You are on page 1of 9

Grund �gnes

Tan�rjel�ltek �rt�kel� megnyilatkoz�sai az oszt�lyteremben

A tanul�st t�mogat� hat�kony sz�beli �rt�kel� strat�gi�k elsaj�t�t�sa neh�zs�geket


okozhat a kezd� tan�rok sz�m�ra. A kutat�s c�lja, hogy az oszt�lytermi diskurzusban
megvizsg�lja a tan�ri �rt�kel�st tan�rjel�ltek �rafelv�telei alapj�n, valamint
meghat�rozza a tan�ri besz�dfordul�kban megjelen� �rt�kel� megnyilatkoz�sok
t�pusait. A tanulm�ny 4 tan�ra vide�s felv�telei �s ezek lejegyz�sei alapj�n a
besz�daktusok szerint mutatja be a tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok fajt�it a
front�lis �raszakaszokban. A tanul�i v�laszok �s a tan�ri besz�dfordul�kban
megjelen� megnyilatkoz�st�pusok elemz�s�vel k�s�rletet tesz a verb�lis �rt�kel�
strat�gi�k saj�toss�gainak az azonos�t�s�ra. A kutat�s hozz�j�rul azoknak az
�szt�nz� �rt�kel�si strat�gi�knak a tov�bbi vizsg�lat�hoz, amelyek fontosak
lehetnek a tanul�i aktivit�s �s a tanul�si eredm�ny pozit�v v�ltoz�s�ban.

Bevezet�s

A hat�kony tan�rai kommunik�ci�t sz�mos kutat�s vizsg�lta, ezek eredm�nyei


igazolj�k, hogy az oszt�lytermi kommunik�ci� befoly�solja a tanul�k motiv�lts�g�t
�s az iskol�val kapcsolatos attit�dj�t (Antaln� Szab� 2015; V�r�s 2017). Nemcsak a
tanul�i attit�dre, de ezzel �sszef�gg�sben a tanul� teljes�tm�nyre is hat az,
ahogyan a pedag�gus besz�l: �sszerendezi, megfogalmazza gondolatait, k�rdez,
instrukci�kat �s �rt�kel�seket, visszajelz�seket fogalmaz meg (Antaln� Szab� 2015).
A hat�kony kommunik�ci� el�r�se, tudatos fejleszt�se �rdek�ben fontos egyr�szt a
tan�r �s a tanul�k egy�ttm�k�d�se, m�sr�szt az, hogy a tan�r ismerje az
oszt�lytermi kommunik�ci�t meghat�roz� szem�lyi �s dologi t�nyez�ket, �ltal�nos
elveket. A hat�kony kommunik�ci�s strat�gia elsaj�t�t�s�nak t�mogat�ja az
�nmegfigyel�s, az elemz�s is: a pedag�giai kommunik�ci� folyamatos fejleszt�s�hez
elengedhetetlen fontoss�g�, hogy a tan�rjel�lt hallgat�k tudatos�ts�k, mennyire
tanul�st�mogat� a besz�d�k, mennyire �rthet�en �s gondolkod�sra serkent�en
fogalmaznak, valamint, hogy megfelel� teret adnak-e a tanul�i besz�dnek, a tanul�k
egym�s k�z�tti kommunik�ci�j�nak (Antaln� Szab� 2015; Asztalos 2015; Grund 2018).

Jelen tanulm�ny a tan�ri kommunik�ci� legfontosabb mozzanatai k�z�l a tan�ri


�rt�kel�st vizsg�lja. A pedag�giai szempontb�l visszajelz�sk�nt defini�lt reakci�k
inform�ci�t hordoznak a di�kok sz�m�ra a v�laszaik, munk�juk pontoss�g�r�l,
min�s�g�r�l, valamint motiv�l� hat�s�ak is lehetnek. Akkor is visszajelz�st
jelentenek a di�kok sz�m�ra, amikor val�di �rt�kel�s nem hangzik el. Ez alapj�n
megk�l�nb�ztethet�k az �rt�kel� �s az �rt�kel�st nem tartalmaz� visszajelz�sek
(V�r�s 2017). Cohen, Manion �s Morrison (1996) alapj�n (id�zi V�r�s 2017: 398) a
v�lasz elfogad�s�n, elism�tl�s�n, dics�ret�n, jav�t�s�n, �tfogalmaz�s�n,
elutas�t�s�n k�v�l reag�l�s az is, ha a tan�r figyelmen k�v�l hagyja a v�laszt,
�jabb t�m�ra t�r �t, m�sik tanul�hoz fordul, vagy �jabb k�rd�st tesz fel. A sz�beli
�rt�kel�s fontos form�ja a dics�ret is. A tan�ri dics�ret hat�konys�ga �s motiv�l�
ereje nagyban f�gg a tanul�t�l, �s f�gg a v�lasz min�s�g�t�l is. Az �rt�kel�st�l
elv�rt legfontosabb krit�riumok t�bbek k�z�tt a k�vetkezetess�g; a teljes�tm�ny, a
befektetett munka elemeinek, mutat�inak pontos meghat�roz�sa; a spontaneit�s; a
v�ltozatoss�g. Fontos, hogy a tan�r visszajelz�st adjon a tanul� kompetenci�ir�l,
munk�j�nak, viselked�s�nek az �rt�keir�l a konkr�t feladattal kapcsolatban, tov�bb�
az �rt�kel�s a feladat elv�gz�se ut�n is referencia�rt�k� maradjon a k�s�bbiekre
n�zve. A j� �rt�kel�s a sikert az er�fesz�t�seknek, a k�pess�geknek tulajdon�tja, a
tanul� bels� attrib�ci�it er�s�ti, valamint arra k�szteti, hogy saj�t munkav�gz�s�t
is �rt�kelje (Arends 1994; V�r�s 2017).

Az iskolai kommunik�ci�ban gyakori k�rd�s az, hogy az ellen�rz�sn�l-�rt�kel�sn�l


mennyit �s hogyan besz�ljen a tan�r, �s a tan�ri kommunik�ci� milyen hat�st
gyakorol a tanul�kra. Az oszt�lytermi kommunik�ci�, a tan�t�s �s a tanul�s mint
kommunik�ci�s helyzet vizsg�lata fontos m�r a tan�rjel�ltek eset�ben is, hiszen a
tan�t�si �r�n kulcsszerepet t�lt be a megfelel� kommunik�ci�. Az oszt�lytermi
kommunik�ci�t sz�mos t�nyez� befoly�solja, a tan�ri �s a tanul�i besz�det
meghat�roz� legfontosabb dologi t�nyez�k egyike a tan�r�n alkalmazott munkaforma
(Antaln� Szab� 2006; Herbszt 2010). A gyerekek kognit�v folyamatait, hat�kony
tanul�s�t t�bbf�le munkaforma seg�ti el�, a tanul�s folyhat front�lis, egy�ni,
p�ros vagy k�l�nf�le csoportos munkaform�kban is. A hat�kony �raszervez�shez
azonban elengedhetetlen ezek v�ltozatos �s adapt�v alkalmaz�sa a tan�ra c�ljainak,
a tervezett tanul�si eredm�nynek megfelel�en. A kooperat�v tanul�s elterjed�se
ellen�re az oktat�snak m�g mindig meghat�roz� szervez�si m�dja a front�lis
oszt�lymunka, annak ellen�re, hogy nagy er�fesz�t�st, koncentr�ci�t �s
figyelemmegoszt�st, valamint t�bb sz�nt�ren egy�ttes kommunik�ci�t k�vetel a
pedag�gust�l. A tan�r k�z�l, k�rdez, bemutat, instru�l, feladatot ad, �rt�kel (M.
N�dasi 2003), �v� az �nkiv�laszt�d�ssal t�rt�n� megsz�lal�s �s a sz��tad�s joga is
(Antaln� Szab� 2015; Kir�ly 2015). Egy kor�bbi, a tan�rjel�ltek �ltal alkalmazott
�raszervez�si strat�gi�kat is vizsg�l� kutat�s szerint ez igaz a tan�rjel�ltek
�r�ira is (Danczi 2015). A tan�rjel�ltek nagyobb gyakoris�ggal alkalmazz�k a
front�lis munkaform�t az �r�ikon, amely jelleg�b�l ad�d�an k�nnyebben tervezhet�,
biztons�got ad a sz�mukra. Jelen kutat�s ennek megfelel�en n�gy tan�ra front�lis
�raszakaszaihoz kapcsol�d� tan�ri �s tanul�i besz�dfordul�kat elemzi, kiemelten
vizsg�lja az �rt�kel�st tartalmaz� tan�ri besz�dfordul�kban az �rt�kel�
megnyilatkoz�sokat diskurzuselemz�si, valamint pragmatikai keretben.
Az oszt�lytermi diskurzus fel�p�t�se

A diskurzuselemz�s keret�ben a t�rsalg�s lok�lis szint� elemi szerkezeti egys�ge a


besz�dfordul�, amely addig tart, ameddig egy besz�l� mag�n�l tartja a sz�t. A
fordul�k hossz�t, sorrendj�t, a besz�l�k k�z�tti v�lt�st a t�rsalg�si szab�lyok
ir�ny�tj�k (H�mori 2006; T�trai 2011). A besz�dfordul�kban k�l�nb�z�
megnyilatkoz�sok jelennek meg. A besz�dfordul�k tipikus szomsz�ds�gi p�rokba
rendez�dnek, amelyek lehetnek k�t- vagy h�romtag�ak. T�bb szomsz�ds�gi p�r hosszabb
szekvenci�kban kapcsol�dik �ssze. A tantermi kommunik�ci�ra a h�romtag�
szomsz�ds�gi p�rok jellemz�k, vagyis a k�rdez�s-v�lasz-�rt�kel�s t�pus� fel�p�t�s
(Initiation�Response�Feedback/Evaluation) (Clarke�Argyle 1997). Az oszt�lytermi
diskurzusnak is jellemz�je, hogy az egym�s melletti fordul�k szomsz�ds�gi p�rokat
alkotnak, �gy az els� fordul� megk�v�nja a m�sodik jelenl�t�t, ez pedig a
harmadik�t, �gy alkotnak hosszabb szekvenci�kat, �s kapcsol�d�saik rendszeress�get
mutatnak. A szomsz�ds�gi p�rok legfontosabb jellemz�i: egym�s ut�n k�vetkeznek,
sorrendj�k meghat�rozott, a nyit� r�sz egy z�r� fordul�t k�v�n meg maga ut�n,
k�l�nb�z� besz�l�kt�l sz�rmaznak (Boronkai 2009). Tipikus k�ttag� szomsz�ds�gi p�r
a tan�r�n p�ld�ul: tan�ri k�rd�s � tanul�i v�lasz. H�romtag� p�ld�ul: tan�ri k�rd�s
� tanul�i v�lasz � tan�ri �rt�kel�s. A tan�ri kommunik�ci� megnyilatkoz�st�pusai
t�bb szempontb�l csoportos�that�k, p�ld�ul az austini �s searle-i besz�daktus-
elm�let alapj�n is. A tan�ri kommunik�ci� megnyilatkoz�st�pusaihoz egyszerre t�bb
besz�daktus is kapcsol�dhat. A domin�ns besz�daktusok a tan�r�n a fatikus, a
feladatkijel�l�, a v�laszk�r� vagy k�rd�, a t�j�koztat�, a magyar�z�, az �rt�kel�,
a kommunik�ci�s- �s tev�kenys�gszab�lyoz� vagy fegyelmez�, az �raszervez�
megnyilatkoz�sok. A megnyilatkoz�sok tov�bbi szempontokb�l is elemezhet�k, p�ld�ul,
hogy jellemz�en milyen grammatikai form�ban jelennek meg, milyen modalit�sok
kapcsol�dnak hozz�juk (Antaln� Szab� 2006, 2010; Herbszt 2010).
A tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok az oszt�lytermi diskurzusban

A tan�ri megnyilatkoz�sok a tan�rai szitu�ci�kban komplex m�don kapcsol�dnak


egym�shoz, a domin�ns besz�daktus alapj�n csoportos�that�k (Antaln� Szab� 2006;
Herbszt 2010; Grund 2018). A kor�bbi kutat�sok eredm�nyei alapj�n a tan�ri
megnyilatkoz�st�pusok k�z�l a leggyakrabban a fatikus �s a k�rd� megnyilatkoz�sok,
a tan�ri instrukci�k, a tan�ri �rt�kel� �s a diskurzusjel�l� megnyilatkoz�sok
fordulnak el� (Antaln� Szab� 2010, 2011; Schirm 2015; S�fr�nyn� Moln�r 2016; Kir�ly
2017). A tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok k�z�l jelen elemz�s t�rgya az azonnali,
verbaliz�lt tan�ri reakci�, amely lehet a di�kok v�lasz�nak r�vid elfogad�sa vagy
elutas�t�sa. Jellemz� tov�bb� a v�lasz valamilyen felt�tellel t�rt�n� elfogad�sa
is.
A tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�soknak a diskurzus �s a tanul�k motiv�l�sa, tanul�si
eredm�nye szempontj�b�l fontos szerep�k van, visszajelz�, diskurzus-tov�bblend�t�
funkci�t t�ltenek be az �r�n. K�l�nf�le nyelvi form�ban, v�ltoz� modalit�ssal
jelenhetnek meg. A hat�kony tan�ri kommunik�ci� �rdek�ben �rdemes arra t�rekedni,
hogy a tan�r v�ltozatos form�ban alkalmazza a k�l�nb�z� �rt�kel�si strat�gi�kat,
valamint t�bb val�di fejleszt�, �rt�kel� megnyilatkoz�s hangozz�k el az �r�kon,
amelyek nem csup�n min�s�t� �ll�t�st fogalmaznak meg, hanem indokl�st is
tartalmaznak (Antaln� Szab� 2015). A verb�lis tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok az
�ra b�rmely pontj�n megjelenhetnek a tan�ri besz�dfordul�kban. A besz�dfordul�kon
bel�l azonban meghat�rozott helyet foglalnak el, az �rt�kel�s jellemz�en egy
h�romelem� szomsz�ds�gi p�r z�r�tagja, amelyet a hagyom�nyos tan�rai modellben egy
tan�ri k�rd�s vagy instrukci�, valamint egy tanul�i v�lasz el�z meg. A mindennapi
t�rsalg�st�l elt�r�en az iskola kommunik�ci�s kult�r�j�ban a reflexi� k�telez�
szoci�lis aktus a tan�r �s a di�k r�sz�r�l is, nem lehet nem reag�lni, illetve ha a
tanul� v�lasza kit�r�, az a tan�r�n k�vetkezm�nyekkel j�r (Albertn� Herbszt 1999).
Az �rt�kel� megnyilatkoz�s lehet k�ttag� szomsz�ds�gi p�r tagja is, ha a tan�ri
k�rd�s csak az elej�n hangzik el, �s ut�na csak tanul�i v�laszok, r�vid tan�ri
visszacsatol�sok sorakoznak egym�s ut�n (Antaln� Szab� 2006). Csoportos�that�k
tartalmi, formai, nyelvi szempontok szerint is, tov�bb� pragmatikai szempontb�l is
vizsg�lhat�k, hogy milyen domin�ns �s milyen tov�bbi besz�daktusok kapcsol�dnak
hozz�juk (Boronkai 2009; T�trai 2011; Grund 2018).
Anyag, m�dszer, k�s�rleti szem�lyek

A kutat�s a tan�rjel�ltek besz�d�ben a tanul�k �rt�kel�s�hez kapcsol�d� tan�ri


kommunik�ci�s megnyilatkoz�si form�kat vizsg�lja az oszt�lytermi diskurzusban. A
tan�rai kommunik�ci�t jellemz� szomsz�ds�gi p�rokb�l, hosszabb szekvenci�kb�l
fel�p�l� komplex tan�ri �s tanul�i megnyilatkoz�sok vizsg�lata alapj�n a kutat�s
t�rgya a k�l�nb�z� megnyilatkoz�st�pusok form�ja, sz�ma, el�fordul�si ar�nya (45
perces �r�kkal sz�molva), valamint az, hogy a k�l�nb�z� megnyilatkoz�st�pusok
hogyan jelennek meg komplex m�don, �s a r�juk jellemz� domin�ns besz�daktusok
mellett milyen tov�bbi, �ket k�s�r� besz�daktusok figyelhet�k meg. A kutat�s c�lja
felt�rni, hogy milyen �ltal�nos jellemz�k azonos�that�k a tan�rjel�ltek
kommunik�ci�j�ban. A kutat�s t�vlati c�lja felt�rni, hogy mely strat�gi�k
mint�zatai bizonyulnak hat�konynak a tan�rai kommunik�ci�ban, milyen hat�ssal
vannak teh�t a tanul�i megsz�lal�sok sz�m�ra �s a tanul�i aktivit�sra. Ennek
�rdek�ben a kutat�s c�lja az �rt�kel�si strat�gi�k megfigyel�se az �rt�kel�
megnyilatkoz�si t�pusok mennyis�g�nek, gyakoris�g�nak az elemz�s�vel. Tov�bbi
kutat�sok c�lja lesz a tan�ri �s a tanul�i besz�d �sszef�gg�seinek a megfigyel�se a
tanul�k tan�rai aktivit�s�nak a vonatkoz�s�ban.

A kutat�s k�rd�se, hogy milyen saj�toss�gok jellemzik a tan�ri �rt�kel�


megnyilatkoz�sokat a front�lis munkaforma �s a megbesz�l�s m�dszer�nek az
alkalmaz�sakor. A kutat�s f� hipot�zisei: a front�lis munkaform�ban a megbesz�l�s
m�dszer�hez kapcsol�d� tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok t�bbs�g�hez az elfogad�s
besz�daktusa kapcsol�dik; hasonl�an nagy ar�nyban jelennek meg a lexik�lis
min�s�t�st tartalmaz� �s a tanul�i v�lasz ism�tl�s�re �p�l� tan�ri �rt�kel�
megnyilatkoz�sok.

A kutat�s anyag�t n�gy magyar nyelvi �ra front�lis �raszakaszainak tan�ri �s


tanul�i besz�dfordul�i adt�k. Az 1. t�bl�zat bemutatja a k�s�rleti szem�lyeket: az
elemzett �r�kat tart� tan�rjel�lteket, valamint az �ltaluk tartott tan�r�k
legfontosabb jellemz�it.

1. t�bl�zat

A k�s�rleti szem�lyek �s a tan�r�k adatai


Tan�ra sorsz�ma

Tan�ra id�tartama (perc)

Nem

�letkor

Tant�rgy

Koroszt�ly

1.

46:22

n�

22�25

magyar nyelv

k�z�piskolai

2.

44:31

n�

22�25

magyar nyelv

k�z�piskolai

3.

47:22

n�
22�25

magyar nyelv

k�z�piskolai

4.

43:41

n�

22�25

magyar nyelv

k�z�piskolai

Az elemz�s alapj�ul n�gy k�z�piskolai magyar nyelvi �ra digit�lis felv�tele,


valamint a vide�s �r�k ELAN 5.9 (1) diskurzuslejegyz� szoftverrel lejegyzett �r�sos
sz�vege szolg�lt. A vide�felv�telek 2007 �s 2010 k�z�tt k�szu�ltek. A v�lasztott
tan�r�k annot�l�sa m�r kor�bban megt�rt�nt a legfontosabb t�rsalg�si jelens�gek
(tan�ri �s tanul�i besz�dfordul�k), valamint az egyes �raszakaszokban alkalmazott
tanul�i munkaform�k (front�lis, p�ros �s csoportmunka) jel�l�s�vel. Az elemz�s
sor�n ez az el�zetes annot�ci� kieg�sz�lt a front�lis �raszakaszok tan�ri
besz�dfordul�iban megjelen� tov�bbi tematikai-funkcion�lis egys�gek, els� l�p�sk�nt
a verb�lis tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sok szegment�l�s�val. A fordul�szerkezet
jellegzetess�gei k�z�l a fordul�k sz�ma, a besz�l�k k�z�tti megoszl�sa, valamint az
�rt�kel�st tartalmaz� tan�ri fordul�k eset�ben a tan�ri megnyilatkoz�sok formai
saj�toss�gai �s pragmatikai jellege, az �rt�kel� megnyilatkoz�st�pusok sz�zal�kos
megoszl�sa, valamint az id�tartamok meghat�roz�sa r�szben manu�lisan, r�szben az
ELAN szoftver seg�ts�g�vel t�rt�nt (1).
Eredm�nyek

A n�gy tan�r�n vizsg�lt front�lis �raszakaszok megoszl�s�t az 1. �bra szeml�lteti.

1. �bra

A front�lis �s az egy�b munkaform�k ar�nya a vizsg�lt n�gy tan�r�n

Az 1. �br�n l�that�, hogy a kor�bban m�r eml�tett, tan�rjel�ltek k�r�ben v�gzett


kutat�s (Danczi 2015) eredm�nyeivel �sszhangban a jelen kutat�s anyag�t ad� n�gy
tan�rjel�lt �r�in a front�lis munkaforma volt a legjellemz�bb, mind a n�gy �ra
eset�ben az �r�k legal�bb fele front�lis munkaform�ban szervezett �raszakasz volt.
Mindannyian alkalmaztak egy�b munkaform�kat is, megjelentek az egy�ni, a p�ros �s a
k�l�nf�le csoportos munkaform�k. A tan�r�k elemz�se a tov�bbiakban kiz�r�lag a
legdomin�nsabb tan�raszervez�si form�ra, a front�lis munkaform�ban megval�sul�
�raszakaszokra f�kusz�l.

2. t�bl�zat

Tan�ri �s tanul�i besz�d a front�lis �raszakaszokban

A tan�ra sorsz�ma

A besz�d ar�nya (%)

A besz�dfordul�k �tlagos hossza (s)

A besz�dfordul�k hossz�nak medi�nja (s)

A leghosszabb besz�dfordul� hossza (s)

Tan�ri

Tanul�i

Tan�ri

Tanul�i

Tan�ri

Tanul�i

Tan�ri

Tanul�i

1.

87,9

15,5

11,67
1,63

5,37

1,09

135,91

7,93

2.

95,9

12,3

16,9

2,27

6,74

1,23

166,16

48,32

3.

72,1

31,1

7,84

3,77

3,02
2,518

120,5

38,77

4.

92,2

15,1

17,94

3,16

8,442

1,718

89,2

21,56

A besz�d mennyis�ge �s ideje, illetve a fordul�k sz�ma term�szetesen nem


egyenletesen oszlott meg az oszt�lytermi diskurzus r�sztvev�i, a tan�r �s a di�kok
k�z�tt. A 2. t�bl�zat els� oszlopaiban a tan�ri �s tanul�i besz�d ar�nya l�that�
sz�zal�kos megoszl�sban, ahol a 100% az adott tan�r�n el�fordul� front�lis
�raszakaszok hossz�t jel�li �sszesen. Az els� k�t oszlop adatai, a tan�ri �s a
tanul�i besz�d ar�nya nem minden esetben adnak 100%-ot, s�t az elemzett mint�n
egyik tan�r�n sem. Ennek oka, hogy el�fordultak p�rhuzamos tan�ri �s tanul�i
besz�dfordul�k. A legt�bb egy�ttbesz�l�s a m�sodik tan�r�n fordult el�, ahol a
sz�zal�kok �sszege 100 helyett 108,2% volt. Az egy�ttbesz�l�s megjelen�se �j
k�rd�seket is felvet. A besz�dfordul�k �tlagos hossza azt mutatja meg, hogy az
adott besz�l�n�l mennyi ideig van �tlagosan a sz�. Mivel az �tlagos hosszt nagyban
befoly�solja egy-egy kiugr�an hossz� besz�dfordul�, a 2. t�bl�zat jel�li a
besz�dfordul�k hossz�nak medi�njait is, szint�n m�sodpercben megadva. A medi�n �s
az �tlag k�l�nbs�g�t figyelembe v�ve l�that�, hogy p�ld�ul a 4. tan�r�n a k�t �rt�k
nagyban elt�r, amely j�l bemutatja a tan�ra egyik jellegzetess�g�t: sok r�vid,
n�h�ny m�sodperces tanul�i megsz�lal�s mellett el�fordult n�h�ny kiugr�an hossz�
tanul�i megsz�lal�s, jellemz�en valamilyen �r�sos produktum felolvas�sa. A
leghosszabb ezek k�z�l 21,56 s volt. A t�bl�zat utols� k�t oszlopa a vizsg�lt
�raszakaszokban el�fordul� leghosszabb tan�ri �s tanul�i besz�dfordul� hossz�t
hasonl�tja �ssze. A kapott eredm�nyek annak t�kr�ben �rtelmezend�k, hogy jelen
vizsg�lat csup�n a front�lis �raszakaszokra koncentr�lt, teh�t nem vette figyelembe
p�ld�ul a p�ros vagy a csoportmunka form�j�ban megval�sul� �raszakaszokat,
amelyeken, valamint a tan�ra teljes terjedelm�t figyelembe v�ve a tanul�i besz�d
valamivel hangs�lyosabb szerephez jutott volna. �gy ezek a jellegzetess�gek
�sszhangban vannak a r�sztvev�k t�rsalg�sban bet�lt�tt szerep�vel, a kutat�sok
szerint a front�lis �raszakaszok ir�ny�t�ja, szervez�je ugyanis hagyom�nyosan a
tan�r, �t illeti meg az �nkiv�laszt�ssal t�rt�n� megsz�lal�s joga, �s � jel�li ki,
hogy a di�kok k�z�l ki sz�lalhat meg (Kir�ly 2015).

A vizsg�lt tan�r�k eg�sz�t tekintve az �rt�kel�s mindig a tan�r szem�ly�hez


kapcsol�dott. A tan�ri besz�dfordul�kban megjelen� k�l�nb�z� megnyilatkoz�st�pusok
�sszef�gg�seinek le�r�s�hoz az elemz�s t�rgyai a tan�ri besz�dfordul�kban megjelen�
sz�beli �rt�kel� megnyilatkoz�sok. A tan�ri �rt�kel� megnyilatkoz�sokhoz
pragmatikai szempontb�l �rtelmezhet� tov�bbi besz�daktusok kapcsol�dnak: elfogad�s
(nagyon j�, �h�m), elutas�t�s (h�t) vagy r�szleges elfogad�s (viszont...) (1-2).

You might also like