy dr�m�nak, amit az �autentikuss�g hi�nya� mozgat. A k�z�p-eur�pai �r�
m�r r�g�ta a k�tfajta egyszerus�t�s, az ideol�giai �s a nacionalista redukcionizmus

szor�t�j�ban vergodik; hosszadalmas pr�b�lkoz�s ut�n fog r��bredni, hogy a �ny�lt

t�rsadalom� eszm�nyeit nem tal�lhatja meg sem az egyik, sem a m�sik szf�r�ban,
amelyek pedig egyed�li v�laszt�si lehetos�gk�nt k�n�lkoznak. V�g�l is a nyelvben
fogja meglelni a maga legitimit�s�t, az irodalomban pedig azt a �csod�s �s
titokzatos
vigaszt�, amirol Kafka besz�l. Veszedelmes �s felszabad�t� ragaszkod�s ez;
�kiugr�s a gyilkosok sor�b�l�. �mde ebben a v�laszt�sban is ott motoszk�l a k�tely:

senki sem ford�that h�tat a k�z�ss�gnek an�lk�l, hogy meg ne b�nn�. Az

�r�kk�val�s�gra
fogadni �ppolyan hi�s�g, mint a m�l� pillanatra tenni fel mindent.
Innen az �autentikuss�g hi�ny�nak� �lland� �rzete.

37.

Martha R�bert magyar�zata, hogy az a bizonyos �K.� nemcsak Kafka nev�nek

kezdobetuje, legal�bbis nemcsak az, hanem az azonos�thatatlans�g jele is, nem
csup�n Kafka eset�ben tunik elfogadhat�nak. Ez az egy betu, amely rejteget �s
sugalmaz, olyan jel, amelyet minden k�z�p-eur�pai �r�ra alkalmazni lehetne. Ez a
K. az �r�k ambivalencia jele.
Ha azt mondom, hogy a formatudat a k�z�p-eur�pai k�tod�su �r�k egyik
k�z�s tulajdons�ga, a form��, melynek r�v�n szeretn�nk �rteimet adni az �letnek
�s a metafizikai rejt�lyeknek, a form��, amelyen a v�laszt�s lehetos�ge �rtendo, a
form��, amely nem m�s, mint k�s�rlet ama szil�rd archimedesi pont meglel�s�re a
benn�nket k�r�lvevo k�oszban, a form��, amely a barb�r zil�lts�g �s az �szt�n�k
irracion�lis �nk�ny�nek ellent�te, att�l tartok, hogy ezzel tal�n csak a magam
intellektu�lis
�s �r�i r�geszm�it �ltal�nos�tottam.

(1989)

Borb�ly J�nos ford�t�sa

In: Danilo Kis: K�telyek kora. Forum-Kalligram, �jvid�k-Pozsony, 1994, 155-174. o.

Erhard Busek

Becs �s K�z�p-Eur�pa

Egy v�ros nem �r v�get a v�roshat�rn�l. V�rosban �lni, ez azt is jelenti, hogy
feleloss�get �rz�nk m�sok ir�nt. Ez k�t olyan alapveto szempont, amely meghat�roz�
a v�ros lak�i, a v�rosi �nkorm�nyzat, a v�ros �ntudata sz�m�ra. Egy fov�ros
mindig is egy eg�sz orsz�got k�pvisel; ez nagy tehert�tel, de es�ly is arra, hogy
fontosabb legyen, mint maga az orsz�g. Egy fov�ros maga a t�rt�nelem; eml�kezete
nemcsak �nmag�nak, hanem az orsz�gnak is, amelyet k�pvisel. T�rt�nelem
�s eml�kezet, �s nemcsak az �p�leteiben, hanem azokban az eml�knyomokban is,
amelyeket az emberek �s korm�nyaik politikai tev�kenys�ge hagyott rajta. Egy
fov�ros azonban mindenk�ppen jelen is � az urbanizmus szellem�ben maga a
legnagyobb mualkot�s, amelyet az ember l�trehoz. �s ez a mualkot�s t�j�koztat
arr�l is, milyenek azok az emberek, akik ebben a v�rosban laknak, �s akik felelosek

a v�ros�rt.

Egy fov�ros megmutatja, mennyire vil�gpolg�rok, mennyire urb�nusok a

lak�i. De nemcsak kifel� jelk�p; kapcsolatok eg�sz sz�ved�k�t �leli fel.

Egy fov�ros mindenk�ppen a j�vot is jelenti. Visszat�kr�zi a benne �lo emberek

�s v�lasztott k�pviseloik �rdekeit, c�ljait, �lmait.

Mit jelent mindez B�cs sz�m�ra? A k�tkedok mondhatj�k, hogy B�cs el�gg�
el van foglalva azzal, hogy Ausztri�n bel�li szerep�nek megfeleljen. M�r ez is
neh�zs�gekkel j�r. De ez a v�leked�s elfelejtkezne a v�ros t�rt�nelm�rol. Hiszen
mindaz, ami itt be�r�dott a t�rt�nelembe �s a v�ros eml�kezet�be, messze t�lmutat
a mai Ausztria hat�rain. Ezt a v�rost csak akkor �rthetj�k meg, ha minden
lehets�ges
hat�rra eml�kez�nk, �s minden lehets�ges hat�rt elfelejt�nk.

A k�tkedok mondhatj�k, hogy ez a v�ros �rje be azzal az �nmag�ban is neh�z

szereppel, hogy a Nyugat legkeletibb, vagy ahogy a m�g kritikusabbak v�lik, a
Kelet legnyugatibb v�rosa. A hiperkritikusok pedig m�g azt is mondj�k, f�lo, hogy
Budapest ma nyugatabbra van, mint Ausztria. Ez az �ll�spont azonban figyelmen
k�v�l hagyja B�cs �s Ausztria mai helyzet�t. A k�tkedok azt mondhatj�k, el�gedettek

lehet�nk, hogy egy semleges orsz�gban - a b�ke kicsiny sziget�n - �l�nk. Erre
Kari Schmitt � a Rossz k�z�rzet a kis�llamban c�mu k�nyv szerzoje - szavaival azt
felelhetj�k, hogy Ausztri�t egy�bk�nt is az a vesz�ly fenyegeti, hogy semlegess�ge
sorstalans�gg� v�lik. Ez pedig nem jelentene sem ennek a v�rosnak, sem ennek az
orsz�gnak semmif�le j�vot.

Egy olyan helyzetben, mint ez, legjobban tessz�k, ha tan�kat h�vunk. H�vom
Konr�d Gy�rgy�t, aki a B�cs 1900 k�r�l c�mu tan�cskoz�son tartott besz�d�ben
B�cs �s K�z�p-Eur�pa viszony�nak m�ltj�r�l �s jelen�rol sz�lva a k�vetkezok�ppen
v�zolta a lehetos�geket: �A Monarchia �sszeomlott, de B�cs m�g tartotta mag�t,
am�g a Heldenplatzon egymilli� b�csi nem �dv�z�lte a F�hrert, �s azt a t�nyt,
hogy az egykori vil�gv�ros tartom�nyi sz�khelly� v�ltozott �t. Ez legal�bb vil�gos
identit�s. N�met v�ros, �s k�sz! Berlin a fov�ros, B�cs nem az. Osztr�k v�ros?
Olyan nincs. N�met. Ha pedig n�met, akkor nem fov�ros. Mi az, hogy osztr�k, a
t�z t�rsn�p n�lk�l? Milyen v�ros B�cs K�z�p-Eur�pa n�lk�l?

B�cs, ha csak a mai osztr�k �llam fov�rosa, akkor f�ldrajzi helyzete nem t�l
szerencs�s. B�cs, ha a kultur�lis K�z�p-Eur�pa egyik fov�rosa, akkor nagyon j�
helyen van. B�cset az tette fov�ross�, hogy k�z�p-eur�pai fov�ros volt. Ennek
megfelelo nagyvonal�s�ggal. El�g paradox fov�ros ahhoz, hogy az emberi l�t
paradoxalit�s�ra szellemi r�l�t�st k�n�ljon.

. Lehet, hogy a dilemma ma is ugyanaz: B�cs vagy n�met vid�k, vagy k�z�peur�pai
centrum. Allamjogilag szuver�n fov�rosk�nt is lehet kultur�lisan n�met
vid�k. Ha reflexi�j�nak csup�n helyi relevanci�ja van. (...)

Az a v�ros lesz K�z�p-Eur�pa szellemi fov�rosa, amely a legnagyobb k�v�ncsis�got

tan�s�tja K�z�p-Eur�pa ir�nt, szomsz�dait is bele�rtve. A szomsz�dok ir�nti
�rdeklod�s sokkal t�bb �llamalakulataik tanulm�nyoz�s�n�l. Intellektu�lis
�narck�pek
konverz�ci�j�b�l, ebbol a k�z�p-eur�pai b�lcsess�gcser�bol emelkedik ki a
kiengesztelod�s besz�dm�dja.�

Sz�p bizony�tv�ny, amelyet a k�lso szeml�lo adott a b�csiekrol �s lehetos�geikrol,

a t�rt�nelmi vonatkoz�sok �s a j�vobeli feladatok figyelembev�tel�vel. Mint
b�csi �n megengedhetem magamnak, hogy kritikusabb legyek. B�cs a jelenleg
foly� k�z�p-eur�pai diskurzusban utols�k�nt eszm�lt. M�sok kerestek minket.
�rtelemmel, �rdekbol, azzal a v�ggyal, hogy megtudj�k, hogy mi volt itt, �s azzal a

rem�nnyel, hogy a j�voben itt m�g valami lehet.

Keresett minket Claudio Magris, William Johnston, C�ri Schorske, keresett

Konr�d Gy�rgy, Mil�n Kundera, Leszek Kolakowski, keresett a B�cs 1900k�r�lc�mu
ki�ll�t�s, amely elsok�nt a velencei Palazzo Grassiban ny�lt meg, �s nem B�csben.
Mindezt tudnunk kell, hogy ne �ltassuk magunkat azzal, hogy bezzeg �mi, b�csiek�.

Megint csak j�hetn�nek a k�tkedok, �s azt mondhatn�k, hogy n�mely szomsz�dunk

�rdeklod�se nagyon is �rtheto, hiszen olyan politikai rendszerben �lnek,
ahol az ember egy b�csi �ttal, an�lk�l hogy gyan�ba keveredne, egy kicsit elme
nek�lhet a val�s�g elol. Vagy pedig: hogy B�cs �s Ausztria olyan vid�k, ahol az
Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttmuk�d�si �rtekezlet nagy v�gyaib�l legal�bb egy kicsit
val�s�gk�nt lehet meg�lni. A k�tkedok azt mondhatj�k, hogy tulajdonk�ppen
semmi m�st sem tesz�nk, csup�n a szomsz�dainkkal szembeni k�teless�g�nket
teljes�tj�k. Ha t�nyleg ezt tenn�nk, az m�r val�ban lenne valami. Mindezek ellen
sz�l, hogy nemcsak a m�sik politikai rendszer orsz�gai �rdeklodnek, hanem az
�szakolaszok is keresik B�cset manaps�g. Az olasz egyetemeken ma otthonosabb
a tudom�nyos vita K�z�p-Eur�p�r�l �s Ausztri�r�l, mint az osztr�k egyetemeken.
Megint j�hetn�nek a k�tkedok, �s azt mondhatn�k, hogy mindez nem m�s, mint
az olaszok tiltakoz�sa a r�mai k�zponti korm�ny, vagy ahogy Quirino Principe
fogalmazott, a f�ldk�zi-tengeri dominancia ellen. Lehet ez ak�r a regionalizmus
megfogalmaz�d�sa is, egyfajta divatjelens�g, egy saj�tos k�z�p-eur�pai viselet
megjelen�se. Ezzel szemben �n azt gondolom, hogy a K�z�p-Eur�p�r�l sz�l� p�rbesz�d
nem m�s, mint az �nfenntart�si �szt�n megnyilv�nul�sa a legk�l�nb�zobb
ter�leteken, a politik�t�l a kult�r�n �t eg�szen a gazdas�gig; val�j�ban az itt �lo

emberek identit�s�r�l van sz�.

Nem tagadhatjuk el, hogy a �Mitteleuropa� fogalom bizonyos tehert�telt

jelent. Mindenekelott a szomsz�dok vonatkoz�s�ban. A fogalom terhelts�g�t nem
letagadnunk kell, hanem bevonnunk B�cs �s K�z�p-Eur�pa p�rbesz�d�be, kettej�k
viszony�ba.

A K�z�p-Eur�p�r�l sz�l� anyagok keres�se k�zben akadtam r� Bruno Kreisky

egy 1968-as tanulm�ny�ra.

Bruno Kreisky �jdons�lt ellenz�ki vez�rk�nt, de rutinos k�lpolitikusk�nt

�gy v�lekedett, hogy a K�z�p-Eur�pa-gondolat �letfontoss�g� lehet B�csnek �s
Ausztri�nak, csak p�rtbeli t�rsaival neh�z meg�rtetnie ezt, mert ok �jra meg �jra a

Habsburg Monarchia gondolat�val k�tik �ssze. Ez is egy olyan tehert�tel, amellyel

egy�tt kell �ln�nk, mert bizonyosan m�soknak is esz�be jut.

K�z�p-Eur�pa, �Mitteleuropa� fogalm�nak tehert�teleihez tartozik az

is, hogy az m�r olyan szem�lyis�gek �rtelmez�s�ben is, mint List, Naumann �s
Haushofer, a n�met hegem�nia koncepci�j�t takarta.

Nem tagadhatjuk le, hogy K�z�p-Eur�pa m�g ma is jelenthet probl�m�t

Ausztria sz�m�ra. Ha mondjuk egy �llameln�k, p�ld�ul Honecker Ausztri�ra a
�harmadik n�met �llam� fogalm�t alkalmazza, akkor ez Ausztria sz�m�ra a t�rt�nelmi
sz�veg�sszef�gg�sben nem elfogadhat� megjel�l�s. Ugyanilyen kellemetlen,
ha a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban egy olyan kiemelkedo t�rt�n�sz, mint
Erdmann professzor, hasonl� megfogalmaz�st v�laszt. Mint politikus meg�rtem,
hogy a neh�z n�met-n�met viszonyt le kellene s�p�rni az asztalr�l, mint a
bili�rdban
a goly�t, csak azt nem szeretn�m, ha az �n orsz�gom ehhez eszk�z�l szolg�lna.
Azt hiszem azonban, hogy egy�tt kell �ln�nk ezekkel a probl�m�kkal �s terhekkel,
hiszen ilyen a t�rt�nelem �s ilyen a politika. Vigasztal�sul, m�s hangs�lyokat
kit�ve, haszn�lhatjuk azokat a defin�ci�kat, amelyeket az irodalom ny�jt sz�munkra,

nem az�rt, mert kib�v�t k�n�lnak, hanem mert seg�ts�g�nkre lehetnek,

�gy m�g egyszer utalhatok Konr�d Gy�rgyre, aki sz�m�ra K�z�p-Eur�pa mindenekelott
a v�rosokban �s a v�rosok �letm�dj�ban nyilv�nul meg: Budapestben,
B�csben, Pr�g�ban, Krakk�ban, Triesztben, Z�gr�bban - sz�m�ra Berlinben is.

Vagy t�maszkodhatok Mil�n Kunder�ra, akinek a szem�ben K�z�p-Eur�pa

a latin Nyugat jelentos r�sze, amely 1945 ut�n nagy r�szben a Kelet befoly�sa al�
ker�lt; amely f�ldrajzilag a centrumban, kultur�lisan nyugaton, politikailag pedig
keleten tal�lhat�. �s Kundera az osztr�k �lm�nyvil�ghoz hasonl�an arra eml�keztet,
hogy Berlin �s Moszkva azok a p�lusok, amelyektol K�z�p-Eur�pa semmi j�t
nem v�rhat.

Leszek Kofakowski sz�m�ra K�z�p-Eur�pa annak a Nyugatnak a r�sze,

amely a g�r�g�zsid�kereszt�ny hagyom�nyb�l kifejlesztette a szabads�g, a
szubjektivit�s
�s a szem�lyi auton�mia fogalm�t, olyan tulajdons�gokat, amelyek meghat�rozz�k
a K�z�p-Eur�p�hoz tartoz�st.

� J� hallani, amit Barbara Coudenhove-Kalergi egy vit�n mondott: �K�z�p-

Eur�pa: ez barokk templomok, k�v�h�zak, alm�s r�tes �s fr�ccs, K�z�p-Eur�pa:
ez katolicizmus �s zsid� zsinag�g�k, K�z�p-Eur�pa: ez Pr�ga �s Trieszt, Innsbruck
�s Lemberg.�

�s �gy t�rhet�nk vissza Mil�n Kunder�hoz, aki azt mondta, hogy K�z�p-Eur�pa
hat�rai a k�pzeletben, az imagin�riusban vannak.

A politikus, a politikai �let sz�m�ra hasznos, ha K�z�p-Eur�p�t egyfajta

politikai metaszintk�nt �rtelmezi, ahol nem az a rendk�v�li feladat, hogy �llamok
vagy v�rosok k�l�nleges kapcsolat�t elo�ll�tsuk, hanem hogy embereket hozzunk
�ssze, tulajdons�gaik sokf�les�g�ben. Sz�momra - �s ebben van egy kis rem�nys�g
- ez fontos kezdopontot jelent, ahonnan kiindulva szellemileg meghaladhatjuk a
ter�leti �llam �s a nemzet�llam elv�t, amelynek k�vetkezm�nyeivel a v�ge fel� j�r�
XX. sz�zadban is kem�nyen meg kell majd k�zden�nk.

Mit jelenthet K�z�p-Eur�pa B�cs sz�m�ra? V�rosi k�lpolitik�j�nak sarokkof�l�j�t,

�s nemcsak a v�rosi korm�nyzat, hanem - a demokr�cia szellem�ben - foleg
az auton�m v�rosi polg�r sz�m�ra.

Val�sz�nu, hogy a v�rosi korm�nyzat ez�rt a K�z�p-Eur�p��rt kifel� csak

keveset tud tenni. Tal�lkozni k�l�nf�le gener�lisokkal �s p�rttitk�rokkal, akik a
saj�t fov�rosaik polg�rmesterei, nem t�l eml�kezetes dolog, s v�rosuk lak�it sem
k�pviselik igaz�n ezek az emberek. K�z�p-Eur�pa jelen helyzet�ben a v�rosi
korm�nyzatnak
t�bbet kell tennie befel�, mint kifel�.
A szabad polg�rok azonban kifel� is nagyon sokat tehetnek. Tehetnek a polg�rok
szabad egyes�letei, csak akarni kell. A tud�sok �s az egyetemek es�lye ez, a
muv�szek, az irodalm�rok, a zen�szek �s a k�pzomuv�szetben otthonosak es�lye ez.

Ez az egyh�zak es�lye, mert seg�thetnek �thidalni a b�beli nyelvzavar, az egym�st

meg nem �rt�s probl�m�it, hogy egy �j p�nk�sd j�jj�n el, amikor mindenki
a m�sikat a maga nyelv�n hallja besz�lni.

Ez a fiatalok es�lye, akik gyakorolhatj�k a hat�rok �tl�p�s�t, �s ezzel nemcsak

azt tanulj�k meg, hogy l�teznek hat�rvonalak, hanem azt is, hogy legyen erej�k
ezeket �tl�pni, m�sokat elfogadni olyannak, amilyenek, �s m�gis k�zel ker�lni
hozz�juk. Ez a szomsz�ds�g es�lye, az eg�sz egyszeru szomsz�ds�g�, az�, amely a
modern turizmus kor�ban szok�sos, de az emelkedett szomsz�ds�g� is, amelyik azt
is tudja, hogy a m�siknak hol van a haz�ja.

Ez a meg�lt demokr�cia es�lye �s a demokrat�k�, akik a toleranci�t �s meg�rt�st

nemcsak vas�rnap pr�dik�lj�k, hanem h�tk�znapi gyakorlatt� is tudj�k tenni.

Azoknak, akik K�z�p-Eur�p�t a maguk�nak �rzik, sokszor a szem�kre vetett�k,

hogy egy ut�pia fogs�g�ban �lnek. De nem ut�pia-e a sz� szoros �rtelm�ben
t�rs�g�nk mai politikai helyzete, egy sehol-orsz�g, egy sehol-hely, ahol ezt az
�llapotot,
amelyben �l�nk, nem tekinthetj�k otthonunknak?

Az a komoly k�rd�s vetodik fel, hogy kelloen fel van-e B�cs k�sz�lve K�z�p-
Eur�pa feladat�ra. Hogy feladatnak �rzi-e egy�ltal�n K�z�p-Eur�p�t? Ez a feltev�s
nem saj�t magunk k�rhoztat�s�ra ir�nyul, hanem a j�zan �llapotfelm�r�sre, amely
minden tudatkialak�t�s elofelt�tele.

Eleinte bizonyosan az �ntetszelgo el�gedetts�g �rz�se fog elt�lteni minket,

hiszen olyan sok minden van m�g meg ebbol a K�z�p-Eur�p�b�l.

De ha k�zelebbrol �rdeklod�nk, �s az igazi �llapotokkal is tiszt�ban vagyunk,

akkor ismerj�k fel, hogy a K�z�p-Eur�p�ra val� alkalmass�gunkr�l ink�bb
hi�nykatal�gust
kell fel�ll�tanunk. Ha egy-k�t ilyen hi�nyoss�got meg tudunk nevezni,
ad�dik a feladat, hogy meg is sz�ntess�k. B�cs nincs felk�sz�lve K�z�p-Eur�p�ra,
mert a nyelvben, a t�rs�g nyelveiben szinte teljesen idegen�l mozog. A k�rnyezo
orsz�gok nyelv�nek ismerete, ami kor�bban a b�csiek napi kifejez�sm�dj�ban mag�t�l
�rtetodo volt, szinte teljesen megszunt. A fiatalabb gener�ci� gyakran azt sem
tudja, honnan sz�rmaznak k�l�nb�zo kifejez�sek. Alig veszik ig�nybe az olyan
�szt�nd�jakat, amelyekhez megk�v�nj�k valamelyik k�z�p-eur�pai nyelv ismeret�t,
kihaszn�latlanul maradnak a lehetos�gek.

Pedig K�z�p-Eur�p�nak elofelt�tele, hogy besz�lni tudjunk egym�ssal. M�sik

komoly hi�nyoss�gunk: K�z�p-Eur�p�nak m�g mindig vannak maradv�nyai a
mi v�rosunkban. Az oly sokszor emlegetett kisebbs�gek, amelyek napr�l napra �s
egyre ink�bb fogynak. B�csben m�r nem tudunk alkalmas t�rv�nyekkel egy n�p
csoporttan�csot fel�ll�tani, mert itt l�that�an nem n�zik j� szemmel, ha valaki egy

m�sik nyelvcsoport tagj�nak vallja mag�t, �s ezen a b�csi val�s�gon a v�ros etnikai

soksz�nus�ge meg is fog szunni.

Meddig tart a tolerancia ezekkel a v�rosi kisebbs�gekkel szemben?

Milyen lebecs�l�ssel kezelik itt a kisebbs�geket?

Milyen k�tsz�nu a b�szkes�g�nk, ha a sz�zadfordul�s Becs ker�l sz�ba,

amelyet oly nagy m�rt�kben a zsid� kisebbs�gnek k�sz�nhet�nk? Ma pedig
nem tudunk elo�t�letek �s fesz�lts�gek n�lk�l, term�szetesen viselkedni ezzel a
kisebbs�ggel.

Milyen tov�bbi hi�nyoss�gaink vannak? T�rt�nelm�nk helyett tov�bbra is

csak elo�t�leteket ismer�nk. Ha nem szabadulunk meg az elo�t�letektol, �s nem
vagyunk tiszt�ban a t�rt�nelemmel, a jelenben �s a j�voben sem fogjuk tudni
megtal�lni
az utat m�sokhoz, szomsz�dainkhoz.

�shatunk m�g m�lyebbre is: Megvan-e Becsben az a nyitotts�g, amely elengedhetetlen

ahhoz, hogy K�z�p-Eur�pa egy�ltal�n lehets�ges legyen szellemi,
irodalmi, kultur�lis �rtelemben, az emberek mindennapi kapcsolataiban? Vagy
ink�bb a bez�rk�z�s, az �nel�g�lts�g tendenci�ja eros�dik? Nem tett�k-e m�r
t�ls�gosan is magunk�v� a �boldogok sziget�rol sz�l� boldogtalan p�pai sz�zatot?
Nem vagyunk-e t�ls�gosan elfoglalva a magunk dolgaival, mondv�n, hogy
ami k�r�l�tt�nk t�rt�nik, ahhoz semmi k�z�nk? Megvan-e benn�nk m�g az a
k�v�ncsis�g, amely a m�sikhoz vezet, vagy ink�bb csak �nn�n kiv�l�s�gunkat,
�nel�g�lts�g�nket szeretn�nk m�sok tudom�s�ra hozni? Hiszen mi m�s, mint
�nel�g�lts�g, ahogy a b�csiek a budai V�rban, a soproni vagy gyori �ruh�zakban
viselkednek? Megvan-e m�g benn�nk az az urb�nus szeml�let �s az a nyitotts�g,
amely a vil�gpolg�rok, a k�z�p-eur�pai polg�rok egym�s k�zti eszmecser�j�t
egy�ltal�n
lehets�gess� teszi?

Kiket kell teh�t figyelmeztetni, hogy feleloss�ggel tartoznak ezen feladatok

megold�s�ban? A politikusokat bizonyosan, hiszen eddig elmulasztott�k a K�z�p-
Eur�p�vai kapcsolatos feladatok megfogalmazasat. L�that�ak a f�lelmek, amelyek
ezt a tart�zkod�st indokolj�k: p�ld�ul az, hogy ez �j probl�m�kat okozna, hogy
felbor�tja a megszokott Kelet�Nyugat-s�m�t. Nem foglalkoznak azonban a
k�rd�sfeltev�sbol
ad�d� feladatokkal, pedig lehetne ezeket a k�rd�seket egyfajta kih�v�sk�nt
is �rtelmezni.

Felelosek �s cselekv�sre hivatottak mindazok, akik magukat �rtelmis�ginek

nevezik. Oket viszont a �k�v�h�zvesz�ly� fenyegeti, az, hogy elcsevegnek ugyan
K�z�p-Eur�p�r�l, de a cselekv�s feleloss�get ink�bb meghagyj�k m�soknak.

Bizonyosan felelos a diplom�cia; nem mintha f�lre tudn� dobni a kelet-nyugati

s�m�t, de legal�bb ne akad�lyozza a k�z�p-eur�pai folyamat elind�t�s�t.
I

Bizonyosan felelosek a t�megt�j�koztat�si eszk�z�k, amennyiben k�zvet�tik,

�s nem elhallgatj�k azt, hogy mi t�rt�nik ebben a t�rs�gben, amennyiben �rdeklod�st

keltenek �s tov�bb�tanak, nem pedig elterelik a figyelmet.

Felelos a polg�r is, ha felismeri, mennyire lenyug�zo ez a feladat, �s tesz is

�rte. Felv�llalja azt a szomsz�diass�got, amelyet legal�bb elm�letben m�g nem
k�rdojelezett meg senki.

Milyen es�lye van ennek a folyamatnak?

Egy v�ros szerep�rol a politik�ban j�ratosak mindig akkor kezdenek vit�t, ha

v�rosukat valamilyen vesztes�g �rte.

B�cset a vasf�gg�ny miatt mindenk�ppen �rte ilyen vesztes�g � nagyobb jelentos�g�t

vesztette el. Ez�rt ennek a vesztes�gnek a kompenz�l�s�ra sz�ks�ges az,
hogy megpr�b�ljunk az idoben visszany�lni � �s ezzel egyben elore is �,
m�rlegelj�k,
nem lehet-e B�cs �jra K�z�p-Eur�pa metropolisa.

Bizonyosan es�lyt ad erre, ha a biztons�gi szempontokra gondolunk, mert ebben

az �rz�keny t�rs�gben, egy geopolitikai t�r�svonaln�l min�l nagyobb a szomsz�di
�sszefon�d�s, ann�l nagyobb biztons�got �lvezhetnek a r�szt vevo �llamok.

Nagyon nagy a vesz�lye annak, hogy a szuperhatalmak �ltal eloid�zett hatalmi

v�kuum t�rs�g�nkben zavaros �llapotokat hoz l�tre, nem pedig a nagyobb rend
ir�ny�ban hat.

A politik�nak megvan az a lehetos�ge, hogy megfogalmazza a c�lokat. Csak �gy

i �tijuk megv�laszolni a k�rd�st, mi B�cs�smiAusztriafeladataajelenben�saj�voben.

Mik teh�t a lehetos�geink?

I .ehetos�geink katal�gus�ban B�cs �s K�z�p-Eur�pa viszony�nak kis �s nagy

feladatai �llnak.

Elosz�r is sz�ks�ges lesz lefolytatni egy Ausztri�n bel�li vit�t, mert fenn�ll a
vesz�lye annak, hogy egy K�z�p-Eur�pa-vit�ban megosztjuk az orsz�got. L�tezik
sajnos egy �rtelmetlen k�l�nbs�gt�tel dunai �s alpesi tartom�nyok k�z�tt, amely
h�sz �vvel ezelott keletkezett. K�z�p-Eur�pa �s a Duna-vid�k leegyszerus�to
azonos�t�sa
�jra gerjeszthetn� ezt a lappang�an vagy ny�ltan is megl�vo fesz�lts�get. A
felelet az lehet, hogy B�cs fokozottan figyel sz�vets�gi fov�rosi szerep�nek
ell�t�s�ra.

A tov�bbiakban pedig sz�ks�g lesz arra, hogy �szak-Olaszorsz�got, D�l-Ti-

rolt �s Sv�jcot jobban bevonjuk. Meg kell mutatnunk, hogy nem a szeparatizmust,
hanem az �lo kapcsolatokat keress�k.

Ezzel egyidejuleg ki kell dolgozni a kifel� ir�nyul� tev�kenys�gek katal�gus�t.

Mi�rt nincsen B�csben egy olyan nyelvi centrum, amely az egyetem ut�n vagy
az egyetem alatt figyelembe veszi K�z�p-Eur�pa nyelvi gazdags�g�t? Mi�rt nem
sz�letett meg �nerobol egy tudom�nyos koll�gium �tlete, mely gondolatilag is
tov�bb fejleszten� az egy�bk�nt is bos�ges egyetemi terveket? Kezdodoben van az
�gynevezett dunai egyetemek egy�ttmuk�d�se. Mi�rt nincsenek olyan programok,
amelyek a bos�gesen megl�vo �sszek�to, k�z�s dolgokat t�mogatn�k, amelyeket
esetleg �ppen a Duna jelk�pezhet? Itt vannak azt�n a gyakorlati probl�m�k, amc
Ivek a k�rnyezetv�delem, a gazdas�g, a biztons�g, a k�zleked�s �s a turizmus k�r�be

tartozhatnak.

Itt vannak a B�csi �nnepi Hetek, melyek keret�ben K�z�p-Eur�p�r�l besz�lget�nk,

de mi�rt nincsen olyan �lland� r�sze a programnak, amely megmutatja
K�z�p-Eur�p�t a kult�r�ban, mint tette ezt annak idej�n a �Trigon" a St�jer Osz
rendezv�nyein? Mi�rt nem m�rlegelj�k, hogyan nyithatn�nk b�csi kultur�lis irod�kat
K�z�p-Eur�pa v�rosaiban; olyan k�pviseletet, amely nem v�s�ri port�k�t
k�n�l, hanem �lo szellemi jelenl�tet biztos�t?

Mi�rt nincsenek ifj�s�gi tal�lkoz�k az am�gy is sz�vesen turist�skod� fiatals�g

k�reiben? Nem szervezett politikai keretek k�z�tt, ez bizonyosan nem vinne
tov�bb, hanem inform�lis szinten. Ott, ahol j�t�kt�r ny�lik, �s az eg�sz nem
�tk�zik
a politik�val?

Mi�rt nem folytat�dnak a b�csi Eur�pa-besz�lget�sek K�z�p-Eur�pa-besz�l-

get�sekkel, teh�t a hat�rokat �tl�po tal�lkoz�kkal?

Mi�rt nem pr�b�ljuk meg�j�tani a sajt� t�mogat�s�t, finansz�rozni a k�z�peur�pai

tud�s�t�k h�l�zat�nak kialak�t�s�t, hiszen ez meghaladja a legt�bb t�meg-
kommuhik�ci�s eszk�z anyagi lehetos�geit?

A list�t tetsz�s szerint folytathatn�nk.

Azzal a gondolattal szeretn�m ezt az �r�st lez�rni, mely m�r 1977-ben arra
�szt�nz�tt, hogy elgondolkodjam K�z�p-Eur�p�r�l. Man�s Sperber, a maga szem�lyes
h�tter�vel, a k�vetkezo gondolatokkal z�rta hozz�sz�l�s�t egy B�csrol sz�l�
konferenci�n: �Abb�l a t�vlatb�l, amelyhez tartom magam, a k�rd�s most ez: vajon
B�cs, hab�r v�ros a hat�rokon, k�pes-e ism�t a k�z�p v�rosa lenni, k�zepe K�z�p-
Eur�p�nak eg�szen D�lkelet- �s Kelet-Eur�p�ig? �s azt hiszem, k�pes lehet, ha
mik�nt a Monarchia, jelentos helyet, de legal�bb n�mi helyet enged azoknak, akik
sz�vesen r�szt venn�nek ebben a centrumban, amelynek ugyan k�zvetlen�l nem
�llampolg�rai, de amelyhez ok is alkot� m�don hozz�tenn�k a maguk�t.� Ennek
elofelt�tele, hogy semmi se torkolljon nosztalgi�ba.

Sz�munkra, osztr�kok �s b�csiek sz�m�ra elofelt�tel az is, hogy p�rbesz�det

folytassunk az osztr�k identit�sr�l. Ha m�sokkal p�rbesz�det akarunk folytatni,
tudnunk kell, kik vagyunk mi magunk. Nem el�g, hogy legyen egy nagy szonyeg�nk,
amely al� sok mindent besepertek, ahonnan most a kellemesebb dolgokat
eloszedj�k, m�sokat pedig �jra alatta felejt�nk. Wittgenstein szellem�ben a
val�s�gr�l
kell besz�ln�nk, j� st�lusban komoly t�rsalg�st kell folytatnunk. Akkor
lehets�gess� v�lik, amire Konr�d Gy�rgy sz�l�tott fel minket: �Itt vagyunk egy
hosszan tart� garden partyn a Duna-medenc�ben. Poh�rral a kez�nkben j�rjunk
k�r�l, koccintsunk, �s l�ssuk magunk elott ezt a k�pr�zatot, ezt a kincset, ami
m�gis van, a sz�tv�gott test k�z�s aur�j�t.� B�cs �s K�z�p-Eur�pa: adott a feladat!

M�dos M�rton ford�t�sa

Az elk�pzelt K�z�p-Eur�pa (1986). Eur�pai Utas-Sz�zadv�g, Budapest, 1992, 93-101.

o.
Sch�pflin Gy�rgy

K�z�p-Eur�pa r�gi �s �j meghat�roz�sai

K�z�p-Eur�pa eszm�je egyike lett azon k�s�rteteknek, amelyek az 1980-as

�vekben bej�rt�k eg�sz Eur�p�t. Sokan lelkesedtek �jb�li elobukkan�s�n a majd-
nem-elfelejtetts�gbol, m�sok �rtetlen�l szeml�lt�k, s megint m�sok elutas�tott�k.
Ennek ellen�re gyorsan megszil�rd�totta helyzet�t az Eur�p�val kapcsolatos
politikai k�rd�sek list�j�n. Ezzel p�rhuzamosan mind K�z�p-Eur�p�ban, mind
pedig Nyugaton sz�les k�ru vit�kat ind�tott el a politikai �s kultur�lis
identit�sok
defin�ci�inak �s kialakul�sainak �sszetett probl�m�ir�l. E k�nyv azt a c�lt tuzte
maga el�, hogy felsorakoztasson egy csokornyit az e vit�ban elhangz� �rvek k�z�l.
E bevezeto Eur�pa meghat�roz�sair�l sz�l, arr�l, hogy Eur�pa miben �s mi�rt
k�l�nb�zik
Oroszorsz�gt�l �s Amerik�t�l, milyen �rtelemben r�sze K�z�p-Eur�pa a
sz�lesebb eur�pai k�zdot�rnek, s milyen � hosszabb t�vra sz�l� � �rtelme lehet a
k�z�p-eur�pais�gnak.

Azok, akik Oroszorsz�g/Szovjetuni� eur�pais�ga mellett t�rnek l�ndzs�t,

Oroszorsz�g helyzet�nek meghat�roz�s�ban a hangs�lyt ink�bb a jelenkori politikai
t�nyezok tagad�s�ra helyezik, melyeket az Oroszorsz�got Eur�p�b�l kiz�r�
d�nt�s kulcsfontoss�g� momentum�nak tartanak, azt felt�telezve ez�ltal, hogy
esetleges, politikailag meghat�rozott (s �gy felt�telezhetoen politikai szempontb�l

megford�that�) jelens�ggel van dolgunk. Szeretn�m elorebocs�tani, hogy az orosz

kult�r�nak k�ts�gk�v�l voltak eur�pai elemei, s �rt�kekkel �s eszm�kkel gazdag�
t�tt� Eur�p�t, valamint hogy egyes orosz emberek val�ban lehetnek europ�erek,
de Oroszorsz�g maga nem volt r�sze az eur�pai kultur�lis fejlod�s folyamat�nak,
s az orosz forradalommal �s annak k�vetkezm�nyeivel m�g ink�bb kiz�rta mag�t
belole. Itt eml�ten�m meg az Oroszorsz�g eur�pais�ga mellett kardoskod�k egy
m�sik hallgat�lagos feltev�s�t, miszerint ennek a k�rd�snek a vizsg�latakor a
politikai
krit�riumok megv�laszt�sa �nk�nyes. Erre az a v�laszom, hogy ezek �ppen
annyira �nk�nyesek, mint a gazdas�g, a jog, az eszt�tika vagy a vall�s ter�let�rol
v�lasztottak.1

1 Vernon Bogd�non Drawing the Lines Encounter, 1986. Sept.-Oct. 52-57.

Han�k P�ter

Alkot�ero �s pluralit�s K�z�p-Eur�pa kult�r�j�ban

Korunk k�l�n�s jelens�ge: egy letunt vagy sohasem volt r�gi�ban �l�nk, �s
semmirol sem vit�zunk annyit, mint errol a letunt vagy sohasem volt K�z�p-Eu-
r�p�r�l. Aligha tartottak e t�jon t�bb konferenci�t egy imagin�rius fogalomr�l,
amelynek t�rgya vagy t�rgytalans�ga szinte a hitvit�k�hoz hasonl�t. Ha filoz�fus
voln�k, Ernst Mach tan�tv�nya, vagy �r�, Schnitzler k�vetoje, akkor ismeretelm�leti

biztons�ggal �ll�tan�m: teljesen mindegy, hogy val�j�ban l�tezett-e K�z�p-Eur�pa,

avagy csak mi gondoljuk �gy. Amirol ennyit gondolnak, hisznek �s tudnak az
emberek, az akkor is l�tezo gondolati realit�s, ha �ppen olyan imagin�rius
konstrukci�
is, mint a n�gyzetgy�k m�nusz egy. Ha filoz�fus voln�k, vagy �r�, akkor
axi�mak�nt elfogadhatn�m K�z�p-Eur�pa l�t�t.

Szakm�m szab�lyai azonban tiltj�k az axi�m�kb�l val� levezet�st, �s tiltakoznak

a dogmatikus konstrukci�k ellen. A t�rt�nelem, ha tudom�nyk�nt fogjuk
fel, semmit sem igazol, de mindent bizony�tani k�teles. A bizony�t�kok azonban ez
esetben is roppant ellentmond�ak. A f�ldrajztud�s azt mondja, hogy K�z�p-Eur�pa
nem alkot egys�get. A k�zponti cseh t�mb kapcsolhat� az Alpokhoz is, s akkor
a r�gi� nyugati r�sz�hez tartozik. �m kapcsolhat� a K�rp�tokhoz is, akkor a Cseh-
medence Magyarorsz�ggal �s a Balk�nnal k�todik �ssze.1 Akadnak t�rt�n�szek,
akik szerint K�z�p-Eur�pa csakis f�ldrajzi fogalomk�nt �rv�nyes, t�rt�neti
r�gi�k�nt
nem defini�lhat�.1 2 �s surus�dik a publicist�k, sot a szakt�rt�n�szek sz�ma,
akik a felt�madt K�z�p-Eur�pa eszm�t reakci�s m�tosznak, a n�met imperializmus
k�s�rtetj�r�s�nak minos�tik.3

1 Enyedi Gy�rgy: A kelet-k�z�p-eur�pai r�gi�. Magyar Tudom�ny. 1990. 4. 393-401.;

Uo: In Search
of Central Europe: a Geographer�s OverView. Conference paper f�r the megring on
Central european
Urbanization in the W. Wilson Center. Washington. May 1988.

2 Magyarorsz�g t�rt�nete 1526-1686. (Foszerk.: Pach Zsigmond P�l) Bp., 1985. 22. -
Hasonl� �rtelemben fejti
ki bovebb tanulm�ny�ban, Pach Zsigmond P�l: A k�z�p-kelet-eur�pai r�gi� az �jkor
kezdet�n. Budapesti
K�nyvszemle (BUKSZ), 1991. 3. 351-361.

3 A K�z�p-Eur�p�r�l folytatott - fok�nt n�met - vita kituno �sszefoglal�sa

tal�lhat� Rudolf Jaworski: Die
aktuelle Mitteleuropadiskussion in historischer Perspektive. Historische
Zeitschrift, 1988. 3. 534-550.
- A negat�v �ll�spontot fejtette ki legut�bb Eric Hobsbawm: Ausztria �s K�z�p-
Eur�pa. Magyar Lettre
Internationale, 1991. 3. A vele folytatott vit�m e foly�irat 1991. 4., 1992. 5. �s
7. sz�m�ban jelent meg.
Ezekbe a rideg elutas�t�sokba egy defin�ci�s t�bb�rtelmus�g is belej�tszik. A
m�lt sz�zad dereka �ta, amikor a K�z�p-Eur�pa gondolat felmer�lt, mindig is k�t
p�rhuzamosan fut� vagy egym�st keresztezo koncepci� versengett egym�ssal. A
t�gabb, f�l kontinensnyi K�z�p-Eur�pa, amely N�metorsz�gt�l az Adriai- �s a Fekete-
tengerig terjedt volna, n�met fogantat�s� terv volt: a gazdas�gi hegemonizmus
politikai rekl�mja. Legismertebb v�ltozata a Friedrich Nauman elso vil�gh�bor�
alatt megjelent muve, a Mitteleuropa-ttrvtzet volt.4 Ez fejtette ki a n�met
vezet�su
�nagyt�rgazdas�g� elonyeit, amelyet azt�n a hitleri birodalom realiz�lt �s - az
eszm�vel
egy�tt � diszkredit�lt.

A gondolat ellenfelei tal�n emiatt hajlamosak megfeledkezni arr�l, hogy

egyidejuleg sz�letett meg a szukebb K�z�p-Eur�pa eszm�je is, �ppen az 1848-as
forradalom �vadj�n. Ekkor form�lgatta a cseh Frantisek Palacky a f�deraliz�lt
Habsburg Monarchia terv�t,5 akkor v�zolta fel Adam Czartoryski P�rizsban a Dunai
konf�der�ci� elgondol�s�t,6 amelyhez a rom�n Golesco �s B�lcescu, a magyar
Teleki L�szl� is csatlakozott, majd Kossuth is kidolgozta a maga Dunai
�llamsz�vets�g-
tervezet�t.7 A szukebb K�z�p-Eur�pa �ppens�ggel a n�met Drang nach
Osten �s az orosz p�nszl�v Drang nach Westen ellen�ben, a k�t hatalom k�z�tt �lo
kis orsz�gok �s n�pek v�delm�t szolg�l� egyenjog� sz�vetkez�s lett volna.

A r�gi� t�rt�n�szei a k�t vil�gh�bor� k�z�tt �s az elm�lt m�sf�l �vtizedben

a struktur�lis �sszehasonl�t�s m�dszer�vel, �r�i pedig a kultur�lis p�rhuzamok
kimutat�s�val
igyekeztek bizony�tani a r�gi� t�rt�neti l�t�t. �rvel�s�k azt t�masztja
al�, hogy a fejlett atlanti civiliz�ci� �s az �zsi�ba torkoll� nagy keleti t�rs�g
k�z�tt
mindig is l�tezett egy k�zb�lso r�gi�. A k�t sz�lso r�gi� mark�nsan rajzol�dik ki,
r�vidre fogva is j�l jellemezhetok. A Nyugatot az alulr�l �p�tkezo, rendi �s v�rosi

szabads�gjogokkal k�r�lvett, viszonylag mobil t�rsadalom jellemzi, amelyben kor�n

megjelentek a piacgazdas�g elemei, a Keletet a fel�lrol elrendezett �s ir�ny�tott
t�rsadalom, az immobilit�s, az �zsiai feudalizmus �s autokratizmus elemeit
fenntart�
uralmi form�k jellemzik.8 A mark�ns vonalakkal �s ism�rvekkel elk�l�n�the

4 Friedrich Naumann: Mitteleuropa. Berlin, 1915. - Naumann Frigyes: K�z�p-Eur�pa.

Bp. 1916. R�szletes
taglal�sa Irinyi K�roly: Mitteleuropa-tervek �s az osztr�k-magyar politikai
k�zgondolkod�s. Bp.t 1973.

s Hans Kohn: Pan-Slavism. Its History and Ideology. Indianapolis, 1953. 65-69.;
R�bert A. Kann: The
Multinational Empire. 2. k. New York, 1950. 26-31.

6 Han�k P�ter: Magyarorsz�g a Monarchi�ban. Bp., 1975. 34-37.

7 Uo. 647.; Lajtoz L�szl�: Kossuth dunai konf�der�ci�s terve �s elozm�nyei. Bp.,
1944.; Mik� Imre: Kossuth Lajos
�s a nemzetis�gi k�rd�s. Kisebbs�gi K�rlev�l. Nemzetis�gi Szemle, 1944. 3�4.
144�171.; Szabad Gy�rgy: Az
�nk�nyuralom kora. Magyarorsz�g t�rt�nete 1848-1890. (Foszerk.: Kov�cs Endre.) Bp.,
1979. II. k. 705-713.

8 Bib� Istv�n: Az eur�pai t�rsadalomfejlod�s �rtelme. In: Bib� Istv�n: V�logatott

tanulm�nyok. 3. k. Bp., 1986.
22-35.; Uo: A kelet-eur�pai kis�llamok nyomor�s�ga. Uo. 2. k. Bp., 1986. 185-265.;
Szucs Jeno: V�zlat
Eur�pa h�rom t�rt�neti r�gi�j�r�l. T�rt�nelmi Szemle, 1981. 3. 313-357.; Szucs
Jeno-Han�k P�ter: Eur�pa
r�gi�i a t�rt�nelemben. Bp., 198.; Han�k P�ter: Kezdj�k �jra a r�gi�-vit�t?
Budapesti K�nyvszemle (BUKSZ),
1992. 1. 6-10.
to k�t nagy r�gi� nem k�zvetlen�l �rintkezett egym�ssal, hanem mindk�t oldalr�l
l�pcsozetes �tmenetek lejtoin �s emelkedoin kereszt�l. �vezred�nk elso fel�ben ez
a k�zb�lso r�gi� a Nyugathoz igazodott, annak vall�si �s kultur�lis k�z�ss�g�be
integr�l�dott. Az �vezred m�sodik fel�ben azonban sz�mos t�rt�nelmi csap�s: a
Mediterr�neum lehanyatl�sa, a hossz� t�r�k uralom, a perif�ri�v� s�llyed�s s a
XIX. sz�zadba m�lyen beleny�l� jobb�gyrendszer megakasztotta a gazdas�gi-t�rsadalmi

integr�ci�t, s a keleties uralmi form�kat eros�tette, ann�l is ink�bb, mert

ez a r�gi� sokkal heterog�nebb volt a Nyugatn�l. Az �tmeneti �vezetek szintjein
nemcsak k�l�nb�zo fejletts�gu ter�letek, orsz�gok, hanem nagyon k�l�nb�zo etnikum�
n�pek keveredtek, torl�dtak �ssze.

Nem tan�skodik teh�t m�ly t�rt�neti bel�t�sr�l az a logikai (vagy politikai?)

szigor, amely ugyanolyan pontos hat�rokat �s ism�rveket k�vetel a k�zb�lso r�gi�t
illetoen, mint amilyenekkel a Nyugat vagy Oroszorsz�g t�bb�-kev�sb� jellemezheto.
Ha egyszer e r�gi� t�rt�neti helye az �tmenetis�g tere, ha k�lso �s belso hat�rai
t�rben �s idoben v�ltoz�konyak, ha egyszer Nyugat �s Kelet k�z�tt mozog, akkor
nem �ppen a viszonylagoss�g-e a legfobb t�rt�neti ism�rve? K�z�p-Eur�pa
t�rt�netileg
csakis a Nyugathoz �s a Kelethez, �s e ketto egym�shoz val� viszonylat�ban
�rtelmezheto. K�z�p-Eur�pa ugyanis nem koh�d volt, hanem - Ady Endre telital�lat-
k�p�t id�zve - komp Eur�pa k�t relat�ve stabil partja k�z�tt.�

Ez a viszonylagoss�g kettos t�rt�neti optik�t k�lcs�nz�tt a r�gi�nak. Nyugathoz

viszony�tva az elmaradotts�g, az orosz Kelethez m�rve azonban a fejletts�g
jegyei domin�ltak. Csakhogy mind a bennsz�l�ttek, mind a k�v�l�ll� szeml�lok
sz�m�ra Oroszorsz�g � legal�bbis a XX. sz�zadig nem sz�m�tott �sszehasonl�t�si
alapnak, K�z�p-Eur�pa t�rt�neti szintj�nek meghat�roz� krit�riuma az elmaradotts�g,

tegy�k pontosabb�: a relat�v elmaradotts�g volt. E kettos optika melloz�se

t�veszthette meg a jeles gazdas�gt�rt�n�szt, Alexander Gerschenkront, amikor K�-
z�p-Eur�p�t - bele�rtve Ausztri�t is - iparosod�si modellj�ben a legelmaradottabb
harmadik t�pusba, a �keletibe� sorolta.10 Ezt a t�ved�st, amely az �llam �s a
k�lf�ldi
toke domin�ns szerep�nek nagyfok� t�lz�s�n s a belso felhalmoz�s elhanyagol�s�n
alapult, az�ta D�vid Good" �s Berend Iv�n-R�nki Gy�rgy alapos monogr�fi�i
meggyozoen c�folt�k.12 A relat�v elmaradotts�g tudata mindazon�ltal a r�gi� eg�sz
�jkori t�rt�net�n v�gigh�z�d� gazdas�gpolitikai �s kultur�lis t�nyezo maradt.

� Ady Endre: Ismeretlen Korvin-k�dex marg�j�ra. Ady Endre publicisztikai �r�sai.

(Szerk.: Vez�r Erzs�bet.) 2.
k. Bp� 1977. 215.

Alexander Gerschenkron: A gazdas�gi elmaradotts�g t�rt�neti t�vlatb�l. Bp. 1984.

49-55. - Uo: An Economic
Spurt that Failed. Princeton, 1977.

" David Good: Stagnation and �take-off� in Austria. 1873-1913. The Economic History
Review, 1974. 1.

12 Berend T. Iv�n-R�nki Gy�rgy: Eur�pa gazdas�ga a 19. sz�zadban. 1780-1914. Bp.,

1987. 360-418.
A politikai �s filoz�fiai szintre emelkedett viszonylagoss�g a geopolitikai
helyzettel
is �sszef�gg�tt. Eur�pa e k�zb�lso r�gi�ja mindig is hat�rter�let volt: t�jak,
n�pek, kult�r�k perem�n helyezkedett el. Eddig jutottak el a zseni�lis
v�rosalap�t�k,
a kelt�k nyugatr�l � eddig a f�lelmes lovas nom�d n�pek, a hunok, az avarok
keletrol. Itt h�z�dott n�gy �vsz�zadon �t a r�mai limes, majd a Karoling-Biroda-
lom hat�ra. E r�gi�ban v�lt el a nyugati kereszt�nys�g a keleti ortodoxi�t�l, s
nagyj�b�l
eddig �rt el a renesz�nsz, a protestantizmus, majd a liberalizmus t�rh�d�t�sa.
Ebben a r�gi�ban tal�lkozott �ssze a felvil�gosult, asszimil�lt zsid�s�g az etnikai

�s vall�si trad�ci�t szigor�an orzo keleti zsid�s�ggal, s a mozgalomm� szervezett

szoci�ldemokr�cia az �llamm� szervezett bolsevizmussal. Nemcsak n�pek, de
t�rsadalmi
form�k, politikai eszm�k �s kult�r�ramlatok hat�rmezsgy�je e r�gi�. T�rt�neti
hely�bol k�vetkezik teh�t nehezen defini�lhat� ism�rveinek a relativit�ssal
rokon von�sa: a marginalit�sa. Ez idok rendj�n nemcsak f�ldrajzi helyzetet jel�lt,
hanem tudatosult l�t�llapott� v�lt.

Ha Eur�pa f�ldrajzi t�jainak tal�lkoz�sa tette fizikailag v�ltozatoss�, �gy a

t�rt�nelme form�lta minden szempontb�l soksz�nuv� e r�gi�t. A pluralit�s mint
region�lis ism�rv �nmag�ban sov�ny �s k�zhelyes lenne. Aligha van f�ld�nknek
olyan nagyobb r�gi�ja, amelyet ne jellemezhetn�nk etnikai vagy kultur�lis
soksz�nus�ggel.
K�z�p-Eur�p�ban azonban nemcsak n�h�ny n�p �lt egym�s mellett
vagy egym�sban felold�dva, mint Nagy-Britanni�ban, Franciaorsz�gban vagy
Spanyolorsz�gban,
hanem t�bbtucatnyi etnikai csoport, amelyekbol a nemzetteremto
XIX. sz�zad v�g�n is egy tucat maradt, vagy m�g t�bb, ha a Baltikumot �s a Balk�n
�rintkezo r�szeit is tekintetbe vessz�k. Az etnikai sokf�les�gnek ez a mennyis�ge
m�r �nmag�ban v�ve is minos�gi krit�riumm� v�lik, k�l�n�sen ha tudjuk, hogy a
�n�met� legal�bb t�zf�le t�rzset fogott egy nemzeti gyujtofogalomba, vagy az �szaki

szl�v elnevez�s m�g�tt boh�miai, morva, szlov�k, lengyel, ukr�n h�z�dott meg. S
a r�gi� margin�lis jellege k�vetkezt�ben az etnikai pluralit�s t�bbnyire nem
t�rbeli
egym�smellettis�get jelentett, hanem az etnikai hat�rok egym�sbamos�dotts�g�t,
az alr�gi�k �s kisebb t�jak vegyes nemzetis�gu karakter�t.

A r�gi� vall�silag is csaknem olyan kevert, mint etnikailag. Peremvid�kein

megmaradt az ortodoxia, de sikeresen h�d�tott itt a protestantizmus, �s
visszah�d�tott
az ellenreform�ci�. A XVIII. sz�zadt�l sz�mban �s s�lyban nott a zsid�s�g,
�s megfogyatkozva is fennmaradt egy muzulm�n t�red�k. S hogy a pluralit�s m�g
teljesebb legyen, egyazon vall�shoz t�bb nemzetis�g is tartozott, amint egyazon
nemzetis�gen bel�l gyakran megoszlottak a vall�si hat�rok. A nemzeti �s a vall�si
hovatartoz�s inkongruenci�j�b�l azt�n identit�szavarok keletkeztek a vall�sh�bor�k,

az ellenreform�ci�, a zsid��ld�z�sek �vadjain �pp�gy, mint az orsz�ghoz �s a

nemzethez, ut�bb az oszt�lyhoz �s nemzethez val� lojalit�sok konfliktusaib�l.
J

A r�gi� �sszebonyol�dott pluralit�s�ra jellemzo a jeles osztr�k statisztikus,

Kari Cz�rnig kategoriz�l�sa.13 A szerzo h�rom nagy n�pfajt�t k�l�nb�ztet meg, a
h�t t�rzsbol �ll�, �sszess�g�ben 8 milli�nyi n�metet, az �szakira �s d�lire osztott
10
t�rzsnyi, 15 milli�nyi szl�vot, a nyugati �s a keleti �rom�nt� (5,5 milli� olaszt
�s
2,5 milli� rom�nt). L�that�, kinnrekedtek ebbol a besorolhatatlanok. De h�t egy
civiliz�lt �llamban, mint amilyen az abszolutisztikus Ausztria volt, rendnek
kellett
lennie, m�g az etnogr�fiai kateg�ri�kban is. �gy Cz�rnig alkotott egy negyedik
csoportot is: az �zsiaiakat. Idesorolta a magyarokat, az �rm�nyeket, a cig�nyokat
� �s a zsid�kat. A rasszizmussal nem v�dolhat� szerzo abszurd kateg�ri�t �ll�tott
fel:
a felsoroltak semmilyen etnikai, vall�si vagy t�rt�neti ism�rv alapj�n sem
tartoztak
egybe. Az abszurdit�s egyben m�gis tal�l�: szeml�letesen mutatja meg a k�z�peur�pai

r�gi� nehezen defini�lhat�, m�gis m�lyen jellemzo pluralit�s�t. Tal�n a

val�s�ghoz legk�zelebb �ll az a defin�ci�, amely a t�bbsz�r�s vagy t�bbdimenzi�s
pluralit�st hangs�lyozza.14

A geopolitikai viszonylagoss�g �s marginalit�s, a relat�v elmaradotts�g, a

peremhelyzet tudata �s a t�bbsz�r�s pluralit�s egym�ssal �sszef�ggo �s �ppen
korrel�ci�jukban
k�z�p-eur�pai jellemvon�sok. A vesz�lyhelyzetk�nt meg�lt peremhelyzet
�s a konfliktusforr�sk�nt fell�po tarkas�g politikai szempontb�l t�bbnyire
a destrukt�v eroket mozg�s�totta, hiszen ez a l�t�llapot oka is, k�vetkezm�nye is
volt a r�gi megosztotts�g�nak, tem�rdek belvisz�ly�nak �s azt�n sz�tes�s�nek
sz�zadunkban.
Kult�rt�rt�neti szempontb�l n�zve azonban a szellem �s a l�lek neveloje
is volt, azt is mondhatjuk: t�rt�neti felt�tele a r�gi� hatalmas kultur�lis
teljes�tm�nyeinek.
N�pszok�sok, hitek, hagyom�nyok �lland� egym�st �that�sa, szakadatlan
s�rl�d�sa �s �lelkez�se olyan magas fok� szellemi fesz�lts�get teremtett itt, amely

nemcsak befogadta �s mag�hoz hason�totta a nagy eur�pai kultur�lis �ramlatokat,

hanem maga is l�trehozott �j ir�nyzatokat, meg�jhod�sokat.

Nem sz�lva most a k�z�pkori kereszt�ny muvelod�s, a humanizmus �s a renesz�nsz

elterjed�s�rol, csup�n a barokkot emeln�m ki, amely nemcsak befogadott
hat�s, hanem egy�ttal k�z�p-eur�pai t�j- �s mentalit�sform�l� �ramlat is volt. A
barokk zene, az opera, a pomp�s palota- �s templom�p�t�szet �s a modern
v�ros�p�t�szet
It�li�b�l sz�rmazott �t K�z�p-Eur�p�ba, de itt, n�met f�ld�n, a Habsburg
Birodalomban, Lengyelorsz�gban meghonosodott, meg�jult. Reprezent�ci� �s
l�tv�nyoss�g, a l�tszat - az ill�zi� - fontoss�ga, term�szetkultusz �s kertkult�ra,

a t�r t�gass�ga �s emberk�zels�ge, a zene, a festm�ny, a torony v�ges form�ba

13 C�ri Freiherr von Czoernig: Ethnographie d�r oesterreichischen Monarchie. 1. k.

Wien, 1857. 74-80.

14 Hasonl� k�vetkeztet�sre jut Cs�ky M�ric: Pluralit�s a k�z�p-eur�pai r�gi�ban.

Vil�goss�g, 1989. 8-9.
579-583.
z�rt infinitizmusa, a vall�sos �h�tat �s a prof�n �rz�kis�g �sszeb�k�t�se � mindez
saj�tos form�kat �lt�tt a r�gi�nkban.15 16 Az eur�pai �s a region�lis hagyom�ny
szint�zise
is megteremtod�tt Fischer von Erlach, Lukas von Hildebrand, Prandauer,
Maulbertsch munk�ss�ga nyom�n. A magas udvari �s a n�pi barokkb�l, az olasz
oper�b�l, a n�met Singspielbol �j, egyetemes �rv�nyu szint�zist alkotott r�gi�nk
zsenije, Mozart.

E felvillantott p�ld�k m�r jelzik, hogy az �vsz�zados egy�tt�l�s, a suru sz�vetu

k�lcs�nhat�sok hasonl� �letm�d- �s gondolkod�sm�d-elemeket alak�tottak ki
e soknemzetis�gu r�gi�ban. Fontos mozzanatot ragadott meg a kiv�l� lengyel �r�,
Czesfaw Milosz, a k�z�p-eur�pai magatart�sr�l �rt essz�j�ben.

�K�z�p-Eur�pa aligha tekintheto f�ldrajzi fogalomnak� - �rta. �A k�z�p-eur�pai

irodalom legmegragad�bb von�sa a t�rt�nelemtudat, ak�r a m�ltra, ak�r a
jelenre vonatkozik.� A nyugati irodalomban �az ido semleges, sz�ntelen �s
s�lytalan�,
K�z�p-Eur�p�ban viszont �suru, g�rcs�s, meglepet�sekkel teli, gyakorlatilag
akt�v r�szvevoje a t�rt�netnek�. �Ennek tudhat� be, hogy az ido a nemzeti
k�z�ss�g l�t�t fenyegeto vesz�llyel asszoci�l�dott. A r�gi� nemzetei... hossz� idot

t�lt�ttek idegen uralom alatt, amely a nemzeti identit�suk elveszt�s�vel fenyegette

oket,� T�rt�nelm�k szenved�ssel teli, f�jdalmas, de eleven t�rt�nelem. A t�rt�nelem

mindennapi jelenl�te tal�n sehol sem olyan evidens, olyan megfoghat� realit�s, mint

K�z�p-Eur�p�ban}b

Ez az irodalmi �rv�nyu meg�llap�t�s szinte provok�lja a t�rt�n�szt, hogy

ellenorizze
hist�riai hiteless�g�t.

A felvil�gosod�s �s a korai romantika kora, majd a reformkor �vtizedei a XIX.

sz�zad elso fel�ben meghat�roz�ak K�z�p-Eur�pa kult�rt�rt�net�ben. A nyelvi
�s korm�nyzati egys�ges�t�shez j�csk�n megk�sve nekil�t� jozefinizmus csak az
uralmi szakszerus�g int�zm�nyeiben tudott meggy�kerezni, a politik�ban, a tudat-
�s kult�rform�l�sban alulmaradt. A XVIII�XIX. sz�zad fordul�j�n rohamosan
�s roppant erovel teremtette meg �nkifejez�si form�it a nemzeti pluralizmus. A
cs�sz�rhus�gk�nt �rtelmezett �llampatriotizmus nem tudott ellen�llni a szabads�g,
a nemzetis�g �s a halad�s eszmei roham�nak. K�z�p-Eur�p�ban a szabads�g
eszm�ny�ben, az egy�ni, a t�rsadalmi �s a nemzeti szabads�gban a felvil�gosod�s
racionalizmusa �s a romantika szenved�lyes �rzelemkultusza harmonikusan
�sszecsend�lt.
Egy f�l �vsz�zad, �s alapelemeiben k�szen �ll a kis n�pek r�gi�ja. Nyelvi

15 Az egyetemes barokk jellemz�s�hez Paolo Portoghesi: Roma barocca. 1-2. k. Roma-

Bari, 1973.; G�nther
Brucher: Barock-Architektur in �sterreich. K�ln, 1983.; Mojzer Mikl�s: Torony,
kupola, kolonn�d. Bp.,
1973.

16 Czeslaw Milosz: Central European Attitudes. Cross Currents. A Yearbook of

Central European Culture. (Ed. by
K. Matejka.) Ann Arbor, 5. (1986.) 101-102.
�s etnikai k�l�nb�zos�g a k�znapi evidencia szintj�n persze �vsz�zadok �ta
l�tezett.
�m a l�tez�s nem azonos a l�tez�s tudat�val. Az �alv� nemzet� �breszt�se, az
eredetm�toszok historiz�l�sa, �gy l�tszik, a nemzeti k�z�ss�g identifik�ci�j�nak
sz�ks�ges kell�ke volt.

A nemzett� v�l�s kor�nak hatalmas kultur�lis teljes�tm�nye k�zismert, k�zkincs

- a nemzeti t�rt�nelemtol a nemzeti sz�nh�zig �s oper�ig. Felsorolni nincs
m�d, feldics�rni nincs sz�ks�g, ann�l is kev�sb�, mert a pluralit�s nemzeti
egyedis�gekben
val� tudatosod�sa s�lyos ellentmond�sokat is �rlelt. A nyelvreform,
ak�rcsak a t�rt�nelem, a nemzetnevel�st szolg�lta, ez term�szetesen kih�vta a
szemben�ll�st a hivatalos �llamnyelvekkel szemben, felvetette a szabad
nyelvhaszn�lat
jog�t, a nyelvhat�r, majd a t�rt�nelmi-etnikai hat�r �s az �osi� territ�rium
k�rd�s�t. A nyelvhaszn�lat elsorendu szabads�gjog volt, nemzeti �nv�delem, de
egy�ttal a nemzeti h�d�t�s fegyvere is. S a t�rt�nelem, a nemzeti identit�s forr�sa

pedig csakhamar a jog- �s f�ldbirtokl�s, a territori�lis uralmi ig�ny fo

bizony�t�ka
lett.17 Ez �rtheto. A r�gi� kis n�peinek sz�zadokon �t a m�lt volt az egyetlen
birtoka
s a hagyom�nyorz�s a fennmarad�s egyetlen eszk�ze. Ebben a fikt�v, de tudatilag
val�s birodalomban kellett a j�vendo orsz�g hat�rait meg�llap�tani - egym�ssal
�r�k�s perben, haragban.

M�gis, b�rmennyi vita, ut�bb harc lobbant is fel a nyelvi �s a territori�lis

hat�rok �s jogok k�r�l, �ppen ez ido t�jt surus�d�tt meg a sokoldal� kultur�lis
k�lcs�nhat�s.
K�ltok, sz�n�szek, muzsikusok v�ndorolnak orsz�ghat�rokon �t, vel�k
egy�tt mot�vumok is a n�pdalt�l a t�rt�nelmi fest�szetig. Soha annyi ford�t�s, soha

annyi mag�t�l �rtetodo plagiz�l�s nem volt. Mi t�bb, �ppen a nemzeti pluraliz�-
l�d�s kor�ban �bredezik a r�gi� �sszetartoz�s�nak tudata is, 1848-ban sz�letnek
meg a r�gi� pluralit�s�t kifejezo �trendez�si tervek: Pr�g�ban az ausztro-szl�v,
Budapesten
a dualista koncepci�. 1849-ben a b�csi udvar hirdeti meg a nagyosztr�k
Gesamtstaat alkotm�ny�t, �s val�s�tja meg az abszolutisztikus-b�rokratikus
centraliz�ci�t.
Vele szemben azonban felsejlik, a hontalanok �s jogtalanok azilum�ban,
P�rizsban, Londonban �s Torin�ban - elosz�r a r�gi� t�rt�net�ben - a Dunai
Konf�der�ci� ut�pi�ja is.

A sokf�le nemzeti identit�s politikai �s kultur�lis arculat�nak form�l�d�sa �s

k�lcs�nhat�sa a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben teljesedett ki. A kettos Monarchi�ban
az alkotm�nyoss�g �s a liberalizmus - ha nem John Stuart Mill mintak�nyv�bol
m�solt�k is ki � viszonylag t�g teret biztos�tott a pluralit�snak is, a
k�lcs�n�ss�gnek
is. A Monarchia v�m- �s cenz�ramentes ter�let�n szabadon �ramlottak

17 Niederhauser Emil: A nemzeti meg�jul�si mozgalmak Kelet-Eur�p�b�n. Bp., 1977.

227�273.; 294-295.;
306-309.
az �ruk, az �js�gok, az eszm�k, szabadon mozogtak az emberek. A v�rosi lakoss�g
csaknem fele k�tnyelvu volt, �s a dualizmus kor�ban mintegy �tmilli�t tett ki
a nemzeti vagy vall�si vegyes h�zass�gban �lok s az ebbol sz�letettek sz�ma. Az
elso vil�gh�bor� elotti f�l �vsz�zad egy p�ratlan m�retu migr�ci� idoszaka volt,
amely megv�ltoztatta Amerika �s Eur�pa, ezen bel�l K�z�p-Eur�pa telep�l�si �s
t�rsadalmi strukt�r�j�t. E nagy folyamatnak �rnyoldalai is voltak a nagyv�rosi
nyomornegyedekben, a szoci�lis bizonytalans�gban. Nem tagadjuk, �s a mai elrettento

p�ld�k ellen�re sem kisebb�tj�k az osztr�k �s a magyar vezeto r�tegek elnyom�

nemzetis�gpolitik�j�t. A nemzeti ellent�tek gyakran heves parlamenti �s utcai
csat�roz�sokban t�rtek ki, de a �sz�netekben�, a mindennapokban - �rja Musil - a
szemben �ll� felek a legremekebb�l kij�ttek egym�ssal.18

Azok a b�kebeli mindennapok! A mindennapok uniformiz�l� keret�t a polg�ri

civiliz�ci�, az eklektikus historizmus alkotta. �s itt nemcsak a p�rizsi mint�t
adapt�l� boulevard-ok �s avenue-k, nemcsak a sz�nh�zak, a k�rh�zak, a k�v�h�zak,
a lak�udvarok �s p�lyaudvarok, r�viden: a barokkal �l�nk�tett neorenesz�nsz
utcak�pek
�s v�rosk�pek hasonl�s�g�r�l volt sz�, hanem egy region�lis lak�skult�ra
k�z�s normat�v�ir�l, amelyekrol a k�lso szeml�lo �s a bennsz�l�tt: mindm�ig
felismeri a k�z�p-eur�pais�g csalhatatlan jegyeit. Egyszintes, axi�lisan
elrendezett
lak�sok szimmetrikus h�l�szob�val, nappalik biedermeier b�torokkal, Makart-
st�lus� szalonok, a lak�skieg�sz�to k�v�h�zak bar�ti �s szakmai t�rsas�gok
inform�lis
�sszej�veteleire, olykor �r�i alkot�munk�ra, a mindennapok eme alapelemei

- minden helyi �s nemzeti saj�toss�g ellen�re - �letm�dbeli kiegyenl�tod�st �s

hasonl�s�got hoztak l�tre a r�gi�ban M�nchentol �s B�cstol Pr�g�ig, Budapestig,
Ljubljan�ig, Pozsonyig, Kolozsv�rig.19

Az �letm�dban objektiv�l�dott mentalit�sok alapj�n K�z�p-Eur�p�t meg

lehetne a lak�skult�ra, az �tkez�si szok�sok vagy ak�r a k�v�h�zak tipol�gi�ja
felol
is k�zel�teni. Hadd k�s�reljem meg a meghat�roz�st � v�llalva a nem szigor�an
bizony�tott
hipot�zis kock�zat�t is � a r�gi� zenei kult�r�ja felol. K�z�p-Eur�pa az a
t�rs�g, ahol vagy ahonnan Brahms, Liszt, Chopin - ut�bb Bart�k, Kod�ly, Jan�cek

- a soksz�nu zenei folkl�rb�l �ssz-eur�pai muzsik�t kompon�lt, ahol P�rizs ut�n �j

sz�nekkel, �j zamattal vir�gzott ki az operett, ahol a k�v�h�zban, de a k�lv�rosi
kisvend�globen
is b�csi keringot j�tszott a szalonzenekar �s magyaros cig�nyzen�t a

18 Robert Musil: A tulajdons�gok n�lk�li ember. Bp., 1977. 41.

19 Carl E. Schorske: Fin-de-si�cle Vienna. New York, 1980. 24�115.; Das Wiener
Kaffeehaus. (Szerk.: Christian
Brandst�tter �s Wiener Schweiger.) Wien-M�nchen-Z�rich. 1978.; Bevilaqua Borsody
B�la-Mazs�ry B�la:
Pest-budai k�v�h�zak. 1535-1935. 1-2. k. Bp. 1935.; Waltraud Heindl: Gehorsame
Rebellen. B�rokratie und
Beamte in �sterreich 1780-1848. Wien, 1990. 225-298.; Polg�ri lak�skult�ra a
sz�zadfordul�n. (Bev. Han�k
P�ter. Szerk.: Visi Lakatos M�ria.) Bp., 1992.
cig�nyzenekar, ahol a promen�don minden�tt mindent, indul�t �s operett nyit�nyt
j�tszott a katonazenekar. K�z�p-Eur�pa az a r�gi�, ahol szilveszter este a
sz�nh�zban,
az oper�ban a Denev�rt adt�k elo, �s j�tssz�k vagy k�zvet�tik a mai napig.

A k�z�p-eur�pai kult�ra f�nykora, regionalit�s�nak �s egyetemess�g�nek

kiteljes�l�se a sz�zadfordul�n j�tt el. Csak a renesz�nszhoz foghat� az a p�ratlan
kreativit�s, amely a tudom�ny, az irodalom s a muv�szet minden �g�ban eredetit
�s zseni�lisat teremtett, �s m�g utolj�ra �sszefoglalta n�gy �vsz�zad �r�ks�g�t,
hogy
meg�j�tva tov�bbadja az ��z�nv�z ut�ni� hagyom�nyrombol� modern �s posztmodern
ir�nyzatoknak.

K�ptelens�g lenne most valamino k�z�p-eur�pai Panteon n�vsor�t �ssze�ll�tani.

Hiszen csak a fizikusok - k�zt�k Mach, Boltzmann, Einstein - vagy a muzsikusok
� Mahler, Jan�cek, Sch�nberg, Bart�k, Kod�ly - t�bb oldalt t�lten�nek
meg. �s ha k�tetnyi terjedelmu lenne is, akkor is hi�nyos maradna a lista, sot m�g
a f�loldalas �nismeret vesz�ly�t is mag�ban rejten�. Csillog� nevek helyett ink�bb
a list�ba z�rt probl�m�t pr�b�ljuk meg kibontani: mivel magyar�zhat� a term�szet
�s a t�rt�nelem e p�ratlan bokezus�ge? Honnan, milyen k�rnyezetbol j�ttek ilyen
nagy sz�mban az alkot�k, a g�niuszok, �s kikbol ker�ltek ki a befogad�k, a mu�rtok
�s a mec�n�sok?

Kutat�saim azt mutatj�k, hogy a szellemi elit �ppen olyan soknemzetis�gu

volt, mint a r�gi�. 'Nemzeti szempontb�l v�ltozatlanul a n�metek �s a szl�vok
- fok�nt csehek �s lengyelek - domin�ltak, megfogyatkozott az olaszok, megnott
viszont a magyarok �s fok�nt a zsid�k sz�ma �s s�lya. A zsid� �rtelmis�g szinte
robban�sszeruen h�d�tott t�rt a kult�ra minden ter�let�n. Ezt a feltuno - �s sok
ellen�rz�st provok�l� - jelens�get lehet magyar�zni azzal, hogy sz�mottevo agr�r-
n�pess�g h�j�n a zsid�s�g strukt�r�ja az �rett ipari t�rsadalom�nak felelt meg,
eros
polg�rs�ggal �s nagysz�m�, j�l k�pezett �rtelmis�ggel. Sombart a zsid�s�g bizony�-
tatlan �faji� tulajdons�gaival �s t�rt�nelmileg �r�k�lt, �szituat�v�
k�pess�geivel,20
Th. Veblen a gett�sorsb�l kiszabadult zsid� ifj�s�g kirobban� alkot� energi�ival
magyar�zza a kult�r�ban val� ar�nytalanul magas reprezent�ci�t.21

A zsid�s�g k�z�p-eur�pai kultur�lis szerepe �j oldalr�l vil�g�tja meg a pluralit�s

�s kreativit�s szoros korrel�ci�j�t, �spedig nemcsak a sokf�les�gek egym�sra

2,1 Werner Sombart: Der moderne Kapitalismus. 1. k. 2. r. M�nchen�Leipzig, 1924. 6.

kiad. 896�919.; U�: Die
Juden und das Wirtschaftsleben. Leipzig, 1911.

21 Thorstein Veblen: The Intellectual Pre-eminence of Jews in Modern Europe. The

Portable Veblen. (Ed. by
Max Lerner.) New York, 1948. 472-474.
Alkot�ero �s pluralit�s K�z�p-Eur�pa kult�r�j�ban 161

hat�s�t, hanem a kevered�sek, a kombin�ci�k eredm�nyess�g�t. K�l�n�sen sikeresnek

bizonyult Budapesten a magyar, n�met �s zsid� polg�rs�g kombin�ci�ja,
B�csben a n�met, szl�v, zsid� kevered�s, Pr�g�ban az elk�l�n�lten egy�tt �lo, de
egym�ssal kultur�lisan �sszefon�dott cseh, n�met �s zsid� �rtelmis�g alkot�ereje.

T�rsadalmi szempontb�l n�zve, a b�csi alkot�k z�me hivatalnok- �s polg�rcsal�db�l

j�tt, el�g sokan a felso k�z�poszt�lyb�l, a meggazdagodott polg�rs�g
m�sodik-harmadik nemzed�k�bol;22 Budapesten viszont jobbad�n a hanyatl�
dzsentri �rtelmis�gi �s hivatalnoki p�ly�ra szorult csoportjaib�l �s az asszimil�lt

�jburzso�zi�b�l. A befogad� r�teget m�g mindig az arisztokr�cia, nagyobbr�szt

pedig a muvelt felso k�z�poszt�ly, a hozz�juk fokozatosan felz�rk�z� nagyv�rosi
polg�rs�g, �rtelmis�g alkotta23, �s helyenk�nt a szakmunk�ss�g v�kony muvelt r�tege

is hozz�jutott ehhez a modern kult�r�hoz.

B�rmilyen fontos �szt�nzo t�nyezo volt is a pluralit�s, a r�gi�ban kifejlett

k�lcs�nhat�s-mechanizmus �s a tolerancia, �nmagukban ezek nem magyar�zz�k
kiel�g�toen a felbomlott r�gi� ilyen p�ratlan t�nd�kl�s�t. Meg kell n�zn�nk a
konkr�t szitu�ci�t, egy nagy korfordul� szellemi atmoszf�r�j�t is.

Ne tekints�k azonban K�z�p-Eur�p�t �s B�cset a vil�gv�ge-hangulat sz�lof�ldj�nek

vagy egy korszakos meg�jul�s b�lcsoj�nek � b�rmennyire ezt sugalmazz�k
is az elm�lt negyed sz�zad k�pes albumai, ki�ll�t�sai, a B�cs-kultusz renesz�nsza.
A fin-de-si�cle dekadencia, a liberalizmusban �s a racion�lis pozitivizmusban
val� k�telked�s, az egzisztenci�lis szorong�s, a polg�ri t�rsadalomb�l (az
�establishmentbol�) val� kihull�s vagy kivonul�s nem k�z�p-eur�pai, nem b�csi,
hanem egyetemes eur�pai jelens�g volt: P�rizsb�l, Londonb�l s a skandin�v bor�b�l
terjedt kelet fel�.

K�z�p-Eur�pa azonban, ez t�ny, hamar felfigyelt, elosz�r a t�rt�nettudom�nyban,

a fizik�ban, majd a filoz�fi�ban a korfordul� vil�gjelens�geire. A kezdem�nyezo
Ernst Mach, grazi, pr�gai, b�csi professzor volt, �spedig kettos ir�nyban
is. A newtoni mozg�st�rv�nyek, kiv�ltk�ppen az abszol�t ido �s t�r k�ts�gbe
von�sa korunk fizikai relativizmus�nak kiindul�pontja, az einsteini
relativit�selm�let
egyik forr�sa. Az �rzetek elemz�se c�mu muv�nek fo t�tele, a t�rgyi vil�g

22 William O. McCagg: Zsid�s�g a Habsburg Birodalomban 1670-1918. Bp., 1992. 44-

69.; 97-122.;
Uo: Jeioish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. Boulder-New York, 1972.; Hons
Dieter Heilige:
Generationskonflikt... Geschichte und Gesellschaft, 1979.4.484-510.

23 Magyarorsz�g t�rt�nete 1890-1918. (Foszerk.: Han�k P�ter.) Bp., 1978. 449-467.;

P�ter Han�k: Social
Marginality and Cultural Creativity in Vienna and Budapest. European Intellectual
Trends and Hungary.
Etudes Historiques Hongroises 1990. (Ed. by Ferenc Glatz.) Vol. 4. 132-135.
�s az �rz�kelo egy�n �rzetkompiexumk�nt val� felfog�sa pedig a val�s�gpercepci�
relativit�s�nak megalapoz�ja lett filoz�fi�ban, irodalomban, muv�szetben.24

R�gi�nk kult�rt�rt�neti korv�lt�s�nak �ppen a val�s�ghoz val� viszony �j

tudom�nyos �s muv�szi kifejez�se volt a centr�lis probl�m�ja. Mi a k�l�nbs�g
j�t�k �s val�s�g k�z�tt? � k�rdezik Schnitzler hosei. A val� �letben j�tszunk, de
a j�t�kban val� magunkat adjuk. �Mi j�t�kot az �letbol csin�ltunk� � vallja meg
Hofmannsthal. Amit l�tunk, �runk, csak a val�s�g �lomszeru m�sa.25

A barokk sz�npadi hagyom�ny folytat�dik, a barokk illuzionizmus elevenedik

meg a fin-de-si�cle B�csben, csak m�r nem j�t�kos �tszellem�lts�ggel, hanem teli
szomor�s�ggal �s balsejtelemmel. A k�znapi �let csak a felsz�n, a l�nyeg a m�lyben
van, a l�lekben, mondj�k a Junges Wien �r�i, a Secession muv�szei, akik r�gtol
sejtik,
amit majd Freud tudatos�t, hogy az �lom �tmenet az �ber l�t �s az ismeretlen
tudattalan,
a l�tez�s �s a neml�t k�z�tt. A val�s�g�l�tszat kettoss�g egyik aspektusa az
�let-hal�l k�rforg�s�nak, amelynek csak par�nya az ember. E k�rforg�s (�Reigen�)
nyom�n jut el a sz�zadv�g muv�szete egy �j hal�lfelfog�shoz, amely szemben �ll a
romantikus v�zi�val, �s k�l�nb�zik a rokonlelku barokk felfog�st�l is. A
szecesszi�s
hal�l nem f�lelmetes, nem ellens�ges, nem az emberl�ten k�v�l �ll�, transzcendens
hatalom, hanem az �let t�rsa, az �let�szt�n serkentoje �s a v�g �rtelemad�
t�vlata.26

A val�s�g i�tsz�lagoss�g�t �s a muvi vil�g val�s�goss�g�t felmutatva voltak�ppen

a l�tez�s �s a tudat viszonylagoss�g�t ragadta meg a sz�zadv�g osztr�k kult�r�ja.
�gy jutott el, Macht�l az �letfiloz�fi�hoz, egy immanens hal�lpercepci�hoz, a
hal�l esztetiz�l�s�hoz �s erotiz�l�shoz, a freudi m�lypszichol�gi�hoz. �gy
k�sz�tette
elo, amibe beletorkollott: a modern dr�m�ba �s reg�nybe, a muv�szeti avantg�rdba
�s az egzisztencialista filoz�fi�ba.

A fin-de-si�cle �let�rz�s, az Ido rost�j�n val� kihull�s f�lelme nem maradt

hat�stalan
a r�gi� �szaki �s keleti t�jain sem, de cseh, lengyel, magyar f�ld�n l�tezo,
meghat�roz� �s megk�to k�z�ss�gi forma volt m�g a nemzet. A r�gi� nemzeti
kult�r�iban jelentkeztek ugyan egyetemes, kozmopolita ir�nyzatok is, de a
legjelentosebb
v�ltoz�s m�gis az volt, hogy a nagy alkot�k �jra�rtelmezt�k a nemzetet �s
a nemzeti kult�ra fogalm�t. Elvetett�k a romantikus, j�r�szt nemesi eredetu
nemzeteszm�nyt,
�s hely�be a n�pet tett�k meg a nemzet t�rzs�nek. A politik�ba �ppen

24 John T. Blackmore: Ernst Mach, His Life, Work and Influence. Berkcley-Los
Angelcs-London, 1972.; Loyd
S. Swenson jr.: Genesis ofRelativity. Houston, 1979.; Einstein Machr�l: Albert
Einstein: V�logatott tanulm�nyok.
Bp.. 1971. 241-242. 275. 291.

25 Stefan George �s Hug� von Hofmannsthal Versei. (V�logatta: Szab� Ede.) Bp.,
1981. 197.

26 Schorske: i. m. 146-273.; Michael Worbs: Nervenkunst. Literatur und

Psychoanalyse im Wien d�r Jahr-
hundertwende. Frankfurt a. Main, 1983. 47-84.; 225-320.; Jens Rieckmann: Aufbruch
in die Modern�. Die
Anf�nge des Jungen Wien. Frankfurt a. Main, 1986. 145-183.; Han�k P�ter: A Kert �s
a Muhely. Bp., 1988.
140-144.
�gy, mint a muv�szetbe, a folkl�rba z�rt n�pit emelt�k be. Az o �rtelmez�s�kben a
�n�pi"nem a n�met �v�lkisch�-se\ azonos�that� etnikai vagy faji fogalom volt, amely

pedig �ppen ez ido t�jt h�d�tott t�rt r�gi�nkban a konzervat�v nacionalizmus

�n�pbar�t�
�ramlatak�nt. A lengyel, a cseh, a magyar irodalomban a n�p eleven val�s�g,
a nemesi-polg�ri t�rsadalomba felt�rni alig-alig tud�, sokmilli�nyi prehistorikum,
�s kult�r�ja nem els�llyedt folkl�r, hanem m�g �lo, fejlodo kult�ra volt. Ebbol
�p�tkeztek a kor nagy irodalmi �s zenei �j�t�i.27

Ha k�zelebbrol megn�zz�k a nagy alkot�k �let�tj�t, a vil�gsz�npadunkon

val� szerepl�s�t vagy felfedez�seik, muveik gondolati tartalm�t, arra juthatunk,
hogy szinte mindannyian magukban vagy kis csoportjukban hordozt�k, �t�lt�k a
pluralit�st, �s legnagyobb r�sz�k n�pek, hitek, r�tegek hat�r�n, az establishmenten

k�v�l �lt �s alkotott. Val�sz�nuleg ez a peremhelyzet sem k�z�p-eur�pai

k�l�nlegess�g,
hanem eur�pai jelens�g a sz�zadfordul� kultur�lis �let�ben. Csakhogy itt,
ezen a t�jon �lesebben, f�jdalmasabban, mark�nsabban �rv�nyes�lt a marginalit�s.
Itt egybeesett a b�csi kozmopolita elit, a Pestre elsz�rmazott nemesi elit, a
pr�gai
zsid� � �ltal�nosabban az emancip�lt zsid� �, m�g �ltal�nosabban: az asszimil�lt,
de .hon�t-hely�t nem tal�l� �rtelmis�g evidenciak�nt meg�lt marginalit�s�val. �s
ez nagyon is �rtheto, hiszen � amint kor�bban utaltunk r� � a r�gi� eg�sze
�vsz�zadokon
�t Nyugat �s Kelet k�z�tt ing�zott. A gerinc�t alkot� Habsburg Birodalom
a keletkez�s�tol a buk�s�ig �tmeneti z�na volt a nyugati demokr�cia �s az orosz
autokr�cia k�z�tt. Val�s�gos �sszet�tel�t a t�bbsz�r�s pluralit�s, de k�zponti
szerveinek
fel�p�t�s�t �s szellem�t a nemzetfelettis�g jellemezte. A sz�zadfordul� k�r�l
gazdas�gilag integr�l�dott �s j�l muk�d�tt, ugyanakkor politikai �sszetart� ereje
�s azonoss�gtudata erosen hanyatlott. M�gis, ez a birodalom, amely �vtizedeken �t
a val�s�g �s a l�tszat, a prosperit�s �s a boml�s mezsgy�j�n h�nyk�dott, elmer�l�se

ut�n sz�v�san tov�bb �l. E k�l�n�s birodalom k�l�nleges ellentmond�sa, hogy b�r
maga volt a megtestes�lt marginalit�s, az �nazonoss�gban val� bizonytalans�g,
n�peinek, fok�nt �rtelmis�g�nek nagy r�sze az �sszeoml�s pillanat�ig � sot azon
t�l is � kitartott mellette. A Monarchi�n bel�l pedig a zsid�s�g volt a
legmozg�konyabb
csoport: a legnagyobb fok� marginalit�s a marginalit�sban, mert a
gett� szoros k�tel�keibol, eros vall�si-n�pi hagyom�nyaib�l kiszakadva semelyik
nemzethez, semelyik homog�n k�z�ss�ghez sem tartozott marad�ktalanul, m�g
�nmag�hoz sem. Lehet, hogy ez �gy alakult kor�bban, az emancip�ci� kezdeteitol
fogva. Csakhogy akkoriban az asszimil�lt zsid�s�g z�me a befogad� nemzethez
idomult, annak �rt�krendj�t fogadta el. A sz�zadfordul�n azonban megv�ltozott

27 Han�k R: i. m. 158-165.
az egy�n �s a kisk�z�ss�g helyzete. A korfordul� hatalmas szellemi kih�v�s�t, egy
relativ�lt fizikai vil�gk�p �s egy ugyancsak relativ�lt emberk�p felfedez�s�t
legink�bb
a konszolid�lt k�z�ss�gekhez �s konvenci�khoz nem k�t�tt auton�m egy�n
tudta elfogadni. R�szben ezzel magyar�zhat� a maxim�lisan mobil �s auton�m
zsid� �rtelmis�g kiemelkedo szerepe az am�gy is margin�lis helyzetu, bizonytalan
sors� K�z�p-Eur�p�ban.

Ha �r� voln�k vagy kult�rfiloz�fus, e ponton be is fejezhetn�m az �ttekint�st:

a r�gi� a sz�zadfordul�n �rte el kultur�lis �nazonoss�g�nak, hum�nus
egyetemess�g�nek
�s eszt�tikai �rt�kteremt�s�nek cs�cspontj�t. Milyen sz�p is lenne, ha t�rt�nelmi
t�rk�p�nk�n M�nchent a Lenbach-villa �s a diadaloszlopon �ll� b�keangyal,
B�cset a Sezession mucsarnoka �s a Caf� Griensteidl, Budapestet a Duna-parti
korz� s a budai v�r, Pr�g�t a Kehely kiskocsma, Krakk�t Wyspianski sz�nh�za
jelezn�.
�nel�g�lts�gnek ennyi �ppen el�g lenne, �nismeretnek azonban nagyon kev�s.

Szakm�m ars hist�ri�j�nak elso szab�lya ugyanis: a m�ltat be kell vallani! S ehhez
M�nchenben a B�rgerbr�ukeller, B�csben a Braunes Haus, Budapesten a Duna-
parti kiv�gzohelyek �s a v�rbeli n�met fohadisz�ll�s romhalmaza is hozz�tartozik.
A m�lt t�rk�p�rol az elt�r�lt Lidic�t, a vars�i gett�t, Auschwitz �s Mauthausen
s�ri
m�zeum�t nem lehet kit�r�lni. K�z�p-Eur�p�nak t�bb arca, t�bb kult�r�ja is van,
s olykor az egyik el�geti a m�sikat, a harmadik pedig elfelejti mindkettot.

K�z�p-Eur�pa nemzeti t�rt�n�szeinek nem szabad letagadniok, hogy r�gi�nknak

egy m�sik, negat�v, s�t�t arculata is volt, van, s ez �ppen olyan meghat�roz�
a kontinensre, az emberis�gre, mint a fin-de-si�ele K�z�p-Eur�pa magaskult�r�ja.
Nem �ll�thatjuk teh�t, hogy a r�gi�t jellemzo pluralit�snak �s marginalit�snak
csup�n kult�rateremo hat�sa volt, hogy belole csup�n egy �j tudom�nyos vil�gk�p
�s valamino j�mbor patriotizmus nemes toleranci�ja sz�letett. A pluralit�s ugyanis
nemcsak term�keny kultur�lis fesz�lts�get, hanem b�n�t� politikai fesz�lts�get
�s rombol� politikai-nemzeti konfliktusokat is okozott. Szerencs�s korokban az
�bredezo nemzettudat a szabads�geszm�vel �s az elmaradotts�g lek�zd�s�t �g�ro
moderniz�ci� programj�val t�rsult. A veres�gek, a moderniz�ci� kudarcai azonban
t�bbnyire az irracionalizmust, az antiliber�lis moderniz�ci�elleness�get
eros�tett�k,
�s a r�gi� kis n�peinek nacionalizmus�t vall�sos-messianisztikus elemekkel
t�lt�tt�k meg. Bib� Istv�n egyenesen az elvadult, irracion�lis nacionalizmusban,
amelybol hi�nyzott a nyugati politikai kult�ra, fedte fel a kelet-eur�pai kis n�pek

nyomor�s�g�nak legfobb ok�t.28

N�zz�nk csak a fogalmi s�m�k m�g�! Mit is jelentett a t�bbsz�r�s pluraliz-

28 Bib� Istv�n: A kelet-eur�pai kis�llamok nyomor�s�ga. V�logatott tanulm�nyok. 2.

k. Bp., 1986. 185-265.
mus a relat�v elmaradotts�g �s megk�setts�g viszonyai k�z�tt? Elosz�r azt, hogy
r�gi�nkban nem a polg�rosult harmadik rend nyilv�n�totta �nmag�t politikai
nemzett�,
hanem �rtelmis�giek, patri�ta nemesek �bresztett�k, egyes�tett�k a nemzetet.
A tudatform�l�sban nem a francia mint�t, hanem a n�met romantika nyelvi-etnikai
nemzetkoncepci�j�t vett�k �t. Ebben a felfog�sban a �n�p� nem a nemess�g
�s a polg�rs�g alatti dolgoz� r�tegeket, hanem egy idealiz�lt archaikus k�z�ss�gre
visszany�l� etnikai identit�st jelentett, ut�bb, a sz�zadv�gen a �n�pi� a fajival
azonos�that� �rtelmet nyert. Ebbol a n�pies nemzeteszm�bol �s szervez�si
gyakorlatb�l
alakult ki a szoci�ldarwinizmus, a konzervat�v szoci�lreform �s az agressz�v
nacionalizmus hat�s�ra a rasszizmus,29 amelynek diszkriminat�v joggyakorlata,
antiszemitizmusa sz�zadunk m�sodik negyed�ben olyan rettenetes eszmerombol�st
�s fajirt�st eredm�nyezett N�metorsz�gban, Ausztri�ban, Magyarorsz�gon,
Rom�ni�ban - �s voltak�ppen az eg�sz r�gi�ban.

A pluralizmus m�sik negat�v hat�sa a r�gi� politikai szervezod�s�ben mutatkozott

meg. A n�pek e tarka halmaz�t �rthetoen csak egy region�lis integr�ci� tarthatta
�ssze �s fenn. A Habsburgok birodalomteremto integr�ci�ja azonban �ppen a
pluralit�sok
egym�s elleni kij�tsz�s�val vagy elnyom�s�val, t�bbnyire az abszolutizmus
katonai �s hivatali appar�tus�val teremtette meg azt a tekint�lyi �llamot, amelyben

a liber�lis �ra alatt szinte �szrev�tlen�l kerekedett fel�l a b�rokratikus

etatizmus.

* Bizony�ra van igazs�g abban, hogy a p�ngerm�n hegemonizmus, a fasizmus

�s a Nyugat k�z�mb�ss�ge z�zta sz�t K�z�p-Eur�p�t, t�r�lte el a kisn�pi
integr�ci�s t�rekv�sek eml�k�t is. De ne ments�k fel ilyen k�nnyu lelkiismerettel
magunkat! Egyet�rt�sem �s csod�latom ellen�re sem tudom elfogadni Milan
Kundera eml�kezetes essz�j�nek30 t�rt�neti �s �nismereti egyszerus�t�s�t. �n azt
�ll�tom, hogy K�z�p-Eur�pa, a kis n�pek r�gi�ja �nmag�t t�rte sz�t. 1917-19-
ben �s a k�t h�bor� k�zti idoszakban a pluralit�s megbont� mechanizmusa
gyozedelmeskedett a koh�ziv erok felett, a Kleinstaaterei �nc�l�s�ga a region�lis
integr�ci� �sszeru k�vetelm�nyei felett. A r�gi� kis nemzeteinek vezeto csoportjai
a gyozelem m�mor�ban vagy a veres�g tehetetlen d�h�ben k�ptelenek voltak a l�t-
fontoss�g� integr�ci� �s a k�v�natos szuverenit�s kompromisszum�t megtal�lni.31

29 William M. Johnston: The Austrian Mind. Berkeley-Los Angeles-London, 1972. 323-

332.

30 Mil�n Kundera: The Tragedy of Central Europe. New York Review of Books, 26.
April 1984. - Magyarul
megjelent: Az elrabolt Nyugat avagy K�z�p-Eur�pa trag�di�ja c�mmel. Irodalmi �js�g
1984. 3. 1-2, 23.

31 A probl�m�t elosz�r �s �les megvil�g�t�sban t�rta fel J�szi Oszk�r. - A magyar

emigr�ci� feladatair�l. J�szi
Oszk�r publicisztik�ja. (Szerk.: Litv�n Gy�rgy �s Varga F. J�nos) Bp., 1982. 375-
377.; Magyarok �s rom�nok.
Ny�lt lev�l B�l�ni Gy�rgyh�z. 1921. janu�r. J�szi Oszk�r v�logatott levelei.
(Szerk.: Litv�n Gy�rgy �s
Varga F. J�nos.) Bp. 1991. 353-357.; Magyar-rom�n perszon�luni�. B�csi Magyar
�js�g, 1921. november
15-; A dunai kult�rsz�vets�g j�voje. B�csi Magyar �js�g, 1921. december 25.; Han�k
P�ter: J�szi Oszk�r
dunai patriotizmusa. Bp., 1985. 95-107.
1918-ban a bennsz�l�ttek, az �ut�d�llamok" t�rt�k sz�t K�z�p-Eur�p�t, a
Nyugat csak szentes�tette, s Hitler csak v�grehajtotta a d�nt�st. 1945-ben megint
csak a bennsz�l�ttek tagadt�k meg a r�gi�t: a mell�kgyoztesek a mell�kveszteseken
bosszult�k meg val�s �s heroiz�lt szenved�seiket. A Nyugat csak statiszt�lt, �gy
Szt�lin k�nnyen v�grehajtotta az �t�letet. A fasizmus, a totalit�rius berendezked�s

nem egyszeruen import�ru volt, megtermett az a r�gi�ban: Ausztri�ban, Szlov�ki�ban,

Magyarorsz�gon, Horv�torsz�gban �s Rom�ni�ban. Orsz�gok, p�rtok,

g�rd�k akt�van k�zremuk�dtek sok milli� zsid�, lengyel, cseh, d�lszl�v
elpuszt�t�s�ban,
s azt�n ugyancsak t�bb milli� n�met kitelep�t�s�ben, sok sz�zezer magyar
elnyom�s�ban, elpuszt�t�s�ban. A r�gi� �nmaga arculat�t, kult�rahordoz� elemeit
tette t�nkre a n�met, a zsid�, a szl�v, a magyar kisebbs�g kiszor�t�s�val.

K�rd�s azonban, hogy v�glegesen t�nkrement �s letunt-e K�z�p-Eur�pa? Az

elm�lt �vek esem�nyei azt sugallj�k, hogy a boml�s �s a s�llyed�s alternat�v�ja
eros, tal�n a legerosebb tendencia. �mde l�tezik, �s nem csak jav�thatatlan irre-
�lpolitikusok ut�pi�iban, ellenalternat�va is. M�g hivat�sos re�lpolitikusokban �s
pesszimist�kban is felmer�l az a megfontol�s, hogy az integr�l�d� Eur�pa valaha is
befogadja-e ezt a sz�tszaggatott, belvisz�lyokba mer�lt K�z�p- �s Kelet-Eur�p�t. S
ha egy konszolid�lt r�gi�t egykoron befogadna is, akkor K�z�p-Eur�pa megszunn�k
ezer sz�llal �sszefuz�tt, egy�tt�l�sre �t�lt szubr�gi� lenni?

Tal�n m�gsem a kis�llami �nc�l�s�g, a boml�s �s a rombol�s lesz az uralkod�

t�rt�neti tendencia. Tal�n �jabb kudarcok a boml�s k�nyszerp�ly�j�r�l a re�lis-
racion�lis
kompromisszumok p�ly�j�ra sodorj�k a r�gi� kis n�peit? Tal�n korai m�g
a szenvtelen �s a d�sztelen temet�s. Hiszen sokszor temett�k m�r az elm�lt
�vsz�zadban
K�z�p-Eur�p�t, amely ugyanannyiszor fel is t�madt, �s margin�lis l�t�ben
is erosebbnek bizonyult a hatalmi re�lpolitika j�t�kain�l.

Igaz, az elm�lt m�sf�l �vsz�zadban a r�gi� n�peinek nem voltak k�z�s �r�m�nnepei,
sem 1848-ban, sem 1918-ban, sem 1945-ben. A r�gi� f�ldrajzi egys�get
nem alkotott, politikai identit�sa nem volt, �llami integr�ci�ja megbukott,
gazdas�gi integr�ci�ja felbomlott. M�gis, vannak k�z�ss�gteremto mement�i: a
gy�sznapok. 1938, 1939, 1944 - a megsz�ll�sok m�rciusa, �s 1956 okt�bere, 1968
augusztusa, 1981 decembere. El�gethetetlen �s kiselejtezhetetlen kult�r�ja tal�n
majd kiform�l valamino k�z�ss�gtudatot. S ha nem �r�m�nnepei, �sszekapcsolj�k
tal�n gyakori gy�sznapjai.

A tanulm�ny az 1988. j�liusi Salzburgi �nnepi J�t�kok megnyit�s�n elmondott besz�d

�tdolgozott
v�ltozata. Megjelent az Eur�pa vonz�s�ban. Eml�kk�nyv Kos�ry Domokos 80.
sz�let�snapj�ra c. k�tetben
(Szerk. Glatz Ferenc). Bp., 1993. 219-230.
Timothy Garton Ash
L�tezik-e K�z�p-Eur�pa?

K�z�p-Eur�pa �jra idoszeru. A m�sodik vil�gh�bor�t k�veto h�rom �vti

zedben senki sem besz�lt K�z�p-Eur�p�r�l jelen idoben: Ninive �s Tirosz sors�ra
jutott. A n�met nyelvu ter�leteken �gy tunt, hogy Adolf Hitlerrel kihalt maga a
sz� is, �Mitteleuropa�, �s csak k�s�rteties �Mitropa�-k�nt maradt f�nn a N�mel
Birodalmi Vasutak �tkezokocsijain. M�g Ausztri�ban is, amint erre a volt kanccl
l�r, Fred Sinowatz megjegyz�se utal, �t�z �vvel ezelottig a �Mitteleuropa� sz�t m�g

csak kiejteni sem volt szabad�. Pr�g�ban �s Budapesten a K�z�p-Eur�pa gondola

tot azonos gondolkod�s� felnottek mag�nbesz�lget�sekben tov�bb d�delgett�k, de
a k�z�letbol �pp�gy nyomtalanul eltunt, mint �Nyugaton�. A Jalta ut�ni rend egy
szigor� �s kiz�r�lagos dichot�mi�t k�v�nt meg, melyet Nyugat-Eur�pa burkoltan
elfogadott azzal, hogy egy �Kelet-Eur�pa�c�msz� al� sorolta a t�rt�neti K�z�p-,
Kelet
K�t�p- �s D�lkelet-Eur�pa 1945 ut�n szovjet befoly�s al� ker�lt r�szeit. Az Eur�pai

Gazdas�gi K�z�ss�g pedig teljess� tette a szemantikai csal�st a jelzo n�lk�li �Eur�

pa� c�m kisaj�t�t�s�val.

Az elm�lt n�h�ny �vben �jra elkezdt�nk K�z�p-Eur�p�r�l besz�lni, �spedig

jelen idoben. Ez az �j vita nem Berlinben vagy B�csben sz�letett, hanem Pr�g�ban
�s Budapesten. Aktualit�sa nyugaton elsosorban egy csehnek, Milan Kunder�nak
k�sz�nheto (l�sd h�res �The Tragedy of Central Europe� c�mu essz�j�t, amely a
New York Review of Books c�mu foly�irat 1984. �prilis 26-i sz�m�ban jelent meg).
Ezt k�vetoen a n�metek �s az osztr�kok �vatosan, a maguk k�l�n�s m�dj�n elkezdt�k
az egyszer olyannyira a saj�tjuk�nak tekintett koncepci� rehabilit�l�s�t. A
keletn�met vezeto, Erich Honecker egy Mitteleurop�ky&n kit�ro nukle�ris h�bor�
vesz�lyeirol besz�l. A nyugatn�met szoci�ldemokrata, Peter Glotz kijelenti, hogy
�a Sz�vets�gi K�zt�rsas�g egy olyan hatalom, amely szavatolja Mitteleuropa
kult�r�j�t�,
b�rmit is jelentsen ez. Nemr�giben Kurt Waldheim B�cse pedig egy olyan
szimp�ziumnak adott otthont, melynek a Heimat Mitteleuropa felvillanyoz� c�met
adt�k. A K�z�p-Eur�pa gondolat �jb�li idoszerus�g�t ismerte el fon�k m�don m�g
a Lengyel Egyes�lt Munk�sp�rt k�zponti org�numa, a Trybuna Ludu is, amikor
az �v elej�n a �K�z�p-Eur�pa-m�toszt� t�mad�, ingerl�keny hangv�telu cikknek
adott helyet.