DIGITÁLIS RENDSZEREK ÉS

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTURÁK
BOOL ALGEBRA, LOGIKAI FÜGGVÉNYEK
BEVEZETŐ
 Bool algebra:
 Egy állítás vagy IGAZ vagy HAMIS
 Egy esemény bekövetkezik vagy nem
 Logikai változóként kezelhetjük, amely két értéket vehet
fel
 A logikai változók bináris számrendszerben jól
szimbolizálhatók:
IGAZ HAMIS
TRUE FALSE
HIGH (H) LOW (L)
magas alacsony
1 0
 Logikai szintek
 A 0 és 1 logikai értékeket hordozó fizikai jellemző a
feszültség.
 A logikai szintekhez rendelt feszültség értékeket logikai
szinteknek nevezzük.
BEVEZETŐ
 Bool algebra tulajdonságai (AND és OR esetén):
 Kommutatív:
𝐴+𝐵 =𝐵+𝐴 𝐴∙𝐵 =𝐵∙𝐴
 Asszociatív
𝐴 + 𝐵 + 𝐶 = 𝐵 + 𝐴 + 𝐶 = 𝐶 + (𝐴 + 𝐵ሻ
𝐴 ∙ 𝐵 ∙ 𝐶 = 𝐵 ∙ 𝐴 ∙ 𝐶 = 𝐶 ∙ (𝐴 ∙ 𝐵ሻ

 Disztributív:
𝐴∙ 𝐵+𝐶 =𝐴∙𝐵+𝐴∙𝐶
𝐴+ 𝐵∙𝐶 =𝐴+𝐵∙𝐴+𝐶
BEVEZETŐ
 Bool algebrai azonosságok:
BEVEZETŐ
 Logikai szintek
 Pozitív logika:
 Az IGAZ „1” szintet pozitívabb feszültséghez
rendeljük, mint a HAMIS „0” szintet.
 Negatív logika:
 Az IGAZ „1” szintet negatívabb feszültség
reprezentálja, mint a HAMIS „0” szintet.
 Előnyös ha egy tápfeszültségről tápláljuk az
eszközöket
 Kompatibilitás
 Hagyományosan pozitív tápfeszültség
 A/D, D/A lehet segédfeszültség
 5V 3.3V 2.5V 1.2V stb…
BEVEZETŐ
 Logikai szintek
 A logikai értékekhez feszültségtartományokat rendelünk
 Névleges értéke
 Felső határa
 Alsó határa
 A bemeneten és kimeneten különböző tartományok (áramkörcsalád függő)
 Bemenet
 Logikai „0” szint-tartomány, amit az áramkör magas bemeneti szintnek érzékel
 Logikai „1” szint-tartomány, amit az áramkör alacsony bemeneti szintnek
érzékel
 •Kimenet
 Logikai „0” szint-tartomány, amit az áramkör magas szintként ad a kimenetén
 Logikai „1” szint-tartomány, amit az áramkör alacsony szintként ad a
kimenetén
BEVEZETŐ
 Logikai szintek:
 Az elfogadható bemeneti szint tartomány szélesebb mint a
kimeneti
 A kimeneti jelre szuperponálódó zaj miatt a következő kapu
bemeneti jele bizonytalan szintű lehet
 A bemeneti és a kimeneti tartományok közötti különbség adja a
kapu áramkör zajtartalékát
 Ez megadja azt a maximális zajfeszültséget, ami „gyenge”
kimenő jel esetén sem okoz logikai szint tévesztést
 Minél nagyobb a zajtartalék, annál jobb a kapu zajtűrése
BEVEZETŐ
 Logikai szintek
 Transzfer karakterisztika: Transzfer karakterisztikának
nevezzük a vizsgált eszköz kimeneti feszültségének
függését a bemeneti feszültségtől. Ha több
bemenete is van az eszköznek, minden bemenetére
meg lehet adni ezt a jellemzőt a többi feszültség
valamilyen szinten történő rögzítése mellett.
BEVEZETŐ
 Dinamikus viselkedés:
 Egy kapuáramkör viselkedését igazságtáblázatával
adjuk meg:

 Ebből könnyen tudunk idődiagramokat szerkeszteni:

BEVEZETŐ
 Dinamikus viselkedés:
 A valódi kapuáramkörök félvezetőkből épülnek
 Nem ideális kapcsoló eszközök
 Csak véges sebességgel képesek a kimenetükön
követni a bemeneti jelváltozásokat
LOGIKAI MŰVELETEK
 3 alapművelet
 „VAGY” művelet, logikai összeadás
 „ÉS” művelet, logikai szorzás
 „NEM” (tagadás) művelet, negálás, inverz
 Az alapműveletekkel bármely más logikai függvény
megvalósítható
 Fontosabb logikai műveletek még:
 Nem és (NAND)
Funkcionálisan teljes rendszer
 Nem vagy (NOR)
 Kizáró vagy (XOR)
LOGIKAI MŰVELETEK
 VAGY (OR) kapcsolat:
 Algebrai alak:
𝑌 =𝐴+𝐵 =𝐴 ∥𝐵
 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 ÉS (AND) kapcsolat:
 Algebrai alak:
𝑌 = 𝐴 ∙ 𝐵 = 𝐴𝐵 = 𝐴&𝐵
 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 NEM kapcsolat (Tagadás, Negálás, Inverzió):
 Algebrai alak:
𝑌 = 𝐴ҧ = ! 𝐴
 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 Funkcionálisan teljes rendszer NAND:
 Algebrai alak:
𝑌 =𝐴∙𝐵
 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 Funkcionálisan teljes rendszer NOR:
 Algebrai alak:
𝑌 =𝐴+𝐵
 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 Antivalencia(XOR):
 Algebrai alak:

 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
LOGIKAI MŰVELETEK
 Ekvivalencia (XNOR):
 Algebrai alak:

 Igazság táblázat Idődiagram

 Szimbolikus jelképek
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 Funkcionálisan teljes rendszer:
 azok a logikai függvényeket, megvalósító kapuk,
amelyekből bármilyen tetszőleges hálózat
megvalósítható.
 a logikai áramkör megvalósításához csak
meghatározott típusú kapuáramkör szükséges.
típusai:
 NEM-ÉS-VAGY rendszer
 NAND rendszer
 NOR rendszer
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 NEM-ÉS-VAGY rendszer:
 Tetszőleges logikai függvény kifejezhető az ÉS, a VAGY és a NEGÁCIÓ
műveletet megvalósító logikai kapuk megfelelő kombinációjával.
 A gyakorlati megvalósítás szempontjából a NEM-ÉS-VAGY rendszer
nem terjedt el, mivel áramköri szempontból sokkal egyszerűbb az ÉS
és a VAGY kapu helyett a NEM-ÉS (NAND), illetve a NEM-VAGY (NOR)
kapu megvalósítása.
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 NAND-rendszer:
 Tetszőleges logikai függvény kifejezhető a NEM-ÉS (NAND) műveletet
megvalósító logikai kapuk megfelelő összekapcsolásával.
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 NOR-rendszer:
 Tetszőleges logikai függvény kifejezhető a NEM-VAGY (NOR) műveletet
megvalósító logikai kapuk megfelelő összekapcsolásával..
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 Alapfüggvények megvalósítása NAND-, NOR-
rendszerben:
 A De Morgan azonosságokból következik, hogy az ÉS, NEM és
VAGY függvények átírhatók NAND illetve függvénnyé
 Szükséges átalakítások NAND-rendszerben:
 NEM kapcsolat kialakításához a változót önmagával kell NAND
kapcsolatba hozni:
𝐴 ∙ 𝐴 = 𝐴ҧ + 𝐴ҧ = 𝐴ҧ
 ÉS kapcsolatot a NAND függvény újabb negálásával kaphatunk:
𝐴∙𝐵 =𝐴∙𝐵
 VAGY kapcsolathoz a változókat tagadott formában kell NAND
kapcsolatba hozni:
𝐴ҧ ∙ 𝐵ത = 𝐴Ӗ + 𝐵ധ = 𝐴 + 𝐵
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 Szükséges átalakítások NOR-rendszerben:
 NEM kapcsolat kialakításához a változót önmagával kell NOR
kapcsolatba hozni:
𝐴 + 𝐴 = 𝐴ҧ ∙ 𝐴ҧ = 𝐴ҧ
 VAGY kapcsolatot a NOR függvény újabb negálásával kaphatunk:

𝐴+𝐵 =𝐴+𝐵

 ÉS kapcsolathoz a változókat tagadott formában kell NOR

kapcsolatba hozni:

𝐴ҧ + 𝐵ത = 𝐴Ӗ ∙ 𝐵ധ = 𝐴 ∙ 𝐵
FUNKCIONÁLISAN TELJES RENDSZER
 Megvalósítás kapuáramkörökkel:
LOGIKAI HÁLÓZATOK
 A logikai függvények az időfüggésük szerint
lehetnek:
 időfüggetlen, és időfüggő logikai függvények.
 Az őket megvalósító logikai hálózatok
 Kombinációs hálózat:
 Sorrendi (szekvenciális) hálózat
LOGIKAI HÁLÓZATOK
 Kombinációs hálózat:
 Időfüggetlen logikai függvényeket valósítanak meg
LOGIKAI HÁLÓZATOK
 Sorrendi hálózat:
 A bemeneti logikai változók kapcsolatban vannak a
kimeneti logikai változókkal, vagyis a rendszerben
visszacsatolás van.
 A kimeneti jel függ az események sorrendjétől
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 A digitális funkcionális egységek:
 Meghatározott feladat ellátására kialakított digitális
integrált áramkörök
 Általában kapuáramkörökből, tároló áramkörökből,
analóg alapáramkörökből stb. épülnek fel.
 Különböző integráltsági fokúak, ennek mértékét az
mutatja meg, hogy egy félvezető lapkán hány darab
kapuáramkör található, milyen az alkalmazott
vonalszélesség (a rajzolat finomsága,
felbontóképessége stb).
 Megtalálhatók egyszerű digitális áramkörökben, de
megtalálhatók a legbonyolultabb
mikroprocesszorokban és számítógépekben is.
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 A regiszterek:
 Olyan szekvenciális áramkörök, amelyek a meghatározott
bitszámú információt adott ideig tárolni tudják
 Egyes típusai a tárolt adat bitenkénti léptetésére is
alkalmasak (shiftelés).
 Az információ beviteli és kiviteli módja alapján négy fő
fajtáját különböztetjük meg:
 PP: Az információ beírása és kiolvasása is párhuzamosan
történik
 PS: Az információ beírása párhuzamos, a kiolvasás soros
 SP: Az információ beírása soros, a kiolvasás párhuzamos
 SS: Az információ beírása és kiolvasása is sorosan történik
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Két fontosabb a PP és SS regiszter:
 PP regiszter:
 Az információ beírása és kiolvasása is párhuzamosan
történik (egyszerre minden bitet).
 Előnye, hogy gyors beírást és gyors kiolvasást tesz
lehetővé.
 Leggyakrabban átmeneti tárolóként és puffer
regiszterként használják.
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 SS regiszter:
 Az információ bitenként kerül az áramkör bemenetére
órajellel ütemezve, és minden ütemre, lépésenként töltődik
fel, tolva maga előtt a bennlévő biteket.
 Az információ teljes eltárolásához annyi ütem szükséges,
ahány bites a regiszter.
 Az információ kiléptetése a beíráshoz hasonló módon
ütemezve történik.
 Elsősorban léptető regiszterként alkalmazható.
 Léteznek jobbra léptető, balra léptető és jobbra/balra léptető
regiszterek.
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Multiplexer:
 Olyan digitális áramkör, amelyek több adatbemenettel (2, 4, 8, 16) és
egy adatkimenettel rendelkezik.
 Vannak címző bemenetei, amelyekre adott bináris címek
segítségével ki lehet választani, hogy melyik adatbemeneten lévő
információ kerüljön át a kimenetre.
 Ezeken kívül van egy engedélyező bemenete is, amely általában 1-re
vagy 0-ra aktív
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Demultiplexer:
 Egy adatbemenettel és több adatkimenettel (2, 4, 8, 16) rendelkezik.
 Vannak címző bemenetei, amelyekre adott bináris címek
segítségével ki lehet választani, hogy melyik adatkimenetre kerüljön
át az információ a bemenetről.
 Ezen kívül van egy engedélyező bemenete is, amely lehet 0-ra vagy
1-re aktív
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Aritmetikai áramkörök:
 Összeadási, kivonási, szorzási, osztási és egyéb műveletek
végezhetők el.
 A műveletvégzéshez szükséges adatokat (általában
bináris, vagy BCD kódú bináris szám) az áramkör
bemeneteire vezetjük, és a kimeneten kapjuk meg az
eredményt valamilyen kód formájában
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Aritmetikai áramkörök:
 2 db, meghatározott bitszámú adatot hasonlítanak össze
(A,B), és az összehasonlítás eredménye 3 féle lehet (A>B,
A=B, A<B).
 Az eredmény kijelzésére 3 kimenetük van, és az
eredménytől függően valamelyiken 1-es szint jelenik
meg.
FUNKCIONÁLIS ÁRAMKÖRÖK
 Tri-State buffer:
 Háromállapotú kimenet (Tri-state)
 •Logikai (0)
 •Logikai (1)
 •Nagyimpedanciás (High-Z)
 –Lebegő kimenet
 –Engedélyező bemenet