XI.

HINTA
Hargitai Informatikus Találkozó és
Dan Dumitrescu Emléktábor
beszámoló

Április 6 és 9 között a Madarasi Menedékház adott otthont a XI. Hargitai Informatikus

Találkozó és Dan Dumitrescu emléktábor (XI. HINTA) rendezvénynek, melyet az ErGo
Egyesület szervezett a U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösséggel és a székelyföldi IT
Plus klaszterrel partnerségben, a Bosch, Halcyon Mobile, Codespring, HamorSoft,
Minic Studio, Gnome Design és Leading Soft cégek támogatásával.
A szakmai táborban összesen körülbelül 40 személy vett részt, nagyobb számban
egyetemisták (főként másod- és harmadéves, valamint magiszteri hallgatók
Kolozsvárról), illetve IT szakemberek az akadémiai és privát szférából.

A HINTA rendezvénynek 11. alkalommal helyszínt biztosító Madarasi Menedékház

A csütörtök esti érkezést és regisztrációt követően Kelemen Bálint főszervező

köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a tábor programját. Az esti ismerkedési
programok és beszélgetések után péntek délelőtt indult a tábor szakmai programja.
Elsőként egy mondhatni maratoni (négy órás) előadáson vettek részt a hallgatók, ugyanis
a hivatalos megnyitó után dr. Simon Károly több különböző témáról mesélt, persze azért
a kötelező kávészüneteket közbeiktatva. Először az ErGo Egyesület elnökeként mesélt a
szervezet tevékenységéről, a Menedékházról, illetve a HINTA rendezvénysorozatról. Az
ErGo-t 2002-ben alapította egy ifjúsági és diákszervezeti tevékenységekben már
tapasztalattal rendelkező baráti társaság és azóta számos szép eredményt tudhat
magának. Az egyesület sokáig szervezte Tusványost, majd ezután talán az Erdélyi
Vándoregyetem lett a legismertebb rendezvénye, de több más programot is menedzselt a
csapat és a nagyközönség számára „látványosabb” rendezvények mellett több fejlesztési
projektben is részt vesz. Már több mint 10 éve a csapat gondozásában működik a
Madarasi Menedékház is, amely így sok ErGo és partnerei által szervezett rendezvénynek
adott már otthont. Ezek közé tartozik a már XI. alkalommal megszervezett HINTA is.
Minderről az előadó egy személyesebb hangvételben beszélt, néhány érdekesebb
sztorival is fűszerezve az előadást.

Simon Károly ErGo elnök megkezdi maratoni tábornyitó előadását

A megnyitó második részében az emléktábor névadójáról, Dan Dumitrescu-ról beszélt

Károly, volt diákjaként, kollégájaként és barátjaként, szintén egy személyesebb
szempontból. Felelevenített néhány közös emléket, első találkozásuktól kezdve, amikor
mesteris diákként felkereste a közismert professzort, majd doktoranduszként tanítványa
lett, egészen a múlt évben bekövetkezett szomorú búcsúig. Dr. Dan Dumitrescu (ahogy
tanítványai emlegették D.D.), a BBTE professzoraként egy meghatározó személyiség volt
a romániai informatika kutatás és oktatás szempontjából. Régen úttörőként kezdett el
foglalkozni a Mesterséges Intelligencia több területével és szakkönyvei máig alapvető
olvasmánynak számítanak belföldi és külföldi egyetemeken egyaránt. A magyar
felsőoktatás szempontjából is kiemelkedő a szerepe: több magyar egyetemi oktatót és
kutatót ő indított el a szakmai pályán, sokan az ő vezetésével végezték doktori
tanulmányaikat. De számos más szálon is kötődött az erdélyi magyarsághoz:
rendszeresen látogatta Székelyföldet, gyűjtötte a magyar népművészeti alkotásokat,
imádta a magyar zenét (Sebestyén Márta volt egyik kedvenc előadója). Többször vett részt
magyar vonatkozású rendezvényeken, például az ErGo Egyesület rendezvényein (életút
beszélgetéseken, szakmai fórumokon, Tusványosnak visszatérő vendége volt). Kedvenc
kirándulóhelye volt a Madarasi Hargita, amikor tehette, évente többször is meglátogatta
egyedül, vagy csapatával. Az első hargitai kirándulásánál a hegyről lefele jövet
kijelentette: „most úgy érzem magamat, mintha én lennék az első székely, aki nem tud
magyarul” (megjegyzés: amúgy tudott magyarul, csak úgy érezte, hogy nem beszél elég
jól). Nem egyszerűen egy informatikus volt, vagy reál tudományokkal foglalkozó
szakember (eredetileg fizikát végzett és magiszteri fokozatot is szerzett ezen a területen,
majd matematika mesterin folytatta tanulmányait és így jutott el az informatikáig), hanem
egy óriási értelmiségi és egy nagyon összetett, csodálatos személyiség. Imádta az
irodalmat, rajongott a művészetnek csaknem minden formájáért, különös tekintettel a
zenére és festészetre. Utóbbi területen saját munkái is születtek, melyekből több kiállítást
is meg lehetett tekinteni (többek között a kolozsvári Bulgakovban is volt ilyen kiállítás).
Egy közösségi ember és egy nagyon jó közösségszervező volt: csapatával és tanítványaival
baráti kapcsolatot alakított ki, szerették és tisztelték kollégái. Mindezért a HINTA
szervezői táborukkal egy emléket szeretnének állítani D.D.-nek, és remélik, hogy a
rendezvény méltónak bizonyul nevéhez.

Még mindig Karesz: ezúttal az IT Plus klaszter képviselőjeként

mesél a székelyföldi IT szektor helyzetéről és az aktuális projektekről
És ennyi hó esett az éjszaka...

A tábornyitó előadást követő rövid szünet után Simon Károly az IT Plus klaszter
képviseletében tartott bemutatót az IT szektor székelyföldi helyzetéről és a kapcsolódó
kezdeményezésekről. Először egy általános bevezetőben példákkal illusztrálta a globális
technológiai fejlődés ütemét, hangsúlyozva, hogy ennek a fejlődésnek az üteme több
szempontból exponenciális jellegű, még akkor is, ha mi, benne élve, sokszor inkább
lineárisnak érzékeljük azt. Az előadásban szó esett mesterséges intelligenciáról, önvezető
autókról, robotikáról, kiterjesztett és virtuális valóságról, új típusú felhasználói
interfészekről, egészségügyben alkalmazható új technológiákról és további aktuális
technológiai trendekről. Összegezve az elmondottakat, az előadó kijelentette, hogy a XX.
században a tudomány és technológia annyit fejlődött mint azelőtt összesen, a XXI.
században pedig talán már többet, mint a XX.-ban. Mindez azt jelenti, hogy már néhány
éven belül a társadalmunk gyökeresen átalakul, például ma még elterjedtnek számító
munkakörök eltűnnek és teljesen újak jelennek meg. Ennek a változásnak a technológiai
és tudományos fejlődés az elsődleges motorja és mindez azt jelenti, hogy az „új világban”
az intellektuális tőkének lesz a legnagyobb szerepe. Elsősorban a kreativitás, az
innovációs készség, az együttműködés, kommunikáció és csapatmunka lesz szükséges az
érvényesüléshez. A reál tárgyaknak is nagyon fontos a szerepe, különös tekintettel az
informatikára, matematikára és fizikára. Azok a régiók, akik nem bírják tartani a lépést
ezzel a fejlődéssel, teljesen lemaradnak, nem lesznek képesek otthon tartani, vagy
hazahozni a magasan képzett fiataljaikat, és ez végzetes lehet számukra. Bár jelenleg
Székelyföldön nem túl jó a helyzet ilyen szempontból, vannak bíztató jelek: egyre többen
ismerik fel ezt a helyzetet és próbálnak tenni a fejlődés elősegítésének érdekében. Egy
ilyen kezdeményezés a székelyföldi IT cégek tömörülése, az IT Plus klaszter.
A továbbiakban az előadó általános szempontból részletezte annak az előnyeit, hogy a
cégek hasonló tömörüléseket hozzanak létre, vagy bekapcsolódjanak már létező
klaszterekbe. Ezután az IT Plus klaszter fontosabb tevékenységeiről mesélt, kiemelve a
Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciát, az Észműves Sátor rendezvényeket és más
szakmai találkozókat, és a klasztertagok által közösen fejlesztett nagyobb
szoftverprojektekről is szó esett, mint amilyenek például a székelyföldi települések
önkormányzati tevékenységét és a lakosság ügyintézését támogató megoldások. A
Digitális Székelyföld projekt egy külön részét képezte az előadásnak. Az előadó
elmondása szerint ez egy koncepció, ami még alakulóban van és bizonyos szempontból
egy olyan „brand-nek” is tekinthető, amely a régió felzárkóztatását célzó technológiával
és innovációval kapcsolatos tevékenységeket fog össze. Miközben jelenleg még
folyamatban van ennek a koncepciónak a kidolgozása, már elindulnak konkrét
kezdeményezések, projektek is. Ilyen például a Csala Dénes székelyföldi diaszpórával
kapcsolatos elemzéseiből (Székelydata projekt) inspirálódó rendszer tervezése, amely a
Székelyföldről elszármazott szakembereket térképezné fel és számukra biztosítana egy
információmegosztásra alkalmas kommunikációs platformot. Bár az előadás központi
témája mindvégig a technológiai fejlődés volt, az előadó többször kihangsúlyozta, hogy
természetesen ez nem zárja ki a hagyományaink és kulturális örökségünk megőrzését és
ápolását, sőt össze kellene kapcsolódnia azzal.

És még mindig Karesz, de már a Székelyudvarhelyi IT Park Projektről és U-Hub Közösségről

hallgatnak előadást a résztvevők

A pénteki nap harmadik előadást a „változatosság kedvéért” szintén Simon Károly

tartotta, ezúttal a Székelyudvarhelyi IT Park Projekt szakmai koordinátoraként.
Elmondta, hogy a múlt évben az akkor még új székelyudvarhelyi vársovezetés
kezdeményezte a projekt elindítását, célul tűzve ki az IT szektor fejlesztését a régióban.
Röviden összefoglalva az lenne a cél, hogy több IT szakember és cég legyen a régióban: az
elszármazottak közül térjenek haza szakemberek, a fiatalok nagyobb valószínűséggel
döntsenek a visszatérés mellett egyetemi tanulmányaik elvégzése után. Mindezért egy
mind szakmai, mind általános szempontból megfelelő környezetet kell kialakítani.
Novemberben indult el hivatalosan a projekt, amelynek keretein belül egyelőre egy egy
éves előkészítő fázisra ütemezték be a tevékenységeket, de máris sok szép eredmény
született. A város felkerült a régió „IT térképére”, bekapcsolódott az IT Plus klaszter
tevékenységeibe, már közös programokra is sor került (pl. a novemberi projektbemutató
minikonferencia, a Karácsonyi IT Meetup, illetve a HINTA) és továbbiak vannak
betervezve (pl. Észműves sátor az Udvarhely Napok keretein belül). Megalakult a U-Hub
közösség, amely az udvarhelyszéki IT cégeket és szakembereket tömöríti. Facebook
csoportjuknak már több mint 150 tagja van, 30-40 szakember látogatja a havi
rendszerességgel szervezett szakmai találkozókat, több mint 15 cég és civil szervezet
kapcsolódott be aktívan közösség programjaiba. Károly elmondta, hogy a projekt keretein
belül több tanulmány is készül, amelyek közül a humánerőforrás potenciállal kapcsolatos
felméréseket emelte ki. Ugyanakkor a partnerhálózat kiépítése is elindult, például már
több cég jelezte, hogy érdekelt lenne helyi kirendeltségek létrehozásában, vagy a helyi
cégekkel való együttműködésben. De a legfontosabb szerepe a képzési programoknak
van: amint azt az előadó elmondta és statisztikai példákkal is alátámasztotta, az egyébként
rendkívül sikeresnek mondható hazai IT szektor számára a legnagyobb kihívás a
humánerőforrás szükséglet és utánpótlás biztosítása. Az IT Park projekt működtetői több
szinten gondolkodnak képzési programokban: az egyetemisták számára már
meghirdették a U-Hub Mentorprogramot, folyamatban van a középiskolások számára
szervezett programok elindítása, hamarosan indulnak az IT szakembereket célzó
továbbképzési programok és már 2017-ben szeretnének komplexebb átképzési
programokat is elindítani.

A negyedik órában már fárad a hallgatóság, de még max. ketten aludtak el.
Ezt simán a hosszú útra, éjszakára és túl kényelmes ülőhelyekre fogjuk...

A képzési programok közül a U-Hub Mentorprogramról beszélt kicsit részletesebben az

előadó, lévén, hogy a közönség nagyobb részét egyetemi hallgatók alkották. Elmondta,
hogy a program a kolozsvári Codespring Mentorprogram receptjét követi, így egy több
részből álló komplexebb programcsomag, amelyben nagy hangsúlyt fektetnek a
folytonosságra. A U-Hub közösségben résztvevő cégek által közösen működtetett szakmai
programba a belépési pontot egy képzéssel egybekötött nyári szakmai gyakorlat képezi,
amely egy szakmai táborral zárul, de ezután a hallgatóknak folyamatos mentorálást
biztosítanak egészen az egyetem befejezéséig: szakmai gyakorlatos projektjeiket
továbbvihetik diákköri konferenciákra és államvizsgára. A projekt koordinátora bizakodó
a programmal kapcsolatban, hiszen már vannak jelentkezők és remélhetőleg sikerül majd
nekik megmutatni, hogy itthon is vannak szép projektek, jó lehetőségek szakmai
szempontból.
Az ebédszünet után mesterséges intelligenciával és természetből inspirált
számítástechnikai modellekkel kapcsolatos előadások következtek: a Dan Dumitrescu
által alapított, komplex rendszerek kutatásával foglalkozó kolozsvári „Centre for the
Study of Complexity” kutatóközpont munkatársai látogatták meg a tábort, dr. Gaskó
Noémi és dr. Mihai Suciu, akik mindketten a BBTE oktatóiként is tevékenykednek. A
meghívottak által közösen előkészített előadásokat Noémi tartotta meg, több témáról
beszélt a hallgatóságnak. Először Dan Dumitrescu szakmai életpályáját mutatta be
röviden. Az előadás jó kiegészítése volt a délelőtt elmondottaknak, ugyanis
részletesebben kitért a szakmai eredményekre. A szakmai életpálya (tanulmányok és
betöltött munkakörök, valamint pozíciók) általános ismertetése után Noémi külön beszélt
az egyes területeken elért fontosabb tudományos eredményekről. Így szó esett fuzzy
logikáról, neurális hálózatokról, evolúciós algortimusokról és más természetből inspirált
számítástechnikai modellekről, adatelemzésről, komplex rendeszerekről és
játékelmélettel kapcsolatos algoritmusokról is. A nagyon sok tudományos publikáció
mellet ismét ki volt hangsúlyozva a szakkönyvek szerepe is, amelyekből az előadó meg is
mutatott egy-egy példányt a résztvevőknek. Szó esett a professzor úr oktatási
tevékenységeiről, valamint doktoranduszairól is és végezetül az olyan megvalósításokról,
mint például az előzőekben említett kutatóközpont létrehozása. Előadását Noémi szintén
egy személyesebb hangvételben zárta, néhány személyes emléket felidézve D.D.-ről.

Gaskó Noémi megmutatja, hogy milyen autót érdemes vásárolnunk

A második délutáni előadás a többcélú optimalizálási problémákról szólt, pontosabban az

ezek megoldására javasolt evolúciós módszerekről. Noémi egy egyszerű példából
kiindulva vezette be a témát: autót szeretnénk vásárolni több kritérium figyelembe
vételével, például nagyon leegyszerűsítve úgy, hogy a lehető legkisebb befektetéssel minél
jobb technikai mutatókkal rendelkező járművet kapjunk. Az ilyen jellegű feladatok
esetében nem beszélhetünk egy egyértelműen legjobb megoldásról. Persze, vannak olyan
megoldások, amelyek jobbak vagy rosszabbak más megoldásoknál, de nem minden
megoldás összehasonlítható egymással. A példából kiindulva vezette be az előadó a
Pareto-dominancia fogalmát. A nem dominált megoldások halmaza relatíve könnyen
meghatározható a példához hasonló egyszerű esetekben, amikor kevesebb kritérium
figyelembe vételére van szükség, illetve ezek diszkrét változók segítségével
reprezentálhatóak. A komplexebb esetekben viszont, amikor folytonos függvények írják
le a megoldások minőségét és több kritérium szerint kell megtörténnie az
optimalizációnak, nem egyszerű a megoldás. A következőkben az előadó a
szakirodalomban ismert genetikus algoritmusokon alapuló evolúciós módszereket
mutatott be a probléma megoldására, az eredményeket összehasonlítva más módszerek
eredményeivel.

Játszunk, optimalizálunk. Közben sörözünk, borozunk, mosolygunk (főként akinek van söre)

A harmadik délutáni előadás, az előző folytatásaként, arról szólt, hogy a bemutatott

többcélú optimalizálási módszerek hogyan alkalmazhatóak a játékelméletben. A
játékelmélettel kapcsolatos alapfogalmakat Noémi a klasszikus fogolydilemma játékból
kiindulva mutatta be, röviden részletezve a fontosabb egyensúly meghatározásokat.
Ezután azt mutatta meg, hogy a játékok hogyan értelmezhetőek többcélú optimalizálási
problémaként, és az előzőekben bemutatott evolúciós módszereket hogyan lehet
használni az egyensúlyi helyzetek detektálására. A szakirodalomban jól ismert példák
alapján mutatta be a módszerek hatékonyságát, majd a gyakorlati alkalmazási
lehetőségekre tért rá. Az említett módszereket a csapat használta például közösségek
detektálására komplex hálózatokon belül. Még konkrétabb alkalmazásként megemlítette,
hogy egy budapesti csapattal együttműködve egészségügyi alkalmazásokkal is
próbálkoztak. Például a közösség-detektáló módszerük segítségével releváns
különbségeket sikerült kimutatniuk drogfogyasztó páciensek esetében az agykéreg
működésének szempontjából.
Az előadásokat és vacsorát követően a szervezők a Palma Hills zenekar koncertjével
örvendeztették meg a résztvevőket. Az együttes már diákzenekarként (Face Today) is
nagyon jól játszott, komoly sikereket ért el, és már előző ErGo rendezvényeken is voltak
fellépéseik. A név- és a (valamilyen mértékű) stílusváltást követően viszont még jobb lett
a csapat, egy nagyon minőségi, összetettebb zenét játszanak. Nem csoda, hogy a teljes
menedékház táncra perdült és a résztvevők végigbulizták a koncertet. És persze, ha az
együttes nevének jelentését nézzük (annak alapján, amit egy korábbi interjúban mondott
el a zenekar), akkor kevés jobb helyszínt tudunk elképzelni egy Palma Hills koncerthez a
Madarasi Hargitánál. A HINTA rendezvényeken már hagyománynak számít, hogy a
résztvevők közül többen gitárokkal érkeznek a táborba, és az esti közös éneklések
visszatérő elemei a találkozóknak. A koncert után elő is kerültek a hangszerek, és a
résztvevők is megmutatták, hogy a programozáson kívül a zenéléshez is értenek.
Olyannyira, hogy a zenekar tagjai is érdemesnek tartották bekapcsolódni a „produkcióba”,
így hajnalig tartott a közös dalolás.

Színpadon a Palma Hills

Másnap délelőtt fotótechnikai előadással és természetfotók vetítésével kezdődött a nap.

A HamorSoft cég képviselői, Kiss Tibor és Bujdosó Zsolt meséltek arról, hogy hogyan
lehet jó fényképeket készíteni a természetben és egy rövid vetítéssel is illusztrálták az
elmondottakat: az EKE túráin készített fotókból tekinthettek meg a résztvevők egy
összeállítást.

Bujdosó Zsolt és Kiss Tibor a fotózásról mesél

Az „elméleti képzést” gyakorlat követte: túrázni indult a csapat, Kiss Tibor vezetésével a
Rákosi Hargita irányába. Bár a csütörtök este óta lehullt közel fél méteres hó nem
könnyítette meg dolgukat, informatikusaink becsülettel helytálltak és sikeresen
teljesítették a kijelölt távot. Jutalmul a nap is előbújt, mikor elérték céljukat, így igazán
szép fotókat készíthettek a természetben és még ebédre is sikerült visszaérniük.
Délután a Bosch képviselői által tartott előadásokkal folytatódott a szakmai program.
Először Pável Szabolcs mesélt az önvezető autókról, illetve az aktuális technológiai
trendekről és újdonságokról ezen a téren. Az alapvető szenzorok működésének és
felhasználásának (kamera, radar, LiDAR szenzorok) áttekintése után a standard szinteket
mutatta be, amelyek alapján kategorizálni lehet az önvezető autókat, a 0-ás szinttől (ahol
még egyáltalán nem állnak rendelkezésre automatizált eszközök a vezetés segítésére)
egészen az 5-ös szintig (ahol teljesen önállóan vezet az autó, sőt már a manuális
vezetéshez szükséges eszközök nincsenek is beépítve).

Tavaszi kirándulás...

A szintek felsorolása után konkrét példákon keresztül mutatta be a közismertebb

megoldásokat. Különböző cégek különböző stratégiák alapján próbálják elkészíteni
autóikat, mind a felhasznált technológiák, mind a célzott önállósági szint szempontjából
és különböző szinteken állnak az elért eredmények tekintetében. Például, míg az Uber
autói egyelőre a méregdrága LiDAR szenzorok használatával is sok emberi beavatkozást
igényelnek a vezetés folyamán, addig a Tesláknak már sokkal kevesebbszer kell „átadniuk
a kormányt”, úgy, hogy egyáltalán nem használnak LiDAR szenzorokat, sőt egyelőre csak
kettőt használnak a nyolc beépített kamerájukból. Míg ezeknek a gyártóknak az autói
egyelőre a 2-es 3-as szintekre sorolhatóak be és lépésenként haladnak a teljesen önálló
vezetés fele (bár a Tesla hardware szempontból már fel van készítve erre, így egy egyszerű
szoftverfrissítéssel garantálni lehet majd a teljes önállóságot), addig más cégek, mint
például a Google alapból a 4-es és 5-ös szinteket célozzák.

Pável Szabolcs is elmondja, hogy milyen autót érdemes (majd) vásárolnunk

Az eredmények magukért beszélnek: több millió automata üzemmódban levezetett

kilométer és több milliárd szimulációkban levezetett kilométer áll már az ezeket az
autókat vezérlő MI rendszerek mögött. Statisztikai adatok alapján már
biztonságosabbnak mondhatóak az emberi sofőröknél, és megfelelő infrastruktúra
mellett ez gyakorlatilag hamarosan többszörös biztonsági szintet fog jelenteni. A legtöbb
autógyártó 2021-re igéri a teljesen önállóan vezető autók bevezetését, de például a Tesla
tulajdonosának még ennél is jóval optimistábbak az előrejelzései. Szabolcs a háttérben
működő szoftverek által használt MI módszerekre is kitért, hangsúlyozva, hogy a neurális
hálózatoknak és deep learning algritmusoknak van jelenleg a legnagyobb szerepe ebből a
szempontból. Konkrét példákkal, videófelvételekkel illusztrálta az autópilóták
működését, bemutatva azok reakcióit a nehezen megoldható helyzetekben. Az eddig
előforduló balesetek okairól és körülményeiről is mesélt, hangsúlyozva, hogy a statisztikai
mutatók már jobbak ebből a szempontból az emberi sofőrökre érvényes kimutatásokkal
összehasonlítva. Végezetül elmondta, hogy az említett „játékosokon” kívül nagyon sok
más cég is foglalkozik ezzel a témakörrel és gyakorlatilag minden autógyártó finanszíroz
hasonló kutatásokat, így rövidesen további áttörések várhatóak a területen belül.

Minier Zsolt szemlélteti, hogy mennyivel többet tud majd sörözni,

ha bekövetkezik a szingularitás

A XI. HINTA utolsó előadását dr. Minier Zsolt tartotta, és témája kapcsolódott a Szabolcs
által elmondottakhoz. A Boschnál dolgozó kutató-fejlesztő, a BBTE volt oktatója, a gépi
tanulásról (elsősorban deep learning-ről) mesélt és példákkal alátámasztva próbálta
előrejelezni, hogy mikorra várható a technológiai szingularitás. Ez az a pont, amikor olyan
komplexitású rendszer(eke)t hozunk létre, amelynek működését már nem fogjuk tudni
megérteni, előrejelezni. A fogalom szorosan összekapcsolódik az erős mesterséges
intelligencia fogalmával, tehát Zsolt előadásában azt próbálta részletesebben körüljárni,
hogy elképzelhető-e, illetve mikorra várható egy az emberi intelligenciához hasonló
mesterséges intelligencia létrehozása. Zsolt egyébként rendszeres látogatója a tábornak
és többször tartott már előadásokat hasonló témakörökben, sőt néhány éve fogadni is
lehet vele 1-1 láda sörben arra, hogy 2029-ig bekövetkezik-e az előbb említett áttörés.
Mint elmondta eddig már több mint 15 emberrel fogadott, és bár már 2027-re is merne
fogadni, egyelőre azért a 2029-es dátumot tartva készen áll további fogadásokra is.
Magabiztosságának indoklását konkrét példákon keresztül végezte el. Moore törvényéből
kiindulva szemléltette a technológiai fejlődés exponenciális ütemét, előrejelezve, hogy
már 2029-re képesek lehetünk olyan 1000 dolláros hardware eszközt létrehozni, amely
meghaladja egy emberi agy számítási kapacitását (tulajdonképpen már most léteznek
ilyen szuperszámítógépek) és 2045-re olyan eszközeink lehetnek, amelyek az összes élő
ember összegzett agyi kapacitását is felülmúlhatják. Persze, a hardware nem minden, a
megfelelő szoftver megoldások talán még fontosabbak az erős mesterséges intelligencia
megvalósításának szempontjából, de ilyen szempontból is óriási a haladás.

A jövőbe tekintünk... Közben azon gondolkodunk, hogy tudunk-e majd sört vásárolni Zsoltnak 2029-
ben, vagy már csak gépolaj lesz az üzletekben...

A közelmúlt kutatási eredményeinek köszönhetően óriási robbanás következett be a

mesterséges intelligencia tudományában, különös tekintettel a neurális hálózatok
ágazatára, amely a deep learning algoritmusoknak köszönhetően újra a legsikeresebb és
legintenzívebben kutatott alterülete lett ennek a doméniumnak. A téma
népszerűsítésében nagy szerepe volt annak a momentumnak, amikor a Google által
fejlesztett Alpha Go rendszer megverte a Go világbajnokot. Azóta rengetegen csatlakoztak
a kutatásokhoz, és ráadásul a legtöbb nagy cég (Google, Amazon stb.) biztosít olyan
platformokat és keretrendszereket, amelyek bárki által felhasználhatóak ilyen jellegű
kutatási tevékenységekhez. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb „játékosokon” kívül is nagyon
sokan hozzájárulhatnak ezekhez a fejlesztésekhez, és így gyakorlatilag naponta jelennek
meg fontos eredmények, a témában publikált tudományos cikkek néhány hónap alatt több
ezres idézettségi szinthez juthatnak. Azt is érdemes megfigyelni, hogy egy olyan helyzet
alakult ki, amire eddig nem nagyon volt példa: a jellemzőbben gyakorlati jellegű
kutatásokat finanszírozó nagy cégek most óriási hangsúlyt fektetnek a témával
kapcsolatos elméleti jellegű alapkutatásokra is. A haladás üteme ebben a kontextusban
egészen elképesztő.
Miután már elhangzott, hogy az önvezető autók esetében a deep learning-en alapuló
megközelítés számít elsődlegesnek, Zsolt más példákkal is illusztrálta az eredményeket,
olyan cikkeket is felhasználva, amelyek a tábor kezdete előtti héten jelentek meg. Így szó
esett például olyan generatív módszerekről, amelyek teljesen élethű portréfotókat tudnak
generálni, vagy festmények alapján tudnak élethű fényképeket létrehozni (a fordított
módszer már nem is számít annyira újdonságnak: a deep learning rendszerek már egy jó
ideje bármelyik festő stílusában képesek „megfesteni” egy fényképet). Szó volt olyan
rendszerről, amely különbséget tud tenni a lovak és zebrák között, sőt mondjuk egy filmen
valós időben át tudja alakítani az egyiket a másikba, és olyan példa is elhangzott,
amelyben egy szoftver tökéletes hangsúlyozással „olvas fel” angol szövegeket. Zsolt
röviden a rendszerek működésének hátterét is elmagyarázta, beszélt a felhasznált
neurális hálók topológiájáról, a tanítási algoritmusokról és tanításhoz felhasznált
adatokról. Végül a fejlődés társadalmi vonatkozásairól és etikai kérdésekről is szó esett.
Mint elmondta, Zsolt ebből a szempontból már nem annyira optimista, mint amennyire az
volt néhány évvel ezelőtt, mivel lát néhány előjelet, amelyet aggasztónak gondol.
Ugyanakkor nem adja fel optimizmusát, és bízik abban, hogy nagyobb problémák nélkül
meg tudja élni az emberiség ezeket a változásokat.
Az előadás után a fejlesztők bemutatták a diákoknak a Bosch cég által Kolozsváron
meghirdetetett szakmai gyakorlatokat, illetve mentorálási programokkal kapcsolatos
lehetőségeket, majd Kelemen Bálint főszervező zárta a tábor szakmai programját. Persze,
az előzőekben elhangzott előadások témája egy jó alapot szolgáltatott a társasjátékok
melletti esti beszélgetésekhez és filozófiai eszmefuttatásokhoz.

A társasjátékokban is a helyi értékeket és gondolkodást promoválja a társaság

(na jó, azért a Bang is népszerű volt a szomszéd asztalnál)
Vagy lehet, hogy készül az Alpha Six MaKING AI? (természetesen deep learning módszerrel)

Vasárnap délelőtt gyönyörű idő fogadta a társaságot, a napsütésben szikrázó hófehér táj
kitűnő környezetet szolgáltatott a szánkózáshoz és kiránduláshoz, amit a Kolozsvárra
történő visszaindulás előtt még ki is használtak a résztvevők. Összességében tehát egy
mind tartalmi, mind szervezési szempontból sikeres, nagyon jó hangulatú rendezvényen
vehettünk részt az idén is. Köszönet ezért a szervezőknek és támogatóknak, reméljük
jövőre ismét találkozunk.

Bónusz: 360 fokos fotókra linkek a következő oldalon. Köszi, Zsolt!

Együtt a csapat:
https://theta360.com/s/najpvN4693ueEubXKDP8NNJOy
Előadásokra készülünk:
https://theta360.com/s/kSVajpt363b0vtnPrlyNWjnM0
https://theta360.com/s/nemS4odMSOt7IHM3O8GEiRfCS
Koncertre készülünk:
https://theta360.com/s/rEWlOyxMPIv7gIHKTSidQp0m8
Fotózni tanulunk:
https://theta360.com/s/bIomnxGvI6yM7oQCWymVwTDkW
Így sikerült:
https://theta360.com/s/iuXCzw1K51S6P1kPGjUmVwX0i
Indul a kirándulás:
https://theta360.com/s/fJOH4fp1YpfLCuSnslPPupLWq
A Rekkencs keresése:
https://theta360.com/s/iTz5Efzvv4k8YvRPTMW3ahZTs
Kilátások:
https://theta360.com/s/kV2XZ3pNVhdcmFTcaTQr1laLo
Ismét előadás:
https://theta360.com/s/m7v3YwlSjVAjts80lMa0U0DhI
Sörözgetünk, borozgatunk, beszélgetünk, társasjátékozunk:
https://theta360.com/s/p5LzeBgRp7ER6EckbH97obTlY
Hazaindul a csapat:
https://theta360.com/s/e2ZofDPvQNskbHYpVELkYblQG