Fogaskerékmotor jelleggörbe mérése – H3

1. A mérés célja

A mérés célja a hidrosztatikus hajtásokban gyakran alkalmazott fogaskerékmotor

üresjárati térfogatáram (Q) - fordulatszám (n) jelleggörbéjének meghatározása méréssel,
és a mérési pontokra közelítı függvény illesztése.
A közelítı függvény állandóinak birtokában a fogaskerékmotor fordulatszámának
értékébıl ki tudjuk számolni a térfogatáramot, így a fogaskerékmotor térfogatáram mérı
eszközként is használható.

2. A mérıberendezés leírása

Az 1. ábrán mutatjuk be a mérıberendezések vázlatát. A vázlat készítésekor a

hidrosztatikus berendezések rajzjeleit tartalmazó MSZ 1981 számú szabványt
alkalmazzuk.

1. ábra

A 3. jelő állandó fordulatszámon üzemelı szivattyú a 2. szőrın keresztül az 1.

tartályból szívja az olajat. A szállított olaj az 5. elektromágnes mőködtetéső útszelep
alaphelyzetében (feszültségmentes mágnes) visszajut a tartályba. Ha az útszelep
mágnesét mőködtetjük, akkor a szállított olaj a 7. jelő hidromotoron (fogaskerékmotoron)
keresztül a 8. jelő köbözıtartályba jut. A köbözéssel végzett térfogatáram mérés után az
olaj a köbözıtartályból a 9. csap nyitásával engedhetı vissza az 1. tartályba. A
hidromotorba jutó térfogatáram beállítására szolgál a motorral párhuzamosan beépített 6.
jelő változtatható fojtás. A fojtás teljesen zárt helyzetében a szivattyú által szállított összes
térfogatáram a hidromotoron halad keresztül, ekkor a hidromotor a legnagyobb
fordulatszámmal jár. A fojtás nyitásával csökkenthetı a hidromotorba jutó térfogatáram és
ezzel csökken a hidromotor fordulatszám.
3. A kalibrálási összefüggés együtthatóinak kiszámítása lineáris regresszióval

A fogaskerék motor jelleggörbéje a Q(n) kapcsolat, összefüggés a Q térfogatáram

és az n fordulatszám között. E kapcsolat jó közelítéssel lineáris:
Q=an+b
Az összefüggés a és b konstansát a legkisebb négyzetek módszerével határozzuk
meg. A kalibrálás során meghatároztuk a (Qj, nj) pontpárokat, a mérési pontok száma: N.
A j-edik mérési pont és a regressziós egyenes eltérése
εj = Qj-anj-b
keressük azt az a-b értékpárt, amelynél
N
2
∑ε j = minimum(a,b)
j =1
A parciális deriválásokat elvégezve és egyszerősítések után

a ∑ n 2j + b ∑ n j = ∑ Q j n j
a ∑ n j + bN = ∑ Q j ,
amibıl
 ∑ Q n  − 1  ∑ Q   ∑ n 
 j j N  j  j
a=
2
 ∑ n 2  − 1  ∑ n 
 j N  j
1 a
b= ∑ Qj − ∑nj
N N

4. A mérési gyakorlat

A szivattyú bekapcsolása az útszelep visszakeringetési helyzetében történik, ezt az

oktató végzi. Teljesen kinyitott fojtás mellett az útszelep átkapcsolható a hidromotor felé
történı szállításra. Átkapcsolás után a fojtással beállítható a hidromotor maximális
fordulatszáma. A maximális fordulatszámtól kezdve a fojtás nyitásával a hidromotor
megállásáig, illetve az elérhetı minimális fordulatszámig mintegy 15 pontban megmérjük a
hidromotor n fordulatszámát, és meghatározzuk a térfogatáramot köbözéssel, azaz mérjük
a folyadékszint ∆m emelkedéséhez tartozó ∆t idıt. Az adatokat az alábbi fejlécő
táblázatba célszerő beírni és a számításokat táblázatosan elvégezni:
 Sorszám n ∆m ∆t Q
3
1/min mm sec dm /min
1
.
.

Az n fordulatszám közvetlenül mért érték. A Q térfogatáram a

∆m
Q=α
∆t
összefüggéssel számítható. Az összefüggésben szereplı α tartályállandó értéke az adott
berendezésen levı tábláról leolvasható.
A jegyzıkönyvben rögzítsük a mért és számított értékek táblázatát, a mért
hidromotor jellemzı adatait, a regressziós egyenes számítógéppel meghatározott
együtthatóit és ábrázolt pontjait. Diagramon ábrázoljuk a mérési pontokat és a
regresszióval meghatározott függvényt.