*ÚJ ' W:

_`f""'_
_ pl , .
./,z
_ _
_ "'“".--
::_

~ .

több mint 200 szórakoztató, fejlesztő játék

 ___ ___ “F1
__l“__
____

ãbš

I*
_“_M“_`_
ı`
__ ___r__
_____I
__ _ _
_______ _ I _l_ .__ __._ _____
_`___-
__
A__ _„H„_H__ˇ_ _
E. _!i Ft_
L

I_

_r__

_!
I ___h__
x___

.L_+ F:l

_” _v_
_ *__
__ __.
__
*
:H \__ `K

___

__ `|

L__
Aı_ExANDRA
 Jane Kemp es Clare Walters
Agytorna
kettötñl ötéves gyermekek számára
Több mint 200 szórakoztató, fejlesztő iáték
 tartalom
bevezetés 6

ideje megszólralni E;

._-

számolj velerrı Í.-*J Q)

:-1li-

_DraDÍr és Geruzë-1 - 52

A lnrdllas az aüıtıbı kiedııs Eılapjıän keszult Kı-Eıdja a Peosı Direkt Kft

Eraırı games for pruechookrrs Alexandra K|adojE_ 2004
Alapkiodes: Hamlyn. az Üc:_ı:ıb-us cflonon tagja, FEED Pécs. Rlkotán Lı 3
2-4 Heron quEı'__':_. Lonı:lı;:_n E14 MP. TElEıIı:ıı'ı t`f'2]| 51.?-HKD
Nagy--Brılerınia www_E_le>f,ar_dra.hu
e-rnarl onlıneflalexanclre hu
Copyright -D Dmoous Publishıng Groııp Ltd. EÜG1
Feleıee. kıeıdo Eı ıclr ogwezııın ıgazgatoıa
Hurıqaııaıı ızfansfauors li: Boc; Andrea Felolıãs szeri-msflû Slrblk Sándor
A l__iı3cl\f.=j_rn,_' magyar változalál
Mınclen jog lenntamfo Merenjn Tamas keezllette
Tilos Ezen kıadvány l:_aıTne|y tás'-ref Eulläzorofií- Megjfllënl 21,19 [N'b) liv terjedelemben
lan-_, inlnrnıacioe re-ndazerben tárnlrıı, _.-egy suga-
_ozrıı bármely lorınâbarı vagy modon, E l-_ía_:lc`_vE_l l5EN 953 358 752 7
tortát!! elozetes _T_E:gE`_llaj:ıodäs nélkül. _ılos lovalb-
ba lerjaszlenı másféle kötêsben. borllt-val ea
lorclaiëal-ıeı-ı_ ıTı_r_t E_fni|\j\Erı lomıábası ııladesra
Ftûrült
 tartalom

eltalálni a meiegfjeëltei-õt 74
hj“`äÜjQ0Í_ W

vissza tudsz 96
etmlekezni?

micsoda rejtvény!

rrıozogj *É =4š~~'šÍ `1>

tárgymutató 160
 1
_.z
E
*-“_ ãnč”
Í.
 a cselekvést a tanulást és az ern-
vazeftõ egyi területek még viszony
fejietianak. A kovetkezo néhány év során
zatgyermsic agya elôször „száguld” a fejlõdés-
mejd immi, de biztos lépésekkel i-ızzıezı
_z`s_i__e_le_s e-emzeg ıeıa. Az élmények mami
.val1nak az agyban lejátszódó árési folyama-
Eztíılobek között abban is megmutat-
Jlggzlk. hogy ez olyan egyének agya. akik nem
IÍÉSZESÜIHER Friogffllalű kÕI'l1y~BZe`tl ingarekben,
fitäfimúdon fejliădlk, _'rılnt ezıolté. akll-_ inge-
gazdag kttmyezetben élnek. Tudjuk
például. hogy az életük elsõ néhány hónapjá-
ban kanosal kiscicák agyában nern feilüdnek
„A játék tlrtlm. és a játékos
kl a két szemmel történõ latasert teieioe sej- tanulás lehetõvé teszi, hogy
tek E létıúkéregben. és ezért nincs háromdi-
menziós iaresulr. Hasonlóképpen. azok a
a gyermek a neki leg-
gyermekek. akik életük elsõ éveiben kanosa- nıegfelelõtıb, természetes és
lok. nem fognak látni három dimenzióban.
feltétalefltetűsn hasonló okból kifolyólag.
szórakoztató múdun szívja
A nonnaiız rajıõesawaz a isrcıızerag sejtjeinek magába az új ismsreteket."
mindkét szemhõi ingerekre van
Azt is tudjuk. hogy az elválasztás utan egye- mások szeretik a csendet és e nyugalmat.
dül. elszrigetelten nevelt patkányok e_gykerge Sose feledkezzünk meg emãl, és igaıitsuk
vékonyabb, mint azoke. amelyek más patká- e könyvben bemutatott játékolsat a gyermek
nyokkai együtt nevaikednek A patkanyoknal. szeméiyissgahez. Emlékezzünk arra is, hogy
csakúgy. mint az embarelmát. az egykéreg az itt megadott äleztkorok csak általános vs-
teieios az észleléeért. e oseiekveeén. a Lanu- zértonaiként szolgálnak - e gyennekek eltérõ
iásért. 32 Etfilélcezetért és e gor_ıdolkodz'ısá_'t_ ütemben fsjiddnsk Ha egy tevékenység
Az ingariés hiánya következményekkel jér esetében eztolvaseuk: kétéves lmrtoi; és
az .agy tejld-clásében. arrı ez nem jelenti azt, gyermeki.'ınk meg hatéveeen is élvezi az
hogy minden stimulacio hasznos. Mindig adott játékot. áfn legyen. Ha Grörltét Ieli ben-
gondosan Cıgyeinünk kell arra. hogy az adott ne. és játszani akarja. akkor meg mindig ta-
tevékenység megfeleljen a gyemıek szemé- nul beIõla_ Mindig jobb. ha egy tevékenység
iyisegének és pillanatnyi lwangulatfiıalm \.ı'an~ vonzó E gyermek szamara. és azert nem tud
nak gyeımekok. akik sokkal ovatoeabbak. ellenállni neki. mint ha raerűltetınék. így ha
mlflt má?-Oli. ás létflirıflk olyan ldűszakok-, akarja. ha nem. oslnéinia kell. Ha me nem
amikor minden gyermek utálja a változást. akarja játszani a játékot. hagyjuk annyiban
Nérnelyek a nagy lzgalmakat kedvelik. mig a dolgot. Holnap is van nap.

7
 ideje
megszólalni
A beszéd - és a beszédmegértés - közelebb
hozza a gyermeket és a szülöt egymáshoz.
A beszéd nem csak a jó kommunikáciéhoz
elengedhetetlen, de szorosan összefügg az
olvasással és az írással is. Az ebben a fejezet-
ben bemutatott játékok sok ötletet adnak
az olvasónak arra, hogy milyen versikékkel
és mesékkel fejleszthetik gyermekük
képzelöerejét, és miként taníthatják meg
öket a betűk és hangok nevére.
 I___

__'__
_
\
JJ j j
_fi/F „I

JdbV

/If
ı"'lI'Ü“`-`.lIGl<.

Fejezclă be Ja claltl

I Kı__zı:f1ıIıır.ıl m_o__'ıda_-ıi, mäidlfliunkz-meg'_a`--sor.-végiãn. hogy

ı.\_`ëgo`ı ;___~:_D_Enu`ı_ mag, _>___a§_____-el1___1`},__+ze.n___ı=__1___ıı zgyzaoı

-u-fiaebeaëı `

. zjátwıık-fel etláfékof `,-.:(:.t_1fe_':iı_`_fz-__fiı`ıı`sf|_z__ı.`

I

erescl 8. rírnet
3 éves kortól

low:
és-is te `

10
JÉUTATÁSI EREDMÉNYEK

rfıııek seglteégevel
gıgyerıııekek nıegtanullék
äı szavakat alkotó hangokat."
_._IııI_ata_sek szerint ezeknek e gyermekeknek, akik
:.11 iskola elültf években sok rlmet lıellenek, ketre-
pfoblémáluk ıreıı az olıraséml. és ez Idliünli-
igaz olyan gyermekek esetében. aklk halfamo
e dlezlexléra. A :llszfekla rendszerint csele ıfi
alapjan terjed. és olvasási nehézségeket
fqkııe., bar gyakran hetyeelréei problémák is fellép-
nek. k ıllszlexle egyik tünete, hogy a gyermek ne-
lıelfia meg a rlrneket. A rlmek gyakorlása az
lekuléeker ellftt csökkentheti e kéeflilıtıl problémák
mértékét.

Keresd4 éves
E-1 rímel
kortól
szót!
e rnundıunk __ gyamıaknelc-egy aeneuıõ szet. majd kenne-
meg, unlkor egy olyan szét ltall.-amely -a klfndulúeel rkı"rel_
kıărliısonf
` fel. l
Il Keıdjükjzıéldéul így: „ház"; majd aornljunk fel tm-'éhlıl sza-
vsket. famefysk lfitSzt5tt`e_lfejttIıı`Hı egy rlmelfi pfiıfiıll
..ı_fir_ág. kalap. kíımény. úáı. kőnyv"".
I Gyemtflkünlt IJÍZÍOE ffillliálf. iifflikür mttflhflllll ã.„1ıfã1"BZüL

O Amznıwnıázz nem; _z___as_ı;«zıı_ _.-.sg __ ıısıéı. és www

nagyobb hangsúlyt a „néz” szóra.-
0 '“Öfl°§fi=_“B .e Iéiăfifll H'-'ësır fiowk lfiltfilf
olyan szavakat mendımk. e betElw=I_
kezdficlneık mintfı pêldflaltú. pëläul ab' belűvelı „baba”
és

'!"fi
I, .
jellerfizes es felfedezés
1ııf- zz -=ı..„_
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
„A kicsi gyermekek egyszer-
'_ı..

re csak egy vagy két dolgot

tudnak észben tartani."
A kutatok klmııtatlak, hogy a felnfitoek hét
dolgot tudnak egyldeillleg észben tartani.
mlg e klsgyennekek csak egyet vagy ket-
tfil. A gyerekek ezért beszélnek rthıld mon-
detokben, ee neheıen tudnak dolgokat egy-
ııél lñbb dlrrıerızlében ñsmılıesonlilııııi.
ıtep__e__ı_ peıeauı ezen vagy alak ezerııe
ketegorizélnl. de nem tudnak szin és alak
sıeıiııt oaogortosílani dolgokat A Ieiréet és
felfedezıeel magukba foglalé tevékenységek
révén képeeeégeik jelenlliaerı jalrulnek.

Keresd a színt!
2 éves kortól

I MUWJHR
the már-emee ha-ıırifi
asso-
-ı ı___ı_ıi_ır«I,= el
tmoıılé-Eıirıfi.-doloot„ todı.o1k.`A olrosheı
ki lehet-'peıeauI~e`gare:r_eeem` vagy-z_` veres-1e`qıa..eey
"A
G Tegyük egy-lıııpeeoa a-talált etrgyakat, .ée:bee:Eélgae-
arırél.
“-
müok rııtıadek.
Ö fal.

il 12
 ideje- rfiegezeıelnii

Milyen érzés?
3 éves kortól

I hooyzoınemıflloüokiéoıe. tegyünk
gy-aka! 'ı!obozba`oegy.pé_rrıehuzafba. Például
ı___ıı__.~__-ez. ı_a_o;z___e'. eoyjeeeee maeereı-
latéelffláilfifi
lJellem`ezzıÍırdregytárgyatküztdı“ılt;éekerjokmeg-egyeıme-
foeoe=aR=Re=ë"elmaoteHlf=`===éRefiI
Például: ..'ll':ı1-e benne tratewıi simi. ãzfi keınéııyfi' [a-`|l:Wl12fi}-
I Hanem találja. adjunk rıekktoxtăbbl pgäldäfll:
..Nı_t_e_z____ı_._õ_e egy eıdeonek
I lllegyotıb gyermekekkel úgy ie-játetıhetiulc,-hogy' a-gyemfek
ır|_____ ıe ee nekofııı ken __-_eg':aıeın_ı_k.-

Ovescl a nyomot!
3 éves kortél

ı ı=ıeııe_:ı__ı__ ea egy lee-ıetekeı eheı e_-gyennek

nem láthatja, eemegyerăazukel neki. hagyom valahol
e-házban' egy ..kf'rıı:e".-atolt hapontoeen

I Remsauınkleqy-piros-põflyõl .a iotıb,
llăltfil Pfidlilza bfil kézlelšlfl.
I Íıjunk_|e_ minden mozgást a lehetõ lıegnagyobb réıezlotee-
Bl5El!lfll+ l`2Ül=l'-lffil-ll`ÍlJ!I= __MÜfli ill flÍlÜ|1IR!'_ __|"'|W_1Í`ÍfiÍ`fl *ÉP-
_.=`eo__ı_'*. „Fo_ou1ı.-ıohhret' „Ment vese = mou-
eórıi". .Nylfid ki'a'hãÍófiíBOl-hñiilăfl".

I Arnikormár a júııobâbfan \ran.~ ãfiunk rrekf`fiãlreoeëuet!f

ımefmeelet-sz, peızraut: „Nézz be ez egy etel". ..-Nezz be
e függdny rnügté_l'. Vêglil adjuk meg-e helyeelrûıyt. és
-eE_,zz__s`zy~_ı< _„___g__. z___iı_e_ e_ı_ı„ezze_.
J

'M
minclennsoi tanulás

tan.ít&uk1-mo §y.erme;kürıkne.k..j hog,yan_ kell helyesen

és udvanaeanretolttoháini

.Ír
A kiagyermekeket elbüvõli a tele-
fon, különösen e mobiltelefon
-.

Ez persze nem meglep-6 hıszen mi felnőttek

gyakran beszélünk. sirunk vagy nevelünk
. e telefonos. A gyermekek is reszt akarnak
venni aı izgalmas eeemênyben és annak
megtanulása. hogy miként kell e telefont he-
lyesen és udvariasan használni, nagyon lon-
toe és hasznos gyako-rleh készség Kétéves
kor félékén gyerrnekûrık körülbelül ötven
nél tud mondani. bér ennél sokkal tobbet is
' I.- megért. Mér nagy örömıtııel hallgatja, ha va
Jekl azt mondja e feleforıbaıı hogy .hello
_`;_._ı__l
bér majdnem blstos. hogy válaszul esek bó
iintarıl fog. .Amint beezédkészsége tovább
fejlödik. a beszélgetések egyre inkább két
lrényılıek lesznek. bér lehel. hogy még mm
dig fel kell rá hivnra gyermek hg-yelmét.
hogy ta vonal végén lévő másik személy
nem iélíe üt, illetve e képet, ernelyet apének
nsılmrıl akar. Azt le kell imie szóban

Amikor gyermekünk belűltı ndgyedik élet

évét. elkezdlıeljük megtanítani erre hogy
-_-_
miként kell vélaezolnı el telefonhivésıa
Mondjuk held. hogy kezctje azzal az udvan

14
 ideje rnegszólalnl

iıiÍ*_|íl_;0yefnle`küÍll`li. nıäl' felfiäfitlflffflflflfk

õrmflgfi- iS telefonálni..
Mondjuk meg neki, tıogyelõsoñr.
mindig kãrdeõıze rerıdbeıı
van=e; ha telefonálfl'

hogy ,.l'ıelidı". majd kér-
ki a hívd Fél. Ha nem ismeri ül.
ezt hogy: .Hfvom e rnemét“: ha is-
mondje péid-éul azt. hogy". „itt Aliz be-
és esetleg egy kicsit iosszélgesson 'el
rnielfitt átadja a kegylét.
l'l&gyerrrreklIlr'ı`k rnérfeloseperedelt. G mage
telefonálni. Mondjuk meg neki.
hogy eloszor mindig kérdezze meg, hogy
teisffondlhıst-e. Ha igent mondunk. eloszor
mutetkozzon be: .HeJld. Aliz vagyok. Be-
szélhetnék l{etlval?" He a barátja nincs olt-
hon. hegyhat egy rovid üzenetet, oéldéul
„hlegmonderızé Katinak. hogy keıreslom?"
Értessûk meg vele, hogy e telefon kéllaé-
gés dolog. ezért a hivésok le`hetdl`eg_rõvldek
legyenek

.játssz és tanulj
iãtıataflaıoui
ııı
kértük
"1*“lll'“'““"**'*“

|lıjıı`le,`a'ııit

min; ki:-
teiflulr-ı,` mt Eıuıirı

l!liil.1.'ltlÍ!z1I`Í'lll`l'Il!!-il
jellıms
énésal

Kedvenc dolgaim
2 iva: kortól

fiizõrtãt és .

ııwı-„u.hfw1_uuIuuuıem-ınéiyéweır-am mm
F`=ı-@.=i.flflfi_ı1I~=. ls MW.
we' "% vzfim
Ã' 1:..
-.iãzııaum-a mert azmpwfirmzanıláılınzmft

Érzéseim
3 ıhrıs kortól

I Mnndiıli-a'gyñımakıvak, nlgrmvaftr-
:af-!`fKgı,=fıeı=ırıı.`amiıõfiı' m=§_~`-what
.O Neuaızûlcimflfl-H-dfiilyflt ăzı iıdulmljukmıg. mlãmnhnı

'mad 94 fflaërlflnnm.
sam., aaıı`E„ııufı8s_-zııısiiı
-'F Ő.
-ifiwıni. fl'=nv=Lı>m==flIl1=1
is-men.z_mIéft1=!«=E=Tıa.k`nfi!š.f-:lrõmét õı.ız.!Eõ..a.d=`>lsıfl.I'@z
I ıııı-ıfëııfink nıegızjiımñııoı má!"

Qăfit llfifilflë9fil„"-ifãfilmat ki..

 ideje meigszólalnı

KUTATÁSI EREDMÉNYEK
A kategóriák megtanulása
nehéz, ezért sok gyakorlás
ra van szükség huzzáiuk "
A babák agya még nem fajlñdñtt ki telje-
sen. ll vegetatív tevekanyságekkel - leg-
méel, emésztıâsıel és ahfăssal - kapusn-
latus agy! tsrtllstsk már a szlllstáskm fel
lettek, ám s gundollmdásért. aı ărıreleséıt
es aı emlákezatërt falellis agyi területet: az
- ălst elstl ăyaitısn lsjlüdııık ki. A gyaknrlat
taszl a mestert. és eı tellesen lgaı a neuro
ncık (idegsejtek) hálózatba sıerııeızüılesáre.
- - valamint azokra a ırlsallıaılásskra ls, ama
- lyukat ezek a hálózatok szatıályoznak.

A mi családunk
4 éves ko rtúl

I Vegyünk egy nagy papiıtepat, és Ez aljára rajz-állunk

egy-Egy kört a család mindegyik-gyerekánek.
I Kérjük meg gyermekünkm, hogy rajzcılia le rnagát
éstestvëreit a körüktı-Eı. vagy akár be is ı-agaszti-ıatja
_a`rne-gfeleltl fényképeket.
I Flãjlûlluflk két küfl a_gyel11ıel(ek fölé anya és apa stá-
mıfl' majd további körñket a kedvenc ı1agy_ı1ésıilıı1ek
ás nagybácsiknak. A gyennak rajıuliun képeket ezek-
be á kõrõkbe ls.
I A tetejére rajzoliunk négy kürt a nagysztllõknak.
és a gyannek rfljzolia bele õket.
_ - ı-
ı vsgzzznjı :fiuk a l-zõıfiız alá mınuankffıuu zl „wan
beszéd és l<Eˇ..=p7E+lei

KUTATÁSI EREDMÉNYEK
„Sokkal iolıhan tudunk tanulni,
amikor éberek vagyunk, mint ami-
kor félig alszunk, vagy túlságosan
is fel vagyunk püriigıfe.”
A túlságosan sok inger nem segíti elö a ta~
nulást. bár igaz, hogy a túlságosan kevés
sem. A nevetés os az üfüm megemelt az
emberek idegi-hormonális rendszerének
izgalmi szintjét anélkül. hogy .,átlõkné"
õket a félelem zénáiába. és eközben ül
infonnáclékat szerezrlek. Ezért a játékok
az optimális tanulási zénába helyezik
a gyermekeket.

Bárcsak. ._
3 éves kortól

ı-1;-ıizlzı azamyzı-. Ü KEZdjük HZZHI. hogy valilflll örült dnlg-Dt kívánunk, példá-
ul: „Bárosak hazarepülhatnenk a paıkbél egy hõlegbal-
I~0l'“I 8 fárifăliálz lonon“.
Legyenek fan- I Kérjük meg gyormokünkot. hogy Ö is kiuán]c~n valami
fflfiíilküã klvãlfl' örült dolgot. minél tirûltebbet. annál Jobb.

flăgfalnkl I Forditsuk meg a játékot. és gznndollunk valami olyanra.

amit nem szeretnénk. Például: ,Bárcsak ne kellene
gilisztát ennem reggelire n1tr'ıdarınEtpl".

I A játékot lelhasználhatiuk arra, hogy a témákról tovább

beszelgessünk a gyermekkel, például a iéggõmbükrõl
vagy arrıfıl, hu-gy általában mit reggelizíınk.
 ideje rne-gäzólalni

l\/li van, ha...

4 éves kortól

I Oivasaunk tél [vagy moncljunk ell egy meeét.-aı'r`lelyet`

-gyfemıekûnk iél
I Amikor befeieıtûk, mefliûrık vieaza a történet-netıány
lényegea pontlához. olyanokhoı például, mint aınllml'
ı-.ıamuplpõke aıifezzzlu f.ı clpeııöjat. vagy arnlkor ki kell
wíılugelııia Eı kălefirt a hfirıubél.
I Kéwdeziıfık meg _a gyermeket. ml Iottynlne, ha
Harnuplpõkenam yeszltette volna el a olpellfilét, vagy
nem tudja klyálogatrıi e külest.
I Meet kérjük maga gyenneket, hogy_tolâfien \jr_alaırıl iıelje~
sen 13] lıefejeıéat E mesánek.

Szivárvány-varázslat
4 éves kortól

I Egy paplılapra-ıalzoflunk egy nagy Mindkét

oldalán hagylunk egy k_ie_hel_yet.
I Az egyik oldalra-mimlja lee gyermek magát (esetleg ml
la-lerajlelhatlult õt).

I A máaik oldalára ralnollen valanl különleges dolgot..

amit 3-„S-ZÍVÉNÉIW mögûtl" fiinératrıa látni. például egy
| o-sokolédétortát vagy egy klskutyát.
lHaméclvanrá.hallgas«sLIl4megegylittazClzaı`.;eodák
osodá,ié'ı:imü meaébõl ez Valalıol a eziyárvárryon túl című
bei_ët_tÍ_llılL
mindennapi tanulás

-itt já ~SÉGCfăliS KÉSZSÉQEK nagy lsfflããnek

számítanak már.ha`romaves korban ÉS

Bebénk szinte a születése pilla-

natában megkezdi a szociális
késaégek elaejátitáaát, és ezek
vele együtt fejlődnek és válnak
egyre érettebb-é. lõként miután
más gyermekekkel ls elkezd
együtt játszani.

A gyermekek küfüibetül hároméves koruk

tájékán - gyakran eppen akkor. amikor el-
kezdenek oxfodátıa vagy játszéosop-orlba
járni - kezdenek el bsrátságokat kelni. Mi.
szülõk sokat segllhalünk gyermekünknak
ebben, hogy olyan emberre váljon. eklyal
szivesen barátkozik s lobbi gyemmk.
Elószôr is meg kell arõeitanünk ónbızalrnát.
sokat kell beszálgetnûnk vele. és figyelnünk
kell rá. hogy érezze. értékeljük azt, amit
mond. Másodszor. meg kell tenilenunk a jó
rnoclorra. hogy tudja. mikor kell azt monda-
ni. hogy .legy szives". és .lr.õszénom'. hogy
miként kell átarıgednie játékait. és kell kivár-
nla e. sorát. mert rnlrıızlezekkel klfeiezl, hogy
tekintettel van rnáaokre is. Az ilyen fajta ud-
variasság Ellzal ls jár. hogy E. gyermekek
biztonságban érzik magukat. és szivesen
vannak egymás léıseságáhen.

20
 ıdeje rTıEgszO1a|ı'ı1

mas gyermekek átjõnnelc jáiszani

ñlflıununkhaá-, mufasfiuk lflfig gyarmakunk
nek, mlkénflahet hálorfianl a kis vendé-
get, hngybekapcsnlôdlnn a jáiaekba.

gyármákák átjön Játázanl Dttho- hogy lelája lordulunk, E szamábe nézünk, ás

mulz-msuk meg gyerfnekûnlmek. mi-
batorftani a kis vendéget. hagy
a Játákbá Páldául Igy: „Bem
valed taadélutánt játszani. Lenne
az 5 számára Is. A.nı1a'?". Java-
más barátságos invitálást is,.pá|-
Lenne kedved bakapcsolodni a iátá-
A barátságızıs \n$el|-:adás a kasltııa-
ls mágmutátknzik páldául azzal.
biztalóan mnsolygunk rá A 16 barádságuk Iıı
ıaãmon alapulnak Ezárl árdámas Eılbaszál
gıatnünk gyarrnakünkkál olyan ,nagyf fogal-
rnakfói. minta nagylallıûseg üıuııllan jaták
&~ kádvesság E21 gyakran kñnnyõhh Egy
harmadik íálen keresztül megtenni. páfdául
Egy masıhűs sagıiségevaí (lásd laflıabb]
mint valós álulhalyıfltfilkb-an, aınelyak kül
vetlanül árintlk a gynrmakat

és tanulj _ _
amadel flfiflflpia
l
i
8:1. hfimıı mb
ııııkjıı-ıulpanııı magy-

_!`i_I_i.I_l-ll`ı_lılnI:lflLü|l1.\'l-_I"i|lI!l-
gond; ııııılplııl- ılõbbijú-_

Kfldauühnnglmgyml-

hıllanánılı.
Játék -ä`SZ5fVHK-kül
l
KuTATAsı EREDMÉNYEK
„A rüırlıl távú ınenıúrláéıi falelüs
agy! területek fallödnak ld
ııtnllárafl'
Tudlulı, hogy a kunkı-át agyi taıiılatak ıkfiır
iganylıayatala aanıanll fallfidaıükat- pa!-
dául az ullbagyılı Iaplntíısáııálıaiaaiyel
kıpcanlatas agyi tarülatak nagyıılıb kitar-
laıláaüık vak amhanıknál, akik a Brallla-
frás aagílségúvei uhraanalı, mint nzıılımil,
akik fiııha nam tanullık mag így uhrasni -,
and a gyarmalı mııııltamaıııûrlalánalı fal-
lasıtésa [amelyre ıı Iıăvetkufi feladatuk
lninyulnalıj nagyon lıaszııua lalıal.

Igaz vagy hamis? 3 éves ka rtúl

0 'ırıun
fe-

ml Ian:

-Mi
`M=bäı". ..A`.Kı.ııyaız. hãpogfıalv. .ãzaıaumı
'Í
law
zmv; Az ag
nı

22
 _ ideje mejgazáiairfii

Őrült 4mondatok
švaa kortól

I Ajălák-fléiifl. hogy blyan amalyak

fiyuvıızg mk.-aafiawawnw-vw~La
hat a mondaipáldául valami ilyesmi: .A-navıtñ lıengunı
fi:`efeiiefiı;brtbHl1lăn0Dhl*. vagyâbëaiáiãhıtyámm-

I Emiáfıkaıiûk.nıag"a gyımıaluat, hogy-muëtã.tılál]cıi1.iıi y~a~

I Nagynhh flyflmlakek Haléban tegyük-alătäkffli még na-

rlmalõ-Iaıairaiıal lca_l_l`a`_`rnnndatolıha
ııızmiy
j " ız „Ayia-.wa„õ„a amE „agy
..-1ullapaırlnnûlasaitOn'.

Melyek különböznek?
I Iıllııı`1r`_ii_u_l<.mHa figyenneimak.-hogy
IH:
altaféa. liñanmegtalálja-E-a gyan'nak.a kiäõnbaégat?
ı vaıırnı mınizpagaaa „Ma-_':_.aı_a“
šfi..J\ ÍÜ. HIR."-
I Amllwr-a már a
`fl' `
mondaınlıbaıı lnlyfiamuknahaaebb mandaluid-ala
ı:péld=ăı.ıl: „fiatiazamëam van" aa-„Káli szaa_ıiam"yarı_".
~lVégfii kădûk-mag-a QyHl'm`al<.fi!« hagyma:-t-fiifilıiallqfl ki
iljran mıfındatólcat. kalfian
a lıfllíanhaagarlı. '

| 23
.I ëiya-zetes Fflësëik

A kacsa utazása 3 âıııı kortól

iõrbéımttal:-.Egy:2arvait..hoi nam
M F.f=lıfl_M_ıı.R law: „Bay ra'-'
pm 8 msfiflâmfifi ldskacsa aıııfıaın I-ıamarnaan la.-
láikazotl a-lyrûkkai.-Szia - mondta-atyûk -, én rnagoi-:at
I{fiı!=fl.HiF!.9fiH.fif
how la*-ııõıfkaraa-afiflınnanaj-yéleä
Falygaaaıılı: mondta-.a lıiskaasagfia együtt man-.
flrflıa
mimııı ba: ..A:iüslıaa8a_hhuıan`fiay nagy ma.-
-ıfifeaı1-maıL~ı.atıag'yaKn1uaı1~aarua:ıa.-Jana:
_Aai_
vnltmfiúäflvnf.

Rövid mese 5 éıraı kortól

ı aunıaıııuıı az-gyamaa.hamm`ıeaıanııaza duıugrı. pazfluı

az-egy aaıuıııenyı-a.
- www
m|m1háraın.du|og_zazar\apai. Keıdhaflûk--páldáıí igy:

ı_ı_ıagãIlűt_iıaı_`ı".

JF* b=l='=fi1al='_ _
.haıu1a-agy-8ül\anıăny`l'.

If Maäl'n1l'lëfiÍI?Rfi„Š Wii

O a

24
 ideje megezóiaini

EREDMÉNYEK

Iuıllălı
az esamă
snrı'and|ét.“

nana: nalıilc. mert

- aı agynalı
ráazıı. amely az ilyan inlnr-
lalılnlguzásái végzi - az agyiiı olyan lnriiial,
utuliára lıliüılik ki. li ınasálı antal aıgiianak.
lnntna, hogy a gyarmalcai is vonjuk bala
lcitalãláaúiıa.

Megy a mese körbe-körbe

sötét. vihaı-aza áiazaiıáfı Ha vaırázalú lfçapogoit haıraaen
-az aırarııwıı. -«.8agnzag_ -aıabanzı -, amaz agy
azãrnyûsfăgfiš---' l
I Eiıicnrkapcaniûclik ba gya-rmolní'ınlı:..,óriáı aki vacaunára
uıa`va:azzıõı<ar.aazııL úgy ıamzı- meaámaffl, ha...v-
ı most ıasveuıazha egy masni gyamızız: .-zaıanaıçauãııı „alu
'a lıaıdvanc: dalát; an'ıı...". úazígy tovább.

ı Fõıvaazuk-a au'-ızzzi. wii:

.aıaiaay~ágatnamár,vagytaljasanalnamiaiııll

25
mindennapi tanulás

.oiıäasász igénye? m"in.denoh'oi körülöttünk van

vv
Nezzunlc csak körbe magunk
körül, és rögtön látjuk. hogy ála-
türıtr szinte minden napiát cimkék
$ jeleit eiolvaaásáyai töltjük.

Oil kati lenniük a dobozokon és csomago-

icon. hogy tu-ı:f|uk. mi van bennük. a bolto-
iton. hogy tudiuk. mit vásárolhatunk bennük.
ea az utcákon. hogy iudiuk. mona látunk.
A jalok mindenütt ott vannolr. magártéaük
része á ialnõttá vátáanaic.

A nagyon kiosi gyennaitek eee-.tábon kezd-

hetjük a tanuiáai azzal. hogy olyan jelekra
hívjuk fal a figyalnıükat, amelyek alapveto
iniomıáciokai kifıziiinak. Otthon o piros eaap
rnaiag. a kék hideg vlzatjoiõi: a iaiofároa-
üveg oímkeien á gyümolos i-ıápe azt jelzi,
hogy milyan izû E lekvár: az aieirtromoa ga-
pekan 8 piros lámpa azt rrıutatia. hogy az
ászkoz be van kapcsolva. Kint. a nagyvilág-
-É
wı ban a vooekbon férfiakat. illetve nõkot jelölő
szimbűilmtokal látunk: a közúti
ieizűtáhiákon állatok képet találtuk, egy zold
ember kapa pedig azt iaizi. hogy biztonsá-
gosan áttceihetıfınk az útlaatan.

26

..Hitszııláiiıatıı,nk`-.otthon
oiiiıkáket is, hogy-segítsük
mno8kfifliwt`fl1fii_i=ıflvakt
ifiilameréãñõ-ben.”
gyamıokünk aaaparodik, megis-
olyan vizuális szirnbdlumokkzal.
szavak kiaárrıek. es tarmáazata-
vannak olyan Jalok is. arnaiyoic mak aza-
állnak. Az utóbbiak közül sokat lätha-
az utcán. paidaui ..aiop". mig másokat
ás mozik aitaiárı iedezhallük lel.
'ıínt például: „be|árat". .kliáratfi aa ..rnoadó".
gyormakünknak iaiiratokáioit-
játssz és tanulj
8.1
ıııaro, akik
ki
.átıy.!".- ..fiıofii'ua-ı"L".ıı
ideje megezöiaini
hon is, páidául a lconzawdobozon a „paradi-
osorn“. 8 tubuaon a Jogkram' szavakat.
Gyermekünk nam fogia azonnal iaiisrnami
azokat. ám hsınar megismerkedik velük
Haaznáilratunk otthon készitett clmkéket is.
hogy sagitsütı gyannatríınkei az új szavak
ielısrnerásáhen. A legegyszertıbb a gyermek
aaiát naıvévoi kezdeni. Ügyeliünk rá. hogy
a betű-k könnyen olvashatók lagyanalı.
ııoıtlloız-
27
béiümúkã-

KuTATAsı EREDMÉNYEK
„A szútaguk és a szó-
alaluık felismerése
elvezet az ulııasáslıoz.”
á küııefiıezñ játékok sagitaägăvıl a gyerme-
kek megtarıııllălı felismerni a szavakat al-
Iccılıb hangulmi út a lıııtfliı fılifirnlrûfiút
alıkluk sıarlnt- ııılnüıetlfi alapvaiñ kás:-
aûg az uwasáshoz. ãnıikor a gyenııek már
üssıı tııdia kapcıu-Imi a kút Iılaılıtııt, luipes
Inu arra. hogy kllıetñııa n szavakat, ta az
egyes hangokból szavakat md allwlııi.

A mai llăııaı
betűnkkortól
a...
I Fläggûí uúbasaziıınkltõzñafin Mundiuk ki
H-hëfi ==.f`ä'fi=fifl°*"=l« .HW-h.=`4 = DW
`=i~ıõLz

aa! ..Tn*' betű. a-uaavnkpedlq-.-.ıTıaırıa'. .Aı1ıá.ii:ıı1.1". ..múka'_.

._.mııu", „mma.~-`vEpy-..maına~.
Iflmn h6dflh=`m=n:= arflrmaëıán hm fflimllflfl ta
nflúııyat ımegımıezet! közül.-ëıcdrıálunk-egy

lılmikıar vá-9:06. lflfllm

28
 'ideje lmagszëiälml

Csikis betűk
I éves kortól

I Vălahaııınk ld egy betűt, amelyet gyënflalıûnk-.júl-ismer.

mçüıdlulp. rııavángilc
I Kéliflk meg. hagy fürdllsun háht fi.Blfiül'Ik. mi P-Btliil 71+
`Z|Dıl]I.lk'l&"a bălűl ál llfllllítkfll-H hãlălfiz Vfiýnfl lllhlãljă.-6,
melyik haiût ralzçıllulı la?
I Ha tıfisăgnsmı nahéınuk iılállaa lbladatutg sıgflsûnk
ear H-='=lL P#HflflI=l„0|v=-. mwfıwvmwõıõ
I Arnllcur már mfigifimfidfifldufl a lflfllñhb balülfalz I'Ql20lhû~
lillllll ká-H l'lâfil'čl; ñIyH'lfill'„`$\'l, I'|flrIl:..,milflS-
I-.-8". .Kõm*-sm-.ıımfmm IE

Ábécé-kártya
E éva: Im rtól

I Vágjunk ld 86-darab kis kăıtyáu én-oaazuk'űkai.párOlwa.`

A lljulı: E |:ı_ı!tûl_, ;a
egy nem :En-ıwııfimz ~«ë-maz
a2.'.,a"-hatûlıõı rqpolhaıunk egy almáı. a ;.b"-.lmziagy
B BEF UÍUŠÍÃ I
I l(eveıíük.õsmıakârtı.făzkal. egyen
ıiı:zrvAAzag;«ikcsumag1Egwıııfi|w1H.E_maıımau1uK
uıcl_a.ag3I`arrrıalcrıfi|l.-
l.Fahfá|l:a fm-dltuunk fel egy-ızıgy lapcıt..I-la lcoññazun`oa`,.
RÍÜÍIUR-HI*-`*'“9? «-Päf_šH"- R53
Axı ıaıEı.sı..a.zz A mfih
`száı1ıo_lı.ılı 616-ala.-a párokat. van, -az
.R
lfifillfififillb-|iëfiT!:lSz.

29
 számolj
velem
A számok megismerésével a gyermek
komoly előnnyel indul majd az iskolába.
Nem kell, hogy matekzsenik legyünk
- a feladatok lehetnek egészen egyszerüek,
de adjanak sok lehetőséget a számokkal
való játékra. A következőkben bemutatott
jatekok ebben segítenek a szülőknek.
 ezzamnleûs

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„A számok megrıevezé- z-
se könny, ielentesülr ˇ F;
megértése vıszoııt .É

sokkal nehezebtı.“ "-

.q __
` f-:Í
r
ı
| .A számok absztrakt logalınalt: csupán
lormalukal turlluk megnézni. tartalmu-
kat nem. Csak következtetni tudunk ıI»_
arra. hogy egy adott szám például ket
kutyát. autot vagy teglát reprezentál.
Dktatási szakemberek szerint a szá-
mult mogtanuläsát olyan latekoklral er- ı _
Elemes kezdeni, amelyekben a gyerınak 4
üsszeoárosil vagy sorba rendez ılolgo- `
kat. Ugyancsak loııtos, hogy a gyermek
megérläa a szin és a lıılajdufl fogalmat.

Tengernyi építökocka 2% éves kortól

A következö I Gyen`n-ekürllcke-l együtt csoportosttsult az építõkoolfi-itt 81|-

nek szerint.
"33-'ã1l1°|l5$_ ÍÉÍÜ'
I Kérjük meg. hogy építsen két koekeból egy plros tomyol.
kot bátran
I Ezután kériûk meg. hogy most három koolrabol epltsen
VHŠÍÍQZÍÉÜTÉÍÍUR egy kek tomyot. és igy tovább, attól függően. hogy
aszerint. hogy mennyire tud már számolnl.

eˇvermellvnk-' I Egy másik játékban épltsûnk egy sor tornyot e ko-ekálıhól.

mindegyiket különbözö száınú lrookábol. maicl kefiük meg
men`nylre.me'ga- a gyermeket. hogy számolta mog, melyik torony hany
eizlzpeëa aaãtnok kockáb-ol epûll-

világában". I Vegezelül felváltva edlunk hozza egy-egy kockel a legma-

gasabb tomnyhoz. és közben számoliunlr hangosan. Va-
jon kinek a kookája fogja ledčmtenl a tornyot?
l
 szëımolj velem

Szırıek szamok szerınt

I J' I

4 eves kortól

I Hajzoljunk (vagy keressünk) egy egyszerü képet. mondjuk

egy halat.
I Osazuk fel a képet világosan alkûlíınilhetñ részekre. es
jelöljük meg azáıımkltal. Legyen például a hal farka és az
li!! UI. uszonya 1 -es. a csik a közepén 2-es. a maradék 3-as.
I Rajzoljunk egy papírra szlnkulcaot. írjunk 1-est egy piros
negyzetbe. 2-sal egy kék nëgyzetlıe. 3-est egy zöld
négyzeftbe..

I Kérjük meg a gyermeket, hogy színezze ki a halat. Magya-

razzuk el. hogy az 1-essel jelölt területet pirosra kellszí-
neırli. a 2-lassul jelöltet kékra, míg a 3-assal jelűltaft ibăldre.

I 1 ı I
TE-ılalcl kı, hany!
E éves kortól

boom. I Vegyıftnk egy mûanyag oclerryt es sok külonboıñ klsebb

tárgyat. amelyek beleférnok az edénybe, például kagy-
lot. kavicsot. üveggolyót stb.
`"tıasznos:.- I Illlutassuk meg a gyermeknek az edényt-, majd kérjük
meg. próbálja kitalálni. hány tárgy lehet az edényben.
I Amikor elmondta beoslését. boritsuk ki az edény tartal-
mat egy -tálcára. és számoljuk meg e tárgyakat együtt.
hogy lássuk, mennylre volt jo e tlppje.
„manoka I Kúnnyebbe tehetjük e játékot. ha egy alkalommal csak
sem egyfajta tárgyat használunk, például kagylokat. Ha no-
h=bzel:1b__é aloiriuk tenni a játékot. használjunk kiosl dol-
iE§}ffi:l'.'I EITE. gokat. például mazsolat, vagy akar riısszemeket.
Ám el esetben ne lopñdiünk meg. ha fiokeig -tart majd
a számnláãl
 számok

KUTATÁSI EFIEDMÉNYEK

„Ezek a látákok segítenek

a gyermeknek megérteni
a számsnrozatokat.“
it kettñ tiibb mint az egy, de kevesebb mint a
három. Egy gyemıek számára ezek a ıtolgok
nam is olyan egyertelmûek. Próbáljuk ki a lá-
tekot egymástól különbözõ távolságra elhe-
Iyezett zsetımokkal [lásd lent. lohbraj. A kuta-
táaok szerint ötéves korig a gyermekek aıt
mondják. hogy a hosszabb sorban van tûblı
ıseton. (A játék gyurma esetúben is aıt mond
ják. hogy a labıtává formált gyurma nagyobb.
mint amikor ugyanazt a mennyiséget iaposıa
killvüiliuk-i

I-lány az óra, róka úr?

3 éves kortól

sză, I A „róka” halat lofdlt a többi játékosnak. akik-a szoba

_ __ _l , másik végében állnak. és együtt talkiáltanakz
`-m°l°5-'PÍERÜÍ Hány az ora. foka or?
'Íat5z" o A mm ezen-metal-ouı velük. ez igy szol: Kar ora van.
ˇ _ - A tñbbi gyermek akkor két lépést elöre táp a róka fele.
` ' ' ` aki izmai nam: rzıren.
_ _ _ o így fuıyızıılak :zwaızız -A jaıaızm, az zl ıaıeımõoız mlneıg
- annyit lépnek elõre. amennyi időt a róka mond.
_
W.. - .-_. _ "-"'Í'5-k-Wa! is Íä' o yagüı a foka Egy válaszul a kérdem: vazsomidöl
I O Ekkor a róka elkezdi ûlclõzni a játékosokat. akik vissza-
futrıak a kilncluičıvonalra, és akit sikerül alkapnia, az lesz
\ a uõvetılazõ ı-oka.

í 7 .
 számolj velem

Gyurmaszámok
3 éves kortól

I Gyûriımk il gyurmebol hosszú, vékony lnokficet. és segit-

ollnk gyenoelnûnknek ozemoket fomıálnl e hurkekbol
egytõl tlıig. Haszrıaliunk kıfılñnbüzü színeket.
I Ha ozabad kezzel nehez neki. raizoljuk ie e ızämokat
eloszor egy papirre.`ña nıutesauk meg. hogyan lehet
a számok elekjait megtonnelni úgy. hogy ráheiyezi õket
az elore leirt számokra.
I Amikor keeıen vagyunk. e gyermek menjen végig az uflai-
irol a szernokeın, és isnıerkedjen meg ez eleklukkel.

I Érdemes retennl egy-urmmzáınoket egy kartonlapra. hogy

lobban mutasson eı eredmény.

Zsetorıszámolás
4 eves kortól

I Muteseunk gyormokünknek het darab zsetont tvegy perl:-

énwitl. emoiyfek loı-mája és sıíno azonos. és kérjük meg,
hogy helyezze õket egy eoıba.
I Eıuten kérjük meg. hogy helyezze el a zaetonokat két sor-
ugyan. ban Úgy. 'N093' flflfldketlfiben ugyánitlflyt -der!!! lflgyefl. Ha
_ ez túlságosan könnyü neki. kesıittmûnk vele három eort-.
- . _ I iılmyareızuk el. hogy piramis alakot b tud termelni, elñsıor
'kmñnf ııamm sunaı. azuıan Kemıweı, may: z :mien aggyal.
fgmyăkag Flekjunk ki ket oort. mindegyikben het zsetonnel úgy. hogy
__ _ _ __ _ az egyik sorban e :setonok lılnroiebb legyenek egyntástűi.
létrehuznliu mint a másikban. Kerdezzük meg a gyermeket. melyik
sorban van több zoeton. Vajon megérti-e. hogy mindkét
sorban ugyanennyi e zseton, ber az egyik hosbb. mint
3 Ifläfiilt?
iiıi'ıci«i-Í-iwrıaifll Íaı'iı_ilEiEz

Asztalterítés
a legegyszerűbb otthoni tevékenységek
is szarniaian alkalmat adnak a tanulásra

Az étkezés nagyon fontos

esemény a gyermek életében.

Szakltsunk idõt arra. hogy leüiiünk o gyor-

niokkel. amikor eszik. és együrık vele együtt.
ha lehetséges. mert Igy jobban megem az
étkezés társas jelentőséget, és ugyanakkor
peidai is rnutathatunk neki arra. hogy min-
oont meg kell enni, ami a tanyerra kefiil.
Meg ha nem is tud rrılnclig együtt enni az
egesz család. ierernisiınk neha alkalmat ar-
ra, hogy közosen eikezzünk a gyermekkel.

Az asztal megienlese fontos része a folya-

matnak, os ebben meg egy nagyon kicsi
gyermek is örömmel segit. Gyakran tapasz-
tal|uk. hogy a gyenneii jobban eszik. ha érzi.
Ú is kivette a reszet Ez Etoiieszitesben. Fon-
tos. hogy ügyeljünk a gyefrnek biztonságára.
amikor euoaszközi haszna! lëäkeokeni nap
gyon szivesen l-ıaısznelyak sajat. speciális Eis
biztonságos gyermek eikeszieiüiiei. amely
nem Éles es keyeab-É he.gyes}_

A leritáo Íči alkalmat ad arra, hogy beszéljünk

a gyenneknel-i a „jobb” os a „bal” fogalmá-
rol. amikor niegmutaijul-i neki, hogy Ei uillat
a tonyer bal oldalára kell tenni. a keot pedig

_ E 111*--
 számolj velem

„Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek

iubban eszik, ha érzi, õ is kivette
- a részét az eIõkészítéstıen."

Oldalra Ha használunk alátétekelt ie,
ls lelrakhatfa e gyermek az asztalra
Šhazéliükmag, hogy lesz-e desszert ıs, ee
van-6 vlllära is h0ZZá. Hãgyiul-t.
a gyermek döntse el. lcinelc l-ıcıl terlt
ıııeg. Ha peldaul csak ketten etltezünk.
Iilrıtse el ö. hogy egymással szemben ül-
iiık-El. hogy Jobban tudlunk beszélgetni,
vagy egymás mellett.
äımlller az alâlátek a helyükre kerültek, szegzlt-
sünk a gyermaknalı abban, hogy ml kell még
az asztalra. Mlndkattan viıat fogunk innl?
Kell-e valami mas meg az etelhez. például
Só.. bors. salätaöntet vagy Ketchup? Hegy-
iuk. hogy a gyarmezk hnzıa oda ezeket az
asztalhoz. és rendezze el ugy. hogy minden-
ki Ellen'-a õket.
Tameezetesen arnlkor az Eltkezesnak vega
'ı.ra:r1. le ls kell Sıeıdnl Ez asztalt. gyarrnekûnk
ebben la segíthet nekünk.

játssz és tanulj
gyere át egy teara

IM flbúdrv- ëfl fiflflflfi lv vv-

lûlı egy terflıetı asztal mellé :left
ıjtegyünk Iıl li!!-Í VH9?
mfiıflıae Ilffifivrkiflñkıl ...ll
ls). Kérjük meg a gyerme- Il:firtgãIn'a;..=
kel. hogy terhaen meg ırıln-
-mıfiı-H= mz: számán. rf
gym-ı nam tanyán, hm. ıııüııfimzxãqeııımegz
vıııál 6: unıızL Fılıuıı ha

igazi. vagy :un urnıuııı.

 r`néricEll<éj!LJr`ll<

7 Egyre nagyobb vagyok

'Í 3 évet! ltoriñl
4
l
8 I' Uägjunk kl hD5$2Iı`J kartnnpapír csikokat. és ragasszuk
-- -_ _ össze. hogy legalább 150 cm-es elaralrmt kapjunk.
lrnăcllált- látni, hûgy
_ _ _ _ _ .___ I Jelõlfük be a mérték'egysı`a-geltet az egyik oldalan: 10 em-
"-önak* Há-azítsunk es beaszt-as megfelelő az első lcethannad részen. a mara-
magaggágmáñf, del-mt osezuk lel centimétarekre.

.hagy Idfiffif I' Kérjük meg a gyermeket, hogy díszltsa kl a magasság-

. __ méret kisbaba!-mri képelvel. hogy látni lehessen. rrlllyen
belelölhessuk, mm ___á,mm“_
mennyit nőtt gyer* I Flögzltsük a magassagrnerüt a gyermek szubájának fala-
m.g](Í]|1|(_ ra. Néhány hetente állítsuk a gyenneket E rnérűhüz me
zrlláh. jelöliük be a magasságat. és lrluk melle a clatumet.

Egy lépés, két lépés...4 éves kortól

i
Gyermekünk I Mondjuk meg a gyermeknek. hogy ma mérni fogunk.
__ de nem használunk hozzá vunalzót.
nagy ehrezettel
, I Këriük mag, hogy lëpkodjan akknráltat, amekkurákat
Í mé" .mag zzzız ma zl haızsszuuõ egyik vageıal a maailzlg. és Kaz-
| 3 [gkágbgn ég ban számolja hangosan a lépéseket.
3 I EZ! hasüfilílsuk 515529 azzal Eı teljes lápésmennylséggel.
.__ ami a knnyl-ıëılg való eliutáıshnz kell. Mérlük meg. és ha-
ta to dnlgo' sunlltsuk össze a lakás minden sznbájának hosszát ha-
figz 3 li'-Dnlü módon.

hát'-|áha is elégl I Állapitsuk meg, hogy melylk a ház legnagyubb szobája,

és melyik E legkisebb.

I Az ls jó jatek. hogy magszárnolluk. hany lépés kell az

1 ovodaig vagy a parkig. ha nincsenek nagyon messze!
 Ezémıolj velem

absztrakt to
ız .-f~ _.-P

foglak fel
gyermeke "
jıneree reıren nagyon
Ihııyen ınegmutatlıatıuk
igyeımeknek mit jelent:
Itt e számok, mert e vonal-
Ü ltorıkretta teszi a szám
lıeztrakt fogalmát' Eı na
flohl: szamok hnssıalıtı
fiınlsãgolıkal pãırnsulnek

Olyan magas, mint... 5 éves kortól

I lteressünk nerıarıy epítñkockat ivagy oseszefl. melyeket

könnyen egymásra lehet rakni.
I Ezután válasszunk ki egy játék állatot. például egy ma»
cit. és állítsuk fel a telnek temasztva, hogy megolljon.
I A koclıáket tegyük egywnasra, hogy a kooketoruny Olyan
magas legyen. mint a maci.
I A gyermekkel együtt számoljuk meg. hány kockára volt
SZÜKSŠQ.. hogy elérjük B lflflští magaasáıgáh

I' Játãeluk el B játékot újra., immár más măretű j-ätékokkfll.

és közben vegyünk el vagy adjunk még hozzá a kockák-
hıoz, ahogyan
Dapnir. ceruza. mirwtä-zzıat

Dobd a kockáti
3 éves kortól

dnbñliflfika .se- I Álliunk gyermei<ünk|-:el a nappali egyik végébe. ára fel-

uähva dohiunk a knckával.
`gı'Íšiëgëvel- 'megj-
I Mindegyik dobás után mindenki annyit léphet elõre.
;m_Ltt_ãth;ıt]uk gyer- amennyit dobott.
mekünknek, hogy I Fcılyarnatofsarı haladjunk elõre a szobában. és az nyer.
fa számok-egýsoe aki eiõszõr átér a szoba másik végébe.

tüen-fellãfnerltétö I Nagyobb gyermekekkel Iiaszrıálhatunk lıettü kockát is.

aınellyei gyaltoroihatluk az üzsezeadást. Emil-:or is a gyer-
mlntázatokat meknek üesze kell adnia a ket kocka dobott számait.
aıaiufıanak ni."

Ülclözéses verseny
3 éves kortól

Kéfizfiaünk Sfilăt I Vegyünk egy nagy papinapot. egy filctoliat, egy dobó-
kockát és két Játék autót izeetonok vagy pénzérmék is
tărsaslätãkot, mıagfelelnfikj.
amellyel fejlesz- I Gyermekünk segítségével rajzollunk egy szeles, kanyar-
teni tudjuk gyer- goa versenypályet a papírra. e I-ap szele menten.

mekünk számo- I Osazuk két részre a pályát. hogy mindkét autónak ie-
gyen ját
útia. Jelüljük be 8. start- es a ceiunnalakai. ÉS
iăsí ki z ragmiunk számozott negyzeteket vegig a két reızre nez-
tott vefsenypályán.
I Felváltva dobiunk a itooitával. és annyit rrıenjunk elöre.
amennyit dobtunit. Aki elõször er célba, az a gyõztfis.

_
 száımoëj velem

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„A oslmpánzok hasonló
módszerekkel tanullák
meg a számokat."
lt tudósok mugklséraltlık megtanítani
a uslmpánzokat a számlogalonıra. lliderûlt.
hogy azok meg is tudják lanuinl a szamo-
., 1 kat, de nagyon nehezen. Csak akkor slkenll
'°='.. nızıiıı. na 8 ıuuisuıi az in uemuuımn mou-
szereklıez hasonlókat alkalmaznak, például
L. a uslmpanzıık szimbólumok Eogltsâgévol
csoportokat alkulrıok ikărtıraosomoggall.
L* i-..-.ıi
li
* vagy a távolságot hasıııáliák tel o számok
-"t._-ifí *_ ` 7' ˇ meglalanitosáreltársaslátéklıanl.
."-ıı`
.
É-th

Kártyacsaláclol-<
5 éves kortól

közönséges 1 I Mutassuk meg gyernıokûnknok, r-rıikánt lehet a kätya-

csumagut felosztani a négy színre: kör. kard. plkk és
tralf.
sok.-1 I Keverjük me-ga csomagot. majd kérjük meg a gyerme-
ket, hogy ossza fel a paklit két sflnra. pirosra és
feketére.
eaopoıtoei-
I Ha ezt mar künnyerı elvégzi. valo-gzasaa szét a csomagot
'igénylő azlnekre.
lăeihef I Egy másik lehetõség. hogy számok szerint csoportosltfa
a lrártyáliat. a ketteseket. hárrneaokat etb. együtt.
I Kéıjûk meg a gyermeket, hogy elkosaon oaalázdokal
a butılkbúl. dámalcbol és klrályokbol.
rninclennaoi 'isinulzt-'15

.Boeovoásálrlásn
gyakran a napi rendszeres séták
a legélvezelesebbek

Egy bevásárlás során indulás elött döntsük el. mıt akarunk vásá-
gyermekünk nagyon sok rolni. Gyermekünk boldogan fog segiteni ne-
új dolgot tanulhat. künk üsszeirnl. mire van szükség.

A legjobb olyan ldöponlot választani. amikor A vásárlás a szupemerketoen alkalmat ad

gyemfıekiink nem fáradt vagy ehes. máskü- arra. hogy nagyon sok etel nevet megismer-
lönben a bevásárlás biztosan nyalo-gasba es ie a gyermek. fdkent a zöldség- es gyü-
slrıäsba lullad. molososztëılyon. Egy nagyobb gyermek
örömmel veszi magához a oevasarlolıstat.

játssz és tanulj
Én bottom' milyen nehéz?
segieukv-flsraıunızpaı Tegyünk különbözö dolgo-
kat az asztalra. Kerlük meg
Tsızıııunıı--le ıerlıowleqy H EYHWHRRL Heat Warm
kl kettőt közülük. hasonlít-
sa ossze õket. és probálla
iıoLnn'v.ı=aııml`~mgpıı_oı_- ınıg kitalálni, melyik ıı no-
aru:ıusyıı2assıs_ı= heaelıb. Tartsa az egyiket
till- ÍÉ`§Pitt' az egyik. a máallıel a' másik
fel fmı-ııi..ıizi-ıııiıfvõzz.~z.zz.f klzšben, mintha ñı maga
lenne a mérleg. hogy lob-
ban meg tudlı becsülni a
aûlyukıt.
mi- n=ovă__-1v_al_o.?
Kl§flûk.nllíH.
asianzz
luva`g`;;zoıizs:koıoııoaza.ıiol~
wiil`=1rI:_-á..-.==".='=ı_1ır°`l`l.=l i§l`l_I=`ë-f'i 1l!'=
mail;
oka!-:Í'tfälassa`klllltn aÉoıi`û~
lıo`ımemı.:`sz=ıg_y-uuvabo;
eılcnlnl a mondat..

Z 7 7
 Szëilriolj volern

„Egy nagyobb gyermek nagy orommel

veszi magához a lıevásárlólistát
, hogy kihúzkodja rajta azokat
a dolgokat. amelyeket már
a kocsiba tettünk "

hogy kihúzkodje rajta azokat e dolgokat.

fifütyel már a kocsiba tettünk. Megbeszél-
Ímpfık vele, melyik ételekre kell vlgyáznı. ne-
hogy osszenyomcˇıdjanak a kocsiban (példa-
IÍ3 gy1Í|mlÍılı::sölu`e], és melyek kerülhetnek
akocsl aljára. mert eleg kemények lpeldául
ıkonzervek es mas dobozekl. Segitsünk
`§yHriTlekÜı'lknek megtalálni az olyan ételeket.
jııelyeltet közösen fogyaszthelunk el ipel-
dául kenyeret. vajat. zabp-eiyhet vagy tejet).

Ha egy kisebb boltba rnegytınk vásárolni.

hhetűsegünk van beszeigetni az elaclovel,
és gyermekünk megtanulja. milyen Fontos
ltlleiezas Eı „kérem” es a „köszönöm” ottho-
»J
nunkclrı kivül is. itt azt is megfigyelhetı,
hogyan lehet különbözõ pénzzel fizetni.
És hogy a vlsmajäro egy részét e'lTl1ékiDen
kapjuk meg, mıutan barıkjeggyat lızettunk.
mi -zl" _
A zajos légkör. flszléles választék és a nagy
sürges-forgás legjobb példáját a piacon ia-
laljuk. Elmon-cll`ıatÍuk a gyermeknek. hogy itt
általában olcsóbbak az árak. mert rıern olyan
lgenyes a csomagolás. és a piac nyilt teren
vagy csak felül fedett lerben mûködik.
ÍCEŐ

Négy évszak kollázs 4 ëııefi kortól

I Vegyünk négy paplflapot, néhány régi magazin! vagy

katalógust. filıztollat vagy szines oenızál.
Egy év- hosszú
I Kérjük meg a gyermeket. hogy ıajzoljon vagy keressen
idõ-.H Gyermek egy olyan képet, ami magfulel az éppen a-dot! évszak-
-életében-, ez a fe- nak. A tavasz képein lehetnek állatok a kicänyelkkel.
virágzó lavaszl növények: a nye: képein a nap. a tenger-
tékeeglt nekl ,el- part vagy tčıpart, Egy virágba bcırull kEI1”: az ősz képein
këp`:Je|'n=í, ml min- hulló falevelek, dió és b-ogyúk: aı 'léll képeken hčıember.
kesztyű és fahaeáb stb.
-den történhet
ı\.r I Flagasszuk fel a képeket a paplrlapokra. ee mincle-gylkre
ennyi ido `-alatt. írjuk rá a megfelelö évazak nevét.

Tik-tak óra
5 éves kortól

.Jáfté_k_óıfa készí- O Vegyünk egy papirtányert. vagy vágjunk ki egy kört egy
kanonlapbú-l. Szükségünk lesz még egy réz paplrka-
=Íɧe` élve- pocsra LE.
zetes mãdon I V:-`ıg1ı.ık kl az ora két mutalojal. A véget vágjuk mindket-
`me'giamertethEt- iűflek hlagyesre. S-agitsünk a gyeımaknek beielölrıı a
ãzäınûkal 32 órán. A 12. 3. 6 ÉS Ü Óra Etámainak llalfrlé-
Íük 5- Qlffiflflfillfif séheı haeználiunk elénk sıinekel.
'az órával. I A paplrkap-oızceal rögzitsük a mutaiúkai a sıáıT1lapı1ı.
I Mutassuk meg a gyennnknflk, hogyan kell beállítani az
egész órák idăpontjalt. majd hagyjuk. hogy õ lgazitsa
a mutatókat Eı kívánt helyre.
I Amikor már Jol megy neki. megprobálkozhatunk a fel
órával is.
 számolj velem

KUTATÃSI EREDMÉNYEK
Ír-'

z- ; _____ „Az idõ fogalmának megta-

_=“__J L .- o nulása eltart egy lılelg,„es
.l sok gyakorlást igényel.
itgyunklıan van egy beépített ora. amely
a sütáteıig os a világosság napi vállalkozása
miatt 24 úrás ritnıusra van beállítva. B:-'ır ez
a biológiai ora is elég lehet ahhoz. hogy er-
ııellellük az idõ mıiıláeál, és mérni tullluk
a iıllllfinhlizõ ldötartamnk hosszát, mégiscsak
_ meg kell tanulnunk megmondani a pontos
Iltilt. mugnevezııl az evszalloket. megérteni
"ˇ ___ a napok, hetek és hónapok váltakezúsát -
ˇ mlmieıılızı nagyon sal-. gyalzıırıaz zırllrsegas.

Naptár-visszaszárnolás
5 eves kortól

I Vegyünk egy papiriapot ee egy fllotollat. Raizolteesunk e.

gyermekkel egy sor dobozt. amelyek a nagy esemánylg
hátraiávö napokat rapı-ezontálják. Ötavee. gyonnek ese-
tében het-ti: nap elégséges.
I Jelüflük meg a napokat 10-tõi l-lg. vlsszaszámoiva egé-
szen az utot-E-čı de-bozlg, amely a nagy napcıt jalentl.
I Az utolso dobozhoz mjzulhat a gyermek valamit. amit
arra a napra tervezünk, például Egy szfllmapl tortát.
egy tlgrlet az állatkertben. vagy egy bõrõndõt. arnelyıt
a nyaıatásra vlaürık majd.
növelnı t'og~
I Ahogyan _a napok telnek. a gyermek l-rlplpátiıatje, ki~
vărakozăeát ezinezheti az egyes dobozokat. vagy szines csillagokat
rııgeˇszthat náluk. Eiárrnelylket váiaeeza is. mindennap
legyen ez egy kisebb esemény.
penz

Készítsünk perselyt
3 eves kortól

A .gyerekek I Keressünk egy erõs kartondoloozt vagy hangon. arnE:ly~

ıı nek a teteje kinyitható. Vágjunk rajta egy nyílást. amely
ímãdjak a „be- eleg nagy ahhoz. hogy egy penzanrıe beleferjen.
dobós“ jateko- I Kérjük meg a gyarrnekalg hogy diszitsa ki a peraelyt. feat-
kat. és ez- alól het vagy rajzolhat rá. matneäkkal is telaragaszthatja.

a pénz sem I Mutaasuk meg. hogyan dobhat bele pénzt. és miként ve-
heti ki beltila az óaazegyûjtótt óeazeget.
kivétel.
I Nagyobb gyermekek esetében zárjuk le a dobozt ragasztó-
Gtalaggal. amíg Elegendõ pénz ossza nam gyűlt ahhoz,
hogy valami általa hõn óhajtott dolgot mogvehessen. Ekkor
órüljünk együtt a gyemtekkei e. eok~eok gunıló ermenek.

Kérem3 eves
a jegyeket!
kortól

A-legtöbb gyer- I Vegyünk egy papirt vagy kartonlaoot, és vágjunk ki

belöio téglalap alakú ..j`egyekat".
mek nagyon
I Írjuk ra a jogyakre azoknak a helyeknek a nevet. ahova
szeret buszon, menni szeretnénk; például a nagyi háza. a tengerpart.
villamoson -vagy a játékbolt vagy az uszoda.

vonaton' utazni. I Vegyünk elö egy kia aprčıpenzt. ás adjunk a gyermeknek

is beióle. Azután felváltva adjuk el a jegyeket egymae~
vigyük-el nak. aa élvezzük a képzeletbeli utazásokat a kiválasztott
őt játékból egy helyekre.

utazásra. I Képzeljük el. hogy a kanapé vagy a azok a busz vagy

a vonat. és Ezálijunk tel. Utazás közben beezólgesstink
a gyfirltlokkei arról. amit ápparl látunk, és hogy mit
fogunk csinalni. amikor mega-rkezünk.
 szãımolj velem

A pénz *loves
számolva
kortól
jó
I Vegyünk elõ egy csomó apropénzt - nézzük meg a zse-
balnket. a penztáreánkat.
O Keverjük ossze a különbözõ érınoket. és kérjük meg
a gyEın`neket„ hogy válugosea szét õket azonos csopor-
ampvetõ lokba. Mulessuk meg neki. hogy az én-rıek két oldalán
különbözõ kepek vannak.
I Beszélgessünk a különbözö ırıãretelrrõl ee-lonnálool.
Ü kis uaiarnırıt a szíflekrűl.

BZÉWFÜFR O Eplızzonıf. az armalzeõl mmyoızal. ez zzamolıuıı meg.

hany anne van egy-egy toronyban.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

E látekok révén a gyermekek

megtanullák a különbözö kategória
kat, gyakoroliăk a számok nevelt
és a számolástfl'
A galambok kûlñntıoegat tudnak tenni etyan kapok
klizlitt. amelyeken emberek vannak. és olyanok kil-
zñtl, amelyeken ninoaan-ek. Jim az, hogy az állatok
az emberekhez hasonlóan képesek-e kategóriákat
alkotni valamilyen absztrakt, kñzña funkció alapján
loıâldául, hogy a pénzért dolgokat vásárolhatunk),
meg nyitott kerdes. Mire 5-li évesek lesznek. a gyer-
mekek kápeaek funkcienálla kategúriakat alkotni.
Korábban ııráltozo kategóriákban gnndolkodnek, pel-
daul kat dolgot valamilyen alapon beeorolııek egy
csoportba, azután két másik dolgot egy egészen más
alapon ugyanabba a kategoriába helyeznek ba.
 miıwdennani tarıulas

valamit
nagyon sokat tanulhat gyermekünk a konyhában

A főzés mindennapi, igen nép- ı

szerű tevékenység a gyermekek ' I
körében. i

A fözés nagyon alkalmas arra, hogy E gyer- =

mekkel gy:-ıkoroltaoaunk bizonyos készsége-
ket. például a súly- és a hoeazınéréet, valo-
mlnt az l-dűrrıéréısl.

Mielõtt bánnllyen tevékerıységbe belekezde-

rlénk e konyhában. hlvıuk fel gyen-nekürılf. fl-
gyelmsl arra. hogy alaposan mossa meg a
kezét. mert e baktériumok ezemmei nem lét-
halok. ám belekerülhetnek az etelbe. és min-
Elünkit megbetegithetrıek. Adhalrıınk neki egy
kis kötény! is. hogy mhaja tiszta ıTıaraı:l|on.

Beszéljük meg El gyermekkel. melyik reı::eLp~

let logjuk haeznolnl. Kezdetnek egy egy-
szerü sütemény is megteszi. Mondjuk meg
neki. hogy ezükségıfınk van e eegrtségére.
hogy magtalaliuk a hozzávalókat. mielott
neldlálunk a sütésnek.

Miközben felolvaesuk a recept utasltásail.

kérjük meg, hogy keresse meg a megfelelö
alkotoreszekel. l.I'orıJuk be üt a gyakorlati

_;__ ,_L
 szamolj velem

„A gyemıekek különösen élvezik a

keyergetést, ezért adiunk nekik egy
nagy fakanalat vagy faırillát, hadd
keiiergessek a masszát kedvükre."

ˇ 'ba amennyire csak | . mami adagokat a rrıssszabıâl kanállal. de

_'_ lal ismerheti peıeauı a ilsziei. vagy rá-
a cukrot a mérlegre. Mutaeeuk meg
'. miként kell leolvesni a meri-egrõl ez
l-ziemelve, hogy zi mueno zı nuiıan
:_Í. amikor meg nincs a rnérlegerı semmi.
Agiyermekek külonosen élvezik a keverge-
ifist. ezért adjunk nekik egy nagy fakanalat
iagy lavillet. hadd kevergessek a masszát
kedvükre. Mer biztosan egyedül is ki tud
azert a tepsit mi tegyük be a forró sütűbe.
Ha el sütűnek van idõméırûie ie. állítsuk be
a megfelelô idõt együtt és elienürizzük azt
más órán ls. Mondiuk el. hogy akkor lesz
kesz a sütemény. amikor a nagymutato eler
egy bizonyos számot. Amikor a sütemény
megsült és kihűlt. rendezhelilrık közös tea-
délutáni.

Jatssz es tanu 1
I.I I \l

szendvicsformák

Legkñıiıletıh, amikor _ırõzziim

_ _ıizg_ı_i;eélaaiiı--
saendvloaal kéazltllnk. kiir-
flflflk Mas wflflfiafil-
milyet és mekkorát _-.ii ılıı-.r'g;_izzz~.-.ıı=ei,ı:|l`ilf'~*ltz-..eı`:1e`ıl'Í*`;
azleretrıe. Vagluk lel õket a .
megillető méretre Ilie for-
mars az van nõznıı som-
méfliriamia. 2 oilaflaek
van-« »smi-õflhõzõ
alakú szeııdvioedarabokat.
 számslás és mintázatok

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„A gyermekek nem gyakorol-

lák azokat a dolgokat, ame-
Iyalrre nem emlékeznek,
ezért szüksegûk van
a sgitségünlrre."
A mozgásokat és 3 szom-kéz kuorllináelút
igényli lrésıeãgelıel legkönnyebben úgy lehet
eleajúlítanl, ha figyelûnk valalıit, megpıúbál-
juk mııúagyozııl, mit csinál. ús ggralıofolluk
ı tmrúlreııységal. A nmgyarázal és a vissza-
eealulãa ldlesérel vagy üsztônzıäs arra. hogy
klprotıáliuk, mi az, ami mfilrüfillıl alapvetõ
segitséget ad a gyermeknek a gyakıırlasban
és az emlelrezáslıen.

Fűzzük fel!
3 éves ko rtúl

'Ébzhen a I Vegyünk elö különbözõ lormálıiı tésztál-cat, amelyeket

könnyen fal lfilhet fűzni.

I Üsszuk atësziadaralıulcat két három csoportra.

-'ban mald feseük be különbözõ szlfıüre. Hagylulr. hogy lol
'= š:».ÍL.°"l'.'l.`lÍ!`ÜÍlfiÍ.'!l-lÍl_'_R` megszámdiarfik
I Mutassuk meg a gyermnlmek, 'hogyan lehe: felfıfızrú õket
egy eémára vagy zslnúna.
I Szorgalmazzulı. hogy hozzon [élre különbözõ nıintäzsato-
kat a szálon. például két piros után lñüăn egy liuäzk. Ezután
kössûlı össze a két véget és akasszulf. a gyermek nyaká-
ba., mint egy nyalıelánoot.
I Tésztamlnlázatolrat úgy is kialaldthatımlı, hogy R tészta-
durabokat kaıtonlapfa ragasztjuk.
 Oltogess ugyesen!
4 éves kortól

I Vagluniı ki kartonpaplrból nagy alalrzabiıfi,

tfit H9? háıorrıeañget ás egy kort.
I Lyııkaaazıık lu az alak2zıtok`az,olerl egy
az ollo hegyävel.
I Egy zsinúrvagy cérrıuszál végıättaloezfilk
aerı ragasztóazalaggal. hogy any „túl”
hoeezıiı clpõfûzõ is megfelel a eăflnakj.
I Mummık meg a gyemıeknek. hogyan ka!
'H'eı-easük ál 'a szálat az aprú lyukakon
_ funk együttagymflalckel-.afnigavšgëfie
az alakralrıal-L

Utánozó négyzetek
5 eves kortól

iãfiëk., I Flalzoljunk két egyforrna nágyaolráofiol.

- lem: négyzetet: három sort es három oszlopot.
I Legyen az egyik a gyermeke, a másik a mlenlı.
zûnk ki egyet a negyzetelrbűl la I
:Van kezdjük a kõzépflñ nêgyzetlfifl

hggˇ I Mutaasuk meg a răosurıkaı E gyerrneknak és

meg, hogy kefe-ssa meg, és szinezze ld-a
négyzetet a saiat racän.
1 I Ha a gyermek már nagyobb. tegyük a
zehbé., és Vêleflerıãlflnierl 5zir'ıûzZûk ki a
amelyekıa: aztán Ie kell másolnla aafál
esetleg készítsünk nagyobb nágyzetráosol
zettel.
 papk
és ceruza
A ceruza megfelelö tartása és vezetése
a papíron sok gyermek számára teljesen
természetes dolog, míg másoknak sokat kell
gyakorolniuk. Az itt bemutatott játékok
minden gyermeknek segíteni tudnak
a kézkoordináciú elsajátításában, amely
révén sokkal könnyebb lesz a betűk
megformálása és az írás megtanulása.
Egy papírlap pedig sokkal több, mint amire
csupán írni lehet: gyermekünk nagy
élvezettel vágja, hajtogatja és ragasztja is.
 ____ _

%
_ ____'
_
____
-__
“__
____*
_______ _ _ __w'_=

H_ __

_Í`
_____

_K
_*
xi
_lA
___ M
__ _?_
_

__,
ez ;`z`lL“i.*ii?.i=

C8-cs-csíkos kígyók

_'
iii
ré mse.se~mfiz:.ezrmeı,~
_
`

Készítsünk mozaikotl
3 eves kortól

Í'°"`filE

relax.
ı. Mez: va-jiııt meg _:--gyefmzner.-nagy mese ru aızaızaıtza.

Í HW!
I laitlnänak
doigorzıtieăts-'még_=sajât'niı1bäad.okat:-is lú tudnak. találni.

54
 papír és ceruza

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„Ã szavakba foglalás
erősíti a tlıalllñriátfl'

. _ Az emlñsñknél a lılppocampus [amely az

agy mélyén helyezkedik el) leleliis a térin-
lormáciok leldolguzásaert. nyomon kitveti
._; __.
-z a dolgok külñnhõzñ nézeteit, és azok integ-
_- __ rálaea révén megalkotja a kñrnyezet teljes
ká1.ıét.Az embereknél a hipponempus
feletiis a verbális emlëkezelert ls, ügyet a
-..-
külõnállú események térbeli és llilütıell sor-
-__ I T.-.ı .=__
ıendjere. Amikor megtanuljuk. hogy miként
_ 1-: - - kell dolgokat egymáshoz kapcsolni, akkor
`ˇ :ˇ '.. ˇ - f*""' ezeketakepességeket gyakoroljuk.

Fejezd bel 4 éves kortól

I Rajzoljunk egy nagyon egyszerû mintát két színnel, pél-

dául piros és kék körök sorozatát.
I Megyarázzuk el a_gyem1elmek.-hogyan all össze a min-
is-zet. majd ı-:ajak meg, nagy ruıyızzez z sem
I Ha könnyen megy neki a feladat megoldása. v_eıeseıÍınk_
be egy új elemet. például egy Iıarmacllk szint. vagy egy
kék kort, aınalyst egy piros négyzet követ.
I Folytassuk a játékot további mintëızatoitkal, amelyeket
gyermekûnknek küvetnle kell. majd nézzük meg, vajon
ki tud-e ö le találni új m'intá.zatokat.
kivágás

Hópewhsk
3'.~'= éves kortol

I-lasznaljunk biz- I i-`lajzoljı.ı:nk körbe egy tarıyért fehér papíron. majd vágjuk
ki a rajzot.
tee=.1iiew==sy~`=f- I Kérjük rrieg E gyermeket. hogy hajtsa tálba a papírlapot.
mekollőt ehhez majd megint lélbe. hogy az haromszdget adjon.
a régóta igen I Mutassuk meg neki, hogyan lehet kis darabokat kivágni
népszerű 'játék- a nammezõg ezaz-ai menten. ez zı rakom: menjen ie.
Amikor végzett a munkával, nyissa szét a papírt. és egy
lzıoz, amely a gyönyörû hópeiyhel fog iatnl.
szem-kéz koordi- I Nagyobb gyermekeknek azt a letadatot ls adhatjuk.
náblot teijieszti. hogy 3 lyukakbn kerflaztüi azinenenok vagy feasanek ki
egy másik lapot. így egy újabb rnintázatot kapnak.

Tányénnnnák
3% éves kortól

ll !:ffl_l1`lrtél1b'érolt I Adjunk a gyermeknek egy fehér paplrtanyért. valamint

egy biztonságos gyemıekoliút, és kérjük meg, hogy dí-
segítségével ne"- szítse ki a tányér szelet az ollúval. Elõször a vagasok
gyeıı -jol összevissza követik majd egymást. ám késöbb szép
mintazetok kerülnek ki a gyermek keze alol.
g_yekoroírıi`-az
I Amikor készen van a munkával. színezze vagy lesse
olló használatát, ki a tenyér tobbi részét.
m_ert'kõnny_en le- I Nagyobb gyermekek esetében adjunk egy témát is
líıetÍ`.[öke_t--eiäkite~ a deknrációhıbı. például rejzcılhat a tányérba egy adag
kolbaszt. sült krunipllt es borsot. vagy gyümölcsöket.
_nij`.az.`eredınény.
 papır es c_,E:-ruza

ATAsı EREDMÉNYEK
kisagy főként a hogya
mozgások koordl
végzi”
ri

lisagy - az agy Iıatso roszen Ellıelyezkedñ

lıahıınyes tarıilat hızinsılla. hogy a -
mozgások koordlnáltak Iegyro-
Ugyanıgy aı u| mozgasolı elsaıátıtasa
es szanıezñdıäselııııı is szefupot játszik. f
történő vágás pontos koordlnăciot `
a szom as a ke: között, így a gyara-
äııek gyaluırlásro van szükségük. hogy
Íves korukra megfelelően olsajátitsák
:bonyolultabb forrnak kıuagásat.

Lánykák egy sorban 4 éves kortól

O Vogyûnk egy hofifizú. szfiglota-8 paplrdaıabot. és haito-

gassuk õssziı hflrmunikaszarűerı hal vagy nyolc rázäzre.

I Raýzınljunk egy Egyfiarü flg>ură1 a lagielsčı haltásra.

A figura kezei érintkezıerıak a papír ñsszehaított szélei-
val. hu-gy' kapcsolat legyen o figufák között.
O Kérjük mag_gyeıTnokünket, hogy vágja ki a fonnät egy
biztonságos' Oiliúval.
I Eıutıin nyissa szét-a hajtogatáat. és kis azlakok sorozatát
fogja ıauıi.
I Ki iãis-2Fı'1a?J1oti öket, mindegyriknlak más ésmãs tehet az
arca. nıhája, haja. Nagyobb gyermekek-szivesen adnak
navot is az alakoknak.
mindennapi tanulás
._§=`=Íf
Míg néhă ny embernek olyan
a memóriája. mint a szlvaos, és
ITIÍIICÍBI1 SIÜKBÉQBS infûflflãciűt
megátıe szív, legtöhhünknok
(különösen a gyermeknek)
eınlékeztotõkre van szükségünk,
hogy ne felejtsük ol. mit kell
tennünk.
játssz és tanulj
58
ˇ
A rovıu netán Rásznëoa az egyik ıagogy-
zzzrobb -»zznõz arra, hogy megtennzok
gyennekünkol H randszereaségna. Ugyan-
akkor gyaıwnaıi példával is szoıgáınzk az
Eros ha.-tznarzıaıa z mindennapi ëıeıızen.
Faıhlvnatfuk gy-emıelıiınk rıgyalmet a körü-
ıürıe ıovo soı<feızıEs1ára,a popııztaımfiı
ı-zzzzzwe za ezen;-.ıı be-vazarıoımaıg. Mazõıgoız
el neki. hogy bltonyos listák, péIdou| a ne-
vok a talııfnnkñnyvben, ábécé-sorrendbe
szervaıüdnak.

J „A rõiiiizi listák Készítése
az egyik legegyszerűbb
eszköz arra, hogy
megtanitsuk gyermekúnket
a rendszeressegre ”
llutaeeuk meg neki saját Eimlistankal.
Hnelyben E nevek minden csoportban
ı_.gy'aj-ıazzal ai betűvel kezdöclnek. Más iistä-
ion az elemek sorrendje attol függ, hogy
mü vagy kit keclveãünk jobban. Aniikor pel-
Etãul azon goıidoikorlik a gyermek, hogy kit
kellene meghívni Ei zsúrjara, E. lista minden
tiıaonnyai azokkal kezdórjik. akiket e legezi-
oesebberi látna.
Nem mindig kell e listákat leírni. beezel-
geflıetünk ie gyernıekonkkai a kedvenc
Jiı.
"\~„
_iEÍ`l _iil' OS CEN |_i.Í.É1
dcilgairoi Ám egy nagyobb gyerrneıi. aki
mar kezd oriailean irni ezivesen keerılı el
sajat iistait irastieri peiclaui a ,Kedvenc
iatekalm vagy Mit szeretnek csinalni hel-
fiap? ciirıniei A gyermekek sfereiriek
Eirrcil Eibranclnzni hogy rfiit lenne |u kapni
a ezuleteenepjukra vagy karaeeoriyra ee
folyamatosan egeszitık ki e kıiiant ajanızla
kek veget nem erõ listája? Kisebb gy
rnekek esetében .zi kiaianl Lielgnk lerejiiiıilä-
sa is megteszi
 Másold ie a hajómat!
iflăvoıkortól

'J eiilfëi*
.ëfi
0~H=iiõ»iiu'nifl=.iii-iiuiızee hi-iiõf ii=`-iiiiiıiiiiei.
Í-Flutaeéiii«_meoe male kărjûii
e:itun.roia.uiy-an pontos -i:iı`i-a-ii.izı.-
'mi

Mit látsz?
5 éves kortól

iiifä
iiegy
Í-
I kéı-jeli:zırieg,`a._gygeı-ıı1eli:„e'g ki.a-.meg-ietıifi _

-É

60
 Dapiree ceruza

TÁSI EREDMÉNYEK

tanulás lehet alulról fel-

iifagy felülről lefele
folyamat.”
egy a színeket, fomıâkat es mintázatokat
felfele halo ja teljes kep az összete-
Ialiul ki: iiionalaklıúl, szerkezeltılil és
is folülrül lefele ható folyamatok
szervezési elvek alkalmazása az
eszlelelhez; a teljes kúp megalkotása,
.ııialon a iosziiiuiii feldolgozásra iiiiriiiııoıiiiiii
.lllkfidéae során lltllgozze lel. .ll gyermekek
lakat tanulhatnak az Ilyen folyamatok
gakoılasa reiien, fokozatosan, lepesonkent
ffiıflire fel il dolgokat.

Dörzsöiős másolatok 4 év-E8 lmrliúl

I Vegyünk egy tárgyat. -amelyen világosan ki-.ieiıizi-tı*5 mintá-

ziiı kia? laloıë-;=. iáoizzio..péidaui egy ponzerméi.
I Tegyünk rá egy pepirlap-ot.
I Puha oeruzzwai vagy iileezkretaval mutee'ei_.ıli._meg_
a gyermeknek. miként lehet finoman dbızeõlií epapírla-
pot-és az alatta levõ tárgyat arıeikûi, hogy E paplr el-
mozduina. Düızaõljük iiegiga tárgy ezeleil ie júl, hogy
meglcapiulı az egés-'Ltárgy képét.

l Ptúbaikonunk más la. szárú: falevelekkel

vagy kegylókkal.
I A gyemıek bizonyára ezhieeen kirakja' művet valahova.
esetleg kh-vágja a mâsolatokflt. És falrogaeztjañket egy
kartonpapírra.
Találd meg a halat! Béııea kurtúl

I' WWW-
huı-genõfi-ai=fla igy, ıwmzzz

ınqııauımnõzzg-namzumenfñıızhõr vëuew,-»my
fi@`fl§ıäi-?12;ıInfflt`1=h#Hi1!1«HIll =fël-
az-.ıaıfilıfi
. - mag-,melyfl<=a;m'h:maéa11nl\fi:fit-fog_ta Ha halat:

Á fi_la`§.`-'
Ha Iıfılaãgnfian nfihémık bízorıyulfa. _fa%ı.d§ıt.`

Pöttyös a nevem 3% ăvıı kortól

* f'?"ý*!f'*Pe
na-1'nly.ımmcı`vu.nahıt.
-fi~f=ıõ«ı; õe~zıf
a ı_fııntărı.'Teıırürıl<-flmf
helyre; ami

Iflrnint ı1ıagnt`$,a`a`ÍIaladıtn°t, mugpnfız

 papír és eeruza

TÁSI EFIEDMENYEK

közötti kap :ÉN I

le|Iesztı'ıse iaıritla '

háskészsûget.”
8 gyermek lrnl tanul. a lıeflfllı minden
ılunását külön vezérli az iıleghálčızal
eıulán a vonások hetülllıe. ıneid
szevakká állnak össze. llegül E neurn-
üeegsejtek] hálózata a gyennek agyában
az üasıes muzgael. amely a
egyenletes és autnmatll-:us leírásához
- ezen iıiugrendsıefi lıălúral ııılatl
_,____
nehez az alálräsuıılıal befejezni. amikor .
miatt lelulnn meg kell allnunlı.

Dobozolj ügyesen! 5 eves kortól

0 Hzlmquru; úgy pmtuıuıı. hegy egy reeeuuzaıfit keplmk_.

kezdetben öt-üt szor! és oszlopot.
I A gy`ern`lelckel lelvállve húzzunk vbnalat a punloll l-lõzütl.
A ıäıõk nõ-ua az. fizgvwlf nem sw
negyzelet--keuiunle Ha ami vcırıalunlc kófi ăseıe el pon-
tukal négyzetle. lrlulr. be nevünk lıcezdõbelûit.
I Amflıor minden pontot õeszelıõtãltünk. -adjuk össze.
kinek mannyl neigyfzeta van. Alclé a több. az a győztes.
I Nagyobb gyenmkekııäl nüualfük- meg el snmk és Oszlo-
pol: számát. hogy nehezebb legyen e felek.
 mindennapi tanulás

=:z
.
_i
: _
.__ı
_, '_'
;__:,__
._
.__
_
-____

A diagramek vlıuálisan emlékez-

tıetlk a gyermeket az események-
re, és nyllvántartjăk eredményeit.

A matematlkábsn nagyon gyakran hasz-

nálnak Cliagramokat. ezért az Ilyen játékok
bevezeteakent le szolgálhatnak a matema-
tikába.

A gyemıek vlaelkacléséırıek megváltoztatá-

sábsrı gyfilfirerl segítségünkre lehetnek s dl-
agrarnek. Ha például a gyermek állandóan
felkel éjszaka. és átjön az ágyunkba, készít-
hetûnlc egy dlegrarnet. amelyen leljegyez-
zük azokat az éjszakákat. amikor nem kelt
fel. es nem zavarta meg álmunl-csr. Ez jó
öszlöıtzű lehet arra. hogy maradjon el
ágyában. Venjulı be a gyernwsleet ls e diag-
ram elke-ızltéeăbe, és e leljegyzeselret min-
dennap Llrınepelyea ceremónia során je-
gyezzük be.

Ha gyermekünk valamilyen konkret cel el-

érésére törekszik. hesznea. ha valamilyen
jutalmat helyezünk kilátásba. Mlvel ra kls-
gysrmelrak szárnárs nehez a várakozás.
legyen az egyszerre csak nehany nep.

64
 papír es ceruza

tfvlsseiltkeflésellek

_'_. .
.-.ae.dı.ageamek-..f*'“

oezlopdiagrernot ls. amety azt
hányszor cselekszlk valeml jot
egy héten. Ftajooljon például
slrnát. rıarenosot. baı-ıárıt es azolõt
aijáre. majd ezlneae ki E
osıloprászt mlnden alkalommal.
velarnelyik gyümölosböl evett az
napon. Nagy élvezettel fogja lúlni.
aa oszlopok naponta rıüvekeelnek.
Egy máslk nagyon pral-ctlkue diagram azt
mutatja. hogy milyen leyekerıysegeltet ter-
vez a gyermek az adott hetre. A diagram-
hoz ossıunk fel egy pıeplrlapot több füg-
gõleges Oszlopra. ez osflopok tetejére írjuk
be a het nepjalt, majd lolyamatosan jegyez-
zük be e teyelcenysegeket.

és tanulj

65
 Saı`r`ıeziT-'JS

Kavargó forgatag3 eves kortól

.čı n;=l_äták. ofl'_iel.lf I Adjunk o gyermeknek egy oeruzat, és kezdjen el firloálni

egy üres lapon.
sok-sok ırkann
O Amikor már eleget firkáit, mutassuk meg neki, hogy az
ıteval Indul. kiva- összevissza firkalásban milyen tura, mulatságos alakza-
Iő:-alkalmat -ad' tokat lehet észrevenni.

a szinezáe I Kérjük meg. hogy szlnezze ki a megtalált alekzatokat

különbözö színekkel. ügyelve arra. hogy ne lepje túl a
gyakorlására. határoló vonalakat.

O Nagyobb gyermekek nagy élvezettel végzik el a felada-

tot. és ügyeinek arra. hogy minden szomszédos alak
más színnel legyen kiszinezve.

Negy kiscica
3 éves kortól

Gvatnifitüflk I Ftajzoljuk meg négy egylomta macska kö-rvonalait.

--egye_tl'í.rlăI_l`lă ltedõ- O Beszélgessünk el a gyermekkel a cicálcrol. és lterdezzük

meg. szerinte milyenek lehetnek.
alw- I 'válasszunk megfelelö sziniioemzıãikal. vagy filctollekat.
jhetı ebben e- és a gyermek szinezze kı mindegyñ-:et másképpen.
Az első lehet fekete-fehér. a második vöröses, a harma-
dik teljesen fekete, a negyedik pedig foltos.
O Most adjunk hozzá az eisõ rajzhoz néhány egyszerü
jellemzõt. szemeket. orroi. szájat. lııajıtszt. Gsinálja meg
a_gyelTnek Ligyattelt El többi három clcával.

I Végezetül adjon a gyennek nevet mindegyik cicanıak,

és válassza ki. melyik lesz a kedvence.

mi
 papír és Ceruza

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„Amikor a gyermeknek
a szelelcig ki kell szine:-
nie valamit, nagyon finom
szem-kez koorıllnaciút
használ."
A tudósok kimutattak, hogy ert a finom,
alaposan ellenlifılltl kezınoıgásl aı egyke-
reg szabályozza. amely kõrvellenül a ko-
'- ponya alatt helyezkedik el. Az alakzat
kltülteset lolyarııatos kezmozgással kell
I] Í :
végezni, ezt a mozgást pedig aı agy hátul-
eú rúszen található klsagy vezérli.

Papírpizza
3 eves kortól

I Vágiıınk ki egy nagy kört egy lapból [körbe-miınllıatunk

például egy lapcıetányertl.
I Keıiük meg a gyermeket. hogy hajtsa félbe a kört
háromszor.
I Most hajtsa szét, és látni l0gÍU|<„ |'l0§ly 3 kör nyolc
egyenlő Te-are van osztva.
I A gyerrnak fizlneaıze kl az egyaa részeket lıíılõnbñzli
ezlnokkel. hogy vakltóan szines kõrt kapjunk.
I Átalakilhaljuk a kört plzıavá ls. amely nyolc egyenlã
részre van vágva, A gyflfmak llûlönbñzö finDı11 fullătúllfll
ralznlhaı a sıeletakre.
KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„A gyermekek kezdetben
csak llsszevlssza tirkálnak,
majd mlntázatokat fedez-
nek fel IIrkálmányalkban."
ez pszichológusok. akik oyermekrajzokal la- I
nulmänyoznak, úgy válik, hogy a flrltáláıstúl a
valodl reiıulaelg vezetñ ılt vaioezlnüleg olyan. I
mint aıııır ezekben z jeıeımıhaıı láeıznmıt ~`?'f -
A gyermek kezdetben véletlenszerűen llrkel-
gat e peplrre. ıneiıl megnezl. mlt csinált, ás
az lrlce-firlta egyik Ilajlatálıan vagy egy fea-
tekfolltıen hirtelen lelteılez egy areot. ás riig-
tön relzol neki ezeınet.

Őrült lehyomatok
I'
l`\'ıãgIurılceı egyik felette-veien`ıilyerı.egyezefi foı'mát.`pet-

Half
I merte: be:-e

apaplr tele nem lesz diezltëseet

ıı 'Amator =a` ovarm`ekfh`ei_õ-
fala
nfılntirltülrêaä alkotást.
ı
tea zfaneeneıııeeı

68
 eantfffée

Pacázzunkl
3% éves kortól

I Fogicm-a eveıreekeev-eeeetet. ëeteeyen

R
I Hajleuktñlbeepapirlapezmaldnyissult-nzéft. 1109!

I Iflagyiuk megezãraelrıi. wild kšlifik ITIflSl~H.`-§yfifmfl_R9I.-

-Je. ee eııeeı el len

h„z.zeezıza. -Iww põk 1-even eieree.
zzõeee«o.~

Vad5 evesképek
kortól

I-.flaizııliuıılc valami véletierlazerfl -firloãtegy ûres`|:ıaptr'ra..

nãllfifl heltllelaov valúšlllütfifli-

ırıea
„mzeauıaı neıeeemnez
lülhbzı- pont úgy fog klneznl.
'I-llegdl tlrlrálldn _a gyermek ăe mi

69
mırıdennapı tarıulas
zz ~. z z *Karnak ne§e.:.ie:
z :f `„ H ee õaffee gyarefeeeeaee
Már lóval ezelõtt hogll ími ee el
vaenl tudna, gyermekünk tudja
milyen öröm és izgalom felnyitrıl
egy iaorftékot, és valami érdekes
ezlnee kepet találni benne
A ezıiletúenap lrulüntisen izgalmas eee
mény ilyenkor a kártyák nagyon sokat je-
lentenek A különleges alkalmakra szóló
- `.`.. --ı--ır-z- .--.
lidvozlókaıtyeic keezlteset a lfiniübb DY9f`
mek nagyon elvezi. Ugyanakkor nagyon lö
elõkéezitäe az Írás megtanuleeához ie. mert
megmutatja a gyermeknek. milyen könnyû,
ea mennyire élvezetes lókívărıeágokat kül-
clenl papíron.
Ha nlnoe is semmilyen küzelgõ nagy eee-
meny a calaciban, vegyük re e gyemweket,
. _..

,,Szorgalmazzuk, hogy gyer-
mekünk készítsen üdvüzlő-
kartyat mınden nagyobb
esemény alkalmával, ame-
ly t a család megünnepel.”
hogy kleszıtsen egy ra|zot as irjon' valami
lyen üzenetet a paoırre amelyet azután el-
lıãıldhat el cselecl valemelyık tegganak Külü-
ttõseın kedves dolog ıgy kapcsolatot tartani
a család valamelyik távol lakó rokorısval
Ntogyan gyon-rıekunk lreskeszsezge leılűoık
râırhatıa nevel is egy Lldvozlokertyara es
honálrhat nehany p betut is puszıket
sztmoolızálva
papír os ceruza
Szorgalmaauk, hogy gyermekünk készít-
sen ütlvözlčıkártyát mınclon nagyobb ese-
meny alkalmával. A legtobbefı sokkal job-
ban örülnek E gyermek által készített alan-
deknak. Tnlrıt a boltban vásárolt kártyának.
Mindig haszneijunk kerrıeny karlyákat.
A tilotoll. szines caruzok. matficák. ÉS Csil-
lámok mind nagyon tol felhasználhatók
a gyermek clekoracios keszsegenelı fejlesz-
tosere.
_ __ Te
/lókás arcok
4 éven ko rtñl

"

.lftiăgllt

űvös állatok
4 éves kortól

Ja'-ltlnıatm

I
 Dei-iir
KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„lt kutatások azt mutatták,

hogy a gyermekek kezdet-
"1'|
ı| . ben nem nagyon számol-
nak, amikor rajzaik részle-
teit kidolgozzak.”
n qyemıekrajzokon az állatoknak gyakran
3%-= _ „ tiihb mint négy lehull. az embereknek pedig
_,___ ttitıtı [vagy keveselılıl mint üt uijuk van. Az
"`L`~_ "" _ _ ' -- . itt következő iatekok erre ösztönzik e gyer-
:-`~_-- ` '_ mekeket, hogy vegiggondlliják, hogyan raj-
, _ ` __;_ l zoljak meg a részleteket, ugyanakkor lei-
:. '_ lesztllı általános megtigyelñtıepessegüket is.

Tükörképrajzolás 5 éves kortól

Ífpgfigfi I Hejteunk egy papirlapot kétfelé. majzd nylseuk ki újra.

I A heltás egyik oldalára rajzoliuk meg az egyik felét vala-
milyen alakzatrrak, például egy kûmak.
alapos
ág I l-(érjük meg a gyermeket, hogy lejozze. be az alakzaıtot
úgy. hogy tûkörkepet csinál rola a hajtás másik oldalan.
I Amikor már megablztofsan barıik egyszerilbh eiakzetok-
`[g.§_|-wgl. kal, válasszunk bonyolultabb formákat. peldaul csillagot.
rombuszt. vagy egy szabálytalan. karıyargoe mintázatot.
I Késõbb a gyennek akár emberek, állãtoli. vagy házak tál
raizait is tükrčıznl tudja.
I 'végül élvezettel logia kiszineznl a kesz ra]zokat.
eltala nı a meg-
I I

felelô hangot
A zene új dimenziét nyit a tanulásban,
akár zenehallgatásrél, akár zenélésrñl
van szó. A következö játékok a zenét
használják fel sokféle módon, és arra
ösztönzik a gyermekeket, hogy engedjék
szabadon fantáziájukat, ismerjék fel
a ritmusnkat, és táncolianak az ütemnek
megfelelõen. A zene határtalan örömet
hoz a gyermekek életébe.
 /"""\
,_-.`

_ -„ „
`:
-.._:____-_ f ~"* Ã
_ -.--._ ˇ'-` l
_ _ -.=_`--"`: _- ; `
--.~`. I
/ ˇ S -
I' K ` .
. , „--
r ___ _ .\, Íı `

1 LP.. la*
_. Pf*

'17

-r_
`|'

.- A *.`
f' '.-
f.f`.
\' `$'.“».“^.
J' J'
fQ:.;~z\

_ ,'.I
.I-.
 Egy, ketto, harom
l If I

2115 éves ko rtól

ızıeınzınnea; ırz3y.-aıya„=azıafirq_nnız-

za

ıflzwzett saw.ı

Tükörtárıc
4 éves ko rtúl

O eerraı1ııfuzınw,.miıifli`ıfıgg.1üııe`ı`ruaıa.ı:õwõııaı1ıı, `

utâneınia

flelefl-“1
A! az
am mama--emma

76
 eltaialni a rTiegfeialŐ..hangé.>t'.

KuTATAsı EREDMÉNYEK
„A tükiirselteknek nevezett
agysejtek izgalmi állapot-
ba kerülnek, amikor
velünk szemben valaki
ugyanazokat a mozdula-
tukat végzi, mint mi."
Az, hogy ezek a neurenuk felismerik e ltikllı-
képeı, azt jelenti. hogy ez õket vezériii
hálózatok kűpeeell ittfnrdítani a képet: a bal
ıılılali mozgása-kat átalaimiak lelıb elıleli
mezgáeeá. 'ıie nnek luriûeııll, ekllı szerint ez
a képesség teszi lehetõvé azt, hu-gy utánozni
tuıljuk mások mozgását.

Hatalmas
4 éves Icurtúi
bal
ı Jeızazux el. nagy -gyzçzazizenızırei eımemrmız egy
ı-nes belbe. Tegy_ünk_fái 1i`ı_iII§IiiIät-.
és -ltéqíirk lel gyermeküııket- egy tılınera. fmlûflunk meg
VH5? |'-'ılliifidilıtflnk Bifififif Brhflyen l'i1'ëI§Iaı'"ı

I Cserébe 6 le. mutaeeon be-egy rrıéiy HHQMHÉSI Heni!

pıfiedlfl. nielñtt eiiñniıe velünk a.,.park'sttm“.

ı Pwbfluwk remi.
tunk aiega-ıeaı-ı végig a-sznbán. heloliunk meg.-.vagy pu-
kedllzzünk avégérfl' ˇ ' . majd táneuflunk Iıieezfaaeznbãn.
I Máflyuk viselnek 'nflfifiıű ruhát El Iátăiibñll. :IB
ez Ez re, ez ızeaıı.-eeazıeeae.-:eu egyıreıeer
gat az bvûllrtııüiz. mlqil tlûit
ira 320105 fifiiymmővfit TDI.

ˇYT
 har`ıgv.;-':tr'iz'ÉtC;iÓi<

KuTATAsı EREDMÉNYEK
„Snk tudós úgy véli, össze-
függés van a matematikai
és a znel képesség között.”
f?_ı_.

Az biztos. hogy sok jó matematikus agyban 'Í-`*§e?'<

jó zenész is. és lorditva. A nyetv lüként a bal
agyléttekahaz kapcsolódik. mig a zenét. a
matematikai tudást es a téri megismerést lö-
ként a jnlılı agyhttteke végzi. Ezért a zenével
kapcsolatos feladatuk a matematikai képes-
ségeket is lejieezlik

Piano forte
3 éves kortól

I Beszélgessünk a gyerrnekkezi emil. hogy mennyire más-

képpen hangzik. ha valamit halkan mondunk, mint amit-:Dr
tiaıtgasan. Amikor például az emberek izgatottak. hanga-
san beszélnek. anttkuıf tartüzkodûak. akkor gyakran csak
.I .I I _ _ I: 3 k

I Magyantzzuk al. hogy a „alatta” szú a zene nyelv.-én azt

_ jelenti. hogy ..ttaIkan". míg a „l'Ortıe“. hogy ..hangasan“.
I Kériük meg a gyermeket. hogy érıekeilen el egy dalt
e_lüezar ..;ıleı1O". maid ..terta“ mõdun. klërdezzıírk meg title.
hogy azok a dalok közül. Eatıelyeicet _a |e_g|ol:ıban iamer.
melyik hangzicjól tıangaımn. és melyik inkább halkan.
_ .,_ _i
I
L4 v ll
l Naflyflbb gyflflfleltak még árra lfi kñpiusflıll. hogy a dal kó-
I . .
_ A zepen megvaltozteesak a hangzerčt, arntker új utaıfitást-
_ 11| _ adunk'

J'

._._'-_ ıv-. ı
 aitalalrwi a rnagfaiaiö hangot

G Ors alõretekerés
4 éves kortól

I Jatsszuk el. hogy ntindketten híres énekesek vagyunk, és

egy kedvenc dalt vagy gyarmelcversat éneketürık együtt
I Képzeietbsn nyomjuk meg az eiöretekerés gombot a CD-
Iejátszıčın - akkor a lejátszás falgyoraulffiıôrt ëntlltolliflrtii
olyan gyorsan. ahogy csak tudunk.
I Aztan vegyük ie az ujjunkat a gyoratekeraa gzombrúi. és
térjünk vissza a normal tarnpóhoz. majd gyoısitsuk tel ia-
mét a tempót.

I Tánccılhatutık is a daira. így amikor gyorsan énakalünk.

a tarto olyan lesz. mintha a videón megnyomtuk volna
a gyors eiöflstekerés gombot.

|\/lérleghinta-skaiazas
5 éves kortól

I Kezdjünk el mély hangon énekelni, majd tolytflsauk a ská-

lan leilele manve_
I Kérdezzük meg a gyennzeket. hogy a rnérleghinta-akala.
felfelé vagy lefelé megy-E.
I Ezután kezdjük magas hangon. és menjünk lefelé. Vajon
megltalija-e a gyermek. hogy most latela mezgyûıılıri'
I A változatosság kıeıtlvéé-rt most`énak_eljüı-rk két-kıíılñntzıñzlã
magasságú hangot. ee kerdezzük meg. melyik a maga-
sabb. és melylk az aãaosorlyabb.
I Kérjük meg, hogy 5 ánelcaljan nekünk két különbözö ma-
gasságú hangot. és valaszoljunk mi ugyanerrea kenılre;
I Nagyobb gyannekek nagyon élvezik, amikor magas és
mély hangokat kell megtaláin1`uk_iam-ert. kedvenc-ctaiokben.

Till
1 \J'
mindennapi tanulás

„_ .
ˇ i

A kieehl: gyermekek imădjăk klasszikus nıuzziızaı zı nyngneı lnannenua-

filflltfil, ÉS pOZ|lÍ\l8l'l rflflgãlltlllt rá
- menjünk el bărmilyon ezabadté-
ri- koncertre. és látni fogjuk. hogy
a pici tlp-egñk boldogan táncol-
nak B alínpad elött.
A zene egy bizonyos ltaıtgulalot hoz létra:
täyilınk fel egy mozgalmas popazámot. ha
tanoolni 'és ugrálni szeretnénk; valami szép
iashoz. vagy egy megnyugtató zongoraoia-
raoot. ha nyugelomlıan szeretnénk befejez-
ni n napot A zene je naeenzı nal-.nt n innen-
esze ıevskanynegeımez re. am nana szan-
junk iclűt arra. hogy teljes figyeimûnket
a muzalkanak szenleillik. Heiigatlessunk
gyennekünkkel különbözõ stiiusú zenéket:
instnımontáiiat. vokáliat. is-Hi.. blueat. klaez-
sfllaıet. és népzenét le. l-laligaeeunk meg

játssz és tanulj

- . í.._--_;_„ ....,,z|=.„--:\:_-_-«_-.«=<-=.-
 eltalalnı a megfelelõ hangot

„_llalIgättas3u`nk.gyermEkunkka| külön
bõzfi stílusú zenéket: instrumentális
ırolfãliäl íflzz, blues, klasszikus
és népzenét ls."

rëıszlotakol mlndagyikböl. és ha gyar-

elkezd lazszlcellfidnl. kérjük meg.
csulqa be a Ezemál, vagy loküdjõn
ülünkban. és sırnogassuk a ha|al_

gyerrnel-:nok valamı konkret dologra

llgyslnia, javaaolluk, hogy próbália meg
ırııaghallanl valamely nangıszar hangját.
mondjuk a fuıfo-last, a zongoraat vagy
a dobél, és lolazzan a kezével, amlkor hall-
la. Kérdezzük meg. hall]a~E, amikor a zone
| porgõbb vagy lassubb ıltarn-po). hangosabb
vagy halkabb ıldlnamlkal. Azt is megkérdez-
lfíatjük milyon gondolatok iutnak az Eıszába
a zeno hatasara.

A közös koncarllatbgalfla nagyon Izgalmas

élmény a gyomok szamara. A legjobb alka-
lom erre egy szatıacltáran. vagy nagy, leolalt
helyen ranuazalt Ingyenes esemény, ahol
a g1,rarmeknalc_ sok helye van arra. hogy
szabadon mozoggon, as bannikof al ls mo-
hatünlt. ha a gyermek ëırdaklödéae lankacl.
Nézzünk körül. vannak-el zenei loglalkoza-
sok óvodaskoıılı gyermekek szamara .Eı kor-
nyélcünkün. Ezek leholõsé-get adnak gyer-
rnakünknolı arra, hogy Együtt ánıakallan és
tanooljon a lobbi gyerekkel.
zene és kéozolet

Túnclérek és
3 éves kortól
óriások

0
0 how of www
.mpad

ı
mrmıätorlıfi-

Állati hangok
3 éves ko rtúl

mar~n§ıa.u.ıa_gaz..-
I
.lwıgisi nwnnlıeëa-.tınnıbüălô -
H;
I
aaaäflwzsı hug;f.z=ın.-zsı-

ı aggwmıu-za.-muıazızanalzufi.-
 eltolälni aı Ffleofeblrõ. hangot
ATÁsı EREDMÉNYEK
memoria lehet lıııpllclt
explicit”
kllıfllelfil eltekintve, lehetetlen pon-
teilılılzııl, hogy lıılaml milyennek lát-
hallatszlk. vagy mihroıı a taplntása. az ll-
Iı! ilyen memûıiál implioilnek nevez-
- nagyon Eni: lıllrıl Ingemı van
hogy emlékezzünk rájuk. 1
a nyelv es a zene explicit-
azomıal képesek vagyunk mııglıt-ăznl
dallamot vagy Egy tllrlñnelet. A következo játékok hangokat
he, és a gyamıekekııek ez a felaılatıık, hogy azpli-oil
meglegyezzek öket, méghozzá úgy, hogy asszooláolókal
létre a hangok ás a tñrtılııelek között

Zenés mesék 4 éves kortól

I Morıdtıık meg a-gyeımoloıek. l1ooy-moıl~_a-kedvenome-

| .H |'|ám_ahan ..

O A ı-ıõfawama és-anal E-aeıeeen:a

izmııor
szalad; éofa tak -wlıognek-a' szélben.

vagy moon:-uotefiü.dallaıoolıal.~anıı}lyek _Il'erıa`k-azıaclott

83
 raj§azsnyeı<

Milyen hangszeren játszom?

4 éves kortól

6! BI

ır ww=f_ı_~=z_fi.r=`=
._ ILÍ ._

Forró és 4hideg
éves ko rtöl
muzsika

llllli.-. ii'-ffllfll

vnovtávol vm-o:oălRılz`áo1zıı1eetboıı=:oEolı.0§_ır:szobã-

84
 sltaialni a rnégtalalö hangot

kuTATÁsı EREDMÉNYEK
„ll zenei készségek, mint
a nyehr is, a figyelemre és
a részletek alapos megfigye-
Iăsére alapulnak.“

Csakúgy. mint a szavakat a kis beszed-

hanguk, a dallamot is hangok alkotják.
es ahogyan a nyelv esetében ls. a zenében
is gyekorlásra van szükségük a gyemıe-
keknek.

Nevezd5 eves
meg kortól
a clalt!
I Mondjuk meg a gyermeknek, hogy most egy olyan dalra
fogunk gondolni. amelyet jól larner.
I Énekeliük el az elaä szol. es kerclezzük meg. tı.ld}.a-e,`
melyik clalrél .van szó.
I Nem yalóezlnü. hogy az elsö szo alaptán tudni fogja.
ezert kezdjük újra., immár ket szót enekelve el belãla.
I Folytassuk mlındatldlg. arnlg lel nem ismeri a dalt.
I Dloserjük meg, hogy milyen gyorsan kitalálta, rnalcl éne-
keliûk el a dalt együtt.
I Nagyobb gyerrrıekek azt is nagyon ezer-srtill. ha õk éne-
kelhetnsk egy dallamot igy. es nekünk kell kltelálnunk.
hogy melyik az.
rnındenrıapı tanulas

nfizsz„a{;uK fel 8 názeezxrwirazáiëäafõey

mfflaennenf dõfgvıfaf

A hengszeflıéezftés nagy ügyes-

eêget kívánó tevăkenyeêg, ee
nagy öröm e seját magunk által
készített hangszeren látszani.

Kezdetnek talán a rurrıbalük a Iegiubb. amit

keezrıhatürık egy müanyag flaknnba ünıõtı
száraz lenesáből is fellenõrizzûk. hogy E
kupak iól zár-e. mielõlt E gyermek elkezdi:
rázni}. KülüT\büa5 kümblrıáclúkkal más és
más hangot lehet létrehozni. ezen kísérle-
leızüniı minderıiúle száraz etelfáleeeggelı
bursóval, rizzsel. bahbaJ„ ee haezııeljunk
különbözõ eiakú mûanyag flakonuket vagy
edıãınyaluzL

Debut I-ıêezflhetûrılc úgy, hogy egy lı.ıfitıa|-

lorıt kilaszítünk egy télre, és regaszlıfısiza-
laggel rñgzftiük. vagy zsfrpapln teszünk egy
kunzervdobuzre. és beiöiıesgumivm rögzít-
Jük. A csürgõdnhhoz használhatunk plci alu-
föliaderahekai. ameiyeket egy papíflányer
száléhez erösítûnk. e gitarhoz eleg egy
üres. kerek doboz, amelyre gumlezaregolwt
hûzu rık. E nyakehez pedig vorıalzút hasz-
nálhalımk. A fıäeü küré tekert sehfempaplr.
vagy két lıóicuszdldı õeszeûtbgatee azlntén
 eltalz-älni a megfelelö hangot

_- „...ı<mıáıms ıeqõ'1õı_
mmmmfinmnhmäk
ııfinyúrkúnt is.”

emelte: hengmzaı au És persze kel
fedñjet nyugudlan haeınálhaljuk eln-
uaengellyükıet ezlnln minden buliban
lehet találni Fflzzûk fel üket
szalagra vagy zsınóna - ne ialedjünk
flsamót kötrıl a yégekra hogy a csengñk
csusezanek - es má rls keezen van
karkütű vagy bokaperec
Van egy masik lehetöse ie. ami nagyon
yinc:Eıa„ tennéezetesen szülõi felügyelel mel-
lett. Tüllsünl-c meg belűlteeüyegekel vizzel.
mindegyiket különbözõ azinflg. Amikor a
gyennek rnflgkepplntja az üvagekel. mlnd-
egyik más hangot log adni. ee egy egysze-
nibb dallenm! ls Ie lehel railukjá1sza:1i_
Újabb lehetűsegei jelent, ha mûanyag 1'|akn~
neha! tûlillnk meg külñnbûzč mennyiségû
vizzel, és Ez gyermek helefúl E flaknnukba.

estanuh

Ha vıõz
wflfiflflwfifiä
mán, maja §&ııımlı-tı~ı'-tat-:-

uımıını.1ııeıyıı-ızııg_| mz:
ılyik HUIIÍÜ

87
 Popsztárok 4 ûıııı kortól

m ..l.Halymfııak.ıl Eûlúrıy_păn1út-8-nıppdiban. how

don ült mon:'.iı.ık.a:.gy_eıı'ıııak nevü.

t *I
nl ez egyik

.E

Zenei visszhangok 5 éves kurtfil

` `l.-Hmdiuk-meg a g|ıefmeknel<.- hegy rnnat énelleltıi fegınfit

-I lıiızdlük \ıfi'ııl`rfivk| dılaıurrıal,-`eı-nılyeı-=a-gyermek teff

ı-.aza

'% '
I
. I-ÉsaTtI;vai_on.~.ııiıa:eztırt§tık-e.ăııelealirıia:;gy§un1el:

88
 eltalálrılıa megfeieiäihengot

KUTATAEI EREDMÉNYEK
„li társas lătekıık lolılıan tel-
lesztilı a gyermek képességeit,
minta tárgyalrlral yalú Játék."
it kutatások azt leizilı. az. hogy egy kisgyemısãı
megtanul trslsınit a kilrüitltts levõ világról - pel-
ılául azt, lız-ugy a nu-lgok akkor is léteznek. amikor
már nem látta õket -, isgeliitılı társas kurıteıtııs-
ban türtenlk meg. it kisgyermek számára a zene
Mrsas tsvékanyseg, és ha soha nem is len
hslüle enekss egy kúrusban. az alsııiıetii ıerısl
kepsssegek ıil ielrstfiségeket nyitnak meg a liõ-
züs zenei élmények belngaıtâsára.

Énekeljünk kárıorıbanl
5 eyes kortól

I mmwfimıse .z eve-mars-.zız-. hzorzõ-ıazımneıeıã~ r

tekminelyiıerımindenliiugyarıaztadatt-ãnelıllgdeeltărõ
ldõl:ıerı`
` `keidl.elaZanıklˇ.ˇ
_
I Kseılíãk egydyan dallaiiamfllıffii-.a.gyarrank-jól ismer.
:cel-_|Diı ıuıg__-a gyemıeızeı, hogy ııezzqje-el e-esti.-ee
meg netet, hogy ııiiri-ıia}d`__a
Pűllk hm-.Éflekeãûnk halliflrl. him' ne nyflmlttk-.01 fizãyfif-

Í 35525.* két ëftfi.l$Ífi.|iÜ`flk„` Él

iussıınk -el a dal végéig.-amikor mărjól 'az-

I rlımlkw avemıekflnk mfir_msmblate_sen

sıı1.~smnıetunii-`ieso-eneiiaırıse-`

89
Éäf

Mini metronómok
21/, élre: lto rtól

FIPH
l ı

nu-
: dalt' hfitlfllăi.

Tapsolcl ki e nevedet!

golya'.lãaileı1iazriflyñt. âalfinaflfiinli Irrintlan-amõwre.

_ı.Tee§us`»Aı „wõmrer
-kinek-e van ısiegigeõ

90
 eitaláini-`a megfelelõ- hanfgicit

t<uTATAsı EREDMÉNYEK
flnommnzgásuk
tl klsagybúi
erednek.”
rt mszgásoltat aı agytrsrsg
elülső rãsıe keırdsmenyaıl.
ănta ltnum, egyenletes muz-
gásl a klssgy irazsrll. llrnlknr
a-gyermek megtanulta, hogy
mikor kult tspsulni, s mozgá-
sokat az stitlsfi agykereg szalıalyuıza: amint azonban
már ügyesen és gyaltwlottaıı tapsol. a ltlsagy veszi út
s iıszılırlãst.

Játsszuk ketten
4 éves kortól

I Üllflflk is H'
.tagunk HHW
_ fernntybën

evil!-Ink egyet. mflld az-Bank. ceesıı.m.ea

mıneizaı esmıııııizeı. Amikor e.`gysmwız.rmsqmenııez la-

euvmfesea mrd irewzıëii..

-Í MÜGÍ- tifûüãlll-IR fi' fllflıf. ltûalr lflllfifi*
tunk male fflläikinwiuflk tëer3'i=fi_ıtl
ltelhettink kălbıenl.

ierfliih-
'tãn:iel'eet.

91
 n`ılncienı`lEapi `l.ar'"lL„z|Ešs
ı,.

hleznlgrok |
I

za penlbs figyelem alapvető készség

a korai' gyermekkorban

Az egyik legjobb eszköz a gyer-

mek figyeiml képességeinek levl-
tására az, ha olyan feladatokat
adunk neki, amelyekben hango-
ket kell azenosltania. meg kell
áltapítania lelenteeuket és a ben-
nük felledeztıetõ mintázatekat.

A hangok legnyilyenvalúbban El nyelvben

mutai|ak meg magukat Ha gyermekünk júl
tud figyelni. akkor nem csak sok barator
szerez. hanem Júl log lelieslienl az óvoda-
ban es az iskoláiban is. amikor a tanar uta-
sitásait kell kúvstnle. Nóyekedni log E szü-
J"Ü'
klncse. miközben hall|a maga körül beszélni
` az embereket. és iavulni fog koncenıraoiú-
Í kepessege is.

Szämunk lı:li':it arra. hcl-gy alapos beszélgeté-

` sekei lolytessurık a gyermekkel. hogy meg-
sltse. a társalgás soran egymást valtva ba-
_: szélunk És válaszolunk. Próbáljunk meg
szemmagassegban lenni vele. miközben
beszélgetünk. hu-gy láthassa a sz:-finkst.
és hozzuk tudomására. ho-gy véleménye
es gondolataı erdakesek es ertekesek
 eltalálni a megfelelö hangot

,,;_l\j-mlelmeliék sziugsmlrajznlnak
.a,haııoıt:ll1flfl90!flflı
Rillfifilšz
` berıliek azok?

fel a flgyelrnál a lclvülıfl jövö hangolıra,
a madarak hang]-ára, agyefmalcelıi ál-
lealtall zajukrfi játék közben, E fűnyíró gıâııı
63 a lan-Elek zlzegéséra a szál-
Ffilvãlta nevezzük meg a hallható han-
Amıkür bamagyürlk El városba, beszál~
a gyarmakl-:al aznlıırúl E hangoluül.
_;l_nı_alyalınalı lnntus. rnindunkl által Lsmarl Ja-
lantésa van. páldául Eı randûraulú Ezlrénñzá-
sának. az álkelfin-él hallható pilıyegü hang-
nak. E luronyüra ûtésıalnelc. vagy Eı fagylaittııs-
kocsi hív.-ogatú dallamıinalı. A házon belül la
nagyon sok hallanlvalú van. ha Odaligyelûnlc
rájuk. Próbáljuk kl. vaicrı össze ludurılr.-E :iz
kûlünlála hanga! szárnnlnı a házban. például
Eı lûlñrendszar zûrnmügésát. a csüpõgfi csap
hangját. az úra kalyegésát. vagy az ablak
al-Em alhalaclú autó zalát.

és tanulj

n_el!lli*4.-hfilllfi. _

af:-aıllıst.-az--:uns-zulcıl<f"ıüı+

93
El

Díszmenet 2 éva: Iıurlñl

zzzt
" V a«ı„ı._` 'V '
afnfinf -
pfiban hăzbaı'-Ja `

fel: :Fmzıut
_ .„_- _ _ ..-._ -ı. -- _ _

Üsd a ritmust
4 Ü-U68 Kûftñl

I“Mag3fı>á'mııkaıI-a:3;_yarmıknaB'.'bugyaa`afinai.hangok`
-
ı`-uautltuu-nagy-nçu; mar:tár;

94
 Erltalálrıl E1 megfelelõ _h_am'g_Ot

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„A ıaııu irıgarll az agy
élvezet- és lutalurnküz-
pontját."
I-Iı a lutalmazással és az ıilırıılıttal kapcso-
latos agy! tarlllıtatıal ta Ilmlrlkus rurıd-
szerll túlzott mennyiségû és irıteıuitñsú
lngıırltlıt árt. az átlatult rltrıılluıs ınuzgâslıa
lruzdanak. rázzált a lallíılrıt, vagy körbe-
kltrbı: szalarlgálnak. ll. zaırelıallgatús és
a zanıszarmăs csupán két Ielıatsigas pél-
dája a rltmlltus tuvûirarıyságalınetr; ıı tánc
és a lıltíıs két másik nyllvămalü példa.

E |\/lı volt a dal?

5 éves kortól

Olãcıadoljımk vatáımi-§út=iamurt-dalm.zñagyııı9ădın-.'ûsail:-
-ki a"§|ıreflrıEl;'lıãltãn_
ıfrõuflja mes _a_r.ıı:emeu trııaıfiıım. melyik :lat vuıL
O Ha E raaaarmrzzıgzzzıı naııëz ml. ánflunız :mr -ıızr=z'ır. «=ı.-
`:PëR3iUl „Ei1Ífëfl'*9;§Ü!t,
.Ezt ănalıellfltr; aı-nl`kur xralatdnek aıûıinanla-:want stb-_
il`Ütıtzı'flIclıIıtý_rııı`ır:ltılritı-nı,ı§`ı§_t,ml_Lıtñrı
fellxmaıntu.

95
vissza tudsz
emlékezni?
A jó memória nagy kincs, és egész éle-
tünkben hasznunkra válik. A következõ
egyszerü játékok segítségével fejleszte-
ni és stimulálni tudjuk gyermekünk
memóriáját, a korábban hallott történe-
tek felidézésétõl kezdve egészen
a vizuális kártyajátékig.
 ___
_ ____' . ___;3_
_X
__
_

`___
*__
___F

__1\
_H_Ú _1
:LJ
*L`
B
ãr
__ ____I.
'__Ű__ _ 4_ _@_"_ _ _
_I,_FJ:___`I

__;
___,Él
JJW'F_.lJ̀_
Ú
_'T
_
/F
_ :______*_ ____

_.
_-

__
__
___
__Ă___"__
_ _lJ“____“_|__

_\__
Mr
Í
_._fi_
jÍ_._lI_
if! _*Já
`_|4%?
? il)
_I___~

._f_ _i
x\_
3ff _ÜQ̀
1,I)_/MW”
ˇ_?
E`_Í'u____h__ _* _ _ __
_
__*'
*___
i_ _

_I-__
_______?

J_______
N__H_____'
k_____"
I_v_f“_n_I____
|lLő|_m_pâm_'H_|_ __Él' ı_ ___I_'_ _ {_ ` _ˇTH_
_|HI_{_`_
____| I:__I
___
._

'_m_'hzI_Ã____/
F__m__
___' '_ _ |í_|
_._______ __.J_ ___
Dıı_'_.___.____'
_._

_?`__L___ _`__Km
_ Jfi/ý___r`_
_I!______ _H1_
Ű!__
_'

_-__'
F _'_
_.
_r_ FT'__3
:I__\ _Ill_`
_____|_|_

__J_J_L I_'__e__'
L__J__'___Úr
`_`_|__
:__

IlIı_r_ı_
ir_

__'I___ I____
_|_ _û__
_'_
,____
._

jıh

_____
Ü _,Z__ ,I
_-__

1 `____
J` _ _ _ _| _ _
A`

Í
1 __"/_
W
_
:Í Vëff-fiıëaek

ı\/ıitııáttunk?
ıı..ueçzuıı
H õëõ
:uk-al" a ggarmeinıak. bogymoat egy
eıiazı-

ı Rõıııõmıuıaı; páıuáuı a fõazempıõk

B Ü”-'H""

ırëggflnız úgy. irnııuıaımı-ië@'fëıidáasııaı_ık.vıazı_ıı_«iı

":ã1fi`n'ëfwfi:`”
1 ˇ' äl.`f1e.-lë§w.flvJ<-.ëav--idásëinflflffliléflvh
` hogy-a_g|yamtek_-kllavfltıafisunhannünkat.

Utánozz engem!
3 ăıru kortól

ı=M:ı'ı'1ı:ı|uR ma_g__a nagy ıtjası

ñwi
Érırmzûı-:mag Iñuiiuıilõar. -tegyük-ı_hezüntee1

_!" Ha-ez-fifiríõl mem:-~fi s$°flflT!.fli=fl.fl!.=. nfiki- ká

vcse{Ekvëıı:zgymásfutã:ı;`|:éldâul`ä-flntsük meg a-iábujlun-`
lfilfi
I N_6zzük.mag.'hugy'.tıdf:R.hărflm-zflgıfmüti csznlulc-
IB”lIIñI1I!!I'Ilz 1.9-1

mutafiuk, afiaelalwâaalwt

98
 vissza tudsz emiekezni?

A legszebb születésnap
4 éves kortól

I I-(ezdiûk a játékot igy: ..Em|ék.ezei a erûletésnepndra.

amikor kaptál egy nagy tertát?".
I Ha a gyermek igennel váiaazel. kerdezzük meg. em-
lékszik-e. hogy nfliynn volt a torta. Emlékszik-ıa arra is.
hogy ı5 vágta lel? A szülinapi zsúren kapta-e? Játszot-
tak-e együtt a barátaival? Milyen játékokat?
I Kerdezzük tovább. amig fel nem elevenitettünk min-
den kellemes és szep dolgot ezzel a nevezetes-nappal
kapcsolatban. például az aiáıtdekukat. az üdvñzlõkăr-
tyákat és a dekeráeiüt

ı<uTATÁsı EREDMÉNYEK
„A kisgyermekeknek
segítségre van
szükségük, hogy fel
tutlianak idézni regi
- dolgokat."
Amikor E felnőtteknek emkäkaz-
Í; _ niük kell valamire. automatiku-
' Í san megiemútiik es összekap-
csnijıik magukban a laliıieıendü
dulugtıoı kapcsolódó eseménye-
ket. Ennek erdekeben az álme-
nyeket szavakba õliik, és így
eıplieittıi teszik őket. A kisgyer-
mekek nem teszik emiekeiket
automatikusan eıpliuitte.

-Ü.
la -TJ
merrıófia .ee _megflg§/elee

Keresd a labdát!
2 eve: ııertõı

-ıı kis labdát. eemonquk

ffzmfiduznı. Kõfiez me.
hogy néhârıy-pfilanatra eaukia be a szemet.
ı aapıiegjeı úgý. Iı`_é.ıgy`ııı._la_-
eıeuuwa,...ëfi. amfenflelfle. néldãııl eke.-
nagıă Ifiafltlellê. poleıa több hnlrrıi
kíflé.

I meg h-:eif mimëı.

näzen körül, és-it&:meg`a`lahdä.`

ldlãflelett kell rrıegtalălnia a.lab_i';lăt,.-fintlg ml hűsztñl lılılg_

' _ 'I IIIR.

A maci sálja 4 eves kortól

l eflımuwık em: Ja és-'e.`-eilfif

.fëfiıffi--.fi=lfl?=Zflk'H-=E.=.â.fflt Hif-
neldtel.
I meg_e._eýet*_ñ1eknek.-ä.kăpet.f`éezmurıd}Ld< meg
eee
flmiwriñl .lflB!|I1ă.2lH. H-kéefl
U Egy niaetk ggpına eekär-
lÜ.l\.1.l 9??l“Ü'l.ÉL-
°llFfll'll'fiz miıt mflyelızee eleti

.__ _ vegyük elfi-azelıiñ-kővel;

I ii... ...Fi .i..|. ee haıenliteuk

I Nflgllflbh rñazlete-
kara képhez. egy eeí-

100
 vissza tudsz emlékezni?

ı4uTATAsı EREDMÉNYEK
,Q kisgyermekek általában
ılııesenek tudataban aıı-
nak, hegy tudnak valamit,
amig nem talalkeznak úlra
az eredeti szltuaı:Iúval."
Lehet hogy gvermekünknek csak Iıemalvne
emléke van arról hegy megetette a kacsa-
kat. amig a kaesakkal vele ujabb telelkezee
nem emlûkezteli itt erre az elmeııyre. A tör- _
teııetek elıııeııvek elmeeeleee reveıı a gyer- Ép-
mek mer tetemes szerint fel tudja idézni
hogy ml történt a mulltıen

Kata játéka
4 éves kurtúl

ıTeg,-neıwgvıeıeefauziıeıõneõzzekıeıeeıaıgyeı.
éfi ltläfilllfillitlt róluk llfitát. LEHET. ltülñfifflt- fetill.
kulceeeemú. dobókocka. villa. alma. egy teli stb.
I Kăriük meg gyerınekünket. hogy jrlıl riázzıe meg
e.táı_`g~yeket, es véeee õket ez
I Egy-lcéft pefızmûlva vegyük-el atfleat, ee kár1ûk`n`ieg
a gyemıeket. hogy idézzen lel a aıtnyit,
arrıennyiıt oeekztuızi, míkõzlıen mi kipipálíuk a helyes-en
megnevezıett iárgyalıai _a listán. Vejerı hárıyratud via:-
szaemlelteerıi?
I Nagyobb gyer-ı11ekıek esetében rıeve-il'ıet_llll<'a tárgyak
arra: a taıean.

10
mındennepı tanulás

az események felfdezëset-;segitk.az .em,lek.ezë._e;b.en

Amikor már az egész család az

asztal körül ill. nylssuk meg a be-
szélgetést anal. hogy 'felldezünk
valamit, amit együtt láttunk az-
nap a gyermekkel. Például:
„Az óvoda elött láttunk egy roeez
gyereket, aki lehúzta a zokniját.
ugye Kata?"

Ezután ezorgalmazzuk. hogy e gyermek le

járuljon hezzıt a beezälgetäetıez azzal. Eıml-
re G emlékszik. Kedveserı tegyünk lel neki
kérdéseket. és használjunk olyan
kárdûszavaket. mint „kl?". ,.mi'?“, „hol'?",
..hogyar1?" és .,mlerl'?". Amlkor már eleget
beszélgettünk arról. amit együtt tettünk.
terjünk at egy olyan elrnenyre. amelyet nem
együtt éltünk meg. Kérjük meg 3 gyerme-
ket. hogy meaeljen el '+5 ls valamit. ami vele
esett meg. amikor nem voltunk jelen. pel-
dául az óvodában. Hallgassuk meg H törlé-
netet, majd tegyünk lal néhány segitñ kár-
cleet. hogy atõrtenet kiteljesedjerı.

A kisgyermekek nagyrészt a jelenben élnek.

ezert ez elõzõ napi tõnénéeek-lelldezeee
számukra nem könnyû tetedat. Ugyanakkor
 vissza tudsz emlékezni?

f„A kisgyannakaktnagyrém
at `leIaıı_beıı é|'nı!k, »ezért az alñjztñ
` 'napi történések felidãzúsa
nam könnyű fa`laI`lat."

Iıiýgynn hasmos Iahet. mert aeglt magáftani
Šgyemıaknak a ,.tDgnap". a ..huIı`1m" és a
,-,mEı" fogalrrıái. Adjunk neki egy kis segítsé-
pêldáutı .Tegnap elnıantünk Zsıızsa nú-
ñíhez. ugye? Eınlăkszfil, mil ]átszDtlunk_
amíg ı:ılt.vOttunk?". Amikor gyerıfmkünk már
júl vtaıõza tud arntäkezrı| az alüxõ napi :inl-
"gDkf&. ätláfhatünk olyan eseményekre. ama-
lyak az Elõzõ héten vagy hónapban történ-
tel-E. tızãf lahet. hagy szükség luëız yalanıllyfın
vizuális seıgítségre. pëı!c|áu| Egy fänyképra.
hogy kivúltsuk vala az emlék tulidézését. Egy
lıtfıiñrllãgeıfl fiaméırıy, ha pıétdâul Elmentünk
a clrkuma. vagy k|rárıdult1.ınk.O|ya1 dolog.
amire iıgalufnmal lehet vlsszaaınlákezni.
ûrlzzürflt meg néhány ewnlıãket, arnäy ernlá-
kenat az Esaményra. pıálcláut a programfü-
zeiıat. vagy Egy ärdakfls kavicsot. tafrnám.

játssz és tanulj
Së;.dGl9Qk-
A núwhmfip alyıtgıettitıë

Ez--
ıeiıëızıuı-ınëı.-um. ml
aIl1fll„':`Pfi|fifiul
ë`=-1'
.zıõın_ımõıfl_-8 rõmfinzııııõ

103
Élrfléflyek felidéäéâe

Kire gondolok?
ı _ı m@;;_._gyzmı`emmmeı. mun uı ı~zz`.ı _ ızıaı-.
ifiz; um afz aziiinız
ıı yaıazzımız .gy wıeızëı. amaızyu gywm„ımı-m8|õı1=--
mwtuáãúiul aa-az.
egyflkıräfiıéi rnnndlulı-el ãE9fifi$Gl15PPfifl~
ı ı-§a_-zgyzznneız ıznnnyumız utan; 8 ıaıazıam, mmdhmk
zıı.~ëıäv~fl@hm hııı-
ian-lıltalflnia E níınnit Példäııt. ımlylk Member-ı-vanza kö-

I -lfilııhatluk õiăiélwt 'man is-

|\/lesélol el a történetet!
3% éves kortól
'U .k.H__wfló„ I im.. ima;
pfldãm.: Ez a' ı=ıır_ı_ia_s'"J~ı'.
I Aniluır b%ztûk. usulıjuk be-a`-|eõnyvıai.-Zäs`kétdE:ıü|c-
nifigǎ
' _' -_afIı:ıBähñ`
'ˇ ` I.

Í Ha Íwäfl nfildl- „ăA.kifilă.l.Iy-

rıdral kellet! meııııiea-ı1ag_yfn`ınıTı&I1nz. ugye? Klvel is
taffi|I§uzOtt.zazfűturı Ez-a`Ín_ifib_«Eı_u?'Í'.
i Ha`meaűlăsk5Eben magakad.vagyűkolfiakıŠn;nret.-
ea „mun-meg'-`a um. _

104
 `- vissza tudsz emlékezni?

Milyen volt?
I Hagyjuk. hogy-a gyamıak válasszon tüflăl.. például

O Mondjuk mag a gyarrnaknıak,-hogy most Egy halyazlrıt

fogunk latml nakl`a~valasz`tott téfnaval kapa-aıolätban,

vălaazıint pontot kan-

ı Amımf uageztarn aıeirazaaı, Rgzajank-.el
„Akaoälı a Vflšltfalıăralıt
Volt méflaghíııta a
I Nagyobb gyantıalıalt lalrä
tefiebb. éfi-'lflfiyünk-.lel-több lléttlläãi.

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„Azok a taııăkanysăgak, alınl a gyarnıatuıak szavakat kall kăpalıkú
alakltaııla, a lıallaslııız kötött mamıiırlalãt ılntgaztaliak mag.”
Ptıiahakigııonk, alılk a kiagyafmakalt tanulasăl ta-
nulmaııynztak, azt találták. hogy a gyermekek
nem ianıétlik mag automatikusan a ua-
Illik tñrtaııllakat. ami azt jalaııti.
nagy nem la raktarııanak el egy-
fajta ,.sıú~kêpat" az
asamanyrñl. az aınlıikazatat
vizsgáló kutatások a lalnlltlak
esetében ana utalnak, hogy
az Iamtıtlıla aukkal
i. _” valaszlniltıhă taazl. nagy
ı. -' '-.i 'z ti faz Esemény nıegnıarad
~.- - 1' -_ . __
- ,+ "' - _. -...- 4- J, az amlaltazatlıan.
,, s-ta 1 __- ___ Ti.. ..
t 'L F 5. 4 ı-
'Iı-* ı_ '* 9. .~ _ Ír,
'lı .__-.“.\J'áı|.
.Iı-_\-l'|,".Ü-- 1,,
IL.
.!.!' Ü- lıı.
'I ` f_ Ü*
9-f -. 4 ._
105
.-
'šlgtt \ı- “ 'pr
kártyák ee kepek

Kepes rejtvény
2 éva: kortól

I Vãaãflfliflii nõrëıw
I_`Fog'uk azogylk .ña-»a nlopf-WW1 nál.-
-ıoııfmau.. naiakoraheim maıvanwanuuk

OEÁ folvăitva-idűızifntldol lionifirătrñozloblıwfl

fifi-ˇ Ű*
znemamnı'min .A`.ımaõ'h-le-..~fiz=
`van*'."aalgytovabb.`

a.ı.ornyil'.fl.nflnta~
. .. .mlfiümšı _ .

Fura3 emberek
éves kortól

ı1_ı:ıiiv.==av
ı-Eagıaı-meg ai-.aıtafi mentana aanweoazvızuınızazn
-a l'i1.oQı?ılltln|t_.zB.ıvë'_ıB_ã§BBl. Így három egyenlő

O aa fa-:õt
.raem-a. a-.tñrzaata lcümâgıañm.-'a tabakataı-alaôra..

ı`-mike ı<amn`vagyuni<.1ı8ëqaEL~mzg_.a

.E T619. .bfihi5.G.;a liba

 vissza tudsz emi_täke'*zZnı'?
En
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
_
ık lal a vizuális
ıııoınúrialátékokat a gyer
alak iinbizaimának nûve-
iasara, és látni togluk,
hogy gyerrnakünk szinte
szárnyai “
li pıiroailu mamčınaiátiıktıan a gyarrııakak
gyakran sikarasahbaic mint a telnüttak,
azért sok önbizalmat ati nakık Igy sokkal
nagyoiıb az asăiy arra, hogy kapaaak lasz-
nak natıazaiıtı feladatok ınıgoldaasra ls.
.ı _ıí-1nı- ıv- 7

Párok
4 éve: ko rtól

O Haıyszzaıt ıaiaia z-paaiam.

IP- Qyotfiıak f!J_ı'dÍt3ı:I1 fal két lapot. Haa |_Kăt:iap:-agyaf
-zik. magtaı'ti1a'i]aa.pári.,-és -foivahat kettőt. HH
-H'-'Ha *si lsfifliëi-á' -rai-
tak.
ıı ma „ıı.f.zzfaı«a_t„ıı fa ıat.is;_gz_z+.
haíäwë2iı.Hii- wave- nem ha
I F~oIyt`assı.ık-a alidig.--`alT|Ig 'ai nem
a lapok, az o"v_ăaä\Š`i tt Ifiatõših o_ar.van.
ı=ı-:ısabb gyueımıaazı nszzzfauurıtt mambo tanya.

107
mindennapi tanulás-

la iiejtcãlt néšegettésle- 'révén

za gyermëif l„~regzaiey'-aki halya: allffzaaiáatıan

Mindannyian sziaretlûk a fényké-
pakat. mart vizuális formában
ÖIZÍII ITIBQ Õlfifiinitãl, ÉS VÍBSIH-
homlk a boldog pillanatokat.
A szép és jo eırıiaicek vtzııalls tárháza arra
osrtonzi a gyannakal. hogy orornmal néz-
zan vaaza gyarrnakkorara. Ha lal-ıatsagas.
mindig legyen nalurilt fényképezõgép. ami-
kor aimogyünk valahová: egy családi ün-
napra. vagy sie: csak z pa-ızıız is. A sssıiı-
:un feıveıaıaiı meiıan Rasziızniıı mal-az ka-
paket is. például amikor a gyermek (issza-
Kanta magat ragywsı. vagy ha apa haja ag-
nak all a szél-ban. Biztosak lahatünk abban,
hogy azok hasznalt a kadvonoak a késõb-
biakban.
Gyamıaicünk õrãmrnal fogja nézegetni ma-
gát azokon a képeken. amelyeken mag kis-

játssz és tanulj

ıaı,aı_ı_`;_|yınuaaaEı:itıı_ıı

Illlfilılllt

nuesam.-a_ızaJ ılılilirı-

108
 vieeza tuciez emlékezni?

„Ha lehetséges, mindig legyen nálunk

fényképezõgép, amikor elmegyünk
valahová: egy asaládı unnepre,
vagy akár csak a parkba is."

baba. de legalabb ilyen lelkesedéssel fogja

Irıámulni ezülai gyermekkori képeit is. Nem
mak a csalad türteneteloül enez meg valamit.
hanem ráelored arra is. hogy egyszer mi is
vnilıınk fiatalok. ea ezert meg tudjuk ertenl.
hogy 6 mit ereznel.

Atatürk arra is alkairrıaaak. hogy emlekeztes-

sek a gyermeket olyan eze-melyekre. akiket -
riilciíıioban látnak. például a nagyezülõkre. Ele-
tehetünk a azobájaba egy fényképet a nagy-
paparól. hogy jo ejszakat kivánhaseon neki
laielwáekor, vagy mutathatunk neki kläpflltat
:szol ıevõ nsgybacsıkıoı. iıagyııenıkiõı.
U-Fıokeleetvérekrûl ie. A kedvenc állatok fntüi
biztoeari a féltve õrzolt kep-ek közé tartoznak.
És termeszetesen nagyon büszke lesz. ha ki-
teszünk rola egy kepet a lakásban. ami példa-
ul akkor készült. amikor megtanult valami
újat, mon-cliuk bioikllznl. A bahakopak közös
nezegelıãıae is nagyon alkaimaa arra. hogy nöf
veljük gyerrnakünk önbizalmat. különösen ak-
kor, amikor az aggódik az új baba Éfkazäe
miatt. vagy nehezen tudja baleéini magat a
nagyobb testvér Ezerepebe. lvlegerűelthetjük
benne az árzá-st. hogy Ü már nagy, felrtčtl és
okos, es a kisbaba majd fel log nézni ra.

`i'Ü9
ıi p«W
L F" WE'
Rendeflenfuhák
Í`TÉÉIVÜÍF §iÍR?.fÍ'íÍil!ÍlÍfl|= H
páidúul aëtridıkt. vam:-az-egyik-:ulm.iI.
Í
H kfiüffilfišıilë mh .ıfilfiltfififlnı-: ııı". Mflıõzberı :aıvaazl
azagyesmfıadaıabokat. nuvıııa-ismııgãkalı. például:
,.I§lıi'l.
4.2.6
.I ifiqyaikl att a-nlıazdmnhat
-=`§=l=.|=fññir.b61

Bofojozotlorı
2 ûvıı kortól
képek
ı=H:1:duum:fıezqgy'bıfin!ifl%_1ärmfáL Dëıëıëvl ë9ı'fbi.ëfi=Ifi..
1-.Azaz vzgyfikfi,-z.da hRflviImRkı`agy
Auızuzıımu p`adfiuı.ıagyaıı.=zaı„ı Refeıçõ. aha:-1

lA`gyafmaiı"ı'ıû=zza nıaı; 1ñ1a..|'<ú:ı_ıt.- âszırınndia mag. mi

fdănıfiflc-.
I MM mávlúl hmmrimk ld kewăsbé.
ıgyëıwmfi 4 n;.1qggzfi

'I Nmvnbbzgyarmakék-rai:nIhıtııak`nel<űnk`hiãııyus-képa~
-liël.-`l!fl'ı'ı'_ı1äI]5,ñifı,l§I, rı"ıI hlălijlıillš

110
 vissza tudsz em'lëkG.2r`ıi?

l\/li 4tűnt el?

éven kortól

lTegyür'dra' padlóra til kiaebb táı`gy_tı_t. p-álr.l_äui.ı:«e_r'uzát.

kulcrszoyalmat, as lrérjütr meg gyarmolıünlcot. hogy
esukfa be-'a mát
egy pil|aı'ıatra.
I 'Vegyünk el egy tárgyat, és cIugl_ulr_al a lfıatunlr mü-gé.
I Agyennak nyissa ki aezemét. áetatálja ki. melyik tár-
gyfii VBIÍÜR al.

I Ha nem sikerül neki. .tegyük vissza Íäfülffllíz és ismétel-

[ülr rneig`, de meet valarnl mást vegyürık el; la sikerült
kitatátrfifl. mutagsuk meg a' háb.ınk_ mögé dugott tár-
gyat. és grahıláljwık neki.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

,,Ahho:, hogy meg tuılla

mondani, ml hlányzllr,
a gyermeknek elõször
lel kell lognla, hogy
mit lát.”
Ezzel arra tlazttinflzzllk a gyermeket.
hogy a látott dolgokat. ha ktnıutırlatla-
nul le, de szavakba foglalta. A kutatá-
sok azt mutatják, hogy a gyermekek
azt nem automatikun tnfiıík ıneg.
még akkor sem. amikor megpróbál-
nak vlmıaemlúlreıni valamire. lıár
amikor így tesznek, mindig jobban
*X
Í'H\ megy a telidezes.

111
l ilšíálfi kéašzitëee

KUTATÃSI EREDMÉNYEK

„A következõ feladatok ar-

ra llazttlnzlk a gyermeke-
ket, hogy osztályozzák
a dolgokat, ami elõsegltl
il ffilitlûzési.”
Amikor tárgyak llelıliat kell feliılézııünlr. eıt
rendszerint lralogtıriánkñat tesszük. Ha egy
olyan ezúllstat kapunk, amelyben az ele-
nıek már csoporlıusllva yaıınak. lñtılı ra
tudunk vleezaemlúlreırıi. A kiegyannakek
nem ıızmqõn.-az mfını ınııaııazııek õk
nem alkalmazzák epenlan modon a kategó-
riakfisıitíıel a lallıleıee alõeagllıăeăra.

|\/li van ajátékdobozoclbarı?

figyaIrnăt_ie_
l flzrflluk- l-lmdluk a-gyerıneıu-al: hear:
soılr=reı`nak lâlñkod van, ugye'?"
I Kazfiült Qt fB|_'5'Dl't'.lItli`a l`l'l'HF| ñ,gyBt'l'l'lBlt foly-
afetsmolăflõ Pâldaııl: ...itt van a nyııeizl.-a vonat,
Btfl:Ol'tóállt:`tl'l'ăB,`6fi;.. Glël`ht9`cll'l'lI.'lırfll'l még Itl'?"'.

0 A gyermek valoszinuleg nëıkaı iz em-

lãíroıni luqjâtãlraint,ámI'ra`-aIl`lkBéilevaı1agylrisaegit-
aégra, adjuk- ván kúk ınellănye?".
O Haaı:ı':älJuıık_nıas llatakat ls, p_aldaı.ıl a könyveit-a Poloñn.
vegye bwátal neveit;

N 112
 vissza tudsz emlékezni?

Kategóriák
4 ăvaa kortól

I Kérjük meg gyen11akik1ket, hogy g__oı`ır:lo_lfinn egy

ııăldauı kûloııhfiztl edfifiaeëaalw.
lfi'ına, vagy akár kedvem ûlıalainez-
O Mımreıuılltw mõndlura annyi. amıeganam unit-
BHL amennyit csak tı.ı:|ı.n'ık-.
I Szárnoljuk õfiarıe. hăıy_alan'_l_a!t találtunk. 32 Tllllfı

llllaggyoılzıb
zõnam. nafláw vifllem.

Pıknık
5 éves korlûl

I Kezdjük ajálăkıˇıˇrt igy; „Egy napon alrnlerúíi_nk`kirãı1dUl-

nl. és-.a pilrrılllk"Qfl_úIIlilfiI1~*-*ı_alt három ann".
UA gyermek most a-niondabaılrat,
ëfimuvfl :mr ıH_'elefl.ef. ma „_b"`b=.tfivaı
:például .-.bor'?.
ı Fayszzwz.m-sl:-.`. mzaıafıır
ez-:agyunk nem-a uaeáfhezıflneı iistiiá
.O Ha sikerul aıkmunk--a ,.z" harag. egy

113
mindennapi tanulás

a lakcím és a .reiefonoszám m'egz,f'egy2éS'e

élletbevágó lehet gyefmekljnk számára

A legjobb rnodezer a lakcím meg-

jegyzésére ez. ha azt a gyermek
részletekben memorlzálja.

ı Elõször mutaesuk meg neki

a házezămot a házon, és mond-
juk rne-g, mi ez a szám. Például:
„A házunknak piros ajtaja van,
van rajta egy nagy postaláda. és
a 28-ea szám. Látod. Itt a szám."
Emeljûk lel a gyermeket, hogy jol
láthaeea. és tapogaaaa Ie meg,
ha domború.

Most menjünk tovabb. és tarıitsuk meg

a gyermeloıek az ulıea nevei. ahol lakunk.
Muiassuk meg neki a ne\rtá.blá`t minden at-
kalommal. amikor elhal-adunk mellette, ee
magyarázzuk meg. hogy az emberek errõl
turıljäk azonoa.ltaı1l, hogy melyik utcában
jámak. Ezután utaljunk a város nevére. ahol
lakunk, ahol éppen beszélgetünk. ÉS tegyük
hozza a házezámhoz. illetve az uteenévheı
Mutassuk meg neki azokat az utcajetzese-
ket és ez üzleteket! Látható jeılzãseket, eme-
lyek tartalmazzák a varoe nevét, amikor ee-
tálunk a városban.

114
 vissza tudsz emlékezni?

z,,LegjlJbl_l mútlozer a laltiilm

nıaëgiugym '- o " az, naazt
a..,arfirlI1Bl<
.menıo`rizálja.'«'

.ÍA legnehezebb reazaz lrıinyitúszáı11 megjegy-
zzeeo. és nagyon valószínű. hogy gyermekünk
'majd csak lskoláskorában fogja jol tudni ezt a
Nem árlıl-ıatvlezont. ha nwegrnutetjuk
'neki az irányñoezámurıkat egy boritékerı. ee
`1`eln'ıegyarázzLık neki a jeleıfiıfieágrlıt.
A telefonszámok szintén bonyolultak. ee
nem yaloszlnü. hogy gyermekünk négyes.-aza
kora elõtt meg tudna jegyaznl ilyen hosszú
azámsorl. A telefonszámok tizenegy szárn-
búi le állhatnak, ezert ıärdernea ldsabb
Ezamoeoportokban megtanítani õket. Sok
gyermek kõnnyebben rnegtanu lie a telefon-
számokat, ha beielogialjuk õket egy mon-
dokeba vagy dalooakába. ezert érdemes
valami fülbemászó dallamot kitalálni a szá-
munkhoz.

játssz és tanulj
i

Illiifly -'fB_f10lilI.|l llillliitit

.till lfifüllil I

végzem'
` lrjııık-raaılıraıhılo-`'
fllfl.iıkeltnünllil. tr

115
emlékek `megaJapdzasa

Mindennapi dolgaink2 éves kortól

O Jetıaınli et leielrefl .a.m.e>ir einen.

mi le Iefokietjûk öt aetánkıént.
O `ina`o-a-mgamıoíeı. hogy wii: hali aeezefreme.
Például 'elõször meg kell 1üf.fi|fii1.1l amfloii-'.„

0. Jfiieafl--ak lirleir maeitfi-feed_mfl=afiiif=ıo

a
Í-Hfillifififlllfãfli HÍ9f&|WÉlfE,.,,l1lI\llë__BŠQClI'l" field

ı-~aıeaaı1u„iz ki maz ıuıirezııoztwanznyeagaorza. peıoauı

H

Minden rólam szól 3 eves kortol

.O
ee-lıaituıleazegeszot-falba; kapjunk.
Hzfi`=ianiflK
-0 a-mıeaneueıknm-az.
majd oket a`-rozetbe.
e ıtifi-eme-á_
iii, pälűătli: -.,Amiket'_~liíel'1eb“a
lám".

I eoy me-
eıkoo`-mag zi-läbfi."
ı
a

116
 ATASI EFIEDMENYEK

szerint a klsbalıák
elettık első hetelben elkez
utánozni a oselekıreeelnketfl'
“Irziültñreejtek nem k
akkor mültütl-
nek. amikor valamit teszünk, hanem
-iıkkor ie, amikor valaki meet figyelünk.
A-ttıdúsok úgy vélik, hogy ezek a neu-
nınok rejlenek az utánzaa htltterelıeıı.
Ilie emberek moztlulalalnak uiánzáıa.
:es a napi. nıtlnezerll eeelekyaaek gya- _- _
knrlăaa a legtermeazetesoblı modja
a tanuleenak klegyemıekkorharı.

Merre Jartam?
4 éves kortól

'I Jlımilnor klrăndulni megyünk, púldáıl az állatkerlbe. az..

em-
_ıaIet.`au1are.R=ı~==lëfl_ ez :er ura.-
zâai-ziemerieű. kâpeslm vagy katalógus, de akár pár
Realm- Iffllrval la
_ı aznıızaf ımzanteznnlr, moeaezııız be zz.znzı`_et_e<et
egy zıeuniaa. ez azıınnu „moon „am-a_rıynzı<.~=ımee

il ltelyeezûlr az-albuıı1ot=agyern-lak kñflyvfifipfllcáfa,

ee3alkalm_arltârıt ebből .zlilkll-B`ii`l1_l1l`r*' neki

117
 micsoda
rejtvény!
A gyermekek szeretik a kihiyásokat,
és a rejtvényfejtés bizony komoly teljesít-
ményre ösztönöz, valamint alaposan
megtornáztatja az elmét. Az e fejezetben
található játékok segítségével hasznos
ismereteket tanithatunk meg gyermekünk-
nek a színekrñl, formákrol, méretekről,
és arról, hogy miként lehet összeillű tárgya-
kat üsszepárosítani, kérdésekre és találós
kérdésekre válaszolni, és követni
a gondolatmenetet.
 _J____
_

F_,I_ __ ____

Hflš_i ____U
_@
/'I___
Riu

__ __ u.__
___
|_
_ š_ g_g

:Pi
l ezinek teliemereee

Párosítscl a sárkányokatl 2 éves kortól

Vajon- össze tud- I Rajzoljunk tizenegy rombus: alakú. hosszılı fEu^l-tú sár-
kány! egy nagy papirlapra.
ia-e gyermekünk
I Szıinezıük ki a sárkáııyokat párosával azonos szlnüre.
párosítani ez de az azonos szinuek ne legyenek egymás mellett.
egyező sneket? Az utolsót szlnezzük teljesen más szlnüre.
O Kérjuk meg a gyermeket. hogy mutasson rá az ôsszelllõ
párokra, vagy ha már képes rá. kõsse össze õket egy-
agy vonallal.
I A.mll-tor készen yen. segltsünk neki megnoyaznl a szine-
ket. és megtalálni a kakukkfiól-tál.

-ıíi_-_. .-ı

Tale cl ki a szırıetl
I' I f

3 éves kortól

Nagyon I Kai-tonpspiı-ból keszltszünlt egy ltockát. Amikor lovágiuk

az alakzatot. hagyiunk meg egy ploi fület a külsõ széle-
egyszerü. ám ken. hogy könnyebben ossze tucljuk majd rsgasztsnl.
népszerű játék. I A négyzeteltet lessült különbözõ színure. majd ragasz-
-_
szuk ossze a kockát ragasztúyal vagy ragasztószalag-
gel.

I A gyermeknek azt ketl Ititalálnla, hogy melyik szín IESZ

felfelé. amikor gurlt a kookával.
I Felvállva gurltstılt a keel-tét. és adjunk egy pontot anna!-:_
aki kitalálta a szint.

ı
 mlceeda rejtvenyl

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„A színek megnevezése
sok gyakorlás! kiırán.”

Szflleteslmr a vizuális ăfrzekeltlk kllzzıeıttl

területe még nem eléggé fejlett e szemben.
es mivel az e terılieten levõ reoeptnrek
{a csapııltl dolgozzák fel a színnel kapcso-
latos lnlermácklkat, e klsbelıek ezlnlátılse
meglehetõsen gyenge A tlpegfi lclsgyerıne-
kek már tñkăleteeen látják a színeket, lisz-
sze tudják öket percsllaııl, vagy csoportba
lıldjălt õket rendezni, ont még meg keil ta-
nulniuk megnevezııl liket

Forgó színes kör 4 éves kortól

e vmunıt ___ lzzr-ıefıpzpzu-set egy _-:ert otõreefaızqıl-return:

egy tanya: peieauı_.
I Piros. 'Zöld-is kék til :-l“ı_:__l_h?=l szinnzzokl 8 `gyemıeke.-kört
véletlenszerűen. de úgy. hogy legyenek rajta nagy kiter-
jedésű. ñetılfiűeee szlnfnltok.

Í Tflevfiflh He? RF* eýunnãýt a kör kŐ°Iãı==-tJ0n`lla alá.. 'rııflld

zszliıfjunk egy ceruzát a karton lııõzapebe.
I Titlmlltsuk el Et és a r:'ızrı.ızárı lãirű kñıt pãrgesse
meg egyemıek. Amint korba forog. külfl-rtbčıj:e_5_.ezlnek
gyűrű!-fognak megjelenni.
 iermızítl-< ielie_`ner_-ëee

l\/li ez?
2 eves kortól

A tárgyak körvo- I Egy pzıpirlaprs rsjzoljunk le néhány jellegzetes korvonelú

tárgyat perosával, például egy oseezét. kanalat. teáskan-
naielk alapján nát. ásót. korsot. A párok tagjai ne legyenek közel egy-
'ittirténõ fellsme máshoz.

rése nem is I A rájzokhoz adjunk hozzá pár részletet. és szlnezzlik ki a

párok egyik tagját. e rnáslkbol pedig készítsünk egy sötét
olyan könnyü. árııyképet. hogy csak a kõrvonalzıkat lehessen látni.

I A gyefnıeknek meg kell találnla, hogy melyik szines rajz

melyik-ámykeppel pároelthstó az alakja alapján.
I Vajon meg tudja ezt is mondani. hogy ez öt küzül melyl-
ket nem láthatjuk a konyhában?

Találd meg az alakzatotl 3 eyes kortól

Játszhatjuk I Mondjuk meg zı gyerrneknek, hogy most egy konkret

aialtzetra fogunk gondolni. például egy körre.
ezt a játékot
I l-(érjük meg. hogy nézzen körbe. es keressen olyan tár-
he`trá'sárlás gyakat a közelben. amelyek kör alekúak. Lehet ez egy
közben ˇ' is. kor alakú sajt. egy konzerv. vagy pénzérmék Eı pénztár-
cánkban.
I Számoljuk ossze. hány kör alakú tárgyat talán. Ezután
keressen negyszõgletes. lıärontszñg elekú. vagy sok-
szögű tárgyakat ls.
I Nagyobb gyermekek esetében bevonhatiuk a játékba
3 gömb. a henger és a kocka fogalmát is.
 micsoda rejtvény!

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„ll furmälr felismerése
fejleszti az olvasási
keszsegetfl'
Az Oktatási eze kernberek mind egyetérte-
nek abban. hogy ex olyan tetadatnk, ame-
lyekben a gy-emıekeknek resılelıeket kell
felfedezniük. és elekzetulr kñrvunalalt kell
-0+
tellsmemiilk, sııkat segítenek az olvasás
megtanulásátıen. lt lelnfitlek rendeıerlnt
J Š5' I a sıóalak felismerése révén olvasnak.
Ahhoz. hogy júl tudjanak olvasni, a gyer-
* mekeknek kepesnek kell lenniük felismerni
f a tıelílket (reeflelek), valerııint e szavak
átleqú alakját (kürvnnetak) ls.

Flajzoljunk alakzatol-(at
4 eves kortól

Vajun tud-e I Flejzulíunk e. gyermeknek egy négyzetet és egy téglala-

pcıt, hogy pontosan tılıdie. fllllyrerıek ezek a elklrlorncık.
Üyfifillfiltüitk
I Ezután kérjük meg. hogy rajzelion egy ml:-utol, 55 Geek
Hmfififl ffilˇlfilnl külñnbüzõ méretû neıgyzetelıet ăstéglalapokai használ-
egyntăelınz Jon lel a rajz!-mz.

kepeeelóde I Amikor vegzett, számolja meg. na tudja. häwy nágymt

és téglalap kellett a raffl1ez;'Ntalylliet használta legtöbb-
? ször?
I Kıäritlk meg, hogy rajmljen más hasonló dolgokat is,
például bohú-ce! kõrükböl és elllzpszlsekbül, vegy be-'
zznnzzanyı nammszegeızı:-õı.'
mıflclennapı tanulas

Í Š E Mit E
tegyek az Oltozkodésr könnyebbé
és éfvezetase.bbe

Hogy reggel Időt takerltsunk

meg, készítsük ki a gyermek ru-
hálát már elõzõ este. Miközben
ñltöztatiük a gyermeket. terellûk
el a figyelmet valamivel. tegyünk
fel például egy gyermekdalt, és
ánekeljünk neki. A hároméves
gyermekek rendszerint már ne-
gyon pontosan tudják, mit akar-
nak telhúznl. gyakran egy blıo-
nyoe trlkót vagy blúzt, amelyen
ott van e kedvenc motívum, és
e színét ls kedvellk. A probléma
elkerüleeenelt egyik, lrleee ugyan
költséges módja ee, hogy két öl-
tözet egyforma ruhát veszünk,
az egyiket eppen vlselheti. a má-
sik mehet a mosáeba.

Körülbelül hároméves kortól keıdõdõerı

a legtöbb gyermek már egyedül ñltõzik.
Terítaük kl a ruhált az ágyTa. hogy szepen
aorba felvehesse ez egyes darabokat.
A ruhák megfelelö elrendezésăvel gyekoroh
tathatjuk a sorrendet.
 micsoda rsjtvérwy!

„A ruhák megfelelo
elrendezésevel
gyakeroltathatiuk
e sorrendet.”

az oltüzltodes po kis besaelgelesekre is al- ..szı.'ıros". ..nyılılekony" es ..gumlrozott".

kalmat kínál. Nazıfünk ki az ablakon. es kor-
dezzük meg gyermekünket. szerinte melyik
ruha lenne a legrneglelelóbb ex adott
ldűjáráebafl. Beszélgessünk el vele. hogy
rnllyan külünbözõ anyagokból készülnek
a ruhalelek. például gyapjúból a kardigán.
vászonból vagy bûrbõl a clpčı. Bövfbıük
szókincset ls olyan erdekes szavakkal. mint
Gyermekünk hamarosan kepes lesz rendbe
remı email. A emereır egy helyezzük el.
hogy elérje aıokel. és meg lstaláljon min-
derllí. A fiókok És 3 Szekrények altajára ra-
gaszthaturık egy-egy kis képet. vagy ha már
kezd olvasni. lellrhatunk egy olmkel ls. Este
mutassuk meg neki. hová tegye a piszkos
holmikat a mosáshoz.

játssz és tanulj
egy-szinü
-1-_.
öltözék

*.l_âla'esıunk ki egy napot. .

aıeoll
.-o.-silııeluıtls-n.`ı'llltlezt-ııăd
amelyen gyerrnektlnk esek
egyetlen ezlrlbe ñlhãıllt.
nıondiuk plrosbe vagy
zflldbe; lierdée persze, hogy '
van-e eleg ıgyaázlnû ruhăjtı
ehhez? Tegyük meg meu-
sebbá e dolgot. ea mond- A--reıı1l.;el'ırákoen
fuk. hogy me 5 Fhoeke . `
vagy Pıln Peter.
korcsolya.
\ e@`ker-fweffefoomgalmfl Í
1

Fšejtãtt kkâpek z
I. E9? halványan ratmlíuk mus ed?
nägyfelufáfit kflırwänalait. Egymflk lapra miıfnflunkzägy
, -__-:
El- _ lMondIı.ıkmogagroın1elmek;hogya:egyikkepen..e1f
_ _: _i na§g§r`ăl|atot."amá!iihDnpedIgeg_ykics'l'L
I l Mont-agyannekffiıfie k|ak4!peketı_A`.f_ostı§§e_ıOıán
=~ etühıııkaıtnah-azáımtok.
`ı ıhäg ifiıa. rfieıyıkzg ea mama-uzgı.
I Nagyobb 'gyermekek lt-ăsdtanok`IIyoın
W 'E'

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„A legtöbb gyermek ütăııes

kora elött nehezen tııd
dolgokat méret szerint
eso|ıortosItanI."
Iıllg o kik ıgyúfletműııı Rák. ül ııñt pon-
toaaıı annyi, mint ahány uj] van a kezlhı-
kñıı. a kies! és a nagy viamnıflagos katego-
riák. Egy nagy tégy ııagyeăgrııdukkııl kl-
oabb, mint egy kis kutya. de egy kis szál:
sokkal nagyobb. mint egy nagy üueggolyo.

'f Í-.É f.`.`-

 micsoda rejtvény]

Lufiballonpárok
4 eves kortól

I Ftaizoljunk üt par luttballont egy kartonlapra a kismére-

lfitõl egészen a nagfıg.
I Veıguk ki öket. maid a gyerrrıek sıínezze ki mindegyiket
más sıínüro.
I Keverjük ossze a képeket. maid a gyanfleûfi rendezze
parbameretük sıeflnt.
I Mlkor megtalálta az oesıelllü párokat. tegye nagysag
szerinti sıofTeı1ol:ı-E.

A magastól az alacsorıyig Séves kortól

me I Keressünk sok külfınbozñ mefetfl ñrgyat, például

müanyag edényeket. könyveket. gombokat. jatek babá-
. kat, ıierııénnëket ásepltökockákat.
ffiegy I Kérjük meg e gyermeket. hogy állítsa a tárgyak külön-
._e.f.~z_ı=.ı`r`Ínt=.á_llítg:ı_ bözõ csoportiait sorba. kezdje a legnagyobbat. és a sor
végén legyen a legkisebb.

I Beeıélgeeačmk vele a családról: ki al legrrnegasabh,

3? ki a legalacsonyabb a családban.
I Soroltaesunk fel vele olyan dolgokat, amelyek. elõször
kicsik, de késöbb nagyra nőnek. például a kisbebákb-él
lelnültek lesznek, vagy egy plciny ııtagbel hatalrrı
napraforgó lesz.
párosítëıs

Keress Olyat, mint az enyém!

2 éves kortól

I Keressünk kûlñnfdlo parosithatıú tárgyakat, peldaul

rnûenyag tálakat, sıohréfiákat. ceruzáicat. hajcsatoket
es ezaiegokat.
I Tegyük õket egy kupacba, maid yáiaeeıunk ki egyet.
eemutassuiı' fel.
I Most mondiuk ıı gyanneknek: ,.i(.eı-eee egy ehhez elad".
Innúkormegtalaliaanıegielelñtârgyacdicaarjükmegeeııe-
verzük ha meg a_tergyat: ..Negyonjo.n1_.egtalaitadeoerı.ızát".
I Tegyük télre ezt a oárt, és rnutessunk fel egy kôvertkeıõ
tárgyat.

KUTATÃSI EREDMÉNYEK

„ii párosıtas gyakoriasa

fejleszti a következte-
tesi keııessegokct."
Ha ielmutatluk egy ırıoder kepet egy kilenc
húnapos babának, keııietbon nagyon izga-
tott lesı, ám egy kis ldd múlva erdeklddeac
csökken. Ha o iıñyatkoıñ képen egy masik
madár van, a kisbaba nem sok érdoklãdăst
mutat. Ha ylsıont a következõ kap egy lovat
áiıerñıoi. Érıieitlñdûse yissxatıir. Bár a kifihfl-
hák es a kisgyermekek laza csoportokba
loglallăit a körülöttük levõ dolgokat. még
nem képesek explicit modon nıegiogaiınaz-
nl. hogy rhiúrt azt a bizonyos kategorlzáiást
oãiasıtottiık. A következõ Iátıikok ezeket
a képességeket ioilıaztik.
 nwicsocja rejtvény!

Ez ugyanaz?
3 eves kortól

I Egy papiriapra raizoliunk rıágyzetreosıot [három sort és

három osdopoti. majd rajzoilunk minden négyıetbe egy kis
képet. Egy másik lapra rajzoiiuk Ie ugyanazokat a képeket
de ezeket egyesével vágluk is ki.
I Készítsünk egy másik rıegyzetráosot ás kepkártyákat más
képekkel.

I ez egyik lapot adjuk a gyormeioıek. a-másikat t.ar_'isi.ık meg

A ızspızsnysızsı Ravenna ossza, maya ızmıanvs tegyük ki
õım a paoıom. Faıváıwa ıoıoıtsuns fel egy kártyát Ha o kar
tyán í% köll azonos a Iapunkon lévõ képpel. helyezzlik ra..
I Az nyer. aitin-Bit a lapját aií`ıszõr`i.aka.tják be H káityák.

Fantasztikus zászlók
4 éves kortól

I Haitsunk félbe egy paplrlapot. Nyissuk szét. és a Haitás

minden .zzıaaıaıs ızgzoıionk nagy-sms zszzieı. Tegyük-
fneg ugyanezt egy masik lapon is.
I Az egyiket tartsuk magunknăl. a másikat adluk oda
a gyermeioıek. Kérjük meg. hogy szinezze ki a bai`oid_sli
nagy zászlót. de-a fobb oldalon levõkethagyja ûresm.
ıı Tz-»gyon mi is ugyanazt. mage csafeıjcnv. ısmıı, az mosol-
luk Ie egymás záazloit alobb oldalon.
I Eeszëigeseünk a gyermekkel képzeletbeli országokrûl.
arneiyaiowk ilyen Záfiıiõjuk lehetne.
 mindennapi tanulás

>
'F-`_:

legyen egy júl ismert út

is alkalomr a tanulásra

Kezdjük az alapokkal: az úttest

a járművek számára készült,
a járda a gyalogosoknak, ezért
gyermekünk mindig álljon meg.
és várjon meg bennünket, amikor
járdaazagélyhsz ér. Magyarázzuk
el neki az „állj meg. nézz körül és
figyelj" stratégiát, amikor egy kl-
asbb úton megyünk át. és mindig
használjuk a gyalogátkelöhelyet.
amikor szálas és forgalmas úton
kell atkalnl. Ernlekeztassük
a gyermeket, hogy az autók na-
gyon gyorsan mennek, és nem
tudnak azonnal megállni. majd
hlvjuk fal a figyelmét. hogy soha
ne menjen át az útteaten körülte-
klntés nélkül.

Akar gyalog megyünk. akar autovai. mutas-

aunk mag a gyermeknek néhány tájékozó-
""-` 9.-I
_ ffi*
- “-
-
dasl pontot. Ez lehet egy park. templom, ai-
lomáa. iskola. üzlet vagy toronyora. Szeme-
lyasebb dolgok is nagyon hasznosak lehet-
` . of " nak. például a barátja hazának kapuja. vagy
az a hely, ahol legutóbb olesott.

130
 micsoda rejtvény!
Iăkeztessük a gyiırıııaket. hogy
iz flfliúiflwuifln
és neıntudııak azonnal .magálitıh
majd hívjuk fel a~'fi'gya|ıriit,_
hogy soha ne meııjen at"

uk la az utvonalat hangosan a gyermek lol magiamertagy adott útvonalat. hagyjuk.

nak. akar gyalog megyünk. akar autóval.
hogy hozzaszokjon ez utbalgazlteahoz
Mondhatjuk például hogy Az tıtoank va-
gan jobbra lo:-dulunk erre kell menni az al
lomaara. Akkor most vegigmagyünk a vaaut
mellett a hlclnal berlordulunk balti. ás ege-
aıan ez dyodalg megyünk Amıkor mar
biztosat vagyunk abban hogy gyermekünk
hogy :S mondja mag. mi következik.
Arnannyiben lehetséges. mutsssunk
a gyamıaknak altarnatiy útvonalakat is.
lgy a gyermek mantalia tantépet kaazlt ott-
honunk körrıyezetërõl. aml nem oaak a téri
ărzákolás és gondolkoflás aaamporıtjabol
hasznos. hanerrı akkor is nagyon jól jtihet.
ha egyszer véletlenül eltaved.

ur

nem am.
ıoı trauma :open

aı:ı:lăım„yiafiIzafllnfilfnna:i_.
r.-Mfiıfııa*

131
l

\ párositas
l 1-.I

KuTATÁsıEnEDMÉNvEK - -___ É_ _
___
.. 1.-_.
*'- 7'._

„A logikus enreles nem .t ifi.

~ ,ı

könnyû' egy kisgyermek ' .

_` .ı

számára."
Ha megkerdezûnk egy klsgyermelret. hogy
hllrllfll láfgjl (A. B és G] miert tartozik ugyan-
alılıa a kategoriába, nagyon valoszlnü, hogy
tökéletes választ log adni arra, hogy A és B _
mien tartozik ugyanazon csoportba. A kuta-
tások azonban azt jelzik, hogy ha megkér-
dezzük. B miert olyan. mint B. a gyerrnek va-
| laml teljesen mas, da hasonlóképpen ăaszerll
` okot log mondani. Amig meg nem képesek
55: egyidejûleg kottilnel tñtıb dnlngra gondolni
li* nelıêz nekik a következetes enrelee.

Micsoda Összevisszaság!
2 eves kortól

I Kerosaûrılt néhány kisebb játékot. például játék állatot.

épltčlkookat. jamıüvet. majd keverjük ossze õket. Ve-
gyûrık elõ pár elpôselobuzt vagy papirzeoskot, és kérjük
meg a gyermeket. hogy tegye azoaazee opltflkockat
ezekbe.

aaualıfjızuazn I Amlkflteliiiáazülif l'IizDr1dj`uk mag, hogy van Egy másik.

doboz la az osszes játék jarrnű ezárnára, azokat tegye
abba.

täı?!an't;;zi'z'fdoigaitf I Folytaasuk mindaddig. amig az ügfizoa játékot nem ron-

dsztülc különbözõ Gãoportokba.
ë==@lfi-afiebzëlãfl ıı Mag mvaaa is raıyraaıarjuız a karegurizaaaı. peıaauı
esoportoaithatjuk az épitõkookakat szlnük. alakjuk vagy
méretük szerint. az állatokat ..házi*'. „erdei” vagy „ked-
venc” kategóriák szerint.
 nwlcaocla rejtvény!

A teteje és az alja
3 eves kortól

I Keressünk annyi konzervdobozl, dobozt. mı`.ianyeg tálat.

amennyit csak tudunk. a ledelükkel együtt. Valaeazıık
szála tartűoszközõket es-a fedelüket. majd ñsszekever-
ve rakjuk egy nagy kosárba vagy pernahuzatba.
I Tegyünk kñzejük nehany olyan eszközt es tedüt ie, eme-
lyeknek nincs párjuk.
I .Adjuk odaaz egészet a gyemıekrıek, éle mondjuk meg
neki. hogy szükségünk van a eegitsegere. hogy megto-
iálluk az egyes fedeleket a különbözõ dologhoz.
I Amikor a gyermek végzett, kerdeuük meg. talált-e vala-
mit. aminek nincs párja.

i\/li mihez tartozik?

4 éves kortól

ffiiffi. I Mondjuk meg a gpyermakrrok, hogy most egy szót log

hallani. es szeretnénk. ha találna egy masik szol. amely
as. illik hozzá. Montthatjuk például. hogy Eaesıe. a gyennek
falon ~ ızıedigvűlaezolhat azzal, hogy eseszealj.

I Nézzük mag, vajon tud-e part találni a kovetkezıfllom

fogkefe lfogkremj, zar lkuloai. ltaikefe thai). toll jpaplfl.
Zokni (cipő), azamátlapál iparlvlsj, vödör lasój.

I Ptñbálkozzurık artya-kloralny páruldltzıl ls: tehén-borjú,

macska-osioa, lo-eslko. tyúk-oelrke, dlszno-rrralao.
l ı
megfejléä

Ki vagyok én?
2 éves kúrhãl

R] I Mondjuk meg gyarmekünknek, hogy most úgy füguftlli

, I _ tenni. mlntha valamllyen állat lennénk. Vajon kltalálga-8,

B5 mozgása I A lmzünkkol nsinállunlı fûlal. és mozogjunk úgy. rnlnt

a|ap]án_ egy állat, például mint Egy kutya, macska., bárány vagy
diaznó. Ha túlságosan nehéz a gyermeknek kllatálni.
adjunk ld megfulnlő hangcılcat is.

I Most válmunk szarepet. a gyemıek játsszon el valami-

lyen állatut. Segltsilnh neki közben ötletekkel. például,
hogy játislszorı el egy hagyun pici. hosszú tarlıú állatot
lagérl. vagy agy nagy állatot hüsszü Grfltánnyal ielefántl.

Húsz kérdés
4 ăvas kortól

.Ímg gmf I Mondjuk mag E gyarn'ıElu1uk, hugy egy tá@t'a fügunk

-._ -,_ _ gondolni. és elöre me-gmnndiuk. hogy a tárgy állat. zöld-
“epszem bar' ségféla vagy âavárıyi anyaga lelüzetesen esetleg tlsz-
_ .|`m_g|1bzfl:-j;_i1_ë_|;_ tazni kell a fugzımõıtaıı.
O Neki ki kell lalálnla. ml az a dolog. amlra gondoltunk, és
J
ehhez legfeljebb húsz kérdést használhat fel. amelyekre
vagy „nem” lehet Ez válasz. Olyan kérdések [Elhel-
nek szóba. mint: ..Látható?". ..Nagyubb. mlnt án?" vagy
„Magtalálható a háIban'I"'.

I Amikor már közel Jár a mngnldáfshoz, rákérdazhet,

például: „A Iúra gundOltál'?".

„.,__
Titkos képek
jiflaiën Hëvfififi
pontosan követ-
ãI.láÍl!fiăÍiã?GÍIí.~
`.iinııat. .észlel mu-k
*Jıe` lıuısaını
`e -rajzon
mšcsocla rejtverwyl
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
„E tevékenységek segit-
súgével a gyermekek
magtanuliák, hogyan le-
het »valaki más szemé-
vel néznirı a tlolgukat."
.lt tıüjócsknjátekok már egyéves kortól
elhüvñlik a klsgıfurmııkuket Etıtıen az átut-
sıakaazhafl a gyermek meg azzal van al-
loglalva. hogy megtanulja, a tárgyak akkor
ls léteznek. ha nam látja ñket. Tizannégy
lıúnapue korára azt már tudja. ám még
nem tanulta meg. hogy a tlitıtıl ember nem
pontosan ugyanazt látja vagy érzi. amit Ö.
4 éves kortól
O Flajzoljunk egy nagyon egyszerû házat - két ablakkal.
Hjfűval, tetővel kÉrl't-Éflnyfll -, és színezzük itt ld.
O Tartsuk úgy Eı képet. hogy a gyermel-r ne láthassa.
Ezután lrjuk le neki a házat. és kérjük meg. fflilüflon
egy ahhoz Imsonlüt.
O .lkrnikor elkészült, írjuk lo. mi hogyan Színuztük ki a saját
rajzunkat. Például e bejárati ajtó kék. és a kéményltıől
lüat száll.
I Végül voeeuk ossze-a két kepet. hogy lássuk, rrıenrıylre
hasonlítanak.
r'1`1irı(:iztë}r'1ı'ıElj_)i taı'ıı_ı|í-123

A szerınyes kiiváloagatása

A ruhák kiválogatasa segít a rendszerezésben

3
1
-E
_-L
_. Magyarázzuk el lépésről lépésre
_.:-
__.-
gysrmekünknek s piszkos ruhák
kiválogatásának folyamatát.
-.ıı
Elõször is szet kell válogatni
a ruhákat színek szerint: sötét
Lille
͡ihl
_'
_..-oo
0
és világos szinüekre. Kérjük meg
gyermekünket. hogy segitsen
_-__ 5,.
LÍŠ ıı

« *szH. s szennyes válogatásábsn, és

bízzuk rá a mosógép rnegtölté-

iili
sát. Azután a gyermek beleteheti
s mososzert és az öblitöt is
Ez gépbe, majd figyelhetl, hogyan
_v- _--'__'_.-
._z*,- _
állítjuk be a mosogépet.
__- _:
. ,ff Mutassuk meg neki, ha van, hogy
“rr `'O'
a programkapcsoló miként
mutatja s mosás állását.

Amikor o mosás készen van, s gyermek se-

gíthet a ruhákat kıakasztaııi a szarltokotél-
re, vagy lı-oletonni a szäritoba. Amikor mog-
azäırscltak, seglthet összehajtogotnl Őket,
es üsszeparosltariı az egymáshoz tartozó
darabokat, például a :ol-.rıikat ás E párna-
huzotokat. Vegezetül klválo-gathstja. hogy
melyik ruheciarëıb kie a családban. es ke-
szítltel mindenkinek küič:-n kupacot a liszta
ruhákbol. Segíthet bevınnı s ruhákat
 mıcssoda

.fiáriük rııfiu.

fi.

a nıagfalaifisznhába. és elrakrıl ókei Eı he- öasaahajiugatásaknr gyakcırolia 8

hrıíıkrfiı. ás E szem-kéz kuordináciıãt: végül az egy-.
máıshuı tarıuzö ruhadambok páı-cıısftäıııfi
_Ml1 tanul meg mindazml a Qyflmak? Nos. sokat tanul a mlhtázatdcrúl érsarrıéıatriil..
a nıiıáiı válugatăsakor Jobban magéıtl Nam mm: erfldmâny Egyetlen mnääl
'a szineketéa az ámyalatnkat; E gép mag-
töltésekor megtanui valamit a súlyrúl és
a hafogaıdóluäpesaëıgrñl; a mnsóaaar és az
öblítő bafülléfieknr. Vfilfllfllfll H IJSZIIB ruhák

játssz és tanulj

ënsızflnzıuuzıxzızw_ııı`.{z-

ı;wafinık.`-QS!

137
rejtv@r`ı\,/E-rk és kiılcskereses
-Vajgn
-gitséggel ki tud-
ime gvennekunk
találni, mifg- ggn.
zdolunk?
Az egyiktől a rrıásikig
A _g`y_erm`e_kriıe_lc
minden tárgyat
“Wa kell tfilä.|`
nia. hogy eljus-
?i.»tllfl~8` |üfl`l`ëtil'lÉZı
I\/li ez?
2 éves kortól
I Képzeljünk el valamit. ami gyermekünk sxárnaret is is-
mert. például Egy konkrét állatot. jıännüuat. helyet vagy
iâtékût
I Mondjuk meg a gyenwaknek. hogy azt szeretnénk. ha ki
találna. mire gondolunk. es hogy adunk neki egy kis se-
gitseget is. Például ha a dolog egy busz. akkor kezdhet-
lük igy: „A dolog. a.rnire gondolok, egy nagy lá.n'nl;i".
I Adjunk egy-re konkrétabb segltsëıget. például: „Sok em-
ber! szállít* vagy „Enel megyünk a boltba". amig a
gyermek ki nem találja.
3 éves kortól
I Gsomagoliunlı be. es rejtsünk el egy klsmerettl
..kincsel'“. például egy iátelcot vagy egy malxicát.
I Vágjunk ki papírból hat darab kicsi kártyát. és rajzoljunk
nündegylkre valamilyen háztartásban használatos tár-
gyat. például egy bögrét. egy fosût. egy játékot. egy szi-
tát. Boll ülságot es egy szõnyeget.
I Szedlük össze a valóságos tárgyakat. és tegyünk egyát-
egyet különbözõ helyekre a szo-bákban. hogy jelezzük
El kincshoz vezetõ utat. Mindegyik tárgy melle helyez-
zünk el egy kártyát. amely mutatta a következõ kere-
eenciõ tárgyat.
I Adiuk oda gyormekünknok az első tárgy képét. és
kezdödhet a nyomok és a kincs megkeresése.
 micscrcla rejtvény!

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

„Az Ismert képek eltávolítása

vagy eltorzitása arra ösztönzi
a gyermeket, hogy képzeliiteht-
ségét használja.”
A kisgyenrıekekro nagy hatással van, amit
látnak. és nem tudnak etvonatltoztatıtl a vl«
zuális élmétıyelttõl a logikus következtetés
kedvéért. Hat-hét éves irorukig nem tudnak
logikusan gondolkozni. A rejtvényolt és
ltlrıcsvaılãszatok azonban arra késztatilt a
gyermekeket. hogy elgondolkozzanak a lát-
hatatlanrol, ami fejleszti logikai készségü-
ket is.

Állati kincsvadászat
4 éves kortól

Talalol kl, milyen I Készítsünk tizenkét kicsi kártyát. Kifızûlük hatra ralzoljuk
egy-egy lsmerčis állat három nyilvánvaló résıét. Például
állat, es megta z'z1ız«-.zas „zuhan fsjzzzıjurılr rõmps smzzr. nagy-as miatta:
talod a követke- es kunkorl larkat. a nyúl esetében hosszú lüleket. bajuszt
és kurla farltat.
zõ nyomot.
I itt tobbi kártyára rajzoljunk egyszerü képeket azokról
a helyekıűl. ahol a kovetkezõ nyom található. például
az asztalrdıl. pámarol. kabatfogasrol stb.
I Uaszunk szét otñt a kértyázkbol mindenfelé a lakásban
mint nyomot, és a kincset rejtaük al az utolsó lltñzolébolt.

I Adjuk oda a gyflflfloknek az elsö lšiärlyăít és kérjük mag.

hogy próbálja kitalálni az állatot. Ha helyesen válaszol.
adjunk neki egy helyre utaló kártyát. hogy lássa. hol kell
folytatnia a kutatást.
 mozogjl

A fizikai tevékenység alapvetõ minden

növésben lévõ gyermek számára.
\ Az itt következö játékok sok-sok ötletet
` adnak ahhoz, miként érhetjük el,
hogy gyermekeink mozogjanak.
versenyezzenek és rohangáljanak eleget.
l
élvezzék erejüket és felkészültségüket.
l A rendszeres testmozgás révén jol esznek.
: júl alszanak. és sokkal könnyebben
il tanulnak, Ezért szánjunk elég időt
I az ilyen tevékenységekre mindennap.
 Š___ _

É5,:
VW
*___
J*
Q?
HH____

I;
%_
__
,_
bo
M 1:iN:_____V
M_U
___A_

__
___

'I H_

_!

__
_ _

_ __
kergetőzés a szabadban

Úgysem 2tudsz
ăıfııı kortól
elkapni!
I Dñflfiflk ik H |°`=?.=I M15- a:_ıııräf!11`iál.=iifll=_`v=:'ı-1TIl-
I 6119' szıirncıl. arnlga rrıâ'ıikı'ı'a"k ldaiamrın ıalııalad-
ni.
I Ezután afwñ Hfiflprñbălififififiunf Eıııáeiluıgt. .Amint ai-
kafnıı. a ıesrza
I Klıfihb avfimakelflsel HLI§_!h=fluk-R-láiălm-
nmynbbdfi -|nbb"u_gy.
park :ifaıy '

Ház
4 éves kortól

I
.HW bflklm way nulävart-A-alıunııëı
"aifitűk .lndı.ıL

"Rtfibbiekılâıahctaiı,-'áafalbúlnak Amiuır. .aiihıuuyó

`=
O Auqpmm mıg:õknı.pzısuáıı_hıı-.-ıı_1umı.a ._.há_`;ıg".ıaf_ı!ıı'ei.ıı.
-nagy _
' 'ˇ
I. Ha egııf-g1_1aımelu1ak.si!rs:ül1'<eíi!imıa_.a`..lıăıhını", fiüıiált.

142
 mozogjl

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„lt kergetõzéses látékok
tellesztlk a gyermek
_-'
térerıekelésétfi'
Azok a patkányok, amelyeknek sohasem en-
gedtek meg, hogy kergaosek agymiıst, soha
nam alakítanak kl magukban agylajta túrltoll
tarkapat a klãrülñtlük lévõ világról. mig aıok,
amelyek folyamatosan üldfiıtk egynıăst es
hirkúanak. megtanultak art. A.: amharok eee-
lıélıen a fiúk rendszerint gyakrabban jatsıa-
nak ilyen játékokat, mint a lányok, ea bár tt
nemek küzilttl kûlñntıaegok 8 teforı neın olyan
nagyok. a lérflakııak átlagosan iotıbak a tér-
. I Éfiékeléäi képességıılk, mint a nõknek.

Tigris, tıgrıs
-I I: I I I I

“""=°-.`:.
4 éves kortól

I Mielõtt belekezdünk a játékba, biztosnak kell lennünk

alılznaıı, hogy gyom-ıakürık megb_iz|1atoarı'es magabiz-
tosan mászik a máezókán.
I Morıdiuk a gyenrıeknek, hogy most egy nagyon éhes
'kisant- tigris vagyunk, és lal kell mıãoznla a máazúkára. ne-
hogy megegya a tigris,
O Amikor már biztonságban van. mert a tigris nem érheti
ol. 'járkáljunk kicsit Et mászokätûl távolabb, aa monog-
lunk, hogy nincs mit nnünk.
I Baker a gyemıek óvatosan lernrászhat kicsit, de rögtön
másszon vlssia, orni=nt a tigıis irisszaláér.
I Ha gyermekünk túlaágoean remiszttlinek találja a játé-
kot. játsırjtatluk azt ls. hogy ü egy kismadár. aki visz-
szarűpül E fásil-u§ba„ amikor velakl eih_alat:l arra.
I r_rı_ín_tho._.. 1

Nyuäzıi nıopp
D fimrıomıi.
ıtai-ıztsıeı-otnenkg, I-ıı`kilıt:_e`~l:ttıtı`o
I ._tI`ı'v.s"_ı=.ı.=I.i_lt.ılı-". kell
nıeıfottednio. ão.-teli:-Eoe:momdttl'alloı`ınak.ltoll -mandula..

luk lwnawu_.-a§si.in1a;taıi!Íitaı_ıia.

azo ıalıatt`a-`tfib6l_ vaoıf`.flw=ı=illafloă.t..amaIy vlfãafñl vl-

Lufifelhõ

ırıaidı-ııonıfiuk mogagyaıfmotmıık. hogy aznıostagy

lmtlza-law

144
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
„A szeroplătákok
tägítlak a gyer-
mek elmejút."
llăgyálıaı korig a gyarma- !~
kek azt ltisılk. hogy mi la
ugyanazt láttuk is laoaaz-
talluk. amit ik. Amikor lá-
tûkbúi mások hilıilıa búj-
nak. maglaııulnak .Joiner-
ni itnııtagukon". nıılaok
aıerwéııek Eliıttazáaa
magarllaitl bennük azt a
képességet

Ugorj, lovacskárnl 4 éves kortól

O-nınaeçzoııt oııugrzıo aaıyat

IB,

afšı'
epálylân..

2%. llílıutealuııü_I`ûovë.õan uoršnt ma. Iltflílızoõalrorııllren

ffllmnn--zo nez la.
-a=“h'iha .aiewat ı__z_____ı
`I.-.Hfiı=gy.errnek tűlaágoaoıt konnyflnak=.tal§Íia`-`aı_ugrAao-_.
___ =_.`_ı_'_l_:_ı;_;f`i_ı `ı;ı;_;__--
lıılzfzııok-.__zlzaz-nz_E_e=aaeı_eı.-az

145
 r`ı`ıiı"1C,lF_.=-r1r1.5lp`.1i 'EE?lr`ıLJ|&ÍtS

A parkban

l a tanulás. gyakran olyan egyszerű.

A. rnlnt egy séta a parkban
_l
l

Egy jó parkban sok széles, nyilt

terület van. és persze játszótér
is mindenféle korosztály számá-
ra. Gyakran rendeznek küiön-
büzö programokat le o parkok-
ban gyernıekek számára, fõként
a nyárı időszakban. ezert figyel-
]ı'.`ık a hírdetötáblákat.

Használjuk ki a nagy. szabad teret a park-

ban. és hagyjuk gyeflnekünket rcıhengälni,
de ne felediük. hogy sokkal nagyobb kedv-
vel fo-g Szaladgálnl. ha ml is csatiakozunk
hozza! A dobälús és Elkapús Játékok nem
oaak az ügyeaeeget leileazllk. hanem a tar-
Eas kászságekfn is. ezért erdemes ma-
gunkkal vinnl egy labdát. Ne leleojük. hogy
a lanyok legalabb annyira álvozık Er labda
rúgását. mint a liúk.

A parkcıllıban sok alkalom nyílik a tanulásra

E terméezetrõl és El vadon élő állatok vllá-
garol. Ha gyerrrtekünkkel rendszeresen lá-
runk parkokha. megflgyelhetlük a táj válto-
zását a ktllönlaozo eyazakokbán. Gyújlhe-
tünk mindenfele dolgot. például fúszalakaı,
rnagokat, folevelekat, rnakkot. és otthon
 mozogJ'

„A park játszóterén sokkal

több alkalma van a gyermeknek
a testmozgásra, mint ultlıun.“

evszakonkenl kialllthelluk öket. de suse A park jálazaterăn sokkal lübb alkalma van
feledjük megemlíteni. hu-gy a vadtıngyrfıkból a gyenneknek a testmozgásra. mint otthon.
nem szabad enni. A gyermekek nagy A hlnlák. csúszdak. mászúkák mind ami
örömmel nézik az álletcıkal kõzelrrăl. szolgálnak. hogy fejleısszek ügyessegel és
és Imádni fn-gják a kacsákzıt, mókusokfit, erejét. Egy parkban töltött mozgalmas del-
madarakat és rovarokei. Veıon tudga-e ulánl követôen blzenyosaıw lat fog enni. és
8 gyermek. hogy hol élnek ezek ez állatok. mélyen fog aludni. A közeli park arra is na-
és miként reagálnak. ha kbzel megyünk gyon jó. hogy új barátukat azerenerı az Oli
hozzájuk? rneglurdule gyerekek es szülõk szamara.

játssz és tanulj
`ÍñˇÍif'lÍ Bfišëfiflflp .ˇ labda Eı takaröban ÉJČII'

Ez kitûnõ Játék. amikuı- kert

_. gyernıekkel vagyımk
:niEi:äu_ı`„ıwumpıı ëa-ı«m.ıi" a parkban. Vlgyûnlr me- agı:ıõ1ı~Aiiı|unıı=ız-ez-lwapııııı.
gunkkal egy kisebb takanól ë="“fiiiÍ_i*Ff'-"*
lëiilë [ıı kiságy tıkardla a leg-
zi_ı:ı-ı.ııı_ı|:ıl_l:Iı`;ıt'iis`ltıı1l_ı_'l.fııEııı. ]ı:ıl:I:ı) is egy labdát A kit hılıae eõ..zdp.mk.lıLı=.kıpıı-
.-ıcıprõnaın`ııuuu-ı..;ro§_;u ` gyermek Idfeazštl ıı plédet.
mi felclnbluk a labdát. nekik
.n:neIrhan..flıv.lıell"ı:flliıınl pedig el kell kapniuk ıı tn-
fı Diag., hegy; iıñıhııı -Imi; karduıı. Valııuk egymást
ıı lıbdıılubıiırıăl.
 ütogsté-s és Dattogtateıs
- Z'
KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„Az iitöırel és labdával játszott
játékok növelik a mozdulatok
|:ıontossăgát.“ `
llajorı hol tenrezfidlk meg agyunkban az olyan
mozgás. mint amikor ütiiyel megülûnk egy lab-
ı:lat? lt homloklebony (a koponya eliilsfi részén]
kezoiomenyezi a folyamatot. és irányítja is mimi-
adrlig, amig ollenñfrizzük, hogy a mozdulat jo-o.
majd a klsagy (az agy hátuisú részen] veszi ál
a vezérlést. amikor a mozgások már begyakorlot-
tak és folyamatosak Ha műszerek segilsılıgıiıiıel
nyomon kliyofiük az agy aktiiiitasat mikozben Ü Ü _ Ü Ü
kfııonuõzõ ııuıguıet aeztiıık. azt rap.-zszizıjuıt, nagy
a ki sagy is aktiv .m
a iko r tenrekat dolgozunk kl.

Az első2%labclás
eves kortól
játék
O Aıııuııız „aham motorra a gya-maınaı. ez raıvaıwa aaızıuız
_ 7 _ a labdát egymásnak. Fokozatosan távolodjunk el tűle,
' hogy lássuk. vajon így is el tudja-8 kapni, és pontosan
vissza tudja-e dobni a labdát.
az I Haíromeyes kortól gyenrıokûnk elkezdi úgy elkapni
. ˇ ., _ _. a labdát, hogy kinyújtia a karját elõre. Szorgalmazzuk,
hogy szemével folyamatozsarı kbvesse a labdát is ne
bennünket nezzanj, amikor dobfuk neki. ea hogy szorít-
sa magılıhoz, amint eliaıprte, nehogy lıiajtsa a kezéből.
I Ktsgyermekeknel kezdetben kannagassag elet! dobjuk
a labdát. Áliítsunk fel neki tokebäbukat vagy ûdítõsûye-
geket, amelyeket ledönthel, aselzieg próbáljuk ki. be tud-
ja-e dobni a labdát egy vüclorbe.
 mez!

A nagy ütő
4 úttal kortól

F 'fi-.`=`i~
meo`tudi=-az`üfi1l` llahet.-`-hooit
dätiwll lfıaszrıálounir, ha túlságosan' nıhak:ıı`ık.-tıılá-Ijıflz.
I fiifiië

Has
nlea enoediük mı.=s,z`hoov monoton

Az óra körbejár
I eves ko rtûl

I." Kăriűkmfloa lıootF'oatûntsa.a`tñldhäa-a. lab-

dát, majdlegy p.aflaııâs.után`.kap|uk-`aztI`al.

I Hua h-anna H-
kapjuk.

~`eFavs=~#~Re=.r=fieftIe=n-fan. õt as
ı_A`muwr is majaızapn_ı-a
Pffieäflflweı ' '
I Ifieıdetbeııíeltálleoill ãlljınk "kozul agyenneldıez. majd
läitüiefiiüflfi Pl I

149
 min-::ler"lnElj:li tEı.ı`ll_llE"ıs

I Lew.yürıli<a aktívak esős iclöben i

eső. eső, ess, csak ess.-'

Az úszás az egyik legetvezete-

sebb sport, és az egyik leghasz-
nosabb tormăja a testmozgás-
nak. Még amikor nem is tud úszni
gyermekünk. elkezdhetjük fej-
leszteni magabiztosságát a viz-
ben. Énekeliük el neki a .,Zslp-
zsup, kenderzaup" kezdetű mon-
ookat, és batoritsuk, hogy ugor-
jon be velünk a vízbe. miközben
biztonságosan tartjuk a karunk-
ban. késöbb húzzuk úszogumin
e vízben, és kapjuk el, amikor
trücekölyo leosúszik a osúszdan.

Terképezzük fal a gyermekek szamara szer-

vezett különbözô sporfioglalkozasokat ás
klubokat. Az iskolaolõké-szltõ tornaóraifl sok
alkalom nylllk a kolelmaszasra, az izmok
megdolgoztatasaˇra as az ugrandozesra
a többi gyermekkel Otthon rendez-
lıetünk egy mlnl cliszkoclelutarıt. tellehetürık
egy jo kis zenét, és tancolhatıınk a gyermek-
kel. Gyakoroltassuk vele a helyből tavolug-
rást vagy akár ez ugrokdtelezëst is. hogy jol
klfáradjon. Az asös idõ arra is alkalmat ad,
hogy bújocskat vagy kincsvadászatot
 ii ____.__ _.._|||.|

„fivõkflfflltfisfiuk tfilfi
a helyből tăıtolugrăst
vagy akar az uurtlkotelezést is
hogy jól kiÍárar|ion."

játsszunk Ezekben a játekokban kıaresgélnl sétára. beszelgeeatlnk arrol hogy molylr

lfifillazegăezhäzloanäaagyemıekiolyerna-
toaan aktiv tevékenységet yıegeztıet.
Ha már rrıindket'tı5rlknE=li Blegünk van az ott-
honi dolgokbol azálljunk szembe az
ldăjáraaaa! is menjünk ki az eaõ ellenére
aa. Vegyük lol az esdkabatot a eepkat és
a bekanooot és lnduijurık egy ceatakoa
älleiezeretlayızetesaıesãftäsmdyl
a napsütést Figylatjük együtt mllye-ıtfiı
min`túl<et rajzoinak az eaüoseppek al Ha
tócsâkba, és baazélgessunkaı ág aznûfi,
amikor sbtart esüfelhdk szaladnak fei s Š.
Azutárı. amikor hezalerünk azárltkolznııit
meg, as nyugodtan nézzünk mag ogyjılı
filmet videón

I I' I

uıj |

bújócska
t=E=:E- lfiííël

Giuldykbfi ii
ñı-ııätnvllunk Moon.
ııhlgzglyırmıkiiıılt ollıújlk -
li
ı Eaıun ld.ä.l.ıı.unız
-tell: .Aki rııni., mı-
yltııuııtaııbıia ra-
iııııgpıauıı jaııııoıgıppın
Rlasszilaus játékok

Te vagy a nagyi
3 eves kortól

AZ 'izgalmak és' I Ml játäzuk a ..r1ag§r11'ıEırna" szerepét, álljunk a fallal

szemben, hála: lcırdllva gyermelıûnknelı. Eıkl a sze:-ha
. meglepetések másik végében áll.
'tálca-. I A gyermelmelc zellalenul Oda kell Dsunnie hcızzánlr. Elár-
Tflllwr meglnrdulhfllurüi, amikor ls a gyennnknek hirtelen
meg kell merevednle. és nem szabad megmozdulnia.
I Ha meglátjuk. hogy mozog. Vlssze kell mennie e start-
helyre. árn ha odaé-r hozzánk. megveregetheti a wállun-
kat, ee mondhatja: „SzlEı. nagyi".

I Cseréljünlc helyet. must legyen Õ a nagymama.

Talicskázás
4 éves kortól

Ehlıfil 3. iáiék- I Keresünk valamilyen puha felületet, például füves terüle-

lel e kenben. és a gyerıTıelı lekücljõfl le a lıaısára. a lábai
huz eelrarö ez legyenek széttárva.
`ı'.'ıgye}S_ keerdlná- ı Fegıuır ar Az rzeı-zall, „melicılz reı. õ pezsıg nyzzmlzz xl z :zer-
cló kell. len.
I lnduljurık el. a gyermek a kezével rnenien elöre. rnl pedig
lflrlsıuk a ..lEllil:::a„kfl" lábait Vajon hány lépést tudunk
megtenni. mielött öeszeesik. és nevelésben tör ki?
I Ez nagyon jó móka, ha vefseı1ysıer`ı2le=ı1 Läteezulc több
gyermekkel ás felnőttel, ám gondnskndjunk róla. hogy
a területen ne legyenek küvel-L vagy más veszélyes aka-
dályulf..
 rnozogll

KuTATÁsı EREDMÉNYEK

ii „Bizonyos játékok olyan

5#1 készségeket gyakorol-
tatııak, amelyek õsi, p
mitlir túlélési szükség
leteklıől származnak.”
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az ember
nagyrnéretû agya és magas irıtelligafnoıaıa
azért alakult ki, hogy lıˇıljárion a ragado
:ok osıún. Gyakran elonyüs számunkra,
ha el tudjuk hitelnl másokkal, hogy vala
mit meg fogunk lenni, kozben pedig vala
mi egészen mást csinálunk.

Simon mondja
4 éves kortól

O Magyarazzuk el a gyermeknek. hogy ebben a Játékban

lflfllefifiz im pontoän Ie kell másolnia ceolokedateinkat, ám csak
lom es szorako- akkor, amikor az ulaeltaet azzal kezdlûk. hogy .filrnon
ıăõ ear ıfiwk mond]a...". Ha például azt moodiıık: „Simon mondta.
emeld fel E kezed". akkor lol koll emolnie o kezét, ám
ha csak annyit mondunk: ..Emeld lel a kezed", mozdu-
latlannak kell maradnla.
I Ha akkor is utãnozza a mozdulatıınkat. amikor nem
mondtuk, hogy .Simon mondja". kia-slk a játékból.

O Hogy e játék élvezetesebb és éiénkebb legyen. adjunk

néhány energikus mozgásra is utasítást. például: „Si-
mon mondja, ugrál] a ta kõrûl", vagy „Simon mondja.
ugrál] egy lábon a kapulg és \flssza".
 ifjszeı`epıt}eı'ı E1 labak

Kirıcskereső
3 éves kortól

Íme egy játék. I Tegyünk ki négy-öt különbözõ epilokockát vagy iátekot

egy sorba, ezek lesznek a kincsek.
amelytien' igen-
I Meniünk at a szoba másik végébe. es legyen gyerme-
csak sokat kell künk Eı kincskereső.

-`lut`nl. I Adiunk neki különbözõ utasltssokat, például: „Keresel

meg a piros ı'apitı5kockat", mire a gyermeknek el kell sza-
Iacinia erte, el kell hoznis. és bels kell tennie a zsakba.
Ezután nevezzük meg a kouetkezõ tárgyat, es folytassuk
eddig. amig minden dolgot el nem hozott.
I Hogy változstosabbá tegyük a játékot. játszhaliuk azt,
hogy 6 egy kutya. aki botoi-tat hoz vissza, vagy egy kis-
eger. aki élelmet gyűlt télire.

Í Stopperórás verseny
4 éves kortól

,LRtıtf°n svermõ- I Jelöljük ki a start- es a cetuonaiat a kertben vagy a park-

ban.
`kl.ink az, aki
I Stoppororáyai vagy o karóránk másodpofomutotójûval
megdontisosú- merjük meg. mennyi idö alatt ér el gyermekünk a starttoi
eseti a oelig.

I Egy kis pihenü után fusson a gyermek meg egy futamot,

hogy lássuk. valon javítani tud-s az elõzõ idñn.
0 Nehezitsük egy kicsit s versenyt pár akadáiiysl. például
fussa a gyermek kétszer kort:-E az egyik bokrot. es ugor-
jon át az ösvényen.
 rnozogji

Betűzd a nevemet!
5 éves kortól

šhijunk I Gyakoroitassuk gyermekünkkei nevének ieirät.

I Amikor már júl le tuciia Ími nevének osszes b-eiıııet.
ifihëiëäësfil FPÉZZÜIII mag, mag tudja-E oldali? lábflyomukkal ÍB. Ha-
gyerrneltüniuiek, eisõre nehé,-:nek bizonyul, irja ie csak a keıciöbetflket.
Í1_`°§!i"-“.'°9“"-'-"“ I Väitoztasauk a méretet, írhat hatalmas lábnyom
taeíoe,--'milyen betűket, vagy apro lépésekkel kicsi botıilket is.

okos; -és tud I A jatek különösen nagy örñmst okoz a_gyoıTnskrıak,

amikor látja saját nevét a htımokha-n, a hóban, vagy
Í' mokkai akár a sorban!
is.-irni.

KuTATAsı EREDMÉNYEK
„A társas és a fizikai teve-
kenysegek ie||es:tIk
a s:ürkeá||ományt.“
iıiimien biıonnyal igaı, hogy aı egy küz-
ııontla (ez egykereg. amely az eszlelest.
a cselekvési. a tanulást és at emiékezeiet
veeerii) nagyobb a társas iejııkban. mint
a nem társas kiizñsségekben elõkberı.
A: is Igaz, hogy az elıárian Íeinmreit pai-
kányok agykerge vékonyabb. mint aznkú,
akik társas környezetben neırelkednek.
A2 egyik dolog, amibfii a magányıııı fe!-
nevelt patkányok kimaradnak. a kergeto-
:eses,fuik1iru1ús iáiıäk, ami azt jelzi. hogy
eeak a játékok az egykärgat eııitü, iejleeztñ
tevékenységek.
 rniı`ıc:ier`ı`ıE1{:ıi teırwtılee

8 js vak megosztása és a sor klvéráss alapvető képesség gys'

mékünk számára. hogy e'gyüı`t tudjon játszani társaival

Ha gyermekünk óvodába Jár.

vagy gyermekfaiügyelõ viseli
gondiät napközben. akkor már
hozzászokott más gyermekek tár-
saságához, ám ha még otthon
van. feltétlenül biztosítsunk
lehetõséget számára, hogy kor-
társaival is érintkezzen.

He a gyermek félénk. és nehezen kapcsolo-

dtk be el társaságba, leyesolhetunk neki né-
hány egyszerü moclszeri e beszélgetés ei-
lndítására. például: „Szia. Peti vagyok, sze-
remel iz:-itszanl veIem'?". Lehel. hogy egy
ideig ott kell maradnunk vele. és segite-
nünk kell neki. hogy elkezdlen játszani egy
másik gyermekkel. ám amikor már KICSIT
telszflbadultabbnek érzi magát. hılızodiunk
észrevétlenül vissza.

Értessük meg vele. milyen fontos. hogy

nıegossza látékait társaival. és hogy ludion
uáml Eı sorára. .játsszunk vele otthon olyan
Jetekokat. amelyek hangsúlyozzalc es gya-
ltoroltatyák ezeket E1 képességeket. Például
egyszerû kärtyajátäkokat. amelyekben a Iri-
tekosok egymás utan következnek.
 ı`ı`ıozogj!

„A kisgyennekek gyakran nem képe-

sek eltogadni, hogy egy játékban
szabályok vannak. és gyorsan tlühbe
gurulnak, amikor nem nyomok.”

A kisgyermekek gyakran nem kepesek el-
fogadni. hogy egy játékban szabalyok van-
nak. es gyorsan Elühoe gurulnak. amikor
nem nyernek. Magyarezzuk el. milyen lon-
tos a szabályok betartása. hogy mınderıkı
számára lgazsagos legyen a játék. kulünü-
san akkor. ha gyermekünk társaságban
van. Űyodáskorú gyermeitek esetében
mindig a közelben kell lennünk. hogy tel-
ûgyeljük a csoportos játékokat. mert a Ra-
bályokat többször is el kell magyarsznunk
nekik. hogy jol megerlsek oket. A legjobb
modja a magyarázatnak E damonsl:ıTÁıi:ãı:'ı_
A legszebb jutalom E szepen. együtt-
rnüküdoen jetszo gyermekek szamara al.
hogy éezreyesszük, milyen júl ylselkedtek.
és dıoserellzıen reezesitjuk oket a helyes ul-
selkedesert.

játssz és tanulj
= tesi.-!Hn'éŠ-e-kell list*
ntııaı.-tñhiıilblnıl. a_klitiı Ilýiil'
4"llF1Íl.iÍzÍ-.'ÍÉ'.Í' '
vitrin. annak mee`.1t1flIlfh1o~ -
._
...I
item-fimnueıı-asÍäMı`.
eıereoıaız ımguıy ıaoıı
iët titres-.fiıfi"miiiê=
kalnl-Efi flımll
Váltófutás 32 il-.”=f`l ñf1.i`_ëd_
Osszuk e gyeımekekıet két
csoportra. és adjunk mind-
két csapatnak egy stefétát zıta„_eoh..sıtuuııysrfıeız;
A csapatok mlnderı tagãá-
nık el kell turtı-ıla egy adott
pontig, ott meg kell érinte- .Ilt}`=Ífi'te.
nie botjevel e pontot. majd
vie-eza kell futnlı. ás át kell
atlnlı ıı statértát a kovetke- ne. z
ınči Iuttíınaic. Az a litstlpet
nyer, afııelyrııılı utolsó tagja
elsãnek er vissza. fÍfl.ÍI.ÍB|§|Ö-
 t3O|Ondu|jLın!< meg kicsit!

Akadálypálya
2 ılıvaa kortól

KHPHSZROÜIUNR I Vegyünk elö mlndonfăle dolgot: pârnákat. azõnyegalcot,

szákolıol, kanondobozolaat. egy llarlkál és egy takaıot.
és máoazunlı fel
I Flendozzünk be egy mini tornatermet a lakásban,
mindenhová. és a gyermek másszon fel a különbözö akadályokra.
búfion át rajtuk, élvezze a mozgást.

I Ez a iátëk nagyon élvezetes a kertben ls. ahol nagyobb

tomapalyal tudunk kialakítani. es meg Is máıtıeljûk,
hogy a gyermek mennyi idö alatt tud vıëgigmanni
az al-cadályokon.

i
l Táncolj vidáman!
3 éves kortól

A tánc azzagylk I Tegyünk fel valami vldám zanét. és mondjuk meg

a gyanneknak, hogy most egy táncüsványen fogunk vá-
lo-géluazatasebb gigmonni, például a belaı-all ajtótól a nappaliig ea vissza,
is legkönnyebb és azt szeretnénk, ha mögöttünk jó*-fa 6 is tánoolna úgy.
ahogyan ml.
formáfa a test-
I Változtassunk a moıgáaunkon. miküúıen haladunk.
mozgáanak. Lengessük a kamnlcal a levegőben. rúgfunk a Iábunkkal
oldalra. guggoliunk lo. vagy ugofiunk fal.

I Adjunk a gyermeknek is lohatösa-gat, hogy Ö vazassan

bannünket. El-:kor E válasszon mindarıfele mókás moz-
dulatot. arrıelyat nekünk kell utánoznunk.
 mz.-I

KuTATÁsı EREDMÉNYEK
„ll kiizõs iátékok rrıegszilár- ll.: Emlıar társas lény, és a lnhlí
azt mutatják, hogy Eıgesısegllal is
ılıtják a pozitiv társas lıoldugságunk nagyrészt társas UE-
lllllllˇâãlllflflllfilfı" nzfaink kielégitêsıãn múlik. Ez lí-
san Igaz a klsgyarmakık malä.
akik szints kiviıııiıú. és
'li |'- °- ˇ? ' nagyon szépen ki
' asıaretfiésnıelsgäıi-J
rlleltltel teli kñrrıyuılõ
hun. A kutatások azt H-
ılk. hogy amit a gzfeıııı-
` kek sikeresek
akik sıorus és szült lr-
' zeımı ııõtñuësr aıaııiııı-
tak ki szülaíkltal.

I-la lee-jtecl, fizess!

5 eves kortól

ÍI1*°a"f+`H?f°'l'flPŐëi I Elõször gyakoroliuk együtt a labda dobıhát és elıfi-rú:

sat. Mikor mariol mfiflll. 1-*azassûnk ha hûntatasta ti-Í
láfëlíı Íl1'lÉÍY”- hal-tart.
pfõuam teszi I Amikor elõször nem aikarûl valakinek olkaprıi 8-Hııfil,
arerm`ëfiünk le kell tárclalnl-e az egyik terdére; ha
tıäzik. la kall tiırdalnla a másikra is:
szom:-kéz koor.-z után az egyik kezet hátra kell tannia; a nogyedikulıiı
-dIl.1Íá'=.l6l..ăl.» la kall fekíldnia a hátára. es meg kell próhálrúa egy
kézzel lakva elkapni a lahdáfl

I Ha ktsgyermekkal iátaszuk a lãrtákot, tagyûk' koıııyüı-

hé a dobásokat, álltunk kñızalebb agz.m1áal1io`z,` és
használjunk közepes meratű. puha labdát.

:if -jt
tárgymutató
A zero 43, 48 41
. 55, 57, B1 rık newãnek lalráaa Šooı az-vaaăfıfa -is
“Š 2 lat; 25
Íallödása El-7. 1?. 11?
Ez-a
aı-z TM
R
'zolás 44. 54. BB-B.
tı.ıktlr"_n-aurorıok 'l"l', 11? :Rtflo
„WMaa ala”
ñlfilílfi DH mãmfiăãa 122-3
po.rkl;ia.n 146-?
fia ESF?
mlmuanumaãlwamakao
G
szlnazzăs BB-Tqyak
ıãılwúnyăılô. 139
ššãš
ššš
asztaitarltés 36-?
autós litlrándulâaok 130-1
"áfa? rufäãt ˇ
szennyez lütrálogatása 138-7
A

B
Šë
äfzazz 58.113
a-Ea 1 1
kgngaltäãltfiãeäeäl? TD?
la rolasa as megtanulása
112-13
ültüıás 124-5

9%"
ama 146-?
bflbflllãnššt 1ÜB. 109 létrehozása 47. 128 mfiumfi aa pıızaaııt ıau-1
baratsă uk2~D-1.155-'F
bank ãfnëoë mmššza, za
fiäü?“É„1a
lñ ãguûtăltfillt 142 3 Šáırıolás 32 3 S5
__ 112-3. fiãzän kâonılinaza EÍD-1. Ea. szavak pılmslıësa 133
bıtıjóoska 135 5?. T6 szorınyae kivalggatása 136-?
klrısskaraaıäs 2?. 133-9. 154 szerefiıfatëk 14
azlna 12, 32, 33. 120
C
l sk
ã.l `«ızaz"šTã~“?zzAzz""'*`“
Cs
N. mııi I_l -I.ıı
- _l _J. O-ı
mona: fl.,1Ea
buta ltlvlin ült IB

kbvaümtdtasi kéaısagak 123

_
""“ olhkas szín azannt 125
szlnazás BB-
szıvıtpfaıızq-Ãgıa 19
szooıalkıarhesırãäãglfaãü-1, 1565'
csalodfak 1?
cslmpănmk
D . 41 L . rrlegalrrlékezaa 99
labtläãlıéçišlã 146. 1-ll»?. 141-B-E.
T
i E4-EE ıızız; a n .aıaıaahuzsa
§ı,*«.z“'f:. “fëÍ.l2ı“3ÍÍ«“Í“. . . ..
ooı-Éoıčzz maaoiamk 61
ılztak Kšzrıfoa sa-E 112-ıa
l3R'ıŠãliz„"% '59
raláloâfıggzıfiıkıšzâ. B4-5. ai.
ıaııoõızazaz :'52
tawzzaz Tazr. ısa
E f-llëfifllûfi iãialıok 90-1
ll li
amlelzazõı 22. 55 as-11 mûfl BH ääãın mrgyak magmıaıaaa
etmanyak raiıol|za=a1 maz 143.14? _
an-ııëıcak ferldaıëaa tu ru*-I- matäıatlkaı ıla ıarıaı lımzságak olvas ett ˇ alt -
emlék
és
ktárol&a11 q=?`_.
. ` ia`s1DD-1
:u“fi Mann SBR2 - Róka úr?34
fäldéuaw "D 11
mšıaratllnak |wm
km 1_on-11 _
aza aÍ~tZla..a-ma
ma* ı

márai. :I ok merat azeıirıti

slraılägeéae 126-?
l4-15 mqsălos 19. 21. 24 25 šãë Š
U 9l on ˇ |éltak.9B -
mhHű Š%W1W-l
88 amlaızazm má
Izages Iürtérıauk H3 ıoëfiä Éãšë
859%
mıntãzatok fallenıarése 55
É
o-ızuamo rss. E2. 88-9. as
mon ata-k 23
mozaik kéuihlaa 54
ääatlasz 130
arzaımelıófäanoaaz 16 map ma
auzzzavı .ızıınz aa-af
F
ll
ämafrıs lá-.h nšãımal 152 3% P55” “' ,ŠÍEÍro lıl

fúigkepek 1ElB-9 naptárak 45 V

tlr tás BE-9 near ovszak kollázs 44 vortıaiis amlúkazıt 55
tûrés 48~9 ná äryak 37 vızuălls Jelek 23-?
Gv -iz áll Hi' z
a
lt 1
gyûjtaményãc bemutatása 2?
käkaoäfiä =
követõ E2
mflrılffi „.5 `
H 84 E
ëneızı-az 1u.i$aE-3.5825.aaa.
ı-

B5
DOle?sa-af és k Slet B2-8
.a@$.z“*“
al _ lt lt&aQ2~
3 oral: 44. 45
Õ äkfiãfi“WÉíä9“
56-?

ıızıõ. ıaõf azıoz üllñméa `l24=5. lásd még ãıgltlea

igäz ez ı-?z§l'f:'Š"õÍııiıa=~uk“ä°“ #5
fuızoõk. szama ınzmzızzıaz
„gt”
gi-1
li
160
- - A kutatások azt mutatják, hogy azok a gyemıekek,
akik a korai időszakban szerető és gondoskodó
környezetben neyelkednek és folyamatos ősztőnzést
kapnak a játékos tanulásra, sokkal jobb eredményt
érnek el az IQ-teszteken, és könnyebben illeszkednek
be az iskolába.

Ebben a könyvben olyan tevékenységeket mutatunk

be, amelyek serkentik az agy fejlődését, javítják
a gyermek koordinécioját, fejlesztik memoriáját. prob-
lémamegoldo és zenei képességeit, valamint bővítik
beszédkészségét és matematikai képességeit.

ALEKANDRA
l5ıBN lliıl-JGIEL l'

9 7'El9fı3 .J]bH?5 29

www.alexandra.hu
onlinefi alexandrahu