Professional Documents
Culture Documents
Ramocsa Népe
Sokat emlegetik Derzsben azt az időszakot, amikor a nagyha- a helyiek erről a zűrzavaros négy évről: élmények a magyar
talmak döntése során a falu a határ „rossz oldalára” került, hadsereg bevonulásáról, az erdőben történő bujkálásokról, az
a település mellett húzták meg a vonalat Magyarország és éjszakai szökésekről, incidensekről, megtorlásokról, a népek
Románia között. Rendkívül sok személyes történetet őriznek közti barátságról. (4–7. oldal)
Fontosabb tanácshatározatok
Januárban a választott képviselők jóváhagyták a 2021–22-es tanévre
vonatkozó beiskolázási tervet, megszavazták a szociális segélyben
részesülők számára összeállított munkatervet. Ekkor terjesztették elő a
székelyderzsi óvodában tervezett fűtésrendszer kiépítésének projektjét is.
H atározattervezetet fogadtak el
februárban a jegyző szakmai
kiértékelését végző bizottság össze-
határozat a költségvetés elfogadá-
sáról szólt, amit egy másik cikkben
tárgyaltunk. Emellett elfogadták az
tételéről, meghatározták a községi állami intézményben elhelyezett
vagyonhoz tartozó 160 köbméter fa gyermekek tanítási-nevelési költsé-
értékesítésének árát. Márciusban az geinek összegét. Határozat született
önkormányzat csatlakozott a Har- az iskolai ösztöndíjakró, arról, hogy
gita Közösség Fejlesztési Társulás- hány diák és mekkora mértékű jutal-
hoz, erről szavaztak a tanácsosok. mazást kap a jó tanulmányi eredmé-
Áprilisban az egyik legfontosabb nyek után.
Ramocsa Népe
3 Ramocsa Népe
Amikor a falu
Ramocsa Népe
Dénes Ferenc
5 Ramocsa Népe
A falu férfi nélkül maradt
Édesapám kerekesmes- Az idősebb férfiak, legények a kör-
terként is tevékenykedett, nyékbeli falvakba szöktek a besorozás elől,
szép, felszerelt műhelye egyesek szerint közel félezer ember buj-
kált a környéken, Magyarország területén,
volt neki. Édesanyám utolsó
hogy ne vigyék el román katonának.
gyermekként maradt meg,
– Meg lehet nézni, az első világhábo-
minden testvére meghalt. rúban milyen sokan meghaltak, vesztették
Birtokunk elég volt, a három életüket a háborúban, a másodikban tud-
testvér úgy be volt fogva a tom szerint csak Elekes Domokos esett el,
munkába, alig győztük. akit egyedüliként vittek el a faluból román
katonának. Mi Erkedre jártunk kiképzés-
re, akkor itt „premilitarnak” hívtak min-
ket, Magyarországon leventék voltak a
hozzánk hasonlók. Mi románul végeztük
az iskolát, minden fiatal derzsi beszélte a
nyelvet. Nem volt rossz élmény a kikép-
zés, az erkedi románokkal mindig barát-
ságban éltünk, többször előfordult, hogy
ott aludtunk, befogadtak minket. Erdőbe,
fát hordani jártunk náluk pénzkeresetre,
a legtöbbjük beszélte a magyart, mi a ro-
Dénes Balázs és családja
mánt – meséli Feri bácsi, aki érezhetően
Húsz komája volt – Bögözben ott voltam a magyarok jól feltalálta magát.
bejövetelénél, kijátszottuk a román ha- Aztán, a háború végéhez közeledve
Tizenöt éves korában érte a változás, tárőröket, az erdőben bujkálva közleked- egyre nagyobb lett a forgalom a magyar‒
jól visszaemlékszik minden részletre: hu- tünk. A híd és a kultúrotthon környékén román határon: a németek gyorsan elil-
szonegyen születtek ugyanabban az év- gyülekezett a nép, a tiszteletes nagy be- lantak, a románok és oroszok kicsit időz-
ben, a derzsi szokásokhoz híven mindenki szédet mondott. Egyszer egy magas rangú tek a faluban.
komaként tekintett a másikra. Csendben tiszt kilépett a sorból, rászólt egy emberre – Apám még bíró volt, megkereste
mondja, egyedül Menyhárt Géza került mellettünk, hogy „Pataki szakaszvezető őt a román tiszt, hogy a katonák nagyon
fogságba magyar katonaként, aki suszter- lépjen hozzám”. El voltunk csodálkozva, éhesek, enni kéne adni nekik. Összehívta
inasként Udvarhelyen dolgozott, ami ak- hogy az első világháborúban vele szolgált, a falu fiatalságát, többségében leányokat,
kor Magyarország részét képezte. magyarosi öreget felismerte a bajtársa – hogy főzzenek pityókát, hántsák meg,
A faluban két rádió volt akkoriban, in- idézi fel emlékeit, majd rátér derzsi férfiak hogy enni tudjanak a katonák. Egyszer a
nen értesültek a nagyvilág eseményeiről, hányattatott helyzetére. román tiszt odaszólt apámnak, hogy a le-
innen tudták meg, mikor és hol fog bevo- ányok nagyon csendben menjenek haza,
nulni a magyar hadsereg a környéken. mert bejöttek az oroszok, nehogy bántsák
a fiatalokat. Hazakísértük a leányokat, az
utcán aludtak az orosz katonák, néha hoz-
zácsíptek egy-egy szoknyához, szisszenés
nélkül mentünk tovább – senkinek nem
eset bántódása.
folytatás a 6. oldalon
Ramocsa Népe 6
Amikor a falu
Ramocsa Népe Hithősnek lenni Isten tenyerén
férfi nélkül maradt
Beszélgetés a székelyderzsi baptista gyülekezet vezetőivel,
folytatás az 5. oldalról
Besika Tiborral és Péter Attilával
– Felforgatták a falut, a lovakat Csónak megé me-
nekítettük ki, élelemet vittünk nekik időszakonként.
Ha egyszer felültem a ló hátára, engem már nem kap-
tak el. Mindenkinek vitték el mindenét, garázdálkodtak
mindenfelé. Orbán Béla összegabalyodott az orosszal,
Kerestély Dénes koma apja ráfogta a fegyverét, akkor
eresztette el. Két öreg elfogta a fosztogatókat, lekísérte
őket Segesvárra, hogy megszabaduljon a falu.
Mire fellélegezhettek volna, behívták munkatáborba
a fiatalokat, annyit éheztek, hogy pénz nélkül megszök-
tek.
– A vonat tetején utaztunk a nagy hidegben, Dé-
nes Endre komám úgy feküdt, mint egy fadarab, ami-
kor megmozdítottuk a benei állomáson, úgy meg volt
fázva. Sokat nem hagytak békén, megint indítottak
itthonról vissza, Szederjes felé kísért vissza egy román
katona, ott volt egy orosz vonat is, keresték az elszökött,
meghalt hadifoglyok helyére az embereket, hogy legyen
Besika Tibor
meg a létszám. Míg vitatkoztak rajtunk, hogy merre
visznek, eszembe jutott Dajka bácsi Szederjesen, akivel
édesapám jóban volt. Bekéreztünk hozzá, befogadott
minket a csűrjébe, hogy biztonságban legyünk. A vo-
naton később találkoztunk egy helyivel, aki felbíztatott
A z 1900-as évek elején Fancsali
Dénes és felesége kitelepült az
Egyesült Államokba, családi házu-
mátusnak kereszteltették, később
került nála képbe a baptista egyház.
– Nem ismertem a Bibliát fia-
minket, szökjünk el, a botfalusi gyárban dolgozhatunk, kat a helyi baptista gyülekezetnek talkoromban, huszonnégy évesen
beszervez minket oda, nem ráncigálnak többet minket adományozták – erről tanúskodik kaptam ajándékba egyet, akkor
– számol be hányattatott sorsukról. az imaház falán található rámázott kezdtem el alaposabban tanulmá-
Kihasználták az őket kísérő román katona figyelmet- fénykép. Besika Tibor, a gyülekezet nyozni, olvasgatni. Addig is tudtam
lenségét, leszöktek mind a vonatról, hogy megmenekül- egyik vezetője mutatja meg az ima- Istenről, de az Isten szerinti életet
jenek a munkatábortól. 1947-ben sorozták be, kétvéves házat, közben felidézzük az elmúlt élni azért nehezebb, kell akaraterő
katonai szolgálata idején megfordult Szucsáván, Szé- száz év történelmét. Elmondja, az hozzá. Mondjuk ki tisztán, ma-
kelydályában és Feketehalmon. Életéről regényt lehetne imaház viszonylag jó állapotban napság nem kell senkinek Isten,
írni, annyi viszontagságon ment keresztül, olyan pon- van, lelkipásztoruk jelenleg nincs. mindenki végzi a saját dolgát – vá-
tosan emlékszik minden részletre, oldalakon keresztül – Idős Máthé Zoltán alapította laszolja Besika Tibor, mikor a fiata-
sorolhatnánk még ezeket. A kommunista rendszerben a gyülekezetet, most lelkész hiá- lok megszólításának lehetőségeiről
szerzett tapasztalatokat többen átélték, megoszthatják nyában ketten szolgálunk a közös- kérdezem. Beszélgetésünk után Ti-
az olvasókkal, de az 1940‒44 közti időszak eseményeit ségben, Péter Attilával tartjuk a bor bácsi bezárta az imaház ajtaját,
kevesek idézhetik fel, főleg a férfiemberek, akikből nagy szerdai imaórát és a vasárapi isten- elköszöntünk egymástól, hazament
hiány volt a faluban ebben az időben. tiszteletet. Voltak korábban többen a biciklijével, én elmentem megke-
is, volt nagyobb a közösségünk, resni a gyülekezet másik vezetőjét.
Dénes Mátyás idejében negyven
tagot is számláltunk – mondja. Egy nyomorult
Kilenc bemerítkezett keresz- a sáncból, ez voltam
tény alkotja jelenleg a derzsi gyüle- – ezzel a mondattal indít Pé-
kezetet, akik általában meg is jelen- ter Attila, akire tizenhat-tizenhét
nek az imaházban, ha „hívja őket évvel ezelőtt ifjú Veres Efraim lel-
az Úr”. Az 1940-ben született alkal- kész prédikációi nagy hatással vol-
mi idegenvezetőmet szülei refor- tak. – Hazajöttem az imaházból,
Ramocsa Népe
7 Ramocsa Népe
is odaadom az enyémet. Amikor ezt ki-
mondtam, nyugodt lettem, hálás voltam,
Eddig is tudtam Istenről, de az Isten szerinti életet élni azért nehezebb, tudtam, nincs amiért aggódni. Felhívtak a
kell akaraterő hozzá. Mondjuk ki tisztán, manapság nem kell senkinek Isten, kórházból, hogy a gyermekeim énekelnek,
mindenki végzi a saját dolgát... – mondja Besika Tibor. jól vannak. Bizonyosságot adott nekem az
Isten, ahogy Jézus látást adott a vak em-
bernek, ahogy meggyógyította a némát,
úgy kezdtem tisztán látni és hallani a vilá-
got én is, befogadtam a szívembe az Urat.
Megöleltem a feleségemet, kértem tőle,
bocsásson meg nekem – mondta el hitval-
lását Attila.
2021. május 10. és július 30. között zajlik az gyűjtés elektronikus készülék segítségével történik.
országban az általános mezőgazdasági összeírás. Számba veszik a mezőgazdasági területeket, az álla- Pénztár
A számlálásban az önkormányzat alkalmazottai tállományt, a gazdaságban dolgozók helyzetét. Nyitvatartás: Hétfő–pén-
vesznek részt, Orbán Izabella a székelymuzsnai, Kérjük, fogadják türelemmel a kérdezőbizto- tek 8.00–15.00 (kivéve a
Árkosi Gyöngyi a székelyderzsi gazdaságokat sokat, válaszoljanak őszintén a feltett kérdésekre. hónap utolsó napja)
keresi fel. Gábos Csaba Örs fogja felvenni a kap- A törvény kötelezi az állampolgárokat a válasza- Telefon: 0266–222 002
csolatot az elszármazott derzsiekkel, hogy választ dásra, a valós adatok megadására. Válaszaik nem Keressék
adjanak a feltett kérdésekre. lesznek hatással a területalapú támogatásokra, Bekesi Erzsébetet.
Tízévente szerveznek ilyen összeírást Románi- adózásra, az eredményeket statisztikai célból dol-
ában. Most újdonságnak számít az, hogy nem pa- gozzák fel, felhasználják a mezőgazdaságot érintő
píralapú kérdőívekkel érkeznek a biztosok, az adat- fejlesztési elképzelésekhez. Szociális osztály/
Anyakönyvezés
Nyitvatartás: Hétfő–csü-
Megérkeztek a telekkönyvek – emlékeztető törtök 8.00–15.00
Telefon: 0266–222 002