Elvenár titkai

Valahol a hegyek alatt,

Ott, hol megbúvik egy patak,
Áll magában, felhők magasában
Egy karcsú, hegyes torony.

Mint délibáb tűnik fel olykor,

S ha van, ki elég bátor s botor,
Hogy belépjen ajtaján, nos, akkor
Mesés kincsekkel teli ládákba botol.

De nem adják ám ingyen egyiket sem!

Küzdj vagy kufárkodj iziben,
S ha van elég muníciód: sereged vagy áru,
Egy-egy folyosóján tiéd a bőségszaru.

De vigyázz! Az idő fogy sebesen,

S ha nem termelsz eleget, kedvesem,
Elveszítesz mindent, árut, katonát, gyémántot,
És a végén csak a kijutást kívánod!

Sok vitéz tesz próbát hétről hétre, s mi végre?

Fogjatok össze, egy csapattal vágj bele,
Hogy ha együtt felértek a csúcsra,
Tiétek legyen minden, mi e torony titka!

Bűbáj, gyémánt, áldás vagy tekercs,

Minden, ami szemed-szádnak kedves
Ládaszám hever minden egyes szinten,
Hogy melyik lesz a tiéd? Amit oszt a véletlen.

Elvenár titokzatos földje számtalan titkot rejt még,

Harcolj társaiddal bajnokságot nyervén,
Ünnepelj a forgataggal, szerezz kincset, házat, embert,
Élvezd a játékot, kívánok sok sikert!